Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Kormányátalakítás: minden szakpolitikai feladatot szakminiszter lásson el
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Energiaügyi Minisztérium (EM), Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), központi kormányzat, Magyarország
Kormányátalakítás: az Energiaügyi Minisztériumhoz került az e-közigazgatás és az infokommunikáció
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Energiaügyi Minisztérium (EM), infokommunikációs szektor, Magyarország
Palkovics Lászlót a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossá nevezték ki
Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — Magyarország, MI Nemzeti Célok, Palkovics László, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) — Magyarország

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Új miniszteri biztost nevezett ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter
Tárgyszavak: Ballester-Bólya Boglárka, Bóka János, Európa-politika, Magyarország

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányátalakítás: minden szakpolitikai feladatot szakminiszter lásson el

„[Kiemelések tőlünk. eGov Hírlevél, Szerk.][1] A Kormány előtt álló új feladatok megkívánják a miniszterek feladat- és hatáskörének átrendezését. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerepét az általános politikai koordinációban, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepét pedig a stratégiai ügyek koordinációjában tovább kell erősíteni és kizárólagossá kell tenni. A Kormány hatékony működése tehát megkívánja, hogy minden olyan feladatot szakminiszter lásson el, amely ezen feladatokon túlmutat.
[2] A Kormány
a következőket rendeli el:
„(1) A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. általános politikai koordinációért,

2. kormányzati kommunikációért,

3. országmárkáért,

4. polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,

5. polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,

6. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért

felelős tagja.”
[A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„4. – a 139/A. §-ban meghatározott kivétellel – társadalompolitika összehangolásáért,”

[felelős tagja.]

„(9) A Kormány a Kit. 13/A. § (4) bekezdése szerinti miniszterként a minisztert jelöli ki.”

Az agrárminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„12. Magyar Falu Program működtetéséért”
[felelős tagja.]
„65. § A miniszter a Magyar Falu Program (a továbbiakban: Program) működtetéséért való felelőssége körében a Programban érintett miniszterekkel együttműködésben

a) ellátja a Program kapcsán jelentkező feladatokat,

b) előkészíti a Programra vonatkozó jogszabályokat,

c) biztosítja a Program megvalósítását.”

5. § (1) Az R. 95. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az építési és közlekedési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„7. – a 48. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – kulturális örökség védelméért,”
[felelős tagja.] [Az építési és közlekedési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„9. útdíjfizetési-szolgáltatásért,

10. egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,

11. rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért”
[felelős tagja.]
„(3) A miniszter az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatokat ellátja a Budai Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló beruházások tekintetében is.”

„102/B. § A miniszter az útdíjfizetési-szolgáltatásért való felelőssége keretében

a) előkészíti a használati díj megfizetése ellenében használható utakkal összefüggésben a díjszedési, díjellenőrzés és szolgáltatási feladatok ellátására, valamint a megtett úttal arányos díj megfizetése ellenében használható utakkal összefüggésben az útdíjszedésre, az útdíjszolgáltatásra, valamint az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására vonatkozó jogszabályokat,

b) ellátja a használati díjból származó bevétel és az útdíjból származó bevétel központi költségvetés felé történő elszámolásával összefüggő feladatokat.

102/C. § A miniszter az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért való felelőssége keretében

a) előkészíti a magyar építészetről szóló törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezésével összefüggő szabályozását, valamint e szabályozás végrehajtási rendeletét,

b) figyelemmel kíséri az engedélyköteles kereskedelmi építményekkel összefüggő fenntarthatósági, urbanisztikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat.

102/D. § A miniszter a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért való felelőssége keretében előkészíti a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos jogszabályokat.”
[A nemzetgazdasági miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„29. szerencsejáték szabályozásért”
[felelős tagja.]
„(3) A miniszter az állami vagyon felügyeletéért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért való felelőssége keretében

a) a Kormány erre vonatkozó, kormányrendeletben meghozott döntése esetén ellátja a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) bekezdése szerinti, a pályázat kiírására [a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti koncessziós beszerzési eljárás lefolytatására], elbírálására (a Kbt. szerinti koncessziós beszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalára), ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatására vonatkozó feladatokat, és megköti a koncessziós szerződést (koncessziót), továbbá ellátja a koncessziós szerződés (koncesszió) módosítására és megszüntetésére vonatkozó feladatokat,

b) a koncessziós beszerzési tevékenység szerint illetékes ágazati miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel és a közbeszerzésekért felelős miniszterrel együttműködve előkészíti az a) pontban meghatározott feladataihoz kapcsolódó jogszabályokat,

c) ellátja a koncesszió jogi szabályozásával kapcsolatos feladatokat.”

„111/T. § A miniszter a szerencsejáték szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti a szerencsejátékra és a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletére vonatkozó jogszabályokat.”
[A kultúráért és innovációért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„10. mozgóképszakmáért”
[felelős tagja.]
„138/A. § (1) A miniszter a mozgóképszakmáért való felelőssége keretében előkészíti a mozgóképszakmára vonatkozó jogszabályokat.

„139/A. § A miniszter a közösségi bormarketing és a magyar bor egységes kommunikációja kapcsán jelentkező feladatok, valamint a magyar bor egységes kommunikációjára vonatkozó jogszabályok előkészítése tekintetében a Kormány társadalompolitika összehangolásáért felelős tagja.”
[Az energiaügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„14. e-közigazgatásért,

15. informatikáért,

16. e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,

17. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

18. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,

19. külföldre utazás szabályozásáért,

20. audiovizuális politikáért,

21. elektronikus hírközlésért”
[felelős tagja.]
„161. § (1) A Kormány a minisztert jelöli ki

1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervként;

2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervként;

3. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szerinti nyilvántartó szervként;

4. az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti működtetőként;

5. a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervként;

6. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartó szervként;

7. a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény szerinti közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervként;

8. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti kötvénynyilvántartó szervként;

9. a közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében az Európai Unió rendszereivel (EUCARIS, RESPER) való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pontként;

10. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közlekedési igazgatási hatóságként az okmánytárból és az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból történő, a Kormány által rendeletben kijelölt szerveknek eseti jellegű egyedi adatszolgáltatás tekintetében;

11. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott parkolási igazolványok kiadásával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott, általánostól nem eltérő illetékességgel meghatározott közlekedési igazgatási feladatok ellátására;

12. a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartást vezető szervként;

13. az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti központi szervként.

(2) A miniszter az informatikai adathordozót tartalmazó biztonsági okmányok tekintetében ellátja a publikus kulcsú információs rendszer (PKI) koordinátor, valamint az úti okmányok szenzitív adatainak vizsgálatához kapcsolódó (SPOC) rendszerrel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatait.

(3) A miniszter felügyeli az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert, valamint az e hálózat infrastrukturális alapját biztosító szervezet tevékenységét.”

„177/A. § (1) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében meghatározza az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az e-közigazgatásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében

a) kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási kormányzati politikát,

b) gondoskodik az e-közigazgatás általános elveinek megfelelően a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez szükséges szakmai irányok meghatározásáról,

c) megköti a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztését érintő szerződéseket,

d) felügyeli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót és a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét, valamint az e hálózatok infrastrukturális alapját biztosító szervezetek tevékenységét,

e) közreműködik a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában,

f) ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igazgatásszervezési feladatokat,

g) az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjának vizsgálatával jóváhagyja az egyes kormányzati informatikai beszerzések és beruházások megvalósításához szükséges közbeszerzésekre irányuló előterjesztéseket, valamint ellenőrizheti a beruházás végrehajtását,

h) ellátja az Európai Unió tagállamainak az elektronikus azonosítás területén történő együttműködésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló kormányrendelet szerinti tagállami kapcsolattartási pont feladatait.

(3) A miniszter – jogszabályban meghatározott kivétellel – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről.

177/B. § A miniszter az informatikáért való felelőssége keretében

a) kidolgozza az egységes, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégiát, és közreműködik annak végrehajtásában,

b) az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelési jogot gyakorol,

ba) felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének üzemeltetését és fejlesztését,

bb) egyetértési jogot gyakorol azok infokommunikációs infrastruktúrájáért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személye és infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásai tekintetében.

177/C. § A miniszter az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében

a) gondoskodik az e-közigazgatás és az e-közigazgatási szolgáltatások általános elvi alapjai meghatározásáról,

b) gondoskodik az egységes, e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati politika kialakításáról,

c) gondoskodik az egységes, e-közigazgatási és informatikai fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégia kidolgozásáról,

d) gondoskodik az egységes, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégia kidolgozásáról,

e) egyetértési jogot gyakorol a nemzeti digitalizációs stratégiával, az e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,

f) felügyeli a Kormány e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos politikája, illetőleg stratégiája végrehajtását,

g) ellenőrzi és jóváhagyja az e-közigazgatással, az informatikával, valamint az infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket és beszerzéseket,

h) gondoskodik a nemzeti adatgazdaság, a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás általános elvei kidolgozásáról és a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításáról,

i) gondoskodik a nemzeti szoftverlicenc-gazdálkodás általános elvei kidolgozásáról és a nemzeti szoftverlicenc-gazdálkodás megvalósításáról,

j) egyetértési jogot gyakorol a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,

k) felügyeli a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodás megvalósítását.

177/D. § A miniszter a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért való felelőssége körében előkészíti a kormányzati közigazgatási informatikai stratégiát, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

177/F. § A miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti a személyi adatok és a lakcím nyilvántartására, a személyazonosító igazolványra, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokra vonatkozó jogszabályokat.

177/G. § A miniszter a külföldre utazás szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti a magyar állampolgárok külföldre utazására és az útlevélre vonatkozó jogszabályokat.

177/H. § A miniszter az audiovizuális politikáért való felelőssége keretében előkészíti az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabályokat.

177/I. § A miniszter az elektronikus hírközlésért való felelőssége keretében előkészíti az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokat.”
[A közigazgatási és területfejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány]
„16. aktív Magyarországért”
[felelős tagja.]
„183/A. § A miniszter az aktív Magyarországért való felelőssége keretében

a) kialakítja az aktív mobilitás, – a hivatásforgalmi kerékpárutak esetében a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködve – a kerékpárutak, a kerékpáros túraútvonalak fejlesztésével összefüggő stratégiát, és irányítja az ehhez kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai feladatokat,

b) az a) ponttal összefüggésben részt vesz a hazai és európai uniós forrásokból megvalósuló kerékpárutak fejlesztési irányainak kialakításában,

c) kialakítja és megvalósítja az aktív mobilitás és kerékpáros közlekedés népszerűsítésére és szemléletformálására irányuló stratégiát,

d) felel az aktív életmódhoz és szabadidőhöz kapcsolódó stratégiák kidolgozásáért és az ezzel összefüggő létesítményfejlesztő tevékenység irányításáért,

e) felel az országos felnőtt és gyerek szabadidő és rekreációs célú sport tevékenységekre vonatkozó programok kidolgozásáért és végrehajtásáért,

f) felel az aktív és ökoturisztikai ágazatot érintő stratégiai tervdokumentumok előkészítéséért, végrehajtásáért és kormányközi koordinációjáért,

g) kialakítja a szabadidős és rekreációs célú tevékenységek ellátására szolgáló zöldfelületek fejlesztésének irányait, és részt vesz azok megvalósításában,

h) kialakítja a horgászat mint szabadidős és rekreációs tevékenység fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiát, és felel annak megvalósításáért,

i) ellátja valamennyi, a szabadidősporthoz és a rekreációs célú sport tevékenységhez kapcsolódó szabályozási és koordinációs feladatot,

j) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve kidolgozza az ifjúsági táborok felújítására vonatkozó programot, és felel annak megvalósításáért,

k) koordinálja a kisvasutak működtetésével, felújításával, fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatokat, kialakítja a hajtányozási program kereteit,

l) koordinálja és irányítja az Ötpróba Program, a Nyaralóhajó Program, a Vándortábor Program, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program megvalósításához szükséges kormányzati feladatokat,

m) ellátja az aktív- és ökoturizmussal összefüggő tevékenységek, programok koordinálását, népszerűsítését, az ezzel összefüggő létesítmények működésének szakmai értékelését, valamint az aktív- és ökoturizmussal összefüggő fejlesztések, beruházások összehangolását, azok lebonyolítását.”
…
2. Egyéb módosítások

„(1) A Kormány eskütételi igazgatási szervként a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) jelöli ki.”

24. § A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az NHIT tevékenységének a támogatására a Kormány az Energiaügyi Minisztériumot jelöli ki.”

„(1) A Nemzeti Koncessziós Iroda (a továbbiakban: Iroda) a nemzetgazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.”

c) 3. § (2) és (4) bekezdésében a „miniszterelnök kabinetfőnöke” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
…
29. § A Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról, valamint a nemzeti informatikai és e-közigazgatási tevékenység összehangolt biztosításával összefüggő részletszabályokról szóló 307/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ában az „a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter” szövegrész helyébe az „az energiaügyi miniszter” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök”

Forrás:
21/2025. (II. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 21/2025. (II. 24.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 17. szám; 2025. február 24.; 510-517. o. (PDF)

Kormányátalakítás: az Energiaügyi Minisztériumhoz került az e-közigazgatás és az infokommunikáció

„A digitális kompetenciákat és az e-közigazgatást érintően is átalakította az Orbán-kormány a miniszterek feladat-és hatáskörét, melynek részeként Rogán Antaltól átkerülnek a digitális ügyek Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez.

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint kedden módosította a miniszterek feladat- és hatáskörét az Orbán-kormány. A módosítás révén számos fontos terület átkerült Rogán Antal Miniszterelnökséget vezető minisztertől Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez – írta meg elsőként a 24.hu.

A lap szerint Lantos felel majd többek között az Informatikáért, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztonságáért vagyis összességében gyakorlatilag a teljes infokommunikációs szakterületért.

Így mostantól Lantos Csaba határozza meg az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az e-közigazgatásra vonatkozó jogszabályokat valamint ő köti meg a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztését érintő szerződéseket.

A miniszter – jogszabályban meghatározott kivétellel – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről.

Meghatározott feladatait a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. bevonásával látja el, de a szervezet mellett Lantos irányítása alá került még a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. is.

A változásokkal párhuzamosan keddtől a mesterséges intelligenciának is lett kormánybiztosa Magyarországon. Ő az egykori innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László, aki Lantos minisztériumához tartozik majd.

A változásokat közleményben üdvözölte az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége, mely szerint a most bejelentett kormányzati átalakítás reményt keltő, de csak abban az esetben lesz érezhető eredménye, ha a kormányzat a magyar digitális vállalkozások számának növelésére és az infokommunikációs szektor fejlesztésére teszi le a voksot.”

.Forrás:
Az Energiaügyi Minisztériumhoz került a hazai infokommunikáció; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. február 25.
Lásd még:
21/2025. (II. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár

Palkovics Lászlót a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossá nevezték ki

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) kínálta lehetőségeknek többek között az oktatás, a tudomány, a nemzetgazdaság, az egészségügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, a nemzetbiztonság, a honvédelem, a rendvédelem, az energetika, az ipar, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, az államigazgatás és az MI területén lévő nemzetközi együttműködések fejlesztésében történő lehető legnagyobb mértékű hasznosítása, valamint az MI kockázatainak, veszélyeinek megelőzése érdekében (a továbbiakban: MI Nemzeti Célok) – Dr. Palkovics Lászlót jelen kormányhatározat hatálybalépésének napjától a Kit. 219. § (3) bekezdése szerinti időtartamra a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A Kormány felhívja az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó állami szerveket, továbbá felkéri a hazai és nemzetközi szervezeteket, hogy az MI Nemzeti Célok megvalósulásának érdekében a kormánybiztost a rendelkezésükre álló erőforrásaikkal támogassák, vele működjenek együtt.

3. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében eljárva
a) ellátja a miniszterelnök által meghatározott feladatokat,
b) felelős a miniszterelnök és a Kormány MI Nemzeti Célok megvalósulásával kapcsolatos tevékenységének koordinálásáért,
c) általános MI kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését, illetve az összkormányzati koordinációt,
d) ellátja az MI Nemzeti Célokkal kapcsolatos elemzői, stratégiai tervezői és döntés-előkészítési koordinációs feladatokat,
e) felelős a kormányzati döntéshozatalnak és döntés-előkészítésnek az MI Nemzeti Célokhoz kapcsolódó politikai, stratégiai, külpolitikai és közpolitikai szempontú nyomon követéséért,
f) felügyeli az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletében [az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete] előírt és ezáltal létrehozandó tagállami szintű felügyelő hatóság megalakulását és működését,
g) értékeli az MI Nemzeti Célokhoz kapcsolódó kormányzati döntések megvalósulását és azok hatásait.

4. A kormánybiztos az MI Nemzeti Célok megvalósulásával kapcsolatos hatáskörében többek között
a) képviseli a Kormány álláspontját hazai, európai uniós és nemzetközi fórumokon az MI alkalmazásával, innovációjával és szabályozásával kapcsolatos kérdésekben,
b) javaslatot tesz a miniszterelnök és a Kormány számára nemzetközi együttműködések, szerződések megkötésére, nemzetközi szervezetekbe történő belépésre,
c) irányítja a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (a továbbiakban: Tanács) megalakítását és a Tanács munkáját,
d) felügyeli a Mesterséges Intelligencia Alkalmazott Tudományi Kutatócsoport (a továbbiakban: MI kutatócsoport) tevékenységét,
e) figyelemmel kíséri és összehangolja a MI-kutatási és -fejlesztési kormányzati és uniós források felhasználását, javaslatot tesz a források hatékony felhasználására,
f) támogatja és összehangolja a tevékenységével összefüggő és az EU által kezelt pályázati kiírásokra történő – elsősorban az EU Funding & Tenders Portalon elérhető – közvetlen pályázók (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek, önkormányzatok) sikeres pályázatait,
g) irányítja az állami szuperszámítógép (High Performance Computing; HPC) kapacitások fejlesztését, a meglévő HPC-kapacitások (közigazgatási, vállalati, egyetemi, kutatóintézeti) felhasználásának folyamatos korszerűsítését,
h) összehangolja és irányítja a jelentős adatvagyonnal rendelkező állami szervek MI-használatának fejlesztését és optimalizálását, valamint ezen állami szerveknek a szervezeti folyamatok, külsős együttműködések és eljárások fejlesztése és racionalizálása érdekében megtett lépéseit, ezzel összefüggésben együttműködik a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel,
i) összehangolja és irányítja a Kormány irányítása, illetve felügyelete alá tartozó állami szervek és az MI kutatócsoport által megvalósuló MI-alkalmazások fejlesztését, elősegíti és összehangolja a közös fejlesztéseket, felügyeli és összehangolja az eredmények – MI kutatócsoport általi – összegyűjtését és csoportosítását,
j) felügyeli és koordinálja az MI-vel és annak alkalmazásával kapcsolatos hazai és nemzetközi technológiák, eredmények, ismeretek és jó gyakorlatok – MI kutatócsoport általi – összegyűjtését és terjesztését a szakképzésben, a felnőttképzésben, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon, elősegíti a megjelenő új oktatási anyagok széles körű felhasználását,
k) együttműködik a nemzetgazdasági miniszterrel az MI-nek a vállalkozásoknál történő felhasználásával kapcsolatos módszertani, szabályozási, támogatási programokkal kapcsolatos döntések meghozatalában.

5. A kormánybiztos feladatai hatékony végrehajtása érdekében
a) intézkedéseket, adatokat kérhet – a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, államtitkár vagy helyettes államtitkár útján – a minisztériumok szervezeti egységeinek vezetőitől és az irányításuk alá tartozó háttérintézmények vezetőitől,
b) folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a politikai és szakmai felsővezetőkkel, a miniszterelnöki biztosokkal, a miniszterelnöki megbízottakkal, a miniszterelnök főtanácsadóival és tanácsadóival, a kormánybiztosokkal és a miniszteri biztosokkal.

6. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
7. A kormánybiztos tevékenységét az Energiaügyi Minisztérium szervezetében működő 8 fős titkárság segíti…”

Forrás:
1028/2025. (II. 24.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1028/2025. (II. 24.) Korm. határozata a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2025. évi 17. szám; 2025. február 24.; 525-526. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Közösségi értékvédelmi konzultációsorozatot indít a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium

„Közösségi értékvédelmi konzultációsorozatot indít a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), az országjáró programsorozat első állomása Pest vármegye lesz – jelentette be a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Navracsics Tibor elmondta, ő maga és államtitkárai az országjárás során polgármesterekkel és vármegyei közgyűlési elnökökkel tanácskoznak majd, a megbeszéléseken a minisztérium a szabályozási elképzeléseit ismerteti a vármegyei vezetőkkel, akikkel megvitatják az adott térségben felmerült problémákat, valamint azok lehetséges megoldásait, illetve tanácsokat, ötleteket várnak tőlük.

„Most dolgozunk azon, hogy egyrészt az alaptörvényben hogyan lehet rögzíteni a közösségek, a települések önazonossághoz való jogát, illetve hogyan tudjuk ezt megtámasztani egy, terveink szerint sarkalatos törvénnyel, de egy kicsit hasonló módon a Versenyképes járások programhoz” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, a konzultációsorozat eredményeit beépítik a törvényjavaslatba, amelyet várhatóan márciusban nyújtanak be az Országgyűlés elé, és akár már a tavaszi ülésszakon is elfogadhatnak.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt harmincöt év egyik leglátványosabb belső vándorlási folyamata kezdődött el a nagyvárosok, de különösen Budapest agglomerációjában. Szavai szerint egyre többen költöznek ki a nagyvárosból a környező településekre, ahonnan visszajárnak dolgozni, a közszolgáltatásokat azonban helyben veszik igénybe, ami nagyon megterheli azok eleve kisebb lakosságszámra tervezett közlekedési és kommunális infrastruktúráját.

A Versenyképes járások program országjárása során számos visszajelzés érkezett a polgármesterektől a tárcához a népességmegtartás és a települések élhetőségének kérdésével kapcsolatban – mondta Navracsics Tibor. Megjegyezte, a helyhatósági vezetők „hathatósabb eszközöket” kértek arra az esetre, ha az adott település elérte a tűréshatárát és nem tud több beköltözőt befogadni, azaz akár „kiteheti a megtelt táblát” is.

„Mi úgy tervezzük, hogy megneveznénk azokat az okokat, amely alapján nem lehet kitenni a megtelt táblát” – hangsúlyozta a miniszter.

Navracsics Tibor rámutatott, lennének olyan törvényben szabályozott okok, amelyek alapján nem lehet kitiltani valakit egy településről, de mivel vannak olyan települések, amelyek az elnéptelenedéssel küzdenek, a minisztérium lehetőségeket és eszköztárat adna a polgármestereknek és a képviselő-testületeknek, amelyekből választhatnak, ha akarnak.

Ezzel az intézkedéssel – a mostani tervek szerint – elsősorban a budapesti és nagyvárosi agglomerációk, illetve a Balaton és környékének települései helyi vezetésének segítenének, ahol a betelepülés olyan mértékű, amely az élhetőséget veszélyezteti – hangoztatta.

Műsorvezetői felvetésre Navracsics Tibor elmondta, a hazai ingázási adatok szerint a jövőben például Tatabányának és Székesfehérvárnak is azzal kell szembenéznie, hogy vagy Budapest alvóvárosává válik, vagy kialakít magának egy saját gazdasági erőteret.

Ugyanez lehet érvényes a Balaton keleti medencéjére, Veszprémre, délen Kecskemétre, illetve akár Egerre is, amelyek szintén Budapest külső agglomerációs részéhez tartozhatnak – tette hozzá a miniszter.”

Forrás:
Közösségi értékvédelmi konzultációsorozatot indít a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. február 26.

Ma a tudományos kutatás állt a fókuszban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál

„Ma a tudományos kutatás állt a fókuszban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A cél a tudományos tevékenység ösztönzése, de például a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról vagy az adatvagyon-gazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló kutatások, pályaművek jótékonyan hathatnak a költségvetési bevételekre is – mondta el dr. Bakai Kristóf Péter a NAV Tudományos Tanácsának elnöke a ma rendezett workshopon.

2025. február 27-én a NAV Tudományos Tanácsa (TT) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem workshopra hívta azokat a kollégákat, akik ismereteiket, szaktudásukat magasabb szinten, tudományos keretek között is képesek és készek megmutatni – emelte ki a TT elnöke.

A szakmai fórum 2023-ban alakult a NAV-nál, azzal a céllal, hogy a munkavégzés mellett tudományos közeget teremtsen, modern, elemző irányba terelve azt – emlékeztetett. Hangsúlyozta, hogy a NAV a szervezeten belül keresi azt a kutatói potenciált, melynek eredményeivel a szakma naprakész választ tud adni a kor dinamikus információtechnológiai kihívásaira, és folyamatosan megújulhat. A TT célja az, hogy a NAV-ban végzett magas szakmai munkát tudományossá tegye – összegezte a TT elnöke.

A TT segíti, hogy kollégáik tudományos pályázatokon induljanak, doktori fokozatot szerezzenek, és így a tudomány is beköltözzön a NAV-ba. Ehhez kutatáselméleti hátteret is biztosít, ezért a mai workshop fókuszában a kutatások módszertana állt – szögezte le dr. Bakai Kristóf Péter.

A workshopot nagy érdeklődés kísérte, csaknem kétszázan követték, a NAV és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai és hallgatói.”

Forrás:
Tudományos pályán a NAV; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2025. február 27.

Szigorítás készül az önkormányzatok gazdálkodásában a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete szerint

„A tárca szerint kiemelt feladat az átlátható gazdálkodás. Az önkormányzatok ezt várnák a kormánytól is.
Megjelent a kormány honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló egyes törvények, valamint a számviteli törvény módosításáról. A március 6-ig véleményezhető javaslat bevallott célja, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése.

A salátatörvény tervezete alapján ennek érdekében Nagy Márton tárcája átírna több jogszabályt. Az önkormányzatok pénzügyi stabilitása érdekében módosítanák a

a számvitelről
a Magyarország helyi önkormányzatairól
az államháztartásról
a pénzügyi tranzakciós illetékről
a 2025. évi központi költségvetés megalapozásáról
szóló törvényeket.

Azt írták: az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése – és szükség esetén intézkedés kezdeményezése – kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátásához.

Közérdek, hogy az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén kötelező legyen a költségvetési biztos kirendelése a kincstár elnöke által, a költségvetési biztos pedig jogosult legyen a kincstár elnökének előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni, melyre a költségvetési felügyelő is jogosultságot kap.

A minisztérium bővítené a költségvetési biztos jogosultságait, megállapításait, jelentéseit – az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve – hozzáférhetővé tenné a nyilvánosság számára.

Kiemelt feladatnak tartják az átlátható gazdálkodást. Úgy számoltak, hogy a nagyobb kontroll 31 milliárd forinttal javítaná a büdzsé egyenlegét. Megújítanák az önkormányzati számlavezetés szabályozását. A megyei jogú városok, Budapest és a fővárosi kerületek kötelesek lennének bankjukból az előző évi költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó, a napi működéshez nem szükséges pénzüket a Magyar Államkincstárnak. A törvény több pontja felhatalmazná a kormányt, hogy később rendeletben állapítsa meg a részletszabályokat…”

Forrás:
Önkormányzati pénzek: Nagy Márton nagyot szigorítana; Farkas György; 24.hu; 2025. február 28.
Lásd még:
Nagyobb átláthatóságot akar Nagy Márton az önkormányzatoknál, több törvényt is módosítanának; Blazsek Olivér; Híradó.hu; 2025. március 1.
Helyi ök. pénzügyi stabil. szolg. egyes tv-ek és a számvit. tv. mód. szóló tv.; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. február 26.

Navracsics Tibor pontokba szedte, milyen korlátozó eszközöket kapnak az önkormányzatok

„Feszített lesz a közösségi értékvédelmi konzultáció menetrendje, a tervek szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszakán fogják tárgyalni az Alaptörvény-módosítást és a sarkalatos törvényt – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Pest vármegyei települések részvételével tartott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény konzultációján.
Navracsics Tibor azt mondta: a törvényjavaslatnak legkésőbb a március 10-ei héten az Országgyűlés elé kell kerülnie, így szűk két hét alatt kell az országot bejárniuk. Egy olyan lépésről van szó, amely az önkormányzatiságot, a polgármestereket, a képviselő-testületeket alapvetően érintheti, ebből adódóan még a képlékeny állapotában lévő tervekről is számot adnak az érintetteknek – tette hozzá.

A közösségi értékvédelmi konzultáció fő gondolatmenetéről szólva a miniszter azt mondta: a készülő törvény lehetőséget kíván majd adni, de nem jár kötelezettséggel a települések irányába. A helyi képviselő-testület szabadon dönthet arról, hogy alkalmazza-e ezeket a lehetőségeket. Mindez helyi közügy, „a mi feladatunk” csak az, hogy törvényes és jogállami eszközöket biztosítsunk, akármilyen döntés is születik meg helyben – hangoztatta a miniszter.

A tárcavezető azt mondta: szándékaik szerint az Alaptörvényben deklarálják a települések, helyi közösségek önazonossághoz való jogát, amelyet az Alaptörvényben rögzített alapelvekkel összhangban lehet majd gyakorolni, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Míg a sarkalatos törvényben lehetőséget adnak a képviselő-testületeknek arra, hogy adott esetben korlátozzák a településre beköltözőket.

Navracsics Tibor a helyi önazonosság védelmének lehetőségeként említette meg
az ingatlanszerzés kizárását,
az állandó lakcímmel rendelkezők elővásárlási jogát,
az ingatlanszerzés feltételhez kötését és
a helyi adózást.

A politikai célok között említette
a helyi önazonosság, a helyi szokások és hagyományok védelmét,
a népesség egyensúlyának megőrzését.

Navracsics Tibor ismertetése szerint a belföldi vándorlási egyenleg az 1990 és 2023 közötti középtávú vándorlási folyamatokat mutatja. A szuburbanizációban Budapest 1990-hez képest 330 ezer lakost, az elmúlt bő tíz évben egy megyeszékhelynyi lakost veszített. A lakosok elsősorban az agglomerációba költöztek, amely sok esetben ellátási és közszolgáltatási problémát jelent a települések számára. A vándorlási egyenleg adatai szerint Pest vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a népesség száma: a Budakeszi járás 13 500, az Érdi járás több mint 13 600, a Gödöllői járás több mint 2000 lakossal növekedett, de Szigetszentmiklós esetében is jelentős emelkedés tapasztalható – mutatott rá.

Több mint 27 ezren költöztek Budapestre 2023-ban, és több mint 26 ezren költöztek ki a fővárosból. Budapest a legnagyobb népességkibocsátó település: a lakosok elvándoroltak egyebek mellett Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Veszprém, Tolna, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyébe. Legtöbben a koronavírus-járvány időszakában költöztek a fővárosból az agglomerációba, illetve a Balaton térségébe.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy a Pest vármegyei ingázási mérleg szerint sokan a munkahely miatt utaznak a környező településekről a nagyvárosba, miközben a közszolgáltatásokat helyben veszik igénybe, ami nagyon megterheli a helyi közlekedési és kommunális infrastruktúrát.

Az új építésű ingatlanok ára 2022-ben és 2023-ban rakétaszerűen emelkedett, de vannak olyan járások és vármegyék, ahol nagyon kevés új lakás épült. Pest vármegyében két kivétellel az összes járásban emelkedett az új építésű ingatlanok ára, de a használt ingatlanok négyzetméterára is jelentős növekedést mutat az egész országban, leszámítva a dél-dunántúli és a délkelet-magyarországi térséget.”

Forrás:
Navracsics Tibor pontokba szedte, milyen korlátozó eszközöket kapnak az önkormányzatok; Infostart / MTI; 2025. február 27.

Gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztost neveztek ki

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az e határozat hatálybalépésétől a Kit. 219. § (3) bekezdése szerinti időtartamra Dr. György Lászlót gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében eljárva
a) a Kormány számára negyedévente makrogazdasági előrejelzést készít,
b) javaslatokat készít elő a gazdaságstratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerére,
c) mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó stratégiát, valamint az egyes ágazatok tekintetében iparfejlesztési stratégiát készít elő,
d) közreműködik az új közgazdasági gondolkodás elterjesztésében,
e) irányítja a Tanítsunk Magyarországért programot.
3. A kormánybiztos feladatkörével összefüggésben
a) a tevékenységével összefüggésben személyektől, szervezetektől – személyes adatnak nem minősülő – adatokat, információkat kérhet,
b) a feladatellátásához kapcsolódó dokumentumokba – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – betekinthet,
c) az érintett állami szervek vezetői részére intézkedés megtételét javasolhatja.

4. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

5. A kormánybiztos tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezetében működő 5 fős titkárság segíti…”

Forrás:
1029/2025. (II. 24.) Korm. határozat a gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Nemzeti Jogszabálytár

Európai Unió

Új miniszteri biztost nevezett ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter

„Kipróbált emberének adott új feladatot az európai uniós ügyekért felelős miniszter. Bóka János miniszteri biztosnak nevezte ki Ballester-Bólya Boglárkát

A leírás szerint az új miniszteri biztos gondoskodik az Európai Unió szuverenista reformfolyamata szakmai koncepciójának előkészítéséről, különös tekintettel az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás jogi és intézményi keretrendszerének vizsgálatára, valamint a tagállami mozgástér hosszú távú megőrzésére és a cselekvőképesség fokozottabb érvényesülésére, valamint stratégiai javaslatokat dolgoz ki a tagállami hatáskörök védelme, a nemzeti önrendelkezés és a szubszidiaritás elvének érvényre juttatására, az intézményi egyensúly és az intézményi működés vizsgálatára, valamint az európai uniós jogalkotás és az intézményi reformok kedvező előmozdítására.

Bóka János kipróbált emberét bízta meg a fontos feladattal

Ballester-Bólya Boglárka miniszteri biztosi megbízatása március 2-től a kormányzati igazgatási törvény értelmében két évre szól. A politikus már korábban is szolgált miniszteri biztosként Bóka János alatt.

„Folytatjuk a közös munkát dr. Ballester-Bólya Boglárkával, hogy nemzeti szuverenitásunkat megvédhessük a brüsszeli föderalista törekvésekkel szemben. Az Európai Unió szuverenista reformfolyamatának előmozdítása érdekében miniszteri biztossá neveztem ki. A jövő héten azt is eláruljuk, milyen kezdeményezésekre és akciókra számíthatunk tőle. Érdemes lesz követni bennünket. Munkájához sok sikert kívánok!” – írta pénteki Facebook-posztjában a tárcavezető.”

Forrás:
Kulcsfontosságú pozíciót adott kipróbált emberének Bóka János; Világgazdaság; 2025. február 28.
—

„…dr. Ballester-Bólya Boglárkát az Európai Unió szuverenista reformfolyamatának előmozdítása és ezzel összefüggésben a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos

a) gondoskodik az Európai Unió szuverenista reformfolyamata szakmai koncepciójának előkészítéséről, különös tekintettel az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás jogi és intézményi keretrendszerének vizsgálatára, valamint a tagállami mozgástér hosszú távú megőrzésére és a cselekvőképesség fokozottabb érvényesülésére, valamint

b) stratégiai javaslatokat dolgoz ki a tagállami hatáskörök védelmére, a nemzeti önrendelkezés és a szubszidiaritás elvének érvényre juttatására, az intézményi egyensúly és az intézményi működés vizsgálatára, valamint az európai uniós jogalkotás és intézményi reformok kedvező előmozdítására.

3. § A miniszteri biztos a 2. § szerinti feladatai ellátása érdekében

a) kapcsolatot tart az európai uniós intézményekkel, tagállami kormányzati és szakpolitikai szereplőkkel, valamint az Európai Unión kívüli releváns kormányzati és szakpolitikai szereplőkkel, valamint nemzetközi partnerekkel,

b) koordinálja a feladatköréhez kapcsolódó tematikus hazai és nemzetközi szakértői egyeztetéseket, biztosítva a stratégiai célok és a nemzeti önrendelkezés érvényesülését, valamint a magyar kormányzati álláspont képviseletét az uniós reformfolyamatokban,

c) részt vesz az európai uniós intézményekkel és intézményi szereplőkkel való kormányzati egyeztetések és tárgyalások előkészítésében, valamint lebonyolításában,

d) kapcsolatot tart az európai uniós kérdésekkel foglalkozó főbb hazai kutatóintézetekkel, gazdasági szereplőkkel és szakmai testületekkel,

e) kommunikációs stratégiát dolgoz ki, amely biztosítja a magyar közvélemény és szakmai szereplők tájékozottságát az Európai Unió jövőjét érintő reformokról, elősegítve a széles körű társadalmi és szakmai támogatottságot,

f) nyomon követi az Európai Unió reformjával kapcsolatos nemzetközi folyamatokat, és javaslatokat fogalmaz meg a magyar érdekek európai uniós szintű érvényesítésére,

g) képviseli az európai uniós ügyekért felelős minisztert a Nemzetek Európája Karrierprogram Programirányító Testületében, és

h) véleményezi a feladatköréhez kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, jelentéseket…”

Forrás:
1/2025. (II. 27.) EUM utasítás; Nemzeti Jogszabálytár
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter 1/2025. (II. 27.) EUM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 11. szám; 2025. február 27.; 720-721. o. (PDF)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Kitolja az e-nyugta bevezetésének határidejét a kormány, csak 2026. szeptemberétől lesz kötelező a használata

„Fontos dolgot közölt a Nemzetgazdasági Minisztérium: a szaktárca bejelentette, a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás kötelezettsége 2026. szeptember 1-jére tolódik ki. A vállalkozásoknak így van ideje felkészülni a változásra, amelynek gazdaságfehérítő hatása révén akár évi 10 milliárd forinttal több pénz vándorol az államkasszába.

Július elsejétől kötelező nyugtaadat-adási kötelezettség terhelne sok vállalkozást. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) e témával kapcsolatos háttérbeszélgetésén megtudtuk, hogy ezt a határidőt meghosszabbították 2026 szeptemberéig. A vállalkozások így könnyebben tudnak készülni a változtatásra – mondta Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára.

Kiemelte, hogy több okból is előnyös a fejlesztés:

Gazdaságfehérítő hatása van, amely legalább évi 10 milliárd forintot jelent az államkasszának.

Fogyasztóvédelmi szempontból is jó, mert a nyugta mellett a jótállást is ide kapja meg a vevő.

Vevői applikáción keresztül egyszerűen megnézhetjük, mennyit költöttünk.

A vállalkozóknak pedig kevesebb – főleg papír alapú – adminisztrációra lesz szüksége.

Az államtitkár felhívta a figyelmet: a világon elsőként vezetnék be az e-nyugtát, emiatt azt várják, hogy a fejlesztés iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozik majd.

Ennyi vállalkozást érint az átállás
Gerlaki Bence elmondta, hogy annak, aki jelenleg online pénztárgépet (OPG) használ, 2028-ig van ideje átállni az elektronikus pénztárgépre (EPG). Magyarázata szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kétféleképpen kap adatokat a számlákról:
* online számlázás keretében,
* és az online pénztárgépekkel.

A nyugtáról való adatszolgáltatáshoz a legtöbb cég az OPG-t használja, ahol ez nem kötelező, ott lesz majd az EPG. Arról is beszélt, hogy a NAV és a piaci szereplők is fejlesztettek elektronikus pénztárgépeket, így azok beszerzése nem lehet probléma. Felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi 270 ezer – egyéni és társas vállalkozást érint, ennek nagy része – mintegy ötvenezer – fodrász.”

Forrás:
Fontos változás az e-nyugtánál: 270 ezer vállalkozást érint; Zováthi Domokos; Világgazdaság; 2025. február 25.
Lásd még:
„…Az e-nyugta bevezetése a tárca becslései szerint évente legalább 10-20 milliárd forintos többletbevételt jelenthet a költségvetésnek, köszönhetően az adatszolgáltatási kötelezettség gazdaságfehérítő hatásának. Magyarország a világon elsőként vezetheti be az e-nyugtát, amely az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a fogyasztóknak is előnyös, mivel igény esetén kiváltható vele a papíralapú nyugta.

Az e-nyugta-kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek nem számláznak, hanem helyette nyugtát adnak. Idetartoznak a fodrászok, vagy a szerelők. A kötelező adatszolgáltatásra a technikai felkészülésben is segítséget kapnak a vállalkozások.

A vállalkozásoknak már most érdemes elkezdeniük a felkészülést az e-nyugta bevezetésére. A teljesítéshez azok a vállalkozások, amelyeknek jelenleg nem kötelező az online pénztárgép használata, elektronikus pénztárgép beszerzésével teljesíthetik a kötelezettségüket. Jelenleg kétféleképpen lehet teljesíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé az adattovábbítást, amely kiegészül a harmadik lehetőséggel:
* az online számlázó,
* az online kassza
* és az e-pénztárgép lesz alkalmas a kötelező adatközlésre.

Az elektronikus pénztárgépek 2028-tól váltják fel végleg a jelenlegi online pénztárgépeket, vagyis a vállalkozásoknak három évük lesz arra, hogy végrehajtsák a szükséges beruházást. Az e-pénztárgépek beszerzése azoknak lesz kötelező a jövő szeptemberi átállásig, akik jelenleg csak nyugtaadásra kötelezettek, vagy számláznak, így elektronikus számlát, vagy papír alapú nyugtát állítanak ki.”
Haladékot kapnak a vállalkozások, változik egy nagyon fontos határidő; Mandiner.hu; 2025. február 25.

Most jön csak igazán divatba a digitális aláírás

„Kedvező változás, hogy felgyorsul az ügyintézés, egyebek mellett nem kell majd feleslegesen nyomtatni vagy postázni.

A digitális folyamatok és a papírmentes ügyintézés terjedésével megnőtt az elektronikus aláírások használata iránti igény: a piaci értékelés szerint a Digitális Állampolgár Program (DÁP) az átállás motorjaként is hat, illetve erősíti azt a transzformációs hullámot, amely egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá teszi ügyintézést, mivel nem kell például egy szerződést feleslegesen nyomtatni, postázni, tárolni. A Microsec szerint az eAláírás funkció megjelenése miatt az idén több 100 ezer új e-aláírás várható.

Vanczák Gergely, a Microsec IT igazgatója elmondta, a társaság azt várja, hogy a programban résztvevők számának emelkedése további piacnövekedést generál, hiszen aki regisztrál a Digitális Állampolgár Program rendszerébe, ingyenesen juthat minősített elektronikus aláíráshoz és ezzel személyes jelenlét nélkül is aláírhat, például szerződéseket, megállapodásokat, igaz, kizárólag magánszemélyként. Éppen ezért várhatóan egyre nagyobb lesz az igény az üzleti célú felhasználásra alkalmas elektronikus aláírásokra is – tette hozzá.

A programban az eAláírás csak magáncélra használható, jogi személyek, cégek és szervezetek képviseletére már nem, és például ügyvédi, orvosi, mérnöki, közjegyzői kamarai tagok sem használhatják hivatalos teendőik során.

Az igazgató a fejlődési lehetőségekről közölte: a bankok és pénzügyi intézmények számára is egyre fontosabb az elektronikus aláírás, különösen a szerződéskötések területén, illetve ahogyan a digitalizáció terjed, egyre több iparágban nő az igény a hiteles, elektronikus dokumentumok használatára, így az üzleti élet szinte minden területén megjelenik az elektronikus aláírás. A vállalatoknak és szolgáltatóknak pedig alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, olyan folyamatokat kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik az elektronikusan aláírt dokumentumok befogadását, ellenőrzését és saját weboldalukon történő elektronikus aláírását.

A statisztikai adatok szerint 2023-ban az üzleti elektronikus aláírók száma több mint 140 ezer volt, és azóta a piaci becslések szerint 10-20 ezer új aláíróval nőtt. A társaságnak jelenleg több mint 50 000 vállalati és szakmai, minősített elektronikus aláíró tanúsítvánnyal rendelkező ügyfele van: a végrehajtók és a Közjegyzői Kamara tagjai mellett több mint 12 ezer ügyvéd és jogtanácsos ügyfele használja naponta az e-Szignó alkalmazást, amellyel teljes bizonyító erejű, a magyar és az uniós jogszabályoknak megfelelő hiteles elektronikus dokumentumok hozhatók létre. Az ügyvédek és a jogtanácsosok számára 2008 óta kötelező az elektronikus aláírás használta az elektronikus cégeljárások során.

Az elektronikus aláírások területén piacvezető Microsec száz százalékban magyar tulajdonú vállalat, amely több mint 20 éve foglalkozik elektronikus aláírás technológiával: a társaság árbevétele 2023-ban elérte az 5 milliárd forintot, míg 2024-ben a 6,4 milliárd forintot.”

Forrás:
Most jön csak igazán divatba a digitális aláírás; Infostart / MTI; 2025. február 28.

eÁFA: hamarosan kötelezővé tehetik az elektronikus bevallást

„Tavaly januártól indult el az eÁFA rendszer Magyarországon, amelynek működését folyamatosan finomhangolja, szolgáltatásait bővíti az adóhatóság. Az új funkciók bevezetésével pedig egyre bővül az eÁFA-rendszert használó adóalanyi kör. Idén is több fejlesztés történt és hamarosan ismét fog, de melyek ezek?

Keddig nyújthatták be a vállalkozások éves adóbevallásukat , akár a webes felületen, vagy gép-gép kapcsolaton keresztül. Az adminisztrációt tavaly óta már az eÁFA rendszer is segíti. Milyen új fejlesztésekkel bővültek idén az eÁFA-funkciók és mennyire elégedettek az ügyfelek, egyebek mellett ezt kérdeztük adózással foglalkozó szakértőktől.

Több új eÁFA-funkcióval bővül a rendszer idén

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024. január 1-jével élesítette az általános forgalmi adó bevallásainak kiajánlására alkalmas eÁFA rendszerét, amely az adóhatóság rendelkezésére álló, tranzakció szintű adatállományra épül és amely az adóigazgatás digitális transzformációjának fontos mérföldkövét jelenti. A NAV szerint a rendszer nem csupán a vállalkozóknak, de a könyvelőknek is nagy segítség lehet az áfabevallási időszakban, hiszen több, eddig manuális folyamat kiváltásával rengeteg időt spórolhatnak.

A rendszert az adóhatóság folyamatosan fejleszti, miként az új funkciók bevezetésében is látható. Ennek köszönhetően folyamatosan bővül a rendszert használni képes adóalanyi kör. Idén is több funkcióval bővült a rendszer. A legújabb módosítások eredményeként 2025. januártól az eÁFA rendszer segítségével teljesíthető bevallási módozatok immár a soron kívüli bevallásra kötelezett adóalanyok számára is elérhetőek: a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárással kapcsolatos bevallási kötelezettségek is teljesíthetők mind a rendszer webes felületén, mind pedig a gép-gép kapcsolaton keresztül. Emellett a jogutódok számára adott a lehetőség arra is, hogy önellenőrzést nyújthassanak be a jogelődök eÁFA rendszerben teljesített bevallásaira. Az eÁFA által kínált lehetőségek és funkciók ezen kívül elérhetők lesznek az áfacsoportok számára is, amelyek a csoportképviselőn keresztül benyújtandó bevallásaikat szintén a rendszer segítségével tudják teljesíteni, kihasználva a használatából fakadó előnyöket és adminisztratív könnyítéseket.

A funkciók bővülése nem áll meg, a várakozások szerint még 2025 első negyedévében elérhetővé válnak az adózók számára a közösségi összesítő nyilatkozatok, az úgynevezett A60-as nyomtatványok is. A végpontokat már kiépítették a sémában, így vélhetően hamarosan integrálják ezt is a rendszerbe – mondta a Világgazdaságnak Rákosa Melinda az Ernst & Young Tanácsadó Kft. adózással foglalkozó szakértője.

Folyamatosak a fejlesztések

A szakértő szerint mivel a gép-gép alapú kommunikációban technikai változásokat is bevezetett az adóhatóság, így nemcsak az adóalanyoknak, de a fejlesztőknek is mindenképp érdemes az aktuális változásokat lekövetni. „A webes alapú eÁFA rendszerben az önellenőrzési lehetőség 2024 júliusában történt bevezetésén kívül nagy változás tapasztalatunk szerint nem történt, azonban újdonság, hogy a korábbi időszaki adatokat esetenként már az éles weboldal is engedi importálni visszamenőleg akár több hónapra is” – jelezte Rákosa Melinda, aki szerint erre korábban még nem volt lehetőség.

A szakértő úgy tudja, a jövőben adóhatósági cél az is, hogy a gép-gép alapú módszer használati lehetősége megvalósulhasson a webes platformon keresztül is – abban az esetben is, ha a gép-gép alapú kommunikáció kialakítása nem történik meg – egy XML eÁFA beadási mechanizmus kiépítésével.

Fontos megjegyezni, hogy változások nemcsak magában a rendszerben, de az adóigazgatási eljárásban is történtek az új év kezdetével.

Bevezették az adategyeztetési eljárást, amelynek deklarált célja az adatok minőségének javítása. Az online eljárás során az adóhatóság visszamutatja az adózók számára az adatokat és az azokban tapasztalt eltérések tisztázására, az adózók saját hatáskörben történő kiigazítására 15 napot biztosít.

Azok az adózók azonban, aki nem működnek együtt az adóhatósággal az adatok tisztázásban, 300 ezer forintig terjedő bírsággal és egy lehetséges adóellenőrzéssel kell, hogy számoljanak.

Rákosa Melinda véleménye szerint az adózók teljesebb képet láthatnának és a használhatóság is jobb lenne, ha a közösségi ügyletekről, azaz az Európai Unióból történt termékbeszerzésekről és a szolgáltatások beszerzéséről is rendelkezésre állna adat az eÁFA rendszerben.

Jöhet-e az eÁFA-bevallás?

Az adóbevallás teljesítési módjának megválasztása a jelenlegi szabályok szerint az adózó kizárólagos joga, vagyis az eÁFA rendszer használata nem kötelező. Az Ernst & Young szakértőit arról is kérdeztük, hogy véleményük szerint lehet-e számítani, ha igen, mikor a kötelező eÁfa rendszer bevezetésére. Firkala Csaba adózással foglalkozó szakértő úgy tudja, hivatalos információ egyelőre nem áll rendelkezésre arról, hogy tervezett-e és ha igen, milyen ütemezés szerint a diszpozitív szabályozás helyett a kötelező alkalmazás.

Mindazonáltal tény, hogy az adóhatóság törekszik az ÁNYK-alapú nyomtatványok helyett az online és modern digitális megoldások mind szélesebb körben történő bevezetésére, nem csak az általános forgalmi adót, de a többi adónemet érintő bevallási, de a bejelentési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeket illetően is, így például az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson, eSZJA alkalmazásokon keresztül.

Az adóigazgatási folyamatok mind teljesebb és szélesebb körű digitalizációja miatt pedig alappal képzelhető el, hogy a közeli jövőben a bevallások eÁFA rendszerben történő teljesítése már nem lehetőség, hanem adózói kötelezettség lesz.

Erre viszont úgy lehet felkészülni, ha időben megismerkedünk az eÁFA rendszerrel, illetve az adatokban rejlő anomáliákat nem hordozzuk magunkkal, hanem kellő időben megkezdjük az eltérések tisztázását – ajánlja Firkala Csaba.

Mit szólnak az ügyfelek?

Az Ernst & Young szakértője könyvelői visszajelzések alapján úgy látja, hogy a webes alapú platformot már használják a mikro- és kisvállalkozások. „A nagyobb vállalatoknak és a multicégeknek a cél értelemszerűen a gép-gép alapú rendszer, de meglátásunk szerint egyelőre még nem igazán elterjedt” – tette hozzá.

Maximálisan egyetértünk az adóhatósággal abban, hogy a széles körű használat elengedhetetlen és első lépése véleményünk szerint az adatminőség javítása. Az eÁFA rendszer erre kiválóan alkalmas egyébként még akkor is, ha nem használjuk a bevallás benyújtására. – vélekedik Firkala Csaba.

„A validációs funkciók miatt ugyanis az eÁFA rendszeren keresztül nemcsak hogy képet kaphatunk arról, hogy mit lát rólunk az adatok alapján az adóhatóság, de a szükséges változtatásokat is azonnal kezdeményezni tudjuk, akár elkerülve a lehetséges bírsággal és potenciális adóellenőrzéssel fenyegető adategyeztetési eljárást is” – hívja fel a figyelmet a szakértő. Tapasztalatuk szerint egyébként a NAV már beépítette az ellenőrzési protokolljába az online számla-adatszolgáltatásra épített kontrollt is, szinte minden adóellenőrzés, illetve jogkövetési vizsgálat része.”

Forrás:
eÁFA: bővülő funkciók, egyre több felhasználó, hamarosan kötelezővé tehetik az elektronikus bevallást; Gazsó Rita; Világgazdaság; 2025. február 2.

Tízéves az eKÁER, több mint százmillió szállítmányt ellenőriztek

„Az utaztatásos áfacsalások visszaszorítására létrehozott online szisztéma bevált és számos ország tanulmányozta az elmúlt évtizedben.

Az eKÁER eredményességét a nemzetközi érdeklődés mellett a statisztika is alátámasztja. Az elmúlt három évben kifejezetten csak az eKÁER-adatoknak köszönhetően mintegy 20 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel az adóhivatal, a törvénysértések miatt kiszabott mulasztási bírság összege pedig meghaladta a 4,8 milliárd forintot.

A rendszer 2015 óta számos finomításon és változáson átesett: jelentősen egyszerűsödött a bejelentésekkel kapcsolatos adminisztráció, módosultak a kockázatos termékek, bővült a mentességek köre és enyhültek a szankciók.

„A célja már több mint egy évtizede változatlan: a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsósorban, az adóelkerülők kiszűrése” – írta az MTI-nek közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az eKÁER éles üzemének első két hónapjában a NAV nem szabott ki bírságot és nem szankcionált. Munkatársaik a tapasztalatszerzést, tájékoztatást szolgáló időszakban is találkoztak kockázatos vagy éppen egészségre ártalmas szállítmányokkal. Volt, hogy egy teljes kamionnyi jelöletlen, fuvarokmányok nélküli mandarint kellett megsemmisíteni, egy több tonnányi édességszállítmányt pedig egy pécsi panellakásba kellett volna lerakodni. Az eKÁER éles üzemének bevezetése óta azonban már jelentősen csökkentek az ilyen típusú visszaélések.

Az elektronikus adatszolgáltatások a jogkövető adózók számára új lehetőségeket nyitnak, növelhetik a vállalkozások hatékonyságát, versenyképességét, csökkentik a hibalehetőségeket és az adminisztrációs terheket is, mindemellett pedig biztosítják az államháztartás bevételeit, és szűkítik a költségvetésből kieső áfabevételeket.”

Forrás:
Tízéves az eKÁER, több mint százmillió szállítmányt ellenőriztek; ho / MTI; 2025. március 2.

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségek és képességek Kanadában

„A tanulmány a 2018 és 2023 közötti időszakban megjelent több mint 12 millió online álláshirdetés (OJP) felhasználásával elemzi a mesterséges intelligencia (MI) rendszerek fejlesztésében vagy alkalmazásában jártas szakemberek iránti keresletet Kanadában. A kutatás szerint a kereslet folyamatos növekedett, de 2021-ben tetőzött, és 2022-ben és 2023-ban lelassult. Ennek ellenére az MI-képességek iránti kereslet az olyan speciális területeken, mint a gépi tanulás (ML), a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) és a neurális hálózatok, jelentősen bővült. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek iránti kereslet egyes foglalkozásokra koncentrálódik: az adattudósok, a felhőmérnökök és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási szerepkörök vezetnek, mindez aláhúzza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák kutatására és fejlesztésére való összpontosítást fontosságát. A tanulmány azzal zárul, hogy hangsúlyozza a a rugalmas tudományos kutatói pályák és stratégiák fontosságát, mert ezek ösztönzik az MI szélesebb körű elfogadását és alkalmazását a kanadai gazdaságban.”

Forrás:
AI skills and capabilities in Canada; OECD Artificial Intelligence Papers; OECD; 2025. február 28.

Az OECD globális keretrendszert indít a G7 Hirosima MI magatartási kódex alkalmazásának nyomon követésére

„A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a mai napon elindította az első olyan globális keretrendszert a vállalatok számára, amelye, keresztül beszámolhatnak a biztonságos, biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia előmozdítására tett erőfeszítéseikről. Ez a kezdeményezés figyelemmel kíséri a Hiroshima Process International Code of Conduct for Organisations Developing Advanced AI Systems alkalmazását, amely a japán G7-elnökség idején elindított hirosimai MI-folyamat (Hiroshima AI Process) központi eleme.

A vállalatok most először tudnak majd összehasonlítható információkat szolgáltatni MI-kockázatkezelési tevékenységeikről és gyakorlataikról – mint például a kockázatértékelés, az incidensek jelentése és az információmegosztási mechanizmusok –, ami növeli a bizalmat és az elszámoltathatóságot a fejlett MI-rendszerek fejlesztésében. A világ legnagyobb fejlett MI-fejlesztői hozzájárultak ehhez a kezdeményezéshez, és fontos szerepet játszottak a kísérleti szakaszban, tesztelték a funkciókat és biztosították hatékonyságát. A vezető MI-fejlesztők, köztük az Amazon, az Anthropic, a Fujitsu, a Google, a KDDI CORPORATION, a Microsoft, a NEC Corporation, az NTT, az OpenAI, a Preferred Networks Inc., a Rakuten Group Inc., a Salesforce és a Softbank Corp. már ígéretet tettek az induló keretrendszer befejezésére.

„Az OECD elkötelezett az átláthatóság, az összehasonlítható jelentéstétel és a globális érdekelt felek közötti együttműködés előmozdítása mellett, végső soron az MI-rendszerekbe vetett bizalom kiépítése mellett” – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. „Ha lehetővé tesszük a vállalatok számára, hogy megosszák gyakorlataikat, és demonstrálják, hogy a biztonságra, az elszámoltathatóságra és az átláthatóságra összpontosítanak, akkor ez hozzájárul a fejlett MI-rendszerek felelős fejlesztéséhez, telepítéséhez és használatához.”

A jelentéstételi keretrendszer több kockázatkezelési rendszerrel – többek között a Hirosimai magatartási kódexszel – való összehangolásával az OECD célja az interoperabilitás és a következetesség előmozdítása a nemzetközi MI-irányítási mechanizmusok között.A fejlett mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztő szervezeteket felkérik, hogy 2025. április 15-ig nyújtsák be első jelentésüket, ezt követően a beadványokat folyamatosan fogadják el. A jelentést tevő szervezetek évente frissíthetik jelentéseiket.”

Forrás:
OECD launches global framework to monitor application of G7 Hiroshima AI Code of Conduct; OECD; 2025. február 7.
Lásd még:
G7 reporting framework – Hiroshima AI Process (HAIP) international code of conduct for organizations developing advanced AI systems; OECD.AI
[még nincsenek jelentések, hiszen április 15-e a határidő, viszont nagyon is érdekes lehet a kitöltendő mint (sample questionnaire)]

Palkovics László kormánybiztos a mesterséges intelligenciáról (MI) és a feladatairól

„Pluszfeladat, mégis örömmel tölti el. Mindezt prof. dr. Palkovics László kormánybiztos nyilatkozta lapunknak a kinevezése kapcsán. Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője az MI (mesterséges intelligencia) legnagyobb mértékű hasznosításáért, valamint kockázatainak, veszélyeinek megelőzéséért felel kormánybiztosként.

Mondhatjuk, hogy testhez álló feladatot kapott az akadémikus, aki számos innovatív ötlettel rukkolt már elő a kutatás-fejlesztés, autóipar területén. A tesztpálya építésének kezdetén már olyan funkciót hoztak létre, ami máshol nem volt, ez pedig az önvezető járművek vizsgálata. A mesterséges intelligencia (MI) széles körű alkalmazása pedig az autóiparban is ugyanúgy jelen van. Palkovics László megerősített abban, amit már sokan érzünk, látunk: az MI egyik oldalról lehetőséget, másik oldalról veszélyt jelent. S hogy milyen konkrét lépésekkel kezdi feladatát? Arra így válaszolt:

– Sok elképzelésünk van. Még 2020-ban miniszterségem idején létrehoztuk a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, ám eltelt öt esztendő, így újra kell írni azt a stratégiát a robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően. A Nemzetgazdasági Minisztérium elkezdte az újítást, ez a feladat úgy látszik már az általam koordinált szervezetre hárul – mondta Palkovics László. – Az időközben megjelent európai uniós jogszabálycsomag bizonyos részeit már hazánkban is alkalmazni kell. A mesterséges intelligencia nem egy távoli csodadolog, hiszen átszövi a mindennapjainkat, amit okosan kell beépíteni életünkbe.

Palkovics László szerint leginkább ezeken a területeken hasznos számunkra az MI
– Mindenképpen hatékony, erős lehet az MI, illetve már most is az az államigazgatásban, az ügyintézésben, legyen az bank, energiaszolgáltató. A chatbotokból például akár többet fejleszthetünk. Az OTP komoly nyelvi modellt hozott létre, ezt a modellt szeretnénk közcélúvá tenni. Ezen kívül az oktatásban tudjuk elképzelni a mesterséges intelligenciát még strukturált formában. Érdekes alkalmazás lehet a magyar vállalatoknál például az MI tanácsadó, amely megnézi a hasonló, nemzetközi szinten sikeres cégek adatait, s azt vizsgálva ad az előbbre lépéshez szükséges válaszokat. Ne hagyjuk ki az autóipart sem, hiszen komoly jelentősége van itt Zalaegerszegen is. Olyan önvezető autókat tesztelünk, melyek jelentős része MI alapú irányítással rendelkezik. A mezőgazdaságban a drónokkal tudjuk feltérképezni, hol szárazabb a vetés, a gyümölcsösben hol van fertőzés, amit egy odaküldött robottal kezelünk. Vagy képzeljünk el egy vezető nélküli traktort. Gyakorlatilag nehéz olyan területet mondani, ahol ne tudnánk hatékonyan használni a mesterséges intelligenciát.

Palkovics László végül hozzátette, az új feladatkörrel nem látjuk őt kevesebbszer Zalaegerszegen, hiszen a tesztpálya és környezete egy minőségi kutató-fejlesztő bázis. Így kormánybiztosi feladatainak jó részét Zalából is el tudja majd látni.

A chatbotoknak szinte végtelen számú felhasználási területe van:
Webes felületeken történő értékesítés
Foglalások kezelése: például mozi, színház, szállás
Vendéglátás: például rendelések kezelése
Egyszerűbb weboldalakon információ átadása”

Forrás:
Robotok a kertben, avatár az iskolákban? Az MI megkönnyítheti az életünket; Mozsár Eszter; ZAOL.hu; 2025. március 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális térkép készül a zarándokhelyek útvonaláról

„A V4-es országok zarándokhelyeinek és búcsújáró helyeinek útvonaláról tervezett digitális térkép a Visegrádi alap anyagi támogatásával készül. A Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban levő zarándokhelyek térképének elkészítésében több közép-európai egyetem munkatársai és maguk a zarándoklatok résztvevői működtek közre. A TASR hírügynökséget erről a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem, mint a projekt fő kezdeményezője tájékoztatta.

„A zarándoklat a turizmus egyik formájaként a reneszánszát éli és számos résztvevője van úgy a hívők, mint az országjárás, a természetjárás kedvelői körében. A zarándoklat nem csupán a fizikai aktivitás része, hanem visszatérés az egyszerűséghez, az élet mélyebb összefüggéseinek kereséséhez is” – fejtette ki Jana Černá, a projekt munkacsoportjának vezetője.

Egyben rámutatott arra is, hogy a zarándokhelyek nemzedékeket kötnek össze, emlékeztetnek gazdag történelmi hagyományainkra, a kereszténység kezdeteire.

„Már bebizonyosodott, hogy a zarándokhelyek meglátogatása által erősödik a résztvevők nemzeti és keresztény önazonossága, közösségek alakulnak, szilárdul az együvétartozás érzése és a résztvevők megismerik az egyes országok sajátos kultúráját. Sok helyen a zarándoklatokat gazdag kulturális programok kísérik, népzenével, néphagyományok bemutatásával és a résztvevők sokszor a térségükre jellemző hagyományos népviseletben érkeznek” – tette hozzá Jana Černá.

A digitális térkép, amely megtalálható a következő weboldalon www.europepilgrime.eu a zarándokhelyeken kívül részletes tájékoztatást ad a helyek közlekedési megközelítéséről, a szálláslehetőségekről, a környék érdekességeiről, a turisztikai látványosságokról egyaránt.

A projekt létrehozásában közreműködött a krakkói II. János Pál Pápai Egyetem, a Budapest Business University [Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, BGE] és az Ultreia a GoSlovakia társulás is. A kezdeményezés a Visegrádi alap anyagi támogatásával valósult meg.”

Forrás:
Digitális térkép készül a zarándokhelyek útvonaláról; Felvidék.ma; 2025. március 1.
Búcsújáró helyek digitális térképe V4

Elérhető az NMHH 2025. évi munkaterve

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság törvényi kötelezettségének eleget téve idén is elkészítette éves munkatervét.

Az NMHH 2023–2026 közötti időszakra vonatkozó Stratégiája a felügyelt szektorok átalakulására és a megnövekedett társadalmi szerepvállalásra reflektálva kijelölte a szervezet stratégiai céljait.

A dokumentum egyrészről tartalmazza az e stratégiai célok mentén a 2025. évre meghatározott munkatervi feladatokat, másrészről röviden ismerteti az NMHH által 2024-ben elért, a Stratégia szempontjából is relevanciával bíró jelentősebb eredményeket.”

Forrás:
Elérhető az NMHH 2025. évi munkaterve; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. február 28.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2025. évi munkaterve

Áprilistól jön a kötelező komment-szabályzat

„Áprilistól minden olyan kiadónak el kell készítenie a komment-szabályzatát, melynek tartalmaihoz saját felületen hozzá lehet szólni – a szabályzat a jogellenes tartalmak kiszűrésére létrehozott, idén év elejétől hatályos jogszabály értelmében kötelező, elkészítéséért, illetve a jogellenes tartalmak eltávolításáért a kiadó felel.
Április 1-től az internetes sajtótermékek kiadóinak el kell készíteniük azt a szabályzatot, melyben leírják a felhasználók számára közérthetően, hogy a tavaly elfogadott, idén januártól hatályba lépett, jogellenes kommentek visszaszorítására létrehozott törvényben foglaltakat miként kívánják betartatni és ellenőrizni.

Ennek a szabályzatnak a megalkotásához adott most ki ajánlást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz tartozó Médiatanács a törvényben meghatározott kötelezettségének megfelelően.

A jogszabály a jogellenes kommenteket közlőkkel szemben komoly retorziókat helyez kilátásba – konkrétan úgy fogalmaz, hogy vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki nagy nyilvánosság előtt kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki.

A köznyugalom elleni bűncselekmények közé sorolt tényállás nem valósul meg akkor, ha valaki egy inkriminált posztot lájkol, ám ha ahhoz egyetértő hozzászólást ír vagy azt továbbítja, akkor számíthat a hatóság fellépésére és az azt követő jogi eljárásra.

A Médiatanács ajánlása többek között egyértelműsíti, hogy a tartalmakhoz kapcsolódó jogellenes hozzászólások eltávolításáért akkor is a kiadó felel, ha azok más által üzemeltetett platformon jelennek meg, illetve a kiadó által kezelt közösségi médiafelületekre (pl. Facebook-oldal) ugyanez a főszabály vonatkozik.

Az ajánlás szerint a kiadó maga választhatja meg a jogellenes hozzászólásokkal szembeni fellépés során alkalmazott technológiát, azzal, hogy a technológiát a Kiadó által közzétett tartalomhoz és a hozzászólások paramétereihez (formájához, mennyiségéhez stb.) adekvát módon kell megválasztani, illetve szükség szerint módosítani, annak érdekében, hogy a jogellenes hozzászólások ésszerű időn, de legfeljebb 24 órán belüli tényleges kiszűrése és mielőbbi eltávolítása biztosított legyen.”

Forrás:
Áprilistól jön a kötelező komment-szabályzat; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. február 28.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának ajánlása a jogellenes olvasói hozzászólásokkal szemben alkalmazandó szabályzatok megfelelőségéről és a hatékony megoldásokról; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. február 28.

Fenntartható fejlődés

Vidéki kórházak és iskolák tehetik takarékosabbá energiagazdálkodásukat korszerű informatikai megoldásokkal

„Összesen 5,1 milliárd forint támogatást biztosítanak a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz ma megnyílt pályázatai Budapesten kívül működő egészségügyi és oktatási intézmények épületeinek energetikai felméréséhez és a rendszeres adatgyűjtéshez. Az okos eszközök és a rájuk épülő energiamenedzsment-megoldások segítségével csökkenhet a közintézmények energiafogyasztása. A mérséklődő rezsiterheknek köszönhetően felszabaduló források a kórházak, szakrendelők, iskolák alapfeladatainak magasabb színvonalú ellátásában hasznosulhatnak.

Az oktatási intézmények hatékonyabb energiafelhasználását szolgáló rendszerfejlesztésekre 2,1 milliárd forint, az egészségügyben tervezett hasonló lépésekre 3 milliárd forint juthat. A vissza nem térítendő támogatás jóvoltából mérő-, érzékelő- és adattovábbító eszközöket telepítenek, lokális energiamenedzsment funkciókat vezetnek be a szakpolitikai jóváhagyással kijelölt vidéki helyszíneken. A szükséges adatkapcsolatok kialakítása után a programba bevont épületeket bekötik az országos Közintézményi Energiamenedzsment Platformba.

A valós idejű adatgyűjtés és adatfeldolgozás jóvoltából más állami fenntartású létesítményekben, szervezeteknél is alkalmazható tanulságok vonhatók le és érvényesíthetők a gyakorlatban a fenntartható, takarékos energiafogyasztás érdekében. A projektek részeként az energiamenedzsment témaköréhez kapcsolódó, szemléletformáló tananyagot kell kidolgozni és terjeszteni.

Támogatási kérelmet 2025. február 25-étől nyújthatnak be az intézményfenntartók (pl. Klebelsberg Központ, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vagy Országos Kórházi Főigazgatóság) konzorciumai a FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. (FEAK) vezetésével. A vissza nem térítendő forrásból 100 százalék előleg igényelhető, a projektek befejezésének határideje legkésőbb 2027 vége.

A FEAK az Energiaügyi Minisztérium háttérintézményeként nagytömegű energetikai fogyasztói adatok feldolgozásával és optimalizálásával teremt szakmai, elemzői hátteret az ágazati szereplők, az energiaközösségek és más felhasználók döntéseihez. A szükséges fejlesztések megvalósításával az energia hatékony felhasználását szolgáló központi energiamenedzsment keretrendszert hoz létre a közintézmények részére. Az országos lefedettséggel rendelkező, független, egységes energetikai adatközpont kulcsfontosságú szereplőként segíti az energiarendszer áttérését a fenntarthatóbb működésre.

A Digitális Megújulás Operatív Program Pluszban összesen tizenegy támogatási konstrukció mozdíthatja elő innovatív digitális megoldásokkal a zöld átállást, az energiahatékonyság és ellátásbiztonság javítását. Február közepén elsőként a hazai áramelosztók és a vidéki önkormányzatok digitális beruházásait ösztönző kiírások rajtoltak el összesen 34,1 milliárd forint értékben.”

Forrás:
Vidéki kórházak és iskolák tehetik takarékosabbá energiagazdálkodásukat korszerű informatikai megoldásokkal; Energiaügyi Minisztérium; 2025. február 25.
FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. (FEAK)

Tisztaipar-megállapodás (Clean Industrial Deal): a versenyképesség és a dekarbonizáció előmozdítása az Unióban

„A Bizottság a mai napon előterjesztette a tisztaipar-megállapodást, az európai ipar versenyképességének és rezilienciájának támogatására hivatott ambiciózus üzleti tervet. A terv felgyorsítja a dekarbonizációt, miközben biztosítja az európai gyártókapacitások jövőjét.

A magas energiaköltségekkel, a kiélezett és gyakran tisztességtelen globális versennyel szembesülő európai iparnak sürgős támogatásra van szüksége. A tisztaipar-megállapodás a dekarbonizációt az európai ipar növekedésének hajtóerejévé teszi. Ez a keretrendszer előmozdítja a versenyképességet, mivel garanciát és kiszámíthatóságot nyújt a vállalatok és a befektetők számára arra vonatkozóan, hogy Európa továbbra is elkötelezett marad a dekarbonizált gazdaság 2050-ig történő megvalósítása mellett.

Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Európa nemcsak az ipari innováció kontinense, hanem az ipari termelés kontinense is. A tiszta termékek iránti kereslet azonban lelassult, és egyes beruházások más régiókba költöztek át. Tudjuk, hogy még mindig túl sok akadály nehezíti az európai vállalatok működését, a magas energiaáraktól a túlzott szabályozási terhekig. A tisztaipar-megállapodás célja, hogy megszüntesse a vállalkozásokat visszafogó akadályokat, és határozott intézkedésekkel mozdítsa elő a tiszta technológiák térnyerését.”

A Bizottság emellett lépéseket tesz annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a szabályozási környezetet, és csökkentse a vállalkozások előtt álló bürokratikus akadályokat. A mai intézkedések az ipar vezető képviselőivel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal az európai ipari megállapodásról szóló antwerpeni nyilatkozat és a tiszta energiára való átállásról szóló párbeszédek keretében folytatott aktív együttműködés eredményei.

A dekarbonizációra, az újraiparosításra és az innovációra irányuló üzleti terv

A megállapodás elsősorban két, egymással szorosan összefüggő ágazatra összpontosít: az energiaigényes iparágakra és a tiszta technológiákra.

i. Energiaigényes iparágak, mivel ezek sürgős támogatást igényelnek a dekarbonizációhoz és a villamos energiára való átálláshoz. Az ágazat versenyképességét jelenleg több tényező, így a magas energiaköltségek, a tisztességtelen globális verseny és az összetett szabályozási környezet is rontja. ii. A tiszta technológia a jövőbeli versenyképesség és növekedés központi eleme, amely az ipar átalakulása szempontjából is döntő fontosságú. A megállapodás további kulcseleme a körforgásosság, mivel maximalizálnunk kell az EU korlátozott erőforrásait, és csökkentenünk kell a harmadik országbeli nyersanyag-beszállítóktól való túlzott függőséget.

A terv részét alkotó intézkedések a teljes értékláncot hivatottak erősíteni, és olyan keretként szolgálnak, amely testre szabott fellépést tesz lehetővé egyes konkrét ágazatokban. A Bizottság márciusban terjeszti majd elő a gépjárműiparra vonatkozó cselekvési tervet, és a tavasz végéig bemutatja az acél- és fémiparra vonatkozó cselekvési tervet. A tervek között szerepelnek továbbá a vegyiparra és a tiszta technológiákra vonatkozó specifikus intézkedések.

A mai közlemény meghatározza a sikeres európai ipar kulcsfontosságú üzleti mozgatórugóit:

Alacsonyabb energiaköltségek

A versenyképesség alapja a megfizethető energia. A Bizottság ezért a mai napon cselekvési tervet fogadott el a megfizethető energiáról, hogy csökkentse az ipar, a vállalkozások és a háztartások rezsiköltségét. A terv felgyorsítja a tiszta energia bevezetését és a villamosítást, fizikai összeköttetések révén megvalósítja az uniós belső energiapiac kiépítését, elősegíti a hatékonyabb energiafelhasználást, és csökkenti az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

A tiszta termékek iránti kereslet növelése

Az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály növelni fogja az Unióban előállított tiszta termékek iránti keresletet azáltal, hogy a fenntarthatóságra, a rezilienciára és a „made in Europe” jellegre vonatkozó kritériumokat vezet be az európai köz- és magánbeszerzésekbe. A közbeszerzési keretrendszer 2026-ban esedékes felülvizsgálata során a Bizottság fenntarthatósági, reziliencia- és európai preferenciakritériumokat vezet majd be a stratégiai ágazatok közbeszerzéseibe.

Az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály emellett önkéntes karbonintenzitási címkét vezet be az ipari termékek területén, először 2025-ben az acéliparban, majd a cementgyártásban. A Bizottság egyszerűsíteni és harmonizálni fogja a szén-dioxid-elszámolási módszereket. Ezek a címkék tájékoztatást nyújtanak a fogyasztóknak, és lehetővé teszik a gyártók számára, hogy pénzügyi előnyökre váltsák dekarbonizációs erőfeszítéseiket.

A tiszta energiára való átállás finanszírozása

Rövid távon a tisztaipar-megállapodás 100 milliárd eurót mozgósít az EU-ban előállított tiszta gyártás támogatására. Ez az összeg további egymilliárd euró összegű garanciát tartalmaz a jelenlegi többéves pénzügyi keretben.

A Bizottság:

Új keretrendszert fogad el a tisztaipar-megállapodás szerinti állami támogatásokra vonatkozóan. Ez lehetővé teszi majd a megújuló energia bevezetésére, az ipar dekarbonizációjának megvalósítására és a tiszta technológiák megfelelő gyártási kapacitásának biztosítására irányuló állami támogatási intézkedések egyszerűbb és gyorsabb jóváhagyását.

Megerősíti az Innovációs Alapot, és javaslatot terjeszt elő egy Ipari Dekarbonizációs Bank létrehozására, amelynek célja 100 milliárd euró összegű finanszírozás biztosítása lesz az Innovációs Alapban rendelkezésre álló források, a kibocsátáskereskedelmi rendszer egyes részeiből származó további bevételek, valamint az InvestEU felülvizsgálata alapján.

Módosítja az InvestEU-rendeletet az InvestEU kockázatviselési képességének növelése érdekében. Ez akár 50 milliárd euró további magán- és állami befektetést mozgósíthat például a tiszta technológia bevezetésére, a tiszta mobilitásra és a hulladékcsökkentésre.

Emellett az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport egy sor új finanszírozási eszközt is elindít majd a tisztaipar-megállapodás támogatása érdekében. Idetartoznak a következők: i. „hálózati gyártási csomag”, amely viszontgaranciákat és egyéb kockázatmérséklő támogatást nyújt a hálózati komponensek gyártóinak; ii. az Európai Bizottság és az EBB közös kísérleti programja a kkv-k és az energiaigényes iparágak által kötött energiavásárlási megállapodásokhoz nyújtott viszontgaranciákról; valamint iii. az InvestEU által működtetett Tech EU program keretében a tiszta technológiákra vonatkozó garanciaeszköz elindítása.

Körforgásos jelleg és a nyersanyagokhoz való hozzáférés

A kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés kulcskérdés az európai ipar számára. Az EU-nak ezért biztosítania kell az ilyen anyagokhoz való hozzáférést, és csökkentenie kell a megbízhatatlan beszállítóknak való kitettséget. Ugyanakkor a körforgásos jelleg dekarbonizációs stratégiánk középpontjába helyezése hozzájárul az Unió korlátozott erőforrásainak maximális kihasználásához. Ezért a Bizottság a következő intézkedéseket fogja hozni:

Olyan mechanizmust alakít ki, amely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy közös platformon összesítsék a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti keresletüket.

Az érdekelt vállalatok nevében történő közös nyersanyagbeszerzés céljából létrehozza a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó uniós központot. A közös beszerzések méretgazdaságossági előnyökkel járnak, lehetővé teszik jobb árak és feltételek kialkudását.

2026-ban elfogadja a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályt a körforgásos átállás felgyorsítása, a szűkös anyagok hatékony felhasználásának és újrafelhasználásának biztosítása, globális függőségeink csökkentése és minőségi munkahelyek teremtése érdekében. A cél az, hogy 2030-ra az anyagok 24%-a körforgásos legyen.

Globális szintű fellépés

Az EU-nak minden eddiginél nagyobb szüksége van megbízható globális partnerekre. A folyamatban lévő és az új kereskedelmi megállapodások mellett a Bizottság hamarosan elindítja az első, tiszta gazdaságot szolgáló kereskedelmi és beruházási partnerségeket, amelyek diverzifikálják az ellátási láncokat, és kölcsönösen előnyös megállapodásokat hoznak létre. Ugyanakkor a Bizottság számos piacvédelmi és egyéb eszköz révén az eddiginél is határozottabban fog fellépni annak érdekében, hogy megvédje iparágainkat a tisztességtelen globális versennyel és a kapacitásfeleslegekkel szemben. A Bizottság emellett egyszerűsíteni fogja és hatékonyabbá teszi az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM).

A képzett munkaerőhöz való hozzáférés biztosítása

Iparunk átalakulásához képzett emberekre és a legkiválóbb tehetségekre van szükség. A Bizottság létre fogja hozni a készségek unióját, amely beruház a munkavállalókba, fejleszti a készségeket, és minőségi munkahelyeket teremt. Az Erasmus+ program akár 90 millió euróval járulhat majd hozzá a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó stratégiai iparágakban szükséges ágazati készségek megerősítéséhez. A megállapodás emellett támogatja a minőségi munkahelyeket, előmozdítja a szociális feltételességet, és további támogatást nyújt az átállás által érintett munkavállalóknak.

Háttér-információk

2024–2029-es politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy a Bizottság megbízatásának első 100 napján belül megvalósítja a tisztaipar-megállapodást, amely prioritást képez az EU versenyképességének és prosperitásának biztosítása tekintetében.

A tisztaipar-megállapodás az ipar vezető képviselőivel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal az európai ipari megállapodásról szóló antwerpeni nyilatkozat és a tiszta energiára való átállásról szóló párbeszédek keretében folytatott aktív együttműködés eredményeire épít.

További információk

Tisztaipar-megállapodás: a dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról

Tájékoztató a tisztaipar-megállapodásról

Sajtóközlemény a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervről

Versenyképesség – Európai Bizottság

Audiovizuális szolgáltatások

Idézet(ek)

„Európa nemcsak az ipari innováció kontinense, hanem az ipari termelés kontinense is. A tiszta termékek iránti kereslet azonban lelassult, és egyes beruházások más régiókba költöztek át. Tudjuk, hogy még mindig túl sok akadály nehezíti az európai vállalatok működését, a magas energiaáraktól a túlzott szabályozási terhekig. A tisztaipar-megállapodás célja, hogy megszüntesse a vállalkozásokat visszafogó akadályokat, és határozott intézkedésekkel mozdítsa elő a tiszta technológiák térnyerését.” -Ursula von der Leyen elnök

„Európa ma bátor üzleti tervvel állt elő, amely a dekarbonizációt teszi a prosperitás, a növekedés és a reziliencia motorjává. Azáltal, hogy elkötelezzük magunkat a zöld megállapodás éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítása mellett, a fenntartható jövő alapjait teremtjük meg. Tervünk biztosítja azt a stabilitást és bizalmat, amelyre a befektetőknek szükségük van – új forrásokat szabadít fel, bővíti a tiszta technológiák piacait, hozzáférhetőbbé teszi az energiát, és a vállalkozások sikerét elősegítő tisztességes, versenyképes környezetet biztosít. De ez a terv az emberekről is szól. Célja a munkahelyteremtés, a készségek fejlesztése és a lehetőségek megnyitása minden európai polgár számára.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„Európa ma felpörgeti kettős, dekarbonizációs és újraiparosítási programját. A terv célja, hogy Európát világelsővé tegye a tiszta iparágakban – kezdve a „made in Europe” gyártás fellendítésétől, a stratégiai szempontból legfontosabb ipari ellátási láncaink szabályozási és pénzügyi támogatásának megerősítéséig. Megerősíti továbbá egyedülálló európai modellünket, amelyben a dekarbonizáció nemcsak környezetvédelmi cél, hanem a gazdasági növekedés stratégiája.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök

„Legyen Európa tisztább, versenyképesebb és önellátó! A mi üzleti tervünk a tisztaipar-megállapodás: olyan dekarbonizációs stratégia, amely újraiparosítja Európát, ösztönzi a versenyképességet, és fokozza a stratégiai függetlenséget. Van egy tervünk, és ezt Európa jövőbeli prosperitása érdekében már ma megkezdjük megvalósítani.” – Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos”

Forrás:
Tisztaipar-megállapodás: a versenyképesség és a dekarbonizáció előmozdítása az Unióban; Európai Bizottság; 2025. február 26.

Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról (Clean Industrial Deal)

„

Miért van szükség a tisztaipar-megállapodásra?

Az EU-nak egyszerre három kihívással kell sürgősen foglalkoznia: az éghajlatváltozással, a versenyképességgel és a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőséggel.

A dekarbonizáció kulcsfontosságú e kihívások kezeléséhez. Amint azt a Draghi-jelentés is jelzi, a dekarbonizációs intézkedések a növekedés erőteljes mozgatórugóivá válhatnak, ha kellőképpen beépülnek az ipar-, a verseny-, a gazdaság- és a kereskedelempolitikákba. Ezért Európának olyan átalakító erejű üzleti tervre van szüksége, amely egyetlen átfogó növekedési stratégia keretében kezeli az éghajlattal, a körforgásos jelleggel és a versenyképességgel kapcsolatos kihívásokat.

A versenyképes gyártók ösztönzik az innovációt, a minőségi munkahelyek létrehozását és a nyitott stratégiai autonómiát, de a vállalkozásoknak bizonyosságot kell szerezniük arról, hogy az energiaigényes iparágakba és a tiszta technológiákba történő nagymértékű klímasemleges beruházások nyereségesek lesznek. Ezért a tisztaipar-megállapodás célja, hogy az energiaárak csökkentése és a tiszta termékek iránti kereslet növelése révén megteremtse a megfelelő feltételeket az ipar számára ahhoz, hogy az EU-ban ruházzon be és termeljen.

Mi a tisztaipar-megállapodás, és mit kíván elérni?

A tisztaipar-megállapodás olyan üzleti terv, amely megvalósíthatóvá és nyereségessé teszi a dekarbonizációt az európai ipar számára. Kötelezettséget vállal arra, hogy felgyorsítja a dekarbonizációt, előmozdítja a körforgásos gazdaságot, és támogatja az újraiparosítást mint a növekedés és a jólét forrásait az egész kontinensen. A megállapodás hosszú távú kiszámíthatóságot biztosít a vállalkozások számára az EU éghajlatvédelmi törekvései tekintetében, hogy beruházásokat hajthassanak végre és minimalizálhassák az azokkal kapcsolatos kockázatokat.

A megállapodás elsősorban két, egymással összefüggő ágazatra összpontosít:

Energiaigényes iparágak, mivel ezek sürgős támogatást igényelnek ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni a magas energiaköltségekkel, a tisztességtelen globális versennyel és az összetett szabályozással.

Tiszta technológia, mivel ez az ágazat lesz az ipari átalakulás, a versenyképesség és a dekarbonizáció mozgatórugója. A megállapodás célja, hogy növelje a tiszta termékek és megoldások iránti keresletet és azok elterjedését az EU-ban.

A megállapodás prioritásként kezeli a körforgásos jelleget. Kulcsfontosságú, hogy az EU a lehető legjobban kiaknázza a korlátozott erőforrásait, csökkentse a ritka anyagoktól való függőséget, valamint fokozza a rezilienciát. A megállapodás csökkenti a hulladékot, a termelési költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor fenntarthatóbb és versenyképesebb ipari modellt hoz létre, amely előnyös a környezet számára.

Csökkenti-e a tisztaipar-megállapodás a zöld megállapodás törekvéseit?

Európa azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2050-re dekarbonizált gazdasággá váljon. A megállapodás folytatni fogja az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását, többek között a 2030-ra elfogadott 55%-os, és a 2040-re kitűzött 90%-os nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési cél tekintetében.

Különös tekintettel a jelenlegi instabil világra, az EU szabályozási biztonsága és kiszámíthatósága az egyszerűsített szabályokkal együtt nagy előnyt jelent a beruházások vonzásához. Az eddig hozott intézkedések eredményei már megmutatkoznak: gyors ütemben haladunk a dekarbonizáció felé, csökkentjük az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, és kezeljük a környezetszennyezést. Ez a megállapodás a dekarbonizációt az európaiak számára a növekedés és a jólét erőteljes hajtóerejévé teszi.

Hogyan segíti a tisztaipar-megállapodás az uniós ipart?

A tisztaipar-megállapodás támogatja az ipar növekedését és prosperitását az értéklánc egészében. A következőkre összpontosít:

Az energia megfizethetőbbé tétele, mivel ez iparunk versenyképességének kulcsfontosságú feltétele.

Az ellátás megkönnyítése és a tiszta termékek és anyagok iránti kereslet megteremtése, mivel a vállalatoknak piacra van szükségük a beruházásokhoz.

Pénzügyi források rendelkezésre bocsátása a dekarbonizációba és a versenyképességbe való beruházáshoz az ipar támogatása érdekében, valamint a magánberuházások mozgósítása. Pénzügyi támogatás nélkül nem kerülhet sor beruházásokra.

Hozzáférés biztosítása a nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz a megbízhatatlan beszállítókkal szembeni kitettségünk csökkentése érdekében. A körforgásos jelleg stratégiánk középpontjába helyezése, mivel az EU-nak biztosítania kell az erőforrásokat, csökkentenie kell a kibocsátásokat, és fenntarthatóbbá kell válnia.

Partnerségek létrehozása a globális piacokhoz való hozzáférés érdekében, tisztességes feltételeket teremtve a vállalatok számára az uniós piacon. Az iparágak védelme a tisztességtelen globális versennyel és kapacitásfelesleggel szemben.

Olyan munkaerő létrehozása, amely megfelel a dekarbonizált ipar igényeinek, minőségi munkahelyeket teremt, és előmozdítja a társadalmi méltányosságot.

Melyek a főbb jogalkotási és szabályozási kezdeményezések?

A tisztaipar-megállapodás számos jogalkotási és szabályozási kezdeményezést határoz meg az európai iparágak támogatására, például:

Az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály: felgyorsítja az ipar energiához való hozzáférésének engedélyezését és az ipar dekarbonizációját, például az acélgyártó létesítmények korszerűsítését. Emellett bevezet egy címkét az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékekre vonatkozóan, először az acél-, majd a cementiparban, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy pénzügyi előnyökre váltsák dekarbonizációs erőfeszítéseiket, és tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztóknak a termékek szén-dioxid-intenzitásáról. A jogszabály reziliencia- és fenntarthatósági kritériumokat is bevezet annak érdekében, hogy előmozdítsa az energiaigényes ágazatok tiszta termékekkel való ellátását Európában. Ezek a kritériumok – például a tiszta jelleg, a reziliencia, a körforgásos jelleg, valamint a kiberbiztonság – növelni fogják az EU-ban előállított tiszta termékek iránti keresletet.

A közbeszerzésről szóló uniós irányelv felülvizsgálata: lehetővé teszi a fenntarthatósági, reziliencia- és európai preferenciakritériumok bevezetését a stratégiai ágazatok uniós közbeszerzéseibe. Ezeket a kritériumokat a magánbeszerzésekre is kiterjesztik olyan intézkedések révén, mint az életciklus-alapú szén-dioxid-kibocsátási előírások.

A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály: létrehozza a hulladékok és az újrafelhasználható anyagok egységes piacát. Hozzá fog járulni az EU korlátozott erőforrásainak lehető legjobb kihasználásához, a megbízhatatlan beszállítóktól származó ritka anyagoktól való függőség csökkentéséhez és a reziliencia növeléséhez. Csökkenteni fogja a termelési költségeket, a hulladékot és a szén-dioxid-kibocsátást, valamint egy olyan fenntarthatóbb ipari modellt hoz létre, amely előnyös a környezet számára, miközben fokozza a gazdasági versenyképességet.

A tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó állami támogatások új kerete: lehetővé teszi a megújuló energia bevezetésére, az ipar dekarbonizációjának megvalósítására és a tiszta technológiák dekarbonizációjához szükséges megfelelő gyártási kapacitás biztosítására irányuló állami támogatási intézkedések gyorsabb jóváhagyását.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus: pragmatikus megközelítésben meghatározza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés feltételeit. Kiegészíti a hidrogénre vonatkozó átfogó szabályozási keretünket, fokozva a biztonságot és a kiszámíthatóságot az iparban, ami kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy a vállalatok beruházzanak.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus megerősítése és kiterjesztése: erre a CBAM-áruk exportőrei által tapasztalt problémák vizsgálata alapján és annak alapos felülvizsgálatát követően kerül majd sor, hogy szükség van-e az irányelv más ETS-ágazatokra és továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztésére. A mai napon az első szükséges lépésként egyszerűsítjük az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust.

Hogyan fogja felgyorsítani a tisztaipar-megállapodás az engedélyezési folyamatot?

A szélenergia-projektek akár 7–10 évig, az elosztóhálózati projektek 8–10 évig, az átviteli hálózati projektek pedig akár 17 évig is tarthatnak. Ennek ellenére csak hét tagállam alkalmazza a megújulóenergia-irányelv rugalmasabb engedélyezési szabályait. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen alkalmazzák ezeket az új szabályokat. A Bizottság meg fogja erősíteni a tagállamoknak nyújtott támogatását a bevált gyakorlatok és ajánlások megosztásával, valamint azáltal, hogy párbeszédet indít az energetikai engedélyezésről szóló végrehajtásról.

Az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló, küszöbön álló jogszabály konkrét intézkedéseket fog javasolni az ipar energiához való hozzáférésével és az ipar dekarbonizációjával kapcsolatos szűk keresztmetszetek kezelésére, a környezetvédelmi biztosítékok fenntartása és az emberi egészség védelme mellett. Az energetikai infrastruktúrára vonatkozó rövidebb határidők szintén csökkenteni fogják az energiaköltségeket.

Hogyan biztosítja a tisztaipar-megállapodás a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést az uniós ipar számára?

Fontos biztosítani, hogy az uniós ipar jobban hozzáférjen a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz, mivel azok elengedhetetlenek iparunk számára a tiszta és digitális átálláshoz. Ennek érdekében a Bizottság prioritásként fogja kezelni a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet végrehajtását, és 2025 márciusában meghatározza a stratégiai projektek első jegyzékét a stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és újrafeldolgozására vonatkozó uniós kapacitás növelése, valamint a harmadik országokból származó uniós ellátás diverzifikálása érdekében. A Bizottság javasolja továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó uniós központ létrehozását a nyersanyagok közös, megnövelt piaci erő segítségével történő beszerzése és a stratégiai készletek koordinálása érdekében.

Emellett azáltal, hogy a körforgásos jelleget dekarbonizációs stratégiánk középpontjába helyezi, többek között a körforgásos gazdaságról szóló jövőbeli jogszabály révén, az EU nemcsak megfizethetőbbé és hozzáférhetőbbé teszi az alapvető anyagokat, hanem csökkenti függőségeinket is, mivel az anyagokat visszanyerik, újrafelhasználják, újrafeldolgozzák és hosszabb ideig a gazdaságban tartják. A Bizottság többek között a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljes körű bevezetése révén gondoskodni fog arról, hogy az értékes és ritka anyagokat tartalmazó termékeket hatékonyan és a lehető leghosszabb ideig (újra)felhasználják mielőtt hulladékká válnának.

Hogyan fogja biztosítani a tisztaipar-megállapodás a beruházások fokozását?

Az uniós iparnak késedelem nélkül tőkéhez kell jutnia. Ez az oka annak, hogy a tisztaipar-megállapodás (1) több uniós szintű finanszírozásról, (2) a magánberuházások mozgósításáról és (3) a megállapodás célkitűzéseinek támogatására nyújtott állami támogatások hatékonyságának növeléséről rendelkezik.

A rövid távú segítségnyújtás érdekében a tisztaipar-megállapodás több mint 100 milliárd EUR-t mozgósít az EU-ban folytatott tiszta gyártásra, beleértve a jelenlegi többéves pénzügyi keretben (MFF) nyújtott további 1 milliárd EUR összegű garanciát is. A következő uniós költségvetésben a Versenyképességi Alap beruházási kapacitást kíván létrehozni a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel rendelkező európai projektek számára; ez a kapacitás a teljes beruházási ciklust lefedné a kutatástól és az innovációtól kezdve a léptékváltáson és az ipari bevezetésen át a gyártásig, és kiterjedne a tiszta technológiára és az ipar dekarbonizációjára is.

A Bizottság javaslatot fog tenni egy Ipari Dekarbonizációs Bank létrehozására, amelynek célja 100 milliárd EUR összegű finanszírozás biztosítása az Innovációs Alapban rendelkezésre álló források, a kibocsátáskereskedelmi rendszer egyes részeiből származó további bevételek, valamint az InvestEU felülvizsgálata alapján.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv 2026-os felülvizsgálata előtt a Bizottság 2025-ben egy 1 milliárd EUR összegű aukcióval kísérleti projektet fog indítani a kulcsfontosságú ipari folyamatok dekarbonizációjáról különböző ágazatokban, támogatva az ipar dekarbonizációját és villamosítását, az Innovációs Alap keretében rendelkezésre álló erőforrások és az „aukciók mint szolgáltatás” kombinációjának felhasználásával.

A közfinanszírozás egyik forrását a tagállami adókedvezmények jelentik majd, amelyekre vonatkozóan a Bizottság közös iránymutatásokra vonatkozó ajánlásokat fog kiadni.

Emellett a 2026–2027-es munkaprogram keretében mintegy 600 millió EUR összegű, a Horizont Európa keretében indított kiemelt pályázati felhívást tesznek közzé a megvalósításra alkalmas projektek támogatására.

A közpénzek azonban nem elegendőek. A Bizottság hamarosan javaslatot tesz a bank- és tőkepiacokra is kiterjedő európai megtakarítási és beruházási unió létrehozására. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy az innovációba, valamint a tiszta és digitális átállásba való beruházások érdekében kiaknázzuk az európai magánmegtakarításokban rejlő hatalmas lehetőségeket.

Hogyan járul hozzá az állami támogatás a tisztaipar-megállapodás célkitűzéseihez?

A tisztaipar-megállapodás részeként a Bizottság 2025 júniusáig új keretrendszert fogad el a tisztaipar-megállapodás szerinti állami támogatásokra vonatkozóan a megújuló energia elterjedésének felgyorsítása, az ipar dekarbonizációjának megvalósítása és a tiszta technológiák megfelelő gyártási kapacitásának biztosítása érdekében. A Bizottság által végzett felmérés kimutatta, hogy a tagállamoknak nagyobb rugalmasságra van szükségük a dekarbonizáció támogatásához.

Az új keretrendszer megkönnyíti a tagállamok számára a támogatásnyújtást azáltal, hogy egyszerűsíti az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor megőrzi az egyenlő versenyfeltételeket.

A Bizottság mérlegelni fogja az állami támogatási szabályok további egyszerűsítését is annak érdekében, hogy prioritásként kezelje a leginkább torzító hatású támogatási intézkedésekkel kapcsolatos munkát, és felgyorsítsa az összeegyeztethető támogatások engedélyezését. Ez magában foglalja a közös európai érdeket szolgáló új fontos projektekre vonatkozó javaslatok felgyorsítását, valamint az általános csoportmentességi rendelet 2027-ig történő felülvizsgálatát.

További információk

Tisztaipar-megállapodás: A dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve

Sajtóközlemény

Tájékoztató

Kérdések és válaszok a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervről

Audiovizuális szolgáltatások”

Forrás:
Kérdések és válaszok a tisztaipar-megállapodásról; Európai Bizottság; 2025. február 26.

Államtitkár fogja segíteni a körforgásos gazdaság és a klímavédelem ügyét, jelezte az Energiaügyi Minisztérium

„Gondola Csaba 2025. március 1-jétől hatályos államtitkári kinevezését követően, az Energiaügyi Minisztérium strukturális átalakítása után fogja segíteni a körforgásos gazdaságra való átállás és a klímavédelem ügyét. A tervezett átalakításoknak köszönhetően a jövőben kiemelt hangsúly kerül a környezetvédelemre és az energiapolitikára is – amely szakterületeket továbbra is Raisz Anikó, illetve Steiner Attila felügyeli államtitkárként.”

Forrás:
Új államtitkár fogja segíteni a körforgásos gazdaság és a klímavédelem ügyét; Energiaügyi Minisztérium / MTI Nemzeti Közleménytár; 2025. február 28.

A megfizethető energiáról szóló cselekvési terv – Európai Bizottság

„Az EU döntő fordulóponthoz érkezett versenyképessége, dekarbonizációja és biztonsága szempontjából, és egyértelműen cselekednie kell. A strukturálisan magas energiaköltségek kárt okoznak polgárainknak és vállalkozásainknak. A kihívások egyértelműek, csakúgy, mint az Európai Unió szerepe azok kezelésében. A Bizottság a mai napon rövid távú intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet terjeszt elő az energiaköltségek csökkentése, az energiaunió kiteljesítése, a beruházások vonzása és az esetleges energiaválságokra való jobb felkészülés érdekében. A tiszta ipari megállapodás kulcsfontosságú elemeként ez a terv nemcsak a magas energiaszámlákkal szembesülő háztartásoknak nyújt segítséget, hanem a magas termelési költségekkel küzdő iparágaknak is, amelyek a becslések szerint 2025-ben összesen 45 milliárd EUR megtakarítást érnek el, amely 2030-ig fokozatosan 130 milliárd EUR, 2040-ig pedig 260 milliárd EUR éves megtakarításig nő.

A cselekvési terv rövid távú segítséget nyújt a fogyasztóknak, és megnyitja az utat az energiaunió kiteljesítése előtt azáltal, hogy előreütemezi a több megújuló energia, az energiamegtakarítás, a mélyebb piaci integráció és a jobb összeköttetések előnyeit. Döntő fontosságú, hogy intézkedéseket javasol az EU-ban az energiaköltségeket növelő strukturális kihívások kezelésére, különös tekintettel Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségére és a villamosenergia-rendszer teljes körű integrációjának hiányára. A terv a villamosenergia-piac szerkezetének közelmúltbeli reformjára, a REPowerEU tervre, a szél-, nap- és villamosenergia-hálózatokra vonatkozó ágazatspecifikus tervekre, valamint az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében felülvizsgált energia- és éghajlat-politikai jogszabályokra épül.

A tiszta energiába és infrastruktúrába történő beruházások felgyorsításával, valamint a gázpiacok átláthatóságának és méltányosságának biztosításával az energia megfizethetőbbé tehető. A megújuló energiaforrások és az energiainfrastruktúra engedélyezési idejének további csökkentése szintén hozzájárul az energiatermelési költségek csökkentéséhez. Az EU belső energiapiacának köszönhetően a fogyasztók már most is évente mintegy 34 milliárd euró előnyhöz jutnak. A további integráció már 2030-ra elérheti az évi 40–43 milliárd EUR-t.

Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott:”Lenyomjuk az energiaárakat és növeljük a versenyképességet. Már jelentősen csökkentettük az energiaárakat Európában azáltal, hogy megdupláztuk a megújuló energiaforrások árát. Most egy lépéssel tovább megyünk a megfizethető energiáról szóló cselekvési tervvel, amely a tiszta ipari megállapodásunk részét képezi. Ezzel kiszámíthatóbb árakat, Európa-szerte erősebb összeköttetéseket és nagyobb energiafelvételt érünk el. Szisztematikusan fel fogjuk számolni a fennmaradó akadályokat, hogy valódi energiauniót építhessünk ki.”

Az energiaköltségek csökkentése a fogyasztók azonnali megsegítése érdekében az energiaunió kiteljesítése során

A villamos energia megfizethetőbbé tétele érdekében a Bizottság foglalkozni fog az energiaszámlák mindhárom összetevőjével, nevezetesen a hálózati és rendszerköltségekkel, az adókkal és illetékekkel, valamint az ellátási költségekkel. Ajánlásokat fogunk tenni a tagállamoknak, hogy csökkentsék a villamos energiára kivetett nemzeti adókat, és tegyék lehetővé a fogyasztók számára, hogy könnyebben váltsanak szolgáltatót, többek között az olcsóbb energiaajánlatok felé. A villamos energiára vonatkozó hatályos uniós jogszabályokra építve a Bizottság továbbra is támogatni fogja a hosszú távú ellátási szerződések elterjedését, amelyek végső soron segítenek megszüntetni a kiskereskedelmi villamosenergia-számlák és a magas és ingadozó gázárak közötti kapcsolatot. Az energiaszámla hálózati díjainak csökkentése érdekében módszertant fog javasolni annak biztosítására, hogy a hálózati díjak tükrözzék az energiarendszer költségeit, ösztönözve a hálózat leghatékonyabb használatát.

A megújuló energiaforrások számának és sebességének növelésére irányuló támogatással együtt a Bizottság jelentős előnyökkel is jár a fogyasztók számára azáltal, hogy támogatja az energiahatékonysági megoldások szélesebb körű elterjedését, ami 2030-ban akár évi 162 milliárd EUR megtakarítást is eredményezhet. Az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben kidolgozandó uniós garanciarendszer hozzá fog járulni az energiahatékonysági szolgáltatásokba történő beruházások kockázatmentesítéséhez, és megkönnyíti a hatékonyabb, hosszabb élettartamú készülékekhez és termékekhez való hozzáférést.

Az uniós gázárak túl magasak, és befolyásolják az európai ipar versenyképességét. A tisztességes verseny biztosítása érdekében a Bizottság az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és a nemzeti szabályozók segítségével fokozni fogja az uniós gázpiacok ellenőrzését. Megbízható LNG-beszállítókkal is együtt fogunk működni annak érdekében, hogy azonosítsuk a többletköltségek szempontjából versenyképes behozatalt, és az uniós vállalatok keresletének összesítése révén kiaknázzuk az Unió vásárlóerejét.

Végső soron a mélyebben integrált, jól működő és dekarbonizált energiapiacok jelentik a legjobb védelmet az áringadozásokkal szemben. A Bizottság ezért arra fog törekedni, hogy több rendszerösszekötővel, erősebb hálózattal és határokon átnyúló kereskedelemmel kiteljesítse az energiauniót, és kezdeményezéseket fog indítani többek között a fűtési és hűtési ágazat villamosításának és dekarbonizációjának fellendítésére, a magántőke mozgósítására és az energiarendszer további digitalizálására.

Jobban fel kell készülni az esetleges válságokra

Az ellátás biztonsága kulcsfontosságú ahhoz, hogy az árak stabilak maradjanak. A Bizottság aktualizálni fogja az uniós energiabiztonsági keretet az olyan újonnan megjelenő fenyegetések kezelése érdekében, mint a kibertámadások, a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos szabotázs és a behozataltól való függésből eredő kockázatok. Fokozni fogja továbbá az esetleges árválságokra való felkészültséget, többek között azáltal, hogy iránymutatást ad ki a tagállamoknak arról, hogy miként jutalmazzák a fogyasztókat a csúcsidőszakokban történő fogyasztáscsökkentésért és az energiaszámlák ellenőrzéséért.

További információk

Kérdések és válaszok a megfizethető energiáról szóló cselekvési tervről

Tájékoztató a megfizethető energiáról szóló cselekvési tervről

Cselekvési terv a megfizethető energiáért

Sajtóközlemény a tiszta ipari megállapodásról

Idézet(ek)

„Csökkentjük az energiaárakat és növeljük a versenyképességet. Már jelentősen csökkentettük az energiaárakat Európában azáltal, hogy megdupláztuk a megújuló energiaforrások árát. Most egy lépéssel tovább megyünk a megfizethető energiáról szóló cselekvési tervvel, amely a tiszta ipari megállapodásunk részét képezi. Ezzel kiszámíthatóbb árakat, Európa-szerte erősebb összeköttetéseket és nagyobb energiafelvételt érünk el. Szisztematikusan fel fogjuk számolni a fennmaradó akadályokat, hogy valódi energiauniót építhessünk ki.” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„A mindenki számára megfizethető energiához való hozzáférés nélkül nem lehet tiszta átmenetet megvalósítani. Az energiaszámlák csökkentésével ez a cselekvési terv az európai polgárok javát szolgálja, és biztosítja, hogy az európai vállalkozások továbbra is a dekarbonizáció útján járjanak, gazdaságilag boldoguljanak és versenyképesebbé váljanak a globális színtéren. Ugyanakkor biztosítani fogja, hogy az átállás társadalmilag méltányos folyamat maradjon, senkit sem hagyva hátra.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„A mai kihívások merész és ambiciózus intézkedéseket tesznek szükségessé mind az energiaárak csökkentése, mind biztonságunk megőrzése érdekében. E kihívásokra a tisztább, olcsóbb, hatékonyabb és összekapcsoltabb energiaunió jelenti a választ. Ezért nem fogunk visszalépni a zöld átállástól. Eltökéltséggel és sürgősséggel fogunk előrelépni.” – Dan Jørgensen, az energiaügyért és a lakhatásért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság cselekvési tervvel segíti az európai fogyasztókat és vállalkozásokat, hogy 2040-ig évente 260 milliárd eurót takarítson meg; Európai Bizottság; 2025. február 26.
[This is a machine translation. Please refer to the original language. The European Commission takes no responsibility for the quality and accuracy of this machine translation.
Important information about machine translation]

Uniós Tiszta Ipari Megállapodás: vajon az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

„Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.

Mivel az Ursula von der Leyen-féle Bizottság zászlóshajó projektjét, az Európai Zöld Megállapodást több oldalról is érték kritikák; a számlájára írták többek között az energiaárak növekedését és az európai ipar versenyképességének romlását, von der Leyen a tavaly felállt új Bizottság számára készített politikai iránymutatásaiban láthatóan igyekezett reflektálni ezekre a főként jobbról érkező kritikus hangokra. Prioritásként jelent meg ugyanis a fenntarthatósági üzenetek mellett a fenntartható jólét és a versenyképesség is. Ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy az Európai Unió nem fog eltérni az Európai Zöld Megállapodásban meghatározott céloktól. Az ipar zöldítésének és versenyképességének támogatására a 26-án bemutatott Tiszta Ipari Megállapodás szolgálna. Ez már egyértelmű jel arra, hogy a környezetvédelmi célok mellett a gazdaságfejlesztés is kiemelt fókuszt kap az elkövetkező időszakban.

A Tiszta Ipari Megállapodás a Bizottság várakozásai szerint elősegítheti a nehézipar fenntarthatóbbá alakulását, miközben védene a szén-dioxid-kibocsátás külföldre történő áthelyezése ellen. Továbbá bővítheti és modernizálhatja a villamosenergia-hálózatot, átalakíthatja a közbeszerzési szabályokat, előtérbe helyezve az Európában készült „tiszta” technológiákat, ezáltal ösztönözve a helyi innovációt. Az energiaárak csökkentése érdekében pedig egy konkrét intézkedéseket tartalmazó külön akciótervet is kiadott a Bizottság. Végül új kereskedelmi partnerségeket hozhat létre, amelyek átalakítják az ellátási láncokat és a kereskedelmi gyakorlatokat.

A Tiszta Ipari Megállapodás értékelése
Fontos szem előtt tartani, hogy a Tiszta Ipari Megállapodásnak nemcsak az EU iparának versenyképességét kell előmozdítania azzal, hogy azokat az energiaátmenet élvonalába helyezi, hanem teljes mértékben integrálnia kell más kulcsfontosságú célokat is, mint a fenntarthatóságot, az uniós kohéziót és az igazságos átmenetet. Ennek mentén 5 pozitív és 5 negatív aspektusát mutatjuk be a Megállapodásnak.

5 pozitívum
1) Mivel az ipar „zöld átalakulása” nélkül nem tudjuk megvalósítani a kitűzött 2030-as és 2050-es klímapolitikai céljainkat és nem tudjuk elérni a klímasemlegességet, ezért üdvözlendő, hogy végre kiemelt figyelmet fordít a Bizottság erre a szektorra is, mind a zöldítési célokkal, mind az energiárak kezelésével, mind a körforgásosság támogatásával és az innováció erősítésével.

2) Jelentősen több forrást terveznek mozgósítani a zöld célok szolgálatára azzal, hogy 100 milliárd eurós kerettel felállítják az Ipari Dekarbonizációs Bankot és további 50 milliárd eurót mozgósítanának a tiszta technológiák támogatására, valamint az Európai Beruházási Bank is dedikált ipari dekabonizációs programokat fog indítani.

3) Mivel a zöld átálláshoz elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő megléte is, ezért az is üdvözlendő, hogy a Megállapodás erős munkaerőpiaci fókusszal és szociálpolitikai elemekkel is bír. A Megállapodás keretében hoznák létre a munkaerő átképzésére összpontosító Európai Készséguniót, valamint jelentős forrásokat fordítanának a szakemberképzésre is. Ezek az elemek azért is fontosak, mivel jelenleg sok európai érzi úgy, hogy a zöld átállás során csak az üzleti szempontokról van szó, a társadalmi nehézségekről és azok megoldási lehetőségeiről nem. Márpedig a zöld átmenet nem megvalósítható társadalmi támogatottság nélkül.

4) Az Ipari Dekarbonizációt Gyorsító Törvény, valamint a fenntarthatósági célokat előtérbe helyező új közbeszerzési szabályok célja az európai „tiszta” termékek iránti kereslet növelése, amely a helyi árukat támogatja, csökkentve ezzel pl. a szállítási kibocsátásokat és elősegítve az európai vállalatok talponmaradását is.

5) Rengeteg kritika éri az uniós bürokráciát, a túlságosan komplex szabályozások miatt, amire szintén választ próbál adni a Megállapodás a túlszabályozottság csökkentésén keresztül. Ezt a törekvést erősíti a Bizottság másik jelentős csomagja, az Omnibus-rendelet, amely az uniós szabályrendszer csökkentését hivatott elősegíteni. A Bizottság számításai szerint a fenntarthatósági és befektetési szabályok csökkentése 6 milliárd euró értékű adminisztratív tehercsökkentést hozhat magával.

5 negatívum

1) A Tiszta Ipari Megállapodás egyik kiemelt célja az energiaárak csökkentése, azonban az igények, vagyis az energiafogyasztás csökkentésére nem helyez kellő hangsúlyt. Ezt azért is fontos kiemelni, mivel egy termék ára úgyis alacsonyabb tud lenni és ezzel versenyképesebb lehet, hogy ha kevesebb energiát használtunk fel az előállítása során, nem csak akkor, ha olcsóbb ez az energia. Vagyis a költségek (ár x felhasznált mennyiség) másik összetevőjével is ugyanennyire foglalkozni kellene.

2) Környezetvédelmi és főként erőforrás-felhasználási szempontból nem lehet a Tiszta Ipari Megállapodás célja, hogy felpörgessük a gyártást és minél több, akár „tisztának” nevezett terméket gyártsunk, hiszen ezek is anyag és energiafelhasználással járnak. Mivel az erőforrásaink és alapanyagaink végesek, így fontos lenne a minőségi és nem mennyiségi növekedést támogatni az iparfejlesztési szakpolitikák kialakítása során.

3) Bár pozitívum, hogy a Megállapodás az európai termékeket igyekszik támogatni, nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg nagyon sok európai fogyasztás más országok kibocsátási adatai között jelenik meg, mivel leegyszerűsítve azok a gyártás helye szerint kerülnek elszámolásra. Amennyiben adott termékek gyártása ismét Európában történik és a gyártási folyamatok nem zöldülnek, valamint nem csökken az energiaigényük, ezek a kibocsátások az európai adatok között fognak megjelenni, így is nehezítve a kitűzött klímacéljaink elérését.

4) A Tiszta Ipari Megállapodás a kibocsátás-csökkentésen túlmenően nem foglalkozik a környezetszennyezés egyéb aspektusaival, így csak nevében „tiszta”. A vegyipar például nem érintett a Megállapodásban, mivel nem tér ki a gyártási folyamatok és telephelyek méregtelenítését, megfigyelését vagy megtisztítását. Európának prioritásként kell kezelnie a szennyezés- és a mérgezésmentes gyártási kapacitások kialakítását is.

5) Az EU-nak továbbra is prioritásként kell kezelnie a környezetvédelmet, az erőforrások fenntartható felhasználását, valamint a klímavédelmet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, a tiszta technológiák bevezetésével és az innováció ösztönzésével, hogy elősegítse a globális átállást az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzésnek továbbra is középpontban kell maradnia, sőt, meg is kell erősíteni a 2040-es klímapolitikai célok elfogadásával. Egy környezetileg összeomló világban ugyanis nem lesz értelme versenyképességről beszélni, ha a legalapvetőbb szükségleteinket sem tudjuk majd kielégíteni, Ennek mentén, habár üdvözlendő a bürokrácia csökkentésére irányuló törekvések, ezek azonban nem szabad, hogy végül a szigorú környezetvédelmi szabályok, vagy a kitűzött célok lazításához vezessenek.

Összességében elmondható, hogy a Tiszta Ipari Megállapodás egy erős eszköz az ipari dekrabonizációhoz; a Megállapodás megerősíti az energiaintenzív iparágak átalakításának két kulcsfontosságú hajtóerejét: a megújuló energiaforrásokkal történő villamosítást és a körkörösséget, azonban a részletek a megvalósításban rejlenek. Fontos, hogy Európa ne térjen le az Európai Zöld Megállapodás által kijelölt, klímasemlegességhez vezető útról az ipari lobbi kívánságainak érdekében.”

Forrás:
Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2025. február 27.

Törvények, rendeletek

Az NGM rendelete az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az enyugta kiállításának követelményeiről – Tervezet

„A tervezet célja, hogy meghatározza az e-pénztárgépek forgalmazásának, üzemeltetésének valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeit.
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. március 5-ig várjuk, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
Az e-pénztárgépek forg., üzemelt., az e-nyugta kiállításának köv. sz. NGM rend.; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. február 25.

Törvény a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló egyes törvényekről, valamint a számviteli törvény módosításáról – tervezet

„Tartalmi összefoglaló
A helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgáló egyes törvények, valamint a számviteli törvény módosításáról szóló 2025. évi …. törvény
A törvényjavaslat célja a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése, valamint további az államháztartást érintő törvények módosítása.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. március 6-ig várjuk, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
Helyi ök. pénzügyi stabil. szolg. egyes tv-ek és a számvit. tv. mód. szóló tv.; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. február 26.

9. szám, 2025. március 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Törvények, rendeletek