Skip to main content

15. szám, 2026. április 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Transznacionális szervezetek, Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nyárra várható az egészségügy önálló MI stratégiája

„Magyarország 2020-ban kidolgozott első Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája után készül az egészségügyi területet érintő MI Stratégia, ennek megjelenése a nyárra várható – jelentette be Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztályának vezetője a Klasszis Média Longevity és Egészséggazdaság című konferenciáján.

„Fontos mérföldkőhöz értünk, ugyanis az egészségügyi ágazat vezetése az egyetemek és a háttérintézmények bevonásával elkészítette az állami és a piaci szereplők közötti együttműködésnek köszönhetően az egészségügyi ágazat önálló Mesterséges Intelligencia Stratégiáját” – mondta nyitó előadásában Kádár Magdolna.

Hangsúlyozta: a digitalizáció célja támogatni a betegút minden résztvevőjét, a pácienst, az orvost, a gyógyszerészt, és a szakdolgozókat. Senkinek nem lehet a munkáját kiváltani MI-val, dehumanizálni viszont igen. Ezek után arra mutatott rá, hogy némi visszaesés után milyen óriási ütemben nő a globális digitális egészségügyi piac bevétele.

  • 2021-ben 268 milliárd dollár
  • 2022-ben 142,9 milliárd dollárra csökkent
  • 2023-ban 180,2 milliárd dollárra nőtt
  • 2028-ra a becslések szerint eléri az 549,7 milliárd dollárt
  • 2033-ig átlagos becslés szerint mintegy 25 százalékos növekedési rátával lehet számolni.

A magyar egészségügyi ellátórendszert egyszerre terheli a vizsgálatok mennyiségének folyamatos növekedése, a humánerőforrás hiánya, a szigorodó minőségi, betegbiztonsági és szabályozási elvárások, miközben a KSH és az Európai Országprofil 2025-ös adatai alapján a magyar felnőtt lakosság közel 46 százaléka küzd valamilyen krónikus betegséggel.

„Az MI egészségügyi alkalmazásának stratégiai indokoltsága tehát közvetlenül levezethető a hazai népegészségügyi helyzetből” – jelentette ki Kádár Magdolna, aki az egészségügy MI-fejlesztések fókuszterületeiről is beszélt, ezek a következők:

  • korai diagnosztika, képalkotó elemzés
  • kardiovaszkuláris prevenció
  • orvosok és egészségügyi személyzet adminisztratív tehermentesítés (automatizált leletezés bevezetése)
  • betegbiztonság és ellátásminőség javítása.

Van min dolgozni még

A hazai digitális egészségügy azonban számtalan kihívással is küzd. Például a szigetszerűen működő rendszerek nem átjárhatók, nincs egységes nyelv a szoftverekben, az egészségügyi információs rendszerek eltérőek, az adatgyűjtésnél nincsenek határozott minőségi és tartalmi kritériumok, és gondot jelentenek a duplikált, egymással kommunikálni nem képes nyilvántartások és adatbázisok is.

„Probléma még a digitális érettség hiánya is, ezért a vezetőknek és a kórházigazgatóknak azt is fel kell ismerniük, hogy a digitális megfelelőség hiánya ma már ugyanolyan kockázat, mint amikor a fertőtlenítési folyamatokba hiba csúszik” – mutatott rá Kádár Magdolna.

A Digitális évtized 2030 Program célja, hogy az állampolgárok 100 százaléka online férjen hozzá az egészségügyi adataihoz, melyet az EESZT megvalósításával az EgészségAblak applikációval biztosítottunk. Ezen két fejlesztés tekintetében európai szinten is élen járunk. Ugyanakkor a lakosság körében növelni kell a digitális alapkészségeket, hogy a népesség legalább 80 százaléka birtokolja.

Továbbfejlesztik az EESZT-t és EgészségAblakot

A BM főosztályvezetője arról is beszélt előadásában, hogy az MI stratégia 2025-2030 célja, hogy legalább 3 millió állampolgár részesüljön MI-alapú közegészségügyi szolgáltatásokban. Ennek érdekében a legalapvetőbb egészségügyi innováció, az EESZT-t és az EgészségAblakot szeretnék továbbfejleszteni. „Bár a digitális betegút még nem teljes, de informatikailag már több lépése támogatott. Ma már természetes az e-recept, az e-beutaló és leletek azonnali, digitális elérhetősége, ami jelentősen csökkenti a papírmunkát és növeli a betegbiztonságot” – mondta ezzel kapcsolatban a főosztályvezető.

EESZT számokban:

  • több mint 4 milliárd egészségügyi adat
  • több mint 1,2 milliárd ellátási esemény
  • 4,5 millió letöltés
  • napi 800 ezer e-recept

Az EESZT folyamatos fejlesztése keretében megkezdődött annak a számtalan leletnek a feltöltése, ami a diagnosztizálást teszi könnyebbé. De folyik a PDF-alapú egészségügyi dokumentumok feldolgozása és ezek értelmezéseként a nagy nyelvi modellek kiépítése is.

AI Regiszter létrehozása

A stratégiában fontos szerep jut az egészséget szolgáló okos eszközöknek (okosórák, aktivitásmérők, okosgyűrűk, okostapaszok, hordozható EKG-eszközök, okosmérlegek, digitális sztetoszkópok), és az egyre népszerűbb mobilapplikációknak is.

A szakértő a jelenleg is futó pilotprogramok mellett a tervezett MI-fejlesztésekről is szót ejtett, amely főleg a betegirányítás optimalizálására, a kapacitás-figyelésre, egy oncoteam döntéstámogató rendszerre, demencia MI-projektre, valamint a gerincvelősérült személyek rehabilitációját támogató rendszerre fókuszál. De ezen túlmenően természetesen folyamatosan szeretnék javítani a finanszírozási feltételeket, az infrastruktúrát, az oktatást és a nemzetközi partnerkapcsolatokat javítását.

Végezetül a BM főosztályvezetője arról is beszélt, hogy a jelentésben javaslatot tettek egy AI Regiszter létrehozására Magyarországon, de elengedhetetlennek tartják a Mesterséges Intelligencia Stratégia megvalósulásánál az állampolgárok támogatását, a bizalom kiépítését és a transzparenciát is.”

Forrás:
Nyárra várható az egészségügy önálló MI stratégiája; Kormos Olga; mfor.hu; 2026. április 6.

A korszerű egyetem – Óbudai Egyetem GenAI Platform

„Az Óbudai Egyetem GenAI platformja egy központi, biztonságos és innovatív felület, amely a legkorszerűbb generatív mesterséges intelligencia modelleket teszi elérhetővé az egyetemi polgárok számára. A rendszer az Open WebUI alapjaira épül, célja pedig, hogy támogassa az oktatást, a kutatást és a napi adminisztrációt egyaránt. A platform a „kreatív alkalmazkodás” jegyében született: nem tiltjuk, hanem integráljuk az AI-t a mindennapokba.

Kiemelt funkciók

A platform többet nyújt egy egyszerű chatablaknál. Ismerje meg a beépített képességeket:
* Multi-modell támogatás: Használjon egyszerre több modellt! A felületen párhuzamosan futtathat különböző AI motorokat, így összehasonlíthatja válaszaikat és perspektíváikat.
* Webes Keresés: Valós idejű információkra van szüksége? A beépített keresőmodul segítségével a modellek naprakész forrásokat és hivatkozásokat integrálnak a válaszokba.
* Kód Értelmező: Futtasson Python kódot közvetlenül a chatben! Ideális adatelemzéshez, vizualizációk készítéséhez vagy algoritmusok teszteléséhez.
* Dokumentum Elemzés (RAG): Töltsön fel PDF, TXT vagy DOCX fájlokat, és beszélgessen a tartalmukról. A modell elemzi a jegyzeteket, kutatási anyagokat vagy forráskódokat.

Elérhető modellek

A platformon keresztül hozzáférhet az iparág vezető nyílt forráskódú és zárt modelljeihez, valamint az egyetem saját infrastruktúráján futó megoldásokhoz.
* OE (University Hosted): Az egyetem saját szerverein, biztonságos környezetben futó modellek, amelyek biztosítják az adatok egyetemi környezeten belüli feldolgozását.
* DeepSeek-R1: Kiváló logikai és érvelési képességekkel rendelkező modell (Reasoning), amely összetett következtetések levonására alkalmas.
* Qwen3-Coder: Kifejezetten programozási feladatokra, kódgenerálásra, refaktorálásra és hibakeresésre optimalizált asszisztens.
* Qwen3-Instruct-2507: Általános célú, fejlett utasításkövető modell, amely a mindennapi és komplex feladatok megoldásában egyaránt hatékony.
* GPT-OSS 20B: Közepes méretű, kiegyensúlyozott nyílt forráskódú modell általános szöveggenerálási feladatokhoz.

Fejlesztőknek: Integráció VS Code-dal

A platform nem csak böngészőből érhető el. A Cline és Continue bővítmények segítségével közvetlenül a Visual Studio Code fejlesztői környezetbe kötheti be az egyetemi AI modelleket.
* Generáljon teljes projekteket, szerkesszen fájlokat és futtasson parancsokat az AI segítségével.
* Használja az egyetemi API kulcsot a biztonságos és költséghatékony eléréshez…”

Forrás:
Óbudai Egyetem GenAI Platform; 2026. március
Bár a szolgáltatás csak az Óbudai Egyetem polgárai számára elérhető, érdemes megnézni a kísérő dokumentációt:
Felhasználói kézikönyv (PDF)
Adatkezelési tájékoztató (PDF)

Transznacionális szervezetek, Európai Unió

Az 577 milliárd eurós kérdés: nyomon követhető-e a Covid19 utáni helyreállításra szánt uniós pénz?

„A nyomonkövethetőség és az átláthatóság meghatározó szerepet játszik az Európai Unió pénzügyeinek védelmében és a gondos pénzgazdálkodás biztosításában. Ezek teszik lehetővé a finanszírozás nyomon követését a forrástól a rendeltetési helyig, és annak nyilvánosságra hozatalát, hogy a pénzeszközöket hol és milyen célra költik el. A hagyományos uniós kiadási programokban a nyomonkövethetőség egy régóta fennálló modellen, nevezetesen a mezőgazdasági termelőknél, a projektgazdáknál, a szolgáltatóknál és másoknál felmerült költségek megtérítésén alapul. Itt jön azonban a képbe az Unió Covid19 utáni helyreállítási alapja, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amely 577 milliárd eurót tesz ki, és költségfüggetlen finanszírozási modellt követ. Ennek lényege, hogy az uniós költségvetésből a tagállamoknak történő kifizetések előre meghatározott mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítésén alapulnak. Egy olyan időszakban, amikor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz modellje inspirációként szolgál az Unió következő, 2 billió euró összegű hosszú távú költségvetéséhez, az Európai Számvevőszék választ kíván találni arra a gyakran feltett kérdésre, hogy az RRF átlátható és nyomon követhető-e. Jelentésünket tavasszal tesszük közzé.

Az uniós finanszírozásra irányadó elvek célja a gondos pénzgazdálkodás, valamint az átlátható és a polgárokhoz közeli döntéshozatal biztosítása. Az uniós kiadások nyilvános ellenőrzése attól függ, hogy ki részesül a forrásokból, milyen célból, és mekkora összeget kapnak. Ehhez az szükséges, hogy ezeket az információkat ne csak összegyűjtsék, hanem nyilvánosan hozzáférhetővé is tegyék. Az uniós források felhasználásának átláthatósága elengedhetetlen a szabálytalanságok feltárásához és az uniós pénzügyek kezelésébe vetett közbizalom fenntartásához. E célból három elem döntő fontosságú: a finanszírozás nyomonkövethetősége, amely lehetővé teszi a pénzáramlás végigkísérését annak forrásától a végső felhasználásáig; a tényleges költségek szisztematikus beszedése és nyilvántartása; valamint ezen információk nyilvános közzététele.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt 2021 februárjában hozták létre egyszeri ideiglenes támogatási programként, hogy segítse az uniós országokat a világjárványból való kilábalásban és gazdaságuk reziliensebbé tételében, és 2020 februárjától 2026 augusztusáig finanszírozza a reformokat és beruházásokat. Az Eszköz vissza nem térítendő támogatásokat és visszafizetendő kölcsönöket egyaránt nyújt. 2026. január végén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó teljes finanszírozás 577 milliárd eurót tett ki.

Az RRF a költségfüggetlen finanszírozási modell szerint működik, és előre meghatározott mérföldkövek és célértékek teljesítése esetén folyósítja az uniós forrásokat. Bár a tagállamok különböző végrehajtási mechanizmusok alkalmazásával hajthatják végre nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, olyan kontrollrendszereket kell létrehozniuk, amelyek az összeférhetetlenség, a csalás és a korrupció megelőzése és feltárása révén védik az Unió pénzügyi érdekeit. Ezeknek a rendszereknek a végső kedvezményezettekre, a vállalkozókra, a tényleges tulajdonosokra és a finanszírozási forrásokra vonatkozó adatok gyűjtése révén biztosítaniuk kell a nyomonkövethetőséget is.

Az átlátható beszámolás – beleértve a tényleges költségekre vonatkozó információkat is – hozzájárul a döntéshozatal biztosításához és javításához, valamint az elszámoltathatóság előmozdításához. Az Európai Parlament, az európai ombudsman és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet azonban már korábban is felvetett kérdéseket az RRF átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.

Az Európai Számvevőszék értékeli az Európai Bizottság és a tagállamok által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás megfelelő szintű nyomonkövethetőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében bevezetett intézkedéseket.

Az ellenőrzési jelentés néhány hét múlva várható, a közzétételre a Számvevőszék honlapján kerül majd sor.”

Forrás:
Az 577 milliárd eurós kérdés: nyomon követhető-e a Covid19 utáni helyreállításra szánt uniós pénz?; Európai Számvevőszék; 2026. március 31.

MI-ambíciók kontra energetikai valóság: Európa stratégiai szakadékkal néz szembe

„Európa szeretne érdemi szereplő maradni a globális MI-versenyben, de az adatközpontok gyorsan növekvő áramigénye könnyen meghaladhatja a jelenlegi energetikai tervezés kereteit. Ez nemcsak a klímacélokat, hanem a gazdasági növekedést és az európai MI-versenyképességet is veszélyeztetheti. Ha a digitális infrastruktúra bővítése nem jár együtt az energiaellátás tudatos fejlesztésével, az EU súlyos stratégiai csapdahelyzetbe kerülhet. Ez Matilde Ciani, a Kieli Világgazdasági Intézet kutatója figyelmeztetése. A kutató az EU „MI-kontinens cselekvési tervét” vizsgálja, amely 2030-ig megduplázná Európa adatközponti kapacitását. Megállapítható, hogy a terv megvalósulása esetén is valószínű, hogy Európa továbbra is lemaradna az Egyesült Államok és Kína mögött. Viszont a számítások szerint az új kapacitásokhoz kapcsolódó adatközpontok 2030-ra évi 98,5–168 TWh villamos energiát fogyaszthatnak, ami nagyjából Lengyelország teljes 2024-es áramkeresletének felel meg, és az EU összes fogyasztásának akár 5 százalékát is elérheti. Ciani szerint az MI-politikát nem lehet külön kezelni az energiapolitikától: Európa úgy tervez nagyszabású digitális fejlesztéseket, hogy közben nem biztosított, képes lesz-e ezt kiszolgálni az áramrendszer. Az elemzés szerint a helyzet azért különösen problémás, mert ekkora többletigény csak akkor lenne kezelhető, ha más szektorok fogyasztása nagyjából változatlan maradna — ez viszont aligha reális a lakhatás és a közlekedés elektrifikációja mellett. Ha nem történik korrekció, az EU egy nehezen feloldható trilemmával találhatja szemben magát: vagy nagyobb mértékben támaszkodik fosszilis energiára, vagy visszafogja a gazdasági növekedést, vagy tovább nő a lemaradása az MI terén.

Ciani azt javasolja, hogy az adatközpontok bővítését következetesen kapcsolják össze új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-kapacitásokkal, javítsák az energetikai és digitális tervezés összehangolását, és nagyobb szerepet kapjanak az állami–magán együttműködések a megújuló energiatermelés biztosításában. A fő üzenet világos: Európa MI-ambíciói csak akkor lehetnek hitelesek, ha azokat reális energetikai tervezés támasztja alá. Az MI-fejlesztés és az energiaellátás összehangolása nem technikai részletkérdés, hanem az európai versenyképesség egyik döntő feltétele.”

Forrás:
AI ambitions vs. energy reality: Europe faces a strategic gap; Kiel Institute; 2026. április 8.
Running into a debacle: The mismatch between the EU’s AI ambition and its energy planning; Matilde Ciani; Kiel Policy Brief, 208; Kiel Institute; 2026. április

Digitális közigazgatás, digitális politika

Franciaország kormánya Linuxra vált a Windowsról, hogy csökkentse a függőségét

„Franciaország elmozdul a Microsoft Windows használatától. Az ország bejelentette, hogy a jelenleg Windows rendszert futtató kormányzati számítógépeket nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre tervezi átállítani, hogy tovább csökkentse az amerikai technológiától való függőségét.

David Amiel francia miniszter közleményében úgy fogalmazott, hogy a cél „digitális szuverenitásunk visszaszerzése” az amerikai technológiai cégektől való függőség csökkentésével. Hangsúlyozta, hogy a francia kormány már nem fogadhatja el, hogy nem rendelkezik teljes kontrollal saját adatai és digitális infrastruktúrája felett. Franciaország nem közölt konkrét ütemtervet az átállásra, és azt sem, hogy melyik Linux-disztribúciókat fontolgatja. A Microsoft egyelőre nem kommentálta a hírt.

Ez a lépés a legújabb a francia kormány törekvései közül, amelyek célja az amerikai technológiai óriásoktól való függőség csökkentése és a hazai fejlesztésű technológiák és felhőszolgáltatások előtérbe helyezése – ezt nevezik digitális szuverenitásnak. A törekvések hátterében a Trump-adminisztráció kiszámíthatatlanságával és növekvő geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos aggodalmak állnak.

Európa-szerte egyre több törvényhozó és kormányzati vezető ismeri fel az amerikai technológiától való túlzott függés kockázatait. Januárban az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol az EU csökkentheti a külföldi szolgáltatóktól való függőségét.

2025 januári hivatalba lépése óta Donald Trump több támadást intézett világszintű vezetők ellen. Emellett szankciókat vetett ki kritikusaira – köztük a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráira –, gyakorlatilag elvágva őket az amerikai cégekkel való üzleti kapcsolatoktól. Az érintettek beszámolói szerint bankszámláikat lezárták, elvesztették hozzáférésüket amerikai technológiai szolgáltatásokhoz, és más amerikai rendszerekből is kizárták őket.

Franciaország Windowsról való áttérésének bejelentése néhány hónappal azután történt, hogy a kormány közölte: leáll a Microsoft Teams használatával videókonferenciákhoz, és helyette a francia fejlesztésű Visio rendszert vezeti be, amely a nyílt forráskódú, végpontok közötti titkosítást biztosító Jitsi technológiára épül.

A francia kormány azt is közölte, hogy az év végéig egy új, megbízható platformra migrálja az egészségügyi adatkezelési rendszerét.”

Forrás:
Franciaország Linuxra vált a Windowsról, hogy csökkentse a függőségét; IT Business; 2026. április 10.
Eredetiben:
France to ditch Windows for Linux to reduce reliance on US tech; Zack Whittaker; TechCrunch; 2026. április 10.

A mesterséges intelligencia és az adatalapú közigazgatás kapujába lépett Tata

„A mesterséges intelligencia segítségével lép szintet Tata a városüzemeltetésben. Az önkormányzat „élő laborként” csatlakozott a nemzetközi fejlesztési projekthez. A City AI tatai programja minta lehet másoknak is.

A mesterséges intelligencia és az adatalapú közigazgatás kapujába lépett Tata. A Városházán tartott projektzáró eseményen bemutatták a City AI tatai platformját, amely egyetlen közös adatbázisba integrálja a város működésével kapcsolatos információkat, segítve ezzel a hatékonyabb tervezést és a precízebb döntéshozatalt.

Tata városa ismét úttörő szerepet vállalt a hazai települések között: a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal „élő laborként” vett részt a City AI elnevezésű kísérleti fejlesztési projektben. A program célja egy olyan adatgyűjtő platform létrehozása, amely az eddig egymástól független, szigetszerűen létező városi adatokat egyetlen térképalapú felületen (dashboardon) teszi elérhetővé és elemezhetővé.

Bemutatták a City AI tatai programját

A tata.hu beszámolója szeirnt a projekt egy széles körű nemzetközi együttműködés része, amelyben hat ország kereste azokat a helyi megoldásokat, amelyek javíthatják a közszolgáltatások minőségét és az ügyfélélményt. Dr. Zsombok László, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. senior szakértője a tatai záróeseményen hangsúlyozta: az önkormányzatok hatalmas adatvagyonnal rendelkeznek, ám ez sokszor nem strukturált.

– Ez a projekt rávilágít arra, hogy a települési önkormányzat rendelkezésére álló adatmennyiség mennyiben és hogyan használható fel különböző predikciók készítésére a helyi tervezésben, városfejlesztésben, pályázatok előkészítésében, vagy éppen a közlekedésszervezés terén – magyarázta a szakértő.

Tata, az úttörő „élő labor”

A város vezetése számára a részvétel nem csupán technológiai kísérlet, hanem válasz a modern kor kihívásaira. Dr. Horváth József jegyző kiemelte, hogy Tata eddig is élen járt az innovatív megoldásokban – utalva a Ramsari Város címre vagy a környezetvédelmi rendeletekre –, így természetes volt az elmozdulás az adatalapú működés irányába.

Az informatika gyors fejlődése és az internet elterjedése miatt naponta hatalmas mennyiségű információ zúdul a hivatalra. A City AI projekt egy olyan információs bázis motorjaként szolgálhat, amely mesterséges intelligencia segítségével képes feldolgozni és elemezni ezt a robusztus adathalmazt, ezzel közvetlen támogatást nyújtva az önkormányzati döntéshozóknak.

A jövő a számok mögött

A pilot program tapasztalatai alapján a City AI nemcsak a hivatal belső folyamatait teheti hatékonyabbá, hanem hosszú távon a városlakók mindennapjait is javíthatja. Legyen szó a forgalomszervezés optimalizálásáról vagy a városfejlesztési projektek pontosabb időzítéséről, az adatok integrálása révén Tata felkészülten várhatja a digitális társadalom következő lépcsőfokait.”

Forrás:
Tata ismét úttörő: Mesterséges intelligenciával fejlesztik a várost; Kemma; 2026. április 7.

Abony hivatalos oldalán elindult a mesterséges intelligencia alapú csetbot

„Abony újabb lépést tett a modern, ügyfélközpontú közigazgatás felé. A város hivatalos oldalán elindult a mesterséges intelligencia alapú chatbot, amely éjjel-nappal segíti a településen élőket.

Pető Zsolt polgármester tájékoztatása szerint már elérhető a város hivatalos oldalán az új, mesterséges intelligencia alapú digitális asszisztens, a jobb alsó sarokban található „kéttorony” ikonra kattintva. A fejlesztés célja a gyorsabb tájékoztatás, a folyamatos elérhetőség, illetve az egységes és hiteles információk biztosítása.

Ebben segítheti a mesterséges intelligencia az abonyiakat

A rendszer képes arra, hogy a város hivatalos dokumentumai és adatai alapján válaszolja meg a városlakók kérdéseit, így naprakész és megbízható információt szerezhetnek. A rendszer akkor is válaszol, amikor a hivatal zárva tart, így bármikor tájékoztatást kaphatnak az ügyintézési határidőkről, a helyi rendeletekről, a programokról és eseményekről – ráadásul több nyelven is. A rendszer nem csupán egy virtuális okosasszisztens, hanem egy Abonyra szabott rendszer, emelte ki a polgármester.”

Forrás:
Egy kattintás és válasz jön, éjjel is működik az újfajta ügyintézés Abonyban; Nyitrai Fanni; Szoljon.hu; 2026. április 7.

Mesterséges intelligencia (MI)

Az OpenAI elképzelése a mesterséges intelligencia által vezérelt gazdaságról: állami vagyonalapok, robotadó és a négynapos munkahét

„Ahogy a kormányok próbálják tervezni a szuperintelligens gépek gazdasági hatásait, az OpenAI egy szakpolitikai javaslatcsomagot tett közzé, amely felvázolja, hogyan alakulhat át a vagyon és a munka az úgynevezett „intelligencia korszakában”. Az elképzelések ötvözik a hagyományosan baloldali megoldásokat – például a közvagyonalapokat és a kibővített szociális biztonsági hálót – egy alapvetően kapitalista, piaci alapú gazdasági keretrendszerrel.

Az OpenAI javaslatai lényegében egy kívánságlistát jelentenek: egy nyilvános állásfoglalást arról, hogyan látja a 852 milliárd dolláros vállalat a világ átalakulását egy olyan korszakban, ahol a mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át a munkát és a gazdaságot.

A javaslatok egy olyan időszakban jelentek meg, amikor fokozódik az aggodalom az MI miatt, különösen a munkahelyek megszűnése, a vagyon koncentrációja és az adatközpont-építések kapcsán. Emellett egybeesnek azzal is, hogy a Trump-adminisztráció egy nemzeti MI-keretrendszer kialakításán dolgozik, valamint a félidős választások közeledtével, ami kétpárti pozicionálási szándékra utal. Ezzel párhuzamosan közvetlen politikai támogatás is megjelenik: az OpenAI elnöke, Greg Brockman – aki milliókkal támogatta Donald Trumpot – és más tech-milliárdosok több százmillió dollárt irányítottak olyan szuper PAC-ekbe, amelyek enyhébb MI-szabályozást támogatnak.

Az OpenAI javasolt keretrendszere három fő célt emel ki: az MI által generált jólét szélesebb körű elosztása, a rendszerszintű kockázatok csökkentését szolgáló védelmi mechanizmusok kiépítése, valamint az MI-hozzáférés széles körű biztosítása, hogy a gazdasági erő és lehetőségek ne koncentrálódjanak túlzottan.

A vállalat javasolja az adóteher áthelyezését a munkáról a tőkére. Bár konkrét társasági adókulcsot nem nevez meg – amelyet Trump első ciklusa alatt 35%-ról 21%-ra csökkentettek –, az OpenAI figyelmeztet, hogy az MI által hajtott növekedés alááshatja azokat az adóalapokat, amelyek a társadalombiztosítást, egészségügyi ellátást és lakhatási támogatásokat finanszírozzák, mivel a vállalati profitok nőnek, miközben a munkajövedelmek szerepe csökken.

„Ahogy az MI átalakítja a munkát és a termelést, a gazdasági tevékenység szerkezete is eltolódhat – növekedhetnek a vállalati profitok és tőkenyereségek, miközben csökkenhet a munkajövedelmek és a bérjárulékok szerepe” – írja az OpenAI.

A vállalat magasabb adókat javasol a vállalati jövedelmekre, az MI-alapú hozamokra vagy a felső jövedelmi kategóriák tőkenyereségére. Felmerül a robotadó lehetősége is – ezt Bill Gates már 2017-ben javasolta –, amely szerint a robot ugyanannyi adót fizetne, mint az az ember, akit kivált.

A dokumentum tartalmaz egy közvagyonalap létrehozására vonatkozó javaslatot is, amely révén az amerikaiak automatikusan részesedést szereznének az MI-vállalatokban és infrastruktúrában, akkor is, ha nem fektetnek be a piacokon. Az ebből származó hozamokat közvetlenül az állampolgárok között osztanák szét.

A javaslatok között több, a munkavállalókra fókuszáló elem is szerepel, például a négynapos munkahét állami támogatása bércsökkentés nélkül – összhangban azzal az iparági ígérettel, hogy az MI javítja a munka–magánélet egyensúlyt. Emellett az OpenAI javasolja, hogy a vállalatok növeljék a nyugdíj-hozzájárulásokat, nagyobb részt vállaljanak az egészségügyi költségekből, valamint támogassák a gyermek- és idősgondozást.

Ugyanakkor ezek a javaslatok elsősorban vállalati felelősségként jelennek meg, nem pedig állami kötelezettségként, így kevésbé foglalkoznak azokkal, akik az automatizáció miatt elveszítik a munkájukat.

Az OpenAI javasol továbbá hordozható juttatási számlákat is, amelyek a munkavállalóval együtt „követik” őt munkahelyváltás esetén, bár ezek is nagyrészt munkáltatói vagy platform-hozzájárulásoktól függnek, és nem jelentenek teljes körű állami védelmet.

A vállalat elismeri, hogy az MI kockázatai túlmutatnak a munkahelyek megszűnésén: ide tartozik a visszaélések lehetősége állami vagy rosszindulatú szereplők részéről, valamint az a kockázat, hogy a rendszerek kikerülnek az emberi kontroll alól. Ennek kezelésére javasolja veszélyes MI-rendszerek korlátozását, új felügyeleti szervek létrehozását, valamint célzott védelmi intézkedéseket például kibertámadások és biológiai fenyegetések ellen.

A biztonsági intézkedések mellett növekedési javaslatok is szerepelnek, például az elektromos infrastruktúra bővítése az MI energiaigényének kielégítésére, valamint az MI-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása támogatásokkal, adókedvezményekkel vagy állami részesedéssel. Az OpenAI szerint az MI-t közszolgáltatásként kellene kezelni, ezért javasolja, hogy az ipar és a kormány együttműködve biztosítsa, hogy az MI megfizethető és széles körben elérhető maradjon, ne csak néhány vállalat kezében összpontosuljon.

A javaslatcsomag fél évvel azután jelent meg, hogy a rivális Anthropic közzétette saját szakpolitikai tervét az AI által okozott gazdasági átalakulás kezelésére.

„A gazdasági és társadalmi szerveződés új szakaszába lépünk, amely alapjaiban alakítja át a munkát, a tudást és a termelést” – írja az OpenAI. A vállalat szerint ehhez „egy új iparpolitikai megközelítésre van szükség, amely biztosítja, hogy a szuperintelligencia mindenki javát szolgálja”.

Az OpenAI eredetileg nonprofit szervezetként jött létre azzal a céllal, hogy az MI az egész emberiség javát szolgálja. Tavaly azonban profitorientált vállalattá alakult, ami kritikákat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethető-e a küldetése a részvényesek felé fennálló kötelezettségeivel.

A vállalat korábbi gazdasági átalakulási korszakokra, például az ipari forradalomra hivatkozik, kiemelve, hogy az olyan intézkedések, mint a New Deal, biztosították, hogy a növekedés szélesebb körű lehetőségekké és nagyobb biztonsággá alakuljon át – új intézmények, munkavédelmi szabályok, szociális hálók és az oktatáshoz való hozzáférés bővítése révén.

„A szuperintelligenciára való átállás még ambiciózusabb iparpolitikát igényel, amely tükrözi a demokratikus társadalmak képességét arra, hogy közösen, nagy léptékben formálják gazdasági jövőjüket, és biztosítsák, hogy a szuperintelligencia mindenki számára előnyös legyen” – áll az OpenAI közleményében.”

Forrás:
Az OpenAI víziója az AI-alapú gazdaságról; IT Business; 2026. április 7.
OpenAI’s vision for the AI economy: public wealth funds, robot taxes, and a four-day workweek; Rebecca Bellan; TechCrunch; 2026. április 6.
Industrial Policy for the Intelligence Age: Ideas to Keep People First; OpenAI; 2026. április 3. (PDF)

Informatikai infrastruktúra és üzemeltetés – az MI-ráfordítások megtérülése továbbra is kétséges

„A Gartner mérései szerint az MI projektek (az informatikai infrastruktúra és üzemeltetés területén. Szerk.) alig több mint negyede sikeres üzleti szempontból, ötöde pedig teljes kudarc. De ezért nem az MI a hibás.

Pozitív jóslatok sokasága és talán ugyanannyi negatív mérés röpköd a világban az MI-bevezetések sikerességével kapcsolatban. Tavaly augusztusban a MIT – Massachusetts Institute of Technology egy kutatása borzolta a kedélyeket, amely 95 százalékos sikertelenségi rátát mért. Majd jött pár hónappal később a McKinsey egy 88 százalékos kudarcaránnyal (The state of AI in 2025: Agents, innovation, and transformation). De mindkét elemzés hangúlyozta: a kudarc oka sok esetben a túlzott elvárás a fejlesztések hatókörével és termőre fordulásához szükséges időtávval kapcsolatban.

A Gartner most hozta ki azt az elemzését, amelyhez az adatokat nagyjából a McKinsey-tanulmány megjelenésével egy időben, tavaly novemberben és decemberben gyűjtötte. Az elemző cég közel 800 infrastruktúraért és üzemeltetésért felelős vezetőt kérdezett meg (a szabadon hozzáférhető összefoglalóból sajnos nem derül ki, hogy globális mintával dolgoztak-e). A válaszok szerint a use case-eknek mindössze 28 százaléka sikeres üzletileg, azaz felel meg a megtérülési elvárásoknak. 20 százalékuk ebből a szempontból teljesen kudarc.

Ennél azonban érdekesebb, hogy mi áll a siker és a kudarc mögött. Azoknak a vezetőknek a 77 százaléka, akik legalább egy használati esetet sikerre vittek, arra vezetik vissza a pozitív végeredményt, hogy szervesen tudták integrálni az MI-t meglévő munkafolyamatokba és rendszerekbe, valamint hogy a projekt teljes körű támogatást kapott az üzleti vezetőktől.

Melanie Freeze kutatási igazgató a teljes kudarccal végződő projekteket (az a bizonyos 20 százalék) klasszikus hibákra vezette vissza. A terv túl ambiciózus volt, vagy rosszul határozták meg a projekt hatókörét (scope). „Az a mesterséges intelligencia, amely nem illeszkedik a szervezet működésébe, egyszerűen nem tud megtérülni” – mondta.

Ezeket a hibákat a megkérdezett vezetők többsége azonosította. 57 százalékuk számolt be legalább egy olyan kudarcos projektről, ahol túl sok eredményt vártak és túl gyorsan. Azt feltételezték ugyanis, hogy az MI bevezetése egy csapásra automatizálja az összetett feladatot, csökkenti a költségeket, sőt: megold olyan problémákat, melyekkel régóta küzd a szervezet.

Kiderült azonban, hogy az infrastruktúrát és az üzemeltetési folyamatokat legfeljebb elméletben könnyű az MI igájába hajtani. A válaszadók leggyakrabban az automatikus hibaelhárítás, az önjavító infrastruktúrák, valamint ügynökvezérelt munkafolyamatok esetében szembesültek azzal, hogy az MI sokkal rosszabbul szerepel az (el)vártnál.

A kudarcért azonban legfeljebb csak részben felelős az MI. A válaszadók a sikertelenséget ugyanakkora arányban (38-38 százalék) vezették vissza a szükséges készségek hiányára, mint a rossz adatminőségre.

Akkor lesz ROI, ha nem lázálmokat kergetünk

A Gartner három sikertényezőt azonosított.

● A sikeres bevezetéseket jegyző válaszadók 33 százaléka állította, hogy az MI-projektjeik soha nem mellékprojektként futnak, hanem a már használt rendszerekbe és folyamatokba ágyazottan. Ezáltal az MI gyorsan a mindennapi működés része lesz.

● Kell erős vezetőség támogatás. A sikeres projekteket lezárók 26 százaléka teljes körű vezetői támogatást élvezett, és 25 százalékuk építhetett funkciókon átívelő együttműködésre. A vezetői támogatás nemcsak a finanszírozást biztosítja, hanem segít az akadályok elhárításában és a prioritások összehangolásában is.

● Legyen felkészült a vezető. Ez az előfeltétele annak, hogy reális használati eseteken kezdjen el dolgozni a csapatával. A kutatás szerint a technológia főleg az IT-szolgáltatásmenedzsment (ITSM) és felhős műveletek terén vált be.

Az elmúlt néhány hónap elemzései összességében egy irányba mutatnak: nem azt bizonyítják, hogy az MI-ben nincs üzleti érték. Inkább arra figyelmeztetnek, annak kinyerése talán hosszabb időt vesz igénybe, mint arra sokan számítottak.

Érdemes visszanyúlni a Lufthansa Industry Solutions tavalyi elemzéséhez is, amely így összegzi a helyzetet: az MI-alapú automatizálás sikere nem garantált, de ha egy cég lemond róla, azzal rontja a versenyképességét.”

Forrás:
A ROI továbbra sem erőssége a mesterséges intelligenciának; Bitport.hu; 2026. április 8.
Eredetiben:
Gartner Says AI Projects in I&O Stall Ahead of Meaningful ROI Returns – Q&A with Melanie Freeze; Gartner; 2026. április 7.
Az említett „Informatikai infrastruktúra és üzemeltetés” a cikkben: infrastructure and operations (I&O), azaz a szervezetek tevékenységét támogató, valamint a teljesítményt, a biztonságot és a megbízhatóságot biztosító informatikai rendszerek – mind fizikai, mind felhőalapú – kezelése és karbantartása.

Kiborgok, kentaurok és önautomatizálók: a mesterséges intelligencia háromféle felhasználási módja

„A szakmai munkában zajló ember-MI együttműködésről szóló kutatások eddig főleg azt nézték, hogyan használják a tudásmunkások az MI-t egy-egy elszigetelt helyzetben, többnyire közvetlenül a döntéshozatal pillanatában. A generatív MI, vagyis a GenMI (GenAI) azonban ezt alapjaiban bővíti ki: a kapcsolat nem egyetlen döntési pontra korlátozódik, hanem folyamatos beszélgetéssé válik, amely végigkíséri az egész munkafolyamatot.

A Boston Consulting Group 244, világszerte dolgozó vezetési tanácsadóján végzett terepkutatás azt vizsgálta, hogyan néz ki a közös ember-GenMI döntési munkafolyamat a gyakorlatban. A kutatók három jellegzetes együttműködési módot azonosítottak az ember és a gép közös tudásalkotásában. Ezek a következők: összeolvadó tudás-alkotás, irányított tudás-alkotás és átengedett tudás-alkotás. A gyakorlatban ezek három jól elkülöníthető szereptípusként jelentek meg: a „kiborgok”, a „kentaurok” és az „önautomatizálók”.

A kutatás szerint minden ember-MI közös problémamegoldás mögött két alapvető kérdés húzódik meg: ki dönti el, hogy mit kell megcsinálni, és ki határozza meg, hogyan történjen meg. Ez a két kérdés mutatja meg igazán az ember-MI együttműködés szerkezetét: nemcsak azt, mire használják a GenMI-t, hanem azt is, ki irányítja a munkafolyamatot, és hogyan oszlik meg ténylegesen a munka az ember és a gép között.

A különböző munkamódok eltérő tanulási pályákat is eredményeztek. A kentaurok fejlesztették a saját szakterületi tudásukat, vagyis egyre jobbak lettek abban, amihez eredetileg is értettek. A kiborgok közben új, GenMI-hez kapcsolódó készségeket építettek fel, tehát egy újfajta MI-szakértelmet szereztek. Az önautomatizálók viszont sem a szakterületi tudásukat, sem az MI-hez kapcsolódó tudásukat nem fejlesztették érdemben.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy ami első ránézésre ugyanannak az „ember a folyamatban” típusú döntési modellnek tűnik, az a valóságban három nagyon különböző módon működhet. És ezek a különbségek komoly következményekkel járnak arra nézve, hogyan tanulunk, hogyan fejlődünk a munkánkban, és milyen irányba alakul a munka jövője.”

Forrás:
Cyborgs, Centaurs and Self-Automators: The Three Modes of Human-GenAI Knowledge Work and Their Implications for Skilling and the Future of Expertise; Steven Randazzo, Hila Lifshitz-Assaf, Katherine Kellogg, Fabrizio Dell’Acqua, Ethan R. Mollick, François Candelon, Karim R. Lakhani; The Wharton School Research Paper, Harvard Business School Working Paper No. 26-036, Harvard Business School Technology & Operations Mgt. Unit Working Paper No. 26-036SSRN; SSRN; 2025. december 8.
3 ways to use AI: Are you a cyborg, a centaur, or a self-automator?; Dylan Wash; MIT Sloan School of Management; 2026. március 25.

A szoftverfejlesztői állások eltűnésének veszélyét jelentősen eltúlozzák

„A mesterséges intelligencia gyorsítja a munkát, de attól még nagy szükség van tapasztalt programozókra. Az MI átveszi a rutinszerű kódírás egy részét, de a vállalatok új feladatokat és szerepeket adnak a fejlesztőknek.

A Washingtoni Egyetem informatikai és mérnöki hallgatóit a tavaszi szünet után egy meglepő e-mail fogadta, amelyet a tanszék vezetője küldött nekik. A levélben célja a diákok megnyugtatása volt, mert sokuk aggódik a mesterséges intelligencia és az informatikai karrier jövője miatt. Magdalena Balazinska, az intézmény Paul G. Allen Számítástudományi és Mérnöki Iskolájának igazgatója több mint kétezer hallgatónak írta: „Azért keresem meg önöket, mert folyamatosan olyan aggodalmakról hallok, amelyek az MI és a számítástudományi pályák jövőjével kapcsolatosak.” Leszögezte, hogy az informatika szakos hallgatók többsége továbbra is teljes munkaidős mérnöki állást kap majd a szakmában a diploma megszerzése után. Üzenete egyértelmű volt: az MI nem megszünteti az álláslehetőségeket, hanem inkább bővíti azokat.

Az MI lehetővé teszi, hogy kevesebb emberrel is több munkát lehessen elvégezni. Az olyan eszközök, mint az Anthropic Claude rendszere vagy az OpenAI Codex megoldása minden eddiginél gyorsabban képesek programkódot előállítani. Ez természetesen sokakban azt a félelmet kelti, hogy a mesterséges intelligencia egyszer teljesen kiváltja a szoftverfejlesztők munkáját. A Salesforce vezérigazgatója, Marc Benioff például azt mondta, hogy vállalata tavaly már nem vett fel új mérnököket, és a felmérések szerint az MI a jövőben kevesebb szoftverfejlesztői álláshoz vezet majd. A szoftverfejlesztés gyors átalakulása sokak szerint előrejelzi azt is, hogy az MI más szakmákban milyen hatást fog kiváltani.

A munkaerőpiaci adatok azonban más képet mutatnak. A fejlesztői állások száma jelenleg növekszik. A vállalatok úgy számolnak, hogy az MI segítségével sokkal több szoftvert lehet majd létrehozni, mivel gyakorlatilag bárki képes lehet programozni ezekkel az eszközökkel. Ez viszont növeli az igényt a tapasztalt mérnökök iránt, akik képesek irányítani és kialakítani ezeket a rendszereket. A mesterséges intelligencia tehát nem eltünteti a munkát, hanem átalakítja a szoftverfejlesztők feladatait. A fejlesztők ma már kevesebb rutinszerű kódírással foglalkoznak, és több időt töltenek azzal, hogy felügyeljék az MI által vezérelt kódíró ügynökök működését. Az autonóm botok önállóan képesek feladatokat végrehajtani, és a mérnökök ezzel párhuzamosan egyre több időt fordíthatnak a szoftverek felépítésének megtervezésére, valamint új ötletek kidolgozására.

Az átmenet azonban kaotikus időszakot hoz. Azok a mérnökök, akik nem szívesen használják az MI-eszközöket, vagy nehezen tartják a lépést az új technológiával, hátrányba kerülhetnek. A munkaerőpiaci adatok szerint az álláshirdetések száma tovább nő. Az Indeed álláskereső oldalon a szoftvermérnöki pozíciók hirdetései éves szinten 11 százalékkal emelkedtek, ami gyorsabb növekedés, mint az összes álláshirdetés átlaga. A Citadel Securities elemzése szerint a vállalatok növelik szoftverfejlesztési költségvetésüket, és több embert alkalmaznak. A Bank of America felmérése szintén azt mutatja, hogy a cégek bővítik fejlesztői csapataikat. A hosszú távú kilátások kedvezőek: az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint a szoftverfejlesztői foglalkoztatás 2034-ig 15 százalékkal nőhet.

