Skip to main content

Találat: nagyméretű adattömegek

Az üzleti döntéshozatalhoz felhasznált közigazgatási adatok értéke

„Az Amerikai Közgazdasági Társaság lapja, a Journal of Economic Perspectives aktuális számában megjelent elemzések egyike az üzleti döntésekben felhasznált amerikai közigazgatási adatok piaci értékének meghatározására tesz kísérletet (The Value of US Government Data to US Business Decisions). A szerzők megfogalmazása szerint az Egyesült Államok kormányzata a gazdasági és pénzügyi adatok, statisztikák, elemzések, előrejelzések „nagytermelője”. A közigazgatás az adatokat közjavakként gyűjti össze, rendezi és publikálja azokat a polgárok, kormányzati ügynökségek, kutatók, nonprofit szervezetek és üzleti szereplők részére. Mivel azonban a folyamat során pénzmozgásra...

Részletek

A Big Data-adattudós és a területi statisztika

„A napjainkban zajló negyedik ipari forradalom, az ipar 4.0 idején a technológiák és az alkalmazások fejlesztése rohamléptekben halad, ami jelentős társadalmi és technológiai hatásokkal jár. A legtöbb társadalmat felkészületlenül érte ez a gyors ütemű fejlődés. Az adatrobbanás adta lehetőségek kiaknázásához fejlesztenünk kell tudásunkat, kreativitásunkat. A vállalati fejlődés számára elérkezett a Big Data-adatelemzési technológia, és a dolgok internete (Internet of Things – IoT) következtében hatalmas adatállományok keletkeznek. Az új eredmények átformálják a vállalkozások munkaerőigényét, a munkakörök tartalmát, miközben új szakmák születnek, mások eltűnnek....

Részletek

Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát!

„Az MIT Technology Review oldalán Mariana Mazzucato, a University College London professzora – aki a már a nevében is programadó Institute for Innovation and Public Purpose vezetője is – első olvasatra meghökkentő javaslatot fogalmaz meg: tekintsük az infokommunikációs óriásvállalatok által kezelt magánadat-vagyont közjószágnak, amelyekkel a társadalmi jólétet emelő célok megvalósítását lehet támogatni. Javaslatát azzal támasztja alá, hogy a Google, a Facebook, az Amazon és társai üzleti sikereiket olyan technológiák igénybevételére alapozzák, amelyek eredendően közcélú beruházásként vagy fejlesztésként jöttek létre. A Google algoritmusait...

Részletek

A társadalom egészét átalakítja az okosközlekedés

„Alapvető változást hoznak az emberiség mindennapjaiban az olyan technológiai fejlesztések, mint az önvezető járművek, a személyzet nélküli repülőgépek vagy éppen a drónok. Ezek az eszközök – a mesterséges intelligenciával működő közlekedési rendszer részeként – alapozzák meg az integrált mobilitást, amelyet egy okostelefonos alkalmazással bárki képes lesz irányítani. Egy helyen összpontosulnak majd a menetrendek, lehetséges útvonalak, a különböző utazási módok, valamint a közlekedési eszközök információi, és ugyanitt fizethet majd a felhasználó, aki számos egyéb funkciót is igénybe vehet okoseszközén. Az ipar 4.0, illetve...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 6.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Digitális diplomácia 2.0, az (új) határ a csillagos ég A diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának első időszaka nyugodtan nevezhető forradalminak. Ebben az alapvetően hagyománytisztelő, hierarchikus intézményi struktúrákba szerveződő, minden váltástól idegenkedő szakmában a változás mértéke szinte hihetetlen. A közösségi média alig egy évtizedes tündöklése alatt az ENSZ tagállamainak 88 százaléka önálló oldalt nyitott a Facebookon, és csaknem 90 százalékuk jelent meg, valamilyen formában a Twitteren is. A nyugati világ külügyi szervezeteinek többsége hamar felismerte a közösségi médiumokban, az új...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 25.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Mi az a digitális diplomácia – a letisztult pragmatizmus amerikai példája Korábban bemutattuk a „digitális diplomácia” egy szabatos, tudományos igényű meghatározását. A múlt héten aztán egy gyakorlatiasabb álláspontot ismertettünk. De, pragmatizmusban alighanem az amerikaiaké a végszó: az USA Külügyminisztériuma vonatkozó belső szabályozásában így „definiálja” ezt a fontos területet: „A digitális diplomácia a közdiplomácia fontos eszköze. Egyik kulcstényezője a közösségi média”. Elsőre megmosolyogtatónak tűnik, hiszen tulajdonképpen nem mond semmit a tárgyáról. De, valóban így van? Hiszen a lényeg nagyon...

Részletek

Gyenge még a magyar adatgazdaság

„...Elvétve találni magyar projekteket Az IDC Hungary meghatározása szerint Magyarországon elvétve találni big data-projekteket – mondja Bakk József, a vállalat szoftverpiaci elemzője. Az is rontja a helyzetet, hogy a fejekben még káosz uralkodik, ami a big datát illeti. A szakértő szerint az a tény, hogy cégen belül sok adat létezik (bár gyakori, hogy tévesen mérik fel az adatmennyiséget), nem feltétlenül jelent big data-projektet, az adat mennyisége csak részben definiálja a big datát. Az üzleti analitikával is gyakran összemossák a hasonló projekteket. Létezik...

Részletek

Ki marad életben, ha jönnek a romboló innovátorok?

„Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat új cikkében Makray-Rózsás Árpád nemzetközi innováció menedzser a platformgazdaságra való áttérés során felmerülő új kockázatokat mutatja be. A digitális átalakulás legfontosabb következménye a platformok mint új gazdaságszervező elemek és versenyképességi egységek megjelenése. A fizikai eszközök háttérbe szorulásával és az innovációs tőke felértékelődésével a jelenleg működő vállalatok egyre inkább az új piaci belépők célkeresztjébe kerülnek, és sokukat tönkreteszi egy-egy új üzleti modell. A kérdés ma az: fel lehet-e készülni a romboló...

Részletek

Magyarországon is elindulhat az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó úgynevezett Big Data-program

„A jövőre induló kétéves nemzetközi projektben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja is részt vesz. A kutatók, az egészségügy adathalmazait összefésülve a genetikai adatokkal, olyan adatbázist hozhatnak létre, amely hatékonyabbá teszi a betegek számára a gyógymód kiválasztását. Az adatok tudatos felhasználása pedig az egészségügyi intézmények számára fejlődési lehetőséget, a betegeik számára gyógyulást, és nem utolsó sorban az orvosaik, kutatóik itt tartását eredményezi, hiszen bevételhez juthatnak” - mondta az InfoRádiónak Szócska Miklós, az intézmény igazgatója. Mindenki tudja, hogy ha elmegy háziorvoshoz, egy rendelőbe,...

Részletek

Köztes népszámlálás a virtuális térben

„Az ország több mint 2100 településén 440 ezer magánháztartás címein és félezer intézetnél zajlott le a „mini” népszámlálás, vagyis a mikrocenzus. Az összeírás alkalmából a feladatot ellátó Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végképp száműzte a papírt: a felvétel teljes egészében elektronikus úton történt. A hagyományos adathordozó nemcsak azért tűnik el, mert október 1-je és 9-e között a válaszokat interneten lehetett megadni – a papír kikopott az október 10-től kirajzó számlálóbiztosok kelléktárából is. Ők azokat a címeket keresték fel, ahol a lakók tartózkodnak a...

Részletek
Page 2 of 3 1 2 3