Tartalomjegyzék

„Az egészségügy minden területén megjelenik és nagy szerepet kap a digitalizáció, és a szakmai fejlesztések mögé informatikai támogatást kell adni, mondta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Digital Health Summit konferencián szerdán Budapesten.

Takács Péter szerint a többi közt akkor lesz működőképes az ellátórendszer, ha megfelelő szinten állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyek a döntés-előkészítéshez kellenek. Az adatvezérelt döntésmechanizmust az ellátás minden szintjére szeretné kiterjeszteni a kormányzat, közölte az államtitkár a Digital Health Summit tanácskozáson.

Takács a kiemelt kormányzati egészségügyi digitális célkitűzések közé sorolta a telemedicina és a nemzeti prevenciós rendszer informatikai továbbfejlesztését, az egységes kórházi medikai rendszer kialakítását, a központi várólista-előjegyzés digitális támogatását és a mesterséges intelligencia napi gyakorlatba ültetését.

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térről (EESZT) azt mondta, a rendszer „kezdi kinőni a kezdeti gyermekbetegségeket”. A felhő fejlesztési irányai között jelölte meg a strukturáltság növelését, a telemedicina-ellátás támogatását, az okoseszköz-adatok rögzítését. Ide sorolta továbbá az időpontfoglalás, az e-beutaló és a lakossági funkció bővítését. Utóbbi kapcsán Takács Péter elmondta, az EgészségAblak mobil applikációt folyamatosan fejlesztik, az abban már elérhető e-recept az államtitkár szerint sikertörténet. Szeretnék elérni, hogy jövőre a digitális időpontfoglalás és az időpontmódosítást is lehetővé váljon a lakosság számára is, tette hozzá.

Takács úgy fogalmazott, az e-beutaló és időpontfoglalás a szakellátásban még az ügyeleti rendszer bevezetésénél is „nagyobb dobás lesz”. A rendszer üzemeltetését elkezdték, és egyre több szakrendelő és kórházi rendelőintézet kapcsolódik be. Oda szeretnének eljutni, hogy a kétszáz óránál nagyobb kapacitással működő ellátónál kötelező legyen az időpontfoglaló rendszert használni, ismertette; a rendszertől transzparens és hatékony járóbeteg-ellátást várnak.

Összességében az adatvezérelt egészségügyi ellátáshoz kell eljutni, ami hiteles adatokon nyugszik. „Amennyiben az ipari szereplők elfogadják a játékszabályokat, a kormányzat partner lesz a fejlesztésekben”, hangoztatta Takács Péter.”

Forrás:
Az adatvezérelt döntésmechanizmust az ellátás minden szintjére kiterjesztenék; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2023. november 29.

Sikeresen megújult az adóhatóság

„Az adóhatóság sikeres, teljesítette a megújulás, szemléletváltás feladatát – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szakmai konferencián Budapesten. A tárcavezető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által rendezett Nemzeti Adókonzultáció rendezvényen hangsúlyozta, hogy folytatják a gazdaságfehérítést.

A jövőben is együttműködésre, helyi megoldások keresésére törekednek az adópolitikában, valamint a nemzetközi környezetben a szuverenitás megőrzésére.
Az adóhatóság szemléletváltásával ügyfélbarát hivatal lett, a közösségi építkezés forrásainak biztosítása továbbra is az adópolitika célja – jelentette ki Varga Mihály.
Hangsúlyozta, hogy a NAV teljesítette a megújulás feladatát, ezt az is mutatja, hogy 2010 óta jelentősen javult a megítélése.
Fontosnak nevezte, hogy a NAV tevékenységén keresztül javuljon az adómorál, az emberek megértsék, hogy ha mindenki eleget tesz kötelezettségének, akkor van tere az adócsökkentésnek.
Felidézte: a 2000-es években volt hogy az adópolitika fókuszában az adóemelés és szigorítás állt, a kormány azonban 2010 óta a munkalapú gazdasággal nem erre törekedett, hanem az adócsökkentésre. Az elmúlt 13 évben az volt a cél, hogy az adókat lehetőség szerint ne emeljék, emellett nem büntetnek egyből, a NAV figyelmeztet és együttműködik az adózókkal – tette hozzá.

Közölte: a gazdaság fehérítését tovább folytatják. Az áfarés (beszedhető és beszedett áfa közötti különbség) 2010 óta jelentősen, 2021-re 4,4 százalékra csökkent, ez az egyik legjobb eredmény az unión belül az évtizedben. Ezzel az eredménnyel lehetett megfelezni a személyi jövedelemadót, a járulékcsökkentést is lehetővé tette, valamint az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését.
A tárcavezető ismertetése szerint további informatikai fejlesztéseket terveznek, ezen a téren az eredmények közül kiemelte az online kasszák rendszerének bevezetésén túl a magánszemélyek bevallásának automatizálását. Arra kell törekedni, hogy az adatalapú működés alapgyakorlat legyen, az adatok elemzésével célzottabbá lehet tenni az ellenőrzéseket, ami tovább fehéríti a gazdaságot – mutatott rá Varga Mihály.

Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke a „Sürgős paradigmaváltás – búcsú a bevallásoktól!” címmel megtartott előadásában kiemelte: át kell alakítani a gazdasági gondolkodást az információtechnológiai fejlődésnek megfelelően. Az online számlarendszerrel kapcsolatban rámutatott, hogy tételes, tranzakciószintű adatszolgáltatásra van szükség.
Folyamatban van az elektronikus bérszámfejtés kialakítása, ami nagyobb átláthatóságot, a személyes adatok szuverenitását, szilárdabb társadalombiztosítást tesz lehetővé – ismertette. Javaslatot tettek egy újfajta ellenőrzés bevezetésére, ami adategyeztetés lesz, vizsgálják az ellenőrzési tapasztalatok alapján ennek a szükségességét. Kitért arra is, hogy a digitális állampolgárság rendszere (e-ID) rendkívül megkönnyíti majd a kommunikációt az adózókkal, ezen is dolgoznak.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az adópolitika jövőjéről elmondta: 2010 óta elindult a hosszú távú, kiszámítható adócsökkentés és az eSZJA-rendszer bevezetése. Az adópolitika vezérfonalai továbbra is a kevesebb adó, adócsökkentés, egyszerűsítés, a versenyképes rendszer és partneri viszony kialakítása. Az adórendszer súlypontját a munkát terhelő adók felől a fogyasztási adók felé tolták el, ezt folytatni fogják – sorolta.
A versenyképesség növelése a legfontosabb prioritás az adórendszerben, ennek fontos elemei az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó, a 9 százalékos társasági adó, a nagyvonalú beruházásösztönzők, K+F és jogdíjkedvezmények, valamint, hogy nincsen forrásadó – ismertette.”

Forrás:
Sikeresen megújult az adóhatóság; Pénzügyminisztérium; 2023. november 30.

Magyarország egészségügyi adatnagyhatalom

„Magyarország egészségügyi adat nagyhatalom, olyan adattenger áll a rendelkezésünkre, ami tényleg egyedülálló az egész világon és ezt nagyon jó lenne kihasználni, mondta Bidló Judit helyettes államtitkár a Digital Health Summiton.

Magyarország újraiparosítási stratégiájának kiemelt iparága az egészségipar, ezen belül a gyógyszeripar, az orvostechnikai ipar és a biotechnológia, mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a Digital Health Summiton.

Nehéz időszak van mögöttünk, de a magyar gazdaság fundamentumai erősek maradtak.
Az iparstratégia területén három pillért emelt ki:
* a zöldátállást;
* a digitalizációt;
* és a hazai beszállítók fejlesztését.

A hazai egészségipar kihívásaival kapcsolatban megjegyezte, az adatvezérelt egészségügy kialakítását, valamint az innovációs kutatás-fejlesztési potenciálok kihasználását is. Az egészségiparban ugyanúgy, ahogyan a többi ágazatban, cél a munkaerő megtartása, a K+F tevékenységek ösztönzése, a digitalizáció és a külföldi befektetések bevonzása, mondta az államtitkár. Olyan külföldi példákból tanulva, mint a francia Health Data Hub, vagy az egyesült királyságbeli „Our Future Health” állítja össze a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) az eszközrendszerét és intézkedési tervét.

A megfogalmazott javaslatok között szerepel egyebek mellett a betegadatok és a MI üzleti modelljének kialakítása; a „zöld” törekvések és helyi klinikai vizsgálatok figyelembevétele; a tanúsítások megszerzésének elősegítése; illetve a differenciált támogatási rendszer kialakítása vállalati mérettől függően. A stratégiaalkotáson túl a GFM és háttérintézménye, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. gyakorlati projektek megvalósításában is részt vesz. Ilyen az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, amelynek víziója, hogy megteremtse az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítések tudományos bázisát mind az egészségügy, mind a járványvédekezés, mind az ökológiai rendszerek területén.

Sok olyan technológia van, ami lehetőségeket rejt az egészségiparon belül az érzékeny betegadatok kezelésében, ilyen feltörekvő technológiának tekinthető a mesterséges intelligencia vagy az úgynevezett blokklánc-megoldások (blockchain) – tette hozzá.

Új mérföldkő a laboratóriumi orvoslás

Az egészségipari stratégiában a technológiának, a digitalizációnak nagyon fontos szerepe lesz, és tovább kell vinni az e területen elért sikereket.

A laboratóriumi orvoslás kulcsfontosságú az egészségügyben, ezek az adatok a betegadatok 94 százalékát generálják, ezért a fenntartható klinikai orvoslás nem érhető el robusztus laboratóriumi támogatás nélkül, erről Prof. Dr. Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont tudományos vezetője beszélt az egészégipari csúcstalálkozón.

