Skip to main content

Találat: gazdaságpolitika

Képzett szakemberek versus tőke a XXI. században

„Amikor a pénzügyi döntéshozók a gazdasági növekedés elősegítésére törekszenek, akkor szinte mindig a tőke szabadjára engedésének új módjait keresik. Habár ez a megközelítés a múltban működhetett, azonban azzal a kockázattal jár, hogy kevés figyelem irányul arra a szerepre, amit a szakemberek képzettsége tölt be a növekedést elősegítő ötletek kigondolásában és megvalósításában. Valójában egy olyan jövőben, amelyet a gyors technológiai változások és a széleskörű automatizálás jellemeznek majd, az innováció, a versenyképesség és a növekedés szempontjából a tőkéhez való hozzáférés kevésbé lesz meghatározó tényező,...

Részletek

A Kormány 1261/2015. (IV. 30.) Korm. határozata Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programjának elfogadásáról

„1. A Kormány a) megtárgyalta és elfogadja Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programját; b) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy intézkedjen a 2015. évi Nemzeti Reform Programnak az Európai Bizottság számára történő megküldéséről; Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal c) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával folyamatosan kövesse nyomon a 2015. évi Nemzeti Reform Program intézkedéseinek végrehajtását, és erről szükség szerint tájékoztassa a Kormányt; Felelős: nemzetgazdasági miniszter a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával Határidő: folyamatosan...” Forrás: A Kormány 1261/2015. (IV. 30.)...

Részletek

Magyarország benyújtotta 2015. évi Nemzeti Reform Programját

„A Konvergencia Programmal egy időben Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2015. évi Nemzeti Reform Programját is. A Nemzeti Reform Program azokat a Magyar Kormány által végrehajtott legfontosabb intézkedéseket mutatja be, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez. Az Európai Unió tagállamai éves nemzeti reform programjaikat minden év áprilisában az európai szemeszter keretében készítik el, együtt a konvergencia programokkal. A dokumentumok a tagállamok által az Európa 2020 stratégia célkitűzései elérésére, illetve az előző évi országspecifikus ajánlások...

Részletek

A kormány benyújtotta hazánk Konvergencia Programját

„A költségvetési hiány alacsony szinten tartására, az államadósság csökkentésére, valamint az inflációs környezet kiszámíthatóságára épül Magyarország 2015-2018-ra vonatkozó Konvergencia Programja. Ezt a Kormány április 30-án nyújtotta be az Európai Bizottságnak, ezzel párhuzamosan megküldte hazánk a Nemzeti Reform Programot is Brüsszelnek. A Konvergencia Program átfogó elemzéseken keresztül mutatja be a makrogazdasági folyamatok várható tendenciáit. Ebben az évben a költségvetési tervezéssel párhuzamosan zajlott a kidolgozása, amely biztosítja a két dokumentum összhangját azzal, hogy a Program jóval túlmutat a 2016-os éven, kitekintést nyújt a további...

Részletek

A Bizottság segíti a Tagállamokat kutatási és innovációs rendszereik megújításában (Szakpolitika Támogatási Eszköz)

„Az Európai Bizottság a mai napon elindította az új Szakpolitika Támogatási Eszközt (Policy Support Facility, PSF) melynek célja az EU tagállamok támogatása kutatás és innováció-politikáik megreformálásában. Az ilyen reformok elsőbbséget élveznek az uniós gazdaságpolitika területén, mivel a jól működő kutatási és innovációs rendszerek képesek újraindítani a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést. Bulgária és Magyarország az első országok, amelyek igénybe veszik az eszköz által nyújtott támogatást. Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos a következőképp nyilatkozott: "A válságból való kilábaláshoz, a növekedéshez és...

Részletek

Csepreghy Nándor: Az új kihívások új embereket követelnek

„Csepreghy Nándor helyettes államtitkárként egy személyben felel az uniós források felhasználását érintő kommunikációért, szinte nap mint nap hallhatjuk, láthatjuk a nevét az írott és elektronikus médiában. Most egy kicsit szélesebb perspektívában láttatja a fejlesztési pénzek kérdését, bemutatva a fejlesztéspolitika előtt álló főbb kihívásokat. Fő állítása: az ipari forradalomhoz mérhető változás tanúi vagyunk a világgazdaságban, a nemzeteken átívelő digitalizációnak és automatizációnak, amelynek célja a hatékonyság növelése, motorja pedig az innováció. Csepreghy szerint a fejlesztéspolitikának az innovációt kell a fókuszába helyeznie, a döntéshozatalban pedig...

Részletek

Az ötlet az új szűkös erőforrás

„A technológiai fejlődés eddig kedvezett a fejlődő országok munkavállalóinak, így olcsó munkaerejük versenyképesnek bizonyult a globális piacon. Ez azonban a közeljövőben gyökeresen megváltozhat. Az egyre fejlődő automatizálódási folyamatok következtében az olcsó manuális munkaerő lényegében feleslegessé válhat. Másfelől a hagyományos tőkével rendelkező befektetők sem lesznek nyertesei a változásoknak, mivel az automatizálás következtében a gyártáshoz szükséges tárgyi eszközök fokozatosan elértéktelenednek. A gazdasági növekedés „szűk keresztmetszetei” egyértelműen az innovatív ötletek, ezért a jövőben az ötletgazdák számíthatnak a legnagyobb haszonra is. A Foreign Affairs cikke a...

Részletek

Az ipar versenyképessége: a bizottsági jelentések hathatósabb uniós és tagállami fellépést szorgalmaznak

„A jelenlegi nehéz gazdasági környezet ellenére az uniós feldolgozóipar számos, a gazdasági növekedés fellendítésének szolgálatába állítható adut tartogat a versenyképesség terén. Ez olvasható ki a Bizottság ma közzétett két jelentéséből, amely az ipar versenyképességét vizsgálja. A növekedés beindítása érdekében azonban az EU-nak és a tagállamoknak sürgős lépéseket kell tennie az alábbi kihívásokat tartogató területeken: beruházások, a finanszírozáshoz való hozzáférés, közigazgatás, külföldi piacokra jutás, innováció, továbbá energiaárak. Ferdinando Nelli Feroci európai ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következőképp nyilatkozott: „Nagyra értékelem az ipar versenyképességének...

Részletek

A vállalkozási tevékenység regionális különbségei Magyarországon a regionális vállalkozási és fejlődési index alapján

„Jelen tanulmányban a globális vállalkozási és fejlődési index módszertanának regionális szintre adaptálásával vizsgáljuk a hét magyar NUTS2 szintű régió vállalkozási teljesítményét. A komplex, nem a hagyományos vállalkozói aktivitáson alapuló regionális vállalkozási és fejlődési index funkciója a vállalkozási teljesítmények regionális különbségeiért felelős egyéni és külső környezettel összefüggő tényezők rendszerének feltárása. A vizsgálat az úgynevezett szűk keresztmetsze­tért történő büntetés módszerét alkalmazza a vállalkozási tevékenységet regionális szinten akadályozó, visszafogó tényezők feltárására. A nemzetközi vizsgálatba bevont 83 országgal összevetve, Magyarország vállalkozási teljesítménye közepesnek tekinthető. A magyar...

Részletek
Page 32 of 32 1 31 32