Tartalomjegyzék

„A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel a magyar mesterséges intelligencia ambíciók mellett Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.

Fontos és aktuális kérdéseket vet fel a 2025. július 29-én megjelent cikkük (Orbán Viktor MI-stratégiája: hatalom, nem innováció?) a mesterséges intelligencia nemzeti alkalmazásával kapcsolatban. Ugyanakkor, engedjék meg, hogy felhívjuk a figyelmet néhány olyan pontatlanságra, valamint a tényszerűség rovására menő leegyszerűsítésre, amelyek – véleményünk szerint – torzítják a mondanivaló értelmezési keretét.

A cikk egyik fő állítása szerint a mesterséges intelligencia szuverenitására való törekvés „irreális álom”, mivel Magyarország soha nem fog versenyezni a globális technológiai óriásokkal. A mondat második fele önmagában igaz, ugyanakkor az első fele figyelmen kívül hagyja, hogy a technológiai szuverenitás nem abszolút értelemben vett függetlenséget jelent, hanem a kritikus képességek feletti kontrollt és bizonyos, külföldön kifejlesztett képességek stratégia felhasználását – például magyar nyelvű jogi vagy közigazgatási rendszerekben, amelyeket sem az OpenAI, sem a Google nem fog részletekbe menően testre szabni.

Kell-e magyar nyelvi modell?

A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség. Egy-egy ágazatspecifikus magyar nyelvi modell például teljesen racionális cél a nyílt forráskódú megoldások finomhangolásával, főleg a már említett jogi, közigazgatási vagy pénzügyi szövegek feldolgozására.

Ilyen specializált modelleket – hangsúlyozzuk ki, nem MI nagyhatalomként – Svájc, Finnország, Izrael is fejleszt. Ilyen modellek, amik magyar célzott tartalmakkal tovább fejleszthetőek, elérhetőek európai, kínai és amerikai fejlesztésből is. Különös pikantéria, amely összecsenghet a magyar geopolitikai stratégiával, hogy a vezető nyílt forráskódú modellek jelenleg kínaiak – a DeepSeek és Alibaba fejlesztésében.

Továbbá 2025 májusában a GVH eljárásának eredményeként a Microsoft vállalta, hogy egy legalább 10 milliárd magyar szóból összeállított, előkészített adatállományon tanítja MI-rendszereit, és az adatállományt más fejlesztők számára is ingyenesen elérhetővé teszi.

A tervszerű felhasználás előnye

A nemzeti MI-szuverenitás nem csupán nyelvi modell kérdése, hanem több, egymással összefüggő terület logikus kapcsolata: ezek a szuverén számítási kapacitás, az adat rezidencia és a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, innovációbarát, de az európai uniós AI Act iránymutatásával összhangban álló szabályozási keretrendszer.

Évtizedünk egyik nagy feladata a számítási kapacitások – nemzeti érdekeket is figyelembe vevő – felépítése. Tény azonban, hogy még ha sikerül is a nagy nemzetközi nyelvi modellektől való függőségünket csökkenteni, kritikus iparágaink megoldásai a mögöttük álló adatközpontokban futnak, így a kitettségünk valójában nem csökkent.

Kritikus kérdés továbbá a nemzeti know-how, vagyis a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges szakmai és intézményi kompetenciák megerősítése is. A kompetenciák közül kiemelendőek a vállalkozói és piaci megvalósítási képességek. Ha ezek a képességek széles körben elérhetők, modelltől függetlenül, minden szereplő nyerhet a kkv-tól a nagyvállalatig.

A részfeladatok sikeres elvégzését követően a megoldások középpontjában lévő nyelvi modell már „csak” egy komponens.

A nyerő üzleti megoldások építése több összetevős feladat, melyben alapvetően nem a befektetés mérete határozza meg a sikert. Ha egyes hazai szektorok (pl. gyógyszeripar, autóipar, közigazgatás) ebben elsőként lépnek, az nemcsak a termelékenységet erősítheti, hanem külföldi üzleti térnyerést és többletbefektetést is eredményezhet, ami közvetve erősítheti a magyar gazdasági szuverenitást.

Ne keverjük a technológiát a politikával

Véleményünk szerint a HVG cikke indokolatlanul élesen állítja szembe a politikai motivációt és a technológiai valóságot. Azzal például, hogy minden kormányzati MI-kezdeményezést eleve hatalomkoncentrációs törekvésként értelmez, elvész a lehetőség, hogy a kezdeményezések szakmai tartalmát önmagukban is értékeljük.

A cikk állításával szemben („ha volna hazai fejlesztésű LLM…”), Magyarországon vannak kézzelfogható, érdemi kezdeményezések: a Monicomp-OTP projekt kifejezetten magyar nyelvi modell létrehozását célozta meg állami támogatással, de a HUN-REN és azon belül a SZTAKI is számos tudományos, nyelvi modellre épülő projektet valósít meg. Az itt kialakult tanulságokra építve lehet a fent felvázolt utat sikeresen bejárni.

Mindemellett számos hazai, nemzetközi összevetésben is előremutató vállalati és startup kezdeményezést látunk a megvalósítás különböző szakaszaiban. Ezek szakmai értéke nem politikai jelszavakból fakad.
Versenyelőny az MI által

Összegzésül megállapíthatjuk, hogy napjainkban mindenki a felkészült és nyitott keresleti oldalt és az alkalmazott mesterséges intelligenciát keresi. Amennyiben a magyar vállalati szektor és/vagy a közszféra regionálisan fel tudja venni az „első vevő” szerepét dedikált szabályozói sandboxok, finanszírozási és képzési programok támogatásával, akkor ezek a szektorok versenyelőnyhöz jutnak nemzetközi versenytársaikhoz képest. Ha Magyarország valós felvevő piaccá válik, az tehetségeket és vállalkozásokat vonz ide, és tart itt.

Értjük a cikkükben megfogalmazott nehézségeket, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy egy ilyen, a jövőt nagyban meghatározó terület esetében a technológiai és politikai szempontokat egyaránt teljeskörűen mérlegelő elemzésre, nem pedig bináris – „vagy hatalom, vagy innováció” – megközelítésre van szükség.

Most van itt az ideje és a helye jól kijelölni az MI kapcsán a szakmai és politikai viták keretrendszereit és azok összefüggéseit, hiszen tudjuk, hogy jó kérdésekről lehet jól vitatkozni.”

Forrás:
Nyelvében él az MI – válasz a HVG cikkére; Pereczes János, Gaál Norbert, Balog Ádám; hvg360; 2025. augusztus 6.
Szerzők:
* Balog Ádám, közgazdász, befektető, a Platina Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonostársa, elnöke; korábban az MNB alelnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója.
* Pereczes János, technológiai befektető és vállalkozó, az AI Budapest és a First Principle Innovation startup inkubátor alapítója.
* Gaál Norbert, digitális és innovációs szakértő, vállalkozó, az AI Budapest és a First Principle Innovation startup inkubátor alapítója, Vezérigazgatója.

Közigazgatás, politika, jog

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a települések helyi iparűzési adó (HIPA) bevételeiről

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, Gyergyák Ferenc az InfoRádióban elmondta, nem minden település adottságai felelnek meg ahhoz, hogy vállalkozások telepedjenek oda, és ennélfogva HIPA-bevétel keletkezzen. Ott, ahol az országban a legnagyobb ez a bevétel, több évtizedes munka és tervezés áll a háttérben.

A legutolsó, 2023-as KSH-adatok szerint lakosságarányosan Székesfehérvár önkormányzata szedi be a legtöbb helyi iparűzési adót. Utána Budapest, Veszprém, Győr és Kecskemét következik. Debrecen a tizedik, Szeged pedig a tizenhetedik a rangsorban.

„A tavalyelőtti statisztikát minden további nélkül figyelembe lehet venni, mert akkor lehet eltolódás a finom különbségekben, ha egy település kiveti a helyi iparűzési adót, vagy módosít valamilyen irányba az adókulcson” – mondta az InfoRádióban Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Leszögezte: nem az határozza meg a helyi iparűzési adó bevételének a nagyságát, hogy mekkora és milyen típusú településről van szó, hanem hogy „mennyire van megáldva vállalkozásokkal”, amik fizetik a HIPÁ-t.

A TÖOSZ főtitkára példaként hozta fel Székesfehérvárt, amely a KSH adatai szerint a legtöbb helyi iparűzési adót szedi be. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy amikor a rendszerváltáskor megszűnt a Videoton, az akkori önkormányzat Balsay István polgármester vezetésével iparterületi fejlesztésbe kezdett és vállalkozásokat telepített a városba, aminek alapjául az autópálya közelsége és a remek logisztika volt. Másrészt rendelkezésre állt a képzett munkaerő a megszűnt vállalat után, ráadásul adókedvezményt is kaptak a letelepedő cégek.

Vagyis az, hogy hol és milyen mértékű a fejlesztés, az függ egyfelől a településvezetéstől, másfelől az elhelyezkedéstől Gyergyák Ferenc szerint. Mert hiába akar egy település fejleszteni, ha megközelíthetetlen, vagy nagyon nehézkes ott egy vállalkozás üzemeltetése. Vannak persze kivételek, így Algyő és Tiszaújváros, ahol szénhidrogénekben gazdag terület van kitermeléssel, feldolgozással, vagy olyan jellegű logisztikai központ, ami sokat lendít az adóbevételen – mondta a szövetség főtitkára.

Budapest egy külön eset, ahol nagyon nagy a szórás HIPA szempontjából, hiszen a cégek alapvetően székhely alapján fizetik az adót, és nem telephely szerint – emelte ki Gyergyák Ferenc, hozzátéve, hogy éppen emiatt nagyon sok önkormányzat boldog lenne, ha mondjuk hozzá költözne a Telekom.

A HIPA-bevételek tízes ranglistáján szerepel Jászfényszaru is, egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kisváros, ahol a polgármester körülbelül 20 évvel ezelőtt iparfejlesztésbe és betelepítésbe kezdett, most pedig profitál belőle, nagyon magas az adóbevétele, ellentétben nagyon sok településsel, aminek egyáltalán nincs, vagy csupán minimális. A TÖOSZ főtitkára szerint a fővárost és kerületeit is beleszámítva 3178 önkormányzat működik Magyarországon, ebből mindössze 800-on éri el az iparűzési adó bevétele az egy főre jutó 25 ezer forintot.

Ahol van is valamennyi adóbevétel, ott sem fedezi a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának 100 százalékát, sőt, sok esetben jelentősen ez alatt a szint alatt van, a településvezetés pedig kénytelen pótolni a hiányzó összeget. Azaz, tette hozzá a főtitkár, a települések döntő többségében a HIPÁ-ból származó bevétel működésre megy el, nem fejlesztésre. Ez pedig csak erősödött, amikor a Covid-járvány alatt az állam az átengedett gépjárműadó egy részét visszavette.

Habár hamarosan Kecskeméten lesz az ország legnagyobb autógyára, a város mégis csak az 5. a listán. Gyergyák Ferenc ezt azzal magyarázza, hogy például az emlegetett Székesfehérváron már több mint három évtizede zajlik a folyamat. Megjegyezte, a 25 megyei jogú város közül csak 10 van HIPA-bevétel szempontjából az országos átlag fölött, Debrecennel az utolsó helyen, ami éppen csak átlépi a küszöböt. A TÖOSZ főtitkára leszögezte: nem lehet egzakt módon százalékosan kifejezni, hogy az iparűzési adóból származó bevétel mekkora részt tesz ki jellemzően egy település büdzséjében, hiszen az mindenhol más és más.

Eltérő feladatok vannak egy kistelepülésen, egy városban vagy egy nagyvárosban, plusz ehhez jönnek még hozzá az önként vállalt dolgok, amik nem csak lakhatóvá, hanem élhetővé is teszik az adott települést a lakosság megtartása érdekében, ahogyan az sem mindegy, hogy milyen színvonalon nyújtja ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat. Gyergyák Ferenc ennek ellenére úgy saccolja, hogy ahol érzékelhető nagyságú a HIPA-bevétel, ott átlagosan a befolyó pénz 70-80 százalékát teszi ki.”

Forrás:
TÖOSZ: sok helyen nem arra megy a legfontosabb bevételi forrás, amire kellene; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. augusztus 6.
HIPA-rangsor – Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára (MP3)

Egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról (Magyar Falu Program) – társadalmi véleményezés

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. augusztus 13-ig várjuk a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvény célja, hogy ingyenes ingatlanjuttatással mint új eszközzel segítse a Magyar Falu Program által támogatott 5000 fő vagy az alatti lakosságszámú, települések népességszámának megőrzését és növelését, valamint hozzájáruljon a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósításához olyan, az érintett településeken lévő, az állami vagyonba tartozó, de állami vagyongazdálkodás céljára, az állami feladatok ellátásához közvetlenül nem hasznosítható vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásával.”

Forrás:
2021. évi CXXXII. tv. mód. szóló tv. (MFP3 ütem 5000 fő alatti települések); Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. augusztus 5.

Gigabit Magyarország Program: már lehet pályázni a nagy sebességű internetkapcsolat kiépítésére szánt 85 milliárd forintra

„A Gigabit Magyarország Program első szakaszában 2025. augusztus 8. és 26. között igényelhetnek támogatást az infokommunikációs vállalkozások a vezeték nélküli lefedettséget bővítő szélessávú fejlesztéseikhez. A nyertesek összesen akár 174 járásban létesíthetnek majd nagy sebességű internetkapcsolatot 300 ezer vidéki család, vállalkozás és intézmény számára.

Magyarország a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően az uniós átlagnál kedvezőbb szintre ért a digitális infrastruktúra kiépítettségében. A hazai gigabitképes lefedettség már tavalyelőtt meghaladta a 80 százalékot. Az újabb kezdeményezés jelenleg még nem megfelelően ellátott vidéki területekre juttathatja el a korszerű szélessávú szolgáltatást a szektor cégeinek ösztönzésével.

A Gigabit Magyarország Programban biztosított vissza nem térítendő támogatást az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások igényelhetik akár konzorciumi formában is. A 84,86 milliárd forintos teljes keretösszegből egy projekthez 20 millió forinttól 3,5 milliárd forintig terjedő forrás nyerhető el. A vállalkozóknak 10 százalékos önerőt kell biztosítaniuk. Előlegként legfeljebb a megítélt támogatás negyede, kkv-k esetében pedig maximum félmilliárd forint fizethető ki.

A pályázatokat járások szerint két szakaszban lehet benyújtani, az első mától indul, a második 2025. szeptember 26-án kezdődik majd. A Gigabit Magyarország Program teljes dokumentációja a palyazat.gov.hu oldalon érhető el. A támogatott beruházások megvalósításának végső határideje 2028 vége.

A korszerű és mindenki számára hozzáférhető infrastruktúra a digitális társadalom, gazdaság és közigazgatás további fejlődésének alapfeltétele. A felhívás minden lakott területen hozzájárul az 5G hálózatok elterjedéséhez is.”

Forrás:
Mától lehet pályázni a nagy sebességű internetkapcsolat kiépítésére szánt 85 milliárd forintra; Energiaügyi Minisztérium; 2025. ugusztus 8.

Európai Unió

Az Európai Bizottság véleményezési felhívása az Európai Kutatási Térségről szóló, küszöbön álló jogszabályról

„a Bizottság felszólítja az innovátorokat és a kutatókat, hogy alakítsák az Európai Kutatási Térségről szóló jövőbeli jogszabályt

Az Európai Bizottság véleményezési felhívást tett közzé az Európai Kutatási Térségről szóló, küszöbön álló jogszabályhoz, amely kezelni fogja a kutatók, a tudás és a technológia egységes piacának – amelyet gyakran az EU ötödik szabadságának neveznek – létrehozása terén még fennálló kihívásokat.

Ekaterina Zaharieva, az induló vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos így nyilatkozott: „Valódi„ötödik uniós szabadságot” kell kiépítenünk, hogy ösztönözzük az innovációt, biztosítsuk globális tudományos vezető szerepünket, és arra ösztönözzük a kutatókat, hogy pályájukhoz Európát válasszák. Szeretnénk hallani a kutatási és innovációs közösségektől, a magánszektorbeli vállalkozásoktól és a kkv-któl, valamint minden más érdekelt féltől, akik érdeklődnek a versenyképes, vonzó és tisztességes kutatási és innovációs keret kialakításának legjobb módjai iránt.”

Az EKT-rendelet, amelynek elfogadására várhatóan 2026 második felében kerül sor, a kutatás-fejlesztési (K+F+I) beruházások harmonizálására, az egyenlőtlenségek csökkentésére és a K+F-politikák tagállamok közötti összehangolására fog összpontosítani. Javítani fogja a tudás áramlásának, valamint a kutatásnak és a kutatóknak a feltételeit, miközben megőrzi az olyan alapvető európai kutatási értékeket, mint a tudományos szabadság és a nemek közötti egyenlőség.

A konzultációs folyamat első lépése a véleményezési felhívás, amely 2025. szeptember 10-ig érhető el az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon. Ugyanezen a portálon 12 hetes nyilvános konzultációra kerül sor.”

Forrás:
Napi hírek 07 / 08 / 2025; Európai Bizottság; 2025. augusztus 7. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat angolul

Az Európai Bizottság véleményezési felhívása az energiaágazat digitalizációjának és mesterségesintelligencia-rendszereinek stratégiai ütemtervéről

„A Bizottság lépéseket tesz az energiaágazat digitalizációja és mesterséges intelligenciája terén

Az Európai Bizottság véleményezési felhívást és nyilvános konzultációt tett közzé, hogy információkat kérjen az energiaágazat digitalizációjára és mesterséges intelligenciájára vonatkozó stratégiai ütemtervének hatályáról és tartalmáról.

A stratégiai ütemterv, amelyet Ursula von der Leyen elnök Dan Jørgensen biztos megbízólevelében adott megbízásba, majd később a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervben jelentett be, fel fogja gyorsítani a digitalizáció és a mesterséges intelligencia elterjedését az energiaágazatban, miközben javítja az energiahatékonyságot és a rendszer megbízhatóságát. A jövő évi elfogadásra tervezett kezdeményezés intézkedéseket fog meghatározni a jövő energiarendszerére való felkészülés érdekében, megvizsgálva a mesterségesintelligencia-megoldások energiaágazatban való széles körű bevezetéséhez kapcsolódó kihívásokat és lehetőségeket egyaránt.

A stratégiai ütemterv az energiarendszer digitalizálására vonatkozó, 2022-ben elfogadott uniós cselekvési tervre fog épülni, és ki fogja aknázni a jövőbeli kezdeményezésekkel, például az energiahatékonysági ütemtervvel, a hálózati csomaggal, a lakossági energiacsomaggal, a villamosítási cselekvési tervvel és a fűtési és hűtési stratégiával való szinergiákat. Ez a kezdeményezés kiegészíti a Bizottság által a mesterséges intelligencia területén jelenleg tett erőfeszítéseket is, például a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt és a mesterséges intelligenciával foglalkozó kontinensre vonatkozó cselekvési tervet.

Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos így nyilatkozott: „A zöld és digitális kettős átállás felgyorsítása érdekében intelligensebb és interaktívabb energiarendszerre van szükségünk. A digitális technológiák, köztük a mesterséges intelligencia felgyorsíthatják a tisztább és hatékonyabb energiarendszerre való átállásunkat. A stratégiai ütemtervvel az uniós fogyasztók javát fogjuk szolgálni.”

Az érdekelt felek november 5-ig tölthetik ki a kérdőívet és nyújthatnak be alátámasztó bizonyítékokat.”

Forrás:
Napi hírek 07 / 08 / 2025; Európai Bizottság; 2025. augusztus 7. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat angolul

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megújult a Neptun-rendszer

„Megújult a Neptun-rendszer, ennek köszönhetően az egyetemi hallgatók modern, felhasználóbarát felületen, mobiltelefonon is intézhetik tanulmányi adminisztrációjukat – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

A miniszter közölte, stratégiai együttműködésük keretében ismét egyeztetést folytattak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), ezúttal a tanulmányi rendszer fejlesztéséről, a kollégiumi lakhatási körülmények javításáról, valamint a gólyatáborok biztonságos szervezéséről tárgyaltak. Hankó Balázs elmondta: a felmérések szerint csak minden második hallgató volt elégedett a tanulmányi rendszerrel, ezért már tavaly javaslatot tettek a modernizálására. 2025 januárja óta munkacsoport foglalkozik a fejlesztéssel, aminek köszönhetően a korábbinál látványosabb, jobb élményt nyújtó felület várja a diákokat, akik sokkal gyorsabban intézhetik ügyeiket, például a tantárgyfelvételt, vizsgajelentkezést, az órarend összeállítást vagy az ösztöndíjjal kapcsolatos teendőket – ismertette a tárcavezető. Hozzátette: a rendszer a korábbinál nagyobb kapacitással bír, így a terheltebb időszakokban – például vizsgajelentkezés idején – is fennakadás, „kifagyás” nélkül működik. A felsőoktatási intézmények több mint fele az elmúlt fél évben már áttért a megújult, hallgatóbarát rendszerre – hangsúlyozta a miniszter, aki arra kérte a többi egyetemet is, hogy mielőbb álljanak át az új felületre…”

Forrás:
Hankó Balázs: megújult a Neptun-rendszer; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. augusztus 7.

Súlyos működési zavarok voltak a digitális közigazgatás központi rendszereiben

„Péntek délután az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), a központi időpontfoglaló, a magyarorszag.hu és a DÁP mobilalkalmazása is hibát jelez, így gyakorlatilag a teljes online közigazgatási ügyintézés lehalt Magyarországon.

„A kora délutáni órákban, 13:30-tól kezdődően számos elektronikus közigazgatási szolgáltatás működésében fennakadások tapasztalhatók. Az eset érinti többek között a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatást, a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást, a 1818 Kormányzati Ügyfélvonalat, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér szolgáltatást. A hiba elhárításán folyamatosan dolgoznak a kollégáink, a kellemetlenségekért elnézést kérünk” – írta a Telexnek a problémával kapcsolatban a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató.

Napközben több olvasónk is arról számolt be, hogy pénteken országosan leállt az EESZT-rendszer. Emiatt például a patikákban nem tudják kiváltani a korábban felírt gyógyszereket. Az EESZT oldalát felkeresők egy rövid üzenettel találkozhatnak: „Tisztelt Felhasználó! Az EESZT Portál jelenleg nem elérhető.”

Időközben több másik állami weboldal is akadozni kezdett, péntek délután nem volt elérhető többek közt a magyarorszag.hu és a központi időpontfoglaló rendszer sem. A Digitális Állampolgár (DÁP-app) is azt írja, hogy „átmeneti problémába ütköztünk, már dolgozunk a megoldáson, nézz vissza később”. Az okostelefonon használható EgészségAblak alkalmazásba be lehet lépni, de itt is olyan üzenet fogadja a felhasználót, hogy az adatok frissítése sikertelen volt.

Néhány hete egyébként már volt egy hasonló leállás, ami után napokig akadoztak ezek a szolgáltatások. Ekkor hálózati hibára hivatkozott az üzemeltető.”

Forrás:
Lehalt a digitális közigazgatás: nem működik az EESZT, akadozik a magyarorszag.hu is; Nagy Bálint; Telex.hu; 2025. augusztus 8.
—

„Valamennyi elektronikus közigazgatási szolgáltatás, így az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) is fennakadás nélkül működik, a hibákat a szakemberek elhárították – közölte az Energetikai Minisztérium.
Augusztus 8-án a kora délutáni óráktól számos elektronikus közigazgatási szolgáltatás működésében fennakadások voltak, illetve le is álltak. A problémát több hardver-elem meghibásodása okozta, az eszközöket gyártó nemzetközi cég és a magyar szervek szakemberei haladéktalanul megkezdték a helyreállítási munkát.”

Forrás:
Itt a bejelentés az EESZT-ről, jó hírt közöltek; Infostart; 2025. augusztus 10.

Digitális fejlesztés a rétsági járásban

„A rétsági járás összes települése összefogott annak érdekében, hogy korszerűbbé és hatékonyabbá váljon a helyi közigazgatás – tudta meg az Ipolyinfo.com. A fejlesztés révén 26 millió forint támogatást nyertek informatikai eszközök és szoftverek beszerzésére, amely jelentősen javítja majd az ügyintézés minőségét a járás 25 településén.

Turi Tímea, Romhány polgármestere kiemelte: a fejlesztés célja, hogy a lakosok gyorsabban, átláthatóbban és biztonságosabban intézhessék ügyeiket. Romhányban például új számítógépek és korszerű szoftverek érkeznek, valamint biztonságosabbá válik az adatkezelés. Mindez nemcsak a munkatársak dolgát könnyíti meg, hanem az ügyfelek számára is kényelmesebb és megbízhatóbb szolgáltatást biztosít.

A közös projektnek köszönhetően egységes digitális fejlesztés valósul meg a térségben, amely hosszú távon is erősíti a helyi önkormányzatok működését. A polgármester hozzátette: ez a beruházás jól példázza, hogy a kistelepülések együttműködése milyen jelentős eredményekhez vezethet a közigazgatás modernizálásában.”

Forrás:
Digitális fejlesztés a rétsági járásban; Almási Zoltán; Ipolyinfo; 2025. augusztus 7.

Látványos interaktív térképen a magyarországi közúti balesetek

„Interaktív felületen böngészhetők a 2019–2024 közötti időszak adataiA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2019–2024 közötti időszak személysérüléses közúti közlekedési baleseteinek vizualizációját. Az interaktív felület megjeleníti a közlekedésbiztonság hosszú távú trendjeit, a balesetek eloszlását a hét napjai, valamint az év hónapjai és hetei szerint, továbbá a baleseti gócpontokat és a legveszélyesebb útszakaszokat.

A Központi Statisztikai Hivatal megjelentette a 2019–2024 évek személysérüléses közúti közlekedési baleseti adatainak térképes és diagramos vizualizációját. Az interaktív felület kiváló alapja lehet a közúti közlekedés biztonságáról szóló szakmai és társadalmi párbeszédnek: segítségével áttekinthető a balesetek havi, heti, valamint a hét napjai szerinti eloszlása, lokalizálhatók a baleseti gócpontok és azonosíthatók a legveszélyesebb útszakaszok. A felületen elérhető szűrők lehetővé teszik az adatok egyéni igények szerinti csoportosítását a baleset éve, a sérülés súlyossága (könnyű, súlyos vagy halálos kimenetelű), valamint az okozó jármű típusa (személygépkocsi, motorkerékpár stb.) szerint. A felhasználók érdeklődésüknek megfelelően célzott kutatásokat, részletesebb elemzéseket is végezhetnek, és feltárhatják az adatok térbeli és időbeli összefüggéseit. Az interaktív vizualizáció a hagyományos táblázatos formátumnál átláthatóbb és közérthetőbb módon nyújt betekintést az adatokba.

Az Európai Unióban 2011-ben jóváhagyott második Fehér Könyv hosszú távú közlekedésbiztonsági célja a Vision Zero, amelynek lényege, hogy a közúti balesetek halálos áldozatainak és súlyos sérültjeinek száma 2050-re a nullához közelítsen az EU területén. Az uniós és a magyar célkitűzés – a „Mindenkit hazavárnak” program – egyaránt rávilágít a kérdést vizsgáló szakstatisztika fontosságára.

A KSH arra törekszik, hogy a közzétett statisztikai adatok ne csupán pontosak és megbízhatók, hanem a szélesebb felhasználói kör számára is könnyen hozzáférhetők és befogadhatók legyenek. A személysérüléses közúti közlekedési baleseti adatok vizualizációja segítségével a közlekedésbiztonsági szakemberek, a szakpolitikusok és az újságírók mellett a nagyközönség is könnyedén tájékozódhat a témában.

Az interaktív térkép a KSH honlapján, az alábbi linken érhető el:
www.ksh.hu/interaktiv/storytelling/balesetek-map/index.html”

Forrás:
Megjelent a személysérüléssel járó közúti balesetek térképes vizualizációja, 2025.08.08.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. augusztus 8.

Technika, tudomány, MI

Részben hatályba lépett az európai MI-szabályozás

„Hatályba léptek az európai mesterséges intelligenciát szabályozó jogszabályok kulcsfontosságú részei. Washington és az amerikai tech-óriások nem adták fel összehangolt támadásukat e szöveg, és általában az európai digitális szabályozás ellen.

Az európai technológiai jogszabályok hatályban maradnak annak ellenére, hogy mind a Trump-adminisztráció, mind az Atlanti-óceán mindkét oldalán számos nagyvállalat tiltakozik ellene. Így van ez a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelet esetében is, , amely a világ egyik legambiciózusabbja ezen a területen, és amelynek egyes központi rendelkezései augusztus 2-án, szombaton léptek hatályba, alig több mint egy évvel a szöveg végleges elfogadását követően.

Ez vonatkozik a kormányzásra vonatkozó részre is. A 27 tagállamnak jeleznie kell az Európai Bizottságnak, hogy mely nemzeti hatóságok lesznek illetékesek a szabályok megfelelő alkalmazásának felügyeletére. A szolgáltatók így szigorúbb felügyelet alá kerülnek – bár ez egyelőre csak elméleti síkon létezik azokban a tagállamokban, amelyek eddig még nem jelölték ki az ezzel a feladattal megbízott szerveket. Ugyanezen okból kifolyólag a szankciórendszer – amely szintén augusztus 2-től lépett hatályba – nem feltétlenül lesz azonnali hatással. Miután teljes mértékben működőképessé válik, a szolgáltatók akár globális forgalmuk 7%-át kitevő büntetésekkel is szembesülhetnek, ha nem tartják be a rendeletben felsorolt és már most jogilag alkalmazandó tilalmakat.

Ezek a tilalmak a bűnözői magatartást előrejelző szoftverek forgalmazásától az életkorral vagy fogyatékossággal kapcsolatos „sebezhetőségek” kihasználásán át az arcfelismerési adatbázisok létrehozásáig terjednek. A legjellemzőbb intézkedések az általános célú mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkoznak, ideértve az OpenAI ChatGPT, a Google Gemini és az Elon Musk tulajdonában lévő xAI Grok kép- és szöveggeneráló modelljeit. A fejlesztőknek a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a programjaik architektúrájáról szóló műszaki dokumentációt, és átláthatóvá kell tenniük a programok betanításához használt adatokat. „Ezek a szabályok azt jelentik, hogy az MI-modellek képzésének módjáról szóló információk egyértelműbbek lesznek, a szerzői jogok védelme jobban biztosított lesz, és az MI fejlesztése felelősségteljesebb módon fog történni” – véli a Bizottság.

Az MI-törvény útja még nem ért véget, végrehajtásának ütemezése 2027 augusztusáig tart. 2026-ban új kötelezettségek vonatkoznak majd a „magas kockázatú” MI-rendszerekre, amelyeket azért sorolnak ebbe a kategóriába, mert érzékeny területeken, például az oktatásban, az energetikai infrastruktúra kezelésében vagy a határellenőrzésben használják őket. Ráadásul még a szöveg körüli viták sem értek véget, mert a magánszektor egy része – köztük nagyon nagy európai vállalatok is – fel szeretnék függeszteni, míg a szerzői jogokat védő szervezetek éppen ellenkezőleg, túl óvatosnak tartják.

Több nemzetközi szerzői, előadóművész, kiadó és producer szervezet fejezte ki csalódottságát, mert a jogszabály szerintük nem védi a szellemi tulajdonjogokat. Ez az elégedetlenség egyaránt vonatkozik „a bevált gyakorlatokról szóló kódexre, valamint az Európai Bizottság által az MI-ről szóló európai rendelet 53. cikke alapján közzétett iránymutatásokra és a képzési adatok kellően részletes összefoglalásának modelljére. A tárgyalási folyamat során tett jelentős erőfeszítéseik ellenére a végső eredmények egyáltalán nem felelnek meg az ágazataink által folyamatosan felvetett alapvető aggályoknak” – állítja egy közös nyilatkozatban 38 vezető világszintű jogtulajdonos szervezet. „Az eredmény nem jelent kiegyensúlyozott kompromisszumot. Ez „egy elszalasztott lehetőség a szellemi tulajdonjogok jelentős védelmének biztosítására a generatív mesterséges intelligencia fejlesztésének kontextusában”. Sőt, az MI-törvény „nem tartja be az európai mesterséges intelligencia-rendeletben megfogalmazott ígéretet”.

Az aláírók szerint az eredmény „kizárólag azon generatív MI-modellek szolgáltatóinak kedvez, akik folyamatosan megsértik a szerzői jogokat, hogy modelleiket betanítsák”. Hozzáteszik: „Ez a rendelet végrehajtási intézkedéscsomag megfosztja a kulturális és kreatív iparágainkat, amelyek az Európai Unió bruttó hazai termékének közel 7%-át adják és közel 17 millió szakembert foglalkoztatnak, a generatív MI-szolgáltatók javára.” Emlékeztetnek arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia modellek fejlesztésével kapcsolatos károk, amelyeket „a kulturális és kreatív ágazatoknak okoznak, valamint a velük szembeni tisztességtelen verseny már mindennap látható”. A magatartási kódex nem más, mint „a rendelet céljainak elárulása”, mivel nem garantálja sem „a méltányos és megvalósítható egyensúlyt”, sem „a szerzői joggal védett művek megfelelő átláthatóságát”. A koalíció ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a tervezetet, és felszólítja az Európai Parlamentet és a tagállamokat, mint társjogalkotókat, hogy vonják vissza ezt a folyamatot.

Az általános célú modellek szolgáltatói számára készült gyakorlati kódex egy olyan specifikáció, amelynek célja, hogy segítse a vállalatokat a megbízhatóságuk bizonyításában. Nem váltott ki túl nagy lelkesedést a technológiai óriások körében, habár a legtöbbjük aláírta, de néhányan nem voltak túl lelkesek. A Google július 30-án jelentette be, hogy aláírja a kódexet, de az egyik legfőbb vezető, Kent Walker kijelentette, hogy „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az MI törvény és a kódex gátolhatja az MI bevezetését Európában”. A Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta nem is írta azt alá. Joel Kaplan, a vállalat „globális ügyekért” felelős vezetője sajnálatosnak nevezte a szövegben szereplő „bizonytalanságokat”. Azzal, hogy figyelmen kívül hagyta ezt a jegyzéket, a Mark Zuckerberg által alapított, a trumpizmushoz újonnan csatlakozott csoport nem sértette meg a törvényt: függetlenül attól, hogy aláírják-e vagy sem, a tech-óriásoknak minden esetben be kell tartaniuk az európai követelményeket. Ez a döntés azonban megerősíti a közösségi média óriásvállalat irányváltását, amely az európai jogszabályokkal szemben agresszívebb lobbizási taktikát és nyilvános kommunikációt alkalmaz. A hangnemváltozást a megfigyelők nagyjából Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével időzítik.

„Az Európai Unió következetlen, korlátozó és kontraproduktív megközelítése a mesterséges intelligencia terén éles ellentétben áll Trump elnök innovációt támogató vezetői stílusával” – kritizálta a törvényt Joel Kaplan. Ez utalás az amerikai elnök július 23-i bejelentésére, amelyben egy átfogó, az MI fejlesztését célzó tervet mutatott be, amelynek célja a szabályozási akadályok eltávolítása az Egyesült Államok globális vezető szerepének megerősítése érdekében. Július 25-én, pénteken a Meta egy másik európai rendeletet is bírált, amely az internetes politikai hirdetéseket szabályozza, és nem is kíván megfelelni neki, ezért a cég nem fog politikai hirdetéseket közzétenni az EU-ban.