A technológiai fejlődés miatt a laboratóriumi adatok mennyisége exponenciálisan növekszik, és robusztus digitális infrastruktúrát igényel e műveletek támogatásához. A laboratóriumi orvoslással a szakember szerint jobb betegeredmények érhetők el, egyszerűsödhetnek a betegutak, a hatékony és eredményes klinikai döntések miatt. Kiemelte: döntő fontosságú, hogy integrált betegközpontú modellben gondolkodjunk és a laboratóriumok finanszírozási megoldásai is fejlődjenek.

A betegutak töredezettek

Magyarország egészségügyi adat nagyhatalom, olyan adattenger áll a rendelkezésünkre, ami tényleg egyedülálló az egész világon és ezt nagyon jó lenne kihasználni, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. Az ellátási folyamatok digitalizációja kapcsán, most trendi kifejezés lett az adatvezérelt egészségügy, vagy a mesterséges intelligencia kifejezés, ezeknek közös halmaza pedig az adat.
Példaként említette, hogy van egységes finanszírozási jelentés az intézményekben, van Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Terük (EESZT), valamit az ellátott betegdokumentációk gyűjtése is megvalósul már. És kialakult az igény az adatgyűjtésre is, de még mindig sok a strukturálatlan adat.

A helyettes államtitkár szerint a protokoll és az adatok összessége jelenti a betegutat.

Fontos, hogy a beteg hol jár az ellátórendszerben és milyen célból van ott, és a megfelelő ellátást kapja-e. Ha mindezekre tudunk válaszolni, akkor ez gyorsabb betegellátáshoz való hozzáférést biztosít majd, csökkenhetnek a személyzet terhei és az egészségügyi kiadások is. Jelenleg a betegutak töredezettek – mondta Bidló Judit. Kitért arra is, hogy hiányolja, hogy a rendszer olyan, hogy a beteget nem kíséri senki, nem tudják követni a pácienst egy szűrővizsgálattól akár a rehabilitációjáig. ”

Forrás:
Jót tenne a betegnek egy digitális kísérő; Koncsek Rita; Economx; 2023. november 30.
Lásd még:
Digital Health Summit
Laboratóriumi medicina: a jövő orvoslásának integráló ereje; Prof. Dr. Kovács L. Gábor, MD (Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont) (előadása a konferencián)

Közigazgatás, politika, jog

Az Országos Meteorológiai Szolgálat feladatait 2024. január 1-jétől egy állami tulajdonú nonprofit vállalat veszi át

„Az Energiaügyi Minisztérium jogszabálytervezete szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat feladatait január 1-jétől az állami tulajdonú HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. veszi át.

A 24.hu írja a kormány honlapja alapján, hogy megszűnik az OMSZ. Megvan már az utódja is, ez a 100 százalékban állami tulajdonú HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.

A tervezet fontosnak látszó eleme, hogy megkülönbözteti, elkülöníti a meteorológiai tevékenységeket, az állami meteorológiai tevékenységtől. Állami meteorológiai tevékenység körében ellátandó feladatok a következők:

a nemzeti meteorológiai adatbázisra támaszkodó elemző, értékelő és előrejelző rendszer működtetése, meteorológiai adatok és meteorológiai információk előállítása;

a meteorológiai tevékenység során előállított hiteles meteorológiai adatok és

meteorológiai információk közzététele;

a polgári és állami célú repülések végrehajtásához szükséges speciális meteorológiai

adatok és meteorológiai információk előállítása;

az állami rendezvények és programok meteorológiai támogatása; továbbá

az állami vízgazdálkodási közfeladatok ellátásához meteorológiai adatok és

meteorológiai előrejelzések biztosítása.

A nemzeti meteorológiai szolgáltatóként meghatározott állami cégnek pontosan leírják feladat- és hatáskörét. A jövőben a társaság egyebek mellett a meteorológiai folyamatokról, a szélsőséges időjárási helyzetekről, a főbb éghajlati tényezőkről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig kell a környezetvédelemért felelős miniszternek (Lantos Csabának) jelentést készítenie; a megújuló energiatermelést támogató meteorológiai szolgáltatásokat fejlesztenie, a szél- és napenergia termelés előrejelzés hatékonyságát javító előrejelzéseket előállítania.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2023. december 31-én foglalkoztatott kormánytisztviselők kormánytisztviselői kormányzati szolgálati jogviszonya is átalakul.”

Forrás:
Megszűnik az Országos Meteorológiai Szolgálat, lesz helyette másik; Infostart; 2023. december 1.
Lásd még:
Magyarország meteorológiai szolg. és tev. szóló Korm. rendelet társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. november 30.
Állami felad. átad. összefüggő módosításáról szóló Korm. rendelet társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. november 30.

A felgyorsult a világban a Központi Statisztikai Hivatalnak is fel kell gyorsulnia

„Évente 950 adatközlést publikál és 180 gyorsjelentést tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Kincses Áron szerint a KSH-nak minőségi kontroll alatt kell nagyon gyorsnak lennie.

A KSH-nak a statisztikai adatfelvételei mellett fontos az, hogy adminisztratív és egyéb alternatív adatforrásokat is tudjon használni, diverzifikáltabb adatportfóliót érjen el – mondta Kincses Áron az InfoRádió Aréna című műsorában. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke arról is beszámolt, hogy az adatok mellett a XXI. századi statisztikai elemzési módszereket is használják, így a mesterséges intelligenciát, a neurális hálózatokat, a hálózatelméletet, csak Kincses Áron szerint ezeket kell jobban és hatékonyabban alkalmazniuk a jövőben.

Az elnök elárulta, hogy már 270 adminisztratív adatforrása van a statisztikai hivatalnak, ilyenek például az online pénztárgépek, a NAV, a Magyar Turizmus Ügynökség adatbázisai, de akár a Nemzeti Útdíjszolgáltató kameraadatai is.

A KSH portfóliójában így már csak alig vannak többségben a saját adatfelvételek, ebből még több mint háromszáz van.

A másik oldalon a Központi Statisztikai Hivatal 950 adatkörben publikál: jelenleg 1600 Stadat-tábla frissül minden egyes hónapban. 100 nagyobb terjedelmű, elemző kiadványa van évente, és ezenkívül 180 gyorstájékoztatót is kiad. Ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy az adatfelhasználói igényeket ki tudják elégíteni.

„Az adatfelhasználókkal folyamatos párbeszédre van szükség, szolgáltatói szemléletre van szükség, és az online teret is jobban kell használnunk, a social mediát, mert az alfa-generáció, az X, az Y generáció számára is kell inputokat adnunk” – mondta Kincses Áron.

Két kiemelt cél az adatközlésben: a minőségi kontroll és gyorsaság..

A KSH elnök arról is beszélt, hogy felgyorsult a világ, ezért a Központi Statisztikai Hivatalnak is fel kell gyorsulnia.

„Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak gyorsabbnak kell lennie. Klasszikus esetben van egy társadalmi-gazdasági tér, ebben a különböző tevékenységeket méri, ezekből a tevékenységekből indikátorokat számít ki, ezeket az indikátorokat publikálja a média képviselőinek politikai, az üzleti döntéshozóknak, a tudományos élet számára, és természetesen ezek a döntéshozók megváltoztatják a különböző szabályokat, döntéseket hoznak, ebből kifolyólag megváltozik az a társadalmi-gazdasági tér, amit az elején mértünk. És a Központi Statisztikai Hivatal újra elkezdi mérni ezt a megváltozott valóságot, tehát van egy körforgás. A Központi Statisztikai Hivatal akkor tudja jól végezni a dolgát, ha jó fázisban van. Ha lemarad időben, és nem tudják használni a döntéshozók az ő adatait, akkor az nem jó. Azt látjuk, hogy felgyorsult a világ, a Központi Statisztikai Hivatalnak is fel kell gyorsulnia” – hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Kincses Áron azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány, az energiaválság vagy az orosz–ukrán háború is azt mutatta meg, hogy a média, az üzleti élet, a politikai élet döntéshozói soha nem látott mértékben igénylik a megbízható és naprakész adatokat. „Tehát nekünk, mint Központi Statisztikai Hivatal, az a célunk, hogy megbízható és naprakész adatokat szolgáltassunk” – tette hozzá.
Az elnök szerint ugyanis eddig lemaradásban volt a KSH adatközlése, amit mindenképpen gyorsítani kell.

Kincses Áront szerint erre több megoldás is van, az egyik, hogy többféle adatforrást használnak és új elemzési módszereket alkalmaznak. A pontos feladatmeghatározáshoz az egykori Forma-1-es pilótát, Mario Andrettit idézte az elnök. „Azt mondta, ha mindent kontroll alatt tartunk, akkor nem vagyunk elég gyorsak. A Központi Statisztikai Hivatalnak most nem kisebb a szerepe, mint hogy mindent kontroll alatt tartson, minőségi kontroll alatt és nagyon gyors legyen.””

Forrás:
Kincses Áron: felgyorsult a világ, a Központi Statisztikai Hivatalnak is fel kell gyorsulnia; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2023. november 20.

A kórházi adósságrendezés ellenére is még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság

„Van, ahol csak a tartozások negyedét rendezték.

Az állami kórházak és az alapítványi egyetemek adóssága 71 százalékának a kifizetésére adott forrást a magyar állam – derül ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának gyorselemzéséből. A tartozásokra fordítható 90 milliárd forint kifizetése után még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság. Ez az összeg januárra elérheti az 50 milliárdot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kedden tette nyilvánossá azt az adatsort, amely intézményenként közli, hogy melyik kórház mekkora összeget kaphat számlái kiegyenlítésére. A mezőny erősen szór, van olyan intézmény, amely mindössze adósságainak 25, és olyan is, például a Szent Imre kórház, amely a kifizetetlen számláinak 95 százalékára kapott támogatást. Rásky László szerint az a kórház, amely csak a tartozásai 25 százalékára kapott fedezetet, biztosan nem tud fizetni a piaci beszállítóknak.

Érdekessége a listának, hogy az állami fenntartású kórházak mellett jelentős közpénzt kaptak adósságrendezésre az alapítványi formában működő magánegyetemek. A legnagyobb adóssága, 11,2 milliárdos tartozása a Debreceni Egyetemnek van, itt az állami támogatásnak köszönhetően mintegy nyolcmilliárd forintnyi számlától szabadulhatnak meg. Hasonló összeggel, 7,8 milliárd forinttal adósodott el a pécsi és a szegedi orvosképzéssel foglalkozó egyetem is, e két intézménynek 6,2 milliárdot utalt a NEAK. A legkisebb, 1,2 milliárd forintos tartozása a Semmelweis Egyetemnek van, 914 milliós tartozásukat fizeti most ki az állam. Az egyházi kiskórházak – Betegápoló Irgalmas Rend, MRE Bethesda Gyermekkórház, Siklósi Kórház Humán-egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Szeretetkórháza, Budapesti Szent Ferenc Kórház – eladósodásáról nincs adat, viszont ők összesen 2,6 milliárd forinttal részesednek az adósság kiegyenlítésére szánt összegből.

Nemrég jelent meg az a kormányrendelet, amely a kórházi adósságok kevesebb mint háromnegyedére biztosít fedezetet. A célra 90 milliárd forintot szántak, noha már november végén a legóvatosabb becslések szerint is az egészségügyi intézményeknek, beleértve az alapítványi fenntartású orvosi egyetemeket, 120-130 milliárdos a tartozásuk.

E jogszabály előírta, hogy a szolgáltatók a legalább 60 napon túl lejárt számláik rendezéséhez használhatják fel az összeget, azt is szigorú feltételekkel: e szerint akkor kaphatnak működési támogatást az állami, egyházi tulajdonban álló, továbbá felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ, fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltatók, ha a lejárt tartozásuk 2023. szeptember 30-án meghaladta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által 2023. január–augusztus időszakban kifizetett finanszírozásának három naptári napra jutó összegét. Most a NEAK által kedden közzétett listán azon szolgáltatók találhatók, melyek e szabály szerint jogosultak valamekkora összegre.

Az adósságrendezésről szóló jogszabály azt is előírta, hogy az intézmények csak meghatározott sorrendben fizethetnek hitelezőiknek, így például legelőször a 2023. július 1-jétől és 2024. január 1-jétől a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos lejárt tartozásokat kell kiegyenlíteni. (A KEF az az új szervezet, amely átvette az intézmények működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Ők felelősek például a liftek működéséért, a csőtörések gyors megjavíttatásáért, az ellátáshoz szükséges eszközök szervizeléséért.) A kiegyenlítési sorban ezt a hivatalt követi a büntetés-végrehajtási szervezeteknél fölhalmozódott számlák rendezése, és csak ezután következhetnek az egyéb beszállítók.

– Miközben a szolgáltatók az augusztusig elvégzett szolgáltatásokból összejött adósságaikat rendezhetik, az erre szánt pénz nagy része gyakorlatilag visszakerül az állam zsebébe, és a beszállítók most is a sor végére kerültek – jegyezte meg lapunknak Rásky László. Mindez szerinte azt jelenti, hogy a piaci beszállítóknak a helyzete továbbra is bizonytalan, így az egyes ellátásokhoz fontos eszközöket sokan maguk sem tudják beszerezni, pedig azokra nagy szükségük lenne a kórházaknak…”

Forrás:
Hiába a nagy kórházi adósságrendezés, lesz olyan intézmény, ahol azután sem tudják fizetni a piaci beszállítókat; Danó Anna; Népszava; 2023. november 30.

Gulyás Gergely: a kormány dolgozik azon, hogy felmérje, mi vezetett a kórházi adósságok növekedéséhez

„…Újabb kérdésre reagálva közölte: a kabinet szerint fel kell tárni, miért nőtt a korábbi éveknél nagyobb mértékben a kórházak adósságállománya, miközben az egészségügy finanszírozása nagyvonalúbb lett, illetve az adósság kifizetéséről is döntöttek.
…
A kórházi várólistával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy Magyarországon lényegesen rövidebb a várólista, mint Európa fejlett országaiban.

A Belügyminisztérium kidolgoz egy olyan programot, hogyan lehet lerövidíteni az ellátási időket – mondta.

Kérdésre válaszolva megismételte, a kormány dolgozik azon, hogy felmérje, mi vezetett a kórházi adósságok növekedéséhez.
Szerinte menedzsmenti szintről nem jelezték időben a problémát, a fenntartási és az ellátási költségek is jelentősen emelkedtek. Azon dolgoznak, hogy változtassanak a rendszeren – mondta…”

Forrás:
Maradnak a kamatstopok; Miniszterelnökség, Kormányinfó; 2023. december 1.

Leváltották Jenei Zoltánt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét

„A mai napon leváltották az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét, Jenei Zoltánt – értesült több forrásból a MedicalOnline.

Jenei Zoltán főigazgató mellett a gazdasági igazgatóhelyettest, úgy tudjuk, Tóbiás Tamást, a Pénzügyminisztérium korábbi főosztályvezetőjét és más vezetőket is elküldtek. A főigazgatói feladatokat Szondi Zita főigazgató helyettes megbízott vezetőként látja majd el.

Lapunk információi szerint az ágazat „gazdálkodási problémái” miatt Jeneit tették felelőssé. Erre utalhat, ha a gazdasági ügyekért felelős helyettest is menesztik.
…
Jenei Zoltánt 2020-ban az akkori egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós javaslatára a miniszterelnök nevezte ki az OKFŐ élére. Ezt megelőzően öt éven át a Pécsi Tudományegyetem kancellárja volt, erről a posztról 2020 szeptemberében hívta vissza Palkovics László, akkori innovációs miniszter.

A Népszava úgy tudja, a főigazgató menesztésének hátterében az intézmények példátlan eladósodása mellett az is szerepel, hogy nem bizonyult sikertörténetnek az intézmények gazdasági-műszaki üzemeltetésének leválasztása a kórházakról.

A közgazdász végzettségű Jenei korábban a rendőrség kötelékében csinált karriert. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, majd később az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója volt. Helyettes államtitkárként dolgozott a Belügyminisztériumban, 2006-2007 között közel egy évig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti ügyekért felelős szakállamtitkára volt. 2007-2011 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának gazdasági hivatalvezető-helyettese, majd alig egy évig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában gazdasági elnökhelyettese volt. A pécsi egyetemi kancellári székbe a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség gazdasági elnökhelyettesi posztjáról érkezett.

Frissítés:

A BM késő délután közleményben erősítette meg lapunk értesülését. Mint a tárca írja, Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere javaslatot tett a miniszterelnöknek Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató 2023. november 30. nappal történő felmentésére.”

Forrás:
Leváltották Jenei Zoltánt (A BM megerősítette); Tarcza Orsolya; Medical Online; 2023. november 30.
96/2023. (XI. 30.) ME határozat országos kórház-főigazgató felmentéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 96/2023. (XI. 30.) ME határozata országos kórház-főigazgató felmentéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 171. szám; 2023. november 30.; 9360. o. (PDF)

Szondi Zita általános főigazgató-helyettest bízták meg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetésével

„A kormányfő Szondi Zita általános főigazgató-helyettest bízta meg az OKFŐ főigazgatói feladatainak ellátásával.

Mint azt lapunk csütörtökön elsőként megírta: Orbán Viktor miniszterelnök Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára november 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Jenei Zoltán addigi országos kórház-főigazgatót.

Ezt közölte a Belügyminisztérium pénteken az MTI-vel.

A tárca friss közleménye szintén igazolta lapunk előző napi értesülését, miszerint a kormányfő Szondi Zita általános főigazgató-helyettest bízta meg a főigazgatói feladatok ellátásával.”

Forrás:
Szondi Zita vezeti a kórházfenntartót; Medical Online / MTI; 2023. december 1.

Újabb felmentések az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ)

„Orbán Viktor miniszterelnök – Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) megbízott főigazgatójának javaslatára – 2023. december 2-ai hatállyal felmentette tisztségéből Tóbiás Tamás gazdasági- és Miklovicz Zoltán informatikai főigazgató-helyettest.

A Belügyminisztérium rövid közleménye szerint a felmentett főigazgató-helyettesek helyettesítése megoldott, az OKFŐ működése folyamatos és zavartalan.

Az érintett vezetői álláshelyek betöltéséről később születik döntés.

A MedicalOnline-on csütörtökön elsőként adtunk hírt az országos kórház-főigazgató, és más vezetők, így Tóbiás Tamás várható leváltásáról.”

