Skip to main content

9. szám, 2026. március 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor a befagyasztott EU-pénzekről és a kohéziós politikáról

„2026. február 26-án Brüsszelben üléseznek az EU kohéziós miniszterei, a tanácskozást Makis Keravnos ciprusi pénzügyminiszter vezette. Navracsics Tibor kiemelte, hogy Magyarország ellenzi a kohéziós és agrárforrások egységes alapba vonását, mert szerinte ez veszélyeztetné mindkét szakpolitika eredményét. Hangsúlyozta, hogy hazánk a felfüggesztett források ellenére is hatékonyan használja fel az uniós pénzeket, és a visszatartott támogatások ügyében a választások után kívánnak újra tárgyalni.

Az Európai Unió kohéziós ügyekért felelős miniszterei 2026. február 26-án Brüsszelben üléseznek, amit a soros elnökséget ellátó Ciprus pénzügyminisztere, Makis Keravnos vezet.

A miniszterek várhatóan elfogadják az EU városaira vonatkozó napirendről szóló következtetéseket, valamint az Európai Tanács véleménycserét tart a 2021–2027-es kohéziós politika félidős felülvizsgálatról, illetve a jövőre vonatkozó tanulságokról. A brüsszeli Általános Ügyek Tanácsán részt vett Navracsics Tibor is, aki az ülésre érkezve tartott egy rövid sajtótájékoztatót.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondta: Magyarország továbbra sem támogatja, hogy az Európai Unió a kohéziós politikát és a vidékfejlesztési agrárforrásokat egyetlen, egységes alapba vonja össze. A miniszter hangsúlyozta: „Nagy István agrárminiszter kollégámmal együtt mondhatom, hogy ez egyik félnek sem jó, és egyik szakpolitikának sem jó.” Hozzátette: Attól tartunk, hogy ez az egységes alap mind a kohéziós politika, mind pedig az agrárpolitika eddigi eredményeit veszélyezteti, ahogyan a célkitűzések elérését is. Magyarország a vita során világossá teszi, hogy ragaszkodik a kohéziós politika önálló eszközrendszeréhez.

A kohéziós politika meggyengítése hosszú távon káros

Navracsics Tibor szerint a kohéziós politika „most különösen veszélyes időszakát éli”. Úgy véli, egyesek szükséghelyzeti politikaként tekintenének rá, és válságkezelési eszközként használnák, miközben fennáll a kockázata annak is, hogy az új, versenyképességi fókuszú eszközrendszer „feleszi” a kohéziós politikát. A miniszter rámutatott: a felzárkóztatás és a versenyképesség között szoros összefüggés van, ezért a kohéziós politika meggyengítése hosszú távon is káros lenne.

A félidős felülvizsgálat kapcsán a miniszter közölte: Magyarország a kedvezőtlenebb politikai környezet ellenére is jól teljesít, „sőt árnyalatnyival jobban”, mint a 2014–2020-as időszakban. Bár „források vannak felfüggesztve”, és bizonyos pénzekhez nem fér hozzá az ország, ennek ellenére „hatékonyan használjuk fel az uniós forrásokat”.

Választások után folytatódhat a felülvizsgálat

A források átcsoportosításával kapcsolatban elmondta: Magyarország kéréseire az Európai Bizottság, illetve Raffaele Fitto alelnök rugalmasan reagált. „Több eredményt is sikerült elérnünk, és még most is folynak a tárgyalások, hogy a korhoz és az igényekhez igazítsuk a forrásfelhasználást. Elég jól állunk a tárgyalásokkal” – fogalmazott.

A visszatartott kohéziós források ügyében a miniszter közölte: másfél hónappal a választások előtt nem tartja célszerűnek a kérdés napirendre tűzését, arra a választásokat követően kíván visszatérni.

Navracsics Tibor emlékeztetett, hogy 2022-ben is a választások után indult új tárgyalási szakasz, és a június elején megalakult kormány decemberre valamennyi lényeges megállapodást alá tudta írni. Abban bízom, hogy a 2026-os választások után is, ha megkeressük az Európai Bizottságot, és a megerősített mandátum fényében felülvizsgáljuk a felfüggesztett forrásokat, ismét haladást tudunk elérni – mondta.

Arra a felvetésre reagálva, amely szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint Magyarországnak vissza kellene fizetnie mintegy 10 és fél milliárd eurót, Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a kormány ezt képtelenségnek tartja. „Jogilag is, és minden más szempontból is” – tette hozzá.”

Forrás:
Navracsics Tibor: A választásokig nem tárgyalunk a befagyasztott EU-pénzekről; Simon Barbara Kincső; Index.hu; 2026. február 26.

Információvédelem menedzselése CXX. Szakmai fórum – Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület

„A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület meghívja Önt, a 2026 március 18-án tartandó, „Információvédelem menedzselése CXX Szakmai Fórum” rendezvényére.

A Rendezvényünk helyszíne az

Óbudai Egyetem

1034 Budapest, Bécsi út 96/B,

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
A rendezvény programja:

09.30 – 10.00 Érkezés, regisztráció

10.00 – 11.30 Köszöntő és bevezető gondolatok – Aktualitások az információvédelem területén
Gasparetz András (Hétpecsét) elnök

Papír helyett működés – Élő adatvédelmi és kiberbiztonsági rendszer építése azaz a megfelelés új korszaka – Dokumentáció helyett ellenállóképesség
dr. Amigya Andrea (ARB Privacy Kft.) Partner, adatvédelmi és MI szakértő

Előadás felkérés alatt

11.30 – 11.50 Kávészünet

11.50 – 13.00 Digitális „fekete doboz”: Az önállósodó modellek tesztelése és az IQ 170-es AI logikájának rejtélyei, kutatási lehetőségei
Keleti Arthur az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója kibertitok jövőkutató

CRA – EU számháború 2.0
Kis-Szabó András (Kontron Hungary Kft.) IBF

Regisztráció:
Jelentkezzen a Hétpecsét Fórumra, és jelölje a regisztrációnál, hogy részt kíván venni a DPO Fórumon!

A részvételt technikai okok miatt kizárólag az időben beérkezett regisztráció alapján tudjuk biztosítani.

A fórumról szóló információkat, valamint az Egyesület életéről és az információbiztonsággal kapcsolatos érdekességekről a Hétpecsét Egyesület LinkedIn oldalán olvashatnak!

Regisztráció a fórumra!”

Forrás:
Információvédelem menedzselése CXX. Szakmai fórum; Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület; 2026. február 26.

Közigazgatás, politika, jog

Saját tulajdon, stabil működés, erősebb vidék – 3 milliárd forintos keretösszegű Szolgáltatóipar-fejlesztési Program indul

„A magyar kkv-k megerősítése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2026 februárjában elindítja a 3 milliárd forintos keretösszegű Szolgáltatóipar-fejlesztési Programot (SZFP).

Az SZFP lehetőséget biztosít a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy jelenleg használt ingatlanuk megvásárlásával kapacitásbővítésükhöz és szolgáltatásfejlesztésükhöz megfelelő, saját tulajdonú működési környezethez jussanak, és megerősítsék gazdasági önállóságukat. A program keretében 10 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető, legfeljebb 50%-os támogatási mérték mellett.

Az SZFP az ingatlanvásárlás támogatása mellett lehetőséget biztosít új vagy meglévő munkavállalók bérének és járulékainak finanszírozására is a projekt költségvetésének meghatározott arányáig. A program révén a kormány újabb lépést tesz a regionális különbségek mérséklése, a hazai kkv-szektor stabilitásának és a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár kiemelte: „a program nem csupán a bérleti kitettség csökkentését és a munkahelyek megőrzését, hanem a jövőbe vetett bizalom megerősítését és a vidéki gazdaság gerincét alkotó szolgáltató vállalkozások növekedési lehetőségeinek kiszélesítését is szolgálja.”

A program részleteiről és a jelentkezés módjáról az alábbi linken tájékozódhatnak: https://kormany.hu/kormanyzat/nemzetgazdasagi-miniszterium/szolgaltatoipar-fejlesztesi-program”

Forrás:
Saját tulajdon, stabil működés, erősebb vidék – 3 milliárd forintos keretösszegű Szolgáltatóipar-fejlesztési Program indul; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2026. február 23.

A versenyképesség kulcsa a csúcskutatás – 25 évre szóló megállapodást kötött a kormány

„25 éves stratégiai keretmegállapodását és 6 éves finanszírozási szerződését kötött a kormány a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Élvonal Alapítvánnyal. A tudós az eseményen arról beszélt, hogy a csúcskutatás nem öncélú tevékenység, ebből születnek a felfedezések és a technológiai áttörések, amelyek új vállalkozásokhoz, iparágakhoz vezetnek.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője a szerződések aláírási ünnepségén arról beszélt, hogy egy olyan 6 éves finanszírozási szerződést ír alá a kormány nevében, amelyben a magyar innováció és a magyar tudomány jövőjének legfontosabb garanciái valósulnak meg, kiváló kutatási együttműködések köttetnek, 75 új tudásközpont felállítására kerül sor. Hozzátette, mindezek mellett új, innovatív magyar technológiai vállalatok irányába lépünk.

Elmondta, hogy az egyetemek megújításának folyamata 5 évvel ezelőtt kezdődött és nem kevesebbet tűztünk ki célul, mint, hogy legyen magyar egyetem 2030-ra a világ legjobb 100 egyeteme között, és Európa legjobb 100 egyeteme között is legyen számos magyar. Nemzetközi rangsorokban megyünk előre, 70 százalékkal növekedtek a legjobb tudományos publikációk, megnégyszereztük a szabadalmakat ezáltal az ipari bevételek is nőttek – közölte.

A tárcavezető azt mondta, két évvel ezelőtt új erőre kaptak, amikor Krausz Ferenc professzor elvállalta a Nobel-díjas iroda vezetését és leültek a magyar tudomány és innováció kérdését áttekinteni.

Hozzátette, érdemes megnézni, hogy ebben a két évben mi mindent tettek közösen és mi juttatta el őket odáig, hogy az ambiciózus célkitűzéseik már nem csak az egyetemekre vonatkoznak, hanem a magyar innovációra, azaz, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa 10 leginnovatívabb országának egyike és 2040-re tartozzon a világ legjobb 10 innovatív országa közé.

Hankó Balázs ismertetése szerint a megújult a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ott tart, hogy a 2019-es finanszírozás hatszorosa, de ha a tavalyi évet nézzük, akkor 40 milliárd forint, idén már 77 milliárd forint, jövőre pedig 90 milliárd forint áll a hálózat rendelkezésére, hogy elérje az évi 140 szabadalom és mindezek mellett 10 milliárd forintnyi külső innovációs bevételt.

A miniszter azt mondta, a kormány úgy alakította át a magyar tudományos pályázati rendszert, hogy egy olyan kutatási alapot hozott létre, amelyet a Kutatási Kiválósági Tanács vezet. Hozzátette, „ott tartunk, hogy 20 milliárdról 47 milliárdra emeltük a kutatási, kiválósági programjainkat és amíg néhány évvel ezelőtt egy-egy kutatás 48 millió forintos több éves támogatást kapott, ma már 100 és 400 millió között is kaphat.

A KIM vezetője elmondta, hogy a doktori képzéseket összekapcsolták a kutatásokkal, és azt mondták, hogy a kutatási, kiválósági programokon keresztül egy-egy kutatási programhoz kapcsolódóan fiatal kutatókat, doktoranduszokat alkalmazzanak. Hozzátette, „ezzel elindult az az átalakítás, a kooperatív doktori képzés mellett, ami a szemináriumi típusú doktori képzések helyett, egy kutató és kutatás vezérelt doktori képzés irányába megy. Nem krediteket kell gyűjteni a doktori képzés során, hanem kutatásban, aktív kutatásban kell részt venni” – fűzte hozzá a miniszter.

Krausz Ferenc az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az aláírás előtti köszöntőjében azt hangoztatta, hogy „egy ország versenyképességét a tudás határozza meg, Magyarország esetében ez különösen igaz”.

Krausz Ferenc arról beszélt, a csúcskutatás nem öncélú tevékenység, hanem belőle születnek a felfedezések és technológiai áttörések, amelyek új vállalkozásokhoz, iparágakhoz vezetnek, új értékteremtést alapoznak meg.

Hozzátette, egy természeti kincsekben nem bővelkedő ország számára ez az egyetlen esély a jólétben való fennmaradásra és a jövő generációk boldogulásának biztosítására a maga hozzáadott értékű munkájával és nem pedig olcsó munkaerővel támogatva a külföldi technológiákon alapuló termékek előállítását és ezen keresztül külföldi cégek gyarapodását hozva. Egyetemeink és kutatóintézeteink szilárd alapot jelentenek, ahhoz, hogy Magyarország az előbbi utat válassza – fűzte hozzá a Nobel-díjas tudós.”

Forrás:
Krausz Ferenc: a versenyképesség kulcsa a csúcskutatás – 25 évre szóló megállapodást kötött a kormány; InfoRádió; 2026. február 24.

A 2025. évi Országos Hatósági Ellenőrzési Terv végrehajtása – összesített jelentés

„Összefoglaló jelentés az önkormányzati adóhatóságok adóügyi tevékenységének 2025. évi ellenőrzéséről

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 24. § a) pontja értelmében az adópolitikáért felelős miniszter az önkormányzati adóhatóság felettes szervén keresztül ellenőrzi az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényességét, a törvények és más jogszabályok végrehajtását.
…
A Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése alapján a szakmai irányító miniszter az ellenőrzési időszakot követő 60. napig a beérkezett ellenőrzési jelentések alapján elkészíti a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolóját területi és hatásköri bontásban, és gondoskodik annak az általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről.”

Forrás:
2025. évi Országos Hatósági Ellenőrzési Terv végrehajtása – összesített jelentés; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2026. február 27.

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsa a fogyasztóvédelemről

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben iránymutatást nyújt a Bizottság részére a 2030-ig tartó időszakra szóló ötéves fogyasztóügyi stratégia végrehajtásához. A Tanács a következtetésekben felszólít a fogyasztóvédelem megerősítésére (különösen az interneten), a fenntartható fogyasztás előmozdítására, a végrehajtás javítására és az összes érintett szereplő közötti együttműködés elmélyítésére.

„A fogyasztóvédelem és a versenyképesség ugyanazon érem két oldala. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a fogyasztókat a digitális korban, fel kell lépnünk a káros online gyakorlatok és a kockázatok ellen, biztosítanunk kell a fenntartható fogyasztást, és meg kell erősítenünk a határokon átnyúló végrehajtást. Csak az e területeken hozott erőteljes intézkedések útján teremthetünk méltányosabb, környezetbarátabb és biztonságosabb európai piacot valamennyi fogyasztó számára.” – Mihálisz Damianósz, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere

A fogyasztóvédelem megerősítése

A mai napon jóváhagyott következtetéseiben a Tanács – figyelembe véve többek között a jelenlegi geopolitikai és technológiai fejlemények hatásait – hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az olyan újonnan felmerülő kihívásokkal, mint a „sötét megoldások” (ezek olyan gyakorlatok, amelyek torzítják a felhasználók azon képességét, hogy önálló, megalapozott döntéseket tudjanak hozni), valamint az online termékekhez kapcsolódó kockázatokkal, mindenekelőtt a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók, különösen a kiskorúak esetében. Felszólít továbbá a fogyasztóvédelmi intézkedések megerősítésére és a jelenlegi fogyasztóvédelmi jogszabályoknak – az uniós digitális szabálykönyvvel egyetemben történő – megfelelőbb végrehajtására.

A fenntartható fogyasztás támogatása

A Tanács a következtetésekben felhívja a figyelmet a fenntartható fogyasztás előmozdításának fontosságára, különösen a fenntartható, megfizethető és megbízható körforgásos ajánlatokkal kapcsolatban, a használt, javított, felújított és újragyártott áruk kínálatát is beleértve. A Tanács emlékeztet arra, hogy a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állítások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek, és hangsúlyozza, hogy – az EU zöld átállással kapcsolatos céljaival összhangban – küzdeni kell az ilyen gyakorlatok ellen annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a fenntartható lehetőségek választásakor megalapozott döntéseket hozhassanak.

A végrehajtás javítása és tagállami együttműködés

A Tanács hangsúlyozza a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyabb végrehajtásának szükségességét, különösen az Unión belüli kiterjedt jogsértésekkel és az e-kereskedelemmel kapcsolatban. Ez magában foglalja a Bizottság és a tagállami hatóságok közötti koordináció megerősítését, a mesterséges intelligencia piacfelügyeleti célú felhasználásának mérlegelését, valamint a nemzetközi együttműködés kiterjesztését annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló termékek – különösen a harmadik országokból érkezők – biztonságosak és az uniós jogszabályoknak megfelelőek legyenek.

Egyszerűsítés

A Tanács a következtetésekben emlékeztet arra, hogy az új kezdeményezések keretében törekedni kell az adminisztratív terhek csökkentése és az egyszerűsítés átfogó célkitűzésének az elérésére, különösen a kkv-k vonatkozásában, miközben fenn kell tartani a fogyasztóvédelem magas szintjét.

Háttér

A 2030-ig tartó időszakra szóló fogyasztóügyi stratégiáról szóló tanácsi következtetések a ciprusi elnökség prioritásai közé tartoznak. Az Európai Bizottság 2025. november 19-én fogadta el a stratégiát. A Bizottság a stratégiában – a 2020–2025-ös időszakra szóló stratégiára építve – meghatározza az uniós fogyasztóvédelmi politika stratégiai keretét az elkövetkező öt évre, és kezeli az új kihívásokat. Az alábbi négy fő területre összpontosít:

  1. Az egységes piac kiteljesítése azon akadályok felszámolása révén, amelyek gátolják a fogyasztókat abban, hogy teljes mértékben kiaknázhassák az egységes piacban rejlő előnyöket.
  2. Digitális méltányosság és fogyasztóvédelem az interneten annak érdekében, hogy erősíteni lehessen a fogyasztók – különösen a kiskorúak – védelmét a digitális környezetben.
  3. Fenntartható fogyasztás annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz, és jobban védve legyenek a zöldrefestés gyakorlatával szemben.
  4. Hatékony végrehajtás annak érdekében, hogy meg lehessen védeni egyrészt a fogyasztókat a szabályokat be nem tartó piaci szereplőkkel szemben, másrészt a szabályokat betartó vállalkozásokat a tisztességtelen versennyel szemben.

”

Forrás:
Fogyasztóvédelem: a Tanács szigorúbb biztosítékokat, fenntartható fogyasztást, fokozott végrehajtást és egyszerűsítést szorgalmaz; Európai Unió Tanácsa; 2026. február 26.

Az Európai Unió Tanácsának következtetései a városokra vonatkozó uniós menetrendről

„A kohéziós politikáért felelős miniszterek a mai napon következtetéseket hagytak jóvá a városokra vonatkozó uniós menetrendről. Erre az intézkedésre azt követően került sor, hogy a Bizottság 2025. december 3-án előterjesztette „A városokra vonatkozó uniós menetrend: a növekedés és jólét előmozdítása” című közleményét.

„Nagy örömömre szolgál, hogy mai ülésünkön jóváhagytuk ezeket a következtetéseket. Városaink központi szerepet játszanak az uniós prioritások – például a versenyképesség, az innováció és a fenntartható fejlődés – megvalósításában, valamint az EU kohéziós célkitűzéseinek elérésében. A városi dimenziót megfelelően figyelembe kell venni a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatal és Európa jövőjének alakítása során.” – Mákisz Keravnósz, a Ciprusi Köztársaság pénzügyminisztere

Következtetéseiben a Tanács kiemeli azt a fontos szerepet, amelyet a városok a funkcionális városi területeikkel együtt a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a társadalmi befogadás és az innováció előmozdításában betöltenek. Elismeri továbbá, hogy a városok és a városi területek kiemelkedő szerepet játszanak a dekarbonizációban, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, illetve a környezet és a biológiai sokféleség védelmében. Emellett – többek között kibocsátáscsökkentő intézkedések bevezetésével – nagymértékben elősegítik a tiszta energiára való átállást. A városok a fenntartható, hozzáférhető, tiszta és hatékony multimodális közlekedési rendszerek előmozdításával – méretüktől függetlenül – jelentősen hozzájárulnak a városi mobilitás javításához.

Hangsúlyozva a városok támogatásának jelentőségét, tekintettel az előttük álló növekvő kihívásokra, a Tanács a következtetésekben rámutat arra, hogy a kohéziós politika hozzájárult az EU városi dimenziójának megerősítéséhez azáltal, hogy a 2021–2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 24 milliárd EUR-t fordítottak fenntartható városfejlesztésre. A szöveg kiemeli a kohéziós politika félidős felülvizsgálata keretében a városok számára kínált lehetőségeket is. Ezek közé tartozik például az, hogy a szakpolitika rugalmasságot biztosít a szociális, megfizethető és fenntartható lakhatás, az energetikai átállás, a vízgazdálkodás rezilienciája, a versenyképesség, a védelem és a készségfejlesztés kezelése terén.

A Tanács megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) támogatható a városok helyreállítása és rezilienciája, különösen a zöld és digitális átállás kapcsán, de a közszolgáltatások nyújtása, valamint a szociális és megfizethető lakhatás biztosítása céljából is. Emellett elismeri az Európai Beruházási Bank szerepét a fenntartható városi közlekedéshez, a szociális, megfizethető és fenntartható lakhatáshoz, a dekarbonizációhoz, az energiahatékonysághoz, a körforgásos gazdasághoz és a zöld infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott finanszírozásban és tanácsadási szolgáltatásokban, többek között az uniós, a nemzeti és a magánfinanszírozás ötvözése révén.

Végezetül a következtetések újólag megerősítik, hogy a városok nélkülözhetetlen partnerek az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és adott esetben be kell vonni őket az európai intézményekkel folytatott párbeszédbe, konzultációba és végrehajtási eljárásokba. Emlékeztetnek emellett arra, hogy hosszú távú támogatást kell biztosítani az integrált városfejlesztéshez, a jelenlegi időszak eredményeire építve, a városokra vonatkozó uniós menetrendben foglaltak szerint.

”

Forrás:
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a városokra vonatkozó uniós menetrendről, hangsúlyozva a városok központi szerepét a gazdasági, társadalmi és területi kohézió kapcsán; Európai Unió Tanácsa; 2026. február 26.

Az Európai Unió Tanácsának intézkedései az uniós borágazat támogatása céljából

„A Tanács a mai napon elfogadta a versenyképes, reziliens és időtálló uniós borágazat támogatását célzó korszerűsített szakpolitikai keretről szóló rendeletet. Az aktualizált intézkedések célja a kereslet és a kínálat jobb összehangolása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése, a címkézési gyakorlatok egyszerűsítése és harmonizálása, az innováció ösztönzése, a szőlőtelepítés rugalmasságának növelése, valamint a vidéki gazdaságok élénkítése. Az intézkedéseknek köszönhetően emellett az ágazat jobban fog tudni alkalmazkodni a változó fogyasztói preferenciákhoz, és képes lesz megragadni az új piaci lehetőségeket.

„Nem egészen egy év telt el a Bizottság javaslatának benyújtása, valamint borágazatot érintő rendelet mai elfogadása között. E rendelettel a Tanács és a tagállamok ismételten bebizonyították, hogy figyelmesen hallgatják a mezőgazdasági termelők és az agrárágazat aggályait, és készek hatékonyan fellépni ezek kezelése érdekében.

Azzal kezdtük, hogy világos és célzott politikai iránymutatást adtunk a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedésekre van szükség, most pedig az Európai Parlamenttel együttműködve gyorsan elfogadtuk ezeket az intézkedéseket. Ezáltal biztosítottuk, hogy az ágazat már idén is érezhesse az intézkedések jelentette előnyöket.” – María Panajótu, a Ciprusi Köztársaság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi minisztere

A megállapodás legfontosabb elemei

A termelés és a kereslet jobb összehangolása

A túlkínálat megelőzése és a piaci stabilitás fenntartása érdekében a tagállamok támogathatnak olyan intézkedéseket, mint a felesleges szőlőültetvények kivágása, előmozdítva ezzel az innovációt és az új piaci feltételekhez való alkalmazkodást. A telepítési jogok rendszerében korábban használatos záró év megszűnik, és helyette tízévenkénti felülvizsgálati időszak lép életbe.

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia megerősítése

A tagállamok az elszámolható költségek 80%-áig terjedő mértékben növelhetik az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra – többek között a mérséklésre és az alkalmazkodásra – irányuló uniós támogatást, lehetővé téve a fenntartható termelésre való gyorsabb átállást.

Egyszerűsített és harmonizált címkézés

A címkézési szabályok Unió-szerte egyszerűbbé válnak. Ennek révén csökkennek az adminisztratív terhek, ami – a fogyasztók és a termelők érdekét szem előtt tartva – megkönnyíti a határokon átnyúló kereskedelmet.

A fogyasztók – többek között digitális címkék és piktogramok segítségével – könnyebben tájékozódhatnak majd.

A vidéki gazdaságok fellendítése a borturizmus révén

A bortermelők célzott támogatásban részesülhetnek a borturizmussal kapcsolatos kezdeményezések kidolgozásához, ami ösztönözni fogja a gazdasági növekedést a vidéki régiókban.

Csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentes borok

Az „alkoholmentes” kifejezés a 0,5%-nál alacsonyabb alkoholtartalmú termékekre vonatkozik majd, a 0,05%-nál alacsonyabb alkoholtartalmú termékekre pedig a „0,0%” kifejezés lesz alkalmazandó.

A 0,5% fölötti, de a szokásosnál legalább 30%-kal alacsonyabb alkoholtartalmú borok esetében a korábban javasolt „alacsony alkoholtartalmú” helyett az egyértelműbb „csökkentett alkoholtartalmú” megjelölést kell majd alkalmazni.

Az export rugalmassága

Az exportra szánt borok mentesülnek az összetevők feltüntetésének és a tápértékjelölésnek az uniós belső piacra vonatkozó követelménye alól, csökkentve a szükségtelen adminisztratív terheket.

A növénybetegségek leküzdése

Az új intézkedéscsomag több támogatást nyújt a növénybetegségek – például az aranyszínű sárgaság (flavescence dorée) – elleni küzdelemhez. Így például nyomon követést, diagnosztikát, képzést és kutatást biztosít, ami segít majd megvédeni a szőlőültetvényeket ettől a komoly veszélytől.

Ízesített borászati termékek – az innováció bővítése

A megállapodás – a termékfejlesztés lehetőségeinek szélesítését szem előtt tartva – tisztázza, hogy a rozé bor felhasználható további regionális ízesített borászati termékek alapjaként. Ez ösztönözni fogja az innovációt az újonnan megjelenő termékfajták terén, és támogatni fogja a termelőket abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó fogyasztói igényekhez.

Következő lépések

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Háttér

Az uniós borágazat Európa kulturális és gazdasági szerkezetének sarokköve. A világ bortermelésének 60%-át adja, és az export szempontjából a harmadik legnagyobb uniós agrár-élelmiszeripari ágazat. A borágazat stabil munkahelyek teremtésével és a helyi gazdaságok fenntartásával is segíti a vidék elnéptelenedése elleni fellépést. Emellett hozzájárul az európai kulturális örökség megőrzéséhez, mivel az uniós szőlőültetvények 88%-a földrajzi jelzésekkel rendelkezik.

”

Forrás:
A Tanács intézkedéseket fogadott el az uniós borágazat támogatása céljából; Európai Unió Tanácsa; 2026. február 23.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Új biztonsági funkciókat léptettek életbe a WebKincstárban és a Mobilkincstárban

„Új biztonsági funkciókat léptettek életbe a WebKincstárban és a Mobilkincstárban, hogy még biztonságosabb legyen az online állampapír-vásárlás.

Új védelmi elemekkel bővült február 26-tól a WebKincstár és a MobilKincstár alkalmazás. Az állampapír-forgalmazási online felületek biztonsági fejlesztései a befektetések védelmét szolgálják – közölte az economox a Magyar Államkincstárra hivatkozta.

Bár a kincstár rendszerei eddig is magas szintű biztonsági megoldásokkal működnek, a világszerte tapasztalható, ügyfeleket célzó, egyre kifinomultabb adathalász és visszaélési kísérletekre tekintettel további megerősítő intézkedéseket vezettek be, a Magyar Nemzeti Bank ajánlásaival összhangban.

A WebKincstár és MobilKincstár felületein mától élesedő új funkciók az ügyfelek és az értékpapírszámlákon lévő megtakarítások védelmét szolgálják, különösen az alábbi területeken:

  • Napi kiutalási limit bevezetése. A kincstári értékpapírszámláról online kezdeményezett átutalásokra napi limitösszeget vezettek be. Az alapértelmezett napi limit 1 millió forint, amelyet az ügyfelek saját igényeiknek megfelelően módosíthatnak a WebKincstár vagy a MobilKincstár felületén.
  • Bankszámla-rögzítés korlátozása. Az értékpapír-számlákról történő kiutalásokhoz kapcsolódóan naponta egy új pénzforgalmi bankszámlaszám rögzíthető. A még nem aktív, 48 órán belül rögzített pénzforgalmi bankszámlaszámok a WebKincstár vagy a MobilKincstár alkalmazáson keresztül törölhetők.
  • Online hozzáférés azonnali letiltása. Az ügyfelek a WebKincstáron és a MobilKincstáron keresztül azonnal kezdeményezhetik a kincstári értékpapír-számlájukhoz kapcsolódó online hozzáférés letiltását, amennyiben jogosulatlan hozzáférés gyanúja merült fel.
  • Telefonos hitelesítés bevezetése. Újdonság, hogy az ügyfél saját maga beállíthat egy olyan egyedi számsorozatot, amelynek segítségével a Magyar Államkincstártól érkező hívás esetén ellenőrizheti annak hitelességét. A biztonsági kódot kizárólag a kincstár munkatársa ismeri, így amennyiben az ügyintéző elmondja az ügyfél által beállított kódot, úgy az ügyfél egyszerűen meggyőződhet arról, hogy valóban onnan telefonálnak.
  • Mobilkészülékek áttekinthetősége. A WebKincstáron és a MobilKincstáron mindenki megtekintheti, hogy melyik mobilkészüléken történt a MobilKincstár regisztráció az értékpapírszámlájára, ezáltal átláthatóvá válik a hozzáféréssel rendelkező eszközök köre.
  • Ügyféltudatosság erősítése. A visszaéléssekkel kapcsolatos edukáció támogatása érdekében a WebKincstárba és a MobilKincstárba való bejelentkezéskor tájékoztatók és – időszakosan – rövid kérdőívek jelennek meg, amelyek az adathalász módszerek felismerését segítik.

A kincstár emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki gyanús telefonhívást, e-mailt kap vagy bármilyen visszaélésre utaló körülményt észlel, azonnal jelezheti azt a 1811-es telefonszám 8-as menüpontjának kiválasztásával. A Magyar Államkincstár munkatársai soron kívül intézkednek, és szükség esetén segítséget nyújtanak az online hozzáférés letiltásában, valamint a további biztonsági lépések megtételében.”

Forrás:
Hadat üzent a netes csalóknak az Államkincstár; Infostart; 2026. február 27.

Hatékonyabbá vált a hibakezelés a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban

„Minden digitális felületen előfordulnak időnként hibák. Ám ezentúl könnyebb megoldani ezeket.
A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás néhány hetente kap újabb frissítéseket, sorra érkeznek az új funkciók. Ezúttal egy olyan fejlesztésről számolhatunk be, ami nem valamilyen új ügyintézési teendődet könnyíti meg, hanem ami akkor segít, ha valami hiba csúszik a gépezetbe.

Az új fejlesztésnek köszönhetően ugyanis ezentúl, ha az alkalmazás valamilyen hibát észlel, akkor nemcsak azt jelzi ki a képernyő, hogy hiba történt, hanem egy 32 jegyű kódsor is megjelenik. Ezt a kódsort egy koppintással kimásolhatod az alkalmazásból, és abban segít neked – és nekünk –, hogy az ilyen hibák feltárása és megoldása sokkal gördülékenyebb legyen.

Ugyanis, ha ezt a kódot a 1818 ügyfélszolgálatnak elküldöd e-mailben a 1818@1818.hu-ra, vagy bemondod a telefonos ügyintézőnek a 1818-as (külföldről a +36 1 550 1858-as) számot felhívva, akkor fejlesztőink gyorsabban be tudják azonosítani a problémát. Így hamarabb megoldás is születik.

Ha még nincs Digitális Állampolgár mobilalkalmazásod (új ablakban nyílik meg) , töltsd le, és regisztrálj személyesen vagy online.”

Forrás:
Hatékonyabbá vált a hibakezelés a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. február 25.

A gépjármű adásvétellel bővült a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás

„Régóta ígért, a maga nemében páratlan fejlesztéssel bővült a napokban a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás repertoárja. A felhasználók mostantól kizárólag az applikációt használva is köthetnek gépjármű adás-vételi szerződést, ráadásul a rendszer az azzal kapcsolatos hivatali teendőket is elintézi.

A Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazás a 2024-es megjelenésekor hangoztatott számos beváltott és – eddig – beváltatlan ígérete közül most egy újabbat pipálhat ki utóbbiak közül: a platformon február vége óta már gépjármű (mely lehet használt autó, motorkerékpár és egyéb rendszámos gépjármű) adás-vételi folyamatot is le lehet bonyolítatni, teljesen papírmentesen, az összes szükséges hivatali teendőt elvégezve.

Az újítással a DÁP platform ismét kissé közelebb került eredeti céljához, mely az állampolgárok mindennapi ügyintézési folyamatainak digitális eszközökkel történő megkönnyítésére vonatkozott, ráadásul a gépjármű adás-vétel az eddigiek közül a legkomplexebb és legnagyobb téttel járó ügyintézési folyamat, melyet teljes mértékben az applikáción belül lehet elvégezni.

A DÁP applikáción keresztüli gépjármű adás-vétel ezzel együtt is több feltételhez kötött, így például mind a vevőnek, mind pedig az eladónak regisztrált DÁP-ügyfélnek kell lennie, nem használható a platform közeli hozzátartozók, valamint járműkereskedések és magánszemélyek közti adás-vétel lebonyolítására, és akkor sem, ha a vevő maga helyett más személyt szeretne üzembentartóként bejegyezni. Magánszemély eladók is csak akkor élhetnek a lehetőséggel, ha egyedüli tulajdonosai és üzembentartói a gépjárműnek.

A folyamat az applikáció megfelelő menüpontjában indítható, ahol eladóként először is ki kell választani az eladni szánt gépjárművet, mely a nyilvántartás szerint a felhasználó tulajdonában van és megfelel az egyéb feltételeknek. A vevőt QR-kóddal vagy e-mailes linken keresztül kell meghívni a folyamatba, aki áttekintheti az applikáción keresztül megadott vételárat és az adásvétel további részleteit, majd mindkét fél digitálisan aláírhatja a szerződést – szintén az applikáción keresztül. Az így elkészített szerződés ugyanolyan bizonyító erejű magánokiratnak számít, mint a papíralapú változatok, kinyomtatva viszont értelemszerűen nem érvényes.

A szerződés aláírását követően az eladó és a vevő feladatai különválnak. Az eladónak először is be kell jelentenie a tulajdonosváltást a hatóság felé, mely szintén az applikáción keresztül történik, illetve az applikáción kívül kell intézkednie arról, hogy a biztosításait felmondja és az esetleges e-matricákat (ha volt ilyen) igény esetén átírja egy másik gépjárműre. A jogszabály szerint az eladóra kirótt, a tárgyévre vonatkozó éves gépjárműadó-fizetési kötelezettség a teljes évre vonatkozóan fennáll.

A vevőnek kell intéznie az eredetiségvizsgálatot és a biztosításkötést, valamint az illetéket is meg kell fizetnie, ez után kezdeményezheti az átírást – ezek közül utóbbi kettő intézhető a DÁP applikáción keresztül. Ez után már nincs más teendője, mint egy kormányablakban átvenni a gépjármű elkészült új okmányait (igaz, ez egy 2023-as rendszerfejlesztést követően már nem kell a gépjárművezetőnél legyen a belföldi utak során).”

Forrás:
Mostantól mobilappból is intézhető a gépjármű adás-vétel; Koi Tamás; HWSW.hu; 2026. február 27.

Zöld lámpát kapott a teljes körű digitális jegyrendszer Budapesten

„2028-ban indulhat el az e-jegyrendszer a teljes budapesti és agglomerációs közösségi közlekedési hálózaton a Budapesti Közlekedési Központ koncepciója szerint, amelyet február 25-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés is támogatott, így a BKK elindíthatja az ehhez szükséges közbeszerzési eljárást. A Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatást eddig a 100E járaton, illetve az M1-es metró vonalán lehetett igénybe venni, április közepétől viszont a pilot kiterjesztéseként minden metróvonalon elérhetővé válik.

Az elmúlt években a BKK jelentős mértékben fejlesztette digitális csatornáit: elindította a BudapestGO alkalmazást – amelyet az ügyféligények alapján rendszeresen új funkciókkal bővít –, továbbá az elektronikus jegyrendszer bevezetésének előszobájaként pilot jelleggel elérhetővé tette a jegyvásárlást és az érvényesítést egy lépésben biztosító Budapest Pay&GO fizetési szolgáltatást a 100E Repülőtéri Expressz járaton, valamint az M1-es metró vonalán.

A Budapest Pay&GO szolgáltatás lényege, hogy a vásárlás és az érvényesítés egy lépésben, a bankkártya (vagy egyéb okoseszköz) jegyérvényesítő készülékhez történő érintésével együtt zajlik, nincs szükség előzetes regisztrációra vagy alkalmazás letöltésére, sem papíralapú jegyre, az utazás azonnal megkezdhető. A bankkártya-alapú megoldás ma már nemzetközi szabványnak számít: világszerte több száz nagyváros alkalmazza. A tervek szerint a BKK a Pay&GO szolgáltatás pilotját április közepén minden metróvonalra kiterjeszti.

Minden fővárosi és agglomerációs vonalon megjelenik

Mindezzel párhuzamosan a közlekedésszervező cég a pilot tapasztalatait felhasználva, külföldi jógyakorlatokat elemezve és a fővárosi közlekedés sajátosságait figyelembe véve megalkotta a budapesti elektronikus jegyrendszer koncepcióját.

A Fővárosi Közgyűlés február 25-i ülésén támogatta a BKK Pay&GO elektronikusjegy-szolgáltatásra vonatkozó koncepcióját és a rendszer működéséhez szükséges közbeszerzési eljárás megindítását. A társaság tervei szerint a budapesti Pay&GO rendszere a lehető legtöbb ügyféligényre megoldást kínál majd, így mind a rendszeresen közösségi közlekedést használók, mind az alkalmi utasok megtalálhatják a számukra legkedvezőbb terméktípust. Emellett a szolgáltatás az alkalmi utazások során lehetővé teszi költési limitek – például napi vagy heti limitek – beállítását, így az ügyfelek mindig az igényeiknek megfelelő, legkedvezőbb tarifát kapják. A BKK számításai szerint a Pay&GO típusú, bankkártyás fizetés 2028 első felétől jelenhet meg szakaszosan Budapest és az agglomeráció teljes közösségi közlekedési hálózatán.

„A BKK célja nem pusztán egy új technológia bevezetése, hanem egy olyan, mindenki számára érthető és kényelmes rendszer kialakítása, amely még inkább megkönnyíti a budapesti közösségi közlekedés használatát” – mondta el Diószegi Ágnes. A BKK ügyfélkapcsolati és értékesítési vezérigazgató-helyettese hozzátette: a Pay&GO pilot sikere azt mutatja, hogy az ügyfelek nyitottak az egyszerű, gyors megoldásokra, a BKK pedig erre építve lép tovább egy teljes, városi szintű elektronikusjegy-rendszer bevezetése felé.”

Forrás:
Zöld lámpát kapott a teljes körű digitális jegyrendszer Budapesten; BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.; 2026. február 25.

Új ingatlan-nyilvántartási adatokkal bővült a Lechner ingyenes szolgáltatása – Albetétek a HRSZ keresőben

„A Lechner Tudásközpont ingyenesen elérhető helyrajziszám-keresője mostantól nemcsak az adott címhez vagy helyrajzi számhoz tartozó ingatlant jeleníti meg a térképen, hanem az önálló ingatlanokat – közismert régies nevükön albetéteket – is kilistázza. Ez az információ különösen hasznos lehet mindazok számára, akik ingatlan adásvétel előtt állnak, vagy szeretnék pontosabban megérteni egy társasház jogi felépítését.

A Lechner HRSZ keresőjének segítségével ingyenesen, bejelentkezés vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül szerezhetünk információkat bármely magyarországi ingatlan helyrajzi számáról, címadatairól, valamint a térképes felületen a telekhatárok is láthatók. A 2025 októberében indult felületet folyamatosan fejlesztjük a felhasználói élmény javítása és a szolgáltatások bővítése érdekében.

A legújabb fejlesztés részeként a HRSZ kereső már felsorolja az adott helyrajzi számhoz tartozó albetéteket is. Az albetét olyan önálló ingatlanegység – például lakás, üzlethelyiség vagy garázs –, amely külön tulajdoni lappal rendelkezik, így jogilag is külön kezelhető.

A helyrajziszám-kereső alkalmazás a Digitális Állampolgárság Program által hozott szemléletváltás alapján készült el, amelynek lényege, hogy az állampolgárok a jövőben modern és jól kezelhető állami felületeken gyorsan és kényelmesen tudjanak eligazodni. Az alkalmazás kialakításakor is elsődleges szempont volt az átláthatóság, így mindenki könnyen megtalálja azt a helyrajzi számot, amit keres, akár a térképes felületről, akár cím alapján indul el.”

Forrás:
Albetétek a HRSZ keresőben; Lechner Tudásközpont; 2026. február 5.
Helyrajziszám kereső (HRSZ)

Technika, tudomány, MI

iEESZT – mesterséges intelligencia alapú rendszert fejlesztenek a magyar egészségügyben

„A magyar egészségügyi adatvagyon jelentős, az MI-alapú iEESZT összekapcsolja a NEAK és EESZT adatait, azért hogy egy kattintással látható legyen a teljes betegéletút és előre jelezhetők legyenek a kockázatok. A pilot már el is indult.

Egy egészségügyi mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását jelentette be Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, az egészségügyi MI-stratégia egyik legismertebb hazai szószólója a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság „Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság” konferenciáján.

A szakember úgy fogalmazott: készül egy úgynevezett iEESZT, amely a magyar ellátórendszer központi „motorja” lehet. Nem pusztán adattárházról, hanem intelligens, döntéstámogató infrastruktúráról beszélünk. Szócska Miklós szerint az „adatvagyon-narratíva” önmagában kevés: alkalmazásvagyon-narratívára van szükség. Az adat az új olaj – ez igaz –, de nem a nyersanyag a lényeg, hanem hogy legyen benzinkúthálózatunk – érzékeltette a különbséget. Vagyis a kérdés nem az, hogy van-e adat, hanem az, hogy abból épül-e működő, klinikailag hasznos rendszer. Egy szuverén, intelligens EESZT-re van szükség, amely nemcsak tárol, hanem értelmez és támogat.

Matematikusok az egészségügyért

A „betegéletút-misszió” szakmai hátteréről Miklós Dezső, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgató-helyettese beszélt. Magyar kutatók olyan matematikai modelleken dolgoznak, amelyek pontosabbá tehetik az egészségügyi rendszert kiszolgáló mesterséges intelligenciát. A fejlesztés végső nyertese a beteg lehet: pontosabb diagnózis, célzottabb terápia, kevesebb elkerülhető szövődmény.

A magyar egészségügy adatvagyona európai összevetésben is jelentős. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) több mint másfél évtizedre visszamenőleg gyűjti a finanszírozott ellátási eseményeket. Évente nagyságrendileg 70–80 millió járóbeteg-eset, több mint 2 millió fekvőbeteg-ellátás, tízmilliós nagyságrendű képalkotó és laborvizsgálat, valamint százmilliót meghaladó vénykiváltási adat keletkezik a rendszerben. Ez strukturált, kódolt adatállomány, amely elsősorban finanszírozási logika mentén épül fel.

Ezzel párhuzamosan az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) 2017-es indulása óta több milliárd egészségügyi dokumentumot rögzített: ambuláns lapokat, zárójelentéseket, leleteket, e-recepteket. A rendszerhez ma már több mint tízmillió állampolgár adatai kapcsolódnak, és naponta több millió tranzakció zajlik benne.

Két adatvilág, más-más logika

A két adatvagyon azonban eltérő természetű. A NEAK-adatok jól strukturáltak, de klinikai mélységük korlátozott. Az EESZT-ben található dokumentumok viszont jellemzően szabad szöveges formában, orvosi-latin terminológiával kerülnek rögzítésre. Ezek önmagukban nem elemezhetők gépi úton: előbb strukturált adatot kell kinyerni belőlük természetesnyelv-feldolgozási és gépi tanulási módszerekkel.

Ez a kettősség az oka annak, hogy ma sem az egyéni betegellátásban, sem a rendszerirányítás szintjén nem áll össze egy magas minőségű, teljes betegéletút. Márpedig egy krónikus beteg – például cukorbeteg vagy kardiovaszkuláris páciens – esetében akár több száz dokumentum és több ezer adatpont keletkezik az évek során. Ha ezek nem kapcsolódnak össze, a rendszer nem látja az időbeli mintázatokat, az ellátási töréseket vagy a rizikópontokat.

A mesterséges intelligencia fejlődésével ma már rendelkezésre állnak azok az eszközök – strukturált adatkinyerés, prediktív modellezés, hálózatelemzés –, amelyek a korábban széttöredezett dokumentumtömeget elemezhető életút-adatbázissá alakíthatják. A „betegéletút-misszió” célja éppen ez: a magyar egészségügy gazdag, de jelenleg alulhasznosított adatvagyonát valódi prevenciós, prediktív és döntéstámogató erőforrássá formálni.

A fejlesztés ambíciója túlmutat az adatösszekapcsoláson. A cél a betegadatok betegéletúttá szervezése, majd ezek gyakorlati hasznosítása az egyéni betegellátásban, a klinikai döntéstámogatásban, az igazgatási folyamatokban és a népegészségügyben egyaránt. A jövőkép szerint a rendszer képes lehet arra, hogy egy adott beteg életútja alapján előre jelezze a kockázatos eseményeket – például egy elmaradó kontrollvizsgálat vagy egy gyógyszer-interakció veszélyét.

Az iEESZT fejlesztése jelenleg is zajlik – hangzott el a konferencián. A koncepció szerint a háziorvosi rendelőben „egy kattintással” elérhető, áttekinthető, időrendbe szervezett kórtörténet jelenne meg, amelyet nemcsak a háziorvos, hanem a mentőszolgálat, az ügyelet vagy a szakorvos is azonnal használhatna. Ha a rendszer valóban képes lesz integrálni a finanszírozási és klinikai adatvagyont, az nem csupán informatikai fejlesztés lesz, hanem az egészségügyi rendszer működési logikájának átalakulása.”

Forrás:
Egy szuperrendszer jöhet a rendelőkben: egy kattintásra ott a teljes kórtörténet; Koncsek Rita; Economx; 2026. február 27.

Felmérik, itthon hány kórház alkalmazza az MI-t

„Az orvosok és a szakszemélyzet munkáját is könnyítheti a mesterséges intelligencia.

A napokban megkezdte az Országos Kórházi Főigazgatóság az adatgyűjtést azzal kapcsolatban, hogy hány magyarországi kórházban használják a mesterséges intelligenciát – mondta el Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádióban.

Hozzátette, a kórházak saját hatáskörben döntenek az ilyen fejlesztésekről, a tapasztalatok szerint jellemzően az egyetemi klinikákon alkalmazzák az AI-t. A Pécsi Tudományegyetemnél például „nagyon komoly fejlesztésük van” a készletgazdálkodásra, a Debreceni Egyetemnél pedig hasonló elvek alapján működő laborkomplexum jött létre.

A gyógyászatban elsősorban a képalkotó diagnosztikában használják a mesterséges intelligenciát, illetve egyéni kezelési tervek összeállításánál is használják. Amikor ritkábban előforduló betegségeket tapasztalnak, akkor a mesterséges intelligencián keresztül meg lehet nézni, hogy az ilyen betegeket hogyan, miként kezelték, és kinek mik voltak a tapasztalatai. A praxisban nagy segítség, hogy megtalálják azt az irányt, amely a beteg számára minél kisebb terheléssel és minél kevesebb esetleges szövődménnyel jár – magyarázta Tóth Gábor.

Az elnök arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia az orvosok és a szakszemélyzet munkáját is könnyítheti, kiválthatja az időigényes vagy sok adminisztrációval járó munkafolyamatokat. Az itthoni kórházakban elterjedésének nem a pénzhiány az oka, hanem az idegenkedés, illetve az, hogy az igazgatóknak nincs elegendő ismerete a technológiáról. Úgy látja, a hazai egészségügy nincsen lemaradva ezen a téren, a régiós országokban sincsen még központi irányelv, illetve stratégia az AI orvosi alkalmazására.”

Forrás:
Felmérik, itthon hány kórház alkalmazza az AI-t; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2026. február 27.

A Goldman Sachs szerint az MI „gyakorlatilag nulla” mértékben járult hozzá az USA növekedéséhez

„A Meta, az Amazon, a Google, az OpenAI és más technológiai vállalatok tavaly dollármilliárdokat fektettek be  mesterséges intelligenciába. Idén várhatóan még többet, mintegy 700 milliárd dollárt fordítanak több tucat új adatközpont építésére, amelyek fejlett modelljeik betanítását és működtetését szolgálják. Ennek ellenére a Goldman Sachs szerint az importált chipek és hardverek miatt az MI-beruházások nem jelennek meg érdemben az amerikai GDP-növekedésben.

Ez a költekezési hullám élénken tartotta a Wall Streetet, és erősítette azt a narratívát, hogy ezek a beruházások hozzájárulnak az amerikai gazdaság stabilizálásához, sőt növekedéséhez. Donald Trump elnök erre az érvre hivatkozva állította, hogy az iparágat nem kellene állami szintű szabályozás alá vonni. „Az MI-be történő befektetések segítenek abban, hogy az amerikai gazdaság a világ ‘LEGFORRÓBB’ gazdasága legyen – de az államok túlzott szabályozása veszélyezteti ezt a növekedési motort” – írta Trump novemberben a Truth Social platformon. „Egyetlen szövetségi standardra van szükségünk az 50 különböző állami szabályozási rendszer helyett.”

Több ismert közgazdász elemzése is alátámasztani látszott ezt az értelmezést. Jason Furman, a Harvard Egyetem közgazdász professzora az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az információfeldolgozó berendezésekbe és szoftverekbe irányuló beruházások az év első felében a GDP-növekedés 92%-át adták. A St. Louis-i Federal Reserve Bank közgazdászai pedig úgy becsülték, hogy 2025 harmadik negyedévében az MI-hoz kapcsolódó beruházások a GDP-növekedés 39%-át tették ki.

Most azonban egyes Wall Street-i elemzők újragondolják ezt a narratívát. „Ez egy nagyon intuitív történet volt” – mondta Joseph Briggs, a Goldman Sachs elemzője hétfőn a The Washington Postnak. „Talán emiatt nem is éreztük szükségét annak, hogy mélyebben megvizsgáljuk, mi is történik valójában.” Briggs kollégája, Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza az Atlantic Councilnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az MI-beruházások 2025-ben „gyakorlatilag nulla” mértékben járultak hozzá az amerikai GDP növekedéséhez.

„Mi nem tekintjük az MI-beruházásokat erőteljesen növekedésösztönző tényezőnek” – mondta Hatzius. „Valójában sok a félreértelmezés azzal kapcsolatban, hogy az MI-beruházások mekkora hatással voltak az amerikai GDP növekedésére 2025-ben, és ez a hatás jóval kisebb, mint ahogyan azt gyakran feltételezik.” Hatzius szerint ennek egyik fő oka, hogy az MI működtetéséhez szükséges berendezések jelentős része importból származik. Bár az amerikai vállalatok dollármilliárdokat költenek, a chipek és hardverek importja a GDP-számításban ellensúlyozza ezeket a beruházásokat.

„Az MI-beruházások jelentős része, amelyet az Egyesült Államokban látunk, valójában a tajvani és a dél-koreai GDP-t növeli, nem pedig az amerikait” – mondta. Emellett jelenleg nincs megbízható módszer annak pontos mérésére, hogy az AI üzleti és fogyasztói felhasználása milyen mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Eddig számos vállalatvezető arról számolt be, hogy az AI nem hozott számottevő termelékenységnövekedést. Egy közel 6000 amerikai, európai és ausztrál vezető körében végzett felmérés szerint bár a vállalatok 70%-a aktívan használ mesterséges intelligenciát, mintegy 80% nem tapasztalt sem foglalkoztatási, sem termelékenységi hatást.”

Forrás:
A Goldman Sachs szerint az AI „gyakorlatilag nulla” mértékben járult hozzá az USA növekedéséhez; IT Business; 2026. február 24.
Eredeti cikkek:
AI Added ‘Basically Zero’ to US Economic Growth Last Year, Goldman Sachs Says; Bruce Gil; Gizmodo; 2026. február 23.
This economic idea transfixed Wall Street and Washington. It may be a mirage; Shira Ovide; The Washington Post; 2026. február 23.
Szerkesztői megjegyzés:
A GDP-be csak a belföldön előállított termékek és szolgáltatások végső értékét összegzik. Az importra és a külföldön gyártott alkatrészekre fordított kiadásokat levonják, mert ezek más országok gazdaságát erősítik, nem az Egyesült Államokét. Egy 50 000 dollár értékű amerikai gyártmányú teherautó eladása 10 000 dollár értékű külföldi alkatrésszel 40 000 dolláros lökést jelent az amerikai gazdaság számára.

Fenntartható fejlődés

Minden vezető piacon csökken a benzines és a dízeles autók eladása

„3,9 százalékkal, 799 ezerre csökkent az új autók eladása januárban az Európai Unióban éves összevetésben – áll az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezetének jelentésében. Magyarországon az év első hónapjában a benzinüzeműekből 29 százalékkal, a dízeles autókból 49 százalékkal kevesebbet regisztráltak.

Januárban 24,2 százalékkal, 154 230-ra nőtt az új akkumulátoros elektromos autók regisztrálása januárban, ezzel az EU teljes autópiacán a részesedésük 19,3 százalékra nőtt a tavaly januári 14,9 százalékról. A hibrid-elektromos autók részesedése 34,9 százalékról 38,6 százalékra emelkedett. Eközben a benzin- és dízelüzemű autók együttes piaci részesedése 30,1 százalékra esett vissza januárban a tavaly januári 39,5 százalékról.

Vegyesen alakult a januári eladás az EU négy piacán, amelyre az új akkumulátoros elektromos autók együttes értékesítésének a 60 százaléka esik: Franciaországban 52,1 százalékkal nőtt, Németország 23,8 százalékkal emelkedett, miközben Belgiumban 11,5 százalékkal csökkent, Hollandiában 35,4 százalékkal esett. Januárban a benzinüzemű autók regisztrációja 28,2 százalékkal csökkent, minden vezető piacon visszaesést jegyeztek föl. Franciaországban volt a legnagyobb csökkenés, 48,9 százalékkal, amelyet Németország követett 29,9 százalékos, Olaszország 25,5 százalékos, illetve Spanyolország 22,5 százalékos eséssel.

A múlt hónapban 175 ezer 989 új benzinüzemű autót regisztráltak, amivel a piaci részesedésük 22 százalékra esett vissza a tavaly januári 29,5 százalékról. A dízelüzemű autók piacán is folytatódott a csökkenő tendencia, a regisztrációk száma 22,3 százalékkal, 64 ezer 550-re csökkent, ezeknek az új autóknak a részaránya az EU teljes autópiacán 8,1 százalékra zsugorodott a tavaly januári 10 százalékról.

105 százalékkal több plug-in Magyarországon

Magyarországon idén januárban az új akkumulátoros autókból 780-at értékesítettek, 38,3 százalékkal többet a tavaly januárinál. A benzinüzeműekből 29 százalékkal kevesebbet, 1682-öt, a dízelüzemű autókból 49,3 százalékkal kevesebbet, 669-et regisztráltak. A plug-in hibrid autók eladása 105,8 százalékkal, 638-ra ugrott, míg a hibrid-elektromos autóké 0,3 százalékkal, 4496-ra csökkent. Magyaroroszágon idén januárban összesen 8287 új autó adtak el, 9,2 százalékkal kevesebb mint egy éve.
…Az amerikai elektromos autógyártó Tesla autóeladásai az Európai Unióban januárban 1,6 százalékkal, 7187-re csökkentek. Eközben a kínai BYD eladásai 175,3 százalékkal, 13 ezer 982-re emelkedett.”

Forrás:
Minden vezető piacon csökken a benzines és a dízeles autók eladása; Infostart / MTI; 2026. február 24.

El kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben – mondta az energiaügyi miniszter a a békésszentandrási duzzasztónál

„El kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben – mondta az energiaügyi miniszter csütörtökön a békésszentandrási duzzasztónál tartott sajtótájékoztatón.

Lantos Csaba a Félhalmi-holtág tározási célú fejlesztéséről szóló projektindítón elmondta, különböző műszaki megoldásokkal el kell érni, hogy a Dunából egy kis-Tiszányi vizet áthozzanak a térségbe. Kijelentette, a terv kész „a nagyléptékű program megvalósítására”, kell Tiszalöknél, Kiskörénél és az Alsó-Tiszán egy medertározó mű, a törökbecsei már elkészült – jegyezte meg. Hozzátette, kiemelt célterület a Homokhátság is, ott nem gravitációs megoldással, hanem szivattyúzásal lehet feljuttatni a vizet, amihez az energiát a napelemekkel termelt áram biztosítani tudja.
…
az Alföldön mintegy 400 milliméter csapadék hiányzik, a vízszint már egy méterrel lejjebb húzódik. Lantos Csaba emlékeztetett, Románia sok víztározót épített az utóbbi időszakban, fél Balatonnyi vizet tudnak megtartani, tehát „már az sem jön le”, ezért van szükség Magyarországon új tározók építésére és a meglévő létesítmények karbantartására. Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a békésszentandrási duzzasztó segítségével a Hármas-Körös medrében több mint 24 millió köbméter vizet tároznak, a vízkészletet 1400 négyzetkilométeres hatásterületen hasznosítják, így a projekt céljául szolgáló Félhalmi-holtágon is. Békés agrármegye, csaknem 427 ezer hektárnyi mezőgazdaság területtel rendelkezik, amelynek 7,3 százaléka öntözhető. Ezt növelni szeretnék, mert látszik, hogy „a mezőgazdaság sok nehézséggel küzd, öntözés nélkül nehéz boldogulni” – jelentette ki a politikus.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Félhalmi-holtág revitalizációjáról szólva elmondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) Plusz keretéből, 7,7 milliárd forint értékben, várhatóan 2027 második fél évétől 2029 végéig végzik el a projektet. Gacsályi József hangsúlyozta, nem öntözésfejlesztési, hanem komplex vízgazdálkodási programról van szó, ami igaz a Homokhátság területére is. Hozzátette, fontos kérdés az üzemeltetés is, a létesítmények megközelíthetőségét is javítani kell, mérő- és munka-, valamint informatikai eszközök beszerzésére is szükség van.

A műszaki főigazgató-helyettes szerint szükség van egy új szemlélet elterjedésére is az ágazaton belül. Megjegyezte, az illetékes Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság máris a korábbi belvízvédelmi szintek felett 40 centiméterrel üzemelteti a meglévő infrastruktúrát. „Nekünk is nagyobb bátorságra és kockázatvállalásra van szükségünk” – fogalmazott.

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a Félhalmi-holtág a Körösök-völgyének harmadik legnagyobb holtága, csaknem egymillió köbméter víz tározására biztosít lehetőséget, vízkészletére támaszkodva mintegy 4000 hektáron számos rendszer látható el friss vízzel. Azonban a holtág tárolókapacitása a feliszapolódás miatt csökkent; előzetes felmérések szerint a holtágból kitermelt föld és iszap mennyisége meghaladja majd a 30 ezer négyzetmétert. Azt egy arra megvásárolt területen helyezik majd el, ahol – a szikkadást követően – mintegy 50 ezer facsemetét terveznek ültetni.”

Forrás:
Lantos Csaba: el kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben; Energiaügyi Minisztérium; 2026. február 26.

Az energiaátmenet erős felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet igényel – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)

„A versenyképesség ösztönzése és a fogyasztói bizalom fenntartása mellett hatékonyan, jó ütemben és megfelelő szabályozói eszközökkel kell reagálni az energiaszektorban zajló üzleti, technológiai változásokra és a geopolitikai folyamatokra – mondta Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Energiakereskedők Szövetsége XIV. Országos Konferenciáján tartott előadásában.

A szabályozói aktualitásokat ismertető előadásában Juhász Edit kitért az év eleji rendkívüli időjárás legfontosabb tanulságaira. Emlékeztetett, idén januárban a tartós hideg jelentősen megnövelte a földgáz- és villamosenergia-keresletet. A földgáz ágazatban fogyasztási és kitárolási csúcsok keletkeztek, az energiahordozóból csak január 20-án 63 millió köbmétert fogyasztott az ország, január 12-én pedig 52 millió köbméter kitárolási igényt teljesített a rendszer. Az elektromos fűtés terjedése miatt jelentősen nőtt a villamosenergia-fogyasztás, kétszer is megdőlt a mindenkori negyedórás bruttó rendszerterhelési csúcs, ami január 8-án 7683 MW, január 13-án pedig már 8182 MW volt. A MEKH elnöke rámutatott, hogy a villamosenergia-hálózatot fel kell készíteni a szélsőséges időjárás okozta rendszerterhelési csúcsok kezelésére, a földgáz esetében pedig külön figyelmet igényel a készletezés és az infrastruktúra megfelelő karbantartása. Juhász Edit köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra az extrém időjárási viszonyok közepette is garantálni tudta az ellátásbiztonságot.

Az energiapiaci trendekről szólva a MEKH elnöke kiemelte a villamosenergia-tárolói engedélyesek számának és a tárolói kapacitás mennyiségének robbanásszerű emelkedését. Mint mondta, amíg 2021-ben még csak 4 hivatali engedéllyel rendelkező tároló működött, addig jelenleg 106 engedélyest tart nyilván a Hivatal, s a tárolói kapacitás is megsokszorozódott. Juhász Edit rámutatott, hogy a tárolók a rendszerszintű szolgáltatások piacán is hatékonyan működhetnek a technológiából adódó versenyképességük miatt, illetve működtetőik a mérlegköreik kiegyenlítésére is használják azokat.

A MEKH elnöke ismertette az új kapacitáskiosztási eljárás menetét, melynek során pályázat útján kerülnek kiosztásra a nagy- és középfeszültségen elérhető szabad betáplálási kapacitások. Az adott hálózati csomóponton elérhető szabad kapacitások a technológia, a kapacitás mértéke, a csatlakozás legkorábbi időpontja, valamint az esetleges rugalmassági feltételek meghatározásával kerülnek meghirdetésre. A pályázatokat elektronikus úton, az erre kialakított űrlap felhasználásával kell majd benyújtani, melyeket a Hivatal hálózati csomópontonként, az általa kidolgozott értékelési szempontrendszer alapján fog kiértékelni.

Juhász Edit fontos szabályozói feladatnak nevezte az energia- és közműszolgáltatások színvonalának folyamatos monitorozását is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az ügyfélkapcsolati és garantált szolgáltatási minőségi mutatók rendszerét több mint másfél évtizeddel ezelőtt alakította ki a Hivatal, ezért időszerű felülvizsgálni a követelményeket. A főbb szempontok között említette az új, digitalizált ügyfélkapcsolati technológiák működését vizsgáló módszertan bevezetését, a közvilágítási hibaelhárítás monitorozását, a kötbérek mértékének áttekintését. Mint mondta, a Hivatal a követelményszintek felülvizsgálata során kettős megközelítést alkalmaz: ahol a technológiai fejlődés lehetővé teszi a magasabb teljesítési szintet, ott indokolt lehet a mutatók szigorítása, a már kevésbé hatékony mutatókat viszont indokolt felülvizsgálni, kivezetni.

A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy az energiaátmenet erős felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet igényel. Ezt tervszerűen, ellenőrzési programok mentén, illetve célzott vizsgálatokkal is kívánják folytatni, fejlesztik a REMIT szabályozási környezetet és módszertani hátteret, s az ellenőrzési tevékenységet hatósági együttműködések is támogatják.

Juhász Edit szerint a következő időszak energiapolitikai és szabályozási napirendjét jelentős részben a földgáz- és villamosenergia-árszintek fogják meghatározni. Szabályozóként kettős a feladatunk: egyrészt továbbra is biztosítanunk kell a klímacélokkal összhangban álló, biztonságos és fenntartható energiarendszer működését, másrészt integrálnunk kell döntéseinkbe a versenyképességi szempontokat is – zárta előadását a MEKH elnöke.”

Forrás:
Az energiaátmenet erős felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet igényel; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2026. február 27.

Geopolitika és geoökonómia

Európa biztonsága: Közös cél – különböző érdekek

„Közös cél – különböző érdekek

Az európai kontinensen 1945 óta a legsúlyosabb fegyveres konfliktust jelentő ukrajnai háború értelemszerűen felerősítette az „orosz fenyegetés” érzését. Ezzel párhuzamosan pedig növekednek a kétségek Donald Trump európai biztonságra vonatkozó elkötelezettségével kapcsolatban, amelyek az Egyesült Államok nyújtotta védelemtől való egyoldalú európai függőség megkérdőjelezéséhez vezettek. A közös cél, a védelem megerősítésének ambíciója azonban korántsem jelent egyetértést az unió tagállamai között. Az EU biztonsági stratégiájának meghatározásában egyfajta hatalmi harcnak, taktikai helyezkedésnek lehetünk tanúi francia, német, vagy akár olasz részről.

„Fortélyos félelem igazgat”

Az európai közvélemény szintén tükrözni látszik a háborútól való félelem eluralkodását, „felhatalmazva” ezzel az egyes nemzeti kormányok ezirányú fellépését.

A legutóbbi, a müncheni biztonsági konferenciát közvetlenül megelőzően készített  Eurobarometer felmérés szerint az uniós polgárok többsége úgy véli, hogy hazája veszélyben van: egyharmaduk úgy gondolja, hogy az EU nem fektet be eleget a védelembe, míg 14%-uk szerint éppen, hogy túl sokat. A legfigyelemreméltóbb eredmény, hogy az európaiak több mint kétharmada (68%) véli úgy, hogy hazáját háborús fenyegetés veszélyezteti. A legnagyobb fenyegetettséget érző tagállamok Franciaország (80%), Hollandia és Dánia (77%), továbbá Ciprus és Németország (75%). Az európai polgárok 42%-a úgy véli, hogy személyes biztonsága veszélyben van.

Az új „credo”: Európa biztonsága

Az EU váltig igyekszik helyreállítani a megromlott kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. A február 13-i müncheni biztonsági konferencián Marco Rubio által tartott beszéd némileg lenyugtatta az egy évvel ezelőtt JD Vance kijelentései által felkorbácsolt kedélyeket. A hagyományosan atlantista németek, illetve az amerikai elnök kitüntetett figyelmét élvező Giorgia Meloni által vezetett olaszoknál is új reménysugár jelent meg a láthatáron.

Mára már kikristályosodott a közös cél: Európa biztonságának a ReArm Europe program által felvázolt fegyveres garantálása jelenti ezentúl az EU stratégiájának egyik alappillérét. Azonban a közös célhoz vezető utat a hangadó tagállamok nem feltétlenül ugyanannak a logikának a mentén képzelik el. Ezt az érintett országok történelmi tapasztalatai, politikai beidegződései is nyilvánvalóan befolyásolják.

Továbbá az egyes tagállamok gazdasági érdekei versenyhelyzetbe állítják őket egymással. Az egységes Európa szükségének és építésének hátterében tehát nemzeti gazdasági érdekek mentén történő széthúzás tanúi lehetünk.

Mindezen nézeteltérések fényében jogos annak a kérdésnek a feltevése, hogy vajon in fine melyik tagállam stratégiai iránymutatása lesz a mérvadó? E mögött a kérdés mögött pedig végső soron ki is rajzolódik egy másik: melyik ország tekinthető majd Európa vezető hatalmának?

Ismét lassul a német–francia motor

A tagállami gazdasági érdekek előtérbe helyezésére talán a legeklatánsabb példa a francia–német–spanyol együttműködés eredményeképpen létrejött SCAF-programmal kapcsolatos német-francia nézeteltérés. Az érintett programot ipari szinten egy francia–német (Dassault/Airbus vezette) konzorcium indította el 2018-ban, amelyhez Spanyolország később, 2019-ben csatlakozott.

Ezt a jövőbeli harci légi rendszerre vonatkozó együttműködést a német kancellár, Friedrich Merz megválasztása óta folyamatosan megkérdőjelezi, illetve Németország kivonásával fenyegetőzik. A német kancellár február elején kijelentette, hogy országának nincs szüksége ugyanolyan repülőgépekre, mint Franciaországnak, ami arra utalt, hogy Berlin akár fel is hagyhat a SCAF (Système de Combat Aérien du Futur, vagy FCAS – Future Combat Air System) programmal. Az Élysée-palota szerint „érthetetlen” lenne, ha a nézeteltéréseket nem „győznék le”.

Egy évvel a választások után, amelyek Friedrich Merzet juttatták hatalomra, Franciaország és Németország már nem rejti véka alá alapvető kérdésekben fennálló nézeteltéréseit: a Mercosur, az orosz vagyon befagyasztása, a belső égésű motorok megszüntetése az autókban 2035-ig, a párbeszéd folytatása – vagy annak elmaradása – Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az adósságok összevonása a közös védelem finanszírozására, a jövőbeli európai Scaf harci repülőgéppel kapcsolatos előrelépés, a Donald Trump képviselte Egyesült Államokkal való kapcsolatok… A nézeteltérések listája hónapról hónapra egyre hosszabb, és a súrlódások egyre fokozódnak Párizs és Berlin között.

A német logika továbbá egészen már támpontokra helyezkedik. Az Emmanuel Macron által sürgetett, az európai védelem megerősítése érdekében felveendő közös kölcsön gondolata a Merz által vezetett német adminisztráció számára elképzelhetetlen. Az egy eladósodott és politikailag instabil Franciaországtól való félelem egyre inkább eluralkodni látszik a német politikai közegben, annál is inkább, mert minden jel szerint az egy év múlva esedékes elnökválasztáson esélyes, számtalan esetben német-ellenes hangot megütő Nemzeti Tömörülés soraiból kikerülő köztársasági elnökkel kell majd együttműködniük.

Az ily módon kialakult erőviszonyok pedig a Meloni vezette Olaszországnak látszanak kedvezni. Méghozzá oly mértékben, hogy – a franciák nagy félelmére – a Merz–Meloni páros arról álmodik, hogy a két ország együttműködésüknek köszönhetően, Európa új motorjává váljon.

A különutas franciák – a gall falu

Az Eurobarometer már fentebb említett, ez év elején készült felmérése szerint a francia lakosság 80%-a aggódik hazája biztonsága miatt a növekvő háborús fenyegetések közepette. Ugyanakkor mindössze körülbelül 40%-uk hiszi azt, hogy az EU képes lenne megvédeni őket. Franciaország tehát az a tagállam, amely a legkevésbé bízik Brüsszel védelmi szerepében, derül ki az Európai Bizottság felméréséből.