Washington és Brüsszel között nem egyszerű stílusbeli ellentétről van szó, hanem két világ ütközéséről. Donald Trump és társai folyamatosan támadják az európai szabályozást, amelynek az MI-törvény csak egy része. A legfontosabb célpontok között szerepelnek a digitális szolgáltatásokról szóló irányelvek (amelyek a tartalmakat szabályozzák) és a digitális piacokról szóló irányelvek (amelyek a platformok gazdaságát szabályozzák). Mindezeket a szövegeket a legutóbbi brüsszeli politikai ciklusban fogadták el, amely a 2024. júniusi európai választásokkal ért véget.

„Az Egyesült Államok nagyon erős nyomást gyakorol” – jegyzi meg Brando Benifei olasz európai parlamenti képviselő (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), aki az Európai Parlament mesterséges intelligencia tárgyalásainak egyik vezetője, és emellett az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős delegáció elnöke is. Az Európai Bizottság többször is kijelentette, hogy az európai szabályozás nem képezi tárgyalási alapot a Brüsszel és Washington közötti kereskedelmi tárgyalások során, mert a kontinens szuverenitása forog kockán. Az amerikai és az európai delegációk közötti tárgyalások azonban még nem zárultak le. A Donald Trump és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által július 27-én kötött megállapodás több kérdést nyitva hagyott, különösen az acél- és alumíniumipar területén.

Az erejében biztos Trump-adminisztráció nem adta fel azt az elképzelést, hogy rábírja az európaiakat a meghátrálásra. A digitális szolgáltatások és „az amerikai technológiai vállalatok elleni támadás továbbra is napirenden lesznek” – közölte Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter és üzletember július 29-én, kedden a CNBC csatornának adott interjúban. „Túl messzire mennek” – panaszkodott a német konzervatív Axel Voss, aki részt vett az MI-törvényről szóló tárgyalásokon az Európai Parlamentben. „Nem adhatjuk fel értékeinket, a demokráciát és a jogállamiságot.” Az Európai Bizottságnak év végéig be kell mutatnia a digitális jogszabályok egyszerűsítését célzó intézkedéseket.””

Forrás:
Részben hatályba lépett az európai MI-szabályozás; SG.hu; 2025. augusztus 5.

A svéd miniszterelnököt bírálják a mesterségesintelligencia-rendszere hivatali használata miatt

„Kisebb felzúdulást keltett Svédországban egy múlt vasárnap megjelent interjú, melyben az ország miniszterelnöke, Ulf Kristersson arról beszélt, hogy ő és a kollégái is gyakran szokták használni a ChatGPT-t a munkájukhoz. Kristersson azt mondta, főként másodvéleményt szokott kérni a csetbottól, ami svéd lapoknak nyilatkozó szakértők szerint nemcsak rizikós, hanem igazából értelmetlen is – írja a Guardian.

Kristersson a Dagens industri nevű svéd lapnak beszélt a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról, itt ejtette el, hogy a ChatGPT-t és a francia LeChatet is szokta használni. A kormányfő állítása szerint gyakran nyúl ezekhez a mesterséges intelligencia alapú modellekhez, ha másért nem is, legalább egy másodvéleményért. „Mit csináltak mások? Lehet, hogy az ellenkezőjét kéne gondolnunk valamiről? Ilyesmiket szoktam kérdezni” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a kormányzati működés során rengeteg adatot kell feldolgozniuk, ezért gondolja úgy, hogy a politikusoknak, a szakértőknek és a tanácsadóknak is hasznára válhat a mesterséges intelligencia. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy kellenének kifejezetten a svéd rendszerre betanított nagy nyelvi modellek is. Azt viszont már nem tette hozzá, hogy ezeket ideális esetben konkrétan a svéd államapparátusban hoznák létre és tanítanák be.

Jelenleg nem ez történik, így érthető, hogy több svéd szakértő azonnal felkapta a fejét arra, hogy a miniszterelnök a ChatGPT segítségével kormányozza az országot. Egy, az Aftonbladeten megjelent véleménycikk úgy értékelte a helyzetet, hogy Kristersson „áldozatul esett az oligarchák MI-pszichózisának”, egy szakértő pedig azt mondta, nagyon óvatosnak kell lenni a szenzitív adatokkal. Kristersson szóvivője később leszögezte, a miniszterelnök sosem ír be ilyen adatokat, de azt érdemes megjegyezni, hogy egy kompetens elemző apróságokból is tud következtetni a svéd politika mintázataira, és az sem biztos, hogy jó, hogy ezek az adatok amerikai magáncégekhez kerülnek.

Virginia Dignum, az Umeå Egyetem felelős MI-vel foglalkozó professzora azt is kiemelte, hogy az MI-modellek alkalmatlanok arra, hogy értelmezhető politikai tanácsokat adjanak, hiszen a világnézetük az alkotóik szándékait (és persze a tanításukhoz használt adathalmazban foglaltakat) tükrözi vissza. Dignum szerint minél többet használja az MI-t Kristersson, annál hajlamosabb lesz erre támaszkodni, és ebbe könnyen bele lehet csúszni. „Nem a ChatGPT-t választottuk meg” – tette hozzá…”

Forrás:
Még a svéd miniszterelnök is gyakran kér másodvéleményt a ChatGPT-től; Flachner Balázs; Telex.hu; 2025. augusztus 6.

Komoly válsággal fenyegetnek az MI-fejlesztéseket övező elszabadult várakozások?

„A WSJ szerint a nagy techcégek egyre inkább olyan infrastruktúra-vállalatokká alakulnak, mint amilyenek a korábbi vasút- vagy acélipari óriások voltak, és nehezen indokolható összegeket fektetnek be a mesterséges intelligenciába.

A mesterséges intelligenciában utazó vállalatok beruházásai már olyan nagyságrendben mozognak, hogy a szakértők szerint az már a teljes amerikai gazdaságot meghatározza. A Wall Street Journalnek nyilatkozó befektető például olyan statisztikára hivatkozik, amelynek alapján az MI-infrastruktúra fejlesztésére fordított kiadások arányaikban meghaladják a másfél évtizeddel ezelőtti, a dotkomlufi kialakulásához vezető telekommunikációs és internetes infrastrukturális kiadások értékét. Ez pedig nyilvánvalóan felveti egy újabb lufi lehetőségét is, tekintettel a beruházások minimum kétséges megtérülésére.

A cikk szerint ezek a beruházások egyelőre még Donald Trump vámpolitikájának hatásait is mérsékelik egyfajta „magánszektor-ösztönző programként”. A Renaissance Macro Research kutatási arról beszélt a lapnak, hogy a mesterséges intelligenciára fordított tőkekiadások az év eddigi részében jobban hozzájárultak az amerikai gazdaság növekedéséhez, mint az ottani fogyasztói költések összessége. Ilyen felállásban pedig könnyű belátni, hogy ha az mesterségesintelligencia-iparág nem lesz képes szállítani a vezetői által ígért óriási hozamokat, az a teljes amerikai gazdaságot nagyon nehéz helyzetbe hozhatja.

A Futurism riportja ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet azokra a jelzésekre, amelyek szerint az MI-cégeket az ezredfordulós szintnél is jobban túlértékeli, ahogy az MI-lázban égő befektetők egyre emelik a részvények árfolyamát. 2018-ban még szenzáció volt, hogy az Apple piaci kapitalizációja elérte az 1 billió dollárt, de azóta már kilenc MI-vel foglalkozó vállalat jutott el ugyanerre a szintre – sőt a Microsoft és az Nvidia már a négyszeresére is, utóbbi egyetlen év alatt megháromszorozva addigi értékelését. Azt azonban egyikük sem bizonyította még, hogy ennek megfelelő hasznot hozhat a részvényeseknek.

Egy B terv biztosan nem ártana

Igaz, hogy az MI-chatbotok rövid idő alatt hihetetlenül népszerűvé váltak, de továbbra is rendkívül drágák a képzésük, az üzemeltetésük és a karbantartásuk. A technológia meghatározó hiányosságait sem sikerült kiiktatniuk, ami nyilvánvalóan korlátozza az üzleti lehetőségeket, összességében pedig a növekvő forgalom még gyorsabban növekvő költségeket termel. Lényegében még a Microsoft sikerei is arra épülnek, hogy számítási teljesítményt ad el (részben) a mesterséges intelligenciából profitálni próbáló ügyfeleknek, ami az óriási beruházásokhoz viszonyítva nem tűnik annyira stabil dolognak.

A nagy piaci szereplők mindenesetre úgy égetik a pénzt, mintha teljesen biztosak lennének a dolgukban, és az adatközponti fejlesztéseken túl a tehetséges szakembereket is akár negyedmilliárd dolláros szerződésekkel próbálják átcsábítani a versenytársaktól. A WSJ itt kiemeli, hogy a Fehér Ház látszólag teljesen érdektelen az iparág szabályozását vagy a trösztellenes szabályok betartatását illetően, így a nemzetközi verseny (értsd: Kína) még nagyobb fenyegetést jelent az MI-kártyavárra nézve. Mindezek alapján legalább megfontolni érdemes lenne, milyen hatásai lennének egy összeomlásnak.”

Forrás:
Ha tényleg lufi, akkor nagyobbat durranhat, mint eddig bármi; Bitport.hu; 2025. augusztus 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Különleges, virtuális kiállítást készített Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulója alkalmából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

„Virtuális kiállítással ünnepli a második városegyesítés 75. évfordulóját a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amely egy tematikus honlapon mutatja be számos dokumentum segítségével a Budapesthez 1950-ben csatlakozó külsőbb kerületek történetét, mindennapjait.

A főváros területe és lakossága 1950-ben jelentős mértékben gyarapodott, ezért joggal nevezhető ez az esemény Budapest második születésnapjának – írja közleményében a könyvtár.

A tematikus honlapon meg lehet nézni a városegyesítéshez kapcsolódó alapdokumentumokat, például a kapcsolódó törvény szövegét, a rendezési terveket, a térképeket és a város bővítésével kapcsolatos különböző korábbi elképzeléseket is. A virtuális kiállítás bemutatja továbbá a fővároshoz csatlakozó települések történetét, társadalmi jellemzőit és helyi sajátosságait, és átfogó képet ad arról, hogyan alakultak ki ezek a városrészek, kik lakták őket, és milyen volt az ott élők mindennapi élete.

A honlapon összesen 330 digitalizált forrás érhető el, köztük fotók, képeslapok, plakátok, hirdetések, bélyegek, valamint korabeli újságcikkek válogatása. Külön fejezetben 20 válogatott térkép is tanulmányozható, amelyek szemléletesen mutatják be, miként képzelték el Budapest határainak kiterjesztését a különböző tervezési időszakokban.

Kiemelkedő dokumentum az 1948-as Nagy-Budapest Általános Rendezési Terv, amelynek egyetlen teljes példányát a könyvtár Budapest Gyűjteménye őrzi. Ez az egyedülálló dokumentum Preisich Gábor építésznek, a tervet készítő csoport vezetőjének ajándékaként került a könyvtárba. A terv és mellékletei teljes terjedelemben elérhetők és tanulmányozhatók a honlapon.

A csatlakozó huszonhárom település közül négyet külön is bemutatnak, mivel jól példázzák a városfejlődés eltérő útjait. Így megismerhető Újpest, az egykor önálló iparváros, a hagyományos mezőgazdasági, borászati központ múlttal rendelkező Budafok, Pesthidegkút, a falusias karakterű kistelepülés, és Mátyásföld, a tudatos tervezés eredményeként létrejött nyaralótelep is.”

Forrás:
Ilyen különleges képeket még nem látott Nagy-Budapest létrejöttéről; Infostart / MTI; 2025. augusztus 5.
Nagy-Budapest 75 – A második városegyesítés évfordulója; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK)

Fenntartható fejlődés

A 2026-os évi magyar költségvetés zöld szemmel

„A kormány első alkalommal végezte el Magyarország központi költségvetésének zöld átvilágítását, vagyis áttekintette, hogy a tervezett kiadások mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozás elleni fellépéshez. De miért is érdemes átvilágítani a költségvetéseket ilyen szempontok szerint és hogyan teljesít a 2026-os magyar költségvetés zöld szemmel?

Miért érdemes átvilágítani a költségvetéseket zöld szemmel?

Nincs sok értelme egyszerre a féket és a gázt is nyomni, vagyis egyszerre költeni a zöld átmenetre miközben az az elleni célokra is költ egy ország. Ezt a Párizsi Megállapodás is elvárja az országoktól, a 2.1 c. cikkelye arra buzdít, hogy az országok a globális pénzügyi folyamatokat összhangba hozzák a fenntarthatósági átmenettel; vagyis ne a klímaváltozást erősítő, hanem az az ellen fellépő beruházásokat támogassa a pénzünk.

Ezért alapvető fontosságú a zöld költségvetés, vagyis egy olyan költségvetési tervezési és végrehajtási megközelítés, amely figyelembe veszi a környezeti és klímavédelmi célokat. Ennek szellemében – jó esetben – az állami kiadásokat, bevételeket és támogatásokat úgy értékelik és alakítják, hogy azok támogassák a fenntartható fejlődést, és minél kevésbé támogassanak környezeti károkozást. A cél az, hogy a nemzeti költségvetések, mint a gazdaságpolitika kulcsfontosságú eszközei, előmozdítsák a zöld átmenetet, különösen az éghajlatváltozás elleni fellépést, a biodiverzitás megőrzését és a környezeti szempontból felelős gazdaságpolitikai döntéshozatalt, és ne ellene dolgozzanak.

A magyar helyzet

Az uniós elvárásoknak megfelelően a magyar kormány az 1023/2025. (II. 18.) kormányhatározattal döntött arról, a 2026-os költségvetés kísérleti átvilágításával bevezeti a központi költségvetés környezet- és klímabarát szempontú értékelését. Itt fontos kiemelni, hogy az átvilágítás nem csak a klímasemleges átmenethez kötődő beruházásokat méri, hanem az általános környezetvédelmi kiadásokat is nyomon követi. A kísérleti jellegből fakadóan az átvilágításra csak egyszerűsített formában, a központi költségvetés esetén került sor, nem érintve az egyes fejezeti előirányzatokat, vagy az önkormányzati alrendszert és a társadalombiztosítást sem. Ennek ellenére mindenképpen újszerű szempontrendszert vezet be a kormány a költségvetés bemutatására.

A zöld költségvetés kísérleti jellegű átvilágítása három kategóriába sorolta a központi költségvetés kiadásait azok környezeti hatása alapján: sötétzöld, világoszöld és fehér előirányzatokra.

A sötétzöld kiadások olyan tételek, amelyek elsődleges célja a klíma- vagy környezetvédelem, és jelentős mértékben hozzájárulnak az EU Taxonómia környezeti céljaihoz. Például ide tartoznak az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikai kiadásai vagy a vasúti közlekedés támogatása, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátásával kiemelten környezetbarát.

A világoszöld előirányzatok esetében a környezetvédelmi hatás nem fő cél, de mégis jelentős. Ilyen például az oktatási intézmények energetikai beruházásainak támogatása, vagy az alacsony kibocsátású autóbuszok közszolgáltatásának finanszírozása.

A fehér kategóriába azok a tételek tartoznak, amelyekben a környezeti célú kiadás aránya alacsony, de mégis érdemes megemlíteni őket zöld hatásuk miatt. Példaként a Vízügyi Igazgatóságok munkája említhető, ahol a környezetvédelem nem fő, de jelen lévő szempont.

Ezek mentén azonban, ahogy a lenti ábra is mutatja, az összes zöld kiadás mindössze a teljes költségvetés 6%-át teszi ki, amely messze elmarad az EU saját költségvetésére előirányzott legalább 30%-os aránytól. Itt megjegyzendő azonban, hogy az uniós fejlesztések fejezet klímaaránya 37% az átvilágítás szerint, ami alapján a magyar központi költségvetésből biztosított társfinanszírozás is 37%-ban teljesít klíma- és/vagy környezetvédelmi célkitűzéseket, még ha ez a teljes költségvetés esetén nem is mondható el.

Annak érdekében, hogy tovább árnyaljuk a fenti számokat, érdemes más országok adataival, illetve a 2025-ös költségvetéssel is összevetni. Ausztria például 2022-ben végezte el először a költségvetése zöld átvilágítását, ami akkor 9,5%-os arányt tudott felmutatni. Ez a szám Luxemburgnál 8,7%, Spanyolország és Franciaország esetén 6,8% és 6,6%, míg Finnország és Portugália esetén mindössze 3,5% és 2,9% volt az Európai Bizottság felé bemutatott adatok alapján. Sajnos a régiós országok még nem jelentették a Bizottság felé a saját költségvetésük zöld hányadát, így ezek adatait nem tudjuk bemutatni.

Zöldült-e a költségvetésünk?

Bár pilot jellegéből fakadóan részletes módszertant nem tartalmazott a költségvetési törvényjavaslat mellékletében található zöld átvilágítás, igyekeztünk hasonló logika mentén átvilágítani a 2025-ös költségvetést. Ennek mentén a saját számításunk szerint a 2025-ös költségvetés még 4,8%-os zöld költést tartalmazott csak, amihez képest előrelépésnek tekinthető az idei 6%-os arány, azonban fontos kiemelni, hogy más voltak a hangsúlyok a két évben.

Hogy jobban árnyaljuk a képet, érdemes a fenti számokat más költésekkel is összevetni. A legutóbbi NATO csúcson például megállapodtak a tagállamok vezetői, hogy az éves védelmi kiadásokat 5%-ra emelik, vagyis közel annyit költ majd hazánk a jövőben fegyverkezésre, mind minden környezetvédelmi, valamint a zöld átmenethez szükséges kiadásra együttvéve.

Miközben a 2026-ös költségvetés például 5024,5 millió forinttal többet tervez költeni energetikai beruházásokra (mint a villamosenergia átviteli- és elosztóhálózat rugalmasságának javítása, megújuló energiaforrások ösztönzése, közlekedés zöldítése vagy megújuló energia alapú távhőrendszer kialakítása, energiatárolói program, illetve a hidrogéngazdaság kialakítása) 2025-höz képest, addig például vasútfejlesztésre már 13428,3 millió forinttal kevesebbet. Ez utóbbi adat még alacsonyabb, ha mellé tesszük, hogy 2026-ban például közútfejlesztésre 335515,3 millió forintot tervez elkölteni a kormány, miközben vasútfejlesztésre mindösszesen 6737,7 millió forintot.

De párba állíthatjuk ezt az utóbbi számot a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatására betervezett 16321 millió forinttal is akár. Persze mondhatnánk, hogy nehéz költségvetési helyzetben nem a környezetvédelem az elsődleges prioritás, de például a jövő költségvetésben továbbra is szerepel 792500 millió forintnyi fosszilis energia-támogatás. Ez az összeg jelentős része felszabadítható lenne lakossági energetikai felújítási programok támogatására miközben ezekre összesen csak 2412,2 millió forint van betervezve 2026-ra.

Uniós célkitűzés és helyzetkép

Az Európai Unió 2022-ben létrehozta a Zöld Költségvetési Referenciakeretet, amely útmutatást ad a tagállamoknak a saját zöld költségvetési rendszereik kialakításához. A Bizottság ezen kívül technikai támogatást és képzéseket is biztosított, valamint előírta, hogy az uniós költségvetés és a helyreállítási alap komoly részét klímavédelmi célokra kell fordítani. A zöld költségvetés keretében elvárás, hogy a költségvetési tételeket környezeti hatásuk szerint címkézzék, és a „ne okozz jelentős kárt” elvét (lásd keretes írásunkat) minden döntés során figyelembe vegyék. A rendszer akkor működik hatékonyan, ha nem csupán transzparenssé teszi a környezeti szempontokat a költségvetésben, hanem ténylegesen segíti a környezetbarát kormányzati döntések meghozatalát. A nemzeti költségvetési költések így fontos eszközévé válnak a zöld átmenet megvalósításának.

A „ne okozz jelentős kárt” (angolul: Do No Significant Harm, azaz DNSH) elvet az Európai Bizottság 2020-ban vezette be azzal a céllal, hogy olyan tevékenység ne kapjon európai uniós forrásból támogatást, ami a taxonómiai rendeletben meghatározott 6 környezeti célkitűzés (éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása) bármelyikének jelentős megsértésére vezetne, és ezzel jelentős környezeti kárt okozna.

Az Európai Unió jelenlegi hétéves költségvetését is áthatja az a cél, hogy a pénzügyi források hozzájáruljanak a klímavédelmi és környezetvédelmi célok megvalósításához. A 2021–2027-es időszakban az uniós költségvetés legalább 30 százalékát klímavédelmi célokra kell fordítani, emellett egyre nagyobb arányban különítenek el forrásokat a biodiverzitás védelmére is. Ahogy a lenti ábra is mutatja, a klímavédelmi beruházások majdnem minden évben meghaladják az uniós költségvetés legalább 30%-át, ha pedig hozzáadjuk a biodiverzitási és levegőtisztasági forrásokat, 40-50% körüli „zöld” forrásallokációról beszélhetünk.

A tagállamok ehhez képest eltérő mértékben haladnak a zöld költségvetés alkalmazásában, de egyre többen dolgoznak ki olyan mechanizmusokat, amelyekkel mérni tudják a költségvetés környezeti hatásait. Franciaország, Finnország, Írország vagy Svédország már konkrét gyakorlatokat is bevezetett, és az OECD adatai szerint a legtöbb fejlett ország már alkalmaz legalább néhány zöld költségvetési eszközt. Az uniós szintű irányelvek és támogatási programok célja, hogy ezt a folyamatot tovább erősítsék, és hosszú távon a környezetvédelem a költségvetési döntéshozatal szerves részévé váljon.

Összességében tehát elmondható, a magyar adatok bár nem kiemelkedőek, nem is maradnak el az európai átlagtól és bár, ha a 30%-os uniós cél csakis az EU költségvetésére vonatkozik, üdvözlendő legalább törekedni arra, hogy közelítsük a magyar költségvetés zöld hányadát ehhez a küszöbhöz. Ennek mentén javasoljuk, hogy tűzzünk ki konkrétan elérendő részarányt a magyar költségvetésben, amit folyamatosan növelni lehetne, a Kormány által is kitűzött 2030-as, valamint 2050-es klímacélok elérése érdekében. Ezen felül, bár jó lépés a költségvetés első átvilágítása, szintén üdvözlendő lenne, hogy ha még transzparensebb lenne a folyamat, a zöld költségvetési tervezésbe pedig akár a civil szervezetek bevonása is hasznos lehetne, hogy a megfelelő fenntarthatósági célokat támogassa a közös pénzünk, valamint a zöld átvilágítás a végleges költségvetési törvénynek is része lenne, nem csak a tervezetnek. Ami pedig még ezeken felül valós képet mutatna a magyar költségvetés környezeti mérlegéről, az a barna, illetve fekete beruházások bemutatása is, mivel mindaddig, amíg a közös adóforintjainkból többet költünk környezetkárosító tevékenységekre, mint a környezetvédelemre, nem tudjuk megnyerni a klímaváltozás elleni harcot.

Az írás először a Másfélfok oldalán jelent meg.”

Forrás:
A jövő évi magyar költségvetés zöld átvilágítása; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2025. augusztus 5.
Az eredeti cikket grafikonok illusztrálják, kérjük, hogy megtekintésükhöz keressék fel a Green Policy Center weboldalát.

Jedlik Ányos Energetikai Program: minden eddiginél több támogatás pörgeti fel a földhő hasznosítását

„Magyarország kifejezetten kedvező adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia felhasználásához, e téren már most az európai élvonalba tartozik. A Jedlik Ányos Energetikai Programban a kormány az eddigi ráfordításokat többszörösen meghaladó forrásmennyiséget mozgósít a további előrelépés érdekében. Az első pályázat társadalmi egyeztetése megkezdődött, tervezete a pályázati honlapon 2025. augusztus 15-ig véleményezhető. A továbbiakban véleményezésre induló két másik kiírással együtt összesen 41 milliárd forint támogatás teheti a hazai zöldgazdaság húzóágazatává a geotermiát.

Az Energiaügyi Minisztérium a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyerése érdekében tavaly megalkotta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A dokumentumban rögzített alapvető cél, hogy 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai földhő felhasználást. Erős alapokra építhetünk: 2010-hez képest már négyszeresére emeltük a geotermikus hőenergia kitermelését. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. Korábbi pályázatokon több mint 11 milliárd forint támogatást tettünk elérhetővé a többi között a meglévő termálkutak korszerűsítéséhez. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget.

A most közzétett felhívástervezet alapján a kormány 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosíthat az első kútfúrások kiadásaihoz, így csökkentve a beruházók pénzügyi kockázatait. A keretösszegből 10-20 vidéki helyszínen megvalósuló projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Amennyiben a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége.

Egy másik kiírás 12 milliárd forinttal segítheti majd a hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszer kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. Az előkészületben lévő harmadik pályázat kínálja a legnagyobb forrásmennyiséget az iparági befektetőknek. E programelem 19 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönözheti a geotermikus hőtermelő beruházásokat, igény szerint a fúrási költségek átvállalásával is.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal támogatja a vállalkozások energetikai korszerűsítéseit, energiahasználatuk zöldítését, hatékonyságának javítását. A kiírások egyebek mellett az ipari energiatárolók telepítését, a biogáz-biometán előállítását, a távhőrendszerek fejlesztését ösztönzik. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel erősítve versenyhelyzetüket.”

Forrás:
Jedlik Ányos Energetikai Program: minden eddiginél több támogatás pörgeti fel a földhő hasznosítását; Energiaügyi Minisztérium; 2025. augusztus 5.

Az Európai Bizottság tájékoztatást kér a kibocsátáskereskedelmi rendszer állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásainak technikai frissítéséről

„A Bizottság tájékoztatást kér a kibocsátáskereskedelmi rendszer állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásainak technikai frissítéséről

Az Európai Bizottság tegnap véleményezési felhívást tett közzé, hogy információkat kérjen a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásainak technikai frissítéseiről. Amint azt a vegyi anyagokra vonatkozó európai cselekvési tervben 2025. július 8-án bejelentették, az ETS állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásait aktualizálni fogják annak érdekében, hogy azok további ágazatokat is magukban foglaljanak. Emellett a szén-dioxid-kibocsátási tényezőket és a földrajzi területeket a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján aktualizálják, amint azt a meglévő iránymutatások már meghatározzák.

A felülvizsgálat fő célja annak a helyzetnek a kezelése, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdeti árfeltevései már nem tükrözik a jelenlegi piaci feltételeket, ami most további, még nem támogatható ágazatokat is érint. Ugyanakkor az állami támogatási szabályoknak továbbra is biztosítaniuk kell az egyenlő versenyfeltételeket az EU-n belül.

Az érdekelt felek 2025. szeptember 5-ig küldhetnek visszajelzést az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon.”

Forrás:
Napi hírek 05 / 08 / 2025; Európai Bizottság; 2025. augusztus 5. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat angolul

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Még nem késő teljesíteni a kiberbiztonsági auditra vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága)

„A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös javaslatát a jogalkotó a 2025. évi XXXII. törvény hatályba lépésével elfogadta, amelynek értelmében a kiberbiztonsági auditra vonatkozó határidő módosult, illetve új kötelezettségként jelent meg az auditra vonatkozó szerződéskötés.

A módosító javaslat alapján a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 16. § (1) bekezdése alapján azon kiberbiztonsági auditra kötelezett szervezetek, melyek 2025. január 1-jét megelőzően kezdték meg működésüket, 2026. június 30-ig kötelesek az első kiberbiztonsági auditot lefolytatni, ahogy erről korábbi hírünkben beszámoltunk.

A rendelkezésre álló auditori erőforrások kiegyensúlyozott felhasználásának érdekében az érintett szervezeteknek 2025. augusztus 31-ig szerződést kell kötniük a rendelkezésükben álló elektronikus információs rendszerekre vonatkozó kiberbiztonsági audit lefolytatására, az SZTFH nyilvántartásában szereplő valamely auditorral.

Tájékoztatjuk az érintett szervezeteket, hogy a Hatóság 2025. szeptember 15-től ellenőrizni fogja a kiberbiztonsági auditra vonatkozó szerződés meglétét. A nyilvántartásba vett auditorok listája elérhető az SZTFH honlapján a Nyilvántartások / Auditorok menüpont alatt.

Hatóságunk arra is felhívja a figyelmet, azok a szervezetek, melyek 2025. január 1-jét követően kezdték meg működésüket, az első kiberbiztonsági auditot a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül kötelesek elvégeztetni. A kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról az 1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet rendelkezik.”

Forrás:
Még nem késő teljesíteni a kiberbiztonsági auditra vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; 2025. augusztus 6.

A központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló 29/2022. (I. 31.) Korm. rendelet kiberbiztonsági célú módosítása – társadalmi véleményezés

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2025. augusztus 13-ig.

RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló 29/2022. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelethez

Az EESZT-hez kapcsolódó rendszerek folyamatos megfelelő műszaki színvonalának biztosítása és az EESZT biztonságos működtetése és a kiberbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében szükséges a műszaki bevizsgálásra és az engedélyezésre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a működtető és a műszaki bevizsgálást végző ESZFK műszaki felülvizsgálati szerepkörének erősítése.”

Forrás:
A központi egészséginformatikai szolg. sz. 29/2022. (I. 31.) Korm. rend. mód.; Belügyminisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. augusztus 5.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

EU Space Act – szakmai egyeztetés

„EU Space Act – szakmai egyeztetés

Általános információk:

Helyszín: Nemzetgazdasági Minisztérium, 1027 Csalogány utca 9-11. Nagy tárgyalóterem

Időpont: 2025.08.28. 9.00-11.30 (érkezés 8.30)

Szervező: Nemzetgazdasági Minisztérium, Űrpolitikáért és Űrtevékenységért Felelős Főosztály

Program:

8.30 – 9.00 – Érkezés és kávészünet

9.00-9.05    – Szolnoki Szabolcs technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszéde

9.05-9.15     – Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai bevezető előadása

9.15-9.30     – EU Space Act összefoglalása

9.30-10.00   – Szakmai egyeztetés I.

10.00-10.15 – Kávészünet

10.15-10.45 – Szakmai egyeztetés II.

10.45-11.15 – Szakmai egyeztetés III.

11.15-11.30 – Zárószó

Az esemény regisztrációs linkje innen érhető el.”

Forrás:
EU Space Act – szakmai egyeztetés; Neumann Technológiai Platform; 2025. augusztus 8.

Szakirodalom

Az EU versenyképessége nemcsak technológiai, hanem emberi és társadalmi ügy is

„A cikk elemzi az EU különböző versenyképességi programjait rámutatva arra, hogy azok gyenge pontja az emberi és társadalmi oldal fontosságának elhanyagolása. A tanulmányok középpontjában ugyanis a technológiák fejlesztése, az ezekbe történő jelentős beruházások és azok finanszírozása van. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a versenyképesség javításában jelentős szerepet játszanak az emberi és társadalmi tényezők is. További probléma, hogy bár az EU27 nagyon eltérő fejlettségű és versenyképességű országból áll, a versenyképességi tanulmányok mégsem tárgyalják azt a kérdést, hogy az egyes országok versenyképességének javítása nélkül az EU versenyképessége sem javítható. A cikk statisztikai adatokra támaszkodva mutatja be, hogy az országok közötti versenyképességi és fejlettségi különbségek csökkentése, valamint a humán és társadalmi tényezőkre való nagyobb odafigyelés feltétele lenne annak, hogy az EU egészének versenyképessége is javuljon.”

Forrás:
Az EU versenyképessége nemcsak technológiai, hanem emberi és társadalmi ügy is; Csath Magdolna; Acta Humana; 2025/2., 5–24. o.; DOI: 10.32566/ah.2025.2.1 (PDF)

Generatív mesterséges intelligencia használata és kezelése az Egyesült Államok szövetségi kormányzatában

„Nagy érdeklődés kíséri a mesterséges intelligencia képességeinek növekedését. A generatív mesterséges intelligencia fejlesztései – amelyek szöveget, képeket, hanganyagokat, videókat és egyéb tartalmakat tudnak létrehozni a felhasználó kérésére – forradalmasították a technológia alkalmazását számos iparágban. A generatív mesterséges intelligencia azonban olyan kockázatokkal is jár, mint a félretájékoztatás terjesztése, valamint a nemzetbiztonsági és környezeti kockázatok.

Az Egyesült Államok Számvevőszékét (GAO) felkérték, hogy ismertesse, hogy a szövetségi kormányzati szervezetek hogyan alkalmazzák a generatív mesterséges intelligenciát. Ez a jelentés a negyedik a generatív mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsomagban. A GAO célkitűzései között szerepelt, hogy ismertesse a kiválasztott szervezetekben a generatív mesterséges intelligencia folyamatban lévő és tervezett felhasználását és az ebből eredő potenciális előnyöket. Valamint annak ismertetése is, hogy a generatív mesterséges intelligencia használata és kezelése során milyen problémákba ütköznek az egyes szervezetek, és mit tesznek ezek megoldására.”

Forrás:
Artificial Intelligence: Generative AI Use and Management at Federal Agencies; U.S. Government Accountability Office; 2025. július 29.

Törvények, rendeletek

A közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat – társadalmi véleményezés

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. augusztus 13-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
2025. évi … törvény a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról

Az Igazságügyi Minisztérium számára kiemelt fontosságú, hogy – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21. § (1) bekezdéséből eredő utólagos hatásvizsgálati kötelezettségének megfelelően – az elmúlt évek kormányzati ciklusaiban elfogadott anyagi-és eljárásjogi jogszabályok hatályosulását folyamatosan nyomon kövesse, a joggyakorlat tapasztalatait becsatornázza, és ahol szükséges, ott jogszabály-módosítást készítsen elő. Ezen célkitűzés elérése érdekében működik egy, a közigazgatási bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport, többek között – a közigazgatási jog területén is, amelynek az a feladata, hogy monitorozza azt, hogy a közigazgatási gyakorlatban, illetve a bírósági gyakorlatban az egyes jogszabályok hogyan érvényesülnek, annak érdekében, hogy össze tudjuk vetni a vizsgált jogszabály jogalkalmazási tapasztalatait a jogalkotói szándékkal és a jogszabály megalkotásakor várt hatásokkal. Ebbe a munkacsoportba bevonásra kerültek a különböző hivatásrendek is, tehát a bírók, ügyészek, ügyvédek, hatóságok, illetve egyetemi oktatók is, hogy a munkacsoport együtt elemezze ki azt, hogy hogyan alakult a joggyakorlat, és hogy hol érdemes jogalkotói beavatkozás a jogi szabályozásba. Az ennek során nyert eredményeket figyelembe véve került előkészítésre a közigazgatási bíráskodás jelenlegi szabályozását egyszerűsítő és eljárását gyorsító, elsősorban pontosító és kiegészítő javaslatokat tartalmazó törvénymódosítási javaslatcsomag.”

Forrás:
A közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények mód. szóló törvényjavaslat; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. augusztus 5.

32. szám, 2025. augusztus 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek