Skip to main content

37. szám, 2023. szeptember 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az ügyintézéstől a szolgáltatás felé – digitális kormányzat a 2014-2021 közötti uniós költségvetési ciklus fejlesztési projektjeiben

„A kétéves kifutás után idén nyáron végleg lezárultak a 2014-2021 közötti Európai Uniós költségvetési ciklus operatív programjaihoz tartozó fejlesztési projektek. Ezen időszak alatt több mint 200 milliárd forint jutott az e-közigazgatás fejlesztésére. Nagy Zoltán, a Digitális Magyarország Ügynökség Európai Uniós ügyek igazgatója segítségével nemcsak a kézzelfogható eredményeket néztük meg, hanem azt is, hogy mindeközben hogyan változott a szakmapolitikai stratégia.

◼︎ Az e-közigazgatás elmúlt 10 éve

– Sokat változott a világ és az infokommunikációs technológia 2014 óta. Mennyiben lett más a hazai e-közigazgatás?

– Dióhéjban: e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevők vagy a rendszeresen internetezők száma jelentősen nőtt az elmúlt években, és már az EU-átlag fölött jár. Az előre kitöltött űrlapokkal intézhető ügyek száma is az európai átlag körül alakul.

– Milyen egyéb területeken mutatható ki ez az előrelépés, miben tudná megragadni a változások lényegét?

– Többfelé bontanám a kérdést. Vegyük először a szűkebben vett technológiát. Az alapnyilvántartások és bizonyos rendszerek léteztek, de az egész kormányzati informatika rendkívül töredezett volt. A szigetrendszerek eseti jelleggel voltak összekapcsolva, a kommunikáció egyéni fejlesztések alapján és nem egységes, szabványosított modellben történt. A hardvereket mindenki maga üzemeltette, szó szerint több ezer kisebb-nagyobb szerverteremben működtek a szerverek, hálózati eszközök, mindazokkal a rendelkezésre állási és biztonsági problémákkal, amelyeket ezek jelentettek.

Mi történt azóta? Működik a Kormányzati Adatközpont (KAK) mint a kormányzati informatikai fejlesztéseknek otthont adó infrastruktúra. Nem minden kormányzati, e-közigazgatási rendszer és szolgáltatás került ide, de folyamatosan történik az áttelepítés, ahol ez lehetséges. Legalább ennyire fontos, hogy kialakultak a kommunikációs és szolgáltatási szabványok.

– Ezek alatt mire kell gondolni?

– Kiemelt célkitűzés volt, hogy az egyes rendszerek szabványosított formában kínáljanak egymásnak és az ügyfeleknek szolgáltatásokat. Ha mondjuk szükség van elektronikus aláírásra, azonosításra, dokumentumküldésre vagy adatlekérésre, akkor ennek legyen meg a kidolgozott protokollja, informatikai megoldása, mégpedig olyan formában, amely alapján a későbbiekben további rendszerek is tudnak csatlakozni a szolgáltatásokhoz. Ennek a mély szintű interoperabilitásnak az a lényege, hogy folyamatosan csökkenjen az egyedi megoldások száma, és rendezettebb, kompaktabb informatikai ökoszisztéma jöhessen létre. Ha például elkészül egy új egészségügyi informatikai alkalmazás, amelynek szüksége van a beteg személyes adataira, akkor nem kell az új rendszer és a személy- és lakcím-nyilvántartás között egyedi megoldást fejleszteni, mert csak képletesen le kell venni a polcról a megfelelő modult.

– Milyen formákban születettek meg ezek a szabványos megoldások?

– A központi szolgáltatási busz, a KKSZB a rendszerek közötti adatcserét teszi egységessé, megkönnyítve a kommunikációt az egyes nyilvántartások és szakrendszerek között. A szeüsz-ök és keüsz-ök, azaz a szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások azt a célt szolgálják, hogy az ismétlődő feladatokra, szolgáltatási elemekre minden ügyintézési folyamatban egységes megoldások jöjjenek létre. Hogy csak két közismert példát említsek: keüsz-ként működik a központi azonosítási ügynök, a KAÜ, azaz az ügyfelek hitelesítését végző szolgáltatás, vagy az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer, az EFER, amellyel szintén több ügyintézés során lehet találkozni. Ezek sok esetben nem feltétlenül láthatóak az állampolgárok számára, ugyanakkor számukra is megkönnyítik az ügyintézés folyamatát.

– Ha már a technológiák szóba kerültek, nem mehetünk el szó nélkül a hálózatfejlesztések mellett sem.

– A Szupergyors Internet Program (SZIP) mellett nemcsak a lakossági internetellátottság lefedettsége és sebessége javult nagymértékben, hanem az államigazgatásé is. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése során az állami szervek, hivatalok közötti adatkapcsolat is magasabb szintre emelkedett. Szükség is van erre, hiszen az ügyintézés folytatódó digitalizálódásával, valamint a kép-, hang- és videófájlok megjelenésével értelemszerűen nő az adatforgalom is.

Az infrastruktúra fejlettsége terén európai szinten is kifejezetten jól állunk, de ez tipikusan az a terület, ahol nem lehet a babérokon ülni, folyamatosan kell a fejlesztéseket végezni. A SZIP egyébként szép példája volt az állam és a piaci szereplők közös munkájával végrehajtott fejlesztéseknek.

– Melyek azok a változások, amelyek túlmutatnak a technológiai kérdéseken?

– A műszaki fejlesztések akkor lehetnek sikeresek, ha valamilyen nagyobb elképzelésbe, koncepcióba illeszkednek. Az elmúlt időszak egyik fontos vezérelve a szolgáltató állam megteremtése volt, amely azonban csak fokozatosan valósulhat meg. Az állami bürokrácia papír alapú ügyintézési folyamatai 200 éves múltra tekintenek vissza, azok nem csak az államigazgatás napi működését határozzák meg, de a jogszabályi környezet is ennek megfelelően alakult ki. Ezt egyik napról a másikra vagy akár egyik évről a másikra nem lehet gyökeresen felforgatni.

Az első lépés ezért az lehet, hogy a meglévő államigazgatási folyamatokat képezzük le digitálisan, és a meglévő működési rendben, de már elektronikusan szolgáljuk ki az ügyfeleket, az állampolgárokat. Jó példa erre a régebbi adóbevallás: pontosan ugyanúgy nézett ki az elektronikus űrlap, mit a papír alapú, csak éppen kéznél voltak a magyarázatok és a rendszer számolt az adózó helyett, illetve figyelmeztetett, ha hiányzott vagy nem stimmelt valami. Vagy bizonyos értelemben ilyen az újabb fejlesztésű ePapír rendszer is. Szabad szövegben írható meg a beadvány, kérelem, csak éppen nem kell borítékba tenni és postára adni, mert az alkalmazás kitölti a szükséges adatokat, kiválasztható a címzett, és egyetlen gombnyomással elküldhető a dokumentum. Ez hasznos megoldás volt, de reményeink szerint ezt azért hamarosan kényelmesebb megoldások válthatják fel.

– Hogyan lehet innen továbblépni?

– Számos fejlesztés irányult arra, hogy megteremtődjenek a közigazgatás stabil informatikai alapjai, és ahogy ezek megvannak, gyorsabb tempóban tudunk elindulni a szolgáltató állam koncepciójának megvalósítása felé. Változtak az informatika kínálta lehetőségek is – talán elég csak az okostelefonok vagy a felhőtechnológia elterjedésére utalnom –, így egyre inkább megnyílt annak lehetősége, hogy a meglévő közigazgatási folyamatok digitalizálása helyett felhasználó központú, az ügyfelek, azaz az állampolgárok és a vállalkozások igényeihez igazodni képes megoldásokkal álljunk elő. Ez az egyik célkitűzése a Digitális Magyarország Ügynökségnek is, azaz, hogy felgyorsítsa az állam digitális átállását, és megerősítse azt a fajta digitális ökoszisztémát, amelyben a személyes ügyintézés helyett kényelmesen, a mindennapjainkba illeszkedő módon digitálisan intézhetők az ügyek.

A korábbi fejlesztések is részben ebbe az irányba mutattak, így a személyre szabható ügyintézési felület (SZÜF) vagy az eSZJA, és már korábban is megjelent az ügyek csoportosítása az élethelyzet szerint. Az állampolgár nem ügyeket akar intézni, hanem az élethelyzetéből adódó feladatokat akarja megoldani, legyen az költözés, gyermek születése, bármi. Ilyenkor értelemszerűen azt szeretné, ha az államigazgatás végigvezetné a lehetőségein és kötelezettségein.

Ha mindezt számokra akarom lefordítani: mostanra 4,5 millió állampolgárnak van Ügyfélkapu-regisztrációja, ami közel háromszorosa a 2014-es értéknek. Emellett 600 ezer gazdálkodó szervezet rendelkezik Cégkapu-regisztrációval. 2014-ben maximum 100 ügyet lehetett elektronikusan intézni, mára közel 2000-re nőtt ez a szám. Az persze kifelé nem látszik, hogy miközben az ügyintézést igyekszünk minél kényelmesebbé, élményszerűbbé tenni, gondoskodni kell arról, hogy a közigazgatásban ne sérüljön az eljárási rendek jogszerűsége.

És még egy dologról nem szabad ezzel kapcsolatban elfeledkezni. Kívánatos és szükségszerű az elektronikus e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, de mindenkinek biztosítani kell az igényeinek megfelelő ügyintézési lehetőséget. Ha pedig ez valami miatt a személyes megjelenés, akkor a személyes ügyintézésre is módot kell adni.

– Hadd térjek át egy egészen más, de nem kevésbé fontos témára, a nemzeti adatvagyon hasznosítására. Sikerült a tervezett mértékben haladni az adatok hasznosításában?

– Az időszak kezdetén még csak álom volt az állami adatvagyon felhasználása, hiszen akkor még az alapokat kellett rendbe tenni. Az azóta eltelt időben viszont exponenciálisan nőtt a rendelkezésre álló és feldolgozható adatok mennyisége. Összeurópai szinten is megy az útkeresés az adatvagyon felhasználása kapcsán. Tisztán látszik, hogy bővíteni szükséges a gazdasági szereplők számára elérhetővé tett adatok körét: a vállalkozások is szeretnének minél több és minél pontosabb adat elemzése alapján üzleti döntéseket hozni.

Szenzitív témáról van szó, hiszen személyes adatokról, adatok megbízhatóságáról beszélünk, és ezzel kapcsolatban még számos nyitott kérdést kell lezárni. Olyan úton járunk most, amelyen időben indultunk el, időben kezdtünk el gondolkodni a hazai adatvagyon hasznosításának mikéntjéről. A következő időszakra várom, hogy nyugvópontra jut az európai diskurzus, megszületnek az erre a területre vonatkozó jogszabályok. Ha ez megvan, mi is nagyobb ütemben tudunk haladni a kitűzött célok felé.

– Egy másik kérdés, ahol látok némi elmaradást a kitűzött célokhoz képest, az a jogszabályban is lefektetett elvárás, hogy az ügyintézés során ne kelljen megadni olyan adatokat, amelyek az államigazgatás rendelkezésére állnak. A gyakorlati tapasztalatok alapján ez nem működik teljeskörűen…

– Több oka is lehet ennek. Egyrészt, nem minden szervezetre terjed ki az e-ügyintézési törvény, tehát lehetnek olyan elektronikus eljárások, amelyek államinak tűnnek, de mégis, az államtól független szereplő a gazdája. Hogy egy aktualitást említsek, ilyen lehet az egyetemi felvételikkel kapcsolatos eljárás. Másrészt, az államigazgatáson belül is lehetnek még olyan rendszerek, ügyintézések, amelyeknél még nem valósult meg ez az elvárás.

Adottság, hogy Magyarországon nem lehet egy személyt egyetlen azonosítóhoz kötni, ezért a különböző rendszerekben más-más azonosítóval azonosítjuk az állampolgárokat. Ilyen a személyi igazolvány szám, az adószám, a TAJ-kártya száma, és így tovább. Ilyenkor mindig benne van a technológiában a hiba lehetősége, hiszen ha nem pontosan ugyanúgy szerepelnek az adatok a különféle nyilvántartásokban, megnehezül az automatikus azonosítás.

A másik eleme ennek, hogy bár egyre több ügy intézhető elektronikusan, mindenre még nem terjed ki az e-ügyintézés. Értelemszerűen a gyakori ügyeket vesszük előre: így például a kormányhivatali ügyintézések 80-90 százalékát nagyjából 15 ügyfajta teszi ki. Ezek esetében már nem igazán kell ilyen jellegű hibától tartani, miközben mondjuk a veszélyes kisrágcsáló bejelentésének digitalizálása talán kevésbé fontos és – még egy ideig – elviselhető, ha csak személyesen intézhető.

A következő időszakban, nem kis részben az egységes európai távoli elektronikus azonosítás, az új EIDAS bevezetésével ezen a téren is lesznek komoly előrelépések. A technológiai fejlődés is mind egyszerűbbé teszi az elektronikus azonosítást és aláírást, akár egy e-személyi vagy egy mobiltelefon segítségével is. Ha ez megvalósul, európai szinten jön létre egy olyan szabályozási és technológiai környezet, ahol nem csak állam-állampolgár vagy állam-vállalkozás viszonylatában lehet elvégezni az azonosítást és a dokumentumhitelesítést, hanem magánszemélyek, vállalkozások és az állam tetszőleges kombinációja között is.

Megújuló intézményrendszer

Az új uniós ciklusra a 2014-es választások után jelentősen átalakult a kormányzatban az infokommunikáció szakmapolitikai struktúra. Az e-közigazgatás fejlesztéséért a Belügyminisztérium felelt, így megkapta a kormányzati informatikai infrastruktúrához kötődő fejlesztési és üzemeltetési feladatok végrehajtását. A BM alárendeltségébe került a NISZ Zrt. és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) is; utóbbit 2016-ban integrálták a NISZ szervezetébe. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata lett a piachoz köthető fejlesztési irányok kidolgozása és a vállalkozások digitalizációját elősegítő pályázatok, projektek kidolgozása, lebonyolítása.

Ezt a struktúrát váltotta fel 2022-ben az új rendszer, amelyben az újonnan létrehozott Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) irányítása alatt vonták össze az addig több minisztérium érdekeltségébe tartozó szervezeteket, háttérintézményeket és vállalkozásokat.

Ügyfélbarát NAV

Adózni senki nem szeret, de ha meg kell tenni, legalább legyen minél egyszerűbb. Az elmúlt években az utóbbi kívánság mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek esetében teljesült.

A jelentősebb NAV-fejlesztések sorát az online pénztárgépek bevezetése indította 2014-ben. A NAV rendszerébe elektronikusan bekötött, a tranzakciókat automatikusan jelentő pénztárgépek jelentősen hozzájárultak a gazdaság kifehérítéséhez: az első három évben 530 milliárd forinttal több bevétel folyt be a költségvetésbe. A 2015 elején bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) segítségével az árucikkek valós útja vált nyomon követhetővé, megelőzhetővé téve a közúti fuvarozással és áruforgalommal kapcsolatos áfacsalásokat.

A magánszemélyek számára hozott jelentős változást az eSZJA 2017-es megjelenése, erősítve egyúttal a NAV szolgáltató jellegét. A rendelkezésére álló adatokból a NAV elkészíti a magánszemélyek SZJA-bevallását, amit elektronikusan (vagy igény szerint postán) elérhetővé tesz számukra. Az adózónak nincs más dolga, mint ellenőrizni a bevallást, és jóváhagyni, ha nem talál benne módosítanivalót. A magánszemélyek több mint kétharmada változtatás nélkül hagyja jóvá bevallását. Az adózással kapcsolatos tevékenységek és kötelezettségek jobb áttekintését segíti a megújult Ügyfélportál is.

A vállalkozók számára jelentős mérföldkő az online számlarendszer bevezetése volt, amely 2018-tól folyamatosan terjedt ki az adózók és a számlák egyre szélesebb körére. A számlák adattartalmát a számlázóprogramokon (vagy az erre szolgáló NAV-felületen keresztül) jelenteni kell az adóhatóságnak. A NAV így szinte minden információval rendelkezik az adózók gazdasági tevékenységéről, de ezek egy részét meg is osztja a vállalkozásokkal, megkönnyítve például a számlabefogadás elektronizálását. Ehhez kapcsolódik a várhatóan jövőre elinduló eÁFA szolgáltatás: ez az áfa-bevallást készíti el automatikusan, ahogy az eSZJA a személyi jövedelemadóban segít.

Recept a felhőben

Az ágazati szakrendszerek között az egyik leglátványosabb fejlődést az egészségügyi mutatta fel az elmúlt években. A magyar egészségügyhöz évtizedekig hozzátartozott a papír alapú, a beteg kezébe nyomott lelet (amit vinni kellett a következő vizsgálatra) vagy éppen a kézzel írt (később nyomtatott) recept.

Mindezt alapvetően megváltoztatta a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése. Az EESZT gyűjti, majd az orvosok és a páciensek számára elérhetővé teszi a diagnózisokat, az ellátási és beavatkozási adatokat, amelyekből az egészségügyi szakmai irányítás statisztikákat készíthet. Az EESZT más szakrendszerekkel is tud adatokat cserélni.

Az egészségügyi rendszer tavaly már több mint 2 milliárd egészségügyi adatot és 550 millió ellátási eseményt tartalmazott, napi 800 ezer elektronikus recept került bele. Az EESZT-nek köszönhető az is, hogy az orvost látogató nyugdíjasok olyan természetességgel használják a „felhő” szót, mint a veterán informatikusok…”

Forrás:
Az ügyintézéstől a szolgáltatás felé; IT Business; 2023. szeptember. 5.

Közigazgatás, politika, jog

Navracsics Tibor: A régiók adottságaihoz igazodó fejlesztéspolitikára van szükség

„A következő évek feladata, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, kereteket, amelyekkel a különböző régiók a saját helyzetüknek megfelelő elbánásban részesülhetnek a fejlesztéspolitikában – mondta Navracsics Tibor pénteken Nagykanizsán.

A területfejlesztési miniszter a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitika a közigazgatási határokhoz igazodik, holott a szolgáltatási határok ezzel nem esnek egybe. Nagykanizsa is ennek kárvallottja, hiszen a Nyugat-Dunántúlon belül a legkevésbé fejlett régióhoz tartozik, ugyanakkor a dinamikusabban emelkedő dél-dunántúli régióval határos.

A jövő egyik feladata, hogy hogyan írhatók felül a közigazgatási és szolgáltatási határok közötti különbségek, hogyan csökkenthető elszigetelő erejük – jelezte Navracsics Tibor.

Előadásában kifejtette: a magyarországi régiókban a 2004-es európai uniós csatlakozás óta változó ütemmel indult a felzárkózás folyamata, amiből Budapest messze kiemelkedik. A legfontosabb tanulság, hogy az uniós kohéziós politika legfőbb haszonélvezői a nagyvárosok és azok térségei, ahová pedig az uniós és nemzeti felzárkóztatási programok forrásai kerültek, mégsem tudtak kitörni a pozíciójukból, és ez egész Európára igaz.

„Küzdenek ma a magyarországi régiók”, a dél-dunántúli például a rendszerváltás óta kudarctörténet. Pécs valaha a Dunántúl egyik gazdasági motorja, térségszervező ereje volt, ma pedig „a magyar gazdaság egyik tartós betege”, ezért is kihívás, hogy erre milyen megoldást lehet találni – fogalmazott Navracsics Tibor.

Kifejtette azt is, hogy az egy főre eső nemzeti össztermékben is Budapest tölt be kiemelkedő helyet, mintegy 5,1 millió ember napi vagy majdnem napi szinten a fővároshoz van kötve munkáját, lakhatását, ügyintézését illetően. Csak két vármegye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom mutat közelítő értéket Budapesthez, a többi mind alatta van a nemzetgazdasági átlagnak.

Járási szinten a bruttó átlagkeresetekben a kormány ipartelepítési politikájának következtében fokozatosan bővül Budapesttől Eger, Miskolc, Debrecen irányába az a térség, ahol emelkedőben vannak a bérek. A belföldi elvándorlás ugyanakkor azt mutatja, hogy délről északra költöztek inkább a magyar lakosok, de ezzel együtt a városokból az agglomerációba irányuló kiköltözés is jellemző – említette a miniszter.

Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy a repülőterek fontos bázisai lehetnek az iparfejlesztésnek, egyrészt az online kereskedelem felfutása, másrészt a befektetők közlekedési igényei miatt, és éppen a hátrányosabb régiókban találhatóak fejleszthető repülőterek.

Kitért arra is, hogy Zalaegerszeg és Kaposvár között nagyon nagy szükség lenne egy funkcionális várostérségre, a nagykanizsai lakosság növekedésére legalább 50 ezerre. A dél-zalai város ugyanis mindig sajátos pályát futott be. „Volt, hogy előnyös helyzetbe került a Déli Vasút fejlesztése idején, ma azonban a két régió határán hátrányos helyzetbe kényszerült.”

Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja az inflációval kapcsolatos előadásában azt fejtette ki, hogy a magyar pénzromlás szerkezete nagyjából hasonló a régiós országokéhoz, de később indult és magasabban tetőzött. Az árstopok és a rezsicsökkentés volt az oka a későbbi kezdésnek, de az élelmiszerárak gyors emelkedése, valamint a benzinárstop és a rezsicsökkentés részbeni kivezetése okozta a magas tetőzést.

A januárban 26 százalékon, a régióban messze a legmagasabban tetőző infláció az MNB becslései szerint egyszámjegyűre csökkenhet év végére, de igazán a 3 százalék körüli érték lenne a cél. A csökkenés most a bázishatásoknak, a monetáris politikának és a kormányzati intézkedéseknek köszönhető – jegyezte meg a közgazdász.

Pleschinger Gyula felidézte, hogy 2021 nyarán a várhatóan hosszú és magas infláció miatt kezdett az MNB kamatemelésbe, amelynek eredményei idén év elején kezdtek megmutatkozni, és májustól elindulhatott az egynapos irányadó kamat csökkentése. Ha ezt sikerül 13 százalékra levinni, akkor ezután „adatvezérelt módon” lehet majd dönteni a további lépésekről.

Megjegyezte, hogy a fiskális politikának komoly szerepe van a versenyképesség növelésében. Most a külső egyensúly kedvezően alakul, a hazai hozzáadott érték várhatóan növekedni fog, és már nem a külföldi befektetők részesedésével, hanem a hazai kutatás-fejlesztés erősödése révén. A költségvetést illetően azonban a kormány csak úgy tudja tartani a GDP 3 százalékát jelentő hiánycsökkentési célját, ha drasztikus takarékossági intézkedéseket vezet be, vagy módosít a hiánycélon. Az MNB szerint e kettő kombinációja várható.”

Forrás:
Navracsics Tibor: A régiók adottságaihoz igazodó fejlesztéspolitikára van szükség; Magyar Hírlap / MTI; 2023. szeptember 8.

Gyopáros Alpár: Több mint hatvanmilliárd forint hasznosult a szabolcsi falvakban

„Az elmúlt csaknem négy évben több mint 60 milliárd forint fejlesztés valósult meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei falvakban a Magyar falu programon keresztül – közölte a Miniszterelnökség Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson pénteken.

Gyopáros Alpár a helyi Itthon, Fiatalon, Szülőföldön Ház mintegy 15 millió forint értékű filagóriájának és napelemes rendszerének átadásán azt hangsúlyozta, kiemelkedő az a falupasztorációs munka, amelyet a görögkatolikus egyház a falvakban végez, különösen az ország három északkeleti megyéjében. Nemcsak a görögkatolikusok, hanem bármely egyház a falvakban és az egyházközségekben végzett munkáját a kormány támogatta és támogatni is fogja – erősítette meg a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, az összesen mintegy háromezer kistelepülésen az ország népességének egyharmada él, a községekben pedig folyamatosan növekszik a lakosságszám. Kifejtette, az előző évszázad rendszere miatt a falvak ötvenéves lemaradásban vannak a nagyobb településekhez képest, ezt a hátrányt nem lehet egy csapásra eltüntetni, fokozatosan, „lépésről lépésre, egyről a kettőre” kell ledolgozni. A civil egyesület tulajdonában lévő épület jól jelképezi ezeket a megtett, apró lépéseket, bizonyítja a közösség tagjainak szorgalmát és lelkesedését – fogalmazott. Hozzátette, a vármegyei kistelepüléseken felhasznált hatalmas összeg nagy részben a térségi országgyűlési képviselők lobbitevékenysége révén érkezett Szabolcs-Szatmár-Beregbe.

„Ezt így kell csinálni” – jelentette ki a közösségi ház létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatban Seszták Miklós a térség fideszes országgyűlési képviselője. Arról beszélt, fontos, hogy egy közösség ne csak kitűzze, hanem el is érje a célját. A 2021-ben létrehozott közösségi ház napelemes rendszerét nyolcmillió forintos pályázati támogatásból fejlesztették, további hétmillió forint jutott a további beruházásokra.”

Forrás:
Gyopáros Alpár: Több mint hatvanmilliárd forint hasznosult a szabolcsi falvakban; Magyar Hírlap / MTI; 2023. szeptember 8.

Magyarország az augusztus végi határidőre benyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU önálló energetikai fejezetére vonatkozó javaslatát

„Magyarország az augusztus végi határidőre benyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU önálló energetikai fejezetére vonatkozó javaslatát. A programelemek az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázolnak fel stratégiai, szabályozási és beruházási terveket. A több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztések elsősorban a villamos energia hálózat korszerűsítését, az ipar zöldítését, a geotermikus energia szélesebb körű hasznosítását, a zöld gazdaságban foglalkoztatható szakemberek képzését és az energiahatékonyság javítását célozzák. A REPowerEU fejezetben helyet kaptak az energetikai digitalizációt, a vállalkozások elektromos járműbeszerzéseit és a hazai e-töltőinfrastruktúra további bővítését szolgáló beruházások is.

Az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború okozta nemzetközi energiaválságra reagálva terjesztette elő a REPowerEU tervet. A tagállamok Helyreállítási és Ellenállóképességi Terveiket REPowerEU fejezetekkel egészítik ki, amelyek új vagy kibővített intézkedéseket, beruházásokat tartalmaznak főként az energiamegtakarítás elérése, az energiaellátás diverzifikálása, a megújulók térnyerésének felpörgetése érdekében.

Az Energiaügyi Minisztérium a tervek szerint intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjedésére, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítására. A szabályozási eszközök mellett fejlesztési támogatás is élénkítheti a földhő és a hidrogén hazai alkalmazását. A beruházások közül a legnagyobb forrásmennyiség a villamos energia hálózat korszerűsítésére jut. A megújulók biztonságos rendszerbe kapcsolását hagyományos és intelligens hálózatfejlesztések szolgálják kapacitásbővítéssel, a működési megbízhatóság javításával. Ötven új meteorológiai állomás telepítésével készülhetnek pontosabb időjárás előrejelzések a naperőművi termelés eredményesebb becsléséhez. A javaslat a hazai ipari parkok számára lehetőséget teremthet arra, hogy az energiafelhasználásuk zöldítésével nagyobb mértékben legyenek képesek az önellátásra. A zöld gazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához. A vállalkozások, középületek és lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása éves szinten összesen 343 gigawattórával csökkentheti a primerenergia-felhasználást. A környezetkímélő és energiatakarékos vasút üzembiztonságát, szolgáltatási színvonalát a Szeged-Röszke vonal villamosítása, hét vidéki alállomás berendezéseinek cseréje, felújítása emelheti.

A nyáron társadalmi egyeztetésre bocsátott változathoz képest a benyújtott tervezetben újdonságként jelenik meg az energetikai digitalizáció támogatása. E beruházási csomag az iparág 35 cégénél növelheti a szolgáltatások biztonságát, erősítheti informatikai eszközellátottságukat. A fejlesztések az integrált digitális csatornák kiépítésével, korszerűsítésével járulnak hozzá az ügyfelek kényelméhez, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézéséhez. A tiszta és csendes e-autózás további térnyerése érdekében a tervek szerint elektromos járművek beszerzéséhez kaphatnak támogatást hazai vállalkozások. Az elektromos autózás elterjedését ösztönzi továbbá, hogy több mint száz új állomással gyarapodhat a magyarországi e-töltőinfrastruktúra, az elektromos nehézgépjárművek számára is megteremtve az átjárhatóság feltételeit.

Az Európai Bizottság és Tanács már korábban elfogadta Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRP). Az RRP közel 2300 milliárd forintos, vissza nem térítendő forráskeretéből 460 milliárd forintot meghaladó értékben valósulnak meg egyebek mellett a hálózatfejlesztést, a megújuló energiatermelés és -felhasználás fokozását célzó beruházások. A Helyreállítási Tervet kiegészítő REPowerEU fejezetben hazánk ezen felül további 1750 milliárd forintos fejlesztési keretre nyújtott be javaslatot. Az uniós forráshoz kapcsolódó önrésszel együtt ez összesen több mint 2300 milliárd forint összértékű energetikai beruházásokat alapozhat meg. A kormány döntése szerint az 1461 milliárd forintos (3,9 milliárd eurós) RRF hitel főként az energiaátmenet sikeres végrehajtására fordítandó. A REPowerEU tervezetben előirányzott fejlesztések nagyobb részben ennek terhére valósulnának meg. ”

Forrás:
REPowerEU: Az elkészült magyar tervezet nagyban előmozdíthatja a sikeres energiaátmenetet; Energiaügyi Minisztérium; 2023. szeptember 4.

14 milliárd forintra pályázhatnak a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alap program keretében

„A Nemzeti Együttműködési Alap program keretéből (NEA) 14 milliárd forintra pályázhatnak a civil szervezetek a következő évre. Ez az összeg három milliárd forinttal haladja meg a tavalyi pályázati keretet – hangsúlyozta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerdán.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Civil info NEA előadássorozat veszprémi állomásán elmondta, hogy október 2. és november 3. között pályázhatnak civil szervezetek a NEA keretében működésre, bér jellegű juttatásra, rezsire illetve programokra. Mint mondta, egy szervezet legfeljebb 4,5 millió forintra pályázhat. Felhívta a figyelmet, hogy kisebb módosításokat vezetnek be a pályáztatásban. Ilyen például a 150 ezer forintos kompenzáció megszüntetése, az egyszerűsített támogatás 350 ezer forintos felső határát 400 ezer forintra emelték. Ezen kívül a 3 millió forintig egyszerűsített elszámolást vezetnek be.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta azt is, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap programot úgymond kiegészíti a Városi Civil Alap, melyre szeptember 1-je és október 2. között lehet pályázni. A 4,8 milliárd forintos keretösszeget ingatlanvásárlásra és – felújításra, gépkocsivásárlásra, programokra, kommunikációra és eszközbeszerzésre lehet fordítani.

A veszprémi városháza az országjáró körűt ötödik állomása, a következő előadás Székesfehérváron lesz.”

Forrás:
14 milliárd forintra pályázhatnak a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alap program keretében; Miniszterelnökség; 2023. szeptember 7.

Települési önkormányzati vezetőképző szakirányú továbbképzés a Debreceni Egyetem és a TÖOSZ együttműködésében, jelentkezés szeptember 20-áig!

„Mint arról korábban hírt adtunk, hazánkban elsőként indít települési önkormányzati vezetőképző szakirányú továbbképzést a Debreceni Egyetem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével szorosan együttműködve. 2023. szeptember 20-áig még lehet jelentkezni a posztgraduális képzésre!

A 2023 szeptemberében induló képzést a jelenlegi, vagy jövőbeli polgármesterek és alpolgármesterek, települési önkormányzati képviselők és civil szervezeti vezetők részére ajánljuk, akik rendelkeznek valamilyen felsőfokú diplomával.

Felhívjuk az érdeklődők szíves figyelmét, hogy 2023. szeptember 20-áig még lehet jelentkezni a 2023 szeptemberében indulótelepülési önkormányzati vezetőképző levelező szakirányú továbbképzési szakra a mellékelt jelentkezési lap segítségével! További részletek és a képzéssel kapcsolatban a lenti mellékletekben megtalálhatóak.

A Debreceni Egyetem és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége együttműködésében megvalósuló képzés célja: „olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező települési önkormányzatok vezetésére, illetve különböző vezető tisztségek betöltésére készülő szakemberek képzése, akik a megszerzett tudásuk birtokában képesek a települési önkormányzatok működési folyamatainak átfogó irányítására és menedzselésére.”

JELENTKEZÉSI LAP

KÉPZÉSI ÉS KIMENETELI KÖVETELMÉNYEK

TANTERV
EGYOLDALAS TÁJÉKOZTATÓ”

Forrás:
Települési önkormányzati vezetőképző szakirányú továbbképzés a Debreceni Egyetemen – meghosszabbított jelentkezés szeptember 20-áig!; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2023. szeptember 1.

Magyarországi Falumegújítási Díj 2023 – megjelent a pályázati felhívás

„A pályázat célja, hogy felkutassa és díjazza azokat a települési közösségeket, amelyek kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat. A Belügyminiszter az idei évben is meghirdeti a Magyarországi Falumegújítási Díj 2023. pályázatot „Felépíteni a jövőt” mottóval.

A pályázatot meghirdető célja, hogy felkutatásra, díjazásra és ezzel „reflektorfénybe“ kerüljenek azok a települési közösségek, amelyek kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat. A kiíró a példák bemutatásával, az információk cseréjével javítani kívánja a falumegújítást végző községek eredményeit, a jó példákkal el kívánják érni, hogy a falumegújítás mozgalommá szerveződjön.

Az idén tizedik alkalommal meghirdetésre kerülő „Magyarországi Falumegújítási Díj” pályázat ezúttal is az „Európai Falumegújítási Díj” pályázati kiírás követelményein alapul, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség írt ki.

A pályázóknak egy konkrét időszakra vonatkozóan kell bemutatniuk a kiinduló helyzetüket és az időszak végére bekövetkezett változásokat.

Az összeállításra kerülő pályázati dokumentum végeredményben a kiválasztott időszakra vonatkozó számvetés kell, hogy legyen, mely nem kizárólag a települési önkormányzat munkáját, hanem az egész települési közösség, a lakossági civil szervezeteknek, a vállalkozóknak a törekvéseit be kell, hogy mutassa, kitérve azokra az eredményekre is, melyek térségi együttműködés keretei közt, más településekkel való együttműködés eredményeiként jöttek létre.

A pályázaton egy-egy település önállóan, vagy több település együttműködő csoportként egyaránt indulhat.

A pályázatokat egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón (DVD, pendrive) rögzített példányban kell a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztályára benyújtani (1903 Budapest Pf. 314.). A borítékra kérjük ráírni: „Falumegújítási pályázat 2023”.

A pályázatok beküldési határideje: 2023. szeptember 27..

A pályázati dokumentáció innen tölthető le.”

Forrás:
Magyarországi Falumegújítási Díj 2023. – megjelent a pályázati felhívás; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2023. szeptember 7.

Európai Unió

Egységes fogyatékossági és parkolási kártya bevezetését javasolja az Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amely elősegíti a fogyatékossággal élő személyek számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását azáltal, hogy egyenlőségi alapon nyújtott különleges feltételeket, kedvezményes elbánást és parkolási jogokat biztosít számukra másik tagállamokba történő látogatásuk során is. A Bizottság javaslata egységesített európai fogyatékossági kártyát vezet be, és megerősíti a fogyatékossággal élő személyek jelenlegi európai parkolási kártyájával járó jogosultságokat. Mindkét kártyát EU-szerte elismerik majd.

Európai fogyatékossági kártya

Ha az emberek fogyatékossági státuszát külföldön nem ismerik el, más tagállamokban való tartózkodásuk során nem jutnak hozzá az olyan különleges feltételekhez és kedvezményes elbánáshoz, mint például az egyes szolgáltatásokhoz és árukhoz való ingyenes és/vagy elsőbbségi hozzáférés, a kedvezményes árak vagy a személyi segítségnyújtás. E probléma kezelése érdekében a Bizottság azt javasolja, hozzanak létre egységes európai fogyatékossági kártyát.

EU-szerte elismerik majd az európai fogyatékossági kártyát mint fogyatékosságot igazoló bizonyítékot, ami biztosítja az egyenlő hozzáférést a különleges feltételekhez és a kedvezményes elbánáshoz a köz- és magánszolgáltatások igénybevétele során, ideértve például a közlekedés, valamint a kulturális események, múzeumok, szabadidő- vagy sportközpontok és vidámparkok látogatását. A kártyát az illetékes nemzeti hatóságok állítják majd ki a meglévő nemzeti kártyák vagy igazolványok kiegészítéseként.

Az európai parkolási kártya javítása

A fogyatékossággal élő személyek jelentős részének a személygépkocsi-közlekedés továbbra is a legjobb, vagy akár az egyetlen lehetőség arra, hogy önállóan, másoktól függetlenül utazhasson. A jelenlegi európai parkolási kártya javasolt javításai lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy más tagállamokban is élhessenek a kártya nyújtotta parkolási jogaikkal. Kötelezően egységes formátumban kerül majd kibocsátásra, és idővel felváltja a fogyatékossággal élő személyek nemzeti parkolási igazolványait. E kártyát az EU egész területén elismerik majd.

A kártyák hozzáférhetőségének biztosítása

A könnyebb kártyahasználat és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a javasolt irányelv előírja majd a tagállamok számára, hogy:

  • A kártyákat mind fizikai, mind digitális formában a felhasználó rendelkezésére kell bocsátaniuk.
  • Akadálymentesített formátumban tegyék nyilvánosan elérhetővé a kártyák kibocsátására vagy visszavonására vonatkozó feltételeket és szabályokat.
  • Biztosítsák, hogy a szolgáltatók akadálymentesített formátumú tájékoztatást tegyenek elérhetővé a fogyatékossággal élő személyeknek szóló különleges ajánlatokról és kedvezményes elbánásról.

A szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyatékossággal élő személyek, érdekképviseleti szervezeteik és az érintett közjogi szervek szükség esetén a nemzeti jog szerint felléphessenek. Az irányelv nemzeti jogba való átültetését követően a tagállamokat felkérik, hogy jogsértés esetén pénzbírságot és korrekciós intézkedéseket szabjanak ki.

A következő lépések

A Bizottság javaslata a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. A javaslat előirányozza, hogy elfogadását követően a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre az irányelv rendelkezéseinek nemzeti jogukba történő átültetésére.

Háttér-információk

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó uniós stratégiában bejelentették az európai fogyatékossági kártya létrehozásáról és az európai parkolási kártya javításáról szóló irányelvjavaslatot. A javaslat hozzájárul ahhoz, hogy az EU végrehajtsa a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amelynek az EU valamennyi tagállama részes fele. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény kötelezi a részes államokat arra, hogy másokkal azonos alapon ismerjék el a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgáshoz való jogát. A részes államokat arra is felkérik, hozzanak hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára a lehető legnagyobb önállóságot garantálva tegyék lehetővé a személyi mobilitást – többek között a fogyatékossággal élő személyeknek a választásuk szerinti módon és időpontban, megfizethető áron történő személyi mobilitásának elősegítése révén. A javaslat összhangban áll az esélyegyenlőség és a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának a szociális jogok európai pillérében szereplő elvével is.

A kezdeményezés a Belgiumban, Cipruson, Észtországban, Finnországban, Máltán, Olaszországban, Romániában és Szlovéniában 2016 és 2018 között folytatott „európai fogyatékossági kártya” kísérleti projekt eredményeire épít. Magában foglalja továbbá egy, a közelmúltban lezajlott nyilvános konzultáció következtetéseit; e konzultációra több mint 3300 válasz érkezett, ebből 78% fogyatékossággal élő személyektől.

További információk

Irányelvjavaslat a fogyatékossággal élő személyek európai fogyatékossági kártyájának és európai parkolási kártyájának létrehozásáról

Javasolt irányelv a fogyatékossággal élő személyek európai fogyatékossági kártyájának és európai parkolási kártyájának létrehozásáról (könnyen olvasható változat)

Kérdések és válaszok

Idézet(ek)

„A fogyatékossággal élő személyek jogai nem szűnhetnek meg az országhatárok átlépésével. Célunk, hogy a fogyatékossággal élő személyek könnyebben utazhassanak – az európai fogyatékossági kártya és a javított európai parkolási kártya elhárít majd pár akadályt, amely e célkitűzés útjába állhat. Bízom abban, hogy ez megerősíti a fogyatékossággal élő személyek függetlenségét, és hozzásegíti őket jogaik gyakorlásához az EU minden tagállamában.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 06/09/2023

„A mai naptól lehetővé tesszük a fogyatékossággal élő uniós polgárok számára a szabad mozgást azáltal, hogy biztosítjuk fogyatékossági státuszuk kölcsönös elismerését Európában. E lépés hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek befogadásához és teljes körű részvételéhez a társadalom életében, hiszen elősegíti, hogy a fogyatékossággal élő személyek minden tagállamban könnyedén hozzáférhessenek a nekik szánt támogatásokhoz.” Helena Dalli, az egyenlőségért felelős uniós biztos – 06/09/2023”

Forrás:
Egyenlőségközpontú Unió: Valamennyi tagállamban érvényes európai fogyatékossági és parkolási kártyát javasol a Bizottság; Európai Bizottság; 2023. szeptember 6.

Az Európai Bizottság javaslata a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítésére

„A Bizottság ma javaslatot fogadott el az EU-ban működő nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítésére. A javaslat javítani fogja a belső piac működését, mégpedig úgy, hogy felszámolja a több tagállamban működő vagy működni szándékozó nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályokat, ezáltal pedig erősíti a nonprofit szervezetek gazdasági és társadalmi értékteremtő szerepét az EU-ban, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra.

Jelenleg ha egy nonprofit egyesület a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytat tevékenységeket, nem részesül egységes elismerésben a jogi személyiségét és jogképességét illetően, és gyakran újra be kell jegyeztetnie magát, vagy akár új jogi személyt is létre kell hoznia az adott tagállamban. Az új szabályoknak köszönhetően az a mintegy 310 000 nonprofit egyesület, amelyet ezek az akadályok a más országokban folytatott tevékenysége során érintenek, éves szinten akár 770 millió euróval csökkenti adminisztratív költségeit, ami 15 éves időtávra vetítve akár 8,5 milliárd eurót is elérhet. Ezenkívül a javaslatban azonosított akadályok felszámolása esetén várhatóan csaknem 185 000 további nonprofit egyesület fog határokon átnyúló tevékenységbe kezdeni, amelyek 15 év alatt akár 4,2 milliárd eurónyi hozzáadott értéket is teremthetnek.

A Bizottság javaslata a tagállamok nemzeti jogrendszereiben bevezeti a kifejezetten határokon átnyúló tevékenységek céljára kialakított határokon átnyúló európai egyesületet mint új jogi formát, amely csökkenteni fogja a más tagállamban tevékenységet folytató nonprofit egyesületek elismerésével és letelepedésével kapcsolatos jogi és adminisztratív terheket. Miután letelepedett valamelyik tagállamban, a határokon átnyúló európai egyesület automatikus elismerést élvez, és az összes tagállamban folytathat – többek között gazdasági jellegű – tevékenységeket. A nonprofit szervezetek így teljes mértékben kibontakoztathatják társadalmi és gazdasági potenciáljukat az EU-ban. A határokon átnyúló európai egyesületek más, tagállami szintű nemzeti egyesületekkel párhuzamosan léteznek majd. A javasolt irányelv hatálya alá nem tartozó kérdésekben – például az adózási elbánást illetően – a tagállamok ugyanúgy kezelik a határokon átnyúló európai egyesületeket, mint a hasonló nemzeti nonprofit szervezeteket. Az irányelv így tiszteletben tartja a tagállamok vonatkozó hagyományait, és nem érinti a meglévő egyesületeket.

Az új szabályok:

  • minden tagállamban létrehozzák a nonprofit egyesületek kifejezetten határokon átnyúló célokra kialakított új jogi formáját, amely a meglévő nemzeti jogi formákkal együtt létezik majd,
  • a határokon átnyúló európai egyesületek igazolásával lehetővé teszik az új jogi forma automatikus elismerését az Unió egész területén, miután az egyesület valamelyik tagállamban bejegyeztette magát,
  • harmonizált szabályokat tartalmaznak a székhely áthelyezésével kapcsolatban, amelyeknek köszönhetően a nonprofit egyesületek teljeskörűen kihasználhatják a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az áruk és a tőke szabad mozgásának előnyeit az Unióban,
  • biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben kiaknázhassák a belső piac előnyeit, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban jegyezték be őket, mégpedig azáltal, hogy szabad és megkülönböztetésmentes hozzáféréssel rendelkeznek majd a közfinanszírozáshoz minden tagállamban, amelyben működnek.

A javasolt irányelvvel együtt a Bizottság egy technikai jellegű rendeletet is elfogadott, amely módosítja a belső piaci információs rendszerről (IMI) és az egységes digitális kapuról szóló rendeletet, hogy ezáltal lehetővé tegye az illetékes hatóságok közötti együttműködést és információcserét az IMI rendszeren keresztül, valamint azt, hogy a digitális műveleteket az egységes digitális kapun keresztül bonyolítsák le, biztosítva a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatos információkhoz való online hozzáférést.

A következő lépések

A Bizottság jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti javaslatát. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.

Háttér-információk

A nonprofit egyesületek Unió-szerte gazdasági és társadalmi értéket teremtenek, és olyan kulcsfontosságú ágazatokban folytatják tevékenységüket, mint az egészségügy, a gondozási és szociális szolgáltatások, a kultúra, a foglalkoztatási szolgáltatások, a sport, a kutatás-fejlesztés és az oktatás. Az uniós tagállamokban 3,8 millió nonprofit szervezet működik, amelyek 2,9%-kal járulnak hozzá az EU GDP-jéhez.

A javaslat, amely a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2022 február 17-én elfogadott európai parlamenti állásfoglaláson alapul, elismeri, hogy támogató környezetet kell teremteni a nonprofit ágazat számára.

A javaslat az európai zöld megállapodás és a 2030-as digitális évtized tágabb politikai célkitűzéseinek szerves részét képezi, és igazodik az emberközpontú gazdaság politikai prioritásához. A javaslat hozzájárul a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához, és kapcsolódik annak egyes intézkedéseihez, például a szociális gazdaság keretfeltételeinek a tagállamokban történő fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatban, valamint a szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerekről és a karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós esetjogból levezethető elvekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban foglaltakhoz.

További információk

Tájékoztató

Az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról

A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

A szociális gazdaság keretfeltételeinek a tagállamokban történő fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat

A szociális gazdaság átállási pályája

Szociális gazdasági portál

Az uniós tagállamok egyesületekre vonatkozó jogszabályainak és rendszereinek összehasonlító jogi elemzése
Az uniós egyesületek egyesülésére vonatkozó szabályok összehasonlító jogi elemzése

Iratkozzon fel az Európai Bizottság ingyenes, belső piaci, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikai hírlevelére.

Idézet(ek)

„A nonprofit egyesületek a szociális gazdaság kulcsszereplői, hiszen olyan alapvető fontosságú területeken mozdítják elő a kollektív érdekeket, mint a foglalkoztatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás, a kutatás és a sport. Most megkönnyítjük e szervezetek határokon átnyúló működését, hogy EU-szerte mozgósíthassanak tagokat és önkénteseket. Az így elért évi 770 millió eurós adminisztratív költségmegtakarítás a gazdaság és a civil társadalom javát egyaránt szolgálja.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 05/09/2023”

Forrás:
A Bizottság megkönnyíti a határokon átnyúló egyesületek tevékenységét az EU-ban; Európai Bizottság; 2023. szeptember 5.

A digitális piacokról szóló jogszabály: a Bizottság döntése hat kapuőri minősítésről

„Az Európai Bizottság mai döntésével első alkalommal minősített a digitális piacokról szóló jogszabály értelmében kapuőrré hat szolgáltatót. Ezek az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft. A minősítés összesen a kapuőrök 22 alapvető platformszolgáltatását érinti. A hat kapuőrnek hat hónap alatt biztosítania kell a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeknek való teljes körű megfelelést a minősítés tárgyát képező valamennyi alapvető platformszolgáltatása tekintetében.

A digitális piacokról szóló jogszabály értelmében az Európai Bizottság „kapuőrnek” minősítheti a digitális platformokat, ha azok fontos kapuként szolgálnak a vállalkozások és a fogyasztók között az alapvető platformszolgáltatások tekintetében. A minősítésről szóló mai döntést a Bizottság 45 napos felülvizsgálati eljárást követően hozta meg, miután az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta, a Microsoft és a Samsung potenciális kapuőri státuszra vonatkozó bejelentést tett. A Bizottság konkrétan a következő alapvető platformszolgáltatásokat illetően vezette be a kapuőri minősítést:

Ezzel párhuzamosan a Bizottság négy piaci vizsgálatot indított a Microsoft és az Apple bejelentéseinek további értékelésére, mivel úgy ítélte meg, hogy a küszöbértékek teljesítése ellenére egyes alapvető platformszolgáltatásaik nem minősülnek kapunak:

  • Microsoft: Bing, Edge és Microsoft Advertising
  • Apple: iMessage

A digitális piacokról szóló jogszabály értelmében az említett vizsgálatok annak megállapítására irányulnak, hogy a vállalatok által benyújtott ellenérvek kellően megalapozottak és igazolják a minősítés mellőzését a szóban forgó szolgáltatások esetében. A vizsgálatot legkésőbb 5 hónapon belül be kell fejezni.

Emellett a Bizottság piaci vizsgálatot indított, amely tovább mérlegeli, hogy az Apple iPadOS-t kapuőrnek kell-e minősíteni, bár nem éri el a küszöbértékeket. A digitális piacokról szóló jogszabály szerint a vizsgálatot legkésőbb 12 hónapon belül be kell fejezni.

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy bár a Gmail, az Outlook.com és a Samsung Internet Browser elérik a kapuőrré való minősítéshez a digitális piacokról szóló jogszabály szerint szükséges küszöbértékeket, az Alphabet, a Microsoft és a Samsung kellően megalapozott érveket nyújtott be arra vonatkozóan, hogy ezek a szolgáltatások nem minősülnek kapunak az adott alapvető platformszolgáltatások tekintetében. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy nem minősíti alapvető platformszolgáltatásnak a Gmailt, az Outlook.comot és a Samsung Internet Browsert. Ebből következően a Samsung egyetlen alapvető platformszolgáltatás tekintetében sem minősül kapuőrnek.

A kapuőrnek minősített szolgáltatókra vonatkozó következő lépések

A kapuőröknek a minősítésüket követően hat hónap áll a rendelkezésükre, hogy biztosítsák a digitális piacokról szóló jogszabály szerinti előírásokat és tilalmakat tartalmazó teljes listának való megfelelést, és ezáltal több választási lehetőséget és nagyobb szabadságot biztosítsanak a kapuőrök szolgáltatásainak végfelhasználói és üzleti felhasználói számára. Bizonyos kötelezettségek alkalmazása azonban már a minősítéssel egyidejűleg kezdetét veszi, mint például a bármely tervezett összefonódással kapcsolatosan a Bizottság tájékoztatására vonatkozó kötelezettség. A tényleges megfelelés biztosítása és bizonyítása a minősítéssel rendelkező vállalatok feladata. E célból 6 hónapon belül részletes megfelelési jelentést kell benyújtaniuk, amelyben kifejtik, hogy miként teljesítik a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt valamennyi kötelezettségüket.

A Bizottság nyomon fogja követni az említett kötelezettségek hatékony végrehajtását és betartását. Amennyiben egy kapuőr nem tesz eleget a digitális piacokról szóló jogszabályban előírt kötelezettségeknek, a Bizottság a vállalat teljes világméretű forgalmának legfeljebb 10 %-át kitevő bírságot szabhat ki, amely ismételt jogsértés esetén akár 20 %-ra is emelkedhet. Rendszeres jogsértések esetén a Bizottság felhatalmazással bír arra is, hogy további korrekciós intézkedéseket fogadjon el, például kötelezze a kapuőrt valamely üzleti tevékenysége vagy annak egy részének értékesítésére, vagy megtiltsa a kapuőr számára, hogy a rendszeres meg nem feleléshez kapcsolódó további szolgáltatásokat vegyen igénybe.

A jövőben a digitális piacokról szóló jogszabály alapján további vállalatok is tehetnek bejelentést a Bizottságnak a releváns küszöbértékekre vonatkozó önértékelésük alapján. Ezzel összefüggésben a Bizottság konstruktív megbeszéléseket folytat valamennyi érintett vállalattal.

Háttér-információk

A digitális piacokról szóló jogszabály célja egyfelől annak megelőzése, hogy a kapuőrök tisztességtelen feltételeket írjanak elő a vállalkozások és a végfelhasználók számára, másfelől a fontos digitális szolgáltatások nyitottságának biztosítása.

A Bizottság a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatával együtt 2020 decemberében előterjesztette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslatát is, a digitális kapuőrként eljáró online platformok bizonyos magatartásai által az uniós egységes piacra gyakorolt negatív következmények kezelése céljából.

A 2022 novembere óta hatályos és 2023 májusa óta alkalmazott, digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy versengő és tisztességes piacokat biztosítson a digitális ágazat vonatkozásában. Szabályozza a kapuőröket, vagyis a nagy online platformokat, amelyek fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók és a fogyasztók között, és amelyek pozíciója lehetővé teszi számukra, hogy szűk keresztmetszetet teremtsenek a digitális gazdaságban.

A digitális piacokról szóló jogszabályban felsorolt tíz alapvető platformszolgáltatás közül legalább egyet nyújtó vállalatokról vélelmezhető, hogy kapuőrök lehetnek, ha megfelelnek az alább felsorolt kritériumoknak. Ezen alapvető platformszolgáltatások a következők: online közvetítő szolgáltatások, például alkalmazás-áruházak, online keresőprogramok, közösségi hálózati szolgáltatások, egyes üzenetküldő szolgáltatások, videomegosztóplatform-szolgáltatások, virtuális asszisztensek, webböngészők, felhőszolgáltatások, operációs rendszerek, online piacterek és hirdetési szolgáltatások. Egy vállalat több alapvető platformszolgáltatás tekintetében is minősülhet kapuőrnek.

Három fő mennyiségi kritérium alapján vélelmezhető, hogy egy vállalat a digitális piacokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kapuőr lehet: i. ha a vállalat elér egy bizonyos éves forgalmat az Európai Gazdasági Térségben, és legalább három uniós tagállamban nyújt alapvető platformszolgáltatást; ii. ha a vállalat havonta több mint 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználónak és évente több mint 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti felhasználónak nyújt alapvető platformszolgáltatást; valamint iii. ha a vállalat az elmúlt három évben megfelelt a második feltételnek.

A digitális piacokról szóló jogszabály egy sor konkrét kötelezettséget határoz meg, amelyeket a kapuőröknek teljesíteniük kell, például bizonyos, az előírások és tiltások listáján szereplő tiltott magatartásokat nem tanúsíthatnak.

A digitális piacokról szóló jogszabály arra is felhatalmazza a Bizottságot, hogy piaci vizsgálatokat végezzen a következő célokból: i. bizonyos vállalatok kapuőrnek történő minősítése minőségi okokból; ii. a kapuőrök kötelezettségeinek szükség esetén történő aktualizálása; iii. korrekciós intézkedéseket kialakítása a digitális piacokról szóló jogszabály szabályainak rendszeres megsértése elleni küzdelem érdekében.

További információk

A bizalmas adatkezeléssel kapcsolatos kérdések rendezését követően a határozatok nyilvános változata elérhető lesz a Bizottság digitális piacokról szóló jogszabályának honlapján.

Az EU Hivatalos Lapjában közzétett szöveg

A digitális piacokról szóló jogszabály – kérdések és válaszok

Ismertető a digitális piacokról szóló jogszabályról

A kapuőrökről

Idézet(ek)

„Szélesebb választék áll a fogyasztók rendelkezésére, a kisebb versenytársaknak pedig kevesebb akadállyal kell szembenézniük: a digitális piacokról szóló jogszabály megnyitja a kapukat az internet felé. A minősítésről szóló mai döntésnek köszönhetően végre korlátok közé szorítjuk a hat kapuőr gazdasági erejét, szélesebb választékot biztosítunk a fogyasztók részére és új lehetőségeket teremtünk a kisebb innovatív technológiai vállalatok számára, többek között az átjárhatóság, a közvetlen telepítés, a valós idejű adathordozhatóság és a méltányosság révén. Eljött az ideje, hogy Európa előre meghatározza a játékszabályokat annak érdekében, hogy a digitális piacok tisztességesek és nyitottak legyenek.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 06/09/2023

„A digitális piacokról szóló jogszabály hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek kialakításához az európai digitális piacon működő valamennyi vállalat számára, mivel nagyobb versenyt és nyitottságot eredményez a piacokon. A mai napon azonosítottuk az első hat kapuőrt, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk a digitális piacokról szóló jogszabály által meghatározott új szabályokat.” – Didier Reynders biztos – 06/09/2023”

Forrás:
A digitális piacokról szóló jogszabály: a Bizottság döntése hat kapuőri minősítésről; Európai Bizottság; 2023. szeptember 6.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Családbarát fejlesztés az EgészségAblak alkalmazásban

„Családbarát elemmel bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás a legutóbbi fejlesztésnek köszönhetően.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az applikáció újítását ismertető pénteki, budapesti sajtótájékoztatón közölte, a legutóbbi frissítés révén családbaráttá válik az alkalmazás, ugyanis meghatalmazás esetén a családtagok dokumentumai is elérhetővé válnak. Tehát a szülők a gyermekeik fiókjába be tudnak lépni, illetve a felnőttek az idősebb szüleik dokumentumaihoz is hozzáférhetnek meghatalmazás révén, amely akár ismerősnek is adható például receptkiváltás miatt – mondta. Rétvári Bence kiemelte, az adatok biztonsága miatt nagyon sok biztonsági elemet iktattak be. Meghatalmazást az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén keresztül lehet megadni az ügyfélkapuval rendelkezőknek az önrendelkezés menüpontban, ahol beállítható az is, hogy milyen dokumentumokhoz ki férhessen hozzá és mennyi ideig. Ezt követően a meghatalmazottnak el kell fogadnia az EESZT-ben a meghatalmazást – mondta el. Mint ismertette, az EgészségAblak applikációban felhasználóváltással érhetőek el a meghatalmazást adó dokumentumai.

Rétvári Bence szólt arról is, már 2,4 millió ember töltötte le az alkalmazást. Az applikáción keresztül havonta átlagosan félmillió receptet és másfélmillió orvosi dokumentumot töltenek le. A mobilalkalmazásban elérhetőek az e-receptek, a e-leletek, az oltási igazolvány, a háziorvos adatai, továbbá hívható az Egészségvonal – emlékeztetett.

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára kiemelte, hogy 2010 óta több mint harminc családbarát intézkedés született. Fontosnak nevezte, hogy az EESZT mobiltelefonon keresztül is elérhető, és most már nemcsak a saját, hanem családtagjaink adatai, dokumentumai is elérhetővé válnak. Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy a „családbarátság most már minden színtéren, az intézkedések, az eszme és most már az eszközök terén is egyre inkább elérhetővé, és mindenki számára kézzelfoghatóvá válik”. A családbarát eszme nemcsak az anyáról, apáról és a gyermekről szól, hanem ez egy teljes életutat lefed – hangsúlyozta. Hozzátette: a családbarát kormányzás lényege, hogy minden élethelyzetben támogassuk, segítsük a családokat.”

Forrás:
Családbarát fejlesztés az EgészségAblak alkalmazásban; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. szeptember 8.

Új téradatok az ingatlan-nyilvántartásból. Bővült a Lechner Tudásközpont által szolgáltatott téradatok köre

„Kibővült a Lechner Tudásközponton keresztül hozzáférhető téradatok köre. Az újonnan igényelhető adatok között ott vannak az ingatlan-nyilvántartási adatbázis térképi adatbázisából származtatott épületgeometriai és tömbhatárral kapcsolatos információi is Magyarország teljes közigazgatási területére vonatkozóan.

A téradat-nyilvántartások kezelésével, elemzésével és szolgáltatásával országos szinten a Lechner Tudásközpont foglalkozik, a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként. A Tudásközpont által szolgáltatott téradatok köre július 1-től újabb adattípusokkal bővült, az új adatkörök között ott van az épületek geometriája és a tömbhatárok is.

Mit adnak az épületgeometriai adatok?

Az épületeket korábban csak úgy lehetett megvásárolni, ha az igénylő teljes tartalommal vette meg az állami ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis térinformatikai másolatát, mert csak ez tartalmazta az épületeket is. Mivel ez gyakran túl nagy költséggel járt, az új adatkörök elérhetővé válása óta az épületek külön is megvásárolhatók.

Épületadatok esetén az adatszolgáltatás alapja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis térinformatikai másolatának épülettáblája (T-OBJ-ATTRCA), melyből csak azok az információk kerülnek szolgáltatásra a DAT-szabályzatban definiált leíró adatok közül, amelyek fontosnak számítanak az épületkategorizálás és az egyértelmű azonosítás szempontjából, illetve országos szinten egységesen fel vannak töltve. Ha a megrendelő az összes leíró adatot igényli, azt külön szükséges jelezni az ingatlan-nyilvántartási alaptérképi adatbázis megadott kapcsolattartójánál.

A költségek és a fájlméret csökkenetése végett már lehetőség van generalizált vagy egyszerűsített geometriájú adat vásárlására. Ez egy speciális térinformatikai művelet, ahol az épületek esetében a fő alapelv a töréspontok számának csökkentése és a geometria egyszerűsítésén túl a derékszög megőrzése. A jobb érthetőség érdekében íme néhány példa különböző generalizáltsági szintekre:

Két generalizáltsági szint érhető el jelenleg: 0,5 m és 1 m…Műszaki és szakmai szempontból ezeknél nagyobb generalizáltsági szintnek nincs értelme, mivel már nem maradna meg az épület alapstruktúrája sem…

Mit nyerhet, aki a tömbhatár adatbázist választja?

Már sok éve felmerült az igény, főként közigazgatási szervezetek irányából, valamilyen országos tömb adatállomány iránt. Az elv lényege, hogy a szakértők geometriailag összevonják az állami ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis térinformatikai másolatának földrészlet-tábláit. Első lépésként geometriailag összevonják a nemközterület és egy közterületi földrészlet tábla adatait, amelyek így együtt fekvésenként, településenként adják meg a tömbadatokat. A tömbképzés mellett térképi korrekcióra is sor kerül, hogy a földrészletek által megjelenített jogi határ és a geokódolás egybeessen.

Az újonnan hozzáférhető tömbhatár adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis aktuális legfrissebb térinformatikai másolatából származtatva, generalizáltan tartalmazza a tömbhatárokat belterületi, külterületi és zártkerti fekvésekben is.

A tömbhatár előállítás utolsó munkafázisa egy 0,5 m-es toleranciájú generalizálás egy 0,1 m-es toleranciájú koordináta rácson, így nem egyezik meg az eredeti földrészlethatárral.

A generalizálás során részlegesen felhasználták az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lap adatbázisának kivett megnevezés adatait is, amelyek egyrészt a kódkorrigálásban segítenek (pl. vízfolyások esetén), másrészt kiegészítő információkat adnak a közterületi tömbökhöz.

Külterület esetén hasonlít a kataszteri átnézeti térképre, földrészlet határok és helyrajzi számok nélkül.

Zártkert fekvésnél a tömbadat tulajdonképpen megadja az úthálózatot:…

A közterület tömbrekordok tartalmazzák az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának T-FELIRAT táblájából kinyert közterület elnevezéseket is.

A Lechner Tudásközpont által létrehozott és folyamatosan (az épületgeometria és tömbhatárok esetén negyedévente) frissítésre kerülő új adatbázisok között a cikkben említettek mellett július 1-től elérhetővé váltak a közlekedési hálózatok, a kulturális létesítmények, a névrajzi- és vízrajzi adatbázisok, valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép műszaki aranykorona értékkel kapcsolatos információi is. Ezen díjfizetés ellenében elérhető téradatok a Lechner Tudásközpont honlapján leírtak szerint igényelhetőek az ügyfélszolgálaton keresztül. További tájékoztatás, vagy egyedi adatszolgáltatási igény esetén az optimális megoldás érdekében információ, árajánlat a teradatszolgaltatas@lechnerkozpont.hu címen, vagy az egyes adatköröknél megadott kapcsolattartónál kérhető.”

Forrás:
Új téradatok az ingatlan-nyilvántartásból; Lechner Tudásközpont; 2023. szeptember 6.

Technika, tudomány, MI

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára az MI-stratégiáról

„Még közelebb kell vinni a mesterséges intelligencia lehetőségeinek bemutatását a hazai kis- és közepes vállalkozásokhoz, kézzelfogható példákon keresztül megmutatva nekik, mire hasznosíthatják a technológiát – egyebek mellett ezt is tervezi a szakmapolitika az MI Koalíció égisze alatt, mondja Szolnoki Szabolcs, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára. Az elmúlt hónapok technológiai fejlődésére reagálva pedig folyamatban van az MI Stratégia felülvizsgálata, amely egyúttal egy jelentős megújítás előkészítő szakasza is.

◼︎ Magyarország és a mesterséges intelligencia

– Európai szintű szabályozás készül a mesterséges intelligenciáról, az AI Act. Mekkora jelentőségét látja ennek, és miképpen hat ez Magyarországra, illetve az MI-vel kapcsolatos magyar tervekre, tevékenységekre?

– A mesterséges intelligencia akkora falat, hogy mindenképpen be kell kapcsolódni a nemzetközi tudományos, gazdasági és szabályozási vérkeringésbe, és az MI Koalíción keresztül ezt meg is tesszük. Igaz ez az AI Act-re is. A megszületését nem csak követjük, hanem rendszeresen részt veszünk a szövegezési munkákban is. A technológia szabályozása mindig kemény dió, hiszen a gyors fejlődése miatt a jogszabályalkotás mindig csak követni képes az eseményeket. Ennek a technológiának is megvannak a veszélyei, kockázatai, és ez ellen körbe kell bástyázni az állampolgárokat és az intézményeket. Vizsgáljuk, hogy az MI mit tehet értünk, mit tehet velünk együtt és mit tehet ellenünk. És ha ezeket tisztáztuk, akkor vehetjük elő a különféle MI-rendszereket, eszközöket, szoftvereket, és dönthetjük el, hogy miként szabályozzuk, miként engedjük meg neki, hogy beleavatkozzon az életünkbe. Ilyen oldalról fogja meg a kérdést az AI Act is. (A jogszabály lényegét lásd „Az AI Act dióhéjban” című keretben!)

Ha a spanyol vagy a belga elnökség alatt el is fogadja az EU a jogszabályt, azzal nekünk még nagyon sok dolgunk lesz. Ahogy a GDPR esetében is történt, el kell magyarázni a világnak, meg kell értetni és be kell tartani mindazokkal a szolgáltatókkal, amelyek Európában tevékenykednek vagy tevékenykedni akarnak. Ebben is aktív szerepet kívánunk vállalni.

– Érthető, sőt, üdvözlendő, hogy készül európai szabályozás a mesterséges intelligenciáról. De amíg Európa szabályoz, az Egyesült Államok és Kína rohamléptekkel halad előre, és mindenki a ChatGPT-t, a Bardot és társait használja. Nem áll fönn a veszélye annak, hogy Európa már megint lemarad a technológiai versenyben?

– Sokszor felmerül ez a kérdés, és én nagyon bízom abban, hogy ezek a felismerések már az európai döntéshozók fejében is megszülettek. Vannak erre jó példák más technológiai területeken is, például ahogy az amerikai DARPA mintájára létrehozták a DIANA programot. A kezdeményezések célja, hogy az érintett technológiai területek fejlesztését és alkalmazását úgy gyorsítsák fel, hogy Európa ne pusztán követője és elszenvedője legyen az informatika robbanásszerű fejlődésének. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumban ezzel kapcsolatban annyit tudunk tenni, hogy minden hazai és nemzetközi fórumon képviseljük azt az álláspontot, hogy bátran kell előre haladni – miközben azért mérsékeljük a kockázatokat is. Az MI kapcsán is megjelenik a reziliencia fogalma, amelyet leginkább az információbiztonságnál szoktak emlegetni, tehát hogy legyünk ellenállók a negatív hatásokkal szemben. Ha bizonyos áttörések nem is Európában következnek be, én bízom abban, hogy képesek leszünk gyorsan és bátran haladni a technológia alkalmazásában, miközben megóvjuk magunkat a kockázataitól.

– Igaz ez Magyarországra is?

– Igen. Csak rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk ebben a versenyben felzárkózni. Azt gondolom, minden eszközünk megvan arra, hogy ügyesek, gyorsak és hatékonyak legyünk. Magyarországon mind a piaci, mind az akadémiai szféra rendkívül felkészült, és folyamatosan követi a trendeket. A szaktárca oldaláról pedig mi igyekszünk nemcsak követni a trendeket, hanem előre is gondolkodni.

– Milyen módon teszik ezt?

– Szakpolitikai műhelyként nemcsak reflektálunk az eseményekre, hanem projekteket generálunk, üzleteket próbálunk tető alá hozni, népszerűsítjük és kézzelfoghatóvá tesszük a technológia-adaptáció előnyeit. Az MI-technológia alkalmazásának elterjedése része a vállalati digitalizációs törekvések támogatásának, ugyanúgy, ahogy az Ipar 4.0 átállás, amelynek érdekében az elmúlt években több kormányzati kezdeményezésű intézkedés és program is indult (Modern Vállalkozások Programja; Modern Mintaüzemek programja; illetve a kapcsolódó GINOP és GINOP Plusz pályázatok többmilliárdos kerettel). Ezek kiterjesztett folytatására az uniós források tárgyalása függvényében reményeink szerint mielőbb sor kerülhet. A Kormányzat kifejezett szándéka a múlt év végén elfogadott új Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS), illetve az előkészítés alatt lévő új Iparfejlesztési Stratégia alapján a kkv-szektor digitális fejlődésének további fokozása, az ipar 4.0 fejlesztések segítése. Ebben van segítségünkre a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft., amelynek a minisztérium a tulajdonosa és a szakmai felügyeletét is ellátjuk. Az NJNK működteti a 2018-ban létrehozott Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció) programirodáját is, így közvetlen kapcsolatban állunk és szorosan együttműködünk az MI hazai bevezetésében legfontosabb szerepet játszó szervezettel.

– Az MI Koalíció öt éves működésének ön szerint melyek voltak a legfontosabb eredményei?

– Számtalan dolgot lehetne említeni, annyira szerteágazó a tevékenysége. Már az óriási eredmény, hogy közel 400 tagot tudott magához vonzani a gazdaság és a tudomány minden területéről. Megalakultak és dolgozni kezdtek a különféle munkacsoportok, amelyek kutatással, az MI alkalmazásával, szabályozási kérdésekkel vagy éppen a nemzetközi kapcsolatok ápolásával foglalkoznak.

Kialakult az az intézményrendszer, amely a társadalom és a gazdaság minél szélesebb rétegeibe tudja eljuttatni majd az MI kínálta lehetőségeket és előnyöket. A SZTAKI vezetésével létrejött a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB), amely konzorciumként különféle MI-területeken végez kutatásokat. Ennek a tevékenységét segíti az MI Innovációs Központ, amely pedig a létrejövő MI-alkalmazások széles körű elterjesztéséért felelős. Több vidéki városban nyílt már akcelerátorközpont, ahol a kkv-k megismerkedhetnek az egyes MI alapú technológiákkal, de prototípusok megalkotására és tesztelésére is lehetőség nyílik, illetve kutatási erőforrások vonhatók be. Az akcelerátor programban már 150 vállalkozás felmérésére került sor, és ezek a cégek konkrét tanácsokat is kaptak a technológia adaptálására.

Az eredmények üzleti hasznosítása amúgy is kiemelt figyelmet kap. Fejlesztőket és potenciális felhasználókat hozunk össze egymással, hogy az olyan horizontális területeken, mint az energetika, a mezőgazdaság, a logisztika vagy a közlekedés, minél gyorsabban megjelenhessenek az új megoldások. A Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével a nemzetközi piacok felé is intenzíven nyitunk, és pályázunk közvetlen európai uniós forrásokra is.

Lényeges a társadalom bevonása is, az ismeretek bővítése. Az erre szolgáló kérdőívet, a „Mesterséges Intelligencia Kihívást” már 120 ezren töltötték ki, ennyien kerültek már tisztába az MI valós alapjaival, lehetőségeivel. Az utóbbi hónapok fejleményei alapján egyébként zajlik ennek a frissítése.

– Mi a helyzet a 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiával? Az beváltotta a reményeket?

– Az alapelvek továbbra is érvényesek maradtak, de a generatív MI robbanásszerű betörése és a területre irányuló figyelem miatt időszerű lett a felülvizsgálata és egy nagyobb körű frissítése. A stratégiai irányelvekhez kevésbé kell hozzányúlni, de az intézkedési és akciótervet újra kell gondolni és meghatározni, hogy az egyes intézményeknek milyen ütemezésben milyen feladatai vannak annak érdekében, hogy a kívánt célokat, eredményeket elérjük. Reményeink szerint ezt a munkát még az idén el tudjuk végezni, és 2024 első hónapjaiban megjelenhet az új stratégia.

– Az MI Koalíció az öt éves működése során a szakmai közvéleményen túl nem tett szert igazán széles ismertségre, a tevékenysége nem vert nagy hullámokat. Gond ez, és ha igen, terveznek-e változtatni rajta?

– A koalíció szakpolitikai műhelyként és az érdekelt felek közötti kapcsolatépítési platformként jött létre, és ebben számos pozitív eredményt ért el, ahogy említettem is. A jövőben szeretnénk az ügynökségi szerepet erősíteni, ami a tanácsadási tevékenység fokozását jelenti. Része ennek, hogy felhívjuk a figyelmet az uniós és hazai pályázati, finanszírozási lehetőségekre és segítséget nyújtunk a pályázatokban. De igyekszünk minél több olyan rendezvényt, workshopot tartani, ahol a lehető legkézzelfoghatóbb módon akarjuk megmutatni, miben segíthet ma egy magyar vállalkozásnak a mesterséges intelligencia, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Konkrétumokat akarunk mutatni akár egy fogászati rendelőnek, akár egy fodrászatnak, hogy a magyar kkv-k is láthassák, hogyan fordíthatják előnyükre a technológiát. Több országos lefedettségű program is előkészítés alatt áll, és bízom benne, hogy hamarosan hivatalosan is bejelenthetjük és elindíthatjuk ezeket.

– Szóba került már a generatív mesterséges intelligencia, amely idén mindenki figyelmét ráirányította az MI-re. Mennyire fontos, hogy legyen magyar nagy nyelvi modell, hiszen már több ilyennek a fejlesztése is zajlik, és hogyan lehet ezt a legjobban hasznosítani?

– Mindenképpen lényeges, hogy szülessenek olyan nagy nyelvi modellek, amelyeket magyar nyelvű tartalmakon tanítottak be, hiszen a kérdésekre adott válaszai is a tanultakon alapulnak majd. Másrészt szuverenitási kérdés is, hogy legyen saját mesterséges intelligenciánk, amelynek tanítása és elérhetősége a saját fennhatóságunk alatt van. Még jobb, ha nem egy, hanem több nyelvi modell születik, amelyek megmérkőzhetnek egymással, de ez persze erőforrások kérdése is.

– A mesterséges intelligencia kapcsán mindig felmerül a munkaerő kérdése is. Elveszi a munkahelyeket, mennyit vesz el, kiét veszi el, mennyit teremt, és így tovább. Mit gondol erről?

– Ez valóban igen izgalmas vetülete a mesterséges intelligenciának, és szerintem számos meglepetéssel kecsegtet. A korábbi technológiai forradalmak nyomán sokan azt gondolhatták, hogy először az alacsony képzettségűek és végzettségűek munkáját fogja veszélyeztetni. Mostanra azért már jól látszik, hogy a kreatív munkát, az adatok szintetizálását végző dolgozóknak is szembe kell nézniük a kihívásokkal. Az egyik kedvenc mondásom szerint ne a mesterséges intelligenciától féltsd az állásodat, hanem attól az embertől, aki tudja használni a mesterséges intelligenciát. Tehát nekünk az az egyik kiemelt feladatunk, mondhatni küldetésünk, hogy minél szélesebb körben elősegítsük az MI használatát, ezzel növelve az egyes emberek, a vállalatok és a gazdaság egészének versenyképességét.

Az AI Act dióhéjban

A készülőben lévő európai uniós jogszabály, az AI Act a mesterséges intelligencia használatából fakadó kockázatokat igyekszik mérsékelni, azzal a céllal, hogy az Unióban alkalmazott MI-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, elfogultságtól mentesek és visszakövethetőek legyenek. Az MI-rendszereket kockázataik alapján négy kategóriába sorolja, és annak megfelelően ró kötelezettségeket a szolgáltatókra és a felhasználókra. A négy szint a következő:

Alacsony vagy minimális kockázatú MI-rendszerek Az AI Act ezen rendszerekre nem ír elő speciális szabályozást, ezek korlátozás nélkül fejleszthetők és használhatók az EU-n belül. A tervezet ugyanakkor ösztönzi az önkéntesen alkalmazható magatartási kódexek kidolgozását ezekre a rendszerekre is. Ilyennek minősül például: spamszűrők, számítógépes játékokban levő MI-megoldások.

Mérsékelt kockázatú MI-rendszerek Az AI Act ezen rendszerekre elsősorban tájékoztatási kötelezettségeket ír elő (azaz az ilyen rendszereket használóknak tudniuk kell, hogy mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás van a háttérben). Ilyennek minősülnek például a chatbotok, érzelemfelismerő rendszerek, illetve MI-alapú kép-, hang- és videómanipuláló programok.

Magas kockázatú AI rendszerek Ilyen rendszerek például a fogyasztók hitelképességét vizsgáló rendszerek, az egészségügyi diagnosztikai rendszerek, a HR döntéstámogató rendszerek, a biometrikus azonosítást szolgáló rendszerek, közigazgatásban vagy igazságszolgáltatásban használt rendszerek. Az AI Act alapján ezen rendszerek alkalmazása feltételekhez kötött:
– forgalomba helyezés/éles alkalmazás előtt előzetes megfelelőségi vizsgálatot kell végeznie a szolgáltatónak,
– ennek során regisztrálni kell a rendszert egy uniós szintű nyilvántartásba,
– magának a rendszernek számos technikai és jogi követelménynek meg kell felelnie (kockázatkezelés, átláthatóság, emberi felülvizsgálat beépítése a döntési folyamatba, informatikai biztonsági előírások, stb.)
– az Unión kívülről az Unió területére szolgáltató vállalkozásnak uniós kapcsolattartót kell kijelölnie, és nyilatkoznia kell, hogy aláveti magát az uniós szabályozásnak.

Elfogadhatatlan mértékű kockázattal bíró AI rendszerek Az AI Act tiltja ezen rendszerek alkalmazását. Ilyenek például a valós idejű, távoli biometrikus azonosításra szolgáló rendszerek, a hátrányos helyzetű csoportok (például mentális betegségben szenvedők) kihasználására alkalmas rendszerek stb.

Szolnoki Szabolcs

2023 február óta technológiáért felelős helyettes államtitkár, emellett a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, és a Neumann János Egyetem kutatási munkatársa. 2017-2021 között Izraelben teljesített külszolgálatot tudományos és technológiai ügyekért felelős szakdiplomataként. Dolgozott az EuroAtlantic cégcsoport innovációs és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettesként, és állami vállalatoknál, köztük a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál, és az Express Innovation Agency-nél startup és kutatás-fejlesztési projektek hasznosítását támogató vezetőként. A Budapest Smart vállalkozásfejlesztési program koncepciójának társszerzője, első vezetője. Több IT-fókuszú projekt kezdeményezője, kiemelten követi a kiberbiztonság technológiai, piaci és geopolitikai trendjeit. Szakmai karrierje kezdetén szociál- és foglalkoztatáspolitikai területen támogatta a minisztériumi és parlamenti munkát.”

Forrás:
„Csak rajtunk múlik, mennyire tudunk felzárkózni”; IT Business; 2023. szeptember 7.
Lásd még:
mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA); eGov Hírlevél

Nagyon súlyos adatvédelmi problémák derültek ki a gépkocsiknál (szinte minden nagy autógyártó esetében)

„Megbuktak az autógyártók az adatvédelmi vizsgán. Egy új, a Mozilla Foundation által végzett tanulmány szerint a legtöbb nagy gyártó elismeri, hogy eladhatja a használó személyes adatait, és a felük azt is bevallja, hogy bírósági végzés nélkül is megosztja azokat a kormánnyal vagy a bűnüldöző szervekkel.

Az autókban található érzékelők elterjedése (a telematikától a teljesen digitalizált vezérlőkonzolokig) hatalmas adatgyűjtő központokká tette azokat. A járművezetők azonban alig vagy egyáltalán nem rendelkezhet a járműveik által gyűjtött személyes adatokról, állapították meg a Mozilla Foundation nonprofit szervezet kutatói a legújabb „Privacy Not Included” („Nincs hozzá adatvédelem”) című felmérésükben A biztonsági szabványok is homályosak, ami nagy aggodalomra ad okot, mivel az autógyártók már többször bizonyították, hogy nem védettek a hackertámadások ellen.

„Úgy tűnik, hogy az autók az »adatvédelmi radar« alatt repülnek. Nagyon remélem, hogy segíthetünk ezen, mert a helyzet nem jó”, mondta Jen Caltrider, a tanulmány kutatásvezetője. „Az autókban mikrofonok vannak, és az emberek mindenféle érzékeny beszélgetést folytatnak az utastérben. Az autókban befelé és kifelé néző kamerák is vannak. Hacsak nem választanak használt, a digitalizálás előtti modellt, az autóvásárlóknak nincs sok lehetőségük”, mondta Caltrider.

A Mozilla által 2017 óta vizsgált több mint egy tucat termékkategória – többek között fitneszeszközök, reproduktív egészségügyi alkalmazások, intelligens hangszórók és más csatlakoztatott háztartási készülékek – közül az autók kapták a legrosszabb pontszámot az adatvédelem terén.

Az autómárkák közül, amelyeket az Európában és Észak-Amerikában való népszerűségük alapján választottak ki, és adatvédelmi tájékoztatóikat megvizsgálták, egy sem felelt meg a Mozilla minimális adatvédelmi előírásainak, amely nyílt forráskódú, közérdekű technológiákat támogat, és a Firefox böngészőt tartja fenn. Ezzel szemben a nonprofit szervezet által idén vizsgált mentális egészségügyi alkalmazások 37%-a megfelelt.

Tizenkilenc autógyártó azt mondja, hogy eladhatja a személyes adatokat, derül ki a közleményeikből. A fele „kérésre”, (Nem bírósági végzésre!) megosztja az adatokat a kormányzattal vagy a bűnüldöző szervekkel. Csak a Renault és a Dacia, amelyeket Észak-Amerikában nem értékesítenek, kínálja fel a járművezetőknek az adatok törlésének lehetőségét.

„Az autók többsége egyre inkább lehallgató helyiség kerekeken”, mondta Albert Fox Cahn, a Harvard Carr Center for Human Rights Policy technológiai és emberi jogi munkatársa. „Az elektronika, amelynek beszereléséért a sofőrök egyre több pénzt fizetnek, egyre több adatot gyűjt róluk és utasaikról. Van valami egyedülállóan invazív abban, hogy az ember autójának magánéletét egy vállalati megfigyelési térré alakítják át”, tette hozzá.

Az Egyesült Államokban értékesített személygépkocsik és könnyű teherautók többségének gyártóit képviselő kereskedelmi csoport, az Alliance for Automotive Innovation (Szövetség az autóipari innovációért) vitatta ezt a jellemzést. Az amerikai képviselőház és szenátus vezetőségének kedden küldött levelében azt írta, hogy támogatja „a fogyasztók magánéletének védelmét”. Ugyanakkor szövetségi adatvédelmi törvényt követelt, mondván, hogy „az állami adatvédelmi törvények sokasága zavart kelt a fogyasztók körében az adatvédelmi jogokkal kapcsolatban, és szükségtelenül megnehezíti az előírások betartását”. Egy ilyen törvény hiánya lehetővé teszi, hogy a csatlakoztatott eszközök és okostelefonok adatokat gyűjtsenek a személyre szabott reklámok és egyéb marketingcélokra, miközben megnövelik az esélyét annak, hogy a kiberbiztonsági „esemény” miatt tömeges adatlopás történjen.

Az Associated Press megkérdezte a Szövetséget, amely eddig ellenállt az autótulajdonosok és a független szervizek számára a fedélzeti adatokhoz való hozzáférést biztosító törekvéseknek, hogy támogatja-e, hogy az autóvásárlók automatikusan lemondhassanak az adatgyűjtésről, és lehetőséget kapjanak az összegyűjtött adatok törlésére. A szóvivő elmondta, hogy a csoportnak „biztonsági aggályai vannak” azzal kapcsolatban, hogy a vásárlók teljesen lemondhassanak a szolgáltatásról, de támogatja, hogy nagyobb befolyást biztosítsanak számukra abban, hogy az adatokat hogyan használják fel a marketingben és harmadik felek.

A Pew Research 2020-as felmérésében az amerikaiak 52%-a mondta azt, hogy azért nem használ egy terméket vagy szolgáltatást, mert aggódik a róluk gyűjtött személyes adatok mennyisége miatt.

Ami a biztonságot illeti, a Mozilla minimális szabványai közé tartozik az összes személyes adat titkosítása egy autóban. A kutatók szerint a legtöbb autómárka figyelmen kívül hagyta az emailben küldött kérdéseiket, és azok, amelyek válaszoltak, részleges, nem kielégítő válaszokat adtak.

A Nissan meglepte a kutatókat azzal, hogy mennyire őszintén és részletesen taglalja az adatgyűjtést az adatvédelmi tájékoztatójában, ami szöges ellentétben áll az olyan nagy technológiai vállalatokkal, mint a Facebook vagy a Google. Az összegyűjtött „érzékeny személyes adatok” közé tartozik a jogosítvány száma, a bevándorlási státusz, a faji hovatartozás, a szexuális irányultság és az egészségügyi diagnózisok. Továbbá a Nissan azt állítja, hogy az adatokból levont „következtetéseket” megoszthatja, hogy olyan profilokat hozzon létre, amelyek „tükrözik a fogyasztó preferenciáit, jellemzőit, pszichológiai tendenciáit, hajlamait, viselkedését, attitűdjeit, intelligenciáját, képességeit és adottságait”. Egyike volt annak a hat autógyártó cégnek, amelyek azt mondták, hogy „genetikai információkat” vagy “genetikai jellemzőket” gyűjthetnek, állapították meg a kutatók. Még azt is bevallották, hogy „szexuális aktivitásra” vonatkozó információkat gyűjtöttek – de nem magyarázták meg, hogyan.

A Tesla magas pontszámot ért el a Mozilla „hátborzongató” indexén. Ha egy tulajdonos lemond az adatgyűjtésről, a Tesla adatvédelmi tájékoztatója szerint „a vállalat nem biztos, hogy valós időben tudja értesíteni a járművezetőket olyan problémákról, amelyek csökkentett funkcionalitáshoz, súlyos károkhoz vagy működésképtelenséghez” vezethetnek.

A Mozilla kutatója az Európai Unió GDPR-ének és a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvénynek tulajdonította, hogy az autógyártókat a meglévő adatgyűjtési információk közlésére kényszerültek. Szerintük ez egy kezdet:megnöveli a fogyasztók tudatosságát, ahogyan az a 2010-es években történt, amikor a fogyasztói reakció késztette a tévégyártókat, hogy több alternatívát kínáljanak a megfigyelésre kihasználható internetes kijelzők esetében. (Ez volt az a botrány, amikor meghackeltek egy kamerával szerelt, Skype-ra felkészített okostévét. Emiatt van, hogy ma ezek a kamerák alapértelmezésben le vannak tiltva, és csak 2-3-szori visszakérdezésre lehet beüzemelni azokat. – A szerk.)

A Mozilla-tanulmányban vizsgált autómárkák
Acura, BMW, Buick, Cadillac, Chevrolet, Chrysler, Dacia, Dodge, Fiat, Ford, GMC, Honda, Hyundai, Jeep, Kia, Lexus, Lincoln, Mercedes, Nissan, Renault, Subaru, Tesla, Toyota, Volkswagen
(A tanulmány láthatóan nem fektetett hangsúlyt az autóipari tulajdonviszonyokra. – A szerk.)”

Forrás:
Adattolvajok az autók; IT Business; 2023. szeptember 7.
Lásd még:
It’s Official: Cars Are the Worst Product Category We Have Ever Reviewed for Privacy; Jen Caltrider, Misha Rykov, Zoë MacDonald; Mozilla Foundation; 2023. szeptember 6.
Connected cars are a “privacy nightmare,” Mozilla Foundation says; Jonathan M. Gitlin; Ars Technica; 2023. szeptember 6.

Korhatárhoz kötné a generatív mesterségesintelligencia-rendszerek használatát az UNESCO

„Egy amerikai törvény szerint a ChatGPT-t már csak tizenhárom év felettiek használhatják. Ezúttal az ENSZ is lépne.

Felszólította csütörtökön a kormányokat az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), hogy haladéktalanul alkossanak iskolai szabályokat a mesterséges intelligencia eszközeinek, például a ChatGPT chatbotnak az alkalmazására, köztük korlátozást a legfiatalabbak számára.

A közzétett útmutatóban az UNESCO úgy ítélte meg, hogy a hatóságok nincsenek felkészülve a mesterséges intelligencia iskolai alkalmazásával kapcsolatos etikai problémák kezelésére. A nevelésügyi szervezet az útmutató szerint azt javasolja, hogy kössék legalább 13 éves korhatárhoz a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását.

Egy amerikai törvény szerint a ChatGPT-t már csak tizenhárom év felettiek használhatják.

Az iskolákban a tanárok ilyen eszközökkel történő helyettesítése befolyással lehet a gyermekek érzelmi jólétére, és védtelenné teheti őket a manipulálással szemben – figyelmeztetett a párizsi székhelyű ENSZ-szervezet. Az UNESCO főigazgatója, a francia Audrey Azouley egy közlemény szerint rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia kiváló lehetőség lehet az emberiség számára, de károkat is okozhat. Az oktatásban nem szabad bevezetni kormányzati szabályozás nélkül – hangsúlyozta a főigazgató.

A generatív mesterséges intelligencia programjai megsokasodtak azóta, hogy 2022-ban az OpenAI kaliforniai startup cég által kidolgozott ChatGPT bebizonyította: néhány tömören megfogalmazott kérdés alapján esszék, versek és összefüggő beszélgetések generálására képes. A technológia sikere miatt felmerült az aggály, hogy új formái alakulhatnak ki az iskolai, egyetemi plagizálásnak, illetve egyenesen a csalásnak, viszont van létjogosultsága a tágabban vett oktatás területén.

Az UNESCO ajánlásában rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia eszközei segíthetik a diákokat a tanulás megkönnyítésében, például feliratok gyártásában, de a kormányoknak szabályozniuk kell az alkalmazást.”

Forrás:
Korhatárossá tenné a mesterséges intelligenciát az UNESCO; Világgazdaság / MTI; 2023. szeptember 7.
Szerkesztői megjegyzés:
Célszerű az eredeti jelentést is megismerni:
UNESCO: Governments must quickly regulate Generative AI in schools; UNESCO; 2023. szeptember 7.
Guidance for generative AI in education and research; UNESCO; 2023

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitalizálódik a Magyar Honvédség

„Az első, már digitálisnak nevezhető háborút még 1991-ben, Irak és Kuvait területén vívták, a TV-közvetítéseknek köszönhetően a háztartásokba is beköltözött a számítógépekkel irányított hadművelet. Azóta eltelt közel 22 év, és a fejlődés bizony viharos sebességű a Magyar Honvédségnél is. Erről beszélgettünk dr. Porkoláb Imre dandártábornokkal, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosával.

◼︎ Digitalizálódik a Magyar Honvédség

A már hét éve folyó Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program gerincét a digitalizáció adja. Az elmúlt 30 esztendő legátfogóbb védelmi fejlesztési programjának gyakorlatilag minden eleme, eszköze, beszerzése számítógépekkel, érzékelőkkel, adatkommunikációs rendszerekkel zsúfolt. Egy igazán 21. századi haderő kezd lassan kialakulni a szemünk előtt.

Az „átfogó” jelző nem túlzás, hiszen a légierőtől a mélybe merülő búvárokig minden fegyvernemnek és szakterületnek tartogat valamit a program. Az egyik alapvető cél éppen a különböző területen dolgozó katonák, a harcjárművek, a felderítő feladatú drónok, az önjáró tüzérségi eszközök a légvédelem összekötése – azaz gyakorlatilag mindenki láthat és tudhat majd mindent, amit tudnia kell feladata eredményes elvégzéséhez. A szomszédunkban dúló ukrajnai háború egyik legfontosabb tapasztalata éppen ennek a „hadszíntéri internetnek” a fontossága: az eredményes műveletek alapvető feltételévé vált a valós idejű információszerzés, -megosztás és -feldolgozás. Ehhez pedig fejlett informatikai eszközökre van szükség, mind a katonáknál, mind a parancsnokságokon.

– Hogyan képzeljenek el a civil olvasók egy, a „Digitális Katona Programban” felszerelt, magyar katonát?

– A jövő a gép és az ember szimbiózisának irányába mutat, a katonákat már ebben kell szocializálni. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a jövőbeni képzésben és toborzásban is megjelenjen az innováció és a high-tech gondolkodásmód. A haderő létszámának növelése mellett annak minősége is nagyon fontos, hiszen a digitális technológiát olyan katonákkal kell majd üzemeltetni, akik képesek lesznek ezeket hosszú távon alkalmazni és fenntartani.

A Magyar Honvédségben zajló digitális transzformáció kapcsán kiemelendő tehát a digitális katona program. A közeljövőben egyre több olyan megoldással is fogunk találkozni, ahol a katonák autonóm eszközökkel közösen hajtanak végre feladatokat. A mi célkitűzésünk pedig az, hogy a katona–gép együttműködést szinkronizáljuk, illetve támogassuk a digitális technológiákhoz köthető logisztikai feladatokat.

A digitális katona programon belül azonban az is nagyon lényeges, hogy a katonákkal kezdjük, az ő egyéni felszerelésükre, fegyverzetükre, híradó rendszerekre és kommunikációs eszközök fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. De ami talán a legfontosabb, hogy nem csak az eszközök és a felszerelés számít, hanem az is, hogy a katona kognitív képességeit hogyan lehet a kor színvonalára fejleszteni, hiszen a háborúk egyre gyorsuló ütemben fejlődő digitalizáció közepette zajlanak.

– Mennyire került előtérbe a kibervédelem, a digitális reziliencia a Honvédségen belül?

– A Honvédelmi Minisztérium innovációs stratégiájának három fókuszterületének egyike a felforgató technológia, ezen belül is kiemelt figyelmet fordítunk a kiber-, űr- és adatalapú rendszerek integrálására a haderőbe. Általánosságban elmondható, hogy a kibervédelem és a digitális reziliencia kiemelten fontos terület lett a modern katonai erőknél, beleértve a Magyar Honvédséget is. A kiberfenyegetések erősödése miatt a katonai szervezeteknek lépést kell tartaniuk az információs technológia fejlődésével, és védelemmel kell ellátniuk digitális infrastruktúrájukat.

Kiemelkedő jelentősége van a kibervédelmi fejlesztéseinknek is, hiszen az autonóm eszközök és a beszerzett high-tech platformok közötti interoperabilitás megteremtése elengedhetetlen. A jövő hadviselésében a decentralizált végrehajtáson alapuló rendszerek kiemelkedő szerepet fognak játszani, amire példát éppen az ukrajnai háború ad.

A digitális reziliencia megteremtése kapcsán az ágazati és kormányzati szereplőkkel együtt arra törekszünk, hogy a katonai rendszerek és infrastruktúrák ellenállóak legyenek a kibertámadásokkal és zavarokkal szemben, és képesek legyenek gyorsan helyreállni a támadások után. Ennek érdekében a közelmúltban csatlakoztunk a Kibervédelmi Klaszterhez is.

– Milyen technológiák (XR, AR stb.) bevonásával modernizálható akár a katonák, akár a kisalegységek vagy magasabb egységek kiképzése, műveleti képessége?

– Jövőálló hadsereget kell építeni. Még 2016-ban született meg a döntés arról, hogy a Magyar Honvédség komolyabban elkezd foglalkozni a haderő modernizációjával. Az újonnan beszerzett technikai eszközök rendszeresítése hatalmas, minőségi változást hoz a Magyar Honvédség életében. A hadseregben digitális transzformáció megy végbe, amelynek végeredményeként high-tech, NATO-kompatibilis eszközökkel rendelkezik majd a haderő. Az eszközöket azonban nem elég beszerezni, a felmerülő igényeknek megfelelően fejlesztéseket kell kidolgozni. Ez jelenti az innovációt. A modernizációnak és az innovációnak kéz a kézben kell járnia. Egyre nagyobb szerepet kapnak az autonóm rendszerek, a precíziós csapásmérő rendszerek. Digitális területen az XR-technológia alkalmazása már nem a jövő a Magyar Honvédségen belül, az általunk fejlesztett VR-megoldások kiképzést támogató platformként nemcsak az egyéni hatékonyság és készségek fejlesztése miatt fontos, hanem az egyik legjobb eszköz egyben a kiképzés költségének csökkentésére is. Az MR mint döntéstámogató eszköz pedig jelentős szerepet tölt be a digitális katona képességeinek növelése terén. Ezen eszközök és eljárások az egyénen keresztül az adott egység műveleti képességére kiemelt hatással vannak.

– Előrelátás, befolyás és sebesség növelése – ehhez milyen új eszközökre, rendszerekre van szükség a Magyar Honvédségen belül? Mi az, ami már rendszerbe is állt?

– A stratégiai előrelátás érdekében a szimulációs képesség fejlesztésére van szükség. A hadijátékok digitalizált formába történő átültetésével nemcsak az új eszközök képességei válnak modellezhetővé, hanem a haderő képességfejlesztésének irányaira is válaszokat kaphatunk a különböző opciók tesztelésével.

A befolyás növelése érdekében a honvédelmi tárca létrehozta a Védelmi Innovációs Kutatóintézetet, amelynek feladata, hogy minél szélesebb körben felvegye a kapcsolatot a hazai és nemzetközi kutató és fejlesztő közösségekkel. A kettős hasznosítású termékek fejlesztése kiegészíti a már folyamatban lévő beszerzéseket, és egy egész nemzet tudásbázisát bemozgatva és a védelmi célú fejlesztésekre fókuszálva lehetőség nyílik arra, hogy a tárca célkitűzéseinek megfelelően egy tágabb védelmi innovációs kutatási ökoszisztéma támogassa a képességfejlesztéseket.

A sebesség növelése a kutatás fejlesztés szempontjából a gyors prototipizálást jelenti, amelynek egyik összetevője a már korábban említett civil fejlesztői közösség megszólítása és lehetőségek biztosítása a védelmi fejlesztési és védelmi ipari projektekhez történő bekapcsolódáshoz. Mindez azonban akkor lehet sikeres, ha gyorsított alkalmazásba vétellel tudjuk tesztelni az újonnan érkező eszközöket, és már a fejlesztés időszakában rendszeres kapcsolatot tartanak a végfelhasználók a fejlesztői közösségekkel.

A honvédelmi tárca abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Magyar Honvédségnél már jó ideje létezik a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó dedikált szervezeti elem. Tavaly azonban újabb szervezeti elemek, illetve háttérintézmények is megjelentek a minisztérium struktúrájában, így a beszerzés, a védelmi ipar és az innováció immár egyetlen vezető, a honvédelmi miniszter irányítása alatt összpontosul, aki egy összehangolt stratégia mentén tudja végrehajtani a haderő képességfejlesztését.

– Milyen lehetőséget jelenthet a magyar védelmi ipar számára, akár exportlehetőségek szintjén is a NATO DIANA projektje?

– A jövőben fontos szerephez juthat a 2022-ben megalakult NATO Észak-atlanti Védelmi Innovációt Ösztönző Mechanizmusa, a DIANA (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic). A szervezet igazgatótanácsa és nemzeti képviselői határozzák meg a stratégiáját. A DIANA teljesen újszerű látásmóddal közelíti meg az innovációt, a Londonban a közelmúltban megnyílt központ irányításával egy tucat akcelerátorközpont és több mint 100 teszt- és validációs központ segíti a kisvállalkozásokat abban, hogy ötleteiket minél hamarabb megvalósíthassák és rendszeresíthessék a NATO-nemzetek valamelyikében. Ezt a folyamatot pénzügyileg támogatja a szintén nemrégiben megalakult NATO Innovációs Alap.

A NATO DIANA június 19-én hirdette meg első kihívási programját. A program olyan fejlesztőknek szól, akik kettős – katonai és civil – felhasználású technológiai ötletekkel, megoldásokkal kívánnak válaszolni napjaink kritikus védelmi és biztonsági problémáira.

Az első kihívási programban három fő területre szűkítette le programját. Ezek: az energiareziliencia, a biztonságos információmegosztás és a szenzortechnológia, azaz az érzékelés és felderítés. Az idén meghirdetett pályázat voltaképpen egy NATO-szintű startup-verseny. Bárki részt vehet rajta, a DIANA által felkért bizottság választja ki területenként a tíz-tíz győztes pályázót, akik 100 000 euró támogatást kapnak, és igénybe vehetik a nemzeti tesztközpontokat a fejlesztések végrehajtásához. Itthon ez a központ a NATO által már akkreditált ZalaZONE. Az első kihívási programra való jelentkezés augusztus 25-én lezárult, de a későbbiekben további kiírások várhatók. Egyébként mind a NATO DIANA, mind pedig a NATO Innovációs Alap igazgatótanácsa szeptember közepén Budapesten ülésezik.

A nemzetközi beágyazottságot támogatja a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. (VIKI) is, segítséget nyújtva a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a NATO jelenlegi innovációs ökoszisztémájához való kapcsolódásban. Emellett az uniós források tekintetében az Európai Védelmi Alap (EDF) lehetőségeinek minél szélesebb körű felhasználását is lehetővé teszi a VIKI és segíti a hazai kis és közepes vállalkozásokat a források kihasználásában. Ennek keretében a regionális együttműködések egyik fontos katalizátora, és az általa felügyelt fókuszterületek vonatkozásában a hazai innovációs ökoszisztéma szereplők kapacitását építi.
A VIKI-nek tehát a védelmi célú fejlesztéseken túl kiemelkedő gazdaságélénkítő szerepe is van, mondta el a dandártábornok.”

Forrás:
Hálózatba kötött hadsereg; IT Business; 2023. szeptember. 6.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Államkincstár is csatlakozott a KiberPajzs projekthez

„A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Államkincstár is csatlakozott a KiberPajzs projekthez. Az MNB, a Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, az ORFK, az IM és az SzTFH közös oktatási és kommunikációs együttműködése a lakosság felkészítését tűzte ki célul a digitális pénzügyi bűnözők ellen, akik jellemzően a fogyasztók érzelmi manipulálásával, illetve megtévesztésével támadnak. A KiberPajzs projektben résztvevő intézmények a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze. A téma fontosságát jelzi, hogy a projekt tagjain túl nem csak az érintett pénzügyi szolgáltatók, hanem további piaci szereplők és szervezetek is figyelemfelhívó kampányokkal igyekeznek az ügyfelek digitális pénzügyi ismereteit fejleszteni.

A Magyar Nemzeti Bank aktív részvételével tavaly novemberben életre hívott KiperPajzs kibervédelmi edukációs és kommunikációs együttműködéshez a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Magyar Államkincstár (Kincstár) is csatlakozott, melyet sajtótájékoztató keretében jelentettek be az érintett szervezetek. Az eseményen a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány képviselői is tájékoztatást adtak a kiberbiztonság területén történt lepésekről, illetve a témával kapcsolatos kutatás eredményéről.

Az MNB részéről Patai Mihály köszöntötte az összefogás új tagjait. A jegybank alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy számos intézmény és a hazai pénzforgalom legnagyobb szereplői közösen dolgoznak azon, hogy a fogyasztók felismerjék és megértsék az elektronikus pénzforgalomhoz kötődő veszélyeket, és azokat megfelelően kezelni is tudják. Ennek érdekében megújították a közel egy éve indított kiberpajzs.hu honlapot, ahol komplett tudástárral, felhívásokkal, érdekes cikkekkel és egyszerű videós üzenetekkel mutatják be a főbb csalási formákat. Az alelnök bemutatta az MNB nyáron kiadott új ajánlását is, mely számos elvárást támaszt a hazai bankok felé a visszaélések sikeres megelőzése és visszaszorítása érdekében. Ilyenek például a banki visszaélésszűrő rendszerek fejlesztése, a fogyasztói figyelemfelhívó intézkedések és ügyfélvédelmi szabályok hangsúlyozása. Bejelentette továbbá, hogy az MNB kezdeményezésére – a GIRO Zrt.-vel együttműködve – egy központi visszaélésszűrő rendszer bevezetését is tervezik, amely valós időben szolgáltat olyan többlet információkat, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatók saját elemzéseiből nem deríthetők ki.

A Kormány minden eszközt megragad annak érdekében, hogy megvédje a családokat és a háztartásokat, ez alól a pénzügyi biztonság sem jelent kivételt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Túri Anikó. Az államtitkár hozzátette, hogy a digitalizáció térnyerésével együtt sajnálatosan a csalások és visszaélések száma is növekszik, így minden korábbinál fontosabbá vált a pénzügyi edukáció és a pénzügyi tudatosság fejlesztése, a fogyasztók védelme. Ezt a célt szolgálja a PÉNZ7 és ezt erősíti a KiberPajzs is, amelyhez immár a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is csatlakozik. A minisztérium célja, hogy az ismeretek bővítésén túlmutatóan felhívja a figyelmet, hogy bármilyen probléma esetén az azonnali cselekvés az egyik legfontosabb teendő, továbbá megerősítse a csalás vagy megtévesztés áldozatává válók segítését és megfelelő tájékoztatását – összegezte a GFM államtitkára.

A KiberPajzs együttműködésben a Bankszövetségen keresztül a kezdetektől részt vett a Magyar Államkincstár, a téma fontossága miatt most önálló résztvevőként is csatlakoztak. A Magyar Államkincstár piacvezető az értékpapír forgalmazásban, több mint 820 ezer ügyféllel. A Kincstár saját és partnerein keresztül értékesített állampapír-állománya meghaladja a 7000 milliárd forintot. Bugár Csaba, a Kincstár elnöke elmondta: Az a cél, hogy növeljék az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságát és az értékpapírszámlák védelmét. Kiemelte, hogy a Kincstár rendszerei biztonságosak, folyamatosan tesztelik és fejlesztik azokat. A bűnözők nem a Kincstár rendszereit célozzák, hanem az ügyfeleket és a sajnos az ügyfelek maguk adják meg adataikat a csalóknak.

Dr Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára prezentációja során kiemelte, hogy a kiberfenyegetés a mindennapokban olyan, mint az egészségünk terén a COVID volt; lerohanta az életünket és új szabályokat teremtett. A kibertér biztonsága a közös védekezés mellett egyéni óvatosságot és tudatos figyelmet követel meg. A védelem, a védőoltás a KiberPajzs. A KiberPajzs egy különleges program a virtuális immunrendszer megerősítésére. Az MNB adatai szerint 2023 első negyedévében a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélések összértéke meghaladta az 1,6 milliárd forintot, míg az elektronikus pénzforgalomhoz (elsősorban átutalásokhoz) kapcsolódó sikeres visszaélések értéke ennek közel a duplája, elérte az 3,1 milliárd forintot. Ugyanakkor ki kell hangsúlyoznunk, hogy Magyarországon a teljes pénzforgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések aránya, még ha ezek száma és értéke az első negyedévben tovább emelkedett, tette hozzá a Bankszövetség főtitkára.

„A kulcs te vagy!” címmel indult el az idén 15 éves Médiaunió Alapítvány kampánya, amely a kibertér veszélyeire és az online tudatosságra hívja fel a figyelmet. A magyar felhasználók 22%-a, azaz több mint ötöde vált már online csalás áldozatává – derül ki a Médiaunió IPSOS-szal együttműködésben készített kutatásából. „A kiberbűnözők legtöbbször közvetlenül a felhasználót akarják megtéveszteni, ezt pedig sajnos egyre kifinomultabb módszerekkel teszik, ezért választotta a Médiaunió idei kampánytémának az online adat- és pénzügyi védelmet” – mondta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője. A kutatás biztató eredménye, hogy az online csalás áldozatául esett felhasználók túlnyomó többsége (69,9%-a) tudta, kihez kell fordulnia segítségért. Ez pénzügyi csalások esetében a számlavezető bank. Akik még nem voltak áldozatok, azok között kétféle típust különböztetünk meg: a tudatos felhasználókat, és azokat, akiknek szerencséjük volt… „A kulcs te vagy!” kampány honlapja az ő kezükbe is hatékony eszközöket ad, amelyekkel magabiztosabban járhatnak el az online térben.

Az egyre intenzívebbé váló kiberfenyegetettséggel szemben fellépő intézmények, az érintett pénzügyi szolgáltatók és piaci szervezetek figyelemfelhívó kampányokkal igyekeznek az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságát fejleszteni szinte folyamatosan az év minden napján. A KiberPajzs projekt kiemelten figyel a fiatalkorúakra, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportokra (így az idősekre), de a fogyasztók mellett megelőző jellegű üzeneteket fogalmaz meg a kis- és középvállalati, illetve az egyéb céges ügyfelek felé is.”

Forrás:
Két újabb taggal bővül a KiberPajzs összefogás; Magyar Nemzeti Bank; 2023. szeptember 7.

Az Európai Unió első biztonság- és védelempolitikai űrstratégiájának következményei az uniós stratégiai autonómiára

„2022-ben az EU stratégiai iránytűje (EU Strategic Compass) stratégiai területként foglalta magában az űrkutatást, és célzott európai stratégia kidolgozására szólított fel. Időközben az Ukrajna elleni orosz invázió megerősítette a világűr kulcsfontosságú szerepét a védelem és a reziliencia szempontjából, ugyanakkor rávilágított az űrrendszerekkel kapcsolatos sebezhetőségekre is. Egy másik fontos momentum volt a SpaceX cég fejlesztése az újrahasználható rakétatechnológia terén (a Starship első orbitális repülési tesztje), amely kiemelte a hordozórakéta-szolgáltatók és a világűrhöz való hozzáférés fontosságát. A világűr egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró, kritikus infrastrukturális kérdés. Az egymással versengő geopolitikai érdekek között is egyre inkább vitatott aréna. E növekvő kihívások kezelése érdekében az Európai Bizottság és a főképviselő/alelnök 2023 márciusában előterjesztette első közös közleményét az európai biztonsági és védelmi űrstratégiáról.”

Forrás:
First EU space strategy for security and defence: What implications for EU strategic autonomy?; Zsolt G. Pataki, Andreas Samonig; EPRS | European Parliamentary Research Service, Policy Foresight Unit; 2023. augusztus (PDF)

Szakirodalom

A területfejlesztés helyzete és kihívásai

„A makrorégió meghatározó országává válhat Magyarország, ezt erősíti, hogy Budapest és ingázózónája a húsz legnépesebb funkcionális egység között van az EU-ban. A magyar településhálózatra összességében a stabilitás jellemző, ráadásul az elmúlt évtizedben nőtt a falvak népességvonzó és -megtartó ereje. Azokban a térségekben, amelyeknek a vonzereje erősödött, a gazdasági növekedéséből és demográfiai gyarapodásából fakadó új problémák jelentek meg. Az új helyzethez a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének is alkalmazkodnia kell, figyelembe véve az EU déli tagországainak tapasztalatait, továbbá szükséges az új típusú veszélyekre reagáló és a komplex térségi projektek számára elkülönített támogatási források biztosítása – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Gazdaságfejlesztési Üzletága által 2022 végén készített elemzésből.

Népességi és gazdasági súlya alapján, hazánk egyik meghatározó országa lehet a makrorégiónak (EU11, V4, Kárpát-medence). Ezt erősíti az a tény, hogy Budapest és ingázózónája a húsz legnépesebb funkcionális egység között van az EU-ban, egyedüliként a makrorégióból. Ám Magyarország, illetve Budapest szerepkörének egyértelmű erősödése 2014 után a kelet-közép-európai makroregionális térben megtorpant. Az elmúlt évtizedben megindult a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési együttműködések kialakítása, a térségi és településközi kapcsolatok szélesítése, ami az ország makroregionális szerepének erősödéséhez vezethet.

Hazánk társadalmi-gazdasági problémái és versenyképességi dimenziói meglehetősen állandósult területi mintázatot követnek. Az ország településhálózatában továbbra is kimagasló Budapest jelentősége, a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységeket és a minőségi termelési tényezőket tekintve további koncentrációs folyamatok érvényesülnek. Az ország térszerkezetét alakító közlekedési hálózat fővárosközpontú jellege szintén megmaradt, a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések csak kisebb mértékben tudtak hozzájárulni a centrum-periféria egyenlőtlenség oldásához.

A településhálózatra összességében stabilitás jellemző – csekély elmozdulások természetesen észlelhetők a településlépcső mentén.

Az átalakulás nyertesei a nagyobb (megyei jogú) városok, de beazonosítható előny a településhálózatban a járásszékhely státusz is. Továbbra is hiányzik az ellensúlyos nagyvárosi kör; a megyei jogú városok nagytérségi szinten nem váltak valódi pólusokká, tovagyűrűző hatásukat érdemes lenne erősíteni. A város-vidék és települések közötti kapcsolatok gyengék maradtak. A megyei jogú városok jellemzően önállóan, a vármegyéktől elkülönülve fejlesztenek. Egyedül talán Debrecen kivétel, ahol az elmúlt időszak fejlesztései vármegyehatáron átnyúló vonzáskörzetet hoztak létre.

A vidéki térségek népesség-eltartó képességének növelése és a területi különbségek mérséklődése

Az elmúlt években kétségtelen tény, hogy számos kormányzati intézkedés (így például a falusi CSOK bevezetése) növelte a falvak népességvonzó és -megtartó erejét a 2014-et megelőző időszakhoz képest. A vidéki települések hozzátettek az elmúlt évtized konjunktúrájához, amelynek dinamikáját két fontos tényező határozta meg: a térségi hatások (hogy a fejlett térségek, városok közelsége előnyt jelent) és a településméret (hogy a kis- és aprófalvak hátrányban vannak). Magyarországon azonban továbbra is erős a város-vidék megosztottság: a munkahelyeket alapvetően a városok teremtik elő, a falvak elsősorban lakófunkcióval bírnak – a közlekedési adottságok, az ingázási lehetőségek erősen befolyásolják a fejlődési kilátásokat. Mindeközben a térségi léptékű – és a gyakran lokálisan is jelentkező – egyenlőtlenségek hangsúlyosak maradtak.

A területi különbségek összességében mérséklődtek a gazdasági teljesítmény, a lakossági jövedelmek és – a gyorsforgalmi úthálózat bővítése nyomán – a nagytérségi léptékű elérhetőség javulása következtében. Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági fejlettség területi mintázata, a főváros-vidék megosztottság és a kelet-nyugati lejtő lényegében változatlan, kivételként néhány újraiparosodó vármegye és térség (Bács-Kiskun, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve az utóbbi években Debrecen) előrelépése emelhető ki.

Az elérhetőség és a mobilitás biztosítására számos előremutató fejlesztés történt. A gyorsforgalmi jellegű fejlesztések és az országos közúthálózat felújítása, fejlesztése alkották a kormány egyik legfontosabb programját 2014 és 2020 között. 2014 óta mintegy 525 kilométer gyorsforgalmi út épült az országban, illetve Esztergom és Baja (mindkét település 2022. május 1. napjával lett ismét megyei jogú város) kivételével valamennyi megyei jogú város elérhetővé vált, legalább részlegesen, négysávos főúton. Az országos közúthálózat hossza 2014 eleje és 2020 vége közt mintegy 600 kilométerrel növekedett, és a felújítások is számottevően javítottak a helyzeten. Ezzel szemben az önkormányzati utak esetében nem volt nagymértékű a javulás; az úthálózat jelentős mértékű fejlesztése szoros összefüggést mutat a hierarchikus szintekkel, az alacsonyabb rendű utaktól a magasabb rendű úthálózat felé haladva egyre jelentősebb fejlődés tapasztalható.

A vasúthálózat fejlesztése pályakorszerűsítések formájában valósult meg, elsősorban a fővonalakon és az elővárosi közlekedés terén. Az előrelépés összességében számottevő, de még mindig sok feladat adódik, elsősorban a kötöttpályás nagytérségi és szuburbán fejlesztésekben. Általánosságban elmondható, hogy 2014-et követően a (tömeg)közlekedést a környezetvédelem irányába történő elmozdulás jellemzi.

A területfejlesztést érő legfontosabb kihívások

Egy-egy térség a gazdasági növekedéséből és demográfiai gyarapodásából származó új problémákkal szembesül, ilyen a zsúfoltság, a közszolgáltatások hiányosságai (közlekedés, közmű, intézményi szolgáltatások) vagy a természeti környezet túlhasználata. Ezek a kihívások kiemelten jelentkeznek a fővárosi agglomerációban, de jelen vannak a Balaton térségében és a nagyobb vidéki centrumokban is.

Ezzel szemben az alacsony növekedési dinamikájú és elmaradott, leszakadó térségek problémái a kiürülés-elvándorlás, az infrastruktúra-ellátottság hiányai (különösen: közlekedési infrastruktúra), a közszolgáltatások színvonala, esetenként kapacitásfeleslege, a duális munkaerőpiac (tartós munkanélküliség/közmunkások magasabb száma, ezzel párhuzamosan a képzett munkaerő hiánya, szakemberhiány). Kisebb-nagyobb depressziós térségek minden gazdaságfejlesztési zónában jelen vannak, még a legdinamikusabban fejlődő centrumok közelében is találhatók kiürülő belső perifériák.

A fejlettségi lejtő alján az elmaradott térségek és települések helyzetén valamelyest lendített a közfoglalkoztatás, amely javította a foglalkoztatási helyzetet és időszakosan enyhítette a szegénységet, ugyanakkor körvonalazódik az iskolázottsági hátrányok és a szegénység koncentrált térbeli megjelenése, mélyülése és erőteljes újratermelődése is, melyben jelentős szerepet játszik a Covid-krízis (például a tanulási veszteségen keresztül) és az energiaválság is. Kérdés, hogy az elmúlt időszak általános konjunktúráját követő jelenlegi makrogazdasági környezetben milyen eredmények érhetők el reálisan a legelmaradottabb települések társadalmi felzárkózását célzó FETE-programmal.

A területfejlesztési eszközrendszer átalakulási irányai

Az EU déli tagországainak tapasztalatai alapján, a területfejlesztési intézményrendszer kiépítettségének, minőségének, cselekvési (jövőalakító) képességének kiemelt (és korábban kevésbé felismert) szerepe van egy-egy térség problémáinak kezelésében, legyen az a felzárkóztatás vagy a növekedés káros következményeinek kezelése.

A nemzeti fejlesztés rendszerének alakításakor a magyar sajátosságokhoz jól illeszkedő, a területi cselekvőképességet (önfejlesztő képességet) jelentősen megnövelő rendszert érdemes kialakítani, ami felkészül az EU-források akár jelentősebb csökkenésére is.

A területfejlesztési célok kijelölésekor szükséges figyelemmel lenni a 2010 utáni gazdasági növekedés által kiváltott, illetve felerősített területi különbségek csökkentésére. Továbbá a vidéki életmód vonzerejének növelése különösen hangsúlyos eleme lehetne a jövőbeni fejlesztéseknek.

Végül fontos megjegyezni, hogy a támogatási források jellemzően egy adott közigazgatási területre érkeznek, és azt minden szereplő próbálja a számára optimális módon felhasználni. Nincs vagy gyenge a területi átjárhatóság, amely komplex térségi projektek megvalósíthatóságának támogatásával, céltámogatások rendszerének kialakításával javítható lenne.”

Forrás:
A területfejlesztés helyzete és kihívásai; Kiss Ákos; Világgazdaság, Századvég blog; 2023. szeptember 9.
A szerző a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. gazdaságfejlesztési üzletágának vezetője.