Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Adatnap – a magyarországi adatkezelő és adathasznosító szervezetek rendszeres fóruma – 2026.02.26.
Tárgyszavak: adatmenedzsment, adatpolitika, Adatuniós Stratégia (Data Union Strategy), adatvagyon, Európai Unió, Magyarország
Pályázati kiírás – A Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében 2026. évben meghirdetett „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása”
Tárgyszavak: Agrárminisztérium (AM), Falusi Civil Alap, Magyar Falu Program, Magyarország

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Bizottság megerősíti az EU kiberbiztonsági rezilienciáját és képességeit
Tárgyszavak: digitális geopolitika, Európai Bizottság – 2024-2029, Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA), felülvizsgált kiberbiztonsági rendelet, kiberbiztonság, Kiberbiztonsági rendelet (Cybersecurity Act), Módosított kiberbiztonsági irányelv (NIS2)

Törvények, rendeletek

Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája (NEFE 2030) – „Magyar megoldás a változó környezetben”
Tárgyszavak: Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), Magyarország, NEFE 2030, nemzetközi fejlesztéspolitika

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Adatnap – a magyarországi adatkezelő és adathasznosító szervezetek rendszeres fóruma – 2026.02.26.

„Fókuszban: >> az adatmenedzsment helyi szinten
2026. február 26. csütörtök 8:30-18.00 (töltse le a naptárba .ics)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar (1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.)
Szent II. János Pál pápa Díszterem

Az ADATNAP egy olyan – akadémiai és civil kezdeményezésre, éves rendszerességgel, immár harmadik alkalommal megrendezett – konferencia, ahol a magyar és európai adathasznosító szervezetek képviselői találkozhatnak. Ez a szakmai fórum lehetőséget biztosít az adatok kezelésével, menedzselésével, hasznosításával, illetve általában az adatokkal gazdálkodó állami és piaci szakmai szervezetek képviselői számára a párbeszédre, a kapcsolatépítésre és az információszerzésre. Célunk a 2024-ben indult szakmai dialógus kereteinek folyamatos fejlesztése, amely nemcsak egyéni, de társadalmi haszonnal is jár, és amely egy emberközpontú, élhető digitális jövő megteremtését szolgálja. 2026-ban is az ADATNAP kiemelt támogatója a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.

PROGRAM

8:15 – 08:45
Érkezés, regisztráció

8:45 Nyitó szekció
Megnyitó: Dr. Komáromi László, PhD., Habil. dékán, PPKE Jog- és Államtudományi Kar
Köszöntő és visszatekintés: Dr. Gerencsér Balázs, PhD., Habil. az Ereky Kutatóközpont igazgatója, PPKE Jog- és Államtudományi Kar
Keynote: „Adat- és információmenedzsment 1000 éves hagyományokkal”
Dr. Lakatos Andor, Ph.D. történész, levéltáros, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője
Keynote: „Adatmenedzsment nagyvállalati szemmel”
Dr. Babos Gergely, Data Services Technical Tribe Lead, Chief Data Officer (CDO), OTP Bank Nyrt.

9:40 Panel 1 Szakpolitikai háttér: új európai Adatuniós Stratégia – lehetséges válaszok tagállami és helyi szinten
* Dr. Tóth Andrea Katalin, PhD., LL.M. , Európai Bizottság, DG CNECT, Directorate for Data, igazgatói szakpolitikai asszisztens
* Ádám Dénes, Kommunikációs és Architekturális Igazgatóságot irányító elnökhelyettes, Központi Statisztikai Hivatal
* Dr. Vass Norbert, főosztályvezető, EDIB-tag, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Digitális Adatstratégia Főosztály
* Dr. Lapsánszky András, egyetemi tanár, elnökhelyettes, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Moderátor: Gaál Barna, nemzetközi igazgató, Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.

11:15 Panel 2 Téradatok (HVD) hasznosítása
Felvezető előadás: Egy nemzeti téradatpolitika megfogalmazásának fontossága
Hülber Attila, ügyvezető, Lechner Tudásközpont
* Hülber Attila, ügyvezető, Lechner Tudásközpont
* Sikolya Zsolt, adatpolitikai szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
* Dr. Sík András, Ph.D. – Chief Geodata Officer, 4iG Zrt.
* HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaság, t.b.c.
Moderátor: Dr. Sántha György, Ph.D., elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

14:00 Panel 3 Standard szervezeti adatmenedzsment ciklusok a nagyobb szervezeteknél
Felvezető előadás: Adatmenedzsment „fejlettségi modell” bemutatása
Dr. Miskolczi Mátyás, Data Strategy Squad, Data Services Technical Tribe, OTP Bank Nyrt.
* Dr. Kruchina Vince, Ph.D., ügyvezető, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.
* Demjénné Gyöngy Judit, Stratégiai és adatirányítási vezető, Generali Biztosító Zrt.
* Lindwurm Tamás, Head of Data Management, KUKA Robotics Zrt.
* Ipacs László, igazgató, MNB Zrt., Statisztikai igazgatóság
* Gunyits Zakariás, Adatmenedzsment és Üzleti Intelligencia Vezető, MVM Group
Moderátor: Halász Gábor, elnök, DAMA Hungary, A CDO Fórum tagjainak képviseletében

16:00 Panel 4 Adatmenedzsment, „önkormányzati best practices”-ek
Felvezető előadás: Case Study of Chanteloup-en-Brie
Olivier Colaisseau, Mayor of Chanteloup-en-Brie, France
* Juhász Géza, igazgató, Lechner Tudásközpont
* Vámos Krisztina, osztályvezető, Chief Data Officer (CDO), Budapest Városháza, Adatfolyam Gazdálkodási Osztály
* Dancs László, városfejlesztési csoportvezető, EDC Debrecen Nonprofit Kft.
* Horváth Zénó, Budapesti Közlekedési Központ
Moderátor: Dr. Varga Ádám, Ph.D., egyetemi docens (PPKE JÁK)

Mi az ADATNAP? Nézze meg az interjúkat! (YouTube)

Korábbi Adatnap konferenciák programjai: 2024, 2025 ”

Forrás:
Adatnap; PPKE Jog- és Államtudományi Kar; 2026. január

Pályázati kiírás – A Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében 2026. évben meghirdetett „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása”

„…Az Agrárminisztérium (a továbbiakban: Támogató) pályázatot hirdet a Magyar Falu Program keretében a 2026. évben meghirdetett civil közösségi tevékenységek és azok végzéséhez szükséges feltételek támogatására.
…
A rendelkezésre álló forrás összege 5 000 000 000 Ft
…
A pályázatok benyújtására az alábbi időszakban van lehetőség:
2026. január 21. 10 óra 00 perc – 2026. február 20. 12 óra 00 perc”

Forrás:
Magyar Falu Program – Falusi Civil Alap – 2026; Agrárminisztérium; 2026. január 21.

Közigazgatás, politika, jog

Az első negyedévben megtörténhet a kórházak adósságrendezése

„Lapinformációk szerint a tervezettnél kicsit később jutnak állami támogatáshoz az eladósodott kórházak. A kormány ígérete alapján a pénz az első negyedévben megérkezhet – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban.

Tavaly 150 milliárd forintos úgynevezett beépülő pluszforrást kapott az egészségügy, tehát nem a korábbi konszolidációkhoz hasonlóan valamikor rendezett valamennyi adósságot a kormány, hanem beletette ezt a pénzt az ellátórendszerbe – hangsúlyozta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aki szerint ez előrelépés volt, de nem eredményezte, nem is eredményezhette az adósságuk lenullázódását. Olyannyira, hogy a tavaly év végén körülbelül 100 milliárd lejárt adósság volt az egészségügyben.

Az idei költségvetésben egy újabb 80 milliárdos beépülő forrás szerepel, tehát nem utólag fizeti ki a kormány a tartozásokat, hanem megelőlegezi, elfogadja azt, hogy erre a pénzre szükség van – fogalmazott a szakember.

„Arra számítok, hogy az idei év végére viszonylag normális szintre lesüllyed az adósság. Amiről még nem beszéltem, az a jelenlegi 100 milliárd forintos adósság rendezése. Arra kaptunk ígéretet a tavalyi év végén, hogy erre januárban sor kerül. 2025 év elején is volt egy hasonló adósságrendezés, az is átcsúszott februárra. Egyelőre informális értesüléseink vannak arra vonatkozóan, hogy a 100 milliárd nagy részét február során kifizeti a kormány, egy kisebb részét talán márciusban, de az az ígéret biztosan teljesülni fog, hogy a tavaly év végén felgyűlt, lejárt adósságot teljes egészében rendezni fogja a kormányzat az első negyedévben” – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban.”

Forrás:
Az első negyedévben megtörténhet a kórházak adósságrendezése; Várkonyi Gyula; Infostart / InfoRádió; 2026. január 23.

Takács Péter a kórházi adósságokról: tervezett dolog volt, január végéig jöhet az első kifizetés

„Január végén rendezné a mintegy 97 milliárdos kórházi adósságállomány első ütemét, 80 milliárd forintot a kormány – mondta az InfoRádióban az egészségügyi államtitkár. Takács Péter hangsúlyozta, 2025 után idén is tovább nő az egészségügyi büdzsé, 2026-ban összesen 300 milliárddal, amiből 80 milliárd forint a kórházak dologi kiadására fordítható.

„Rendszeres egyeztetések keretében közösen figyelemmel követtük az adósságot. Azt jósoltuk, hogy 95,5 milliárd forint körül lesz év végére. Ennél valamivel több, 97 milliárd környéke lett, de ez senkit nem ért meglepetésként, az Orvostechnikai Szövetséget sem” – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az InfoRádióban. Hozzátette: egy konferencián a vezetőjük is elmondta, hogy ez egy kezelhető mértékű és előre tervezett adósság.

„Kódolva van a rendszerben, nem csak Magyarországon keletkezik adósság az egészségügy finanszírozásában, máshol is” – fogalmazott, majd kifejtette: nálunk a kórházak szintjén keletkezik, Egyesült Királyságban az NHS, tehát a kórházfenntartó szintjén, Csehországban a biztosítótársaságok szintjén, vagyis ez egy menedzselt dolog, és az ígéretüknek megfelelően év eleji konszolidáció jön.

„Én azon vagyok, hogy január végéig megtörténjen az első ütem, akkor 80 milliárd forintról van szó” – mondta Takács Péter. „A Nemzetgazdasági Minisztériummal és az egyetemeket képviselő Kulturális és Innovációs Minisztériummal csütörtökön volt egy egyeztetés a technikai lebonyolításról. A 80 milliárd benne van a költségvetésben, a technikailag lebonyolítás a kérdés. Remélem, hogy a kormányhatározat úgy jön ki a Magyar Közlönyben, hogy január végi legyen a kifizetés” – tette hozzá.

Már 2025-ben is plusz forrásokhoz jutottak a kórházak, 150 milliárd forintról van szó. „Mi úgy kalkuláltunk az egészségügyi ágazat részéről, hogy nagyjából plusz 230 milliárd kell bele. Az egészségügyi infláció szintjét nézve ez nem állt messze a valóságtól. 150 milliárd volt az egyezség, amit beépítettünk a finanszírozásba, és amellett a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen abban maradtunk, hogy folyamatosan monitorozzuk az adósságállományt, de semmi váratlan nem történt. Tehát minden szereplő, aki az egészséggazdaság finanszírozása környékén jelen van, akár az egészségbiztosító, akár a kórházak, akár fenntartók, akár a beszállítók, látja, hogy itt egy teljesen tudatos tervezés és gazdálkodás folyik” – fogalmazott.

Két év alatt elkészül az esetszintű költséggyűjtés is. Lesz egy revízió, amikor felülvizsgálják, hogy milyen súlyszám-értékekkel mit finanszíroznak, továbbá szeretnének folyamatos utánkövetést és értéktartást biztosítani. Ennek a rendszernek a kidolgozása most zajlik, az esetszintű kontrolling alapjait 10 kórházban már letették. Egy tervezett és minden szereplő által ismert folyamat zajlik – hangsúlyozta Takács Péter.

Megemlítette még, hogy erre a költségvetési évre is 80 milliárd forint szerepel a költségvetésben, amit be fognak építeni, ugyanúgy, ahogy tavaly, elsősorban a kórházak dologi finanszírozásába, de lesz még benne egy kis járóbeteg-pontérték revízió is. Évről évre nő az egészségügyi büdzsé. Idén 300 milliárd forinttal, és ebből 80 milliárd csak az, ami a kórházak dologi kiadását fedezi – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár az InfoRádióban.”

Forrás:
Takács Péter a kórházi adósságokról: tervezett dolog volt, január végéig jöhet az első kifizetés; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2026. január 23.

Tovább erősödik a KSH és az ÁSZ szakmai kapcsolata, támogatva ezzel az ÁSZ szakmai, ellenőrző tevékenységét

„Dr. Windisch László, az Állami Számvevőszék és Dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke együttműködési keretmegállapodást írt alá 2026. január 22-én. A megállapodás értelmében a KSH kompetencia-munkacsoportokat hoz létre kiemelt ágazati és szakmai tématerületekhez kapcsolódva, támogatva ezzel az ÁSZ szakmai, ellenőrző tevékenységét.

A megállapodás alapvető célja a két szervezet közötti információcsere szakmai és technikai kereteinek lefektetése, illetve egységes, átlátható módszertan kialakítása a jövőbeni adatátadásokra vonatkozóan.

A keretmegállapodás része a jövőben kötendő egyedi megállapodásokra érvényes általános szabályok, előírások megalkotása és az intézmények közti kapcsolattartás szabályainak rögzítése.

A megállapodás keretében kompetencia‑munkacsoportok jönnek létre egyebek mellett az agrár‑ és környezetvédelem, az egészségügy, az energia, a közösségi közlekedés, a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás, valamint a területfejlesztés területén. A munkacsoportok szakértői támogatást nyújtanak a KSH adataihoz kapcsolódó kérdésekben, illetve tanácsadó szolgáltatásokat biztosítanak az ÁSZ számára.

Az együttműködés keretében a két szervezet közösen valósít meg szakmai rendezvényeket, konferenciákat, az intézmények által szervezett képzéseken, továbbképzéseken pedig kölcsönösen részt vehetnek a szervezetek érintett munkatársai, vezetői.

Dr. Windisch László, az ÁSZ elnöke, valamint Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke az aláírás alkalmából megtartott rendezvényen hangsúlyozták, hogy az együttműködés célja a két intézmény között fennálló, hosszú távra szóló, kölcsönös bizalmon és magas szintű szakmai partnerségen alapuló kapcsolat további elmélyítése és megerősítése.”

Forrás:
Tovább erősödik a KSH és az ÁSZ szakmai kapcsolata; Állami Számvevőszék; 2026. január 22.

Építőipari szabályozás: átfogó változások

„Számos, az építőipart érintő jogszabály-módosítás jelent meg a december 29-i Magyar Közlönyben. Az országos építési követelményeket rögzítő TÉKA közel száz ponton módosult, emellett változnak a területrendezésre, a tervtanácsokra és az építésügyi bírságokra vonatkozó szabályok is. A műemlékvédelem megújult előírásait külön, önálló kormányrendelet rögzíti.

A december 29-i Magyar Közlönyben megjelent 448/2025. Korm. rendelet az építésügyi és területrendezési szakterületet érintő kormányrendeletek széles körét módosítja. A jogszabály célja – saját megfogalmazása szerint – az építészeti fogalomrendszer pontosítása, a településtervek készítésének egyszerűsítése, valamint az építésügyi hatósági eljárások és az építőipari kivitelezési tevékenység átláthatóbbá tétele.

A településrendezési és építési követelmények alapszabályzata (TÉKA) közel száz ponton változik. A legfontosabb módosítások közé tartozik

a „lakótelep” fogalmának kiterjesztése, amely a korábbi, kizárólag tíz éven belül, tervek alapján megépült épületcsoportokra vonatkozó meghatározás helyett már a meglévő és a megépülő lakótelepeket is magában foglalja. Ennek eredményeként a régebbi – például szocialista korszakban épült – lakótelepek, valamint a több ütemben megvalósuló nagyberuházások is egységes szabályozás alá kerülnek, meghatározva a rájuk vonatkozó speciális előírásokat, többek között a közmű- és zöldfelületi követelményeket;

a hőszigetelésre vonatkozó könnyítés, amely kimondja, hogy a meglévő épületek utólagos külső hőszigetelése nem minősül bővítésnek, így a szigetelés miatt a beépítési határérték és a szintterület is túlléphető;

valamint a loggiák és külső tartózkodó terek elszámolásának módosítása, amely szerint a bruttó szintterület számításakor nem kell figyelembe venni a loggiát, illetve a két oldalról fallal határolt, a helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tereket. Ez jelentős területi nyereséget biztosít a beruházók és tervezők számára, és ösztönzi a loggiák, fedett teraszok kialakítását.

A jogszabály korábbi verziója itt, a január 14-től február 26-ig hatályos változat pedig itt érhető el.

A 448/2025. Korm. rendelet a TÉKA módosításán túl további területeket is érint, így többek között az építésügyi bírságok, a főépítészi tevékenység, a kivitelezési szabályok, a területfejlesztés és területrendezés, az országos építésügyi nyilvántartás, a szakmagyakorlási szabályok, a hatósági eljárások, a zöldinfrastruktúra és tanúsítás, valamint a tervtanácsok szabályozását.

Új alapokra helyezett műemlékvédelem

A műemlékvédelem megújult szabályait külön kormányrendelet (449/2025.) rögzíti. A szabályozás meghatározza a műemléki nyilvántartás rendszerét, a védetté nyilvánítás, valamint a védettség megszüntetésének és módosításának szabályait. Emellett rögzíti a műemléki értékek megőrzésére vonatkozó követelményeket, valamint a hatósági eljárások rendjét.

Az ÉMI megszűnése

január 1-jével megszűnik az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., feladatait a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI) veszi át. A rendelet indoklása szerint a változtatás célja az állami társaságok költségracionalizálása és a költséghatékonyabb állami működés biztosítása.”

Forrás:
Átfogó jogszabályi változások léptek életbe az építőipar területén; Építészfórum; 2026. január 19.

Nagy változások Budapest körül

„Nyolc agglomerációs város válik központi településsé a főváros körül a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya szerint.

Az egyetem közleményében kiemelte: Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig nyolc központ formálódik, a délkeleti rész városiasodása viszont egyelőre elmarad a fővárosi agglomerációban. A kutatók szerint a centrumok képződésében az autópályák elérhetősége sokkal fontosabb, mint a vasúti összeköttetéseké.

A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban közölték. A szerzők szerint a főváros sajátos városfejlődése miatt a klasszikus értelemben vett alközpontok kialakulása a városon belül ugyanis korlátozottan értelmezhető.

Az elsődleges központok inkább az agglomeráció északi, északkeleti és nyugati részén sűrűsödnek, míg az északnyugati, a déli és délkeleti zónákban kevesebb átfogó szolgáltatási kínálatot és erős munkaerőpiaci pozíciót felmutató csomópont található. Az északnyugati részen a földrajzi adottságok és a nehézkes elérhetőség, illetve a harántirányú kapcsolatok hiánya akadályozza a fejlődést. Ugyanakkor a déli övezetben több, de jellemzően kevésbé fejlett – elsősorban – logisztikai és ipari alközpont található.

A kutatók nyolc fő központi várost azonosítottak az agglomerációban: délnyugaton Budaörs, Törökbálint és Diósd hármasát, északon Budakalász és Szentendre párosát, Dunakeszit, valamint Vácot, északkeleten pedig Gödöllőt. Ezeket jellemzően a stabil gazdasági tevékenységek és magasabb szintű szolgáltatások, valamint a tágabb vonzáskörzetet kiszolgáló funkciók emelik ki a környező településekből.

A szerzők hat kiegészítő központot is formálódni látnak: Biatorbágyot, Dunaharasztit, Érdet, Monort, Szigetszentmiklóst és Vecsést. Ezeknek több mutatója hasonlít a fő centrumokéhoz, de általában gazdaságilag kevésbé aktívak. Az északnyugati zónában jelentős alközpontok hiánya annak tudható be, hogy ez a rész nehezen megközelíthető, az M0-s körgyűrű ebben a szektorban még nem készült el.

A tanulmány emellett 14 jelentősebb helyi, elsősorban gazdasági-munkaerőpiaci fókuszú központot is felsorol – ilyen például Dabas és Százhalombatta –, amelyeknek lehetőségük van idővel lakó- és rekreációs központtá válni, valamint kilenc olyan települést is, amelyeket a kutatók potenciális, alacsonyabb szintű központként értékeltek, köztük Pomázt és Ercsit – áll a közleményben.

„A döntéshozók gyakran egy dimenzióban gondolkodnak, a hatékony infrastruktúrában, de a kutatásunk azt mutatja, hogy az bár fontos, de önmagában nem elég. A történelmi adottságok, a helyi közösség és identitás, valamint a társadalmi-gazdasági státusz is nagyban befolyásolja, mely települések tudnak tartósan valódi központtá válni. Ez különösen nyilvánvaló a délnyugati alközpontok esetében, amelyeknek mind a négy kritériumban kedvező adottságaik vannak” – hangsúlyozza Kocsis János Balázs, a Corvinus docense, a tanulmány vezető szerzője a közlemény szerint.”

Forrás:
Nagy változások Budapest körül; Infostart / MTI; 2026. január 21.
Lásd még:
Emerging subcenters in the inner Budapest metropolitan area; János B. Kocsis, Virág Varga; Journal of Urban Affairs; DOI: 10.1080/07352166.2025.2573629; 2025. október 23.

Európai Unió

Az Európai Bizottság javaslata a a digitális hálózatokról szóló jogszabály egyszerűsítésére és korszerűsítésére

„Az Európai Bizottság a konnektivitási hálózatokra vonatkozó uniós szabályok korszerűsítése, egyszerűsítése és harmonizálása érdekében előterjesztette a digitális hálózatokról szóló jogszabályra irányuló javaslatát. A jelenlegi szabályokat naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a szolgáltatók számára megteremtsék a fejlett üvegszálas és mobilhálózatok kiépítésébe való beruházás feltételeit. A nagy kapacitású hálózatok lehetővé teszik az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia és a számítástechnikai felhő használatát. Európa versenyképességének alapja, hogy a fejlett konnektivitás Unió-szerte széles körben álljon a lakosság és a vállalkozások rendelkezésére.

A konnektivitás egységes piacának megerősítése

A javaslat célja egy hatékony uniós egységes piac létrehozása a szabályok harmonizálása és a határokon átnyúló üzleti tevékenységek megkönnyítése révén, ezzel is ösztönözve a szolgáltatókat a növekedésre és az innovációra. Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, a digitális hálózatokról szóló jogszabályra irányuló javaslat a következő célokat tűzte ki:

annak elősegítése, hogy a vállalkozások – jóllehet csak egy tagállamban kell nyilvántartásba vetetniük magukat – Unió-szerte nyújthassák szolgáltatásaikat;

a páneurópai műholdas kommunikációs szolgáltatások létrehozásának ösztönzése egy uniós szintű, nem pedig nemzeti szintű spektrumengedélyezési keret létrehozásával;

a nemzeti spektrumengedélyezés szabályozási következetességének fokozása azáltal, hogy a kiszámíthatóság növelése érdekében hosszabb spektrumengedélyeket irányoz elő a szolgáltatóknak, és az engedélyeket alapértelmezés szerint megújíthatóvá teszi;

annak biztosítása, hogy az összes rendelkezésre álló spektrumot felhasználják azáltal, hogy a „használja vagy ossza meg” elv segítségével általánosabbá teszi a szolgáltatók közötti spektrummegosztást; továbbá

egy önkéntes együttműködési mechanizmus bevezetése a konnektivitási szolgáltatók és más szereplők, például a tartalom- és alkalmazásszolgáltatók, valamint a felhőszolgáltatók között.

Átállás a fejlett konnektivitási hálózatokra

A hagyományos rézalapú hálózatok nem felelnek meg annak a törekvésnek, hogy az innovatív technológiákat Unió-szerte széles körben elérhetővé tegyék. A digitális hálózatokról szóló jogszabály kötelező nemzeti átállási terveket vezet be a rézalapú hálózatok 2030 és 2035 közötti fokozatos megszüntetésének és a fejlett hálózatokra való átállásnak a biztosítása érdekében. A tagállamoknak 2029-ben kell benyújtaniuk nemzeti terveiket. A folyamatnak olyan, az összes fogyasztó védelmét szolgáló biztosítékok is részét képezik, mint az egyértelmű és időben történő tájékoztatás a kikapcsolásokról, valamint a szolgáltatás folytonosságának biztosítása.

Egyszerűsítés és beruházás

A digitális hálózatokról szóló jogszabály korszerűsíti a szabályozási keretet azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív terheket és a jelentéstételi kötelezettségeket annak érdekében, hogy a vállalkozások erőforrásaikat a beruházásokra és az innovációra összpontosíthassák. Emellett nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a vállalkozások közötti kapcsolatok terén, miközben magas szinten tartja a fogyasztóvédelmet.

Biztonságos és reziliens konnektivitás

A digitális hálózatokról szóló jogszabály fokozza a hálózat biztonságát és rezilienciáját azáltal, hogy korlátozza a konnektivitási ökoszisztémán belüli függőségeket, és előmozdítja az uniós szintű együttműködést. A javaslat uniós szintű felkészültségi tervet vezet be a válságok – többek között a természeti katasztrófák és a hálózatokba való külföldi beavatkozás – növekvő kockázatának kezelésére. Emellett a páneurópai műholdas kommunikáció kiválasztására szolgáló közös mechanizmusba a biztonságra és a rezilienciára összpontosító kritériumok is be lesznek építve.

A hálózatsemlegesség védelme az innovatív szolgáltatások terén

A digitális hálózatokról szóló jogszabály teljes mértékben tiszteletben tartja a hálózatsemlegesség elvét. A jogbiztonság növelése érdekében bevezet egy, az innovatív szolgáltatásokra vonatkozó nyílt internetszabályok egyértelműsítésére szolgáló mechanizmust. Emellett előirányoz egy olyan mechanizmust is, amely ösztönzi az ökoszisztémák közötti önkéntes együttműködést az IP-összekapcsolás és a forgalom hatékonysága terén, valamint más feltörekvő területeken.

További lépések

A Bizottság jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti javaslatát.

Háttér-információk

A digitális hálózatokról szóló jogszabályra irányuló javaslat a 2018. évi Európai Elektronikus Hírközlési Kódex helyébe lép.

2024 februárjában a Bizottság „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?” című fehér könyvének célja az volt, hogy forgatókönyveket tárjon fel és információkat gyűjtsön az Unió digitális infrastrukturális ágazatára vonatkozó szakpolitikai intézkedések kidolgozásához.

Az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédében Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy 2028-ig elő kell mozdítani a konnektivitás egységes piacát, és ösztönözte az áttörést hozó technológiákba történő beruházásokat.

További információk

A digitális hálózatokról szóló jogszabály – weboldal

Tájékoztató

Kérdések és válaszok

Idézet(ek)

„Az európai innováció egy valóban összekapcsolt Európával kezdődik. A nagy teljesítményű, reziliens digitális infrastruktúra elengedhetetlen Európa vezető szerepének megerősítéséhez az innováció, a versenyképesség és a digitális szuverenitás terén. A fejlett és hozzáférhető konnektivitás lehetővé teszi az induló innovatív vállalkozások számára, hogy kiaknázzák a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és lehetővé teszi az orvosok számára, hogy távolról, gyorsan és biztonságosan gondoskodjanak a betegekről. Célunk egy olyan digitális környezet megteremtése, amelyben az új technológiák könnyen elérhetők, megfizethetők és az emberek javát szolgáló, tisztességes és megbízható szabályokon alapulnak.” Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Az EU a digitális hálózatokról szóló jogszabály egyszerűbb és harmonizált szabályaival támogatja a digitális konnektivitást; Európai Bizottság; 2026. január 21.

Kritikus nyersanyagok, digitális szuverenitás és versenyképesség – A ciprusi EU-elnökség autonómiakoncepciója

„A ciprusi EU-elnökség autonómiakoncepciója

Az Európai Bizottság 2025 decemberében előterjesztette a ResourceEU akciótervet, amely új minőséget hozott a kritikus nyersanyagok európai stratégiájába.

A kezdeményezés abból a felismerésből indul ki, hogy a globális ellátási láncok átalakulása, a geopolitikai kockázatok erősödése, valamint a zöld és digitális átmenet nyersanyag-igényei együttesen rendszerszintű választ követelnek az Európai Uniótól. A ResourceEU célja nemcsak a nyersanyaghiány kezelése, hanem egy koherens európai keret kialakítása, amely egyszerre képes csökkenteni a külső függőségeket, felgyorsítani a stratégiai projektek megvalósítását és megerősíteni az uniós ipari és technológiai bázist.

Az akcióterv a Bizottság a kritikus nyersanyagokról szóló rendelet végrehajtására építve azt a célt rögzíti, hogy 2030-ra az EU saját területén fedezze a stratégiai nyersanyagok éves felhasználásának legalább 10%-át kitermelésből, 40%-át feldolgozásból és 25%-át újrahasznosításból. Emellett egyetlen harmadik országtól sem származhat a felhasználás 65%-ánál nagyobb arány egyetlen stratégiai nyersanyag esetében.

A ResourceEU egyik legfontosabb újítása, hogy a kritikus nyersanyagokat gazdasági biztonsági kérdésként kezeli. Ennek részeként a Bizottság egy olyan európai szintű koordinációs és finanszírozási logikát vázol fel, amely támogatja a stratégiai nyersanyag-projektek teljes életciklusát a feltárástól és kitermeléstől a feldolgozáson és újrahasznosításon át egészen a végfelhasználásig is megjelenik. A terv hangsúlyt fektet az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, a beruházási kockázatok csökkentésére, valamint a magán- és közpénzek hatékonyabb mozgósítására.

Az akcióterv ambiciózus, számszerű célokon keresztül is érzékelteti a kritikus nyersanyagok stratégiai jelentőségét, hiszen az egyes kulcsfontosságú értékláncokban – így például a lítium, a ritkaföldfémek vagy a védelmi ipar számára nélkülözhetetlen alapanyagok esetében – 2029-re akár 30–50%-kal is csökkenhet az Európai Unió külső függősége, célzott stratégiai projektek megvalósítása révén. A Bizottság becslései alapján ehhez rövid távon is jelentős pénzügyi mozgósítás társul: a következő 12 hónapban mintegy 3 milliárd euró uniós finanszírozás válhat elérhetővé a stratégiai nyersanyag-projektek támogatására, többek között egy új finanszírozási és koordinációs hálózaton keresztül, amely a különböző uniós és nemzeti források összehangolását és a projektek felgyorsítását szolgálja. A ResourceEU emellett konkrét függőségi forgatókönyveket is bemutat arra az esetre, ha a javasolt intézkedések teljeskörűen megvalósulnak. A ritkaföldfémek esetében a jelenlegi mintegy 95%-os külső függőség akár 42%-ra, míg a lítiumnál 89%-ról 64%-ra mérséklődhet 2030-ra, ami jól mutatja az európai ellátásbiztonság megerősítésének potenciális hatását.

Ciprus 2026. január 1. és június 30. között tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Az elnökség mottója – „Egy autonóm Unió. Nyitott a világra.” – világosan jelzi a ciprusi megközelítést: az európai autonómia nem bezárkózást, hanem megerősített belső kapacitásokat és tudatosabb globális jelenlétet jelent. A ciprusi elnökségi program öt átfogó prioritás köré épül, amelyek közül az egyik meghatározó pillér a versenyképesség megerősítésén keresztül értelmezi az autonómiát.

Ez a prioritás kimondja, hogy Európa versenyképessége a reziliencia és az önálló cselekvőképesség alapja. A ciprusi elnökség értelmezésében egy erős és versenyképes Unió tud fenntartható növekedést biztosítani, stratégiai céljait érvényesíteni és saját választásai mentén alakítani gazdasági és iparpolitikai jövőjét egy gyorsan változó globális környezetben. A versenyképesség ezért nemcsak gazdaságpolitikai cél, hanem az európai stratégiai autonómia előfeltétele. A program szerint a jelenlegi globális átalakulás generációs lehetőséget teremt, amely gyors és határozott intézkedéseket igényel az európai ipar és innovációs ökoszisztéma megerősítése érdekében.

A kritikus nyersanyagok kérdése a versenyképességi prioritáshoz csatlakozik, annak belső piaci dimenziójában rögzíti, hogy az egységes piac megerősítése és az európai ipar modernizációja elképzelhetetlen a stratégiai értékláncok biztosítása nélkül. A zöld és digitális átmenet, valamint az ipari megújulás sikerének egyik kulcsa a kritikus nyersanyagokhoz való stabil, kiszámítható és diverzifikált hozzáférés. Ennek érdekében az elnökség a tiszta technológiák ellátási láncainak megerősítését, az energia- és nyersanyag-függőségek csökkentését, valamint az európai ipari bázis revitalizációját tekinti kiemelt feladatnak

A kritikus nyersanyagok kérdése szorosan összefonódik az európai digitális szuverenitás megteremtésével is. A mesterséges intelligencia, a félvezetők, a felhőinfrastruktúrák, az adatközpontok és a kiberbiztonsági megoldások mind olyan technológiákra épülnek, amelyek alapját kritikus nyersanyagok – különösen ritkaföldfémek, speciális fémek és akkumulátor-alapanyagok – adják. A digitális szuverenitás ezért nem kizárólag szabályozási vagy adatpolitikai kérdés, hanem fizikai és ipari alapokon nyugszik: amennyiben az Európai Unió nem rendelkezik stabil hozzáféréssel ezekhez az alapanyagokhoz, digitális autonómiája is sérülékennyé válik. A ciprusi elnökség versenyképességi és iparpolitikai megközelítése ebben az értelemben összekapcsolja a digitális és a nyersanyag-szuverenitást, és a kritikus nyersanyagellátás megerősítését a digitális és technológiai önállóság egyik előfeltételeként kezeli.

A Versenyképességi Tanács napirendjén konkrét szakpolitikai irányként is megjelenik. A ciprusi elnökség szerint az egyre összetettebb globális környezet – amely átrajzolja a világkereskedelmet, az energiapolitikát és a gazdasági erőviszonyokat – szükségessé teszi Európa gazdasági rezilienciájának megerősítését, a kritikus nyersanyagok biztosítását és a hosszú távú növekedési pályák megalapozását. A versenyképességi agenda így egyszerre szolgálja az ipari modernizációt, a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások erősítését, valamint az európai nyitott stratégiai autonómia fenntartását.

A ciprusi elnökség hangsúlyt helyez továbbá a szabályozási környezet egyszerűsítésére is. A kiszámítható és átlátható uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások és a startupok – az innovációra, a beruházásokra és a globális versenyre koncentráljanak. A tervezett omnibuszcsomagok és az adminisztratív terhek csökkentése közvetetten szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a kritikus nyersanyag-projektek gyorsabban és hatékonyabban valósulhassanak meg Európában.

A bizottság akciótervéből és a ciprusi elnökség prioritásából is látszik, hogy a kritikus nyersanyagok biztosítása nem önálló szakpolitikai kérdés, hanem az európai versenyképesség, az ipari megújulás és a stratégiai autonómia egyik alapköve. A ciprusi elnökség mottójának szellemében az autonóm, ugyanakkor a világ felé nyitott Unió csak akkor lehet sikeres, ha saját erőforrásaira, értékláncaira és versenyképes ipari alapjaira támaszkodva képes bekapcsolódni a globális gazdaságba.”

Forrás:
Kritikus nyersanyagok, digitális szuverenitás és versenyképesség; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. január 19.

Az Európai Unióban tíz éven belül le kell cserélni az elavult rézalapú (xDSL) távközlési infrastruktúrát

„Tegnap megszületett az Európai Unió legújabb, átfogó szektorális szabályozásának az alapja azzal, hogy az Európai Bizottság előterjesztette a Digital Networks Act jogszabályt, melynek célja, hogy a régió versenyképességét javítsa, a piac széttagozódását pedig csökkentse.

Elkészült az európai távközlési infrastruktúrák és szolgáltatások versenyképességének javítását célzó, a szektor szereplői által régóta hangoztatott problémákra válaszolni hivatott Digital Networks Act (DNA) jogszabály tervezete, mely a Bizottság szerint számos olyan akadályt leküzdhet, melyek korábban a nagyobb ívű beruházások útjában álltak.

Egységes (távközlési) piac

A DNA egyik legfőbb, kifejezett célja az volt, hogy a távközlés területén is megteremtse az EU fundamentumát jelentő egységes európai piacot, illetve a szolgáltatások és termékek szabad áramlásának lehetőségét.

Az iparági szereplők álláspontja szerint részben éppen ez lehet a kulcsa annak, hogy más régiókkal, így elsősorban az Egyesült Államokkal és Kínával felvegye a versenyt az EU – ezekben a régiókban az európai, nemzetállamokra tagozódott céghálózat helyett mindössze néhány nagy szolgáltató látja el az előfizetőket, ez pedig (méret)gazdasági szempontok szerint óriási előnyt jelent számukra. A DNA ezért lehetőséget adna a távközlési iparág szereplőinek arra, hogy más szektorok szereplőihez hasonlóan az összes uniós tagországban nyújthassák szolgáltatásaikat úgy, hogy ehhez elég egyetlen tagállamban bejegyezni a szolgáltatócéget.

A jogszabálytervezet a spektrumharmonizáció és a spektrumlicencek kezelése kapcsán is bevezet számos könnyítést, változást, így például az európai műholdas szolgáltatóknak nem kellene tagállami szintű egyeztetéseket folytatniuk a licenchozzáféréshez, emellett a DNA a spektrumlicencek lejáratát és a spektrummegosztás szabályait is harmonizálná.

Míg a versenyszabályok korábban erőteljesen korlátozták, illetve nehezítették a szolgáltatók közti együttműködést, a DNA jóval támogatóbb megközelítést vezetne be, mely nem csak az iparági szereplők, hanem a tartalomszolgáltatók és felhőszolgáltatók közti kooperációt is támogatja.

Ez utóbbi volt az egyik legneuralgikusabb pontja a készülő jogszabálynak. Az operátorok hosszú ideje próbálták kilobbizni Brüsszelben, hogy a nagy tartalomszolgáltatók szálljanak be a hálózatok üzemeltetésébe és bővítésébe, ilyen kötelezettséget azonban végül nem írt elő a zömében amerikai hátterű multik számára a Bizottság.

Viszlát xDSL!

Előírta viszont a távközlési szektor szereplői számára a vezetékes infrastruktúrák európai szintű kötelező, minden végpontra kiterjedő modernizálását.

A jogszabálytervezet értelmében az egyes tagállamokban működő szolgáltatóknak 2030 és 2035 között mindenhol le kell cserélniük az elavult rézalapú (xDSL) infrastruktúrát, az erről szóló nemzeti szintű tervekkel pedig legkésőbb 2029-ig elő kell állniuk a tagállamoknak.

Az uniós tagországok vezetékes infrastruktúra-ellátottsága meglehetősen vegyes képet mutat. Németországban például még mindig jelentős kiterjedésű xDSL-hálózat üzemel, ezzel szemben Magyarországon már jóval előrehaladottabb az NGA-ellátottság, igaz, mindkét nagy hazai szolgáltatónak van még réz érpár alapú hálózata, melyek kiváltása a most zajló, jelentős összegű EU-s támogatást élvező Gigabit Magyarország Program egyik elsődleges célja.

A DNA-t a hatályba lépése előtt az uniós jogalkotási folyamat értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.”

Forrás:
Európa tíz éven belül leszámolna a rézhálózatokkal; Koi Tamás; HWSW.hu; 2026. január 22.

A 2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Versenyképességi Alapról és a Horizont Európáról

„Az Európai Számvevőszék a mai napon két véleményt adott ki az Európai Bizottság arra irányuló jogalkotási javaslatairól, hogy az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa program révén fellendítse a versenyképességet, a kutatást és az innovációt az Európai Unióban. Ez a kettő az első azon vélemények sorában, amelyeket a Számvevőszék a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslatokról fog kiadni. A számvevők független szakértői tanácsadást nyújtanak a költségvetés kialakításával, irányításával, teljesítménymérési keretével és pénzügyi kontrollintézkedéseivel kapcsolatban. Tanácsaikkal nemcsak az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot kívánják előmozdítani, hanem az uniós források hatékony és eredményes felhasználását is.

A Bizottság 2025. július 16-án új rendeletekre tett javaslatot, amelyek létrehozzák az Európai Versenyképességi Alapot (EVA), ezt a kulcsfontosságú európai technológiák és stratégiai ágazatok támogatására szolgáló költségvetési eszközt, valamint a Horizont Európa néven ismert 10. kutatási és innovációs keretprogramot. E két program együttesen biztosíthatja az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára a zökkenőmentes átmenetet az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig. Az EVA-ra vonatkozó javaslat a védelmi kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó egyedi programot is fog tartalmazni. Az EVA és a Horizont Európa együttes költségvetése 409 milliárd euró lesz, ami a 2028–2034-es időszakra javasolt teljes költségvetés egyötödének felel meg.

A Számvevőszék figyelmének középpontjában a következők állnak:

Az Unió versenyképességébe, az uniós innovációba és kutatásba való beruházás uniós szintű szakpolitikai prioritás, és potenciálisan magas uniós hozzáadott értékkel is bír. Az utóbbi fogalomnak azonban sem az uniós jogszabályokban, sem az EVA-ról, sem a Horizont Európáról szóló javaslatokban nincsen közös meghatározása.

A számvevők észrevételezik, hogy mindkét javaslat számos helyen hivatkozik az Unió horizontális prioritásaira, de sem a Bizottság, sem a tagállamok nem rendelkeznek átfogó és megbízható adatokkal az uniós forrásoknak a kapcsolódó célkitűzésekre történő felhasználásáról, és a javaslatok nem tárgyalják ezt a kérdést. Az is tisztázandó, hogyan kell alkalmazni a „kiválóság” elvét. Továbbá, amíg a Horizont Európáról szóló javaslat hivatkozik az európai szemeszter folyamatára, az EVA-rendelettervezet ezt nem teszi.

Az EVA-ra vonatkozó javaslat lehetővé teszi források gyors átcsoportosítását a szakpolitikai területek között, sőt a tagállamok vagy más érdekelt felek kiegészítő hozzájárulásait is. A számvevők észrevételezik, hogy ez a fokozott költségvetési rugalmasság következményekkel járhat az állami támogatásokra nézve, amit tisztázni kell. Azt is tanácsolják, hogy határozzanak meg minimumkövetelményeket a rulírozó kapacitásra nézve (ez azt jelenti, hogy a program végrehajtása során a finanszírozást többször is felhasználják garanciákra, kölcsönökre vagy tőkerészesedésekre), és észszerűen alacsony szinten állapítsák meg az irányítási díjakat a programot végrehajtó partnerek (például az Európai Beruházási Bank vagy más pénzügyi intézmények) számára.

Mindkét javaslat törekszik az egyszerűsítésre, egységes szabálykönyv, harmonizált kifizetési feltételek és egységesített adatcsere révén. Néhány alapvető fontosságú kérdést azonban még tisztázni kell, például a közbeszerzés, a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek tekintetében.

A számvevők emellett rámutatnak bizonyos kockázatokra a megfelelés, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a felhasznált források nyomonkövethetősége tekintetében. A kutatás különösen magas kockázatú kiadási terület, ahol a hibák gyakoriak és lényegesek. Különös figyelmet igényelnek bizonyos innovatív megközelítések, például a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés. Az olyan egyszerűsítések, mint például az átalányösszegek alkalmazása, enyhítik az adminisztratív terhelést, de az igénybevételükre vonatkozó szabályoknak egyértelműeknek kell lenniük.

Mivel a finanszírozást közvetlenül vagy közvetve (pl. partnerségek, közös vállalkozások és az EBB révén) a Bizottság fogja kezelni, a Számvevőszék teljes körű ellenőrzési joggal rendelkezik. A Számvevőszék azonban azt kéri, hogy ellenőrzési jogait szavatolják a megbízott szervezetekkel, kedvezményezettekkel és harmadik felekkel kötött megállapodásokban.

Végezetül az is újdonság a 2028–2034-re szóló javaslatokban, hogy egy horizontális rendelet – amelyet a Számvevőszék egy másik véleményében vizsgál majd meg – meghatározza a program teljesítményének nyomon követését, megvizsgálását és értékelését.

Háttér-információ

Az Unió hosszú távú költségvetése – az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) – valamennyi uniós szakpolitikai területen biztosítja a programok finanszírozását. Az új többéves pénzügyi keret 2028 és 2034 között összesen közel 2 billió eurót fog kitenni.

A ma kibocsátott két véleménnyel egy egész sorozat veszi kezdetét: a következő hetekben a Számvevőszék megvizsgálja az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó több más bizottsági javaslat pénzügyi megbízhatóságát is. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament, amelyek végül megállapodnak a költségvetésről, még azelőtt kikérték a Számvevőszék véleményét, hogy ők maguk megvizsgálnák a javaslatokat.

A vélemények jelenleg angol nyelven elérhetőek a Számvevőszék honlapján; a többi uniós nyelvi változatot hamarosan szintén közzétesszük.

Kapcsolódó hivatkozások

Opinion 01/2026 on the European Competitiveness Fund

Opinion 02/2026 on the Horizon Europe programme”

Forrás:
2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Versenyképességi Alapról és a Horizont Európáról; Európai Számvevőszék; 2026. január 12.

Többmilliárdos uniós közlekedési megaprojektek: az eredményekig még rögös az út

„* A főbb uniós közlekedési infrastruktúrák építési költségei emelkednek
* A közlekedési törzshálózat kiépítésének 2030-as határideje már nem lesz tartható
* A jövőbeli projekteknél a felülvizsgált uniós rendelet segíthetne elkerülni néhány visszatérő problémát

Az előre nem látható válságok közepette Európa kiemelt közlekedési infrastruktúrájának kiépítését növekvő költségek és további végrehajtási késedelmek jellemzik. Ez a fő következtetése az Európai Számvevőszék új jelentésének, amely aktualizálja egy 2020-ban végzett hasonló ellenőrzés észrevételeit és megállapításait. Ezért amikor a Számvevőszék öt év múltán újraértékelte a transzeurópai közlekedési törzshálózat (TEN-T) kiépítésére vonatkozó 2030-as célkitűzés teljesülésének valószínűségét, a korábbi „valószínű, hogy nem fog teljesülni” helyébe most egyértelműen a „nem fog teljesülni” lépett.

Figyelembe véve, hogy milyen fontosak a határokon átnyúló fő közlekedési folyosók az európai polgárok és vállalkozások számára, az uniós számvivők aktualizálták az e témáról szóló 2020. évi különjelentésük legfontosabb adatait és észrevételeit. 2025-ben a kilátások rosszabbak, mint 2020-ban voltak, és messze elmaradnak az eredeti tervektől. Természetesen 2020 óta ezek a megaprojektek új kihívások sorozatával szembesültek a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt. Beléptek új szabályozási követelmények és felmerültek váratlan műszaki problémák is.

„A kiemelt uniós közlekedési infrastruktúrák célja, hogy átformálják Európát, közelebb hozzák egymáshoz az embereket és elősegítsék a gazdasági tevékenységet – jelentette ki Annemie Turtelboom, az aktualizált jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Ám, noha a legtöbb projektet három évtizeddel ezelőtt tervezték meg, mégis még mindig távol állunk a megnyitásuktól, attól, hogy megvalósuljon az európai utas- és áruforgalom szándékolt javulása.”

Számos megaprojekt megvalósítását hátráltatja a költségek makacs növekedése. 2020-ban a számvevők arról számoltak be, hogy a nyolc vizsgált megaprojekt reálköltsége összességében (infláció nélkül) 47%-kal nőtt az eredeti becslésekhez képest. Mára ez a különbség csaknem megkétszereződött, és + 82%-os lett. Ezt a növekedést két projekt költségvetési csúszása okozta: a Rail Balticáé (amelynek költségei nagyon megszaladtak: +160% az elmúlt 6 évben, ami majdnem négyszerese az eredeti becsléseknek), illetve a Lyon–Torino vasúti összeköttetésé (+23% az elmúlt 6 évben, több mint kétszerese az eredeti előrejelzésnek). A Szajna–Észak-Európa csatorna esetében a költségnövekedés az elmúlt években ugyan lassuló tendenciát mutatott (+9% az elmúlt 6 évben), az építési költségek a projekt kezdete óta azonban mindösszesen megháromszorozódtak. Ez nem gyakorol automatikusan hatást az uniós társfinanszírozásra, mivel az nem kapcsolódik közvetlenül a teljes költséghez. Annyi bizonyos, hogy a nyolc megaprojekt a 2020. évi elemzés óta összesen további 7,9 milliárd euró uniós támogatásban részesült, más szóval az ezen infrastruktúrákra folyósított uniós finanszírozás teljes összege már elérte a 15,3 milliárd eurót.

Ami a végrehajtási ütemterveket illeti, a Számvevőszék a 2020. évi jelentésében az eredeti tervekhez képest átlagosan 11 éves késedelmet állapított meg. A 2025. évi aktualizálás azt mutatja, hogy a helyzet tovább romlott. Azon öt megaprojekt esetében, amelyekre vonatkozóan információk állnak rendelkezésre, az átlagos késedelem mostanra 17 évre nőtt. Az Y vasca vasútvonal, amelynek az eredeti ütemterv szerint 2010-ben, a felülvizsgált 2020-as terv szerint pedig 2023-ban kellett volna működőképesnek lennie, várhatóan legkorábban 2030-ra készül el (a projektgazdák 2035-öt reálisabb időpontnak tartják). A Lyon–Torino vasúti összeköttetés megnyitása az előrejelzések szerint 2033-ra várható (az eredeti tervek 2015-tel, a 2020-as menetrend pedig 2030-cal számolt). A Brenner-bázisalagút várhatóan legkorábban 2032-ben nyílik meg, vagyis nem 2016-ban vagy 2028-ban, ahogy azt korábban tervezték. Az Északi Szajna–Európa csatorna eredetileg 2010-ben kezdte volna meg működését, ezt később 2028-ra halasztották; jelenleg 2032 tűnik valószínűbbnek. A következtetés egyértelmű: kétségtelen, hogy az uniós TEN-T törzshálózat kiépítésére vonatkozó 2030-as célkitűzés nem fog teljesülni.

E problémák ellenére az Európai Bizottság csak egyszer használta a rendelkezésére álló fő (noha korlátozott) jogi eszközt arra, hogy indoklást kérjen a késedelmekre (a 2013. évi TEN-T rendelet 56. cikke), és ezt sem a nyolc vizsgált megaprojekt valamelyikére nézve tette meg. A számvevők várakozása szerint a TEN-T rendelet közelmúltbeli felülvizsgálata növelni fogja az Európai Bizottság szerepét és hatáskörét a hálózat kiépítésének felügyeletében. Hangsúlyozzák azonban, hogy ennek leginkább csak a jövőbeli megaprojektekre lesz hatása. Észrevételezik azt is, hogy egy ilyen változásnak a jövőbeli infrastrukturális projektekre gyakorolt hatása végső soron attól függ majd, hogy az uniós országok ténylegesen végrehajtják-e és betartják-e a jogi rendelkezéseket.
Háttér-információ

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) az európai közúti, vasúti, belvízi, tengeri és légi közlekedés hálózatának gerince. A gyakran határokon átnyúló dimenzióval is bíró közlekedési megaprojektek kulcsfontosságúak az összeurópai összekapcsoltság megvalósítása, a szűk keresztmetszetek felszámolása és a határokon átnyúló mobilitás elősegítése terén. Az Európai Unió tagállamai 2013-ban megállapodtak, hogy 2030-ra készüljön el a TEN-T közlekedési törzshálózat.

„Az unió közlekedési infrastruktúrája: További késedelmek és némi költségnövekedés, de a jövőre nézve megerősített irányítási keret van érvényben (az Európai Számvevőszék 10/2020. sz. különjelentésének aktualizálása)” c. 02/2026. sz. különjelentés elérhető a Számvevőszék honlapján, a főbb tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével együtt.

Ez a jelentés egy 2020-ban készített elemzés (a Számvevőszék 10/2020. sz. különjelentése) aktualizálása. Tájékoztatunk az azóta bekövetkezett fejleményekről, különösen e nyolc közlekedési megaprojekt költségeiről és ütemtervéről: négy vasútvonal (Rail Baltica, Lyon–Torino, Brenner-bázisalagút és Y vasca), egy víziút (Szajna–Scheldt), egy autópálya (a romániai A1) és két multimodális összeköttetés (a Fehmarnbelt szoroson áthaladó közúti-vasúti összeköttetés és az E59-es vasúti összeköttetés Lengyelország kikötőivel). E megaprojektek ezt a 13 uniós országot érintik közvetlenül: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Ausztria, Lengyelország, Románia és Finnország.”

Forrás:
Többmilliárdos uniós közlekedési megaprojektek: az eredményekig még rögös az út; Európai Számvevőszék; 2026. január 19.
Különjelentés 02/2026: Az unió közlekedési infrastruktúrája – További késedelmek és némi költségnövekedés, de a jövőre nézve megerősített irányítási keret van érvényben (az Európai Számvevőszék 10/2020. sz. különjelentésének aktualizálása); Európai Számvevőszék; 2026. január 19.
Fő tények és megállapítások; Európai Számvevőszék; 2026. január 19. (PDF)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Dr. Simon Pál (1939-2025)

„A Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület szomorúan tudatja, hogy az egyesület aktív tagja, Dr. Simon Pál 2025. december 14-én elhunyt. Pali bácsi az egészségügy és azon belül az egészségügyi informatika megszállottja volt. Emlékét és független szellemiségét megőrizzük! A Neumann János Számítógéptudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma nekrológjának átvételével búcsúzunk tőle.
„Megrendüléssel értesültünk hogy tagtársunk és barátunk dr. Simon Pál 2025. dec. 14-én, 87 éves korában eltávozott közülünk. Egy olyan szakembert veszítettünk el, aki meghatározó szerepet játszott az egészségügyi informatika hazai fejlődésében, és munkájával hosszú távon is maradandó értéket teremtett.

Pályafutását katonaorvosként kezdte. Hamarosan, pályatársai között elsőként ismerte fel a számítástechnika egészségügyi alkalmazásának jelentőségét. Kiemelkedő rendszerszemlélettel rendelkezett, élharcosa volt az intelligens egészségügyi kártyák bevezetésének. Szorgalmazta a betegek egészségügyi adatainak digitális megőrzését. különösen az egészségügyi adatok strukturált kezelését, a „páciens-orientált” informatikai rendszerek kifejlesztését tartotta fontosnak. Elkötelezetten dolgozott azon, hogy a számítástechnika alkalmazása valódi értéket teremtsen az egészségügyben és az informatika ne öncélú technológia hanem a gyógyítás és az ellátásszervezés valódi támogatója legyen.

Alapító tagja volt az NJSZT Orvosbiológiai Szakosztályának. Szakmai gondolkodását a pontosság, a felelősségtudat és az etikai érzékenység jellemezte. Gondolkodása előrelátó volt, megoldásai pedig mindig a gyakorlat igényeiből indultak ki. Különös figyelmet fordított az adatbiztonságra és az interoperabilitás területén az orvosszakmai szempontok érvényesítésére, hidat képezve az informatikai és az egészségügyi szakmák között.

1983-ban kinevezték az egészségügyi minisztérium szervezési intézetének az Egészségügyi Szervezés Tervezés és Információs Központ (ESZTIK) élére. Aktívan részt vett az orvos-informatikai K+F projektekben, szakmai koncepciók kidolgozásában. 2000-2005 között miniszteriális szerveknél szakértőként tevékenykedik. Fontosnak tartotta az eHealth hazai bevezetését és az intézményi rendszerek integrációját.

Számos tudományos tanulmány és könyv szerzője. Tudását készséggel osztotta meg, hazai és nemzetközi konferenciákon számtalan színvonalas előadást tartott. Szakmai megszólalásaiban, vitáiban tárgyszerű és nyitott volt. Javaslataiban az újszerű megoldások bevezetésének fontosságát hangsúlyozta. Hozzászólásai nemcsak fontos szakértői észrevételeket közvetítettek, hanem irányt is mutattak.

Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozott, egyetemeken oktatott. Alapító tagja volt az NJSZT Informatikatörténeti Fóruma Szerkesztőségének. Munkáját az NJSZT Életműdíjjal ismerte el.

Küzdelmes életéről, szakmai hitvallásáról videóriportban számolt be (https://www.youtube.com/watch?v=s-2mwCT5Gj4)

Akik együtt dolgozhattak vele, nemcsak kiváló szakemberként, hanem barátságos, segítőkész munkatársként is emlékeznek rá. Széles körű szakmai ismeretei mellett a visszaemlékezései, a hosszas beszélgetések és a tenni akarás teszik emlékezetessé alakját. Munkája mellett családjának élt, szerette a klasszikus zenét és rajongott a fotózásért.

Hiánya szakmailag és emberileg mélyen fájó veszteség. Az egészségügyi informatikai megoldások széles körű bevezetéséért végzett tevékenységét nagyra értékeljük és emlékét tisztelettel megőrizzük.””

Forrás:
Dr. Simon Pál (1939-2025); Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület; 2026. január 25.
Dr. Simon Pál halálára; Dévényi Dömötör; NJSZT Informatikatörténeti Fóruma; 2026. január 5.
Lásd még:
Simon Pál portré; YouTube; 2021. november 25.
Dr. Simon Pál – kandidátus, orvos informatikus (TEMPLAR Bt.); MiM – Medical Info Media (információk az 1986-2005 közötti szakmai tevékenységéről)
A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig. Mérföldkövek a hazai közigazgatás automatizálásának és a kormányzati számítástechnika kialakulásának történetében; Primaware / Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület; Tanulmányok a magyar e-közigazgatásról, 1. kötet; 2014 (PDF) – Dr. Simon Pál közreműködésével készült kötet
Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből. Patchwork a magyar egészségügyi informatika történetének meghatározó szereplőiről; Havass Miklós, Simon Pál, Talyigás Judit; NJSZT Informatikatörténeti Fóruma; 2022
Az információkezelés elmélete és gyakorlata az egészségügyben; Dr. Simon Pál (PDF)
Egészségügyi informatikánk múltja és jelene – Interjú Simon Pál kandidátussal; Nagy András László; IME; VIII. évf. 9. szám; 2009. november (PDF)

Már az új típusú személyi igazolvány is használható szelfis azonosításra

„ A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás egyik legújabb frissítésével a szelfis azonosítás még szélesebb kör számára válik elérhetővé.

A szelfis azonosítás funkcióval az online ügyintézési térben biztonságosan és egyszerűen azonosíthatod magad személyivel vagy útlevéllel. Most pedig már a legújabb típusú, 2025.07.24-től kiállított személyi igazolványodat is használhatod erre.

Az azonosításhoz a mobilalkalmazás részletes utasítások mentén vezet végig, minden lépésnél leírva és ábrákkal megmutatva, mi a teendőd. Arról, hogy mire figyelj, hogy sikeresen legyen a szelfis azonosítás, ebben a cikkünkben (új ablakban nyílik meg) írtunk részletesen.

Töltsd le a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást, és regisztrálj! A szelfis azonosításnak köszönhetően gyorsan hozzáférhetsz a digitális ügyintézés kényelméhez.

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás folyamatosan bővül új funkciókkal, amelyekről ezen az oldalon is rendszeresen beszámolunk.”

Forrás:
Már az új típusú személyi igazolványodat is használhatod szelfis azonosításra; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. január 23.

Végre tisztázáni fogják az európai digitális személyiadattárca (és így a DÁP) felhasználási területét

„A ciprusi elnökség célként tűzte ki az üzleti tárcák szabályozására vonatkozó rendelet elfogadását. Ez a rendelet végre rendezi az eIDAS módosítása által létrehozott digitális személyi-adattárcák felhasználási lehetőségeit (kizárólag személyes cél), és az üzleti célú felhasználásra létrehozza az üzleti tárcákat („Business Wallets”).
Az üzleti tárcák használata első körben még nem lesz kötelező, viszont végre egyértelműen kimondaná, hogy az elektronikus ügyintézés egyenértékű a személyes jelenléttel, vagy papíron történő ügyintézéssel.
Akit érdekelnek a részletek, a tervezet elérhető az alábbi linken magyarul.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52025PC0838”

Forrás:
Végre tisztázásra kerül az európai digitális személyiadattárca (és így a DÁP) felhasználási területe; Kósa Ferenc; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület (MELASZ); 2026. január 23.

Technika, tudomány, MI

Leo pápa: A technológiának az embert kell szolgálnia, nem pedig helyettesítenie

„Január 24-én, Szalézi Szent Ferenc, a katolikus újságírás védőszentje ünnepén közzétették Leó pápa üzenetét, amelyet a 60. Tömegkommunikációs Világnapra írt „Megőrizni az emberi hangokat és arcokat” – címmel.

A pápa figyelmeztet a csalás, az on line zaklatás, a manipulált álhírek veszélyeire, és óva int azoktól a megtévesztő chatbotoktól, amelyek behatolnak az intimszféránkba, mint ahogy a torzítástól és a párhuzamos valóságoktól is. Óvni kell az emberi kapcsolatokat, az újságírók, a művészeti ipar tevékenységét, és a digitális írás-olvasásra nevelni.

Antropológiai kihívás előtt állunk, nem csupán technológiáról van szó: hiszen az emberi arc és hang megőrzése a cél. A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése mögött néhány óriáscég áll, de az algoritmusok képesek hatni az emberi viselkedésre, akár újraírni az ember – és beleértve az egyház történetét is – anélkül, hogy észrevennénk.

Ezért megfelelő irányításra, kormányzásra van szükség ahhoz, hogy ezt az egyre fejlődő digitális világot az ember szövetségesévé tegyük, ne pedig mindentudó orákulumként kezeljük, még kevésbé pedig a kapcsolatok és a kommunikáció pótlékainak. Meg kell óvni az Istentől kapott emberi arcokat és hangokat. Ennek három pillére pedig a felelősség, az együttműködés és a nevelés. A digitális forradalom megköveteli, hogy az embereket felkészítsük annak használatára. Meg kell őrizni a kommunikáció ajándékát, mint az ember legmélyebb igazságát, amelyre minden technológiai újításnak törekednie kell – figyelmeztet üzenetében a pápa.”

Forrás:
Leó pápa: Az új technológiát irányítva legyen szövetségesünk a mesterséges intelligencia; Gedő Ágnes; Vatican News; 2026. január 24.
Messaggio del Santo Padre in occasione della LX Giornata Mondiale delle Comunicazioni Sociali, 24.01.2026; Bollettino Sala Stampa della Santa Sede; 2026. január 24. (olaszul és lengyelül érhető el a pápai üzenet)

Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban?

„Az írás a szakirodalom kritikai elemzésével és anekdotikus példákkal mutatja be a mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékelését nehezítő „zajt”. Elemzi az MI fejlődésének időbeli alakulásával, a humán munkaerőt helyettesítő képességével, valamint a termelékenységi és a képességkülönbségeket kiegyenlítő hatásával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó következtetéseket és előrejelzéseket. Bemutatja, hogy bár az MI páratlanul gyors fejlődése következtében egyre több feladat automatizálható, az MI-alapmodellek elvi képességei és az automatizálható munkafeladatok tényleges automatizálása közötti összefüggés nem lineáris. A technológia foglalkoztatási hatása munkakörönként eltérő módon és számos tényező kölcsönhatásának eredményeként alakul majd. A tanulmány a munkagazdaságtan „skill-biased technological change” tételét, a munkaerőpiaci keresletnek a technológiai fejlődés hatására bekövetkező, a képzettek javára történő eltolódását kimondó tételt az MI korszakára alkalmazza. Megállapítja, hogy mivel a diplomás munkaerő által végzett tudásigényes feladatok automatizálása egyre könnyebb, és az automatizálható feladatok száma gyorsan bővül, az MI ezúttal a magasan képzettek körén belül vált ki hasonló hatást. A kereslet várhatóan nemcsak a tapasztalatlan frissdiplomások, hanem általában az alacsony-közepes képességű diplomások iránt is csökkenni fog. A felsőfokú képzettséget igénylő munkakörökben páratlan mértékben felerősödik az állásokért folytatott verseny. A legkiválóbbak választódnak ki, ami egyúttal azt jelenti, hogy a csupán jó (korrekt) teljesítményt nyújtó diplomás foglalkoztatottak – társadalmi és egyéni szinten egyaránt jelentős ráfordításokkal megszerzett – képzettségét és képességeit az MI elértékteleníti. A képzettség elértéktelenedése az oktatási rendszer jelen szerkezetének válságát vetíti előre, az elértéktelenedő képességek pedig egyéni (identitásbeli és egzisztenciális) és társadalmi válságot.”

Forrás:
Hogyan igazodjunk el a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait övező zajban?; Szalavetz Andrea; Közgazdasági Szemle; LX XIII. évf. / 1. szám; 72-94. o.; DOI: 10.18414/KSZ.2026.1.72; 2026. január

Az MI-re felkészült közszolgálati munkaerő kialakítása – következmények és stratégiák

„* Az MI alkalmazása javíthatja a közszféra hatékonyságát és a szolgáltatások minőségét azzal, hogy támogatja és felgyorsítja az adminisztratív és háttérfeladatokat.
* A közigazgatási szervezetekben fontos a belső MI-képességek kiépítése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a megfelelés, az elszámoltathatóság, valamint az MI-eszközök hatékony használata a szervezeti célok eléréséhez.
* Az intézményeknek proaktív és robusztus MI-irányítási keretrendszerre van szükségük a jelentős kockázatok megelőzésére, ideértve a munkatársak által használt generatív MI-eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat is.
* Az MI bevezetése meg fogja változtatni a munkafolyamatokat és a közigazgatáshoz szükséges készségeket. A képzésbe és a készségfejlesztésbe (átképzésbe) történő beruházás segíthet az embereknek és az intézményeknek alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.
* Egyre több intézmény dolgoz ki MI-képzéseket a munkatársai számára: a célcsoportok között szerepel valamennyi munkavállaló az alapvető MI-készségek kialakítása érdekében; a vezetők, hogy stratégiai szintű MI-ismereteket szerezzenek; valamint a digitális és adatszakemberek, hogy fejlesszék az MI-hez kapcsolódó technikai készségeiket. Ilyen például Írországban az „AI Masterclass for Senior Leaders”, illetve Észtországban az „ABC of AI” e-learning modul.

A közigazgatási szervek az OECD-országokban jelentős munkáltatóknak számítanak, és közülük sokan munkaerőhiánnyal, magas munkaterheléssel és költségvetési nyomással szembesülnek. Alapvető feladataik közé tartoznak az adminisztratív és háttértámogató tevékenységek, például iratok feldolgozása, kérelmek kezelése vagy az állampolgárok tájékoztatása. Az MI-rendszerek támogathatják és felgyorsíthatják ezeket az eljárásokat, javítva a szolgáltatások minőségét, és kapacitást szabadítva fel a munkatársak számára az összetettebb feladatok ellátására. Ugyanakkor a készségek és a belső szervezeti képességek hiánya a közigazgatásban az MI bevezetésének egyik leggyakrabban említett akadálya. Ebben az összefüggésben az emberek felkészítése éppoly fontos, mint a technológia telepítése.

Ez a szakpolitikai tájékoztató áttekinti az MI bevezetésének munkaerőpiaci és szervezeti munkaerőre gyakorolt hatásait a közigazgatási szervekben, és olyan stratégiákat vázol fel, amelyeket a közszféra vezetői követhetnek munkatársaik, illetve intézményük MI-képességeinek megerősítésére. A dokumentum az OECD „Harnessing AI in Social Security: Use Cases, Governance, and Workforce Readiness” (OECD, 2025) című jelentésére épít, és több OECD-ország munkaerő-fejlesztési kezdeményezéseiből merít példákat, kiemelve a megbízható és hatékony MI-használatot támogató megközelítéseket.”

Forrás:
Building an AI-ready public workforce – Implications and strategies; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/b89244c7-en; 2026. január 19.
Lásd az ismertetésben említett „Harnessing AI in Social Security: Use Cases, Governance, and Workforce Readiness” (OECD, 2025) jelentést: A mesterséges intelligencia hasznosítása a társadalombiztosításban : Felhasználási esetek, irányítás és munkaerő-felkészültség; eGov Hírlevél; 2025. december 14.

Bevált gyakorlatok gyűjteménye az MI emberközpontú fejlesztéséhez és alkalmazásához a munka világában

„Az MI átalakító technológia, amely képes átformálni a munkaköröket, a munkahelyeket és a munkavállalók életét. A bevált gyakorlatok e gyűjteménye a G7 Foglalkoztatási Munkacsoportja keretében készült el Kanada 2025. évi G7-elnöksége alatt, a G7-országok és a kapcsolódó érdekcsoportok hozzájárulásával és bevonásával. A gyűjtemény támogatja a G7 vezetőinek nyilatkozatát, melynek címe „MI a jólétért” (AI for Prosperity), amelyet 2025 júniusában Kananaskisban fogadtak el, és amely kiemelte az ellenállóképes jövőbeli munkaerő kialakításának, valamint a munkavállalóknak a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó átmenetekre való felkészítésének szükségességét. Az OECD és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös munkájával készült gyűjtemény a G7-országok által jelentett, a munka világát érintő MI-vel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket ismerteti a G7 cselekvési tervének szakpolitikai területei szerint, egy kifejezetten a szakpolitikailag kiemelt elemekre irányuló kérdőív alapján.”

Forrás:
Compendium of best practices for a human-centered development and use of Artificial Intelligence in the world of work; OECD / ILO; OECD Publishing / International Labour Organization (ILO); DOI: 10.54394/INMX2843; 2026. január 14.

Fenntartható fejlődés

Mindent a Balatonról: elindult a Balaton kutatásának új, tudományos portálja

„2025 év végén elindult a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) által tervezett Balatonkutatók oldala, ahol videókban, podcastokban és képeken keresztül mutatják meg többek között azt is, mivel foglalkoznak a HUN-REN BLKI kutatói és hogy miért kulcsfontosságú a tudomány a tó jövőjéhez.

2025. december 24-én megnyílik a Balatonkutatók oldala, egy új, közérthető tudományos felület, ahol videókban, podcastokban és képeken keresztül mutatják be HUN-REN kutatói a Balaton kutatásának legfontosabb eredményeit. Megismerhető, mivel foglalkoznak a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói, hogyan változik a tó élővilága, milyen hatással van rá az emberi tevékenység és a klímaváltozás, valamint az is, hogy miért kulcsszereplő a tudomány a Balaton jövőjének alakításában.

Az oldalon terepi videók, podcastok és interaktív galériák lesznek elérhetők. Megtekinthetők a Balatonkutatók podcast videói, az „Invázió a tetthelyen” című terepi felvételek, a „Kutatók akcióban” interaktív fotógaléria, továbbá előadóülések és események visszanézhető anyagai. Céljuk, hogy széles közönség számára tegyék láthatóvá a Balaton kutatásának mindennapjait és legújabb tudományos eredményeit.”

Forrás:
Mindent a Balatonról: elindult a tókutatás új, tudományos portálja ; HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat; 2026. január 20.
Balatonkutatók VLOG – a balatoni élővilág változásának kutatásáról

Mi fog történni az uniós klímapolitikában? – Ciprusi uniós elnökség 2026

„Az Európai Unió Tanácsának elnökségét 2026 januárjától Ciprus látja el; ebben a félévben tehát egy olyan tagállam veheti kézbe az uniós klímapolitika alakítását, amely számos saját példán keresztül tudja bemutatni a klímaváltozás okozta kihívásokat és az indokolt válaszlépéseket.

Cipruson – hasonlóan az egész mediterrán régióhoz – alapvetőek a forró nyarak, illetve a csapadékos napok alacsony száma. Az elmúlt években, évtizedekben ugyanakkor a szélsőségek száma jelentősen megnövekedett, csakúgy, mint az extrém forró napok száma: 2024-ben rekord dőlt meg a regisztrált 66 napos intenzív hőstresszel. Ezzel párhuzamosan az erdőtüzek gyakorisága is megnőtt (2025-ben az eddigi legnagyobb kiterjedésűt és intenzitásút regisztrálták), amelyet az is fokoz, hogy jelentősen csökken a csapadék mennyisége, súlyosbítva az aszályhelyzetet. Emellett a gátak víztartalma gyakran alacsony, valamint több évben is komoly vízhiány alakult ki, ami mind a mezőgazdaságra, mind az ivóvízkészletekre hatással volt. A klímaváltozás továbbá egyre inkább hatással van az emberi egészségre, egyre nagyobb mértéket ölt a gazdasági veszteség is.

Ezek a trendek a jövőben a klímamodellek alapján tovább fognak erősödni. A tudomány mellett a társadalom is egyre inkább észleli és hangot ad a klímaváltozás mint globális kihívás problémakörének. A legutóbbi Eurobarometer szerint a ciprusiak mintegy fele (10%-kal többen, mint az előző években) nyilatkozott úgy, hogy az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás napjainkban, ezzel a negyedik helyre sorolva a problémát a gazdasági helyzet, a szegénység, éhínség és ivóvízhiány, valamint a fegyveres konfliktusok után.

A ciprusi kormányzat – ezen vélemények hatására is – már több nemzeti stratégiában foglalkozik a megelőzéssel, illetve hatások mérséklésével: a kibocsátáscsökkentési és alkalmazkodási stratégiák mellett a Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) is behatóan foglalkoznak a kérdéssel. Mitigáció területén van még fejlődési potenciál a szigetországban, ugyanis az energiamix több, mint 80%-át a fosszilis energiaforrások adják, a megújulók mindössze 10%-ban vannak jelen. A reziliens rendszerek kiépítése és az adaptáció terén szintén nagy hiányosságok vannak még, a legfrissebb NEKT-ben viszont hangsúlyosan megjelenik e szakpolitika, illetve a megújuló energiaforrások arányának nagyfokú növelése is.

Ciprus a saját tapasztalataira is alapozva határozhatta meg a 2026 januárjától betöltött EU Tanácsának elnökségéhez kötődő klímapolitikai irányvonalait. Az öt prioritás közül a másodikhoz, az európai versenyképesség területéhez kapcsolja ezen célok nagyrészét. Ugyanakkor az eddigi elnökségektől eltérően (kivéve a lengyelt) Ciprus a klímaváltozást biztonsági kockázatként is kezeli, különös tekintettel a vízhiányra, szélsőséges időjárási eseményekre és regionális instabilitásra – ahogy a szigetországban annak jelentőségét a nemzeti helyzetkép is ábrázolja. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az uniós politikai döntéshozatalban a klímaalkalmazkodás és a reziliencia erősítése ne csak környezetvédelmi és versenyképességi, hanem biztonsági kérdés legyen. A vízreziliencia és a klímaalkalmazkodás kulcsfontosságú témaként szerepel, részben a Földközi-tengeri vízhiány és az aszályok miatt; ennek érdekében szeretné előmozdítani a párbeszédet az EU-szintű vízreziliencia és alkalmazkodási stratégiák tekintetében, amelyek elfogadása ebben az évben várható.

Szintén azonosítható metszéspont a ciprusi lokális és uniós prioritásoknál az energetika terén. A ciprusi elnökség célja a villamosenergia-hálózatok korszerűsítésének (grid integráció, intelligens hálózatok), a megújulók szélesebb körű integrációjának előmozdítása, valamint az olcsó és tiszta energia biztosítása a tagállamok számára. E program megvalósítása érdekében az elnökség három pillér mentén kíván dolgozni: irányítani fogja a Tanács munkáját az európai hálózati csomag, a megfizethető energiára vonatkozó akcióterv és az elektrifikációt célzó akcióterv tekintetében.

A klímapolitika főbb pilléreire, mint a karbonsemlegesség, a körforgásos gazdaság vagy a biodiverzitás védelme szintén kitér programjában Nicosia. Ezen területeken a körforgásos gazdaságról szóló jogszabály – ami az újrahasznosított nyersanyagok felhasználását ösztönzi – körüli viták fogják meghatározni a félév munkáját, amelyet a tervek szerint idén el is fogadnak. Ehhez hasonlóan a 2025 novemberében bemutatott biogazdasági stratégia is témáját képezi majd a félévnek, amelyhez a Bizottság tervdokumentumához kapcsolódó Tanácsi következtetések elfogadása szükséges.

A következő hat hónapban Ciprusnak továbbá arra is lehetősége nyílik, hogy segítse az új Közös Agrárpolitika alapjainak meghatározását a Bizottság tavalyi tervei mentén. Várhatóan végleges formát még nem fog ölteni a következő időszakra vonatkozó szakpolitika, ugyanakkor a jövedelemtámogatás, környezetvédelmi kritériumok és vidéki finanszírozás reformjának irányának meghatározásában szerepet játszhatnak. Mivel Ciprus számos problémával szembesül a klímaváltozás miatt a mezőgazdaságban, feltételezhető, hogy a szigorúbb környezetvédelmi szempontok előnyben részesítését fogja advokálni.

Jelentős előrelépés a ciprusi elnökség retorikája és megközelítése az éghajlatváltozás tekintetében, hiszen korábban csak 2025 első félévében a lengyel elnökségnél jelent meg biztonságpolitikai szempontként, más elnökségek programjaiban többnyire a migráció, energetika vagy gazdasági kérdések alkották ezt a kérdéskört. Ez az elmozdulás szinergiát képez az EU vagy a NATO legfelsőbb stratégiai dokumentumaival, vagyis hogy a klímaváltozás egy rendszerszintű kockázatot jelent. A biztonsági kérdésként történő aposztrofálás segíthet abban is, hogy az éghajlatváltozás ideológiától függetlenül kerüljenek meghatározásra és ne csak egy marginális szakpolitika legyen ennek kezelése. A jövőben várhatóan – és remélhetőleg – ez a megközelítés fog elterjedni, különös tekintettel a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásait nagyobb mértékben tapasztaló tagállamok esetében.”

Forrás:
Mi fog történni az uniós klímapolitikában?; Felde-Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 206. január 23.

Minden eddiginél több támogatás jut a földhő hasznosítására

„Magyarország adottságai kifejezetten kedveznek a geotermikus energia felhasználásának, e téren már most az európai élvonalba tartozunk. A Jedlik Ányos Energetikai Programban a kormány az eddigi ráfordításokat többszörösen meghaladó forrásmennyiséget mozgósít a további előrelépés érdekében.

A beruházók pénzügyi kockázatait az első kútfúrásokra fordítható összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás csökkentheti. A pályázati felhívás ma megjelent, a jelentkezés márciusban indul.

A magyar energiapolitika kiemelt célkitűzései a minél nagyobb mértékű önellátásra való törekvés, a megfizethető energia biztosítása és az energiatermelés zöldítése. A geotermikus energia fokozott felhasználása mindhárom törekvés valóra váltását előremozdíthatja. Állami támogatás nélkül a stratégiai célok eléréséhez szükséges nagyságrendű beruházások megvalósítása azonban nem biztosítható.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal támogatja a vállalkozások energetikai korszerűsítéseit, energiahasználatuk zöldítését, hatékonyságának javítását. A kiírások egyebek mellett az ipari energiatárolók telepítéséhez, a biogáz-biometán előállításához, a távhőrendszerek fejlesztéséhez kínálnak állami hozzájárulást. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel erősítve versenyhelyzetüket.

A Jedlik-program három pályázattal ösztönzi a földhő fokozott hasznosítását. A ma megjelent 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki helyszínen megvalósuló projekt kaphat legalább 400 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége. A pályázatokat első körben 2026. március 2-tól április végéig lehet majd benyújtani.

Egy másik, jövő héten élesedő kiírás 12 milliárd forinttal segíti a hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú villamosenergia-termelő rendszer kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. A harmadik ágazati programelem szintén március elejétől érhető el, 19 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönözheti a geotermikus hő- és villamosenergia-termelő beruházások megvalósítását, a kútfúrástól a termelésen át, egészen az energia felhasználókig történő eljuttatásáig.

2010-hez képest már négyszeresére emeltük a geotermikus hőenergia kitermelését. Az iparág fellendítését új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálja. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció célul tűzi ki, hogy 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai földhő felhasználást. A Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél több forrás, összesen 41 milliárd forint áll rendelkezésre földhős beruházásokra. A geotermia a kormányzati támogatások jóvoltából a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.”

Forrás:
Minden eddiginél több támogatás pörgeti fel a földhő hasznosítását; Energiaügyi Minisztérium; 2026. január 22.

Az európai villamosenergia-termelés és -kereslet 2025-ben

„Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban. Ez az Ember által az uniós villamosenergia-szektorról készített tizedik éves jelentés. [Az eredeti cikkben számos látványos grafikon illusztrálja a mondanivalót. Ezeket terjedelmi okokból elhagytuk, kérjük az eredeti oldal megtekeintését.]

2025-ben először fordult elő, hogy az Európai Unióban a szél- és napenergia több áramot termelt, mint az összes fosszilis forrás együtt.

A szél- és napenergia már az EU villamosenergia-termelésének 30,1%-át adja, és ez öt év alatt több mint 10 százalékpontos ugrást jelent.

Eközben a fosszilis energia aránya öt év alatt 36,7%-ról 29%-ra esett vissza.

Az EU 27 tagállamából 14-ben már több áram jön szél- és napenergiából, mint minden fosszilis forrásból együtt.

A megújulók összességében közel az EU áramtermelésének felét (47,7%-át) adják.

A jelentés megjegyzi, hogy a 2025-ös év időjárási körülményeinek előző évtől való jelentős eltérései azért nem igazán mutatkoztak az energiatermelési adatokban, mert szélenergia csökkenését a napenergia-termelés kompenzálta.

A napenergia termelése az EU-ban gyorsabban nő, mint bármely más energiaforrásé.

A szén aránya történelmi mélypontra, 9,2%-ra esett az EU-ban, ami figyelemreméltó, tekintve, hogy 10 éve csaknem negyedrészét (24,6%) tette ki az EU energiatermelésének .

Szintén fontos eredmény, hogy az eltűnő szén helyét nem más fosszilis energiahordozók vették át, hanem részben megújulók.

A gáz emeli a villamos energia árát, a megújulók csökkentik.

Az akkumulátorok ára döbbenetes mértékben esett az utóbbi évtizedben.

Az akkumulátoros villamosenergia-tárolás költsége kezd versenyképessé válni a gázerőművekből származó villamos energia árával.

Magyarország csaknem 30%-os napenergia-termelési arányával vezető pozíciót foglal el az EU-ban. Hazánkon kívül négy további EU-tagállam volt 2025-ben, ahol a napenergia az éves villamosenergia-termelés több mint egyötödét adta.

A jelentés adatai szerint Magyarországnak nincs 0,5 GW-ot elérő hálózati szintű villamosenergia-tárolási akkumulátorkapacitása. A jelentésben forrásként megjelölt European Energy Storage Inventory adatai jelenleg 0,08 GW működő és 0,05 GW tervezett kapacitást mutatnak.

”

Forrás:
Kijött az Ember energetikai agytröszt friss európai villamosenergetikai jelentése – mutatjuk a legfontosabb állításokat és ábrákat; Másfélfok blog; 2026. január 22.
European Electricity Review 2026; Beatrice Petrovich; Ember Energy Research; 2026. január 22. (PDF)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Bizottság megerősíti az EU kiberbiztonsági rezilienciáját és képességeit

„Európában szinte mindennaposak az alapvető szolgáltatásokat és a demokratikus intézményeket érő hibrid és kibertámadások, amelyeket kifinomult módszereket alkalmazó állami és bűnözői csoportok hajtanak végre. Az Európai Bizottság ma új kiberbiztonsági csomagra tett javaslatot annak érdekében, hogy erre az egyre komolyabb fenyegetésre tekintettel tovább erősítse az EU kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességét és kiberbiztonsági képességeit.

A csomag részét képezi a felülvizsgált kiberbiztonsági jogszabály, amely javítja az EU infokommunikációs technológiai (IKT) ellátási láncainak biztonságát. A javaslatcsomag egy egyszerűbb tanúsítási eljárás révén biztosítja, hogy az uniós polgárokhoz eljutó termékek már a tervezésüknél fogva kifogástalanok legyenek kiberbiztonsági szempontból. Megkönnyíti továbbá a meglévő uniós kiberbiztonsági szabályok betartását, és megerősíti az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) arra irányuló tevékenységét, hogy támogassa a tagállamokat és az EU-t a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésében.

Az IKT-ellátási láncok biztonságának fokozása az Unióban

Az új kiberbiztonsági jogszabály célja, hogy csökkentse a kiberbiztonsági szempontból aggályos harmadik országbeli beszállítóktól eredő kockázatokat az EU IKT-ellátási láncában. Harmonizált, arányos és kockázatalapú megközelítésen alapuló, megbízható IKT-ellátásilánc-biztonsági keretet határoz meg, amely lehetővé teszi, hogy az EU és a tagállamok közösen tárják fel és csökkentsék a kockázatokat az Unió 18 kritikus ágazatában, figyelembe véve a gazdasági hatásokat és a piaci kínálatot is.

A közelmúltban történt kiberbiztonsági incidensek rávilágítottak a kritikus szolgáltatások és infrastruktúra működéséhez elengedhetetlen IKT-ellátási láncok sérülékenységéből eredő jelentős kockázatokra. A jelenlegi geopolitikai helyzetben az ellátási láncok biztonsága már nem pusztán a műszaki termékek vagy szolgáltatások biztonságát jelenti, hanem a beszállítóhoz fűződő kockázatokkal is összefügg, különösen ami a kiszolgáltatottságot és a külföldi beavatkozást illeti.

A kiberbiztonsági jogszabály az 5G biztonsággal kapcsolatos eszköztár keretében már elvégzett munkára építve lehetővé fogja tenni az európai mobil telekommunikációs hálózatoknak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban működő szolgáltatók hordozta kockázatoktól való kötelező mentesítését.

Az európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer egyszerűsítése és javítása

A felülvizsgált kiberbiztonsági jogszabály biztosítani fogja, hogy az uniós fogyasztókhoz eljutó termékeket és szolgáltatásokat hatékonyabban teszteljék a biztonság szempontjából. Erre a megújult európai kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer (ECCF) révén kerül sor. Az ECCF egyértelműsíti és egyszerűsíti az eljárásokat, így a tanúsítási rendszerek alapesetben 12 hónapon belül kidolgozhatók lesznek. Emellett agilisabb és átláthatóbb irányítást vezet be annak érdekében, hogy a nyilvánosság tájékoztatása és nyilvános konzultáció révén jobban bevonja az érdekelt feleket a folyamatokba.

Az ENISA által kezelt tanúsítási rendszerek a vállalkozások praktikus, önkéntesen használható eszközei lesznek. A vállalkozások a segítségükkel igazolhatják az uniós jogszabályoknak való megfelelést, így csökkennek terheik és költségeik. Az IKT-termékeken, -szolgáltatásokon, -folyamatokon és irányított biztonsági szolgáltatásokon túlmenően a vállalatok és szervezetek a piaci igények szerint tanúsíthatják kiberbiztonsági helyzetüket. A megújult ECCF végső soron versenyelőnyt nyújt majd az uniós vállalkozásoknak. Az uniós polgárok, vállalkozások és hatóságok számára garantálni fogja a magas szintű biztonságot, és fokozza az összetett IKT-ellátási láncokba vetett bizalmat.

A kiberbiztonsági szabályok betartásának elősegítése

A csomag a digitális omnibusz csomagban javasolt, a biztonsági incidensek bejelentésére szolgáló egyablakos ügyintézési pontot kiegészítő olyan intézkedéseket vezet be, amelyek megkönnyítik az Unióban működő vállalatok megfelelését az uniós kiberbiztonsági szabályoknak és kockázatkezelési követelményeknek. A NIS 2 irányelv célzott módosításai arra irányulnak, hogy fokozzák a jogi egyértelműséget. 28 700 cég, köztük 6200 mikro- és kisvállalkozás számára könnyítik meg a jogkövetést. Emellett bevezetik a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok új kategóriáját, ezzel csökkentve 22 500 vállalat jogszabályi megfelelési költségeit. A módosítások egyszerűsítik a joghatósági szabályokat, észszerűsítik a zsarolóvírus-támadásokra vonatkozó adatok gyűjtését, és megkönnyítik a határokon átnyúló szervezetek felügyeletét, miközben megerősítik az ENISA koordinációs szerepét.

Európa kiberbiztonsági ellenálló képességének fokozása az ENISA erősítésével

Az első kiberbiztonsági jogszabály 2019. évi elfogadása óta az ENISA az uniós kiberbiztonsági ökoszisztéma sarokkövévé vált. A ma előterjesztett felülvizsgált kiberbiztonsági jogszabály lehetővé teszi, hogy az ENISA segítsen világosabbá tenni az Unió és tagállamai számára, hogy mik a közös fenyegetések. Arról is gondoskodik, hogy felkészüljenek és reagáljanak a kiberbiztonsági incidensekre.

Az ügynökség továbbra is támogatni fogja az EU-ban működő vállalatokat és érdekelt feleket azáltal, hogy idejekorán figyelmeztetést nyújt a kiberbiztonsági fenyegetésekről és incidensekről. Az Europollal és a számítógép-biztonsági incidensekre reagáló csoportokkal együttműködve támogatni fogja a vállalatokat a zsarolóvírusos támadásokra való reagálásban és az azokat követő helyreállításban. Emellett az ENISA uniós megközelítést is ki fog dolgozni annak érdekében, hogy jobb sérülékenységmenedzsment-szolgáltatásokat nyújtson az érdekelt feleknek. Szintén az ügynökség feladata lesz a digitális omnibusz csomagban javasolt, a biztonsági incidensek bejelentésére szolgáló egyablakos ügyintézési pont üzemeltetése.

Az ENISA továbbra is kulcsszerepet fog játszani a képzett európai kiberbiztonsági munkaerő bővítésében. Ezt szolgálja majd a Kiberkészségek Akadémiája nevű kísérleti projekt és a kiberbiztonsági készségek egész EU-ra kiterjedő tanúsítási rendszereinek létrehozása.

További lépések

A kiberbiztonsági jogszabály az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa általi jóváhagyást követően azonnal alkalmazandó lesz. A NIS 2 irányelv kapcsolódó módosításait szintén elő fogják terjeszteni jóváhagyásra. Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak egy év áll rendelkezésükre, hogy átültessék azt nemzeti jogukba, és közöljék a Bizottsággal a vonatkozó jogszabályok szövegét.

További információk

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Felülvizsgált kiberbiztonsági jogszabály

A NIS 2 célzott módosításai

Idézet(ek)

„A kiberbiztonsági fenyegetések nem csupán technikai kihívások. Stratégiai kockázatot jelentenek demokráciánkra, gazdaságunkra és életmódunkra nézve. Az új kiberbiztonsági csomag nemcsak a kritikus IKT-ellátási láncaink jobb védelméhez, hanem a kibertámadások elleni határozott küzdelemhez szükséges eszközöket is biztosítani fogja. Fontos lépés ez Európa technológiai szuverenitása és a mindenki számára nagyobb biztonság felé vezető úton.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A Bizottság megerősíti az EU kiberbiztonsági képességeit és ellenálló képességét; Európai Bizottság; 2026. január 20.

Törvények, rendeletek

Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája (NEFE 2030) – „Magyar megoldás a változó környezetben”

„A Kormány 1596/2025. (XII. 31.) Korm. határozataként kihirdetésre került a „Magyar megoldás a változó környezetben” című, a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája (2026–2030).

A globális világrend folyamatban lévő átalakulása, a nemzetközi konfliktusok, háborúk és természeti katasztrófák számának növekedése, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, az energia- és élelmiszerválság, a növekvő egyenlőtlenségek és a lakóhelyük elhagyására kényszerülők számának emelkedése miatt, a nemzetközi környezet az elmúlt években számottevően megváltozott és drasztikusan megnövekedett – a humanitárius segítségnyújtás mellett – a nemzetközi fejlesztések iránti igény. Tekintettel ezekre a jelentős világpolitikai változásokra és arra, hogy a korábbi időszakot meghatározó stratégia (NEFE 2025) hatálya 2025-ben lejárt, szükségessé vált a hatályos stratégia megújítása.

Magyarország legújabb nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája (NEFE 2030) így az új kihívásokra reflektálva és a megelőző időszak eredményeire alapozva kívánja megvalósítani nemzetközi fejlesztési tevékenységét oly módon, hogy a helybe vitt segítségnyújtás révén a partnerországok helyi közösségeinek, kormányainak szükségleteire és környezeti-társadalmi adottságaira alapozva, fenntartható módon járuljon hozzá a válságövezetekben élő közösségek megsegítéséhez és fejlődéséhez, ezzel pedig csökkentse a migrációs nyomást A „magyar modell” a helyi szereplők bevonásával kínál partnerséget és olyan együttműködésekre épít, amelyek a fejlődő országok felelősségvállalását is igyekeznek fejleszteni, biztosítani. ”

Forrás:
Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésére vonatkozó szakpolitikai stratégiája (NEFE 2030) – „Magyar megoldás a változó környezetben”; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2026. január 19.
A stratégia letöltése PDF-ben

4. szám, 2026. január 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek