Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

45 milliárd forintot fordítottak a falvak kulturális és közösségi épületeinek fejlesztésére
Tárgyszavak: Gyopáros Alpár, kistelepülések, Magyar Falu Program, Magyarország, vidékfejlesztés
Állami Számvevőszék: fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható
Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, ivóvíz-gazdálkodás, ivóvíz-szolgáltatás, Magyarország
Érthetőbbé válhatnak a jogalkotási folyamatok
Tárgyszavak: adatalapú kormányzati döntéshozatal, adatalapú közigazgatás, adatpolitika, digitális jogalkotás, digitális kormányzati szolgáltatások, jogi informatika, Magyarország

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Ideiglenes megállapodás a Stratégiai Technológiák Európai Platformjáról
Tárgyszavak: EU Tanácsa, Európai Parlament, kritikus technológiák, stratégiai autonómia, Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

45 milliárd forintot fordítottak a falvak kulturális és közösségi épületeinek fejlesztésére

„A kormány már 45 milliárd forintot költött a Magyar falu programban falvak kulturális és közösségi épületeinek fejlesztésére – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton a Veszprém vármegyei Nemesvámoson.

Gyopáros Alpár a település 71 millió forintból megújult közösségi házát megtekintve kifejtette: a kormány már mintegy 2500 közösségi tér, kulturális intézmény felújítását támogatta több mint 40 milliárd forintból, és további 4 milliárd forintból kétezernél is több helyen eszközbeszerzést finanszíroztak.

Veszprém vármegyében a falvak fejlesztésére már 45 milliárd forintot fordítottak a Magyar falu programból, amelynek támogatásaiból Nemesvámos már több mint 300 millió forintot tudott lehívni – tette hozzá a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a falvak fejlesztésekor az ott élők életminőségének javítása érdekében elsődleges cél az alapinfrastruktúra javítása, a bölcsődék, óvodák, iskolák, orvosi rendelők fejlesztése, orvosi eszközök beszerzése, szolgálati lakások biztosítása.

A kormánybiztos a kulturális közösségi szolgáltatásokat nyújtó helyek – közösségi terek, kultúrházak, faluházak – fejlesztését pedig azért nevezte fontosnak, mert az ezekben működő közösségek összetartása jelenti a falvak egyik versenyelőnyét.

Példaként említette a szombaton, már 11. alkalommal megrendezett Vámosi Lencse- és Hurkafesztivál, amelyet a helyi közösségek hoztak létre és rendeznek meg évről évre már hagyományosan.

Ovádi Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a kormány proaktívan és innovatívan támogatja a falvakat. Nemesvámos fejlődését méltatva azt mondta: a község iránytű tud lenni más településeknek is.

Sövényházi Balázs, Nemesvámos független polgármestere ismertette: az 1938-ban épült, helyi védettség alatt álló közösségi ház három ütemben, összesen 71 millió forintos támogatással újult meg. Az épületben tíz civil szervezet működik, és a közeli általános iskolának is biztosítanak benne plusz tantermeket a diákok számának növekedése miatt.”

Forrás:
Gyopáros Alpár: A kormány 45 milliárd forintot fordított falvak kulturális és közösségi épületeinek fejlesztésére; Híradó.hu / MTI; 2024. február 10.

Állami Számvevőszék: fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható

„Lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemzetközi kooperatív teljesítményellenőrzés keretében végzett ellenőrzése, amelynek során a 2017-2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét. Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható.

Az Állami Számvevőszék stratégiai kérdéskörként tekint azokra a területekre, amelyek minősége, fenntarthatósága, megújulási képessége a társadalom egészét érinti. Ilyen kiemelt témakör téma a vizek védelme.

A most lezárult ellenőrzés keretében az ÁSZ megállapította, hogy az ellenőrzött időszakban hazánkban az egészséges, biztonságos ivóvízhez jutás megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt. Az e célból végrehajtott KEHOP projektek eredményesek voltak, ezáltal hozzájárultak a hazai és a nemzetközi, a lakosság biztonságos ivóvízhez való hozzáférését jelentő célkitűzésekhez.

A 2017-2022-es időszakban a szolgáltatók esetében csökkenő mértékben fordult elő, hogy a víz minősége nem felelt meg az előírásoknak, a vonatkozó uniós irányelv által előírt paramétereknek. Az ivóvízminőség javító programnak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség eredetű arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat csökkent, illetve megszűnt.

A fenntarthatóságot érintő jó gyakorlatként azonosította az ÁSZ, hogy bár a vízszolgáltatóknak nem volt jogszabályi kötelezettségük arra irányulóan, hogy ügyfeleik körében népszerűsítsék a vízkészletek hatékony felhasználását, ennek érdekében európai uniós források igénybevételével vízvédelmi, vízhasználathoz kapcsolódó szemléletformáló tevékenységet végeztek.

Fontos megállapítás az is, hogy a Nemzeti Vízstratégia, az ágazati és a helyi stratégiák, programok, cselekvési tervek a nemzetközi és uniós célrendszerekkel összhangban hosszú távon meghatározták a fenntartható ivóvízgazdálkodás célkitűzéseit, a megvalósítás egyes programjait és projektjeit az ivóvíz-ellátásban érintett egyes kormányzati felelősök és szereplők dolgozták ki és hajtották végre.

Mindezekkel együtt az ÁSZ számos olyan problémát tárt fel, amelyek összességükben alapvető kockázatot jelentenek az ivóvíz-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. Az ÁSZ mindenekelőtt megállapította, hogy az intézményrendszer a feladatok és a felelősségek szerint széttagolt, ami azt eredményezi, hogy a konkrét feladatok megtervezésében és megvalósításában az integrált szemlélet nem tud kellő mértékben érvényesülni. Az ÁSZ megállapítása szerint a stratégiai célok megvalósításának akadálya az átfogó, stratégiai szintű koordináció, valamint a döntéshozatali folyamatok integrált adatbázisokkal való támogatásának hiánya. Szintén hiányosságként mutatkozik, hogy az ellenőrzött időszakban nem volt olyan szervezet, mely a területi és települési vízgazdálkodás, illetve szűkebb körben az ivóvíz ellátást (is) biztosító teljes szervezetrendszer összehangolt működtetésének stratégiai szintű koordinációjáért volt felelős. Jóllehet a foglalkoztatott szakemberekkel a szolgáltatók képesek voltak biztosítani a szolgáltatást, de a folyamatosan csökkenő állományi létszám és az alkalmazottak növekvő átlagéletkora miatt a humánerőforrás menedzsment a jövőben komoly működtetési problémák forrása lehet.

Az ÁSZ jelentése komoly problémaként tárta fel, hogy bár az elsődleges vízbázis-szennyezettség eredetű szennyeződés kockázata csökkent, illetve megszűnt, a másodlagos vízminőség szennyezettség – az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések – aránya emelkedést mutatott. Az ellenőrzés alá vont víziközmű szolgáltatóknál a 2017. évben 53 792 db, 2022. évben 42 519 db csőtörési eset történt az ivóvíz-ellátó hálózatban. A kitermelt vízmennyiség egynegyedét jelentette a hálózatba betáplált, ivóvízként nem használt közüzemi vízveszteség, amelynek az ÁSZ által becsült értéke évente meghaladta a 17 Mrd Ft-ot. Viszonyításképpen a hálózatba betáplált, ivóvízként nem számlázott víz mennyisége megtöltené a Balaton 8,8%-át. A vízveszteség kialakulásának egyik oka az eszközök elhasználódottsága, a rekonstrukciók elmaradása. Az ellátásért felelősök és a társaságok 2023-2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye a következő 15 évben 3 775 Mrd Ft-ot tesz ki.

Ehhez kapcsolódó probléma, hogy az ellenőrzött időszak végéig nem készült olyan stratégia, amely az elöregedő vezetékhálózatra tekintettel a víziközmű rendszerek rekonstrukciójára és beruházásaira, az ivóvíz-ellátás fenntartható működtetésére és fejlesztésére vonatkozóan fogalmazott meg átfogó célokat és programokat, számolva a 2021-2027. finanszírozási ciklusban beszűkülő uniós források kiváltásának lehetőségeivel. Mindez kockázatot jelentett a szolgáltatási bevételekre, a működés kiszámíthatóságára.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a felújítások egy részének forrását a – 2015. júliusa óta rögzített mértékű, a szükségesnél kevesebb rekonstrukciót biztosító – fizetett használati díj képezte, amelyet a közműszolgáltató társaságok tulajdonosainak támogatásai, illetve a központi költségvetés egészítettek ki. A változatlan mértékű használati díj fizetések során keletkező fejlesztési források bővítése érdekében az ÁSZ álláspontja szerint szükséges ugyanakkor a használati díj szerkezetének, elemeinek és mértékének szabályozás útján történő meghatározása.

Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a víziközmű-közszolgáltatást végző gazdasági társaságok üzemi-üzleti eredményei – árbevételeik korlátozottsága és a gazdasági környezet változásait is tükröző költségeik és ráfordításaik növekedése miatt – 2017-2022. között fokozatosan romlottak. A költségek csökkentése és a fenntartható szolgáltatás biztosítása érdekében maguk a társaságok is hajtottak végre eredményes hatékonyságnövelő beruházásokat, a beruházások megtérülése azonban nem kompenzálta, nem is kompenzálhatja a veszteségeket, melyek csökkentéséhez egyre magasabb tulajdonosi támogatásra és hozzájárulásra volt szükség.

Figyelemmel arra, hogy a megállapítások alapján fennáll annak a kockázata, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható sem műszaki, sem minőségi, sem finanszírozási szempontból, az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg a stratégiai koordinációra, a közműrendszer megújítására vonatkozó közép és hosszútávú költségkalkuláció elkészítésére, valamint a fenntartható vízhasználat további ösztönzésére…”

Forrás:
A megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatósági kockázataira hívta fel a figyelmet az ÁSZ; Állami Számvevőszék; 2024. február 6.
Nemzeti Vízstratégia megvalósítására hozott intézkedések ellenőrzése. Ivóvíz-gazdálkodás ellenőrzése; Állami Számvevőszék; 24004. jelentés; 2024. február 6. (PDF)

Érthetőbbé válhatnak a jogalkotási folyamatok

„Áttekinthetőbbé válnak az állami döntés-előkészítés és a jogalkotás folyamatai, miután jóváhagyásra került az Adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása a hatékonyság és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében – RRF-9.6.1-21-2023-00001 című projekt végrehajtásához kapcsolódó Támogatási Szerződés. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretén belül valósul meg, közel 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból.

A szakpolitikai célok megvalósítását az adatalapú kormányzati döntéshozatal teszi lehetővé, amelyben fontos szerepe van a közszférában dolgozók megfelelő szakértelmének. A most megvalósuló projekt hozzájárul az ehhez szükséges ismeretek szélesebb körű elsajátításához, elősegíti a pontosabb döntések, összefüggések és trendek felismerését, valamint közérthetően enged betekintést egyes jogszabályok működési mechanizmusába a gazdasági élet és a civil szervezetek képviselői, valamint a lakosság számára.

Az 1 932 253 840 Ft támogatásból megvalósuló program a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vezetésével, az Igazságügyi Minisztériummal és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-vel létrejött közös konzorciumban valósul meg.”

Forrás:
Érthetőbbé válhatnak a jogalkotási folyamatok; Igazságügyi Minisztériumm; 2024. február 6.

Közigazgatás, politika, jog

Tavasszal jelennek meg az Agrárminisztérium első beruházási pályázati felhívásai

„Az Agrárminisztérium idén kiírandó pályázatairól, az elbíráláskor hangsúlyosabban értékelt vállalásokról, a beruházásokat segítő intézkedésekről is szólt Feldman Zsolt a dél-dunántúli élelmiszeripari vállalkozásokat és a kapcsolódó szervezeteket összefogó iFood Élelmiszer Klaszter Kéthelyen tartott szakmai programján.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte: csak az élelmiszer-és takarmányfeldolgozók számára 200 milliárd forint keretösszegű pályázati csomag készül. A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként működő Kaposvári Egyetem, és a régió kiemelkedő élelmiszeripari vállalkozásai által több mint tíz éve alapított szervezetének rendezvényén Feldman Zsolt a pályázati rendszer újdonságait hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában azoknak a beruházásoknak a támogatására fókuszál az Agrárminisztérium, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel és érdemben lép a digitalizációs megoldások mind szélesebb körű használata érdekében. Nem csak a fejlesztéseket, hanem az ellátási láncban történő együttműködéseket is ösztönzi a támogatási rendszer, hiszen számos program a különböző élelmiszer-minőségrendszerek kidolgozására, bővítésére irányul, vagy pedig a nemzetközileg elismert minőségbiztosítási és -irányítási rendszerekhez való csatlakozást kívánja előmozdítani.

Feldman Zsolt sorolta, hogy a beruházási pályázatoknál kik számíthatnak kiemelt figyelemre: 10-15 százalékkal magasabb támogatási intenzitásban bízhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők, a termelői együttműködések, de a gazdaságátadásban részt vevő gazdálkodók is, valamint az ökogazdálkodók és a termelői együttműködések beruházásai. Az agrártárca a beruházások finanszírozását új eszközökkel segíti, tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét a pályázati rendszerben.

Az államtitkár említést tett arról, hogy az agrártárca a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik, ez kedvező lesz a kisebb üzemeknek, így nem kell majd a nagyvállalatokkal versenyezniük. Az év során folyamatosan meghirdetett pályázatok biztosítják majd, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.”

Forrás:
Tavasszal jelennek meg az első beruházási pályázati felhívások; Agrárminisztérium; 2024. február 8.

A második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosítanak fokozatosan a vállalkozások számára a GINOP Plusz program keretében

„A kormány célja, hogy az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést és 4 százalék körüli GDP növekedést érjen el. A dinamikus fejlődés támogatása érdekében a kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül.

Az előttünk álló időszakban az európai uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vállalkozásfejlesztési programokat a közelmúltban felülvizsgált és elfogadott KKV Stratégia alapozza meg.

Jelenleg a kapcsolódó részletszabályok megalkotása zajlik, amelynek véglegesítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium aktív tárgyalásokat kezdeményez a gazdasági kamarák képviselőivel.

A GINOP Plusz vállalkozásfejlesztést szolgáló prioritása keretében az NGM a lehető legrövidebb időn belül ki fogja írni a pályázatokat a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy ezen forrás túlnyomó része még az idén a gazdaságba kerüljön, ehhez a megfelelő intézményrendszer készen áll, a vállalkozók többek közt az MFB pontokon keresztül pályázhatnak majd, illetve a kormány vállalkozásfejlesztési ügynöksége, azaz az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. nyújt segítséget.”

Forrás:
450 milliárd forintot biztosit a kormány a vállalkozások fejlesztésére GINOP Plusz programon keresztül; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. február 6.

Közel kétszeres támogatási igény érkezett be ipari energiatárolók létesítésére

„A hazai vállalkozások február 5-ig nyújthatták be kérelmeiket az ipari energiatárolók telepítését 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönző programra. Az első adatok szerint e határidőig 116 pályázat érkezett be összesen közel 115 milliárd forint igénnyel. A legkésőbb 2026 április végéig kiépülő új zöldenergia-tárolókkal több mint hússzorosára nő a jelenleg összesen mintegy 20 megawattos hazai kapacitás. A párhuzamosan futó lakossági Napenergia Plusz Programban már benyújtották az első támogatási kérelmeket.

A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a lakásokban, a gépkocsikban és az ipartelepeken egyformán élen járjon a zöldenergia tárolásában. Az Energiaügyi Minisztérium jogalkotási és pénzügyi eszközökkel ösztönzi az energiatárolási piac bővülését. A zöldenergia tárolásával részben kiegyenlíthető az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozása. A korszerű eszközök telepítése így előmozdítja a tiszta energiaforrások további térnyerését.

Az élénk érdeklődést kiváltó vállalati programban ipari energiatárolók létesítéséhez és legalább tízéves üzemben tartásához lehetett vissza nem térítendő beruházási támogatást és bevételkompenzációt igényelni. A tegnapi határidőig beérkezett pályázatokat a várható műszaki élettartam alapján három ablakban bírálják el. A nyerteseket a legkisebb költség elve, a legalacsonyabb bevételkompenzációs igény alapján választják ki.

A program elsősorban a villamosenergia rendszerszintű szabályozásban résztvevő tárolók létesítését hivatott előmozdítani. A vállalkozók saját célra is használhatják az új eszközöket, de prioritásként kell kezelniük a rendszerirányító igényeinek kiszolgálását. A pályázati forráson túl a támogatással kombinálható rendszerhasználati és csatlakozási díjkedvezmények is megkönnyítik a hazai cégek tárolói fejlesztéseit.

Az energiatárolás hozzájárul Magyarország energiaszuverenitásának megerősítéséhez, csökkentheti a villamosenergia-hálózat terhelését, üzemeltetési és szabályozási költségeit. A kormány összesen 137 milliárd forinttal segíti a magyar családok és vállalkozások zöldenergia hasznosítását fokozó beruházásait. A lakosságnak szóló Napenergia Plusz Programban február 5-étől küldik ki az értesítéseket az előregisztrációs kérelmek jóváhagyásáról, szükség esetén a hiánypótlásról. Kedd délig több mint 2600 pályázat esetében kezdte meg a kivitelező a vállalkozási mintaszerződések kitöltését. A rendszerbe már feltöltötték az első támogatási kérelmeket is. A sikeresen pályázó magyar családok ingatlanonként akár 5 millió forintot kaphatnak modern napelemes rendszerek telepítéséhez, a zöldenergia saját célú termeléséhez, későbbi felhasználásra eltárolásához.”

Forrás:
Közel kétszeres támogatási igény érkezett be ipari energiatárolók létesítésére; Energiaügyi Minisztérium; 2024. február 6.

Európai Unió

Az Európai Bizottság új vezetőt nevezett ki magyarországi képviseletének élére

„A mai napon Zupkó Gábort nevezték ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének új vezetőjévé. E tisztségében ő fog Magyarországon – Ursula von der Leyen elnök politikai irányítása alatt – az Európai Bizottság hivatalos képviselőjeként eljárni. E kinevezés hatálybalépésének időpontjáról később születik döntés.

A magyar állampolgárságú Zupkó Gábor kiterjedt diplomáciai és vezetői tapasztalattal rendelkezik, amelyre az elmúlt 25 év során a Bizottság alkalmazásában, valamint a magyar diplomáciai szolgálatban tett szert. Kiemelendő, hogy már korábban, 2015 és 2022 is ő volt az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, és ezalatt az időszak alatt hozzáértően képviselte a Bizottságot a különböző partnerekkel, érdekelt felekkel és polgárokkal fenntartott kapcsolatokban, melynek során remekül kamatoztatta kiváló diplomáciai, tárgyalási és reprezentációs készségeit.

A Bizottság főtanácsadójaként jelenleg Magyarországon, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumához kirendelve segít előkészíteni a Tanács soron következő magyar elnökségét. 2012 és 2015 között a Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának erőforrásokért felelős igazgatójaként dolgozott. Ezt megelőzően hét évig a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal (OIB) igazgatói posztját töltötte be.

Bizottsági pályafutása előtt Zupkó Gábor Magyarország finnországi nagykövete, illetve a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára volt. Zupkó Gábor vezetéstudományi doktori fokozattal (PhD) rendelkezik.

Előzmények

A Bizottság az EU minden tagállamának fővárosában működtet képviseletet, Barcelonában, Bonnban, Marseille-ben, Münchenben és Wrocławban pedig regionális irodát nyitott. A képviseletek az összes uniós tagállamban a Bizottság szemeként, füleként és hangjaként funkcionálnak. Ők tartják a kapcsolatot a nemzeti hatóságokkal, az érdekelt felekkel és a polgárokkal, továbbá tájékoztatják a médiát és a nyilvánosságot az uniós szakpolitikákról. A képviseletvezetőket az Európai Bizottság elnöke nevezi ki, akik ezt követően az elnök politikai képviselőiként járnak el a kiküldetésük szerinti tagállamban.

További információk

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete”

Forrás:
Az Európai Bizottság új vezetőt nevez ki magyarországi képviseletének élére; Európai Bizottság; 2024. február 6.

Navracsics Tibor Taylor Swiftről, mint az európai demokrácia megmentőjéről

„A közeledő európai parlamenti választás egyik súlyponti kérdése a részvételi arány lesz. Az 1979 óta megrendezett voksolások egészen 2019-ig, azaz a legutóbbi választásokig folyamatosan csökkenő részvételi kedvet mutattak még úgy is, hogy egyes európai uniós tagállamokban a választásokon való részvétel kötelező, így ott gyakorlatilag közel száz százalékos részvételi aránnyal kellett kalkulálni. 2019-ben – az európai parlamenti választások története során először – aztán megfordult a hanyatló trend, ami azt is jelentette, hogy az öt évvel korábbi 42,61 százalékos részvételi arányhoz képest ekkor már az európai választópolgárok 50,66 százaléka járult az urnákhoz.

Bár sokak számára a részvételi arány hanyatlási folyamatának megfordulása már önmagában optimizmusra ad okot, többen vannak, akik aggódnak. Aggodalmuk oka egyrészt az, hogy az alacsony részvételi arány alapvetően teheti hiteltelenné az Európai Parlament egyébként rendkívül céltudatos jövőbeni terveinek teljesülését, amelynek egyik központi eleme az intézmény valódi törvényhozó testületté változtatása. A parlament megalakulása óta az európai választópolgárok képviseleti intézményének beállítva magát, már régóta követeli ezt a státuszt.

1979-ig úgy tűnt, hogy az európai választások hiánya akadályozza ennek az ambíciónak a kiteljesedését. Az első európai parlamenti választás azonban keserű kijózanodást hozott: maguk a választópolgárok sem érdeklődtek az új típusú választások iránt, legalábbis nem annyira, hogy arra komoly intézményi követeléseket lehetett volna alapozni. Így aztán az Európai Parlament hívei számára a részvételi arány emelése a lét és nemlét kérdésévé vált.

Mindez a törekvésük az évek során összekapcsolódott az ifjúság politikai mozgósításának igényével. Minden felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok mélyebben elkötelezettek az Európai Unió eszméje iránt, mint az idősebb nemzedékek. A legélesebben ez a kérdés az Egyesült Királyságban vetődött fel, ahol mind a brit európai uniós tagságról szóló népszavazás során, mind pedig azóta is a fiatalok a legelkötelezettebb Európai Unió-támogatók a szigetországban. Egyszerűnek tűnik tehát az Európai Parlament legitimációs problémájának megoldása. Minél több fiatal szavaz a választásokon, annál nagyobb lesz a részvétel, azaz az Európai Parlament legitimációja.

A fiatalok választási érdeklődésének felkeltése érdekében a tagállamok különböző intézkedéseket hoztak. A legradikálisabb ezek közül Ausztria, amely már 2007-ben 16 évre szállította le az aktív választójog alsó korhatárát. Más országok nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem a fiatalok számára is érdekes és vonzó kampányokkal akarták a jövő nemzedékeit nagyobb aktivitásra sarkallni. Amint láthattuk, mérsékelt sikerrel.

Most azonban, úgy tűnik, hogy az európai belpolitika szereplői megelégelték a hagyományos ösztönzőket, és a mozgósítás nukleáris eszközéhez fordulnak. Nehéz eldönteni, hogy a végső kétségbeesés vagy esetleg valami rosszul értelmezett fiatalosság szándéka vezérelte az Európai Bizottságnak az európai életmód népszerűsítésével megbízott alelnökét, Margaritisz Szkínászt, amikor idén januárban egy sajtótájékoztatón Taylor Swift amerikai énekesnőhöz fordult, hogy segítsen népszerűsíteni az európai fiatalok körében az európai parlamenti választásokat.

Kétségtelen, Taylor Swift egyike azon kevés személyiségeknek, akit a világ bármely pontján ismerősként könyvelnek el. 2023-ban a Time magazin – elsőként a szórakoztatóipar csillagai közül – az év személyiségének választotta, és sokak szerint most áll amúgy sem sikertelen karrierje csúcsán. Ráadásul a politikai elkötelezettség eddig sem állt távol tőle. 2018 óta egyre gyakrabban foglal állást politikai kérdésekben, és harcos demokrata szavazóként meglehetősen hatékonyan mozgósít is a Donald Trump által vezetett republikánusokkal szemben. Swift így aztán mára Trump követői számára lassan első számú közellenséggé nőtte ki magát. Legfrissebb politikai kalandja is ennek köszönhető. Most éppen azzal gyanúsítják az amerikai jobboldal képviselői, hogy ellopva a show-t az amerikai focidöntőn, aktívan vesz részt az amerikai választók Biden javára történő pszichológiai elcsábításában.

Kétségtelen, Taylor Swift óriási vonzerővel bír. Legutóbb, tavaly szeptemberben, amikor követőit az Instagramon szólította fel arra, hogy regisztráljanak és vegyenek részt a választásokon, rövid időn belül 35 ezer újonnan regisztrált szavazót jegyezhettek fel. Ráadásul idén tavasszal európai koncertkörúton vesz részt, amelynek keretében például május 9-én, az Európa-napon éppen Párizsban ad koncertet.

Minden adott tehát ahhoz, hogy Szkínász kérése akár meghallgatásra is találjon. Mégis, az emberben fészkelődik néhány kényelmetlen kérdés. A tény, hogy az Európai Bizottság egyik alelnöke inkább egy amerikai csillaghoz fordul, mintsem egy európaihoz, nem az európai kisebbrendűségi komplexus megnyilvánulása? Miért egy amerikai énekesnőtől várjuk az európai demokrácia megmentését? Talán azért, mert mi magunk sem hiszünk benne, hogy az európaiak képesek lennének erre?”

Forrás:
Taylor Swift az európai demokrácia megmentője?; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog; 2024. február 8.

Az EU Tanács és az Európai Parlament megállapodása a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabályról

„A gigabites hálózati infrastruktúra Európa-szerte történő kiépítésének felgyorsítása érdekében a Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, 2014-ben elfogadott irányelvnek a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabállyal történő felváltására irányuló javaslatról.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály alapvető szerepet tölt be az uniós digitális iránytű keretében erre az évtizedre meghatározott uniós konnektivitási célkitűzések és célok elérése szempontjából, valamint az új generációs elektronikus hírközlő hálózatok EU-ban történő kiépítése tekintetében.

„Európában sokkal egyszerűbb lehetne az optikai és az 5G-hálózatok kiépítése, ha kevesebb adminisztrációval járna. Jelenleg azon dolgozunk, hogy csökkenjen ez az adminisztratív teher, mégpedig az úgynevezett gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály révén. Most sikerült előzetes megállapodást elérnünk az Európai Parlamenttel. Az uniós polgárok így az optikai és az 5G-hálózatok használatával gyorsabban tudnak majd internetezni.” – Petra de Sutter, belga miniszterelnök-helyettes, közszolgálati, távközlési, postaügyi és az állami tulajdonban lévő vállalatokért felelős miniszter

„A háromoldalú egyeztetés lezárásával Belgium tanúbizonyságot tesz arról, hogy szilárdan elkötelezett amellett, hogy mindenki gyors és optimális internet-hozzáféréssel rendelkezzen. A hálózatnak az EU teljes területén való egységesítése révén hidakat építünk egy szélesebb európai ökoszisztéma irányába, bizonyítva ezzel, hogy érdekünkben áll az európai szintű harmonizáció. E kezdeményezés nemcsak a gyors hálózati összekapcsoltságot mozdítja majd elő a polgártársaink számára, de méretgazdaságosságot is biztosítani fog az érintett üzemeltetők és vállalkozások számára.” – Mathieu Michel, a digitalizálásért, a közigazgatás egyszerűsítéséért, a magánélet védelméért és az épületek kezeléséért felelős belga államtitkár

Az új jogszabály főbb célkitűzései

Az új jogszabály arra irányul, hogy csökkentse az elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítésének szükségtelenül magas költségeit, amelyeket részben a hálózatok kiépítését vagy korszerűsítését megelőző engedélyezési eljárások okoznak. Ezek az eljárások továbbra is bonyolultak, olykor időigényesek, és tagállamonként eltérőek.

A rendelet továbbá a hálózatok kiépítésének gyorsítását, a jogbiztonság és az átláthatóság valamennyi érintett gazdasági szereplő számára történő biztosítását, valamint azt is célozza, hogy hatékonyabb tervezési és kiépítési folyamatok álljanak a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek rendelkezésére.

Ez a minimumharmonizációs jellegű jogszabály az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítését, valamint az ahhoz való hozzáférést is érinti. A várakozások szerint megkönnyíti majd a határokon átnyúló alkalmazásokat, és lehetővé teszi az érdekelt felek – elektronikus hírközlési szolgáltatók, berendezésgyártók vagy építőmérnöki vállalatok – számára, hogy nagyobb méretgazdaságosságot érjenek el.

A társjogalkotók által végrehajtott módosítások

Az ideiglenes megállapodás követi a Bizottság javaslatának általános irányvonalát. A társjogalkotók azonban módosították a javaslat egyes részeit, elsősorban az alábbiak tekintetében:

köztes lépésként kötelező békéltetési mechanizmust vezettek be a közigazgatási szervek és a távközlési szereplők között az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében

a kisebb települések tekintetében átmeneti időszakra szóló kivételt, a vidéki és távoli területeken elérhető hálózati összekapcsoltság előmozdítása érdekében pedig különös rendelkezéseket vezettek be

tisztázták, hogy mely tényezőket kell számításba venni a hozzáférés biztosítására vonatkozó tisztességes és észszerű feltételek tekintetében

különös rendelkezést vezettek be arra vonatkozóan, hogy legyenek-e közvetítők a földtulajdonosok és az infrastruktúra-szolgáltatók között

különös rendelkezésekről állapodtak meg az önkéntes „optikai technológia fogadására kész” címkét illetően

a szöveg több kivétellel egészült ki a kritikus nemzeti infrastruktúra tekintetében.

Végezetül – tekintettel arra, hogy az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi kiskereskedelmi díjak 2024. május 14-én érvényüket vesztik – az ideiglenes megállapodás értelmében az árplafonok meghosszabbítása (jelenleg 0,19 EUR/hívás és 0,06 EUR/SMS-üzenet) révén továbbra is biztosított lesz a fogyasztók védelme, különösen a kiszolgáltatott helyzetű felhasználóké.

Az ideiglenes megállapodás összességében biztosítja, hogy a tagállamok az új rendelet számos fontos elemére vonatkozóan széles körű autonómiával rendelkezzenek a szigorúbb és részletesebb szabályok megállapítása terén. Az új rendelet alkalmazását a hatálybalépése után 18 hónappal kell megkezdeni, egyes különös rendelkezések pedig későbbi időponttól lesznek alkalmazandók.

További lépések

A mai ideiglenes megállapodást követően mindkét intézményben folytatódik a szakértői munka annak érdekében, hogy a társjogalkotóknak jóváhagyás céljából kompromisszumos szöveget lehessen benyújtani. A Tanács részéről a belga elnökség jóváhagyás céljából a lehető leghamarabb be kívánja nyújtani a szöveget a tagállamok képviselőinek (Coreper). E jóváhagyást követően a jogász-nyelvészek ellenőrizni fogják a jogalkotási aktus tervezetét, majd a két intézmény hivatalosan elfogadja azt, és a jogszabály kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, a kihirdetése után 20 nappal pedig hatályba lép.

Háttér-információk

A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló, jelenleg hatályos 2014/61/EU irányelv célja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének megkönnyítése volt a kiépítési költségek csökkentésére irányuló harmonizált intézkedések révén. 2014 óta azonban a digitális célértékek – amelyek egyúttal a szóban forgó irányelv alapját is képezik – nagyrészt teljesültek, ám el is avultak. Például, bár a 30 Mb/s sebességű internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2013 és 2021 között 58,1 %-ról 90,1 %-ra nőtt, ez a sebesség már nem tekinthető időtállónak, mivel a vállalkozásoknak és a polgároknak egyre nagyobb szükségük van a sokkal nagyobb kapacitású hálózatokhoz való hozzáférésre.

A digitális technológiák 2014 óta bekövetkezett fejlődése mellett más tényezők is szükségessé tették a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv felülvizsgálatát. A távközlési ágazatra jellemző alacsony tőkemegtérülés és magas beruházási költségek eredményeként a Digitális évtized szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra kitűzött digitális célok elérése felé tett előrelépés is megbicsaklott. A Bizottság becslése szerint a már elért és a konnektivitási célok eléréséhez szükséges szint közötti beruházási hiány mértéke évente körülbelül 65 milliárd euró.

2023. február 23-án a Bizottság javaslatot terjesztett elő a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály) 2023. június 3-án a Távközlési Tanács nyugtázta a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést, 2023. december 5-én pedig általános megközelítést alakított ki a javaslatról.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály: a Tanács álláspontot fogadott el a nagy sebességű hálózatok EU-szerte történő gyorsabb kiépítése érdekében, sajtóközlemény, 2023. december 5.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály, a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló tanácsi jelentés, 2023. június 3.

A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály, a Bizottság javaslata, 2023. február 23.

A széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelv, 2014. május 23.

”

Forrás:
A gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály: a Tanács és a Parlament megállapodott a nagy sebességű hálózatok EU-szerte történő gyorsabb kiépítéséről; EU Tanácsa; 2024. február 6.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Magyar Államkincstár az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) segítségével fogja a nyugdíjakat utalni

„Átáll a Magyar Államkincstár fizetési rendszere, amely révén a nyugdíjak is gyorsabban érkeznek meg, és már nem is kell olyan sokat várni erre. Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke arról is beszélt egy interjúban, hogy az online platformok bevezetésével a csalási kísérletek száma a felére, a sikeres csalási eseteké pedig a negyedére estek vissza náluk.

Hamarosan jelentős változtatásokat vezetnek be a Magyar Államkincstár fizetési rendszerében, melyeknek köszönhetően a többi között a nyugdíjak is gyorsabban érkeznek meg. A nagy tömegű átutalásokat az Azonnali Fizetési Rendszerben (AFR) fogják végrehajtani a jövőben – mondta a Portfoliónak adott interjújában Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke.

Ezeket az átutalásokat – így a nyugdíjkifizetéseket is – jelenleg még az éjszakai (normál) rendszerben bonyolítják le, de már zajlik az előkészítése az Azonnali Fizetési Rendszerbe való átirányításnak. A kincstár egyébként már az induláskor, 2020-ban csatlakozott az Azonnali Fizetési Rendszerhez a pénzforgalmi számlák tekintetében. Az AFR-ben hamarosan új kiegészítő szolgáltatások lesznek elérhetők, a tervek szerint még idén bevezetik a másodlagos számlaazonosítók és a fizetési kérelmek kezelését a rendszeren belül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok számláján azonnal megjelenik majd az adott összeg, amint a kincstár elindította a fizetési tranzakciót.

Ugyan egyes bankoknál extrém módon megnőtt a számlavezetéssel kapcsolatos díjak összege, még mindig vannak olyan pénzintézetek, ahol viszonylag kedvező áron lehet számlát fenntartani. A számlával rendelkező nyugdíjasok így viszont kiszámítható módon, gyorsabban juthatnak hozzá nyugdíjukhoz a továbbiakban.

Eredményesen léptek fel a csalások ellen

Bugár Csaba arról is beszélt az interjúban, hogy nagymértékben visszaesett a csalási kísérletek száma azóta, hogy 2023 decemberében bevezették az új online platformokat. Erre azért volt szükség, mert hatalmas visszaélések történtek, tavaly szeptemberben például nagy port kavart, amikor több mint ötven embertől 440 millió forintot loptak el a kincstár ügyfeleit célzó csalók. A MÁK elnöke közölte: 2023-ban megsokszorozódtak a támadások és a sikeres csalások, a kincstár ügyfelei is nagy károkat szenvedtek. A legtöbb esetben nem a kincstár rendszereit, a tűzfalat támadják a csalók, hanem általában valamelyik nagy kereskedelmi bank nevében, véletlenszerűen kiválasztott áldozatokat hívnak fel telefonon.

Az ilyen esetek visszaszorítása érdekében új online platformokat vezetett be a MÁK, és Bugár Csaba elmondása szerint meglett az eredménye annak, hogy így tettek. Mint fogalmazott, a csalási kísérletek száma a felére, a sikeres csalási eseteké pedig negyedére esett vissza a Magyar Államkincstárnál. Ebben szerepe van az olyan új biztonsági funkcióknak, mint például a különböző tranzakciókhoz kötelezővé tett extra autentikációnak, az ügyfelektől elvárt összetettebb jelszónak, az új ügyfélértesítéseknek, illetve annak is, hogy az újonnan rögzített bankszámlaszámok csak 48 óra múlva jelennek meg a rendszerben.

A Magyar Államkincstár elnöke beszámolt arról is, hogy az ügyfélkapus számlanyitás bevezetése óta az ügyfelek hetven százaléka választotta ezt az online lehetőséget, míg korábban ez az arány harminc százalék körül alakult.

Mekkora állománya van az ügyfeleknek?

A MÁK további újításokat is kilátásba helyezett, a tervek szerint a következő években megújul majd az állampapír-forgalmazási hálózat arculata is.

Bugár Csaba elmondta: a kincstárnál átlagosan 8,5 millió forintos állománnyal rendelkeznek az ügyfelek, de vannak olyanok is, akik több milliárd forintnyi befektetés birtokában vannak. Az állampapírok megoszlásával kapcsolatban megjegyezte: a prémium állampapírból van a legtöbb. A Magyar Államkincstár elnöke hozzátette: az ügyfelek portfóliója egyénenként változik, az összes állomány megoszlásáról pedig arról tájékoztatott, hogy „a PMÁP teszi ki az állomány közel 57 százalékát, a DKJ mintegy 11 százalékot, a MÁK (magyar államkötvények) csaknem 8,5 százalékot, a BMÁP 5,77 százalékot, az EMÁP 6,6 százalékot, a Babakötvények kicsit több, mint 4 százalékot, a MÁP+ pedig 3,27 százalékot”.”

Forrás:
Jelentős kincstári újítások: hamarabb jön a nyugdíj, és retteghetnek az online csalók; Infostart; 2024. február 10.

Az Állami Számvevőszék és a digitális agrárgazdasági ügyintézés

„A PREGA Konferencián Detre Miklóssal, a Magyar Államkincstár elnökhelyettesével beszélgettünk.

Detre Miklós a PREGA konferencián mutatta be a Vidékfejlesztési Program és a támogatási rendszer legfrissebb eredményeit, számait. (Az előadás hamarosan visszanézhető a prega.hu oldalon.)

Mint mondta, 2023-ban a belpiaci intézkedések támogatásának keretében a legnagyobb összegű támogatást a kukoricatermelők kompenzációs kifizetése jogcímén kapták kézhez a gazdálkodók, közel 6 milliárd forint támogatás jutott el összesen 2 646 ügyfélhez.

Előadását követően a TMR-ről és a mobilGAZDÁ-ról kérdeztük a MÁK elnökhelyettesét.

Agroinform: Hol tart a digitalizáció tekintetében a Magyar Államkincstár?

Detre Miklós: Húszéves megalakulásunk óta igyekszünk minél inkább a digitalizáció útján haladni, ennek megfelelően elektronikus ügyintézést tettünk lehetővé gyakorlatilag már az első egységes kérelem benyújtásakor is, és most jutottunk el odáig, hogy az egységes kérelmek teljes ügyintézése elektronikus formában folyik. Illetve mindig igyekszünk eleget tenni azoknak az uniós elvárásoknak és azoknak a belső késztetéseknek is, amelyek az ügyintézési folyamatokat könnyebbé teszik, és ezt a digitalizációs rendszert bevezetik az agrártámogatások világába is.

Sok gazdálkodó szerint nem könnyű a mobilGAZDA használata, mások szerint inkább könnyítés, mert a helyszíni ellenőrzéseket egyszerűsítheti. Mi a cél a mobilGAZDÁ-val?

A mobilGAZDA használata kötelező. 2021-ben ez még nem volt így, 2023-ban viszont már az alternáló kasza használata AÖP gyakorlat esetében kötelező volt georeferált fényképek készítése. Ez a kör bővülni fog, 2025-ben pedig mindenki számára kötelezettségként fog megjelenni más támogatási konstrukciók esetében is. Azt javaslom ezért azoknak is, akik egyelőre idegenkednek tőle, hogy mindenképpen ismerkedjenek meg vele, most érdemes megtanulni a használatát.

Voltak olyan kezdeti hibák a TMR kapcsán, amikor például olyan utasítást kapott a gazdálkodó, hogy a a patak közepéről készítsen georeferált fotót. Ennek mi az oka?

A hibákat igyekszünk javítani, de az igazság az, hogy az említett hiba inkább a készülékek helymeghatározó képességének a korlátosságából adódik, tehát nem a mi adataink pontatlanok, hanem egész egyszerűen a készülékek. Igyekszünk természetesen minden ilyen zavaró tényezőt kiszűrni, és a készülékek körére és a készülékhasználatra vonatkozóan is javaslatokat adni, illetve tanácsokkal ellátni a gazdálkodókat. Bízom benne, hogy egyre jobban fog működni.

Az mobilGAZDA Agroinform webináriumon számos hasznos tanács hangzott el a készülék-beállításokkal kapcsolatban.

Több mint 60 pályázati felhívás fog megjelenni az idén, de a pályázati világban az egy gyakori panasz szokott lenni, hogy túl hosszúak az elbírálási idők. Hogyan készül fel a Kincstár az új pályázatokra?

Az ügyintézési határidőinket az elmúlt öt évben már így is felére, harmadára sikerült csökkentenünk, én bízom benne, hogy ezt a pályázók is érzékelik, és természetesen ebben szeretnénk továbbra is előrehaladni. A jogszabályi keretek között szükséges adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzéseket mindenképpen le kell folytatnunk és meg kell tartanunk, ettől függetlenül – pontosan egyébként a digitális megoldások minél szélesebb körre való kiterjesztésével – igyekszünk ezeket a határidőket tovább csökkenteni.

Itt a PREGA Konferencián nagyon sok digitális megoldást lehet találni. Mit javasol a gazdálkodóknak?

Szerintem mindenki számára, aki a mezőgazdaságban részt vesz, akár igazgatási oldalról, akár termelési oldalról, nagyon fontos az, hogy ezekkel az újdonságokkal, irányokkal tisztában legyen, amelyeket ezen a konferencián megismerhet. Azt gondolom, hogy azokat is ösztönözni kell, hogy megismerkedjenek a digitális megoldások adta lehetőségekkel, akik egy kicsit idegenkednek tőlük. Az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás nemcsak annak hasznos, aki szívesen használja, hanem annak is, aki még nem szánta rá magát.”

Forrás:
A precíziós gazdálkodás annak is fontos, aki most még idegenkedik tőle; Sarok Edit; Agroinform.hu / PREGA; 2024. február 8.

Komplex lakossági szolgáltatást nyújt az Egészségvonal, a kormányzati egészségügyi tájékoztató szolgálat

„Az Egészségvonal komplex szolgáltatást nyújt az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban a lakosság részére; a call center az év minden napján, a nap 24 órájában fogadja a hívásokat – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten.

Rétvári Bence az Egészségvonal munkatársainak helyet adó Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban (NNGYK) tartott sajtótájékoztató azt mondta, a 1812-es számon 24 állomás fogadja a hívásokat, egy héten átlagosan háromezer hívás érkezik.

A munkatársak minden olyan hívásra válaszolnak, amelyek elsősorban az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozik, például a háziorvosi, járóbeteg- és kórházi ellátásokkal kapcsolatban vagy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT), illetve egészségmegőrzés témákban – ismertette.

Hozzátette: naprakész, folyamatosan frissülő tudásbázis segíti a munkatársakat és a lakosságot. A telefonos megkeresés mellett az egeszsegvonal.gov.hu weboldalon is számos információ elérhető, valamint elektronikus levél formájában is felkereshető az Egészségvonal.

Rétvári Bence kitért arra, hogy ma már a mesterséges intelligencia is segíti az eligazodást, továbbá az Egészségvonal az EgészségAblak applikációból is hívható – ismertette.

Surján Orsolya országos helyettes tisztifőorvos arról beszélt, hogy az internet elterjedésével szerettek volna egy hiteles, megbízható felületet létrehozni, ami segíti a lakosság tájékoztatását az egészségügyi információkban.

Az Egészségvonal ezt nyújtja – emelte ki, hozzátéve, hogy az Egészségvonal az indulása óta megfelel az új kihívásoknak, számos új funkcióval és tartalommal bővült.”

Forrás:
Rétvári Bence: Komplex lakossági szolgáltatást nyújt az Egészségvonal; Híradó.hu / MTI; 2024. február 7.
Egészségvonal

MÁV-csoport: Az okosjegy és az online jegyváltás népszerűsége is nőtt tavaly

„…Okosjegy – kedvezményes és pár kattintással megvehető

Az időben jegyet váltók számára rendkívül kedvező áron megváltható Okosjegyekből 487 ezret adtunk el 2022-ben, míg tavaly már 727 ezret. Ez köszönhető annak is, hogy az előző év márciusától több mint 80 város felé már az összes InterCity-viszonylatra megvásárolható ez a fajta kedvezményes jegy. A legnépszerűbb típus a szegedi Okosjegy volt, amelyből 2023-ban 137 ezer darabot váltottak, második helyre 131 ezerrel Nyíregyháza került, míg a dobogó harmadik fokára Pécs ért, alig elmaradva a 100 ezer eladott Okosjegytől.

Az okosjegyek fixárasak, csak elővételben válthatók, legkésőbb a vonatindulás előtti napon. Kizárólag a MÁV appban és az új Elvirában érhető el, ahol a rendszer automatikusan mutatja a legkedvezőbb elérhető ajánlatokat. Az ár már tartalmazza a helyjegyet is, semmilyen más pótjegyet nem kell venni az Okosjegy mellé. Ezzel a megoldással a vasút valós alternatívát kínál az autó, akár a telekocsi helyett, támogatva ezzel a környezetbarátabb távolsági közösségi közlekedés használatát.
…
Minek sorba állni, ha kéznél a MÁV app?

Vízválasztó volt a 2023-as év MÁV-START jegyértékesítési területén, ugyanis az online jegyvásárlások aránya beérte a pénztári eladásokat. A bérletek és jegyek 38 százalékát már a több mint 2 millió regisztrált felhasználóval rendelkező online felületeinken, azaz az ELVIRA (jegy.mav.hu) vagy a MÁV app felületén váltották. Ezen belül az értékesítés több mint negyedét (27%) a MÁV mobilalkalmazásban, és 11 százalékát az ELVIRÁ-ban intézték az utasaink. Az önkiszolgáló csatornák (online MÁV app, ELVIRA, valamint az automatás vásárlás) arányának emelkedésével párhuzamosan csökkent a pénztári és a fedélzeti értékesítés aránya. Ez főleg a pénztáraknál szembetűnő: 5 év alatt 65-ről 39 százalékra csökkent a jegyváltás aránya.

A MÁV app szerepe 2020 végén felértékelődött, akkortól ugyanis elérhetővé váltak a bérletek ezen a csatornán is, így egyre többen a mobilalkalmazásunk segítségével veszik meg a bérletüket, a mindig kéznél lévő okostelefonjukon be tudják mutatni a jegyeket vonatokon, illetve amennyiben vármegye- vagy országbérletet váltottak, a buszokon vagy akár a HÉV-eken is.

Az automatás értékesítés aránya szintén jelentősen emelkedett; míg 2019-ben 12%, addig 2023-ban már minden ötödik (23%) jegyvásárló automatánál váltotta meg a jegyét, bérletét. Tavaly csaknem 15,6 millió jegyet vásároltak az automatákból. A minél szélesebb körű elérésre 2022-ig több mint félezer automatát telepítettünk főként Budapest elővárosi hálózatán és a jelentősebb forgalmú vidéki, illetve balatoni állomásokon, megállóhelyeken.”

Forrás:
Az okosjegy, a prémiumszolgáltatás és az online jegyváltás népszerűsége is nőtt tavaly; MÁV-csoport; 2024. február 10.

BudapestGO: már közel 200 agglomerációs településről lehet utazást tervezni

„ További helyszínekkel bővült a BudapestGO-ban elérhető címek listája, így már közel 200 településen lehet utazást tervezni a BKK alkalmazásában. A társaság fejlesztésének köszönhetően napi több százezer, a főváros és az agglomeráció között ingázó ügyfél számára válik elérhetővé a háztól házig tervezés az alkalmazásban.

Budapest szempontjából kiemelt jelentőségű az agglomerációban élők és onnan a fővárosba közlekedők közösségi közlekedésének fejlesztése. Ezért a Budapesti Közlekedési Központ februártól még egyszerűbbé teszi számukra az utazást a BudapestGO-ban.

Az alkalmazásban elérhető helyszínek listája további agglomerációs településekkel bővült, így már 192 Budapest vonzáskörzetében lévő településről lehet utazást tervezni. Az alkalmazásban a MÁV-Start, a MÁV-HÉV és a Volánbusz járatai is valós időben megjelennek, továbbá a háztól-házig történő tervezéshez szükséges gyalogos közlekedés útvonalát is pontosan megjeleníti az applikáció.

A fejlesztés a BKK több százezer ügyfele számára jelent napi szinten utazástervezési és valós idejű járatinformációs lehetőséget, így az agglomerációban élők számára is kiszámíthatóbbá válik a közlekedés.

Havi 4 millió megtervezett útvonal

A BudapestGO hónapról hónapra egyre népszerűbb. Az alkalmazást aktívan használók száma átlagban havi 1,2 millió, összesen pedig már 1,8 millióan regisztráltak és több mint 4,4 millióan töltötték le az applikációt. Az alkalmazásban havonta 4 millió, a bevezetése óta pedig összesen 60 millió útvonalat terveztek a közösségi közlekedők. A BKK applikációja idén februárban ünnepli a második születésnapját, a társaság pedig arra is büszke lehet, hogy a BudapestGO 21 pályázat közül elnyerte az „Év applikációja”-díjat a Magyar Marketing Szövetség által hirdetett „Év honlapja” pályázat keretében.”

Forrás:
BudapestGO: már közel 200 agglomerációs településről lehet utazást tervezni; BKK Budapesti Közlekedési Központ; 2024. február 9.

Technika, tudomány, MI

A generatív MI egyik első igazi alkalmazása a politikai kampányokban – Indonézia, 2024

„Február 14-én általános választásokat tartanak Indonéziában, a világ harmadik legnagyobb demokráciájában, és ez a szakértők szerint bepillantást enged abba, hogy a generatív mesterséges intelligencia hogyan alakíthatja át a nagyszabású politikai kampányokat.
…
A jövő héten esedékes indonéziai elnökválasztás alkalmából az ellenfelek mesterséges intelligencia eszközökkel készítenek kampányművészeti alkotásokat, követik nyomon a hangulatot a közösségi médiában, interaktív chatbotokat építenek és megcélozzák a szavazókat. „Ez az első választás, amelyen azt látjuk, hogy ezeket az eszközöket széles körben használják” – mondta Katie Harbath, aki 2021-ig a Meta vezető választási politikai tisztviselője volt. Harbath a meglepetésének adott hangot, hogy Indonéziában a mesterséges intelligencia eszközeit máris használják a szakértők, de szerinte túl korai lenne megítélni a technológia ilyen „példátlan és úttörő” alkalmazásának általános választási hatását. A kampányok mindazonáltal a Midjourney és a generatív MI piac vezetője, az OpenAI által kiadott irányelvek határait feszegetik. Az indonéz kormány még nem fogalmazott meg kötelező érvényű szabályokat az MI-eszközök használatára vonatkozóan.

Mivel a világ lakosságának egyharmadát adó országok – köztük az Egyesült Államok és India – idén az urnákhoz járulnak, az indonéziai választások tesztet jelentenek arra nézve, hogy az OpenAI hogyan fogja felügyelni a saját irányelveit. Az indonéziai választásokon használt mesterséges intelligencia-eszközök közül sok az OpenAI által működtetett, és Prabowo [indonéz elnökjelölt] digitális csapatának koordinátora szerint ebbe beletartozik Prabowo platformja is. A ChatGPT tulajdonosa a múlt hónapban olyan szabályokat hozott, amelyek megtiltják a politikai kampányokban való használatot, mert világszerte attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia beavatkozhat a választásokba. Ezek között szerepel a tényleges emberekről, köztük politikusokról készült képek létrehozásának tilalma.

Yose Rizal politikai tanácsadó egy Pemilu.AI alkalmazást fejlesztett, mely az OpenAI GPT-4 és 3.5 szoftverét használja hiperlokális kampánystratégiák és beszédek kidolgozásához. Az indonéz tanácsadó elmondta, hogy az alkalmazás szolgáltatásait 700 törvényhozási jelöltnek adta el. A Pemilu.AI összegyűjti a demográfiai adatokat, és átnézi a közösségi médiát és a híroldalakat, lehetővé téve, hogy választókörzetre szabott beszédeket, szlogeneket és közösségi médiatartalmakat generáljon. A jelöltek felsorolják politikai prioritásaikat, és kiválasztják hogyan szeretnének szerepelni. Indonéziában, a világ legnépesebb muszlim többségű országában a Pemilu.AI-t használó politikusok körében a legkeresettebb tulajdonságok az „alázatos” és a „vallásos” – mondta Rizal.

Rizal elmondta, hogy a Pemilu.AI nem vesz részt politikai kampányok létrehozásában, csak kommunikációs eszközként „támogatja a jelöltek döntéshozatali folyamatát”. Rizal azt tervezi, hogy a platformot Indiába viszi a várhatóan májusban esedékes általános választások előtt. „Mivel Indonézia az USA és India előtt van, ez a választás csak bemelegítés” – mondta. Elmondta, hogy a Pemilu.AI a Microsoft Azure felhőszolgáltatásában fut, és a működése megfelel az előírásoknak. A Microsoft – amely az OpenAI egyik fő befektetője – azt mondta, hogy nem kommentálja az ügyfélmegbízásokat. Rizal elmondta, hogy a Pemilu.AI egy változatát a Google rendszerén próbálta ki, miután annak értékesítési csapata megkereste. A Google megerősítette, hogy a Pemilu.AI előzetes munkát végzett a saját MI-jével és felhőszolgáltatási ügyfél lett. A Google közölte, hogy a félretájékoztatás tilalmán túl nincsenek korlátozások a Bard chatbot politikai kampányra való felhasználására.

Az indonéziai választások próbára teszik annak határait, hogy egyes MI-cégek mit tekintenek politikai kampányolásnak. Az OpenAI január 10-én frissített szabályai tiltják, hogy technológiáját bármilyen politikai kampányra vagy lobbizásra használják, beleértve a személyre szabott vagy meghatározott demográfiai csoportokra irányuló kampányanyagok generálását. Ugyanebben a hónapban az OpenAI kitiltotta az amerikai demokrata elnökjelölt-aspiráns Dean Phillips chatbotjának fejlesztőjét- ez volt az első alkalom, hogy ilyen szabályok miatt léptek fel.

A generatív mesterséges intelligencia indonéziai választásokon való alkalmazásának támogatói szerint a törvényhozás jelöltjei így olyan egyéni kampányeszközökhöz jutottak hozzá, amelyek egyébként csak a nagyobb költségvetéssel rendelkező, nagyobb versenyzők számára lennének fenntartva. „A mesterséges intelligencia alkalmazása természetes” – mondta Razi Thalib, aki egy másik elnökjelölt, Anies Baswedan, Jakarta korábbi kormányzójának digitális csapatát vezeti. „Talán a választási eredményekből olyan tanulságokat vonhatunk le, amelyek máshol is növelik az átvétel arányát” – mondta. Ganjar Pranowo, a legnagyobb parlamenti párt jelöltjének tanácsadója megerősítette, hogy a „kampányához” is használtak mesterséges intelligenciát.

Prabowo 20 pontos előnnyel vezet a közvélemény-kutatásokban és a népszerű indonéz elnök, Joko Widodo hallgatólagos támogatását élvezi. Csapata eddig a generatív mesterséges intelligencia legnagyobb haszonélvezője volt, azt arra használták, hogy növeljék támogatottságát a Z generáció körében. A fiatal szavazók milliói még nem éltek, amikor Prabowót az 1990-es évek végén elbocsátották az indonéz hadseregből a jogokkal való visszaélések vádja miatt, amelyeket mindig is tagadott. A támogatók Prabowo kampányalkalmazásában mesterséges intelligencia által generált jelenetekbe illeszkedhetnek be, például egy dzsungelben tett túrára a szafari öltönyös politikus mellett, amelyeket aztán megoszthatnak a közösségi médiában.

„Egyesek szerint a mesterséges intelligencia nem tesz jót a politikának, de az biztos, hogy felkelti az emberek érdeklődését” – mondta a 25 éves Adriansyah művész, aki feleségével, Lusi Yulistával együtt megbízást kapott arra, hogy készítsen Midjourney által generált képeket Prabowóról és jelöltjéről, Widodo elnök 36 éves fiáról. Indonéziában a választójogi korhatár 17 év, és az Indikator Politik közvélemény-kutató januári felmérése szerint Prabowo a Z generáció több mint 60%-át szerezte meg. Az ezredfordulósok körében is ő volt a legnépszerűbb jelölt, 42%-os támogatottsággal.

A kampány önkéntes szervezete decemberben indította el a PrabowoGibran.ai generatív mesterséges intelligencia platformot, hogy 15 000 fős önkéntes kibercsapat segítségével nyomon követhesse az online hangulatot, és megoszthassa a mesterséges intelligencia által generált műalkotásokat a közösségi médiában. Anthony Leong nemzeti koordinátor elmondta, hogy a platform OpenAI technológiát és saját szoftvert használ. Az indonéziai politikai kampányokhoz olyan alkotókat béreltek fel, akik szöveg-művészeti eszközöket használnak, mint a Midjourney, a Leonardo AI, a Microsoft Bing és a Pika Labs. Az OpenAI DALL-E szöveg-kép modelljénél a közszereplők kérhetik, hogy korlátozzák a nevükhöz kapcsolódó képek létrehozását. „Igaz, hogy az alkalmazásnak vannak korlátai a politikai tartalmak tekintetében” – mondta Lusi a Midjourney-re utalva. „Lényegében csak arra használom az alkalmazást, hogy az eredeti fotó jellegét egy bizonyos témára változtassam”.

Anies kampánya januárban elindított egy OpenAI-alapú WhatsApp chatbotot, amely a politikájával kapcsolatos kérdésekre válaszol. Ez a Prabowo-tábor hasonló eszközét követte, amelyet röviddel a decemberi megjelenése után eltávolítottak, miután tévesen hét pillért tulajdonított Indonézia államideológiájának, holott csak öt van. Azóta nem állították vissza. Ganjar kampánya egy olyan szakértői szoftvert készített, amely az OpenAI technológiát használva online adatokat keres, hogy megjósolja a beszédtémákat, és valós idejű közösségi médiajelzéseket adjon a jelöltre vonatkozóan – mondta Andi Widjajanto tanácsadó.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának egyik ellentmondásos példája januárban merült fel, amikor a Prabowót támogató Golkar párt olyan „deepfake” videókat tett közzé a néhai erős vezető, Suharto részvételével, amelyben az elnök jelöltek támogatására szólította fel a szavazókat. A kampányüzeneteket tartalmazó klipeket mesterséges intelligencia által generáltnak jelölték. A választásokkal kapcsolatos aggodalmakkal foglalkozó Advocacy Team on Elections Concerns (TAPP), egy jakartai székhelyű nonprofit szervezet közleményében azt írta, hogy a videók – amelyek továbbra is láthatók online – megmutatják a mesterséges intelligencia lehetőségét a szavazók manipulálására. Dara Nasution, a Golkar egyik vezető digitális tisztviselője „pozitív üzeneteknek” nevezte a videókat. Suharto mását a Midjourney és a Leonardo AI képalkotó alkalmazással készítették, míg hangját az ElevenLabs amerikai hangklónozó startup cég szoftverével és házon belüli technológiával kombinálva alakították ki – mondta. ”

Forrás:
Az indonéz választások a generatív mesterséges intelligencia első főpróbája; SG.hu; 2024. február 8.

MI-jogalkotás az Európai Unióban és az Európa Tanácsban

„[Az Európa Tanács nem uniós intézmény! Nem keverendő az össze az Európai Tanáccsal, és az EU Tanácsával. Szerk.] Az Európai Unió belga elnöksége 2024. február 2-án bejelentette, hogy a Tagállamok Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) aláírta a Mesterséges Intelligencia (AI Act) harmonizált szabályokat meghatározó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Ugyanezen a napon az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) közzétette az AI Act konszolidált szövegét.

Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Törvényének (AI Act) elfogadása és az olaszországi ChatGPT fejlemények kontextusában az OpenAI ChatGPT alkalmazásának globális és regionális használati statisztikái különösen relevánsak lehetnek. Globális felhasználói adatok szerint a ChatGPT rohamosan növekvő bázissal rendelkezik. A 2022 novemberi indulását követően mindössze 5 nap alatt átlépte az 1 millió felhasználót, 2023 januárjára ez a szám 100 millióra nőtt. A webes forgalom elemzése szerint a ChatGPT weboldalának látogatottsága 2023-ban elérte az 1,8 milliárd látogatót havonta, amelynek jelentős része (40%) Észak-Amerikából, míg körülbelül 30–30% Európából és Ázsiából származik.

Az OpenAI és a ChatGPT fejlődése, beleértve a GPT-4 bevezetését és a ChatGPT Plus előfizetői szolgáltatását, további lehetőségeket és kihívásokat jelent az AI alkalmazások szabályozása és etikus használata szempontjából. Az OpenAI bevételei 2024-re várhatóan 1 milliárd dollárra nőnek, rámutatnak az AI technológiák iparági jelentőségére és növekedési potenciáljára.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy bár a ChatGPT globálisan népszerű, jelentős felhasználói bázissal rendelkezik Európában is. Az AI Act elfogadása és a szabályozási keret megerősítése, valamint az adatvédelmi aggályok kezelése kulcsfontosságú lesz a mesterséges intelligencia, különösen a nyelvi modellek, fenntartható és felelősségteljes használatának biztosításában az EU-ban. Az Olaszország adatvédelmi hatósága, a Garante által végzett vizsgálat, amely tavaly ideiglenesen betiltotta a ChatGPT-t, több adatvédelmi szabály megsértését tárta fel az elmúlt napokban. Ez rávilágít arra, hogy az AI Act végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a ChatGPT és hasonló nyelvi modellek adatvédelmi megfelelésére és szabályozási kihívásaira.

Az AI Act új rendelkezéseket vezet be az általános célú AI modellekre (GPAI), kötelezettségeket írva elő a technikai dokumentáció naprakészen tartására és bizonyos információk megosztására az alábbi szolgáltatókkal. A törvény elfogadása után az Európai Bizottságnak számos delegált és végrehajtásra irányuló jogi aktust kell elfogadnia, valamint legalább hat iránymutatást kell kidolgoznia, amelyek közvetlenül érintik a ChatGPT és hasonló modellek működését. Különösen fontos lesz a GPAI modellekkel kapcsolatos kötelezettségek, például a kockázatértékelések és a megfelelő kibervédelem biztosítása.

A GPAI modellek osztályozása a képzés során felhasznált számítási kapacitás vagy az Európai Bizottság egyedi döntése alapján történik. A GPAI modellek számára hároméves türelmi időszakot biztosítanak a megfelelési követelmények teljesítésére a törvény hatálybalépése előtt piacra kerülő modellek esetében.

Mindeközben a mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló egyezmény körüli viták zajlottak az Európa Tanácsban. A maga nemében első számú kötelező érvényű szerződés körüli tárgyalások az Európa Tanácson belül jelentős kihívásokkal szembesültek, különösen azt a kérdést tekintve, hogy a magáncégek a szerződés hatálya alá tartoznak-e. Az Egyesült Államok – más megfigyelő országokkal együtt – a szerződés alkalmazásának elsősorban az állami szervekre való korlátozását szorgalmazta, és „opt-in” lehetőséget javasolt a magánszervezetek számára. Ez az álláspont holtponthoz vezetett, mivel az Európai Bizottság az uniós kormányok nyomására „opt-out” alternatívát javasolt, amely nem talált konszenzusra.

A mesterséges intelligenciának az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal való harmonizálását célzó szerződés rendelkezései idővel felhígultak. Az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítései, hogy a szerződést szorosan összhangba hozzák az EU mesterséges intelligencia törvénnyel, amely a nemzetbiztonság, a védelem és a bűnüldözés terén tágabb kihagyásokat tartalmaz, aggodalomra ad okot a kettős polgári és katonai felhasználású mesterséges intelligencia-rendszerek esetleges kiskapuival kapcsolatban. A tárgyalások zsákutcája kétségeket ébreszt a szerződés hatékonyságával kapcsolatban, különösen akkor, ha az csak a közintézményekre vonatkozik. A politikai dinamika, különösen az Egyesült Államok befolyása alatt, amely esetleg aláírja, de valószínűtlen, hogy ratifikálja a szerződést, jelentősen befolyásolták a szerződés megfogalmazását, Washington szerepe a világ első mesterséges intelligenciáról szóló szerződésének tárgyalásain ugyanis jelentős volt. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nem tagja az Európa Tanácsnak, megfigyelőként részt vett más országokkal, például Kanadával, Izraellel és Japánnal együtt. Ez a státusz lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy szavazati jog nélkül járuljon hozzá a megbeszélésekhez, jelentős befolyást gyakorolva a tárgyalásokra. Az Egyesült Államok az Egyesült Királysággal és más megfigyelő országokkal együtt a szerződés hatályának elsősorban az állami szervekre való korlátozását szorgalmazta, és azt javasolta, hogy a magáncégeket egy „opt-in” mechanizmuson keresztül vonják be, ahelyett, hogy alapértelmezés szerint a szerződés hatálya alá tartoznának. Ez az álláspont egy szélesebb törekvés része volt annak biztosítására, hogy a szerződés ne rójon indokolatlan kötelezettségeket a magánszektorbeli szervezetekre, amelyek a mesterséges intelligencia területén jelentős szereplők.

Washingtonnak a szerződési tárgyalásokhoz való hozzáállása a körültekintő egyensúlyozást tükrözi: az a cél, hogy részt vegyen a mesterséges intelligencia nemzetközi normáinak kialakításában, miközben védi saját érdekeit.

Ez a washingtoni stratégia a nemzetközi mesterségesintelligencia-irányítás összetett dinamikáját hangsúlyozza, ahol a geopolitikai érdekek, a magánszektor szerepe és az emberi jogi megfontolások keresztezik egymást. E tárgyalások eredménye és a szerződés végleges formája precedenst teremthet a mesterséges intelligencia és más feltörekvő technológiák jövőbeni nemzetközi megállapodásai számára.

Ez a helyzet rávilágít a mesterséges intelligencia irányításával kapcsolatos nemzetközi tárgyalások összetettségére, valamint a diplomáciai eredmények és az emberi jogok hatékony védelmének egyensúlyának kihívására.

Az Európai Parlament IMCO és a Polgári Szabadságjogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) 2024. február 13-ra tűzte napirendre a szavazást az AI Act-ről.”

Forrás:
Az uniós AI jogalkotás halad, az USA befolyása egyértelművé válik; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. február 5.
Lásd még:
Provisional Agreement Resulting from Interinstitutional Negotiations; IMCO Committee on the Internal Market and Consumer Protection; Európai Parlament; 2024. február 2. (PDF)
IMCO Committee on the Internal Market and Consumer Protection; Európai Parlament; 2024. február 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egyre jobban átszoknak a mobilra az Erste Bank ügyfelei

„Hetven százalék felett jár a digitálisan aktív ügyfelek aránya az Erste Banknál, miközben az elektronikus tranzakciók közel háromnegyedét már mobilról indítják a pénzintézetnél.

Mióta az Erste George névre keresztelt digitális platformja három éve elindult, a pénzintézetnél közel másfélszeresére nőtt azoknak az ügyfeleknek a száma, akik kényelmesen, elektronikusan intézik pénzügyeiket – közölte a pénzügyi szolgáltató. A digitálisan aktív ügyfelek aránya a George bevezetése előtti 50 százalék körüli szintről mára 70 százalék fölé emelkedett, a banki ügyintézés legfontosabb eszköze pedig a mobiltelefon lett.

Tavaly az Erste ügyfelei a digitális tranzakciók 73 százalékát indították mobilról, míg két évvel korábban ez az arány még 49 százalék volt.

A mobilról indított utalások, betétlekötések és egyéb műveletek száma 27 százalékkal emelkedett egy év alatt, összegük 6 százalékkal nőtt. Három éve a digitálisan aktív Erste-ügyfelek harmada intézte pénzügyeit kizárólag mobilon, míg közel felük számítógépen. Mostanra azok aránya, akik csak telefonon használják a George-ot 70 százalék fölé nőtt, míg a kizárólag számítógépet használóké 15 százalék alá esett.

A hazai digitális bankolási szokások alapvető átalakuláson mentek át alig néhány év alatt. Az Erste ügyfelei már minden második terméket online igényelnek, öt új ügyfélből egy pedig online nyitja meg számláját. A mobil mindent visz, egyre többen szeretnek minden banki ügyet a telefonjukról intézni. A megváltozott fogyasztói szokásokra reagálva az Erste új szolgáltatásai bevezetésénél a mobile-first elvet követi, vagyis elsősorban az applikáció fejlesztésére koncentrál. Az elmúlt három évben a George App több mint 60 olyan, új funkcióval bővült, melyek növelik az ügyfélélményt és szerethetőbbé teszik a napi pénzügyek intézését. A bank call centerét például már az ügyfelek fele közvetlenül George-ból, beazonosítva hívja – mondta el Bek-Balla László, a bank digitális csatornák és contact center vezetője.

A számos, tavaly bevezetett újdonság közül az egyik a kiemelt árfolyamos devizaváltás, amelynél az Erste a havi keretösszegig nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot, kezelési költséget. A megoldással a bank felvette a versenyt a fintech cégekkel szemben: a banknál pár hónap alatt duplájára nőtt a devizát váltó ügyfelek száma, miközben jelentősen csökkent a népszerű fintech cégeknél vezetett számlákra történő utalások volumene.”

Forrás:
Erste: egyre jobban átszoknak a mobilra az ügyfelek; Barát Mihály Tamás; Világgazdaság; 2024. február 7.

Törökországból „hazatalált” corvinák és újonnan fellelt XIX. századi fényképek az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményében

„2024. február 5-én az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti kiállítótere adott otthont annak az ünnepi rendezvénynek, amelynek során a magyar–török kulturális évad keretén belül az OSZK bejelentette, hogy megkapta és a Corvina.hu honlapon mindenki számára elérhetővé tette az isztambuli Topkapi Szerájban őrzött két corvina teljes digitális másolatát, valamint publikálta báró Révay Ferenc Kelet-Mediterráneumból származó úti fényképalbumait Fotótér nevű tartalomszolgáltatásában.

Az eseményen Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntőjét követően beszédet mondott Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad kormánybiztosa, valamint C. Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország nagykövete.

Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója adta az apropóját a magyar és török kulturális hagyományok ünneplésének.

Az OSZK kiemelt feladatai közt tudja a kulturális emlékezet ébrentartását, ezzel a magyar identitáshoz kapcsolódó egyedi és felbecsülhetetlen értékek megőrzését, kutatását és bemutatását. A magyar–török kulturális évad keretében Isztambulból Budapestre digitálisan „hazaérkezett” két corvina erősíti Magyarország és Törökország kulturális kapcsolatait, valamint támogatja a közössé vált értékek és történetek fennmaradását a jövő számára.

Az unikális sajtótájékoztató tovább színesedett egy igazi különlegességgel, hiszen fotógyűjteményünkben kiemelkedő fotótörténeti kuriózumot találtak kutatóink. A több mint 150 évvel ezelőtti, báró Révay Ferenc (1835–1914) könyvtárához tartozó páratlan fotósorozat időutazásra invitál, hiszen többek között Isztambul 1869-ben – a híres Galata-toronyból – készített látképét tárja a nézők elé.

A mai rendezvényen az OSZK-ban a kiemelkedően értékes dokumentumok mindenki számára jó minőségben, ingyenesen elérhető online szolgáltatásának világpremierjére került sor.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta:
„Az Országos Széchényi Könyvtár hozzájutott a Topkapi Szeráj Múzeumban őrzött két corvina teljes digitális másolatához. Ez nemcsak virtuális corvina-újraegyesítési programunk számára, hanem a nemzetközi corvinakutatás viszonylatában is mérföldkőnek tekinthető. A digitális másolatok tudományos értékükön túl beilleszthetők abba a gesztussorozatba, amelyet a törökök gyakoroltak 1869-ben és 1877-ben. Az első alkalommal négy, a második alkalommal tizenhárom corvinát kapott vissza Magyarország.”

Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad kormánybiztosa ünnepi beszédében elmondta:
„Másfél évszázados elképzelés az, hogy a szétszóródott corvinákat valamilyen formában sikerüljön újra összegyűjteni. A szándék, hogy a corvinákat egy platformon lehessen közösen látni és kutatni, a mai nappal tovább gazdagodik, a digitális corvinaállomány két újabb további darabbal gyarapodik a virtuális térben.”

C. Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország nagykövete kiemelte:
„Ez a mai esemény gazdagítja a 2024-es magyar–török kulturális évadot és rávilágít kapcsolataink múltjára és mélységére. Az itt ma bemutatott két digitális corvinát mind a török–magyar kapcsolatok, mind Törökország történelme szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk.”

Törökországból digitálisan „hazatalál” két corvina

A magyar nemzeti könyvtár fontos feladatának tekinti Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) szellemi örökségének, a Corvina könyvtár emlékezetének ápolását. A nagy hírű reneszánsz uralkodói könyvtárat, amely a legkorábbi volt a maga nemében, 2006-ban az UNESCO a Memory of the World részének nyilvánította.
Az egyik most elérhetővé vált kódex Ptolemaios számos térképet tartalmazó Geographiája, amely Firenzében készült, és minden bizonnyal Vitéz Jánosé volt, később került a királyi könyvtárba.
A másik mű Rannusius Crispus II. Ulászló jelenlétében elhangzott prédikációja Budán. A kódex különlegessége, hogy Budán készült, így valamelyest tükrözi a budai könyvkészítés állapotát Mátyás halála után.

A legkorábbi panorámakép az egykori Isztambulról
Az OSZK Történeti Fénykép- és Videótára fotótörténeti anyagrészének – azaz az 1945 előtt készült fényképeknek – digitalizálása során került sor nemrégiben arra a tizenegy darab fényképalbumra, amelyekről a gyűjteményi bélyegző tanúsítja, hogy egykor a sokat utazó, művelt és műgyűjtő báró Révay Ferenc (1835–1914) könyvtárához tartoztak.
A tizenegy fényképalbum hivatásos fényképészek által készített, mintegy 800 felvételt tartalmaz, amelyek Révay Ferenc Kelet-Mediterrán térségben tett utazásait örökítik meg a kiegyezés körüli években. Az igényes kialakítású, nagy alakú könyvekből betekintést nyerhetünk a korabeli Algéria, Egyiptom, Palesztina, Isztambul, Mekka és Medina építészetébe, a mediterrán és a közel-keleti térség jellegzetes világába.
A tizenegy album között találjuk a másfél évszázaddal ezelőtti Isztambul látképét. A 1869. évi bőrkötéses, rézcsatos, Révay Ferenc monogramját viselő kötet összesen 41 db felvételt tartalmaz a városról. A képsorozat része 10 db látkép, amelyek egymás mellé állítva egy közel 300°-os panorámaképet alkotnak. Jelenlegi ismeretünk szerint az albumban szereplő panorámasorozat a legkorábbi panorámakép a városról, amely teljes egészében maradt az utókorra. Kétséget kizáróan állítható, hogy a Révay Ferenc-hagyaték nemzetközi tekintetben is kiemelkedő fotótörténeti kuriózumáról beszélünk.

A két új digitális corvina elérhetősége:

https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/g_i_44_deissmann44-hu/

https://corvina.hu/hu/corvina/virtualis-corvinak/g_i_46_deissmann46-hu/

A Révay Ferenc-hagyaték panorámaképének egyik szelvénye:

https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepalbumok/kilatas-az-aranyszarv-obolre/

További képek”

Forrás:
Törökországból „hazatalált” corvinák és újonnan fellelt XIX. századi fényképek online tartalomszolgáltatásainkban; Országos Széchényi Könyvtár; 2024. február 5.

Agrárdigitalizáció: jön a mesterséges intelligencia, de nem biztos, hogy a kistermelőknek a precíziós gazdálkodásra kell váltaniuk

„A globálissá vált mezőgazdaságban a digitalizáció meghatározó tényező az agrárium versenyképességében, a termelőknek stratégiai döntéseket kell hozniuk, hogy képesek legyenek gazdaságosan termelni. Az adatalapú precíziós technológia mindenki számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei és nem a belső feltételek határozzák meg – hangzott el a PREGA konferenciáján. A kormány az agrártámogatási pályázatoknál figyelembe veszi a cég digitalizációjának stádiumát.

A kérdés az, hogy vajon tart-e ott az alapvetően idős generációk munkájára épülő európai mezőgazdaság, a kilencmillió uniós agrártermelő, hogy a kötelező adatszolgáltatási feladatot rájuk húzzuk – vetette fel a PREGA precíziós gazdálkodási és agrárdigitalizációs konferenciát megnyitó előadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A globálissá vált mezőgazdaságban a termelőknek stratégiai döntéseket kell hozniuk, hogy képesek legyenek gazdaságosan termelni, egyaránt alkalmazkodva a klímaváltozáshoz és betartva a fenntarthatóságot célzó előírásokat. A digitális technológia hasznos eszköz lehet a versenyképesség erősítésében, és a fejlesztések megtervezésekor nem is feltétlenül a nagyon drága, nehezen kezelhető technológiára kell gondolni.

Az adatalapú precíziós technológia mindenki számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei és nem a belső feltételek határozzák meg. Ezt most minden termelőnek figyelembe kell vennie, amikor alkalmazkodási stratégiák közül kell választani. Mint Feldman elmondta, a támogatási oldalon eddig arra irányult a fókusz, hogy az adatok begyűjtéséhez szükséges hátteret teremtsék meg, most viszont a továbblépést az jelenti, hogy az adatok feldolgozásának és használatának feltételeit teremtik meg.

Támogatási feltétel a digitális tartalom

Az államtitkár elmondta, hogy ezért az idei pályázati felhívásoknál az üzleti tervben külön fejezetként ítélik meg az adott projekt digitális tartalmát. A tárca azt szeretné, hogy ez minél kevésbé alapuljon jövőbeni vállaláson, és a pályázatok elbírálásakor értékelni fogják a digitális átállás érdekében tett eddigi erőfeszítéseket is.

A digitális eszközök ma már az élet minden területén jelen vannak és könnyebbséget jelentenek, és nincs ez másként az agráriumban sem – mondta előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A digitalizáció meghatározó tényező az agrárium versenyképességében, a mezőgazdasági gépek jelentős része távolról is irányítható, az ágazatban dolgozók használnak például vállalatirányítási rendszereket is. Az új technológiák használatához azonban felkészültség kell, amiben ugyan történt előrelépés, hiszen 2010 óta – csökkenő gazdaságszám mellett – nőtt azok aránya, akik szaktudással rendelkeznek, de egy 2023-as adat szerint még mindig 100 ezer olyan mezőgazdasági termelőegység van, amelyet szakirányú képzettség nélkül irányítanak – érzékeltette, hogy bőven van még hová fejlődni. A kamara 2019 óta szerepelteti a szaktanácsadói névjegyzékében azokat, akik a szükséges végzettség és gyakorlat birtokában precíziós gazdálkodási tanácsokat is adhatnak, és öt év alatt e speciális szaktanácsadók száma megduplázódott.

Váltani kell – a mérettől függ, hogy milyen irányba

Azt a gazdálkodók is felismerték, hogy az adatgyűjtés önmagában kevés, tisztítani, feldolgozni elemezni kell a begyűjtött adatokat, hogy információ legyen belőlük.

Mint a NAK-elnök kiemelte: még mindig akadályozza az adatalapú gazdálkodás elterjedését, hogy a különböző gyártók cégei sok esetben nem tudnak kommunikálni egymással, így Győrffy szerint akkor lesz igazi áttörés a gyakorlatban is, amikor megtörténik a szabványosítás a különböző rendszerek között.

A digitális adatok gyűjtésének és felhasználásának szélesebb körben történő elterjedését segíti az is, ha a digitalizáció a támogatás feltétele lesz – mondta a konferencia egyik panelbeszélgetésén Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki egyben a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke is. Szerinte megfelelő birtokszerkezetre is szükség van, mert kis táblákon ezek a gépek sem működnek hatékonyan.

Hasonlóképpen vélekedett Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, aki szerint a digitalizációval minden termelőnek kell foglalkoznia, és meg kell találnia azt, hogy hol van az a birtokméret, amely fölött érdemes bevezetni. A küszöb alattiaknak pedig azon kell elgondolkodniuk, hogy ha ezt a technológiai lépést nem tudják megtenni, akkor miben kell változtatniuk, milyen más kultúrával érdemes foglalkozniuk, esetleg milyen egyéb piacokat tudnak találni.”

Forrás:
Agrárdigitalizáció: jön a mesterséges intelligencia, a kistermelőknek is váltaniuk kell – de nem biztos, hogy a precíziós gazdálkodásra; Kelemen Zoltán; Világgazdaság; 2024. február 6.
Lásd még:
A digitalizáció az agrárium versenyképességének záloga; Agrárminisztérium; 2024. február 6.

Hogyan áll az agrárdigitalizáció Magyarországon a szakemberek válaszainak tükrében?

„ Te hány pontra értékelnéd, hogy áll ma Magyarországon az agrárdigitalizáció? Ez volt az alapkérdés a PREGA keddi, 0. napján. Kíváncsi vagy a válaszokra, igaz?

Az ominózus kérdést (amely egészen pontosan úgy szólt, hogy a technológiai feltételekhez képest hogy élnek a magyar gazdák az adatok kínálta lehetőségekkel úgy a cégirányítás, mint a döntéshozatal szintjén) Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány szakértője, a beszélgetés moderátora tette fel a résztvevőknek, Győrffy Balázs elnöknek (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Dr. Harsányi Endre rektorhelyettesnek (Debreceni Egyetem), Harsányi Zsolt ügyvezető-tulajdonosnak (Axiál Kft.) és Szabó Levente projektigazgatónak (4iG Nyrt.), akik véleményüket egy 0-tól 10-ig terjedő skálán terjedő pontszámmal fejezhették ki. Mi tagadás, meglepő és elgondolkodtató értékelések születtek.

Dr. Harsányi Endre 4-5 pont körülire tenné ezt az értéket, mert szerinte sok gazda van még, aki nem él a precíziós gazdálkodás adta lehetőségekkel. Mint mondta: úgy véli, e téren a szektorban érdekelt kompetens személyeknek még nagyon sok tennivalójuk van. Győrffy Balázs 3 ponttal értékelte a mostani állapotot, s mint mondta, szerinte még sokkal-sokkal több a tennivaló. Harsányi Zsolt szerint nem lehet egységesen értékelni a különböző ágazatokat, hiszen az állattenyésztésben, például a tejelő szarvasmarhatartásban számos esetben már most világszínvonalú technológiával és adatelemzéssel találkozunk. A szántóföldi növénytermesztésben viszont két tábor alakult ki: van aki már „7-esen teljesít, más azonban még a nullán van”. Az Axiál Kft. első embere szerint az átlag valahol 5 körül húzódik, de inkább 4,8. Szabó Levente szintén 5 pont alá értékelte a magyar mezőgazdaság digitális teljesítményét, azonban arra hívta fel a figyelmet: ha az előttünk álló technológiai robbanáshoz viszonyítunk, az lenne a legfontosabb feladat, hogy legalább a mostani szintet megtartsuk, hogy ne nyíljon tovább az olló – ez pedig óriási erőfeszítést kíván.

Adta magát a következő kérdés – pontosabban Varga Péter Miklós adta: mit kellene tenni ahhoz, hogy ez a helyzet jelentősen javuljon?

Dr. Harsányi Endre:

– Az irány jó, a digitális átálláshoz igazított új pályázati kiírások és a gazdák „kötelező” képzése új lendületet adhat a folyamatnak. Ez a kérdéskörnek az egyik fele, a másik a gépesítés és a technológia, de ehhez tudás és pénz kell. Azt gondolom, lassan lehet ebbe az irányba elmozdulni, a fokozatosságra figyelve. Akik most nullán állnak, őket nagyon nehéz lesz rávenni arra, hogy az MTZ traktorjukat Fendt-re cseréljék…

Győrffy Balázs:

– Azt gondolom, hogy az újdonságokra való nyitottság alapvetően összefügg számos tulajdonsággal, köztük a szakmai felkészültséggel, az életkorral és még sorolhatnám, van pár ilyen. Látható, hogy a generációváltás lendületet ad az új technológiák terjedésének. Azt nem hiszem, hogy a precíziós gazdálkodást rá lehet erőltetni bárkire, de nem is kell, mert a gazdasági szükségszerűség úgyis elkerülhetetlenné teszi. Aki elutasítja ezeket az újdonságokat és azt, hogy haladjon a korral, az sajnos, előbb-utóbb gazdaságilag ellehetetlenül.

Harsányi Zsolt:

– Igen, nemcsak pénz kell ehhez, hanem akarat is. Ugyanakkor látni kell, hogy pár évvel ezelőtt az automata kormányzás még nem volt annyira elterjedt mint ma, szinte valamennyi, 150 lóerősnél nagyobb teljesítményű traktorban ott van gyárilag. Ezt amikor hazavitték a gazdák a gépet és este kipróbálták, rögtön látták, hogy szuper dolog. Sajnos azonban a precíziós átállás nem úgy működik, hogy elfordítok egy kapcsolót és másnap már több profitom marad. Ehhez sokkal több idő kell, ezért is terjed lassabban, de a kényszer nagy úr lesz. Főleg, ha majd csak úgy lehet hozzájutni támogatásokhoz, ha az előző időszak gazdálkodásának adatait le kell adni. Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindehhez jó minőségű kommunikációs háttérre van szükség kint, a szántó szélén, is, mert beszélhetünk róla, ha nem működik. Az pedig már egy újabb fejezet ebben a történetben, hogy mindehhez megfelelő birtokszerkezet is kell, a 2-3 hektáros területeken a nagy és egyre nagyobb gépek nem életképesek, egyszerűen nem lehet például permetezni ezeken a 30 méteres permetezővel…

Szabó Levente:

Szerintem az implementációs képességet kellene fejleszteni, mert ebben nem állunk jól. Azokat az új technológiákat, melyek világszerte megjelennek, nem tudjuk elég gyorsan és hatékonyan a termelésbe integrálni. Tíz éve beszélünk a térinformatikáról és a drónhasználatról, de azóta lényegében csak egy helyben topogunk. Talán mostanában elindult valami… Egyik oldalról létezik egy erőteljes innovációs hullám, a másik oldalról viszont nagyon erős megtorpanást érzek. A műszaki társadalmat is meg kellene szólítani, a mostaninál sokkal, de sokkal erősebben kellene az informatika és az agrárium felé is terelni őket. Ugyanis fontos kérdés, hogy azokat a gazdákat mi módon lehet megszólítani, akik nem rendelkeznek a precíziós technológiára alkalmas gépekkel, nem használják a technológiát és nincs üzemirányítási rendszer sem.

A panelbeszélgetésen még az is elhangzott: a precíziós technológiával jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni, de bizonyos birtokméret alatt valóban nem éri meg vele foglalkozni.

„Szükség van rá mindenképpen, de nem biztos, hogy mindenkinek” – fogalmazott dr. Harsányi Endre. Győrffy Balázs ezzel ellentétben úgy véli: mindenkinek kellene foglalkoznia ezzel a technológiával, s a megszerzett információk alapján dönteni, hogy neki kell-e a precíziós technológia, illetve hogy merre, milyen irányban szükséges tovább fejlesztenie a gazdaságot. Előfordulhat, hogy növelnie kell a területét, vagy növénykultúrát kell váltania.

Harsányi Zsolt úgy fogalmazott: kicsiben valóban nem lehet így dolgozni, ott a bérvállalkozók tudnak segíteni, ezért fontos lenne nekik is kidolgozni valamilyen támogatási konstrukciót a technológiai fejlesztésre.

Szabó Levente pedig úgy véli: a kézimunkaigényes ágazatokban (kertészet, állattenyésztés) nem feltétlenül kell nagy méretben gondolkodni. Az azonban biztos, hogy a mezőgazdasági szektor „nagy” szereplőinek igenis, zászlóvivőnek kell lenni a precíziós technológia használatában.”

Forrás:
Agrárdigitalizáció Magyarországon? Te hány pontra értékelnéd?; Horváth Attila; Prega / Agroinform.hu; 2024. február 7.

Fenntartható fejlődés

Új génkezelési technikák: az Európai Parlament a zöld átállás érdekében támogatja a szabályokat

„

Egyszerűsített engedélyeztetés a hagyományos nemesített növényekkel egyenértékűnek tekintett génszerkesztett növényeknél

Minden célzott génszerkesztési eljárással előállított termék esetében kötelező a címkézés

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság felmérte az NGT-növények potenciális biztonsági kockázatait

A hagyományos növényekkel egyenértékű NGT-növények esetében leegyszerűsítené, más génszerkesztett növények esetében fenntartaná a jelenlegi szigorú engedélyeztetési eljárást a Parlament.

A képviselők 307 szavazattal, 263 ellenében és 41 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokon.

Az élelmiszerrendszer fenntarthatósága és válságállósága érdekében olyan növényfajtákra van szükség, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak és a kártevőknek, nagyobb a terméshozamuk, és amelyeknek a termesztése kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényel.

A javaslat különbséget kíván tenni a célzott génszerkesztési eljárással előállított növények (NGT-növények) és a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) között, amelyekre jelenleg azonos szabályok vonatkoznak. A képviselők egyetértenek azzal, hogy két külön kategóriára kellene bontani, és ennek megfelelően kétféleképpen kellene szabályozni magukat az NGT-növényeket is. A hagyományos nemesített növényekkel egyenértékű, 1. kategóriába sorolt NGT-növényekre nem vonatkozna a szigorú GMO-szabályozás, a 2. kategóriába soroltakra viszont igen. A képviselők szeretnék megtartani az 1. és 2. kategóriába sorolt NGT-növényekből származó termékek kötelező címkézését.

A képviselők abban is egyetértettek, hogy az új génkezelési technikákkal előállított növények felhasználását továbbra is tiltani kellene az ökológiai termelésben, mivel kérdéses még a növénykultúrák összeférhetősége. A képviselők azt is szorgalmazzák, hogy a Bizottság kövesse nyomon az új génkezelési technikák elfogadottságát a fogyasztók és a termelők körében, és következtetéseit hét évvel a jogszabály hatálybalépését követően foglalja jelentésbe.

Az 1. kategóriába sorolt NGT-növények

Az ilyen NGT-növények genomját érintő genetikai módosítások mértékének és számának egyenértékűnek kell lennie a természetben található, illetve a hagyományos nemesítéssel előállított szervezetek genetikai módosulásaival. Az átláthatóság érdekében a képviselők egyetértenek abban, hogy nyilvános jegyzéket kellene online közzétenni az összes ilyen NGT-növényről.

A 2. kategóriába sorolt NGT-növények

Ebben a kategóriában nagyrészt megmaradnának a GMO-szabályozás követelményei, amelyek a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Így a termékek nem mentesülnének a kötelező engedélyeztetés alól.
Az agrár-élelmezési rendszer fenntarthatósága érdekében a képviselők felgyorsítanák bizonyos 2. kategóriás NGT-növények engedélyeztetését, ám mindenkor tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét.

Teljes szabadalmi tilalom az NGT-növényekre

A képviselők teljes tilalmat kértek az NGT-növények, a növényi anyagok és részek, a genetikai információk és a folyamatjellemzők szabadalmaztatására, hogy el lehessen kerülni a jogbizonytalanságot és a felesleges költségeket, illetve ne kerüljenek függő helyzetbe a gazdák és a nemesítők. Azt szeretnék, ha a Bizottság 2025 júniusáig jelentést készítene arról, hogy milyen hatást gyakorolnak a szabadalmak a nemesítők és a mezőgazdasági termelők változatos növényi szaporítóanyagokhoz való hozzáférésére, és jogalkotási javaslatot sürgetnek a szellemitulajdon-jogok uniós szabályozásának ennek megfelelő kiigazítására.

A jelentéstevő szerint

A szavazás után a jelentéstevő, Jessica Polfjärd (EPP, Svédország) azt mondta: „Az NGT-növények nélkülözhetetlenek Európa élelmezésbiztonságának erősítéséhez és a mezőgazdasági termelés kizöldítéséhez. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy magasabb terméshozamú, új növényfajtákat hozzunk létre, amelyek jobban tűrik a klímaváltozás viszontagságait, és nem igényelnek annyi műtrágyát és növényvédő szert. Remélem, hogy a tagállamok mihamarabb állást foglalnak a kérdésben, és hogy még az európai választások előtt el tudjuk fogadni az új szabályokat, hogy a gazdákat még egy eszköz segítse a zöld átállásban.”

A következő lépések

A Parlament készen áll arra, hogy a jogszabály végleges formába öntéséhez megkezdje a tárgyalásokat a tagországokkal.

Háttér

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság felmérte az NGT-növények potenciális biztonsági kockázatait. Az EU-n kívül több termék már piaci forgalomban van, illetve már folyamatban van a piaci forgalomba helyezésük (jó példa a meg nem barnuló Fülöp-szigeteki banán, amely az élelmiszer-pazarlás és a CO2-kibocsátás csökkentésének lehetőségét hordozza magában).

További információ

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2024.2.7.)

Az eljárás adatai (angolul)

EP Kutatószolgálat: Új génkezelési technikákkal előállított növények (2024. január, angolul)

”

Forrás:
Új génkezelési technikák: az EP a zöld átállás érdekében támogatja a szabályokat; Európai Parlament; 2024. február 6.

Új jogszabály az Európai Unióban a „nettó zéró” iparról

„A Tanács és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott a „nettó zéró” technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletre – közismertebb nevén a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályra – vonatkozóan. A rendelet célja, hogy fokozza az uniós klímacélok eléréséhez szükséges „nettó zéró” technológiák ipari bevezetését, kiaknázva az egységes piac abban rejlő erejét, hogy megerősítse Európa vezető szerepét az ipari környezetbarát technológiák terén.

A mai megállapodás értelmében létrejön majd a „nettó zéró” technológiák egységes jegyzéke, amely kritériumokat fog tartalmazni az e technológiákhoz kapcsolódó olyan stratégiai projektek kiválasztásához, amelyek jobban hozzá fognak járulni a dekarbonizációhoz.

„A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály révén támogatni kívánjuk iparunkat az átállásban. Ez a jogszabály fontos lépést jelent a tiszta technológiák gyártásának fellendítését célzó szükséges ökoszisztéma létrehozásában. Európa elkezdte kiépíteni az európai ipar tisztább és fenntartható jövője felé vezető utat. Elérkezett a megfelelő idő arra, hogy Európa a nemzetközi színtéren ismét vezető szerepet töltsön be a tiszta technológiák terén, továbbá hogy versenyképes, környezetbarát és munkahelyteremtő ipari ágazatot építsen ki.” – Jo Brouns flamand gazdasági, innovációs, munkaügyi, mezőgazdasági és a szociális gazdaságért felelős miniszter

Az ipar hozzájárulása a klímasemlegességhez

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály célja, hogy az engedélyezési eljárások megkönnyítése és a stratégiai projektek támogatása révén egyszerűsítse a környezetbarát technológiákba való beruházás feltételeit. A jogszabály javasolja továbbá a stratégiai technológiai termékek piacra jutásának megkönnyítését, az ezen ágazatokban dolgozó európai munkaerő készségeinek fejlesztését (különösen a „nettó zéró” ipart szolgáló akadémiák elindítása révén), valamint az e területen folytatott uniós fellépés koordinálását célzó platform létrehozását.

Az innováció előmozdítása érdekében a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály az innovatív technológiák fejlesztésére, tesztelésére és validálására szolgáló kedvező szabályozási keretek (úgynevezett szabályozói tesztkörnyezetek) létrehozását javasolja.

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály célkitűzéseinek elérése felé történő előrelépést a következő két indikatív referenciaértékkel fogják mérni: egyrészt az ahhoz szükséges termelés 40%-ának az elérése, hogy fedezni lehessen a stratégiai technológiai termékek iránti uniós igényeket, másrészt pedig előrelépés az olyan termékek világszintű gyártása tekintetében, mint például a fotovoltaikus panelek, a szélturbinák, az akkumulátorok és a hőszivattyúk. A javaslat a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra vonatkozó konkrét célértéket is meghatároz, amelynek értelmében 2030-ig legalább 50 millió tonna éves besajtolási kapacitást kell elérni.

A megállapodás főbb elemei

Az ideiglenes megállapodás támogatja a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályban szereplő, a Bizottság által kevesebb mint egy évvel ezelőtt javasolt fő célkitűzéseket. Ezzel egy időben számos ponton – így például az építési engedélyezési eljárásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése, „nettó zéró” ipari völgyek létrehozása, valamint a közbeszerzésre és az aukciókra vonatkozó kritériumok egyértelműbbé tétele tekintetében – további előrelépést is jelent.

Hatály és a technológiák jegyzéke

Az új rendelet célja, hogy egyszerűbb feltételeket biztosítson, valamint biztonságot nyújtson a „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló projektek befektetői és projektgazdái számára. A dekarbonizáció tekintetében nagyobb potenciállal rendelkezőként azonosított projektek esetében a létesítésre vagy a bővítésre vonatkozóan gyorsított engedélyezési eljárásokat fognak alkalmazni, valamint iránymutatást fognak adni a forráshoz jutást illetően.

Mivel a tagállamoknak joguk van választani a különböző energiaforrások közül, nem lesznek kötelesek stratégiai projektként elismerni az energiaszerkezetük részeként el nem fogadott technológiához kapcsolódó projekteket.

Gyors engedélyezési eljárások

A „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló nagy (1 GW-nál nagyobb) projektek, valamint a nem gigawattban mért gyártási kapacitású projektek létesítésére vagy bővítésére vonatkozó engedélyek kiadására legfeljebb 18 hónap áll majd rendelkezésre. A kisebb (1 GW-nál kisebb) projektek esetében pedig 12 hónapon belül ki kell adni az engedélyeket. Stratégiai projektek esetében ennél rövidebb határidők kerülnek majd megállapításra. Az eljárás emellett – az időtartamtól függetlenül – biztosítani fogja, hogy az ilyen projektek biztonságosak, védettek és környezeti szempontból fenntarthatók legyenek, és megfeleljenek a környezetvédelmi, társadalmi és biztonsági követelményeknek.

Ipari völgyek

A készülő rendelet elő fogja mozdítani a „nettó zéró” technológiák elterjesztésének felgyorsítását célzó „völgyek” kialakítását. (A „völgyek” olyan területek, ahol egy bizonyos technológiával foglalkozó cégek koncentráltan találhatók meg.) E völgyek célja klasztereket létrehozni a „nettó zéró” ipari tevékenységekhez, és ezáltal vonzóbbá helyszínné tenni az EU-t a gyártási tevékenységek számára, valamint tovább észszerűsíteni a „nettó zéró” gyártási kapacitás létrehozására vonatkozó adminisztratív eljárásokat. E völgyek hozzá fognak járulni egyes régiók újraiparosításához.

Közbeszerzés

A hatóságok által a stratégiai „nettó zéró” technológiákhoz kapcsolódó áruk, építési beruházások és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szabályok úgy kerültek kialakításra, hogy jobban tudják biztosítani a követelmények átláthatóságát, teljesíthetőségét és összehangoltságát, valamint hogy EU-szerte diverzifikált legyen e technológiák kínálata, ugyanakkor megfelelő rugalmasságot is biztosítsanak az ajánlatkérők számára.

A mai napon jóváhagyott jogi aktus szabályozza a „nettó zéró” technológiai termékek vásárlására ösztönző rendszerek használatát, valamint meghatározza, hogy mit jelent a közbeszerzési eljárásokban a fenntarthatósághoz és a rezilienciához való hozzájárulás. A környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulás kötelező minimumkövetelmény lesz, a rezilienciához való hozzájárulás pedig akkor lesz alkalmazandó, ha egy bizonyos stratégiai „nettó zéró” technológia (vagy annak alkotóelemei) esetében a harmadik országoktól való függés meghaladja az 50%-ot. Ezt a kritériumot csak akkor fogják figyelembe venni, ha a Bizottság már felmérte, hogy az egyes technológiák estében mekkora az egy bizonyos harmadik országtól való függés szintje.

Amennyiben a rezilienciához és a fenntarthatósághoz való hozzájárulás alkalmazása következtében aránytalan költségkülönbségek adódnak, vagy ha nem kerül benyújtásra megfelelő ajánlat vagy részvételi jelentkezés, az ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e kritériumokat.

A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló aukciók

Az ideiglenes megállapodás alapján, amikor egy tagállam aukciót tervez a megújulóenergia-technológiák bevezetésére vonatkozóan, e tagállam árfüggetlen előminősítési és odaítélési szempontokat egyaránt alkalmazhat. Ilyen szempont lehet a környezeti fenntarthatóság, valamint az innovációhoz vagy az energiarendszerek integrációjához való hozzájárulás. E kritériumokat a tagállamonként évente aukcióra bocsátott mennyiség legalább 30%-ára alkalmazni kell.

A Bizottság meghatározza majd a közbeszerzés és az aukciók során alkalmazandó kritériumokat, és a rendszer működésének értékelése alapján módosítja az aukcióra bocsátott mennyiséget.

A következő lépések

Az Európai Parlamenttel elért ideiglenes megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és hivatalosan el kell fogadnia.

Háttér

A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály – a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály és a villamosenergia-piac szerkezetének reformja mellett – a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv három kulcsfontosságú jogalkotási kezdeményezésének egyike, amelyek célja, hogy növeljék Európa „nettó zéró” iparának versenyképességét, és elősegítsék a klímasemlegességre való gyors átállást.

Az Európai Tanács 2023. október 26–27-i következtetéseiben az állam-, illetve kormányfők felszólították a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályról, annak érdekében, hogy az új jogszabályjavaslatot még a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt véglegesíteni lehessen.

A Bizottság 2023. március 16-án nyújtotta be javaslatát, az Európai Parlament 2023. november 21-én alakította ki álláspontját, a Tanács pedig 2023. december 7-én fogadta el általános megközelítését.

Általános megközelítés

A Bizottság javaslata

Az EU iparpolitikája (háttér-információk)

Az európai zöld megállapodás (háttér-információk)

”

Forrás:
A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály: a Tanács és a Parlament egyezségre jutott az EU környezetbarát iparának előmozdításáról; EU Tanácsa; 2024. február 6.

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig az 1990-es szinthez képest

„A Bizottság a mai napon részletes hatásvizsgálatot tett közzé az Európai Unió 2050-ig történő klímasemlegessé tételére vonatkozóan elfogadott cél elérésének lehetséges módjairól. E hatásvizsgálat alapján a Bizottság azt javasolja, hogy 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 %-kal csökkentsük a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, párbeszédet kezdeményezve valamennyi érdekelt féllel; a következő Bizottság az európai választásokat követően jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni, amelyről az európai klímarendeletben előírtaknak megfelelően egyeztetni fog az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal. Ez az ajánlás összhangban van az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület (ESABCC) szakvéleményével és az EU Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival.

A mai közlemény számos olyan támogató szakpolitikai feltételt is meghatároz, amelyek elengedhetetlenek a 90 %-os cél eléréséhez. Ezek közé tartozik a 2030-ra elfogadott keret teljes körű végrehajtása, az európai ipar versenyképességének biztosítása, az igazságos átmenet hangsúlyosabb szerepe a „senkit sem hagyunk hátra” elv érvényesülésével, egyenlő versenyfeltételek biztosítása a nemzetközi partnerekkel, valamint stratégiai párbeszéd megkezdése – többek között az ipari és a mezőgazdasági ágazattal – a 2030 utáni keretről. Az ENSZ Dubajban megrendezett éghajlatváltozási konferenciájának (COP28) eredményei azt mutatják, hogy a világ többi része is ebbe az irányba halad. Az EU vezető szerepet tölt be a nemzetközi éghajlat-politikai fellépésben, és továbbra is ezt az utat kell követnie, hogy a tiszta technológiák új piacain az európai ipar számára lehetőséget teremtsen a növekedéshez.

Kiszámíthatóság és fenntarthatóság gazdaságunk és társadalmunk számára

A 2040-es éghajlat-politikai célérték meghatározása segíteni fogja az európai ipart, a befektetőket, a polgárokat és a kormányokat abban, hogy ebben az évtizedben olyan döntéseket hozzanak, amelyek az EU-t továbbra is jó úton tartják a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez. Fontos jelzéseket fog adni arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet hosszú távon hatékonyan befektetni és tervezni, minimalizálva a meg nem térülő eszközök kockázatát. Ilyen előretervezéssel virágzó, versenyképes és méltányos társadalmat lehet formálni, dekarbonizálni lehet az uniós ipart és energiarendszereket, és biztosítani lehet, hogy Európa a beruházások elsődleges célpontja legyen, stabil, időtálló munkahelyekkel.

Emellett fokozható Európa jövőbeli válságokkal szembeni rezilienciája, és mindenekelőtt elérhető az EU fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való energiafüggetlensége, amelyek 2022-ben a GDP több mint 4 %-át tették ki, miközben Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának következményeivel szembesültünk. Az éghajlatváltozás költségei és emberi hatásai egyre nagyobbak és láthatóbbak. Az éghajlattal kapcsolatos gazdasági károkat Európában csak az elmúlt öt évre vonatkozóan 170 milliárd euróra becsülik. Az Európai Bizottság hatásvizsgálata megállapítja, hogy a mérséklési erőfeszítések hiányában bekövetkező nagyobb globális felmelegedés miatt az EU GDP-je az évszázad végére még óvatos becslések szerint is mintegy 7 %-kal csökkenhet.

Az ajánlott cél eléréséhez szükséges feltételek megállapítása

Ahhoz, hogy 2040-re 90 %-kal csökkentsük a kibocsátást, számos előfeltételnek teljesülnie kell. A kiindulópont azon meglévő jogszabályok teljes körű végrehajtása, amelyek 2030-ig legalább 55 %-kal csökkentik a kibocsátást. A nemzeti energia- és klímatervek tervezetének folyamatban lévő aktualizálása kulcsfontosságú eleme az előrehaladás nyomon követésének, és a Bizottság együttműködik a tagállamokkal, az iparral és a szociális partnerekkel a szükséges intézkedések megkönnyítése érdekében.

A zöld megállapodásnak most olyan ipari dekarbonizációs megállapodássá kell válnia, amely az ipar meglévő erősségeire, például a szélenergiára, a vízenergiára és az elektrolizátorokra épül, és tovább bővíti a hazai gyártási kapacitást az olyan növekvő ágazatokban, mint az akkumulátorok, az elektromos járművek, a hőszivattyúk, a fotovoltaikus napenergia, a CCU/CCS, a biogáz és a biometán, valamint a körforgásos gazdaság. A szén-dioxid-árazás és a finanszírozáshoz való hozzáférés szintén döntő fontosságú az európai ipar kibocsátáscsökkentési céljainak elérése szempontjából. A Bizottság külön munkacsoportot fog létrehozni a szén-dioxid-árazás és a szén-dioxid-piacok globális megközelítésének kidolgozására. Európának emellett magán- és állami beruházásokat is mozgósítania kell annak érdekében, hogy gazdaságunk egyszerre fenntartható és versenyképes legyen. Az elkövetkező években a tagállamokkal szoros együttműködésben európai finanszírozási megközelítésre lesz szükség.

A méltányosságnak, szolidaritásnak és a szociálpolitikáknak továbbra is az átállás középpontjában kell maradniuk. Az éghajlat-politikai fellépésnek mindenki számára előnyökkel kell járnia társadalmainkban, és a szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a legkiszolgáltatottabbakat, vagy azokat, akik a legnagyobb kihívásokkal szembesülnek az alkalmazkodás terén. A Szociális Klímaalap és az Igazságos Átmenet Alap olyan szakpolitikák példája, amelyek már ebben az évtizedben is segíteni fogják a polgárokat, a régiókat, a vállalkozásokat és a munkavállalókat.

Végezetül az összes érdekelt féllel folytatott nyílt párbeszéd kulcsfontosságú előfeltétele a tiszta átállás megvalósításának. A Bizottság már hivatalos párbeszédet indított az ipar és a mezőgazdaság érdekelt feleivel, és az elkövetkező hónapokig tartó európai politikai vita fontos lehetőséget kínál arra, hogy biztosítsuk a nyilvánosság bevonását a következő lépésekbe és szakpolitikai döntésekbe. Meg kell erősíteni a szociális partnerekkel folytatott strukturált párbeszédet hozzájárulásuk biztosítása érdekében, a foglalkoztatásra, a mobilitásra, a munkahelyek minőségére, valamint az átképzésbe és továbbképzésbe történő beruházásokra összpontosítva. Ez a folyamatos tájékoztatás segíteni fogja a következő Bizottságot abban, hogy jogalkotási javaslatokat terjesszen elő a 2030 utáni szakpolitikai keretre vonatkozóan, amely révén méltányos és költséghatékony módon teljesíthető a 2040-es célkitűzés. A dekarbonizáció üteme a szén-dioxid-mentes megoldásokat kínáló technológiák rendelkezésre állásától, valamint a körforgásos gazdaságban az erőforrások hatékony felhasználásától függ.

Az energiaágazat az előrejelzések szerint röviddel 2040 után eléri a teljes dekarbonizációt az összes kibocsátásmentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai megoldás alapján, beleértve a megújuló energiaforrásokat, az atomenergiát, az energiahatékonyságot, a tárolást, a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást, a szén-dioxid-eltávolítást, a geotermikus energiát és a vízenergiát. A ma útjára indított, a kis méretű moduláris reaktorokkal foglalkozó ipari szövetség az ipari versenyképesség fokozására, valamint az erős uniós ellátási lánc és a képzett munkaerő biztosítására irányuló legutóbbi kezdeményezés. Ezen erőfeszítések egyik fontos előnye a kisebb mértékű függés a fosszilis tüzelőanyagoktól, amely annak köszönhető, hogy 2021 és 2040 között 80 %-kal csökkent energiacélú fogyasztásuk. A 2030 utáni keret lehetőséget kínál majd e szakpolitikák továbbfejlesztésére és szociális és iparpolitikákkal való kiegészítésére a fosszilis tüzelőanyagokról való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében.

A közlekedési ágazatban a technológiai megoldások és a szén-dioxid-árazás kombinációja révén várhatóan végbemegy a szén-dioxid-mentesítés. A megfelelő szakpolitikákkal és támogatással a mezőgazdasági ágazat is szerepet játszhat az átállásban, méltányos jövedelmek mellett biztosítva Európa megfelelő élelmiszer-ellátását, és olyan létfontosságú szolgáltatásokat nyújtva, mint például a talajok és az erdők szén-dioxid-tárolási kapacitásának növelése. Az e területen elérhető sikerekhez, valamint fenntartható gyakorlatok és üzleti modellek kialakításához elengedhetetlen a tágabb értelemben vett élelmiszeriparral, köztük a mezőgazdasági termelőkkel folytatott átfogó párbeszéd.

Az EU folytatja a keretfeltételek kialakítását ahhoz, hogy vonzóvá tegye a beruházásokat és a termelést. A sikeres éghajlatvédelmi átállásnak együtt kell járnia az ipari versenyképesség megerősítésével, különösen a tiszta technológiai ágazatokban. Az ipar dekarbonizációját elősegítő jövőbeli keretnek az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó meglévő ipari tervre kell épülnie. A közberuházásokat a vissza nem térítendő támogatások, hitelek, tőke, garanciák, tanácsadási szolgáltatások és egyéb állami támogatások megfelelő kombinációjával kell meghatározni. A szén-dioxid-árazásnak továbbra is fontos szerepet kell játszania a tiszta technológiákba történő beruházások ösztönzésében, valamint az éghajlat-politikai fellépésekre és az átállás szociális támogatására fordítandó bevételek generálásában.

Az ajánlott 90 %-os cél eléréséhez kibocsátáscsökkentésre és szén-dioxid-eltávolításra egyaránt szükség lesz. Ehhez szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák bevezetésére, valamint a leválasztott szén-dioxid ipari felhasználására lesz szükség. Az EU ipari szén-dioxid-kezelési stratégiája támogatni fogja a szén-dioxid-ellátási láncok és a szükséges szén-dioxid-szállítási infrastruktúra fejlesztését. A szén-dioxid-leválasztást a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel küzdő ágazatokra kell összpontosítani, ahol az alternatívák gazdaságilag kevésbé életképesek. Ahhoz, hogy 2050 után negatív kibocsátás keletkezzen, szén-dioxid-eltávolításra is szükség lesz.

Előzmények

2023-ban az éghajlati összeomlás példátlan mértékben felgyorsult, a globális felmelegedés 1,48 °C-kal meghaladta az iparosodás előtti szintet, az óceánok hőmérséklete és a Déli-óceán rekordszintű jégvesztesége pedig minden eddiginél jóval nagyobb volt. A felszíni levegő hőmérséklete Európában még erőteljesebben emelkedett: a legutóbbi ötéves átlag 2,2 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti korszakét. Az erdőtüzek, az áradások, az aszályok és a hőhullámok az előrejelzések szerint növekedni fognak, és a kibocsátások csökkentése és az alkalmazkodási intézkedések fokozása az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük az éghajlatváltozás legrosszabb következményeit, és megvédjük az életet, az egészséget, a gazdaságot és az ökoszisztémákat.

A 2021 júliusában hatályba lépett európai klímarendelet jogi erőre emeli az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet, valamint meghatároz egy köztes célértéket, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azóta elfogadta az „Irány az 55%!” című jogalkotási csomagot, amely lehetővé teszi a 2030-ra kitűzött célok elérését. A klímarendelet azt is előírja az Európai Bizottság számára, hogy a Párizsi Megállapodás 2023 decemberében lezajlott első globális értékelését követő hat hónapon belül tegyen javaslatot egy 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célértékre. Amint a következő Bizottság elfogadja a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célértéket, ez képezi majd a Párizsi Megállapodás szerinti új, nemzetileg meghatározott uniós hozzájárulás alapját, amelyet 2025-ben közölni kell az UNFCC-vel.

A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célérték meghatározása nemcsak egyértelmű gazdasági előnyökkel jár majd a szélsőséges időjárási események és az azokhoz kapcsolódó veszteségek alacsonyabb kockázata miatt, hanem számos járulékos előnnyel is, többek között a levegőminőség javulásával és a kapcsolódó egészségügyi előnyökkel, az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkenésével és a biológiai sokféleség szempontjából jelentkező előnyökkel. Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és súlyosabb, jelentős és növekvő társadalmi hatásokkal járó és gazdasági károkhoz vezető szélsőséges időjárási eseményeket okoz. Ezek a gazdasági veszteségek messze meghaladják az éghajlat-politikai fellépés költségeit.

További információk:

Közlemény a 2040-re javasolt kibocsátáscsökkentési célértékről

Hatásvizsgálat

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Weboldal – A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzés

Európai zöld megállapodás

Idézet(ek)

„Európa már meghozta a stratégiai döntést arról, hogy innovatív, fenntartható és globálisan versenyképes gazdaságba ruház be, amely agilis, tiszta iparágak köré szerveződik. A mai napon megtesszük a következő lépést annak érdekében, hogy hosszú távú jólétet, stabil munkahelyeket és nagyobb gazdasági biztonságot érjünk el az Unióban. Az ipari vezető szerepet és az igazságos átmenetet ugyanazon érem két oldalának tekintjük. A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló technológiák terén erős globális szereplőként az EU továbbra is a méltányosságot és a szolidaritást tartja az európai zöld megállapodás középpontjában.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök

„Az energiaágazat vezető szerepet tölt be Európa szén-dioxid-mentesítésében és kibocsátáscsökkentésében. Tovább kell haladnunk a 2040 felé vezető úton. A 2030-as években jelentős előrelépésre van szükség a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás terén, és energiaszerkezetünkben növelni kell a megújuló energiaforrások részarányát. Most egyértelmű jelzést küldünk a befektetőknek arról, hogy Európa ezen a pályán marad, és hosszú távú kiszámíthatóságot és stabilitást kínál számukra. Polgárainak pedig azt üzenjük, hogy tisztább megoldásokat teszünk elérhetővé, és támogatjuk őket az átállás során.” – Kadri Simson energiaügyi biztos

„Épp a valaha mért legmelegebb évet hagytuk magunk mögött. Az éghajlat-politikai fellépés fontosságához nem férhet kétség, és a tervezést most azonnal kell kezdeni. Ami a jövőt illeti, stabilabban, két lábon kell állnunk: biztonságos és egészséges élhető környezet szükséges mindenki számára, valamint erős és reziliens gazdaság, a vállalkozások számára fényes jövőt és mindenki számára igazságos átmenetet biztosítva. Ez a ma bemutatott közlemény azt az üzenetet is közvetíti partnereink számára világszerte, hogy Európa továbbra is vezető szerepet tölt be a globális éghajlatvédelmi törekvések terén. Az éghajlati válság kezelése nem rövidtávfutás, hanem maraton. Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki átlépje a célvonalat, senki se maradjon le.” – Wopke Hoekstra, Commissioner for Climate Action”

Forrás:
A Bizottság 2040-es kibocsátáscsökkentési célértékre vonatkozó ajánlást terjeszt elő a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezető út meghatározása érdekében; Európai Bizottság; 2024. február 6.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Ideiglenes megállapodás a Stratégiai Technológiák Európai Platformjáról

„A Tanács elnökségének és az Európai Parlamentnek a tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a Stratégiai Technológiák Európai Platformjáról (STEP).

A platform a digitális technológiák, a mélytechnológia, a tiszta technológia és a biotechnológia területén mozgósítja majd a beruházásokat azzal az átfogó céllal, hogy megerősödjön az EU szuverenitása és hosszú távú versenyképessége a kritikus technológiák terén.

A platform a projektek finanszírozásának megkönnyítését célzó, többféle pénzügyi ösztönző és intézkedés révén mozgósítja majd a kritikus technológiák támogatására a meglévő uniós programokból és alapokból, így a kohéziós politikai alapok, az InvestEU, a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott finanszírozást.

A védelmi beruházási kapacitás növelése érdekében további 1,5 milliárd EUR kerül elkülönítésre az Európai Védelmi Alap céljára.

„A mai megállapodással összevonjuk az uniós költségvetésből származó finanszírozást a mély-, a digitális, a tiszta és a biotechnológiákba irányuló beruházások mobilizálása érdekében. Ezek a technológiák alapvető fontosságúak ahhoz, hogy az EU megőrizhesse versenyelőnyét e stratégiai ágazatokban.” – Hadja Lahbib, Belgium külügyminisztere, Európa-ügyi, külkereskedelmi, valamint a szövetségi kulturális intézményekért felelős minisztere

A támogatás köre

A tárgyalások során a társjogalkotók tisztázták a STEP hatálya alá tartozó beruházások körét. A tagállamok közötti különbségeket figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően a kritikus technológiák teljes értéklánca és a kapcsolódó szolgáltatások számára is biztosítják a támogatást.

A Bizottság felkérést kapott, hogy nyújtson iránymutatást arra vonatkozóan, hogy miként értékelik majd a technológiákat kritikusnak a STEP-beruházások szempontjából.

Szuverenitási pecsét és szuverenitási portál

A STEP keretében szuverenitási pecséttel látják majd el azokat a projekteket, amelyek hozzájárulnak a STEP céljaihoz. Ez minőségi védjegyként segíti majd az uniós finanszírozás igénybevételét és az egyéb beruházások vonzását.

Emellett létrejön egy szuverenitási portál, mely egyablakos ügyintézési rendszerként szolgál majd a STEP-hez kapcsolódó projektek finanszírozási lehetőségeit illetően.

A tárgyalások során a Tanács és a Parlament tisztázta a Bizottság szerepét a platform végrehajtásában, továbbá hangsúlyozták, hogy a Bizottságnak fontos feladata lesz a szuverenitási pecsét népszerűsítésében, és az ezen minőségi védjegyet elnyerő projektek láthatóságának előmozdításában.

A kohéziós politikai alapok igénybevétele

A STEP egyik fontos elemét képezik azok a pénzügyi ösztönzők, melyek célja, hogy a kohéziós politikai alapokat a kritikus technológiákba történő beruházások felé irányítsák. Ez segítséget nyújt majd a tagállamoknak kapacitásaik fejlesztéséhez, továbbá hozzájárul az egységes piacon a kritikus technológiákba irányuló beruházások terén az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez.

E célból a 2021–2027-es programozási időszakban 100%-os társfinanszírozási arány és 30%-os előfinanszírozási arány lesz alkalmazandó a STEP prioritásaira. Emellett a nagyvállalatokba történő beruházások is lehetségesek lesznek.

Tekintettel arra, hogy továbbra is költségvetési nyomás nehezedik a tagállamokra, 100%-os társfinanszírozási arány lesz alkalmazandó visszamenőleg is a 2014–2020-as időszak kohéziós programjaira az utolsó számviteli évben, a kifizetési kérelmek benyújtásának határideje pedig 12 hónappal meghosszabbodik.

Annak érdekében, hogy még inkább elősegítsék a kohéziós politikai alapok igénybevételét a STEP céljára, a társjogalkotók nagyobb fokú rugalmasságot biztosítottak a tagállamoknak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap szerinti éghajlat-politikai célkitűzések (30%, illetve 37%) eléréséhez is, mégpedig oly módon, hogy az egyik alap „többletprojektjei” elszámolhatók a másik projekt célkitűzéséhez. Ugyanakkor legfeljebb 20%-ra fognak korlátozódni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó STEP-beruházások annak érdekében, hogy az alap középpontjában továbbra is annak eredeti célkitűzései álljanak.

A tagállamok 2024-ben gyorsított eljárással módosíthatják majd programjaikat – és így a partnerségi megállapodásokat –, hogy már ebben az évben is előfinanszírozásban részesülhessenek a STEP-hez kapcsolódó projektek. Emellett 2025-ben a félidős felülvizsgálat időkeretében további módosításokat is végrehajthatnak.

A platform értékelése

Az uniós társjogalkotók egyúttal felkérték a Bizottságot arra, hogy 2025 végéig készítsen számukra időközi értékelő jelentést a STEP végrehajtásáról, mely alapján új intézkedéseket lehet kidolgozni a stratégiai ágazatokon belüli szuverenitás és versenyképesség jövőbeli támogatása céljából.

A következő lépések

A Tanácsnak és a Parlamentnek jóvá kell hagynia az ideiglenes megállapodást, mielőtt a jogász-nyelvész szakértők ellenőriznék azt, és a két intézmény hivatalosan is elfogadná a megállapodást.

Az elfogadást követően a STEP létrehozásáról szóló rendelet kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és a rá következő napon hatályba lép.

Háttér

A Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatcsomagjának részeként, 2023. június 20-án tett javaslatot a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának létrehozására.

A csomag részét képezte az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló javaslat is, amelyről a társjogalkotók e hét elején jutottak ideiglenes megállapodásra.

Stratégiai Technológiák Európai Platformja: a Tanács megállapodott részleges tárgyalási megbízásáról (sajtóközlemény, 2024. január 10.)

A Tanács STEP-re vonatkozó részleges tárgyalási megbízása

Az EU hosszú távú költségvetése (háttér-információk)

”

Forrás:
Stratégiai Technológiák Európai Platformja: ideiglenes megállapodás a kritikus technológiákba történő beruházások fellendítéséről; EU Tanácsa; 2024. február 7.

7. szám, 2024. február 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság