Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság első stratégiai előrejelzési jelentése: A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása
Tárgyszavak: Európai Unió, geopolitika, koronavírus-járvány – helyreállítás, rezíliencia, stratégiai előrejelzés, szakpolitikai elemzés, szakpolitikai eszközök, zöld és digitális átmenet
Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész
Tárgyszavak: agilis szervezet, állam szerepe, cselekvőképes állam, koronavírus-járvány — közigazgatás, közigazgatás-tudomány, közigazgatás-tudomány története, küldetésorientált innovációs politika, New Public Management, rezíliencia, Új Közmenedzsment
Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese kíván lenni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter
Tárgyszavak: adatpolitika, Debrecen, Hajdú-Bihar megye, Jakab Roland, Kósa Lajos, Magyarország, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, Mesterséges Intelligencia (MI) — stratégia, Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK), Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü), Palkovics László, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Kormány 1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozata Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről
Tárgyszavak: adatpolitika, Magyarország, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, Mesterséges Intelligencia (MI) — stratégia, Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ, MI Nemzeti Laboratórium, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság első stratégiai előrejelzési jelentése: A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta első stratégiai előrejelzési jelentését, amely a felmerülő kihívások és lehetőségek azonosítása révén az Európai Unió stratégiai döntéseinek jobb irányítását célozza. A stratégiai előrejelzés nagyívű szakpolitikai kezdeményezések alapjául szolgál majd. Támogatni fogja a Bizottságot olyan időtálló szakpolitikák és jogszabályok kidolgozásában, amelyek az európai polgárok jelenlegi igényeihez és hosszú távú törekvéseihez egyaránt illeszkednek. A 2020. évi jelentés kifejti, miért indokolt az előrejelzés alkalmazása az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és bevezeti az EU rezilienciájára vonatkozó átfogó koncepciót.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A mostani, kihívásokkal teli időkben a politikai vezetőknek széles körben szét kell nézniük és messze előre kell tekinteniük. Ez a jelentés rámutat, hogy az erőteljes és tartós fellendülés kulcsa a reziliencia. Átalakulásra van szükség, amelyet fenntartható, méltányos és demokratikus módon kívánunk megvalósítani.”

Maros Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök a következőket mondta: „A világjárvány könyörtelenül felfedte sebezhető pontjainkat, ugyanakkor olyan lehetőségeket is elénk tárt, amelyek elszalasztását egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak. Megerősítette továbbá, hogy tényeken alapuló, időtálló és a rezilienciára összpontosító uniós szakpolitikákat kell kialakítanunk. Nem számíthatunk arra, hogy a jövő kevésbé lesz viharos – az új tendenciák és sokkhatások továbbra is befolyásolják életünket. Az első stratégiai előrejelzési jelentés ezért előkészíti a terepet egy reziliensebb Európa létrehozásához – amit nyitott stratégiai autonómiánk megerősítésével és egy igazságosabb, klímasemleges és digitálisan szuverén jövő kiépítésével érhetünk el.”

Az ambiciózus európai helyreállítási terv fényében a 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés négy szempont mentén vizsgálja az EU rezilienciáját: társadalmi-gazdasági, geopolitikai, zöld és digitális. A jelentés minden egyes dimenzió esetében azonosítja a koronavírus-válság által feltárt képességeket, sebezhetőségeket és lehetőségeket, amelyekkel közép- és hosszú távon foglalkozni kell.

A stratégiai előrejelzés beépítése az uniós szakpolitikai döntéshozatalba

A stratégiai előrejelzés elősegíti a szakpolitikák jobb kialakítását, az időtálló stratégiák kidolgozását, valamint a rövid távú intézkedések és a hosszú távú célkitűzések közötti összhang megteremtését. A Bizottság évek óta alkalmaz előrejelzéseket; most pedig azt kívánja elérni, hogy a bennük rejlő stratégiai értékek kiaknázása érdekében valamennyi szakpolitikai területbe beágyazódjanak. Az egyik első példa a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló közelmúltbeli közlemény, amely egy előretekintő tanulmánnyal járul hozzá az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítéséhez. Az előrejelzés gyakorlata a következők révén válik majd általános érvényűvé:

valamennyi jelentős szakpolitikai kezdeményezésre vonatkozóan szisztematikus előrejelzések készítése;

a szakpolitikai tervezéshez és a döntéshozatalhoz való hozzájárulás céljából előretekintő, az újonnan megjelenő tendenciákat és kihívásokat elemző éves stratégiai előrejelzési jelentések közzététele;

az előrejelzési képességek fejlesztésének támogatása az uniós intézményekben és a tagállami közigazgatásokban; valamint

az előrejelzéssel foglalkozó, együttműködésen alapuló és inkluzív közösség kialakítása az uniós és a nemzetközi intézmények, illetve partnerek bevonásával.

A reziliencia monitorozása

A 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés javaslatot tesz a reziliencia-eredménytáblák prototípusára, amely alapján a tagállamok és az egyéb fő érdekelt felek megkezdhetik a reziliencia monitorozásának legjobb módjáról szóló egyeztetést. Ezek a megbeszélések segíthetnek azonosítani és értékelni az uniós, illetve tagállami szinten mutatkozó erősségeket és gyengeségeket, tekintettel a kialakulóban lévő megatrendekre és a várható kihívásokra. Emellett segíthetnek a következő kérdés megválaszolásában: szakpolitikáink és helyreállítási stratégiánk révén valóban reziliensebbé tesszük-e az EU-t?

Következő lépések:

A 2020. évi és az utána következő stratégiai előrejelzési jelentések fontos információforrásként szolgálnak von der Leyen elnök számára az Unió helyzetéről szóló éves beszédéhez és a Bizottság számára munkaprogramja kialakításához. A jelentéseket az első többéves programozásról szóló, közelgő intézményközi tárgyalások során is figyelembe fogják venni.

Az átfogó stratégiai előrejelzési program felvázolja az uniós politikai prioritásokat és a bizottsági munkaprogramokban szereplő kulcsfontosságú kezdeményezéseket, valamint a fő horizontális kérdéseket: ilyen például az EU nyitott stratégiai autonómiája az új globális rend érdekében; a zöld munkahelyekben rejlő jövőbeli lehetőségek és a szükséges készségek; valamint a zöld és a digitális átmenet metszéspontjai a különféle szakpolitikai területeken.

Az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) 2020 novemberében sorra kerülő éves konferenciája lehetőséget kínál a jövő évi stratégiai előrejelzési jelentés témájának megvitatására és egy uniós szintű előrejelzési hálózat elindítására.

A Bizottság továbbá kilátásba helyezte közös előrejelzési referencia-forgatókönyvek kidolgozását, amelyek támpontot adnának a jövőbeli irányadó vitákhoz, biztosítanák a szakpolitikák közötti koherenciát, valamint egy közös, előretekintő keretbe foglalnák a szakpolitikai javaslatokat. Mindez az Európa jövőjéről szóló konferenciához is felhasználható.

További információk
Kérdések és válaszok: Az első éves stratégiai előrejelzési jelentés – A reziliensebb Európa felé
A stratégiai előrejelzésről szóló honlap
A 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés
A Bizottság koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről szóló weboldala”

Forrás:
A Bizottság közzéteszi első stratégiai előrejelzési jelentését: A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása; Európai Bizottság; 2020. szeptember 9.
European Strategy and Policy Analysis System

Hogyan befolyásolják a közszféra kapacitásai és képességei a járványellenes intézkedések sikerét? – I. rész

„A dokumentum amellett érvel, hogy a pandémia kezeléséhez a kormányoknak (a gyakran hiányzó) dinamikus képességekre és kapacitásokra van szükségük. Ide tartozik az alkalmazkodási és tanulási képesség; a közszolgáltatások és a polgárok igényeinek összehangolására való képesség; a rugalmas termelési rendszerek irányítására való képesség; valamint az adatok és a digitális platformok irányítására való képesség.

Az Oxford Review of Economic Policy hasábjain Mariana Mazucato és Rainer Kettel, a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója és munkatársa a COVID-19 járvány elleni intézkedések, valamint a járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslásának eredményességét vizsgálja azzal összefüggésben, hogy az adott ország közszférájának milyen kapacitásai és képességei voltak a járvány kitörése előtt. A több ország gyakorlatát elemző tanulmány rámutat arra, hogy mik voltak azok a kritikus kapacitások, amelyek hiánya nagymértékben rontotta az intézkedések hatékonyságát.

A COVID-19 világszerte masszív kihívást jelentett és jelent a kormányzatoknak, az egészségügy frontvonalának erősítésétől a polgárok jövedelem-kiesésének ellensúlyozásáig és a túlélésért küzdő vállalatok megsegítéséig. Nemzetközi szinten pedig korábban nem látott mértékben teszi szükségessé az együttműködést, a vakcináért folytatott versenytől a tesztelés és nyomonkövetés jó gyakorlatainak elsajátításáig. Az egyik fő tanulságot az jelentette, hogy az állam válságkezelő képessége nagymértékben múlik azon, hogy a megelőző időszakban milyen és mennyi befektetést eszközölt saját irányítási és cselekvési képességeibe. Egy ilyen méretű válság esetén különösen élesen mutatkozik meg, hogy vészhelyzetben az állam milyen gyorsan tudja megszervezni a szükséges választ és mozgósítani erőforrásait. A hatékony kormányzáshoz egyszerre van szükség az agilitást és a rezílienciát támogató kapacitásokra. Ezek gyakran nem csak a gyakorlatban hiányoznak, hanem még az elméleti megközelítésekben is. A közszféra kapacitásai azoknak a készségeknek, képességeknek és erőforrásoknak az összességét jelenti, amelyek a közszolgáltatások megfelelő színvonalú biztosításához szükségesek, a szakpolitikai tervezéstől a megvalósításig. Az az elmúlt évtizedekben uralkodó felfogás, miszerint az állam szerepe elsősorban és szinte kizárólag a piaci hibák kiigazítására irányul, valamint a vállalati szintű hatékonyság-mintáinak erőltetése a közintézményekre olyan elméleti alapot jelentettek, amely alapján nem lehet igazolni a közszféra értékteremtő képességébe való befektetést. Ezt a fajta gondolkodást elsősorban olyan divatos irányzatok erősítették, mint a közösségi döntések elmélete (public choice theory) vagy az új közigazgatási menedzsment (new public management, NPM), ami alapján – elsősorban az angolszász világban – a ’80-as évektől kezdve az volt az elvárás a közigazgatás felé, hogy nagyvállalati stratégiákat alkalmazva maximalizálja az értékteremtést a közszférában. Ennek jegyében vezettek be olyan – eredetileg profitmaximalizálási célú – hatékonysági mutatókat, aminek eredményeképpen például a brit közegészségügyi rendszerben (National Health Service, NHS) az állam inkább az egészségügyi szolgáltatások vásárlója, mint szolgáltatásnyújtója lett, nagymértékben növelve a külső szállítóknak való kiszolgáltatottságot. Ehhez kapcsolódott a közszolgáltatások kiszervezése vagy privatizációja is, az „ügynök-megbízó” megközelítés alapján, ahol a polgárok a választás eszközével tudják szankcionálni a nem megfelelő működést, más befolyásuk nincs rá, így a „profit” (illetve az ezzel egyenértékűnek tekintett értéktermelés) elszámoltathatósága a közszférában jóval gyengébben valósul meg, mint a versenyszférában. Külön problémát jelentett, hogy miközben a kiszervezés sikere döntő mértékben azon múlik, hogy az állam milyen jól tudja meghatározni a szolgáltatási feltételeket és követelményeket, éppen a korábbi kiszervezések és a saját képességekbe való befektetések hiánya miatt a hatékony és célravezető kiírásokhoz szükséges kapacitások is szűkültek, így az állam megrendelőként is egyre kevésbé volt hatékony.

Az NPM gyakorlata legtisztábban az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon és Ausztráliában terjedt el a nyolcvanas-kilencvenes években, de főbb elemei szerte a világon elterjedtek, miközben az ezzel kapcsolatos kétségek is egyre erősebben jelentkeztek (Új-Zéland például az elsők között szakított a szemlélettel), anélkül, hogy új elméleti keret kristályosodott volna ki. A COVID-19 előtti években már egyre erősödött a törekvés a kormányzatok részéről arra, hogy figyelmüket olyan nagy kihívásokra fordítsák, mint a klímaváltozás, a demográfiai kihívások vagy a jólét és egészség széleskörű biztosítása. A szakpolitikaformálók a figyelmüket egyre inkább nem csak a gazdasági növekedés mértékére fordították, hanem annak irányára is. A nagy kihívásokkal való megbirkózás szükségessé tette a közigazgatás és a magánszféra – új alapokon nyugvó – együttműködését a közfinanszírozott beruházásokban és az innovációban. A vita már nem azon folyt, hogy több vagy kevesebb állam legyen, hanem hogy más típusú államra van szükség: olyanra, amely képes elsődleges beruházóként is fellépni, új típusú növekedést generálni és megfelelő irányba terelni a magánszféra beruházásait is. Az állam és az üzleti élet újfajta együttműködése nem a győztesek, hanem jó irányba törekvők kiválasztásáról szól.
A COVID-19 felerősítette és gyorsította a kihívás-vezérelt politika iránti szükségletet. Alátámasztotta a veszélyhelyzetek sikeres kezeléshez szükséges közszférabeli kapacitások és készségek fontosságát, nem csak a az olyan társadalmi kihívások megválaszolásában, mint a közegészségügy megóvása, hanem annak a funkciónak a megerősítésében is, amelyben az állam már nem csak kijavítja a piaci tökéletlenségeket, hanem formálja is a piacot.

A közszféra felelősséget visel a társadalom hosszútávú stabilitásában és rezílienciájában, ellenálló és helyreállító képessének erősítésében. A járvány rávilágított arra, hogy melyek azok a szükséges kapacitások, amelyek kritikus fontosságúak a gazdaság és a társadalom újjáépítésében. Ezek

az adaptációs és tanulási kapacitások;

a közszolgáltatásoknak az állampolgári igényekhez való illesztéséhez szükséges kapacitás;

a „válságálló” (rezíliens) termelés irányításához szükséges kapacitás;

az adatok és digitális platformok irányításához szükséges kapacitások.

Az állami beavatkozás csak akkor lehet hatékony, ha megvannak a cselekvéshez, a hatékony válaszadáshoz szükséges kapacitások. A kormányzatnak ezért szükséges erősíteni magát olyan kritikus területeken, mint a termelési kapacitások, a beszerzési kapacitások, a valódi közérdeket szolgáló, szimbiotikus állami-magán együttműködés, valamint a digitális és adatgazdálkodási szakértelem. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ha ezek a képességek hiányoznak, akkor az állam a hatékony, célravezető kiszervezésre és feladatmeghatározásra sem alkalmas.

A COVID-19 hatásai a fentiek miatt is oszlanak meg egyenlőtlenül az országok között, annak függvényében, hogy milyen szinten álltak a felkészültségben, az előrejelzésekben és a gazdasági kormányzáshoz szükséges kormányzati kapacitásokkal. Az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság példája jól mutatja, mennyire sérülékeny a termelésük és a közegészségügyük, és milyen nehézséget jelent a termelés újra-felfuttatása, valamint a termelési láncok koordinálása az élelmiszerek, a gyógyszerek, a lélegeztetőgépek, a védőfelszerelések és a tesztkészletek piacán. Ezekben a gazdaságokban a járvány rámutatott a menedzseri szemléletből fakadó kiszervezés és más eljárások okozta károkra a közszférában. Más országok, mint Németország vagy Dél-Korea lényegesen nagyobb ellenálló- és megújulóképességet (rezílienciát) mutatott a termelésben és az egészségügyben egyaránt, köszönhetően a vállalati szféra tevékenységének koordinálásához szükséges kapacitásoknak, valamint a nagyrészt köztulajdonú egészségügyi rendszernek. Az impresszív tesztkapacitások például annak köszönhetők mindkét országban, hogy rendelkezésre álltak az állami laboratóriumok, valamint jelen voltak a biztonsági felszereléseket és kemikáliákat termelő iparágak. Délkelet-Ázsiában ezen felül támaszkodhattak a SARS-vírus elleni küzdelemben felhalmozott tapasztalatokra is, a fertőzések nyomonkövetésétől az utazási korlátozásokig és a szociális távolságtartásig. Németországban pedig az árvizekre és és az influenza járványokra fejlesztettek ki vészhelyzeti operatív terveket és kockázatelemzéseket már 2013 óta. De a feltörekvő gazdaságokban is találunk jó példákat. Indiában az országos szintű válasz kudarcnak tekinthető, de Kerala államban az egészségügyi rendszerbe korábban történt hosszútávú befektetéseknek és a sikeres állami-magán együttműködési modellnek köszönhetően eredményes választ adtak a válságra.

A COVID-válságra adott eltérő válaszok pályaívei – az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egyfelől, Németország, Új-Zéland, Vietnám vagy Dél-Korea másfelől – fontos tanulságokra mutatnak rá a jövőre nézve. A kihívás- vagy küldetésorientált megközelítés, erős közszférabeli problémamegoldó kapacitásokkal vezérelve nem a „top-down” döntéshozatal szinonimája, hanem hatékony interfészeket feltételez és teremt meg az innovátorokkal a társadalom egészében, újragondolva a szellemi tulajdonjogok rendszerét és az innovációs intelligencia megosztására irányuló kutatási-fejlesztési beruházásokat. Mindent összevetve, a korábbi évtizedek privatizációra, kiszervezésre és statikus hatékonyságra irányuló, célt tévesztett fókusza több kormányzat választási lehetőségeit és válaszadási kapacitásait is nagymértékben csökkentette, amikor a COVID-járvánnyal kellett szembenéznie. A sikeres válaszokat adók példája pedig azt mutatja, hogy a jövő válságaira való felkészülésben döntő szerepe van a közszféra alapvető kapacitásaiba történő beruházásoknak, beleértve a társadalom és a gazdaság más értékteremtőivel való interakciókat is, a valós közérdek jegyében.”

Forrás:
COVID-19 and public-sector capacity; Mariana Mazzucato, Rainer Kattel; Oxford Review of Economic Policy; https://doi.org/10.1093/oxrep/graa031; 2020. augusztus 29. (a tanulmány szabadon elérhető)
Lásd még
Korábbi cikkeink a szerzőktől: Mazzucato, Kattel
UCL Institute for Innovation and Public Purpose

Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese kíván lenni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter

„ Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese kíván lenni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter kedden a Debreceni Egyetemen (DE), ahol bemutatta az ország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiáját.

Palkovics László azt mondta, a stratégia, amelynek kidolgozásában a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) több mint 250 tagszervezete, ezernél több szakértővel vett részt, alapvetések, technológiai fókuszterületek, projektek kijelölésével fogalmazza meg, milyen tevékenység szükséges a megvalósításhoz.

A stratégia alapján fel kell készíteni a magyar társadalmat, a magyar gazdaságot arra, hogy ez a technológia jön, ez a technológia már itt van, próbáljuk meg alkalmazni – hangoztatta a miniszter.

A stratégia elemei közül kiemelte a részvételt az automata, önvezető járművek fejlesztésében. Szavai szerint Magyarország ezen a területen már sokat tett, tesztpálya épült, oktatási-kutatási programok indultak el, és kutató központot is létrehoztak.

Palkovics László „a mindennapi életünket könnyebbé tevő” területek közül kiemelte az ügyintézést, amikor a bejelentés helyszínén is közreműködő robothoz hasonló mesterséges intelligenciával működő gépekkel kerülünk elsődlegesen kapcsolatba például a posta, a kormányhivatal, vagy a bankok ügyfélszolgálatainál, de mesterséges intelligenciával szabályozzák például az öntözést az agrárium területén.

„Gyorsan közel kell hozni azt a technológiát az emberekhez” – mondta a miniszter megjegyezve, hogy a mesterséges intelligencia adatokra épül, meglévő adatokból hoz döntéseket, ezért az embereknek a jövőben nem csak pénztárcájuk, hanem „adattárcájuk” lesz, ami megkönnyíti az ügyintézést.

Palkovics László, aki Jakab Rolanddal, az MIK elnökével közös prezentáció keretében mutatta be a stratégia fontosabb elemeit, azt mondta, a mesterséges intelligencia 2030-ra 11-14 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon.

A Mesterséges Intelligencia Stratégia szervezeti hátteréről elmondta: Budapesten felállítják a kormányzati struktúrába illeszkedő Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (Navü), Debrecenben pedig az adatok elemzésével foglalkoznak, amihez újabb szuperszámítógépet telepítenek a Debreceni Egyetemre.

A kutatás-fejlesztés területéről kiemelte: már megalakult az MI Nemzeti Laboratóriuma, amelyen keresztül szeretnének a jövőben minél több világhírű kutatásba bekapcsolódni.

Palkovics László hozzátette: Magyarország elkötelezett a stratégia megvalósításában, csatlakozott a finnországi kezdeményezéshez és célul tűzte ki, hogy az ország lakosságának 10 százaléka, mintegy egymillió embernek legyen valamilyen szintű ismerete a mesterséges intelligenciáról, a lakosság egy százaléka, százezer ember pedig képzésben vegyen részt, tanfolyamok keretében szerezzen ismereteket az új technológiákról.

Jakab Roland a stratégia részleteit ismertetve jelezte: a debreceni bejelentéssel egy időben a világhálóra is felkerült Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, ami elérhető az ai-hungary.comweboldalon.

Kósa Lajos, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: az, hogy a kormány úgy döntött, hogy a magyar mesterséges intelligencia központ két városban, Budapesten és Debrecenben lesz, a cívisváros fellépett „a 21.század jövőbe vezető országútjára”.

„Az oktatás-kutatás megfelelő házigazdái leszünk” – tette hozzá a kormánypárti politikus.”

Forrás:
Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. szeptember 8.

Közigazgatás, politika

Kiemelt feladat az áttérés a körforgásos gazdaságra – ITM

„ A körforgásos gazdaságra áttérés kiemelt feladat, nemzetgazdasági szinten komoly kihívás – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Portfólió online konferenciáján szerdán.

Boros Anita a Sustainable World 2020 – Fenntartható Világ 2020 címmel megrendezett tanácskozáson rámutatott: a fenntarthatóság alapelveinek érvényesítését valamennyi szakpolitikai területen kiemelten kezelik, minden kormányzati intézkedési csomagban. Az elmúlt időszakban számos stratégiai dokumentum és akcióterv készült, amelyek nevükben is tartalmazzák azt a célkitűzést, hogy összekapcsolják az ökológiai és ökonómiai fenntarthatóságot.

Boros Anita az eddig elért eredmények közül kiemelte a Klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazott pontokat, ezek jelentősen meghatározzák az átállást a körforgásos gazdaságra, és a fenntarthatóságot. A hulladékgazdálkodásban elkezdődött július elsejétől az illegális hulladéklerakók felszámolása, a Tisztítsuk meg az országot! programban „olyanok helyett dolgozunk, akik megkerülik a hatóságot,( .) és ott rakják le a hulladékot, ahol tilos” – mondta, hozzátéve: ez több tízmilliárd forintba fog kerülni. Az ország megtisztítása önmagában nem elég, ezért egymásra épülő intézkedésrendszert dolgoztak ki az illegális lerakás megelőzésére. A javaslatuk a támogatáspolitikai eszközök bevezetése mellett tartalmazza a büntetőjogi és a közigazgatási szankciók szigorítását is – mondta. Szeretnék azt is elérni, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre minél több és jobb lehetőség legyen elérhető, ezért bővítik a szelektív hulladékgyűjtési pontok számát.

Emlékeztetett: 2021 július elsejétől betiltják az egyszer használatos műanyagtermékeket. A piac elmozdult a környezettudatosabb gyártás irányába: május óta 30 százalékkal nőtt azoknak a termékeknek a száma, amelyek kiváltják ezeket az eldobható termékeket, így a fültisztító pálcikákat,vagy műanyag poharakat-evőeszközöket. Kitért arra is, hogy a műanyagipari termék és technológiai váltás elősegítésére létrejött a Műanyagipari Klaszter. A PET, alumínium, és üveg visszaváltási és betétdíjas rendszer létrehozása lesz a következő lépés az államtitkár közlése szerint, ennek kialakítására elkészült a javaslat. A folyók védelmére példaként említette az első tiszai hulladékmentesítési projektet. Ezek szintén jelentős forrásokat igényelnek, több 100 millió forintot vonnak el például véderőművek építésétől. Nemzetközi diplomáciai megállapodással sikerült elérni, hogy elkezdődjön Ukrajnában közel 100 illegális lerakó felszámolása – sorolta. A megújuló energiatermelés ösztönzése érdekében a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek számát, így 2030-ig legalább 6 ezer Megawatt napelem termelő kapacitás üzembe állítása várható közlése szerint. Az új uniós költségvetési ciklusban fontos prioritás a fenntarthatósági és zöld szempontok érvényesülése, közel 50 milliárd euró uniós forrást szeretnének megszerezni erre – közölte.

ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) egyesület elnöke közölte: a 2018-ban létrehozott Körforgásos Gazdaság Platformhoz – ami a BCSDH, a Holland Nagykövetség és az ITM kezdeményezésére jött létre – már 61 tagvállalat csatlakozott, közel 140 üzleti megoldást dolgoztak ki. Közösen kell kitalálni, hogy miként lehet alkalmazni a körforgásos gazdaság elemeit a cégek működése során. A platformhoz tagságtól függetlenül bárki csatlakozhat – mondta. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) hazai szervezete, legújabb tagja a Magyar Nemzeti Bank.”