James Bessen, a Boston Egyetem igazgatója szerint a gyors technológiai változásokkal jellemezhető iparágak történelmileg gyakran munkahelyteremtést hoznak. A szoftverfejlesztés most hasonló folyamaton mehet keresztül. Az új technológiák nemcsak helyettesítik az emberi munkát gépekkel, hanem csökkentik az árakat és javítják a termékek minőségét is. Ez növeli a keresletet, ami végül több munkahelyet hoz létre. Bessen példaként a 19. századi textilipart említette. Az automatizáció jelentősen csökkentette a textilgyártás költségeit, ami a pamutszövet fogyasztását százszorosára növelte. A textilipari foglalkoztatás egészen az 1960-as évekig meredeken emelkedett.

A sikeres vállalatok a fiatal, MI-eszközöket rutinszerűen használó alkalmazottakat össze tudják kapcsolni a tapasztalt szakemberekkel, akik jól ismerik az iparágat – hangsúlyozta Frank Nagle, a Massachusetts Institute of Technology munkatársa. Az IBM például megháromszorozza a belépő szintű alkalmazottak felvételét az Egyesült Államokban, beleértve a szoftverfejlesztőket is. Neel Sundaresan, a vállalat automatizálási és MI részlegének vezetője szerint a fiatal mérnökök az MI segítségével már olyan feladatokat is el tudnak végezni, amelyek korábban tapasztalt fejlesztőket igényeltek. Az IBM-nél a munka jellege is megváltozott. A rutinszerű kódírás helyett a fejlesztők ma inkább közvetlenül az ügyfelekkel dolgoznak, és meghatározzák, milyen funkciókat lehet létrehozni MI segítségével. „Mivel a szerep változik, olyan emberekre van szükségünk, akik képesek együtt fejlődni vele.” – mondta Sundaresan.

Az Intuit pénzügyi technológiai vállalat, amely a TurboTax és a Credit Karma szolgáltatásokat is működteti, szintén több pályakezdő fejlesztőt vesz fel. A cég technológiai igazgatója szerint ezek a fiatal szakemberek már úgy nőttek fel, hogy természetesen használják az MI-t, és gyakran jobban értik ezt a technológiát, mint a pályájuk közepén járó dolgozók. Néhány évvel ezelőtt egy fejlesztő minden egyes kódsort saját maga írt meg. Ma az Intuit mérnökei inkább a bonyolultabb szoftvertervezési feladatokra koncentrálnak. Emellett több időt töltenek az ügyfelek problémáinak megoldásával, például banki tranzakciók automatikus kategorizálásával vagy fizetési emlékeztetők létrehozásával.

Mindezek ellenére a fejlesztők számára ez továbbra is bizonytalan időszak. Miközben a vállalatok egyre többet költenek MI-re, igyekeznek csökkenteni a költségeiket is. Tavaly sok frissen végzett informatikus nehezen talált munkát, és olyan óriáscégek, mint az Oracle, az Amazon vagy a Microsoft az elmúlt hónapokban több tízezer dolgozót bocsátottak el. A dolgozók ezért igyekeznek alkalmazkodni az új korszakhoz. Az MI fejlődése olyan gyors, hogy a szakembereknek folyamatosan új készségeket kell elsajátítaniuk, és meg kell tanulniuk, hogyan használják a technológiát a saját előnyükre. Magdalena Balazinska erre válaszul azt tanácsolta a Washingtoni Egyetem hallgatóinak, hogy „gyűrjék fel az ingujjukat”, fogadják el a változást, és folytassák a tanulást. Szerinte a nyugdíjig még számos technológiai áttörés várható, de éppen ez teszi ezt a területet igazán izgalmassá.”

Forrás:
A szoftverfejlesztői állások eltűnése jelentősen el van túlozva; SG.hu; 2026. április 9.
Eredetiben:
The demise of software engineering jobs has been greatly exaggerated; Nathaniel Meyersohn; CNN; 2026. április 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kína az MI iskolai, oktatási használatát tervezi, miközben felgyorsítja a digitális átállást

„Kína egy „MI Plusz Oktatás” kezdeményezés elindítását tervezi, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) már korai szakaszban beépítse az iskolai oktatásba, miközben az ország felgyorsítja a technológia fejlesztésére és gazdaságának az egyre inkább digitális jövőhöz való igazítására irányuló erőfeszítéseit.

A kínai Oktatási Minisztérium pénteki közlése szerint Kína 2030-ra olyan átfogó MI-oktatási rendszert kíván létrehozni, amely az oktatás minden szintjére kiterjed, és a szélesebb nyilvánosságot is eléri. A terv felvázolja az általános és középiskolai MI-oktatás bevezetésének felgyorsításához szükséges lépéseket, ideértve önálló tantárgyak bevezetését, valamint azt a törekvést, hogy a témát különböző diszciplínákon átívelően is beépítsék az oktatásba. Emellett arra is ösztönzi az iskolákat, hogy az MI-hez kapcsolódó tanulási elemeket vigyék be a tanórán kívüli programokba és a gyakorlati foglalkozásokba is, vagyis a diákok ne csak az osztályteremben találkozzanak a témával.

Az egyetemeken a javaslat ennél is tovább megy: azt szorgalmazza, hogy az MI váljon valamennyi hallgató számára az alap tanterv részévé. A felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy olyan interdiszciplináris kurzusokat dolgozzanak ki, amelyek az MI-t más tudományterületekkel kapcsolják össze. Ezzel párhuzamosan az egyetemeket abba az irányba terelnék, hogy képzési programjaikat az átalakuló iparágakhoz igazítsák, és új szakokat indítsanak a feltörekvő technológiák és új üzleti modellek által támasztott igények kielégítésére.

A terv szerint az MI a tanítás támogatásában is szerepet kapna, például a digitális eszközök szélesebb körű alkalmazásával csökkentenék a tanárok adminisztratív terheit és javítanák a hatékonyságot. A dokumentum javasolja a technológia alkalmazását a házi feladatok kezelésének támogatására, valamint az intelligens értékelés, a kérdés–válasz rendszerek és a korrepetálás fejlesztésére.

A terv azt is indítványozza, hogy az MI segítségével elemezzék az osztálytermi interakciókat, és így a tanárok olyan visszajelzéseket kapjanak, amelyek finomíthatják oktatási módszereiket. Emellett felveti az MI bevonását a tanári képesítő vizsgákba és a tanúsítási folyamatokba is.”

Forrás:
China moves to bring AI into classrooms as it accelerates digital push; Xinhua; 2026. április 10.

Chronos: az MI-történész

„A történeti kutatások felgyorsítását és az archív források feldolgozását célzó új mesterséges intelligencia rendszert, a Chronost mutatták be az Oxfordi Egyetem és a Fraunhofer HHI kutatói – derül ki a szakemberek által az arXiv preprint szerveren közzétett legújabb tanulmányból. A technológia lehetővé teszi, hogy a történészek programozói tudás nélkül, természetes nyelvi utasításokkal nyerjenek ki adatokat a digitalizált elsődleges forrásokból.

A Lorenz Hufe, Niclas Griesshaber és kutatótársaik által fejlesztett Chronos rendszer első modulja a gépi látást és nyelvi feldolgozást ötvöző vizuális-nyelvi modelleken (VLM) alapul. A közzétett műszaki jelentés szerint a szoftver a „Pi” nevű ágens-keretrendszerre épül, amelynek segítségével a felhasználók egy egyszerű csevegőfelületen keresztül hozhatnak létre testreszabott adatkinyerési folyamatokat.

A rendszer különlegessége, hogy nem egy előre rögzített informatikai struktúrát kényszerít a kutatókra, hanem képes alkalmazkodni a rendkívül heterogén történelmi források – például 19. századi városi címtárak, szabadalmi lajstromok vagy kézzel írt összeírások – egyedi elrendezéséhez és archaikus szóhasználatához.

A kutatóknak csupán le kell írniuk a feladatot, a Chronos pedig önállóan azonosítja a releváns oldalakat, teszteli az adatkinyerési szabályokat, majd a jóváhagyást követően kötegelve dolgozza fel a dokumentumokat, végül strukturált adatbázist hoz létre a beszkennelt iratokból.

A digitális bölcsészet új korszaka

A mesterséges intelligencia tudományos alkalmazása az elmúlt években rohamosan terjedt a természettudományok, például a fizika, az orvostudomány és a biológia területén, a történettudományban azonban az adaptáció eddig jelentősen elmaradt. A történeti kutatás módszertana – amely a források folyamatos kritikáján, a primer iratok interpretációján és a tágabb történelmi kontextus értelmezésén alapul – alapvetően eltér a természettudományos, kvantitatív kísérletektől.

Bár a nagyszabású nemzetközi digitalizációs projektek révén az elmúlt két évtizedben levéltári iratok milliói váltak online elérhetővé, ezeknek a puszta képi másolatoknak a strukturált, számítógépes elemzésre alkalmas adatokká alakítása hagyományosan rendkívül lassú, nagy emberi erőforrást igénylő manuális munkát követelt meg a tudományos intézetektől.

A most kifejlesztett AI-történész asszisztens ezt a módszertani akadályt hárítja el, áthidalva a hagyományos forrásfeldolgozás és a modern számítástechnika közötti szakadékot. A technológia nemcsak felgyorsítja a kutatást, hanem olyan hatalmas iratanyagok (úgynevezett big data) elemzését is lehetővé teszi, amelyek puszta kiterjedésük okán eddig feldolgozhatatlanok voltak az egyes történészek vagy kisebb kutatócsoportok számára.

A fejlesztő kutatók a tanulmányban ugyanakkor a technológia korlátaira és hosszú távú etikai kihívásaira is felhívják a figyelmet. A vizuális-nyelvi modellek a bonyolult szerkezetű vagy rossz fizikai állapotú archív dokumentumok esetében továbbra is hajlamosak a „hallucinációra”, azaz a téves vagy nem létező adatok generálására.

További aggályokat vet fel a nagy, zárt forráskódú kereskedelmi modellektől való függőség, amely adatvédelmi és szuverenitási kérdéseket, valamint anyagi egyenlőtlenségeket teremthet a kutatóintézetek között. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a módszertani átláthatóság biztosítása kritikus fontosságú, hiszen ahogy a történészek a jövőben egyre inkább mesterséges intelligenciára bízzák a primer adatbázisok építését, úgy ezek az algoritmusok közvetve a múltról alkotott tudományos képet és a történelmi narratívákat is formálni fogják.”

Forrás:
AI gyorsítja a levéltári kutatást; Múlt-kor; 2026. április 8.
Towards the AI Historian: Agentic Information Extraction from Primary Sources; Lorenz Hufe, Niclas Griesshaber, Gavin Greif, Sebastian Oliver Eck, Philip Torr; arXiv; 2026. április 4.

Fenntartható fejlődés

Súlyos klímasokk érheti Európát

„A globális időjárási modellek drasztikus fordulatot jeleznek, ami már nyáron átírhatja az európai és hazai gazdasági kilátásokat. Egy évszázados rekordokat döntő klímajelenség formálódik, amelynek a hatásai a Kárpát-medencét is próbatétel elé állíthatják.

A nemzetközi meteorológiai és óceánkutató intézetek adatai jelentős éghajlati átrendeződést mutatnak, amely egy extrém erős szuper El Niño kialakulását hozhatja el. A Forbes magazin nemzetközi kiadása által is idézett kutatások szerint a globális klímamodellek – köztük az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal, valamint az európai középtávú időjárás-előrejelző központ jelzései – azt vetítik előre, hogy a korábban uralkodó La Niña-jelenség a végéhez közeledik. A számításaik alapján az átmeneti időszakot követően mintegy 60-62 százalék az esélye annak, hogy a nyár folyamán a Csendes-óceán térségében egy intenzív felmelegedési fázis kezdődik, ami az év végéig meghatározza a föld időjárását.

Kritikus óceáni anomália

Az El Niño-jelenség ezúttal erőteljesebb lehet a szokásosnál a az egyenlítői passzátszelek gyengülése és a Csendes-óceán keleti medencéjének felmelegedése miatt. Amikor a szelek veszítenek az erejükből, a meleg tengervíz visszaáramlik a partok felé, elfojtva a mélyből érkező hideg áramlatokat. A kutatók által használt relatív óceáni Niño-index adatai alapján a tengerfelszín hőmérsékleti anomáliája a kritikus régióban az esetek felében meghaladhatja a szezonális átlaghoz viszonyított 2,5 Celsius-fokos eltérést. Ez a kilengés jelenti a szuper El Niño kategória küszöbértékét. A jelenlegi előrejelzések alapján a formálódó anomália a korábbi, az 1982-esnél, az 1997-esnél vagy a 2015-ösnél is intenzívebb hőmérsékleti sokkot hozhat, megdöntve az elmúlt évszázad klímarekordjait.

Láncreakció a légkörben

A Csendes-óceán felett felhalmozódó hatalmas hőtöbblet hatása a globális futóáramlásokon keresztül a teljes föld időjárását módosítja. Míg Észak-Amerikában ez az atlanti hurrikánszezon mérséklődésében mutatkozhat meg, Európában egész más makrofolyamatokat indíthat el. A trópusi felmelegedés közvetve befolyásolhatja az észak-atlanti időjárást, ami a légnyomási rendszerek kontinensszintű eltolódásához vezet. Európa felett ez a láncreakció egy masszív anticiklon felépülését is elősegítheti a nyári hónapok során, megakasztva a megszokott légáramlást.

Régiós aszálykockázat

Amennyiben a Közép-Európa feletti magasnyomású képződmény tartósan rögzül, az megakadályozza a felhőképződést és eltéríti az óceán felől érkező csapadékos frontokat. Ennek következményeként a Kárpát-medencében is jelentősen megnőhet az aszályok és a tartós hőhullámok kialakulásának kockázata. E folyamatok gazdasági hatása itt válik a leginkább konkréttá. A talajnedvesség esetleges jelentős csökkenése ugyanis tovább gyorsítja a lokális felmelegedést, mivel a beeső napsugárzás energiája a párolgás hiányában teljes mértékben a légkör alsó rétegeit fűti tovább. Ez az öngerjesztő folyamat pedig a nyári mezőgazdasági hozamokat csökkentheti.

Szibériai fagyok?

Az időjárási láncreakció azonban nem érhet véget ősszel, a fél év múlva kezdődő téli időszakban is folytatódnak a problémák. Vagyis nő annak az esélye, hogy a magaslégkörben lassul és szétszakad a sztratoszférikus sarki örvény. Egy ilyen folyamat Észak-Európa felett egy újabb tartós blokkoló rendszert hozhat létre télen, extrém fagyos, szibériai légtömegeket irányítva a közép-európai térségbe. Ez azért probléma, mert hirtelen és rendkívüli terhelést jelenthet a fűtési infrastruktúrák és a teljes regionális energiahálózat számára.

Új kényszerpálya

A régiónk számára ezek a folyamatok már nem csupán elvont meteorológiai érdekességek, mivel ezen szélsőségek komoly gondot jelenthetnek. Mára ugyanis az energiaellátás és a mezőgazdaság sebezhetősége fontos kérdéssé lépett elő, ha ugyanis a nyári aszályok kiszárítják a termőföldeket, az nem csupán az élelmiszer-inflációt emeli, logisztikai problémát is okozhat az apadó Dunán. Továbbá az alapellátást biztosító erőművek hűtővízellátásának akadozása a hazai áramtermelés stabilitását is veszélyeztetheti egy olyan időszakban, amikor a hűtési energiaigény csúcsokat dönt.

A téli hónapokra jósolt fagyos szibériai időjárás pedig a sokat hangoztatott európai energiafüggetlenség legkomolyabb tesztje lehet. Egy extrém hidegbetörés ugyanis próbára teheti a kontinens földgáztartalékait és az ingadozó zöldenergiára támaszkodó villamosenergia-hálózatok rugalmasságát. Azaz csak reménykedhetünk, hogy a tudósok ezúttal túl pesszimistának bizonyulnak az előrejelzéseik terén. ”

Forrás:
Súlyos klímasokk érheti Európát; Halaska Gábor; Makronóm.eu; 2026. április 10.

Hőszennyezés: az adatközpontok akár 6 mérföldes körzetben is képesek hőszigeteket létrehozni

„Több Celsius-fokkal is melegebb lehet az adatközpontok környezetében egy friss kutatás szerint, és ez komolyabb probléma lehet némi kellemetlenségnél.

Az adatközpontok egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a rendkívüli energia- és vízigényük miatt – és akkor az általuk generált memóriaválságról még nem is esett szó.

Most egy újabb, igencsak aggasztó dologra derült fény az egyre csak terjedő adatközpontokkal kapcsolatban: kutatók szerint ugyanis komplett környékeket melegíthetnek fel, méghozzá jelentősen. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapításai szerint az adatközpontok 9,5 kilométeres körzetben hoznak létre úgynevezett hőszigeteket. Mint a Gizmodo kiemeli, hasonló hőszigetek gyakran alakulnak ki városközpontokban, mivel az épületek, az aszfalt és a városi infrastruktúra elemei hajlamosak visszatartani a hőt. Ezek azt eredményezik, hogy a városokban magasabb a hőmérséklet, mint más, közeli területeken.

Egyes kutatások szerint az ilyen városi hőszigetek nemcsak forróságot okoznak, hanem befolyásolják az esőzések kialakulását, súlyosbítják a légszennyezettség mértékét, sőt, a hőhullámokkal kapcsolatos halálesetek számát is növelhetik.

A mostani elemzés mögött álló kutatók távérzékelő platformokat használtak az elemzésükhöz, hogy felmérjék az MI-adatközpontok körzetében lévő területek felszíni hőmérsékleteit. Az eredmények azt mutatták, hogy az adatközpontok üzembe helyezése után a környező területek átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokkal nőtt. A kutatók úgy vélik, ez olyan, helyi mikroklímás zónákat eredményezett, amelyek világszerte több mint 340 millió embert érinthetnek. A szakemberek úgy vélik, több, már eddig is feljegyzett hőmérséklet-emelkedés is az adatközpontoknak tudható be, például a mexikói Bajío régióban is, ahol az adatközpontok megjelenése óta jelentős felszíni hőmérséklet-emelkedés figyelhető meg. A Gizmodo megjegyzi: a világ jelenleg is adatközpont-építési lázban ég, csak az Egyesült Államokban több ezer ilyen projekt áll építés vagy tervezés alatt.

A kutatócsapat úgy véli, a megoldás kétrétű, és a hardveres, valamint a szoftveres oldalra is kiterjed. Előbbi viszonylatában a félvezetőtechnológia terén elért fejlesztések alkalmazhatók lennének a hőterhelés egy részének elvezetésére. Szoftveres oldalon pedig a a fejlesztők azt gondolhatják újra, hogy hogyan hoznak létre MI-rendszereket – az erőforrásokat pedig arra összpontosíthatnák, hogy az energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontokat a fejlesztés központi részévé tegyék.”

Forrás:
Pusztító hatása lehet az emberekhez közel működő adatközpontoknak; HVG.hu; 2026. április 8.
Eredetileg:
Data Centers Create Heat Islands Stretching 6 Miles, Study Finds; Ece Yildirim; Gizmodo; 2026. április 3.

Kiberbiztonság

A Claude Mythos (Anthropic) kiberbiztonsági MI-áttörés – Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet

„A kiberbiztonsági iparág Claude Mythos iránti érdeklődése 2026 márciusának végén erősödött fel, amikor a Fortune magazin egy közel 3000 fájlt tartalmazó szivárgás alapján részleteket közölt az Anthropic egyik közelgő fejlesztéséről. A szivárgás egy hibásan konfigurált CMS rendszerből származott, és a vállalat később megerősítette az információk hitelességét. Kevesebb mint két héttel később az Anthropic hivatalosan is bejelentette a Mythos Preview-t, amely a Project Glasswing alapját képezi.

A Mythos nem pusztán iteratív fejlesztés, hanem egyértelmű generációs ugrás az Anthropic jelenlegi modelljeihez képest (Haiku, Sonnet, Opus). Egy új, „Copybara” nevű kategóriába sorolják, és a vállalat állítása szerint teljesítménye meghaladja az összes jelenlegi élvonalbeli AI-modellét.

A modell jól illeszkedik az agentikus AI irányzatba: képes autonóm módon cselekedni, kódot írni és komplex problémákat megoldani. Az Anthropic szerint a Claude Mythos Preview kiemelkedő kiberbiztonsági „tehetsége” az erős agentikus kódolási és érvelési képességekből fakad, ami által a program több szoftverfejlesztési feladatban is a legmagasabb pontszámokat érte el.

Fontos azonban kiemelni, hogy az Anthropic hagyományosan elővigyázatos beállítottságú cég, ezt jól mutatja például a Pentagonnal fennálló együttműködési patthelyzete is. A vállalat elsősorban nem kiberbiztonsági célokra fejleszt mesterséges intelligenciát, hanem általános tudományos és társadalmi hasznosításra. Ugyanakkor teljes mértékben tisztában van azzal, hogy az ilyen rendszerek rosszindulatú felhasználása komoly fenyegetést jelenthet.

Ez a kockázat a Mythos esetében különösen jelentős. A modell a közelmúltban több ezer zero-day sérülékenységet azonosított, amelyek közül sok kritikus besorolást kapott. Több évtizedes hibákat is feltárt: például egy 27 éves OpenBSD sebezhetőséget, illetve egy 16 éves videószoftver-hibát, amely korábban több millió automatizált tesztelési kísérlet ellenére is rejtve maradt. Emellett képes volt jogosultságszint-emelést elérni a Linux kernel több sérülékenységének láncba fűzésével.

Az Anthropic hosszú távon széles körben elérhetővé kívánja tenni a Mythos-t, azonban nyilvánvaló a veszély: az ilyen szintű kiberbiztonsági képesség rossz kezekben rendkívül súlyos következményekkel járhat. A vállalat már 2025 novemberében beszámolt az első dokumentált, AI által koordinált kiberkémkedési kampányról, ahol a támadók az agentikus AI-t nemcsak tanácsadóként, hanem a támadások végrehajtására is használtak.

A cég attól tart, hogy a Mythos képességei olyan gyors és kifinomult támadásokat tehetnek lehetővé, amelyekkel a védekezési mechanizmusok nem tudnak lépést tartani. Éppen ezért céljuk, hogy még a széles körű elterjedés előtt a védelmi oldalon hasznosítsák a technológiát.

Ennek jegyében indult el a Project Glasswing, amely alatt a Mythos Preview fut. A Glasswing célja a kritikus szoftverek biztonságának megerősítése, és olyan együttműködőket tudhat magáénak, mint az Amazon, Apple, Microsoft, Cisco, CrowdStrike vagy a Linux Foundation. A kezdeményezés mögött az a felismerés áll, hogy az AI fejlődési üteme rendkívül gyors, és a kiberbiztonsági védekezés csak összehangolt iparági együttműködéssel tud lépést tartani.

A Project Glasswing keretében több mint 40 további szervezet is hozzáférést kap a modellhez, hogy saját és nyílt forráskódú rendszereiket vizsgálják és erősítsék. Az iparági szereplők egyetértenek abban, hogy a hagyományos védelmi módszerek már nem elegendők, és az AI-alapú megközelítések elkerülhetetlenek.”

Forrás:
Az Anthropic bejelentette a Claude Mythost – Kiberbiztonsági AI-áttörés; Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet; 2026. április 9.
Eredetiben:
Anthropic Unveils ‘Claude Mythos’ – A Cybersecurity Breakthrough That Could Also Supercharge Attacks; Kevin Townsend; SecurityWeek; 2026. április 7.

Szakirodalom

A jó közigazgatási eljárás alapjogi és alapelvi szintű kihívásai a mesterséges intelligencia vonatkozásában

„Attól a pillanattól kezdve, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) és az automatizált döntéshozatali (ADM) rendszereket elkezdték alkalmazni a közigazgatási döntéshozatalban, a MI belépett a közigazgatási jog területére. A közigazgatási jog erős alkotmányos meghatározottsága és a jogállamiság általi meghatározása miatt ez az új körülmény indokolja a közigazgatási jog alkotmányos szempontból történő vizsgálatának szükségességét. Ez a tanulmány két szempontból vizsgálja: egyrészt, hogy a közigazgatási jog mely meglévő szabályai és elvei különösen relevánsak az ADM és a MI megjelenése szempontjából, és fordítva, mely új közigazgatási jogi szabályok és elvek indokolhatják a MI és az ADM fejlődését. Tanulmányunkban azonosítunk néhány olyan kérdést, amelyeket kulcsfontosságúnak tartunk a MI és az ADM, valamint a jó közigazgatási eljárás (tisztességes igazgatás) hagyományos elvei közötti kölcsönhatás szempontjából. Az emberi tényező áll a MI és az ADM alkalmazásának középpontjában: mennyire csökkenthető az emberi tényező a MI-n alapuló automatizált döntéshozatallal? Másrészt, elegendő-e az egyének felhatalmazása a döntéshozatali folyamatban a MI-rendszerek által támasztott kihívások kezeléséhez?”

Forrás:
A jó közigazgatási eljárás alapjogi és alapelvi szintű kihívásai a mesterséges intelligencia vonatkozásában; Patyi András, Váczi Péter; Jog, állam, politika; 17 (1).; 35-61. o.; DOI: 10.58528/JAP.2025.17-1.35; 2025

Az MI alkalmazásának előmozdítása az uniós országok közigazgatásban: jövőbeli irányok és lehetőségek az Apply AI, MI alkalmazási stratégia keretében

„Az Európai Bizottság 2025. október 8-án elfogadott Apply AI stratégiájára épülő jelentés azt vizsgálja, hogyan lehet felgyorsítani az MI alkalmazását az uniós országok közigazgatásában. A dokumentum abból indul ki, hogy a közszféra kulcsszereplője lesz annak, hogy az MI széles körben és érdemben elterjedjen Európában.

A jelentés szerint a közigazgatásnak stratégiai módon kell beépítenie az MI-t a működésébe: úgy, hogy közben ne csak a várható előnyöket, hanem a felmerülő kockázatokat is gondosan mérlegelje. Ehhez egy három elemre épülő keretet javasol: az MI alkalmazásának összhangba hozását az uniós szakpolitikákkal és szabályokkal; a közigazgatási intézmények képességeinek megerősítését; valamint az MI célzott használatát olyan nagy hatású területeken, ahol az kézzelfogható közértéket teremthet. A megközelítés alapja a valós szükségletek előzetes feltérképezése, illetve a hatások és kockázatok folyamatos nyomon követése. A jelentés összességében olyan irányt jelöl ki a tagállamok és a közintézmények számára, amely a hatékony, megbízható és emberközpontú közigazgatás felé mutat.”

Forrás:
Advancing AI adoption in EU public administrations: Future directions and opportunities under the Apply AI Strategy; Luca Tangi, Paula Rodriguez Müller és munkatársaik; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2760/3112501; 2026. április 10.