Franciaország az egyetlen ország az Európai Unióban, és az Egyesült Királyságon kívül az egyetlen európai ország, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik. Minden más országot kiterjesztett amerikai elrettentés véd a NATO keretében. Ez az a konkrét hadászati, illetve politikai stratégiai hivatkozási alap, amelyre Charles de Gaulle óta valamennyi francia köztársasági elnök, ily módon és a jelenlegi geostratégiai helyzetet tekintve érthető módon Emmanuel Macron is támaszkodik.

2026. február 13-i müncheni beszédében Emmanuel Macron francia elnök megvédte a vén kontinenst, követendő példának nevezve azt, ezzel mintegy válaszolva a múlt évben az amerikai alelnök, JD Vance által felvázolt, az európai bevándorlási és szólásszabadsági politikát érintő kritikára, amellyel igencsak meglepte az európai szövetségeseket. „Mindenkinek tőlünk kellene példát vennie, ahelyett, hogy minket kritizálna” – vágott vissza Emmanuel Macron az immáron egy éve elhangzott amerikai kritikára.

A francia elnök, a fegyveres erők vezetője és azon nukleáris fegyver bevetésének a kérdésében végső döntéshozó, amit Franciaország létfontosságú érdekei legfőbb garanciájának tekint. Emmanuel Macron hétfőn, március 2-án nagy érdeklődéssel várt beszédet mond majd a francia nukleáris elrettentés hozzájárulásáról az európai kontinens biztonságához a globális geopolitikai felfordulás közepette – jelentette be szerdán az Élysée-palota. Az elnök a Brest-ben (Bretragne), ünnepélyes keretek között fog beszédet mondani, azon az Île Longue-on, ahol négy nukleáris meghajtású ballisztikus rakétákkal hajtott tengeralattjáró állomásozik, amelyek a stratégiai légierő mellett a francia nukleáris elrettentés óceáni komponensét alkotják.

Ez az elnöki diskurzus azonban korántsem új. Az elnöki mandátuma utolsó évébe lépő és a saját hazájában rekord népszerűtlenséget elérő Emmanuel Macron már évek óta külpolitikai színtéren igyekszik magának (és hazájának?) babérokat szerezni. „Legyünk világosak: Franciaország létfontosságú érdekei immár európai dimenzióval rendelkeznek” – jelentette ki 2020 február 7-i, a védelmi és elrettentési stratégiáról szóló beszédében. Ez a felhívás 2020-ban csupán mérsékelt érdeklődést váltott ki európai partnereiből, akik ekkor még határozottan elkötelezettek voltak az amerikai nukleáris védőernyő mellett, és tartózkodóbbak voltak a Franciaországgal összehangolt elrettentéssel kapcsolatban.

Azóta azonban, a radikálisan megváltozott világrendben értelemszerűen, a hangnem is megváltozott.

Európában a jelen körülmények között természetesen igencsak érthető módon igen nagy várakozás előzi meg a francia elnök hétfői beszédét, amely minden bizonnyal a fentebb említett 2020. február 7-i elemző felszólalás folytatása lesz. A folytatólagosság nyilvánvaló, hiszen Emmanuel Macron már ekkor, azaz pontosan 6 évvel ezelőtt „stratégiai párbeszédet” javasolt az európaiaknak a „francia nukleáris elrettentés szerepéről” Európa kollektív biztonságának kontextusában, továbbá közös hadgyakorlatokat indítványozott ezen a rendkívül érzékeny, az egyes államok nemzeti szuverenitásának hatáskörébe tartozó területen. Friedrich Merz német kancellár február 13-án Münchenben megemlítette Emmanuel Macronnal folytatott „bizalmas megbeszéléseit” az „európai nukleáris elrettentésről”.

A folyamatosan, az egyes, elsősorban tagállami gazdasági érdekek mentén változó pozíciók az Európa biztonságát garantálni hivatott egységes stratégiát hátráltatják, ezzel egyben új lehetőségeket vázolva fel az unió vezető szerepének betöltésére.”

Forrás:
Európa biztonsága; Csepeli Réka; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. február 27.

A geopolitikai Bizottság dilemmája a Béketanáccsal kapcsolatban

„A hétfői Külügyminiszteri Tanácson néhány tagállam kérdőre vonta Dubravka Suica mediterrán ügyekért felelős biztost, amiért a tagállamok által közösen elfogadott mandátum nélkül vett részt a Béketanács alakuló ülésén. Maga a részvétel, illetve az ennek nyomán kibontakozó vita is jól mutatja, hogy az uniós intézmények és a tagállamok jelentős része is némileg tanácstalanul kezeli a nemzetközi politika legújabb multilaterális gyermekét, a Béketanácsot.

A Béketanács létrehozását Donald Trump amerikai elnök még tavaly ősszel kezdeményezte, alakuló ülését húsz ország részvételével, bár végül az alapító országok száma huszonöt lett a januári davosi hivatalos alakuló ülésre. A szervezet eredeti célja a gázai rendezés intézményi keretének felállítása lett volna, azonban már az alakuló ülésen sokkal általánosabban, a konfliktusövezetekben a tartós béke megteremtésében jelölte meg az alapító okirat a Béketanács küldetését.

A történet, bár idáig is érdekes, azonban különösebben nagy dilemmákat nem jelent. Felvetődik persze, hogy a Béketanács, az általánosabban megfogalmazott céllal az ENSZ riválisává válik-e vagy sem, azonban ez, a nemzetközi politika szempontjából korántsem elhanyagolható jelentőségű kérdés sem teszi különösebben fontossá az eseményt az Európai Unió számára. Ugyanakkor az a tény, hogy két európai uniós tagország alapító tagként vesz részt a szervezet működésében, már mindenképpen figyelemre méltó.

Míg ugyanis számos tagállam – például Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország – elutasította Donald Trump meghívását, nem vettek részt a Béketanács megalapításában, és azóta sem annak munkájában, addig Bulgáriát és Magyarországot az alapító országok között tisztelhetjük. Az Európai Unión belüli úgynevezett nagy tagállamok távolmaradása már sejteti, hogy sokak számára antipatikus az amerikai elnök kezdeményezése. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy amennyiben az EU nem akar úgy járni, mint az orosz–ukrán vagy az iráni konfliktus rendezésében, akkor valamilyen formában bent kell tartania magát a gázai helyzet konszolidálásával kapcsolatos tárgyalási körben.

Suica részvételét ez az igyekezet magyarázza. Az Európai Bizottság képviseletét azért tartották szükségesnek, mert a Béketanács eredeti missziója a közel-keleti helyzet kezelése lett volna. A február 19-i ülésen ugyanakkor már általánosságban volt szó konfliktusokról, illetve az új világrendről, így a Bizottság részvétele a tanácskozáson akár indokolatlannak is tűnhetett.

A csatlakozást elutasító tagállamok ingerülten reagáltak a tényre, hogy az Európai Unió végrehajtó intézménye előzetes egyeztetés és mandátum megszabása nélkül, mintegy általános jelleggel vett részt a Béketanács ülésén. A francia külügyminiszter élesen bírálta is a Bizottságot, amiért formális mandátum hiányában utazott el a washingtoni tanácskozásra. Bár az ellentétek most elsimultak, a dilemma megmaradt.

Miközben egyértelműen érezhető, hogy Franciaország és Németország kifejezetten elutasítóan viszonyul a Béketanácshoz, sőt, még Olaszország is jobbnak látta, ha egyelőre felfüggeszti azon törekvését, hogy átveszi az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesének szerepét, és kívül marad a szervezeten, a Bizottság meg nem erősített hírek szerint fontolgatja egy megfigyelő státusz megszerzését. Érthető is lenne ez a törekvése annak fényében, hogy önmeghatározása szerint a geopolitikai kérdések központi jelentőségűek a testület számára.

Ellentmondásos az Egyesült Államok viszonya is az Európai Unióhoz ebben a kérdésben. Trump az elsősorban a bilaterális kapcsolatokra alapozott külpolitikájával automatikusan szorította háttérbe az amúgy sem túl erős nemzetközi pozícióval rendelkező EU-t. A Béketanács munkájához azonban a jövőben szüksége lehet az Európai Unióra, illetve azok nagy tagállamaira. Ha nem is a támogatásukra, de legalább a semlegességükre.

Hogy ezek az óvatos megfontolások megfigyelő státuszban testesülnek-e meg, most még a jövő kérdése. Egyelőre még csak az alapozó és talán a tisztázást segítő vitákig jutottak el a tagállamok és az uniós intézmények.”

Forrás:
A geopolitikai Bizottság dilemmája a Béketanáccsal kapcsolatban; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. február 26.

Szakirodalom

Három évtized önkormányzatiság – könyvbemutató a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban

„A TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban került február 18-án került bemutatásra az „Önkormányzati választások, az önkormányzatiság három évtizede Magyarországon” című tanulmánykötet, Bódi Ferenc és Pálné Kovács Ilona szerkesztésében.

A könyvbemutatón megjelenteket dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára köszöntötte. A kötetet Kovách Imre akadémikus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora ismertette, az előadást élénk szakmai eszmecsere követte.

A kötet rámutat: a magyar helyi önkormányzati rendszer jelenlegi periódusában nem sok mindent lehet ünnepelni, annak ellenére, hogy az idén több évforduló is alkalmat adna erre. Az önkormányzati törvény 35 éve jelent meg, az Európai Önkormányzati Chartát pedig 40 éve hirdették ki. A kilencvenes években bevezetett rendszer jelentős lendületet adott a helyi társadalmak identitásának és politikai súlyának, ugyanakkor az elmúlt években az önkormányzati rendszer jelentős veszteségeket szenvedett el, amelyeket a szakirodalom és a közpolitikai diskurzus is vizsgál.

A tanulmányok az elmúlt 15 évben bekövetkezett változásokat a helyi választások prizmáján keresztül értelmezik, folytatva a rendszerváltás környékén indult helyi társadalom- és választáskutatásokat. A szerzők közös álláspontja, hogy a helyi politika és az önkormányzás a demokratikus és hatékony kormányzás nélkülözhetetlen eleme.

Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe a kiadványt, amely átfogó képet ad a hazai önkormányzatiság három évtizedének folyamatairól, és hozzájárul a helyi kormányzás jelenének és jövőjének szakmai értelmezéséhez.
MEGRENDELÉS: ITT

A KÖTET ALKOTÓI: ITT”

Forrás:
Három évtized önkormányzatiság – könyvbemutató a TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. február 19.