Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalom körében

„A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének fejlődését a rendszerváltástól napjainkig különböző, eseten ként egymással ellentétes hatásmechanizmusok érték. Így előbb az Új Közmenedzsment adaptációs kísérleteinek rendelődött alá, majd a pénzügyi-gazdasági világválság következményeinek állami kezelése ismét felértékelte a közigazgatás hagyományos, főként közhatalmi eszközeit a napjainkban világszerte érvényesülő neoweberi vagy poszt-NPM-irányvonalaknak megfelelően. E folyamatban a magyar közigazgatás 2010 óta tartó radikális átalakítása nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű az általa alkalmazott szervezeti integrációval és működési centralizációval, amely sok tekintetben hungarikumnak számító új intézmények kialakításához vezetett. Ezekben együtt...

Részletek

Közigazgatási menedzsment

„A közigazgatási menedzsment, tágabb értelemben a közmenedzsment mint teória, majd az 1980-as évektől mint kormányzati közpolitika vált a közigazgatás-tudomány, illetve a gyakorlat részévé. Az angolszász országokban (Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Királyság, USA) az állam válságtünetei (túlméretezett, drága, alacsony hatékonyságú közszektor), valamint a szektorok közötti éles határvonal hiánya tette lehetővé a magánszférában alkalmazott piaci eszközök és módszerek alkalmazását. Az európai országok a történelmi, társadalmi, kulturális hagyományok, valamint a legalitás erős gyökerei, s az állam szerepének meghatározó volta miatt csak részben és szelektíven alkalmazták a...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? (II. rész.)

„Múlt heti hírlevelünkben ismertettük Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és munkatársa tanulmányát arról, hogy az egyes országok közszférájának kapacitásai és képességei milyen módon és mértékben befolyásolták a COVID-19 járvány elleni intézkedések, valamint a járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslásának eredményességét (COVID-19 and public-sector capacity – Oxford Review of Economic Policy, Volume 36). A több ország gyakorlatát összevető tanulmány rámutat arra, hogy melyek azok a...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész

„A dokumentum amellett érvel, hogy a pandémia kezeléséhez a kormányoknak (a gyakran hiányzó) dinamikus képességekre és kapacitásokra van szükségük. Ide tartozik az alkalmazkodási és tanulási képesség; a közszolgáltatások és a polgárok igényeinek összehangolására való képesség; a rugalmas termelési rendszerek irányítására való képesség; valamint az adatok és a digitális platformok irányítására való képesség. Az Oxford Review of Economic Policy hasábjain Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és...

Részletek

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Részletek

A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata

„Minden racionális állami és nem állami, politikai, társadalmi, gazdasági szereplő – sőt az egyén is – törekszik arra, hogy működése során tevékenységét – rendeltetésétől függetlenül – hatékonyan, hosszú távon kiszámítható keretek között végezze . Ebbe beletartozik a működési környezet és a működésre hatást gyakorló külső és belső tényezők megismerése, az előre jelezhető, várható akadályok, kihívások kiküszöbölése, az azok elhárítására való felkészülés, a lehetőségek felismerése és megragadása, a komparatív előnyök kihasználása . A jelen tanulmánykötet szerzői és a szerzők munkáját megalapozó kutatásban részt...

Részletek

A közigazgatás digitális átalakulásának hatásvizsgálata az Európai Unióban

„Az EU közös kutatóintézetének (JRC) honlapján megjelent nagy tanulmány (Assessing the impacts of digital government transformation in the EU) a közigazgatás digitális átalakulásának empirikus értékelésére tesz kísérletet, saját értékelési modellt dolgozva ki rá. A JRC2030 stratégiával összhangban értékeli, hogy a digitális technológiákat is felhasználva a közigazgatás hogyan alakítja át a közszolgálati irányítási rendszereket, különös tekintettel a térinformatikai adatok újszerű megközelítésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására a szakpolitikai tervezésben és szolgáltatásnyújtásban. A tanulmányt jegyző kutatók a kutatás korábbi fázisának eredményére támaszkodva fejlesztették ki...

Részletek

Meghívó online önkormányzati innovációs konferenciára

„Önkormányzati innovációk és jó gyakorlatok a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2020-as szakaszának polgármesterek, önkormányzati, és a téma iránt érdeklődő szakemberek részére szervezett ingyenes, online konferenciáján 2020. június 18-án (csütörtök) 10.00 órától. A konferencia moderátora: dr. Zongor Gábor, a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program szakértője lesz. Az eseményen előadást tart dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára,Gáspár Mátyás, szervezetfejlesztési szakértő, címzetes egyetemi docens (NKE), Dicső László, Alsómocsolád polgármestere, Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere. Meghívó és regisztráció a konferenciára: http://xn--tosz-5qa.hu/uploads/L%C3%96GY2020/megh%C3%ADv%C3%B3-%C3%B6nkorm%C3%A1nyzati-innov%C3%A1ci%C3%B3-online-konferencia-2020-06-18.pdf” Forrás: Meghívó online innovációs konferenciára;...

Részletek

A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai

„A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az EU Policy lab nagy és átfogó projektjét (The Future of Gov 2030+) a közigazgatás hosszútávú, 2030 után is érvényes jövőjének felvázolására, kiemelve a közös gondolkodás és közös tervezés során kirajzolódó lehetséges forgatókönyveket. Ezúttal a projekt részeként megfogalmazott szakpolitikai következtetéseket és ajánlásokat ismertető kiadványt (The Future of Government 2030+: Policy implications and recommendations) mutatjuk be. A szerzők 54 ajánlást fogalmaztak interjúk és műhelymunkák eredményére támaszkodva, kilenc...

Részletek

A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának forgatókönyvei

„Múlt heti hírlevelünkben ismertettük a „Policy Design and Practice” szaklap tanulmányát az adatokra támaszkodó előrelátó kormányzásról (Adatvezérelt, előtekintő kormányzás – előtérbe kerülő forgatókönyvek), amelyben a szerzők az EU közös kutatóintézete (Joint Research Centre, JRC) részeként működő EU Policy lab nagyszabású kezdeményezését, a „The Future of Gov 2030+ – A Citizen Centric Perspective on new government models” projektet a kollektív vízióra épülő jövőtervezés jó példájaként említették. A JRC és a Bizottság kommunikációs hálózatokért, tartalmakért és technológiákért felelős főigazgatóságának (DG CNECT) együttműködésével 2017-ben induló...

Részletek
Page 8 of 30 1 7 8 9 30