Forrás:
Kiemelt feladat az áttérés a körforgásos gazdaságra; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. szeptember 9.
Lásd még: Körforgásos Gazdaság Platform; Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)

A centralizációs törekvésektől a koronavírusig – az egészségügyről az egészség-gazdaságtani konferencián

„Koronavírusról, a háttérintézmények megerősítéséről, finanszírozási kérdésekről, valamint a barna TAJ-osok sorsáról is szó esett a koronavírus-járvány tükrében az IME egészségügyi szaklap egészség-gazdaságtani konferenciáján.

Komoly centralizációs törekvések olvashatóak ki azokból a kérdőívekből, a melyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma küldött ki mintegy 140 ezer orvosnak, egészségügyi dolgozónak és ágazati vezetőnek – emlékeztetett a szerdai konferencián elhangzó előadásában Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A szakmai szervezet álláspontja szerint az önálló járóbeteg-szakellátók függetlenséget meg kell őrizni, mert működésük költséghatékonyabb, mint a kórházak előszobájaként működő, integrált rendelőké. A rendelőintézetekben az ellátás szervezettebb, a várótermi várakozás kevesebb, az önkormányzatok pedig a fenntartásra fordított összeg 10-20 százalékával járulnak hozzá ezek működtetéséhez.

A centralizáló törekvések az elmúlt években sem segítették az egészségügy alkalmazkodóképességének növelését, ami viszont dr. Gaál Péter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnöke szerint a változás záloga. Az állami rendszerekben az információ megszerzése nehézkes, az innovációs készség csekély, pedig ez a kettő a kulcsa az ágazat ellenálló- és alkalmazkodóképességének. Bár nem kormányzati szándék, de a túlzott központosítás a magánbiztosítók előtt nyithat kaput, a gigaminisztériumba olvasztott, nem önállóan működő egészségügyi tárca, az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, az ÁNTSZ és az OEP többszöri átszabása ugyancsak a magánszektor térnyerését erősítették. A szakember szerint a centralizált rendszer is lehet működőképes abban az esetben, ha sikerül minden funkciót a megfelelő szinten kiépíteni.

A szervezeti átalakítások során szakembereket, tudást, ismeretanyagot veszítettek a háttérintézmények, amit vissza kell szerezni. Az ÁNTSZ mellett OEP szolgáltatásvásárlási funkcióinak megerősítése is szükséges – szögezte le Gaál Péter. Sinkó Eszter, a MEMT alelnöke mindehhez azt tette hozzá, a járvány felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van az önálló, egységes irányítás alá tartozó ÁNTSZ-re.

Szűkös mintavételi kapacitások, a laborok még bírják a tempót

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szervezeti megerősítésének szükségességéről nem, ellenben a koronavírusok családjáról, a SARS-CoV-2 lipidburkáról, a kórokozó eredetéről, a cseppfertőzés menetéről, a vírus okozta tünetekről hosszan számolt be előadásában Müller Cecília országos tisztifőorvos, és azt hangsúlyozta, a kockázati csoportokra a második hullámban is vigyázni kell. Jelezte, hogy a járvány reprodukciós rátája 2-3, ezért rendkívüli mértékben nő a fertőzöttek száma, a cél pedig az, hogy ezt az értéket egy alá szorítsuk. Ennek jegyében a fiatalokat arra kérte, hogy „tartsák féken a bulizást”.

Naponta hétezer tesztigény fut be a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, egyelőre a mintavételi kapacitás szűkös, a laborok viszont ki tudják elégíteni a megnövekedett keresletet – válaszolt kérdésre a tisztifőorvos. A mintavételi hiányosságok pótlására a közfinanszírozott betegszállítókat is munkába állították a megyénként két mentőautó mellé, amelyek eddig országszerte végezték ezt a feladatot. A betegszállítók tesztelési tevékenységét az Országos Mentőszolgálat koordinálja.

Szoros survillance tevékenység folyik, a szükséges és elégséges lépések egyensúlyának fenntartása a járványkezelés művészete – folytatta Müller Cecília, hozzátéve, hogy az NNK a WHO iránymutatásait követi a járvány kezdete óta. Hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a megszokott formában kell folynia, az iskolákban egyelőre kezelhető mértékben van jelen a fertőzés, így a digitális oktatás újbóli bevezetésére csak izoláltan, egy-egy intézményben lehet szükség.

Lehet oltás, és még újabb koronavírus is

Megriasztja a Covid-19 elleni védőoltás fejlesztésének és klinikai vizsgálatainak tempója Szlávik Jánost, a Dél-Pesti centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főorvosát, aki előadásában arra emlékeztetett, az ebola kapcsán ugyanez a folyamat hosszú évekig tartott. Azt is hangsúlyozta, hogy tudományos szempontok szerint, nagy körültekintéssel kell kiválasztani majd a megfelelő készítményt. Míg a tisztifőorvos arról számolt be, hogy már elkészültek azok az ütemtervek, amelyek az oltási rendet határozzák meg arra az esetre, ha piacra kerül a Covid-vakcina – első körben az egészségügyi dolgozók, majd a magas kockázatú csoportba tartozók, végül a közszolgáltatásokat biztosító szakemberek kaphatnak majd oltást –, Szlávik doktor arra figyelmeztetett: nem szabad reménykedni abban, hogy néhány hónap alatt elkészül a használható vakcina.

A koronavírus veszélyes! Bár tudjuk, hogyan betegíti meg az embereket, azt még nem, hogy hogyan gyógyítsuk őket – foglalta össze előadásában Szlávik János, aki szerint a Sars-CoV-2 elleni védőoltás fejlesztése egyszerűbb feladat, mint a vírus elleni gyógyszert előállítani. Ezért egyelőre a már meglévő, törzskönyvezett orvosságokat alkalmazzák a kezelés során. A gyógyítást nehezíti, hogy a vírus rendkívül sok szervrendszert támad meg, ezért szerteágazó tüneteket okoz. Az intenzív osztályon kezelt betegek 10-15 százaléka hal meg, akik jellemzően akut légzési elégtelenség, szívinfarktus, vagy citokinvihar-szindróma miatt kerülnek oda. A Covid-19-re nagyon jellemző elváltozások a tüdőről készült röntgen és CT-felvételeken a tünetek megjelenése előtt detektálhatóak úgy, hogy még a PCR-teszt is negatív eredményt mutat – hívta fel a figyelmet a főorvos, hozzátéve, hogy a Covid-19 betegek ellátásáról szóló hazai protokollt kéthavonta újítják meg, amelyben a nemzetközi ajánlásokat követik. Végül az infektológus azt is elmondta, jöhetnek még a Sars-CoV-2-höz hasonló kórokozók, ugyanis a denevérek még több tíz koronavírust hordoznak, amelyek mutációja akár újabb világjárványt is okozhat.

Alapellátási reform: az államosítás nem járható út

Az orvos- és szakdolgozóhiány nyomán egyre növekvő számú betöltetlen praxis és védőnői körzet elengedhetetlenné teszi az alapellátás átpozícionálását – fogalmazta meg előadásában Sinkó Eszter. A háziorvosi praxisok kilenc százaléka áll üresen, az alapellátó fogorvosi és a védőnői körzetek esetében ez az arány már elérte a tíz százalékot. A rendszer finanszírozási elemei ugyanúgy elavultak, ahogyan a kompetencialisták, az ellátás reaktív jellegű, és nincsen szervült kapcsolat az alap- és a szakellátást biztosító többi szereplő között.

Éppen ezért többletszolgáltatásokra van szükség a lakóhely közelében, amelyet a csoportpraxisok és praxisközösségek tudnak biztosítani – vélte az egészségügyi közgazdász, felhívva a figyelmet arra, hogy a szervezeti és strukturális átalakítás a minőségi ellátást ösztönző, új finanszírozási rendszerrel ugyan szükséges, ám az államosítás nem járható út, ahogyan a praxisközösségekhez való csatlakozást sem szabad kötelezővé tenni.

Hétnapos lesz a fővárosban a 14 napos szabály

A beutalástól számított hét napon belül végzik el Budapesten a képalkotó-diagnosztikai vizsgálatokat a daganatgyanúval diagnosztizált betegeknek – jelezte Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi tanácsnoka. Míg a 14 napos szabályban nincsen leletezési határidő, itt ezt három napban rögzítik. Erre a célra kétmilliárd forintot szánnak, ami az onkológiai iránydiagnózissal végzett CT-vizsgálatoknál 88, míg az MR-vizsgálatok esetében 62 százalékos bővülését jelenti. A vizsgálatok finanszírozásának érdekében új, fővárosi térítési kategória jön létre, a kifizetés a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jelentései alapján a Magyar Államkincstár (MÁK) rendszerén keresztül történik majd.

A háromoldalú megállapodást a főpolgármester és a NEAK már aláírta, az egészségügyért felelős államtitkár szignója még hiányzik a dokumentumról – jelezte a tanácsnok, aki azt is hozzátette, nem tartanak attól, hogy az októbertől életbelépő fővárosi várólista-csökkentési program felesleges vizsgálatokat indikálna.

Így teljesített az EESZT a járvány időszakában

Naponta 15 ezer bejelentkezés az állampolgári portálon, 22-26 ezer az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) háziorvosoknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek fenntartott felületen – sorolta a felhőalapú rendszer adatait Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője. Míg a koronavírus-járványt megelőző időszakban a receptek 70 százalékát írták fel elektronikusan, addig a pandémia ez az arány 95 százalékra bővült. Egyszerűen kezelhető adatgyűjtő felületet hoztak létre a kórházak számára, segítve az intézményeket abban, hogy eleget tehessenek a megnövekedett adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

Ingyenes informatikai felületet biztosítanak a kisebb ellátóknak, ahol a betegdokumentációk mellett az ellátási adatok rögzítésére is lehetőség van, ahogyan az e-receptek felírásra és az e-beutaló kezelésére is alkalmas. Ez utóbbit egyébként jövőre vezetik be, azzal a feltétellel, hogy egy ideig azt papíralapon is megkapja a beteg. Szabó Bálint megemlítette azt is, hogy a közfinanszírozott és magánszolgáltatókra egyaránt is vonatkozik az EESZT-be történő adatszolgáltatási kötelezettség, amelynek elmulasztását szankcionálják.

Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a barna TAJ-osoknak

Bár a sürgősségi ellátás senkitől nem tagadható meg, az elvégzett beavatkozásokat 750 ezer forintig a betegnek kell kifizetnie utólag, az afeletti részt már átvállalja az állam. Mindez már Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatójának előadásából derült ki, aki a társadalombiztosítási járulékfizetésről szóló szabályok és az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendeletek következményeiről számolt be. A július 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szigorúan ellenőrzi, hogy az arra kötelezettek eleget tesznek-e járulékfizetési kötelezettségeiknek. A mulasztók figyelmét havonta érkező levelekben hívják fel a következményekre. Hat hónapos nemfizetést követően a NEAK érvényteleníti a TAJ-számot, a páciens innentől nem, vagy csak készpénzes fizetés ellenében veheti igénybe az egészségügyi ellátásokat.

A barna TAJ-os páciensek a természetbeni ellátásokért előre kell fizetniük, egy időben az elmaradt járulékokat is pótolniuk kell. Mindezzel a betegek a háziorvosi rendelőben, kórházban szembesülnek majd januártól, így Kiss Zsolt szerint a szolgáltatóknak is fel kell készülniük ennek kommunikálására. A NEAK egyébként már készül erre, és hamarosan elindul egy ezzel kapcsolatos lakossági tájékozattó oldal. Hogy pontosan hány embert érint majd a változó rendelkezés, arról egyelőre nincsenek adatok, augusztus közepén néhány tízezer ilyen státuszú személyről tudtak, ám Kiss Zsolt szavaiból az derült ki, hogy ez a betegkör várhatóan bővülni fog januárig.

Telemedicina: a szakmáknak is van teendője

Az augusztusig tartó átlagfinanszírozást követően szeptembertől immár ismét teljesítményalapon fizetik ki a szolgáltatóknak az ellátások árát – mondta még a főigazgató. Beszámolt arról is, hogy a járvány kezdetén, március-áprilisban 30 százalékos visszaesés volt tapasztalható az orvos-beteg találkozások számában a háziorvosi praxisokban, a normál ellátási rend hosszas stagnálást követően július végére állt helyre. Még most sem működik a megszokott kapacitásokkal az ügyeleti rendszer, ahol meredek visszaesést tapasztaltak az elmúlt időszakban. A legmarkánsabb visszaesés az alapellátó fogászatokon volt tapasztalható, ahol tíz százalékra zuhant a teljesítés, és máig sem állt helyre. Nem tapasztaltak viszont teljesítménycsökkenést az előző év azonos időszakához képest a hospice-ellátások esetében, amit a főigazgató pozitívan értékelt.

A korábban elvégzett ellátások mindössze 30 százalékát biztosították a járvány időszakában a járóbeteg-szakellátók, ahol azonban Kiss Zsolt szerint hamarabb is vissza lehetett volna állni a teljesítményfinanszírozásra. A rendelők egyébként augusztus végére már elérték a normál esetszámokat.

Az ellátások négy százaléka zajlott a telemedicina eszközeivel a veszélyhelyzetben, elsősorban a gyógyszerkiváltással kapcsolatban. Ennek a területnek a fejlesztésére a NEAK álláspontja szerint is szükség van, ehhez azonban a szakmáknak kell kidolgoznia, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek ezen a platformon keresztül biztosíthatóak. Az alapkezelő tapasztalatai szerint egyébként a legnagyobb aktivitás a pszichiátria területén volt érzékelhető.”

Forrás:
A centralizációs törekvésektől a koronavírusig; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2020. szeptember 9.

Alapjaiban határozhatja meg Magyarország gazdasági fejlődését a most megjelent Mesterséges Intelligencia Stratégia

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Digitális Jólét Program (DJP) által életre hívott több mint 250 szakmai szervezetet tömörítő Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció együttműködésében elkészült Magyarország MI Stratégiája, amelynek tíz éves távlatában a hazai nemzeti össztermék 15%-kal, míg a KKV szektor termelékenysége 26%-kal javulhat. További cél a társadalom felkészítése a mesterséges intelligencia okozta változásokra széles körű képzési és tudatosító programokkal, a kutatási folyamatokban az üzleti szemléletmód meghonosítása, a nemzeti adatvagyonnal való felelős gazdálkodás támogatása, valamint a gazdaság körében az automatizációval járó kihívásokra adott válaszok meghonosítása.

„A piac, az akadémia és az állami szereplők másfél éves munkájának eredményeként a Kormány elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amellyel nyertesként tudunk kikerülni az élet minden területét átalakító technológiai változásokból, miközben a mesterséges intelligenciát együtt felelősen, globális partnerként, mindannyiunk hétköznapjainak szolgálatára használjuk és fejlesztjük” – jelentette ki Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter Debrecenben.

A kiemelt célok között szerepel, hogy legalább 1 millió magyar ember találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát a következő tíz évben, amelynek eredményeként előreláthatóan összességében a hazai nemzeti össztermék 15%-kal, míg a KKV szektor termelékenysége 26%-kal növekedhet. Ehhez szükség van az adatgazdaság beindítására, amihez a Neumann Nonprofit Kft. – NAVÜ teremti meg az intézményi kereteket, és koordinálja a közérdekű adatvagyonnal történő stratégiai gazdálkodást. „Ezzel párhuzamosan adatpiactereket hoztunk létre az új központi MI weboldalon, az AI-Hungary.com-on, hogy a gazdaság szereplői saját céljaikra használhassák fel az anonimizált, nem személyhez kötött közadatokat, illetve egymás között tudjanak adatkereskedelmet folytatni. Ezáltal tudatossá tehető a másodlagos adatfelhasználás mind a magán, mind az állami szektorban” – tette hozzá Palkovics László.

Az adat alapú kormányzás megalapozása érdekében egy adatelemzési kompetenciaközpont jön létre a Debreceni Egyetem és a NAVÜ együttműködésében, amelynek feladata a közadatok elemzése lesz – erről már Kósa Lajos országgyűlési képviselő beszélt. Hozzátéve, hogy a szintén prioritásként kezelt kutatások és fejlesztések támogatása és az alkalmazások széleskörű elterjesztése érdekében a cívisvárosban továbbfejlesztik a magas szintű innovációs tevékenységek számára nélkülözhetetlen nemzeti szuperszámítógép-infrastruktúrát és -ökoszisztémát (HPC), amelynek keretében Debrecenben 2022-ig egy 5 PetaFlops teljesítményű szuperszámítógépet is építenek.

Az oktatás- és kompetencia-fejlesztéshez kapcsolódóan elindul az MI Akadémia, amely a technológiával kapcsolatos tudás és tanulási lehetőségek gyűjteménye. „Zászlóshajó kezdeményezésünk az MI Kihívás, amelynek keretében célunk, hogy egymillió magyar ember ismerkedjen meg az MI-vel, illetve legalább százezren végezzenek el alapozó kurzust a témában. Emellett számos közép és felsőfokú oktatási, illetve felnőttképzési programot indítunk, amelyek segítenek a munkavállalók átképzésében” – emelte ki Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke. Éppen ezért a Stratégia hosszú távú fejlesztési tervei, ún. transzformatív programok között is jelentős szerepet kap az MI támogatott egyéni tanulási utak kérdése.

A gazdaság és társadalom általános technológiai felkészítését szorgalmazó további transzformatív programok között szerepel az önvezetés, az ügyfélszolgálat automatizáció, a klíma vezérelt agrárium, a megújuló energiákon alapuló energetikai rendszerek, az egészségügyi személyi asszisztensek, valamint a polgárok saját adatai feletti rendelkezési jogát új szintre emelő adattárca. Iparági szempontból a gyártás, az egészségügy, az agrárium és a közlekedés-logisztika lehetnek azok, ahol Magyarország a legjobban helyt állhat a globális mesterséges intelligencia versenyben.

A kutatás-fejlesztés további fellendüléséhez hozzájárul a SZTAKI vezetésével megalakult Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, amely elsődlegesen az alkalmazott kutatásokat hivatott elősegíteni. Az alkalmazások ösztönzését a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ NKft.) keretében létrejövő MI Innovációs Központ végzi majd.

A Mesterséges Intelligencia Stratégiáról itt olvashat bővebben.

Az esemény itt visszanézhető.

Az MI Koalícióról

A Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére, a Digitális Jólét Program (DJP) keretében jött létre, hogy szakmai platformot biztosítson az üzleti, kutatói, egyetemi és kormányzati szféra képviselői számára a mesterséges intelligencia területén. A 260 tagot és több, mint 1000 szakértőt tömörítő MI Koalíció hat, szakterületek szerint szervezett munkacsoportban végzi munkáját, és az MI országstratégia kidolgozásán és végrehajtásán túl összekötő kapocsként működik az üzleti és kutatói szféra között a mesterséges intelligencia technológiák minél szélesebb körű bevezetése érdekében. A platform célja annak elősegítése, hogy Magyarország az európai élvonalba kerüljön az MI fejlesztések terén, illetve, hogy ennek eredményeképp javuljon a hazai KKV-k versenyképessége. Az MI Koalíció továbbá érzékenyítést végez a kapcsolódó technológiákról, hogy közelebb hozza a társadalomhoz a mindennapokban is használható MI-alapú megoldásokat. Web: www.ai-hungary.com”

Forrás:
Alapjaiban határozhatja meg Magyarország gazdasági fejlődését a Mesterséges Intelligencia Stratégia a 2030-ig terjedő időszakban; Digitális Jólét Program; 2020. szeptember 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Bővült az elektronikus ügyindítási lehetőségek köre, a Lechner Tudásközpont csatlakozott az e-papír szolgáltatáshoz

„2020 szeptemberétől a Lechner Tudásközpont földmérési és ingatlan-nyilvántartási alkalmazásai már Ügyfélkapun keresztül is elérhetőek. Az e-papír szolgáltatással többek között a téradatok igénylése, a földmérő igazolványokkal, államhatárral és alappontokkal kapcsolatos ügyek is online indíthatóak.

A Lechner Tudásközpont csatlakozott az e-papír szolgáltatáshoz, ami az e-papír.gov.hu oldalon Ügyfélkapus azonosítást követően lehetővé teszi az alábbi ügyek indítását:

Téradatok igénylése

Új földmérő igazolvány igénylése

Előzetes kreditpont-számítás földmérő igazolványhoz

Nyilatkozat az adatok nyilvánosságra hozatalának letiltásáról (földmérő igazolvány, IRM)

Személyes adat változásának bejelentése (földmérő igazolvány, IRM)

Új minősítés igénylése (IRM)

Újbóli nyilvántartásbavétele iránti kérelem (IRM)

Meghosszabbítás iránti kérelem (IRM)

Kérelem régi típusú minősítő okirat cseréjére (IRM)

Másolat igénylése elveszett, megrongálódott minősítő oklevélről (IRM)

Szakmaetikai panasz benyújtása

Alappont áthelyezése, megszüntetése, pótlása, sérülésük bejelentése

Alappontokkal kapcsolatos földmérési adatszolgáltatás

Alappontok és államhatárjelek állami átvétele

Minősített munkavégzők nyilvántartása

Államhatárjelekkel kapcsolatos ügyek

Államhatárral kapcsolatos adatszolgáltatás

Ingatlan tulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány

A bejelentkezést követően az Adatigénylés, a Földmérő igazolvány, ingatlanrendező földmérő minősítés, az Alapponthálózati ügyek, az Államhatárral kapcsolatos ügyek vagy az Ingatlantulajdonnal kapcsolatos ügyek témacsoportot kell kiválasztani, azon belül pedig a fentiek közül a kívánt ügytípust. A felhasználónak lehetősége van szabadszavasan megadni a levél tárgyát, és a tartalmát is, valamint mellékletet is tud csatolni hozzá. Kérjük amennyiben már folyamatban lévő ügyről van szó, úgy minden esetben adja meg a korábban kapott iktatószámot hivatali hivatkozás számnál.”

Forrás:
Bővült az elektronikus ügyindítási lehetőségek köre; Lechner Tudásközpont; 2020. szeptember 9.

Teljes üzemben a digitális ügyintézés a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál

„Lezárult a Nemzeti Akkreditáló Hatóság 2017-ben indított,a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló projektjének fejlesztési időszaka. A projekt keretében vállalt feladatok, vagyis az Akkreditálási Szakrendszer alkalmazásfejlesztései 2019 év végén, a tervezett időben sikeresen lezárultak. 2020 tavaszától pedig folyamatosan zajlik ezen alkalmazás tesztelése, míg 2020. 4. negyedévében az üzembe helyezése a kitűzött cél. A projekt az Európai Unió által nyújtott 1,230 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatásból valósult meg.

Közel három éve kezdte meg az akkreditációs eljárások teljes körű informatikai támogatását megvalósító rendszer kifejlesztését a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00048 számú, a „Nemzeti Akkreditáló Hatóság hatósági eljárásainak tudásalapú átalakítása és az ehhez kapcsolódó szervezeti és informatikai fejlesztés a közigazgatási szolgáltatások átfutási ideje csökkentésének és minősége javításának érdekében” elnevezésű projekt keretében. Az akkreditálás annak a hivatalos elismerése, hogy egy szervezet, személy, alkalmas és megfelelően felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, tanúsítás, ellenőrzés, hitelesítés) meghatározott feltételek szerinti végzésére. A tavaly év végi fejlesztési szakasz zárását követően jelenleg a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóval (NISZ Zrt.) együttműködve előkészítésre került a próbaüzem, illetve a Nemzeti Kibervédelmi Intézet bevonásával végzik az előírt ellenőrzési feladatokat, amelynek szerves részét képezi az úgynevezett sérülékenységi vizsgálat is.

A meghatározott feladatok teljes körű elvégzése után, tervezetten 2020. 4. negyedévétől az eredeti célkitűzéseknek megfelelően az Akkreditálási Szakrendszer megkezdheti a működést. A fejlesztéseknek köszönhetően az akkreditációs eljárásrend korszerűvé és ügyfélbaráttá válik, eljárás lefolytatásának átfutási ideje csökken, valamint a jelenleg elsősorban bürokratikus eszközökkel koordinált és főként hatósági szemléletű akkreditációs eljárás hatékonyabbá, eredményesebbé és jóval átláthatóbbá válik.

A 2019. októberében módosult a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I.18.) Korm. határozat értelmében egyúttal további fejlesztésekre is sor kerülhet az uniós társfinanszírozásban megvalósuló projekt keretein belül. Egyrészt a tudásmenedzsment bővítésével, valamint ügyféloldali adminisztratív költségek optimalizálásával szeretné enyhíteni a Hatóság az ügyfelek terheit.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A projektről bővebb információ a https://nah.gov.hu/kofop oldalon található.”

Forrás:
Sikeresen zárult az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló fejlesztési időszak; Nemzeti Akkreditáló Hatóság; Sajtóközlemény; 2020. szeptember 10. (PDF)
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság hatósági eljárásainak tudásalapú átalakítása és az ehhez kapcsolódó szervezeti és informatikai fejlesztés a közigazgatási szolgáltatások átfutási ideje csökkentésének és minősége javításának érdekében; Nemzeti Akkreditáló Hatóság

Új alkalmazás segíti az egyszerűsített foglalkoztatásbejelentést

„ Új alkalmazást fejlesztett a NISZ Zrt. az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére. Az EFO Pro a 2013-ban indított, népszerű foglalkoztatásbejelentő mobilapp, az EFO továbbfejlesztése, amely megkönnyíti az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók bejelentését. Az új alkalmazás a felhőalapú adatmentésnek köszönhetően lehetővé teszi több eszköz párhuzamos használatát, emellett az első olyan mobilalkalmazás, amely érintés útján képes kiolvasni a felhasználó adatait az új típusú személyi igazolvány elektronikus tároló eleméből.