Forrás:
Újabb felmentések az OKFŐ-nél; Medical Online / MTI; 2023. december 2.
A miniszterelnök 97/2023. (XII. 1.) ME határozata országos kórházfőigazgató-helyettesek felmentéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 172. szám; 2023. december 1.; 9479. o. (PDF)

Európai Unió

Adatmegosztási jogszabály (EU, Data Act) – az EU Tanácsa új jogszabályt fogadott el a méltányos adathozzáférésről és -felhasználásról

„Annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet töltsön be adatvezérelt társadalmunkban, a Tanács egy új, a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletet (adatrendelet) fogadott el.

„A mai napon elfogadott rendelet katalizátorként hat majd Európa digitális korra való felkészülésében. Az új jogszabály hatalmas gazdasági potenciált fog felszabadítani, és jelentősen hozzájárul majd az adatok európai belső piacához. Fellendül majd az adatkereskedelem és az adatok átfogó felhasználása, és Európa-szerte új piaci lehetőségek nyílnak meg polgáraink és vállalkozásaink számára.” – José Luis Escrivá, Spanyolország digitális átalakulásért felelős minisztere

Az adatrendelet arra kötelezi a gyártókat és a szolgáltatókat, hogy tegyék lehetővé a felhasználóik – akár vállalkozások, akár magánszemélyek – számára a termékeik vagy szolgáltatásaik használatából származó adatokhoz való hozzáférést és azok újrafelhasználását, a kávéfőző gépektől kezdve egészen a szélturbinákig. Lehetővé teszi továbbá, hogy a felhasználók megosszák ezeket az adatokat harmadik felekkel, például az autótulajdonosok a jövőben dönthetnek úgy, hogy bizonyos járműadatokat megosztanak egy szerelővel vagy a biztosítójukkal.

A jogszabály fő célkitűzései

A rendelet új szabályokat vezet be arra vonatkozóan, hogy ki férhet hozzá az EU-ban a gazdasági ágazatok mindegyikében generált adatokhoz, és ki használhatja fel azokat. A rendelet célja, hogy:

– biztosítsa az adatokból származó értékeknek a digitális környezet szereplői közötti méltányos elosztását
– ösztönözze egy kompetitív adatpiac létrejöttét
– lehetőségeket nyisson meg az adatközpontú innováció előtt, és
– hozzáférhetőbbé tegye az adatokat mindenki számára

Az új jogszabály célja továbbá, hogy megkönnyítse az adatkezelési szolgáltatók közötti váltást, ezenkívül biztosítékokat vezet be a jogellenes adattovábbítás ellen, és rendelkezik az adatok ágazatközi újrafelhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozásáról.

Az adatrendeletnek köszönhetően mind az egyének, mind a vállalkozások jobban ellenőrzés alatt tudják majd tartani a saját adataikat a következők révén: az adathordozhatósághoz való jog megerősítése, az adatok különböző szolgáltatások közötti egyszerűbb másolása és átvitele, amennyiben az adatokat „okos tárgyakon”, gépeken és eszközökön keresztül generálják. Az új jogszabály beleszólást enged majd a fogyasztók és a vállalkozások számára abba, hogy mit lehet tenni az összekapcsolt termékeik által generált adatokkal.

Az új rendelet főbb elemei

A jogszabály hatálya

Az új rendelet lehetővé teszi majd, hogy a csatlakoztatott eszközök – az intelligens háztartási készülékektől az intelligens ipari gépekig – felhasználói hozzáférjenek az ezen eszközök használata révén generált adatokhoz, amelyeket gyakran kizárólag a gyártók és a szolgáltatók gyűjtenek be.

Ami a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos adatokat illeti, az új jogszabályban a hangsúly az összekapcsolt termékek helyett elsősorban az e termékek által gyűjtött adatok funkcióira helyeződik. Különbségtételt vezet be emellett a „termékadatok” és a „kapcsolódószolgáltatás-adatok” között, amelyekből könnyen elérhető adatok oszthatók meg.

Üzleti titkok és vitarendezés

Az új jogszabály biztosítja az üzleti titkok és a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű védelmét, és ehhez releváns biztosítékokat társít az esetlegesen visszaélésszerű magatartással szemben. Amellett, hogy előmozdítja az adatok megosztását, az új rendelet célja, hogy támogassa az uniós ipart, ugyanakkor biztosítékokat nyújt a rendkívüli körülmények esetére és vitarendezési mechanizmusokról rendelkezik.

Adatmegosztás és kompenzáció

Az új jogszabály intézkedéseket tartalmaz az adatmegosztási szerződések tekintetében a szerződő felek közötti egyensúlyhiánnyal való visszaélés megelőzése céljából, amely visszaélés amiatt alakul ki, hogy a jelentősen erősebb alkupozícióval rendelkező fél tisztességtelen szerződési feltételeket szab meg. Ezek az intézkedések megvédik majd az uniós vállalkozásokat a tisztességtelen megállapodásokkal szemben, és nagyobb mozgásteret biztosítanak a kkv-knak. Ezenkívül a rendelet szövege értelmében a Bizottság további iránymutatást nyújt majd az adatok rendelkezésre bocsátásáért a vállalkozásoknak járó észszerű kompenzációra vonatkozóan.

A rendelet biztosítja az eszközöket a közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós szervek számára ahhoz, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő olyan adatokhoz, és felhasználják azokat, amelyek rendkívüli körülmények között, különösen szükséghelyzetekben – például áradások és erdőtüzek esetén – vagy közérdekű feladat végrehajtása céljából szükségesek lehetnek.

Ami az adatokhoz való hozzáférés iránti ilyen kérelmeket illeti az üzleti és a közszféra közötti kontextusban, az új rendelet úgy rendelkezik, hogy a személyes adatokat csak rendkívüli körülmények között, például természeti katasztrófa, világjárvány, terrortámadás esetén lehet megosztani, és amennyiben a szükséges adatok más módon nem hozzáférhetők. Ilyen esetekben a mikro- és kisvállalkozások is szolgáltatnak majd adatokat, és kompenzációban részesülnek.

Előnyös a fogyasztók számára

Az új jogszabály lehetővé teszi majd a fogyasztók számára, hogy könnyen váltsanak felhőszolgáltatót. Bevezetett emellett a jogellenes adattovábbítások elleni biztosítékokat, valamint az adatmegosztásra és -kezelésre vonatkozó interoperabilitási szabványokat is. Végezetül az új jogszabály a várakozások szerint olcsóbbá és hatékonyabbá tehetné bizonyos eszközök esetében az értékesítés utáni szolgáltatásokat.

Irányítási modell

Az új rendelet megőrzi a tagállamok rugalmasságát a végrehajtási és jogérvényesítési feladatok nemzeti szintű megszervezése terén. A koordináló hatóság – azokban a tagállamokban, ahol ilyen koordinációs szerepre lesz szükség – egyedüli kapcsolattartó pontként jár el, az elnevezése pedig „adatkoordinátor”.

További lépések

Az új rendelet – a Tanács általi mai hivatalos elfogadását követően – a következő hetekben kerül kihirdetésre az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba, és az alkalmazását 20 hónappal a hatálybalépését követően kell megkezdeni. A 3. cikk (1) bekezdését (az adatokhoz való egyszerűsített hozzáférés követelményei új termékek esetében) azonban a rendelet hatálybalépését követően 32 hónappal forgalomba hozott összekapcsolt termékekre és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra kell majd alkalmazni.

Háttér

A társjogalkotók által 2022-ben elfogadott adatkormányzási rendelet után az adatrendelet a Bizottság 2020. februári európai adatstratégiája nyomán kidolgozott második fő jogalkotási kezdeményezés. Az említett adatstratégia arra irányul, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban.

Az adatkormányzási rendelet létrehozta a vállalatok, a magánszemélyek és a közszféra közötti adatmegosztást elősegítő eljárásokat és struktúrákat, az adatrendelet pedig egyértelműen meghatározza, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból. Ez olyan kulcsfontosságú digitális elv, amely elősegíti a szilárd és méltányos adatvezérelt gazdaság kialakítását, és iránymutatásul szolgál majd az EU 2030-ig megvalósítandó digitális átállásához, emellett új, innovatív szolgáltatásokat és versenyképesebb árakat fog eredményezni az utópiaci szolgáltatások, valamint az összekapcsolt tárgyak („dolgok internete” / IoT) javítása tekintetében.

Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális átállás fontosságát az Unió növekedése, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság – az európai adatstratégiáról szóló, 2020. februári közleménye nyomán – 2022. február 23-án javaslatot terjesztett elő a méltányos és innovatív adatgazdaságra irányuló intézkedésekre vonatkozóan (adatmegosztási jogszabály). A Tanács és az Európai Parlament 2023. június 27-én ideiglenes megállapodásra jutott e javaslatról.

Rendelet a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatrendelet), 2023. november 27.

Adatrendelet, a Tanács és az Európai Parlament közötti ideiglenes megállapodás szövege, 2023. június 27.

Adatrendelet, a Tanács tárgyalási megbízása, 2023. március 22.

Javaslat – Rendelet a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatmegosztási jogszabály), 2022. február 23.

Ülések

”

Forrás:
Adatrendelet: a Tanács új jogszabályt fogadott el a méltányos adathozzáférésről és -felhasználásról; EU Tanácsa; 2023. november 27.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Ismét újabb funkciókkal bővül az EgészségAblak mobilalkalmazás

„December elsejétől újabb funkciókkal bővül az EgészségAblak mobilalkalmazás – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton.

Rétvári Bence tájékoztatása szerint az EgészségAblakot használók immár a hamarosan lejáró receptekről és a frissen beérkező új egészségügyi dokumentumokról külön is értesítést kapnak. Az alkalmazás egyre népszerűbb, már több mint két és fél millió magyar ember töltötte le a telefonjára – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy ezzel a frissítéssel újabb olyan fejlesztés valósul meg, amelynek célja, hogy a lakosság könnyen, gyorsan és egyszerűen használhassa ki a digitális egészségügy előnyeit.

Az új frissítéseknek köszönhetően az orvos által felírt receptek kiváltása nem múlhat azon, hogy a felhasználó megnyitotta-e az alkalmazást, mert telefonja kezdő képernyőjén megjelenik a receptekről szóló értesítés, és az alkalmazás ugyanígy értesítést küld az elkészült új egészségügyi dokumentumokról is.

Az államtitkár ismertetése szerint az applikációt letöltők így még gyorsabban tájékozódhatnak aktuális egészségi állapotukról, késedelem nélkül tölthetik le a legfrissebb laboreredményeket, zárójelentéseket, leleteket, ambuláns lapokat.

Rétvári Bence elmondta, hogy az alkalmazásban hat funkció érhető el, ezzel pedig ma már mindenkinek „ott lapulhat a zsebében” az összes egészségügyi dokumentuma, a felírt és kiadott receptjei, háziorvosa rendelési ideje, oltási igazolványa, és az alkalmazásból a nap huszonnégy órájában közvetlenül hívható az EgészségVonal is.

A szeptemberben bevezetett családbarát funkciónak köszönhetően a családtagok – például gyerekek, idősebb szülők – dokumentumai is elérhetővé váltak meghatalmazás esetén – emlékeztetett, hozzátéve, már lehetőség nyílt arra is, hogy a járóbeteg-szakrendelőkben előjegyzett, elektronikus rendszerbe felvezetett időpontokat is megtekinthessék.

Az EgészségAblak mobilalkalmazást több mint 2 és fél millióan használják, népszerűségét pedig jól mutatja, hogy az indulás óta több százezer receptet és másfél millió egészségügyi dokumentumot töltöttek le rajta keresztül a felhasználók – mondta Rétvári Bence.”

Forrás:
Újabb funkciókkal bővül az EgészségAblak mobilalkalmazás; Híradó.hu / MTI; 223. december 2.

Már több mint 400 ezren regisztráltak a gondosóra-szolgáltatásra

„Már több mint 400 ezren regisztráltak a gondosórára, amely a kormány által indított ingyenes szolgáltatás minden 65 év feletti polgárnak – közölte a miniszterelnök főtanácsadója a közösségi oldalán szombaton.

Nyitrai Zsolt a videóban azt ajánlja a 65 év felettieknek, hogy aki még nem regisztrált, tegye meg. Gondoskodás egy gombnyomással – fogalmazott.

Igényelni ingyenesen online a gondosora.hu honlapon lehet, illetve telefonon vagy visszahívást kérve a 0614450080-as telefonszámon – olvasható a főtanácsadó Facebook-oldalán.”

Forrás:
Már több mint 400 ezren regisztráltak a gondosóra-szolgáltatásra; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. december 2.

Fókuszban a lakáspiaci transzparencia, megújult és kibővült a KSH Ingatlanadattára

„2023. november végétől mindenki számára elérhetővé válik az új online Ingatlanadattár, amelynek lekérdezőfelülete megújult formában, kibővült funkciókkal áll a legszélesebb közönség rendelkezésére. A kiegyensúlyozott lakáspiaci működés egyik legfontosabb feltétele az információk szabad elérése, s ennek szellemében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ingatlanpiaci adatok lehető legrészletesebb bemutatására törekszik.

Napjainkban már természetes jelenség, hogy az adatok felhasználói egyre több információhoz szeretnének egyre gyorsabban hozzájutni, a változó igényekhez való alkalmazkodás pedig elengedhetetlen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövője szempontjából. Munkánk értékét leginkább a felhasználóink elégedettsége jelzi, így kiemelt stratégiai céljaink között szerepel a felhasználói elégedettség növelése, és ezen keresztül az adatainkba vetett bizalom erősítése.

A KSH célja, hogy az ország információs központjává váljon, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a szolgáltatói szemlélet a hivatali kultúránk része, külső kapcsolataink mozgatórugója legyen. Az ország legnagyobb adatvagyon-kezelőjeként az adataink jelentős részét a hivatal honlapján elérhetővé tesszük – egyre bővülő és színesebbé váló tartalommal –, és az érdeklődők, valamint a szakmai felhasználók egyedi kéréseit is fogadjuk a „Lépjen velünk kapcsolatba!” felületen keresztül. Összefoglaló (STADAT) tábláink letöltésszáma 2022-ben például megközelítette az ötmilliót, és ennek csaknem fele a nemzetközi érdeklődésre számot tartó angol nyelvű táblák letöltéseiből származott. A jelenleg hozzáférhető adatköreink mellett a jövőben újabb, díjmentes adattárak segítségével kívánunk tájékozódási lehetőséget nyújtani a felhasználóinknak.

2023. november végétől a KSH online formában mindenki számára ingyenesen elérhetővé teszi az új Ingatlanadattár lekérdezőfelületet, amely a 2015–2022-es időszak vonatkozásában kínál tájékozódási lehetőséget a lakáspiac folyamatai iránt érdeklődő közönségnek és a szakmai felhasználóknak egyaránt.

Így az 1997 óta évenként megjelenő, korábban fizetős szolgáltatásként elérhető adattár megújult formában, kibővült funkciókkal áll a legszélesebb felhasználói kör rendelkezésére.

A statisztikai hivatal újszerű, Magyarországon egyedülálló szolgáltatása a lakáspiaci folyamatok átláthatóságát és az adatok hozzáférhetőségét biztosító fejlesztéssel szeretné segíteni a weboldal látogatóinak tájékozódását, és mérsékelni a lakáspiaci döntéseik kockázatát. A kiadvány településenként, Budapesten kerületenként, a vidéki városokban pedig utcánként, és ezen belül, ahol lehet, épülettípusonként (családi ház, társasház, panel) mutatja be, hogy mennyibe került egy adott évben átlagosan az ott eladott használt lakások négyzetmétere. A most megjelenő Ingatlanadattár új típusú lekérdezőfelülete segítségével lehetőség nyílik a kiadványban elérhető adatok keresésére, időbeli összehasonlítására, grafikonos és térképi ábrázolására, letöltésére, rangsorok lekérdezésére, vagy akár a legdrágább és a legolcsóbb települések, illetve utcák listázására is. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy az adattár alapvetően tájékoztatási célokat szolgál, hiszen csak az olyan használtlakás-eladások adatait fedi le, ahol szerepel a szerződésben az ingatlan alapterülete. Továbbá az egyedi beazonosíthatóság kizárása érdekében csak olyan utcákra, településekre vonatkozó adatokat közlünk, ahol a figyelembe vehető ügyletek száma legalább három.

A megújult Ingatlanadattárból megtudható például, hogy 2022-ben Budapest XII. kerületének egyik utcájában volt a legdrágább az eladott használt lakások négyzetmétere, amelyet egy balatonföldvári utca követett, ezzel szemben a legolcsóbb használt lakásokhoz Mezőhegyes külterületén lehetett hozzájutni.

Az online lekérdezhetővé váló Ingatlanadattár mellett számos lakhatással kapcsolatos, illetve lakáspiaci adat érhető el a KSH weboldalán a kész táblákat tartalmazó összefoglaló táblagyűjtemény (STADAT), a tájékoztatási adatbázis vagy a népszámlálási adatbázis tematikus fejezeteiben is, és több mint három éve tesszük közzé az Ingatlan.com-mal kötött együttműködés eredményeképpen a lakásbérleti piac megfigyelésén alapuló kísérleti statisztikát, a KSH–Ingatlan.com-lakbérindexet.

Az adatok mellett a lakáspiaci folyamatok (például a lakásépítések, az építési engedélyek, a lakáspiaci árak vagy a lakossági lakáshitelezés) alakulásáról több, rendszeresen frissülő tematikus elemző kiadvány is elérhető a hivatal honlapján.

A lakhatással összefüggő információk egyszerre számíthatnak a nagyközönség, a gazdasági szakemberek és a társadalmi folyamatokat vizsgáló elemzők érdeklődésére, ezért is tekintjük fontos feladatunknak a lakáspiaci folyamatok megfigyelését. A lakásszektor működését jellemző információk szabad elérése egyúttal visszahat magára a lakáspiacra is, segíti annak kiegyensúlyozott működését. A Központi Statisztikai Hivatal ennek szellemében törekszik a lakáspiaci adatok lehető legrészletesebb bemutatására.”

Forrás:
Fókuszban a lakáspiaci transzparencia; Kincses Áron; Világgazdaság, VG Páholy; 2023. november 29.
A szerző, Dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

„Az új lekérdezőfelületen lehetőség nyílik a 2015 és 2022 közötti adatok területi és időbeli összehasonlítására

Megújult formában és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa, amely a lehető legrészletesebb területi bontásban mutatja be a használt lakások négyzetméterárát: a települési (a fővárosban a kerületi) átlagárak mellett a városokban utcánként is közli az átlagos árakat és azok relatív szórását. A lekérdezőfelületet sajtótájékoztató keretében mutatta be a KSH.

Az Ingatlanadattár 1997 óta része a KSH termékportfóliójának, először nyomtatott kötetként, később CD-n, az utóbbi időkben pedig online megvásárolható kiadványként értékesítette a hivatal. „Az Ingatlanadattár mostani módosításával a KSH egységes adatbázisba szervezte és a lekérdezőben ingyenesen elérhetővé és kereshetővé tette a 2015 óta eltelt évek ingatlanstatisztikáit, ami biztosítja az adatok időbeli összehasonlításának, grafikonos és térképi ábrázolásának lehetőségét. Az újítás hatására lekérdezhető és megjeleníthető például egy adott város adott utcájában a lakásárak változása 2015 és 2022 között” – ismertette a megújult kiadvány legfontosabb előnyeit Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai Osztályának vezetője.

Az új Ingatlanadattár tájékozódási lehetőséget kínál a lakáspiac iránt érdeklődő közönségnek és a szakmai felhasználóknak is. Az ingatlanpiaci folyamatok átláthatóságát, az adatok hozzáférhetőségét biztosító fejlesztéssel a KSH a lakáspiaci szereplők tájékozódási lehetőségeit szeretné bővíteni, ezzel mérsékelve döntéseik kockázatát.

A KSH bízik abban, hogy felhasználói nagy megelégedéssel fogadják a megújult Ingatlanadattárat, valamint hogy a kiadvány hathatós segítséget nyújt majd az ingatlanpiac résztvevői, valamint a kutatók és a diákok számára is.

A megújult Ingatlanadattár és az adatvizualizáció az alábbi linken érhető el:
Ingatlanadattár
KSH Ingatlanadattár – Budapest utcatérképe 2015–2022”

Forrás:
Megújult és kibővült a KSH Ingatlanadattára, 2023.11.29.; KSH; 2023. november 29.

Még egyszerűbb lett az ügyintézés a kormányablakokban

„Tovább egyszerűsödik az ügyintézés a kormányablakoknál, mert már azok az ügyfelek is élvezhetik a papírmentes ügyintézés előnyeit, akik eddig nem rendelkeztek digitális aláírással vagy ügyfélkapus regisztrációval.

Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön tájékoztatta az MTI-t, hogy a legújabb, uniós támogatással megvalósított projekt fő fejlesztési területeinek egyike az aláírásminta alapú hitelesítési rendszer (amahit) bevezetése volt, ami lehetőséget biztosít a kormányhivatali ügyintézés során a biometrikus aláírásminta alkalmazására a kormányablakokban és egyes kormányhivatali ügyfélszolgálatokon.

Az amahit-rendszerben használt aláírásmintán alapuló működés az aláírás képének alkalmazásán kívül annak ellenőrzését is jelenti – magyarázták.

A fejlesztés eredményeként idén november után 32 ügytípus intézhető az amahit-rendszerrel a kormányablakokban és meghatározott kormányhivatali ügyfélszolgálati pontokban – több mint háromezer ügyintézői munkaállomáshoz – kihelyezett aláírópadok segítségével – tudatták.

Az ügyfelek által csak közvetetten érzékelhető projekt eredménye, hogy megvalósult a VPN-konszolidáció, az egységes kormányhivatali hálózati architektúra kialakítása. Ez lehetővé teszi a hivatalok/állami szervek közötti adatkapcsolatok egyszerűbb, hatékonyabb létrehozását – magyarázták.

A kiemelt projektet a Széchenyi 2020 program keretében Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett konzorcium az Európai Unió által nyújtott vissza nem térítendő támogatással, 6,468 milliárd forint keretösszegből valósította meg – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Még egyszerűbb az ügyintézés a kormányablakokban; Híradó.hu / MTI; 2023. november 30.

Hatszorosára nőtt az elérhető ügyek száma a magyarorszag.hu portálon

„A projekt során továbbfejlesztették a magyarorszag.hu portált, amelyen jelenleg már 4600 közigazgatási ügyet lehet elektronikus úton elintézni, a fejlesztések részeként kialakított szoftvernek köszönhetően pedig még gyorsabbá és hatékonyabbá vált az elektronikus ügyintézés. A projekt a Széchenyi 2020 program 11,993 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg.

A magyarorszag.hu-nak köszönhetően már nem feltétlenül szükséges személyesen felkeresni az illetékes hivatalt, bárhonnan és bármikor intézhetjük elektronikusan az ügyeinket. A magyarorszag.hu online szolgáltatásainak népszerűségéhez hozzájárult a portál folyamatos fejlesztése, amelynek eredményeként havonta átlagosan több mint 8 millió látogatót számlál,és az elmúlt 5 év alatt hatszorosára nőtt az elérhető ügyek száma. Az online intelligens űrlaptechnológia elektronikus űrlapkitöltést tesz lehetővé, az e-Papír pedig az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezetnek teremt lehetőséget abban, hogy egyes ügytípusok esetében elektronikus úton továbbíthassák beadványaikat az illetékes szervek felé. A projekt keretében került kifejlesztésre a portálról elérhető cégkapu regisztrációs alkalmazások is, amely a cégkapu használatára kötelezettek számára automatikus vagy ügyintézői jóváhagyáshoz kötött, online űrlapos regisztrációját biztosít. A szolgáltatás indulása óta közel 700 ezer űrlapot nyújtottak be a felületen.

A projektben kialakításra került a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) is, amely egyfajta interoperabilitást támogató rendszerként képes a különböző technológiákkal és ágazatokban fejlesztett rendszerek integrációjára. A KKSZB a magyar e-közigazgatási elvárások alapján és a nemzetközi e-közigazgatási rendszerek figyelembevételével került kialakításra, így a platform a rendszerek felügyelt, egységes, gyors, biztonságos és modern összekapcsolását biztosítja. A fejlesztésnek köszönhetően a rendszer mára havonta körülbelül negyedmilliárd tranzakciót bonyolít le 270 csatlakozott szervezet 380 szolgáltatásán keresztül.

A fejlesztés 11,993 milliárd forint hazai és uniós forrásból, a „Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” ( KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025) projekt részeként valósult meg. A projektet a Széchenyi 2020 program keretében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, az IdomSoft Zrt.és az Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alkotta konzorcium valósította meg.”

Forrás:
Hatszorosára nőtt az elérhető ügyek száma a magyarorszag.hu portálon; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2023. november 29.

Technika, tudomány

Száz évre tekint vissza a magyar rádiózás

„Sorakoznak az évfordulók: a lakihegyi antenna 90 éves, a budapesti panorámát meghatározó Széchenyi-hegyi adótorony 65 éves.

December 1-én ünnepeljük a Magyar rádiózás napját, a rendszeres műsorszórás 98 éve indult el, a kísérleti adások száz éve kezdődtek meg hazánkban. Magyarországon az Antenna Hungária Zrt. 136 telephelyével biztosítja a rádiós, illetve a földfelszíni tévés műsorszórást. A földfelszíni sugárzás budapesti panorámát is meghatározó épülete, a Széchenyi-hegyi adótorony idén 65 éve állt szolgálatba.

A magyarországi rádióadás kísérleteit száz évvel ezelőtt kezdte meg az Antenna Hungária Zrt. „elődje”, a Magyar Királyi Posta. 1925. december 1-től indult el a rendszeres rádiós-műsorszórás, erre emlékezünk a Magyar rádiózás napján. Kezdetben a Rákóczi úti stúdió és a csepeli rádióállomás biztosította az országos adást. 90 éve a mai napig működő lakihegyi antenna vette át a földfelszíni rádiósugárzást, amely 314 méterével immár 90 éve Magyarország legmagasabb építménye, 1985-től ipari műemlék. Napjainkban műsor helyett egyéb elektromos vezérlőjeleket sugároz, például áramszolgáltatók számára.

A hazai rádióadások központjának azonban már a solti rádióadó tekinthető. A 304 méter magas tornyot 1977. február 16-án avatták fel, azóta középhullámon sugároz Magyarország teljes területére, továbbá Európa távolabbi részeire is – az időjárási és domborzati viszonyoktól függően. A 2017-től használt új solti adóberendezést a világ legkorszerűbbjei közé sorolják.

„Az Antenna Hungária és jogelődjei 100 éves múltra tekinthetnek vissza a műsorszóró és távközlési szolgáltatások terén. A Magyarországon egyedülálló, nemzetközileg is elismert tapasztalatunkat eddig és a jövőben is a köz szolgálatába állítjuk a határon innen és túl” – mondta az ünnepségen Papp-Gerlei Gyöngyvér, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Az Országos Mikrohullámú Központ fennállásának 65. évfordulójára ma emléktáblát avatott az Antenna Hungária a Széchenyi-hegyi adótorony épületében. A hivatalosan Antenna Hungária OMK-nak nevezett 11 emeletes épület nemcsak Budapest látképének egyik meghatározó része, hanem például a Szomszédok című teleregény főcímének is szereplője volt. Gerincadóként, földfelszíni sugárzású analóg rádiós, valamint digitális televíziós csatornák műsorait továbbítja a 17 méteres antennájával együtt 192 méter magas torony, amely Budapest 2. legmagasabb építménye.

Az Antenna Hungária országos hálózatában összesen 136 telephelyről folyik műsorszórás. A rádió és televízió műsorszóró adóállomások végzik a földfelszíni országos műsorszétosztást és műsorszórást, de emellett olyan további feladatokat is ellátnak, mint például a mobiloperátorok hang- és adattovábbítása, illetve egyéb telekommunikációs szolgáltatások. A televízióműsor terjesztésekor a műsorszolgáltató TV-csatornák stúdióitól digitálisan juttatja el a nézőkhöz a műsort földfelszíni műsorszóró rendszerein az Antenna Hungária. A műsorszórás gerinchálózatát alkotó 17 fontosabb adótorony jól ismert látványosságai hazánknak, ilyen például a budapesti OMK mellett a mátrai Kékestetőn, a pécsi Misinán, Sopronban, Kab-hegyen és Szentesen működő torony is.

Történelmi háttér

Magyarországon a rádióadásokat a Magyar Királyi Posta szakemberei indították el, a tévéadások első lépéseit a Magyar Posta tette meg. Később az egyre bővülő, fejlődő feladatok körét a postából 1989-ben kivált Magyar Műsorszóró Vállalat, az Antenna Hungária Zrt. közvetlen elődje vette át. Az életünket a mai napig meghatározó rendszerek országos szintű kiépítése évtizedeket vett igénybe. A rádiózás alapjait az 1920-as években fektették le a szakemberek, míg a hazai televíziózás úttörő lépéseit az 1950-es években tették meg.

Nevezetes évfordulók:

1923. december 16-ától kísérleteztek a rádióadásokkal Magyarországon, kezdetben a műsort a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomásról sugározták.

1925. december 1-én indult a rendszeres rádióadás Magyarországon, erre emlékezhetünk a Magyar rádiózás napján.

1933. december 2-án adták át a lakihegyi 120 kW teljesítményű adóberendezést és a 314 méteres antennát, amely immár 90 éve Magyarország legmagasabb építménye.

1953. december 16-án sugározták az első tévéadást Magyarországon.

1957. február 23-án kezdte meg a magyar televízió a tesztadását.

1957. május 1-én indult el a rendszeres tévéadás.

1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot (Országos Mikrohullámú Központ, OMK).

1959. augusztus 20-án az egy évvel korábban átadott OMK vette át a Kossuth rádió műsorszórását Budapesten és környékén az URH-sávban.

1977. február 16-án avatták fel a solti rádióadót, azóta középhullámon sugároz Magyarország teljes területére, továbbá – az időjárási és domborzati viszonyok függően – Európa távolabbi részeire is. Az antennatorony 304 méter magas.

1987-ben elindult az AM-Mikró rendszer a nyugati turisták kiszolgálására, idegen nyelvű adásokkal.

1989 óta a hét minden napján van tévéadás.

1989-ben a Magyar Postából kivált a Magyar Műsorszóró Vállalat, a mai Antenna Hungária Zrt.

1992-ben megkezdődött a Duna Televízió műholdas adása, amely a határon túli magyarokat célozta, ugyanakkor például Párizsban és Berlinben is elérhető volt.

2013-ban az Antenna Hungária lekapcsolta a földi sugárzású analóg adást, mert teljesen digitális rendszerre állt át a televíziós műsorszórásban.

2017. december 1-jén adták át az új középhullámú adóberendezést Solton, amely a 40 éve üzemelő (orosz) adótól vette át a Kossuth Rádió műsorának sugárzását.

”

Forrás:
100 évre tekint vissza a magyar rádiózás; Computerworld; 2023. december 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Közel 100 település adatai válnak elérhetővé az ingyenesen használható Napenergia Térképen

„A Solar ViewPoint Kft. és az Envirosense Hungary Kft. magánkezdeményezében 2022. végén elkészítette Debrecen Város Napenergia Térképét. 2023. márciusában a XV. Szolárkonferencia keretében pedig egy stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel, mely célja az országos napenergiatérkép létrehozása. A szolgáltatás a www.napenergiaterkep.hu oldalon keresztül érhető el, mely lefedettsége folyamatosan bővül. Az elmúlt napokban Debrecen, Zalaegerszeg, Miskolc és Esztergom után újabb településeket töltöttünk fel az általunk fejlesztett felületre. A Napenergia Térkép megtekintése, használata díjmentes, az egyes települések további megjelenéséről értesítést kérhetnek az oldalon feliratkozók.
Az együttműködő felek az online térkép létrehozásával hozzájárulnak a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések szélesebb körű elterjedéséhez, valamint tájékoztatást nyújtanak a beruházás előtt álló magánszemélyeknek, vállalkozásoknak.
Az érdeklődők megtekinthetik az épületek besugárzási értékeit, illetve azt, hogy az adott tetőfelületen telepítendő napelemes rendszerekkel hozzávetőlegesen mekkora összeget tud megtakarítani a beruházó (teljes napenergia potenciál kihasználtság esetén érvényes értékek). Így több információval felvértezve vághatnak bele a napelemes rendszerek beszerzésébe.
Az oldalon feltüntetett adatok tájékoztató jellegűek, a specifikus településrendezési, építési szabályzatok rendelkezéseire, valamint az energiaszolgáltatói előírásokra nem terjednek ki.
Fontos kiemelni továbbá, hogy az egy épületre vonatkozó, ideálisan elhelyezhető napelempanelek számának pontos megtervezését nem helyettesíti az oldal, igény esetén egyéb online szolgáltatásaival a Solar ViewPoint Kft. ebben is tudja segíteni az érdeklődőket.”

Forrás:
Közel 100 település adatai válnak elérhetővé az ingyenesen használható Napenergia Térképen; Magyar Napelem Napkollektor Szövetség; 2023. november 29.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály: az EU Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a digitális termékek biztonsági követelményeiről

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó kiberbiztonsági követelményekről szóló jogszabályjavaslatról, amelynek célja annak szavatolása, hogy a forgalomba hozott termékek, például a csatlakoztatott otthoni kamerák, hűtőszekrények, televíziók és játékok biztonságosak legyenek (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály).

„A mai megállapodás mérföldkövet jelent a biztonságos és védett európai digitális egységes piac felé vezető úton. Amennyiben az EU-ban kerülnek értékesítésre, a csatlakoztatott eszközöknek meg kell felelniük a kiberbiztonság alapszintjének, hogy ezáltal biztosítva legyen a vállalkozások és a fogyasztók kiberfenyegetésekkel szembeni megfelelő védelme. A kiberrezilienciáról szóló jogszabály éppen ezt fogja szavatolni a hatálybalépését követően.” – José Luis Escrivá, Spanyolország digitális transzformációért felelős minisztere

Az új rendelet főbb célkitűzései

Az új jogszabály kiberbiztonsági követelményeket vezet be Unió-szerte a hardver- és szoftvertermékek tervezésére, fejlesztésére, gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozóan annak elkerülése érdekében, hogy az uniós tagállamok különböző jogszabályaiból eredő követelmények között átfedések alakuljanak ki.

A rendelet minden olyan termékre alkalmazandó lesz, amely közvetlenül vagy közvetve csatlakozik egy másik eszközhöz vagy egy hálózathoz. Néhány kivétel is meghatározásra kerül olyan termékek – például az orvostechnikai eszközök, a repüléstechnikai termékek és az autók – vonatkozásában, amelyekre vonatkozóan a hatályos uniós szabályokban már szerepelnek kiberbiztonsági követelmények.

A javaslat célja, hogy pótolja a hiányosságokat, tisztázza a hatályos kiberbiztonsági jogszabályokkal fennálló kapcsolatokat és e jogszabályokat koherensebbé tegye, szavatolva ezáltal, hogy a digitális elemeket tartalmazó – például a dolgok internetéhez (IoT) tartozó – termékek az ellátási lánc egészében és teljes életciklusuk során biztonságosak legyenek.

Végezetül a rendelet azt is lehetővé teszi majd a fogyasztók számára, hogy a digitális elemeket tartalmazó termékek kiválasztásakor és használatakor figyelembe vegyék a kiberbiztonság szempontját, mivel megkönnyíti számukra annak megállapítását, hogy mely hardver- és szoftvertermékek rendelkeznek megfelelő kiberbiztonsági jellemzőkkel.

Megmaradt a bizottsági javaslat fő irányvonala

Az ideiglenes megállapodás szerinti szöveg a következők tekintetében megegyezik a bizottsági javaslat általános irányvonalával:

a megfelelésért való felelősség egyensúlyát átalakító szabályok a gyártók vonatkozásában, akiknek teljesíteniük kell bizonyos olyan követelményeket, mint a kiberbiztonsági kockázatértékelés rendelkezésre bocsátása, a megfelelőségi nyilatkozatok kiállítása, valamint az illetékes hatóságokkal való együttműködés

a gyártók által bevezetendő sebezhetőségkezelési eljárások a digitális termékek kiberbiztonságának szavatolása érdekében, valamint a gazdasági szereplőkre, például az importőrökre és a forgalmazókra vonatkozó kötelezettségek az említett eljárásokkal kapcsolatban

olyan intézkedések, amelyek javítják a hardver- és szoftvertermékek biztonságának átláthatóságát a fogyasztók és az üzleti felhasználók számára

a szabályok érvényesítését szolgáló piacfelügyeleti keret.

A társjogalkotók általi legfontosabb módosítások

Mindazonáltal a társjogalkotók megállapodtak a bizottsági javaslat egyes részeinek kiigazításáról, főként a következők tekintetében:

a javasolt jogszabály hatálya: egyszerűsödött az új rendelet hatálya alá tartozó digitális termékek besorolásának módszertana

a termékek várható élettartamának a gyártók általi meghatározása: míg az alapelv továbbra is az, hogy a támogatási időszaknak a digitális termék várható élettartamával kell megegyeznie, a rendelet megjelöl egy legalább ötéves támogatási időszakot, kivéve azon termékeket illetően, amelyek ennél várhatóan rövidebb ideig lesznek használatban

az aktívan kihasznált sebezhetőségek vagy biztonsági események tekintetében fennálló jelentéstételi kötelezettségek: először az illetékes nemzeti hatóságokat kell majd értesíteni, ugyanakkor megerősítették az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepét

az új szabályok három évvel a jogszabály hatálybalépését követően válnak alkalmazandóvá, ami elegendő időt biztosít arra, hogy a gyártók alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez

megállapodás született további, a kis- és mikrovállalkozásokat célzó támogató intézkedésekről, többek között kifejezetten e vállalkozásoknak szánt tájékoztatási és képzési tevékenységekről, valamint a tesztelési és megfelelőségértékelési eljárásokhoz nyújtott támogatásról.

A következő lépések

A mai ideiglenes megállapodást követően az elkövetkező hetekben szakértői szinten folytatódik majd a munka az új rendelet részleteinek véglegesítése céljából. E munka befejezését követően a spanyol elnökség jóváhagyás céljából be fogja nyújtani a kompromisszumos szöveget a tagállamok képviselőinek (Coreper).

Mindkét intézménynek meg kell majd erősítenie a teljes szöveget, és annak a társjogalkotók általi hivatalos elfogadás előtt jogász-nyelvészi ellenőrzésen is át kell esnie.

Előzmények

A csatlakoztatott eszközök kiberbiztonságáról szóló, 2020. december 2-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy fontos felmérni, hogy hosszú távon szükség van-e horizontális jogszabályra annak érdekében, hogy szabályozva legyen a csatlakoztatott eszközök összes releváns kiberbiztonsági szempontja, például az elérhetőség, az integritás, a bizalmas jelleg, valamint a forgalombahozatali feltételek meghatározása.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabályt elsőként Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke jelentette be az Unió helyzetéről szóló 2021. szeptemberi beszédében. A jogszabály ezt követően az Európai Unió kiberbiztonsági helyzetének javításáról szóló, 2022. május 23-i tanácsi következtetésekben is említésre került, amelyekben a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy 2022 végéig tegyen javaslatot a csatlakoztatott eszközök tekintetében alkalmazandó közös kiberbiztonsági követelményekre.

A Bizottság 2022. szeptember 15-én benyújtotta a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot, amely kiegészíti majd a meglévő uniós kiberbiztonsági keretet: a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet (NIS-irányelv), az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvet (NIS 2 irányelv) és az uniós kiberbiztonsági jogszabályt.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály, a Tanács tárgyalási megbízása, 2023. július 19.

Rendelet a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó harmonizált kiberbiztonsági követelményekről (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály), a Bizottság javaslata, 2022. szeptember 15.

”

Forrás:
A kiberrezilienciáról szóló jogszabály: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a digitális termékekre vonatkozó biztonsági követelményekről; EU Tanácsa; 2023. november 30.

Az Európai Bizottság üdvözli a politikai megállapodást a kiberrezilienciáról szóló jogszabályról

„A Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között tegnap éjjel létrejött politikai megállapodást a kiberrezilienciáról szóló jogszabályról, amelyre a Bizottság 2022. szeptemberében tett javaslatot.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály az első ilyen jellegű jogi aktus a világon. Unió-szerte javítani fogja a digitális termékekkel kapcsolatos kiberbiztonság szintjét a fogyasztók és a vállalkozások számára, ugyanis kötelező, arányos kiberbiztonsági követelményeket ír elő minden hardver és szoftver esetében, a babamonitoroktól kezdve az okosórákon és a számítógépes játékokon át a tűzfalakig és az útválasztókig. A különböző kockázati szintű termékekre más-más biztonsági követelmények vonatkoznak majd. A termékek kevesebb mint 10%-át fogják harmadik fél általi értékelésnek alávetni.

Az új rendelet értelmében az uniós piacon forgalomba hozott összes terméknek kiberbiztonságosnak kell lennie. Ez kulcsfontosságú lépés a kiberbűnözők és más rosszindulatú szereplők jelentette növekvő fenyegetés elleni küzdelemben.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály hatálybalépését követően a hardver- és szoftvergyártóknak kiberbiztonsági intézkedéseket kell végrehajtaniuk a termékeik teljes életciklusa során, a tervezéstől kezdve a fejlesztésen át a termék forgalomba hozatalát követő időszakig. A szoftver- és hardvertermékeken fel lesz tüntetve a CE-jelölés, amely jelzi, hogy azok megfelelnek a rendelet követelményeinek, ezért értékesíthetők az EU-ban.

A jogszabály ezenkívül jogilag kötelezi a gyártókat arra, hogy a vásárlást követően több éven keresztül, megfelelő időben biztosítsanak biztonsági frissítéseket a fogyasztók számára. A támogatási időszaknak tükröznie kell a termékek várható felhasználási idejét.

Ezekkel az intézkedésekkel az új jogszabály lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tájékozottabb és biztonságosabb döntéseket hozzanak, ugyanis a gyártókat arra kötelezi, hogy átláthatóbban és felelősségteljesebben foglalkozzanak termékeik biztonságával.

A következő lépések

A megállapodást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia. Elfogadását követően a kiberrezilienciáról szóló jogszabály a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

A jogszabály hatálybalépése után a hardver- és szoftvertermékek gyártóinak, importőreinek és forgalmazóinak 36 hónap áll rendelkezésükre, hogy alkalmazkodjanak az új követelményekhez. Ez alól kivételt jelent a gyártók incidensekkel és sebezhetőségekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettsége, amire szigorúbb, 21 hónapos türelmi idő vonatkozik.

Háttér-információk

A kiberbiztonság az Európai Bizottság egyik legfőbb prioritása. Határozott lépéseket kell tennünk digitális termékeink – mind a szoftverek, mind a hardverek – biztonságossá tétele érdekében.

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály – amelyet az Európai Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédben jelentettek be a digitális korra felkészült Európa kiépítésére irányuló terv részeként – a 2020. évi uniós kiberbiztonsági stratégiára és a biztonsági unióra vonatkozó 2020. évi uniós stratégiára épül. Kiegészíti a meglévő jogszabályokat, különösen a 2022-ben elfogadott NIS 2 keretet.

Az elmúlt évben a szoftverellátási lánccal összefüggő támadások száma megháromszorozódott, és nap mint nap esnek kiberbűnözők áldozatául kisvállalkozások és olyan kritikus intézmények, mint a kórházak. 11 másodpercenként ér egy szervezetet zsarolóvírusos támadás, aminek a becsült költsége évente 20 milliárd eurót tesz ki. Csak 2021-ben a kiberbűnözők mintegy 10 millió elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadást indítottak feltört eszközökről világszerte, amivel weboldalakat és online szolgáltatásokat tettek hozzáférhetetlenné a felhasználók számára.

További információk

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály

Javaslat a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály – Kérdések és válaszok (frissített változat)

Tájékoztató: a kiberrezilienciáról szóló jogszabály

Hatásvizsgálat: a kiberrezilienciáról szóló jogszabály

Idézet(ek)

„Fontos, hogy a fogyasztók biztonságban érezzék magukat az uniós piacon elérhető termékekkel kapcsolatban. A kiberrezilienciáról szóló, ma elfogadott jogszabály biztosítani fogja, hogy az otthon és a munkahelyeken használt digitális termékek szigorú kiberbiztonsági normáknak feleljenek meg. E termékek forgalmazóinak felelősséget kell vállalniuk azok biztonságosságáért.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 01/12/2023

„Az EU-ban forgalmazott termékek biztonsága mindig is kiemelt szempont volt számunkra, és ezen a téren jelentős sikereket könyvelhettünk el. A kiberrezilienciáról szóló hiánypótló jogszabály kiegészíti a biztonsági szabályokat, hogy a beépített biztonság minden olyan termékre vonatkozzon, amely eljut az uniós fogyasztókhoz és felhasználókhoz. Az új szabályok értelmében az EU-ban értékesített valamennyi összekapcsolt terméknek kiberbiztonságosnak kell lennie, garantálva a vállalkozások és a lakossági felhasználók fokozott biztonságát.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök – 01/12/2023

„Üdvözlöm a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodást a szolgálataink által előterjesztett fontos rendeletről. A jogszabály garantálja, hogy az EU-ban a digitális eszközök a tervezésüktől kezdve egészen az életciklusuk végéig szigorú kiberbiztonsági követelményeknek feleljenek meg. Ez a beépített kiberbiztonság kulcsfontosságú mind a fogyasztók, mind a társadalom egészének biztonsága szempontjából.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 01/12/2023”

Forrás:
A Bizottság üdvözli a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra vonatkozó politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2023. december 1.

Törvények, rendeletek

A Kormány 528/2023. (XII. 1.) Korm. rendelete az Egységes Digitális Kapu rendelet végrehajtásához kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról
Forrás:
A Kormány 528/2023. (XII. 1.) Korm. rendelete az Egységes Digitális Kapu rendelet végrehajtásához kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról; Magyar Közlöny, 2023. évi 172. szám; 2023. december 1.; 9369-9372. o. (PDF)
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.); EUR-Lex; 2018. október 2.
Az egységes digitális kapu. A helyi hatóságoknak szóló iránymutatás; Európai Unió Kiadóhivatala; 2022 (népszerű tájékoztató)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Első végrehajtási jelentés az egységes digitális kapuról; Európai Bizottság; COM(2023) 534 final; 2023. szeptember 12. (PDF)
egységes digitális kapu; eGov Hírlevél

530/2023. (XII. 1.) Korm. rendelet egyes kormányrendeletek módosításáról: NISZ Zrt. egyes feladatainak átadása az IdomSoft Informatikai Zrt. részére
Forrás:
A Kormány 530/2023. (XII. 1.) Korm. rendelete a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatainak és tevékenységének az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére történő átadásához kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 172. szám; 9456-9458. o. (PDF)

49. szám, 2023. december 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek