Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra

„A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra A koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) és az ebből kialakuló járvány kezelésére több példát láthatunk a világból, jót és rosszat egyaránt. Bár a végső mérleget még korai megvonni, abban nagyjából egyetértés van, hogy Dél-Korea azok között van, akik sikeresen kezelték a válsághelyzetet. (A cikk írásának lezártáig, április 26-ig a koreai adatok messze jobban alakultak, mintt az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Kínában.) Érdemes tehát megvizsgálni a koreai gyakorlat...

Részletek

Állami Számvevőszék: a közigazgatási teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen, sokszor hiányzik a stratégiák mérhető, számszerűsíthető, ütemezett célrendszere

„A közpénzzel való hatékony gazdálkodás tényszerű, objektív és megalapozott mérést és elemzést igényel. Az elemzés rámutat, hogy Magyarországon a teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen, illetve feltárta, hogy az elemzett nemzeti és ágazati stratégiák jelentős része megfelelően határozta meg az elérendő társadalmi célt és rendelte hozzá a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, azonban csupán kisebb része az, amely mérhető, számszerűsíthető, ütemezett célrendszert alakított ki. A jól teljesítő állam nem kerülheti meg a közfeladat-ellátás teljesítményének, eredményességének mérését, folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését. Ezek elmaradása...

Részletek

„Megszüntetve megőrzés?” A közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben

„A tanulmány a magyar közigazgatás 2010-től tartó átalakításának folyamatát tekinti át. Bár a változás rendkívüli mértékben jelen volt a vizsgált időszakban a kutatott területen, ez azonban alapvetően nem beazonosítható a társadalmi körülményekre, illetve szükségletekre, azok változására tekintettel történt, hanem spekulatív módon, más államcéloknak alárendelten. A reziliencia megtartó eleme ebben az esetben a közigazgatási hatósági eljárás tekintetében az általános szabályozási modell formális fenntartása, míg a reziliencia alkalmazkodási eleme pedig az eljárásjogi szabályozás tartalmi átalakulása egy más modellbe a megváltozott, vagy adott társadalmi, politikai...

Részletek

A helyi önkormányzáshoz való jog alapvető kérdései

„Értekezésemben a helyi önkormányzatiság alapjait vizsgálom, de nem kifejezetten államszervezeti vagy igazgatási oldalról. Helyi önkormányzáshoz való jogról írok, de nem alapjogi megközelítésben. Kutatásom középpontjában mindezek helyett az a kérdés szerepel, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet valódi értelemben vett helyi önkormányzásról beszélni. Vajon miben több a helyi önkormányzás a helyi önigazgatásnál vagy a helyi kormányzásnál? Vannak-e a helyi önkormányzatiság tartalmának olyan összetevői, amelyek hiányában az önkormányzatiság csak formális értelemben létezik?Nem tagadom, hogy számos,önkormányzatokkal foglalkozó kutatóhoz hasonlóan engem is elsősorban az önkormányzati státusz...

Részletek

A magyar közigazgatás technikai-technológiai fejlesztése a XXI. század első két évtizedében

„...az értekezés tárgyát eredetileg a ,,magyar közigazgatás” modernizálási lehetőségeinek különböző vetületei képezték, azonban a kutatás előrehaladtával célszerűbbnek találtam egy dogmatikailag pontosabb, az eredeti célom eléréséhez alkalmasabb fogalmi körre, a technikai- technológiai fejlesztésekre kiterjeszteni vizsgálódásom körét. A közigazgatás vonatkozásában a technikai-technológiai fejlesztést – mint azt később részle- tesen kifejtem – a modernizálásnál szélesebb fogalomnak tekintem, amely magába foglalja a racionalizálás folyamatait és vívmányait is. Ily módon egy jóval szélesebb, komplexebb vizsgálati tárgyat kaptam. Az értekezésben tehát az ily módon értelmezett közigazgatási fejlesztések megvalósulását...

Részletek

Adatvezérelt, előtekintő kormányzás – előtérbe kerülő forgatókönyvek

„A „Policy Design and Practice” szaklap 2020. évi 3. számának május 13-án online is elérhetővé tett egyik tanulmánya az adatokra támaszkodó előrelátó kormányzás esélyeit és lehetséges típusait vázolja fel (Data-driven anticipatory governance. Emerging scenarios in data for policy practices). Mint a szerzők rámutatnak, a digitális forradalomnak köszönhetően az infokommunikációs technológiák minden korábbinál nagyobb összekapcsoltságot, magas teljesítményt és átütő erőt képviselnek. Ennek egyik vetülete, hogy olyan mennyiségű digitális adatot állítunk elő, tárolunk és dolgozunk fel, amihez hasonló nem volt korábban az emberiség történetében....

Részletek

A közszolgálati innováció életciklusa – az OECD tanulmánya

„Az OECD a közigazgatási-közszolgálati kutatásait bemutató sorozatában (Working Papers on Public Governance) a május 1-jén megjelent 37. szám (The Public Sector Innovation Lifecycle) a közszolgálati innováció életciklusának bemutatásával kíván segédeszközt adni a közszféra szereplőinek ahhoz, hogy a szervezetek és munkacsoportok szintjén hogyan tudnak a korábbinál kifinomultabb megközelítést megvalósítani saját innovációs tevékenységükben. Mint a bevezető rámutat, az innováció minden szervezetben döntő mértékben határozza meg a hatékonyságot. A közszférában azonban gyakran csak a szerencse vagy váratlan események nyitnak utat neki – ennek meghaladásához szükséges...

Részletek

Kínai tapasztalatok alapján: hogyan működjön a közigazgatás súlyos járványügyi helyzetben – információ, döntéshozás, végrehajtás

„A Journal of Chinese Governance ez évi 5. számának egyik szakcikke a koronavírus-járvány vuhani kitörésére adott közigazgatási válaszok, intézkedések során született tanulságokat vonja le, és fogalmaz meg javaslatokat hasonló esetek hatékonyabb kezelésére (Public governance mechanism in the prevention and control of the COVID-19: information, decision-making and execution – online megjelent április 14-én). A cikket a szerzők február 8-án zárták le, így megállapításaikat az addig megfigyelhető tapasztalatokra építették. Mint emlékeztetnek rá, a koronavírusos megbetegedések (COVID-19) 2020 januárjában terjedtek át Vuhan városából Hupej tartományba,...

Részletek

Közigazgatási innováció a járvány okozta válságon innen és túl

„A koronavírus-járvány nem várt lendület adott a közigazgatási innovációnak – olyan új helyzetet idézett elő, amelyben a régi rutinok egyszerűen nem, vagy nem eléggé hatékonyan működnek, és égető szükség lett újszerű megoldásokra. Sok mindenre, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a működésben, most hirtelen erős igény keletkezett. Mint arra az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) oldalán megjelent szakcikk (Innovative organisations: how do you get there?) is rámutat: a kormányzatok immár készek az innovatív válaszadásra, külső partnerekkel együttműködve...

Részletek

A McKinsey ajánlása válságkezelő kormányzati idegközpontokra

„A központosított válaszadó rendszer képessé teszi a kormányzati-közigazgatási vezetőket arra, hogy sikeresek legyenek a válságkezelésben – emeli ki a McKinsey washingtoni és bostoni irodáinak vezető partnerei által jegyzett cikk a tanácsadó cég oldalán. A koronavírus jelentette válsághelyzet alkalmából megfogalmazott koncepcióban ezeket a reagáló központokat a szerzők „idegközpontnak” nevezték el (Crisis nerve centers: Supporting governments’ responses to coronavirus). Mint írják (vélhetően elsősorban amerikai tapasztalatokra hagyatkozva) a COVID-19 vírus elleni küzdelem frontvonalában az országos szint alatti (tagállami, tartományi, települési) kormányzatok, önkormányzatok állnak, amelyeknek a...

Részletek
Page 9 of 30 1 8 9 10 30