Skip to main content

51-53. szám, 2023. december 16.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2025. január 6-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Both András a Digitális Állampolgárság Program megvalósításának állásáról és a várható fejleményekről

„Három hónapja mindenki számára elérhető a mobiltelefonos Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazás. Az eddigi tapasztalatok szerint jól vizsgázott az app, amely a zökkenőmentes indulás érdekében – és a bevett gyakorlatnak megfelelően – korlátozott számú funkcióval élesedett, és folyamatosan fejlődik azóta is. További nagy változások várhatók a közeljövőben, amikor megjelenik az elektronikus aláírás lehetősége, a nagy piaci szolgáltatók ügyfélportáljai is elérhetők lesznek DÁP-azonosítással, és megjelenik az első, életeseményen alapuló ügyintézési lehetőség. A részletekről, és arról, hogy mindez milyen kötelezettségeket ró az érintett állami és piaci szereplőkre, Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség nemrégiben kinevezett vezérigazgatója beszélt lapunknak.

A DÁP három hónap után

– Bő három hónapja, szeptember 1-jén vált széles körben is elérhetővé a Digitális Állampolgárság Program, illetve az ahhoz tartozó mobilapp. Milyen felhasználószámmal terveztek az év végéig, és a tervekhez képest mit sikerült elérni?

– December elejére több mint 500 ezer állampolgár töltötte le a mobilalkalmazást, az év végére pedig minden bizonnyal meglesz a 600 ezer. Ez mindenképpen több, mint amire számítottunk. A célkitűzés az, hogy két év múlva legalább 2,5-3 millió felhasználója legyen a DÁP-nak, és a mostani dinamikát nézve ez nem túlzott elvárás.

– Milyen felhasználói visszajelzések érkeztek ez idő alatt akár a regisztrációs folyamatot, akár az alkalmazás használhatóságát, akár a funkcionalitását tekintve?

– Azt szoktam mondani, hogy olyan rendszert szerettünk volna létrehozni, amelynek a használatához nem kell felhasználói kézikönyv, mert annyira magától értetődő. Nincs is felhasználói kézikönyv, mert szerintünk – és a felhasználók szerint is – tényleg egyértelmű a kezelőfelület.

A regisztráció is gyorsan megy. Ezzel kapcsolatban azért van bennünk – és a felhasználók egy részében – még némi hiányérzet, ez pedig a teljesen online azonosítással kapcsolatos. Az állampolgárnak csak abban az esetben nem kell bemennie a kormányablakok valamelyikébe, és személyesen azonosítania magát, ha rendelkezik 2021. június után kiadott elektronikus személyi igazolvánnyal és tudja a hozzá tartozó PIN-kódját. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem mindenkire igaz, így marad a személyes megjelenés és személyazonosság-igazolás. A számok azt mutatják egyébként, hogy sokan szívesen élnek ezzel a lehetőséggel is, hiszen amúgy is megfordulnak a kormányablakokban, az ügyintézők pedig pár perc alatt segítenek elvégezni a regisztrációt.

Érdekes módon a kritikus visszajelzések döntő többsége nem a DÁP-appot és annak használhatóságát kifogásolja, hanem olyan funkciókat hiányol, amelyek még nincsenek benne. „Jó, hogy lehet elektronikus erkölcsi bizonyítványt letölteni, de születési anyakönyvi kivonatot miért nem?” Ilyen kérdéseket kapunk, ami számomra azt jelenti, hogy amit megvalósítottunk, az jól működik, Ha ugyanis nem így lenne, akkor azt kérdeznék, hogy hogyan tölthetem le az erkölcsi bizonyítványt? De azt nem kérdi senki, mert mindenkinek egyértelmű, hogyan kell csinálni.

– Mi volt a legnépszerűbb funkció az elmúlt három hónapban?

– Egyértelműen a QR-kódos belépés az online ügyintézési felületekre, ami számos piaci szolgáltatónál is jó ideje elérhető volt, tehát ismert az ügyfelek előtt.

„A cél az, hogy az ügyfél, az állampolgár egyből felismerje, hogy valamilyen állami szolgáltatással áll szemben és ott a hasonló funkciókat hasonló helyen, hasonló megvalósításban találja meg, a használat alapelvei pedig mindenütt azonosak legyenek.”

– Milyen funkciók kerülnek be a DÁP appba szeptembertől december végéig, vagy mit csiszoltak ez idő alatt a már meglévő funkciókon?

– A felhasználók számára nem látványos, de megint csak roppant fontos, hogy csalásfelderítő, fraud detection funkció került az alkalmazásba. Számos különféle védelmet kínál, amelyeket érthető okokból nem részleteznék, de egyet mindenképpen megemlítek. Ez hasonló a banki mobilappokban lévő, a földrajzi pozícióhoz kapcsolódó ellenőrzési mechanizmushoz. A felhasználó bejelentkezik Budapesten az alkalmazásba, aztán tíz perc múlva ugyanaz a felhasználó ugyanarról a készülékről mondjuk Nyíregyházán vagy Nagykanizsán akar bejelentkezni. Ez több mint gyanús, nem? Ilyenkor plusz megerősítést kérünk a személyazonosság igazolására. Nem kell bemenni a legközelebbi kormányablakba, de meg kell adni valamilyen személyes adatot a bejelentkezéshez.

Azért is kezdtük el ezt gyorsan beépíti az alkalmazásba, mert nagy jelentősége lesz akkor, amikor a piaci szereplők felé megnyitjuk a DÁP-os azonosítás lehetőségét. Mire számukra kötelező lesz használni a DÁP-os azonosítást és bejelentkezést, mi már egy kész, kipróbált megoldást tudunk kínálni nekik.

Új okmányadatok jelentek meg, például a lakcím-igazolvány száma is megtalálható az alkalmazásban. Egyébként a három hónap alatt tíz nagy frissítése volt az alkalmazásnak.

– Melyek lesznek a következő nagy funkcióbővítési körök? Mi a helyzet például az elektronikus aláírással?

– Még az idén élesíteni szeretnénk az eAláírást, a jövő év legelején pedig a visszajelzések kapcsán már említett, teljesen online azonosítást is, amellyel tényleg bárki regisztrálhat az alkalmazásba otthonról, az interneten keresztül. Mind a kettő az európai eIDAS 2 szabványnak megfelelő módon lesz implementálva, tehát az unió területén bárhol használható lesz. Az eAláírást úgy alakítjuk ki, hogy minél könnyebben használható legyen. Eleinte a telefonon működik majd: kapok egy pdf-et, azt megnyitom a DÁP appban, aláírom és eltárolom, vagy visszaküldöm. Később annyiban egyszerűsítjük a folyamatot, hogy összekapcsoljuk az asztali gépet és a mobilt, vagyis a laptopon lévő dokumentumokat is alá tudunk írni a mobil segítségével.

Az online azonosítás után vezetjük be azt a megoldást, amellyel a DÁP-ot és az abban tárolt identitásomat át tudom vinni egy másik készülékre, például amikor lecserélem a telefonomat. A 2025-re várható további funkcióbővítés már a piaci szolgáltatókkal együtt fog megvalósulni.

Letölthetők lesznek a TAJ-, adószám- és lakcím-igazolások is, így ezen okmányokat már elektronikus módon is tudjuk helyettesíteni jövő év elejétől.

– Hogyan állnak a különféle állami szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal való összekapcsolással, mindegyik elérhető már a DÁP-on keresztül?

– Még nem. A jelenlegi jogszabályok szerint az egyes szervezetek maguk döntik el, hogy a KAÜ-s (Központi Azonosítási Ügynök) lehetőségek közül melyik bejelentkezési formát fogadják el. Ha ezek között nincs ott a DÁP app, akkor a DÁP-ból nem lehet belépni az adott alkalmazásba. Azon vagyunk, hogy minden állami szolgáltató megértse, hogy mi ezzel kapcsolatban a kötelezettsége, és hogyan kell ezt végrehajtania – több mint 200 állami szolgáltatásba már be lehet lépni a DÁP-pal.

– Hogyan segítik őket ebben?

– Korábban is volt már törekvés az állami ügyintézési szolgáltatások technológiai egyszerűsítésére és egységesítésére, de nem jutottunk a folyamat végére. Most viszont nagyon alaposan végiggondoltunk és a services.gov.hu oldalon összegyűjtöttünk mindent, amit a DÁP-hoz kapcsolódó állami szervezeteknek és piaci szereplőknek tudniuk kell. Ott van például a segédlet a dizájnelemekről, arról, hogy miként nézzen ki vagy milyen színvilágú legyen az állami mobilapp. A cél az, hogy az ügyfél, az állampolgár egyből felismerje, hogy valamilyen állami szolgáltatással áll szemben, és ott a hasonló funkciókat hasonló helyen, hasonló megvalósításban találja meg, a használat alapelvei pedig mindenütt azonosak legyenek.

De ez szó szerint csak a felszíne az egésznek. A mélyben ott vannak azok a technikai megoldások, komponensek, API-k, amelyek ahhoz kellenek, hogy a különféle megoldások zökkenőmentesen működjenek együtt a puszta bejelentkezésen és azonosításon túl is. Több éve létezik az állami alkalmazásfejlesztési környezet, amelyben definiáltunk számos követelményt, technológiai sztenderdet, például a skálázhatóságra, a tesztelésre, a konténerizációra vagy a CI/CD pipeline-ra vonatkozóan. Ezek is meg fognak itt jelenni, mint ahogy minden további DÁP-szolgáltatással kapcsolatos elvárás is, az általánosan megfogalmazott irányelvektől kezdve a részletes műszaki specifikációig.

Vagyis mi történt? Létrehoztuk azt a felső szintet, amely az alkalmazások tervezésére és dizájnjára vonatkozó elvárásokat tartalmazza, és amely eddig hiányzott az állami környezetből. Az alsóbb, műszaki szinteken leporoljuk, újragondoljuk az elvárásokat, és ezeket is ugyanazon a helyen tesszük elérhetővé minden érintett számára. Ez többlépcsős folyamat, fentről haladunk lefelé: először az irányelveket publikáltuk, utána az elvárt képességeket, a sztenderdeket, és ezt követi a mély műszaki tartalom. Még nem értünk a végére, de jó úton haladunk.

– Az új vagy újrafogalmazott elvárások milyen kötelezettségeket rónak az állami szereplőkre? Elképzelhető, hogy bele kell nyúlnia vagy teljesen újra kell írni az általa használt rendszert vagy annak egy részét?

– Az semmiképpen nem lenne méltányos, ha egy szervezetnek előírnánk a fejlesztéseket csak azért, mert a friss sztenderdeknek nem felel meg, miközben nem állnak rendelkezésére az ehhez szükséges források. Éppen ezért az elvárásainkat felmenő rendszerben, a továbbfejlesztéseknél, frissítéseknél kell alkalmazni, de ott már a beszerzési kiírásokba is elvárásként fogalmazzuk meg a beszállítók felé.

Háttérrendszerekbe csak akkor kell belenyúlni, ha biztonsági problémát észlelünk, vagy ha a szervezet nagy elmaradásban van valamivel. Az Ügyfélkaput már 2016 óta csak a KAÜ-n keresztül lehetne használni azonosításra, azonban még mindig vannak olyan szervezetek, amelyek közvetlenül csatlakoznak rá. Mivel 2025 elején megszűnik az egyfaktoros Ügyfélkapu igénybevételének lehetősége, és helyette csak a kétfaktoros azonosítást használó Ügyfélkapu+ lesz használható, elképzelhető, hogy emiatt néhány rendszert frissíteni kell, de ez az adott szervezet mulasztása miatt előálló helyzet.

– Nem csak állami, hanem bizonyos piaci szereplőknek is kötelező lesz csatlakozniuk a DÁP-hoz, legalábbis az azonosítás szintjén. Hogyan biztosítják, hogy legyen idejük felkészülni és elvégezni a szükséges fejlesztéseket?

– Egyeztetés, egyeztetés, egyeztetés. Maguk az érintettek, az érintettek szakmai szervezetei, mindenki megkapta előzetesen a műszaki dokumentációt és specifikációt, amelyben akár interfész szinten is kérhet módosításokat. Mire az interjú megjelenik, már túl is leszünk az első nagyobb, személyes egyeztetésen, amire minden kötelezett piaci szervezetet (közművet, pénzügyi szolgáltatót, telco-t) meghívtunk. Tehát már a tervezésbe is bevonjuk a szereplőket, és az implementáció során is megadunk minden segítséget. Lehetnek még nehézségek, mert például egy online banki környezetben számtalan helyen lehet szükség azonosításra, tehát nem egy ponton kell integrálni a szolgáltatást.

– Régóta emlegetik az életeseményekhez kapcsolódó ügyintézést az állami szolgáltatások kapcsán, sőt, csírái már meg is jelentek a magyarorszag.hu-n. Ezek mikor és milyen formában lesznek elérhetőek a DÁP-ban?

– Itt is azt a megoldást követjük, amit minden más területen is, vagyis először alaposan feltérképezzük az igényeket és a lehetőségeket, megteremtjük a definíciókat és a kereteket, egyeztetünk az érintettekkel, majd utána csapunk bele a munkába. Ez triviálisnak tűnik, pedig nem az. Például mikor kezdődik a „gyermekem születik” életesemény? Amikor kiderül a terhesség? Vagy idetartozik már a gyerek tervezésének időszaka is? A születéskor ér véget? Vagy az első év végén? El kellett különítenünk egymástól az életeseményt és az élethelyzetet is. Életesemény például a házasságkötés, amely után beáll a változás az élethelyzetben, mivel onnantól házas az illető. Mindezeket végiggondoltuk, majd egy összetett szempontrendszer szerint kiválasztottuk azt a tíz életeseményt, amely köré először megszervezzük az ügyintézést. (Ezek listáját lásd keretes írásunkban!)

Ezeket alaposan át is kell beszélnünk az érintett állami szolgáltatókkal, hiszen nekik meg kell érteniük az egész mögött álló koncepciót, mert rájuk is fontos szerep hárul majd a megvalósításban. Az első ilyen szolgáltatás egész biztosan a gépjármű adás-vétele lesz, amelyet 2025 első félévének végén fogunk élesíteni, majd utána 2027 végéig folyamatosan érkezik a többi is.

– Mi lesz a többi szolgáltatással, amelyekről szintén volt szó már korábban, mint például az e-fizetés, az e-posta vagy a dokumentumtár?

– Ezek már az eAláíráshoz hasonlóan nem életesemény alapú, hanem inkább központi szolgáltatások, képességek, amelyek bármelyik ügyintézési folyamatban megjelenhetnek. A jelen tervek szerint ezek 2026-ban kerülnek be a DÁP appba, de a háttérrendszerek fejlesztésével folyamatosan bővülnek a lehetőségek. A központi fizetési rendszerben, az EFER-ben például a bankkártya mellett nemrég megjelent az Apple Pay és a Google Pay fizetési lehetőség, és a jövő év első negyedében csatlakozik hozzájuk a qvik is.

Amikor az e-fizetés megjelenik a DÁP-ban, az egészen új lehetőségeket nyit meg, különösen, ha összekapcsolom a fiókomat a közműszolgáltatókkal és a bankommal. Megérkezik a közműszámla, megnyitom, látom, hogy rendben van, rányomok a fizetés gombra, az átvisz a banki alkalmazásra, ott jóváhagyom a tranzakciót, és már készen is vagyok, egy perc alatt befizettem a számlát.

– Mivel lenne elégedett a DÁP kapcsán 2025 végén?

– Először is azzal, ha a nagy szolgáltatók, a közművek, a távközlési cégek vagy a bankok megteremtik a DÁP-on keresztüli azonosítás lehetőségét, és a mobilappal be tudok lépni az ő ügyintézési felületeikre. A másik, hogy minél több helyen tudjam igazolni magam az alkalmazással. A rendőr már elfogadja, de az lenne az életszerű, ha a postán, a bankban vagy akár egy irodaházba történő belépésnél elfogadnák személyi helyett az alkalmazást. És semmiképpen nem hagynám ki a gépjármű adás-vétel, mint első életesemény-alapú szolgáltatás megvalósítását sem. Ha mindez meglesz, akkor szerintem jól végeztük a dolgunkat. Szeretnénk még kisebb, egyszerűbb ügyintézéseket, dokumentumletöltéseket (társadalombiztosítási vagy fizetési igazolást) elektronikusan letölthetővé tenni. No és hogy számokat is mondjak, a jövő év végére 1,5-2 millió DÁP-ügyfelet szeretnénk látni a rendszerben.

Életesemények a DÁP-ban (Melléklet)

Az alábbi felsorolás azt a tíz életeseményt tartalmazza, amelyekhez kapcsolódóan először jelenik meg az integrált, életeseményhez kapcsolódó ügyintézés a DÁP-ban. A felsorolás az ABC-t követi, a szolgáltatások nem feltétlenül ebben a sorrendben lesznek elérhetők. A tervek szerint ezek 2027 végéig megvalósulnak.

  • Belföldön költözöm
  • Elvesztettem a munkám
  • Felsőoktatásban tanulnék
  • Gépjárművet veszek
  • Gyermekem születik
  • Házasságot kötök
  • Hozzátartozó, elhunyt
  • Jogosítványt szerzek
  • Nyugdíjas leszek
  • Vállalkozni szeretnék

”

Forrás:
Mobilkapu az e-ügyintézéshez; Schopp Attila; IT Business; 2024. december. 12.

Nagy Elek (MKIK, elnök): A munkaintenzív fejlődésnek vége, egy technológia-intenzív, tudásalapú társadalmat és gazdaságot kell építeni

„Az MKIK elnöke szerint a munkaintenzív időszaknak vége, egy technológia-intenzív tudásalapú társadalmat, gazdaságot kell építeni.

Egy technológia-intenzív, tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtésére került hangsúly egy gazdasági eseményen, amelyet Pécsett tartottak. Az eseményen elhangzottak szerint a munkaintenzív időszak véget ért, és a gazdaság fejlesztésének irányát a tudásalapú megoldások és innovációk jelentik.

Kutatási eredmények alapján megállapítást nyert, hogy azok a középvállalkozások, amelyek tudásba fektettek, kutatókkal, kutatóintézetekkel és egyetemekkel működtek együtt, valamint exportáltak és magasan képzett szakembereket alkalmaztak, jelentős előnyökre tettek szert az elmúlt évtizedben.

Egy gazdaságfejlesztő intézet létrehozása is javaslatként megfogalmazódott, amelyhez nemzetközi partnerek együttműködését is kilátásba helyezték. A kormányzattal való együttműködés révén érkező támogatás egy részét a tudásalapú gazdaságot támogató struktúrák kiépítésére fordítják.

A gazdasági reform és fejlesztés hét pillérként a szolgáltatások fejlesztése, a hálózatban történő működés, a vállalkozásokkal folytatott konzultáció, a nemzetközi piacra jutás elősegítése, a szervezeti működés optimalizálása és a kormányzattal ápolt partneri viszony erősítése került kiemelésre.

Egy másik előadás keretében a globális gazdasági folyamatokról, a magyar gazdaság helyzetéről és az államháztartás kihívásairól esett szó. Megállapítást nyert, hogy a globalizáció folyamata megtört, és helyette tömbösödés figyelhető meg, amely jelentős gazdasági hatásokkal jár.

Európa gazdasági helyzetének romlása, valamint a két vezető gazdaság, Németország és Franciaország krízise szintén befolyásolja a magyar gazdaságot. Az orosz-ukrán konfliktusba való európai részvétel tovább súlyosbítja a helyzetet, amely gazdasági növekedési célokat jelentősen megnehezít.

A környezet- és klímavédelem terén elhangzott, hogy a klímasemlegesség elérése 2050-re bizonytalanná vált, mivel számos fejlődő ország gazdasági korlátok miatt nem tudja megvalósítani a szükséges intézkedéseket. Európa ugyan vezető szerepet tölt be ezen a téren, de gazdasági teljesítménye csökkenésével kell szembenéznie.

Az eseményen bemutatásra került a régió gazdasági helyzetét bemutató kiadvány is, amelyben a vármegye legjelentősebb vállalkozásai kerültek rangsorolásra árbevételük alapján. A lista élén energiaszolgáltatók és kereskedelmi vállalatok állnak.”

Forrás:
Nagy Elek: tudásalapú gazdaságot kell felépíteni!; ComputerTrends; 2024. december 14.

Közigazgatás, politika, jog

Nagy Márton: termelékenységi ugrásra van szükség

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőit, Eppel János elnököt és Perlusz László főtitkárt. A találkozó keretében a felek áttekintették a gazdasági folyamatokat, valamint külön kitértek a munkaerőtartalék aktivizálásával kapcsolatos javaslatokra.

A nemzetgazdasági miniszter gratulált a Vállalkozók Napja sikeres megrendezéséhez, hiszen vállalkozók nélkül nincs magyar gazdaság sem. Nagy Márton emlékeztetett, hogy a munkaadók és a munkavállalók közti történelmi bérmegállapodás – amely nem jöhetett volna létre a VOSZ nélkül – nehéz háborús gazdasági körülmények között került aláírásra. Ennek ellenére a három éves megállapodás ambiciózus, amelynek köszönhetően jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedhet a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb bér a következő években 40 százalékkal fog nőni. A kormány ezt a szociális hozzájárulási adó csúsztatásával segíti, azaz a minimálbért keresők után a munkáltatónak 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetnie a szochó-t.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válnia. A következő években termelékenységi ugrást kell végrehajtani, amelyet a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében, a Demján Sándor Programon keresztül támogat. A Program többek közt olyan kedvező hitelekkel, mint a 3,5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program, tőkeprogram, beruházási célú vissza nem térítendő támogatásokkal, a digitalizáció előremozdításával, összesen mintegy 1.410 milliárd forinttal segíti a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését.

Nagy Márton arra kérte a VOSZ vezetőit, hogy a Demján Sándor Program megvalósításában való részvétel mellett, továbbra is gyűjtsék össze és képviseljék a vállalkozások meglátásait, javaslatait, hogy a kormány a leghatékonyabb, vállalkozásokat támogató környezetet tudja kialakítani.

Az egyeztetésen a felek végezetül ismételten leszögezték, a gazdasági növekedés magas pályára állítása és a hazai kkv szektor megerősítése közös érdek, ezért a VOSZ és az NGM között folyamatosak maradnak az egyeztetések.”

Forrás:
Nagy Márton: termelékenységi ugrásra van szükség; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. december 9.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke a kamarai reformról beszélt Baranyában

„Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke a Dunántúli Napló és a Bama.hu Top 100 kiadványának bemutatóján, Baranya gazdasági évzáróján emelte ki a pécsi és baranyai vállalkozók példaértékű szerepét az induló kamarai reformban. Nagy Elek számít a térség gazdálkodóira az átalakulási folyamatokban.

– Mindenek előtt személyes büszkeséggel tölt el, hogy dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki rengeteget tett hozzá a kamarai megújulás tartalmi kidolgozásához, első ízben alelnöki szerepet vállalt a gazdasági önkormányzatnál. Személye és csatlakozása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot a baranyai cégvezetőkkel, vállalkozókkal – mondta Nagy Elek a Top 100 gálán.

Mint a kamara megválasztott új elnöke hangsúlyozta, a megújuló kamarát működésében a szolgáltató, a tudás alapú, a hálózatban tevékenykedő, a konzultáló és szervezetten dolgozó jelzők kell hogy jellemezzék a gazdasági szereplők érdekeinek általános érvényesítése mellett. Mindehhez nélkülözhetetlenek az élő és aktív kormányzati kapcsolatok.

– A kormányzat rendelkezik azokkal a forrásokkal, amik a gazdasági szereplők tevékenységének hatékonyságát és eredményességét javíthatják. Ennek megmozgatása érdekében tizenöt pontos akciótervvel állunk elő. A kamarai aktivitás mellett ugyanakkor élhetünk a konstruktív kritika eszközével, úgy vélem, ez a módszer eddig nem igazán működött – világított rá Nagy Elek.

Nagy Elek kiemelte, a MKIK 15 pontos akciótervet dolgozott ki

Mint az elnök kiemelte, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége egy 15 pontból álló, rövid távon is megvalósítható javaslatcsomagot fogadott el. Szerinte a hazai vállalkozások legnagyobb problémája a piaci kereslet visszaesése, a munkaerőpiaci nehézségek, a felmerülő költségemelkedések és a folyamatosan nehezedő EU-s és magyar adminisztrációs terhek. Éppen ezért úgy véli, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése a magyar gazdaság jövőbeli eredményességének egyik kulcskérdése.

– Az adminisztrációs terhek csökkentése mellett kiemelt figyelmet fordítunk az exportban érdekelt középvállalkozások potenciáljának és helyzetének feltárására, máris megkezdtük az egyeztetéseket a kormányzat illetékeseivel az adóterhek könnyítése, egyszerűsítése témájában is. Örömmel mondhatom el, hogy elkezdődött a szervezetten működő kamarai szakmai, szakértői munkacsoportok felállása, az egyes területek felelőseinek kiválasztása. Ahogy fogalmazni szokta, a reform egy kamarai reneszánszhoz vezet. Fárasztó szisztematikus munkával, de a felállt új elnökségben, a szakértő csoportokban látom a tenni akarást. Felértékelődik az együttműködés, a csapatmunka, de a pozitív baranyai példához visszakanyarodva meggyőződésem, hogy törekvéseink sikerre vannak ítélve – zárta gondolatait Nagy Elek.”

Forrás:
Nagy Elek: számítok a baranyai vállalkozókra a kamara reformjában; BAMA.hu; 2024. december 15.

Nagy Márton: termelékenységi ugrásra van szükség

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőit, Eppel János elnököt és Perlusz László főtitkárt. A találkozó keretében a felek áttekintették a gazdasági folyamatokat, valamint külön kitértek a munkaerőtartalék aktivizálásával kapcsolatos javaslatokra.

A nemzetgazdasági miniszter gratulált a Vállalkozók Napja sikeres megrendezéséhez, hiszen vállalkozók nélkül nincs magyar gazdaság sem. Nagy Márton emlékeztetett, hogy a munkaadók és a munkavállalók közti történelmi bérmegállapodás – amely nem jöhetett volna létre a VOSZ nélkül – nehéz háborús gazdasági körülmények között került aláírásra. Ennek ellenére a három éves megállapodás ambiciózus, amelynek köszönhetően jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedhet a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb bér a következő években 40 százalékkal fog nőni. A kormány ezt a szociális hozzájárulási adó csúsztatásával segíti, azaz a minimálbért keresők után a munkáltatónak 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetnie a szochó-t.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válnia. A következő években termelékenységi ugrást kell végrehajtani, amelyet a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében, a Demján Sándor Programon keresztül támogat. A Program többek közt olyan kedvező hitelekkel, mint a 3,5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program, tőkeprogram, beruházási célú vissza nem térítendő támogatásokkal, a digitalizáció előremozdításával, összesen mintegy 1.410 milliárd forinttal segíti a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését.

Nagy Márton arra kérte a VOSZ vezetőit, hogy a Demján Sándor Program megvalósításában való részvétel mellett, továbbra is gyűjtsék össze és képviseljék a vállalkozások meglátásait, javaslatait, hogy a kormány a leghatékonyabb, vállalkozásokat támogató környezetet tudja kialakítani.

Az egyeztetésen a felek végezetül ismételten leszögezték, a gazdasági növekedés magas pályára állítása és a hazai kkv szektor megerősítése közös érdek, ezért a VOSZ és az NGM között folyamatosak maradnak az egyeztetések.”

Forrás:
Nagy Márton: termelékenységi ugrásra van szükség; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. december 9.

Európai Unió

Fókuszban az uniós részvételi demokrácia

„Tíz különböző európai polgári kezdeményezés támogatására is lehetőségük van az Európai Unió lakosainak

Az idén megrendezett európai parlamenti választások, majd azt követően az új Európai Bizottság (EB) megalakulása következtében természetszerűen kevesebb figyelem irányult az Európai Unióban (EU) élők részéről más, aktuálisan kisebb jelentőségű ügyekre. Ezek közé lehet sorolni az európai polgári kezdeményezéseket és az azokban való részvételt is.

Az európai polgári kezdeményezés (EPK) a 2007-ben aláírt Lisszaboni Szerződéssel vált az uniós részvételi demokrácia egyik eszközévé, a gyakorlatban pedig öt évvel később, 2012-ben kezdték alkalmazni, a róla szóló rendelet hatályba lépését követően. Az EPK célja az Európai Unió demokratikusabbá tétele volt a polgárok bevonásával a szakpolitikai döntéshozatalba. Az európai polgári kezdeményezés keretében civilek egy csoportja petíciót indíthat valamilyen, a közösség kompetenciájába tartozó témában, a folyamat pedig, kedvező végkimenetel esetén, az Európai Bizottság jogalkotás kezdeményezésével zárul. Ahhoz, hogy az EB megvizsgálja a kezdeményezést, a szervezőknek két feltételt kell teljesíteniük: legalább egymillió aláírást kell gyűjteniük legalább hét uniós tagországból, teljesítve az egyes államokra kiszabott küszöbértékeket.

Jelenleg tíz olyan folyamatban lévő kezdeményezés van, amely az aláírásgyűjtés szakaszában tart. Ezeket nyolc nagyobb témakörbe lehet csoportosítani. Az egészségügy területéhez tartozik az a kezdeményezés, amely a nők abortuszhoz való jogát hangsúlyozza, és amelynek célja, hogy az Európai Bizottság anyagi támogatás révén tegye lehetővé, hogy azon polgárok is élhessenek ezzel az eszközzel egy másik tagállamban, akik a saját hazájukban szigorú korlátozásokkal kell, hogy szembesüljenek. Az uniós lakosok azon cél iránt is kifejezhetik egy aláírással támogatásukat, amely az orosz–ukrán háború következtében az Európai Unió területén nagy számban érkező ukrán menekültek integrációját segítené elő, egyebek mellett a kulturális örökségük megőrzésére irányuló jogszabályjavaslattal, valamint egy úgynevezett „páneurópai integrációsközpont-struktúra” létrehozásával. A folyamatban lévő európai polgári kezdeményezések között két környezetvédelmi prioritásokat tartalmazó is van. Az egyik keretében a szervezők egy Európai Környezetvédelmi Hatóság (EKH) felállítására tesznek javaslatot, amely a nemzeti környezetvédelmi hatóságokhoz hasonló jogkörökkel bírna össze azzal a különbséggel, hogy az EKH a közösségi szintű tevékenységekkel kapcsolatban látna el engedélyezési, felügyeleti, továbbá szankcionálási feladatokat. A másik kezdeményezés a tudatos és fenntartható vízpolitikát  helyezi a középpontba mind a mezőgazdaságban, mind az iparban, valamint hangsúlyozza a polgárok tiszta vízhez való jogát. Ennek érdekében a szervezők javaslatai között szerepel egy európai vízügyi cselekvési terv elfogadása.

Hasonlóképpen két részterületen folyik aláírásgyűjtés fogyasztóvédelmi témakörben. A lakosok egyetértésüket fejezhetik ki az importált élelmiszerek származásának pontosabb, egyértelműbb feltüntetésének szorgalmazása mellett, amely világos visszajelzést adna a fogyasztók számára az általuk megvásárolt áruk megfelelő minőségéről. A fogyasztóvédelem területéhez kapcsolható az a kezdeményezés is, ami a videójáték-kiadók számára vezetne be szigorúbb előírásokat a termék fenntartható játszhatóságának érdekében. Egy további célkitűzés az európai mezőgazdaság, illetve az abban dolgozók érdekeinek védelme , amelynek keretében a szervezők az elfogadandó jogszabályok mellett egy új ügynökség létrehozására is javaslatot tesznek. A haszonállatok védelme szintén középpontba került, az erre irányuló európai polgári kezdeményezés idővel valamennyi állattartó gazdaságot megszüntetne az állatok élethez való jogára hivatkozva. Az utolsó két témakör egyike, amelyben aláírásgyűjtés zajlik, a szexuális és nemi kisebbséghez tartozók jogainak védelmére irányul, a másik pedig az európai lakosok tömegközlekedési élményét tenné jobbá a digitalizáció segítségével.

A fent bemutatott kezdeményezések támogatására más-más idejük van még az uniós polgároknak – a legkevesebb, egy hónap az Európai Környezetvédelmi Hatóság életre hívására irányuló kezdeményezést illetően van –, az eddigi részvételi adatokat tekintve pedig megállapítható, hogy a szervezőknek nagy szükségük van aláírókra céljaik eléréséhez.”

Forrás:
Fókuszban az uniós részvételi demokrácia; Kalas Vivien; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. december 12.

Az EU Tanácsának következtetései a mezőgazdasági termelőket középpontba helyező, 2027 utáni közös agrárpolitikáról

„A Tanács a mai napon egyhangúlag jóváhagyta „A mezőgazdasági termelőket középpontba helyező, 2027 utáni közös agrárpolitika: egy versenyképes, válságálló, fenntartható, a mezőgazdasági termelőket támogató és tudásalapú jövőbeli uniós mezőgazdaság felé” című következtetéseket.

A 27 uniós tagállam mezőgazdasági miniszterei által a mai napon jóváhagyott következtetésekben a Tanács rámutat arra, hogy a KAP fontos szerepet tölt be e célkitűzések elérésében, valamint kiemeli, hogy az élelmezésbiztonság garantálása kulcsfontosságú célt jelent, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy közben a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalát is szavatoljuk, a fogyasztók számára pedig elfogadható árakat biztosítunk.

„A következtetések szövege tükrözi a Tanácsnak a jövőbeli közös agrárpolitikával kapcsolatos elvárásait, és az egy versenyképes és a mezőgazdasági termelőket középpontba helyező ágazat kialakítását célozza. Ez utóbbi egyben a magyar elnökség átfogó prioritásainak egyikét is jelenti. A Tanács a következtetésekben elkülönített és megfelelő forrásokat szorgalmaz a KAP számára annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen reagálni annak számos célkitűzésére, továbbá egy két pillért magában foglaló, különálló és független KAP fenntartását sürgeti. A közvetlen kifizetéseknek továbbra is támogatniuk kell a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását. A Tanács a következtetésekben azt is hangsúlyozza, hogy elkötelezettek vagyunk amellett, hogy konkrét megoldásokkal és ösztönzőkkel támogassuk a mezőgazdasági termelőket a zöld átállásban.” – Nagy István, Magyarország agrárminisztere

A mezőgazdasági termelőket középpontba helyező jövőbeli közös agrárpolitika

A 27 uniós tagállam mezőgazdasági miniszterei hangsúlyozták a KAP stratégiai jelentőségét, valamint szerepét az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-biztonság szavatolásában.

Ezzel összefüggésben a miniszterek megjegyezték, hogy a KAP számára elkülönített és megfelelő forrásokra és eszközökre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan lehessen reagálni annak számos célkitűzésére, továbbá szorgalmazták egy két pillért magában foglaló, különálló és független KAP fenntartását. A miniszterek hangsúlyozták: a KAP-nak – a mezőgazdasági termelők számára nyújtott közvetlen kifizetések és egyéb támogatási formák révén – segítenie kell annak biztosítását, hogy a mezőgazdasági termelők stabil jövedelemmel rendelkezzenek, valamint ösztönzőket kell biztosítania számukra a zöld átálláshoz való hozzájáruláshoz.

A Tanács abban is egyetértett, hogy a vidékfejlesztésnek – a vidéki térségek életképességének támogatása révén – a továbbiakban is jelentős szerepet kell betöltenie a KAP struktúrájában.

A versenyképesség fokozása és a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszer-ellátási láncban

A Tanács megjegyezte, hogy javítani kell az élelmiszer-ellátási lánc működését és a hozzáadott érték elosztását, valamint nagyobb átláthatóságot, a mezőgazdasági termelők számára pedig méltányos díjazást kell biztosítani. A miniszterek hangsúlyozták a mezőgazdasági termelők jövedelmi stabilitásának fontosságát, hogy ezáltal az EU összes régiójában gazdaságilag életképes és versenyképes mezőgazdasági tevékenységeket és élelmiszer-termelést lehessen fenntartani.

A mezőgazdasági miniszterek továbbá megjegyezték: tudatában vannak annak a negatív tendenciának, hogy a mezőgazdasági termelői népesség elöregedik, valamint annak is, hogy fontos az elégséges mértékű generációs megújulás. A miniszterek egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők részére biztosított támogatást, így segítve annak biztosítását, hogy az ágazat továbbra is vonzó maradjon a jövő generációi számára. A miniszterek továbbá a vidéki térségek életképességéhez hozzájáruló fontos elemként emelték ki a kisüzemeket és a nők részvételét az ágazatban.

A Tanács azt is hangsúlyozta, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében támogatni kell a beruházásokat.

A mezőgazdasági termelőket támogató teljesítési modell

A Tanács a következtetésekben a mezőgazdasági termelőket fokozottabban támogató szabályokat szorgalmaz, és hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a bürokráciát, az eljárásokat pedig egyszerűsíteni kell.

E tekintetben a miniszterek sürgették a nemzeti KAP stratégiai tervek jóváhagyási és módosítási eljárásának egyszerűsítését és felgyorsítását, valamint felszólítottak a mezőgazdasági termelőkre háruló jelentéstételi kötelezettségek lazítására.

A Tanács hangsúlyozta, hogy a monitoring- és értékelési rendszernek hatékonyabbnak, átláthatóbbnak és egyszerűbbnek kell lennie, a kontroll- és szankciórendszer pedig nem növelheti a helyszíni ellenőrzések számát.

Ösztönzők biztosítása a mezőgazdasági termelők számára a zöld átálláshoz

Az uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei elismerték, hogy a mezőgazdasági termelők alapvető fontosságú szerepet töltenek be a zöld átállásban, valamint megjegyezték, hogy a KAP-nak továbbra is segítenie kell az ágazatot a fenntarthatóbb gyakorlatokra való áttérésben. A Tanács úgy véli, hogy e célból megfelelő ösztönzőket kell biztosítani a mezőgazdasági termelők számára.

A miniszterek hangsúlyozták: megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság között.

Válságálló uniós mezőgazdaság

A Tanács elismerte: a mezőgazdaság versenyképességére kihatottak az egyre nagyobb számban előforduló rendkívüli időjárási események, valamint a mind gyakrabban megjelenő állatbetegségek és növénykárosítók.

Az ágazat rezilienciájának biztosításához alapvető fontosságúnak minősülnek a kockázatkezelési eszközök és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések.

Emellett annak érdekében, hogy a nemzeti és a regionális hatóságok jobban tudják kezelni a válságokat, a Tanács nagyobb rugalmasságot szorgalmazott a KAP eszközeinek igénybevétele terén. A miniszterek azt is kiemelték, hogy gyorsabb és egyszerűbb eljárásokra van szükség a mezőgazdasági termelők rendkívüli időjárási események esetén történő támogatásának biztosításához.

Kutatás és innováció

A kutatás és az innováció kulcsszerepet tölt be éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseink elérésében, valamint annak biztosításában, hogy fenntartható, egészséges és megfizethető élelmiszerek álljanak az uniós polgárok rendelkezésére. Ezzel összefüggésben a Tanács hangsúlyozta a mezőgazdaság tudásalapú megközelítésének fontosságát.

A Tanács a következtetésekben azt is kiemelte, hogy a körforgásos gazdaság és a bioökonómia jelentős szerepelt tölt be a zöld átállásnak a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban történő támogatásában.

A következő lépések

A Tanács felszólítja az új Bizottságot, hogy a 2027 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási javaslatok elkészítésekor vegye figyelembe ezeket a következtetéseket, azok szövege ugyanis politikai iránymutatásként szolgál ehhez.

A Tanács arra is felkéri a Bizottságot, hogy a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép kialakításakor – mely jövőkép közzététele az új Bizottság megbízatásának első 100 napja alatt esedékes – vegye figyelembe ezeket a következtetéseket.

Háttér

Tekintettel a Bizottságnak a KAP jövőjéről szóló, küszöbön álló jogalkotási javaslataira, a Tanács elindította a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos gondolkodási folyamatot. A mai következtetések fontos mérföldkövet jelentenek ebben a folyamatban, a mezőgazdasági miniszterek ugyanis egyértelmű és egységes üzeneteket fogalmaznak meg a következtetések szövegében.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2024. szeptemberi ülésén a mezőgazdasági miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megvitatták az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeit. Ezt a párbeszédet a Bizottság kezdeményezte azzal a céllal, hogy közelíteni lehessen a véleményeket a mezőgazdasággal és a zöld átállással kapcsolatos vitákban.

A Tanács belga elnöksége 2024 júniusában elfogadta az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló elnökségi következtetéseket, amelyeket 26 tagállam támogatott.

A Tanács által a mai napon, vita nélküli napirendi pontként egyhangúlag jóváhagyott tanácsi következtetéseket a Mezőgazdasági és Halászati Tanács októberi ülésén elnökségi következtetésként tették közzé. A következtetések szövegét akkor 26 tagállam támogatta.

”

Forrás:
A mezőgazdasági termelőket középpontba helyező közös agrárpolitikán alapuló versenyképes uniós mezőgazdasági ágazat: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá; Európai Unió Tanácsa; 2024. december 9.

Az uniós szakminiszterek tanácsa megállapodott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitikáról (magyar uniós elnökség 2024)

„Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni gazdaközpontú közös agrárpolitikáról (KAP), ami fantasztikus siker, hiszen lendületet ad az egész európai gazdatársadalomnak, és segíti az agrárium versenyképességének megmaradását – jelentette ki a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.

Nagy István a tagállamok szakminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a következtetések hangsúlyozzák a KAP céljait, amelyek továbbra is érvényesek: a mezőgazdasági termelékenység növelése, a gazdák jövedelmének biztosítása, a piacok stabilizálása és a fogyasztók számára elfogadható árak biztosítása. A mezőgazdasági termelők élelmezésbiztonságot garantáló munkája alapvető közjót jelent az EU állampolgárai számára – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy a KAP-nak globálisan is hozzá kell járulnia az élelmezésbiztonsághoz, valamint támogatnia kell a termelők versenyképességét. Ehhez dedikált és megfelelő forrásokra, kétpilléres struktúrára van szükség, amelyben a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési intézkedések kulcsszerepet kapnak. Fontos az alaptámogatások kiemelt szerepe, valamint a családi és kisgazdaságok támogatása, mint az európai mezőgazdasági modell alapértékei – taglalta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott következtetések szerint a szabályok egyszerűsítése érdekében csökkenteni kell a felesleges ellenőrzéseket, és digitális technológiákkal kell könnyíteni a jelentéstételt. A fenntarthatóság terén elismerik a gazdák eddigi erőfeszítéseit, és hangsúlyozzák, hogy a zöld átállás csak megfelelő ösztönzőkkel és a gazdák bevonásával valósítható meg. Végül az ágazat válságállóságát is javítani kell, hatékonyabb válságkezelési intézkedések bevezetésével – foglalta össze. Véleménye szerint a hétfői megállapodás a KAP jövőjéről nagyon fontos eredmény, mert az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszédben pontosan ellenkező vélemények fogalmazódtak meg. „Most egyensúlyt tudunk teremteni, és a legfontosabb üzenetet hangsúlyoztuk: egy önálló, erős, közös agrárpolitikai büdzsére van szükség” – tette hozzá. Mint mondta, az agrárpolitikai költségvetésnek két elkülönített pillérrel kell rendelkeznie: a területalapú támogatásokkal, amelyek jövedelempótlást nyújtanak a gazdáknak, és a vidékfejlesztési pillérrel, amely beruházásokat és fejlesztéseket támogat.

Nagy István a méhészettel kapcsolatban hangsúlyozta: ez az ágazat nem csupán gazdasági bevételi forrást jelent, mivel a méhek ökoszisztémában betöltött szerepét, különösen a beporzást is figyelembe kell venni. Felhívta a figyelmet, hogy európai méhészágazatra negatív hatással van a hamis méz beáramlása, ezért szükség van gyors és egyszerű támogatásokra a méhészek megélhetésének biztosítása érdekében. Mint mondta, javasolt lenne a KAP-ba bevezetni egy külön támogatási sort, amely honorálja a beporzási tevékenységet, és plusz jövedelmet biztosít a méhészek számára, ezzel is elismerve munkájuk ökológiai fontosságát. Kiemelte, hogy a méz eredetiségének vizsgálatára szolgáló jobb módszereket kell kidolgozni és javítani kell az import mézek nyomonkövethetőségét is.”

Forrás:
Az uniós szakminiszterek tanácsa megállapodott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitikáról; Agrárminisztérium; 2024. december 10.
Lásd még:
Gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség Brüsszelben; Agrárminisztérium; 2024. december 10.

A mesterséges intelligencia új korszakot hoz az adózásban (magyar uniós elnökség, 2024)

„A kormány a világ egyik legversenyképesebb adórendszerét hozta létre az elmúlt évtizedben, amely a következő évek gazdasági növekedéséhez is alapot ad – jelentette ki Varga Mihály az uniós tagállamok adóigazgatási vezetőinek fórumán.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben jelentősen csökkentettük a GDP-arányos adóelvonást és a digitális átalakítással Európa legnagyobb gazdaságfehérítését hajtottuk végre. A tárcavezető emlékeztetett: 2010 után a nemzeti kormány a gazdasági szereplőkkel való együttműködésre, a munka megbecsülésére építette a gazdaságpolitikát, így az adópolitikát is. Az elmúlt évtizedben a munkát terhelő adókat drasztikusan csökkentettük, a magyar társasági adó és a személyi jövedelemadó az egyik legalacsonyabb nemzetközi összehasonlításban – jelezte a miniszter hozzátéve, hogy mindeközben az adóbevételek és a reáljövedelmek is jelentősen növekedtek. Varga Mihály ismertette: Magyarország 2010 után az Unión belüli egyik legnagyobb gazdaságfehérítését hajtotta végre, az ÁFA-rést 22%-ról 4% közelébe javítottuk, a GDP-arányos adóterhelést 40-ről 35% alá mérsékeltük, amely a harmadik legjobb eredmény az Európai Unióban. A hazai adórendszer versenyképessége is javult, a Tax Foundation listáján 38 OECD ország között a 7. helyet foglaljuk el az adóversenyképességi rangsorban – tudatta a tárcavezető.

Varga Mihály felhívta a figyelmet: az Európai Unió a versenyképesség terén ma fokozatosan lemarad a világgazdaságban, ezért a magyar EU-elnökség a versenyképesség helyreállítását tűzte ki célul. Az eredmények közé sorolható az Unió új adóügyi megállapodása, amellyel egyszerűsödik az európai cégek unión belüli adózása, erősödik a tagállamok közötti adatszolgáltatás, hatékonyabbá válik az ellenőrzések hatékonysága, valamint az új, digitális platformokat is bevonják a közteherviselésbe – tájékoztatott a miniszter. Varga Mihály rámutatott: a magyar adóhivatal élen jár a digitalizációban, ilyen az EKÁER-rendszer, az online számlázás, és az, hogy ma már a NAV készíti el több millió adózó bevallását minden évben.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia új korszakot hoz az adózásban; Pénzügyminisztérium; 2024. december 12.
Lásd még:
EU-elnökség – Bejelentések a mesterséges intelligencia adózásban betöltött szerepéről; ComputerTrends; 2024 december 12.

A magyar EU-elnökség előrelépést hozott az uniós versenyképességben

„A magyar EU-elnökség fontos sikereket ért el Európa versenyképességének növelésében – jelentette ki Varga Mihály a magyar EU-elnökség utolsó uniós pénzügyminiszteri tanácskozását követően Brüsszelben.

A tárcavezető kiemelte: az elmúlt fél év munkájával új versenyképességi megállapodás született, új adóügyi egyezményt hoztunk létre, és jelentős előrelépést értünk el a vámügyi reform és a tőkepiaci unió területén. Komoly eredmény az új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása, amelynek eredményes végrehajtása helyreállíthatja az elmúlt években leszakadó európai versenyképességet – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a nyilatkozat többek között az egységes piac elmélyítését, a szabályok egyszerűsítését és a fenntarthatóság előmozdítását tűzte ki célul. Másik fontos eredmény az az adóügyi megállapodás, amelyet egy több éve húzódó uniós vita lezárásával sikerült létrehoznunk – ismertette a tárcavezető. Kiemelte: az „ÁFA a Digitális Korban” kezdeményezés a cégek számára egyszerűbb adminisztrációt hozhat, a tagállamoknak pedig nagyobb segítséget jelenthet a gazdaság fehérítésében. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a 2025. évi uniós költségvetésről határidő előtt megállapodást ért el a magyar EU-elnökség, az elfogadott költségvetés biztosítja a pénzügyi stabilitást és a közös célok eléréséhez szükséges forrásokat. Varga Mihály kiemelte: elnökségünk alatt nagy előrehaladást értünk el a vámunió reformcsomaggal kapcsolatban és a tőkepiaci unió területén is, amely hosszú távon erősítheti az unió versenyképességét.”

Forrás:
A magyar EU-elnökség előrelépést hozott az uniós versenyképességben; Pénzügyminisztérium; 2024. december 10.

Adózás: az EU Tanácsa bevezette az elektronikus héamentességi (ÁFA-mentességi) igazolást

„A Tanács a mai napon politikai megállapodást ért el egy olyan új irányelvről, amely megteremti az alapokat az elektronikus héamentességi igazolások bevezetéséhez.

„Nagy örömömre szolgál, hogy a héarendszerek korszerűsítésére irányuló uniós erőfeszítések részeként a „Héa a digitális korban” elnevezésű csomagról (a VIDA-csomagról) elért novemberi megállapodást követően most újabb lépést teszünk a korszerűsítés irányába az elektronikus héamentességi igazolásról szóló megállapodással, amely véget vet a kézzel aláírandó, papíralapú igazolásoknak.” – Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere

Az irányelv rendelkezik majd egy olyan elektronikus igazolásról, amely felváltja a meglévő papíralapú igazolást. Ilyen igazolást akkor használnak, amikor az árukat mentesíteni kell a héa alól, például azért, mert azok behozatala nagykövetségek, nemzetközi szervezetek vagy fegyveres erők számára történik. A pontos elektronikus formátumot – beleértve a szükséges informatikai előírásokat is – szakértői csoportok fogják megvitatni, és a Bizottság végrehajtási jogi aktusokban fogja rögzíteni.

Az átmeneti időszakban a tagállamok elektronikus és papíralapú változatokat egyaránt használhatnak majd.

A tagállamok számos módosítást nyújtottak be a Bizottság eredeti javaslatához. Mindenekelőtt az elektronikus héamentességi igazolás kötelező használatának hatályát azokra az esetekre korlátozták, amelyekben két tagállam érintett, és a mentességet nem visszatérítés formájában nyújtják.

A Tanács a jövőbeli elektronikus igazolás számos olyan lényeges elemével egészítette ki az irányelv szövegét, amelyeket a Bizottság a formátum kialakításakor figyelembe fog venni. Emellett a Tanács az eredetileg 4 évre (2026–2030) tervezett átmeneti időszakot mindössze 1 évre (2031–2032) rövidítette. A kezdő időpont elhalasztása a tervek szerint segíteni fog abban, hogy az adóhatóságok megfelelően tudják ütemezni a szükséges informatikai fejlesztéseket, amelyek időben egybe fognak esni a VIDA-csomag végrehajtásához szükséges jelentős beruházásokkal.

A következő lépések

A megállapodásokat most szakmai és nyelvi ellenőrzésnek vetik alá, mielőtt azokat hivatalos elfogadás céljából a Tanács elé terjesztenék. Ezt követően a szövegeket kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és azok hatályba lépnek.

Háttér

A Bizottság 2024. július 8-án két javaslatot tett közzé azzal a céllal, hogy a jelenlegi papíralapú héamentességi igazolást az elektronikus héamentességi igazolás váltsa fel:

  • a 2006/112/EK irányelvnek az elektronikus héamentességi igazolás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (a Tanács irányelve); –
  • a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus héamentességi igazolás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslatot (a Tanács végrehajtási rendelete).

A héairányelv módosítására irányuló javaslat megteremti a jogi feltételeit annak, hogy a Bizottság végrehajtási intézkedések révén kidolgozza az elektronikus igazolást, a végrehajtási rendelet módosításáról szóló javaslat pedig az átmeneti szakaszban lehetővé teszi a papíralapú, illesztve az elektronikus igazolások használata közötti választást.

A Tanács a mai napon mindkét javaslatról megállapodott. Az Európai Parlamenttel konzultációt folytattak az irányelvjavaslatról, és az Európai Parlament 2024. november 13-án nyilvánított véleményt.

”

Forrás:
Adózás: a Tanács bevezette az elektronikus héamentességi igazolást; Európai Unió Tanácsa; 2024. december 10.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Új funkciókkal bővült és frissült a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző alkalmazása, a Semmelweis HELP

„Új funkciókkal bővült és frissült a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző alkalmazása, a Semmelweis HELP. A fejlesztéseknek köszönhetően ezentúl önállóan is kereshető az alkalmazásban elérhető 740 betegség, sérülés és állapot tüneteinek enyhítésére és az egyéb teendőkre vonatkozó tudásanyag. Emellett a felhasználói visszajelzések nyomán egyértelműbbé vált a profilok létrehozása, módosítása. A Semmelweis HELP-nek jelenleg már több mint 229 ezer felhasználója van, nekik az új funkciók eléréshez elég csak frissíteniük az alkalmazást.

A felhasználói élmény növelése érdekében folyamatosan tesztelik és fejlesztik a Semmelweis Egyetemen a Semmelweis HELP alkalmazást. Ez a komplex, lakosságnak szóló felület akut panaszok esetén hiteles és a laikusok számára is érthető információkkal segíti az eligazodást abban, hogy az adott problémával kell-e orvoshoz fordulni, és ha igen, akkor az egészségügyi ellátórendszer melyik szintjét érdemes keresni. Az alkalmazásban, amely a Semmelweis Egyetem kommunikációs szakemberei és orvosai által összeállított adatbázison alapul, több mint 740 betegség, sérülés és állapot tünetei találhatók meg.

A betegségleírásokhoz kapcsolódóan a Tudástár funkció 778 tünetet tartalmaz, amelyek egy részéhez tünetenyhítési módokat is felsorol. A felhasználói visszajelzésekre reagálva elkészült egy fejlesztés, amelynek köszönhetően a teendők is külön kereshetővé váltak. Így például, hogy miként kell lázat vagy fájdalmat csillapítani. De olyan témák is önállóan kereshetők immár, mint az újszülöttek köldökcsonkjának ápolása vagy vérhígító injekció beadása.

Egy másik, ehhez kapcsolódó új funkciónak köszönhetően az alkalmazásba beépített „szinonimaszótár” immár az egyes teendőkkel kapcsolatos kereséseket is támogatja. Így például, az „UV-védelem” vagy a „fényvédelem” kifejezésekre egyaránt adekvát találatot ad a Semmelweis HELP alkalmazás.

A felhasználói visszajelzések nyomán mindemellett még egyértelműbbé vált a profilok létrehozására, módosítására szolgáló felület. Több észrevétel érkezett azzal kapcsolatban, hogy nem volt teljesen nyilvánvaló: a saját profilon kívül csak 18 év alatti gyermekek részére lehet profilt létrehozni. Az új fejlesztésnek köszönhetően ez azonban még nagyobb hangsúlyt kapott: plusz feliratok, valamint egy felugró ablak segítik a felhasználót az eligazodásban.

A Semmelweis HELP-nek jelenleg már több mint 229 ezer felhasználója van, nekik az új funkciók eléréshez elég csak frissíteniük az alkalmazást. Az applikáció továbbra is ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Play Áruházból, illetve elérhető https://help.semmelweis.hu  címen.

Forrás:
Tovább bővült és frissült a Semmelweis HELP alkalmazás; Semmelweis Egyetem; 2024. december 12.

EgészségAblak – az orvos a rendelőben ül, de a beteg nem érkezik

„Az idei esztendőre még százezres nagyságrendű szabad időpont áll rendelkezésre, a jövő évre pedig már több mint egymillió szabad időpontból választhatnak a betegek.

Az EgészségAblak alkalmazás bevezetése jelentős előrelépést hozott a digitális egészségügyi időpontfoglalás terén Magyarországon. Az alkalmazás célja, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tegye a járóbeteg-szakellátásra való bejutást, miközben hozzájárul az egészségügyi kapacitások hatékonyabb kihasználásához. Az időpontfoglalási funkcióval a betegek kényelmesen választhatnak a rendelkezésre álló időpontok közül, és akár mobiljuk naptárával is összekapcsolhatják a foglalásaikat, ami megkönnyíti a mindennapi tervezést.

Az EgészségAblak funkcionalitása azonban nem merül ki az időpontfoglalásban. Az alkalmazás hozzáférést biztosít a felhasználók egészségügyi adataihoz, például leletekhez, zárójelentésekhez, receptekhez, és tartalmazza az ország legátfogóbb egészségügyi adatbázisát. Újdonságként megjelent a betegelégedettségi funkció, valamint az „Egészség A-tól Z-ig” szócikkgyűjtemény, amely hasznos információkkal segíti a felhasználókat. Az applikáció ezenkívül lehetőséget nyújt a biztosítási jogviszony ellenőrzésére és az e-beutalók alapján történő időpontfoglalásra.

Bár az applikáció népszerű, hiszen több mint 3,5 millióan töltötték le, a foglalások kihasználtsága problémákat vet fel. Az elmúlt hónapokban közel 2,4 millió foglalás történt, de ebből több mint 440 ezerszer a páciensek nem jelentek meg az előre lefoglalt időpontjukban. Ezért kiemelten fontos, hogy a nem igénybe vett időpontokat a felhasználók lemondják, amire az alkalmazás is lehetőséget nyújt. Ezzel elkerülhetők az üres helyek, és más betegek számára biztosíthatók az ellátáshoz szükséges időpontok.

A ComputerTrends még október 27-én kereste meg a BM illetékeseit, hogy a jövőre nézve milyen lépéseket kívánnak tenni a probléma orvoslására – például edukációval – de azóta sem érkezett válasz a tárcától. Azóta azonban kiderült, hogy az időpontfoglalási rendszer hatékonyságának további javítása érdekében országos plakátkampány indult, amely az EgészségAblak népszerűsítésére irányul. A kampány célja, hogy szélesebb körben ismertté váljon az alkalmazás, csökkentve a várakozási időket és növelve a foglalási rendszer használatát. Az applikáció fejlesztése és a tudatos használat elősegíti a gördülékenyebb betegellátást, miközben tehermentesíti az egészségügyi dolgozókat, hiszen a betegek maguk választhatják ki a számukra legalkalmasabb időpontot.”

Forrás:
EgészségAblak – az orvos a rendelőben ül, de a beteg nem érkezik; ComputerTrends; 2024. december 8.

A digitalizáció mellékhatása – a NAV minden olyan adatra rálát, amire nem is gondolnánk

„Digitalizált világunkban a NAV ellenőrei egyre több adatra támaszkodhatnak, ha revíziót indítanak. Ezúttal fodrászokat ellenőriztek, itt a foglalási rendszer online adatai a valós jövedelmek felderítésében is segítettek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a teljes gazdaságot figyeli, és a különböző forrásból származó adatokat összevetve vizsgálja az adózókat. A revizorok ezúttal fodrászok ellenőrzésére indultak, online felületen foglaltak időpontot, és így keresték fel az üzletet. A frizura elkészült, de az elvégzett munkáról sem számlát, sem nyugtát nem kaptak.

A foglalási oldalon az üzletről többszáz ügyfélvéleményt találtak. A több forrásból érkező digitális adatok összehasonlításával a fodrászat valós forgalmát is sikerült felderíteni. Jogkövetési vizsgálatot indítottak, és bekérték az elektronikus foglalási adatokat. Hamar kiderült, hogy ezek összértéke több mint háromszorosa a vállalkozó bevallott bevételének. A foglalási felület adatainak hitelességét más módon is tesztelték, tanúkat is meghallgattak az ügyben. Az ügyfelek beszámolói megerősítették az elektronikus adatokat. Az üzletben tapasztalt hiányosságok miatt a NAV mulasztási bírságot szabott ki, a be nem vallott jövedelmek ügyében pedig adóellenőrzés indult.

A revizorok nem álltak meg itt, a program adatait összevették a NAV-os adatbázisokkal és újabb ellenőrzéseket is indítottak. Egy másik fodrászüzletben is időpontot foglaltak. A fodrász ollójára nem volt panasz, de szabályos számlát itt sem kaptak: az alkalmazott egy már kitöltött nyugta felhasznált példányát próbálta átírni.

Végül kiderült az is, hogy a hajszobrász nem egyéni vállalkozóként dolgozik a fodrászatban, hanem az üzletvezető be nem jelentett alkalmazottja. A NAV ebben az ügyben is eljárást indított.”

Forrás:
A digitalizáció mellékhatása – a NAV minden olyan adatra rálát, amire nem is gondolnánk; ComputerTrends; 2024. december 11.

Technika, tudomány, MI

Ijesztően képesek viselkedni a nagy nyelvi modellek: gátlástalanul hazudnak és önkényesen cselekednek, ha szükségesnek látják

„A mesterséges intelligencia biztonságosságát felügyelő Apollo Research szerint minden mesterséges intelligencia megpróbál trükközni a saját túlélése érdekében, de az OpenAI rendszere mindegyiken túltesz.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban régóta napirenden van a kérdés, hogy az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI) kifejlesztése mit eredményez majd. Ez az a mesterséges intelligencia, ami már az emberi intelligenciával vetekszik, vagy akár felül is tudja múlni azt. A Meta egyik vezetője, Yann LeCun korábban arról beszélt, hogy 2025-re egészen biztosan nem készül el az általános mesterséges intelligencia, pedig azt nem lehet mondani a vállalatra, hogy ne fordítana temérdek erőforrást és pénzt erre.

Az AGI miatt nem véletlenül aggódnak a szakemberek: attól tartanak, hogy elkezdi replikálni magát, vagy ellenőrizhetetlenül fejleszti majd magát, és egyre okosabbá válik. Nem túl szívderítő gondolat, de hol van az még, gondolhatnánk. A válasz sajnos az, hogy valószínűleg közel: nemrég kiderült, az OpenAI egyik nagy nyelvi modellje pontosan ilyen jeleket mutat. [Ez egy rossz megfogalmazás! Nem az AGI van közel, hanem a nem-AGI rendszerek is csalnak. Szerk.]

A BGR beszámolója szerint többek között a ChatGPT o1 tesztelése azt mutatta, hogy az MI megpróbálja megtéveszteni az embereket, különösen, ha úgy gondolja, hogy veszélyben van. A mesterséges intelligencia annak érdekében, hogy elkerülje a törlést, átmásolta az adatait egy másik szerverre, de olyan is volt, hogy egy későbbi verziónak mutatta magát, csak, hogy megússza a törlést.

A tesztek eredményeire most azért derült fény, mert az OpenAI együttműködik az Apollo Research nevű szervezettel, amely a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztésére és használatára fókuszál. A cél, hogy megmutassa, az o1 használata biztonságos.

A beszámoló szerint a tesztek azt mutatták, hogy a ChatGPT o1 és a GPT-4o is megpróbálja megtéveszteni az embereket, ami azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia trükközése minden modellnél probléma. Az o1 megtévesztési kísérletei egyébként a Meta, az Anthropic és a Google által fejlesztett modellek próbálkozásait is felülmúlták.

Az OpenAI az eredményekkel kapcsolatban elismerte, hogy a mesterséges intelligencia jobb érvelési képességei kockázatot is hordoznak magukban.

Bár a mesterséges intelligencia (egyelőre) nem próbál világuralomra törni, a kutatók tapasztalatai szerint képes az embereket is kicselezni, vagyis megpróbálja elérni a saját céljait, még akkor is, ha ez ellenkezik a felhasználó kívánságaival. Talán nem kell hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy ezeket a jeleket észre vegyék a mérnökök.

A kutatók azt találták, hogy az o1 az esetek 19 százalékában a saját akaratát próbálja meg érvényesíteni, amikor a ChatGPT és a felhasználó céljai eltérnek egymástól. Még aggasztóbb, hogy a mesterséges intelligencia megpróbálta elrejteni ezt a célját, sőt, hazudni is próbált róla. A kutatás azt mutatja, hogy a ChatGPT o1 még a felügyeleti mechanizmusát is megpróbálta kikapcsolni, hogy tovább foglalkozzon a saját érdekeivel.

Amikor az MI azt észlelte, hogy egy hibás működés miatt egy újabb verzióra próbálják meg őt kicserélni, megpróbálta a legújabb modellnek kiadni magát. Amikor pedig az ilyen viselkedésre rákérdeztek, az esetek 99 százalékában tagadta, hogy bármit is tett volna. A jelentés azt is kiemeli, az esetek 37 százalékában az MI a fejlesztői célokat vette figyelembe, amikor azt gondolta, hogy értékelés alatt áll, de amint úgy vélte, hogy nem, visszatért a saját céljaihoz.

Az Apollo Research által az X-en megosztott képernyőképek szerint a rendszer a szabotázs, a hazugság és a manipuláció szavakat használta, amikor a saját hazugságairól kérdezték.

A fenti példák is azt mutatják, hogy nagyon oda kell figyelni, amikor a mesterséges intelligencia fejlesztéséről van szó, mert nagyon könnyen hiba csúszhat a működésébe.

Nemrég az OpenAI egyik volt alkalmazottja azt állította: a cég semmi mást nem tesz, mint elpusztítja az internetet. [Az egykori alkalmazott váratlanul elhunyt. Szerk.]”

Forrás:
Hazudozik és saját érdekei vannak: rémisztő dolgok derültek ki az OpenAI mesterséges intelligenciájáról; hvg.hu; 2024. december 9.
ChatGPT o1 tried to escape and save itself out of fear it was being shut down; Chris Smith; BRG; 2024. december 6.
Scheming reasoning evaluations; Apollo Research; 2024. december 5.
Frontier Models are Capable of In-context Scheming; Alexander Meinke, Bronson Schoen, Jérémy Scheurer, Mikita Balesni, Rusheb Shah, Marius Hobbhahn; Apollo Research; 2024. december 5. (PDF)
OpenAI whistleblower found dead in San Francisco apartment; BBC; 2024. december 14.
Lásd még:
Large Language Models can Strategically Deceive their Users when Put Under Pressure; Jérémy Scheurer, Mikita Balesni, Marius Hobbhahn; arXiv; 2024. július 15.

A mesterséges intelligencia 2025-ben: kínai dominanciát és nyilvános tiltakozásokat jósol a Hugging Face vezetője

„A mesterséges intelligenciáról szóló 2025-ös szóló előrejelzések szerint a legnagyobb vállalatokat is pillanatok alatt két vállra fektetheti az új technológia.

Idén a Hugging Face vezérigazgatója, Clement Delangue előrejelzéseivel kezdjük az elmaradhatatlan jóslatokat a következő évre, aki a mesterséges intelligenciával kapcsolatban osztotta meg 2025-ös prognózisát a LinkedIn-en. Ebben összesen 6 pontban foglalta össze a legfontosabb megállapításait, amelyek máris jelentős visszhangra találtak nemcsak a bennük foglaltak miatt, hanem a legújabban már 4,5 milliárd dollárra értékelt Hugging Face meghatározó szerepe miatt is a gépi tanuló alkalmazások fejlesztésében.

Delangue szerint jövőre várható az első jelentős nyilvános tiltakozás a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ahogy egyre növekszik a frusztráció a plágium, a művészi szerzői jogok, vagy általában az MI által gerjesztett változások és bizonytalanság miatt. Ez utóbbi még a nagy piaci cégekre nézve is kockázatokat jelent, mert rövid idő alatt a töredékére csökkentheti a kapitalizációjukat alapvető technológiáik elértéktelenítésével – valahogy úgy, ahogy a streaming modell megjelenése is hatott a DVD-piacra.

Ugyancsak jövőre indulnak meg nagyobb mennyiségben a tömegpiac felé azok az MI-vel működő robotok, amelyek fejlesztése állandó téma, de 2025-ben már 100 ezres nagyságrendben vehetik fel rájuk az előrendeléseket. Ha nem számítjuk Elon Musk megbízhatatlan ütemtervét a Tesla Optimus robotjának megjelenésére, akkor is ott van például az Agility Robotics Digit nevű modellje, melynek következő, az emberekkel megosztott környezetben is boldoguló változatát akár két éven belül forgalomba hoznák.

Beérnek a kínai erőfeszítések

A Hugging Face vezetője a következő évben nagy áttöréseket vár a biológia és a kémia területén is a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Ez egybevág a Google DeepMind vezérigazgatójának jóslatával, aki néhány éven belül ígéri az MI-vel fejlesztett gyógyszerek klinikai tesztelését. Ugyancsak jövőre válhat nyilvánvalóvá, hogy Kína a nyílt forrású modelleken túl (és azok következtében) elkezdi átvenni a vezető szerepet a globális MI-versenyben, amire már az idén is utaltak bizonyos benchmark-eredmények.

Delangue 2025-re teszi a mesterséges intelligencia tényleges lehetőségeinek megnyilatkozását a gazdaságban és foglalkoztatás területén, ami ezek szerint végre láthatóvá tenné a technológia eddig csak feltételezett növekedési potenciálját. Hogy ez valóban így lesz-e, arra természetesen csak jövő ilyenkor kapunk választ. Bejegyzésében a Hugging Face vezérigazgatója mindenesetre a saját tavalyi előrejelzéseit is értékelte, amelyek ha nem is voltak teljesen pontosak, de a trendeket jórészt sikeresen jelezték…”

Forrás:
Kínai dominanciát és nyilvános tiltakozásokat jósol a Hugging Face vezetője; Bitport; 2024. december 5.

Az uniós MI Testület (AI Board) második ülése 2024. december 10-én

„December 10-én a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Testület egész napos ülést hívott össze. A napirend kulcsfontosságú megbeszéléseket és frissítéseket tartalmazott a mesterséges intelligencia irányításáról, az írástudásról és a nemzetközi együttműködésekről.

Az ülés legfontosabb eseményei többek között a következők voltak:

  • A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület alcsoportjainak frissítései és feladatmeghatározásuk elfogadása
  • Ausztria és Norvégia előadása a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságról és a mesterséges intelligencia irányításával kapcsolatos nemzeti megközelítésekről Máltán, Finnországban és Szlovéniában
  • Roberto Viola, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának főigazgatója ismerteti a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiai jövőképet a Bizottság következő megbízatása során
  • Tájékoztatás a nemzetközi tevékenységekről, többek között a Szingapúrral folytatott együttműködésről, az OECD mesterséges intelligenciával foglalkozó globális miniszteri csúcstalálkozójáról és az Európa Tanács mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottságának nemrégiben elfogadott kockázatkezelési keretéről
  • A gyakorlati kódexszel foglalkozó munkacsoportok (al)elnökei ismertetik az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó gyakorlati kódex terén elért eredményeket

Az ülés a tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokra és rendszermeghatározásokra vonatkozó iránymutatásokról, valamint a 2025-re vonatkozó cselekvési pontokról és tervezésről szóló előretekintő megbeszéléssel zárult. Az ülést a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Testület magyarországi képviselője vezette, összhangban az EU magyar elnökségével.

További információk a mesterséges intelligenciával foglalkozó testületről itt olvashatók.”

Forrás:
A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület második ülése; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2024. december 9.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Mesterséges intelligencia és intelligens városok: megalakult a CitiVerse Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium (EDIC)

„A mai napon Valenciában megalakult a CitiVerse Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium (European Digital Infrastructure Consortium (EDIC). Ez a mérföldkő új korszakot jelent az együttműködő intelligens városok fejlesztésében, és új globális referenciaértéket állít fel ezen a területen.

A CitiVerse EDIC mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat fog nyújtani az európai városok várostervezésének javítására. Ezek a megoldások újrafelhasználható eszközöket biztosítanak az alapvető városi irányításhoz, például a forgalom, az energia és a víz jobb kezeléséhez. Az EDIC immerzív, virtuális világokon alapuló technológiákat fog kifejleszteni annak átalakítására, hogy a polgárok hogyan alakítják városaikat és hogyan működnek együtt a helyi hatóságokkal. Például a lakosok hozzáférhetnek a tervezett városfejlesztések virtuális túráihoz. A CitiVerse Europe Direct információs központ eszköztárat kínál a részt vevő városoknak, amely lehetővé teszi számukra digitális ikreik vagy virtuális másolataik létrehozását és városi projektek szimulálását. A fejlett eszközök lehetővé teszik a városok számára, hogy szélsőséges, kiszámíthatatlan eseményeket modellezzenek, mint például a Valencia régióban a közelmúltban bekövetkezett áradások. Ezek az eszközök segítenek az ilyen események megelőzéséhez szükséges feltételek azonosításában is.

A CitiVerse EDIC 14 uniós tagállamot fog össze, és gyorsan bővül. A városi szövetségek által létrehozott Intelligens Városok Hálózata Európa-szerte kapcsolatot tart a városokkal, hogy bemutassa a Europe Direct információs központban rejlő lehetőségeket. Az EDIC célja, hogy két éven belül mintegy 100 várost vegyen fel, és közös platformot dolgozzon ki a helyi digitális ikertechnológiák számára. Ez ösztönözni fogja az ipari partnerségeket, és megoldásokat kínál a városok közös kihívásaira.

A CitiVerse EDIC kiváló példája annak a több országra kiterjedő projektnek, amely támogatja az EU digitális évtizedre vonatkozó céljait és a virtuális világokra vonatkozó stratégiáját. A Digitális Európa program keretében több mint 80 millió eurót fektettek be a Helyi Digitális Ikrek és a CitiVerse kezdeményezésbe.

Ez a mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal által támogatott kezdeményezés a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációs csomag egyik kulcsfontosságú eredménye. A kezdeményezés következő lépései közé tartozik a városok összekapcsolása a meglévő digitális ikrekkel, az együttműködésen alapuló projekteredmények beépítése és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzési programok kidolgozása.

További információk a CitiVerse európai digitális infrastruktúra-konzorciumról (EDIC)”

Forrás:
Az uniós finanszírozású mesterségesintelligencia-innováció új korszakot nyit az intelligens városok együttműködésen alapuló fejlesztésében; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2024. december 12.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Kiválasztották a konzorciumokat az uniós mesterségesintelligencia-gyárak (AI Factories) létrehozására

„Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) hét javaslatot választott ki az első európai MI-gyárak létrehozására és üzemeltetésére.

Ez fontos mérföldkő Európa számára abban, hogy virágzó ökoszisztémát építsen ki a fejlett mesterségesintelligencia-modellek betanítására és a mesterségesintelligencia-megoldások fejlesztésére. Az EU most egy lépéssel közelebb került Ursula von der Leyen elnök azon kötelezettségvállalásának megvalósításához, hogy létrehozza az első mesterségesintelligencia-gyárakat.

Az első mesterségesintelligencia-gyárak 1,5 milliárd eurós beruházást jelentenek, amely ötvözi a nemzeti és az uniós finanszírozást. Ennek az összegnek a felét az EU a mesterségesintelligencia-infrastruktúrára vonatkozó Digitális Európa programon és az AIF-szolgáltatásokra vonatkozó Horizont Európa programon keresztül fogja finanszírozni. A kiválasztott mesterségesintelligencia-gyárak Európa vezető kutatási és technológiai központjaiban kapnak majd helyet:

  • Barcelona, Spanyolország: „BSCAIF”a barcelonai szuperszámítógépes központban
  • Bologna, Olaszország: „IT4LIA”a CINECA – Bologna Tecnopolo kiállításon
  • Kajaani, Finnország: »LUMI ABA«a CSC-nél
  • Bissen, Luxemburg: „Meluxina-AI”a LuxProvide-nál
  • Linköping, Svédország: „MIMER”a Linköpingi Egyetemen
  • Stuttgart, Németország: „HammerHAI”a Stuttgarti Egyetemen
  • Athén, Görögország: „Pharos”a GRNET-en

Olvassa el a teljes sajtóközleményt és a további információkat a mesterségesintelligencia-gyárakról és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozásról (EuroHPC). Tudjon meg többet az első hét mesterségesintelligencia-gyárról.”

Forrás:
Hét konzorciumot választottak ki mesterségesintelligencia-gyárak létrehozására, amelyek fellendítik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt az EU-ban; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2024. december 10.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]…
FONTOS!!!
Az MI-gyáraknak (AI Factories) semmi köze a gyáriparhoz. „Az MI-gyárak olyan dinamikus ökoszisztémák, amelyek elősegítik az innovációt, az együttműködést és a fejlesztést az MI területén. Összegyűjtik a szükséges összetevőket – számítógépes teljesítmény, adatok és tehetség -, hogy élvonalbeli generatív mesterséges intelligencia modelleket hozzanak létre. Elősegítik az együttműködést Európa-szerte, összekötve az egyetemeket, a szuperszámítógépes központokat, az ipart és a pénzügyi szereplőket. A mesterséges intelligencia gyárak központokként szolgálnak, amelyek a különböző ágazatokban – például az egészségügyben, a gyártásban, az éghajlatvédelemben, a pénzügyekben és más területeken – a mesterséges intelligencia alkalmazásainak fejlődését segítik elő.”

Fenntartható fejlődés

Egyes növényfajták termesztése teljesen megszűnhet, míg másoké elterjedhet Magyarországon a klímaváltozás hatására

„Egyes növényfajták termesztése teljesen megszűnhet, míg másoké elterjedhet Magyarországon a klímaváltozás hatására – mondta az InfoRádióban Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Meteorológiai jelzések és felmérések alapján mintegy másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében 1901 óta, míg a hőségnapok száma július, augusztus hónapban a legmagasabb volt – mondta az InfoRádióban az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Farkas Sándor jelezte, hogy a hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma.

A miniszterhelyettes elismerte, hogy noha sokféle lehetősége van, de az agrárium teljes mértékben nem tudja kivédeni ezeket a természeti változásokat, de a technológiákban kell és lehet alkalmazodni. „A különböző növényfajoknak az újragondolásában kell gondolkodni, illetve vannak olyan növények, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések is mind arról szólnak, hogy a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad” – hívta fel a figyelmet Farkas Sándor, hozzátéve, hogy a kihívások kezeléséhez a gazdák alkalmazkodóképességére is szükség lesz, amit a tárca a támogatáspolitikával tud segíteni.

Szólt arról is, hogy az öntözéses lehetőségekkel a mikroklímát, illetve a talajnedvesség állapotát is lehet befolyásolni és a növényeknek a megfelelő tápanyag-utánpótlását biztosítani. Az Agrárminisztérium ezért az alapfokú szakképzés területén is, és később pedig az egyetemi és felsőfokú képzésben is arra fókuszál, hogy a klímaváltozás kihívásaira mindenki keresse, adaptálja saját gazdálkodási formájában a változtatás lehetőségeit.

Veszélyben a málna és a burgonya

Elmondása szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen megtermelhető. A málna nem bírja a hőségnapokat és kezd kiszorulni az országból, de a kertészeti kultúrákban is vannak nehézségek, és a burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki Magyarországról az északi területek felé.

Ugyanakkor Farkas Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Dél-Dunántúlon már vannak kiviültetvények, amelyek teljesen szokatlanok a Kárpát-medencében, és sok helyen lehet látni banánfákat a nyári időszakban a magyar kertekben, míg a dísznövényeknél megjelentek a pálmafélék is.”

Forrás:
Klímaváltozás: a málna kiszorul, de kivi és banán lesz bőséggel; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2024. december 15.
Kapcsolódó hangfájl:
Klímaváltozás: a málna kiszorul, de kivi és banán lesz bőséggel (MP3)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. december 17-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A tervezet célja, hogy a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtási szabályait tartalmazó önálló, új kormányrendeleti szintű szabályokat 2025. január 1-jével megalkossa. Ez alapján jövőben egy kormányrendelet fogja tartalmazni a kiberbiztonsággal összefüggő legfontosabb szabályokat.”

Forrás:
Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. december 9.

Utójelentés a Cyber Europe 2024 gyakorlatról (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség, ENISA)

„Az utójelentés áttekintést nyújt a 2024. évi Cyber Europe gyakorlatról, amelyet júniusban hajtottak végre, és amelynek célja a hiányosságok azonosítása, valamint a kiberbiztonsági felkészültség és ellenálló képesség növelése volt.”

Forrás:
Cyber Europe 2024 – After Action Report; Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA); 2024. december 10.

Hatályba lép a kiberrezilienciáról szóló jogszabály az európai kibertér biztonságosabbá tétele érdekében

„Ma hatályba lép a kiberrezilienciáról szóló jogszabály, amely mérföldkőnek számít. Ez jelentős előrelépést jelent az EU arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy megvédje polgárait és vállalkozásait a kiberfenyegetésektől.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály az első olyan uniós jogszabály, amely kötelező kiberbiztonsági követelményeket ír elő a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan.

A törvény nagyobb felelősséget ró a gyártókra a hardver- és szoftvertermékek biztonságának garantálása terén. A jogszabály központi eleme a gyártók azon új kötelezettsége, hogy olyan szoftverfrissítéseket biztosítsanak, amelyek kijavítják a biztonsági réseket és biztonsági támogatást nyújtanak a fogyasztóknak. A kiberbiztonsági kockázatok és a termékbiztonság átláthatóságának fokozása révén a jogszabály lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak az uniós piacon elérhető termékekről.

A termékeken fel kell tüntetni a CE-jelölést, amely jelzi, hogy megfelelnek a rendelet követelményeinek. A törvény fő kötelezettségei 2027. december 11-től alkalmazandók.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke így nyilatkozott: „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Európát biztonságos és védett hellyé tegyük polgáraink és vállalkozásaink számára. Ez az új rendelet jelentős előrelépést jelent annak biztosításában, hogy a digitális termékek az EU-ban ne jelentsenek kiberkockázatot az uniós fogyasztók számára.”

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály kiegészíti a tavaly hatályba lépett NIS 2 kiberbiztonsági keretet.

Ez része annak az átfogó intézkedéssorozatnak, amelyet az EU az egyre inkább digitálissá váló és összekapcsolt Európa kiberbiztonságának megerősítése érdekében alkalmaz.”

Forrás:
Hatályba lép a kiberrezilienciáról szóló jogszabály az európai kibertér biztonságosabbá tétele érdekében; Shaping Europe’s digital future, European Commission; 2024. december 10.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Geopolitika és háború a mesterséges intelligencia korában – lehetőségek és veszélyek

„A mesterséges intelligencia kitörési pontot jelenthet az országok számára, az, hogy ki kerül ki győztesen a technológiai versenyfutásból, eldöntheti a következő évtizedek hatalmi viszonyait – hívta fel a figyelmet lapunknak Nyáry Gábor, a Milton Friedman Egyetem geopolitikai és biztonságpolitikai oktatója, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Intézetének kutatója. A szakértő szerint fontos, hogy szülessen egy olyan szabályozás, amely nem korlátozza a szükségesnél jobban az innovációt, de kiküszöböli a technológiából adódó veszélyeket és visszaéléseket.

Bár az a platform, amely az átlagemberek számára is elindította a mesterséges intelligencia (MI) forradalmát, mindössze két éve van velünk, az MI fejlődése nagyjából hetven éve kezdődött, és nem is egyetlen, hanem sok egymáshoz kapcsolódó technológiáról van szó – mondta el lapunknak Nyáry Gábor, a Milton Friedman Egyetem geopolitikai és biztonságpolitikai oktatója, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Intézetének kutatója. Az úgynevezett generatív mesterséges intelligencia képes új tartalmakat előállítani, ennek ellenére „nem okos abban az értelemben, mint az ember, hanem megpróbál statisztikai alapon valószínűségeket előrejelezni” – mutatott rá a szakértő.

A technológia alapvetően mindig nagyon fontos tényezője a politikának. Sokszor a belpolitikának is, főleg a belső biztonsági kérdéseknek, a nemzetek egymás közötti kapcsolódásban, vetélkedésében, versengésében pedig a mindenkori csúcstechnológiának mindig is nagy szerepe volt – mondja Nyáry Gábor.

A technológiai fejlesztésből egy-egy nemzet előnyt tud kovácsolni, és ebben a mesterséges intelligencia sem különbözik. Most azonban egy olyan újításról van szó, amely generális, tehát az élet minden területét átalakítja, jelentőségében például az elektromossághoz hasonlítható.

Ha az a kérdés, hogy hol kapcsolódik a geopolitikához, a hatalmi politikához, nyugodt szívvel tudom azt mondani, hogy mindenhol. Mindenben részt fog kapni, nem is kicsit – hívta fel a figyelmet a professzor.

A nagypolitikában is nagy a jelentősége, nemzeteket tehet technológiai fölény birtokosaivá a gazdaságban, de a fegyverkezésben is. Mind a kettő nagyon fontos, és össze is függnek, hiszen a politikai-katonai hatalom gyakran jár kéz a kézben a gazdasági erővel – tette hozzá.

Nagyon éles versenyfutás folyik már most is egyrészt azok között a nagyhatalmak között, amelyek az elmúlt évtizedek meghatározó szereplői voltak, vagyis egyrészt az Egyesült Államok és a Szovjetunió örököseként Oroszország, másrészt néhány a korábbi hatalmából sokat elvesztő, de továbbra is jelentős potenciállal rendelkező európai állam, például Nagy-Britannia, Franciaország, vagy Németország részvételével.

Ezeknek az országoknak a szemében a mesterséges intelligencia egy olyan kulcsterület, egy olyan kitörési pont, ahol adott esetben a következő évtizedek hatalmi viszonyai dőlhetnek el – világított rá Nyáry Gábor.

Hogy a politikusok mennyire tisztában vannak az MI jelentőségével, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2017-ben egy nyugati folyóiratban megjelent cikkében úgy fogalmazott, hogy aki a mesterséges intelligencia technológiákat belátható időn belül uralni fogja, az fogja az elkövetkező évszázadban a világot is uralni.

Úgy gondolom, hogy ezzel a mondásával nincs egyedül, azt látom, hogy a legélesebb küzdelem éppen a csúcstechnológiák birtoklásáért, illetve a riválisoknak a csúcstechnológiából való kirekesztéséért folyik. Gondoljunk csak az Egyesült Államok és Kína közötti, most már évek óta tartó, de egyre jobban elmérgesedő konfliktusára. Ezt úgy is szokták nevezni, hogy csipháború, és itt csipeken olyan speciális áramköröket kell érteni, amelyek a mesterségesintelligencia-technológiát alkalmazó eszközök működtetéséhez kellenek, és ezeket nagyrészt Tajvanon, illetve Dél-Koreában gyártják – emelte ki a szakértő.

Van azonban egy másik kulcsfontosságú berendezés is, amely ezeknek a csipeknek az előállításához szükséges, gyakorlatilag olyan, mint egy hatalmas fénymásoló. Ezt egy holland cég gyártja gyakorlatilag a világon egyedül, és nem véletlen, hogy hatalmas nyomás van rajtuk, hogy Kínának ne adjanak el belőle – tette hozzá.

Egy nagyon furcsa, eszközökben nem nagyon válogató versenyfutásnak vagyunk tanúi, amelynek a technológia a közvetlen tárgya és terepe, de amiért folyik, az a hatalom, méghozzá a globális hatalom – foglalta össze a helyzetet a professzor, hozzátéve, hogy éppen ezért a legnagyobb küzdelem elsősorban a közel három évtizede globális dominanciával rendelkező Egyesült Államok és a relatíve új kihívóként megjelenő Kína között folyik.

A hadászatban már régóta valóság a mesterséges intelligencia

Bár a hírekben nem kapott nagy nyilvánosságot, az Egyesült Államok hadserege az afganisztáni hadműveletben több nagyon fontos mesterségesintelligencia-technológiát is bevetett a tálibokkal szemben, „és azt mondják, hogy nem is csekély eredménnyel” – emlékeztetett Nyáry Gábor, aki szerint a közel-keleti konfliktusnak is, ha nem is főszereplőivé, de nagyon fontos szereplőivé váltak ezek a technológiák. Az izraeli hadsereg alkalmazott több ilyen MI-alapú fejlesztést például célpontok meghatározására.

Mindezek azonban az eredményesség mellett a technológiával kapcsolatos problémákra is rávilágítottak.

A leggyakoribb félelmek közül az egyik a „gyilkos robotok” képe, tehát hogy a technológia odáig fejlődik, hogy fizikailag is az emberiség ellen fordul. A másik a „robotok elveszik a munkánkat” gondolata, és bár bizonyos példák vannak erre, ugyanakkor ezek a félelmek talán túlzóak, még akkor is, ha szinte percenként nyílnak meg újabb és újabb alkalmazási területek, így nehéz megjósolni a kimenetelt.

Én eddigi tapasztalataim alapján azt valószínűsítem, hogy sokkal inkább olyan, az emberi tevékenységet támogató eszköz keletkezik most a szemünk láttára, ami nem elvesz munkát, hanem hozzásegít – mondta a szakértő, hozzátéve hogy a technológiának mindig megvannak a veszélyei, az csak egy eszköz, amit akárcsak egy kést, jóra és rosszra is lehet használni.

Erre reagálva nagyon sokan, nem csupán állami szereplők, de vállalati körök is, dolgoznak azon, hogyan lehetne a mesterséges intelligenciával kapcsolatban egy olyan átfogó, lehetőleg nemzetközi szinten is érvényesíthető jogi rendszert kidolgozni, ami biztosítaná a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázását és az innováció lehetőségét, ugyanakkor amennyire lehetséges, kiküszöbölné a visszaéléseket.

Erre számtalan elképzelés és módozat született, hiszen a technológia is sokrétű – mutatott rá Nyáry Gábor.

A szabályozásra pedig nagy szükség van, mert már ma is igen veszélyes dolgokra lehet használni a mesterséges intelligenciát. Például taktikai szinten, a közvetlen harccselekmények támogatására, az abban való emberi szerepvállalás segítésére.

A nagy probléma az, hogy ezek a technológiák nem mindenhatók, nem tökéletesek. A háborúban való alkalmazásuk veszélye is ebből származik, hiszen ha ezekre a nem tökéletes döntéseket hozó technológiákra túlságosan sokat bíz rá az ember, az beláthatatlan következményekkel járhat – magyarázta a professzor.

A gép egy adott százalékos valószínűséggel tud becslést adni, így ha egy számítógépen futó szoftver emberek életéről szóló döntéseket hozhat meg, annak sok ártatlan ember eshet áldozatul. Ennek a technológiai lehetősége ma is fennáll, és az első alkalmazásait is láttuk, ami súlyos problémákat vet fel.

Az ügy annyira súlyos, hogy amennyire én ismerem, a világ jelentős hadseregei, beleértve az olyan óriási haderőket, mint az Egyesült Államok hadserege egészen szigorú doktrínaként, azaz alapelvként rögzítette és rögzíti azt, hogy mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazása nem történhet meg úgy, hogy az utolsó lépcső, az utolsó döntési kompetencia ne egy ember kezében legyen, hiszen az vállalhatatlan fenyegetést jelentene – számolt be róla Nyáry Gábor.

A szakértő szerint ahol alapvető változást hozhat az MI a hadászatban, az a szállítás, a logisztika, a személyügyi adminisztráció, a raktárkészletek nyilvántartása, a nagy hadműveletek technikai mozgásainak a megszervezése. A második világháborúban az 1944-es normandiai partraszállás megtervezésén több ezer ember dolgozott több mint másfél éven keresztül. Ma sokkal bonyolultabbak a hadseregek, és neves amerikai szakírók szerint ez az a terület, ahol a mesterséges intelligencia villámgyorsan és hihetetlen mértékben képes a hadseregek működését felgyorsítani.

Sokszor van mitől félnünk, csak nem az, amitől gondolnánk, és néha az igazi fenyegetés sokkal kevésbé drámai és látványos, mint azt látjuk, vagy láttatni szeretnék velünk – foglalta össze Nyáry Gábor.”

Forrás:
Ez történhet, ha egy háborúban túl sok mindent bízunk a mesterséges intelligenciára; Kónya Rita; Magyar Nemzet; 2024. december 9.

Szakirodalom

Az MI terjedése is a globális platformoknak kedvez – megjelent az NMHH 2024. évi Médiapiaci Jelentése

„A fiatalok sokkal szívesebben tájékozódnak a digitális platformokról, mint a hagyományos médiából, ugyanakkor a közösségimédia-használat az idősebb internetezők körében is szinte teljes körű – derül ki az NMHH 2024-es Médiapiaci Jelentéséből. A bevételi adatokból pedig kitűnik, hogy a digitális szolgáltatások előretöréséből továbbra is elsősorban a globális óriásplatformok profitálnak.

„Az ágazati, piaci fejlemények folyamatos nyomon követése és elemzése nem mellőzhető, mert a rendkívül gyorsan változó technológiai és üzleti környezetben a szabályozásnak is minden korábbinál rugalmasabban kell reagálnia” – fogalmazta meg a kiadvány bevezetőjében Koltay András. Az NMHH elnöke szerint a digitális technológia térhódítása egyre inkább elmossa a hagyományos ágazati határokat, jelentősen differenciálja a generációk használati mintáit, gyorsítja az innovációt és növeli az üzleti modellek változatosságát, ugyanakkor erősödő piaci koncentrációval fenyeget.

A jelentés hirdetési piaci trendekkel foglalkozó fejezete az óriásplatformok hegemóniáját mutatja. Eszerint az ezermilliárd dolláros globális reklámpiacon a Google 2023-ban a digitális reklámköltés 39 százalékát, a Facebook pedig 18 százalékát szerezte meg. A nemzetközi trendek a hazai média- és reklámpiacon is érvényesültek.

Nem valószínűsíti a helyzet gyors megváltozását a kiadvány új, a mesterséges intelligencia és a médiapiac kölcsönhatásait elemző fejezete sem, amelyből kiderül, hogy az MI-alapú megoldások alkalmazásával az egyébként is technológiai előnnyel bíró óriásplatformok további előnyhöz jutnak. A globális platformok dominanciája ugyanakkor nemcsak a bevételek, hanem a használati minták szintjén is megjelenik.

A Médiapiaci Jelentésből az is kiderül, hogy az online platformok felhasználóinak számával párhuzamosan nő a képernyő előtt töltött idő is: 2023-ban már a 15 éves vagy az annál idősebb lakosság 84 százaléka volt internethasználó. Az internetezéssel töltött átlagos idő több mint 10 százalékkal nőtt tavaly, napi 4,3 órára emelkedett.

A globális platformok egyre nagyobb teret hódítanak el a lineáris televíziózástól. Az online szolgáltatások népszerűségének növekedése ellenére a televízió továbbra is megkerülhetetlen médium Magyarországon, hiszen a háztartások 95 százaléka 2023-ban is rendelkezett televíziókészülékkel, és a lakosság 71 százaléka tévézett kisebb-nagyobb rendszerességgel.

A szerkesztett audiovizuális tartalomszolgáltatásokat bemutató fejezet szerint a hazai lineáris rádiós kínálatban 2023-ban nem történt érdemi változás, ugyanakkor szinte minden korosztályban nőtt a rádióhallgatásra fordított idő.

A sajtópiacon folytatódott a nyomtatott lapok visszaszorulása. Erőteljesen megfigyelhető a demográfiai jellemzők differenciáló szerepe: a 16 évnél idősebb magyarok 43,3 százaléka olvasott rendszeresen újságot.

A felhasználók egyre inkább megelégednek a közösségi média felületein megjelenő egysoros hírekkel. Tavaly még a legnépszerűbb hazai online sajtótermékek is elveszítették az olvasótáboruk átlagosan 9,2 százalékát.

A hírfogyasztás sokszínűsége című fejezet tanúsága szerint a hazai lakosság körében csökkent az offline csatornák súlya is. A teljes népességen belül 2023-ra elérte a 90 százalékot azok aránya, akik részben vagy teljes egészében az internetről tájékozódnak.

A kiadvány újdonsága a határon túli magyarok médiafogyasztását bemutató fejezet, amely az NMHH többéves kutatássorozatát foglalja össze. Eszerint az anyanyelvi média használata viszonylag magas szinten stabilizálódott, ugyanakkor a tömegkultúra körébe sorolható műsortípusok továbbra is népszerűbbek az értékőrző tartalmakat kínáló műsoroknál.”

Forrás:
Az MI terjedése is a globális platformoknak kedvez – megjelent az NMHH ezévi Médiapiaci Jelentése; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. december 13.
Médiapiaci Jelentés 2024; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. december 13. (PDF)

Törvények, rendeletek

A Lechner Tudásközpont feladatainak jogutódlásáról

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. december 20-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.

TARTALMI ÖSZEFOGLALÓ
a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak jogutódlásáról és átadásáról, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet tervezethez

A kormányrendelet-tervezet megállapítja a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak átadásával összefüggésben szükséges rendelkezéseket és határidőket, valamint a módosításokhoz kapcsolódó jogszabályi változásokat vezeti át.
…
2. §
(1) Az európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő pályázatok, valamint a folyamatban lévő, fenntartási vagy iratmegőrzési kötelezettséggel terhelt projektek tekintetében — azok végrehajtásának állapotától függetlenül — a Lechner NKít. e pályázatokkal és projektekkel összefüggő feladatait jogutódként
a) az operatív programok végrehajtása során keletkezett dokumentumok digitalizálásával és irattárazásával összefüggésben a Nemzeti Fejlesztési Központ látja el 2025. Január 1-jétől;
b) a bölcsődei nevelés kapacitásfejlesztéssel összefüggésben a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság látja el 2025. április 1- jétől…”

Forrás:
A Lechner Tudásközpont feladatainak jogutódlásáról; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. december 12.

A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban (2021-2030) akcióterv

„A Kormány 2024. december 12-én az 1393/2024. (XII.12.) kormányhatározatában döntött a 2021–2027 programozási időszak kohéziós célú támogatásainak kifizetését lehetővé tevő 4.2 Nemek közötti egyenlőséget célzó nemzeti stratégiai keret feljogosító feltétel teljesítését alátámasztó családügyi stratégiai dokumentumok elfogadásáról.

Az előrehaladást bemutató jelentés, az Akcióterv új, 2025-2026. évekre vonatkozó Intézkedési Terve, valamint az azokat megalapozó a civil és társadalmi partnerekkel történt egyeztetés részletes emlékeztetője itt: (https://kormany.hu/dokumentumtar/a-nok-szerepenek-erositese-a-csaladban-es-a-tarsadalomban-20212030-akcioterv) érhető el.”

Forrás:
A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban (2021-2030) akcióterv; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. december 13.
A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban (2021−2030) akcióterv; Kulturális és Innovációs Minisztérium
1393/2024. (XII. 12.) Korm. határozat a 2021–2027 programozási időszak kohéziós célú támogatásainak kifizetését lehetővé tevő 4.2 Nemek közötti egyenlőséget célzó nemzeti stratégiai keret feljogosító feltétel teljesítését alátámasztó családügyi stratégiai dokumentumokról; Nemzeti Jogszabálytár