Az EFO Pro mobilalkalmazást az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony elektronikus bejelentésének támogatására fejlesztette a NISZ Zrt. Az app használatával bárhonnan, bármikor elvégezhető az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók adminisztrációja.
Az újonnan fejlesztett EFO pro még kényelmesebbé és biztonságosabbá teszi a bejelentésekkel kapcsolatos felhasználói adatkezelést.

A felhasználó számára nagy előnyt jelent az is, hogy a rendszer automatikusan frissíti az új űrlap verziókat. Használata nem igényel semmilyen speciális tudást, ugyanakkor számos olyan automatikus ellenőrző funkcióval rendelkezik, amely egyszerűvé, és megbízhatóvá teszi működését.

A mobilapp megújult verziója olyan többletfunkciókat is tartalmaz, amelyek tömeges bejelentés esetén segítik a bejelentésre kötelezett munkáltatókat és gondoskodnak az alkalmazásban kezelt személyes adatok megfelelő szintű védelméről. Az új verzió emellett olyan egyéb kényelmi szolgáltatásokat is nyújt a felhasználók számára, mint például az adatállományok előállítása közvetlenül a könyvelői programokhoz.

Az EFO pro elérhető a legnagyobb mobilalkalmazás-áruházakban, az AppStore-ban és a Google Play-ben.”

Forrás:
Új applikáció segíti az egyszerűsített foglalkoztatásbejelentést ; Világgazdaság; 2020. szeptember 11.
Egyszerűsített foglalkoztatásbejelentő mobilalkalmazás (EFO); NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

A NISZ nyerte el az Inside ITB 2020 innovációs díját

„Az elmúlt héten rendezték meg az Inside ITBusiness 2020 konferenciát, ahol az ICT-menedzserek a közeljövő szakmai kihívásairól és trendjeiről kaptak tájékoztatást, illetve osztották meg egymással tapasztalataikat. A rendezvényen tizedik alkalommal hirdették ki az Inside ITB 2020 Award díjat, amit idén ’Termékfejlesztés’ kategóriában a NISZ Zrt. országos videokonferencia (VIKI) szolgáltatása nyert el.

Az elmúlt évek továbbfejlesztéseinek köszönhetően a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) országos videokonferencia szolgáltatása 817 végpontjával a közigazgatási intézmények számára nyújt megbízható, egyedi igényeket kiszolgáló összeköttetést a zárt Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton keresztül. A fejlesztés jelentős idő- és pénzmegtakarítással jár átlagos időszakban is, azonban a COVID-19 járvány alatt még inkább megmutatkoztak előnyei. A társaság a megnövekedett igények kiszolgálására 216 új videokonferencia végpontot létesített és új funkciókkal bővítette a szolgáltatást. A felhasználók ma már mobileszközökön is folytathatnak videokonferencia hívásokat, sőt a VIKI eszközökkel nem rendelkező felhasználók is be tudnak csatlakozni a konferenciahívásokba egy weblinken keresztül. A rendszer hívásforgalma 2020. február óta átlagosan négyszeresére nőtt, a hívások száma havonta megközelíti a 10 000-et. A konferenciák résztvevőinek száma is megemelkedett és a miniszteri megbeszélések, valamint külföldi egyeztetések gyakorisága is napi szintűvé vált.

A társaság által fejlesztett országos videokonferencia-rendszer létrehozásának alapvető célja az volt, hogy elsősorban a bíróságok és a büntetés-végrehajtási intézmények számára minimalizálják a szállítással járó biztonsági kockázatokat és költségeket. Emellett a megoldás az állampolgárok számára is lehetővé teszi, hogy a távmeghallgatási pontok használatával ne kelljen nagyobb távolságokra utazniuk, egy-egy távoli bírósági tárgyalásra így a távmeghallgatás útján, a lakóhelyükhöz legközelebb eső bírósági végponton tudnak bekapcsolódni.

A rendszer legnagyobb felhasználója az Országos Bírósági Hivatal, amely nem csak a rendszer kiépítésében, de a pályázat előkészítésében és bemutatásában is nagy szerepet vállalt. A VIKI szolgáltatást a konferencia közönsége előtt Vetési Iván a NISZ Zrt. vezérigazgató-helyettese prezentálta. A zsűri kérdéseire válaszolva a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy ma már mind a hazai, mind a nemzetközi szintű kormányzati tárgyalások a NISZ biztonságos videokonferencia-hálózatán keresztül történnek. A különböző intézmények a megoldásnak köszönhetően online nemzetközi konferenciákat is tartanak, valamint a kormány tagjai rendszeres államközi tanácskozásokat folytatnak. A rendszer legnagyobb felhasználói között emellett a büntetés-végrehajtási intézetek, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a minisztériumok többsége és Kormányhivatalok is megtalálhatók.

A nagy presztízsű díjat Bancsics Ferenc a NISZ vezérigazgatója vette át, aki a konferencián a „Nemzeti Digitalizációs Stratégia 4 pillére” című kerekasztalbeszélgetésen elmondta, hogy a vállalat több érintkezésmentes szolgáltatás fejlesztésébe kezdett, amelyeknél szerepet kapnak az adatbázisokra épülő, automatizált megoldások is.”

Forrás:
A NISZ nyerte el az Inside ITB 2020 innovációs díját; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. szeptember 8.

Informatika, távközlés, technika

A készülő uniós Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA) kritikája: a Facebook nem egyenlő az Internettel

„Az internetes infrastruktúrában utazó szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Unió digitális szolgáltatások szabályozásáról szóló új törvénye könnyen okozhat a jelenleginél is nagyobb káoszt az internet működésében.

Az Európai Unióban néhány napja ért véget a Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA) néven hivatkozott tervezet aktuális konzultációs szakasza, ami mások mellett az adatok megosztásának kereteiről és a digitális piacterek működéséről szóló új rendelkezések előkészítését célozta, elsődleges célja pedig az adatvédelmi szempontok érvényesítése mellett a valódi versenyhelyzet kialakítása lesz. A 2024-ig életbe lépő új szabályozás a túlhaladott, jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktívát lenne hivatott felváltani az uniós tagállamokban.

Mindez természetesen az internetes óriáscégek üzletére is meghatározó hatással lesz: a Google például múlt szerdán 135 oldalas beadványban azt sürgette az EU-nál, hogy a szervezet ne próbáljon teljesen egységes szabályokat rákényszeríteni a különböző méretű és tevékenységi körökkel rendelkező digitális vállalkozásokra. A vállalat minél világosabb szabályokat és felelősségi köröket határozna meg az online platformok számára, de úgy látja, hogy a jelenlegi irányvonal mellett a döntések felgyorsítására, és nem az átgondolt döntéshozatalra kerül a hangsúly.

Máshol sem az ágyakat szokták lecserélni

A DSA természetesen nem csak az online üzletek számára érdekes dolog: az internetes infrastruktúráért felelős két legnagyobb európai szervezet, a regionális internet-nyilvántatró (RIPE) és a felsőszintű nemzeti domain-nyilvántartókat tömörítő szövetség (CENTR) most közös levélben fogalmazta meg, hogy az internetet egyszerűen nem lehet valamilyen technológiai entitásként kezelni, mivel annak számos különféle komponense és rétege van, ezek közül pedig mindegyiknek megvan a maga szerepe a teljes rendszer működésében.

Az IP-címek és a domainnevek iparágát képviselő szervezetek felhívják rá a figyelmet, hogy az Uniónak mindenképpen külön kell majd kezelnie az internet alap infrastruktúráját és a mostani szabályozás tárgyát képező alkalmazásokat vagy tartalmakat, hogy az utóbbiakra vonatkozó rendelkezések ne veszélyeztethessék az előbbi zavartalan működését. Ezt a rossz irányt fémjelzik az elmúlt évtizedek olyan törekvései is, amelyek az internetszolgáltatók nyakába próbálták varrni a szabálytalan vagy törvénytelen tartalom szűrését.

Ahogy a mostani levélből is kiderül, az IP-címek vagy domainnevek blokkolása nyilván könnyebb, mint valamilyen speciális tartalom letiltása, de az ebből fakadó járulékos károk az internet olyan szegmenseit is érintik, amelyeknek pedig minden joguk meglenne a további zavartalan működéshez. Így a domainek feletti irányítás átvételét vagy azt a klauzulát is rendkívül károsnak tartanák, amely védelmet biztosítana az illegálisnak ítélt tartalmak ellen önként és proaktívan fellépő szolgáltatóknak, mivel ezek magukban hordozzák a rendszeres visszaélések veszélyét.

Valakinek pedig döntéseket kellene hoznia

Az RIPE és a CENTR is világos meghatározásokat akar a kártékony tartalom vagy a dezinformáció fogalmaira, hogy az is világos legyen, a szolgáltatóknak mikor milyen lépéseket kell megtenniük – ezt ráadásul a végső megoldásnak tekintik, vagyis csak az egyértelmű esetekben alkalmaznák, és csak akkor, amikor minden más eszköz kimerült. Ehhez képest az aurópai szabályozási tervezetben még az olyan meghatározásokat is homályosnak tartják, hogy a DNS kiszolgálásnak vagy a hálózati forgalom irányításának mi köze van a Google keresési találataihoz vagy a Facebookon hosztolt felhasználói tartalomhoz.

A kommentárok ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a két szervezet által javasolt többoldalú megközelítés, amely szerint a végső döntésekhez minden érintett szereplő hozzászólhat, már korábban is lassúnak és körülményesnek bizonyult. Ráadásul ez a status quo konzerválásának a legbiztosabb módja, hiszen valószerűtlen, hogy az esetenként ellenérdekelt felek közösen meg tudnának egyezni a szükséges változtatásokban”

Forrás:
A Facebook nem egyenlő az internettel; Bitport.hu; 2020. szeptember 10.
Lásd még: The Digital Services Act package; Európai Bizottság
Digital Services Act. Legislative train schedule; Európai Parlament; 2020. szeptember 4.

Stratégiai megállapodást kötött az ITM és a Brain Bar

„ Három évre szóló stratégiai megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Brain Bar jövőfesztivál szervezőivel szerdán Budapesten, ennek értelmében a tárca lesz a fesztivál innovációs házigazdája.

Az ITM és a Brain Bar célja egyaránt az, hogy Magyarország váljon a régió innovációs központjává – mondta a megállapodás aláírása előtt Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára.

Ennek érdekében itthon kívánják tartani, illetve ide akarják vonzani a vállalatok kutatás-fejlesztési központjait, és azt szeretnék, hogy a kormányzat és a térség szakemberei között minél szorosabb párbeszéd, kapcsolat alakuljon ki – hangsúlyozta.

Fel szeretnék hívni a fiatalok figyelmét a jövőorientált gondolkodásmód jelentőségére, és támogatni kívánják a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv), startupokat és a pályakezdő magyar fiatalokat abban, hogy minél egyszerűbben egymásra találhassanak – fejtette ki az államtitkár.

Schanda Tamás kiemelte, a kormány egyik legfontosabb célja, hogy tovább erősítse a magyar gazdaságot, a 21. században pedig elképzelhetetlen a gazdasági előrelépés innováció nélkül.

Mint mondta, a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenység és az innovatív ötletek jelentőségére a koronavírus-járvány is rámutatott, egyik pillanatról a másikra kellett új körülményekhez igazodnia mindenkinek.

Egyszerre kellett és kell megvédeni a magyar emberek egészségét és életét, valamint a nemzetgazdaságot, azaz a munkahelyeket, a családok megélhetését. Mindez nem lenne lehetséges innováció és friss gondolkodás nélkül – fogalmazott az államtitkár.

Arra kell ösztönözni az embereket és a különböző szervezeteket, vállalkozásokat, hogy merjenek kezdeményezni és újítani. Ehhez szükség van olyan fórumokra, közösségekre, ahol találkozhatnak az innovációra nyitott emberek, és ahol a különböző területeken csúcsteljesítményt nyújtók beszélni tudnak arról, hogyan értek el kimagasló teljesítményt – hangsúlyozta Schanda Tamás.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója elmondta: az öt éve alapított jövőfesztivál kötetlen fórum elsősorban a fiatal generációnak a jövőt érintő legfontosabb kérdésekről, az ITM az első innovációs házigazda.

