Skip to main content

29. szám, 2023. július 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma a 13. minisztériuma a kormányzatnak

„Magyarországon augusztustól hivatalosan 13 minisztériuma van a kormányzatnak, miután már a Magyar Közlönyben is kihirdetésre került a létrehozása az új tárcának, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának.

A kormány még július 7-én egy törvénymódosítással hajtotta végre azt a minisztériumi rendszerben bekövetkező változást, ami szerint augusztustól létrejön az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma.

Csütörtök este megjelent a Magyar Közlönyben a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény módosítása, ami hivatalossá teszi az új minisztérium létrejöttét.

Ennek értelmében a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény első paragrafusa kiegészült egy új minisztériummal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával. Így már összesen 13 önálló tárcából áll a kormány, ami kiegészül még a tárca nélküli Területfejlesztési Minisztériummal. Magyarország minisztériumai a 2023. évi LIV. törvény szövege szerint a következők:

  • Agrárminisztérium
  • Belügyminisztérium
  • Energiaügyi Minisztérium
  • Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
  • Építési és Közlekedési Minisztérium
  • Gazdaságfejlesztési Minisztérium
  • Honvédelmi Minisztérium
  • Igazságügyi Minisztérium
  • Kulturális és Innovációs Minisztérium
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium
  • Miniszterelnöki Kabinetiroda
  • Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma az Igazságügyi Minisztériumból (IM) történő kiválással 2023. augusztus 1. napján jön létre.

Mint ismeretes az új minisztérium létrehozására azt követően került sor, hogy Varga Judit lemondott az IM vezetéséről, hogy a soron következő európai parlamenti választási kampányban aktív szerepet tudjon játszani. Helyét Tuzson Bence veszi át igazságügy-miniszterként. Orbán Viktor kormányfő az európai uniós ügyek vitelével pedig Bóka János korábbi IM államtitkárt bízta meg, aki miniszterként irányítja majd az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát.”

Forrás:
Hivatalos: megszületik a tizenharmadik minisztérium; Infostart; 2023. július 14.
A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 104. szám; 2023. július 13.; 5368. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Hét nagyberuházást fagyasztana még be Lázár János tárcája

„A fővárosi új Duna-híd megépítése mellett több külső körvasúti megállóhely és a Dél Budai Centrum vasúti közlekedésének fejlesztését is jegelné az a jogszabálytervezet, amelyet a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium hozott nyilvánosságra. A dolog azért érdekes, mert ezek közül a fejlesztések közül kettő még szerepelt Lázár János listáján, ami a folytatandó fővárosi beruházásokat sorolta fel.

A társadalmi egyeztetésre küldött jogszabálytervezetek között jelent meg az Egyes fejlesztésekről szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezése című kormányrendelet tervezete. Az Építési és Közlekedési Minisztérium július 20-ig várja az észrevételeket a szövegről.

A tervezet négy fővárosi és három vidéki beruházást venne ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közül. A négy fővárosi beruházást azonban a rendeletben nem nevezik nevén, azokat csak egy másik kormányrendelet mellékletének alpontjaiként adják meg.

Az elkaszálni tervezett fővárosi beruházások a következők

  • A Ferencváros C elágazás – Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget, valamint Rákos – Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztése.
  • A Budapest, külső körvasúti megállóhelyek (Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva, Rákosszentmihály), valamint Albertfalva (40a) megállóhely kiépítése, fejlesztése.
  • Új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra előkészítés Budapesten.
  • Dél Budai Centrum (DBC) megközelíthetőségének fejlesztése.

Ezek közül az első kettő az országos vasúti közlekedési projektek, a másik kettő a helyi közúti közlekedési projektek közé tartozik.

A dolog érdekessége, hogy az Új Duna-híd (Galvani híd) és a kapcsolódó úthálózat megépítése, illetve a Kőbánya felső – Rákos -Rákosliget vasúti vonalszakasz (80a/120a vasútvonal) fejlesztése elnevezésű tétel még a folytatásra érdemes projektek között szerepelt Lázár Jánosnak azon a listáján, amit idén februárban adott ki a Telexnek. A szakasz fejlesztésének tervezése egyébként 2020 végén kezdődött, elmaradása pedig az eddig elkészült hatvani vonalfejlesztést teszi zárójelbe, mert nem sűríthetők a vonatok.

A Galvani hídról sokat vitatkoztak a szakemberek, volt, aki szükségesnek, volt, aki feleslegesnek tartotta. A témában a Telex szakmai alapon álló társadalmi vitát szervezett, aminek eredményét itt olvashatja.

A most megjelent tervezet emellett három vidéki beruházást is felfüggesztene, egész pontosan kivenne a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közül. Ezek a következők:

  • a debreceni velodrom,
  • a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye,
  • a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztése.

A felfüggesztés indoka a dokumentum szerint: a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése.”

Forrás:
Lázár mégis búcsút intene a Galvani hídnak; Joób Sándor, Tenczer Gábor; Telex.hu; 2023. július 15.
Egyes fejlesztésekről szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezése; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2023. július 13.

Új Irányító Testület a Magyar Kutatási Hálózat élén

„ 2023. július 15-ével megújul az ELKH – 2023. szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) – Irányító Testülete, Csák János kulturális és innovációs miniszter és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének közös javaslatára, valamint Gulyás Balázs, a HUN-REN elnökének egyetértésével. A korábban 13 főből álló testület a jövőben 9 fővel folytatja munkáját. A jelenlegi testület tagjainak mandátuma július 14-éig tartott, az új tagok kinevezése 6 évre szól. A megújított Irányító Testület fő feladata a magyar tudományos kutatóhálózat mérhető eredményességének növelése, valamint a nemzetközi tudományos erőtérben való pozícionálása.

A Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének vezetője az elnök, Gulyás Balázs, aki 2023. május 1-je óta áll a kutatóhálózat élén. Gulyás Balázs több mint 41 évet dolgozott és kutatott külföldön – többek között a svéd Karolinska Institute-ban, majd a szingapúri Nanyang Technological Universityn, így tudósként és tudományszervezőként is óriási teljesítmény áll mögötte.

Az új Irányító Testület tagjai:

  1. Prof. Dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke (neurobiológus, az MTA külső tagja);
  2. Prof. Dr. Ádám Veronika (Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár);
  3. Prof. Dr. Bollobás Enikő (irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika Tanszék egyik alapítója);
  4. Dr. Charaf Hassan (dékán, tanszékvezető egyetemi tanár a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén);
  5. Prof. Dr. Hunyady László (Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a HUN-REN TTK Enzimológiai Intézetének igazgatója);
  6. Jakab Roland (az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke);
  7. Prof. Dr. Kovács Melinda Beatrix (Széchenyi-díjas állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élettani és Takarmányozástani Intézetének igazgatója);
  8. Prof. Dr. Szabó Gábor (okleveles fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet ügyvezetője);
  9. Prof. Dr. Szántó Zoltán Oszkár (a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a CIAS kutatóközpont vezetője).

”

Forrás:
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye (1. rész); Kulturális és Innovációs Minisztérium; MTI OS; 2023. július 14.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye (2. rész); Kulturális és Innovációs Minisztérium; MTI OS; 2023. július 14.

Európai Unió

Web 4.0 és a virtuális világok: megszületett az Európai Bizottság új stratégiája

„A Bizottság a mai napon új stratégiát fogadott el a web 4.0-ára és a virtuális világokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a következő technológiai átállás során vezető szerepet tölthessen be, és nyitott, biztonságos, megbízható, méltányos és inkluzív digitális környezetet biztosíthasson az uniós polgárok, vállalkozások és közigazgatási szervek számára.

Az internet rendkívül gyors ütemben fejlődik.  Az internet jelenleg is fejlődési szakaszban lévő harmadik generációjának, a web 3.0-ának fő jellemzői a nyitottság, a decentralizáció és a felhasználók teljes körű szerepvállalása, míg a következő generáció, a web 4.0 lehetővé fogja tenni a digitális és a valós tárgyak, illetve környezetek közötti integrációt, valamint az emberek és a gépek közötti fokozott interakciót.

Az uniós gazdaság 2030 utáni kilátásairól, szóló közlemény, amelyet márciusban tettek közzé, a digitalizációt a gazdaság fő mozgatórugói között említi, a web 4.0-át pedig olyan jelentős technológiai átmenetként, amelynek nyomán zökkenőmentesen összekapcsolt, intelligens és immerzív világ jön létre. A virtuális világok globális piacának mérete a becslések szerint a 2022. évi 27 milliárd EUR-ról 2030-ra több mint 800 milliárd EUR-ra nő.

A virtuális világok hatással lesznek az emberek együttélésére, és olyan lehetőségeket, illetve kockázatokat fognak teremteni, amelyekkel foglalkozni kell. Az új stratégia célja egy olyan web 4.0 és olyan virtuális világok megteremtése, amelyek tükrözik az uniós értékeket és elveket, teljes mértékben tiszteletben tartják az emberek jogait, és lehetővé teszik az európai üzleti vállalkozások sikeres működését.

A stratégia fő pillérei

A stratégia összhangban van a Digitális évtized szakpolitikai program 2030-as célkitűzéseivel és annak a digitalizációt érintő három fő pillérével, azaz: a készségekkel, az üzleti tevékenységgel és a közszolgáltatásokkal. A negyedik pillérrel, az infrastruktúrákkal, a Bizottság az összeköttetések javítását szolgáló csomag, valamint a számítástechnikai, felhőalapú és peremkapacitásokra irányuló szélesebb körű erőfeszítések keretében foglalkozik. Külön cselekvési területet képez továbbá a virtuális világok és a web 4.0 nyitottsága és globális irányítása.

  1. Az emberek szerepvállalásának növelése és a készségek megerősítése a tudatosság növelése, a megbízható információkhoz való hozzáférés és a virtuális világ szakértőiből álló tehetségbázis létrehozása érdekében. 2023 végéig a Bizottság elő fogja mozdítani a polgári vitacsoport által a virtuális világra vonatkozóan előterjesztett vezérelveket; 2024 első negyedévéig pedig a „polgári eszköztárnak” köszönhetően iránymutatást fog kidolgozni a nagyközönség számára. Mivel a virtuális világokkal foglalkozó szakértőknek fontos szerep jut, a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal egy tehetségbázis létrehozása érdekében, és a Digitális Európa program által finanszírozott projekteken keresztül támogatni fogja a készségfejlesztést, többek között a nők és lányok esetében, valamint a Kreatív Európa programon keresztül a digitális tartalom alkotói esetében.
  2. Üzleti cél: az európai web 4.0 ipari ökoszisztéma támogatása a kiválóság növelése és a széttagoltság kezelése érdekében. Jelenleg nincs olyan uniós ökoszisztéma, amely összekapcsolná a virtuális világok és a web 4.0 értékláncának különböző szereplőit. A Bizottság a Horizont Európa keretében a virtuális világokkal foglalkozó lehetséges partnerségre tett javaslatot, lehetőleg 2025-től kezdődően, hogy előmozdítsa a kiválóságot a kutatásban, és ipari és technológiai ütemtervet dolgozzon ki a virtuális világok számára. Az innováció előmozdítása érdekében a Bizottság támogatni fogja továbbá az uniós alkotókat és médiavállalatokat az új alkotási eszközök tesztelésében, össze fogja hozni a fejlesztőket és az ipari felhasználókat, valamint együtt fog működni a tagállamokkal a web 4.0 és a virtuális világok szabályozási tesztkörnyezeteinek kidolgozása érdekében.
  3. Irányítás: a társadalmi fejlődés és a virtuális közszolgáltatások támogatása a virtuális világ kínálta lehetőségek kiaknázása érdekében. Az EU már most is beruház olyan jelentős kezdeményezésekbe, mint az „Irány a Föld” (DestinE), az intelligens közösségeket célzó helyi digitális ikermodellek vagy a European Digital Twin of the Ocean (a világóceán európai digitális ikermodellje), hogy a kutatók előmozdítsák a tudományt, az iparágak precíziós alkalmazásokat fejleszthessenek ki, a hatóságok pedig megalapozott közpolitikai döntéseket hozhassanak. A Bizottság két új nyilvános kiemelt kezdeményezést indít: az egyik a „CitiVerse”, a várostervezéshez és -kezeléshez használható immerzív városi környezet; a másik egy európai virtuális emberi ikermodell, amely az emberi testet reprodukálja a klinikai döntéshozatal és a személyes kezelés támogatása érdekében.
  4. A nyitott és interoperábilis virtuális világokra és a web 4.0-ára vonatkozó globális szabványok kialakítása, biztosítva, hogy azokat ne néhány nagy szereplő uralja. A Bizottság világszerte együtt fog működni az internetirányításban érdekelt felekkel, és elő fogja mozdítani, hogy a web 4.0 szabványai összhangban legyenek az EU jövőképével és értékeivel.

Háttér-információk

A stratégia az Európai Bizottság virtuális világokkal kapcsolatos munkájára, valamint a polgárokkal, a tudományos élet képviselőivel és a vállalkozásokkal folytatott konzultációkra épül. A Bizottság kezdeményezésére 2023 februárja és áprilisa között felállt a virtuális világokkal foglalkozó európai polgári vitacsoport, amelynek keretében 150 véletlenszerűen kiválasztott polgár fogalmazhatott meg ajánlásokat egy olyan jövőképre, illetve azon elvekre és intézkedésekre vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy az EU-ban a virtuális világok méltányosak és az emberek szempontjából megfelelőek legyenek. A vitacsoport által megfogalmazott 23 ajánlás vezérelte a web 4.0-ára és a virtuális világokra vonatkozó stratégiában foglalt konkrét intézkedéseket. 2022. szeptember 14-én az Európai Bizottság elindította a virtuális és kiterjesztett valósággal kapcsolatos európai iparági koalíciót, amely az ipart és a politikai döntéshozókat tömöríti.

Ezenkívül a Közös Kutatóközpont által közzétett új jelentés áttekintést nyújt azokról a lehetőségekről, amelyeket a virtuális világok következő generációi jelenthetnek a különböző ágazatokban, többek között az oktatás, a feldolgozóipar, az egészségügy és a közszolgáltatások terén.

További információk

Kérdések és válaszok: A web 4.0-ával és a virtuális világokkal kapcsolatos uniós kezdeményezés

A web 4.0-ával és a virtuális világokkal kapcsolatos tájékoztató

Tájékoztató: Hogyan alakítható ki a kívánatos és méltányos virtuális világ? A polgárok nézőpontja

Közlemény: A web 4.0-ával és a virtuális világokkal kapcsolatos uniós kezdeményezés

A virtuális világgal foglalkozó európai polgári vitacsoport jelentése

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: információk, meglátások és piaci tendenciák a web 4.0-án és a virtuális világokban

Új bejelentés (Közös Kutatóközpont) – Új generációs virtuális világok: lehetőségek, kihívások és szakpolitikai következmények

Idézet(ek)

„A web 4.0 és a virtuális világok jótékony hatással lesznek az egészségre, hozzájárulnak a zöld átálláshoz és képesek lesznek pontosabban előrejelezni a természeti katasztrófákat. Ugyanakkor a magánélet védelmével és a dezinformációval kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében az emberekre kell összpontosítanunk, és a web 4.0-át, illetve a virtuális világokat az Unióban érvényesülő digitális jogoknak és alapelveknek megfelelően kell alakítanunk. Gondoskodni akarunk arról, hogy a web 4.0 mindenki számára nyitott, biztonságos, megbízható, méltányos és inkluzív digitális környezetté váljon.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök – 11/07/2023

„A virtuális világokkal foglalkozó európai polgári vitacsoport ajánlásai döntően befolyásolták a Bizottság által ma elfogadott kezdeményezés eredményét. Örömömre szolgál, hogy azon törekvésünk, amelynek célja a polgárok szerepvállalásának elmélyítése volt, illetve az, hogy a polgárok érdemben hozzájáruljanak a munkánkhoz, ilyen gyümölcsöző eredményekkel járt. Amikor azt mondtuk: „A jövő az Önök kezében van!” – ezt komolyan gondoltuk.” – Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök – 11/07/2023

„Mostantól Európa minden erejével arra törekszik, hogy a web 4.0 és a virtuális világok tekintetében világelsővé váljon. Európának mindene megvan ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a következő technológiai átállásban: vannak gazella vállalkozások, gazdag kreatív tartalmak és ipari alkalmazások, Európa erős globális szabványalkotói szereppel rendelkezik, valamint innovációbarát és kiszámítható a jogi keret. Ezt a versenyelőnyt tovább kívánjuk fokozni, és össze fogjuk kapcsolni a virtuális világok fejlesztőit az ipari felhasználókkal, beruházunk az új technológiák bevezetésébe és elterjesztésébe, valamint biztosítjuk az emberek számára a virtuális világ biztonságos és magabiztos használatához szükséges eszközöket és készségeket.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 11/07/2023”

Forrás:
A következő technológiai átállás felé: a Bizottság ismerteti az arra vonatkozó uniós stratégiát, hogy miként juthatunk vezető szerephez a web 4.0 és a virtuális világok tekintetében; Európai Bizottság; 2023. július 11.

Megszületett a nagy EU-USA adattovábbítási egyezség

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az EU-USA adatvédelmi keretre vonatkozó megfelelőségi határozatát. A határozat megállapítja, hogy az Egyesült Államok – az Európai Unióhoz mérhető – megfelelő védelmi szintet biztosít az új keret alapján az EU-ból amerikai vállalatoknak továbbított személyes adatok tekintetében. Az új megfelelőségi határozat alapján a személyes adatok biztonságosan továbbíthatók az EU-ból a keretben részt vevő amerikai vállalatokhoz anélkül, hogy további adatvédelmi biztosítékokat kellene bevezetni.

Az EU-USA adatvédelmi keret új, kötelező erejű biztosítékokat vezet be az Európai Bíróság által felvetett valamennyi aggály kezelése érdekében, ideértve az amerikai hírszerző szolgálatok uniós adatokhoz való hozzáférésének a szükséges és arányos mértékre való korlátozását, valamint Adatvédelmi Felülvizsgálati Bíróság (DPRC) – létrehozását, amelyhez uniós magánszemélyek is fordulhatnak. Az új keret jelentős javulást eredményez az adatvédelmi pajzs keretében meglévő mechanizmushoz képest. Ha például a DPRC megállapítja, hogy az adatokat az új biztosítékok megsértésével gyűjtötték, elrendelheti az adatok törlését. Az adatokhoz való kormányzati hozzáférés területére vonatkozó új biztosítékok kiegészítik az EU-ból adatokat importáló amerikai vállalatok által betartandó kötelezettségeket.

Ursula von der Leyen elnök a következőket nyilatkozta: „Az új EU-USA adatvédelmi keret biztonságos adatáramlást biztosít az európaiak részére, és jogbiztonságot teremt az Atlanti-óceán mindkét partján működő vállalatok számára. Azt követően, hogy tavaly elvi megállapodásra jutottam Joe Biden elnökkel, az Egyesült Államok példátlan kötelezettségvállalásokat tett az új keret létrehozása érdekében. A mai napon fontos lépést teszünk annak érdekében, hogy megszilárdítsuk a polgároknak az adataik biztonságába vetett bizalmát, elmélyítsük az EU és az USA közötti gazdasági kapcsolatokat, és egyúttal újfent hitet tegyünk közös értékeink mellett. Mindez arról tanúskodik, hogy együttműködéssel a legösszetettebb kérdések is megoldhatók.”

Az amerikai vállalatok úgy csatlakozhatnak az EU-USA adatvédelmi kerethez, hogy vállalják egy sor, részletesen meghatározott adatvédelmi kötelezettség teljesítését, például annak a követelménynek a betartását, hogy törlik a személyes adatokat, ha azok már nem szükségesek ahhoz a célhoz, amelyre azokat gyűjtötték, valamint biztosítják a védelem folyamatosságát a személyes adatok harmadik felekkel való megosztása során.

Az uniós magánszemélyek több jogorvoslati lehetőséget is igénybe vehetnek abban az esetben, ha adataikat az amerikai vállalatok helytelenül kezelik. Ezek közé tartoznak az ingyenes független vitarendezési mechanizmusok és a választottbírói testület.

Emellett az Egyesült Államok jogi kerete számos biztosítékot ír elő az amerikai hatóságoknak a keret alapján továbbított adatokhoz való hozzáférése tekintetében, különösen a bűnüldözési és a nemzetbiztonsági célú hozzáférés vonatkozásában: Az adatokhoz való hozzáférés a nemzetbiztonság védelméhez szükséges és arányos mértékre korlátozódik.

Az uniós magánszemélyek az újonnan létrehozott Adatvédelmi Felülvizsgálati Bíróságot (DPRC) is magába foglaló független és pártatlan jogorvoslati mechanizmust vehetnek igénybe adataiknak az Egyesült Államok hírszerző ügynökségei általi gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatban. Ez a Bíróság függetlenül eljárva vizsgálja ki és rendezi a panaszokat, többek között úgy, hogy kötelező erejű korrekciós intézkedéseket fogad el.

Az Egyesült Államok által bevezetett biztosítékok általánosabb értelemben is megkönnyítik a transzatlanti adatáramlást, mivel akkor is alkalmazandók, ha az adattovábbítás más eszközök – például általános szerződési feltételek és kötelező erejű vállalati szabályok – alkalmazásával történik.

Következő lépések

Az Európai Bizottság az európai adatvédelmi hatóságok és az illetékes amerikai hatóságok képviselőinek közreműködésével rendszeres időközönként felülvizsgálja az EU-USA adatvédelmi keret működését.

Az első felülvizsgálatra a megfelelőségi határozat hatálybalépésétől számított egy éven belül kerül sor. Ennek során azt ellenőrzik, hogy az összes releváns elemet teljes mértékben végrehajtották-e az Egyesült Államok jogi keretében, és azok hatékonyan működnek-e a gyakorlatban.

Háttér-információk

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 45. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktus útján határozzon arról, hogy egy nem uniós ország „megfelelő védelmi szintet” – a személyes adatok védelmének az EU-n belüli védelmi szinttel lényegében azonos szintű védelmét biztosítja-e. A megfelelőségi határozatok azzal a hatással járnak, hogy a személyes adatok további akadályok nélkül szabadon áramolhatnak az EU-ból (valamint Norvégiából, Liechtensteinből és Izlandról) valamely harmadik országba.

Miután az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az EU-USA adatvédelmi pajzsra vonatkozó korábbi megfelelőségi határozatot, az Európai Bizottság és az Egyesült Államok kormánya megbeszéléseket kezdett egy olyan új keretről, amely megoldaná a Bíróság által felvetett kérdéseket.

2022 márciusában Ursula von der Leyen elnök és Joe Biden elnök bejelentette, hogy a Didier Reynders biztos és Gina Raimondo amerikai miniszter közötti tárgyalásokat követően elvi megállapodásra jutottak az új transzatlanti adatáramlási keretről. 2022 októberében Joe Biden elnök aláírta az Egyesült Államok jelfelderítési tevékenységeire vonatkozó biztosítékok megerősítéséről szóló elnöki rendeletet, amelyet Merrick Garland, az Egyesült Államok főügyésze rendeletekkel egészített ki. Ez a két eszköz együttesen végrehajtotta az elvi megállapodás keretében tett amerikai kötelezettségvállalásokat az Egyesült Államok jogában, és kiegészítette az amerikai vállalatokra vonatkozó, az EU-USA adatvédelmi kereten alapuló kötelezettségeket.

Az Egyesült Államok e biztosítékokat előíró jogi keretének egyik alapvető eleme az Egyesült Államok jelfelderítési tevékenységeire vonatkozó biztosítékok megerősítéséről szóló amerikai elnöki rendelet, amely az Európai Unió Bíróságának a Schrems II. sz., 2020. júliusi határozatában felvetett aggályait hivatott eloszlatni.

A keretet az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma igazgatja és ellenőrzi. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága fogja kikényszeríteni, hogy az amerikai vállalatok megfeleljenek a keretnek.

További információk

Megfelelőségi határozat az EU-USA adatvédelmi keretről

Kérdések és válaszok: EU–USA adatvédelmi keret

Tájékoztató – Transzatlanti adatvédelmi keret

EU-USA adattovábbítás (europa.eu)

Az adatvédelem nemzetközi dimenziója (europa.eu)

Megfelelőségi határozatok (europa.eu)

Együttes nyilatkozat a transzatlanti adatvédelmi keretről (europa.eu)

Idézet(ek)

„Személyes adataink megfelelő védelme alapvető jog, amely egyre nagyobb jelentőségre tesz szert mindennapjainkban. A mai döntés az amerikai partnereinkkel folytatott intenzív együttműködés eredménye, amely azt hivatott biztosítani, hogy biztonságosan továbbítsák az európaiak adatait, bárhova kerülnek is azok. Az új megfelelőségi határozat jogbiztonságot fog teremteni a vállalkozások számára, és hozzá fog járulni az EU transzatlanti piacokon betöltött erőteljes szerepének további megszilárdításához, anélkül, hogy bármit is engedne az európaiak azon alapvető jogának tiszteletben tartásából, hogy adataik mindig védelemben részesüljenek.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 10/07/2023

„E megfelelőségi határozat elfogadása az utolsó lépést jelenti annak biztosításához, hogy megvalósuljon az Atlanti-óceánon átívelő biztonságos és akadálymentes adattovábbítás. Biztosítja az egyéni jogok védelmét virtuális és összekapcsolt digitális világunkban, ahol a fizikai határok már nem számítanak. A Schrems II. határozat évekkel ezelőtti megszületésétől kezdve fáradhatatlanul munkálkodtam egyesült államokbeli kollégáimmal együtt a Bíróság által azonosított aggályok orvoslásán, valamint annak szavatolásán, hogy a technológiai fejlődés ára ne az európaiak bizalma legyen. Hasonló gondolkodású partnerekként azonban az EU és az USA közös értékeik alapján olyan megoldásokat találhatnak, amelyek egyszerre jogszerűek és működőképesek saját rendszereikben.” – Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos – 10/07/2023”

Forrás:
Adatvédelem: az Európai Bizottság az EU és az USA közötti biztonságos ás megbízható adatáramlásra vonatkozó új megfelelőségi határozatot fogadott el; Európai Bizottság; 2023. július 10.

Az EU Tanácsa elfogadta az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról szóló rendeletet

„A Tanács a mai napon elfogadta az elemekre, illetve akkumulátorokra és a hulladékelemekre, illetve -akkumulátorokra vonatkozó fenntarthatósági szabályokat szigorító új rendeletet. A rendelet az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusát szabályozni fogja – a gyártástól az újrahasználatig és az újrafeldolgozásig –, valamint biztosítani fogja, hogy azok biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek.

„Az elemek, illetve akkumulátorok kulcsfontosságú elemei a dekarbonizációs folyamatnak és az EU kibocsátásmentes közlekedési módokra való átállásának. Ezzel egyidejűleg az életciklusuk végét elért elemek, illetve akkumulátorok számos értékes anyagot tartalmaznak, nekünk pedig képesnek kell lennünk arra, hogy újra felhasználjuk ezeket a kritikus fontosságú nyersanyagokat, és azok tekintetében ne a harmadik országok általi ellátásra támaszkodjunk. Az új szabályok elő fogják mozdítani az európai ipar versenyképességét, és biztosítani fogják, hogy az új elemek, illetve akkumulátorok fenntarthatók legyenek, és hozzájáruljanak a zöld átálláshoz.” – Teresa Ribera, Spanyolország ökológiai átállásért felelős minisztere

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete valamennyi elemre, illetve akkumulátorra alkalmazandó lesz, köztük a hulladékká vált hordozható elemekre, illetve akkumulátorokra, az elektromosjármű-akkumulátorokra, az ipari elemekre, illetve akkumulátorokra, az indításhoz, világításhoz, illetve gyújtáshoz használt SLI-akkumulátorokra (amelyek főként járművekhez és gépekhez használatosak), valamint a könnyű szállítóeszközökben (pl. elektromos kerékpárokban, elektromos segédmotoros kerékpárokban, elektromos robogókban) használt akkumulátorokra.

Körforgásos gazdaság

Az új szabályok célja, hogy elő lehessen mozdítani a körforgásos gazdaságot az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusára vonatkozó szabályozás révén. A rendelet ezért az életciklus végére vonatkozó követelményeket állapít meg, beleértve a begyűjtési célértékeket és kötelezettségeket, az anyaghasznosításra vonatkozó célértékeket és a kiterjesztett gyártói felelősséget.

A rendelet célértékeket határoz meg a gyártók számára a hulladékká vált hordozható elemek, illetve akkumulátorok begyűjtésére vonatkozóan (ez 2027 végéig 63%, 2030 végéig pedig 73%), és külön begyűjtési célkitűzést vezet be a könnyű szállítóeszközökben használt, hulladékká vált akkumulátorokra vonatkozóan (2028 végéig 51%, 2031 végéig pedig 61%).

A rendelet a lítiumnak a hulladékká vált elemekből, illetve akkumulátorokból való hasznosítására vonatkozó célértéket 2027 végére 50%-ban, 2031 végére vonatkozóan pedig 80%-ban határozza meg, amely célértékek a piaci és technológiai fejleményektől, valamint a lítium rendelkezésre állásától függően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosíthatók.

A rendelet előírja az újrafeldolgozott tartalom kötelező minimumszintjét az ipari elemekre, illetve akkumulátorokra, az SLI-akkumulátorokra, valamint az elektromosjármű-akkumulátorokra vonatkozóan. Ez kezdetben 16% a kobalt, 85% az ólom, 6% a lítium és 6% a nikkel esetében. A rendelet értelmében az elemeknek, illetve akkumulátoroknak az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó dokumentációval kell majd rendelkezniük.

A rendelet a nikkel-kadmium akkumulátorok esetében 2025 végére 80%-os, az egyéb hulladékelemek, illetve -akkumulátorok esetében pedig 2025 végére 50%-os újrafeldolgozási hatékonysági célkitűzést határoz meg.

A rendelet kimondja, hogy 2027-re a készülékekbe beépített hordozható elemeknek, illetve akkumulátoroknak a végfelhasználó által eltávolíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük. A rendelet elegendő időt hagy a gazdasági szereplők számára ahhoz, hogy termékeik tervezését e követelményhez igazítsák. Ez fontos rendelkezés a fogyasztók számára. A könnyű szállítóeszközökben használt akkumulátorok esetében követelmény lesz, hogy független szakember által cserélhetők legyenek.

Méltányos szabályok valamennyi gazdasági szereplőre vonatkozóan

Az új szabályok célja, hogy javuljon az elemek, illetve akkumulátorok belső piacának működése, és a biztonsági, fenntarthatósági és címkézési követelményeknek köszönhetően tisztességesebb versenyt lehessen biztosítani.

Ezt a teljesítményre, a tartósságra és a biztonságra vonatkozó kritériumok, a veszélyes anyagokra – például a higanyra, a kadmiumra és az ólomra – vonatkozó szigorú korlátozások, valamint az elemek, illetve akkumulátorok karbonlábnyomára vonatkozó kötelező információk révén lehet elérni.

A rendelet – többek között az elemek, illetve akkumulátorok alkotóelemeire és újrafeldolgozott tartalmára vonatkozó – címkézési és tájékoztatási követelményeket vezet be, illetve előírja egy elektronikus „elem-, illetve akkumulátorútlevél”, valamint QR-kód használatát. Annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a piacon jelen lévő gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen a felkészülésre, a címkézési követelmények 2026-tól, a QR-kód pedig 2027-től lesznek alkalmazandók.

A környezeti és társadalmi hatások csökkentése

Az új rendelet célja, hogy az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusa alatt csökkentse a környezeti és társadalmi hatásokat. Ezért a rendelet a kellő gondosságra vonatkozóan szigorú szabályokat állapít meg a gazdasági szereplők számára, akiknek ellenőrizniük kell a forgalomba hozott elemekhez, illetve akkumulátorokhoz használt nyersanyagok eredetét. A rendelet mentességet biztosít a kkv-k számára a kellő gondosságra vonatkozó szabályok alól.

A következő lépések

A Tanács mai szavazásával az elfogadás folyamata lezárult. A rendeletet most a Tanács és az Európai Parlament aláírja. A rendelet ezután kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.

Háttér

Az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendelet célja a körforgásos gazdaság megteremtése az elemek, illetve az akkumulátorok ágazatában azáltal, hogy célzott szabályokat ír elő az elemek, illetve akkumulátorok életciklusának valamennyi szakaszára vonatkozóan, a tervezéstől kezdve egészen a hulladékkezelésig. Ez egy rendkívül fontos kezdeményezés, különösen az elektromos közlekedés területén tapasztalható óriási fejlődés tekintetében. Az elemek, illetve akkumulátorok iránti kereslet 2030-ra várhatóan több mint tízszeresére nő majd.

Az új rendelet az elemekről és akkumulátorokról szóló 2006. évi, jelenleg hatályos irányelv helyébe lép, és kiegészíti a meglévő jogszabályokat, különösen a hulladékgazdálkodás tekintetében.

Az Európai Bizottság 2020. december 10-én terjesztette elő az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendeletjavaslatot. A Tanács 2022. március 17-én általános megközelítést fogadott el. Az Európai Parlament a 2022. március 10-i plenáris ülésén fogadta el a tárgyalási álláspontját. Az intézményközi tárgyalásokat követően a Tanács elnökségének és az Európai Parlamentnek a tárgyalói között ideiglenes megállapodás jött létre. Az Európai Parlament 2023. június 14-én, plenáris ülésen fogadta el a megállapodás eredményét.

”

Forrás:
A Tanács elfogadta az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról szóló új rendeletet; EU Tanácsa; 2023. július 10.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Gondosóra program július 15-től a Miniszterelnöki Kabinetirodához kerül, szakmai felügyeletét Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos látja el

„A Gondosóra program megvalósításáért július 15-től a Miniszterelnöki Kabinetiroda felel, szakmai felügyeletét Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos látja el − közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) vasárnap az MTI-vel.

Mint írták: a Magyarország kormányának támogatásával indított Gondosóra program olyan egyedülálló jóléti szolgáltatást biztosít ingyenesen és alanyi jogon a 65 év feletti időseknek, amelyben szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérési szándékukat a szolgáltatáshoz tartozó jelzőeszközön keresztül a diszpécserszolgálatnak.

A kormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy gondoskodjon az idősekről, ezért a szomszédságban folyó háború és a háborús infláció közepette is biztosítja és megőrzi a nyugdíjak értékét, az inflációkövető nyugdíjemelést, valamint a baloldal által korábban elvett, de az Orbán-kormány által már teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását.

Hozzátették: ebbe a sorba illeszkedik a Gondosóra program is, amely 106,453 milliárd forintból valósul meg a Széchenyi-terv plusz programban, és a nap 24 órájában segítséget és biztonságot nyújt az időseknek és hozzátartozóiknak.

A program szakmai megvalósítását a Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (KSZG Kft.) végzi, amelynek ügyvezető igazgatói feladatait Juhász Roland korábbi állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár látja el.

A Gondosóra programba egyébként ezen linken keresztül bárkit be lehet regisztrálni, aki elmúlt 65 éves. ”

Forrás:
Egy gombnyomással jelezhetik az idősek, hogy segítséget kérnek; Magyar Nemzet / MTI; 2023. július 16.

Újabb funkciókkal bővült az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) használata

„A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023. év elején elindult az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN). A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) ebbe az új közigazgatási szolgáltatásba intergrálja a jelenleg különálló e-permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat.

A gazdák számára kiemelten fontos információ, hogy az egységes kérelemben megadott adataik az eGN rendszerben július második felében jelennek majd meg. Emellett a NÉBIH már most bővítette a gazdák által elérhető funkciók körét az eGN-ben, amelynek köszönhetően tovább csökkennek a gazdálkodók adminisztrációs terhei. A NÉBIH célja a jövőben is az, hogy a folyamatos fejlesztések által egy kifejezetten felhasználóbarát felületen tudják elvégezni az adatok feltöltését a gazdák.

A mostani fejlesztés eredményeként két új lehetőséggel élhetnek a gazdálkodók. Egyrészt lehetővé vált a „Másolás” funkció a rendszerben, amellyel egy adott területen elvégzett műveletet könnyedén fel tud vinni a gazda minden olyan további táblára, ahol szintén ugyanazt a munkaműveletet végezte el. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a hasznosítások másolása közben csak azonos művelési ágú termőhelyekre történhet másolás, míg a műveletek esetében a gazdák választhatnak a termőhelyek és hasznosítások között. Nagy előnye az új funkciónak, hogy a műveletek közül a növényvédelmi megfigyelés másolható akár a kapcsolódó műveletekkel is.

Másik újdonság az adatok exportálhatóságához kapcsolódik. Nagy igény mutatkozott arra a gazdák részéről, hogy a feltöltött adatok exportálhatóak legyenek Excel (xlsx) formátumba is. Ez most lehetővé vált, mind „nyomtatóbarát”, mind pedig széles formátumban is, amely inkább az adatok elemzésében nyújt segítséget. Érdemes figyelni arra, hogy egy legenerált fájl csak korlátozott ideig tölthető le, de az aktuális adattartalomról újabb változat bármikor generálható.

A Nébih a rendszerrel kapcsolatban a jövőben is figyelemmel kíséri a gazdák és egyéb szolgáltató cégek észrevételeit, igényeit és igyekeznek azokat figyelembe véve továbbfejleszteni az eGN-t. A Nébih felületén is elérhetőek az új információk:

https://portal.nebih.gov.hu/-/meg-konnyebbe-valik-az-egn-hasznalata-elerheto-a-masolas-es-az-export-funkcio”

Forrás:
Újabb funkciókkal bővült az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) használata; Agrárminisztérium; 2023. július 10.

Eredményes az online árfigyelő, már több mint 5 százalékkal szorította le a megfigyelt élelmiszerek árait

„Eredményes az online árfigyelő, már több mint 5 százalékkal szorította le a megfigyelt élelmiszerek árait

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén sikeresen elindította az online árfigyelő rendszert. Az árfigyelő célja, hogy az egyes élelmiszeripari termékek napi eladási árának megjelenítésével segítse a fogyasztói döntéseket, és a piaci verseny fokozásán keresztül lejjebb szorítsa az árakat, ezzel is hozzájárulva a szankciós infláció mielőbbi letöréséhez, a családok megvédéséhez.

Az árfigyelő rendszerbe kötelezően a legnagyobb, éves szinten legalább 100 milliárd forint nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedők – az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco – szolgáltatnak adatot minden nap. Ez azt jelenti, hogy az árfigyelő mintegy 1200 üzletben a 62 termékcsoportba tartozó több mint 1000 különböző termékre vonatkozóan tartalmaz áradatokat. A rendszerhez önkéntes alapon is lehet csatlakozni, ezt a szándékot a Gazdasági Versenyhivatal felé szükséges jelezni.

A közel két hetes működés alapján megállapítható, hogy az árfigyelő hatékony, az érintett áruházláncok már több termék esetében is határozottan csökkentették áraikat, ezzel jó esély mutatkozik arra, hogy a Kormány határozott szándékának megfelelően a szankciós infláció hamarabb, már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenjen.

A 2023. július 1. és július 12. közötti időszakban az online árfigyelő rendszerbe kötelezően szolgáltatandó 62 termékkategóriából 55 termékkategóriában csökkentek a termékek átlagárai. A 62 termékcsoport termékei esetén az átlagárak átlagosan 5,4 százalékkal csökkentek, amelynek mintegy 0,5 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 1,5 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatása lehet a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve. Jelentős, több mint 20 százalékot meghaladó árcsökkenés volt tapasztalható például a fokhagyma, az alma és az újburgonya esetén, emellett közel 10 százalékkal csökkent az ára a pulykamellnek, tojásnak, egyes kenyérféléknek, valamint túrónak is. Az árcsökkentések mögött nem csak az árfigyelő, hanem a kormányzat által június 1-jétől elindított kötelező akciózás is meghatározó szerepet játszott.

Az árfigyelő rendszer látogatottságát tekintve elmondható, hogy az online platform népszerű, alig két hét alatt már 510 ezer látogatója volt, és összesen több mint 35 millió letöltés történt az oldalon. A szabadszavas keresések száma megközelíti a 186 ezret, amelyek során a látogatók leggyakrabban a tej, a csirkemell, a sajt és a vaj szavakra kerestek.

Az árfigyelő rendszer elindulása után a platformot létrehozó munkacsoport tagjai tovább dolgoznak azon, hogy újabb, felhasználóbarát fejlesztésekkel egészítsék ki a rendszert. A cél, hogy a szankciós infláció leszorítása és a családok megvédése érdekében a vásárlók minél komplexebb segítséget kapjanak a bolti árak összehasonlításában és a számukra legkedvezőbb ajánlatok kiválasztásában.”

Forrás:
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye (1. rész); Gazdaságfejlesztési Minisztérium; MTI OS; 2023. július 14.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye (2. rész); Gazdaságfejlesztési Minisztérium; MTI OS; 2023. július 14.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye (3. rész); Gazdaságfejlesztési Minisztérium; MTI OS; 2023. július 14.

Technika, tudomány

Etikus MI: Javaslat az európai uniós megbízható MI-szabályozás hiányosságainak áthidalására

„A GPT–3 2020-ban gondolkodó robotként definiálta magát. Az AI fejlődéstörténetét a gépek egyre intelligensebbé válásával azonosítják, hátterében ugyanakkor az emberi faktor áll, az emberi elme szárnyalása. A gépek etikájának kérdése
ugyanakkor kulturális etikusság kérdés is. A szerző 7 iparágat érintően folytatott mélyinterjúk alapján feltárja: az AI-rendszerek fejlesztése során az etikus szempontokat egyelőre nem veszik figyelembe. A gyakorlati implementáció támogatás céljából a szerző az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya és a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai irányelveinek összehasonlító elemzése alapján két hiányosságot azonosít: (1) az AI-rendszerfejlesztők és felügyelők etikai érzékenyítése, képzése; (2) a káros visszacsatolási hurkok és döntéshozatali torzulás javasolt kezelése. Áthidalásképpen a szerző 21 filozófus filozófiai és etikai örökségét kompaszként használva, javaslatot tesz az azonosított gapek és szervezeti integrációs hiányosságok áthidalására.”

Forrás:
Etikus AI:Javaslat az európai uniós megbízható AI-szabályozás hiányosságainak áthidalására; Prisznyák Alexandra; Gazdaság és Pénzügy; 2023/2.; 169-195. o. (PDF)

Az infokommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia intézményeinek nemzetközi politikai gazdaságtani keresztmetszete

„A tágabb infokommunikációs technológiai (IKT) kontextus, és a mesterséges intelligencia (MI) közötti kapcsolódások többféleképpen írhatók le: egyebek mellett történelmi, nemzetközi politikai gazdaságtani és műszaki oldalról is. E tanulmány e hármas kiterjedést kívánja bemutatni a kezdetektől napjainkig, középpontba állítva a mesterséges intelligencia történetének főbb állami és transznacionális mozzanatait. Az eredendően két különálló terület, vagyis az IKT és az MI napjainkban kibontakozó konvergenciája könnyűszerrel tetten érhető egyes nemzeti hátszelű transznacionális vállalatoknak a mesterséges intelligenciára is kiterjedő, igen változatos szolgáltatási kínálatának elemzése során. A konvergencia ekképp megjelenő folyamatai egyebek mellett nemzetközi politikai gazdaságtani bírálati kérdésfeltevésekre is ösztönöznek, különösen egyes – e helyen változatosan tárgyalt – műszaki sajátosságok nyomán. A koncentrációk mindenekelőtt amerikai, és egyre hangsúlyosabb mértékben távol-keleti irányúak, és évtizedek óta felvonultatják az innovációk nagyhatalmi pártfogásának jegyeit csakúgy, mint napjainkban az úgynevezett Big Data problémáját.”

Forrás:
Az infokommunikációs technológiák és a mesterséges intelligencia intézményeinek nemzetközi politikai gazdaságtani keresztmetszete; Iványi Márton Pál; KözigazgatásTudomány; 2023/1.; 51-67. o. (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új digitális meseösvényeken lehet felfedezni Pilist

„Az applikáció már mint 70 digitális ösvénnyel várja a természetjárókat az ország minden pontján.
Tíz új digitális meseösvényen fedezhetik fel a kirándulók a Pilist és környékét a Digitális Vándor ingyenes applikáció letöltésével.
Az Android és IOS rendszerben egyaránt letölthető Digitális Vándor nevű mobilapplikáció az Aktív Magyarország és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös fejlesztésének eredményeként jött létre. Az alkalmazás tíz új meseösvényén a Pilisi Parkerdő címerállatával, Oszi hollóval ismerhetik meg a kirándulók az erdő állatait és növényeit.
A tíz ösvény Visegrádtól az érdi Beliczay-szigetig változatos tájakat mutat meg, ilyen például a közkedvelt Holdvilág-árok vagy a kevesek által ismert Hirsch-orom a Pilis szívében.
A tájékoztató szerint a meseösvényeken tíz kihívást kell teljesíteni.

Állomásonként különböző feladatok várnak a látogatókra, amelyeket Oszi és mindentudó nagyapja segít megoldani. Ha öt ösvényt sikerül bejárni, egy Oszi kitűzőt és egy Budakeszi Vadasparkba szóló belépőt lehet nyerni, ami a Vadasparkban váltható be az öt ösvényt igazoló digitális kitűző felmutatásával.

Mint írják, a kamaraerdei ösvény történetét képregényben is élvezhetik a fiatalok. A kiadványt a Budakeszi Vadasparkban vagy az Aktív Magyarország kitelepülésein lehet ingyenesen beszerezni.”

Forrás:
Új digitális meseösvényeken lehet felfedezni Pilist; Infostart / MTI; 2023. július 16.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kiberpajzs az online bűnözők ellen

„A KiberPajzs programban részt vevő partnerszervezetek sajtótájékoztatón számoltak be az elmúlt időszak eredményeiről: sikeres rendőrségi elfogásokról, a KiberKedd kampányról és a megelőzés további lehetőségeiről.

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk az online térben elkövetett csalási módszerekkel, ezért az ilyen típusú bűncselekmények visszaszorítása érdekében KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködésről döntött még 2022-ben a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság.

A 2023. július 11-én a rendőrség székházában megtartott sajtótájékoztatón elsőként Oláh-Paulon László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője beszélt arról, hogy a rendőrség az online térben elkövetett bűnmegelőzési tevékenységén túl komoly nyomozási tevékenységet is folytat. Beszámolt egy nemrégiben sikeresen felderített ügyről is, amely során a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda koordinálásával egy országos, több vármegyét érintő akció keretében 2023. június 26-án több embert vett őrizetbe pénzmosás és csalás bűntettek gyanúja miatt.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevében Marsi Tamás főosztályvezető a webáruházakkal kapcsolatos csalások két típusára hívta fel a figyelmet. Az egyik fajta, amely során ezek az oldalak valóban áruk eladásával foglalkoznak, azonban a megrendelt cikk helyett egy jelentősen olcsóbb és silányabb minőségű termék érkezik meg a vevőhöz, vagy egyáltalán nem is kap semmit a vásárló. A csalás egy másik fajtája, amikor a weblap mögött egyáltalán nem áll fenn semmilyen kereskedelmi szándék, a létrehozott webáruház pusztán adathalász oldalként funkcionál. Ezek a webáruházak többek között onnan ismerhetők fel, hogy szinte lehetetlen beazonosítani az üzletet vagy a kereskedőket, üzemeltetőket, nagyon hosszú kiszállítási idővel dolgoznak, feltűnően jó a termékek ár-érték aránya, és kizárólag kártyás fizetés lehetséges, az is csak előre. Az elmúlt időszakban az NBSZ NKI egyre több olyan csalásról kap bejelentést, amelyben az eladó azt kéri a vevőtől, hogy telepítsen a számítógépére egy programot, ahol az áru ellenértékét tudja majd elutalni. Ha ezt megteszi, akkor átveszik az irányítást az eszköz felett, ellopják személyes adataikat, esetleg kifosztják bankszámláikat.

Dr. Dorogi Rajmund, az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítésért felelős miniszteri főtanácsadója elmondta, hogy 2023-ban az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi területe is kiemelt figyelmet fordít az online térben elkövetett jogsértések kezelésére, ezért az év elején a minisztérium is csatlakozott a KiberPajzs programhoz. KiberKedd elnevezéssel május elején figyelemfelhívó, tájékoztató kampányt indítottak azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben fel tudják hívni a figyelmet a veszélyekre. Az Áldozatsegítő Központ közösségi média felületein minden kedden olyan témákat helyezte fókuszba, mint például a „nigériai típusú csalás”, a wangiri, a vishing, a phishing és a smishing. A KiberKedd kampányhoz 2023. augusztus 8-ától a többi szervezet is csatlakozik, így minden hónap első keddjén a program valamennyi résztvevője egyszerre fog kommunikálni a saját csatornáikon a digitális biztonság témakörében. A tájékoztatáson, megelőzési üzeneteken túl a főtanácsadó hangsúlyozta: ha valaki bajba került, keresse fel a legközelebbi Áldozatsegítő Központot vagy Pontot, illetve hívja az éjjel-nappal ingyenesen elérhető Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.”

Forrás:
Kiberpajzs az online bűnözők ellen; Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK); 2023. július 11.

Kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia kapcsolata

„A kiberbiztonság az egyik legfontosabb kihívás az információs technológia korában, amely különösen fontos a pénzügyi szektorban, ahol a biztonság kulcsfontosságú az ügyfelek és az intézmények számára egyaránt. Az adatvédelem, a csalás elleni küzdelem és a kibertámadások elhárítása mind-mind olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia és az automata rendszerek jelentős segítséget nyújthatnak. Az AI és a gépi tanulás alkalmazása a kiberbiztonság terén lehetővé teszi a rendszerek gyors és hatékony helyreállítását a kibertámadások után. Az AI-algoritmusok segítségével a szakemberek képesek lesznek a károk mértékének azonnali felmérésére, és az AI segítségével azonnal reagálni tudnak a kiberincidensekre. Az alábbi cikkben bemutatjuk a kibervédelem mesterséges intelligenciával történő támogatását a pénzügyi szektorban. Az átfedések jelentős mértékűek az infrastrukturális védelemmel, az egyéni biztonsági szintekkel és az adatok megfelelő védelmével.”

Forrás:
Kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia kapcsolata; Bagó Péter; Gazdaság és Pénzügy; 2023/2.; 196-221. o. (PDF)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Félvezetők: Az EP-képviselők jogszabályt fogadtak el az uniós chipipar fellendítése érdekében

„

  • Az uniós „chip-törvény” megerősíti Európa stratégiai autonómiáját és biztonságát
  • Válságreagálási mechanizmus a hiány kezelésére
  • 3,3 milliárd euró a chipekhez kapcsolódó kutatásra és innovációra

A chipellátás biztosítását, a termelés és az innováció fellendítését, és a hiányok elleni sürgősségi intézkedések bevezetését célzó tervet fogadott el az EP.

A Parlament és a Tanács által már elfogadott új jogszabály célja, hogy kedvező környezetet teremtsen az európai chipberuházások számára az engedélyezési eljárások felgyorsítása és a chipek kritikus jelentőségének elismerése révén, egy úgynevezett „kiemelt nemzeti jelentőségű jogszabály” révén. A kis- és középvállalkozások is nagyobb támogatásban részesülnek majd az innováció fellendítése érdekében, különösen a chiptervezés területén.

A jogszabály a beruházások vonzása és a termelési kapacitás kiépítése révén támogatja az EU ellátásbiztonságát növelő projekteket. A Tanács képviselőivel folytatott tárgyalások során a képviselők 3,3 milliárd eurót biztosítottak a chipekhez kapcsolódó kutatásra és innovációra. A kompetenciaközpontok hálózatát hozzák létre az EU-ban tapasztalható készséghiány kezelésére, valamint a kutatás, a tervezés és a gyártás számára új tehetségek bevonására.

Válságkezelési mechanizmus az ellátási problémák kezelésére

Létrejön egy válságkezelési mechanizmus, amelyen keresztül a Bizottság értékelni fogja az EU félvezető-ellátását fenyegető kockázatokat. A tagállamok korai előrejelző mutatói alapján az egész EU-ra kiterjedő hiány esetére riasztást adnak ki.
Ez a mechanizmus lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy sürgősségi intézkedéseket hajtson végre, (például a hiány által különösen érintett termékek ellátásának rangsorolását) vagy közös beszerzéseket végezzen a tagállamok számára. A képviselők továbbfejlesztették a rendszert egy olyan feltérképező eszköz bevezetésével, amely segít azonosítani az esetlegesen beszűkült ellátási keresztmetszeteket. Ezek az intézkedések a félvezető-ágazat válsága esetén a végső megoldást jelenthetik.
A Parlament támogatta továbbá a stratégiai partnerekkel való nemzetközi együttműködés megerősítésére és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezéseket, hogy versenyelőnyöket és védelmet biztosítson az uniós ágazat számára.

Idézet

Az előadó Dan Nica (S&D, RO) elmondta: „Az európai chipekről szóló törvénnyel az a célunk, hogy megerősítsük az EU pozícióját a globális félvezetőpiacon, és kezeljük a világjárvány által az ellátási láncokban feltárt sebezhetőségeket. Nagyobb befolyást és vezető szerepet akarunk, ezért 3,3 milliárd eurót biztosítottunk a kutatásra és innovációra. Célunk a technológiai kapacitás növelése, és intézkedéseket hajtunk végre az esetleges hiányok leküzdésére. Európa felkészült a félvezetőipar jövőbeni kihívásaira, a stratégiai autonómiát, a biztonságot és a kedvező üzleti környezetet helyezve előtérbe.”

Következő lépések

A jogszabályt 587 szavazattal 10 ellenében, 38 tartózkodás mellett fogadták el. Most már csak a Miniszterek Tanácsának kell jóváhagynia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.

Háttér:

Egy parlamenti tanulmány kiemeli, hogy Európa részesedése a félvezetők globális termelési kapacitásából 10% alatt van. A jogalkotási javaslat célja, hogy ez az arány 20%-ra emelkedjen. A Parlament egy másik, 2022-ben készült elemzése kiemelte, hogy a világjárvány a globális ellátási láncok régóta fennálló gyenge pontjait tárta fel, és a félvezetők példátlanul nagy hiánya erre az egyik legjobb példa. Ez megmutatja, hogy mi várhat ránk az elkövetkező években. Ezek a hiányok többek között az ipar növekvő költségeihez és a magasabb fogyasztóiárakhoz vezettek, és lassították a fellendülés ütemét Európában.

Konferencia Európa jövőjéről

Az európai chip-törvénnyel az európai parlamenti képviselők az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseiből származó polgári javaslatokra reagálnak. Ez a törvény a 11. javaslat (5) bekezdésére irányul, az európai technológia elterjedésének előmozdításával, mint a külföldi megfelelőkkel szembeni szilárd alternatíva. A 12(12) javaslatban foglaltaknak megfelelően az ellátásbiztonság és az európai gyártás fokozásának szükségességére is reagál. A jogi aktus a 17. javaslat (3) és (7) bekezdésében megfogalmazott gondolatokat tükrözi, és az uniós ellátási láncok megerősítését szorgalmazza stratégiai beruházások és a tagállamok közötti fokozott együttműködés révén az ellátási láncok kockázatainak kezelése érdekében. A több mint 43 milliárd EUR értékű köz- és magánberuházás mozgósításával a jogi aktus intézkedéseket határoz meg az ellátási lánc jövőbeni zavarainak proaktív kezelésére és gyors reagálására.

További információ

”

Forrás:
Félvezetők: Az EP-képviselők jogszabályt fogadtak el az uniós chipipar fellendítése érdekében; Európai Parlament; 2023. július 11.

Szakirodalom

Önkormányzati közszolgáltatások elméleti és gyakorlati aspektusai

„Ma már azt mondhatjuk, hogy sok tekintetben háttérbe szorulnak a helyi önkormányzatok, számos feladat- és hatáskör szépen lassan átvándorolt az államigazgatás alrendszerébe, gondolva itt például a 2020-as jogszabályi módosításokra, amely az építésügy területén hurrikánként forgatta fel az addigi évtizedes gyakorlatot. Mindazonáltal a közszolgáltatások ellátásával kapcsolatos kérdések még mind a mai napig szoros összefüggésben állnak a helyi önkormányzatokkal. Tanulmányunkban két irányból közelítjük meg a fenti témát, kezdve fogalmi összevetésekkel, elméleti majd pedig gyakorlati kérdésekkel.

Hoffman István 2010-ben azt írta, hogy a közszolgáltatások nyújtása vonatkozásában meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak. Bár 2010-hez képest a helyi önkormányzati közszolgáltatások köre szűkült, mégis azt mondhatjuk, hogy a helyi önkormányzatok még napjainkban is jelentős tényezők. A témához kapcsolódóan tanulmányunkban átfogó képet szeretnénk adni a közszolgáltatások ellátásáról, ennek formáiról. Egy elméleti bevezetőt követően, melyben a közszolgáltatások alapfogalmait és a hazai stratégia alapot vizsgáljuk meg, áttérünk a szűkebb témánkra, a közszolgáltatások ellátásának különböző formáira, külön figyelmet szentelve az önkormányzati módozatoknak. Ezt követően a közszolgáltatási szerződés különböző aspektusait taglaljuk. A tanulmányban nemcsak elméleti szempontból közelítünk a vizsgált témához, hanem gyakorlati kérdésekkel is foglalkozunk.”

Forrás:
Önkormányzati közszolgáltatások elméleti és gyakorlati aspektusai; Cseh-Zelina Gergely, Czibrik Eszter; KözigazgatásTudomány; 2032/1.; 203-214.o. (PDF)

A mesterséges intelligencia közigazgatásában való felhasználásával okozott kár

„A tanulmányban bemutatom a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatát. Sor kerül a közigazgatásban használt MI-rendszerek vizsgálatára, a jogszabályi és történeti háttér felderítésére, a kapcsolódó felelősségi problémák ismertetésére. Megállapításra kerül, hogy – figyelembe véve a tudomány jelenlegi állapotát, valamint a jogszabályi környezetet – a jelenleg a magyar közigazgatásban alkalmazott rendszerek még nem tekinthetőek autonóm MI-nek, így ezek esetén nincs jelentősége a felelősség mesterséges intelligenciával összevetett vizsgálatának. A magyar jogirodalmi gondolatokon és bírói gyakorlaton keresztül megvizsgálom, hogy ha „valódi” MI-rendszereket alkalmaznának a közigazgatásban és az MI felelősség irányelv is átültetésre kerülne a magyar jogrendszerbe, akkor a bíróság milyen eszközzel tudná vizsgálni a kártérítési felelősség meglétét. Végül elemezzük az ügyfélkapu keretében működő, az ügyfelek számára tájékoztatást nyújtó chatrobotot. Ez az MI-rendszer álláspontom szerint a jelenlegi jogszabályi és technológiai környezetben is képes lehet – a téves tájékoztatás útján megvalósuló – közhatalom gyakorlásával való károkozásra.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia közigazgatásában való felhasználásával okozott kár; Bicskei Tamás; KözigazgatásTudomány; 2023/1.; 99–114. o. (PDF)

Helyi önkormányzati autonómia: Mi változik, mi marad?

„Magyarországon a helyi önkormányzatok autonómiája mindig is fontos kérdés volt a helyi demokrácia és az állami központi irányítás közötti egyensúly megteremtése szempontjából. Az elmúlt 35 évet szemlélve a kérdés először az 1989-90-es rendszerváltáskor kapott különös jelentőséget. A 2012-ben végbement önkormányzati reform ismét előtérbe helyezte az önkormányzatok autonómiájának kérdését: az ekkor lezajlott modellváltás az önkormányzati autonómiát tartalmi és formai szempontból egyaránt érintő változásokat hozott. Jelen tanulmány középpontjában a helyi önkormányzati autonómia kérdésköre áll. Az autonómia jelentésének és a helyi önkormányzati autonómia egyes alapelemeinek rövid áttekintését követően konkrét jogszabály-változásokat nyomon követve vizsgálom a helyi önkormányzati autonómia mértékének változását. A kutatási eredményeket összegezve elmondható, hogy Magyarországon az elmúlt néhány évben a települési önkormányzatok autonómiája a politikai környezet változása miatt komoly kihívásokkal szembesült.”

Forrás:
Helyi önkormányzati autonómia: Mi változik, mi marad?; Rámhápné Radics Katalin Adél; KözigazgatásTudomány; 2023/1.; 85-98. o. (PDF)