Skip to main content

27. szám, 2024. július 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor a dél-dunántúli régió felzárkóztatásáról, a vidéki oktatás helyzetéről és az uniós forrásokról

„Szekszárdon egyeztetett dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter dr. Horváth Kálmánnal, Tolna vármegye főispánjával, valamint dr. Ugodi Andreával, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökével. A szaktárca vezetője a találkozó kapcsán interjút adott portálunknak. Szó esett a dél-dunántúli régió felzárkóztatásának lehetőségeiről, a vidéki oktatás helyzetéről és az uniós forrásokról is.

Év eleje óta tart az országjárása, amelynek során felméri a közigazgatás állapotát. Mik az eddigi legfontosabb tapasztalatok, hol lehet szükség a mostani mechanizmus átgondolására?

– Úgy látom, hogy a közigazgatás ma is megállja a helyét, és jól teljesít. Az alapokat 2010 és 2014 között fektettük le, amikor létrehoztuk a vármegyei kormányhivatalok hálózatát, illetve 2013. január 1-től kiépült a járási hivatalok hálózata is. Ezt egészítik ki a kormányablakok, amely talán az önmagában is sikeres közigazgatási reform legnépszerűbb lépésének bizonyultak, hiszen így az emberek az ország számos pontján tudják minimális sorban állással vagy sorban állás nélkül intézni az ügyeiket. Ma már a kormányablakokban több mint 2500 ügytípus intézhető el. Ugyanakkor a jövőre vonatkozóan azon gondolkodunk, hogy hogyan tudjuk lehetőség szerint a polgárok számára még egyszerűbbé tenni az ügyintézést. Itt elsősorban a digitális megoldások elterjesztése kerül szóba. Bizonyára az olvasók is ismerik már az Ügyfélkaput, amelynek révén számos közszolgáltatáshoz hozzá lehet férni online is. A jövőben azt tervezzük, hogy a mobiltelefonos alkalmazások révén megnyitjuk azt a lehetőséget, hogy a polgárok a lehető legegyszerűbben intézhessék az ügyeiket, ezzel is csökkentjük a kormányablakokra, illetve a kormányhivatalokra járuló terhet.

A Digitális Állampolgárság program az év második felétől kezdve fokozatosan terjeszti ki majd azokat a szolgáltatási lehetőségeket, amelyek révén az állampolgárok anélkül is kapcsolatba kerülhetnek a közigazgatással és elintézhetik ügyeiket, hogy egy kormányablakba, vagy éppen egy kormányhivatalba kelljen bemenniük.

Azt mondta néhány napja egy interjúban, hogy a Dél-Dunántúl 1990 óta küzd válsággal. Tolna vármegye esetében mi lehet a kitörési pont?

– Valóban így van. Abban a három vármegyében, amely a dél-dunántúli régiót adja, 1990 óta sajnálatos módon egyre rosszabb mutatókat látunk az átlagéletkor, a belső vándorlás, az iskolai végzettség, a munkanélküliségi adatok vonatkozásában. Miközben általában Északkelet-Magyarországot szoktuk az ország leginkább felzárkóztatandó részének tekinteni, most azt láthatjuk, hogy az elmúlt évek kormányzati iparpolitikai döntései következtében ma már Északkelet-Magyarország lendületet nyert. Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc, Eger olyan ipari központokká válnak, amelyek vélhetően az elkövetkező években húzzák maguk után a térséget. A Dél-Dunántúlon ez még egy kicsit várat magára, bár itt a Paks II. beruházás jó eséllyel a térség egyik dinamizáló ereje lehet, ugyanakkor számos olyan pont van még Tolna vármegyében is, illetve az egész Dél-Dunántúlon, amely a jövőben fellendülést hozhat magával. Ide tartoznak azok a közlekedési infrastrukturális beruházások, mint a már átadott kalocsai Duna-híd, amely a Dunántúl és a Duna Tisza közötti közlekedési összeköttetést teszi egyszerűbbé, vagy a jövőben megvalósuló mohácsi Duna-híd, amelyen keresztül a Romániából, Szerbiából érkező forgalom jelentős része jöhet át a ma még sokkal kevésbé leterhelt M6-os autópályára. Hasonlóképpen az M6-os meghosszabbítása a horvát határ felé, aztán távlatosan Bosznia-Hercegovina felé pedig azt is jelentheti, hogy a tolnai térség határozottabb módon kapcsolódhat be a délkelet-európai, dél-európai közlekedési áramlásba.

Tolna vármegye adottságai a mezőgazdaság, illetve az akvakultúra területén is jó lehetőségeket rejtenek magukban. Abban bízunk, hogy a jövőben a turizmus fejlesztése révén, vagy éppenséggel az élelmiszeripar fejlesztése révén további beruházások valósulnak meg, és ezek is munkahelyeket teremtenek majd.
Navracsics Tibor szerint kiemelt figyelmet kell fordítania a kormányzatnak a dél-dunántúli régió fejlesztésére.

Egy konferencián elkeserítőnek nevezte, hogy az ország legjobb tíz középiskolája közül kilenc Budapesten található, és van olyan térség, a dél-dunántúli, ahonnan még az első ötvenbe sem jutott be egyetlen iskola sem. Hogy látja, milyen kormányzati döntésekkel lehet támogatni azt, hogy a vidéki iskolák jobb minőségű oktatást biztosítsanak?

– Mindenekelőtt olyan lépésekre van szükség, amelyek a területi kiegyenlítést szolgálják, hiszen az oktatás a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszköze. Egy-egy kevésbé fejlett régióban az oktatási intézmények, az oktatás színvonala az egyik legbiztosabb garancia arra, hogy a térséget hosszabb távon is fel lehet zárkóztatni. A Belügyminisztérium is dolgozik már olyan terveken, amelyek azt célozzák, hogy kormányzati segítséggel ezek az oktatási intézmények a jövőben felzárkózhassanak a szerencsésebb térségekben elhelyezkedő oktatási intézmények vonzerejéhez és képzési színvonalához is.

Abban bízunk, hogy ösztöndíjakkal, a tárgyi infrastruktúra fejlesztésével sikerül olyan lendületet adni a dél-dunántúli oktatási intézményeknek is. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy egyrészt az itt tanuló diákok magas színvonalú képzésben részesüljenek, másrészt ne kelljen nekik ebből adódóan más térségek oktatási intézményeiben járniuk ahhoz, hogy versenyképes tudást kapjanak.

Az uniós források tekintetében mik a kilátásaink? Mikorra érkezhet olyan összeg, ami lehetővé teheti a települések további, szabad szemmel is jól látható fejlesztéseit?

– Tavaly december óta már a 2021-27-es időszak uniós forrásai is érkeznek Magyarországra, lehetővé téve azt, hogy számos operatív programban meginduljanak a fejlesztések. A most lezárult 2014-2020-as program rendkívül eredményes volt, Magyarország az első három legeredményesebb európai uniós tagállam közé tartozik az uniós források felhasználását tekintve. A mostani, 2021-2027-es program és a 2014-2020-as időszak eredményeként Tolna vármegyében összesen 433 pályázat nyert el támogatást a TOP és a TOP Plusz keretében 74,1 milliárd forint összegben. A 14-20-as időszakban ebből 368 pályázat kapott támogatást, közel 60 milliárd forint összegben, amelyek közül már 53 milliárd forintnyi projekt hasznosult is, azaz működik, és segíti a térség fejlődését. A TOP Plusz programból, vagyis a 2021-27-es időszakból pedig 65 kérelem kapott támogatást 14,1 milliárd forint összegben. Hasonlóan sikeres a GINOP, tehát a vállalkozókat segítő gazdasági operatív program is, ahol az előző időszakban 1042 vállalkozást, a mostani, a GINOP Plusz keretében pedig eddig 203 vállalkozást tudtunk támogatni 11,1 milliárd forint összegben. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: Számos pont van Tolna vármegyében, ami fellendülést hozhat; Bencze Péter; TEOL.hu; 2024. június 28.

Megjelentek a NIS2 szabályozásához kapcsolódó rendeletek

„A Magyar Közlöny tegnapi (68.) számában két olyan rendelet is megjelent, amelyet már nagyon vártak a magyar információbiztonsági ipar szereplői. Mindkettő a NIS2 szabályozáshoz kapcsolódik, az egyik az auditorokkal szemben támasztott követelményekről, a másik az információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról szól – még éppen időben, mert az első fontos határidő június 30-án lejár.

Az első rendeletet az SZTFH elnöke jegyzi, minthogy az SZTFH lesz az a hatóság, amely az a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartását végzi. A jogszabály szerint minden auditor cégnek rendelkeznie kell:

  • két, meghatározott felsőfokú képesítéssel rendelkező szakértővel
  • információbiztonsági szabályzattal, valamint tanúsított információbiztonsági irányítási rendszerrel
  • a vizsgálat lefolytatásához szükséges biztonságos infrastruktúrával
  • törlési eljárásrenddel.

Bizonyos feltételek attól függnek, hogy az auditor a tevékenységet milyen biztonsági osztályba sorolt rendszerekre kívánja végezni. Az „alap” biztonsági osztály esetén legalább két szakértőre, minimum 15 millió forintos felelősségbiztosításra és 5 auditálási referenciára van szükség. A „jelentős” biztonsági osztály esetén tíz szakértő, 50 millió forintos felelősségbiztosítás és 15 referencia a minimum.

A jogszabály szövegéből első olvasatra úgy látszik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal által kiállított úgynevezett telephelybiztonsági tanúsítványt (tbt-t) csak a „jelentős” és „magas” biztonsági osztály esetén kell bemutatnia az auditornak – nekik viszont öt évre visszamenően kell rendelkezniük ezzel. Az általunk megkérdezett szakértők szerint azonban erről nincs szó: minden potenciális auditornak szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal nyilvántartásában, annak viszont előfeltétele a tbt. Jelenleg mintegy kéttucatniy vállalat szerepel ebben a nyilvántartásban, de korántsem biztos, hogy mindegyik NIS2 auditor is akar lenni. Pedig jó lenne, hogy minél nagyobb számú auditor végezhessen tevékenységet – korábban ugyanis gyakorlatilag minden szakértő annak a félelmének adott hangot, hogy egész egyszerűen nem lesz elegendő szakember és idő a szükséges auditok végrehajtására a kijelölt határidőig, 2025. december 31-ig.

Talán még inkább várt jogszabály volt a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről és az alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által kiadott rendelet. Ennek szövegét már januárban társadalmi vitára bocsátották, az hónapokkal ezelőtt le is zárult, és azóta a szakmában mindenki tűkön ülve várta, hogy megjelenjen a végleges szöveg – addig ugyanis nem lehet a ténylegesen feltárni a hiányosságokat, intézkedési terveket kidolgozni és megvalósítani azokat.

A rendelet 2. melléklete több mint száz oldalon sorolva a következő kategóriákat határozza meg a védelmi intézkedésekhez:

  • programmenedzsment
  • hozzáférés-felügyelet
  • tudatosság és képzés
  • naplózás és elszámoltathatóság
  • értékelés, engedélyezés és monitorozás
  • konfigurációkezelés
  • készenléti tervezés
  • azonosítás és hitelesítés
  • biztonsági események kezelése
  • karbantartás
  • adathordozók védelme
  • fizikai és környezeti védelem
  • tervezés
  • személyi biztonság
  • kockázatkezelés
  • rendszer- és szolgáltatásbeszerzés
  • rendszer és kommunikációvédelem
  • rendszer- és információsértetlenség
  • ellátási lánc kockázatkezelése

Az SZTFH a két rendelet megjelenéséhez kapcsolódó közleményében hangsúlyozza, hogy már csak alig pár napjuk maradt a NIS2 szabályozásban érintett magyarországi vállalatoknak arra, hogy a Kibertan.tv szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek eleget tegyenek. Ezt június 30-ig kezdeményezhetik az érintettek az SZTFH-nál, ezt követően csak az arányos szankcionálást követően tudják pótolni elmaradásukat. Sok cég volt, amelyik azért végezte el a regisztrációt, mert hiányolta a részletszabályokat – erre többé nem lehet hivatkozni, de a cselekvésre már csak pár nap maradt.

„Össztársadalmi érdek a magasabb szintű kiberbiztonság. A törvény előírásait nem kötelező teherként szükséges megélni, hiszen általánosságban is fontos, a jogszabály hatálya alá tartozó cégek, szervezetek számára pedig egyenesen elemi érdek a biztonságtudatos működés. Ezáltal ugyanis nagyobb eséllyel előzhetőek meg, illetve háríthatóak el a milliós, vagy akár százmilliós károkozással fenyegető kibertámadások, amelyek közvetve vagy közvetlenül az ügyfélkörre is veszélyt jelenthetnek” – mondta Dr. Nagy László, az SZTFH elnöke.”

Forrás:
Tisztult a köd a NIS2 körül; Schopp Attila; IT Business; 2024. június 25.
7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelete a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről; Magyar Közlöny; 2024. évi 68. szám; 2024. június 24.; 4196-4200. o. (PDF)
7/2024. (VI. 24.) MK rendelet a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 7/2024. (VI. 24.) MK rendelete a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2024. évi 68. szám; 2024. június 24.; 4201-4314. o. (PDF)

Európai Unió

Az Európai Tanács elfogadta a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet

„Az uniós vezetők közösen megvitatták és elfogadták az EU 2024–2029-es időszakra vonatkozó irányvonalait és céljait.

Ezen az oldalon részletesebben tájékozódhat a következőkről:

  • Mi az a stratégiai menetrend?
  • Miért van rá szüksége az EU-nak?
  • A stratégiai menetrendhez vezető út

Mi az a stratégiai menetrend?

Az uniós vezetők ötévente megállapodnak az EU jövőbeli politikai prioritásairól. Az Európai Tanács elnökének irányításával zajló e kollektív erőfeszítés keretében a vezetők tárgyalnak és együttesen döntenek. Minderre az európai parlamenti választásokhoz közeli időben és a mindenkori Európai Bizottság kinevezése előtt kerül sor.

A 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet az Európai Tanács a 2024. június 27-i ülésén fogadta el. Tekintettel az új geopolitikai valóságra, a stratégiai menetrend hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa szuverénebbé váljon, és jobban fel legyen készülve a jövőbeli kihívások kezelésére. A menetrend három pilléren nyugszik, melyek:

  • a szabad és demokratikus Európa
  • az erős és biztonságos Európa
  • a virágzó és versenyképes Európa

Miért van rá szüksége az EU-nak?

Az elmúlt években az EU számos válsággal szembesült, amelyek nyomán erősebbé és egységesebbé vált. Legyen szó akár az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, a Covid19-világjárvány hatásának enyhítéséről, vagy az Oroszország agressziós háborúja nyomán Ukrajna támogatására irányuló, példátlan intézkedések meghozataláról, az EU gyorsan és koordináltan cselekedett.

A világ egyre instabilabbá és összetettebbé válik, aminek következtében az EU gazdasági és geopolitikai kihívásokkal szembesül. Most minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy a vezetők egyértelmű stratégiai tervet dolgozzanak ki a következő évekre, és szilárd keretet biztosítsanak azonnali fellépéseinkhez.

„A demokráciáink és az értékeink védelméhez, valamint a polgáraink javát szolgáló tartós béke és jólét biztosításához az Európai Uniónak általános politikai iránymutatásokra és prioritásokra van szüksége.” – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

A stratégiai menetrendhez vezető út

A folyamatot Charles Michel, az Európai Tanács elnöke irányította, kollektív és inkluzív módon szoros együttműködést folytatva az uniós országok vezetőivel.

Az Európai Tanács 2023. október 6-i, a spanyolországi Granadában tartott nem hivatalos ülésén az uniós vezetők első alkalommal vitatták meg a stratégiai menetrend jövőbeli prioritásait. 2023 novemberében és 2024 áprilisában Charles Michel elnök konzultációs fordulókat szervezett a vezetőkkel.

A 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet 2024. június 27-én fogadták el.

Path to the Strategic Agenda 2024-2029 (Infografika)

Path to the Strategic Agenda 2024-2029 (Infografika)

”

Forrás:
A 2024–2029-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrend; Európai Tanács; 204. június 28.

Az Európai Tanács szerepe a jelölésekben és kinevezésekben

„Ezen az oldalon részletesebben tájékozódhat a következőkről:

  • Kinevezési jogkörök
  • Az Európai Tanács elnökének megválasztása
  • Az Európai Bizottság elnökének személyére tett javaslat
  • A főképviselő kinevezése
  • Az Európai Bizottság kinevezése
  • Az Európai Központi Bank vezető tisztségviselőinek kinevezése

Kinevezési jogkörök

Több magas rangú uniós tisztség betöltése tekintetében az Európai Tanács fontos szerepet játszik a kinevezési eljárás során, mindenekelőtt:

  • megválasztja az Európai Tanács elnökét
  • javaslatot tesz az Európai Bizottság elnökének személyére
  • kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét
  • hivatalosan kinevezi a teljes biztosi testületet
  • kinevezi az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságát, így az EKB elnökét is

Az Európai Tanács elnökének megválasztása

Az Európai Tanács megválasztja saját elnökét, amely tisztség először 2009-ben a Lisszaboni Szerződéssel került bevezetésre. Ehhez megerősített minősített többség szükséges.

Az elnök megbízatása 2,5 évre szól, és egyszer megújítható.

A jelenlegi elnök Charles Michel, aki 2019. december 1-jén lépett hivatalba. 2022. március 24-én másodjára is elnökké választották. Második hivatali időszaka 2022. június 1-jén kezdődött.

Az Európai Bizottság elnökének személyére tett javaslat

Az európai parlamenti választások eredményét figyelembe véve az Európai Tanács javaslatot tesz az Európai Bizottság elnökének személyére. Ez megerősített minősített többséggel történik.

Az Európai Parlament jóváhagyja a jelölést, amihez képviselői többségének támogatnia kell a jelöltet. Amennyiben az Európai Tanács jelöltje a parlamenti szavazáson nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács új jelöltet állít. Erre a parlamenti szavazástól számított egy hónap áll a rendelkezésére.

Az Európai Parlament az új jelöltről ugyanolyan eljárással szavaz, tehát a jóváhagyáshoz az összes képviselő többségének támogatására van szükség.

Ezt az eljárást az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke írja elő.

A főképviselő kinevezése

Az Európai Tanács feladata az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezése, akire gyakran az EU vezető diplomatájaként hivatkoznak. A javasolt jelöltre vonatkozó döntéshez megerősített minősített többségre van szükség, és arról a Bizottság elnökével kell megállapodni.

Az Európai Tanács szintén megerősített minősített többséggel határozhat a főképviselő 5 évre szóló megbízatásának megszüntetéséről.

Ezt az eljárást az EUSZ 18. cikke írja elő.

Az Európai Bizottság kinevezése

Az Európai Tanács nevezi ki hivatalosan a teljes Európai Bizottságot. A Parlament egyetértési eljárással (a leadott szavazatok többségével) szavaz a biztosok testületéről, tehát a Bizottság elnökéről, a főképviselőről és a biztosokról.

Miután a Parlament egyetértését adta, az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottságot. Az Európai Tanács határozatához megerősített minősített többségre van szükség.

Ezt az eljárást az EUSZ 17. cikke írja elő.

Az Európai Központi Bank vezető tisztségviselőinek kinevezése

Az Európai Tanács nevezi ki az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatóságának mind a 6 tagját, azaz az EKB elnökét, alelnökét és 4 további tagját.

Az Európai Tanács a Tanács ajánlása alapján hozza meg a határozatát. Emellett konzultál az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával (amely az Igazgatóság 6 tagjából, valamint a 19 euróövezeti tagállam központi bankjainak elnökeiből áll). Ezt követően az Európai Tanács megerősített minősített többségi szavazással hozza meg a határozatát.

Ezt az eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 283. cikke írja elő.

Kapcsolódó dokumentumok és kiadványok

További információ

”

Forrás:
Az Európai Tanács szerepe a jelölésekben és kinevezésekben; Európai Tanács; 2024. június 26.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztása (Infografika)
Az Európai Központi Bank Igazgatóságának kinevezése (infografika)

Miért csomagban, és miért nem egyesével döntenek a tagállamok vezetői a csúcstisztviselőkről? – Navracsics Tibor

„A ma összeülő Európai Tanács az elmúlt két tisztújításnál könnyebben és gyorsabban pontot tehet az uniós intézmények jövőbeni vezetőinek személyét illető tárgyalásokra. Nem egy, hanem egyszerre négy vezetői pozíció is elkelhet az elkövetkező két napban. A most kirajzolódó alku újabb öt évre határozhatja meg az európai belpolitika jövőjét. De miért csomagban, és miért nem egyesével döntenek a tagállamok vezetői a csúcstisztviselőkről? A megoldás a nemzeti és pártérdekek összehangolásának nehézségében rejlik.

Az Európai Tanács mai és holnapi ülésének feladata, hogy megállapodást érjen el azokban a személyzeti kérdésekben, amelyek közvetlenül vagy közvetve az intézmény hatáskörébe tartoznak. Ide tartozik magának a testületnek az elnöke, hiszen az Európai Tanács elnökét a tagállamok vezetői választják meg két és fél évre, minősített többséggel. Az Európai Tanács választja meg – azonban itt már az Európai Bizottság elnökének egyetértésével – öt éves időtartamra ugyancsak minősített többséggel az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselőjét. Emellett javaslatot tesz – szintén minősített többséggel – az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság következő elnöke személyére, akiről aztán majd az Európai Parlament szavaz. Végül, a negyedik pozíció, az Európai Parlament elnöke tekintetében az Európai Tanács nem bír formális szereppel, azonban a kollektív bölcsesség a politikai csomag összeállításánál ezt az elemet is figyelembe veszi és mérlegeli.

A két legutóbbi – már a lisszaboni szerződés hatálya alatt megtartott – tisztújítás egyike sem kezdődött könnyen. Mind a két esetben az Európai Bizottság elnökének személye állt a viták középpontjában, és az összes többi jelölés ehhez képest történt. A 2014-es és a 2019-es jelölési folyamatot is beárnyékolta a csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos vita, amely legutóbb oda vezetett, hogy az európai pártok listavezetői helyett a német szövetségi kormány egyik tagját, Ursula von der Leyent jelölték a tagállami vezetők az Európai Bizottság élére.

Ehhez képest jóval kevesebb figyelem vetült a másik három pozícióra. Az Európai Tanács elnöki pozíciójával kapcsolatban ugyan volt némi vita, a bizonytalanságot azonban nem a kiválasztási rendszer, hanem a jelölt alkalmasságával kapcsolatos kérdések okozták. Az akkor leköszönő lengyel miniszterelnök, aki első közép-európaiként az Európai Tanács elnökjelöltje volt, ugyanis gyakorlatilag nem beszélt idegen nyelvet, így komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ilyen képességek hiányában tud-e egy multilaterális intézményt ténylegesen is vezetni. Jelölésekor tett ígérete, miszerint meg fog tanulni angolul, azonban megnyugtatta a kétkedő tagállamokat, végül egyhangúlag választották meg az Európai Tanács elnökének, hogy aztán a két és fél éves mandátum lejárta után a szokásoknak megfelelően meg is hosszabbítsák megbízatását újabb két és fél évvel.

A korábbiakhoz képest a mostani tisztújítás kezdeti lépései egyszerűbbnek tűnnek. Az Európai Tanács ülését előkészítő tíz nappal ezelőtti informális vacsora gyakorlatilag már lefektette a megegyezés alapjait, így ma és holnap a vezetők már jó eséllyel csak a hivatalosság pecsétjét ütik rá a megállapodásra. A tagállamok konszenzusra látszanak jutni az általános megállapodás legsérülékenyebb pontja, az Európai Bizottság elnöke tekintetében, és Ursula von der Leyen minden jel szerint megalapozottan készülhet az újrázásra.

Az Európai Tanács ilyen döntése tulajdonképpen megegyezik a csúcsjelölti rendszer logikájával is, hiszen von der Leyen az európai parlamenti választásokon legjobb eredményt elérő Európai Néppárt listavezetőjeként maga is részt vett a választásokon. Érdekesség, hogy ezzel újabb öt évvel folytatódik az Európai Néppárt dominanciája a pozíció vonatkozásában: a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatályba lépése óta ugyanis még nem fordult elő, hogy ne néppárti politikus lett volna a Bizottság élén.

A mandátum időtartamát tekintve kisebb vita övezi ugyan, ám lényegében a személyt illetően konszenzus alakult ki az Európai Tanács elnöke személyével kapcsolatban. A volt portugál miniszterelnök, a szocialista António Costa a jelenlegi egyetlen szóban forgó jelölt. Amennyiben a konszenzus fennmarad, úgy első alkalommal fordul elő az integráció történetében, hogy szocialista politikus áll majd a testület élén.

Több bizonytalanság merül fel a külügyi főképviselővel kapcsolatban. Itt két közép-európait is emlegetnek esélyesként, Radek Sikorski lengyel külügyminisztert és Kaja Kallas észt miniszterelnököt. Sajátos módon mind a két politikusnak éppen pártháttere jelenthet hátrányt. A néppárti Sikorskinak azzal kell szembenéznie, hogy pártjából már a Bizottság és az Európai Parlament elnöke – Roberta Metsola – is kikerülhet, így az ő jelölése esetén a négy csúcspozícióból három már az Európai Néppártnak jutna. Kallas pedig liberális politikusként annak veszélyével kell, hogy számoljon, hogy a választáson komoly veszteséget elszenvedő pártszövetsége esetleg már nem annyira erős, hogy egy csúcspozíciót ki tudjon harcolni magának.

Ugyanakkor Kallas jelölése megfelelne az eddigi koalíciós mintázatnak, amely szerint a négy csúcspozícióból kettőt az Európai Néppárt politikusai töltenek be, a másik kettő pedig a szocialistáké, vagy a szocialisták és a liberálisok között oszlik meg. Ráadásul Kallas pozícióba kerülésével újra megjelenne a földrajzi egyensúly is a tisztségek elosztása során. 2009-ben Jerzy Buzek európai parlamenti elnöksége, 2014-ben Donald Tusk európai tanácsi elnöksége jelezte a közép-európai térség iránti figyelmet. Ez a sorozat szakadt meg 2019-ben, amikor a tisztségek elosztásánál nem jutott semmi Közép-Európának. Most újra megnyílik a régió legfelső szintű képviseletének lehetősége.

A bonyolult, a különböző – sokszor egymással szemben álló – érdekek mentén játszott kirakós játék tehát ismét a végéhez közeledik. Az intézményi megújulás folyamata azonban még csak a kezdeti lépéseknél tart. Az Európai Parlament július közepén szavazhat az Európai Bizottság elnökéről, hogy aztán megkezdődjön a biztosok kiválasztásának folyamata. Mindez már a magyar elnökség napirendjét is érinti.”

Forrás:
Miért csomag?; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 27.

Kihagyják a régiókat a kohéziós politika tervezéséből?

„Óriási vita kerekedett az EU-ban az uniós intézmények egyik vezetőjének levele nyomán a kohéziós alapok jövőjéről, vagyis arról, hogy 19 tagállam, köztük Magyarország és Románia, milyen európai fejlesztési pénzekből részesül.

A Régiók Európai Bizottságának vezetője felkérte Ursula von der Leyent, hogy nyilvánosan mondja el, hogy ezeket a „klasszikus” európai forrásokat, amelyeket a tagállamok kaptak, az MRR-hez, azaz a Next Gerenation EU-ból finanszírozott Európai Helyreállítási Tervhez hasonló mechanizmussal kívánja-e pótolni. Ebben az esetben a lehívható pénz reformoktól függ, és felfüggeszthető, ha egy állam nem hajtja végre ezeket a reformokat. Románia számára, amelynek nagy hiányosságai vannak a reformok tekintetében, eurómilliárdok forognak kockán.

Egy ilyen változás fő következményei

  • A kohéziós alapok nem függnek reformoktól, és nem veszíthetik el őket a tagországok, kivéve szélsőséges körülmények között. Ehelyett az MRR-típusú alapok lehívását reformok szabják meg, célok és mérföldkövek formájában biztosítják a megvalósítások ellenőrzését, nem teljesülés esetén felfüggeszthetők vagy elhalaszthatók (lásd Románia esetét, amely még most sem kapta meg a 2. részletet teljes egészében, mert nem minden reformot teljesített a Bizottság véleménye szerint, a 3. részletet pedig több mint fél éve elemzi a Bizottság).
  • A kohéziós alapokat a központi kormányzat és a helyi hatóságok is kezelik (Románia esetében a 8 Regionális Fejlesztési Ügynökség – ADR), ami a központi és a helyi szint közötti hatalommegosztást jelenti. Ehelyett az MRR-típusú alapokat csak a kormányok kezelik, ami nyilvánvalóan nem tetszik az EU regionális hatóságainak.
  • A kohéziós alapok nem mindig követik az EU alapvető politikáit (pl. a gazdasági versenyképesség növelése az USA-val és Kínával folytatott globális versenyben, ökológiai politikák, digitalizálás), hanem minden tagállam egyedi, saját fejlesztési igényeire szabja azokat (pl. Romániában még mindig olyan alapvető szolgáltatásokra bevezetésére is használják őket, mint a víz, szennyvíz, általában a közművek). Az MRR-jellegű forrásokat azonban az Európai Bizottság olyan nagy projektekre irányítja, amelyek pontosan reagálnak ezekre az EU-szintű, az európai gazdaságot erősítő politikákra – azzal az elképzeléssel, hogy a közüzemi projektek a tagállamok felelősségi körébe tartozzanak.

A vitát Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke indította el, aki Ursula von der Leyennek elmondta, hogy a jelenlegi kohéziós alapok megszüntetése és a kohéziós politikáért felelős biztosi poszt megszüntetése gyengítik és aláássák az EU alapelveit, így hatással vannak az egységes piacra, a társadalmi és területi kohézióra, végső soron a demokráciára és az európai projektre.

A levél azután érkezett, hogy az európai sajtó azt írta, hogy Ursula von der Leyen, ha új ciklusra megválasztják az Európai Bizottság elnökévé, jövőbeli politikai programjában javasolhatja a jelenlegi kohéziós politika felváltását a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmussal (MRR).”

Forrás:
Kihagyják a régiókat a kohéziós politika tervezéséből?; Hegedűs Csilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 26.

Az Európai Tanács következtetései, 2024. június 27.

„Az Európai Tanács június 27-én következtetéseket fogadott el Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a biztonságról és védelemről, a versenyképességről, egyéb napirendi pontokról, a következő intézményi ciklusról, valamint a belső reformokkal kapcsolatos jövőbeli munkára vonatkozó ütemtervről.

”

Forrás:
Az Európai Tanács következtetései, 2024. június 27.; Európai Tanács; 2024. június 27.

Magyarország markáns Európa-politikát folytat

„Magyarország markáns Európa-politikát folytat, világos európai alternatívát képvisel. Munkánkban ennek az Európa víziónak is tükröződnie kell – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalára szerdán feltöltött videóban.

Bóka János hangsúlyozta: elnökségként „tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek valamennyi tagállammal és intézménnyel.”

„Az új intézményi ciklus elején vitát kezdeményezhetünk és irányt mutathatunk számunkra fontos kérdésekben” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: Magyarország lehetőségként és kötelezettségként tekint az előtte álló feladatra.
A miniszter az elnökségi munka kapcsán közölte: jelenleg 122 áthúzódó jogalkotási dossziéval számolnak. Ezek közül 55 dossziéban a Tanácsban, 30-35 dossziéban pedig a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások során terveznek előre lépni – magyarázta.

Elmondta továbbá, hogy körülbelül 1500 tanácsi munkacsoporti ülést bonyolítanak majd le, 37 formális tanácsülést tartanak Brüsszelben és Luxemburgban. Mindemellett 230 elnökségi rendezvényt szerveznek Magyarországon, köztük 16 informális tanácsülést, egy informális európai tanácsülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját – ismertette Bóka János, aki felidézte azt is, hogy Magyarország húsz éve tagja az Európai Uniónak (EU), és 13 évvel ezelőtt már elnökölte az EU Tanácsát.”

Forrás:
Magyarország markáns Európa-politikát folytat; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2024. június 26.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Folyamatos növekedést mutat az eÁFA rendszer használata

„Folyamatos növekedést mutat az eÁFA rendszer használata, amellyel „élesben” január 1-jétől van lehetőség a havi és a negyedéves áfa bevallására – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Izer Norbert kiemelte: ez a lehetőség is csökkenti az adminisztrációs terheket, és fehéríti a gazdaságot, ami az egyik legfőbb célja a kormányzati intézkedéseknek. Az eÁFA-rendszerben idén június 20-ig több mint 60 ezer adózót regisztráltak, a felületre több mint 195 ezer alkalommal léptek be. A január 1-jei indulás óta máig 6128 bevallás érkezett be a rendszeren keresztül a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (NAV). Az eÁFA rendszert használók számának növekedése pozitív tendenciát mutat – emelte ki.
Az államtitkár közlése szerint a NAV folyamatosan dolgozik a rendszer finomhangolásán, új funkciókat tartalmazó fejlesztésén, amelyek közül kiemelendő, hogy 2024. július 1-jén lehetővé válik az önellenőrzés is az eÁFA rendszer keretein belül. A NAV ezzel is igyekszik könnyebbé, felhasználóbarátabbá tenni az eÁFA webes felületét – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy továbbra is van lehetőség az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatára, ám az eÁFA rendszer az ÁNYK-hoz képest számos előnyt kínál. Az új webes felületen a gazdálkodó a NAV által az adó megállapításához rendelkezésére bocsátott adatokat kiegészítheti, módosíthatja, és a bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóvá is hagyhatja.
Izer Norbert ismertetése szerint továbbra is választható a gép-gép kapcsolaton keresztül teljesített bevallás is. Aki ezt a lehetőséget választja, mentesül az önellenőrzési pótlék alól, ha az önellenőrzést a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított 15 napon belül nyújtja be. A bevallást az eÁFA rendszerben benyújtóknak nem kell az összesítő nyilatkozaton is adatot szolgáltatni, így mentesülnek az áfabevallás M-lapjának kitöltése alól. Ezek a kormányzati intézkedések az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a gazdaság fehérítését is szolgálják. 2010 óta az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést, az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke 40 százalékról 35 százalékra csökkent – írta az államtitkár.
Kifejtette, az új eÁFA rendszer kidolgozása szintén része volt a kormány célkitűzésének a vállalkozóbarát adózási környezet megteremtésében. Az egyszerűsítések egyúttal jelentős szerepet játszanak Magyarország versenyképességének további erősítésében is azzal, hogy papír alapú helyett egy egyszerűbb webes megoldást kínálnak. A július 1-jén induló magyar uniós elnökség legfontosabb célja az európai versenyképesség javítása, így az eÁFA rendszer napokon belül élesedő továbbfejlesztése is jól illeszkedik az uniós szintű fejlesztési irányokhoz – közölte Izer Norbert.”

Forrás:
Egyre többen használják az eÁFA-rendszert; Pénzügyminisztérium; 2024. június 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Folytatódik a könyvtárlátogatók visszatérése: elérhetők az országos könyvtári statisztika főbb előzetes adatai

„Az OSZK Könyvtári Intézete közzétette a 2023-as országos könyvtári statisztika gyorsjelentését, amely biztató növekedést mutat a könyvtárhasználat terén. A helyben használat, a kölcsönzött dokumentumok és a könyvtári rendezvények látogatottsága is jelentős emelkedést mutat, már megközelíti a világjárvány előtti szintet.

Az OSZK Könyvtári Intézete az év végén megjelenő Könyvtári trendjelentések mellett – folytatva a tavaly megkezdett elemző gyakorlatot – idén is az országos könyvtári statisztikai adatgyűjtés legfrissebb eredményeivel jelentkezik. A 2023. évi gyorsjelentés már pár héttel az adatszolgáltatási időszak lezárulta után megmutatja a hazai könyvtári rendszer főbb trendjeit, változásait, betekintést nyújt a hazai könyvtárak működésébe és fejlődési irányaiba, ami fontos alapot szolgáltat fejlesztési stratégiákhoz.

A statisztikai adatok szerint a könyvtárhasználatok száma – beleértve a személyes és a távhasználatot is – nőtt 2022-höz képest. Különösen a távhasználat esetében figyelhető meg jelentős emelkedés, amely 2023-ban elérte a 2015 óta mért legmagasabb értéket. A személyes használat is folyamatosan növekszik 2021 óta, megközelítve a Covid előtti, 2019-es szintet.

A digitalizált dokumentumok száma is emelkedett: a szöveges dokumentumoké 3,5%-kal, a képdokumentumoké kismértékben, míg a hangdokumentumok száma stabil maradt. A helyben használat 16%-os növekedést mutatott az előző évhez képest, míg a kölcsönzött dokumentumok száma kismértékben nőtt.

A könyvtári rendezvények száma 7%-kal, a résztvevők száma több mint 12%-kal emelkedett 2022-höz képest.

Az idei jelentés újdonsága, hogy az OSZK a nemzeti könyvtári alapfeladataihoz kapcsolódó statisztikai adatokat, így a kötelespéldányok és a nemzetközi kiadványazonosítók kezelése terén gyűjtött statisztikai adatokat is hozzáférhetővé teszi.

Főbb megállapítások: 

A könyvtárhasználatok száma, beleértve a személyes és távhasználatot is, növekedett 2022-höz képest. Különösen a távhasználat érte el az eddigi legmagasabb értéket 2015 óta.

A személyes könyvtárhasználat lassabb ütemben tér vissza, de a növekedés folyamatos és stabil.

A digitalizált szöveges dokumentumok száma 3,5%-kal emelkedett 2022-höz képest, míg a képdokumentumok száma kismértékben nőtt, a hangdokumentumok száma pedig stagnált.

A helyben használat 16%-kal növekedett 2022-höz képest, a kölcsönzött dokumentumok száma enyhe emelkedést mutatott.

A könyvtári rendezvények száma 7%-kal nőtt, míg a résztvevők száma több mint 12%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva.

A gyorsjelentés az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
Gyorsjelentés – Országos Könyvtári Statisztika, 2023. év”

Forrás:
Folytatódik a könyvtárlátogatók visszatérése: elérhetők az országos könyvtári statisztika főbb előzetes adatai; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2024. június 19.

Fenntartható fejlődés

Az Agro-ökológiai Program első évének eredményei és tapasztalatai

„A tavaly indult új zöld területalapú támogatás, az Agro-ökológiai Program (AÖP) 2023. évi kérelmei után közel 51 ezer termelő, mintegy 3,6 millió hektár után részesült összesen mintegy 92,5 milliárd forint értékű kifizetésben.

A KAP Stratégiai Terv keretében 2023-ban bevezetett új, a gazdálkodók számára önkéntesen választható támogatási jogcím valamennyi földhasználati kategóriában olyan agronómiai és gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott ösztönözni, amelyek kedvezően hatnak a talajállapotra, a vízvisszatartása és a biológiai sokféleségre, a beporzók életkörülményeire.

A Magyar Államkincstár által a tavasz folyamán lezárt ellenőrzések után 73 milliárd forintot meghaladó összegű részfizetéseknek köszönhetően 53 ezer gazdálkodó jutott hozzá az igényelt támogatás egy részéhez. Ezen a héten további 18,7 milliárd forint kifizetéséről intézkedett a Magyar Államkincstár (Kincstár), amivel 92,5 milliárd forintra emelkedett az AÖP kifizetések összege. A 2023-as kérelmek alapján kifizetett AÖP-támogatás hektáronkénti fajlagos összege 71,18 euró, ami a többi közvetlen támogatás esetében is alkalmazandó 2023. szeptember végi árfolyamon számolva hektáronként 27.724,6 forint kifizetését jelenti végül a termelők számára.

Mint minden más támogatási jogcímnél, az AÖP első tanulóévének esetében is születtek elutasító, illetve részben elutasító határozatok, amelyekkel szemben a gazdálkodóknak fellebbezési lehetősége van. Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász munkatársai minden szükséges segítséget megadnak az érintettek számára. Melyek a legfontosabb tanulságai az első évnek? Az első, hogy a leggyakrabban a következő gyakorlatok betartása okozott nehézséget a termelőknek: talajtakarás szántón, a forgatás nélküli talajművelés, a mikrobiológiai készítmények vagy kondicionálók alkalmazása szántón, a méhbarát növényvédelem, extenzív gyepek legalább egyszeri kaszálása, a gyepterületek megőrzése, továbbá az ültetvények talajtakarása évelő növényzettel vagy gyeppel. A legtöbb esetben a termelő sajnos valóban nem tudta teljesíteni az eredetileg vállalt gyakorlatot, erről pedig ellenőrzés keretében meggyőződött a Kincstár. A második, hogy vannak olyan esetek is, amikor a termelő adminisztratív mulasztása miatt született a számára kedvezőtlen döntés, mint például a késedelmes vagy pontatlan agrotechnikai bejelentés.

Fentiekre tekintettel ezért gazdálkodói oldalról az idei évben fokozott figyelmet célszerű fordítani a szükséges bejelentésekre és adatrögzítésekre, hiszen számos gyakorlatnál ez az egyetlen objektív ellenőrzési, igazolási eszköz a hatóságok számára annak megítélésében, hogy a választott gyakorlatot teljesítette-e. Emellett az Agrárminisztérium az eddigi végrehajtási tapasztalatok alapján igazított az AÖP adminisztratív kötelezettségeinek teljesítési lehetőségein, finomította az ezekhez fűződő jogkövetkezményeket, illetve maguk a választható gyakorlatok is bővültek 2023-hoz képest a gyepek és az ültetvények esetében.”

Forrás:
Az Agro-ökológiai Program első évének eredményei és tapasztalatai; Agrárminisztérium; 2024. június 28.

Újabb ülést tartott a Nemzeti ESG Tanács, cél a gazdasági növekedés és a versenyképes magyar vállalkozások

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével tartotta meg ülését a Nemzeti ESG Tanács.

A Tanácsot a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagjai alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a Tanács ülésein a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség.

Az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok ne csak profitmaximalizálásra törekedjenek, hanem figyelembe vegyék a természeti és környezeti értékeket az általuk gyártott termék vagy az általuk nyújtott szolgáltatás társadalomra gyakorolt hatásait is. Az is elvárás lett, hogy a vállalatok működése megfelelően átlátható legyen. A fenti szempontok összessége ágyazott meg az ESG (Environmental, Social and Governance) kialakulásának, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt.

A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. Ezt szolgálja az ún. ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.), amely létrehozta a nemzeti ESG keretrendszert, melynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja. Az ESG törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter felelős azért, hogy létrehozza a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.

Nagy Márton a Tanács ülésén kiemelte, hogy a kormányzati KKV Stratégia kiemelt intézkedései között szerepel az ESG tudatosság növelése, valamint a fenntartható vállalati működést célzó megoldások bevezetésének ösztönzése a hazai vállalkozásoknál. Az ESG keretrendszer egyszerű, könnyen betartható szabályokat, valamint proaktív támogatást nyújt a hazai vállalkozásoknak. A vonatkozó részletszabályok, végrehajtási rendeletek nyáron, illetve ősszel jelenhetnek meg.

A tárcavezető hozzátette: a gazdasági növekedés ütemének tartós fokozásához, a termelékenység növekedéséhez, így a gazdasági fejlettség felzárkózásának folytatásához versenyképes KKV-kra van szükség. A versenyképességnek pedig mára az ESG is a részévé vált, ezért a lehető leghatékonyabb rendszert kell működtetni, amelyben számít a Tanács tagjainak munkájára.

Nagy Márton megjegyezte, hogy az ESG szempontok érvényesítését úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb adminisztratív és pénzügyi terhet jelentse a magyar gazdaság szereplőinek.”

Forrás:
Újabb ülést tartott a Nemzeti ESG Tanács, cél a gazdasági növekedés és a versenyképes magyar vállalkozások; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. június 27.
Lásd még:
ESG; Wikipédia

Az uniós természet-helyreállítási törvény: elfogadva!

„Június közepén ülésezett a Környezetvédelmi Tanács, amely hosszú idő után megegyezett az eddig az egyik legnagyobb vitát szított jogszabályról, a természet-helyreállítási törvényről.

Az Európai Bizottság 2022 júniusában terjesztette elő jogszabálytervezetét a természet-helyreállításáról, amely a nem jó állapotban levő valamennyi szárazföldi és tengeri ökoszisztémáról rendelkezik. Ebben a dokumentumban a tagállamok számára arányszámokat írtak elő az élőhelyek állapotának javítására vonatkozóan, ugyanakkor nem minden esetben vették figyelembe az uniós országok földrajzi, biológiai vagy ökológiai sajátosságait. Ezt követően az Európai Unió Tanácsa részletes javaslatokat tett többek között az egyedi attribútumokra is vonatkozóan. Az Európai Parlament ugyan 2023 novemberében hosszas egyeztetések után konszenzusra jutott a Tanáccsal, a Parlamentben a jogszabály jelentős ellenállásba ütközött az Európai Néppárt (EPP) részéről, amely aggályokat fogalmazott meg az uniós mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. Ennek ellenére a Parlament idén februárban jóváhagyta a tervezetet.

Tagállamokra lebontva Olaszország, Svédország, Finnország és Szlovákia már hosszabb ideje nem támogatta törvény életbe lépését, míg Magyarország közvetlenül a zárószavazás előtt vonta vissza támogatását, amelyet egy hasonló lengyel álláspont kinyilatkoztatása követett. Ausztria szintén az ellenzők táborát erősítette a végletekig, ugyanakkor a júniusi Környezetvédelmi Tanács ülésen tartott szavazáson már támogatásáról nyilatkozott, ezzel 20 – az EU lakosságának 66%-át képviselő – ország elfogadta a természet-helyreállítási törvényt.

Az úttörő jelentőségű rendelet jogilag kötelező érvényű célokat határoz meg: 2030-ig az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak – például erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók és tavak – 20%-át, 2050-ig pedig az ökoszisztémák 90%-át helyre kell állítani. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy ezek a helyreállítás után nem lehetnek újra leromlott állapotú területek.

A végleges szöveg azonban számos, a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó követelményt felhígított, különösen a „vészfék” bevezetésével, amely lehetővé teszi a mezőgazdaságot érintő célok felfüggesztését „speciális körülmények között”, például az élelmezésbiztonság veszélyeztetése esetén.

Továbbá olyan gyakorlati megoldásokat is eszközöl, hogy a tagállamok nem dolgozhatják ki helyreállítási terveiket egymás rovására, tehát rendszerszintű tervezést kell véghez vinniük. Ezt a munkát pedig meglehetősen hamar el kell kezdeniük, hiszen az Európai Unió hivatalos lapjában történő publikálást követő 20 napon belül életbe lép a törvény, az első céldátum pedig már nagyon közel jár.”

Forrás:
Természet-helyreállítás: elfogadva!; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 26.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kibervédelem az Európai Unióban

„Új páneurópai gyakorlatok

A kibervédelem és kiberbiztonság egyre fontosabbá válik az emberek, vállalatok és államok számára. Az IMF legfrissebb jelentése szerint globálisan az elmúlt évben 12 milliárd USD veszteség érte a vállalatokat és egyéneket a nem megfelelő biztonság miatt. Az MNB statisztikái szerint pedig tavaly 23 milliárd forint sikeres visszaélés történt a pénzforgalomban Magyarországon. A digitális átmenet tekintetében az Európai Unió a banki szektor mellett az energiaszektor vonatkozásában erősíti meg védelmi kapacitásait, amelyet egy valós idejű gyakorlatban is szimulált.

Az Európai Unió Kibervédelmi Ügynöksége (ENISA) a 7. Kiber Európa konferencia keretében tette próbára egy valós idejű szimulációban az európai energiaszektort, amelyen az Európai Bizottság is részt vett. A gyakorlat a koordinálási és együttműködési képességet, valamint az energiaszektor ellenállóképességét tette próbára közel 30 nemzeti kibervédelmi ügynökség és több mint ezer szakértő bevonásával. Ennek alapja az EU 2020-ban megalkotott Kibervédelmi Stratégia a Digitális Évtizedben című dokumentum volt, amely az alábbi prioritásokat és problémákat tartja szem előtt:

  • A digitális fenyegetettségi helyzetet súlyosbítják a globális geopolitikai feszültségek, az internet feletti ellenőrzésért folyó küzdelem a teljes technológiai ellátási láncban
  • A kritikus infrastruktúra ellen elkövetett támadások újfajta globális kockázatot jelentenek a társadalmak és az államok számára
  • Az online fenyegetettségek eltántoríthatják az embereket, hogy tudatosan éljenek a digitális technológiákkal, amely támadásoknak messzemenő következményei lehetnek az egészségre, az ország védelmére
  • Tekintettel a magánszektor információszerzési és megosztási képességeire, amely eltér az EU tagállamok kormányainak gyakorlatától, az EU-ban hiányzik az egységes kiberfenyegetettségi helyzetfelismerés

A probléma megoldására az EU létrehozta a NIS és NIS2 rendeleteket, szabályozva a magán és állami szereplők kibervédelmi szintjét összhangban a 2020–2025-ös Biztonsági Unióra vonatkozó Stratégiával. A kétévente megrendezett kibervédelmi gyakorlat célja, hogy kiszűrje a hiányosságokat és folyamatos visszajelzést biztosítson az Európai Unió kritikus infrastruktúráinak sérülékenységeiről és egy támadás várható társadalmi, gazdasági hatásairól. A gyakorlat mellett olyan jogszabályok is erősítik a belső biztonságot és ellenállóképességet, mint a 2023-as kiberrezilienciáról szóló törvény, amely a digitális eszközökre és termékekre magas szintű gyártói követelményeket ír elő. Az ugyanebben az évben felvetett kiberszolidaritási törvény pedig egy átfogó vészhelyzeti mechanizmust hoz létre a tagállamok között az ENISA koordinálásával, amely minden kibertámadást átfogóan vizsgál majd.

A megfelelő biztonsági követelmények és technikai infrastruktúra mellett hasonlóan fontos a társadalmi felelősségvállalás és edukáció, amely a „leggyengébb” láncszemnél, azaz egyéni szinten foglalkozik a problémával. A személyes adatok szivárgása, a banki csalások, a személyazonossággal való visszaélés leginkább a társadalom egyéni szintjén érvényesül, így már az alsós, a közép- és felsőoktatásban is kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. A fent említett kibervédelmi stratégia is komoly hangsúlyt fektet az oktatásra és készségfejlesztésre, illetve a nők fokozott szerepvállalására az infokommunikációs szektorban.

Társadalmi szempontból több olyan területet is fokozottabban kell ellenőrizni, mint a gyermekek online jelenlétének a biztonsága, a kripto- és egyéb digitális pénzeszközökkel való csalások vagy akár a határon átívelő bűnüldözés és terrorizmus elleni fellépés. A fentiek kapcsán a digitális bizonyítékokhoz való –megfelelő szintű és mélységű – hozzáférés, amely a kellő mértékig tiszteletben tartja az egyéni szabadságjogokat, egyre bonyolultabbá válik. Így a magánvállalatok és bűnüldöző szervek közötti együttműködés fokozása szükséges, valamint szabályozni kell, hogy egy vállalat milyen adatot, kinek és mikor adhat ki. A védelem mellett természetesen a kibertámadások korlátozó intézkedésekkel való szankcionálása is egyre sürgetőbb az EU intézményei részéről, amely kapcsán idén májusban a Tanács jóváhagyta a gyorsreagálású csapatok bevonására irányuló törvényi keretet. Ez utóbbi kapcsán tisztán látszik a nemzeti és uniós, valamint a polgári és katonai szakértelem ötvözése, amely nélkülözhetetlen az új hibrid fenyegetések elhárítása érdekében.

Az elkövetkező évtizedben egyre hangsúlyosabbá válik majd az egyén és állam digitális jelenléte, különösen a mesterséges intelligencia terén, így a mostani keretek kialakítása határozza meg az Európai Unió felkészültségét. Sajnos egyszerre kell az embereknek egy töredezett, blokkosodó és túlburjánzó digitális világgal szembesülniük, amelynél komplexebb kihívással a modernkori ember még nem szembesült. Az online lét nemcsak szabadságot, hanem egyben komoly felelősséget is hoz az abban résztvevő szereplők számára, így fontos, hogy az alapvető társadalmi szabályok az online térben is érvényesüljenek. Remélhetőleg a számos jogi keret és preventív eszköz mellett a pozitív gyakorlatokat is megosztjuk egymással – ezáltal erősítve az Európai Unió belső kohézióját is.”

Forrás:
Kibervédelem az Európai Unióban; Miszlivetz Áron; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. június 28.

Kalauz az EU kiberbiztonsági politikai ökoszisztémájához. A jogszabályok, szakpolitikák és szereplők átfogó áttekintése

„Az EU kiberbiztonsági politikája fejlődésének mellékhatásaként az uniós kiberbiztonsági politika ökoszisztémájában való tájékozódás, nyomon követés és navigálás egyre összetettebbé vált – mind a köz- és magánszektor politikai és döntéshozói, mind más érdekelt felek, például a civil társadalom és a tudományos élet számára…a szakpolitikai és szereplői környezet áttekintése alapvető előfeltétele a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok és szakpolitikák hatékony végrehajtásának és alkalmazásának, valamint az intelligens, strukturált és fenntartható kiberbiztonsági politika kialakításának mind uniós, mind tagállami szinten…
Mivel az EU kiberbiztonsági politikájáról nincs nyilvánosan elérhető átfogó áttekintés, ez az összeállítás az EU kiberbiztonsági politikájának jelenlegi helyzetét kívánja számba venni és megvilágítani:

  • az uniós jogi aktusok és szakpolitikák különböző típusainak ismertetése és jellemzőik leírása (3. fejezet);
  • a kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitikák táblázatos áttekintése (4. fejezet);
  • a kiberbiztonsággal kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitikák átfogó, érdemi áttekintése, amely a gyűjtemény központi eleme (5-12. fejezet);
  • 26 az uniós intézményi kiberbiztonsági struktúrán belüli szereplők, különösen az EUIBA-k és a koordinációs szervek profilja, leírva a kiber- vagy IT-biztonság szempontjából releváns feladataikat, tevékenységeiket és egymás közötti kapcsolataikat (13. fejezet);
  • a folyamatban lévő, de még hatályba nem lépett, a kiberbiztonsággal kapcsolatos releváns uniós jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések áttekintése, az egyes ügyek előrehaladásának nyomon követéséhez szükséges források megjelölésével (14. fejezet);

A kompendium hatálya alá tartozik minden olyan (i) uniós jogi aktus, amelyet az EU Hivatalos Lapjában közzétettek, valamint (ii) olyan uniós szakpolitika, amelyet 2024. május 31-ig hirdettek ki, vagy amely 2024. május 31-ig hatályban volt, és (kifejezetten vagy hallgatólagosan) tartalmaz kiberbiztonsággal és/vagy információbiztonsággal kapcsolatos elemeket. Az összeállításba való felvétel feltétele tehát, hogy a jogi aktus vagy szakpolitika a hálózati és információs rendszerekkel kapcsolatos biztonsági megfontolásokat érintse.
Összesen 154 olyan dokumentumot azonosítottak, amely megfelel ennek a körnek…”

Forrás:
Navigating the EU Cybersecurity Policy Ecosystem. A Comprehensive Overview of Legislation, Policies and Actors; Christina Rupp; Interface; 2024. június 27.
Letölthető PDF.
(A publikáló intézményt korábban Stiftung Neue Verantwortung-nak (SNV) hívták.)

Az Európai Unió Tanácsa a kritikus infrastruktúrák zavaraira való reagálásról

„Mivel a kritikus infrastruktúrákat érintő zavarok több uniós tagállamban is éreztethetik hatásukat, a Tanács a mai napon ajánlást fogadott el a kritikus infrastruktúrák számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavaraira való uniós szintű reagálás koordinálására szolgáló tervről.

„A polgárok és a vállalkozások számára létfontosságú, hogy a csővezetékek, erőművek és közlekedési csomópontok működjenek. Amikor ezek és más kritikus infrastruktúrák veszélyben vannak, az EU-nak iránymutatásra van szüksége a gyors és hatékony reagálás módját illetően.” – Annelies Verlinden belga belügyminiszter

Az ajánlások nyomán létrejön a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv. A terv a következőkre hivatott: előmozdítani az események eredetével és következményeivel kapcsolatos közös helyzetismeretet, javítani a nyilvánosság felé végzett kommunikáció koordinációját és megerősíteni a hatékony reagálást.

A terv számos intézkedést ajánl, ideértve például az információmegosztást, a más uniós válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusokkal való koordinációt, a nyilvános tájékoztatással kapcsolatos megközelítésekre vonatkozó véleménycserét, az eseményekről szóló jelentések elkészítését, valamint a más tagállamok vagy az érintett uniós intézmények által az érintett tagállamoknak nyújtott technikai támogatást.

Konkrétabban, amikor a kritikus infrastruktúrát érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény által érintett tagállamok aktiválják ezt a tervet, ajánlott, hogy osszák meg a Tanács soros elnökségével és az Európai Bizottsággal az adott eseményre vonatkozó releváns információkat.

Az ajánlás szerint akkor következik be kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény, ha az adott kritikus infrastruktúrát érintő esemény az alábbi hatások valamelyikével jár:

  • alapvető szolgáltatások nyújtására gyakorolt, jelentős zavart keltő hatás hat vagy több érintett tagállam értékelése szerint
  • alapvető szolgáltatásoknak a különös európai jelentőségű kritikus szervezetek általi nyújtására gyakorolt, jelentős zavart keltő hatás
  • alapvető szolgáltatások két vagy több tagállam számára vagy két vagy több tagállamban történő nyújtására gyakorolt, jelentős zavart keltő hatás, amely – az érintett országok egyetértésével – uniós szintű reagálást igényel

A következő lépések

Az ajánlásban a Tanács arra ösztönöz minden érintett szereplőt, hogy nemzeti, regionális és uniós szinten gyakorolja és tesztelje a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv működését.

A Bizottság legkésőbb 18 hónappal az ajánlás elfogadását követően megszervezi a gyakorlatot uniós szinten.

Háttér

2024. október 18-tól az egész Unióban hatályba lép a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv (CER-irányelv). A jogszabály célja a kritikus szervezetek sebezhetőségének csökkentése és rezilienciájuk fokozása. A kritikus szervezetek olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak – például a közlekedésben, az energetikában vagy az egészségügyben –, amelyek nélkülözhetetlenek a létfontosságú társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészség és a biztonság, valamint a környezet fenntartása szempontjából.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a kritikus szervezetek rezilienciájának fokozására, kockázatértékeléseket kell végezniük, és meg kell jelölniük az alapvető szolgáltatásokat nyújtó, kritikus szervezeteket. A kritikus szervezeteknek fel kell majd tárniuk azokat a kockázatokat, amelyek jelentősen megzavarhatják az alapvető szolgáltatások nyújtását, megfelelő intézkedéseket kell hozniuk rezilienciájuk biztosítása érdekében, az illetékes hatóságoknak pedig minden zavart okozó eseményt jelenteniük kell.

Az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadást követően és a CER-irányelvet kiegészítve a Tanács 2022 decemberében ajánlást fogadott el a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítését célzó összehangolt uniós megközelítésről, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy terjessze elő a kritikus infrastruktúrák számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavaraira való uniós szintű reagálás koordinálására szolgáló jövőbeli terv tervezetét.

Az Európai Bizottság ebben az összefüggésben terjesztette elő azt az ajánlásra irányuló javaslatot, amelyet a Tanács a mai napon elfogadott.

”

Forrás:
Kritikus infrastruktúra: az uniós polgárok és a belső piac védelmét szolgáló terv; Európai Unió Tanácsa; 2024. június 25.

Szakirodalom

A kriptográfia kulcsfogalmai és jelenlegi technológiai irányzatai a politikai döntéshozók számára

„A jelentés bemutatja a kriptográfiát a politikai döntéshozóknak, és olyan kulcsfogalmakat tárgyal, mint a szimmetrikus és aszimmetrikus kriptográfia, a nyilvános kulcsú infrastruktúra és a végponttól végpontig terjedő titkosítás. Ismerteti a homomorfikus titkosítás fejlődését, amely lehetővé teszi, hogy a titkosított adatokon anélkül lehessen számításokat végezni, hogy azokat előbb visszafejtenénk és hozzáférnénk a titkos kulcshoz. A gyakran „a kriptográfia szent gráljaként” emlegetett homomorf titkosítás továbbra is inkább ígéretes kutatási terület, mint teljesen kiforrott technológia. A jelentés foglalkozik a kvantumtechnológiákkal is, amelyek veszélyeztethetik a nyilvános kulcsú kriptográfia alapjait, és alááshatják a digitális ökoszisztémába vetett bizalmat. Bár a jelenlegi kvantumszámítógépek még messze nem okoznak ilyen zavarokat, a kvantumrezisztens (vagy posztkvantum) kriptográfiára való áttérés ma már elengedhetetlen a jövőbeli hatásuk kezeléséhez. A kvantumkriptográfia a biztonságos kommunikáció jelentős ígérete, de még nem alkalmas érzékeny alkalmazásokhoz.”

Forrás:
Key concepts and current technical trends in cryptography for policy makers; OECD; OECD Digital Economy Papers, No. 364; DOI: 10.1787/29d9fbad-en; 2024. június 20.

Új perspektívák a kiberbiztonság mérésére

„A kiberbiztonság különböző aspektusainak országonkénti mérése kihívást jelent, részben azért, mert a kiberbiztonsági ökoszisztéma szereplőit gyakran nem ösztönzik a kulcsfontosságú adatok megosztására. Ugyanakkor az embereknek, cégeknek és kormányoknak biztonságban kell érezniük magukat ahhoz, hogy online kommunikálhassanak és internetalapú szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Ez a statisztikai jelentés áttekintést nyújt arról, hogy a kiberbiztonságot hogyan mérik különböző adatforrásokból és különböző módszertani megközelítésekkel. A jelentés a mérési megfontolások ellenőrző listájával kezdődik, majd a hivatalos és nem hivatalos forrásokból származó meglévő adatokat tárgyalja, és meghatározza, hogy az egyes adatforrások mikor a leghasznosabbak. A jelentés ezután két koncepciót mutat be a kiberkockázatokkal kapcsolatos bizonytalanság vagy „kiberbiztonsági bizonytalanság” mérésére. Az ilyen bizonytalanság mérése kiegészítheti a meglévő statisztikákat, és segíthet előre jelezni az új kiberbiztonsági trendeket, célzottabb kiberbiztonsági tudatossági programokat kidolgozni, valamint elősegítheti a biztonságosabb és ellenállóbb digitális ökoszisztéma kialakítását.”

Forrás:
New perspectives on measuring cybersecurity; OECD; OECD Digital Economy Papers; No. 366; DOI: 10.1787/b1e31997-en; 2024. június 20.

Az újonnan megjelenő kritikus kockázatok kezelésének keretrendszere

„A globális kockázati környezet gyorsan fejlődik a gazdaságok, társadalmak és technológiák összekapcsolódása miatt. Az újonnan felmerülő kritikus kockázatok kezelése érdekében a kormányoknak előre kell látniuk, meg kell érteniük és kezelniük ezeket a kockázatokat, amelyek határokon átnyúlóak, rendkívül bizonytalanok és rendszerszintűek. Ez a keretrendszer, amely az OECD kritikus kockázatok irányításáról szóló ajánlását támogatja, egy hétlépcsős folyamatot vázol fel az ilyen kockázatok kezelésére. A lépések közé tartozik a kockázatok azonosítása és értékelése, az információ megosztása, a menedzsment érettségének értékelése és stratégiai ajánlások kidolgozása. A hiányosságok és a javasolt megoldások validálása érdekében gyakorlatokat végeznek, míg a stratégiai tervek biztosítják a kockázatokra való reagálás rugalmasságát és alkalmazkodóképességét. A végrehajtás integrálja ezeket a felmerülő kockázatokat a hagyományos kockázatkezelési folyamatokba, elősegítve a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal szembeni ellenálló képességet. Strukturált folyamatot biztosít a kormányok számára az újonnan felmerülő kockázatok kezeléséhez szükséges ismeretek, hatáskörök és képességek terén azonosított hiányosságok validálására, valamint az előre nem látható vagy kevéssé ismert kockázatokra való rugalmasság és alkalmazkodóképesség kialakítását célzó tervek megerősítésére.”

Forrás:
Framework on management of emerging critical risks; OECD; OECD Public Governance Policy Papers, No. 49; DOI: 10.1787/2f2eddd8-en; 2024. június 19.

Segíthet a közszféra az „elfojtott” innováción?

„Mindannyian érezhetjük: történt valami a globális gazdasággal. Valami, ami megfosztotta a bizalomtól és a bátorságtól, ehelyett pedig elhatalmasodott rajta a változástól, az ismeretlentől való félelem.

A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent angol nyelvű gazdasági szakkönyv azt vizsgálja, miért érezzük úgy, hogy szinte teljesen eltűnt az innovációk dinamizmusa a fejlett országok társadalmi-gazdasági ökoszisztémájából, illetve hogyan tudna segíteni a közszféra ezen a gondon.

A 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság óta napjaink gazdaságait a folyamatos válságkezelés hatja át. Ezt a 2019-es vírusjárvány sem írta felül, sőt. A gazdaságpolitikai intézkedések a kereslet feltámasztásának, vagyis a recesszió elkerülésének jegyében fogannak. Paradox módon ez az eltúlzott ösztönzés elfojtott innovációs dinamizmust eredményezett a gazdaságban (ahogy ezt a szerző nevezi: „Nagy Elfojtás”). Az elnevezés arra utal, hogy az eszköz, ami eredetileg a gazdasági szereplők túlélését volt hivatott segíteni, végül hozzájárult a piaci teljesítmények elfojtásához.

Már az első, 2008-as válság is arra döbbentette rá a közgazdaságtudomány szereplőit, hogy közel sem értik annyira a világgazdaságban zajló eseményeket, mint azt korábban remélték. Bár a kutatások törekedtek egy esemény vagy eseménylánc értő felvillantására, de nem vizsgálták ezek komplexitását, így aztán nem elemezték a rendszeralkotó nagy hármas, azaz az állami szektor, a reálgazdaság és a pénzügyi szektor közötti kölcsönhatásokat.

A Reversing the Great Suppressioncímű kötet, amelyet Kovács Olivér, az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tudományos főmunkatársa írt, épp e hiány pótlására tesz kísérletet, mégpedig úgy, hogy az említett három nagy rendszerkomponens (azaz a pénzügyi univerzum, a reálgazdaság és a közszféra) alkotta egységben vizsgálja a messzebbre nyúló instabilitási vonalakat. A szerző amellett érvel, hogy a közszférának és a gazdaságirányításnak befolyásolnia kell az egymásra ható szférák rendszerszintű konfigurációját, hogy elősegítse a szükséges innovációs dinamizmus megteremtését. A kötet azt is hangsúlyozza, hogy a közszférának nem pusztán kongatnia kell a vészharangot, hanem lelkesen, ötletesen, eközben pedig alázatosan kell úgy cselekednie, hogy innovációs trendteremtő lehessen.

Kovács Olivér: Reversing the Great Suppression. Unleashing the Catalytic Public Sector for Innovation Dynamism, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023.”

Forrás:
Segíthet a közszféra az „elfojtott” innováción?; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2024. június 20.

Törvények, rendeletek

Extrém áremelés: hamarosan hatvan százalékkal drágulnak a földhivatali díjak

„Változásbejelentés, hiteles tulajdoni lap, jelzálog bejegyzése. Csak néhány azok közül a tételek közül, amelyek július végétől jócskán megdrágulnak. Igaz, rég nem történt ilyen. Mindenesetre az extrém áremelés az eladót és a vevőt is érinti.

Mélyütés a lakásvásárlóknak és hitelfelvevőknek – ezzel a címmel adott ki közleményt a Bank360 csoporthoz tartozó Ingatlannet.hu. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy 60 százalékkal drágulnak a földhivatali díjak. Ennek oka, hogy az ingatlanvásárláshoz és lakáshitelekhez szükséges földhivatali ügyintézés díjait egy péntek este megjelent rendelet durván megemelte. Ezeknek a szolgáltatásoknak a díja július végétől ugrik meg.

Mi drágul meg a földhivatalban, és mennyibe fog kerülni?

Egészen pontosan az történt, hogy tegnap este kihirdették a Magyar Közlönyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter rendeletét, amelyben módosította a földhivatali ügyintézések díjait. Ezek között olyanok is vannak, amelyeket mindenképpen igénybe kell venni, ha valaki például ingatlant vásárol vagy lakáshitelt vesz fel, hiszen az ezzel kapcsolatos változásokat be kell jegyeztetni a tulajdoni lapra. Így például

  • a tulajdoni lapon történő módosulás változásbejelentésének díja a jelenlegi 6600 forintról 10 600 forintra drágul. (Ezt egy ingatlanvásárláskor mindenképpen meg kell tenni, hiszen az addigi tulajdonost törölni kell a tulajdoni lapról, az újat pedig be kell jegyezni.)
  • Ha valaki hitelből vásárol ingatlant, vagy a már meglévő ingatlanára vesz fel hitelt, akkor a bank jelzálogot jegyeztet be a tulajdoni lapra. Ennek díja most 12 600 forint, a rendelet értelmében pedig 20 ezer forintra nő. A hitel kifizetésekor töröltetni kell ezt a jelzálogot a tiszta tulajdoni laphoz, ami ugyancsak drágul, hiszen ez változásbejegyzésnek számít.
  • Az adásvételi szerződés megkötéséhez és a lakáshitel felvételéhez egyaránt szükség van hiteles tulajdoni lapra az érintett ingatlanról. Ennek lekérése is jócskán megdrágul a rendelet értelmében. Az elektronikus formában lekért hiteles tulajdoni lap 3000 forint helyett 4800 forintba kerül majd. Ha pedig valaki papíron kéri ezt kiállítani, akkor 6250 forint helyett már 10 ezer forintot fizethet érte.

Ezek a kiadások az ingatlanok adásvételénél jellemzően az eladót terhelik, míg a változásbejegyzésé a vevőt. Hitelfelvételnél a jelzálogbejegyzés díját megfizettethetik az igénylővel, de azért az is igaz, hogy ezt a költséget gyakran elengedik a bankok kedvezményként.

Van még más dráguló tétel is. A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 ezer forint. Ez az áremelés után 10 600, illetve 160 ezer forintra drágul. Ugyanígy nő a díj a társasházi alapító okirat módosítása esetén – ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti – a módosítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésében társasházi különlaponként. Ezek a tarifák érvényesek az ingatlanszövetkezetekre is.

A rendelet a 60 százalékos áremelést alkalmazza az ingatlanügyi hatósági eljárásban keletkezett iratokról készített hiteles papíralapú másolatért, kivonatért, továbbá a hiteles elektronikus másolatért kért díjban is. Ezekért ugyanis A/4-es oldalanként a jelenlegi 100 forint helyett 160-at kell majd fizetni.”

Forrás:
Extrém áremelés: hamarosan hatvan százalékkal drágulnak a földhivatali díjak; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2024. június 29.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter 6/2024. (VI. 28.) KTM rendelete az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 69. szám; 2024. június 28.; 4716-4724. o. (PDF)

Az igazságügyi miniszter 9/2024. (VI. 28.) IM rendelete cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról
Forrás:
Az igazságügyi miniszter 9/2024. (VI. 28.) IM rendelete cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 69. szám; 2024. június 28.; 4670-4713. o. (PDF)