Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Út az agilis kormányzás felé – hajtóerő a sikerhez szükséges változásokhoz

„Az IBM kormányzati-közigazgatási ügyekkel foglalkozó kutatóközpontja (IBM Center for the Business of Government – CBG) oldalán megjelent elemzés az agilis kormányzásra való törekvések eredetét és főbb jellemzőit tekinti át, az elméleti keret felvázolásával és esettanulmányok bemutatásával (The Road to Agile Government: Driving Change to Achieve Success). Mint a szerző – aki az amerikai Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration) kutatója és az IBM CBG  vendégkutatója – előre bocsátja, a jelentés célja, hogy az agilis szoftverfejlesztés területén szerzett tapasztalatokból levonható tanulságokra...

Részletek

Előrelátó innovációs kormányzás – az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének tanulmánya

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) tanulmányt tett közzé az előrelátó innovációs kormányzásról (Anticipatory Innovation Governance). Az előrelátó innováció az OPSI innovációs modelljének (Innovation Facets Model) négy szempontja közül az egyiket jeleníti meg, a küldetés-orientált innováció, a fejlesztés-orientált innováció és az alkalmazkodó innováció mellett. Az OPSI innovációs modelljét két központi jelentőségű jellemző, a bizonytalanság és az irányítottság, mint tengelyek mentén szerkesztette meg. Egy kiegyensúlyozott innovációs kormányzati politikában mind a négy nézőpontnak fontos szerepe van. Ezek közül...

Részletek

A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai

„Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a jogalkotásra és jogalkalmazásra? E munka nem kíván bírája lenni a területnek: arra törekszik, hogy a tudományos teljesítmények minősítése körében bevett és a hazai viszonyok...

Részletek

A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája

„A „Policy Design and Practice” folyóirat ez évi 2. számában megjelent elemzés (Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis – online elérhető október 21-től) Szingapúr állam gyakorlatán keresztül mutatja be a a politikai cselekvőképesség a COVID-19 járvány okozta válság kezelésében, megkülönböztetve azt a szakpolitikai (policy) cselekvőképességtől. Mint a szerző írja, utóbbinak bőséges szakirodalma van, míg a politikai (political) cselekvőképesség elemzése ritkább a szakirodalomban. Ez utóbbi értelmezése több változáson is keresztül ment az idők során, de alapvetően...

Részletek

Az ASP tapasztalatai – Interjúk önkormányzati vezetőkkel

„Az önkormányzatok működését nagymértékben megváltoztató folyamatok történtek az elmúlt évek során. Az egyik ilyen, a helyi önkormányzatok kötelező és önként feladatválalását, valamint az így elérhető központi forrásokat érintette, a másik jelentős változást az ASP rendszer bevezetése hozta. A nagy horderejű változások közül cikkünkben az ASP rendszer történetével, az önkormányzati vezetők pilot projekttel és a jelenlegi helyzettel, kapcsolatos tapasztalataival foglalkozunk.” Forrás: Az ASP tapasztalatai - Interjúk önkormányzati vezetőkkel; Katona Márton; Köz-Gazdaság - Review of Economic Theory and Policy; 14(3), 2019; 99-104. o.

Részletek

Kakofónia a közmenedzsmentben. A New Public Management és a Post-New Public Management kapcsolata

„Tanulmányában a szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy a közmenedzsment-tudomány doktrínái, a New Public Management (NPM) és a Post-New Public Management (Post-NPM) milyen viszonyban állnak egymással. Emellett arra is választ kíván adni, hogy a szakirodalomban szintén sűrűn emlegetett neoweberiánius állam (NWS), a Joined-up-Government (JuG) vagy más néven Whole-of-Government (WoG), és a New Public Governance (NPG) irányzatok milyen kapcsolatban állnak egymással és a fenti két doktrínával. Arra a következtetésre jut, hogy a Post-NPM doktrína integrálja mindhárom irányzat főbb állításait. Míg a...

Részletek

Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalom körében

„A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének fejlődését a rendszerváltástól napjainkig különböző, eseten ként egymással ellentétes hatásmechanizmusok érték. Így előbb az Új Közmenedzsment adaptációs kísérleteinek rendelődött alá, majd a pénzügyi-gazdasági világválság következményeinek állami kezelése ismét felértékelte a közigazgatás hagyományos, főként közhatalmi eszközeit a napjainkban világszerte érvényesülő neoweberi vagy poszt-NPM-irányvonalaknak megfelelően. E folyamatban a magyar közigazgatás 2010 óta tartó radikális átalakítása nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű az általa alkalmazott szervezeti integrációval és működési centralizációval, amely sok tekintetben hungarikumnak számító új intézmények kialakításához vezetett. Ezekben együtt...

Részletek

Közigazgatási menedzsment

„A közigazgatási menedzsment, tágabb értelemben a közmenedzsment mint teória, majd az 1980-as évektől mint kormányzati közpolitika vált a közigazgatás-tudomány, illetve a gyakorlat részévé. Az angolszász országokban (Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Királyság, USA) az állam válságtünetei (túlméretezett, drága, alacsony hatékonyságú közszektor), valamint a szektorok közötti éles határvonal hiánya tette lehetővé a magánszférában alkalmazott piaci eszközök és módszerek alkalmazását. Az európai országok a történelmi, társadalmi, kulturális hagyományok, valamint a legalitás erős gyökerei, s az állam szerepének meghatározó volta miatt csak részben és szelektíven alkalmazták a...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? (II. rész.)

„Múlt heti hírlevelünkben ismertettük Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és munkatársa tanulmányát arról, hogy az egyes országok közszférájának kapacitásai és képességei milyen módon és mértékben befolyásolták a COVID-19 járvány elleni intézkedések, valamint a járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslásának eredményességét (COVID-19 and public-sector capacity – Oxford Review of Economic Policy, Volume 36). A több ország gyakorlatát összevető tanulmány rámutat arra, hogy melyek azok a...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész

„A dokumentum amellett érvel, hogy a pandémia kezeléséhez a kormányoknak (a gyakran hiányzó) dinamikus képességekre és kapacitásokra van szükségük. Ide tartozik az alkalmazkodási és tanulási képesség; a közszolgáltatások és a polgárok igényeinek összehangolására való képesség; a rugalmas termelési rendszerek irányítására való képesség; valamint az adatok és a digitális platformok irányítására való képesség. Az Oxford Review of Economic Policy hasábjain Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és...

Részletek
Page 8 of 31 1 7 8 9 31