Az idei fesztivál témája a koronavírus utáni időszak, a gazdaság újraindításától a klímavédelmi lehetőségekig számos vitába, nemzetközi és hazai szakemberek előadásaiba kapcsolódhatnak be az érdeklődők. A jövő heti eseményt online rendezik meg, olyan formában, hogy a közönség is aktív részese lesz a fesztiválnak. Az idei rendezvényen is jelen lesznek olyan nagyvállalatok, amelyek sok magyar fiatalnak adnak munkát, a Brain Bar lehetővé teszi, hogy megtalálhassák a legjobbakat – jelezte.”

Forrás:
Stratégiai megállapodást kötött az ITM és a Brain Bar; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. szeptember 9.

Stabilabb és gyorsabb lesz a vezeték nélküli internet a vasúti kocsikban

„Folyamatos az eddiginél egyszerűbben használható, és lényegesen gyorsabb internetet biztosító új eszközök üzembe állítása a vonatokon. Várhatóan a jövő év elejétől sokkal könnyebben lesz elérhető a világháló a vasúti járatokon.

Jelenleg közel 700 vasúti kocsiban érhető el az utasok számára ingyenesen vezeték nélküli internet, harmadik generációs (3G-s) routerek segítségével. A vasúttársaság célja – az adatátviteli technológia fejlődésének kihasználásával – a meglévő eszközök lecserélése negyedik generációs (4G-s) routerre.

A fejlesztés három ütemben valósul meg, a cseréket egyenletesen, a járművek ütemezett karbantartása során végzik el valamennyi fővonalon. A teljes eszközpark modernizálása várhatóan 2021 első felében fejeződhet be.

Az első kétszáz 4G-s routert és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítőket már beszerelték a belföldön közlekedő IC kocsikba. Az új eszközök telepítése a többi kocsiba is hamarosan megtörténik. Az emeletes KISS motorvonatok már 4G-s routerrel felszerelve érkeznek.

A 4G-s routerek beszerelése az országos 4G-s lefedettségének köszönhetően az eddigieknél nagyobb adatátviteli sebességet, ezáltal jelentős minőségi javulást és több utas számára elérhető internetkapcsolatot eredményez majd a vonatokon ingyen elérhető WIFI-szolgáltatásban.”

Forrás:
Stabilabb és gyorsabb lesz a vezeték nélküli internet a vasúti kocsikban; MÁV Zrt.; 2020. szeptember 11.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tanteremben, vagy a kibertérben? – Vukovich Gabriella (KSH, elnök)

„Szeptember elsején hagyományos módon indulhatott az új tanév a közoktatásban résztvevők számára. Hagyományos, de nem a megszokott módon. Abban az értelemben hagyományos az iskolakezdés, hogy ismét az iskolák tantermeiben folyhat az oktatás, azonban a járványügyi készenlét idején számos, az eddigiektől eltérő szabály és eljárás betartása vált létfontosságúvá.
Mégis, a járvány első hullámának eseményei után lényeges eredménynek számít a tantermi oktatás lehetősége, ami egyben szükségszerű is: többek között a lemorzsolódások célként kitűzött csökkentése szempontjából, és mert az ismeretek minél hatékonyabb átadásához, és az iskola nevelési funkcióinak betöltéséhez nélkülözhetetlen a pedagógusok és a tanulók közötti személyes kapcsolat.

Mindez ismételten felhívta a figyelmet a pedagógusok értékteremtő munkájára, melynek elismeréseként 2020 júliusától 10 százalékos – ágazati szakmai bérpótlék formájában megjelenő – fizetésemelésben részesültek, és az intézményvezetők vezetői pótléka is emelkedett.

A 2019/2020-as tanév második féléve a szokásostól eltérő módon fejeződött be a nappali rendszerű oktatásban tanuló 720 ezer általános- és 411 ezer középiskolás számára. A járványügyi veszélyhelyzet idején, rendhagyó módon tartott érettségi vizsgaidőszak eredményeként 68 ezren kaptak érettségi bizonyítványt és 23 ezren érettségi tanúsítványt.

Különösen nehéz helyzetben volt az a 92 ezer első osztályos kisgyerek, akik az elmúlt tanévben sajátították el az írás-olvasás alapjait, és azok a hátrányos helyzetű tanulók, akik nem tudtak bekapcsolódni a digitális oktatásba.

A digitális jártasság pedig napjainkban kulcskérdéssé vált, aminek a felnőtt lakosságra jellemző színvonalát méri – az IT környezetben való problémamegoldó készség alapján – az OECD által szervezett nemzetközi összehasonlító kutatás, a PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies). A legutóbbi, 2018. évi felmérés során a két legmagasabb IT-készségszintet elérők aránya hazánkban (28,5 százalék) megközelítette az OECD-országok átlagát, az IT készséggel nem rendelkezőké pedig 14,4 százalék volt, ami kedvezőbb az OECD-országokra jellemzőnél (16,3 százalék).

A 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégia fő célja, hogy az oktatásból kikerülők megfelelő digitális tudással rendelkezzenek. Ennek keretében – intézményi oldalról nézve – négy év alatt többek között 12 százalékkal bővült a számítógépes eszközpark a köznevelésben, nőtt az internetelérés sávszélessége, a tanórákon a tanulók háromnegyede használt számítógépet, 77 százalékra nőtt az internetet oktatási célra használó tanárok aránya az általános-, és 70 százalékra a középiskolákban. A digitális oktatásra való átállással ezek a mutatók ugrottak hirtelen közel 100 százalékra.

A diákok oldaláról tekintve, hazánk gyermekes háztartásainak internet-ellátottsága 2019-re 98 százalékra nőtt, ami egyenlő az uniós átlaggal, és a szomszédos uniós országok közül – Ausztria és Szlovénia értékével megegyezve – a legmagasabb.

2019-ben száz gyermekes háztartásra 184 PC, laptop vagy palmtop, és 181 okostelefon jutott. Bár évek óta nő a gyermekes háztartások számítógép- és okostelefon-ellátottsága, az adatok mögött jelentős társadalmi és területi különbségek állnak. A központi régiókban mintegy másfélszer annyi számítógép jut száz háztartásra, mint a legkedvezőtlenebb helyzetű Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon, de jelentős különbségek vannak az egyes jövedelmi csoportok között is.

A digitális oktatás idején nehéz helyzetben voltak azok a többgyermekes családok, ahol nincs elegendő számítógép ahhoz, hogy minden gyermek hozzáférjen a digitális oktatás felületeihez.

A Klebelsberg Központ által fenntartott intézmények 750 ezer általános- és középiskolás diákjának mintegy 5 százaléka pedig egyáltalán nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba, mert nem rendelkeztek alkalmas eszközzel vagy internettel, több helyen pedig a családi háttér jelentett problémát. Ezeket a tanulókat papír alapon érték el, így elméletileg ők sem maradtak ki az oktatásból. Az eszközök terén mutatkozó hiányosságon számos intézmény, vállalkozás igyekezett segíteni laptopok, okos eszközök biztosításával, ezt tette többek között az Egyszülős Központ is a Nők Magyarországért Klubbal együttműködve.

A pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatának kiesésével azoknál, akik korábban is nehezen feleltek meg a követelményeknek, és azok egy részénél, akik ebben az időszakban csak alkalmanként vettek részt a feladatok teljesítésében, szinte biztos, hogy kihívást jelent majd a felzárkóztatás. Ezt pedig teljes körűen csak a hagyományos oktatás képes biztosítani. Ennek hiányában ismét nőhet a korai iskolaelhagyók aránya.

A járvány előttünk álló hullámának súlyosságát az óvintézkedések betartásával tudjuk mérsékelni, ami nemcsak egészségünk védelme, a gazdaság lendületbe hozása, hanem a tantermi oktatás fenntartása érdekében is létfontosságú.”

Forrás:
Tanteremben, vagy a kibertérben?; Vukovich Gabriella; Világgazdaság; 2020. szeptember 11.

Az új Mesterséges Intelligencia Stratégia már téged is érinteni fog – beszámoló a debreceni bejelentésről

„VANDA, a maszkot viselő, mesterséges intelligenciával felszerelt robot volt az MI Stratégia bejelntésének házigazdája. A Magyar Telekom munkatársaként felszólaló android jelképes üzenete az volt annak, hogy a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen. A bejelentésnek a tudományos élet egyik fő központjának számító Debreceni Egyetem adott helyet.

Aki nem szakmabeli, az könnyen gondolhatja, hogy a mesterséges intelligencia megmarad az egyetemek és hightech laborok „játékszerének”, pedig ma már Magyarországon is számos vállalat foglalkozik vele. Már most is rengeteg olyan terület létezik, ahol mesterséges intelligenciát használunk. Leginkább talán az iparra jellemző a korai adaptáció, de MI-t használ már az agrárium is például öntőzőrendszerek irányításához vagy a média is videók feliratának automatikus elkészítéséhez. A felhasználási területek a továbbiakban egyre csak nőni fognak. Az önvezető autóktól kezdve az automata raktározórendszereken át az újonnan születendő babák életének figyeléséig rengeteg olyan fejlesztés van, ami igazolja, hogy sokkal több minden történik itt, Magyarországon is, mint amit a hétköznapi életben gondolhatnánk.

Jó példa erre maga a konferanszié VANDA is, „aki” valójában egy digitális üzleti asszisztens. A Magyar Telekom ügyfélszolgálatán dolgozva képes mind telefonos, mind chat alapú csatornákon párbeszédet folytatni az ügyféllel. Ahogyan „ő maga megfogalmazta”, nem volt egyszerű a beilleszkedése az új munkakörnyezetbe, de 2018-as üzembeállítása óta az őt használó dolgozók és az ügyfelek is megszokták a jelenlétét.

Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a város a történelem során többször is kiemelkedett az oktatás területén, a Debreceni Egyetem pedig nemzetközi szinten is elismerésre méltó teljesítményt tud felmutatni – gondolva itt az MIT-vel való együttműködésre. Többek között ennek köszönheti a város, hogy itt kap majd helyet az az adatelemző központ, mely az MI transzformáció motorját jelenti majd.

Igaz, hogy ahogyan Kósa megfogalmazta, „nem a Boston Dynamics egyik robotját látjuk”, amikor VANDÁ-ra nézünk, de fontos tudni, hogy ez még csak a kezdet, az első lépések pedig minden technológia esetében csetlés-botlásból állnak. Az MI Stratégia lényege azonban nem is az, hogy egyből tökéletes ökoszisztéma alakuljon ki, hanem hogy Magyarország időben csatlakozzon a nemzetközi trendekhez, ezzel pedig nyertesévé válhasson az MI transzformációnak.

A stratégia tartalma

A hazai MI ökoszisztéma szakmai fóruma, az MI Koalíció, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) együttműködésében létrejött cselekvési tervet Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke ismertette.

A stratégia célja, hogy összefogja az MI transzformációval foglalkozó szervezeteket és gyakorlati útmutatóként a megvalósítás módjáról is információval szolgáljon. Továbbá kereteit képezik a magabiztos MI használathoz szükséges emberi képességek elsajátításának támogatása, a szoftveres és hardveres erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása és az egyértelmű és a további fejlődést és innovációt támogató szabályozási környezet kialakítása.

2019 őszén a dokumentum előzményeként már bejelentették az MI Akciótervet, ami előkészítette a most elfogadott stratégiát. A folyamatok előkészítésében 250 szakszervezet és több mint 1000 szakértő vett részt.

A stratégiai elemek közül az automata, önvezető járművek fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van, hiszen Magyarország ezen a területen már eddig is sokat tett a haladásért a különböző oktatási-kutatási programok, kutatóközpontok és tesztpálya révén.

A hétköznapi ügyek intézése szintén fontos elem, ide tartozik a kormányhivatalokban, a postán folyó ügyintézés és a MI ügyfélszolgálatokon való bevezetése. Éppen emiatt a stratégia nemcsak azokról szól, akik a mesterséges intelligencia tervezésében és fejlesztésében vesznek részt, hanem azokról is, akik kapcsolatba kerülnek vele: azaz gyakorlatilag minden magyar emberről. Ez különösen fontos annak tudatában, hogy a mesterséges intelligencia 2030-ra 11-14 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon.

A stratégia keretein belül Budapesten megalakul a kormányzati struktúrába illeszkedő Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü), ehhez kapcsolódik majd a debreceni központ. A MI Nemzeti Laboratóriumának célja pedig a nemzetközi együttműködésekben való részvétel lesz.

A MI veszélyei

A bejelentés leglátványosabb szakaszában Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter felkérte „saját magát” a felszólalásra. A kivetítőn ugyanis Palkovics arca jelent meg egy „deepfake” (a szó a deep learning technológia és a fake angol szavakból áll össze) videón, azaz egy olyan videón, amelyet a MI generált a miniszterről készült több ezer minta alapján. A demonstráció jól szemléltette, hogy a mesterséges intelligenciát milyen könnyű rossz célokra, megtévesztésre használni.

A MI új támadási felületeket és módszereket kínál a kiberbűnözők számára és az adatok megszerzésére, így kulcsfontosságú, hogy az ország rendelkezzen megfelelő védelmi stratégiával az egyéni, társadalmi, gazdasági és politikai támadások ellen is. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a támadók sokkal kifinomultabb, az állampolgárokat közvetlenül célzó, befolyásoláson alapuló összetett műveleteket hajtsanak végre, melyhez a deepfake tökéletes eszköz: képzeljük csak el, hogy a közösségi médián látunk egy meghökkentő videót egy ismert politikusról, majd megosztjuk azt az ismerőseinkkel. Mivel ezek a tartalmak rendkívül valósághűek, a megosztók többségében fel sem merül, hogy esetleg hamisak lehetnek, így akár egyetlen jól összerakott hamis videóval is lavina indítható el.

De nemcsak a mesterien kitalált hamis tartalmak okozhatnak problémát, hanem a lemaradás, a gazdasági hátrányba kerülés is. A mesterséges intelligencia egy olyan diszruptív, „felforgató” technológia, ami teljesen megváltoztatja a munkaerőpiacot, átalakítja a gazdaságot. A felkészülésben épp ezért nagy szerepet játszik mind a formális, mind pedig az informális módon történő oktatás, azaz az iskolai tanfolyamok, a szakképzés mellett a tömegtájékoztatás is, a médiában megjelenő anyagok vagy éppen konkrét bemutatóprogramok révén.

A szuverenitás kérdése szintén megjelenik a stratégiában, aminek a fő oka az, hogy a MI üzemanyagaként szolgáló hatalmas adatmennyiségek napjainkban kevés nagy szereplő kezében összpontosulnak. Az olyan piaci szereplők, mint a Facebook vagy a Google – amellett, hogy rendkívül hasznosak a mindennapi feladataink ellátásában – már eddig is többször összetűzésbe kerültek a világ különböző kormányaival adatgyűjtési és -felhasználási szokásaik miatt.

AI-Hungary

A bejelentéssel egy időben élesítették az AI-Hungary.com weboldalt, mely már jelenleg is sok érdekes információt tartalmaz, a későbbiekben pedig folyamatosan új projektekkel, programokkal és oktatási anyagokkal bővül. Az ai-hungary.com oldalról letölthető a teljes Mesterséges Intelligencia Stratégia anyaga.

Az oldal célja, hogy információval szolgáljon a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokról bárki számára, aki érdeklődik a téma iránt, de nincs lehetősége vagy kedve egy egész tanfolyam elvégzésére.

A tájékoztatóoldalt és a hozzá kapcsolódó programokat egyébként a finn AI Challange mintájára hozták létre, mely hasonló céllal született meg.”

Forrás:
Az új Mesterséges Intelligencia stratégia már Téged is érinteni fog; Hegyi Heni; okosipar.hu; 2020. szeptember 9.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. szeptember 14.

Az új „geopolitikus” Európa erősítené digitális szuverenitását Kínával szemben – a kereskedelem hasznait azonban nem szívesen áldozná fel

Szeptember 14-én, néhány órával azt követően, hogy heti hírlevelünk az olvasók elé kerül, nagy jelentőségű diplomáciai eseményre kerül sor. A koronavírusos idők új „szokásainak” megfelelően videokonferencia formájában megrendezett Kína-EU csúcstalálkozóra különösen feszült pillanatban kerül sor: az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti geopolitikai vetélkedés már-már teljes szakítással fenyeget, és az USA a hajdani „első hidegháború” bipoláris logikáját felelevenítve, igyekszik szoros tömbbe fogni ebben a konfliktusban politikai-katonai szövetségeseit. A nyár mögöttünk hagyott hónapjaiban az amerikai diplomácia szokatlanul aktív és rámenős kampányban igyekezett a nyugati világ nagy- és középhatalmait meggyőzni arról, hogy a Kínával való töréspontot jelentő 5G ügyletben sorakozzanak fel mögé, és rekesszék ki a kínai technológiai óriásvállalatot, a Huaweit, ebből a korszakos technológiai-üzleti vállalkozásból.

A NATO-szövetség európai pillérét képviselő nyugat-európai országok azonban jól láthatóan megosztottak a Kínával való gazdasági konfrontáció kérdésében. Nagy-Britannia beállt az USA mögé, és Franciaország is hajlandó korlátozni a Huawei részesedését az 5G rendszerében, az olaszok, és főleg Németország azonban nem szívesen áldozná fel a Kínával kiépített szoros gazdasági kapcsolatok hasznait az amerikai geopolitikai érdekek oltárán. A mai távtanácskozáson (amelyen Hszi Csin-ping kínai elnök mellett Merkel német kancellár, Macron francia elnök, valamint Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökei vesznek részt) a központi téma az EU-Kína beruházási megállapodás végső részleteinek tisztázása, hogy az egyezmény még az idén megköthető legyen.

A formálódó multipoláris világrend egyik jellemzője, hogy a törésvonalak sokasága szabdalja a glóbuszt, és különböző kérdésekben alkalmi, vagy hosszabb távú ügyszövetségek csatározásai teszik nehezen átláthatóvá a geopolitikai konstellációt. Jól jelzi ezt az érdek-sokszínűséget, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal sok szempontból feszült viszonyba keveredő Európa (amely éppen ezért nem szívesen áll be az USA Kína ellenes blokkjába) maga is kezdi geopolitikai riválisként definiálni a feltörekvő ázsiai nagyhatalmat. Peking, az Unió hivatalos külpolitikai doktrínájában már nem a hajdani „partner”, hanem egyszerre „rendszerszintű vetélytárs” is. A Jean-Claude Juncker korábbi EU-vezető által magát „politikai jellegűként” meghatározó EU Bizottsága helyébe egy „geopolitikus Bizottság” lépett: tavaly ősszel a hivatalba lépő Ursula von der Leyen ezzel a megfogalmazással összegezte az általa vinni kívánt uniós külpolitika lényegét. Érdemes itt felfigyelni arra is: a multipolaritás újszerűségét jól mutatja, hogy a szereplők egy olyan rendszert vizionálnak, amelyben jól megfér egymás mellett a hosszú távú politikai-diplomáciai szembenállás a háborítatlan kereskedelmi és beruházási kapcsolatokkal. A „geopolitikus EU” koncepcióját megjeleníteni akaró Európai Bizottság ma bizonnyal az erős nagyhatalmi szereplő pozíciójából szeretné folytatni a tárgyalásokat. Az egyik fontos mozzanatot bizonyára a „stratégiai autonómia” eszméjének erőteljes képviselete jelenti majd a megbeszélések során. Ez a kifejezés futótűzként terjedt az elmúlt hónapokban a brüsszeli uniós hivatalok folyosóin, kifejezve azt az eltökéltséget, hogy a geopolitikai értelemben magára találó Európa nem lehet a globális játszmákban az USA egyszerű csatlósa, ugyanakkor az asszertív kínai gazdasági-politikai terjeszkedéshez sem asszisztál feltétel nélkül.

Miközben ennek a nagypolitikai „autonómiának” sok aspektusa van, a mai megbeszélésen a szakértők szerint egy specifikus vetülete biztosan előkerül: a digitális szuverenitás európai igénye. Az európai hatalmi és szakmai elitek körében kristályosodni látszik az a gondolat, hogy amennyiben Európa tényleg a saját kezébe akarja venni geopolitikai sorsának alakítását, akkor mindenekelőtt az elkövetkező évtizedek világrendjét nagyban meghatározó fejlett technológiák területén kell biztosítania önállóságát. A digitális szuverenitás témája ékesszólóan mutatja, hogy a geopolitikus EU-nak egyfajta „körkörös védelemre” (és körkörös támadásra) kell berendezkednie. Európa digitális függetlenségét ugyanis egyfelől az USA fenyegeti súlyosan. Az adatbiztonság, adatvédelem kulcselem ebben a kérdésben. Jelenleg pedig az uniós polgárok többsége amerikai felhőszolgáltatóknál (az Amazon, vagy a Google rendszerein) tárolja adatait, ami erősen problematikus. Az amerikai hatóságok ugyanis, az amerikai ún. „Cloud Act” törvény felhatalmazásával hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz. Emiatt az Európai Bíróság a nyáron hatályon kívül helyezte az ún. „Privacy Shiled” megállapodást, amely lehetővé tette az adatátvitelt az európai és amerikai szolgáltatók között, de nem biztosította az USÁ-ban a felhasználók számára az Európai Unió országaiban biztosított jogvédelmet. A téma újratárgyalása folyik – és nehéz meneteket ígér. Uniós vezetők és technológiai szakemberek a francia-német kooperációban fejlesztett Gaia X névre hallgató, európai felhőszolgáltatásban látják a tartós – és az európai digitális szuverenitás elvének megfelelő – megoldást.

Másfelől azonban Kínával szemben is hasonló erővel merül fel a digitális függetlenség igénye. Az elmúlt hónapokban nem csupán az USA vitte nyílt kenyértörésre a Huawei ügyét. Miközben az új generációs 5G hálózatok (hála az adatátvitel felgyorsuló sebességének) alapvetően fontos szerepet játszhatnak az új technológiai forradalom néven elkönyvelt Mesterséges Intelligencia, robotika, Dolgok Internete széleskörű elterjedésében, addig a rendszer fejlesztésében úttörő (és ma is meghatározó technológiai szerepet vivő) kínai technológiai óriás, a Huawei erősen nyugtalanítja az adatbiztonságért aggódó európai szakembereket is. Az 5G hálózat ugyanis egyértelműen „kritikus infrastruktúra” elem lesz, sőt, talán „a” kritikus elem a jövő társadalmainak működtetésében. Már pedig a kínai kormányzat rábírhatja a Huawei céget a technológiáin átfolyó adatok monitorozására, illetve szélsőséges nagypolitikai helyzetben a rendszer blokkolására.
A mai virtuális csúcstalálkozónak megkerülhetetlenül ez a téma áll majd a középpontjában. Már csak azért is, mert végső soron a beruházások (a mai tárgyalások szűkebben vett témája) elszakíthatatlan a digitális szuverenitás kérdésétől. Az uniós vezetők egy része ugyanis úgy véli: a Kínában működő európai cégeket „kényszerű technológiai transzferrel” vehetik rá, hogy innovációikat átadják a kínai államnak. A kínai beruházási stratégiával szembeni határozottabb uniós álláspont megfogalmazására szólít fel az Európai Számvevőszék most közzétett jelentése is. Az auditorok – hangsúlyozva, hogy a kínai beruházásokkal kapcsolatos áttekinthető adatok beszerzése is nehézségekbe ütközött – első ízben fogalmaztak meg átfogó kockázatokat és lehetőségeket a kínai beruházások tekintetében. A 18 pontban részletezett (politikai, gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi) kockázatok között hangsúlyosan szerepel az európai cégek túlzott eladósodásának, illetve a már említett technológiai kényszer transzfernek a veszélye. Német és francia vezető politikusok ezért úgy fogalmaznak: Kínával világosan meg kell értetni, hogy „az európai piac nyitott – de a keretrendszereket, a játékszabályokat itt mi határozzuk meg”.
’Geopolitical’ Europe aims to extend its digital sovereignty from China; Philipp Grüll; Euractive; 2020. szeptember 11.
China-EU special summit to have trade focus as US election looms; Stuart Lau; The South China Morning Post; 2020. augusztus 21.
Review No 03/2020: The EU’s response to China’s state-driven investment strategy; European Court of Auditors; 2020. szeptember 10.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. szeptember 7-szeptember 11.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Személyügyi nyilvántartó alkalmazásrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/174
Közzététel dátuma: 2020.09.08.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.22.
Ajánlatkérő által ellátott intézmények humánpolitikai feladatainak ellátását támogató, a vonatkozó jogszabályokban (Műszaki leírás 3.1.1. pont), valamint az érintett intézmények (Műszaki leírás 5. pont) által meghatározott és a Műszaki leírásban ismertetett követelményeknek megfelelő köztisztviselői nyilvántartó humánpolitikai program (továbbiakban: Személyügyi Rendszer) és moduljainak biztosítása a hozzá szükséges licencekkel, jogszabálykövetéssel és támogatási feladatokkal.
1. Személyügyi rendszer (állami vezetői is)
Alapmennyiség: Licenc 71 terminálra (3930 fő)
Opcionális mennyiség: Licenc 21 terminálra (1160 fő)
2. Külügyi modul a személyügyi rendszerhez
Alapmennyiség: Licenc 6 terminálra (1620 fő)
Opcionális mennyiség: Licenc 1 terminálra (270 fő)
3. KIRA interfész modul
Alapmennyiség: Licenc 1550 főre
Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre
4. Távollét kezelő modul (webes)
Alapmennyiség: Licenc 1550 főre
Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre
5. Szabadság tervező modul
Alapmennyiség: Licenc 1550 főre
Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre
6. Humánpolitikai okiratkezelő modul
Alapmennyiség: Licenc 1550 főre
Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre
7. Gondozási mérnökóra
Alapmennyiség: 420 mérnökóra
Opcionális mennyiség: 80 mérnökóra
Lásd bővebben

Mobil telekommunikációs szolgáltatások 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/174
Közzététel dátuma: 2020.09.08.
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.05.
Mobil telekommunikációs szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök szállítása. Összesen 433 db zárt adathálózat elérését biztosító kártya (+129 db opció), melynek havidíja maximum nettó 300,- Ft/db.
APN végponti adatszolgáltatást biztosító aggregált adatmennyiség, ami minimum 20 Gb adatot tartalmaz kártyamennyiségtől függetlenül, és melynek havidíja maximum nettó 20 000,- Ft /20 Gb.
APN végponti adatszolgáltatást biztosító aggregált adatmennyiség, ami minimum 50 Gb adatot tartalmaz kártyamennyiségtől függetlenül, és melynek havidíja maximum nettó 50 000,- Ft /50 Gb.
APN végponti adatszolgáltatást biztosító aggregált adatmennyiség, ami minimum 100 Gb adatot tartalmaz kártyamennyiségtől függetlenül, és melynek havidíja maximum nettó 100 000,- Ft /100 Gb.
Lásd bővebben

Szerver hardver beszerzés KBF/492/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/173
Közzététel dátuma: 2020.09.07.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.06.
Magyar Nemzeti Bank részére keretszerződés keretében, egyedi lehívással szerver hardverek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Részletesen a műszaki követelményspecifikációban és a szerződéstervezetben meghatározottak szerint.
Mennyiség: legfeljebb nettó 176 000 000 HUF keretösszeg erejéig, az alábbi konfigurációk szerinti tetszőleges összetételben (az eseti lehívásokkal összességében megrendelt, ténylegesen lehívásra kerülő termékösszetétel és darabszám eltérhet a tervezettől).
Lásd bővebben

Informatikai eszközök közbeszerzése 2 részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/174
Közzététel dátuma: 2020.09.08.
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.18.
Szállítási keretszerződés a Támogatott Kutatócsoportok Irodája részére számítástechnikai eszközök szállítására
1. rész: 34 db PC, 1 db szerelt Pc, 27 db monitor, 30 db Notebook;
2. rész: 2 db all in one, 30 db Notebook, 15 db tablet
Lásd bővebben

Telefonos és telesales ügyfélszolgálat ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/173
Közzététel dátuma: 2020.09.07.
Ajánlatkérő: NKM Energia Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.07.
Keretmegállapodás keretében telefonos és telesales ügyfélszolgálati tevékenység, ezen belül bejövő hívások kezelése, tájékoztatás nyújtás tevékenység, elektronikus számla terelési szolgáltatás, továbbá Értékesítési Contact Center üzemeltetése – pozitív marketing nyilatkozat beszerzése érdekében tevékenység ellátása.
Lásd bővebben

Nagy számítási kap. szerver és diszk alrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/174
Közzététel dátuma: 2020.09.08.
Ajánlatkérő: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.06.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részére „Az energiaszektor számára készített speciális produktumok fejlesztésének dinamizálása, valamint az energiaszektor igényeit kiszolgáló időjárás előrejelzői rendszer módosítása és fejlesztése” az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott (EKPPF/758-5/2020-ITM_SZERZ) projekt keretén belül – Nagy számítási kapacitású szerver és a hozzá kapcsolódó diszk alrendszer beszerzése és üzembe helyezése, mely hosszútávon kielégíti a projekt által megkövetelt szakmai igényeket. A leszállításra kerülő szerver számítási kapacitása minimum 65TFlops.
Lásd bővebben

SAP fejlesztéstámogatási szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/175
Közzététel dátuma: 2020.09.09.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.05.
Fejlesztés támogatási szolgáltatások SAP rendszere vonatkozásában a keretmegállapodás keretösszegének erejéig.
A fejlesztés támogatási szolgáltatások általános szolgáltatásokat és 5 db konkrét fejlesztés támogatási szolgáltatást fednek le.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Microsoft szerverszoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/176
Közzététel dátuma: 2020.09.10.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.24.
Az Oktatási Hivatal által vásárolt új szerverek üzemebe helyezéséhez Microsoft szerverszoftverek beszerzése szükséges. Cikkszám: 9GS-00017-Open; Megnevezés: CISSteDCCore SNGL LicSAPk OLP 16Lic NL Acdmc CoreLic Qlfd; Mennyiség: 32 darab
Lásd bővebben

Switch és kiegészítő licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/176
Közzététel dátuma: 2020.09.10.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.24.
Elnevezés: Switch és kiegészítő licencek beszerzése
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/177
Közzététel dátuma: 2020.09.11.
Ajánlatkérő: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.09.24.
Informatikai rendszerekhez és a működtetésükhöz kapcsolódó áruk beszerzése a Rumbach Zsinagóga (1075 Budapest, Rumbach S. u. 11-13.) részére a Közbeszerzési Dokumentáció részét képező Műszaki Leírásban részletesen meghatározottak szerint, az alábbi részajánlat- tétel lehetőségének biztosítása mellett:
1. részfeladat: Informatikai, hálózati biztonsági rendszerek eszközeinek beszerzése
2. részfeladat: Jegyeladáshoz, jegykezeléshez szükséges eszközök beszerzése
3. részfeladat: Rádiókommunikációs eszközök beszerzése
4. részfeladat: Videótechnikai eszközök beszerzése
5. részfeladat: Forgalomtechnikai eszközök beszerzése
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/173
Közzététel dátuma: 2020.09.07.
Ajánlatkérő: Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
MS szoftver licencek beszerzése a DRV Zrt. részére
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.678.000,- Ft
Lásd bővebben

adActa iratkezelő rendszer támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/173
Közzététel dátuma: 2020.09.07.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Iktató alaprendszer és moduljai követés, támogatási szerződés
adActa Elektronikus Iratkezelő Rendszer (Iktató) és moduljai környezet üzemeltetési, jogi követési, támogatási feladatok ellátására irányuló szerződés megkötése.
A szerződés keretösszege nettó 45.000.000,- Ft.
Lásd bővebben

Multifunkciós berendezések bérlete
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/175
Közzététel dátuma: 2020.09.09.
Ajánlatkérő: Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet
Nyertes ajánlattevő: Euro-Profil Rendszerház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.973.620,- Ft
Lásd bővebben

Megvalósíthatósági tanulmány készítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/175
Közzététel dátuma: 2020.09.09.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Nyertes ajánlattevő: KPMG Tanácsadó Kft.
Országos területi lefedettséget biztosító 700 MHz-es szélessávú készenléti hálózatra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. az elj. eredményéről Központi víruskereső
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/176
Közzététel dátuma: 2020.09.10.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NETI Informatikai Tanácsadó Kft.
Központi Víruskereső szoftver támogatási szolgáltatások (support) beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 16.697.300,- Ft
Lásd bővebben

10 db Workstation beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/176
Közzététel dátuma: 2020.09.10.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata 10 db Workstation PC – 3D workflow ajánlatkérő részére történő leszállítása adásvételi szerződés
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.934.240,- Ft
Lásd bővebben

MyDroneSpace mobilalkalmazás fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/177
Közzététel dátuma: 2020.09.11.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: R-SYS s.r.o.
A MyDroneSpace mobil alkalmazások és a NetBriefing rendszerfejlesztés célja, hogy megfeleljen a pilóta nélküli repülőgépek üzemeltetésének szabályairól és eljárásairól szóló (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendeletnek (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) és a vonatkozó magyar nemzeti törvény rendelkezéseinek.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 168.000,- EUR
Lásd bővebben

ODS Toolbox licencek beszerzése – ANSIII HW csere
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/177
Közzététel dátuma: 2020.09.11.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Harris Orthogon GmbH
„ODS Toolbox licencek beszerzése – ANSIII HW csere projekt”
Licenc megnevezése Mennyiség
ODS Toolbox Runtime 27
ODS Toolbox Map editor licenc 2
ODS Toolbox DVL licenc 2
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 347.500,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

(TAER) e-MedSolution rendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/174
Közzététel dátuma: 2020.09.08.
Ajánlatkérő: Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.422.120,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Egészségügyi jog és igazgatás

„Ez az egészségügyi jogról és igazgatásról szóló e jegyzet az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2017-től bevezetett új tanterv céljait szolgálja a közigazgatási jog különös részének újszerű oktatásához igazodóan. A jegyzetet azonban bárki használhatja, aki rövid áttekintést szeretne kapni az egészségügyi ágazat legfontosabb szabályairól és igazgatási rendszeréről.”

Forrás:
Egészségügyi jog és igazgatás; Fazekas Marianna (szerk.); ELTE Eötvös Kiadó; 2020 (PDF)

Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben

„A szerző az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tanszékén „Az európai belső piac szabályozásának új tendenciái és ezek hatása a közigazgatás szervezetére és működésére” című, 112550-es számú OTKA-kutatás keretei között folytatta vizsgálódásait, amelyek egyik közvetlen eredménye ez a kötet lett, a másik pedig maga a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény. Kevesen mondhatják el, hogy de lege ferenda javaslataik – ha nem is kivétel nélkül, és gyakran kompromisszumokkal – ilyen hamar és eredményesen jogszabályban testesültek meg.

A kötet számos izgalmas dogmatikai kérdést vet fel, és még izgalmasabb megoldási javaslatokkal szolgál. A munka legnagyobb része azoknak az eljárásjogi kérdéseknek a tüzetes elemzése, amelyek nélkül nem lehet megalapozott választ adni arra, hogy miként képzeljük el a közigazgatási jogvédelmet. A kutatás természetesen kitért az egyes tagállamok közigazgatási eljárásjogi és közigazgatási perjogi megoldásainak elemzésére is.

Jó szívvel ajánlom minden olvasónak, hogy induljon el egy eljárásjogi kalandozásra a szerzővel, nemcsak hasznos, hanem élvezetes szellemi utazásra hívja a Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben című kötet. Miközben kérlelhetetlen szigorúsággal és pontossággal mutatja be az egyes mintaalkotó jogrendszerek perjogi konstrukcióit, a szerző azt is bizonyítja: az eljárásjogi globalizáció ma már sokkal inkább az európai értékközösséget fejezi ki, mint csupán a gazdasági érdekeket.”

Forrás:
Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben; F. Rozsnyai Krisztina; ELTE Eötvös Kiadó; 2018 (PDF)

Általános közigazgatási rendtartási és közigazgatási perrendtartási jogeset- és példatár (harmadik, átdolgozott kiadás)

„A közigazgatási eljárásjogi példatár jogesetekkel és tesztfeladatokkal segíti az Ákr. és a Kp. elsajátítását. A feladatok egy része korábbi vizsgadolgozatokból átvett rövidebb, részben tesztfeladat. Ezek döntő többsége az Ákr-hez kapcsolódik, és alapvetően a vizsgára való felkészülést szolgálja. A jogesetek többsége BH-ban vagy pl. alkotmánybírósági döntésben közzétett közigazgatási hatósági ügy feldolgozásával készült. A jogesettár elsődlegesen az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatóinak tansegédlete, de jól használható esetleg más egyetemek jogászképzésében vagy közigazgatási alap- és szakvizsgára való felkészüléshez is.”

Forrás:
Általános közigazgatási rendtartási és közigazgatási perrendtartási jogeset- és példatár (harmadik, átdolgozott kiadás); Fazekas Marianna (szerk.); ELTE Eötvös Kiadó; 2020. szeptember (PDF)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozata Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről

„A Kormány
1. a mesterséges intelligencia alkalmazásán alapuló megoldások egyre jelentősebb szerepére tekintettel célul tűzi ki, hogy Magyarország állampolgárai, a magyar vállalkozások és a magyar közigazgatás ágazatai felkészüljenek a mesterséges intelligencia jelentette változásokra, és használhassák annak előnyeit;

2. az 1. pont szerinti cél megvalósulása érdekében elfogadja Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját (a továbbiakban: Stratégia), és elrendeli annak kormányzati portálon való közzétételét, valamint az innovációért és technológiáért felelős miniszter koordinációjában az abban foglalt intézkedések megvalósítását;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: a közzétételt tekintve azonnal, a megvalósítást tekintve az ütemezés szerint

3. a Stratégiában rögzített célkitűzések megvalósítása érdekében felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a meglévő intézményrendszer keretei között gondoskodjon a Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, továbbá a miniszterelnök kabinetfőnöke, az igazságügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének bevonásával a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség kialakításáról a már elfogadott, iparági stratégiai dokumentumokkal összhangban.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke, igazságügyi miniszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Határidő: 2020. október 31…”

Forrás:
A Kormány 1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozata Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2020. évi 202. szám; 2020. szeptember 9.; 6356. o. (PDF)

37. szám, 2020. szeptember 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek