Skip to main content

Találat: küldetésorientált innovációs politika (KOIP)

Hatékony irányítás kialakítása a sikeres küldetésorientált innovációs politikákért

„A küldetésorientált innovációs politikák (MOIP) stratégiai megközelítést kínálnak az olyan összetett társadalmi kihívások kezelésére, mint az éghajlatváltozás, az egészségügyi válságok és a digitális átalakulás. A MOIP-ek sikeréhez elengedhetetlenek a személyre szabott irányítási struktúrák, amelyek lehetővé teszik az ágazatok és szakpolitikai területek közötti koordinációt. Jelen szakpolitikai munka meghatározza az irányítási tevékenység legfontosabb kihívásait, mint például az intézményi silók leküzdése, a finanszírozási források integrálása és a vezetői kompromisszumok kezelése. Rávilágít az adaptív, rugalmas irányítási mechanizmusok szükségességére, amelyek a küldetések életciklusával együtt fejlődnek. A dokumentum...

Részletek

Küldetésorientált innovációs politikák a nettó zéró kibocsátási cél érdekében

„A küldetésorientált innovációs politikák (Mission-oriented innovation policies, MOIPs) kritikus ponthoz érkeztek, bizonyítani kell a hatékonyságukat. Bár számos ország elfogadta a MOIP-eket, hatásukról szóló bizonyítékok nagyrészt anekdotikusak. Ez a jelentés egy 101 „nettó zéró küldetés" egyedülálló adatbázisára és 17 részletes esettanulmányra támaszkodik annak értékelésére, hogy a MOIP-ek a hagyományos tudományos, technológiai és innovációs (Science, Technology, and Innovation, STI) politikákkal összehasonlítva hogyan támogatják az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzéseket. A MOIP-ek átfogó, ambiciózus célkitűzéseket támogatnak, de stratégiáikból gyakran hiányzik a világos fókusz, a...

Részletek

A küldetésvezérelt innovációs szakpolitikák nyomon követése és értékelése. Az elmélettől a gyakorlatig

„A küldetésvezérelt (mission-oriented) stratégia egy olyan szakpolitikai megközelítés, amely a nagyszabású társadalmi kihívások megoldására összpontosít a köz- és magánszektor innovációjának kihasználásával és egységes kezelésével. Ahelyett, hogy pusztán a gazdasági növekedést vagy egyes iparágakat támogatná önállóan, ez a stratégia arra törekszik, hogy különféle erőforrásokat és szereplőket mozgósítson konkrét, átalakító célok elérésére. Például a küldetések olyan sürgető kérdésekre koncentrálhatnak, mint az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások fejlesztése, az egészségügyi innováció vagy a digitális átalakulás. A küldetések természetüknél fogva összetett vállalkozások, a beavatkozásoknak több szintje lehet,...

Részletek

Kérdések és válaszok: az uniós küldetések

„Miben állnak az uniós küldetések? A küldetések új, ambiciózus eszközt kínálnak néhány alapvető kihívás megoldására. Egyértelmű célokhoz kötöttek, melyeket meghatározott időkereten belül kell elérni. Hatásukat azáltal fejtik ki, hogy új szerepkört szánnak a kutatásnak és az innovációnak, ezt pedig az irányítás és az együttműködés új formáival ötvözik, és a polgárokat is bevonják a megvalósításába. A küldetések a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram újdonságai közé tartoznak. A kutatás és az innováció talajáról indulva az uniós küldetések meghatározott időkereten belül elérendő merész, konkrét...

Részletek

Az innovációpolitika új eszközei: az Európai Bizottság uniós küldetéseket indít fontos kihívások kezelésére

„A Bizottság ma öt új uniós küldetést indított útjára, amelyek az együttműködés új és innovatív formáját képviselik, céljuk pedig Európában és azon kívül egyaránt javítani az emberek életminőségét. Az uniós küldetések célja az egészségügy, az éghajlat-politika és a környezetvédelem terén jelentkező fontos kihívások kezelése, valamint ambiciózus és inspiráló célok elérése ezeken a területeken. A Horizont Európa új elemeként és az uniós politika eredeti koncepciójaként bevezetett küldetések a biztosi testület kilenc tagjának felügyelete alatt számos bizottsági szolgálatot összefogva támogatják majd a Bizottság fő...

Részletek

Digitalizáció, mesterséges intelligencia és a munka világa – új társadalmi szerződésre van szükség?

„Az Európai Parlament elnöksége a technológiai értékeléssel kapcsolatos projektek megvalósításának érdekében 2004-ben hozta létre a – mai nevén – „Testület a tudomány és a technológia jövőjéért” elnevezésű szervezeti egységet (Panel for the Future of Science and Technology), amely 2018. októberéig „A tudományos és technológiai alternatívák értékelésével foglalkozó egység” néven futott, és innen ered máig használt rövidítése (STOA – Science and Technology Options Assessment). A STOA 2021. januárjában jelentette meg a David Spencer, a Leedsi Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport „Digitális automatizáció és...

Részletek

A küldetésorientált innovációs politika tervezése és megvalósítása

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2021. február 5-i szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 100) a küldetésorientált innovációs politikák tervezését és megvalósítását elemzi esettanulmányokon keresztül (The design and implementation of mission-oriented innovation policies: A new systemic policy approach to address societal challenges). Mint a szerző emlékeztet rá, napjaink nagy társadalmi és gazdasági kihívásai, valamint a hagyományos tudományos-technológiai-innovációs (STI) politikák korlátai (mint a gyenge irányítottság, a holisztikus koordináció hiánya vagy a szakpolitikák szétdaraboltsága) számos országban vezetett oda, hogy olyan új, rendszerszintű...

Részletek

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész

„A dokumentum amellett érvel, hogy a pandémia kezeléséhez a kormányoknak (a gyakran hiányzó) dinamikus képességekre és kapacitásokra van szükségük. Ide tartozik az alkalmazkodási és tanulási képesség; a közszolgáltatások és a polgárok igényeinek összehangolására való képesség; a rugalmas termelési rendszerek irányítására való képesség; valamint az adatok és a digitális platformok irányítására való képesség. Az Oxford Review of Economic Policy hasábjain Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és...

Részletek

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Részletek

A tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítása – OECD-elemzés

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2019. októberi szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 84) a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányításának 13 esettanulmányát ismerteti és von le belőle következtetéseket (Governance of science and technology policies). A dokumentum szerint a fejlett országokban a tudománnyal, technológiákkal és innovációval kapcsolatos kormányzati politikák immár harmadik szakaszukba léptek. Először a piaci működés, majd az innovációs rendszer kudarcait próbálták orvosolni, ma pedig a technológiai átalakulás folyamatának kudarcaival próbálnak megbirkózni. Választ keresve napjaink nagy társadalmi kihívásaira, az ezekre...

Részletek
Page 1 of 2 1 2