Tartalomjegyzék

„Több szervezet is osztozik abban a felelősségben, amely Magyarország kiberbiztonságának szavatolását jelenti. Az alábbi cikkben áttekintjük – legalábbis nagy vonalakban –, hogy melyek ezek a szervezetek és milyen feladatokat látnak el.

◼︎ Sokan egy célért

Január 1-jén hatályba lépett a „Magyarország kiberbiztonságáról” címet viselő törvény, amely egységes keretbe rendezi a több korábbi törvény és rendelet által szabályozott védelmi tevékenységet. Része ennek az állami intézményrendszer és a feladatok, felelősségek átgondolása és átszervezése is.

Nézzük meg, hogy kinek milyen feladata van a nagy képet tekintve! (Az alábbi felsorolásból természetesen hiányoznak mindazok a piaci szereplők, amelyek szolgáltatóként látják el egy-egy vállalat vagy szervezet első szintű kiberbiztonsági védelmét.)

Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoport

A legfelsőbb, stratégiai szinten a 2013 óta létező Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács áll, amely ebben a formájában hamarosan megszűnik. A Tanács tagjait az egyes minisztériumok és a kiberbiztonsági hatóságok delegálták, egyik legfontosabb feladata a mindenkori nemzeti kiberbiztonsági stratégia kidolgozása, a végrehajtás részfeladatokra bontása és nyomon követése volt. Szintén a Tanácsot jelölték ki arra, hogy kiberbiztonsági témákban tanácsokkal szolgáljon a kormány számára.

Az új törvény hatályba lépése után újjáalakuló szervezet neve Nemzeti Kiberbiztonsági Munkacsoport lesz, amelyet a kiberbiztonságért felelős biztos vezet majd; a biztost az informatikáért felelős miniszter jelöli ki. Hasonlóan elődjéhez, a Munkacsoport kiberbiztonsági kérdésekben a kormány javaslattevő és véleményező szerve lesz, valamint gondoskodik a törvényben és a rendeletekben meghatározott tevékenységek összehangolásáról. A tervek szerint kiberbiztonsági témájú jogszabály módosítását vagy új jogszabály kezdeményezését csak a Munkacsoport és a kiberbiztonságért felelős biztos véleményét kikérve lehessen megtenni. (Pontos feladatait az új törvény végrehajtási kormányrendelete szabályozza.)

Munkáját segítik majd az almunkacsoportok, és feláll egy operatív törzs is. Utóbbinak fontos szerep jut: ez a szervezet jogosult arra, hogy egy bekövetkezett nagyszabású kiberbiztonsági incidenst magasabb szintre eszkaláljon és kiberbiztonsági válsághelyzetté nyilvánítson, amely számos azonnali intézkedés bevezetését teszi lehetővé. Válsághelyzetet idézhet elő egy hazai kormányszervet vagy kritikus infrastruktúrát érintő jelentős támadás, vagy egy enyhébb incidens, ha az Magyarországon kívül még legalább egy EU-tagországot érint. Az operatív törzsben helyet kap a Védelmi Igazgatási Hivatal képviselője is: a hivatal az általános válságkezelésben játszik fontos szerepet, így ebbéli minőségében vállal részt a kiberbiztonsági válságok elhárításában.

Szintén a munkacsoport keretein belül működik majd az eddig is létezett Nemzeti Kiberbiztonsági Fórum, amely a nem kormányzati szereplőkkel való együttműködés megvalósítására szolgál.

Nemzeti Kibervédelmi Koordinációs Központ

Viszonylag friss, és egyelőre kissé hányatott sorsú szereplője a kibervédelemnek a tavaly létrehozott Nemzeti Kibervédelmi Koordinációs Központ (NKK-HU). A központ feladata, hogy magyar tagja és kapcsolattartó pontja legyen az európai Nemzeti Koordinációs Központok Hálózatának, és az Európai Kibervédelmi Kompetencia Központtal (ECCC-vel) együtt fejlessze és erősítse a kiberbiztonságot nemzeti és európai szinten.

A tavalyi kormányrendelet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ-t) jelölte ki a központ létrehozására, azonban a KIFÜ tavaly december 31-én megszűnt, feladatait más szervezetek vették át. Az új törvény alapján a végrehajtási kormányrendelet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot jelölte ki az NKK-HU feladatainak átvételére.

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

Az SZTFH egy évvel ezelőtt került reflektorfénybe, amikor megkezdődött a NIS2 irányelv gyakorlatba való átültetése: ennek lebonyolítása – legalábbis a piaci szereplők tekintetében – a hatóság feladata.

Sokrétű feladatkör hárul az SZTFH-ra. Befogadta és elbírálta a NIS2 hatálya alá tartozó szervezetek regisztrációs kérelmeit – 2024. januárjától mostanáig 3000-3500 kérelmet bíráltak el, és a későbbiekben a hatóság kötelessége lesz, hogy az irányelv hatálya alá bekerülő szervezeteket regisztrálja. Hatóságként alapvetően nem végez majd ellenőrzéseket az érintetti körnél az SZTFH – ez a kijelölt auditorokra hárul majd, de ezeknek az auditoroknak a felügyelete már a hatóságra tartozik. Hasonlóképpen felügyeli az SZTFH a sérülékenységvizsgálatra és az incidenskezelésre jogosult szervezeteket. A fenti szervezetek között lehetnek majd átfedések – az auditorok minden bizonnyal végezhetnek majd sérülékenységvizsgálatot, de ez fordítva ritkán működik majd, mert az auditorokra szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Gyakorlat indul!

Az NKI már évek óta szervez kibervédelmi gyakorlatokat – az új törvény annyi újdonságot hoz ebbe, hogy a gyakorlat kötelezően előírható lesz. Ezek során elsősorban az embereket és a védelmi eljárásokat, vagyis az incidenskezelési képességeket tesztelik, nem annyira a technikai sérülékenységet. A gyakorlatozó szervezet szakembereivel egyeztetve, védett, zárt környezetben előidéznek egy incidenst, amelyet a csapatnak meg kell oldania. A gyakorlat végén az NKI részletes visszajelzést ad, de ennél is fontosabb, hogy a résztvevők egymás között megbeszéljék és értékeljék a tapasztalatokat. Nagy előny ennek, hogy biztonságos körülmények között teszi lehetővé a csapatok összecsiszolódását és az eljárások tesztelését. A gyakorlatok a leghatékonyabb eszközök egyike a szervezeti kiberbiztonság tesztelésére és növelésére.

Az új törvény bizonyos szervezetek számára előírhatja, hogy csak tanúsított IKT-termékeket és szolgáltatásokat vásárolhat, illetve vehet igénybe. Az ezeket tanúsító vállalkozásokat szintén az SZTFH felügyeli. Ugyancsak lesz feladata az SZTFH-nak a posztkvantum-titkosítással kapcsolatban is. A törvény megjelöl olyan szervezeteket, amelyek kötelesek posztkvantum (azaz kvantumszámítógéppel sem feltörhető) titkosítást alkalmazni. Emellett léteznek szervezetek, amelyek ilyen titkosítást szolgáltathatnak, mellettük pedig azok a tanúsítók, amelyek igazolják, hogy kínálhatnak ilyen szolgáltatást. A két utóbbi vállalati kör felügyelete is az SZTFH alá tartozik majd.

Alkotmányvédelmi Hivatal

Közvetett, de fontos szerep jut az AH-nak a hazai kibervédelemben. Számos olyan szervezet, személy, amelyet és akit az SZTFH felügyel hatóságként, az AH alapos vizsgálata után kerülhetnek a nyilvántartásba. Mindenképpen ilyenek a kiberbiztonsági auditorcégek (belőlük jelenleg kilenc van). Ezeknek komoly előírásoknak kell megfelelni, és nemzetbiztonsági megfelelésüket az AH igazolja. Hasonlóan jár el a sérülékenységvizsgálatra és a posztkvantum-titkosításra jogosult szervezetek esetén is.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

A négy kijelölt kiberbiztonsági hatóság közül az NBSZ – némi leegyszerűsítéssel – az állami szereplők védelmét látja el (kivéve, ha a honvédelem kötelékébe tartoznak). Feladatköre hármas: hatósági tevékenységek, incidenskezelés és sérülékenységvizsgálat. Szélesebb feladatkörrel bír, mint az SZTFH, hiszen ez utóbbi nem maga végzi az auditálást, a sérülékenységvizsgálatot és az incidenskezelést sem, míg az NBSZ mindhárom tevékenységet folytatja.

– Hatósági tevékenységek

Alapvetően bürokratikus jellegű tevékenység, a hatóság ellenőrzi, hogy az érintettnél megtörténtek-e a jogszabályban előírt védelmi intézkedések, elkészültek-e a szükséges dokumentációk, kijelölték-e a felelősöket.

– Sérülékenységvizsgálat

Sérülékenységvizsgálatot kétféle hatáskörben is folytathat az NBSZ-NKI. Hatóságként joga van ilyet végeztetni az ügyfeleinél (illetve azok is kezdeményezhetik a vizsgálatot). Ugyanakkor a törvény az NBSZ-t kijelölte állami sérülékenységvizsgáló szervezetnek is – ebbéli minőségében bármilyen vállalatnál, szervezetnél végezhet vizsgálatot, ha azt indokoltnak tartja.

Az általában egy-egy rendszerre kiterjedő, alapos, de manuális sérülékenységvizsgálatot más módszerekkel is kiegészíti az NBSZ. Működtet egy automatizált sebezhetőségdetektáló rendszert és szolgáltatást, amelyet a hozzá tartozó érintetti kör ingyenesen igénybe vehet. A rendszer havonta automatikusan ellenőrzi az internetről elérhető rendszerek legfontosabb sérülékenységeit, és erről rendszeres visszajelzést ad; ennek használatával a szervezetek jelentősen tudják csökkenteni kitettségüket.

Az új törvény egyik újítása, hogy az állami szektorban és az állami befolyás alatt álló szervezeteknél már a fejlesztési projekt során, az előírt pontokon kötelező lesz sérülékenységvizsgálatot végezni – ezt is az NBSZ-NKI folytatja le. Így nem egy kész rendszert kell esetleg utólag, nagy költséggel kijavítani, hanem már menet közben kiderülhetnek a gondok.

– Incidenskezelés

Az NBSZ-NKI a kijelölt nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központ, más néven a nemzeti CSIRT (Computer Security Incident Response Team). Ez azért is fontos, mert nemzeti CSIRT-ből definíció alapján csak egy lehet, amely tartja a kapcsolatot a külföldi társszervekkel. (Ágazati CSIRT-ek létrehozására lenne lehetőség, de egyelőre csak egy ilyen létezik, a tudományos közösségben – ez a HUNCERT, amely a HUN-REN SZTAKI keretein belül működik.)

A nemzeti CSIRT egyik fontos feladata, hogy fogadja az érintettektől jövő incidensbejelentéseket. Az NBSZ saját (állami és önkormányzati) ügyfelei minden incidenst kötelesek jelenteni, az SZTFH felügyelete alatt állóknak csak a jelentős incidensekről kell számot adniuk. A NIS2 irányelv értelmében ez azt jelenti, hogy 24 órán belül a legfontosabb adatokat le kell jelenteni – ehhez az NBSZ űrlapot készít majd, megkönnyítve az adatszolgáltatást és -feldolgozást. 72 órán belül részletesebb jelentéssel kell szolgálni, amely már technikai információkat is tartalmaz, hogy azok alapján megelőző intézkedéseket lehessen hozni. Végül 30 napon belül le kell tenni az asztalra egy igen részletes jelentést, amely már az incidens óta foganatosított védelmi intézkedéseket is tartalmazza.

A másik fontos feladat a tényleges incidenskezelés. A szakemberek itt azonban hangsúlyozzák, hogy a cél nem az, hogy a nemzeti CSIRT legyen a teljes állami szektor incidenskezelő központja. Az incidensek elhárítása alapvetően az érintettek feladata lesz, akár saját csapattal, akár külső szolgáltatók igénybevételével. Ugyanakkor, ha az érintett nem tudja elhárítani az incidenst, kérhet segítséget, illetve a CSIRT is dönthet úgy, hogy beszáll a védekezésbe. Ugyancsak a CSIRT funkció részeként bonyolít le kiberbiztonsági gyakorlatokat a szakszolgálat…

A honvédelmi szféra

A honvédelemmel kapcsolatos szervezetek esetében a hatályos jogszabályok alapján a hatósági feladatokat az idei évtől a honvédelmi miniszterhez rendelik, míg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat incidenskezelő szervként lép fel az ágazat tekintetében, valamint ellátja a sérülékenységvizsgálattal kapcsolatos feladatokat is, mint ahogy a termék- és szolgáltatástanúsítást is.

A Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnoksága az egyik legfiatalabb szervezet ezen a listán, két évvel ezelőtt hozták létre a korábbi szemlélőségből. A szervezet fő tevékenysége, hogy a kibervédelem és a kiberműveletek területén meghatározza az MH képességeinek fejlesztéséhez szükséges stratégia irányokat, illetve hogy hadműveleti szinten vezesse a kiber- és információs műveleteket. Közvetlen alárendeltségében működik az MH Kiber- és Információs Műveleti Központja, amely egyebek mellett vezeti és irányítja a kiber- és az információs műveletekbe bevont erőket, együttműködik a szövetségesek hasonló szervezeteivel, valamint tervezi és irányítja a komplex információs környezetben történő feladat-végrehajtást.

Magyar Nemzeti Bank

A negyedik hazai kiberbiztonsági hatóság, amelynek hatásköre a hazai bankokra, pénzintézetekre terjed ki. A kiberbiztonsággal kapcsolatos előírásokat és feladatokat a DORA rendelet felhatalmazása és annak rendelkezései alapján végzi.”

Forrás:
Így épül fel Magyarország kibervédelme; Schopp Attila; IT Business; 2025. január 14.

Közigazgatás, politika, jog

Bejegyezték a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök méltányossági kérelmeinek elbírálását végző alapítványt

„Szakmai stábbal bejegyezték azt az alapítványt, amelybe kiszervezi az állam a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök méltányossági kérelmeinek elbírálását. Ez csak a gyógyszereknél évi 18-20 ezer döntést jelent, közel 50 milliárd forint értékben.

A név kötelez, így a „szegények orvosáról”, Batthyány-Strattmann Lászlóról nevezték el azt az alapítványt, amelyik hamarosan átvesz egy fontos, egészségügyi témájú államigazgatási szakmai feladatot, és elbírálja egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi méltányossági kérelmeit. Az állami támogatásról döntő alapítványt végül január 14-én jegyezték be.

A „Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért” elnevezésű, állami alapítású szervezet létrehozásáról még tavaly június közepén döntött az Országgyűlés, feladatul szabva, hogy az alapítvány vegye át 2025. január elsejétől a társadalombiztosító által nem támogatott, így nyilvánvalóan drágább gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eddig is létező, egyedi méltányossági támogatási feladatát.

Ám az alapítvány létrehozása csúszott – az alapító okirat csak november 27-én készült el –, ezért a tavaly decemberben elfogadott 2025-ös költségvetésben nemcsak az szerepelt, hogy a szervezet 2025-ben 45 milliárd forintos keretből gazdálkodhat, hanem átmeneti rendelkezésként az is, hogy az alapítvány bejegyzése után még egy hónapig változatlanul az egészségbiztosító jár el ezekben az ügyekben.

Mivel az alapítvány nyilvántartásba vétele január 14-én megtörtént, várhatóan február 15-től láthatja majd el a feladatát. Ennek legfontosabb része a kormány által évről évre, az aktuális költségvetésben biztosított pénzt szétosztása méltányossági támogatásként. Sőt, erre a célra lehet fordítani az alapítványnak kivételesen már 2025-ben is felajánlható adó-egyszázalékot és egyéb bevételeket is.
…
Nem tudni, a részletek változnak-e, de az új rendszerben is két fő készítménycsoport lehet érintett: a Magyarországon nem használt, nem törzskönyvezett gyógyszerek és a törzskönyvezett, de nem tb-támogatott készítmények. Előbbi a nehezebb ügy, mert ilyenkor a kezelőorvosnak meg kell szereznie a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egyedi importos engedélyét.

Ha ez megvan, jön az a kör, amit az amúgy itthon is elérhető, törzskönyvezett, de nem tb-támogatott gyógyszereknél kell befutni. Ez a méltányossági kérelem folyamata, és ezt veszi át az alapítvány a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Jelenleg a NEAK Egyedi Méltányossági Főosztálya bírálja el az évi akár 18-20 ezer kérelmet, és külön társadalmi etikai bizottság is segíti bizonyos esetekben a döntést.

A NEAK-hoz hasonlóan az alapítvány is a törvényben előírt szempont, „a beteg ember életminőségének javítása érdekében az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján” ítéli meg a támogatásokat, amelyeknek a méltányossági gyógyszerkassza szab határt. Ez a kassza – hasonlóan a korábbi évekhez – idén tehát 45 milliárd forint.

Arról a HVG már korábban írt, hogy naponta több mint száz kérelem érkezik gyógyszerek és terápiák egyedi méltányosságban való engedélyezésére. Ahogy a témában jártas szakemberek kiszámolták, egyetlen egyedi méltányosság elbírálására mindössze pár perce van egy munkatársnak, aki így nem biztos, hogy kellően alapos szakmai munkát tud végezni, és ezért nem is az elbírálót kell hibáztatni.

A méltányossági ártámogatás amúgy gyakran szinte 100 százalékos: olyan drága készítményekről van szó, ahol kisebb dotáció nem sokat segítene, mivel a havi adag ára több millió forint lehet. Legfeljebb jelképes, 1000-1500 forintos „dobozdíjat” kell a betegnek fizetni ezeknél a gyógyszertípusoknál: neurodegeneratív, onkológiai, autoimmun és öröklődő genetikai betegségek kezelésére szolgáló készítmények…”

Forrás:
Döcögve, de elindult az alapítvány, amely a gyógyszerek méltányossági állami támogatásáról, tízmilliárdokról dönt majd; HVG.hu; 2025. január 15.

Támogatni kell, hogy sikeres technológiai, startup ökoszisztéma jöjjön létre – mondta Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár

„Magyarország kis, nyitott, korlátozott természeti erőforrásokkal rendelkező országként a tudásra, kreativitásra építhet, ezért támogatni kell, hogy sikeres technológiai, startup ökoszisztéma jöjjön létre és ezt segítheti a Budapesten májusban megrendezendő Zero One Hundred konferencia – mondta Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár szerdán budapesti sajtótájékoztatón.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezetője a májusi, a NIÜ támogatásával megvalósuló eseményről szólva elmondta: a konferencia lehetőséget biztosít a magyar kockázatitőke-piac és startup ökoszisztéma fejlődésére, a finanszírozási források bővítésére. A rendezvény révén nemzetközi befektetők és kockázati tőkések találkozhatnak a magyar piac szereplőivel, ami mindkét fél számára előnyökkel járhat. Hangsúlyozta: ahhoz hogy a globális piacon sikeres innovatív magyar vállalkozások jöjjenek létre, az ökoszisztéma minden szereplőjének összefogása szükséges

Bódis László ismertetése szerint a kormány számos intézkedéssel támogatta az elmúlt években az innovatív vállalkozások kialakulását. Az államnak támogató szerepet kell biztosítania, hogy a piaci szereplők – inkubátorok, kockázati tőkebefektetők, üzleti angyalok – aktívabban és eredményesebben végezhessék feladatukat – hangsúlyozta. A felsőoktatási hallgatók számára 2020-ban elindított Hungarian Startup University Programmal célja az innovatív vállalkozói szemléletre való felkészítés, a startupok alapításához szükséges ismeretek megismertetése volt. Több mint 20 ezer fiatal vett részt a programban az elmúlt öt évben – ismertette. A tavaly negyedik alkalommal megtartott Startup Factory inkubátor támogatási program keretében tucatnyi technológiai inkubátor számára biztosított vissza nem térítendő támogatást, amelyet aztán a társaságok kihelyeztek induló startup vállalkozások számára.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az idei évben új kockázati tőkeprogramot indít, amely során az állam a piaci befektetők mellé társbefektetőként lép be, ezzel segítve a piaci szereplők kockázatának csökkentését. Idén új programok indultak a doktoranduszok és posztdoktori kutatók bevonására, hogy ne csak kutatással, hanem annak piaci hasznosításával is foglalkozzanak – emelte ki. Megjegyezte: az elmúlt években számos adózási és iparjogvédelmi módosítás történt, amelyek könnyítették a startupok finanszírozását és működését.

Pavol Fuchs, a Zero One Hundred befektetési kapcsolatokért felelős vezetője elmondta: az elmúlt nyolc évben a társaság több mint 50 eseményt szervezett, mintegy 1800 előadó és 8000 befektető részvételével. A rendezvények célja, hogy elősegítsék a magántőke és kockázati tőke piacok szereplői közötti együttműködést, és támogassák az európai innovációs ökoszisztéma fejlődését. Kiemelte: a 155 milliós, 2,4 ezer milliárd összesített GDP-vel rendelkező kelet-közép-európai térség magántőke- és kockázati tőkepiaca jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. A régió országaiban tavaly a magántőke és kockázatitőke alapok összesen 818 millió eurót gyűjtöttek, ami az európai összérték 0,6 százaléka, a megvalósult befektetések értéke a teljes európai érték 1,7 százalékát, 1,7 milliárd eurót tettek ki, míg az exitek értéke a régiós cégekből 935 millió euró volt, ami 3,1 százaléka volt az európai összesített értéknek.

A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, hogy az exitek befektetésekhez viszonyított magasabb aránya egyben a forrásfelhasználás hatékonyságát is jelzi, ami a régióban működő alapok szakértelmét jelzi.”

Forrás:
Bódis László: Magyarország a startup ökoszisztéma fejlesztésében a tudásra és kreativitásra építhet; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. január 15.

Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program: ismételten módosítják a határidőket az informatikai problémák miatt

„Kitolja a Nemzetgazdasági Minisztérium a Demján Sándor 1+1 beruházás-támogató program határidejeit. Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár péntek kora délután arról posztolt a Facebookon, hogy az előregisztráltak számára a dokumentumok feltöltésére vonatkozó határidőt január 21. (kedd) 17 óráig meghosszabbítják. Emiatt változik a pályázat benyújtásának a napja is, a végleges beküldésre január 23. csütörtök 10 és 16 óra között lesz lehetőség.

Ahogy arról csütörtökön írtunk, nem indult zökkenőmentesen a 48 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 program. A támogatásért egy olyan online felületen kell regisztrálni, ami számos olvasónk visszajelzése alapján láthatóan nem bírja a terhelést, késő este is alig lehetett használni az oldalt, a pályázati anyagok között újabb és újabb szükséges elemek jelentek meg, miközben a határidő mindenkit nagyon szorított. A kormány első körben annyit tett, hogy öt órával meghosszabbította a regisztrációs határidőt (magának a pályázatnak az eredeti leadási határideje január 22. szerda volt). Ezeket a határidőket tolták most ki január 21-re és január 23-ra.

Egy pályázatírással foglalkozó olvasónk ugyanakkor dél után nem sokkal még azt írta, reggel óta egyik kollégájának sem sikerült belépnie. „Így nem látjuk, hogy január 21-ig ez hogy fog összejönni. Abban bízunk, hogy a többség hétvégén nem használja a rendszert.”

Szabados azt írja, a mai előregisztrációs határidőig több mint 6500 érdeklődés érkezett, ami mutatja, hogy „a vállalkozások terveznek beruházásokat és szeretnének új eszközöket beszerezni”. Az államtitkár azt ígéri, a január 23-i leadás után az elbírálást lebonyolító MGFÜ minden egyes benyújtott pályázatot leértékel és pontozás alapján sorba állít. „Így nem kell azon sem aggódni, hogy esetleg a benyújtásra adott időablak során a rendszer automatikusan lezár a forráskeret kimerülésével”, írja. Az államtitkár garantálja, hogy a legmagasabb pontszámot elérő projekteket választják majd ki. Szabados ennél pontosabb indoklást nem írt arról, hogy miért kellett kitolni a határidőt.

Csütörtöki késő esti posztjában rémhírterjesztésről írt: „Visszautasítjuk azoknak a reakcióit, akik – csak önös érdekből és szenzációhajhász módon – negatívan állítják be a programra jelentkezők számát, a tények ismerete nélkül” – írta. A posztban megígérte, hogy mindenki be tudja majd nyújtani a pályázatát a programra, aki az előregisztrációban pályázati azonosítóval ellátott adatlappal rendelkezik. Ebben a bejegyzésben azt is írta, a nagy hajrában az utolsó előtti napon ezer új regisztráló lépett be szinte egyszerre a pályázatkezelő felületre a már meglévő kitöltők mellé, ami időszakosan hibát okozott. „Ennyien hagyták tehát az utolsó pillanatra az előregisztrációt.” Szerinte ugyan lelassulhatott a rendszer, de az adatfeltöltések folyamatosak voltak, és a posztja írásakor is azok. „Látszik a túljelentkezések számából, hogy valószínűleg több igény jön majd be, mint amekkora keretünk van. De ez jó hír, hiszen a vállalkozások ezzel azt demonstrálják, hogy hajlandóak beruházni a jövőbe.”

Forrás:
Másodszor is módosítják az informatikai problémákkal küszködő Demján Sándor 1+1 program leadási határidejét; Bánáti Anna; Telex; 2025. január 17.
—

„A kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének részeként megvalósuló Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Programra a mai határidőig több mint 6.500 db előzetes regisztráció érkezett.

A kimagasló érdeklődés jól mutatja, hogy a vállalkozások terveznek beruházásokat és szeretnének olyan új eszközöket beszerezni, amelyekkel termelékenységüket javítják, kapacitásukat bővítik. December 6. óta lehetett regisztrálni a programba, az előregisztrációs időszak január 17-én 17 órakor zárul.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár hangsúlyozta: a legfontosabb cél ebben a stádiumban az, hogy minden regisztrált vállalkozónak legyen lehetősége teljes körűen kitölteni pályázatát, feltölteni a szükséges dokumentumokat, ezért a határidők módosításra kerültek. Az intézkedés biztosítja, hogy az utolsó napokban a pályázatok előkészítése zökkenőmentes legyen. Ennek érdekében a pályázati felhívás módosítása ma délben megjelent a vali.hu oldalon.

Az előregisztráltak számára a dokumentumok feltöltésére vonatkozó határidő január 21-én 17 óráig lett meghosszabbítva, és ezzel párhuzamosan változik a pályázat benyújtásának napja is. A pályázatok végleges beküldésére január 23-án csütörtökön 10 és 16 óra között lesz lehetőség.

Ezt követően a lebonyolító Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség minden egyes benyújtott pályázatot leértékel és egy objektív, előzetesen meghirdetett pontrendszer alapján sorba állít, tehát a benyújtásra adott időablak során a rendszer automatikusan nem zár le a forrás keretének kimerülésével. Ezáltal garantált, hogy a rendelkezésre álló források a leghatékonyabban hasznosuljanak, hogy valóban a legjobb, a gazdaság növekedését és a vállalkozások méretugrását leginkább segítő projektek kerüljenek kiválasztásra.”

Forrás:
Meghosszabbított határidővel regisztrálhatnak a vállalkozások az 1+1 Beruházás élénkítő Támogatási Programra; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. január 17.
Lásd még:
Szabados Richárd; Facebook; 2025. január 17.
Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program; Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A veszteség anatómiája: termelési értekezlet fehér köpenyben – Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége

„Az egészségügyi intézmények pénzügyi problémái évek óta jelentős terhet rónak mind a kórházak és rendelőintézetek vezetésre, mind a frontvonalban dolgozó orvosokra. Az orvosok mindennapjainak szerves része lett, hogy szó szerint azzal szembesítik őket, a munkájuk „veszteséget termel” az intézmények számára. Ez a jelenség súlyos morális, szakmai és mentális terheket ró azokra, akiknek a feladata az emberek gyógyítása lenne.

A probléma gyökere: rossz finanszírozási struktúra

2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága egyes kalkulációk szerint a 200 milliárd forintot is meghaladta. Az egyre növekvő adósság oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek. A problémák nagyságrendjének érzékeltetését szemléltetik a következő példák: pl. EKG vizsgálatért mindössze 610 forintot (308 német pont) térít az egészségbiztosítási rendszer, miközben az ehhez szükséges eszközök, azok fenntartása, időszakos karbantartása, az energia- és adminisztrációs költségek összességében jelentősen meghaladják ezt az összeget. Egy szakpszichoterápiás ülés magánrendelésen 20-30 ezer Ft között érhető el, miközben az állami szakrendelő ezért kb. 3190 Ft-ot (1611 pontot) kap. Egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálata kb. 1929 Ft (974 pont értékű), miközben a magánrendelésen ennek 10-15 szeresét fizetik ki a szülők. Egy fogeltávolítás után járó bevétel 650-800 Ft, miközben csak az előkészülethez használt fogyóeszköz, az injekciós tű, fecskendő és érzéstelenítő legalább 900 Ft-ba kerül, nem számolhatunk tehát a fogorvosi berendezés árával és amortizációjával, a fűtéssel, stb.

A finanszírozási hiányosságok oda vezetnek, hogy a kórházak és szakrendelők az elvégzett beavatkozások jelentős részével a költségvetési deficitet növelik. Az intézetvezetőknek nincs jelentős mozgástere. Sok esetben a fenntartók igényének megfelelése érdekében az ellátások visszafogását kénytelenek választani. Ez a helyzet abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket. Különösen rosszul járnak azok a területek – és különösen az érintett páciensek -, ahol a finanszírozás a legkedvezőtlenebb (a veszteséglista élén az urológia és a pszichiátria, két kifejezett hiányszakma áll).

Az orvosok dilemmája: gyógyítás vs. gazdasági racionalitás

Az orvosokat a mindennapi munka során folyamatosan szembesítik azzal, hogy tevékenységük nemcsak „nem hoz hasznot”, de egyenesen „veszteséget termel”. Amikor szembesítést mondunk, azt szó szerint kell érteni. Napi szinten a folyosón vagy „termelési értekezlet” keretein belül hangzanak el ilyen mondatok: „Ezen a héten X műtét volt, ez Y millió mínusz”. Az teljesen általános napi szintű utasítás, hogy a lékek betömködéséhez mennyi beteget kell azonnal elbocsátani, vagy a hónap hányadik napjától kell visszafogni az ellátást. Ez a helyzet több módon is negatív hatással van az orvosokra és az Önök gyógyítására:

Morális konfliktus: Az orvosok esküjük szerint a betegek érdekeit kell, hogy szolgálják. Ugyanakkor a gazdasági környezet sok esetben azt sugallja, hogy kevesebb beavatkozás, kevesebb betegvizsgálat, vagyis kevesebb munka lenne a gazdaságilag előnyös. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg az orvoslás lényegét.

Szakmai önértékelés: Amikor egy orvos azt hallja, hogy munkájával „veszteséget termel”, az hosszú távon alááshatja a szakmai identitását és elköteleződését.

Mentális egészség: Az ilyen helyzetek stresszt, kiégést és érzelmi kimerültséget okoznak. Az orvosok mentális egészsége, amely már eleve fokozott terhelés alatt van a túlóra, a felelősség és a nehéz döntések miatt, még tovább romlik, ha az intézmény vezetése folyamatosan a gazdasági veszteségek tükrében értékeli a munkájukat.

Jogi konfliktus: Az orvosok gyakran intézményesített csalásban vesznek részt. Teljesen általános, hogy több beavatkozást kell lejelentenünk, mint ami valójában megtörtént. Bár csak sokszor 10 perc jut egy betegre, ahhoz, hogy összekapargassuk a finanszírozást, akár egy órányi, meg nem történt beavatkozást kell lekódolni. Az intézmények sokszor egy kódcsomagot alkalmaznak, papíron minden betegnél ugyanaz a beavatkozás történik. Erről természetesen a NEAK is tud, de mindenki szemet huny. A jogi következmények ott lebegnek minden orvos feje felett. Mindemellett ez a gyűjtött egészségügyi és finanszírozási adatok megbízhatóságát is rontja, negatív hatással van a későbbi tervezésre.

Ellátásszervezési nehézségek: Mivel szinte minden részleg és egészségügyi intézmény hasonló gondokkal küzd, gazdaságilag nem érdeke az újabb vizsgálatok felvállalása, újabb betegek átvétele. Így az orvosok, a szakszemélyzet napi szintű problémája a rájuk bízott betegek ellátásának szervezése. Az általuk elvégezni nem tudott vizsgálatok esetén ezek szervezése, rengeteg telefonálás – sokszor gyakorlatilag könyörgés. Ugyanilyen nehézségekkel jár a betegek áthelyezése másik intézménybe. Elvileg tisztázottnak kellene lennie, hogy milyen diagnózissal, ellátási igénnyel a beteg hová tartozik – gyakorlatilag a potenciális fogadó intézmények gyakran telítettek, műszaki vagy személyzeti okokból hosszabb-rövidebb időre nem érhetők el. Sok esetben minden újabb beteg újabb gondokat és további veszteséget jelent, így – érthető módon – senki sem kapkod értük – inkább kifogásokat keres.

A helyzet hatása az egészségügyi rendszerre

A folyamatos alulfinanszírozottság törvényszerűen jár az orvosok és más egészségügyi dolgozók elégedetlenségével, ami végső soron az egész rendszer működésére kihat:

Az elvándorlás nő: Az orvosok magánellátásba és külföldre távozása tovább rontja a magyarországi közfinanszírozott ellátórendszer helyzetét.

Motiváció csökken: Azok, akik maradnak, kevésbé érzik magukat motiváltnak, ami az ellátás minőségének romlásához vezethet.

Szakmai problémák: Ha a rendszer nem képes a szakmailag legmegfelelőbb beavatkozásokat nyújtani, az már rövidebb távon rontja a betegellátás minőségét, hosszabb távon az orvosok szakmai készségeire és mentális egészségére is hatással van

Megoldás

Reális finanszírozási modell: A valós költségeket elismerő finanszírozásra van szükség, az elvégzett beavatkozások költségeit reálisan kell meghatározni, hogy azok átlagos esetszám esetében fedezzék az intézmények működési kiadásait. Ehhez évente sok száz milliárd forinttal kell növelni az egészségügy költségvetését a következő évtizedben.

Transzparens kommunikáció: Az érintett felekkel nyíltan kell beszélni a problémákról és annak valódi megoldásáról. Fontos, hogy ne a gyógyító személyzetet tegyék meg bűnbaknak a rendszer hibáiért.

A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan és az orvosok a betegekkel együtt áldozatai az egészségügy alulfinanszírozottságának. Társadalmi és politikai konszenzus kell arról, hogy az egészségügy a nemzet értéke, az állam működésének egyik fontos alapja. A társadalom egészsége nem alapulhat gazdasági paradoxonon.”

Forrás:
A veszteség anatómiája: termelési értekezlet fehér köpenyben; Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége; 2025. január 10.
Vesd össze:
Válaszolt a Belügyminisztérium a MOK állításaira; Infostart; 2025. január 19.
„A tárca közölte: súlyos, valótlan és az egészségügybe vetett közbizalmat megingató állításokat tett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügy működésével kapcsolatban.”

Európai Unió

Von der Leyen víziói: a 2019-es céloktól a 2024-es tervekig

„Ursula von der Leyen első bizottsági ciklusa alatt az európai zöld megállapodás, a digitális átállás és a geopolitikai kihívások formálták az EU politikáját, miközben a prioritások jelentős részét sikerült megvalósítani. Az új ciklusban a kontinuitás mellett a fenntartható versenyképességé és a szociális igazságosságé a főszerep, új kezdeményezésekkel kiegészítve.

Az első ciklus mérlege

Amikor az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottság 2019. december 1-jén hivatalba lépett, a reflektorfénybe az akkor még éppen csak kibontakozó koronavírus-járvány helyett az európai zöld megállapodás került. A pandémia ugyanakkor a Bizottság munkájára is hatással volt, amelyet két évvel később Oroszország Ukrajna elleni háborúja követett. A bizottsági ciklus utolsó hónapjaiban pedig egy újabb konfliktus bontakozott ki az EU szomszédságában, a Közel-Keleten, tovább fokozva az amúgy is feszült geopolitikai környezetet.

Mindezen események jelentősen befolyásolták a Bizottság mozgásterét és fókuszát, mégsem volt hátrányos a hatásuk. A European Parliament Research Service 2024. áprilisi értékelése szerint ugyanis a hat prioritás keretében a bejelentett kezdeményezések 45%-át már elfogadták, 15%-uk pedig közel áll az elfogadáshoz. A több mint 650 bejelentett kezdeményezés (661) 80%-át (526) már benyújtották, és a jogalkotási javaslatok esetében a társjogalkotók már megkezdték a munkát. (Érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság kezdeményezéseinek csaknem ötöde nem jogalkotási jellegű, például stratégiák, cselekvési tervek és egyéb közlemények.) A benyújtott 526 kezdeményezés több mint felét már elfogadták (301), és majdnem minden ötödik kezdeményezés közel áll az elfogadáshoz (97). Ez a szám az elmúlt hat hónap során 26-ról nőtt 97-re, ami a társjogalkotók azon erőfeszítéseinek köszönhető, hogy minél több kezdeményezést igyekezzenek elfogadásra bírni. Ugyanezek az erőfeszítések azt is jelentik, hogy kevesebb ügy halad nagyon lassan vagy blokkolt (ezek száma 32-ről 26-ra csökkent). A többi (102) esetében még halad a jogalkotási folyamat, de ebben a ciklusban nem fogadják már el. Néhány, de meglehetősen kevés esetben pedig az is megfigyelhető, hogy a javaslatokat visszavonták.

A hat szakpolitikai prioritás mindegyikét áttekintve a tervezett kezdeményezések számát (168) tekintve az európai zöld megállapodás áll az első helyen. Ennek keretében összesen 86 javaslatot fogadtak el, köztük említhető a határ-kiigazítási mechanizmus (CBAM), a megújuló energia energiamixben való részarányának növeléséről szóló irányelv, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálata vagy akár a sokáig blokkolt természet-helyreállítási rendelet is, amely 2024. augusztus 18. óta jogerős. Összességében az első prioritás mérlege pozitív, ugyanis az eredeti kezdeményezések közül csupán ötöt vontak vissza és négyet blokkolnak egyes tagállamok; a fennmaradó 73 kezdeményezés elfogadása pedig a következő ciklusban várható.

A sikerlista második helyén a gazdasági prioritás áll, amelynek esetében a 143 kezdeményezésből 77-et fogadtak el, csakúgy, mint a különböző pénzügyi alapok (Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Igazságos Átmenet Alap stb.), Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a 2021–2027 közötti új pénzügyi ciklus költségvetése. Ezek mellett a Bizottság különösen a következő generációs uniós támogatási eszköznek (NGEU) és az uniós kötvények történelmi jelentőségű kibocsátásának köszönhetően segített a tagállamoknak a helyreállítási és ellenálló képességgel kapcsolatos tervek kidolgozásában, amelyek célja a digitális és a zöld átmenet fellendítése is volt. Az EU megállapodásra jutott az új uniós gazdaságirányítási keretről. A bankunió megerősödött annak ellenére, hogy az európai betétbiztosítási rendszer tekintetében kevés előrelépés történt. A közös piacszervezés terén előrelépés történt, de még mindig nem teljes és elegendő. A szociális piacgazdaságot új javaslatokkal erősítették meg (pl. megfelelő minimálbér, a bérek átláthatósága), amelyek a legfiatalabbak megsegítésére is irányulnak.

Az „Európai életmód előmozdítása” prioritás a migrációs, menekültügyi és belső biztonsági politikáktól kezdve az oktatáson, a társadalmi integráción és az egészségügyön át a témák széles skáláját öleli fel. A jogalkotás során az uniós határokon kialakult helyzet többször is az uniós migrációs és menekültügyi politika reformját követelte meg; a Tanács és a Parlament végül a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatok tekintetében el is érte ezt a célt. Jelentős előrelépés történt az EU biztonságpolitikájában is, amely nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a kiber- és hibrid fenyegetések kezelésére, az ellenállóképesség kiépítésére, a bűnüldözés korszerűsítésére, valamint az együttműködés és az információmegosztás új szintre emelésére. Az egészségpolitika terén elért eredmények között szerepel például a gyógyszercsomag terén elért előrelépés. Az oktatáspolitikában további javaslatok születtek a tanulási mobilitás és a felsőoktatás terén. Az eredmények számszerűsítve pedig a következők: a 99 kezdeményezésből 63-at fogadtak el, és csak egy-egy javaslat esetében történt blokkolás vagy visszavonás.

Az európai „zöldítés” mellett a digitális átállás is prioritásként jelent meg 2019 és 2024 között: a 114 kezdeményezésből 54-et fogadtak el, de a fennmaradó javaslatok jelentős többsége esetében is zajlottak tárgyalások. 2023 novembere és 2024 márciusa között politikai megállapodás született néhány kiemelkedő, a digitális átalakulást elősegítő aktáról. Ezek mellett továbbá a kritikus nyersanyagról, a nettó zéró iparról szóló jogszabályok is hatályba léptek.

Ursula von der Leyen hivatalba lépésekor kijelentette, hogy egy olyan „geopolitikai bizottságot” fog vezetni, amely stabilizálja szomszédságát, felgyorsítja a bővítést, valamint a multilateralizmus és a szabályokon alapuló globális rend mellett száll síkra. Ezt a víziót szolgálta az „Erősebb Európát a világban” politikai pillér, amelynek 79 kezdeményezéséből 54-et fogadtak el az ötéves ciklus végéig; arányaiban itt érték el a legnagyobb előrehaladást. A legfontosabb eredmények között említhető a számos szabadkereskedelmi egyezmény (pl. Új-Zéland, Chile, Vietnám), a kereskedelempolitika átfogó felülvizsgálata, a Nyugat-Balkáni államok támogatása, az új polgári védelmi mechanizmus kialakítása, de az afrikai államok felé történő széleskörű nyitás (pl. Afrika szarva stratégia, Száhel-stratégia), az űrstratégia megalkotása vagy az Ukrajnának történő segítségnyújtás is ide sorolható.

Az utolsó, legalacsonyabb számú kezdeményezéssel bíró prioritás, ami az európai demokráciát célozta, a 2024-ben zajló európai parlamenti választások tekintetében is hozott eredményeket, de többek között elfogadták az Európai Demokrácia Cselekvési Tervet, a média szabadságára is nagy hangsúly került, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek is fókuszban voltak.

2021 végén elindult Global Gateway Stratégia célja, hogy fellendítse az intelligens, tiszta és biztonságos kapcsolatokat a digitális, energia- és közlekedési ágazatokban, valamint, hogy megerősítse az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszereket világszerte. Ez az infrastrukturális fejlesztési program alapvetően az Egyesült Államokkal és a Kínával szembeni versenyképesség növelését célozza. A legtöbb projekt meghirdetése 2023-ban történt meg, ezért nem lehet még egyértelműen a sikerességi mutatókról beszélni. Ugyanakkor kijelenthető, hogy az erőteljes és egyre növekvő kínai jelenlét Európában, főleg a tiszta technológiák tekintetében egyelőre nem az EU versenyképességének növelését célozzák, sőt, inkább visszavetik azt.

Régi-új prioritások 2024-től

Ursula von der Leyen Európa választásacímet viselő új politikai agendája számos esetben követi az első ciklus fókuszpontjait, ugyanakkor több esetben új elemekkel kívánja megtölteni a következő öt évet. Kontinuitás látható a 2050-ig kiterjedő nettó nulla kibocsátású Európa vízió esetében (megújuló energiaforrás arányának növelése, infrastruktúra-építés támogatása, kibocsátási célszámok tartása és növelése egyaránt, körforgásos gazdaság menetrendje), viszont egy új szempont is bekerült a klímasemleges menetrendbe: a zöld megállapodás mintájára egy Tiszta Ipari Megállapodást hívott életre az elnök. Továbbá nagy hangsúllyal jelenik meg a prioritások között a fenntartható versenyképesség is, amely több prioritást is átsző, mintegy magja a következő öt évnek. Utóbbihoz kapcsolódik szorosan egy teljesen új elem, az Európai Versenyképességi Alap létrehozása, amely a zöld, digitális és társadalmi átmenetek finanszírozását célozza, a magántőke bevonásával és a közberuházások maximalizálásával. A versenyképességet szolgálja majd továbbá a Közbeszerzési Irányelv felülvizsgálata is, amely előnyben részesíti az európai termékeket a stratégiai ágazatokban, előmozdítva az innovációt a tiszta és stratégiai technológiák terén. Ugyanitt szükséges megemlíteni az oktatás, a kutatás és az innováció prioritásokat is, amelyek a fenntartható és versenyképes Európa alapkövét jelentik. Ezek ugyan elemét képezték az előző öt év politikai programjának is, ám az új megközelítés miatt többek annál. A szociálpolitikát illetően a Minőségi Munkahelyek Útiterv, ami a tisztességes béreket, a jó munkakörülményeket és a méltóságteljes munkahelyi átmeneteket támogatja, részben már megjelent a 2019–2024-es prioritások között, de tartalmaz új elemeket is. Emellett az Európai Bizottság első alkalommal fog kidolgozni egy EU Antiszegénységi Stratégiát, amely a szegénység gyökereinek kezelését célozza meg. Átfogó financiális támogatásként hirdette meg von der Leyen a Szociális Klímaalapot, amely az uniós tagállamok számára célzott finanszírozást biztosít, hogy a leginkább kiszolgáltatott csoportok – például az energiaszegénységben vagy közlekedési szegénységben élő háztartások – közvetlen támogatásban részesüljenek, és ne maradjanak le a zöld átmenet során. Az eszköz kialakítása az ETS felülvizsgálatánál már megtörtént 2023-ban, jelenleg a tagállamoknak kell kidolgozniuk a nemzeti Szociális Éghajlati Tervüket 2025-ig, amelyre a Bizottság majd alapozni fogja az Alap részletes kialakítását és életre hívását. Hasonlóan ehhez, a háztartások megsegítése érdekében új elemként jelenik meg Európai Megfizethető Lakhatási Terv, amely magában foglalja a szociális és megfizethető lakhatásba történő beruházásokat, különös hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és fenntarthatóságra. A demokrácia és a jogállamiság kérdésköre a 2024–2029 között regnáló Bizottság legfőbb témái közé fog tartozni, többek között egy új eszköz, Európai Demokrácia Pajzs életre hívásával, amely segít megelőzni a külföldi információs manipulációt és a választásokba való beavatkozást. Az unió belső és külső biztonsága is kiemelt szereppel fog bírni a következő öt évben, amely számos pilléren nyugszik, csakúgy, mint az Európai Védelmi Unió életre hívása vagy egy új, a védelemért felelős biztosi pozíció megalapítása. Az első ciklushoz hasonlóan egy átfogó és igazságos migrációs politika kialakítását javasolják, amely biztosítja a határok védelmét és a menedékkérelmek tisztességes elbírálását, továbbá az embercsempészet elleni fokozott fellépés is megjelenik. Nyomot az új politikai agendán a 2020-ban kitört nagy egészségügyi válság is: von der Leyen Bizottsága ígéretet tesz többek között arra, hogy megerősítik az egészségügyi vészhelyzetekre való reagálóképességet, valamint javaslatot tesznek egy új, Kritikus Gyógyszerek Rendeletére, amely a gyógyszerellátás és az egészségügyi rendszerek ellenállóképességének növelésére összpontosít.

Megjegyzendő, hogy nemcsak a tervek között, hanem a biztosok között is vannak régiek. A tagállamok több mint negyede, 7 tagállam – az elnököt adó Németországon kívül Horvátország, Franciaország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Szlovákia – olyan személyt jelöl, aki a 2019 és 2024 közötti Bizottságnak is tagja volt már.”

Forrás:
Von der Leyen víziói: a 2019-es céloktól a 2024-es tervekig; Balázsi Boglárka; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 17.

Mi történik a Facebooknál? – szólásszabadság és európai szabályozás

„A január 7-i Zuckerberg-bejelentés elemzése

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója és legnagyobb tulajdonosa 2025. január 7-én egy meglepő bejelentést tett egy videóüzenetben. A nagy hírügynökségek (pl. az AP és a Reuters), hírportálok (pl. itt, itt és itt) az üzenetnek főleg azt a részét hangsúlyozták, hogy a Meta befejezi a külső tényellenőrzőkkel való együttműködést. Valójában azonban a nyilatkozat ennél jóval többről, és szerintem szinte csupa fontosabb dologról (is) szólt. Ezek közt van egy olyan is, amely miatt az európai jogalkotók és a DSA végrehajtói is komolyan elkezdhetnek aggódni.

A Meta vezetője olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek nagyon régóta állnak viták kereszttüzében. Ebben a blogbejegyzésben igyekszem bemutatni ezeknek a bejelentéseknek a kontextusát és ezen belül elsősorban a politikai és technológiai hátterét. A blogbejegyzésben végigmegyek Zuckerberg szövegén (félkövérrel kiemelt szövegrészek), és – stílusosan – kommentek formájában próbálok kontextust és magyarázatot hozzáfűzni a szöveghez.

A bejelentés

Zuckerberg az öt pontba foglalt intézkedéscsomagot azzal vezeti fel, hogy szeretne „visszatérni a gyökerekhez”, hiszen eredetileg azért alapította a Facebookot, hogy „hangot adjon az embereknek”.

Ez még akkor is hatalmas tódítás, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy techcégek igencsak hajlamosak az ilyen, önmagukat egy nemes célt követő szervezetnek, és nem alapvetően a profitszerzésre optimalizált vállalkozásnak beállítani. A Facebook ugyanis a kezdetekkor főleg a leselkedésről – a mások profiljainak böngészéséről –, és a kapcsolatépítésről, később pedig hirdetések eladásáról szólt. Az, hogy a Facebook a szólás egyik legfontosabb terepévé vált, tulajdonképpen inkább „nem várt mellékhatás”, de biztos, hogy nem elsődleges cél.

Ez a nemes cél azonban egyre jobban elveszett, mondja Zuckerberg. A kormányzatok és a „hagyományos média” arra kényszerítették a Facebookot, hogy egyre többet cenzúrázzon, sokszor politikai megfontolásokból.

Ez a mondat rengeteg kérdést felvet és egészen komplex problémahalmaz / történet rejlik mögötte, amit igyekszem röviden összefoglalni.

Egyfelől az a kérdés, hogy mi a „politika”, másfelől hogy ezen belül milyen kategóriákra gondolhat Zuckerberg. A helyzet ugyanis az, hogy a nyilvánvalóan jogszerű és pozitív tartalmak (kiscicás videó) és a nyilvánvalóan jogellenesek (gyermekpornográfia) közt van egy hatalmas szürke zóna, amelyet a szakirodalom elnevezett jogszerű, de taszító (angolul jobban hangzik: „lawful but awful”) tartalomnak. Ezeket a tartalmakat a Facebook vagy eltávolítja, vagy a terjedésüket lassítja („shadowbanneli”). Ha megnézzük a Facebook eltávolítási statisztikáit (a világszintűek itt, a lekérdezhető európaiak pedig itt találhatók), akkor itt tizenkét féle kategóriát találunk, amelyek közül csak három egyértelműen jogellenes, a többinek vagy csak bizonyos esetei, vagy csak bizonyos országokban (gyűlöletbeszéd) azok, és vannak egyáltalán nem jogellenes (csak felkavaró) tartalmak is, mint a pornográfia, az erőszak ábrázolása, a bullying vagy a kéretlen reklám (spam). Nyilván egy néhány perces bejelentésben nem lehet minden részletre kitérni, de azt sugallani, hogy a „szürke zóna” moderálása a „kormányzatok” és a „hagyományos média” miatt történik, enyhén szólva is csúsztatás. A szürke zóna legtöbb elemét a Facebook a legkorábbi időktől elsősorban a gazdasági érdekeit előtérbe helyezve saját elhatározásból moderálta.

A nagyon általános megfogalmazás ellenére elég valószínű, hogy Zuckerberg egy konkrét ügyre (is) gondolhatott a mondat megfogalmazásakor. Még tavaly augusztusban volt hír, hogy egy levélben azt írta, hogy „megbánta,” hogy engedett a kormányzati nyomásnak és „cenzúrázta” (ez nem tudjuk, mekkora arányban volt teljes törlés és terjedéslassítás) a Covid-19-cel kapcsolatos „dezinformációnak” minősülő posztokat. A megbánásnak lehet köze ahhoz is, hogy még 2022-ben több déli állam beperelte a Biden-kormányzatot, hogy nyomást gyakorol a közösségi médiafelületekre. Ebből lett a Murthy v Missouri ügy, amely megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is, amely 6:3 arányban úgy döntött, hogy nem alkotmánysértő, ha a kormányzat kapcsolatba lép a közösségi médiacégekkel és esetleg javasol nekik valamit.

A Facebook a „nyomás” miatt kénytelen volt egyre komplexebb rendszereket építeni, amelyek százalékosan ugyan keveset hibáztak, de még 1%-nyi hiba is milliókat érint.

Ez a kijelentés részben igaz, részben azonban ismét csak van benne némi ferdítés, illetve felelősséghárítás. Az tökéletesen igaz, hogy a Facebookon olyan gigantikus mennyiségű tartalom keletkezik (naponta kb. 1 milliárd poszt), hogy ennek egy töredék százaléka is a sokmilliós nagyságrendben mozog. Az azonban biztosan nem igaz, hogy a komplex rendszerek építése, sőt általában a zavaró tartalmak moderálása a hagyományos sajtó és a kormányzat nyomására történt volna. A zavaró tartalmak moderálása már a Facebook kezdeteitől jelen van, de a 2010-es évek közepéig nagyobbrészt bejelentésre törölték a posztokat, általában emberi moderátorok. A rendszereket (tartalomfelismerő mesterséges intelligenciákat) a Facebook azért kezdte el építeni, mert az (ismét hangsúlyozva, nagyobbrészt önként vállalt) „kézi” tartalommoderálás a mennyiségek miatt tarthatatlanná vált. Milliárdos nagyságrendben nem lehet kézzel moderálni. És mivel a tartalmak szerteágazóak (tartalmilag, kulturálisan, területileg stb.), az egyes rendszereknek hihetetlenül kifinomultaknak kell lenniük, hogy képesek legyenek felismerni pl. az iróniát vagy a nem explicit gyűlölködést, mondjuk, egy mémben.

A közelmúltbeli választások azonban kulturális fordulópontot jelentek – mondja ezután Zuckerberg –, amely a szabad véleménynyilvánítás felé mutat.

A közösségi médiában a szólásszabadság és a „biztonságos online tér” csak egymás rovására érvényesíthető. Minél biztonságosabb akar egy közösségi médiaszolgáltatás lenni, annál jobban fogja csorbítani a szólásszabadságot. Ugyanakkor természetesen hatalmas véleménykülönbségek vannak azzal kapcsolatban, hogy hol kell megtalálni az egyensúlyt. Az USA-ban politikai oldalak vállalták fel a két oldal képviseletét. A republikánusok a szólásszabadság, míg a demokraták a biztonságos online tér mellett tették le a garast. Ráadásul – ahogy már ez a politikában csak lenni szokott – mindkét oldal érzelmileg is mozgósító erejű címkéket ragasztott a másikra. A republikánusok „woke” jelzővel illették a demokratákat, azzal vádolva őket, hogy elszakadtak a józan észtől, és fontos társadalmi kérdések megvitatását akadályozzák meg (mint pl. a bevándorlás és a genderkérdés), valamiféle homályos politikai korrektség jegyében, addig a demokraták a demokráciára és a társadalomra veszélyes gyűlöletbeszéd és dezinformáció pártolásával vádolták az ellenoldalt. Trump és a republikánusok győzelmével úgy tűnik, hogy a szólásszabadság hívei elsöprő többségbe kerültek. Zuckerberg valószínűleg ezt nevezi „fordulópontnak” (tipping point).

Az öt intézkedés

Először is kirúgjuk a tényellenőrzőket és a „community notes”-szal (kb. közösségi megjegyzés) helyettesítjük őket, mondja Zuckerberg. A hagyományos média Trump megválasztása után 2016-ban arról panaszkodott, hogy a dezinformációnak mekkora szerepe volt a választás során. Mi jóhiszeműen a tényellenőrzőket láttuk a megoldásnak, de kiderült, hogy ők politikailag elfogultak.

Először néhány szót a tényellenőrzőkről. A tényellenőrzés mint „újságírói mozgalom” állítólag még Ronald Reagan elnökségére vezethető vissza, de az internet demokratizálta a műfajt, majd a közösségi média 2016 környékén kitört válsága után a Meta (akkor még Facebook) is ebben látta a dezinformáció elleni küzdelemben a megoldást. Ekkor egy külső tényellenőrzőkből álló hálózatra kezdett el támaszkodni, amelynek jelenleg több száz tagja van a világban, vegyesen cégek, hagyományos médiaszerkesztőségek és civil szervezetek, melyeknek akkreditáltatniuk kell magukat. A Meta leírása szerint az álhíreket vagy a mesterséges intelligencia azonosítja (általában viselkedési és terjedési paraméterek alapján), vagy bejelentik őket. Ezután kerül ki a tényellenőrző szervezethez, amely többféle minősítéssel láthatja el („Hamis” „Módosított” „Részben hamis” stb.). A különböző címkék alapján a Facebook algoritmusa általában kisebb vagy nagyobb mértékben lassítani kezdi a hír terjedését (tehát az esetek többségében nem törli!), illetve figyelmeztetéssel látja el.

Nem tudjuk pontosan, mik voltak azok a konkrét esetek, amelyek „kiverték a biztosítékot” a republikánus oldalon, de elég valószínű, hogy ezek a Donald Trump egyes megszólalásaihoz köthető tényellenőrzések (pl. ez) lehettek. De voltak más, felháborodást keltő esetek is a jobboldalon pl. a keresztény-konzervatív szatirikus Babylon Bee híreit a tényellenőrző Snopes oldal gyakran címkézte azzal, hogy hihető álhírként közli a szatírákat.

Ami pedig a Community Notes rendszert illeti, ez az X innovációja. Lényege, hogy bármelyik felhasználó bejelentkezhet ún. közreműködőnek. A közreműködők megjegyzéseket írhatnak a bejegyzésekhez, és minősíthetik mások megjegyzéseit. Ha egy megjegyzést a közösség hasznosnak ítél, akkor az megjelenik a nyilvános felületen is. A kód, amely kiengedi a megjegyzést, úgy van megírva, hogy eltérő beállítódású emberek egyaránt hasznosnak kell ítéljék a megjegyzést. A rendszer, úgy tűnik, működőképes, egy közelmúltbeli empirikus tanulmány kifejezetten pozitívként értékeli. A korábban a Birdwatch nevet viselő szerkesztőszoftver teljesen transzparens, részletes leírása és kódja a GitHubon is megtalálható.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a Zuckerberg-interjúnak tulajdonképpen az a legkevésbé vitatható része – a tényellenőrzők „elzavarása” és egy relatíve jól működő közösségi ellenőrzési rendszer „üzembe helyezése” –, amely a legnagyobb figyelmet keltette és felháborodást kiváltotta.

Másodszor egyszerűsítjük a tartalommoderálási irányelveinket és megszabadulunk egy sor olyan korlátozástól, például a bevándorlással és a genderrel kapcsolatban, amelyek „elszakadtak a mainstream diskurzustól” („out of touch with mainstream discourse” – én legalábbis így értem: elszakadtak a hétköznapi felfogástól) – mondja Zuckerberg. Ezek az inkluzívnak indult mozgalmak ugyanis egyre inkább arra szolgáltak, hogy elhallgattassák az embereket.

Ahogy azt fentebb említettem, ezeknél a témáknál ismét a szürke zónában találjuk magunkat, és úgy tűnik, hogy a republikánus oldal számára e két kiemelkedően fontos téma esetén az a bizonyos egyensúlykeresés a szólásszabadság irányába fog elmozdulni. Az persze egy jó kérdés, hogy hogyan fognak ehhez viszonyulni az egyébként jó amerikai hazafi felhasználók milliói, akik szerencsétlenségükre bevándorló háttérrel rendelkeznek vagy történetesen melegek, de ez, ahogy szokták mondani, legyen az ő bajuk. (Csak ironizálok természetesen, de nagyon kíváncsian várom a társadalmi fogadtatását.)

Harmadszor, mondja Zuckerberg (és ez a megjegyzése erősen kapcsolódik az előzőhöz), a közösségi szabályok kikényszerítésén akarnak változtatni. A moderációs szoftvereket úgy állítják majd be, hogy csak az illegális tartalmakat szűrje ki, a kisebb szabálysértéseket pedig csak akkor, ha jelentették őket. Zuckerberg itt utal arra a dilemmára, amelyet fentebb jeleztem, hogy ez egy „trade-off” helyzet: ha erősek a szűrők, akkor sok „jó cuccot” is kiszűrnek – azaz „cenzúráznak”, most az lesz a probléma, hogy sok „bad stuff” is látszani fog.

Itt ismét egy leegyszerűsítéssel állunk szemben, és a közeljövő fogja eldönteni, hogy ez hogyan működik. Az illegális és nem illegális tartalom közti különbségtétel – néhány valóban egyértelmű esetet leszámítva – eleve nehéz olykor. A gyűlöletkeltő, uszító beszéd az USA-ban sokkal inkább megengedett, mint Európában. Mit jelent a gyűlöletkeltő szervezet? És így tovább. Ezenfelül van egy sor nagyon káros, de nem illegális tartalom. A bullying, a pornó, az önsértés, az erőszak mutatása nem illegális. Akkor ezek is csak bejelentésre fognak lekerülni? Adott esetben hosszú percekig vagy órákig nézhetjük majd, ahogy valaki közvetíti az öngyilkosságát? Nem hiszem. Ismét hangsúlyozom, egy ilyen rövid nyilatkozatban nem lehet minden nüanszot kifejteni, de az, hogy minden, ami nem illegális, azzal csak bejelentésre fognak foglalkozni, szinte biztos, hogy nem igaz. Azt gondolom, itt a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció lesznek főleg a középpontban (az említett 12 kategóriából). Ugyanakkor a dezinformációt a Facebook eddig sem tiltotta le tipikusan, csak a terjedését lassította. Arról pedig nincsen hír, hogy mi lesz ezzel a lassítással, a „shadow banninggel”. Egyáltalán, ez a lassítás is „cenzúrának” minősül?

Negyedszer, visszahozzuk a közéleti tartalmakat („Civic content”) – mondja Zuckerberg. Egy ideig azt mondtuk, hogy mivel ez az embereket stresszeli, nem ajánljuk többé, de most úgy tűnik, egy „új korszakban vagyunk”, és az emberek megint szeretnék látni ezeket a tartalmakat.

Nos, a videónak ez a része már valóban igen furcsa. Még nincs egy éve sem, hogy a Meta bejelentette, hogy nem ajánlja többé az ajánlóalgoritmusokkal vezérelt felületein (Newsfeed, Reels stb.) a politikai tartalmakat, csak ha valaki kifejezetten feliratkozott a politikai csatornákra. Lehetséges, hogy a választás elmúltával, a lecsökkent felelősség hatására döntött így a Meta, de valószínűbb, hogy emögött is egy kérés van. Nagy kérdés, hogy ha ezt Trump kérte, adott esetben nem fog-e épp őrá visszaütni. Senki nem garantálja, hogy a republikánus oldalt fogják az algoritmusok preferálni.

Ötödik pontban a moderációs csapat Texas államba költözéséről beszél Zuckerberg. A moderációnak a legdélebbi, legkonzervatívabb államba költöztetése nyilván inkább szimbolikus gesztus. Sokkal fontosabb az azonban – tulajdonképpen nekünk, európaiaknak a legfontosabb –, amit Zuckerberg a videóüzenet végén, mintegy mellékesen mond el. Előbb arról beszél, hogy Trump elnökkel együtt fognak dolgozni, hogy visszaszorítsák azokat a kormányzatokat, amelyek az amerikai vállalatokat „üldözik, hogy többet cenzúrázzanak” (going after American companies to censor more”). Amerika védi a legjobban a szólásszabadságot, de Európának egyre több olyan szabálya van, amely „intézményesíti a cenzúrát”, és bonyolulttá teszi, hogy bármi innovatívat lehessen ott létrehozni. (Ezután más földrészeket is ostoroz, de ennek itt nincsen jelentősége.) Ez ellen a nemzetközi trend ellen – mondja – csak az amerikai kormányzat támogatásával tudunk tenni. Ezért volt olyan nehéz az elmúlt négy évben, amikor maga az amerikai kormányzat is a cenzúrát erőltette („has pushed for censorship”). Ezzel felbátorította a külföldi kormányzatokat is.

Bár a fentebbi öt intézkedések bevezetését – így a tényellenőrzők kiiktatását is – a Meta csak az USA-ban tervezi, a nyilatkozatnak ez a része számunkra európaiak számára is elég aggasztó, főleg azért, mert nem nagyon lehet tudni, itt mire gondol Zuckerberg – és talán Trump. Mi ellen fognak harcolni? A frissen elfogadott DSA nagyrészt eljárási és transzparenciarendelkezéseken (panaszkezelési rendszer, indokolási kötelezettség, átláthatósági jelentések stb.) keresztül próbálja megzabolázni a platformokat, amely semmiképpen sem minősíthető cenzúrának, azonban az óriásplatformoknak van egy sor olyan kötelezettsége, például a rendszerszintű kockázatok elemzése és az ezek elleni küzdelem, amelyben az emberi jogokra és a demokráciára leselkedő veszélyeket is fel kell mérni, és itt már bejöhetnek szólásszabadság-kérdések. Ezzel kapcsolatban további fejlemény, hogy az Európai Bizottság csaknem azonnal reagált egy sajtótájékoztatón Zuckerberg bejelentéseire, és határozottan cáfolta, hogy cenzúrára kényszerítenék a Metát vagy bármelyik platformot. A nem illegális, „szürke zónás” („potentially harmful”) tartalmak esetén – hangsúlyozta a Bizottság szóvivője, a DSA csak kockázatcsökkentési intézkedéseket vár el. Egyébként egy ezzel (a kockázatcsökkentéssel) kapcsolatos csörtének már szemtanúi lehettünk, amikor Elon Musk és Thierry Breton keveredtek az Izrael–Hamasz konfliktus kapcsán felvirágzott hamis videók és dezinformáció kapcsán feszült levelezésbe. Borítékolható, hogy ezek a konfliktusok súlyosbodnak majd. A Meta eddig nagyjából együttműködő volt Európában, ezután kétséges, hogyan viselkedik majd. Ha a dezinformációt problémának tartjuk, akkor azt hiszem, elkezdhetünk aggódni. És nagy kérdés ezen belül is, hogy az orosz dezinformációs kampányok is élvezni fogják-e a szólásszabadságnak ezt a hirtelen megnövekedett védelmi szintjét.”

Forrás:
Mi történik a Facebooknál?; Ződi Zsolt; ITKI blog, Ludovika.hu; 2025. január 10.

A Google elutasítja az Európai Unió tényellenőrzési kötelezettségvállalásait

„A Google értesítette az Európai Uniót, hogy nem fogja integrálni a tényellenőrző szervezetek munkáját a keresésbe vagy a YouTube-ra, még azelőtt, hogy az EU bővítené a dezinformáció elleni törvényeit. A vállalat korábban aláírta az EU által 2022-ben bevezetett önkéntes kötelezettségvállalásokat, amelyek célja az online dezinformáció hatásának csökkentése volt, és amelyek jelenleg a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) keretében válnak kötelező érvényűvé.

A döntés időzítése egybeesik azzal, hogy az amerikai technológiai cégek vezetői – köztük Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója – Donald Trump megválasztott elnökkel keresik a kapcsolatot, miközben Tim Cook, az Apple vezérigazgatója és Mark Zuckerberg, a Meta vezetője közvetlenül sürgetik őt, hogy lépjen fel az EU szabályozási intézkedései ellen.

Egy, az Európai Bizottság tartalomért és technológiáért felelős biztosának, Renate Nikolaynak címzett levélben, amelyet az Axios szerzett meg, Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős elnöke kijelentette, hogy a vállalat nem vállalja a tényellenőrzés beépítését, mivel az „egyszerűen nem megfelelő vagy hatékony” a szolgáltatásaik számára. Hozzátette, hogy a Google minden tényellenőrzési kötelezettségvállalásból kivonul, mielőtt a DSA Magatartási Kódexének részeként törvénybe iktatnák azokat.

Jelenleg az EU Dezinformáció Elleni Gyakorlati Kódexe arra kötelezi az aláírókat, hogy működjenek együtt tényellenőrzőkkel az EU összes országában, tegyék elérhetővé azok munkáját minden uniós nyelven, csökkentsék a dezinformáció terjedéséből származó pénzügyi ösztönzőket, segítsék a felhasználókat a dezinformáció felismerésében és jelentésében, egyértelműen jelöljék meg a politikai hirdetéseket, valamint elemezzék az álhírek terjesztésére használt hamis fiókokat, botokat és deepfake-tartalmakat. Ezek az előírások azonban jelenleg még nem kötelező érvényűek.

A tényellenőrzés eddig sem volt része a Google tartalommoderálási gyakorlatának. A vállalat korábban már kifogásolta a kódex egyes követelményeit, és azt állította, hogy a keresés és a YouTube igyekszik majd megállapodásokat kötni tényellenőrző szervezetekkel, de a szolgáltatások nem rendelkeznek teljes ellenőrzéssel e folyamat felett. A kódexet 40 online platform írta alá, köztük a Microsoft, a TikTok, a Twitch és a Meta – annak ellenére, hogy a Meta az USA-ban már megszüntette tényellenőrzési programját ebben a hónapban. A Twitter, amely most X néven működik, szintén csatlakozott korábban, ám az Elon Musk-féle felvásárlás után kilépett. Az Európai Tényellenőrzési Szabványhálózat szerint azonban sok más digitális platform sem teljesíti megfelelően a vállalásait.

Nem világos, hogy a kódex összes előírása kötelezővé válik-e a DSA alapján, mivel az EU törvényhozói még tárgyalásokat folytatnak az aláírókkal arról, hogy mely kötelezettségeket kell majd betartaniuk. A Bizottság még nem jelentette be, hogy a szabályozás mikor lép életbe, de novemberben azt közölte, hogy leghamarabb 2025 januárjában várható.”

Forrás:
A Google elutasítja az EU tényellenőrzési kötelezettségvállalásait; Gróf József; IT Business; 2025. január. 17.
Lásd még:
A dezinformáció visszaszorítását célzó 2022. évi gyakorlati kódex; Európai Bizottság

Akiknek elsőként lett elegük az európai integrációból: az 1985-ös Gröxit

„Manapság Grönland divattémává vált. Amióta Donald Trump, a hivatalba lépő amerikai elnök egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy bármi áron, de meg akarja szerezni a sziget tulajdonjogát, a földrajzilag inkább Amerikához, ám történelmét tekintve egyértelműen Európához tartozó terület naponta szerepel a címlapokon. Kevesen emlékeznek azonban ma már arra, hogy negyven évvel ezelőtt Grönland ugyanúgy médiasztár lett néhány hétre, amikor egy népszavazás eredményeként úgy döntöttek, hogy elsőként a történelemben elhagyják az akkor Európai Közösség névre hallgató integrációs intézményrendszert.

Az előző évszázadokban a dánok által folyamatosan hódítás alatt tartott Grönland státuszában először 1953-ban következett be változás, amikor dán gyarmatból megyei státuszba került, és így a rendes dán közigazgatás részévé vált. Dánia 1961-ben nyújtotta be hivatalosan is felvételi kérelmét az – akkori nevén – Európai Gazdasági Közösséghez – és a tárgyalások során Grönland Dánia integráns részeként vett részt úgy, hogy a dán tárgyalódelegáció mindvégig képviselte a speciális grönlandi érdekeket is. A sziget földrajzi helyzetéből adódóan az egyik legérzékenyebb kérdés a közös halászati politika, illetve az ehhez kötődő iparpolitika kérdései voltak, így nem csoda, ha Dánia nagy sikerként könyvelte el a grönlandi halászat és halfeldolgozó-ipar részére elért ideiglenes engedményeket.

Az egyébként sikeres tárgyalások sem tették azonban az inuitokat az európai integráció feltétlen híveivé. A tárgyalások hivatalos lezárása után, 1972 októberében a dánok – a többi, belépést fontolgató állammal együtt – népszavazást rendeztek országuk európai közösségbeli tagságáról. Míg Dániában a lakosság közel kétharmada – egészen pontosan 63,5 százalék – támogatta az ország csatlakozását, addig a Grönlandon rendezett népszavazáson a polgárok 70,8 százaléka elutasította az Európai Közösséghez tartozás gondolatát.

A grönlandi eredményre való tekintet nélkül a sziget Dániával együtt az Európai Közösség tagjává vált, azonban az inuitok kezdettől fogva idegenkedve szemlélték részvételüket az európai integrációban. 1979 aztán fordulópont lett a dán–grönlandi kapcsolatokban. Az 1973-ban – jelentős részben éppen az előző évi közösségi tagságot elutasító népszavazás eredmény hatásaként – meginduló autonomista törekvések politikai pártokat is életre hívtak, amelyek az önállóság mellett már az Európai Közösség elhagyását is programszerűen hirdették.

Törekvéseik sikerét jelentette az 1979 januárjában elfogadott autonómiatörvény, amely lehetővé tette a grönlandi törvényhozás és kormány megalakulását. A dánokkal együtt elért sikeres megállapodás csak felbátorította a grönlandi politikai erőket, hogy tovább kell lépni, most már az európai közösségbeli tagság tekintetében is. 1982. február 23-ára konzultatív – azaz nem kötelező erejű – népszavazást írtak ki, amely arról volt hivatott tanácsot adni a döntéshozó szerveknek, hogy Grönland az autonómiája elérése után is maradjon-e Dániával együtt az Európai Közösség tagja.

A népszavazás eredménye a tíz évvel korábbi referendumhoz képest kedvezőbb arányt hozott az európai integráció híveinek, ám a remélt győzelmet így sem tudták elérni. Míg 1972-ben a szavazók 70,8 százaléka utasította el a közösségi tagságot, addig 1982-ben ez az arány 52 százalék volt, ám az abszolút többséghez ez is elég. Mivel a dán kormány már a népszavazás előtt bejelentette, hogy magára nézve kötelezőnek tartja a referendum majdani eredményét, így az eredmények közzététele után rögtön értesítette a közösségi intézményeket a grönlandiak döntéséről, és jelezte azt az igényét, hogy a Szerződést a döntésnek megfelelően kell módosítani, azaz Grönlandot „ki kell vezetni” a Szerződés szövegéből.

Nehezítette a helyzetet, hogy a Szerződés ekkor még semmilyen rendelkezést nem tartalmazott arra az esetre, ha egy tagállam vagy annak területe ki akarna lépni az Európai Közösségből. Majd csak a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés rendezi ezt a kérdést, megteremtve ezzel a Brexit jogi kereteit.

A jogi megoldást végül az jelentette, hogy a Tanács 1984. március 13-án elfogadta az úgynevezett Grönland-szerződést, amely gyakorlatilag arra vonatkozóan tartalmazott rendelkezéseket, hogy hogyan tudja a sziget elhagyni az Európai Szén- és Acélközösséget, az Európai Gazdasági Közösséget és az Euratomot. A szerződést ezt követően 1984 folyamán még a tagállamok törvényhozásai is ratifikálták, és így 1985. február elsején megnyílt annak a lehetősége, hogy Grönland kilépjen az Európai Közösségből, precedenst teremtve több mint húsz évvel az Egyesült Királyság előtt.”

Forrás:
Akiknek elsőként lett elegük az európai integrációból: az 1985-ös Gröxit; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 16.

Aggályos az európai bankkártyapiac bizottsági szabályozása (Európai Számvevőszék)

„* A kiskereskedelmi értékesítések terén a digitális fizetések értéke 2017 óta több mint kétszeresére, több mint 1 billió euróra nőtt az Európai Unióban.
* Az Unió beavatkozik a bankkártyák díjainak meghatározásába, de nem vizsgálja felül rendszeresen, hogy ezt megfelelően teszi-e.
* A számlaadatok megosztásával kapcsolatban is makacs problémák állnak fenn.

A digitális fizetésekre vonatkozó uniós megközelítés elősegítette, hogy azok biztonságosabbá, gyorsabbá és olcsóbbá váljanak. Az Európai Számvevőszék új jelentése azonban két kulcsfontosságú szempontra is rámutat az árbeavatkozások, illetve a számlaadatok megosztása kapcsán. Először is nincs előírva a Bizottság számára, hogy rendszeresen felülvizsgálja az uniós árbeavatkozásokat, különösen a kártyadíjak tekintetében. Ezenkívül a számlaadatok ingyenes megosztása elveheti a szolgáltatók kedvét a magas színvonalú nyílt banki szolgáltatások nyújtásától az Unióban.

A kiskereskedelmi értékesítések terén a digitális fizetések értéke 2017 és 2023 között több mint kétszeresére nőtt az Unióban, és 2023-ban meghaladta az 1 billió eurót. Mivel a digitális fizetés elengedhetetlen az Unió belső piacának zökkenőmentes működéséhez, különösen a határokon átnyúló vásárlások esetében, az Unió felelőssége annak biztosítása, hogy az hatékonyan és eredményesen működjön. Ami például a kártyadíjakat illeti, a számvevők becslése szerint azok 2023-ban 5–6 milliárd euróba kerültek az uniós fogyasztóknak.

Az uniós árbeavatkozások célja a tisztességtelen verseny káros hatásainak csökkentése vagy bizonyos szakpolitikai célok elérése, ami potenciálisan a fogyasztók előnyére szolgálhat. Az uniós digitális fizetési rendszer keretében az ilyen beavatkozások közé tartozik a kártyás fizetésekre vonatkozó bankközijutalék-plafon és felártilalom, amellett a SEPA (egységes eurófizetési térség) fizetés, a nyílt banki szolgáltatások ingyenes biztosítása, valamint a határokon átnyúló eurófizetések áregyenlősége.

„Megállapítottuk, hogy a digitális fizetésre irányuló alap-jogiaktusok nem határoznak meg egyértelmű kritériumokat annak értékelésére, hogy e beavatkozások indokoltak-e, illetve hogy azokat milyen hosszú ideig kell alkalmazni. Nincsen előírva az sem, hogy időszakos felülvizsgálatokat kellene végezni – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Egyes, a kártyás fizetésekre irányuló beavatkozások esetében az Európai Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy a fogyasztók szempontjából a pozitív hatások egyértelműen meghaladják a negatív hatásokat.”

Ezzel összefüggésben a számvevők azt is megjegyzik, hogy a rosszul kialakított árbeavatkozások hatékonysági problémákhoz vezethetnek a pénzforgalmi szolgáltatóknál, torzíthatják a piaci kínálatot és keresletet, és a legrosszabb esetben még kedvezőtlen hatással is járhatnak a fogyasztók és a kereskedők számára.

Nem lehet sokat tudni a digitális fizetési politikákkal kapcsolatos uniós intézkedések hatásáról, mivel a Bizottság nem vezetett be eredményes monitoringrendszert, és ami még fontosabb, nem rendelkezik a szükséges adatokkal. Egyes uniós intézkedések azonban javíthatják a kifizetések átláthatóságát, gyorsaságát és költségeit.

A számvevők az Unió nyílt banki keretrendszerével kapcsolatban is azonosítottak két kulcsfontosságú problémát: az a kötelezettség, hogy ingyenes hozzáférést kell biztosítani a fizetési felhasználói adatokhoz a harmadik fél szolgáltatók számára, nemigen ösztönzi a számlaadat-tulajdonosokat arra, hogy magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, ráadásul a szabványosított alkalmazásprogramozási interfészek hiánya akadályozza a harmadik fél szolgáltatókat ezen adatok felhasználásában. Emellett a nyílt banki szolgáltatásokat eddig csak nemzeti szinten vezették be és követték nyomon, ezért az Unió egészére nézve nem állnak rendelkezésre megbízható konszolidált adatok a nyílt banki szolgáltatásokról.

Végül bár a Bizottság már keményebben fellép a fizetési számlák földrajzi elhelyezkedésén alapuló megkülönböztetés ellen, még mindig előfordul, hogy elutasítják a külföldi számlaszámról indított fizetéseket. Bár a SEPA-rendelet tiltja az ilyen megkülönböztetést, a fogyasztók továbbra is Unió-szerte szembesülnek ezzel a problémával. A számvevők megjegyzik, hogy nehéz úgy hatásosan fellépni e probléma leküzdése érdekében, ha a nemzeti hatóságok általi végrehajtás és együttműködés terén még sok a szabályozási hiányosság.

Háttér-információ

Az Unió fejlett jogi kerettel rendelkezik a digitális fizetésekre vonatkozóan, amelyet az elmúlt évtizedben kibővítettek és felülvizsgáltak, hogy tükrözze az ágazat gyors fejlődését.

2022-ben a Bizottság megkezdte a második pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD2) alkalmazásának és hatásának felülvizsgálatát. Ez az irányelv vezette be az Unióban elsőként a nyílt banki szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket.

A felülvizsgálat főbb megállapításait szem előtt tartva a Bizottság 2023-ban jogalkotási javaslatot terjesztett elő az uniós fizetési keret javítása érdekében. A pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikuspénz-szolgáltatásokról szóló módosított irányelv (PSD3) mellett a Bizottság javaslatot tett az uniós pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendeletre (PSR) is.

Mivel aggályosnak találta, hogy a kártyás fizetések uniós piacán korlátozott a verseny, a Bizottság 2024-ben piaci felmérést indított, hogy megvizsgálja a potenciális piactorzító gyakorlatokat, például a tisztességtelen kereskedelmi feltételeket és a főbb ágazati szereplők erőfölénnyel való visszaélését. Ez a vizsgálat még folyamatban van.

Kapcsolódó hivatkozások

Különjelentés 01/2025: Digitális fizetés az Unióban – Már némileg biztonságosabb, gyorsabb és kevésbé drága, de vannak még hiányosságok

”

Forrás:
Digitális fizetés az Unióban: aggályok a bankkártyapiaci árbeavatkozásokkal kapcsolatban; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. január 9.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Magyarország történetének egyik legkomplexebb állami informatikai szakrendszeri átállása: megújul az ingatlan-nyilvántartás

„A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően január 15-én újabb fejezetéhez érkezett az ingatlan-nyilvántartás megújítása. Az Elektronikus ingatlan-nyilvántartás projekt keretében elkészült új informatikai rendszer bekapcsolása ütemezetten történik, így az elektronikus ügyintézésre történő teljes átállás is ennek megfelelően több lépcsőben valósul meg. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleménye.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményt adott ki az ingatlan-nyilvántartás megújulása tárgyában. Az ingatlanforgalmi adatbázisok védelme érdekében a bevezetés átmeneti időszakában az ügyfelek jogi képviselői, más hatóságok, bíróságok a megszokott eljárásrenddel, továbbra is papír alapon nyújthatnak be kérelmeket, felhívásokat, elrendeléseket. A hatósági döntéseket is a megszokott rend szerint, de már az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási adatbázissal szinkronban adja ki a földhivatal. Ezt követően elsőként a tulajdoni lapok válnak online hozzáférhetővé az új rendszerben, illetve a földhivatalokban dolgozók számára nyílik majd meg az új felület.

Az Elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése Magyarország történetének legkomplexebb állami informatikai szakrendszeri átállása. A kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a 11 millió hazai ingatlan adatait, tulajdonosait, térképadatbázist és számos más, kulcsfontosságú információt tartalmazó adatbázisa és a teljes földforgalmi hatósági ügyintézés az átállás minden pillanatában biztosítsa a közhiteles adatok folyamatos és megbízható szolgáltatását, és a hatósági eljárások, az ingatlan-nyilvántartás vezetése során a gördülékeny ügyvitelt. Az Elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetésének további lépéseiről időben tájékoztatást adunk. Az érintett szakmai szervezetek és az ügyfelek számára a szükséges teendőkről a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. ad tájékoztatást.”

Forrás:
Megújul az ingatlan-nyilvántartás; Lechner Tudásközpont / Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM); 2025. január 154

ViennaBusiness – Bécs új innovációs platformja

„Bécs városa új, nemzetközi üzleti weboldalt indított el „ViennaBusiness” néven, amelynek célja, hogy a város gazdasági központként is vonzóbbá válhasson a világ számára. Emellett a program nemzetközi cégeket, startupokat és szakembereket karol fel és többek közt abban is segít nekik, hogy könnyebben letelepedhessenek Bécsben.

Bár Európa gazdasági helyzete továbbra is kihívások elé állítja a vállalkozásokat, Bécs jól teljesít. A ViennaBusiness ahhoz a törekvéshez szeretne hozzájárulni, hogy a feltörekvő üzleti projektek vagy cégek láthatóvá válhassanak és minél gyorsabban bekerülhessenek a gazdasági élvonalba. A weboldal további célja, hogy Bécsre, mint potenciális üzleti helyszínre is felhívja a figyelmet. Az új platform vezetője Peter Hanke, a gazdasági és nemzetközi ügyekért felelős városi tanácsnok. A kezdeményezést a bécsi üzleti élet magas rangú szereplői, mint pl. a Bécsi Kereskedelmi Kamara vagy a Bécsi Turisztikai Hivatal vezetői, illetve kutatóintézetek, magánvállalatok támogatják szakértelmükkel.

„A nemzetközi vállalatok letelepedése, gazdaságunk egyik legfontosabb hajtóereje – nemcsak Bécset kapcsolja össze a világgal, hanem további munkahelyeket is teremt. A ViennaBusiness-szel új platformot hoztunk létre, hogy Bécset még erőteljesebben pozícionáljuk, mint vonzó üzleti helyszín. Szeretnénk, ha Bécs a zene fővárosa mellett az innováció és az üzleti lehetőségek központjává is válna” – mondta Peter Hanke.

Bécs már az elmúlt évtizedekben is kiemelkedő gazdasági növekedést ért el azzal, hogy törekvései által az üzleti világ egyik meghatározó központjává vált. 2024-ben 15%-kal több külföldi vállalkozás telepedett le a fővárosban illetve az utóbbi 30 évben több mint 3.100 új vállalat választotta a várost székhelyéül, ami összesen 24. 000 új munkahelyet teremtett. Emellett Bécs az osztrák startupok központjaként is kiemelkedő, mivel az új vállalkozások jelentős része itt található.

A weboldalon kívül a ViennaBusiness programokat is szervez, a kezdeményezés nevéhez fűződik a ViennaUP start-up fesztivál vagy a Bécsi Bolygó Alap klímaprogram is, amely szintén a globálisan tevékenykedő vállalatokat célozza meg.”

Forrás:
ViennaBusiness – Bécs új innovációs platformja; Prím Online; 2025. január 19.

Technika, tudomány, MI

A brit kormány nagyszabású cselekvési terve a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázására

„A kormány elfogadta tavaly felkért tanácsadójának minden javaslatát, de egyelőre még az sem látszik, hogyan szolgálnák ki az új adatközpontok energiaéhségét.

A brit kormány hétfőn jelentette be a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázását célzó cselekvési tervét, a melynek teljes körű alkalmazásától évi 1,5 százalékos termelékenységnövekedést vár akár 47 milliárd fontos (közel 23 billió forintnak megfelelő) többlet mellett. Keir Starmer miniszterelnök tájékoztatása szerint a kabinet továbbviszi Matt Clifford technológiai befektető mind az 50 ajánlását, amit egy tavaly nyáron bejelentett felülvizsgálat keretei között tárt a munkáspárti vezetés elé.

Ezek között szerepel például az „MI növekedési zónák” létrehozása az adatközpontok építését felgyorsító, egyszerűsített tervezési folyamatok mellett; az ország számítási kapacitásának növelése egy új MI-szuperszámítógéppel; illetve egy új nemzeti adattár létrehozása a publikus információ értékének felszabadítására a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekben.

Három vállalattal (Vantage Data Centers, Nscale, Kyndryl) összesen 14 milliárd font értékű beruházásról tárgyalnak a helyi MI-infrastruktúra kiépítéséhez, miközben korábban több amerikai technológiai cég már tavaly kifejezte szándékát az Egyesült Királyságban működő adatközpontok bővítésére. Ahogy azonban a The Register beszámolójából kiderül, a gazdasági fellendülést ösztönző elképzelésekből egyelőre hiányzik a megoldás a bővülő adatközponti infrastruktúra áramellátására.

A cselekvési tervben hivatkozott „MI növekedési zónák” elvileg „jobb hozzáférést biztosítanak az energiahálózatokhoz” is, de az állami hálózatüzemeltető már enélkül is 500 százalékos növekedésre számít az adatközpontok fogyasztásában a következő évtizedre, a szükségszerű drágulást pedig összefüggésbe helyezi, hogy az Institute of Economic Affairs adatai alapján a brit iparienergia-árak már most is a legmagasabbak a világon.

Lehet, hogy csak integetni tudnak majd az MI-hajónak

Bár a kormány létrehoz egy „MI Energia Tanácsot” is az illetékes miniszterek vezetésével, a The Register szerint az elmúlt években a helyi hatóságok a szűk kapacitásokra hivatkozva többször is elutasítottak adatközpontok építését célzó terveket, ami némileg ellentmond a fenti elképzeléseknek. A cikkben megszólaló elemző arra is figyelmeztet, hogy az adatközpontok építése önmagában még nem feltétlenül vezet az MI felhasználásának bővüléséhez: a közszolgáltatások esetében például nem egyértelmű, hogy ezek milyen gyorsan implementálhatók, így a technológia hatása is könnyen elmaradhat a várakozásoktól.

Különösen, ha a közszféra költségvetésének szigorítása miatt az egyes szervezetek minél hamarabb, de meglévő támpontok nélkül akarják realizálni a kilátásba helyezett előnyöket a további befektetések igazolására. A szuperszámítógépes ötlet kapcsán azt is megjegyzik, hogy az új munkáspárt kormány egyik első intézkedése volt az Edinburgh-i Egyetem 800 millió font értékű, exaszintű szuperszámítógép-projektjének elkaszálása, most pedig egyből húszszorosára növelné a publikus hazai számítási kapacitást.

Érdemes megjegyezni, hogy a briteknél már az előző kormány is 10 évre szóló tervet lobogtatott az ország MI-szuperhatalommá fejlesztésére, és most Starmer is azt ígéri, hogy az újabb terv a világ vezető pozíciójába fogja emelni az országot a mesterséges intelligencia területén. Ezzel szemben az amerikai és kínai dominanciára jellemző, hogy az eddigi brit sikertörténetek is jellemzően külföldi cégeket gazdagítanak, a lap pedig a Canalys piackutató alapítóját idézi, aki szerint a régió irodai dolgozói eddig is fejenként havi 100 eurós „adót” fizettek az amerikai technológiai szolgáltatóknak, és az MI felfutásával annál is többet fognak.”

Forrás:
Ismét tervet kovácsoltak a britek az MI-szuperhatalommá válásra; Bitport.hu; 2025. január 15.
Lásd még:
Independent report : AI Opportunities Action Plan; Presented to Parliament by the Secretary of State Science, Innovation and Technology by Command of His Majesty; 2025. január 13.
Policy paper : AI Opportunities Action Plan: government response; Presented to Parliament by the Secretary of State Science, Innovation and Technology by Command of His Majesty; 2025. január 13.

Fenntartható fejlődés

A lengyel uniós elnökség klímapolitikai prioritásai

„A magyar uniós elnökséget követően Lengyelországé a főszerep az Európai Unió Tanácsában 2025 első félévében. Varsó – hasonlóan Budapesthez – legfőbb prioritásai közé nem emeli az éghajlatvédelmet, ugyanakkor számos kisebb törekvést megneveztek a területen.

2025 januárjától Lengyelország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját, az új évvel pedig újabb elnökségi trió, a lengyelek mellett a dán és a ciprusi tisztségviselők is szerves részét képezik az európai uniós ügyeknek. Mind a lengyel programban, mind a trió közös programjában kiemelt szereppel bír az európai biztonság kérdésköre; ezalatt többnyire a külső határok védelme, a hatékony menekültügyi rendszer, a demokrácia, az energiabiztonság, a gazdasági stabilitás megteremtése és a versenyképesség kap kiemelt hangsúlyt.

Ezek a prioritások – és már részben a magyar elnökségi program is – teljes mértékben tükrözik az új Bizottság fókuszpontjait. Így volt ez az előző ciklusban is, miután Ursula von der Leyen első ciklusában zászlóshajójára tűzte az európai zöld megállapodást; az első években a soros elnökségek is leképezték ezt a prioritást, hiszen Zágráb, Berlin, Lisszabon és az őket követők is kiemelt kérdésként tekintettek rá. Ahogy 2023-ban és 2024-ben egyre erősödött valamennyi ágazatban a klímavédelmi célkitűzésekkel szemben kinyilvánított negatív vélemény, úgy – érthetően – a politikai döntéshozók egy jelentős része is inkább háttérbe szorította (sokszor kritizálta is) ezt a szakpolitikai területet, és ha zöld kérdések merülnek fel, leginkább az energetikai átállásban gondolkodnak. Ebből fakadóan a lengyel elnökség is leginkább a már meglévő, a klímaváltozás mérséklésére irányuló szakterületekkel kíván foglalkozni – a nagyobb számú energetikai kérdések mellett – 2025 júniusáig.

A hét prioritás közül a konkrét megnevezés hiányában valójában csak következtetni lehet, hogy mely pontokon belül gondolkodik a klímapolitikát illetően a lengyel kormány. A fent említett energetikai átmenetnek, ha közvetlenül nem is, közvetetten biztosan részét képezik a szakterület kérdései, továbbá a versenyképes és reziliens mezőgazdaság, valamint az egészségügyi biztonság esetében is felfedezhetők utalások klímavédelmi cselekvésekre. Előbbi esetében a program hangsúlyozza, hogy „a gazdálkodókat kényszerítés helyett ösztönözni kell (lényegi utalás az elmúlt időszakban bekövetkezett gazdatüntetésekre) a környezetvédelemre, meg kell mutatni az éghajlatváltozás hatásai – például az árvizek és aszályok – elleni küzdelem és megelőzés előnyeit.” Az egészségügyi prioritás tekintetében hasonló érvekkel szólnak a klímaváltozás mérséklése esetében.

A bővebb klímapolitikai tevékenységről a Környezetvédelmi Tanács tervezett találkozóinak témái kapcsán tájékoztat a lengyel elnökség: a hangsúlyt az emberi élet szempontjából kritikus erőforrásokhoz, például a vízhez és a talajhoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályokra helyezik.

Ahogyan korábban – többek között – Berry Buzan megfogalmazta, a biztonság szektorok között említhető a környezeti biztonság is. Hasonlóan gondolkodik Varsó is, programjuk egészét átitatják a biztonsági kérdések. A klímapolitika tekintetében kiemelik, hogy „a lengyel elnökség az éghajlatváltozással szembeni biztonság, a környezeti és társadalmi ellenálló képesség kérdéseire fog összpontosítani, és támogatni fogja az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós terv kidolgozását.” Mindezt az okok és a hatások kezelésével, semmint egyes cselekvések betiltásával és az európaiakra áthárított „túlzott terhekkel” kívánják támogatni. A polgárok megszólítása több ponton is prioritás, például az éghajlatvédelmet körülölelő dezinformációs kampányok megszüntetésével is támogatni fogják, hogy az európai polgárok hiteles tájékoztatást kapva értesülhessenek az Európai Unió klímapolitikai tevékenységéről. Ez a programpont abból a szempontból is üdvözlendő, hogy jelenleg már valóban kevésbé „méregzöld” az EU-s szakpolitika, vagyis lényegi előremozdulás történt a fogyasztóbarát klímavédelem irányába; ez a lépés (és ennek hiteles kommunikációja) segíthet abban, hogy a társadalom befogadóbb legyen a témában, ugyanakkor nem biztos, hogy jelen állapotban ez az elegendő cselekvés.

A jogszabályok terén a már tárgyalt jogszabály-javaslatokon kívánnak dolgozni a következő félévben. Folytatni fogják a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a kémiai anyagok bevizsgálásáról szóló Bizottsági javaslatról (One substance, one assessment), az elhasználódott járművekről szóló irányelvről, a mikroműanyagokról, illetve a hulladékokról szóló törvény felülvizsgálatáról az élelmiszerek és a textíliák tekintetében. Ezek mellett folytatni fogják a munkát a magyar elnökség alatt is tárgyalt, a talajvizeket érintő szennyezésről szóló irányelvről, a talajról szóló törvényről, valamint a zöldrefestést (greenwashing) visszaszorító javaslatról (Green Claims Directive). Utóbbi lényegében egy fogyasztóvédelmi javaslat is egyben, ami azt szolgálja, hogy az európai polgárok hiteles tájékoztatást kapjanak az EU piacán kapható termékek származásáról, a gyártók környezetvédelmi (nem) cselekvéséről.

Összességében elmondható, hogy a lengyel elnökség a klímapolitika terén inkább a biztonsági játékot választotta, ugyanis a következő fél év során nem fog olyan ügyekkel foglalkozni, amelyek eddig még nem jelentek meg az EU agendáján. Illetve ezeket a területeket nem övezte nagyarányú negatív visszhang sem a tagállamok képviselői, sem az állampolgárok részéről. Amennyiben a felsorolt jogszabályokkal behatóan fognak foglalkozni a két formális és az egy informális Környezetvédelmi Tanács ülésen, a „sok kicsi sokra megy” elve mentén remélhető előrelépés az európai uniós klímapolitika tekintetében.”

Forrás:
A lengyel elnökség klímapolitikai prioritásai; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 17.

Mit hozhat a lengyel EU-elnökség az energetikában?

„Nemcsak új tanácsi elnökség indult január 1-jével, hanem új elnökségi trió is. Az új csapat első tagja pedig Lengyelország, amely immár kezében tartja a stafétabotot, s a következő fél évben feladata lesz az Európai Unió politika- és jogalkotási tevékenységének szervezése, így, többek között, a hagyományosan egyik legfontosabb, energiapolitikai téren is.

Az energiapolitika napjaink talán legfontosabb szakpolitikájává vált. Mai világunk energiaéhsége meghaladja minden korábbi korét. Energia nélkül nincsen sem modern társadalom, sem modern gazdaság. Mindemellett az Európai Unió nem bővelkedik energiában – az elmúlt évtizedekben az uniós ipari termelés fosszilis energiaszükségletének döntő részét harmadik országokból importáltuk. Jelentős kitettség volt ez Európa számára, de mégis, geológiai-földrajzi, ha úgy tetszik, fizikai kérdés, adottság – ti. a hagyományos csővezetékes szállítás révén elérhető földgáznak (és kőolajnak) nemigen volt észszerű és piacképes alternatívája nem csak Magyarországon, de Szlovákiában vagy Németországban sem. A közel három éve tartó orosz–ukrán háború azonban rámutatott, hogy az energetikai függőség – éppen alapvető fontossága miatt – súlyos ellátásbiztonsági, s ennek következtében alapvető biztonságpolitikai kockázatot jelent az EU számára. Az olcsó energia bizonytalanul elérhetővé, a biztosan elérhető energia és technológiák drágává, az energetika pedig szakpolitikából nagypolitikává vált.

Napjainkban mindenki azt kutatja, miként lehet Európa energiabiztonságát úgy megerősíteni, hogy a földgázról mint energiahordozóról, s különösképpen az orosz földgázról való leválás ne jelentsen egyidejűleg gazdasági-finanszírozási oldalról halálos ítéletet a – más okokból is – súlyosan gyengélkedő európai gazdaság számára.

A kérdéssel a Letta-, majd a Draghi-jelentések is behatóan foglalkoztak, s a magyar elnökség is napirendre tűzte a kérdést a tavaly októberi Energia Tanácson. Az ülésen egyetértés volt abban, hogy a magas energiaárak problémája mindennapi valóságunk része, amelynek a megoldása érdekében többféle beruházás sürgős és szükséges. Ez tehát a dolgok állása 2025 januárjában.

A most induló lengyel–dán–ciprusi elnökségi trió közös programja három érdemi alcím („Strong and Secure Europe”, „Prosperous and Competitive Europe”, „Free and Democratic Europe”) alá rendezte prioritásait. Ezek közül az első kettő (azaz az „Erős és Biztonságos Európa”, valamint a „Sikeres és Versenyképes Európa”) több helyen is hangsúlyozza az energetika fontosságát. A program célként tételezi az EU külső függőségeinek csökkentését és egy valódi Energia Unió felépítését, amelynek eszközét elsődlegesen a digitális és zöld átállásban látja. Ez utóbbiak – a trió véleménye szerint – meg fogják erősíteni Európa energetikai szuverenitását. A megvalósítás módját az erőteljes elektrifikációban (net-zero és alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák használatában), a villamosenergia-hálózatok, tárolókapacitások és interkonnektorok fejlesztésében, az energetikai piaci integráció befejezésében, valamint az energetikai infrastruktúrafejlesztésekkel együtt járó adminisztratív terheinek csökkentésében látják.

Az elnökségi triót megkezdő első, lengyel csapattag saját mottójaként a „Biztonság, Európa!” szlogent választotta, ezt a gondolatmenetet viszi végig ún. „elnökségi prioritásain” is. Donald Tusk miniszterelnök január 1-jei beszédében kiemelte, azt tekinti feladatának, hogy meggyőzze mind a 27 uniós tagállamot, hogy Európa továbbra is a legbiztonságosabb és legstabilabb hely lehet a világon.

A biztonságossági célkitűzések egyike pedig az energiabiztonság. Ez felettébb helyeselhető, hiszen Európa évek óta egyszerre küzd az energiaszegénységgel, illetve annak veszélyével, a magas energiaárakkal, a források diverzifikációjának kérdésével és a zöldítés nehézségeivel. Erre tekintettel rögzítette a magyar elnökség által tető alá hozott „Budapesti nyilatkozat” is – az energetikának külön pontot szentelve –, hogy a tagállamok politikai vezetői valódi energiauniót kívánnak létrehozni, amely jelenti egyrészt a teljes mértékben integrált és összekapcsolt energiapiacot, másrészt a polgárok és vállalkozások megfizethető és tiszta energiával való ellátását. A politikai célok tehát világosak, egyeztetettek – és ami igen fontos – rögzítettek.

Lássuk, miként tervezi Lengyelország a továbblépést!

A lengyel elnökségi program „TTE – Transport, Telecommunication and Energy” fejezete az energiabiztonságot a legtágabban értelmezi: nem pusztán szakpolitikai, hanem politikai prioritásként kívánja kezelni. Lengyelország célja, hogy a következő fél évben tanácsi következtetéseket készítsen elő európai energiabiztonsági stratégia tárgykörben, s rögzíti, hogy az „energiabiztonság” magában foglalja a hozzáférést a kedvező árú energiához, az új technológiákhoz, de értik alatta a klíma- és környezetvédelem szabályait is.

A program e tekintetben legfontosabb célkitűzése az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokról való teljes leválás hangsúlyozása. Az energiaátmenetet (átállást) pedig az elnökség a zöld- és energiabiztonsági fejlesztési ipari szegmensek támogatásával kívánja megvalósítani. Külön figyelmet érdemel, hogy a lengyel elnökség kiemeli, hogy nem csak a lakosság, de az energiaintenzív iparágak számára is biztosítani kell a kedvező árú energiát, ugyanis – szól a program – e nélkül az EU iparának nemzetközi versenyképessége nem fenntartható. Az elnökség szerint az új energetikai biztonsági architektúra fontos része, hogy az EU megerősítse stratégiai infrastruktúraelemeinek fizikai biztonságát és kibervédelmét is. Rögzíti ezen felül, hogy biztosítani kell a kritikus nyersanyagokhoz történő hozzáférést – amely tekintetben, tegyük hozzá, Európa megint csak nem áll jól.

A lengyel elnökség célja emellett, hogy az európai gazdaságot nemzetközi vetélytársaival szemben versenyképessebbé tegye. A program e körben megismétli, hogy ezt a tiszta és új technológiák fejlesztésének támogatása útján kívánja elérni, amik megvalósításában, a Draghi-jelentéshez hasonlóan, nemcsak a köz-, hanem magánfinanszírozással is számol.

A program energiapolitikai része rögzíti ezen felül, hogy prioritásként kezeli az Ukrajnával vállalt szolidaritás megerősítését és az ukrán energetikai szektor támogatását, valamint igyekszik segíteni az ukrán energetikai jogszabályoknak az uniós előírásokkal történő összehangolását. Utóbbi elem – vélhetően – az ukrán EU-csatlakozáshoz (is) jelentős segítséget fog nyújtani.

Az elnökségi program energiapolitikai részéből határozott eltökéltség tűnik ki, ám nagy kérdés, mit tudnak a lengyelek ebből végigvinni a következő fél évben. Ennek megítélése jelenleg igen nehéz, ugyanis a Bizottság ún. „100 napos programja” (hivatalosan) még nem látott napvilágot. A sajtóhírek szerint ugyanakkor a második von der Leyen Bizottság néhány héten belül komoly terveket fog bemutatni – többek között – a fenntartható technológiák, a stratégiai autonómia és a versenyképesség kapcsán. S a csomagnak várhatóan alapvető eleme lesz a Green Deal továbbfejlesztett változta, az ún. „Clean Industrial Deal” is…

Az elnökségi politikai irányvonal ugyanakkor mind a trió, mind Lengyelország szintjén világos: teljes energiafüggetlenség Oroszországtól és az európai zöldgazdaság megerősítése köz- és magánfinanszírozás bevonásával, remélve, hogy mindez alacsony energiaárakat, s versenyképes európai ipart fog eredményezni. Hogy ez összhangban áll-e a Bizottság elképzeléseivel, többet tudunk majd, ha utóbbi is kihozza részletes munkaprogramját.

Akárhogy is, a kérdés, hogy a jó irányba, jó tempóval megyünk-e, velünk marad. Mert jóllehet egyszerűnek tűnhet az a javaslat, hogy zárja el a gázcsapot (értsd: szüntesse meg a függőséget) Európa saját maga, csakhogy adódik a probléma, hogy mi lesz azután, s honnan lesz az európai fogyasztóknak (iparnak és lakosságnak) megfizethető árú energiája, amely kérdés pedig már igen komoly fejtörést okoz, illetve kellene, hogy okozzon. A Bizottságnak és az elnökségeknek is figyelembe kell venniük, hogy mind a leválás, mind az átállás időigényes folyamat, az energiaellátás mikéntje részben földrajzi, részben történelmi adottság, s a különböző tagállamok eltérő mozgástérrel bírnak e tekintetben. Lengyelország és Németország például rendelkezik saját területén komoly szénkészletekkel, de Magyarország vagy Szlovákia számára egy ilyen „biztonsági tartalék” nem adott. Ezért kiemelten fontos, hogy az orosz energiahordozók kivezetésére vonatkozó döntések előtt az ellátásbiztonsági kockázatokat minden tagállamban értékeljük. Nyilvánvaló, hogy az energiaunió megvalósítása Európa megkerülhetetlen stratégiai érdeke, azonban ez olyan terület és téma, amelynek szabályait nem baltával, hanem szikével kellene faragni, nehogy az igyekezetben több kárt csináljunk, mint hasznot. Remélhetőleg ezt Brüsszelben és Varsóban is látják, sőt mi több, figyelembe is veszik.”

Forrás:
Mit hozhat a lengyel EU-elnökség az energetikában?; Mernyei Ákos Péter; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 15.

Gáz nélkül indul az új év

„Ukrajna, korábbi ígéretéhez híven, január 1-jén leállította a területén keresztül Európába irányuló orosz gázszállítást, mivel lejárt a Moszkvával kötött megállapodása. Az Európai Bizottság szerint az elmúlt egy évben előkészítés alatt álló alternatív útvonalaknak köszönhetően ennek a fejleménynek nem lesz nagy hatása Európára nézve.Ukrajna és Oroszország 2019-ben írta alá azt a megállapodást, mely szerint Moszkva évente kb. 800 millió dollárt fizet Kijevnek azért, hogy a gázátvitelt a Barátság vezetéken keresztül Európába juttassa. Ez a szerződés 2024 végével lejárt, Kijev pedig azt nem újította meg, ami a Gazpromnak évi 5 milliárd dolláros árbevétel-kiesést okoz. Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának leállítása Moszkva eddigi egyik legnagyobb veresége. A Telegramon kiemelte, hogy amikor Putyin több mint 25 évvel ezelőtt hatalomra került Oroszországban, az Ukrajnán keresztül Európába szállított gáz éves szinten több mint 130 milliárd köbméter volt, mára ez az érték nulla, így ez egyike Moszkva legnagyobb vereségeinek. Hangsúlyozta, hogy Oroszország energiaforrásait fegyverként használta fel, és azok által zsarolta kereskedelmi partnereit.

Az Európai Bizottság képviselőjének nyilatkozata szerint az európai infrastruktúra lehetővé teszi a más országokból származó gáz áramlását, illetve az EU múlt évben növelte a folyékony földgáz importját, így erősítetve meg energiabiztonságát a jövőre nézve. Valóban igaz az, hogy az EU tagállamok többsége mára nem függ jelentősen az orosz energiától, hiszen 2023-ban az EU tagállamai földgázszükségletük kevesebb mint tíz százalékát fedezték Oroszországból, míg ez az érték 2021-ben 40 százalék volt. A szerződés megszűnése azonban hátrányosan érinti például Szlovákiát, megemelte a gázárakat, ami az országnak évi 500 millió euró plusz költségbe fog kerülni.

Robert Fico szlovák miniszterelnök még tavaly decemberben találkozott és a gázszállításokról tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd ezt követően elkezdte fenyegetni Ukrajnát, hogy Pozsony leállítja az oda irányuló áramszállításokat, ha Kijev nem újítja meg a gázszerződést az oroszokkal. Peter Pellegrini szlovák elnök által alapított kormánypárt, a Hlas-SD közleményében kiemelte többek között azt is, hogy ha Zelenszkij elnök továbbra is így akar viszonyulni Szlovákiához, akkor Pozsony át fogja gondolni, hogy támogatja-e Kijev EU-csatlakozását. Emlékeztettek arra is, hogy Szlovákia jelentős katonai, politikai és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának az orosz invázió idején.

Fico eddig a gázszállítás leállítása miatt két intézkedést jelentett be Facebookon közzétett videóüzenetében, mégpedig, hogy pártja, a Smer csökkentheti az Ukrajnába irányuló áramszállításokat, illetve az ukrán menekülteknek nyújtott segélyeket. 2023 óta egyébként Fico Ukrajnával kapcsolatban Magyarországhoz hasonló politikát folytat, többek között megszüntette az országa által Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, többször hangsúlyozta, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, valamint bírálta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.

Pozsonyban január 3-án és 10-én is tüntettek amiatt, hogy Fico személyesen tárgyalt Putyinnal. Fico a decemberi találkozó után azt is kijelentette, hogy Szlovákia szívesen biztosítaná a helyszínt az orosz–ukrán béketárgyalásoknak, mellyel kapcsolatban Putyin jelezte, hogy ez nincs ellenére. Január 3-án még csak kb. négyezren tüntettek a szlovák fővárosban Fico oroszbarát politikája ellen, január 10-én pedig kb. tizenötezren, a „Szlovákia Európa része – Elég volt Oroszországból!” szlogennel, illetve demonstrációkat tartottak egy tucat további szlovákiai városban is.

Magyarország a Fekete-tengeren keresztül húzódó Török Áramlaton keresztül továbbra is hozzájut az orosz gázhoz, azonban ez a vezeték nem képes teljes mértékben kompenzálni az ukrajnai útvonal elvesztését. Ukrajna az üggyel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy kész újraindítani a vezetéket, ha azon nem orosz eredetű gázt szállítanak, az orosz elnök pedig nem zárta ki új szerződések megkötését harmadik fél részvételével.”

Forrás:
Gáz nélkül indul az újév; Varga Csilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 13.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az egészségügy kibervédelme – az Európai Bizottság cselekvési terve

„A Bizottság a mai napon uniós cselekvési tervet terjesztett elő, amelynek célja a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságának megerősítése. Ezt a cselekvési tervet Ursula von der Leyenelnök politikai iránymutatásaiban kulcsfontosságú prioritásként jelentették be az új mandátumidőszak első 100 napjában. A kezdeményezés fontos lépés az egészségügyi ágazat kiberfenyegetésekkel szembeni védelme terén. A kórházak és egészségügyi szolgáltatók fenyegetésészlelési, felkészültségi és reagálási képességeinek javításával biztonságosabb környezetet teremt a betegek és az egészségügyi szakemberek számára.

A digitalizáció forradalmasítja az egészségügyet, és jobb szolgáltatásokat tesz lehetővé a betegek számára olyan innovációk révén, mint az elektronikus egészségügyi nyilvántartások, a távorvoslás és a mesterséges intelligencián alapuló diagnosztika. A kibertámadások azonban késleltethetik az orvosi eljárásokat, fennakadásokat okozhatnak a sürgősségi osztályokon, és megzavarhatják a létfontosságú szolgáltatásokat, amelyek súlyos esetekben közvetlen hatást gyakorolhatnak az európaiak életére. A tagállamok 2023-ban 309, az egészségügyi ágazatot érintő jelentős kiberbiztonsági eseményről számoltak be – többről, mint bármely más kritikus ágazatban.

A cselekvési terv többek között azt javasolja az ENISA-nak, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségnek, hogy hozzon létre egy páneurópai Kiberbiztonsági Támogatási Központot a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók számára, testre szabott iránymutatást, eszközöket, szolgáltatásokat és képzést biztosítva számukra. A kezdeményezés a kritikus infrastruktúrák kiberbiztonságának megerősítésére irányuló tágabb uniós keretre épül, és az első olyan ágazatspecifikus kezdeményezés, amely az uniós kiberbiztonsági intézkedések teljes körét alkalmazza.

Röviden összefoglalva, a cselekvési terv négy prioritásra összpontosít:

Megerősített megelőzés. A terv hozzájárul az egészségügyi ágazat kiberbiztonsági események megelőzésére irányuló kapacitásainak kiépítéséhez olyan megerősített felkészültségi intézkedések révén, mint például a kritikus kiberbiztonsági gyakorlatok végrehajtására vonatkozó iránymutatás. Másodszor, a tagállamok kiberbiztonsági utalványokat is bevezethetnek, amelyek pénzügyi támogatást nyújtanak a mikro-, kis- és közepes méretű kórházaknak és egészségügyi szolgáltatóknak. Végezetül az EU kiberbiztonsági tanulási forrásokat is ki fog dolgozni az egészségügyi szakemberek számára.

A fenyegetések jobb felderítése és azonosítása. A kórházakat és egészségügyi szolgáltatókat támogató kiberbiztonsági központ 2026-ig uniós szintű korai előrejelző szolgáltatást fog kifejleszteni, amely közel valós idejű riasztásokat ad ki a lehetséges kiberfenyegetésekről.

A kibertámadásokra való reagálás a hatás minimalizálása érdekében. A terv gyorsreagálási szolgáltatást javasol az egészségügyi ágazat számára az uniós kiberbiztonsági tartalék keretében. A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály által létrehozott tartalék megbízható magánszolgáltatók biztonsági eseményekre való reagálási szolgáltatásait nyújtja. A terv részeként nemzeti kiberbiztonsági gyakorlatokra kerülhet sor olyan forgatókönyvek kidolgozásával együtt, amelyek útmutatást nyújtanak az egészségügyi szervezeteknek a konkrét kiberbiztonsági fenyegetésekre, többek között a zsarolóvírusokra való reagáláshoz. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kérjék a szervezetektől a váltságdíjfizetések bejelentését annak érdekében, hogy biztosítani tudják számukra a szükséges támogatást, és lehetővé tegyék a bűnüldöző hatóságok általi nyomon követést.

Elrettentés: Az európai egészségügyi rendszerek védelme azáltal, hogy elrettentik a kiberfenyegetések szereplőit attól, hogy megtámadják őket. Ez magában foglalja a kiberdiplomáciai eszköztár használatát, amely a rossz szándékú kibertevékenységekre adott közös uniós diplomáciai válasz.

A cselekvési terv végrehajtására az egészségügyi szolgáltatókkal, a tagállamokkal és a kiberbiztonsági közösséggel karöltve kerül sor. Annak érdekében, hogy tovább finomítsa a leghatásosabb intézkedéseket annak érdekében, hogy a betegek és az egészségügyi szolgáltatók élvezhessék azok előnyeit, a Bizottság hamarosan nyilvános konzultációt indít erről a tervről, amely minden polgár és érdekelt fél előtt nyitva áll.

Következő lépések

A cselekvési terv az egészségügyi ágazat kiberbiztonságának javítására irányuló folyamat kezdete. Az egyedi intézkedéseket 2025-ben és 2026-ban fokozatosan vezetik be. A konzultáció eredményei az év végéig beépülnek a további ajánlásokba.

Háttér

Az EU számos területen dolgozik a kiberreziliencia előmozdításán, valamint polgárainak és vállalkozásainak a kiberfenyegetésekkel szembeni védelmén az egyre inkább digitálissá váló és összekapcsolt Európában. Ez a cselekvési terv a helyzet sürgősségére és az ágazatot fenyegető egyedi veszélyekre reagál. A javaslat a kiberbiztonság területén meglévő jogszabályi keretre épül. A kórházak és más egészségügyi szolgáltatók a NIS 2 irányelv értelmében kiemelten kritikus ágazatnak minősülnek. A NIS 2 kiberbiztonsági keret szorosan kapcsolódik a kiberrezilienciáról szóló jogszabályhoz, amely az első olyan uniós jogszabály, amely kötelező kiberbiztonsági követelményeket ír elő a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan, és amely 2024. december 10-én lépett hatályba. A Bizottság a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály keretében kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmust is létrehozott, amely megerősíti az EU szolidaritását és összehangolt fellépéseit a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelése, előkészítése és az azokra való hatékony reagálás érdekében.

A reziliens és biztonságos digitális infrastruktúra biztosítása elengedhetetlen az európai egészségügyi adattér teljes körű kiépítéséhez, amely a polgárokat helyezi egészségügyi ellátásuk középpontjába, teljes körű ellenőrzést biztosítva számukra adataik felett.

További információ

Cselekvési terv a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Idézet(ek)

„A modern egészségügyi ellátás hihetetlen előrelépést tett a digitális átalakulás révén, ami azt jelentette, hogy a polgárok jobb egészségügyi ellátásban részesültek. Sajnálatos módon az egészségügyi rendszerek is ki vannak téve kiberbiztonsági eseményeknek és fenyegetéseknek. Ezért indítunk cselekvési tervet annak biztosítása érdekében, hogy az egészségügyi rendszerek, intézmények és az összekapcsolt orvostechnikai eszközök reziliensek legyenek. A megelőzés jobb, mint a gyógyítás, ezért meg kell akadályoznunk a kibertámadásokat. De ha bekövetkeznek, mindent meg kell tennünk, hogy észleljük őket, és gyorsan reagáljunk és helyreálljunk.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„A digitális technológiák és az egészségügyi adatokon alapuló megoldások páratlan lehetőségeket nyitottak meg az egészségügyben. Lehetővé teszik a precíziós orvoslást, a betegek valós idejű nyomon követését és az egészségügyi szolgáltatók közötti zökkenőmentes, határokon átnyúló kommunikációt. A digitalizáció azonban csak annyira erős, mint az általa inspirált és a kibertámadásokkal szemben reziliens bizalom. A betegeknek biztosnak kell lenniük abban, hogy a legérzékenyebb információik biztonságban vannak. Az egészségügyi szakembereknek bízniuk kell azokban a rendszerekben, amelyeket naponta használnak életek megmentésére. A mai cselekvési terv fontos lépés e bizalom biztosítása és a jövő reziliensebb egészségügyi ökoszisztémájának megőrzése felé.” – Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő az egészségügyi ágazat kibertámadásokkal szembeni védelmére; Európai Bizottság; 2025. január 15.

Kérdések és válaszok a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról – Európai Bizottság

„Miért tett javaslatot az Európai Bizottság az egészségügyi ellátás kiberbiztonságára vonatkozó cselekvési tervre?

Az egészségügyi rendszereket fenyegető kiberfenyegetések egyre gyakoribbak és kifinomultabbak. A kórházak és az egészségügyi szolgáltatók, amelyek egészségügyi rendszereink kritikus infrastruktúrái, különösen ki vannak téve a kibertámadásoknak, például a zsarolóvírusoknak vagy az adatsértéseknek. Ezek az események megzavarhatják a létfontosságú orvosi szolgáltatásokat, és veszélyeztethetik a betegek biztonságát és adatait.

A Bizottság sürgősen fellép e kihívások kezelése érdekében, biztosítva, hogy az egészségügyi ellátás digitális átalakulása biztonságos és megbízható legyen.

Hogyan mozdítja elő a cselekvési terv a betegek és az egészségügyi szakemberek bizalmát?

A bizalom a digitális egészségügy sarokköve. Annak biztosításával, hogy a rendszerek biztonságosak és reziliensek legyenek, a cselekvési terv biztosítja a betegeket arról, hogy adataik biztonságosak, és ellátásuk nem szakad meg.

Az egészségügyi szakemberek számára a terv eszközöket és képzést biztosít, hogy segítsen nekik magabiztosan navigálni a digitális platformokon. Ez a kettős megközelítés – a betegek és a szakemberek védelme – olyan egészségügyi környezetet teremt, amelyben elfogadják és megbíznak a digitális eszközökben.

Hogyan egészíti ki ez a cselekvési terv a meglévő uniós jogszabályokat, például a NIS 2 irányelvet?

A cselekvési terv a kiberbiztonság területén meglévő jogszabályi keretre épül, különösen a NIS 2 irányelvre, a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályra (beleértve a kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmust), a kiberbiztonsági jogszabályra (beleértve az európai kiberbiztonsági tanúsítást), az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletre és a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra. Ezek Unió-szerte egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosítanak.

A NIS 2 irányelv, amely kötelezettségeket állapít meg a kritikus ágazatok, köztük az egészségügy számára, kiterjeszti a kiberbiztonsági követelmények hatályát az alapvető szolgáltatásokra, amelyek kiterjednek az uniós referencialaboratóriumokra, a gyógyszerek kutatási és fejlesztési tevékenységeit végző szervezetekre, a gyógyszeripari alaptermékek és készítmények (köztük az oltóanyagok) gyártóira, valamint a népegészségügyi szükséghelyzetben kritikusnak tekintett orvostechnikai eszközök gyártóira.

Ami a cselekvési tervet illeti, a hangsúly kifejezetten a kórházak és egészségügyi létesítmények egyedi sebezhetőségén és szükségletein van.

A cselekvési terv elsősorban arról szól, hogy támogassuk az ágazatot azon alapvető kiberbiztonsági intézkedések meghozatalában, amelyekről tudjuk, hogy meg fogják változtatni a kiberbiztonsági események esélyeit. Biztosítja, hogy az egészségügyi rendszerek felkészültek legyenek az előttük álló konkrét kockázatok kezelésére. Különös figyelmet fordít a kapacitásépítésre, a beruházásokra, valamint arra, hogy segítse a kórházakat és az egészségügyi szolgáltatókat a szükséges kiberbiztonsági felkészültségi intézkedések meghozatalában. Meghatározza továbbá az ilyen szervezetek segítésének módjait, ha egy esemény bekövetkezik, annak biztosítása érdekében, hogy a reagálás és a helyreállítás a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban történjen, így a szokásos műveletek gyorsan helyreállíthatók legyenek.

Mi lesz az új Európai Kiberbiztonsági Támogatási Központ szerepe a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók számára?

A cselekvési terv többek között egy páneurópai kiberbiztonsági támogató központ létrehozását javasolja a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy testre szabott iránymutatást, eszközöket és szolgáltatásokat biztosítsanak számukra. Az ENISA, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség saját struktúráin belül hozza létre a központot. Biztosítani fogja a cselekvési terv koherens és racionalizált végrehajtását, elkerülve ugyanakkor új igazgatási struktúrák létrehozását.

A Támogatási Központ átfogó szolgáltatáskatalógust fog kidolgozni az ágazat kiberbiztonságát erősítő konkrét megoldásokról. Együtt fog működni a tagállamokkal, és támaszkodni fog az egészségügyi szervezetek gyakorlati tapasztalataira.

Hogyan támogatja ez a cselekvési terv az európai egészségügyi adatteret?

Az európai egészségügyi adattér (EHDS) az egészségügyi ellátás digitalizálására irányuló kiemelt uniós projekt, amely egyértelmű szabályokat állapít meg az egészségügyi adatoknak az egészségügyi ellátás, a kutatás, az innováció és a szakpolitikai döntéshozatal javítása érdekében történő felhasználására vonatkozóan.

A reziliens és biztonságos infrastruktúra elengedhetetlen az európai egészségügyi adattér végrehajtásához. Ez a cselekvési terv konkrét intézkedéseket határoz meg a kórházakban és az egészségügyi szolgáltatóknál történő adatfeldolgozás biztosítására, amelyek az európai egészségügyi adattérben az egészségügyi adatok szolgáltatóiként és felhasználóiként egyaránt működnek.

E cselekvési terv és a kiberbiztonsági jogszabályok mellett az európai egészségügyi adattérről szóló, küszöbön álló rendelet konkrét biztosítékokat is tartalmaz a személyes egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan. Biztosítékokat tartalmaz például az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerekbe való bejelentkezés és az azonosítás kezelése, illetve az adatok biztonságos feldolgozási környezetben történő újrafelhasználása tekintetében.

Hogyan fogja a cselekvési terv biztosítani, hogy a kiberbiztonsági események ne zavarják meg a betegellátást?

A cselekvési terv egyik alappillére a gyors reagálás és a helyreállítás.

Ez a következőket foglalja magában:

A ransomware helyreállítási előfizetési szolgáltatás fejlesztése és a rendelkezésre álló ransomware dekódoló eszközök tárházának bővítése

A kórházak ösztönzése arra, hogy megbízható biztonsági mentési rendszereket alkalmazzanak a kritikus adatok védelme érdekében.

A válságreagálási képességek javítása uniós szintű képzés és együttműködés révén.

Ezen intézkedések célja, hogy minimálisra csökkentsék a kiberbiztonsági események egészségügyi szolgáltatásokra gyakorolt hatását, biztosítva, hogy a betegek megszakítás nélküli ellátásban részesüljenek.

Milyen szerepet játszanak a tagállamok e cselekvési terv végrehajtásában?

A tagállamok döntő szerepet fognak játszani a cselekvési terv végrehajtásában azáltal, hogy:

Nemzeti kiberbiztonsági stratégiák koordinálása az egészségügyben.

A fenyegetésekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok határokon átnyúló megosztása.

A kórházak és az egészségügyi szolgáltatók támogatása a szükséges intézkedések elfogadásában.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az egészségügyi ágazat kiberbiztonságára összpontosító nemzeti cselekvési terveket. Ezek a tervek felvázolnák az egészségügyi rendszereket érintő konkrét kiberbiztonsági kockázatokat és az azok kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedéseket, ugyanakkor biztosítanák az európai szintű erőforrások és gyakorlatok hatékony alkalmazását is.

Hogyan fogják mérni a cselekvési terv sikerét?

E terv sikerének mérése érdekében az ENISA a Bizottsággal konzultálva rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről az érintett csoportoknak és szervezeteknek. Ezek a jelentések magukban foglalják az uniós kiberbiztonsági mutatóból származó adatokat, amelyek segítenek annak értékelésében, hogy az egészségügyi ágazat milyen jól teljesít a kiberbiztonság tekintetében. Ez az információ megmutatja, hogy a terv működik-e és pozitív hatást fejt-e ki.

Mit tehetnek a betegek a cselekvési terv céljainak támogatása érdekében?

A betegek ehhez azzal járulhatnak hozzá, hogy tájékozódnak a kiberbiztonságról, és lépéseket tesznek saját digitális egészségügyi adataik védelme érdekében. Például:

Megbízható hitelesítési mechanizmusok (pl. az uniós digitális személyiadat-tárca) használata az online egészségügyi portálok számára.

Gyanús tevékenységek, például adathalász kísérletek bejelentése.

Megbízható egészségügyi szolgáltatók, amelyek követik az EU által ajánlott kiberbiztonsági intézkedéseket.

A biztonságos egészségügyi ökoszisztéma mindenki aktív részvételétől függ.

Mi a cselekvési terv végrehajtásának ütemterve?

Ez a közlemény egyértelmű tervet vázol fel arra vonatkozóan, hogy miként lehetne biztonságosabbá tenni az európai egészségügyi ágazatot a kiberfenyegetésekkel szemben. A terv központi kiberbiztonsági támogatási központot hoz létre, amely megkönnyíti a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy együttműködjenek az online biztonság megőrzése érdekében.

Ez a terv csak a kezdet. A Bizottság szélesebb körű párbeszédet indít valamennyi érdekelt féllel, köztük az egészségügyi szolgáltatókkal, a kormányokkal és a szakértőkkel, hogy meghallgassa elképzeléseiket és visszajelzéseiket. A Bizottság ezt a hozzájárulást arra fogja felhasználni, hogy a tervet részletesebbé és a kórházak és más egészségügyi szolgáltatók igényeihez igazítsa. Ezeket az ajánlásokat 2025 végéig osztják meg.

E cél elérése érdekében a Bizottság felszólítja a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy működjenek együtt az egészségügyi ágazat kiberbiztonságának növelése érdekében.

További információ

Cselekvési terv a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról

Sajtóközlemény

Tájékoztató”

Forrás:
Kérdések és válaszok a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról; Európai Bizottság; 2025. január 15.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült.
Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Jön az uniós DORA-rendelet, az MNB módosította informatikai ajánlásait

„A január 17-én hatályba lépő uniós DORA-rendelet miatt az MNB technikai jellegű módosításokat hajtott végre az informatikai rendszer védelméről, illetve a felhőszolgáltatásokról szóló informatikai ajánlásain. A felügyeleti szabályozó eszközök további tartalmi módosításaira a DORA-t kiegészítő részletszabályok ismeretében kerülhet sor.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) módosította az informatikai rendszer védelméről szóló, 2019-ben kiadott, illetve a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről rendelkező, 2020-ban megjelentetett ajánlásait.

Egyelőre alapvetően technikai és nem tartalmi jellegű változtatásokról van szó az ajánlások szövegében, amelyeket a pénzügyi ágazat digitális működési ellenállóképességéről (rezilienciájáról) szóló – az Európai Unió egészében, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó – uniós rendelet (DORA) 2025. január 17-i hatályba lépése indokol.

A DORA miatt megszűnő korábbi magyarországi jogszabályi utalások ugyanis emiatt kikerültek az ajánlásokból, viszont bekerült azokba a DORA-rendelet alkalmazásának elsőbbségére vonatkozó hivatkozás. Noha a DORA-rendelet előírásai nem érintik közvetlenül az MNB ajánlásainak jelentős részét, mégis az uniós szabályozás rögzít olyan rendelkezéseket, amelyek az eddigi magyar felügyeleti ajánlások szövegével összevetve ellentmondóak vagy ismétlődők lehetnek. Így szükség volt ezek pontosítására is.

Bár a DORA-rendelet összesen 12 úgynevezett második szintű uniós részletszabály (szabályozástechnikai /RTS/ és végrehajtástechnikai sztenderd /ITS/, illetve iránymutatás) kidolgozását írta elő az Európai Felügyeleti Hatóságok számára tavaly júliusig, azonban ezeknek csak egy része, néhány RTS, illetve egy ITS jelent meg mostanáig. Mivel tehát ezek kapcsán még további fontos változások várhatók, az MNB ezek ismeretében ismételten módosítani fogja az érintett ajánlások szövegét.”

Forrás:
Jön az uniós DORA-rendelet, az MNB módosította informatikai ajánlásait; Magyar Nemzeti Bank (MNB); 2025. január 15.

Tuzson Bence: egymilliárd forintot sikerült visszaszerezni az online csalóktól

„A kormány határozott fellépésének köszönhetően az elmúlt fél évben egymilliárd forintot sikerült visszaszerezni az online csalóktól és visszaadni a jogos tulajdonosoknak – mondta az igazságügyi miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen az elmúlt év legfontosabb eredményeiről számolt be a jog területén.

Tuzson Bence elmondta, az online csalások esetében rendkívül fontos a gyorsaság, ezért olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek lehetővé teszik a rendőrségnek a gyorsabb információszerzést, a bankoknak pedig azt, hogy csalás esetén leállíthassák az átutalásokat, így a csalók számlájáról arányosan visszaoszthatók az áldozatoknak a kicsalt pénzek.

2023-ban jelentősen, 40 százalékkal emelkedett az online csalások száma, és eddig több mint 30 féle elkövetési formát azonosítottak – számolt be róla a miniszter, kiemelve, hogy folyamatosan figyelik a változásokat és új intézkedéseket hoznak, így várhatóan tavasszal egy új törvényjavaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé, amely további hatékony fellépést eredményezhet…”

Forrás:
Tuzson Bence: egymilliárd forintot sikerült visszaszerezni az online csalóktól; Igazságügyi Minisztérium; 2025. január 16.

Szakirodalom

A rugalmas közpolitika előrejelzési eszközei : A fenntartható és jövőorientált közpolitikákat támogató átfogó módszertan

„A jelentés 25 bizonyítékokon alapuló lehetséges zavaró tényezőt, eseményt vizsgál az ökológia, technológia, gazdaság, társadalom és geopolitika területén. Ezzel segít előre látni azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyek 2030 és 2050 között átalakíthatják a politika világát. Ezek a lehetséges zavarok nem jóslatok, hanem hipotetikus jövőbeli fejlemények, amelyeket alapos kutatás, szakértői konzultációk és workshopok során azonosítottak. Az Előjelzési Eszköztár egy ötlépéses előrejelzési folyamatot kínál, amely segíti a felhasználókat, hogy megkérdőjelezzék a feltételezéseket, forgatókönyveket alkossanak, stratégiákat teszteljenek, és cselekvési terveket dolgozzanak ki. Az eszköztár tartalmaz moderálási útmutatókat és esettanulmányokat, amelyek támogatják a hatékony megvalósítást. Minden lehetséges zavaró fejleményt kísérő információk egészítenek ki a kialakuló trendekről, a potenciális jövőbeli hatásokról, valamint a közvetlen és hosszú távú szakpolitikai lehetőségekről, amelyek az ellenálló képesség és a felkészültség biztosítását szolgálják. Az eszköztár kifejezetten politikai döntéshozók, közigazgatási szakemberek és előrejelzési szakértők számára készült, és célja az átfogó, stratégiai és bizonyítékokon alapuló döntéshozatal előmozdítása. Célja, hogy támogassa az országokat és szervezeteket abban, hogy a stratégiai előrejelzés segítségével szilárd és alkalmazkodóképes közpolitikákat tervezzenek és készítsenek elő a lehetséges jövőképek széles skálája számára. Gyakorlati módszertanával és előretekintő megközelítésével az Előrejelzési Eszköztár nélkülözhetetlen forrás a fenntartható, rugalmas és hatékony közpolitikák kialakításához.”

Forrás:
Foresight Toolkit for Resilient Public Policy : A Comprehensive Foresight Methodology to Support Sustainable and Future-Ready Public Policy; OECD Publishing; DOI: 10.1787/bcdd9304-en; 2025. január 21.

3. szám, 2025. január 20.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom