Tartalomjegyzék

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Tovább bővülnek a hazai űripari források, 1,5 millió eurós pályázat indul az ESA-val együttműködésben
Tárgyszavak: Európai Unió, Európai Űrügynökség (ESA), Magyarország, Szolnoki Szabolcs, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), űrgazdaság, űripar

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Mesterséges Intelligencia Stratégia megújítása előtt – beszélgetés Palkovics Lászlóval

„[Terjedelmi okokból csak néhány részletet emelünk ki a terjedelmes beszélgetésből. Szerk.] …A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel és számtalan ilyen szervezettel a mesterséges intelligencia kormánybiztosának mi dolga van? Hogy néz ki ez a rendszer?

A hamarosan megjelenő új stratégia két részt tartalmaz, van egy alapozó pillér része, és van egy, mondjuk azt inkább, alkalmazási vagy példa része. Az alapozó pillér része nagyon sok mindent tartalmaz, ami ahhoz szükséges, hogy egyáltalán meglegyen a megfelelő jogi, műszaki hátterünk ahhoz, hogy egyáltalán gyártani tudjunk mesterséges intelligencia alkalmazásokat. Amikor 2020-ban megcsináltuk az első stratégiát, még nem volt európai uniós szabályozás. Mi is sokat gondolkodtunk rajta, hogy mi a kormánynak, vagy a jogszabályi környezetnek itt a feladata. Amerikában nem szabályozzák a mesterséges intelligenciát, Kínában sem egyébként.
…
Az AI Act, ami egy rendelet európai szinten, törvényt jelent, Magyarországon az elemeinek az installálása most történik, augusztus elejéig létre kell hoznunk azt az AI Office nevű hatóságot, ami másodlagos hatóságként, de az AI-jal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, pont amiatt, hogyha bármilyen kérdés, jogsértés, egyéb más vetődik föl, legyen meg a megfelelő szervezetünk. Mi úgy döntöttünk, hogy erre egy önálló hatóságot hozunk létre, erről még folynak egyébként a viták, mert különböző országoknak különböző volt a meglátásuk ebben az ügyben. Több ország azt mondta, hogy az ottani adatvédelmi hatósághoz rendelték ezt a funkciót, mert azt mondják, hogy a mesterséges intelligencia adatalapú, tehát az adatok felhasználását, az adatokhoz való hozzáférést ott próbáljuk meg rögzíteni. Ez ízlés kérdése, szerintem a mesterséges intelligencia ennél sokkal több mindent jelent, a fejlődését jobban szolgálja az, ha önálló hatóság van, mintha egyértelműen egy hatósághoz rendeljük, de ez döntés kérdése a tagállamok esetében. A jogi hátteret tekintve, már 2020-ban létrehoztuk a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, a NAVÜ-t. Ennek az a dolga, hogy az államnál rendelkezésre álló adatokat megfelelő bizalmassági elvárások mellett, tehát anonizálva, ne lehessen visszakövetkeztetni arra, hogy kié volt, de áruba tudja bocsátani. Az áruba bocsátás azt jelenti, hogy ha valaki üzleti célra akarja alkalmazni, fizessen azért az adatért, amit megkap, de egyébként használja egy termék kifejlesztésében. Ha valaki kutatni akarja ezeket, nyilván nem kell fizetni érte, csak azt kell garantálni, hogy ne lehessen a kutatás alatt sem visszakövetkeztetni az alanyokra, illetve ha maga az adatgazda akarja használni, azt milyen feltételek mellett teheti. Ez a NAVÜ-nek a feladata. Van még egy szereplő, egy cég, amely rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezeket az adatokat anonimizálni tudja. Ha ezeket rendezzük, akkor tulajdonképpen olyan nagyon hátrányos helyzetet Európában nem állítottunk elő. Nagyon fontos azt is érteni, hogy ennek azért feltételei vannak. Az egyik ilyen a számítási kapacitás, ezt szuperszámítógépnek szokták nevezni. Itt Magyarország is erősen tevékenykedik, ez az én egyik feladatom is, hogy hozzuk létre azt a nagy teljesítményszámítási kapacitást, ami alkalmas arra, hogy ezt az előbb elmondott optimális feladatot végrehajtsuk. Tehát föltanítsuk ezeket a neurális hálókat.
…
Ha lesz ilyen hatóság, akkor mindenki az alá fog tartozni, vagy lesznek duplikátumok, meg speciális szakterületek?

Ez egy másodlagos hatóság, ha úgy tetszik. Tehát ha mondjuk a fogyasztóvédelmi hatóság egy olyan rendszerrel szembesül, ami egy olyan szoftver, ami egyébként AI alapon működik, és ez egyébként valamilyen fogyasztói problémát okozott, akkor az lesz a feladata az AI hatóságnak, hogy miután megnézte, eldöntse, hogy ez rendben van-e így. Nagyon sok mindent kell, hogy rendezzen. Nagyon az elején vagyunk ennek az útnak, tegyük ezt is hozzá, ez most kezd kialakulni Európában is. Most látjuk azt, hogy mi milyen ügyekkel fogunk szembesülni. Ez egy komoly terület, felvetődhetnek akár olyan kérdések, hogy egy tetszőlegesen valahol rögzített hangfelvétel, meg egy filmfelvétel alapján valakinek megcsinálják az avatárját, és ez az avatár egyébként politikai kijelentéseket tesz. Ezeket valamilyen formában mindenképpen kezelni kell, mert ez nem történhet meg.

Ezt ezt ki kezeli? A kibervédelmi hatóság? Az AI hatóság?

Az AI hatóság, amikor arról van szó, hogy meglévő adatok alapján, AI alkalmazással, létrehoztuk az avatárt, s az arra buzdít, hogy menjünk, nem tudom, tüntetni, akkor az nem helyes, ezt rendezni kell valamilyen formában.

Kivéve, ha a gyülekezési jog szabályait betartja.

De ha mondjuk, valaki arra biztat, hogy baltával menjünk tüntetni azt azért nyilván kezelni kell, ez az AI hatóságnak egyébként a dolga.

Az látszik-e már, hogy az európai Green Deal, meg a mesterséges intelligencia fejlesztésének áramigénye között milyen összefüggés van?

Ez egy jó kérdés. Az áramigénye egyértelműen nagy a szuperszámítógépes kapacitásoknak, ezek nagyon nagy teljesítményű számítógépek, nemcsak energiát használnak, hanem azzal is foglalkozni kell, hogy az egyébként általa generált hőenergiát mindenképpen fel kell használni…”

Forrás:
Palkovics László: szintetikus adatok és dupla MI – a jövő már elkezdődött; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2025. április 10.
Szerkesztői megjegyzés:
A beszélgetésben elhangzottakkal szemben az Egyesült Államok és Kína igen is szabályozza a mesterséges intelligenciát, csak nem egyetlen, átfogó jogszabályban, mint az Európai Unió, hanem számos, részterület szerinti szabályozásban (horizontális szabályozás versus vertikális szabályozások).

Már kétmillióan töltötték le a Digitális Állampolgárság Program alkalmazását

„Már kétmillióan töltötték le a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazását a telefonjukra – közölte a kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos hétfőn a Facebook-oldalán.

Nyitrai Zsolt a videóban elmondta: a DÁP megkönnyíti a mindennapokat, hiszen használatával egyszerűbben, gyorsabban és könnyebben tudjuk elintézni hivatalos ügyeinket. A jelszavak és felhasználónevek sokaságát felváltotta a QR-kódos belépés – tette hozzá.

A politikus közölte: az applikációnak köszönhetően igazolhatjuk magunkat a rendőri ellenőrzés során, nem baj, ha otthon felejtettük a személyi igazolványunkat.

Pár másodperc alatt időpontot foglalhatunk a kormányablakokba, ingyen igényelhetünk erkölcsi bizonyítványt, nyomtatás helyett pedig magánszemélyként digitálisan írhatjuk alá a szerződéseinket, meghatalmazásainkat – mutatott rá.

Nyitrai Zsolt arra biztat mindenkit, hogy töltse le a DÁP mobilalkalmazást.”

Forrás:
Már kétmillión töltötték le a Digitális Állampolgárság Program alkalmazását; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2025. április 7.

Közigazgatás, politika, jog

Rajtvonalhoz állt Magyarország újgenerációs mobil adatátviteli kormányzati akcióterve

„Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárának vezetésével 2025. április 7-én megtartotta soron következő elnökségi ülését az 5G Koalíció.

A tanácskozás középpontjában Magyarország újgenerációs mobil adatátviteli akcióterve állt, emellett napirendre kerültek az 5G technológia környezeti és egészségügyi hatásai, valamint a Yettel Magyarország Zrt. újonnan bevezetett 5G SA hálózata is.

Az 5G Koalíció célja, hogy Magyarország az európai 5G fejlesztések élvonalába kerüljön, és meghatározó szereplővé váljon a technológia alkalmazásában és továbbfejlesztésében. A Koalíció munkájában több mint 235 hazai szakember vesz részt, akik a társadalmi elfogadottság erősítésén, az iparági együttműködések kiépítésén, valamint az innovációs központok 5G kompetenciáinak fejlesztésén dolgoznak, elősegítve a nemzetközi tudástranszfer megvalósulását is.

Szabados Richárd, az 5G Koalíció elnöke elmondta, a 2025-2030 közötti időszakra szóló stratégia célja a korszerű hazai mobil adatkommunikációs infrastruktúra és szolgáltatások elérhetőségének megteremtése, a magyar gazdaság versenyképességének növelése javítása érdekében. Az ipari digitalizációs fejlesztések megkövetelik, hogy az új infrastruktúra egyszerre nagyszámú eszközt szolgáljon ki, gyors válaszidővel és nagy sebességgel. Magyarország célja, hogy az újgenerációs 5G és úgynevezett 5G Beyond, valamint 6G vezeték nélküli technológiák elérhetősége, minősége és alkalmazása tekintetében is a globális élmezőnybe tartozzon.

A Yettel Magyarország Zrt. képviselője, dr. Kőrösi Gábor az elnökségi ülésen hangsúlyozta, hogy Magyarországon elsőként épült ki önálló 5G hálózat (SA), amelynek segítségével biztonságosabbá és hatékonyabbá válik a digitális élet, csökken az energiafelhasználás, a termelés pedig gazdaságosabbá válhat.

Az elnökségi ülés során az iparág hazai tudományos, vállalati és szabályozói képviselői aktív eszmecserét folytattak az akcióterv intézkedéseinek gyakorlati megvalósításáról, valamint az 5G technológia környezeti hatásairól. Az 5G Koalíció tagjai hangsúlyozták, elkötelezettek az uniós előírásokon alapuló, szigorú egészségügyi határértékek betartása és betartatása, illetve a biztonságos és egészségre ártalmatlan 5G hálózatok kiépítése és működtetése mellett. A Magyarországon évente elvégzett több száz mérés során sehol nem regisztráltak határérték-túllépést, beleértve az újonnan telepített 5G bázisállomásokat is.”

Forrás:
Rajtvonalhoz állt Magyarország újgenerációs mobil adatátviteli kormányzati akcióterve; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. április 7.
Lásd még:
Mi fán terem a mobilsebesség?; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2023. április 28.

Európai Unió

Újabb javaslatok az Európai Bizottság reformjára

„Újabb javaslat a Bizottság reformjára

Az Európai Unió demokratikus átalakítását szorgalmazók számára hét évtizede egyik elsődleges követelési pont az uniós intézményrendszer átalakítása. A cél egyértelmű, hiszen ahhoz, hogy az európai föderalisták álma, az Európai Egyesült Államok megvalósulhasson, a jelenlegi intézményrendszernek is minél távolabbra kell kerülnie eredetétől, a multilaterális nemzetközi szervezettől.

Ezt az elrugaszkodást szolgálta volna egy európai alkotmány megalkotása is, amelynek megszületéséhez 2004. június 18-án került legközelebb az Európai Unió, amikor az Európai Tanács elfogadta annak szövegét. Igaz, hogy formálisan ez is csupán egy többoldalú nemzetközi szerződés volt, hiszen a tagállamok ekkor sem engedtek a föderalisták követelésének, és nem hoztak létre egy, a tagállami intézményrendszerektől és akaratképzéstől független alkotmányozó európai gyűlést.

Az Európai Unió demokratizálását célul kitűző politikusok és szakértők számára tehát a nagy, mindent átfogó terv megvalósítása – az új európai államalapítás – nem lévén lehetséges, apróbb, részmegoldásokkal és részsikerekkel kecsegtető lépések álltak rendelkezésre. Az elmúlt húsz évben egymást követték azok az ötletek és tervek, amelyek közös jegye, hogy valamely intézmény demokratikus elszámoltathatóságát, vagy éppen hatalmát akarta növelni.

A pozitív hős ezekben a történetekben általában az Európai Parlament, amely a hatvanas évek elejétől egyre sikeresebben jelenítette meg azt a követelését, hogy az európai polgárság képviselete legyen. Miután ennek előfeltétele, a közvetlen európai parlamenti választás 1979-től megvalósult, így figyelme innentől kezdve már elsősorban a más intézményekkel szembeni pozícióinak erősítésére, hatásköreinek növelésére összpontosult.

A Bizottsággal kapcsolatos elképzelések általában annak demokratikus legitimációjával – egészen pontosan, annak hiányával –, és elszámoltathatóságának növelésével foglalkoznak. Ezek a törekvések legtöbbször az Európai Parlament és a Bizottság kapcsolatának szorosabbá tételét, egy uniós parlamenti demokrácia megteremtését célozzák, mint például az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. A másik csoportja a megoldási javaslatoknak a Bizottság önálló legitimációs forrását erősítené, amelyre a Bizottság elnökének közvetlen megválasztására, és így egy sajátos európai uniós prezidencializmus bevezetésére vonatkozó elképzelések hozhatók példaként.

Az Európai Néppárt szellemi műhelyeként létező Wilfried Martens Központ még 2024 végén publikálta az európai demokrácia továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait, amelyek mintegy ajánlásként fogalmazott meg a 2024-2029 közötti európai parlamenti ciklus szereplői számára. A javaslatok között nemcsak viszonylag könnyen megvalósítható szakpolitikai pontok szerepelnek, hanem olyan intézményi változtatások is megjelennek, amelyek a szerződés módosítását is megkövetelnék, azaz egyfajta új intézményi időszakot is megnyitnának.

A Martens Központ pontjai alapvetően három csoportba sorolhatók. Az első azon javaslatok foglalja magában, amely a Bizottság elszámoltathatóság lehetővé tévő, már most is létező mechanizmusok tökéletesítését tűzi ki célul. Ennek jegyében a Bizottság hivatalának elfoglalását eredményező európai parlamenti bizalmi szavazás szavazatarányát a mostani abszolút többségről a legtöbb állam parlamentáris gyakorlatának megfelelően egyszerű többségre szállítaná le. Lazítana ugyanakkor a Bizottság menesztéséhez vezető bizalmatlansági indítvány érvényességét eredményező többség szabályain is azzal, hogy az eddigi kétharmados többség helyett az abszolút többség elérését tartaná szükségesnek. Végül, megteremtené annak lehetőségét is, hogy az Európai Tanács menessze a Bizottságot, és ehhez ugyanúgy minősített többséget követelne meg, mint a Bizottság új elnökének kijelölési folyamatában.

A javaslatok második csoportja a Bizottság elszámoltathatóságát azzal kívánja növelni, hogy láthatóbbá teszi ezt az elszámoltathatóságot. Ennek keretében megőrizné mindenképpen a csúcsjelölti rendszert, illetve erősítené az Európai Parlament Bizottság fölötti ellenőrzési jogosítványait. Ugyancsak az elszámoltathatóság láthatóbbá tételét szolgálná a javaslat szerzői szerint, ha az új Európai Bizottság tagjai szabad téren, az Európai Parlament lépcsőin tennék le ünnepélyesen esküjüket.

Végül, de nem utolsósorban, a jobbító javaslatok harmadik csoportja azokra az ötleteket tartalmazza, amelyek a Bizottság hatékonyabb cselekvését szolgálnák. Ide tartozik a külügyi szolgálat egyesítése a Bizottság hivatali apparátusával, amely egy valóban fölöslegesnek tűnő párhuzamosságot szüntetne meg a jövőben. A másik javaslat a Bizottságon belül az utóbbi időkben egyértelműen kialakuló belső hierarchia további erősítését támogatja. Úgy gondolja ugyanis, hogy a Bizottság létszámának csökkentése politikai okokból nem reális, a biztosok közötti alá- fölérendeltség kiépítése és megerősítése hatékonyabbá teheti a munkát. Ugyancsak javaslatot tesz a dokumentum arra is, hogy a jövőben az Európai Bizottság elnöke legyen egyben az Európai Tanács elnöke is. Ez utóbbi ötletet a szerzők szerint a szerződés módosítása nélkül is meg lehetne tenni.

A javaslatok megfogalmazása és publikálása óta a 2024–2029 közötti ciklus javában elkezdődött, anélkül, hogy akár egyetlen uniós intézmény napirendjén is megjelent volna azok megvalósításának szándéka. Mégis, a koncepció fontos jövőbeni változásoknak ágyazhat meg, hiszen látható, általánosnak tekinthető a vélemény, miszerint az uniós intézmények demokratikus legitimációja jelentős kívánnivalót hagy maga után.”

Forrás:
Mégsem annyira elszámoltatható?; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. április 10.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Digitálisan is elérhetővé vált a várandósgondozási kiskönyv az EgészségAblak applikációban

„Digitálisan is elérhetővé vált a várandósgondozási kiskönyv az EgészségAblak applikációban.

A várandósgondozási kiskönyv minden kismama számára kötelező dokumentum, amely nyomon követi a várandósság 9 hónapját. Az elektronikus dokumentum tartalmazza a várandósság alatti vizsgálatok, szűrések és laboreredmények adatait, és a szülésig végigkíséri a kismamát.

A papíralapú változat mellett mostantól digitálisan is elérhető az ingyenesen letölthető EgészségAblak applikációban. Az új funkció célja, hogy a várandósok és az őket gondozó szakemberek – védőnők, szülész-nőgyógyászok, háziorvosok – számára kényelmesebbé és átláthatóbbá váljon az adminisztráció, valamint így biztosított az adatok gyors és pontos elérhetősége – írta közleményében a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, Molnár Karolina.

A dokumentum digitális változatában ugyanúgy megtalálhatók a vizsgálati eredmények és bejegyzések, mint a hagyományos kiskönyvben, azonban nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kiskönyv eltűnik vagy megsérül. Az EgészségAblak új funkciója azon várandós felhasználók számára érhető el, akiknek a védőnője már rögzítette az adatokat a Védőnői Országos Információs Rendszerben. A digitális várandósgondozási könyv nemcsak a kismamák számára jelent segítséget, hanem az egészségügyi szakemberek számára is, hiszen nemcsak praktikusabb, hanem gyorsabb is.

Az EgészségAblak mobilalkalmazást eddig több mint 4 millió alkalommal töltötték le, a felhasználók havonta átlagosan 15 millió betegdokumentumot érnek el rajta keresztül, így az applikáció mára az egyik legnépszerűbb digitális egészségügyi platform Magyarországon. Az applikáció újabb fejlesztései közé tartozik az eBeutaló rendszer bővítése, amely lehetővé teszi, hogy a betegek a beutalóval ne kizárólag a lakcím szerinti szakrendelőbe foglaljanak időpontot, hanem bármely, az alkalmazásban elérhető intézménybe.

A változás jelentősen növeli az ellátás rugalmasságát, hiszen lehetővé teszi, hogy az érintettek a számukra legkedvezőbb – például időben legközelebbi vagy földrajzilag leginkább elérhető – időpontot válasszák – olvasható a Belügyminisztérium közleményében.”

Forrás:
Mostantól nem olyan nagy baj, ha ezt a dokumentumot otthon felejti; Infostart / MTI; 2025. április 13.

Mostantól még könnyebb digitális állampolgárrá válni – megérkezett a szelfis azonosítás

„Az új funkciónak hála már nem kell elmenned kormányablakba a regisztrációhoz, illetve a személyazonosító okmányod sem korlátozza a távoli azonosítást.

Megérkezett a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás új funkciója, amely megkönnyíti a regisztrációt azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak kormányablakba menni, vagy régebbi személyazonosító okmánnyal rendelkeznek. A könnyebb regisztráció pedig azt is jelenti, hogy egyre többen élvezhetik majd a mobilalkalmazás előnyeit, mint a hiteles adatmegosztás vagy a digitális aláírás.

Hogyan működik?

A regisztrációhoz szükséged lesz kártya formátumú, chipes személyi igazolványodra vagy útleveledre. Az alkalmazás megnyitása után koppints a Regisztráció megkezdése gombra. Az induló beállítások elvégzése után a “Hogyan szeretnéd azonosítani magad?” képernyőn válaszd az Online azonosítás opciót, majd válaszd ki, hogy milyen okmánnyal azonosítanád magad. Engedélyezd a készüléken az NFC, majd a kamera használatát – ezekre szükség lesz az azonosítási folyamat során.

Következő lépésben le kell fényképezned az okmányod mindkét oldalát – az alkalmazás jelzi, mikor melyiket. Figyelj arra, hogy világos helyen legyél, illetve, hogy minden adatod olvasható legyen a fotón. Ezután a chipolvasás következik, az alkalmazás szintén lépésről lépésre végigvezet a teendőkön. Az NFC-chip beolvasása eltarthat néhány másodpercig, ügyelj arra, hogy közben ne mozgasd a telefont! Az NFC chip olvasása csak nagyon közelről működik, így előfordulhat, hogy csak többszöri próbálkozás után sikerül – türelem!

Ha ezzel megvagyunk, a szelfi készítése következik – az alkalmazás ebben is segít, csak követni kell az utasításokat. Sikeres rögzítés után az azonosítási folyamat ránk eső részével megvagyunk, már csak a háttérben kell lefutnia az ellenőrzési folyamatnak – ez egy-két napon belül megtörténik, erről pedig az alkalmazás push értesítést küld. Többszöri sikertelen azonosítás esetén élő videós azonosításra kerül sor, ahol az ügyintéző videóhívással fogja ellenőrizni a személyazonosságodat: ha erre kerülne sor, csak kövesd az ügyintéző utasításait, ő mindenben segít majd. Ha minden rendben ment, elkészült az azonosítás, üdvözlünk a digitális állampolgárok között!

Hogyan működik?

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás nagy fajsúlyú ügyek intézésére is alkalmas, így a használatához kiemelten szigorú biztonsági követelmények szükségesek, elsősorban az, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy a digitális állampolgárság mögött valódi ember van, éspedig az, akinek mondja magát. Így a regisztrációhoz szigorú személyazonosság-ellenőrzésre van szükség, amit a szelfis azonosítás funkcióval már anélkül is el lehet végezni, hogy kormányablakba kellene menni vagy speciális okmánnyal kellene rendelkezni hozzá. Így a szelfis azonosítás a digitális állampolgárrá válást könnyíti meg.

Mi van, ha még így sem tudom távolról azonosítani magam?

Ha valamiért többszöri nekifutásra sem sikerül a távoli azonosítás, még a videóhíváson keresztül sem, akkor kormányablakos ügyintézőink tudnak segíteni az azonosításban.”

Forrás:
Mostantól még könnyebb digitális állampolgárrá válni – megérkezett a szelfis azonosítás; Digitális Állampolgárság Program (DÁP); 2025. április 10.

Technika, tudomány, MI

Európa a mesterséges intelligencia kontinense lesz – Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság ma közzétette az „MI-kontinens” cselekvési tervet, melynek célja, hogy globális vezető szerephez juttassa Európát a mesterséges intelligencia terén. Amint azt Ursula von der Leyen elnök felvázolta a 2025. februári, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fellépésről szóló párizsi csúcstalálkozón, ez az ambiciózus kezdeményezés az MI-innováció és az MI-alkalmazások felgyorsításának nagy teljesítményű motorjává kívánja tenni Európa erőteljes hagyományos iparágait és kivételes tehetségbázisát.

A mesterséges intelligencia terén betöltött vezető szerepért folyó verseny korántsem ért véget. Az MI-környezet dinamikus az EU-ban, legyen szó élvonalbeli alapmodellekről vagy speciális MI-alkalmazásokról. Az MI hajtóerejét a kutatás, a kialakulóban lévő technológiák, valamint az induló és növekvő innovatív vállalkozások virágzó ökoszisztémája adja. Az „MI-kontinens” cselekvési terv öt fő pillér köré szerveződő fellépések és szakpolitikai intézkedések révén fogja megerősíteni az Európai Unió MI-innovációs képességeit:

Nagyszabású MI-adat- és MI-számítástechnikai infrastruktúra kiépítése

A Bizottság úgynevezett mesterségesintelligencia-gyárak hálózata révén fogja megerősíteni az európai MI- és szuper-számítástechnikai infrastruktúrát. Már folyamatban van 13 ilyen MI-gyárnak a kiépítése Európa világszínvonalú szuperszámítógépei közelében. E gyárak támogatni fogják az MI-vel foglalkozó induló uniós vállalkozásokat, az ipart és a kutatókat az MI-modellek és -alkalmazások fejlesztésében.

A versenyképességi iránytűben bejelentetteknek megfelelően az EU elő fogja segíteni az MI-óriásgyárak kiépítését is. Ezek olyan nagy méretű létesítmények lesznek, amelyek a jelenlegi MI-gyárakhoz képest négyszer több, azaz mintegy 100 000 csúcstechnológiás MI-chippel lesznek felszerelve. Hatalmas számítási teljesítményt és adatközpontokat fognak integrálni annak érdekében, hogy soha nem látott szintre emeljék az összetett MI-modellek tanítását és fejlesztését. Az MI-óriásgyárak vezető szerepet töltenek majd be az úttörőnek számító MI-modellek következő hullámában, és fenntartják az EU stratégiai autonómiáját a kritikus ipari ágazatokban és a tudomány területén; ehhez szükség lesz köz- és magánberuházásokra is. A Bizottság a mai napon pályázati felhívást tesz közzé az érdekelt konzorciumok számára.

Az óriásgyárakba történő magánberuházásokat tovább fogja ösztönözni az InvestAI kezdeményezés, amely Unió-szerte 20 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít majd legfeljebb öt MI-óriásgyár számára.

A felhőalapú kapacitásokba és adatközpontokba történő magánberuházások előmozdítása érdekében a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályra is. A cél az, hogy a következő öt-hét évben legalább háromszorosára nőjön az uniós adatközpont-kapacitás, és a hangsúly a fokozottan fenntartható adatközpontokra fog helyeződni.

A nagy mennyiségű és jó minőségű adatokhoz való hozzáférés javítása

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció megerősítésének további feltétele, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű adat álljon rendelkezésre. A cselekvési terv fontos eleme olyan adatlaborok létrehozása, amelyek egyesítik és kezelik az MI-gyárak különféle forrásokból származó, nagy mennyiségű, jó minőségű adatait. 2025-ben átfogó adatuniós stratégia indul annak érdekében, hogy létrejöjjön az adatok valódi belső piaca, ahol még inkább teret nyerhetnek az MI-megoldások.

Algoritmusok kidolgozása és az MI alkalmazásának előmozdítása a stratégiai uniós ágazatokban

Az MI-ben rejlő lehetőségek ellenére az uniós vállalkozásoknak csupán 13,5%-a alkalmazza a mesterséges intelligenciát. A testre szabott MI-megoldások kidolgozása, azok ipari használatának fokozása, valamint az uniós stratégiai köz- és magánszektorban való teljes körű alkalmazása érdekében a Bizottság az elkövetkező hónapokban elindítja a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiát. Az európai MI-innovációs infrastruktúra, különösen az MI-gyárak és az európai digitális innovációs központok fontos szerepet fognak játszani ebben a stratégiában.

Az MI-vel kapcsolatos készségek és tehetségbázis megerősítése

A mesterséges intelligenciával foglalkozó tehetségek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a Bizottság olyan kezdeményezésekkel kívánja támogatni a magasan képzett MI-szakértők és -kutatók nemzetközi toborzását, mint az uniós tehetségbázis, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében elindított „Choose Europe” (Válaszd Európát) és a hamarosan megalakuló MI-készségakadémia által kínált MI-ösztöndíjak. Ezek az intézkedések elősegítik majd a mesterségesintelligencia-ágazatban dolgozó, magasan képzett nem uniós munkavállalók legális bevándorlását, és Európába vonzzák a tudományterület legjobb kutatóit és szakértőit. A Bizottság emellett oktatási és képzési programokat fog kidolgozni a mesterséges intelligenciával és a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kulcsfontosságú ágazatokban, hogy felkészítse a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek következő generációját és támogassa a munkavállalók tovább-, illetve átképzését.

A szabályozás egyszerűsítése

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály javítja a polgárok technológiába vetett bizalmát, továbbá jogbiztonságot nyújt a befektetők és a vállalkozók számára a mesterséges intelligencia bevezetéséhez és kiterjesztéséhez Európa-szerte. A Bizottság elindítja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát is, amelynek feladata az lesz, hogy segítse a vállalkozásokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelésben. Az ügyfélszolgálat lesz a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos tájékoztatás és iránymutatás központi kapcsolattartó pontja.

Következő lépések

Az „MI-kontinens” cselekvési tervben foglalt kezdeményezések további alakítása érdekében a Bizottság a mai napon a cselekvési tervvel egyetemben két nyilvános konzultációt is indít, amelyek 2025. június 4-ig tartanak.

Az egyik nyilvános konzultáció keretében valamennyi érdekelt fél felkérést kap arra, hogy ossza meg nézeteit a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabállyal kapcsolatban

A másik nyilvános konzultáció a mesterséges intelligencia alkalmazására irányul, és célja, hogy azonosítani lehessen az érdekelt felek prioritásait, a mesterséges intelligencia térhódításának útjában álló kihívásokat, valamint a javasolt megoldások és szakpolitikai megközelítések relevanciáját, beleértve a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes és egyszerű alkalmazását biztosító további intézkedéseket is.

Májusban egy harmadik nyilvános konzultáció is indul az adatuniós stratégiáról.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság párbeszédeket szervez majd az ipar képviselőivel és a közszférával a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia kialakításának céljából. E párbeszédek és a nyilvános konzultációk célja az, hogy releváns példákat sorakoztassanak fel az MI-technológiák bizonyos ágazatokban történő bevezetésének eddig kiaknázatlan lehetőségeire, e lehetőségeknek az üzleti és termelési folyamatokba való jelenlegi integrációjára, valamint a szóban forgó ágazatokon és a tágabb értelemben vett gazdaságon belüli terjeszkedési lehetőségekre.

Előzmények

2024. augusztus 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, 2025. február 4-én pedig iránymutatások kerültek közzétételre a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozóan. 2024. január 24-én a Bizottság intézkedéscsomagot indított annak érdekében, hogy támogassa az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. 2024. július 9-én hatályba lépett az EuroHPC közös vállalkozásról szóló módosított rendelet, amely lehetővé teszi MI-gyárak létrehozását. 2024. december 10-én hét konzorciumot, majd 2025. március 12-én hat további konzorciumot választottak ki MI-gyárak létrehozásának céljával. A 2025. február 11-én Párizsban tartott, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fellépésről szóló csúcstalálkozón Ursula von der Leyen elnök bejelentette az InvestAI kezdeményezést, amelynek célja, hogy Európa-szerte 200 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson a mesterséges intelligencia területén.

További információk

Tájékoztató

Kérdések és válaszok

„MI-kontinens” cselekvési terv

A mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiával kapcsolatos nyilvános konzultáció

A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabállyal kapcsolatos nyilvános konzultáció

Pályázati felhívás az óriásgyárak számára

Audiovizuális anyagok

Idézet(ek

„A mesterséges intelligencia központi szerepet játszik abban, hogy Európa versenyképesebbé, biztonságosabbá és technológiailag szuverénebbé váljon. A mesterséges intelligenciáért folyó globális verseny korántsem ért még véget. Most kell cselekednünk. Ez a cselekvési terv felvázolja azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol fokozott fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa vezető MI-kontinenssé váljon. A Bizottság egy olyan jövő megteremtésén dolgozik, ahol a technológiai innováció előmozdítja az ipart és a közszolgáltatásokat, és a megbízható mesterséges intelligencia révén kézzel fogható előnyöket teremt polgáraink és vállalkozásaink számára. Milyen előnyökről van szó? Erősebb gazdaság, áttörések az egészségügy terén, új munkahelyek, nagyobb termelékenység, jobb közlekedés, magasabb színvonalú oktatás, a kiberfenyegetésekkel szembeni erősebb védelem, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
„MI-kontinens” cselekvési tervet jelentett be a Bizottság, hogy megalapozza Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia terén; Európai Bizottság; 2025. április 9.
A hivatalos, angol nyelvű változat:
Commission sets course for Europe’s AI leadership with an ambitious AI Continent Action Plan; European Commission; Apr 9, 2025

Miskolc lesz Magyarország első mesterséges intelligencia mintavárosa

„Új korszak veszi kezdetét Miskolcon – és talán Magyarország történetében is. A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán a jövő eszköze, hanem már a jelen városformáló ereje is. Miskolc lesz hazánk első mesterséges intelligencia mintavárosa – az erről szóló stratégiai együttműködési megállapodást szerda délelőtt írta alá Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere és dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

A megállapodás célja nem kevesebb, mint egy fenntartható, átlátható és intelligens városmenedzsment kialakítása, amely mesterséges intelligencia-alapú megoldásokkal kívánja hatékonyabbá tenni a városi működést. A mesterséges intelligencia: nem jövő, hanem jelen.

Ahogy a városi népesség nő, az önkormányzatoknak is lépést kell tartaniuk az igényekkel. A mesterséges intelligencia képes hatalmas mennyiségű adatot értelmezni, mintázatokat felismerni, előre jelezni trendeket – mindezt másodpercek alatt. Ezáltal optimalizálható például a forgalomszabályozás, csökkenthető az energiafelhasználás, vagy hatékonyabbá válhat a hulladékkezelés. De jelentős előnyökkel bír a bűnmegelőzés területén is.

Miskolc célja világos: nem csak lépést tartani a digitális átállással, hanem irányt mutatni benne. Ennek érdekében a város a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjával (GDE-MIT) és az Energiaügyi Minisztériummal szorosan együttműködik majd.

Az együttműködés fókuszában olyan innovációk állnak, mint az UrbanTech Platform létrehozása, mely országos adaptációra is alkalmas MI-alapú városmenedzsment rendszer lehet. Demonstrációs tesztkörnyezet kialakítása: valós városi terek, ahol a technológia a gyakorlatban is vizsgázhat. M.I. Oktatási Központ létrehozása: gamifikált oktatási élmény minden korosztálynak. Hackathonok és pilotprojektek támogatása és UrbanTech Konferencia: tudásmegosztás, jó gyakorlatok és nemzetközi inspirációk évente Miskolcon.

A Palkovics László mesterséges intelligencia kormánybiztosa prioritásként kezeli a miskolci együttműködést, és aktívan támogatja annak országos kiterjesztését is. A cél: olyan jó gyakorlatokat létrehozni Miskolcon, amelyek az egész ország digitalizációját előmozdítják.

A Gábor Dénes Egyetem nyitottságából és több évtizedes informatikai oktatásból származó előnyét kihasználva 2025. január 1-vel elindította a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot. A Tudásközpont célja, hogy a MI kutatásokkal, alkalmazások fejlesztésével és a tudás átadásával segítse a társadalmat, a vállalkozásokat, a közigazgatást, hogy a mesterséges intelligencia tudatos használatával sikeresen fejlődjenek, gazdagodjanak a valós kockázatokat elkerülve. Ezt a feladatot a leghatékonyabban egy helyi önkormányzattal lehet megvalósítani, ami közvetlenül részt vesz az emberek, a vállalkozások mindennapjaiban, ismeri a céljaikat, a felmerülő problémáikat, elvárásaikat. Partnerség, így kölcsönösen előnyös a felek számára.

Az együttműködési megállapodás aláírásával kapcsolatosan Palkovics László kormánybiztos kiemelte, hogy hamarosan a kormány elé kerül Magyarország mesterséges intelligenciával kapcsolatos átdolgozott stratégiája, ami a következő egy évet határozza majd meg a témában. A munkaanyag kiemelten foglalkozik az adatvagyonnal való gazdálkodással, a technológiai háttérhez kapcsolódó szuperszámítógépes rendszer létrehozásával, a kapcsolódó támogatási mechanizmusokkal és a mesterséges intelligencia használatának tudatosításával. A kormánybiztos Miskolc polgármesterét arra kérte, hogy a jövőben osszák majd meg tapasztalataikat a témában a kezdeményezéshez csatlakozó önkormányzatokkal, az együttműködési megállapodás partnereit pedig biztosította a kormány támogatásáról.

Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere az együttműködési megállapodás aláírásakor úgy fogalmazott, hogy Miskolcnak újra kell értelmeznie magát, és acélvárosból a Bükk városává kell válnia, mindezt úgy, hogy jelentős lemaradást kell behoznia más településekkel szemben. Ezt a cél szolgálhatja az ilyen, és ehhez hasonló innovációk sora is, Miskolc pedig jó példát mutatva kíván ebben az élen járni. A mesterséges intelligenciát Miskolcon bevonnák a többi közt a városüzemeltetésbe és a közösségi közlekedéssel kapcsolatos menetrendek felülvizsgálatába is, annak érdekében, hogy javíthassanak a városlakók életminőségén. Tóth-Szántai József hozzátette, a városban mostantól minden évben egy nemzetközi konferenciát rendeznek majd, melynek fő témája a mesterséges intelligencia és annak alkalmazása lesz majd.

Miskolc tehát nem csupán egy újabb „okos város” lesz a térképen – hanem példa és laboratórium is egyben, ahol a jövő Magyarországa formálódik. A most elindult mintaprojekt nemcsak technológiai áttörés, hanem társadalmi lehetőség is: egy város, ahol az M.I. nem elvonatkoztatott fogalom, hanem mindennapi segítség. A Miskolci Modell a jövő magyar városainak mintája lehet – lokálisan indul, de országos hatással bír. Bükk városa ezzel is azt üzeni: a jövő nem vár, de ők készen állnak.”

Forrás:
Miskolc lesz Magyarország első mesterséges intelligencia mintavárosa; Miskolc Megyei Jogú Város; 2025. április 9.

Szakértői munkaértekezlet: MI a mezőgazdaságban

„A lehetőségek megragadása, a kihívások leküzdése, a kockázatok csökkentése és az adatok

2025. március 27-én több mint 200 szakértő gyűlt össze egy bizottsági munkaértekezletre, amelynek középpontjában a hatásos, mesterséges intelligencián alapuló mezőgazdasági megoldások álltak. Kulcsfontosságú célkitűzés volt mind a meglévő, mind a kialakulóban lévő MI-technológiák azonosítása, amelyek az ágazatspecifikus igényeket, valamint a jelenlegi piac hiányosságait kezelik.

A résztvevők – köztük az iparági vezetők, az ágazati képviselők, az induló innovatív vállalkozások, a tudósok és a politikai döntéshozók – a mesterséges intelligencia mezőgazdasági ágazaton belüli hatékony integrálásához elengedhetetlen kulcsfontosságú kihívásokat és támogató tényezőket is megvizsgálták. A munkaértekezlet eredményei közvetlenül hozzá fognak járulni a Bizottság folyamatban lévő kezdeményezéseihez, különösen a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban.

A vállalatvezetők ismertették a mesterséges intelligencia változó felhasználási eseteit, kiemelve az olyan kritikus szempontokat, mint az adatkövetelmények, a modell méretezhetősége, valamint a társadalmi-gazdasági és környezeti hatások. A szakértők – többek között a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a szövetkezetek és az európai digitális innovációs központok képviselői – megosztották egymással a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásával kapcsolatos meglátásaikat és gyakorlati tapasztalataikat.

A mesterséges intelligencia már most is javítja az ágazat versenyképességét és környezeti teljesítményét, miközben csökkenti az adminisztratív terheket is. Különösen a precíziós gazdálkodásban és a döntéstámogató rendszerekben alkalmazott mesterségesintelligencia-alkalmazások alakítják át aktívan a mezőgazdasági termelést. Például a drónalapú precíziós gazdálkodási technikák célzott megoldásokat nyújthatnak konkrét mezőgazdasági problémákra. A távérzékelésből, a topográfiából és a talajadatokból származó többéves és többrétegű terepi potenciális térképek átfogó stratégiát kínálnak. Mindkét megközelítés mintegy 30%-kal csökkentheti a mezőgazdasági inputanyagokat, például a gyomirtó szereket. Úgy tűnik azonban, hogy más régiók mezőgazdasági értékláncának érdekelt felei fejlettebbek. Emellett a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat jellemzően az ellátási láncon belüli nagyobb gazdaságok vagy nagyobb vállalkozások alkalmazzák.

Jelentős kiaknázatlan potenciált azonosítottak a kockázatkezelés, a digitális ikermodellek fejlesztése és a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) használata terén az adminisztratív terhek csökkentése, a mezőgazdasági termelők oktatásának javítása és a tanácsadási szolgáltatások javítása érdekében.

Az ágazatban a mesterséges intelligencia tekintetében azonosított kihívások közé tartozik a jogszabályok uniós és nemzeti szintű kezelése, a végfelhasználók korlátozott kapacitása a mesterséges intelligencián alapuló megoldások hatékony alkalmazására, valamint az elegendő adathoz való hozzáférés biztosítása – mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében. Bebizonyosodott például, hogy a következetes adatformátumok hiánya az uniós tagállamokban növeli az adatvezérelt megoldásokat nyújtó szolgáltatók költségeit. Megvitatták továbbá, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló mezőgazdasági domainmodell bevezetése jelentősen csökkenthetné az interfészfejlesztési erőfeszítéseket 1687 személyévről mindössze 46 személyhónapra.

A bizalom kulcsfontosságú tényezővé vált a mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia terén, amely magában foglalja mind a mesterségesintelligencia-rendszerekbe vetett bizalmat, mind pedig a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez elengedhetetlen adatok megosztására való készséget. Ezzel összefüggésben kiemelték azt is, hogy a szabályozás lehetőséget kínál olyan feltételek megteremtésére, amelyek elősegítik a biztonságos mesterségesintelligencia-alkalmazások megbízható piacát.

A mesterséges intelligencián alapuló megoldások fejlesztésének és elfogadásának felgyorsítása érdekében konkrét intézkedéseket javasoltak, például a térinformatikai adatkészletek közötti interoperabilitás javítását a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások előállítási költségeinek csökkentése érdekében, a mezőgazdasági üzemek digitális azonosítójának létrehozását és a közös európai mezőgazdasági adattér megvalósítását.

Következő lépések

Hamarosan közzétesszük a műhelytalálkozóról szóló jelentést. A rendezvény eredményeit figyelembe fogják venni a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia 2025-re várható kidolgozása során.

További információk az alábbi dokumentumokban olvashatók.

Letöltések

1. Background + Agenda + Guiding questions

2. Presentations AI Workshop (March 2025)”

Forrás:
Szakértői munkaértekezlet: MI a mezőgazdaságban; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. április 7. (gépi fordítás)
Expert Workshop: AI in Agriculture; European Commission, Shaping Europe’s digital future; 07 Apr 2025 (hivatalos, angol nyelvű szöveg)

GenerativeAI4EU: gyors sikerekkel az intelligens villamos-energiahálózatokért

„A generatív mesterséges intelligencia/MI átalakító potenciált kínál az energiaágazat számára, előmozdítja a hatékonyságot, fokozza a fenntarthatóságot és előmozdítja az innovációt.

A mesterséges intelligencia napjaink egyik legkövetkezményesebb technológiájaként jelenik meg. A GenAI képes fellendíteni a már meglévő MI-/ML-alkalmazásokat, kihasználva e diszruptív megközelítés és az arra épülő legújabb fejlemények, például a mesterségesintelligencia-ügynökök erejét. A GenAI-alapú alapmodellek forradalmasíthatják és helyettesíthetik a hagyományos AI / ML alkalmazásokat. A mesterséges intelligencia energiaágazatba történő integrálása jelentős előnyökkel járhat, mint például a hálózat nagyobb rugalmassága, a szűk keresztmetszetek optimalizált kezelése, a prediktív eszközkarbantartás és a fejlett adatelemzés.

Az ADRA (AI, Data and Robotics Association) által a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) és az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENERGY) képviselőjével közösen szervezett, 2025. március 31-i munkaértekezleten több mint 250 online résztvevő vett részt, hogy megvitassák a generatív mesterséges intelligenciában/MI-ben rejlő átalakító potenciált az energiaágazatban, elemezve az intelligens hálózatok számára azonnali értéket teremtő, gyorsan nyerő alkalmazásokat. Az energiaipar teljes mértékben kihasználhatja ennek az erőteljes technológiának az előnyeit, hogy kikövezze az utat egy ellenállóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb energetikai jövő felé

Míg a további villamosítás már ma is kihívásokat teremt, mint például a hálózati torlódások, amelyekre gyakran hivatkoznak a hollandiai zsúfolt helyzetre, a mesterségesintelligencia-megoldások kulcsszerepet játszhatnak az időszakos megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia elfogadásának felgyorsításában, a keresletoldali dinamika fejlett előrejelzéssel és optimalizálással történő kezelésében, miközben a meglévő hálózati kapacitás magas szintű kihasználását célozzák. Mivel az olyan hálózatüzemeltetők, mint a Tennet és az Alliander, jobban megértik a hálózati helyzetet, ez az AI képessége az energiaáramlás és az esetleges hálózati telítettség előrejelzésére. A pontos kereslet-előrejelzés elengedhetetlen a villamosenergia-kínálat és -kereslet intelligens hálózatokon belüli kiegyensúlyozásához. A mesterséges intelligencia a nagy adatkészletek elemzésével, a minták azonosításával és a valós idejű változásokhoz való alkalmazkodással javítja az előrejelzést.

Kiemelték az alapmodellek potenciálját a hálózati műveletek fokozására, bizonyítva sokoldalúságukat a feladatok széles körének elvégzésében, beleértve az állapotbecslést, az előrejelzést és a vészhelyzeti elemzést. A nagy adatkészleteken végzett intenzív, saját felügyeletű képzés kihasználásával ezek a modellek finomhangolhatók, hogy kiválóak legyenek a különböző alkalmazásokban, egyszerűsítve a folyamatot, és kiküszöbölve a kézi funkciótervezés és a feladatspecifikus modellfejlesztés szükségességét.

A workshop betekintést nyújtott a villamosenergia-hálózat korábban elképzelhetetlen dinamikus konfigurációiba. Innovációt vezetett be az alállomások szintjén (pl. virtualizáció és pereminformatika), ahol új funkciókat mutattak be (pl. alállomások kapcsolása és a küszöbön álló energiaigények vagy -ellátás irányítása). Ezek a funkciók a mesterségesintelligencia-alkalmazásokkal (például megerősített tanulással) és az ügynöki mesterséges intelligenciával kombinálva alapvető fontosságúak a topológia újrakonfigurálásához és az agilis hálózatkezeléshez. Az ipari operatív platformok valószínűleg kulcsszerepet játszanak, és a vezető európai rendszerintegrátorok, a SchneiderElectric képesek arra, hogy a GenAI képességeit a helyszínre hozzák a hatékonyabb és agilisabb hálózati műveletekhez a kulcsfontosságú üzleti területeken, mint például épületek, adatközpontok vagy hálózati rendszerek üzemeltetése.

A mesterséges intelligencia és a dolgok internete (IoT) kombinációja alapul szolgálhat a keresletoldali rugalmasság (DSF) átalakításához azáltal, hogy lehetővé teszi az energiafogyasztás valós idejű nyomon követését, automatizálását és optimalizálását. A jelentések szerint a dolgok internetének (WoT) szabványosított technológiái koordinálják az energiaáramlást az intelligens peremeszközök között, és az energiaalkalmazásokat a webes alkalmazásfejlesztéshez hasonló módon teszik kényelmessé.

A Bizottság a versenyképességi iránytűre vonatkozó stratégiáján keresztül támogatja a mesterséges intelligencia terjesztését és elterjedését, utalva a küszöbön álló mesterségesintelligencia-stratégiára, valamint 200 milliárd eurót mozgósít a mesterséges intelligencia támogatására olyan programjain keresztül, mint a Horizont Európa és az InvestAI. Konkrétabban, a Bizottság az úgynevezett digitális gerinc koncepciói révén foglalkozik a generatív mesterséges intelligencia különböző peremhálózati eszközökbe történő integrálásával az ipari vagy fogyasztói végpontokon, amelyeket a Horizont Európa 2025. évi munkaprogramja támogat az 5. klaszter keretében. Segítheti a fogyasztókat és a hálózatüzemeltetőket abban, hogy hatékonyan igazítsák ki az energiafelhasználást a hálózati feltételek, az árjelzések és a megújuló energia rendelkezésre állása alapján. A további részleteket a 2025. május 6-ra tervezett információs napon közöljük.

További információk a Horizont Európa információs napjairól – 5. klaszter”

Forrás:
GenerativeAI4EU: az intelligens hálózatok gyors győzelmének felgyorsítása; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. április 9.
GenerativeAI4EU: accelerating quick wins for smart grids; European Commission, Shaping Europe’s digital future; 09 April 2025

Fenntartható fejlődés

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodott a mikroműanyag-szennyezés csökkentéséről

„A Tanács és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott a műanyag pellet – a műanyag termékek előállításához használt ipari nyersanyag – környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendelettel kapcsolatban. Az új szabályok az ellátási lánc valamennyi szakaszában – szárazföldön és tengeren egyaránt – elő fogják segíteni a műanyag pellet kezelésének javítását.

„A mikroműanyagok – ideértve a műanyag pelletet is – ma már mindenhol jelen vannak: az óceánjainkban, a tengereinkben, de még az általunk fogyasztott ételekben is. Minden évben akár 7300 teherautónyinak megfelelő mennyiséget is kitehet a környezetbe jutó műanyag pellet volumene. Az EU a mai napon fontos mérföldkövet ért el a műanyag pellet okozta környezetszennyezés csökkentése terén azzal, hogy intézkedéseket fogadott el a környezetbe jutás megelőzése és a megfelelő kezelés biztosítása érdekében, többek között a tengeri közlekedést illetően is.” – Paulina Hennig-Kloska, Lengyelország klímaügyi és környezetvédelmi minisztere

A műanyag pellet környezetbe jutásának hatékonyabb megelőzése

Az új szabályok értelmében a gazdasági szereplők, valamint az uniós és nem uniós fuvarozók fő feladata a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzése lesz. A rendelet egyértelmű szabályokat állapít meg a váratlan esemény vagy baleset miatti környezetbe jutás esetén fennálló kötelezettségekre vonatkozóan, a feltakarítási műveletekre összpontosítva. Minden pelletet kezelő létesítménynek kockázatkezelési tervet kell kidolgoznia, amelyben egyértelmű intézkedéseket kell meghatároznia. Ezen intézkedéseknek többek között a csomagolásra, a be- és kirakodásra, a személyzet képzésére és a szükséges berendezésekre kell vonatkozniuk.

Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós és nem uniós fuvarozókra egyenlő versenyfeltételek vonatkozzanak, valamint hogy a műanyag pelletet szállító összes fuvarozó tekintetében biztosított legyen az elszámoltathatóság és az átláthatóság, a nem uniós fuvarozóknak meghatalmazott képviselőt kell kijelölniük az EU-ban.

Az egyszerűsítés és a megfelelés biztosítása

A kisebb vállalatokra vonatkozó egyszerűsítési célokkal és a Tanács megközelítésével összhangban az ideiglenes megállapodás egyensúlyt teremt a környezetvédelem magas szintje és a vállalatok számára előírandó – a vállalatok méretéhez igazított – követelmények között. Így azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek évente több mint 1500 tonna műanyag pelletet kezelnek, független harmadik fél által kiállított megfelelőségi tanúsítványt kell beszerezniük. Az évente szintén több mint 1500 tonna műanyag pelletet kezelő, ám kisebb méretű vállalatok számára enyhébb kötelezettségeket ír elő a rendelet, így például számukra csak a tanúsítvány egyszeri, a hatálybalépést követő 5 éven belüli beszerzése lesz kötelező. Végezetül, az évente 1500 tonnánál kevesebb pelletet kezelő vállalatoknak és a mikrovállalkozásoknak csupán önbevalláson alapuló megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.

Tengeri szállítás

A műanyag pellet évtizedeken keresztül vagy még tovább kimutathatóan megmarad a vízi környezetben, mivel a műanyag pellet biológiailag nem bomlik le. Továbbá a tengeri szállítás 2022-ben az EU-ban szállított összes pellet mintegy 38%-át tette ki.

Ezért a társjogalkotók megállapodtak arról, hogy a műanyag pellet (szállítókonténerekben történő) tengeri szállításával kapcsolatban is kötelezettségeket írnak elő: így többek között jó minőségű csomagolást kell biztosítani, valamint információkat kell szolgáltatni a szállításra és a rakományra vonatkozóan, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet iránymutatásainak megfelelően.

A következő lépések

Az ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogszabályt – a jogász-nyelvész szakértők általi ellenőrzést követően – mindkét intézmény hivatalosan elfogadja, ezután pedig kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő két év elteltével válik alkalmazandóvá. A tengeri szállítási ágazatra vonatkozó szabályoknak való megfelelés megkönnyítése érdekében a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy (a rendeletben meghatározott többi szabályhoz képest) egy évvel elhalasztják e szabályok alkalmazását.

Háttér

Becslések szerint 2019-ben az EU-ban 52 140 és 184 290 tonna közötti mennyiségű pellet jutott a környezetbe. A pellet környezetbe jutása az értéklánc különböző szakaszaiban is előfordulhat. Jelenleg nem léteznek olyan uniós szabályok, amelyek kifejezetten a műanyag pellet környezetbe jutására vonatkoznának; annak ellenére sem, hogy az káros hatással van a környezetre, az éghajlatra, a gazdaságra és vélhetően az emberi egészségre is. A műanyag pellet – a festékek és a gumiabroncsok után – a nem szándékos mikroműanyag-kibocsátás harmadik legnagyobb forrása.

Szennyezőanyag-mentesség: a Tanács megállapodott a műanyag pellet – többek között a tengeri szállítás során történő – környezetbe jutásának csökkentésével kapcsolatos álláspontjáról (sajtóközlemény, 2024. december 17.)

Általános megközelítés – A műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről szóló rendelet

A Tanács következtetései – Helyreállítás a körforgásos és zöld gazdaság jegyében, 2020. december 11.

Szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv (Európai Bizottság) (angol nyelvű oldal)

A műanyaghulladékok jelentette probléma kezelése (háttér-információk)

”

Forrás:
A műanyag pellet okozta környezetszennyezés: a Tanács és a Parlament megállapodott a mikroműanyag-szennyezés csökkentésére vonatkozó új szabályokról; Európai Unió Tanácsa; 2025. április 8.

Kicsit még várni kell a 2040-es klímacélokra – Európai Unió

„Az Európai Bizottság több mint egy évvel ezelőtt mutatta be vízióit a 2040-re kitűzött uniós kibocsátáscsökkentési célokról, a végleges jogszabályokra ugyanakkor továbbra is várni kell.

A 2019-ben meghirdetett európai zöld megállapodás 2050-re nettó nulla kibocsátási célt tűzött ki az 1990-es szinthez képest az Európai Unióban, az ehhez vezető úton 5 év múlva, vagyis 2030-ra 55%-os csökkentést kell elérni. Mindezek mellett a 2021. évi európai klímatörvény értelmében az Európai Uniónak kötelező érvényű éghajlati célt is ki kell tűznie 2040-re, amelyre számos vita után 2024 februárjában tett javaslatot az Európai Bizottság. Ennek értelmében 2040-re 90%-os kibocsátáscsökkentést kell kumuláltan elérni az EU-ban, amely cél elérhetősége tudományosan alátámasztott és összhangban van a társadalmi elfogadottsággal is. Eléréséhez a megújuló villamosenergia-termelés jelentős bővítésére, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának drasztikus csökkentésére, energiahatékonysági intézkedésekre és a végfelhasználói ágazatok mélyreható villamosítására van szükség.

E tekintetben a Bruegel Intézet tanulmánya négy területen azonosít jelentős kockázatokat, csakúgy, mint a geoökonómiai instabilitás, technológiai fejlődés, egyenlőtlenségek növekedése és a szakpolitika hitelessége. A jelenlegi ingatag világgazdasági helyzet nagymértékben veszélyezteti az átmenethez szükséges hatalmas tőkebefektetéseket, miközben a tiszta technológiákba való befektetés a szén-dioxid-csökkentés elsődleges meghatározója. Arról nem beszélve, hogy mindezek és az egyéb, a társadalmi szinten közvetlenül jelentkező hatások nehezíteni fogják a mindennapokat, éppen ezért konzekvens, de mégsem túl szigorú szakpolitikai környezetet kell teremteni.

Vélhetően ezen kockázatok mentén döntött úgy az Európai Bizottság, hogy a 2025. első negyedévére ígért végleges, 2040-re teljesítendő klímacélt meghatározó jogszabály kihirdetésével vár még néhány hónapot. Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlatért felelős biztosa április eleji nyilatkozatából kiderült, hogy az elmúlt egy évben a tagállamok, valamint az Európai Parlament politikai csoportjainak aggályaival szembesült, és számos vitát folytattak arról, hogyan lehetne valamelyest „lazítani” a 2040-re elérendő kibocsátási célon. A Bizottság továbbra is a 90%-os csökkentés mellett áll ki, ugyanakkor a többségi jóváhagyáshoz valószínűsíthetően elengedhetetlenné válik a kompromisszumkötés. Míg például Olaszország regnáló kormánya egyértelműen alacsonyabb, 80–85-%-os célkitűzés mellett foglal állást, addig az Európai Parlament szocialista pártcsaládja (S&D) a Bizottság hitelességét is kétségbe vonta.

A megvitatott lehetőségek között szerepel az országok számára a meredekebb csökkentések elhalasztásának engedélyezése és a más országokban megfizetett szén-dioxid-csökkentések beszámítása is. Egy másik elképzelés az lenne, hogy nagyobb mértékben támaszkodnának az erdőkre vagy a különböző technológiák finanszírozására, amelyek jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésre képesek.

Mindeközben a tudomány szerint a 90% valójában az alsó határa annak, ami Európa méltányos részesedését jelentené a kibocsátáscsökkentésben 2040-ig. De ha csak józan ésszel gondolkodik is az ember, akkor is látni lehet, hogy amennyiben a 2050-re elérendő nettó nulla kibocsátás-csökkentést el akarjuk érni, nem lehet most behúzni a kéziféket akkor, amikor már csak 25 évünk van hátra, és a 2023-as adatok szerint még csupán 37%-os csökkenésnél tartunk az 1990-es szinthez képest.”

Forrás:
Kicsit még várni kell a 2040-es klímacélokra; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. április 11.

Úton az egészségesebb talajok felé Európában

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között a mai napon létrejött ideiglenes politikai megállapodást a talajmegfigyelésről és -rezilienciáról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatról.

A talajmegfigyelésről szóló jogszabály a polgárok, a mezőgazdasági termelők, a gazdálkodók és a környezet javát szolgáló, egészséges talajok felé vezető útra tereli az EU-t.

Ez fontos lépés a talajegészséggel kapcsolatos sürgető kihívások kezelése felé, amelyek minden európai országra, élelmiszerláncunk rezilienciájára és a tágabb értelemben vett gazdaságra hatással vannak. Az új jogszabály hozzá fog járulni a talaj természeti katasztrófákkal, hőhullámokkal és szélsőséges időjárási eseményekkel, valamint más kritikus környezeti kihívásokkal, például az erózióval, a szennyezéssel és a biológiai sokféleség csökkenésével szembeni ellenálló képességének fokozásához is.

Az új irányelv elsődleges célja, hogy pragmatikus és rugalmas, a nemzeti talajmegfigyelési rendszereken alapuló keretet vezessen be a talaj egészségének Unió-szerte történő nyomon követésére. Tekintettel a talaj összetettségére, az irányelv nagy rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, hogy megközelítésüket a helyi talajviszonyokhoz igazítsák.

Az egyszerűsítési menetrenddel összhangban az irányelv fokozatos és pragmatikus megközelítése alacsony szinten tartja a tagállamok terheit. A megállapodás a Bizottság által javasolt irányelv fokozatos végrehajtására vonatkozó határidők többségét is meghosszabbította. Ezen túlmenően a rászoruló tagállamok a Bizottság segítségét is igénybe vehetik a talajmintavétel, -vizsgálat és -archiválás elvégzéséhez. Az irányelv továbbá nem ró kötelezettségeket a földtulajdonosokra és a gazdálkodókra, köztük a mezőgazdasági termelőkre a talaj egészségének és ellenálló képességének nyomon követésére vagy javítására vonatkozóan.

Az egészségesebb talajt garantáló egyedi intézkedések

A mai napon elért megállapodás a következő kulcsfontosságú intézkedéseket írja elő a tagállamok számára:

Átfogó és harmonizált, ugyanakkor rugalmas talajegészség-megfigyelési keret létrehozása az egészséges talajra vonatkozó kritériumokkal;

támogatás nyújtása a talajkezelőknek a talaj egészségének és ellenálló képességének javítása érdekében;

mérsékelje a területelvonásnak – például az épületeknek és az infrastruktúráknak – a talaj egyéb ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való képességére gyakorolt hatását, ugyanakkor ne akadályozza meg az ilyen tevékenységek engedélyezését;

A potenciálisan szennyezett területek azonosítása és kezelése az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok kiküszöbölése érdekében, a „szennyező fizet” elv tiszteletben tartása mellett.

Következő lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia az új irányelvet, mielőtt az hatályba léphetne. Ezt követően az irányelv 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba, ezt követően pedig a tagállamoknak három éven belül létre kell hozniuk az irányelv működéséhez szükséges nemzeti keretet.

Háttér

A Bizottság 2023. július 5-én elfogadta a talajmegfigyelésről és a rezilienciáról szóló irányelvre irányuló javaslatát. Az irányelv az európai zöld megállapodás, a talajvédelmi stratégia, a biodiverzitási stratégia és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv kulcsfontosságú eleme.

A talajromlás és -szennyezés jelentős kockázatot jelent az élelmezésbiztonságra és -biztonságra, a biológiai sokféleségre, az éghajlattal szembeni ellenálló képességre és a szélsőséges időjárási eseményekre nézve. Jelenleg az EU-ban a talajok 60–70%-a egészségtelen állapotban van. Például évente egymilliárd tonna talaj mosódik el az erózió miatt, ami a becslések szerint éves szinten 1,25 milliárd EUR mezőgazdasági termelékenységcsökkenést eredményez. A talajromlással kapcsolatos költségeket évente több mint 50 milliárd euróra becsülik.

A talajra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátása támogatni fogja az innovációt, a technológiai és szervezési megoldásokat, különösen a gazdálkodási gyakorlatok terén. Segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket és más földtulajdonosokat a legmegfelelőbb kezelési módszerek alkalmazásában, valamint abban, hogy növeljék a talaj termőképességét és hozamát, miközben minimalizálják a víz- és tápanyagfogyasztást. Ezen túlmenően ezek az adatok javítani fogják az aszályokkal, a vízmegtartással és az erózióval kapcsolatos tendenciák megértését, megerősítve a katasztrófamegelőzést és -kezelést. Az egészséges talajok és a jobb adatok további jövedelmi lehetőségeket biztosítanak a mezőgazdasági termelők és a gazdálkodók számára, akik jutalmazhatók a karbongazdálkodásért, az ökoszisztéma-szolgáltatásokért vagy az egészséges talajok és a rajtuk előállított élelmiszerek értékének növeléséért.

További információ

A Bizottság javaslata a talajmegfigyelésről és a rezilienciáról szóló irányelvre (2023. július 5.)

A Bizottság honlapja a talajról és a földterületről

Idézet(ek)

„A megállapodás fontos lépést jelent azon kockázatok kezelésében, amelyekkel az EU a talajromlás miatt szembesül élelmezésbiztonságunk szempontjából, enyhítve az éghajlatváltozás hatásait és a társadalmi-gazdasági jólétet valamennyi régiónkban és városunkban egyaránt. A jogszabály különösen a mezőgazdasági termelők és a talajgazdálkodók javát szolgálja azáltal, hogy támogatást és jobb ismereteket biztosít számukra a talajviszonyokról, ugyanakkor nem ró rájuk kötelezettségeket. Továbbra is együtt fogunk működni a tagállamokkal, a mezőgazdasági termelőkkel, az erdészekkel és más talajgazdálkodókkal annak érdekében, hogy mozgósítsuk a szükséges támogatást és elkötelezettséget annak érdekében, hogy megőrizzük ezt az alapvető erőforrást a jövő generációi számára.” – Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos”

Forrás:
Úton az egészségesebb talajok felé Európában; Európai Bizottság; 2025. április 10. (gépi fordítással készült változat)
Moving towards healthier soils in Europe; European Commission; Apr 10 2025 (hivatalos, angol nyelvű változat)

A talajmegfigyelésről szóló jogszabály: az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel

„A Tanács a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel arról az irányelvről, amely talajegészség-megfigyelési keretet hoz létre a reziliencia javítása és a szennyezett területek kockázatainak kezelése érdekében. Az irányelv emellett meghatározza a területkivonás mérséklésének elveit is, a talajfedettségre és a talajeltávolításra összpontosítva.

Az egészséges talajok jelentik az általunk fogyasztott élelmiszerek 95%-ának az alapját, a világ biológiai sokfélesége több mint 25%-ának otthonát, valamint bolygónk legnagyobb szárazföldi széntárolóját. A talaj ugyanakkor korlátozott erőforrás, és az EU-ban található talajok 60%-a nincs jó állapotban.

Az ideiglenes megállapodás fenntartja azt a törekvésként megfogalmazott, nem kötelező erejű célt, hogy 2050-re egészséges talajok álljanak rendelkezésre. Ezt a megállapodást még mindkét intézménynek meg kell erősítenie.

„A mai napon elért megállapodás azt jelenti, hogy legelső alkalommal alakítottunk ki a talajok Unió-szerte történő értékelésére és megfigyelésére vonatkozó uniós keretet. Legfőbb ideje cselekednünk, mivel az európai talajok 60%-a nem egészséges, és az állapotuk egyre romlik. Az egészséges és reziliens talaj kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztonságos és tápláló élelemiszereket és tisztább vizet biztosíthassunk a jövő generációinak.” – Paulina Hennig-Kloska, Lengyelország klímaügyi és környezetvédelmi minisztere

Átfogó megfigyelési keret

A tagállamok – a Bizottság támogatásával – először meg fogják figyelni, majd értékelni fogják a területükhöz tartozó valamennyi talaj egészségét, hogy ennek nyomán a hatóságok Unió-szerte megfelelő támogatást tudjanak nyújtani a talajromlás megelőzése és kezelése érdekében.

A Tanács és a Parlament egyetértett abban, hogy összehasonlítható adatokon alapuló, szilárd és koherens megfigyelési keretet kell létrehozni. Megállapodtak abban, hogy a tagállamok közös uniós módszertan alapján meg fogják állapítani a megfigyeléshez szükséges mintavételi pontokat. A társjogalkotók megállapodtak a PFAS-ek és a peszticidek megfigyelésére irányuló első lépésekről is.

A talajegészség értékelése

Az ideiglenes megállapodás fenntartja a közös talajdeszkriptorok (fizikai, kémiai és biológiai jellemzők) koncepcióját, amelyet az általános megközelítés és a Bizottság eredeti javaslata is tartalmaz.

Ezenkívül a talajegészség leírására szolgáló osztályozást vezet be, amely a Tanács általános megközelítésében meghatározott célértékeken és határértékeken alapulna a következők szerint:

a hosszú távú célkitűzéseket tükröző, uniós szintű, nem kötelező erejű fenntartható célértékek

minden egyes talajdeszkriptorra vonatkozóan tagállami szinten meghatározott beavatkozási határértékek, az egészséges talajállapothoz vezető rendelkezések rangsorolásának és fokozatos végrehajtásának lehetővé tétele érdekében

A területkivonás mérséklése

Az új irányelv meghatározza a területkivonás mérséklésének elveit is, a leginkább látható szempontokra, azaz a talajfedettségre és a talajeltávolításra összpontosítva. A tagállamok figyelembe fogják venni ezeket az elveket, ugyanakkor a területrendezésre vonatkozó nemzeti döntéseket tiszteletben kell majd tartani [többek között a lakhatásra, a bányászatra, a fenntartható mezőgazdaságra és az energetikai átállásra vonatkozóan].

A következő lépések

Az ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja azt.

Háttér

A Bizottság által 2021-ben előterjesztett uniós talajstratégia szerint az EU talajainak riasztó állapota elsősorban a célzott uniós jogszabály hiányának tudható be. Annak érdekében, hogy a talaj ugyanolyan szintű védelemben részesüljön, mint amely az Unióban a vízzel, a tengeri környezettel és a levegővel kapcsolatban már létezik, a Bizottság 2023. július 5-én benyújtotta a talajmegfigyelésről szóló irányelvjavaslatot.

Az irányelv legvégső törekvésként megfogalmazott célkitűzése az, hogy – az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével összhangban – 2050-re valamennyi talaj egészséges állapotban legyen. Az irányelv emellett az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének teljesítéséhez is hozzá fog járulni.

A talajmegfigyelésről szóló jogszabály: az EU úton van a talajok egészséges állapotának 2050-ig történő elérése felé (sajtóközlemény, 2024. június 17.)

A talajmegfigyelésről szóló jogszabályra vonatkozó általános megközelítés

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia

”

Forrás:
A talajmegfigyelésről szóló jogszabály: a Tanács megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel; Európai Unió Tanácsa; 2025. április 10.

Márciusban üzembe állt a háromszázezredik háztartási naperőmű Magyarországon

„Márciusban üzembe állt a háromszázezredik háztartási naperőmű Magyarországon – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közösségi oldalán vasárnap közzétett posztjában.

A MAVIR legfrissebb adatközlése szerint a kisebb napelemes rendszerekből április elejére már 300 562 működött hazánkban. 2733 megawatt összes beépített teljesítményükkel a 7712 megawatt naperőművi kapacitás több mint harmadát adták – írták a bejegyzésben.

Az ezredik háztartási méretű kiserőmű 2012-ben, a tízezredik 2015-ben, a százezredik 2021-ben, a kétszázezredik 2023-ban áll munkába. A többnyire családi házak tetejére felszerelt zöldenergia-termelők darabszáma és összes teljesítménye 2017 óta a tízszeresére nőtt.

A tavalyi bővülést a tárca közleménye szerint nagyban elősegítette a Napenergia Plusz Program. A modern napelemes rendszerek telepítését segítő pályázaton több mint 21 ezer család nyert el átlagosan 4,1 millió forint támogatást. A mintegy 87 milliárd forint megítélt hozzájárulásból 34 milliárd forintot már ki is fizettek. Az elkészült rendszerekben 51 megawattnyi napelemet létesítettek 81 megawattóra kapacitású energiatárolókkal.

Tavaly a naperőművekből származott a hazai áramtermelés negyede, ez a legmagasabb részarány a világon.

A már több mint 8000 megawatt időjárásfüggő megújuló teljesítmény kiegyensúlyozása érdekében a kormány korszerű gázerőműveket épít, több programban ösztönzi az ipari energiatárolók telepítését is.”

Forrás:
Rég várt adat a lakossági napelemekről; Infostart / MTI; 2025. április 13.

Egyszerűbb szabályozás, hatékonyabb alkalmazkodás a vízgazdálkodásban

„Egyszerűbb, átláthatóbb szabályozási környezetet teremt a vízgazdálkodásról szóló törvény tervezett módosítása. Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsájtott javaslata lehetővé teszi a tartósan vízhiányos időszak egy régióra történő kihirdetését.

A kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében új szemlélet szükséges, melynek fókuszában a fenntartható vízkészletgazdálkodás, a csökkenő készletek pótlása, vizeink hatékonyabb visszatartása áll.

A tartósan vízhiányos időszak területi lehatárolása a jövőben az aszálymonitoring állomások hidrometeorológiai és talajnedvességi adatai alapján történhet. A tervezett törvénymódosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a tartósan vízhiányos időszakot ne csak időben, hanem térben is le lehessen határolni. Ennek értelmében a tartósan vízhiányos időszakot nemcsak az ország egész területére, hanem meghatározott régióra, a vízügyi igazgatóságok működési területeire is ki lehet hirdetni.

A javaslat a vízgazdálkodási rendszer alapelveinek, szabályozási rendszerének és lényegi tartalmának változatlanul hagyása mellett hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, pontosítja a szabályozási szinteket, ezáltal segíti a szakmai és műszaki változások gyorsabb követését, valamint biztosítja a hatékonyabb jogalkalmazást.”

Forrás:
Egyszerűbb szabályozás, hatékonyabb alkalmazkodás a vízgazdálkodásban; Energiaügyi Minisztérium; 2025. április 8.

A körforgásos gazdálkodást be kell vezetni a mindennapi életben – Határ Renáta (helyettes államtitkár)

„A körforgásos gazdálkodást be kell vezetni a mindennapi életbe, az építőipar zöldítésében pedig számos kihívásra kell megoldást találni, mert az ágazatnak komoly felelőssége van a fenntarthatóságban – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, a 43. Construma nemzetközi építőipari szakkiállítás megnyitóján.

Határ Renáta szerint a változások azért sürgetőek, mert világszerte hatalmas mértékben terjeszkednek a városok, az ugrásszerűen bővülő cementgyártás a szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékát adja, más építőipari termékekkel együtt pedig bőven meghaladja a 10 százalékot is. Az energia 40 százalékát az épületek fogyasztják, és az építőanyagok gyártása ugyancsak rendkívül energiaigényes folyamat. A környezetterhelést a szállítással együtt járó kibocsátás is növeli, ezért arra kell törekedni, hogy az építők belföldön vagy a térségben előállított termékeket vásároljanak.

Ismertette, hogy Magyarországon az építőanyagok importaránya megközelíti az 50 százalékot, az állami beruházásoknál ezért a megrendelők arra törekednek, hogy az itteni gyártók megfelelő nyilatkozatokkal rendelkező termékei kerüljenek előtérbe. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nkft. (ÉMI) nyilvántartása szerint 450 gyártó körülbelül 11 600 termékéből majdnem 4800 rendelkezik részletes zöld nyilatkozattal, amely tartalmazza egyebek között a felhasznált anyagok beszerzési távolságát, az újrahasznált összetevőket, a felhasznált megújuló energiát, a vízfelhasználási és kibocsátási adatokat, valamint a termelési hulladék kezelési megoldását is – tette hozzá.

A helyettes államtitkár szerint a zöld átállás érdekében mielőbb át kell alakítani a termelési és fogyasztási szokásokat, hogy Európa tisztább és egészségesebb legyen. Az ehhez szükséges fejlesztések a jogszabályi környezet jelentős módosítását is igénylik, és ma még kérdéses, hogy az EU el tudja-e érni 2050-re a klímasemlegességet. A környezeti kihívások világszintűek, így azokat se Magyarország, de még a kontinens sem tudja egyedül megoldani, a fenntarthatósági célok megvalósítása nemzetközi összefogást igényel – hangsúlyozta…”

Forrás:
Helyettes államtitkár: a körforgásos gazdálkodást be kell vezetni a mindennapi életbe; Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM); 2025. április 10.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Mesterséges Intelligencia és Kiberbiztonság. Szakmai konferencia a Ludovikán

„2025. április 10-én a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében rendezték meg a (Kiber)biztonság gyakorlatAI című konferenciát, amely a mesterséges intelligencia egyre sokrétűbb alkalmazásait – és hasonlóan sokasodó kihívásait járta körül. A rendezvényt az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági Kutatóintézete, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos EIVOK szakosztálya közösen szervezte. A konferencia a technológia kettős természetét vizsgálta: vezérgondolata az volt, hogy az MI egyszerre jelent lehetőséget a biztonság erősítésére, de ugyanakkor rosszindulatú kezekbe kerülve új terepe és eszköze is a kibertér veszélyekben eddig sem szűkölködő világának. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések során a szakértők a gyakorlati alkalmazások mellett az etikai, jogi és társadalmi dilemmákra is kitértek, miközben hangsúlyozták az emberi felelősség kulcsszerepét.

„A mesterséges intelligencia olyan, mint egy kalapács: lehet hasznos szerszám, de lehet ártó fegyver is” – fogalmazott Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének igazgatója. Beszédében rávilágított arra, hogy az MI térnyerését – különösen a nagy nyelvi modellek megjelenését – komoly felhajtás és sokszor félelem is övezi. Ez azonban szerinte nem indokolt: az MI nem fogja megváltani a világot, de nem is fogja elpusztítani azt – annál sokkal komplexebb és árnyaltabb technológia ez. Más szavakkal: az új technológia nem csodaszer, de nem is apokaliptikus fenyegetés; eszköz, amelynek hatása a használójától függ. Szabó hangsúlyozta, hogy az MI alkalmazása nem csupán technológiai, hanem bizalmi és felelősségi kérdés is, amely multidiszciplináris megközelítést igényel.

A házigazdák nevében köszöntőt mondó Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektor-helyettese, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője ehhez hozzáfűzte, hogy az MI mélységei a laikusok számára nehezen érthetők, de nem is szükséges mindenkinek a matematikai hátteret ismernie. A köz- és magánszféra ugyanakkor egyre szélesebb körben alkalmazza a technológiát, így a biztonsági aspektusok megértése kulcsfontosságú. Fontos látni azt is – tette hozzá a tábornok -, hogy a mesterséges intelligencia technológiák használata messzemenően nem csupán a mérnökökre tartozó, technikai kérdés. A társadalmi értelemben vett bizalom, és az érem másik oldalát jelentő felelősség nélkül ez az új eszköztár beváltatlan ígéret marad; vagy ami még rosszabb, beláthatatlan fenyegetés. Magyar Sándor, a HTE elnöke is a kétarcúságot emelte ki bevezetőjében: az új technológia figyelmen kívül hagyása versenyhátrányt jelent, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazások megértése és szabályozása elengedhetetlen.

Varga Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, nyitó előadásában átfogó képet adott a mesterséges intelligencia és kiberbiztonság összekapcsolódásáról. Elmondta: bár a nagyközönség, de az üzleti élet zöme is csupán most ismerkedik a ChatGPT-vel és társaival, a generatív MI ma már a legfontosabb kiberfenyegetések között szerepel. Ransomware, deepfake, automatizált adathalászat, hamis chatbotok, generatív malware – csupán néhány példa az MI hátán érkező új kockázati tényezők közül. Az új technológia ugyanakkor a védekezésnek is erős „fegyvereket” biztosít; nincs messze az idő, amikor milliós számú kibertámadás éri a számítástechnikai rendszereket –naponta. Az MI adta automatizált védekezés nélkül esélyünk sem maradna a támadókkal szemben.

A konferencia tematikus blokkjai a mindennapi élet, és ehhez kapcsolódva a vállalati szektor esetpéldáin keresztül mutatták be a mesterséges intelligencia eszközök gyors hazai térnyerését. Nagy Zsombor, az OTP Bank Nyrt. Innovation Tribe projektvezetője előadásában rámutatott, hogy az MI-használat csak akkor válhat hatékonnyá, ha az átláthatóság, jogszerűség és emberi kontroll együttesen biztosított. Az OTP célja nem az ember kiváltása, hanem az emberi munka hatékonyságának növelése. A gépi rendszerek ott kerülnek bevetésre, ahol skálázhatóságot, gyorsaságot és pontos adatelemzést lehet elérni – mindezt szigorú szabályozási környezetben. Bódis Péter, az SMP Solutions Zrt. IT-biztonsági vezetője egy MI-alapú chatbotot mutatott be, amely „fáradhatatlan személyi asszisztensként” növeli az információbiztonsági tudatosságot. A beszélgető-robot nem csupán válaszol a kérdésekre, hanem aktívan segíti a felhasználókat a biztonsági protokollok betartásában. Golda Bence, a Cursor Insight műszaki vezetője pedig egy innovatív banki aláírópad fejlesztéséről számolt be, amely újszerű dokumentumhitelesítést tesz lehetővé személyes tanúsítvány nélkül. A projekt során a gépi tanulás és a mélytanulás algoritmusait alkalmazták az aláírások mozgásalapú elemzésére, ami új szintre emelte a digitális hitelesítés biztonságát.

A szakmai tömböket záró kerekasztalbeszélgetéseket Marsi Tamás NBSZ NKI főosztályvezetője és Bányász Péter egyetemi docens moderálták. A résztvevők – köztük Oláh István (OTP Bank Nyrt.), Griffiths Dániel (Black Cell Magyarország Kft.), Magyar Sándor (HTE, NKE) és Ott Károly (IdomSoft Zrt.) – egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia ma még nem képes kiváltani a szaktudást. Az új technológiák éppen, hogy felértékelik a nagy tapasztalattal rendelkező szenior munkavállalók kompetenciáját.

A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy az MI alkalmazása nem választható el az emberi felelősségtől. A technológia semleges; hatása attól függ, hogyan használjuk mi, emberek. Az előadók hangsúlyozták az oktatás és a tudatosság növelésének fontosságát, hiszen a technológia csak akkor szolgálja a társadalmat, ha megértjük korlátait és lehetőségeit. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott Mesterséges Intelligencia Jogszabálya (az AI Act) például fontos lépés az MI szabályozása felé, de a gyakorlati implementáció még számos kihívást tartogat. A rendezvény másik kulcsüzenete a multidiszciplináris megközelítés szükségessége volt. A kiberbiztonság már nem csupán informatikai kérdés, hanem gazdasági, jogi, etikai és társadalmi dimenziókat is érint. Éppen ezért fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Ludovikán megrendezett szakmai fórum, amelyek elősegítik a párbeszédet a különböző szektorok között, és hozzájárulnak egy biztonságosabb digitális jövő építéséhez.

A konferenciát Nyáry Gábor, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet kutatója moderálta.”

Forrás:
Az ismertetést készítette Nyáry Gábor; eGov Hírlevél; 2025. április 13.

Új törvény régi és új elemekkel – 2024. évi LXIX. törvény (Kiberbiztonsági tv.)

„Minden szervezetnek elemi érdeke, hogy tisztázza: vonatkozik-e rá a 2025. január 1. óta hatályos kiberbiztonsági törvény, vagy sem. A feladat egyszerűnek tűnik, de a jogszabály komplexitása miatt nem minden esetben az. Bizonyos kritériumok teljesülése esetén akár egy kisvállalat is bevonható a kiberbiztonsági törvény alanyai közé.

Egy kiberbiztonsági szabályozási hullám közepén járunk. Figyelemre méltó, hogy mi mentődött át a korábbi kiberbiztonsági törvényből a jelenleg hatályos, új törvénybe, illetve melyek az új elemek. Az érintett szervezeteknek mindezeket szem előtt tartva kell felkészülniük, hogy az érvényes rendelkezéseknek megfelelően járjanak el. A legfontosabb tudnivalókról Varga Gábor, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége kiberbiztonsági szakértője ad tájékoztatást.

Varga Gábor: Az új kiberbiztonsági törvényünk és a hozzá kapcsolódó rendeletek az Európai Unió NIS2 direktíváját ültetik át a hazai jogrendbe, miközben megtartják a korábbi magyar szabályozás egyes elemeit is. A változtatások egyik fő kiváltója, hogy a cégeknek, a kormányzati intézményeknek, valamint a magánszemélyeknek is egyre komolyabb kiberbiztonsági fenyegetésekkel kell szembenézniük. A csillagok szerencsés együttállása, hogy a kibertámadások hatásairól érkező, növekvő számú negatív hír idejére esik az új szabályozási hullám. Ennek nyomán a szakmában, majd talán az egész társadalomban el tudjuk érni, hogy a felhasználói közösség a probléma súlyosságának megfelelően reagáljon erre a sajnálatos jelenségre.

ComputerTrends: Hogy keresi a választ a kihívásokra az új törvény?
Varga Gábor: A korábbi törvény csak az állami és kormányzati intézményekre, illetve a kritikus infrastruktúrában érintett szervezetekre volt érvényes. Most – az európai uniós szabályozási iránynak köszönhetően – ezekhez társulnak a versenyszféra bizonyos ágazataiban működő vállalatok is. Ma már sok olyan, a biztonságot növelő technológiai fejlesztési eredmény áll a rendelkezésünkre, amelyekre építhet, és épít is a szabályozás: bizonyos szervezetek számára előírja a védelmi intézkedésekben történő alkalmazásukat. De minden technikai beavatkozás csak annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle. Emiatt aztán a törvényben vannak nem technológiai jellegű, szervezési jellegű kötelezettségek is.

CT: Mit kell szervezési jellegű kötelezettség alatt érteni?
Varga Gábor: Például azt, hogy milyen felelősség hárul a csúcsvezetőre annak érdekében, hogy a szervezet kiberbiztonsága rendben legyen. Vagy azt, hogyan kell a szervezetben a felelősséget elosztani, milyen feladatokat kell kiadni, hogy olyan rendszer álljon össze, amelyet implementálva a szervezet mindent megtett annak érdekében, hogy sem ő maga ne váljon az online támadások áldozatául, sem pedig az ügyfelei vagy végfelhasználói ne váljanak bármilyen digitális térben születő támadás tárgyává.

CT: Mi a helyzet azokkal a kisebb cégekkel, amelyekre ugyan nem vonatkozik az új törvény, de beszállítói azoknak a szervezeteknek, amelyek az új törvény hatálya alá esnek?
Varga Gábor: A szabályozástól függetlenül az elmúlt öt év nagy tapasztalata, hogy hiába teszek meg mindent a szervezetem biztonsága érdekében, ha a beszállítóim, partnereim nem teszik meg ugyanezt. Ezzel nemcsak engem veszélyeztethetnek, hanem azokat a partnereimet is, amelyek a közös értékláncunk távolabbi pontjain helyezkednek el. A szabályozás – nagyon helyesen – ezt a problémát is kezeli, a felismerés a törvény, illetve a végrehajtási rendelet szövegében is megmutatkozik. Ennek megfelelően egy kisvállalat is egyszerűen bevonható a kiberbiztonsági törvény alanyai közé, ha bizonyos feltételeknek megfelelő beszállítója a törvény egyes alanyainak.

CT: Hogy állunk a kiberbiztonság, illetve a felmerülő új előírások terén otthonosan mozgó szakemberekkel?
Varga Gábor: Régi problémája volt a magyar infokommunikációnak, hogy a szakember-utánpótlással nem álltunk jól. A kiberbiztonságra ez még most is igaz. A kérdést két részre bontanám: az egyik a kiberbiztonsági szakemberek utánpótlása, a másik a szélesebb felhasználói körben annak tudatosítása, hogy milyen rutinokat kell kialakítanunk, milyen készségeket kell megszereznünk és begyakorolnunk. A szakember-utánpótlás terén hasonlóképpen sok a tennivaló. Örvendetes, hogy erre mind az egyetemi képzésben, mind az átképzést célzó felnőttképzésben vannak erőfeszítések. Kiemelném, hogy a középfokú szakemberképzést is érdemes lenne fejleszteni. Számos olyan szerepkör van, ahol érteni kell a kiberbiztonsághoz, de nem feltétlenül egyetemi vagy főiskolai szinten. Ez a terület eddig nem kapott elég figyelmet. Ezért is szorgalmazza az IVSZ, hogy a technikumi oktatási programokban ne csak általános infokommunikációs szakmai készségeket, hanem kifejezetten kiberbiztonsági célú tudást is lehessen szerezni.

CT: Hol tartunk az Európai Unió országaihoz képest a NIS2 adaptálásában?
Varga Gábor: A NIS2 transzponálásában sokkal gyorsabban haladtunk, mint a legtöbb európai uniós ország. Magyarországon egyébként is időszerű volt a korábban IBTV vagy 50-es törvény néven ismert szabályozás frissítése, ami szerencsésen találkozott a NIS2-ből fakadó új elvárásokkal. Egyébként idén januárban sok európai ország szintén megtette a megfelelő lépéseket a törvényhozási folyamatában, de nálunk január 1-je óta már hatályos a törvény, és január végéig a szükséges rendeletek is megjelentek. Ezzel azonban még mindig nem tekinthetjük befejezettnek a feladatot, mert a törvény komplexitásából fakadóan nagyon sok értelmezési munka vár még ránk, hogy ne csak jogi, hanem gyakorlati értelemben is alkalmazható legyen.

CT: Sokan a NIS2 szóval azonosítják a magyar kiberbiztonsági törvényt. Rendben van ez így?
Varga Gábor: Ezzel sajnos félre tudjuk vezetni magunkat. Tény, hogy az új magyar joganyag jelentős része az Európai Unió vonatkozó direktívájából, tehát a NIS2-ből született. A kiberbiztonsági törvényünkben azonban számos olyan pont van, amely módosításokkal veszi át a NIS2 adott pontját. A magyar törvény például sokkal szélesebb érintetti kört azonosít annál, mint amit a NIS2 direktíva a megszületésekor, 2022 decemberében megkövetelt. Hasznos tehát, ha valaki ismeri a NIS2-t, de elengedhetetlen a kiberbiztonsági törvény elolvasása. Ahol eltérés van, ott egyértelműen a kiberbiztonsági törvény a mérvadó.

CT: Számíthatunk rá, hogy a mesterséges intelligencia terjedésének köszönhetően rövid időn belül meg kell változtatni akár a NIS2-t, akár a kiberbiztonsági törvényt?
Varga Gábor: Véleményem szerint az új szabályozás alkalmas rá, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos kiberbiztonsági teendőknek is keretet adjon. Az AI esetében két szempontból releváns a kiberbiztonság kérdése. Az egyik, hogy a mesterséges intelligenciát implementáló informatikai rendszereket is védeni kell. Amennyiben az a szervezet, ahol az AI fut, alanya a kiberbiztonsági szabályozásnak, akkor minden informatikai rendszerre, tehát az AI-t futtatóra is vonatkoznak a kiberbiztonsági törvény kötelezettségei. A másik, hasonlóképpen fontos szempont annak figyelembevétele, hogy azok a támadók is egyre inkább használják a mesterséges intelligenciát, akiktől a kiberbiztonsági törvény hivatott megvédeni minket. Sajnos nagyon sokféle támadást lehet itt felsorolni. Talán a legkézzelfoghatóbb, amikor phishing jellegű támadás érkezik. Ha az adathalász az egyre jobb minőségű nyelvi modelleket alkalmazza, akkor olyan jó minőségű magyar szöveget tud létrehozni, a tartalmat annyira relevánssá képes tenni számomra, hogy sokkal nehezebb észrevenni a csalást, mint korábban. De ez csak egy példa arra, hogy a mesterséges intelligencia mint innováció hogyan gyengíti a kiberbiztonságot, hiszen eszközt ad a támadók kezébe. Rögtön hozzátenném, hogy az AI hasonló eszközöket ad a védelmi oldal kezébe is, tehát például a nagy nyelvi modellek segítségével hatékonyabbá tehető az adatok, a szövegek elemzése, és ezáltal bizonyos támadások kivédése. Ebből is látható, hogy a kiberbiztonsági törvényt nemcsak előírások halmazának, hanem keretnek is kell tekinteni, amelyet ki kell tölteni a mindenkori technikai lehetőségekhez és kockázatokhoz igazodó hatékony védelmi intézkedésekkel, ami rugalmasságot is követel.

CT: Tartalmaz a kiberbiztonsági törvény kifejezetten a mesterséges intelligenciára vonatkozó specifikus követelményeket?
Varga Gábor: Nem, de ez több okból is így helyes. Az egyik, hogy a kiberbiztonsági szabályozásnak kiberbiztonsági területen kell maradnia. Amennyiben megengedi a mesterséges intelligenciát is alkalmazó védekezési mechanizmusok használatát az elvárt védelem érdekében, akkor a kiberbiztonsági szabályozás megtette, amit várhatunk tőle ebben a kérdésben. Úgy látom, hogy a kiberbiztonsági törvény így rendelkezik. Ugyanakkor fontos, hogy a másik oldal, tehát az AI szabályozása is lehetővé tegye, sőt segítse az ilyenfajta védekezési mechanizmusok alkalmazását. Persze ebből az is következik, hogy a kiberbiztonsági szakmának – mint minden, a mesterséges intelligenciát alkalmazni tervező területnek – figyelemmel kell lennie a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásra is. Sajnos a digitalizáció területén nagyon gyakori az egyes jogforrások interakciója.

CT: Az IVSZ Kiberbiztonsági munkacsoportja nemrégiben workshopot tartott a kiberbiztonsági rendelkezések magyar vonatkozásairól. Milyen problémákat vetettek fel a cégek, illetve milyen megoldásokat tudtak nekik javasolni?
Varga Gábor: Nagyon érdekes beszélgetés volt. Az egyik érdekes konklúzió az ismeretterjesztés fontossága, nevezetesen az, hogy az érintett cégek és állami intézmények tisztában legyenek azzal, hogy a szabályozás alá esnek-e vagy sem. Ez első hallásra triviálisnak tűnik, de korántsem ez a helyzet, mivel a kiberbiztonsági törvény rendkívül komplex. Már az első paragrafus is – amely leírja, hogy kinek kell figyelemmel lennie a törvényre – elég sok gondolkodást igényel. Ha ez elmarad, akkor adott esetben nem veszem észre, hogy valamilyen kötelezettségnek meg kell felelnem. Sok a kivételszabály is, tehát a felületes olvasó azt hiheti, hogy vannak bizonyos kötelezettségei, miközben valójában nincsenek. A workshop érdekes kimenetele tehát, hogy nincsenek rövid válaszok. Éppen ezért az IVSZ több olyan rendezvényt is szervez a jövőben a kiberbiztonsági munkacsoport keretein belül, ahol segít a tagságnak viszonylag gyorsan és fájdalommentesen feldolgozni a törvény különböző részeit. Fontos pont a felhőszolgáltatások alkalmazása, mivel az új törvény más megközelítésben szabályozza a felhőszolgáltatásokat, mint a korábbi törvény. A különböző szervezeti típusokra nagyon különböző kötelezettségeket ró. Ha valaki biztos akar lenni abban, hogy megfelel az előírásoknak, annak alaposan körbe kell járni és megérteni a törvény rendelkezéseit. Sok munka van még előttünk.”

Forrás:
Új törvény régi és új elemekkel; Mallász Judit; ComputerTrends; 2025. március 19.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Tovább bővülnek a hazai űripari források, 1,5 millió eurós pályázat indul az ESA-val együttműködésben

„A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Európai Űrügynökség (ESA) közreműködésével újabb, 1,5 millió euró keretösszegű pályázati felhívás nyílt meg a magyar űripar szereplői számára.

A 2025. április 11-én, a „3rd ESA Requesting Party Activity Fixed Call Briefing in Hungary” című szakmai eseményen bejelentett pályázattal a magyar űripari fejlesztésekre aktuálisan rendelkezésre álló források teljes összege 3,5 millió euróra emelkedett. A magyar űripari és technológiai vállalatok, kutatóintézetek és akadémiai szereplők számára új pályázati lehetőség nyílik, amely hozzájárulhat a szektor fejlődéséhez és nemzetközi integrációjához.

A pályázati felhívást Szolnoki Szabolcs, technológiáért felelős helyettes államtitkár ismertette, kiemelve, hogy ilyen mértékű támogatásra még soha nem nyílt lehetőségük a magyar űripar szereplőinek. Hozzátette, ezek a nagyszabású pályázati konstrukciók méltó módon emlékeztetnek arra, hogy Magyarország idén10 éve tagja az ESA-nak, amely fennállásának 50. évfordulóját ugyancsak 2025-ben ünnepli.

A most megnyílt pályázat az ESA Requesting Party Activities (RPA) programelemének keretében valósul meg, célja, hogy ösztönözze a hazai űripari ökoszisztéma bővülését, elősegítse a technológiai színvonal emelését, valamint megkönnyítse új belépők piacra lépését. A program fontos lépés a magyar űripar nemzetközi integrációja és versenyképessége felé vezető úton.

A pályázat keretében igényelhető tevékenységtípusok:
– Type A – Előkészítő tevékenységek: Kutatás és előkészítő munka, különös tekintettel az ESA-programokhoz való csatlakozás elősegítésére.
– Type B – Repülési szegmens K+F: Űripari berendezések és technológiák fejlesztése, ESA- vagy kereskedelmi küldetések számára.
– Type D – Űrtudomány: Tudományos kutatási projektek támogatása, tudományos missziókban való részvétel.
– Type E – Műholdfejlesztés: Hazai fejlesztésű technológiák tesztelése és bemutatása űrbeli környezetben.
– Type F – Űralkalmazások: ESA űrinfrastruktúrán alapuló termékek és szolgáltatások piacra vitele.
– Type H – Űrrel kapcsolatos képzések: Az ipari szereplők szakmai továbbképzésének támogatása.

A pályázati felhívásra minden olyan Magyarországon bejegyzett vállalat vagy kutatóintézet jelentkezhet, amely a támogatott tevékenységet hazánk területén végzi, és érvényes regisztrációval rendelkezik az esa-star rendszerben.

A pályázati felhívás az alábbi linken érhető el: https://esastar-publication.sso.esa.int/ESATenderActions/details/156738
A Nemzetgazdasági Minisztérium bátorítja a hazai vállalkozásokat, kutatóintézeteket és akadémiai műhelyeket, hogy éljenek ezzel a példaértékű lehetőséggel, és csatlakozzanak a magyar űripar fejlődését megalapozó kezdeményezésekhez.

A Minisztérium továbbra is nyitott az űrtevékenységekben jeleskedő hazai szereplők megkeresésére, és támogatja őket az ESA-n és az Európai Unión keresztül elérhető további pályázati és üzleti lehetőségek kiaknázásában.”

Forrás:
Tovább bővülnek a hazai űripari források, 1,5 millió eurós pályázat indul az ESA-val együttműködésben; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. április 11.

Szakirodalom

A felelős technológiafejlesztés agilis mechanizmusai

„Az agilis kormányzás az alkalmazkodóképességet, a reagálóképességet és a rugalmasságot igyekszik beágyazni a hagyományos kormányzási megközelítésekbe, hogy segítse a technológia felelős innovációját. A technológia szabályozásának agilisabb megközelítései támogatására jelen szakpolitikai dokumentum egy olyan koncepcionális modellt épít fel, amely az innovációs folyamatot a szakpolitikai ciklushoz viszonyítja. Ezután a jelentés bemutatja az agilis szabályozás előmozdításában hasznos mechanizmusok tipológiáját, és példákon keresztül tárgyalja ezeket a mechanizmusokat. Ezek a példák pedig arra vonatkozóan nyújtanak támpontot, hogy az agilis szabályozási mechanizmusok hogyan használhatók a szakpolitika és a technológiafejlesztés különböző szakaszaiban. A jelentés kiemeli, hogy a kormányzás és a technológia hogyan fejlődik együtt, és hogyan kell javítani kölcsönhatásukat a felelős innováció megvalósítása érdekében.”

Forrás:
Agile mechanisms for responsible technology development; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers, No. 176, OECD; DOI: 10.1787/2a35358e-en; 2025. április 8.

Energia és mesterséges intelligencia

„A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és elterjedése felgyorsult az elmúlt években, ami felveti a kérdést, hogy mit jelent majd a technológia széles körű elterjedése az energiaágazat számára. Nincs mesterséges intelligencia energia nélkül – különösen az adatközpontok számára szükséges villamos energia nélkül. Ugyanakkor, ha széles körben alkalmazzák, a mesterséges intelligencia átalakíthatja az energiaipar működését. Eddig azonban a politikai döntéshozók és más érdekelt felek – átfogó adatok hiányában – gyakran nem rendelkeztek olyan eszközökkel, amelyekkel a kérdés mindkét oldalát elemezni tudták volna.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) jelentése ezt a hiányosságot kívánja pótolni új globális és regionális modellek és adatkészletek, valamint a kormányokkal és szabályozó hatóságokkal, a technológiai szektorral, az energiaiparral és nemzetközi szakértőkkel folytatott széles körű konzultáció alapján. A jelentés megpróbálja előrejelezni, hogy a mesterséges intelligencia mennyi villamos energiát fogyaszthat a következő évtizedben, és mely energiaforrások segíthetnek ennek kielégítésében. Azt is elemzi, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése mit jelenthet az energiabiztonság, a kibocsátás, az innováció és a megfizethetőség szempontjából.

Tartalomjegyzék
Összefoglaló
Az energia és az MI kapcsolatának megértése
A mesterséges intelligencia energiaigénye
A mesterséges intelligencia energiaellátása
A mesterséges intelligencia az energia optimalizálásáért és az innovációért
A mesterséges intelligencia és az energiabiztonság
A mesterséges intelligencia és az éghajlatváltozás”

Forrás:
Energy and AI; International Energy Agency (IEA); 2025. április 10. (a kiadvány szabadon letölthető)
Lásd még:
AI is set to drive surging electricity demand from data centres while offering the potential to transform how the energy sector works; International Energy Agency (IEA); 2025. április 10.

15. szám, 2025. április 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom