Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Váratlan fordulat: a gyökeresen új stílust ígérő Nagy Elek lett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke
Tárgyszavak: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), Magyarország, Nagy Elek, Parragh László
Mennyire vagyunk kiberbiztonság-tudatosak a közösségi médiában? – konferencia
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozás, kiberbiztonság, kiberpszichológia, Kovács László, közösségi média, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — kiberbiztonság, Mesterséges Intelligencia (MI) — kockázatok, Mesterséges Intelligencia (MI) — közösségi média
Az új gyönyörű digitális világ
Tárgyszavak: Csehország, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális platformok szabályozása, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabadságjogok, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Szlovákia

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Váratlan fordulat: a gyökeresen új stílust ígérő Nagy Elek lett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke

„Az Index értesülései szerint mandátuma lejártát követően nem marad a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élén Parragh László. Az MKIK közgyűlésén az utódjára is fény derült: Nagy Elek, a budapesti kamara elnöke veszi át a helyét, aki korábban már részletesen beszélt lapunknak a kettejük között feszülő szakmai ellentét hátteréről is.

Az Index információi szerint eldőlt, hogy a következő négy évben nem Parragh László lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az MKIK szerdai rendes közgyűlésén ugyanis a regnáló vezető nagy arányban alulmaradt az elnöki székért szintén versenybe szálló, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) irányító Nagy Elekkel szemben, aki 121 szavazatot gyűjtött, míg Parragh Lászlóra mindössze 67 tag voksolt.

Parragh László 2000 óta volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 2017-ben a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja lett. Orbán Viktor legutóbb hétfő reggel tárgyalt Parragh Lászlóval, az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről és a kamarai együttműködésről.
…
Külön utakon járt Nagy Elek és Parragh

Az Index tavaly októberben – napra pontosan egy évvel ezelőtt – publikálta a Nagy Elekkel készített exkluzív interjúját, amelyben a milliárdos nagyvállalkozó az aktuális gazdaságpolitikai kérdések, illetve az üzleti érdekeltségeivel (BÁV, Főtaxi, Inforg) tervek ismertetése mellett a BKIK elnökeként is megnyilvánult.

Több mint 300 ezer tagunk van, akiket összefogunk, egyre hatékonyabban képviselünk. Ami viszont kudarc: nem tudunk közös nevezőre jutni az országos kamarával – mondta lapunknak Nagy Elek, amire visszakérdeztünk, hogy név szerint Parragh Lászlóval miért nem találja meg a közös hangot. Úgy fogalmazott, hogy „neki egészen más az irányítási koncepciója, a vezetési stílusa. Mi nyitottak vagyunk, konzultatívak, az egyszemélyi, kizárólagosságra törekvő vezetés helyett az erős csapatban hiszünk, amit tükröz a kamaránk tevékenysége is. Közösen gondolkodunk, dolgozunk, mindenkinek megvan a feladata. Mi megkérdezzük a vállalkozásokat, ezzel szemben az MKIK-ra sokkal inkább az autoriter irányítás a jellemző.”

Végezetül azt a kérdést is feltettük, Nagy Elek beleül-e az MKIK elnöki székébe, amire már egy évvel ezelőtt azt a választ adta, hogy: Mi elsősorban változást szeretnénk, személy szerint én mindenkit jó szívvel támogatnék, aki egy nyitott, együttműködésen alapuló kamarát működtetne, valódi kérdésekre valódi válaszokat adva. Ha ehhez én kellek, végső soron attól sem feltétlenül zárkózom el, de ez számomra nem személyes ügy.

A többi történelem, az MKIK szerdai közgyűlése korszakváltást hozott magával a szervezet életében. A reálgazdaság kisebb-nagyobb szereplői pedig kíváncsian várják, mindez milyen változásokat hoz majd a gyakorlatban. ”

Forrás:
Nem várt fordulat: 24 év után már nem Parragh László az MKIK elnöke; Gyöngyösi Balázs, Szabó Gyula; Index.hu; 2024. október 30.

„Nagy Elek meghirdette a kamarai reneszánsz programját
Budapest, 2024. október 31. – A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 30-án tartott tisztújító küldöttgyűlése Nagy Eleket választotta a szervezet új elnökévé. A megmérettetésen Nagy Elek 121 voksot kapott, Parragh László leköszönő elnökre 67-en szavaztak. Az új elnök megbízatása négy évre szól.

Nagy Elek az MKIK új elnöke elmondta, hogy – az eddig elért eredmények magtartása mellett –
az együttműködésben, a közös gondolkodásban és a tudásalapú döntésekben hisz. A Nagy
Elek által meghirdetett program lényege, hogy a kamara minden erejével segítse a
vállalkozásokat és támogassa versenyképességüket, valamint támaszkodjon a területi
kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra. A kamara folytatja a kormányzattal megkezdett
együttműködést és élni fog a szakmai javaslattétel lehetőségeivel. Bízik abban, hogy közösen,
együttműködve megvalósítható a magyar kamarai rendszer reneszánsza. Elmondta, míg annak
idején a reneszánsz középpontjában az ember állt, a megújuló kamara középpontjában a
vállalkozások állnak.
A küldöttgyűlésen megválasztott elnök megköszönte a kamarai közösség bizalmát, a kampányban részt vevő munkatársai, valamint vármegyei és városi kamarai partnerei közreműködését és külön köszönetet mondott Parragh Lászlónak 24 éves elnöki munkájáért.”

Forrás:
Nagy Elek meghirdette a kamarai reneszánsz programját; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2024. október 31.

Mennyire vagyunk kiberbiztonság-tudatosak a közösségi médiában? – konferencia

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Kutatóintézete (KBKI) A közösségi média kiberbiztonság-tudatos felhasználása című kutatás bemutató eseményét rendezte meg az egyetem Zrínyi Termében, október 30-án.

Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, az ÁNTK KBKI intézetvezetője megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az egyetem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) együttműködve olyan kutatást végez, amely a közösségi oldalak befolyásoló képességét vizsgálja. A felmérés jelenlegi szakaszában a hallgatók megkérdezésével a mesterséges intelligencia (AI) és a fake news-ok hatását elemzik. A korábbi tapasztalatok alapján ez a kutatás nem csupán egyszeri vizsgálat lesz; egy reprezentatív országos kutatást is terveznek, amelyben több ezer ember véleménye válik mérhetővé. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon az egyetem széles körű oktatási portfóliójához, és a gyakorlatba integrálja az elnyert tapasztalatokat. Mostani kutatásuk céljaaz NMHH segítségével, hogy feltárják a magyar társadalom közösségi médiával való interakcióját.

Nyáry Gábor, az NKE ÁNTK KBKI tudományos munkatársa az emergens technológiák és online platformok, a kiber- és információs terek új biztonsági kihívásairól tartott előadást. Elmondta, hogy sok minden tartozik ebbe a témakörbe, beleértve a generatív rendszereket is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az online platformok tekintetében érdemes a felhasználói közegre is fókuszálni, különösen az illegális piacokon cserélődő áruk és információk kapcsán, amelyeket sok esetben jelentős anyagi tranzakciók öveznek. Továbbá említette, hogy a technológiai mamutcégek egyre nagyobb szerepet kapnak a közbeszédben, ami nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szabályozási kérdéseket is felvet.

Bányász Péter, az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszék egyetemi docense arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia nem újkeletű jelenség a kiberbiztonság területén; már régóta jelen van, és jelentős átalakulásokat hozott az internet világában. Hozzátette, hogy az anonimitást és a magánszférát ezen a területen már a múlté. Számos fenyegetettség tűnt fel, amelyek komoly társadalmi változásokat generáltak. Az oktatás terén nehézségek adódnak a generációs különbségekből, hiszen a digitális bevándorlók nincsenek megfelelően felkészítve az új típusú fenyegetésekre. Bányász Péter megemlítette az úgynevezett halott internet teóriát is, amely szerint 2016 óta a valós interakciók száma drámaian csökkent, a tartalom többsége automatizált botok által generálódik. A kutatás célja az, hogy felmérjék, mennyire tudatosak a hallgatók e téren.

Veszelszki Ágnes, az NKE Nemeskürty István Tanári Karának (NITK) dékánja bemutatta a kutatás részleteit, kitérve arra, hogy milyen fenyegetettségi modellek léteznek, és miként befolyásolja egyebek mellett az arcgeneráló applikációk használata a felismerési képességeket. A magyarázhatóság kérdése is kiemelt szerepet kapott: a „Mi volt a gyanús?” kérdés feltevése által például arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők hogyan ismerik fel a mesterséges intelligencia kihívásait. Kovács Gábor, a NITK tudományos dékánhelyettese az aktív védekezési viselkedések elemzésével foglalkozott, megemlítve a kiberpszichológia fontosságát: „Meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk védekezni!” – fogalmazta meg az üzenetét a dékánhelyettes.

Szigeti Ákos, az NKE ÁNTK KBKI tudományos segédmunkatársa előadásában az illegális kábítószerpiac platformosodását tárgyalta. Ez egy folyamatban lévő empirikus kutatás része, amely a dark webbel foglalkozik: olyan internetes területekkel, amelyek titkosított csatornákon érhetők el, és ahol „dark marketek” működnek, kifejezetten illegális kereskedelemre specializálódva. Az anonimitás itt kulcsfontosságú.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy miként tarthat lépést az ember ezekkel a jelenségekkel. Veszelszki Ágnes szerint nem naiv feltételezés az, hogy fel tudjuk vértezni magunkat, főként, ha felkészítjük az embereket a megfelelő módszerekre. Megemlítette, hogy itthon már léteznek deepfake detektálási technikák, de fontos, hogy a legitim információk megkérdőjelezése ne váljon túlságosan elterjedtté – ez ugyanis a kétely-kétely paradoxonához vezethet. Bányász Péter az adathalászattal és a valós képek, valamint AI-generált képek azonosításával kapcsolatos tapasztalataira hívta fel a figyelmet, amely szerint a technológia olyan gyorsan változik, hogy szinte lehetetlen lépést tartani vele, mivel a támadók szintén tudatában vannak a detektáló eszközöknek. Kovács Gábor hozzáfűzte, hogy az AI nem a főellenség, hanem inkább egy segédlet lehet a különböző bűnözői csoportok leleplezésében.

Kovács László záró gondolataiban inspirálónak nevezte a konferenciát, kijelentve, hogy a bizalom kiépítése az edukációval kezdődik. „Hozzájárulhatunk ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük a világot a rendelkezésünkre álló eszközökkel” – fogalmazott a rektorhelyettes.”

Forrás:
Mennyire vagyunk kiberbiztonság-tudatosak a közösségi médiában?; Harangozó Éva; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK); 2024. október 30.

Az új gyönyörű digitális világ

„Klasszikus tudásunk szerint az alapvető jogok az egyént jogosítják, az államot pedig kötelezik. Változik-e bármi e téren a digitális platformok korában? Hogyan érinti a digitalizáció a készpénzzel történő fizetést vagy az állami szolgáltatásokat? Termék-e a mesterséges intelligencia (MI)? A többi között erről cseréltek eszmét társadalomtudósok az egyetemen.

Az új gyönyörű digitális világ címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke (AÖKT) az Oktatási Központban, október 17-én.

Valódi előrelépést csak egyetemek közötti párbeszéd hozhat

– A konferencia témái, de a Ludovika Campuson kialakított nemzetközi kapcsolatok is óriási jelentőséggel bírnak a kar oktatási és kutatási kezdeményezései szempontjából – emelte ki megnyitójában Zachar Péter Krisztián, az NKE ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese. Úgy vélte, ezek a rendszeres eszmecserék a kar és az egyetem kutatóintézetei tudományos hálózatának erejét tanúsítják. A dékánhelyettes örömtelinek nevezte, hogy a résztvevők közötti személyes kapcsolatok egyre erősebb intézményi összefonódásokhoz vezetnek. Kiemelte, hogy a konferencia megvalósításában olyan kiváló partnerek vettek részt, mint a prágai Károly Egyetem, a Banja Luka-i Egyetem, a Cseh Tudományos Akadémia, a Szlovák Nemzeti Bank, a HUN–REN Kutatóintézet vagy a Danube Institute. E tudományos hálózat kiemelkedő érték az NKE számára, különösen abban az időszakban, amikor a nemzetköziesedés – például a hallgatói csereprogramok és az oktatói mobilitás révén – kiemelt cél. Közép-Európa jelenlegi mélyreható kihívásai közepette a tudományos és szakmai hálózatok megerősítése soha nem volt még ennyire létfontosságú, hiszen az egyetemek közötti párbeszédek és a személyes tudományos kapcsolatok keretében érhetünk el együtt valódi előrelépést – hangsúlyozta Zachar Péter Krisztián. Az intézmények közötti együttműködés a visegrádi országokban és azon túl olyan szellemi eszmecserét biztosít, amely túlmutat a politikai diskurzusok gyakran megosztó természetén. A szervező tanszék vezetője, Halász Iván egyetemi tanár, a HUN–REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (HUN–REN TK) Jogtudományi Intézetének (JI) kutatóprofesszora ehhez hozzátette, bár kollégáinak többsége a tanszéken klasszikus alkotmányos témákkal foglalkozik, de nyitottak az új kihívások iránt is, így bizonyosan érdeklődve fogják a konferencia előadásaiból készült tanulmányokat elolvasni majd az Acta Humana folyóiratban is.

Horizontális hatású alapjog

– Mi történt a szólásszabadsággal? Olyan alapjoggá vált, amelynek releváns horizontális hatása lett, azaz nem csak az államot kötelezi, de a magánszereplők közötti kapcsolatokban is fontossá vált – emelte ki a Szólásszabadság a digitális platformokon A digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet alatt című előadásában Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) igazgatója. A kérdés voltaképpen egy klasszikus téma átgondolása a megváltozott környezetben – tette hozzá –, azaz új trendekre világít rá az alkotmányjogi kutatásokban. Mint elmondta, a szólásszabadság változásához hasonló történt az emberi méltósággal és az adatvédelemmel is az elmúlt évtizedben. A változás egyik motorja, hogy az új digitális platformok olyan komoly erőt képviselnek, mellyel szemben az egyén tehetetlen és gyakran kiszolgáltatott. A horizontális hatás megjelenése a jogban meglehetősen európai jelenség – így az EU-rendelet máig kiemelkedő jelentőségű ebben a témában. Ugyanakkor Jack Balkin, amerikai kutató szerint is háromszögűvé vált a szólásszabadság, azaz a tengerentúlon is látják a változást, ám az USA-ban ez egyelőre még nem jogi, inkább politikai kérdés.

Hol tart most a szabályozás?

Az EU-rendelet 14. szakaszának 4. bekezdése hozza fókuszba a horizontális hatást, hiszen kimondja, hogy a platformoknak minden fél, így a felhasználók jogára, például a szólásszabadságára is figyelemmel kell lenniük. A 34–35. szakasz pedig azt mondja ki, hogy a nagyobb platformoknak a rendszerszintű kockázatokat (például dezinformáció) meg kell vizsgálniuk, illetve ezek ellen tenniük kell. A kihívást jelenleg a megfelelő standardok kialakítása jelenti, például, hogy pontosan mi jelenthet kockázatot a demokratikus közbeszédre? Jelenleg nincs erre vonatkozó doktrína az alkotmányjogban, így ma még nemlétező standardokat kellene az új szereplőkre alkalmazni. Nagy a csábítás a túlszabályozásra (előzetes szabályozás, algoritmikus szabályozás). A másik fontos kérdés, hogy hogyan lehet egyensúlyozni a közérdek és a platformok jogos magánérdeke között. A választ erre minden bizonnyal az esetjog fogja a jövőben megadni.

Mit lehet személyesen elintézni?

– Vajon valódi problémára mutat rá az a követelés, hogy legyen jogunk offline életet élni? – tette fel a kérdést Marek Antoš, a prágai Károly Egyetem Jogi Karának dékánhelyettese A jog az offline élethez vagy az „ódivatú” élethez való jog? Gondolatok a csehországi Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája módosítási törekvéseiről című előadásában. Mint elmondta, a módosító javaslat, amely számos digitális problémát érint, tavaly került a cseh szenátus elé, a 81-ből 17 szenátor támogatásával. Egyelőre sok minden még nem történt az ügyben, de a dékánhelyettes szerint érdemes megnézni, milyen felvetésekkel éltek a törvényhozók. A benyújtók arra törekszenek, hogy az alapjogokat mindenki számára elérhető módon lehessen alkalmazni, azaz a polgároknak legyen lehetősége akár személyesen is élni jogaikkal, amihez az államnak kell fizikai lehetőségeket biztosítani. Például az adózók személyesen vehetnék fel az adóvisszatérítésüket az adóhivataltól. Szintén javasolják, hogy ne legyen kötelező digitális technológiákat használni, amelynek része a készpénzes fizetés alkotmányba emelése.

Digitális szakadék

Kétségtelen, hogy a digitális szakadék létező jelenség, amely felveti az egyenlőség sérülésének kérdését – különösen a sérülékeny társadalmi csoportok esetén (idősek, fogyatékkal élők). Szintén létező jelenség, hogy folyton online vagyunk, így a digitális higiénia megőrzése is fontos lehet. A benyújtók érvelése szerint a bíróságok mindenképpen találkozni fognak ezekkel az új társadalmi kihívásokkal, ezért érdemes az alkotmányban is foglalkozni ezen ügyekkel. A dékánhelyettes szerint a jövő jelenségeit törvényekkel csak óhatatlan túlszabályozással lehet teljesen lefedni. A társadalom sérülékeny csoportjai valóban élvezhetnek védelmet, ám ezt nem szükséges alkotmányban szabályozni. Érdemes inkább arra koncentrálni, hogy csökkenjen a digitális szakadék – mind a technikai részen, mind a digitális képességek terén. Ami fontos, az már úgyis szerepel az alkotmányban: az egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, illetve a magánélethez való jog.

Az etikus használat kérdései

– A biometrikus azonosító rendszerek, mint például az arcfelismerés, érintik az emberi jogot, a legnagyobb kihívás a technológia emberközpontú és etikus használata – mondta a Megfigyelés, algoritmusok és igazságosság című előadásában Mezei Kitti, a HUNR–REN TK JI tudományos munkatársa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jog Tanszékének egyetemi adjunktusa. A legfontosabb a biztonság és az alapjogok közötti egyensúly biztosítása a közterületeken végzett megfigyelések során. Még nehezebbé teszi az etikus használat kereteinek kialakítását, hogy a technológiát nemcsak a rendfenntartó erők, hanem akár magánszervezetek is használhatják. Ezért fontos kiemelni, hogy mindig legyen szükséges az emberi felügyelet a technológia eredményeinek megerősítésére.

Tömeges megfigyelés, GDPR, kibervédelem

A megfigyelő technológiák egy része élő rendszer, azaz azonnal megtörténik az azonosítás. Ez tömeges megfigyeléshez és különféle elfogultságokhoz (bőrszín, előzetes viselkedés) vezethet, így e rendszerek megfelelő, a közérdeket szolgáló szabályozása elengedhetetlen. Ezzel szemben a nem élő, csak rögzített megfigyelés jogilag már jobban kontrollálható. Mindkét esetben komoly veszélyt jelent, hogy adatbázist építenek a megszerzett biometrikus azonosítókból. Ha erről a megfigyelteknek nincs tudomása, az nyilvánvalóan megsérti a GDPR szabályait. Emiatt is fontos a kibervédelem is: ezen rendszerek vonzók a rosszindulatú szereplők számára is, amire az üzemeltetőknek megfelelően kell felkészülniük.

Termék-e egy fejlett szoftver?

– Az EU mesterségesintelligencia-rendelete egy kvázi fizikai termék megfelelőségét vizsgálja elsődlegesen, miközben az alapjogok egy nagyon más megközelítést igényelnének – hangsúlyozta a Termékmegfelelés és alapvető jogok az MI törvényben című előadásában Ződi Zsolt, az NKE EJJK ITKI tudományos főmunkatársa. Szerinte a technológiai fókuszú megközelítés komoly ellentmondásokat fog szülni. A konfliktust alapvetően a termékek előzetes előírásoknak való megfelelési elve és az alkotmányos jogok utólagos, esemény utáni vizsgálata okozza. A termék esetén lehet, sőt kell mérhető, számszerűsíthető, objektív szabályokat bevezetni. Ezek teljesítése elsősorban mérnöki teljesítmény. A szabványok vizsgálata során a minősítők gyakran nem is a terméket, hanem annak dokumentációját látják, azaz elsősorban azt vizsgálják, hogy a termék a jog által előírt technikai standardoknak megfelel-e.

Az MI különleges termék

Az MI azonban különleges termék, ráadásul elsősorban egy szoftver. Válaszainak megjósolhatatlansága azonban nem hiba, hanem egy jellemzője a működésének. Az MI kimenete lehet veszélyes, de nemcsak az egészségre, a biztonságra, a környezetre, hanem az emberi jogokra (a magánélet védelme, a megkülönböztetés tilalma és a szólásszabadság), a demokráciára és a jogállamra. A jogszabály szerint a mérnököknek meg kellene jósolnia, előre megtippelnie a termékük hatását az alapjogokra. Azonban előre lehetetlen minden helyzetre felkészülni, így a végső választ a gyakorlat adja majd meg. Gondot jelent, hogy az alapjogok nem mérhetők, nem megszámlálhatók, jórészt kontextustól függők, az erről szóló viták a köz- vagy a jogi nyelv világában zajlanak. Emellett pedig megkérdőjelezhetők (hiszen erről szólnak az alkotmánybíróságok). Ráadásul változhatnak a jelenben és főleg a jövőben is. Mindez teljesen eltér a termékek megfelelőségét vizsgáló mechanizmustól.

Vissza a papírpénzhez!

– Sokan a szabadság zálogának tartják a készpénzt – mutatott rá Viliam Poništ, a Szlovák Nemzeti Bank jogi szakértője a Válasz a digitális átalakulásra a készpénzfizetési jog alkotmányos bevezetésére irányuló törekvés? című előadásában. A kérdés több problémát is felvet – a magánélet védelmét, az adatvédelem kérdését, illetve a készpénzzel való fizetést, a készpénzhez való hozzáférést, annak birtoklását is. A fő kérdés az, hogy valóban igényel-e alkotmányos szabályozást e kérdés? A régióban ez a gondolat igen népszerű, Magyarországon kettő, Csehországban négy, Szlovéniában, Ausztriában és Svájcban egy (utóbbi esetben a javaslat a svájci polgároktól származik, nem pártoktól), Szlovákiában szintén kettő politikai javaslat érkezett a témában, itt az utolsó sikeres is volt.

Kétélű gyakorlat

Bár sok okot felsoroltak mellette, a törvényhozók stratégiájának alapvető célja a szavazatszerzés volt – mint utóbb kiderült, még ez sem lett sikeres. A törvényt ugyanis nem sikerült valódi tartalommal megtölteni, ráadásul uniós vizsgálatot is eredményezett. Eközben a kormány a feketegazdaság visszaszorítása érdekében például különadókkal szigorítja a készpénz használatát magánszemélyek és vállalkozók között.

Robotizált parlamentek?

– Az MI nem változtatja meg a parlamenti munkát, de bizonyos részét a fejlesztések simábbá tehetik – hangsúlyozta Szentgáli-Tóth Boldizsár, a HUN–REN TK JI tudományos munkatársa, a Lendület Kutatócsoport vezetője a Mesterséges intelligencia a parlamentek szolgálatában című előadásában. Mint elmondta, az országok ma három kategóriába sorolhatók. Az első, ahol már használnak MI-t a parlamentben. A másik csoport nagy érdeklődést mutat a technológia iránt, és mérlegeli annak használatát, hazánk például e csoportba tartozik. Végül a harmadik csoport, a világ nagyobbik része, egyelőre nem érdeklődik az MI iránt. Ami viszont egységes: jelenleg a parlamenti munka egyetlen részén sem nélkülözhető az ember, így csak MI által készített anyag sehol sem használható fel.

Kutat, ír, összeköt az MI

Az első csoportból Argentína például hatalmas adatbázist alakított ki parlamenti levéltárából, amely komoly kutatásokat, lekérdezéseket tesz egyszerűen elérhetővé. Emellett tesztelik, hogy az adatbázis segítségével megpróbáljanak új törvényjavaslatokat is írni az MI segítségével – természetesen emberi felügyelet mellett. Brazíliában a parlament mindkét kamarája saját rendszerrel rendelkezik, ami platformot biztosít a polgároknak a kamarák munkájának követésére, illetve javaslatok benyújtására. Bahreinben az MI a távoli munkavégzést azzal segítette a COVID idején, hogy sikeresen csökkentette a különféle arab nyelvjárások közötti eltéréseket. Észtország nyitott forrású, saját fejlesztésű szoftverével, automatikus hang–szöveg átalakítással segíti a parlamenti jegyzőkönyvvezetést. Olaszországban elsősorban a szenátus érdeklődik az MI iránt, hiszen ott bevett obstrukciós technika a sok, azonos szövegű törvényjavaslat benyújtása. A szoftver képes felismerni a szövegszintű azonosságot, és összevonni ezeket a javaslatokat. Már fejlesztik, hogy ne csak az azonos szavakat, de az azonos tartalmakat is felismerje.

Mire elegendő az alkotmány?

– Mint civilizáció, hogyan tudunk együttélni azzal a módszerrel, ahogyan egyes nyersanyagok bekerülnek az eszközeinkbe? – tette fel a kérdést Michal Šejvl, a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézet Jogi Elméleti Osztályának vezetője az Alkotmányos rendszerek és lítium című előadásában. Szerinte érdemes minimum ránézni a legjelentősebb nyersanyagforrással rendelkező országok alkotmányára vagy arra, hogyan szabályozzák a bányászatot. A kérdés azért is lényeges, mert minden digitális platform hardverekre szorul, amelyekben gyakran használunk lítiumalapú akkumulátort. Bár a legnagyobb készlettel Ausztrália és Kína rendelkezik, ma a kitermelés nagy részét Bolívia, Argentína és Chile bányáiban végzik. Lehetséges komoly lítiumforrásként tekintenek emellett a szerbiai Jadar-völgyre is. A legjelentősebb lítiumfeldolgozó viszont már egyértelműen Kína, de 36 akkugyárával Magyarország is 4%-os részt hasít ki a feldolgozásból. Csehországban egyelőre nincs egyetlen akkuüzem sem – tette hozzá Michal Šejvl.

Mit okoz a bányászat?

A kitermelés a bánya alacsony koncentrációjú (2–8%) nyersanyagából, rengeteg víz (egy tonnához két millió liter víz) felhasználásával történik. A kitermelés olcsó, de sok időt igényel. Az új módszerek, bár kevesebbet vizet igényelnek, alacsonyabb hatékonyságúak. A dél-amerikai országok az őshonos közösségek, illetve a természeti erőforrások védelmében megpróbálták állami monopóliummá tenni a bányászatot – ami egyik államban sem sikerült. Bolíviában a korábban teljesen állami vállalat ma kínai és orosz partnerekkel köt partnerségi megállapodást és indít új beruházásokat. Chilében ma két cég rendelkezik a bányászat joga felett, egy amerikai és egy kínai. Bár történt kísérlet ennek megváltoztatására, a természeti erőforrások és az őslakosok erősebb védelmére, de megbukott. A friss érintett Szerbia alkotmányában is van szó a természet védelméről, de szabályuk nem elég specifikus. Belgrádra geopolitikai okokból viszont nagyon komoly nyomás érkezik most Németországból és az EU-ból, hogy mindenképp engedélyezzék a termelés megindítását.

A példák tehát azt mutatják, hogy az alkotmányozói kísérletek ellenére a kitermelés mindenütt zavartalanul folyik. Valószínűleg tehát csak idea, hogy egy alkotmánymódosítással meg lehet oldani a bányászat okozta természeti és társadalmi kihívásokat – zárta előadását Michal Šejvl.”

Forrás:
Az új gyönyörű digitális világ; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2024. október 17.

Közigazgatás, politika, jog

Mi lesz Kézdivásárhellyel, Nagyszalontával?

„Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.

Az RMDSZ háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden, a jelenlegi alkotmány alapján készülő közigazgatási átszervezés veszélyes, mivel nem a szubszidiaritás elvére épül. Antal Árpád emlékeztetett: minden ilyen kezdeményezés pártpolitikai célokat szolgált, és nem a polgárok érdekeit, európai példákat tartott szem előtt, ezért ezek „ostoba, veszélyes kezdeményezések”.

Aláhúzta: Romániában a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben nem lehet olyan közigazgatási átszervezést végrehajtani, amely a polgároknak használna, mivel a jelenlegi alaptörvény csak az országos, a megyei és a községi szintet határozza meg. Továbbá a kezdeményezők a pénzügyi érdekeket, a spórolási lehetőséget nézik és nem a polgárokét – mondta. Közölte: ha a 20 ezer lakosúnál kisebb városokat községgé fokozzák le, csökken ugyan az önkormányzati képviselők száma, de nehezebb lesz az ügyintézés.

Aláhúzta: az átszervezést nem a spórolási szándék kellene vezérelje, hanem a polgárok érdeke, különben valójában „burkolt államosítást”, központosítást jelent, miközben a kulcsszó a szubszidiaritás és a kohézió kellene legyen. Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta. „Ha mi ezt elveszítjük, utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott. Kifejtette: a tervezet „könyvelési matematikával” közelíti meg a kérdést, eszerint a jelenlegi 319 városból mindössze 89 maradna. Úgy vélte, ezek átszervezése helyett inkább a járási szintet kellene bevezetni és közelebb vinni a polgárokhoz az intézményrendszert. Sepsiszentgyörgy ötödik mandátumát töltő polgármestere leszögezte: az USR kezdeményezése „teljesen abszurd, ostoba és borzasztóan veszélyes”, ezért fontos, hogy az RMDSZ bejusson a román parlamentbe és meg tudja akadályozni az elfogadását.

Tamás Sándor a megyék átszervezése kapcsán közölte: a fejlesztési régiók megyékké alakításával a magyarság még a székelyföldi megyéket tartalmazó közigazgatási egységben is kisebbségbe kerülne, a partiumi vagy bánsági megyékből létrehozandókban pedig elenyésző lenne. „Ez egyrészt az emberek életében, másrészt az erdélyi magyar közösség életében jelentene végérvényesen nagy veszélyt” – fogalmazott. Kifejtette: az elképzelés veszélyes, mivel az állami pénzek elosztására is kihat, másrészt távolabb kerülnek a polgártól az intézmények, például egy kézdivásárhelyi lakosnak a 270 kilométerre lévő Gyulafehérvárra kellene járnia ügyet intézni.

Rámutatott: az erdélyi magyarság ezeréves történelme „nagyon gyorsan véget fog érni”, ha a közösség nem figyel oda erre a kérdésre, mivel a helyi, megyei szintű átszervezés az országos politikára is kihat. Példaként a korábbi szlovákiai közigazgatási átszervezést említette, mely szerinte közvetve a pozsonyi magyar parlamenti jelenlét hiányának is egyik oka.

Aláhúzta: az RMDSZ nem tud változtatni azon, hogy a többi román párt milyen tervezetet nyújt be a román parlamentbe, de fel tudja mutatni a magyar közösség erejét. „Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni vagy átalakítani, úgy, hogy ott ülünk az asztal mellett, ahol rajzolnak, mert rajzolni fognak 2024 után, egészen biztos” – mondta az új közigazgatási határokra utalva Tamás Sándor.

Mint arról beszámoltunk, az USR nemrég terjesztette be a bukaresti parlamentben közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit, amelyek az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítanák az államot. Az ellenzéki alakulat fejlesztési régiónként összevonná a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradna, Bukarestben pedig megszűnne a hat kerületi önkormányzati képviselőtestület, a fővárost egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés igazgatná.

Az USR elképzelése szerint nem viselhetne városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, a községeket pedig (több faluból) legalább 3000 lakossal lehetne kialakítani.”

Forrás:
Mi lesz Kézdivásárhellyel, Nagyszalontával? Nagyon megijedt az RMDSZ az USR közigazgatási tervezetétől; Krónika; 2024, október 30.

Az inflációt követő adókat szeretne a kormány

„A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint 2025-től minden évben az infláció mértékével nő a szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok tételes jövedéki adója, továbbá a gépjárműadó, valamint a regisztrációs adó is.

A parlamentnek szerdán benyújtott adó-törvényjavaslat egyfajta automatizmust vezetne be egyes adók értékállóságának megőrzésére. 2025-től ugyanis a tervezet alapján több adó és illeték is az infláció mértékével emelkedhet majd anélkül, hogy a törvényeket módosítani kellene ehhez. Várhatóan leginkább az autósoknak fog fájni az újítás, hiszen a jövedéki adók mellett a regisztrációs adónál, a gépjárműadónál és a gépjárművek átírási illetékénél vezetik be először ezt a módszert – vette észre a bank360.hu. Tóth Levente, a portál vezető szerkesztője az InfoRádióban úgy vélekedett, hogy ha bekerül az adótörvénybe a most nyilvánosságra hozott automatikus inflációkövető adóemelési módszer, akkor gyakorlatilag szabad út nyílik arra, hogy később bármilyen adóra, közteherre, illetékre ki lehessen majd terjeszteni.

Az infláció nemcsak az adózók bevételeit értéktelenítette el jócskán az elmúlt években, hanem a konkrét összegekben meghatározott adókét is. A Pénzügyminisztérium az inflációkövető adóemelés bevezetésével akarja megoldani ezt a problémát, és a tárca indoklása szerint törvénymódosítás nélkül is lehet majd ellensúlyozni az infláció hatását a költségvetési bevételekben.

A beterjesztett törvényjavaslatból azt lehet kiolvasni, hogy az emelés 2024-et követően az érintett adók mértéke a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált (azaz emelt) összege. (Az így megkapott új mértéket jellemzően adónként eltérően 1, 5, 50, 100 vagy 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.) A konkrét új adómértéket a NAV-nak a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell közzétennie. Mivel ez a határidő az idén már elmúlt, 2025-re december 15-ig kell kihirdetni az érintett adók jövő évi mértékét. Jövőre az autósok fogják elsőként érezni az inflációkövető adóemelés terheit. Idén júliusban 4,1 százalék volt a KSH által mért éves infláció, így a tervezett törvénymódosítás szerint az első évben ennyivel emelkedhetnek az inflációkövetővé váló adók.

Az automatikus inflációkövető adóemelést az alábbiaknál vezetik be először:

regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő)

gépjárműadó

cégautóadó (2026-tól)

gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték)

Az autósokat érinti a jövedéki adókra bevezetendő automatikus inflációkövető adóemelés is, hiszen a benzin, gázolaj és LPG közterhe ugyancsak a fentiekben ismertetett módon változik majd 2025-től.

Ugyanez az inflációkövető adóemelés lesz érvényes jövő évtől a szeszes italok (sör, bor, égetett szesz) és a dohánytermékek tételes jövedéki adójára is.

Tóth Levente, a Bank360.hu vezető szerkesztője a törvényjavaslattal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet az InfoRádióban, hogy az új módszerbe bevont adóknál nemcsak 2025-től lesz emelés, hanem a javaslat szerint utána is minden évben az előző év júliusának éves inflációjával megszorozva fogják növelni az adókat, amivel a cél annak megelőzése, hogy az infláció elértéktelenítse az adott összegeket.

A törvényjavaslat alapján minden évben a NAV teszi majd közzé, hogy az adott év júliusában mért éves inflációs adatnak megfelelően a következő esztendőben mekkora lesz a konkrét forintösszege az említett tételes adóknak. Tóth Levente mlékeztetett: a korábbi években jóval kedvezőtlenebb volt idehaza az inflációs adat a mostani 4,1 százalékosnál, így nyilván a kormány is könnyebben nyúlt ehhez a megoldáshoz. „Jó hír, hogy adóban nem verik le rajtunk az elmúlt két magas inflációs évnek az együttes inflációját, hanem már egy viszonylag alacsonyabb szinttel indul az automatikus inflációkövető adóemelési módszer” – magyarázta.

Úgy vélte, tudatos választás az, melyik adókhoz nyúl hozzá így a kormány. „A jövedéki adó vagy az autókhoz kapcsolódó adók, illetékek kevésbé érzékenyek az áfához vagy az szja-hoz képest, így ha többletbevételt szeretne az állam, akkor általában az előbbi közterheket emeli meg” – fogalmazott.”

Forrás:
Olyan adóemelést akar kormány, ami követi az inflációt; Infostart; 2024. október 31.
Kapcsolódó hang:
Benzin, cigaretta, szeszes ital: így emelkedhetnek az adók 2025-től (MP3)

Magyarország előrelép a járások felzárkóztatásában

„Magyarországon történt előrelépés a járások felzárkóztatása terén, de fejlettség szempontjából Budapest továbbra is egy külön szigetet képez – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a Magyarországon működő európai országok kereskedelmi kamaráinak „EU-Chambers 2024” nevű rendezvényén.

Navracsics Tibor rámutatott: Magyarország fejlettség szempontjából két nagy területi egységre vált szét, Budapestre és az ország felzárkóztatást igénylő többi részére. Az Európai Unióba való belépés óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és immáron jelentősen az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt.

Magyarországot a közép-európai régió tartományaival összehasonlítva ugyanezt a képet kapjuk – mutatott rá. Bár Budapest az élmezőnyben van, és rendkívül kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt, a többi magyarországi régió általában a tabella második felével egy szinten áll – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy a közép-európai régió az uniós átlag szintje alatt van, az Európai Bizottság a 9. kohéziós jelentésében kifejezetten kiemeli, hogy az EU-n belüli kohéziós folyamatokban megfigyelhető pozitívumok jobbára a közép-európai régiók felzárkózásának köszönhető. A régió fejlettségi és versenyképességi térképe szintén alátámasztja ezt az állítást – mondta a miniszter.

Szavai szerint Budapest fejlettség szempontjából kimagaslóan teljesített az elmúlt húsz évben, de az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat.

Navracsics Tibor kifejtette, hogy a magyar kormány a január 1-jétől induló Versenyképes járások programban minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeget biztosít fejlesztésekre. Az összegre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Ahol a megyeszékhely járásszékhely is, 1,25 millió eurót biztosítanak a fejlesztésekre alapszinten – mondta.

A programban az iparűzési adó 2025-ös növekményének egy részét forgatják vissza a járások pályázati alapjára, bízva abban, hogy ezzel sikerül egy olyan konstrukciót létrehozni, amely nem fékezi a magasabb pályázati összegekre jogosult, dinamikusabb gazdaságú térségeket, ugyanakkor alulról segítséget nyújt a térségeknek, amelyek önerőből nem képesek magukat fejleszteni – fejtette ki Navracsics Tibor.

A programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, a fejlesztésekről pedig a járási polgármesterek dönthetnek, amihez a kormány támogatást és koordinációt biztosít – tette hozzá.”

Forrás:
Magyarország előrelép a járások felzárkóztatásában; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. október 28.

Jelentősen megnőtt egyes állami intézmények adóssága

„Egyetlen hónap alatt 20 milliárd forinttal, azaz 22 százalékkal emelkedett a költségvetési szervek lejárt adóssága. A lejárt adósságállomány több mint háromnegyede az állami egészségügyi intézményeknél halmozódott fel.

108 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt adóssága, ami azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt 20 milliárd forinttal, azaz 22 százalékkal emelkedett, vagyis a kormány visszafogta a közintézmények finanszírozását, melynek következtében azok nem tudnak fizetni a beszállítóiknak – írja a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva a Népszava.

A lejárt adósságállomány több mint háromnegyede, 76 milliárd forint az állami egészségügyi intézményeknél halmozódott fel.

A lap azt írja, a kórházak tavaszi adósságrendezése nem oldotta meg a problémákat, az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott. A nagy adósoknak számító klinikák egyetemi alapítványi fenntartásba kerültek az elmúlt években, így bár közpénzből működnek, mégsem tartják nyilván adósságaikat a költségvetési intézmények között.

Nemcsak a kórházak, de a rendvédelmi szervek is pénzhiánnyal küzdenek: szeptember végén a rendőrség lejárt adóssága 22 milliárd forint volt. Ez az elmúlt hónapokban is ezen a szinten mozgott, annak ellenére, hogy a költségvetésből több esetben kapott milliárdos kisegítést a rendvédelem. A kincstári adatok alapján úgy tűnik nemcsak a kórházak, de a rendőrség is konszolidációra szorul, és emelni kellene a költségvetési fejezet támogatását is.

Ezen felül a Közbeszerzési Főigazgatóság (3,2 milliárd) és a kormányhivatalok (2,8 milliárd) halmoztak fel nagyobb adósságot szeptemberben, de az elmúlt hónapokban nagyobb adósságállomány keletkezett a büntetés-végrehajtásnál is, ahol szeptemberben 852 millió forint lejárt számlát nem fizettek ki, míg az állami közoktatási intézményeket felügyelő Klebelsberg Központok 401 millió forintos lejárt adósságot jelentettek.”

Forrás:
Jelentősen megnőtt egyes állami intézmények adóssága; Infostart; 2024. október 30.

Európai Unió

A magyar elnökség Versenyképességi Paktuma és az uniós kutatásfinanszírozása jövője

„A 2024-es magyar EU-elnökség központi célkitűzése a Versenyképességi Megállapodás elfogadtatása, amelyet november 8-án terveznek tárgyalni az informális EU-csúcson Budapesten.

Az ambiciózus célkitűzés mögött álló erőfeszítések nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét és innovációs kapacitását hivatottak növelni. Mario Draghi a föderálisabb megvalósításban, Orbán Viktor a gazdasági semlegesség politikájában hisz, és látható, hogy noha többen több különböző utat vázolnak fel, a teljesítmény növelésének fontosságában mindenki egyetért. A versenyképesség szorosan összefügg a kutatás-fejlesztési (KFI) kapacitások erősítésével, hiszen az innovációk és technológiai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

Jelenleg a világ 50 legnagyobb technológiai vállalatából mindössze négy található az EU-ban. Emellett az EU részesedése a globális kockázati tőkéből mindössze 5%, szemben az Egyesült Államok 50%-os részesedésével. Az európai versenyképességi fordulat elősegítése érdekében csökkenteni kell a kutatási hálózatok töredezettségét, és megszüntetni a K+F finanszírozás terén fennálló regionális különbségeket, ami azt jelenti, hogy szükség van a kutatási és innovációs támogatások átfogó reformjára, a digitális transzformáció megvalósítása, az új technológiák fejlesztése és az adminisztratív akadályok csökkentése érdekében. Jelenleg például Közép-Európa csak a K+F finanszírozás 8%-át kapja, miközben az EU lakosságának 24%-a él ebben a régióban. A KFI-teljesítmény fokozása és a régiók közötti különbségek csökkentése alapvető fontosságú, ha Európa versenyképességét hosszú távon szeretnénk biztosítani.

Az Európai Unió nem csak egy intézményi ciklusváltás közepén áll, de dolgozik a következő hétéves költségvetésén is. A kutatásfinanszírozás terén különösen aktív párbeszéd zajlik, amelyet élénkít, hogy az Ursula von der Leyen által kijelölt biztosok portfóliói között jelentős átfedések vannak, a kutatás, az innováció és a digitalizáció területein. Az átfedések a programok megvalósítását is bonyolíthatják, különösen annak fényében, hogy a kutatásfinanszírozás számos biztos területét érinti, így megosztva a döntéshozatali felelősséget és erőforrásokat. A Versenyképességi Megállapodás tervezetében az EU arra törekszik, hogy 2030-ig elérje a 4%-os GDP beruházási célt a kutatás és innováció területén, a tudás áramlása mint az ötödik szabadság bevezetése is szerepel a dokumentumban, valamint az Európai Innovációs Tanács megerősítése – Zaharieva biztos kutatásfejlesztési prioritásaival összhangban.

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Kutatási Térségről szóló előrehaladási jelentését, amely szerint az EU még messze van a GDP 3%-ának KFI-re fordításának céljától, elsősorban a magánberuházások alacsony szintje miatt, és azt is elismeri, hogy többet kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a widening országok kutatói több finanszírozási lehetőséghez jussanak.

A versenyképesség és a kutatásfejlesztés–innováció finanszírozásának összefüggései a fentiekből, valamint a biztosi mandátumokból is világosak, így két kérdés maradt: mennyire jelenik meg Magyarország érdeke a KFI terén a versenyképességi paktumban, és mennyire tudja majd az új uniós kutatásfinanszírozás csökkenteni a regionális különbségeket, erősítve Európa versenyképességét.

Noha a magyar egyetemek uniós finanszírozásból való kizárásának problémája továbbra sem rendeződött, a Widening Country kategóriába tartozó országok nemrégiben aláírt nyilatkozatban szólítják fel az EU-t, hogy biztosítson szélesebb körű támogatást a kutatásfinanszírozási keret lehívása során alulreprezentált országok számára. Az Európai Bizottság következő kutatási és innovációs keretprogramjának kidolgozásáért felelős Heitor-csoport jelentős átalakítást javasol az uniós finanszírozási eszközök terén.

A Heitor-jelentés szerint a Widening programot át kellene strukturálni a következő pénzügyi keretprogramban (FP10), hogy kevesebb eszközt tartalmazzon, könnyebben használható és hatékonyabb legyen. Emellett javasolják, hogy a Widening programot nevezzék át „Advancing Europe”-ra. A jelentés nagyobb összehangoltságot szeretne a nemzeti és uniós források között, mondván, hogy az Európai Szemeszternek – az EU gazdasági és költségvetési politikákat összehangoló fő eszközének – kellene felelősséget vállalnia a tagállamok állami és magán KFI-kiadásainak felülvizsgálatáért, beleértve az EU strukturális alapjaiból származó kutatási pénzeket is. Javasolja továbbá egy új pre-accelerator program bevezetését az Európai Innovációs Tanács (EIC) keretében, hogy növelje a widening országok startupjainak sikerességi rátáját az EIC források megszerzésében. Nem sokkal később nyilvánosságra hozták a Horizon Europe 2025-ös munkaprogramjának widening tervezetét, amely a widening országok startupjait támogatná az EIC pre-accelerator programjának létrehozásával.

Az EIC 2025-ös munkaprogramja pedig 2024 júliusban jelent meg, amely szerint a kis- és közepes vállalatok és startupok 10–30 millió eurós tőkebefektetést kaphatnak jövőre, ami a jelenlegi maximális 15 millió eurós támogatási határ duplája, ezzel a mélytechnológiai vállalatok finanszírozási hiányát igyekszik csökkenteni Európában. A stratégiai technológiák számára indított STEP Platform célja az EU programok forrásainak összpontosítása a digitális, a mélytechnológiai, a tiszta- és biotechnológiai ágazatokra.

A Heitor-jelentés egy független Ipari Versenyképességi és Technológiai Tanács, valamint egy Európai Társadalmi Kihívások Tanács létrehozását is javasolja, amelyek a kollaboratív kutatásokat irányítanák. Mindez azt jelentené, hogy az FP10 nagyrészt a Bizottság hatókörén kívül kerülne irányításra. A csoport szeretné megduplázni a kutatási és innovációs költségvetést 93,5 milliárd euróról 220 milliárd euróra annak érdekében, hogy Európa visszaszerezze versenyképességét. A javaslatok között szerepel a katonai és civil célokra is felhasználható („kettős felhasználású”) innovációk bevonása, valamint az együttműködés fokozása globális szinten, ideértve Kínát is. A kettős felhasználású technológiák fejlesztése azonban gondot okozhat az EU-n kívüli országok, mint az Egyesült Királyság, Kanada vagy Dél-Korea számára, mivel az érzékeny védelmi kutatások hozzáférése korlátozott lehet számukra, hiszen a nagyobb védelmi fókusz miatt az EU korlátozhatja, mely országok csatlakozhatnak bizonyos projektekhez. A törekvésekkel kapcsolatban Svájc és az Egyesült Királyság is kifejezte álláspontját.

Mindeközben Ekaterina Zaharieva, az EU kutatásért és innovációért felelős biztosjelöltje fontos lépéseket ígért az új FP10 keretprogram kialakításában, amelynek egyik prioritása a kutatási költségvetés növelése és az adminisztráció egyszerűsítése, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés gyorsabb és hatékonyabb legyen. A biztosjelölt azzal is nyugtatta a kutatói közösséget, hogy az FP10 nem olvad be teljesen a Versenyképességi Alapba, noha a két program bizonyos mértékben összefonódhatna. Az új keretprogram kiemelt figyelmet fordítana a mesterséges intelligencia alkalmazására, valamint az SME-k és startupok szerepének növelésére. Zaharieva célja a kutatási infrastruktúrák EU-szintű stratégiájának kidolgozása is, hogy a kutatók, különösen az ipar, az SME-k és startupok számára hozzáférést biztosítson világszínvonalú létesítményekhez. Javaslatokat fogalmazott meg az MI bevezetésére a tudományos kutatásban és egy európai élettudományi stratégiára.

A magyar EU-elnökség fő célkitűzése a Versenyképességi Paktum elfogadtatása, amely alapvető szerepet játszik az európai gazdasági dinamizmus és versenyképesség fokozásában. Ezt a paktumot az őt követő lengyel elnökség tovább erősítheti a Versenyképességi Alap bevezetésével, amely célzott támogatásokat és ösztönzőket kínálna az innováció és a gazdasági fejlődés területén.

Bár felmerült az az aggály, hogy az EU következő hétéves költségvetési ciklusában a teljes kutatásfinanszírozás a Versenyképességi Alap részévé válhatna, ez nem tűnik megvalósíthatónak és konkrét szándékot sem tükröz. Ezt az elképzelést már így is számos ellenvélemény fogadta.

Bármi is lesz a kutatásfinanszírozás jövője, bizonyos értékekről nem szabad megfeledkezni: a kutatás és fejlesztés finanszírozása alapvető versenyképességi kérdés, amelynek célkitűzései során figyelemmel kell lenni a régiók közötti különbségekre. Ennek révén érhető el, hogy a kutatásfinanszírozás hatékonyan szolgálja a versenyképességi szempontokat, miközben az európai régiók közötti különbségek csökkentéséhez is hozzájárul.”

Forrás:
A magyar elnökség Versenyképességi Paktuma és az uniós kutatásfinanszírozása jövője; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. október 29.

Az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2023-ban több mint 8 %-kal csökkent

„Az Európai Bizottság a mai napon közzétette a 2024. évi éghajlat-politikai eredményjelentést, amelyből kiderül, hogy a nettó uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2023-ban 8,3 %-kal csökkent az előző évhez képest. Évtizedek óta ez a legnagyobb éves csökkenés, kivéve 2020-at, amikor a Covid19 9,8 %-os kibocsátáscsökkentéshez vezetett. A nettó ÜHG-kibocsátás jelenleg 37%-kal az 1990-es szint alatt van, míg a GDP 68%-kal nőtt ugyanebben az időszakban, ami a kibocsátások és a gazdasági növekedés folyamatos függetlenedését mutatja. Az EU továbbra is jó úton halad azon kötelezettségvállalásának teljesítése felé, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse kibocsátásait.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó villamosenergia- és ipari létesítmények kibocsátása 2023-ban rekordmértékű, 16,5 %-os csökkenést mutatott. AzETS-ágazat kibocsátásai jelenleg mintegy 47,6%-kal elmaradnak a 2005-ös szinttől, és jó úton haladnak a 2030-ra kitűzött –62%-os cél elérése felé.

Az EU ETS keretében a villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátások 2022-höz képest 24 %-kal csökkentek, ami a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia növekedésének, valamint a szénről való átállásnak tudható be. A légi közlekedésből származó kibocsátások 9,5%-kal nőttek, folytatva a Covid19 utáni tendenciát.

Az EU ETS 2023-ban 43,6 milliárd EUR bevételt generált éghajlat-politikai beruházásokra. 7,4 milliárd eurót különítettek el az Innovációs Alapra és a Modernizációs Alapra, a fennmaradó összeget pedig közvetlenül a tagállamok kapják.

Az épületekből, a mezőgazdaságból, a belföldi közlekedésből, a kisiparból és a hulladékból származó (a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó) kibocsátások 2023-ban mintegy 2 %-kal csökkentek. A csökkentéseket az építőipari ágazat hajtotta, amely mintegy 5,5%-kal csökkent. A mezőgazdaságból származó kibocsátások 2%-kal, míg a közlekedésből származó kibocsátások kevesebb mint 1%-kal csökkentek.

Az EU természetes szénelnyelője 2023-ban 8,5 %-kal nőtt, megfordítva a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenő tendenciát. További erőfeszítésekre van azonban szükség a 2030-as célok eléréséhez.

Bár ez a jelentés biztató híreket közöl az uniós kibocsátáscsökkentésről, az elmúlt évben több katasztrofális eseményre, halálesetre és megélhetési forrás elvesztésére is sor került a már most is változó éghajlatunk miatt, és a globális kibocsátások még nem érték el a csúcspontjukat. Folyamatos fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU teljesítse 2030-ra kitűzött céljait, és jó úton haladjon a 2040-re kitűzött jövőbeli cél, valamint a 2050-re kitűzött nulla nettó kibocsátás elérése felé. Az EU-nak folytatnia kell nemzetközi szerepvállalását is, kezdve a COP29-cel a jövő hónapban, annak biztosítása érdekében, hogy nemzetközi partnereink is megtegyék a szükséges intézkedéseket.

Bár a tagállamok lassan javulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a rezilienciaépítés terén, a további intézkedések elengedhetetlenek. 2023-ban Európában a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtüzeket, az eddig feljegyzett egyik legcsapadékosabb évet, jelentős tengeri hőhullámokat, széles körű pusztító áradásokat és a hőmérséklet folyamatos emelkedését tapasztalták. Az éghajlati kockázatok kezeléséről szóló bizottsági közlemény és az európai éghajlati kockázatértékelés egyaránt hangsúlyozta, hogy a szakpolitikai prioritások meghatározásakor valamennyi kormányzati szinten és valamennyi ágazati szakpolitikában figyelembe kell venni az éghajlatváltozásnak való kitettséget.

Az elmúlt évben az EU produktívan együttműködött nemzetközi partnereivel az éghajlat-politikai fellépés fokozása érdekében, különösen a dubaji COP28 konferencián. A COP28-on a Felek lezárták a Párizsi Megállapodás szerinti első globális értékelést, és határozatokat hoztak az intézkedések 2030-ig és azt követően történő felgyorsításáról, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást, a megújulóenergia-kapacitás globális megháromszorozását és az energiahatékonyság javulásának globális átlagos éves ütemének megkétszerezését 2030-ig. Továbbra is az EU, annak tagállamai és pénzügyi intézményei – együttesen „Európa együtt” néven ismertek – járulnak hozzá a fejlesztési támogatáshoz, és ők járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, ami az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális közfinanszírozásának mintegy egyharmadát teszi ki.

Háttér

Az éghajlat-politikai fellépésről szóló eredményjelentés kiegészíti az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentést. Felvázolja az uniós kibocsátáscsökkentési célok felé tett előrehaladást, amint azt az irányítási rendelet előírja. A jelentés ismerteti továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén elért legfontosabb eredményeket és a legújabb fejleményeket. Kiterjed a tényleges (történelmi) kibocsátásokra és az egyes tagállamok várható jövőbeli kibocsátásaira, valamint az uniós szakpolitikákra és intézkedésekre, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó információkra.

További információ

2024. évi éghajlat-politikai eredményjelentés

Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés

Sajtóközlemény – Az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentés

Nemzeti energia- és klímatervek (NEKT)

Az európai zöld megállapodás megvalósítása

Idézet(ek)

„Az EU élen jár a tiszta gazdaságra való átállásban, és 2023-ban ismét erőteljesen csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU jelenleg a globális kibocsátás 6%-áért felelős. Ahogy közeledünk a COP29-hez, ismét demonstráljuk nemzetközi partnereinknek, hogy lehetséges egyszerre éghajlat-politikai intézkedéseket hozni és beruházni gazdaságunk növekedésébe. Sajnálatos módon a jelentés azt is mutatja, hogy folytatnunk kell a munkánkat itthon és külföldön egyaránt, mivel látjuk, hogy az éghajlatváltozás milyen károkat okoz polgárainknak.” – Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos”

Forrás:
Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2023-ban több mint 8 %-kal csökkent, ami a megújuló energia jelentős növekedésének tudható be; Európai Bizottság; 2024. október 31.
(„Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról”)
Lásd még:
Climate Action Progress Report for 2023 shows the largest annual drop in emissions for decades; European Commission, Directorate-General for Climate Action; 2024. október 31.
Jelen állás szerint összejöhet az EU 2030-ra tett vállalása; Infostart / MTI; 2024. november 1.
Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása több mint 8 százalékkal csökkent tavaly; Híradó.hu / MTI; 2024. október 31.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Hiába az új időpontfoglalási rendszer, tömegesen maradnak távol a betegek a vizsgálatok során

„Majdnem minden ötödik foglalás esetén a páciens nem jelenik meg az adott időpontban a különböző vizsgálatokon. Pedig az időpontfoglalás nagyban megkönnyítheti a betegek és nem utolsósorban az egészségügyi rendszer tervezhetőségét.

Megkönnyíti az egészségügyi időpontfoglalást az EgészségAblak alkalmazás új funkciója, de majdnem félmillió időpont maradt kihasználatlanul az elindítása óta – közölte a Belügyminisztérium (BM) vasárnap az MTI-vel.

Azt írták, hogy az ingyenesen letölthető EgészségAblak applikáción keresztül július 1-jétől van lehetőség időpontot foglalni a járóbeteg-szakrendelésekre. Ráadásul a fejlesztés révén a felhasználók a lefoglalt időpontokat könnyedén összekapcsolhatják telefonjuk naptárával, ezzel megkönnyítve a mindennapi tervezést és az értesítések személyre szabását. Hozzátették, az applikáció újításának célja, hogy még gyorsabb és kényelmesebb időpontfoglalási lehetőséget biztosítson.

A rendelkezésre álló statisztikák azonban azt mutatják, hogy az időpontok jelentős része kihasználatlan marad. A közlemény szerint az új foglalási lehetőség bevezetése óta, mindössze három és fél hónap alatt: csaknem 2 millió 400 ezer időpontfoglalás történt, ebből 441 875 alkalommal azonban a páciensek nem jelentek meg a lefoglalt időpontjukban. Ez azt jelenti, hogy közel félmillió időpont maradt kihasználatlanul, amelyeket más betegek vehettek volna igénybe, ha időben értesülnek a szabad helyekről.

Fontos lenne a lemondás

A tárca közleményében hangsúlyozta, hogy a távolmaradások minimalizálása érdekében rendkívül fontos a foglalások lemondása, ha az érintett személy mégsem tud elmenni az időpontra. Hozzátették, hogy az EgészségAblak applikáció erre is lehetőséget biztosít, a beteg egy gombnyomással lemondhatja az időpontját. Így csökkenthető a fölöslegesen foglalt időpontok száma, és segíthető, hogy más páciensek hozzáférjenek az ellátáshoz.

Bízunk abban, hogy az új digitális megoldások, az EgészségAblak alkalmazás által kínált lehetőségek, valamint a tudatos hozzáállás hozzájárulhat a gördülékenyebb és hatékonyabb egészségügyi ellátáshoz – áll a szaktárca közleményében.”

Forrás:
BM: hiába az új időpontfoglalási rendszer, tömegesen maradnak távol a betegek a vizsgálatok során; Járdi Roland; Világgazdaság; 2024. október 27.

Nyíltadat-portálok Európa-szerte: Észtország támogatja a nyílt adatok felhasználását a kutatás és az adatvezérelt döntések érdekében

„Értsük meg, hogy hogyan lehet az észt nyílt adatokat felhasználóbarát felület segítségével alkalmazni.

Észtország nyílt adatportálja, az avaandmed.eesti átfogó portál, célja, hogy korlátlan hozzáférést biztosítson a közszféra adataihoz. A kezdeményezés további céljai:
* átláthatóság fokozása,
* innováció elősegítése,
* adatfelhasználás (kereskedelmi és nem kereskedelmi célra egyaránt) támogatása.
A portál felhasználóbarát felületet kínál, ahol a magánszemélyek és a szervezetek könnyen kereshetnek, és hozzáférhetnek az adatkészletek széles köréhez.

A portál úgy van felépítve, hogy megkönnyítse az 1900 rendelkezésre álló adatkészletben való könnyű navigációt és az adatok visszakeresését. A felhasználók kategóriák szerint böngészhetnek az adatkészletek között, például környezetvédelem, gazdaság és egészségügy, vagy a keresési funkciót használhatják konkrét adatok keresésére. Minden egyes adatkészletet metaadatok kísérnek, amelyek részletes információt nyújtanak az adatok forrásáról, formátumáról és frissítési gyakoriságáról. Ez biztosítja, hogy a felhasználók rendelkezzenek az adatok hatékony felhasználásához szükséges összes kontextussal.

Az észt nyílt adatportál egyik legfontosabb jellemzője, hogy API-hozzáférést biztosít, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy az adatokat közvetlenül integrálják alkalmazásaikba és szolgáltatásaikba. A portál emellett egy használati eseteket bemutató részt is kínál, amely intézmények és magánszemélyek valós alkalmazásait mutatja be. Van például egy vizualizáció az erdők változásáról, vagy egy észt 3D-iker (3D Twin, az észt építési nyilvántartás adatainak térbeli megjelenítése), amely az egész megyében folyó építési munkálatokat vizualizálja. Egy másik funkció a kézikönyvek oldal, amely a nyílt adatkészletek használatára vonatkozó útmutatásokat kínál a felhasználóknak, mint például a nyílt adatok licencelési útmutatója.

A portál hangsúlyt fektet a közösségi szerepvállalás és a visszajelzések fontosságának kiemelésére is. A felhasználók értékelhetik az adatkészleteket, visszajelzést adhatnak és új adatkészleteket javasolhatnak, elősegítve ezzel egy olyan együttműködő környezet kialakulását, amelyben az adatok minősége és relevanciája folyamatosan javulhat. Azzal, hogy a közszféra adatait könnyen hozzáférhetővé és használhatóvá teszi, Észtország nyílt adatportálja egy lépést jelent az átláthatóbb és adatvezérelt társadalom felé.”

Forrás:
Open data portals around Europe: Estonia supporting open data usage for research and data-driven decisions; data.europa.eu, The official portal for European data; 2024. október 28.
Szerkesztői megjegyzés:
Gépi fordítás segítségével jól olvashatóak az észt nyelvű szövegek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium újabb szolgáltatással bővíti a munkavédelmi szakemberek országos adatbázisát

„A Nemzetgazdasági Minisztérium újabb szolgáltatással bővíti a munkabiztonsági szaktevékenységet végző munkavédelmi szakemberek önkéntes, országos adatbázisát, ami támogatja a munkáltatókat a számukra legkedvezőbb munkavédelmi szolgáltató kiválasztásában.

A szolgáltatást kereső funkció is segíti, emellett automatikus hírlevelet kapnak a regisztrált szakemberek az aktualitásokról, továbbá 2025-től a munkavédelmi szakemberek ingyenes továbbképzésére is lehetőség nyílik, ami hozzájárul a munkabiztonság javulásához a magyar munkahelyeken. A munkavédelmi szakemberek adatbázisa érdemben segíti a munkáltatók feladatellátását, hiszen a vállalkozások ezentúl könnyebben ki tudják választani azt a munkavédelmi szakembert, akit a tevékenységük, területi elhelyezkedésük, létszámuk alapján legoptimálisabb foglalkoztatni. Az adatbázis lehetőséget biztosít munkavédelmi végzettség, szakterület és vállalt tevékenységi terület alapú szűrésre. Több száz regisztrációt követően a minisztérium 2024 októberétől értesítő e-maileket is küld a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisába regisztrált szakemberek részére a naprakész, hiteles információkról, aktuális hírekről, jogszabályi változásokról, szakmai eseményekről és egyéb fontos tudnivalókról.
2025 év elejétől ezen kívül lehetőség nyílik a munkavédelmi szakemberek önkéntes és ingyenes továbbképzésére is annak érdekében, hogy a szaktudásuk naprakész legyen és a jogszabályok változásai, valamint a műszaki-technika fejlődés mellett a munkavédelmi szakmai feladatok magas színvonalú ellátását is biztosítani tudják hosszú távon. Az adatbázis működtetése, az említett hírlevél és a munkavédelmi szakemberek továbbképzése hozzájárul a munkáltatók hatékonyabb feladatellátásához, mely a munkakörülmények javítását is segíti, ezáltal növelve a vállalkozások versenyképességét.
A munkavédelmi szakemberek országos adatbázisa a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti honlapján érhető el.”

Forrás:
Tovább javulhatnak a munkakörülmények a hazai munkahelyeken; Nemzetgazdasági Minisztérium (NM); 2028. október 28.
Lásd még:
Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet

Technika, tudomány, MI

Megszületett a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia (MI) első szabványos definíciója

„Az Open Source Initiative hosszú ideig tartó, globális közösségi tervezési folyamatot követően adta ki első szabványait a nyílt forráskódú MI-ről.

Az Open Source Initiative (OSI) új definíciós keretrendszert mutatott be annak értékelésére, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek megfelelnek-e a nyílt forrás definíciójának. Az Open Source Definition (OSD) mellett kiadták az Open Source AI Definition (OSAID) első stabil verzióját, ami bejelentésük szerint évekig tartó kutatás és együttműködés, nemzetközi workshopok, illetve az OSI által vezetett egy éves tervezési folyamat eredménye.

Mivel a nonprofit szervezetet egyéni, vállalati és kormányzati szinten is de facto hatóságként ismerik el a nyílt forráskód meghatározásában, az OSAID most egységes követelményeket támaszt az MI-rendszerekkel, illetve a modellekkel és azok felépítésével szemben. Az open source mesterséges intelligencia ennek alapján négy alapvető lehetőséget biztosít a használóinak: külön engedély nélkül, bármilyen célra alkalmazható; tanulmányozható a működése és ellenőrizhetők a komponensei; maga a rendszer bármilyen céllal módosítható, beleértve a kimenetek megváltoztatását is; illetve a fentiek szerint megosztható másokkal is.

Nem tökéletes, de sokkal jobb nem lesz

Ezek a kritériumok mind a működőképes rendszerekre, mind azok diszkrét elemeire vonatkoznak, a bennük meghatározott jogok gyakorlásának előfeltétele pedig az adatokról szóló részletes információ, a teljes forráskód és modell paramétereinek rendelkezésre bocsátása. Ennek meghatározó eleme a képzési adatok feltárása, biztosítva, hogy ugyanazok (vagy azokhoz hasonló adatok) felhasználásával lényegüket tekintve egyenértékű rendszereket lehessen építeni.

Az AI News az OSAID v.1.0 értékelésével kapcsolatban Mozilla illetékes vezetőjét idézi, aki szerint ez a megközelítés sem tökéletes, de gyakorlati kompromisszumot jelent „az ideológiai tisztaság és a való életben történő megvalósíthatóság” között. Az irreálisan magas elvárásokat így ő is kontraproduktívnak tartja a kezdeményezés céljaival szemben. A Digital Public Goods Alliance (DPGA) mindenesetre máris támogatását fejezte ki az OSI vezető szerepét illetően az open source MI követelményeinek gondozásában, és megerősítette, hogy a meghatározásokat beépíti az MI-alkalmazásokra vonatkozó digitális közjavak szabványának frissítésébe.

Az Open Source AI Definition első verziója teljes egészében ezen az oldalon olvasható.”

Forrás:
Kisakkozták a nyílt forrású mesterséges intelligencia meghatározását; Bitport.hu; 2024. október 31.

2024 meghatározó év a mesterséges intelligencia szabályozásában

„2024 meghatározó év lesz a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásában – mondta Koltay András, az NMHH elnöke a Humans in charge 2024 – Indítsuk útjára a felelős MI-t! című nemzetközi konferencián hétfőn Budapesten.

Koltay András az NMHH által másodízben megrendezett tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségeket és egyben kockázatokat is rejt. Meglátása szerint ezért olyan környezetet kell létrehozni, amelyben az innováció és az MI felelősségteljes felhasználása „kéz a kézben jár.”

Elmondta: az MI láthatóan strukturális változásokat eredményez minden alrendszerben, de ha nem okosan használják, és a fejlesztése során nem érvényesítenek etikai szempontokat, akkor több kárt okoz, mint hasznot. Az igazi munka tehát csak most kezdődik – mutatott rá, megjegyezve: fontos, hogy a mesterséges intelligencia „megbízható, átlátható és igazságos” legyen.

Az elnök szavai szerint a mesterséges intelligencia működése olyan, mint egy bűvésztrükk: csodálatos teljesítmény, de valójában nincs „mélysége”.

A mesterséges intelligencia látszólag intelligens döntéseket hoz, ám ezek nem a valódi tudatosság vagy értelem jelei, csupán a mögöttes algoritmusok és adatok eredményei – magyarázta, hozzátéve: rendszerszintű kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az MI fejlesztése hogyan illeszkedik az emberi értékekhez és a társadalmi normákhoz.

Koltay András szerint felvetődik a kérdés, milyen árat fizet a társadalom a mesterséges intelligencia előnyeiért cserébe. Hogy változik meg általa az információszerzés, a társadalmi párbeszéd, a valóságérzékelés vagy a közösségépítés? – sorolta a kérdéseket.

Rámutatott: kérdésként merül fel az is, hogy kezeljék az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatását, illetve hogyan védjék meg az emberek magánszféráját. Koltay András leszögezte: újabb szabályokat kell alkotni.

„Azt a működést kell támogatni, amely lehetővé teszi az MI további fejlődését, miközben megmarad az emberi méltóság, a szabadság és a biztonság védelme is” – húzta alá, megjegyezve: remélhetőleg sikerül megóvni a társadalmat a negatív hatásoktól.

Kay Firth-Butterfield, a Good Tech Advisory vezérigazgatója azt mondta, fel kell karolni azokat az ötleteket, amelyek jobbá teszik társadalmat, az emberi sokszínűség megőrzése ugyanakkor fontos a jövőben is.

Mario Hernandez Ramos, az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Bizottságának elnöke kiemelte: az MI-nek emberközpontúnak kell lennie és támogatnia kell az embereket. Fontosnak nevezte, hogy az MI felhasználásáról és fejlesztéséről legyen globális párbeszéd. Elmondta, a legtöbb kormánynak megvan a saját, nemzeti stratégiája a mesterséges intelligencia kapcsán, ezek összehangolása azonban még nem történt meg. Szavai szerint szükséges az átfogó szabályozás, hogy az érintett vállalatok – akár kórházak – dönteni tudjanak arról, hogyan alkalmazzák az MI-t, milyen kötelezettségeik vannak vele kapcsolatban.

Ansgar Koene, az Ernst & Young globális MI-etikai és -szabályozási vezetője üdvözölte, hogy az ENSZ megnyitotta az eszmecserét a témában, és mint mondta, a jövőbeni tervek „jó irányba mennek”. Hozzátette ugyanakkor: tudományos befektetésben nem járnak élen a kormányok, pedig a kutatások finanszírozását rendezni kell. Véleménye szerint közös erőfeszítésekre van szükség, hogy tovább léphessenek azok az országok és cégek, ahol megvan a pénz a fejlesztésekre.

Tilesch György nemzetközi MI-szakértő, a PHI Institute elnöke, a rendezvény szakmai házigazdája azt hangsúlyozta: intézményeket, közösségeket kell kialakítani, amelyek az MI témájával foglalkoznak.

„Az erőforrások koncentrációjára van szükség, egy eddig nem tapasztalt szinten” – fogalmazott, hozzátéve: egyre több egyezmény és jogszabály születik, a technológia fejlődésével azonban nehéz lépést tartani. „Olyan kapacitást kell kifejlesztenünk, amivel megelőzőleg tudjuk kezelni a felmerülő problémákat” – jegyezte meg.

Brando Benifei, az Európai Parlament tagja, az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályának társelőadója azt mondta: a mesterséges intelligencia megjelenése „sokkal horizontálisabb” és szélesebb hatású, mint az interneté volt.

„Olyan, mint az elektromos áram. Mindent átír” – hangsúlyozta. Jelezte, nemcsak szabályokra van szükség, hanem a versenyképességi feltételek megteremtésére is. „Fontos, hogy a modelljeink és a gondolataink ne csak papíron működjenek” – húzta alá.

A konferencia második napján négy szekcióülésen osztották meg tapasztalataikat a szakértők a mesterséges intelligencia különböző területeiről. A prezentációkat követően az előadók nemcsak egymással vitatták meg a témákat, de a közönség kérdéseire is szívesen válaszoltak.

Az első szekció a fiatal generáció és az MI-oktatás kérdéskörét járta körül, ahol többek között Herke Csongor levezető elnök, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és Cécile Aptel a UNICEF Innocenti Kutatási és Előrejelzési irodájának igazgatóhelyettese fejtette ki álláspontját.

A második szekció témája a biztonság és védelem volt. Zala Mihály, az EY technológiai kockázat és kiberbiztonsági részlegvezetőjének irányításával az MI és emberi jogok, illetve a kiberbiztonság és az adattudatosság is szóba került.

A harmadik szekció a kormányzati szféra kérdéseivel és dilemmáival foglalkozott: AI4Gov, közszolgálat és állampolgári elégedettség. Miskolci Barna, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze elnöklete mellett olyan témákat vitattak meg, mint a közszolgák felruházása MI-készségekkel vagy a közjó előmozdítása a mesterséges intelligencia korában.

A negyedik szekciót Badinszky Áron MI-jogi szakértő vezette. A beszélgetés főként a felelős mesterséges intelligencia keretrendszereivel, mechanizmusaival és legjobb gyakorlataival foglalkozott. A workshop egyebek mellett a szabványosítás és a tanúsítás témakörét járta körbe.”

Forrás:
2024 meghatározó év a mesterséges intelligencia szabályozásában; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2024. október 9.

Fenntartható fejlődés

A Magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv újragondolása: mértékletesség, de-growth és fenntarthatósági szempontok

„A magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) legutóbbi verziója a hazai energiapolitikai célkitűzések egyik sarkpontja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és más intézmények kutatói azonban rámutattak, hogy a jelenlegi stratégia bizonyos fenntarthatósági és energiafüggetlenségi kérdésekben hiányosságokkal küzd. A tanulmány, amely több alternatív energiamodell alapján értékeli a NEKT-et, kritikus kérdéseket vet fel az energiaszükségletek, megújuló energiaforrások és energiafüggetlenség témáiban.

Energiafüggetlenség és importkitettség

Magyarország energiaszükségleteinek 87%-át importból fedezi, és ez a függőség jelentős részben Oroszországtól származik: az olaj- és gázimport több mint 90%-a, valamint az atomenergia teljes nukleáris fűtőanyag-szükséglete is innen érkezik. A kutatás szerint a 2019-es és 2023-as NEKT ugyan nem követi az energiafüggetlenség irányát, de alternatív forgatókönyvek, mint a CLEVER (Collaborative Low Energy Vision for the European Region) vagy a magyar egyetemi kutatók által készített „This Way Ahead” (TWA) modell, teljesebb és fenntarthatóbb megközelítést kínálnak. A TWA például 2050-re a hazai megújuló energiaforrásokra épülő teljes energiafüggetlenséget tűzi ki célul, miközben a NEKT ezt a célt csak részlegesen közelíti meg.

Mértékletesség és de-growth koncepciók az energiapolitikában

A kutatás egyik fő javaslata a mértékletesség (sufficiency) szerepének növelése az energiapolitikában, vagyis az energiafogyasztás korlátozása az életminőség megőrzésével. A de-growth, vagyis a növekedés korlátozása szintén fontos elem, amely a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználását helyezi előtérbe. „A de-growth koncepció nem a gazdasági teljesítmény csökkentését, hanem az emberi jólét növelését célozza, függetlenül az anyagi növekedéstől,” hangsúlyozza a tanulmány.

A kutatás rámutat, hogy a NEKT jelenlegi tervei elsősorban gazdasági növekedést céloznak meg, míg az alternatív forgatókönyvekben hangsúlyosabb szerepet kap a szociális és környezeti fenntarthatóság. Például a CLEVER modell szerint a mértékletesség révén az egy főre jutó energiafogyasztás optimalizálható, így kevesebb erőforrásra van szükség azonos színvonal fenntartásához.

Megújuló energiaforrások fejlesztése: Szélenergia és napenergia

A kutatók szerint Magyarország számára prioritás a decentralizált megújulóenergia-termelés. A NEKT-ben azonban a megújulók, különösen a szélenergia, alacsony arányban szerepelnek. A „This Way Ahead” modell szélenergia-kapacitásának növelését szorgalmazza: legalább tízszeres növekedést tart szükségesnek. A CLEVER szerint 2050-re a teljes villamosenergia-fogyasztás 75%-át megújulók biztosítják, különösen a szél- és napenergia révén, míg a NEKT 2040-re csupán 30%-os megújulóarányt céloz meg. Az alternatív modellek szélenergia-fókusza mellett a napenergia fejlesztése is hangsúlyos, a CLEVER például ötszörös napelem-kapacitás bővítést javasol a jelenlegi szinthez képest.

„A NEKT-nek szüksége van egy átgondolt megújulóenergia-tervre, amely figyelembe veszi a szélenergia és biogáz rugalmasságát, és decentralizáltan, helyi forrásokból biztosít stabil energiaellátást” – fogalmaz a tanulmány.

Energiafelhasználás és hatékonyság

A kutatás különbséget tesz a NEKT és az alternatív modellek energiaigénye között. A NEKT szerint az energiaigény növekedése természetes velejárója a gazdasági fejlődésnek, míg a CLEVER modell energiafogyasztási igényt csökkentő stratégiát alkalmaz, amely segíti a szénlábnyom mérséklését. A TWA modell például az energiahatékonyság és a mértékletesség kombinálásával az egy főre jutó éves energiafogyasztást a jelenlegi szint közel felére csökkentené. Ezzel szemben a NEKT 2023-as változata 2030-ig további nukleáris reaktorok és gázerőművek telepítését tervezi, hogy az energiaigényeket biztosítsa, amit a kutatók importfüggőségi és környezeti szempontból kifogásolhatónak tartanak.

Összefoglalás és ajánlások

A kutatás megállapítja, hogy Magyarország energiafüggetlenségi céljai elérhetők lennének, ha a NEKT szélesebb körben alkalmazna mértékletességi és hatékonysági elveket, továbbá nagyobb hangsúlyt fektetne a helyi megújuló energiaforrásokra. Az elemzés szerint a magyar energiapolitikának érdemes volna nyitnia az EU-s szintű együttműködés felé, hogy közösen csökkentsék a függőséget. A kutatók véleménye szerint a NEKT átalakítását egy tudományos vitán keresztül, nyilvános társadalmi konzultációval lenne célszerű véghezvinni.

Az új irányelvek kialakításában fontos szerepe lehet a szélenergia kapacitásának tíz-hússzoros növelésének és a biogáz rugalmassági funkciójának. A kutatók megállapítják, hogy a de-growth és mértékletességi megközelítés alkalmazása az energiaigény mérséklése mellett hozzájárulna a fenntarthatósági célok eléréséhez, miközben növelné Magyarország energiafüggetlenségét.”

Forrás:
A Magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv újragondolása: mértékletesség, de-growth és fenntarthatósági szempontok; Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, Sajtófigyelés; 2024. október 28.
The sufficiency-based, the de-growth, and the official – Critical remarks of the electricity chapter of the Hungarian national energy and climate plan based on a comparison to alternative scenarios; Béla Munkácsy, Csaba Csontos, Ádám Harmat, José Campos; Heliyon; Volume 10, Issue 21; 2024. november 15. (szabadon letölthető)
CLEVER energy scenario
A pathway to bridge the climate neutrality, energy security and sustainability gap through energy sufficiency, efficiency and renewables.

Megújul az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

„A kormány elkötelezett a magyar családok egészségének védelme, valamint a természeti értékek és erőforrások megóvása érdekében. Ezért az európai uniós irányelvnek megfelelően, az utóbbi években jelentős javulást mutató levegőszennyezettségi adatokra figyelemmel megújítja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot (OLM).

Az állami meteorológiai szolgálat átalakításával a levegőtisztaság-védelem idén júliustól egységes szakmai irányítást kapott és a kormányhivatalok helyett a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. látja el az OLM működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az új mintavételi pontok helyére a társaság a környezeti levegőminőségének vizsgálatáért felelős szervezeti egysége, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont tett javaslatot. A jogszabályi előírások értelmében hiteles mérési adatnak kizárólag az fogadható el, ami ezekről a kijelölt mérőállomásokról vagy mintavételi pontokról származik.

A nemzeti mérőhálózatok működésének célja, hogy a szennyezett vagy kockázatos levegőminőségű területeket monitorozzák és ahol levegőminőségi kockázat áll fenn, megalapozzák a levegő minőségének javításához szükséges intézkedések meghozását. A vonatkozó európai uniós irányelv követelményei szerint a szennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelemnek a szennyezés forrásánál kell megvalósulnia. Ezért mérőpontok megszűnésére kizárólag azokon a helyeken kerül sor, ahol nem áll fenn levegőminőségi kockázat, így nem indokolt a további mérés. Az irányelv azt is szabályozza, hogy amennyiben a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények változnak, legalább öt évente felül kell vizsgálni a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelölését, ezen belül pedig a mérőállomások számát, helyét, a mérendő komponenseket. Hazánk jelentős lépéseket tett az elmúlt években a levegőminőségi határértékek betartása érdekében, így jelentősen csökkent a levegőben az NO2 és a szálló por (PM10) mennyisége, az utóbbi években az értékek már az egész országban megfeleltek a vonatkozó uniós követelményeknek, beleértve a leginkább érintett területeket is (Pécs környéke zóna, Budapest és környéke agglomeráció, Sajó-völgye zóna).

A felülvizsgálat indokolta az OLM új alapokra való helyezését, melyet követően 56 automata mérőállomás fog üzemelni az országban, ahol a legfontosabb légszennyező anyagok – a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szállópor (PM10, PM2,5), illékony szerves vegyületek (VOC) és BTEX vegyületek – mérése történik. A nitrogén-dioxid manuális mintavételek elvégzése a jövőben az eddig alkalmazott módszer helyett úgynevezett passzív mintavétellel zajlik, ami nem igényel áramforrást és állandó felügyeletet. Ennek érdekében 66 korszerű és gazdaságosan üzemeltethető pont kerül kialakításra. A PM10 manuális mintavételi pontok száma és helyszíne nem változik, ezekből a továbbiakban is 29 szolgáltat adatot.

Az átalakítást követően további fejlesztési tervek megvalósítására is sor kerül, mivel új PM mérőműszerek (pormonitorok) telepítése történik meg a „Telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer, valamint klímavédelmi adattár és ráépülő szolgáltatási környezet kialakítása” elnevezésű, DIMOP Plusz 2.3.1-23 projekt megvalósításával. A bővülő hálózatnak köszönhetően a nagyvárosok mellett monitorozhatóvá válik a kisebb városok, községek levegőminősége is, ami különösen a téli hónapokban indokolt. A légszennyezettségmérő-hálózat megújítása és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban foglalt további intézkedések megvalósításával több mint 50%-kal mérséklődhetnek a környezeti és egészségügyi terhek az évtized végére.”

Forrás:
Megújul az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 29.

Megújult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiahatékonysági honlapja

„Új külsővel és bővebb tartalommal érhető el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiahatékonysági honlapja.

A MEKH 2018 óta működteti energiahatékonysági honlapját, melynek célja, hogy tájékoztatást adjon az energiafogyasztók és a piaci szereplők számára az energiahatékonysági, illetve energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről.

Az új külsővel és bővebb tartalommal megjelenő honlap külön menüpontban foglalja össze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR) kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tartalmazza az auditorok, az auditáló szervezetek és az energiahatékonysági szakreferensek névjegyzékét. A felületen keresztül továbbra is elérhető az energiahatékonyság-javító intézkedések standard módon történő elszámolását előíró EKR-katalógus, esetenként példákkal, interaktív kalkulátorokkal támogatva.

A honlap újdonságai közé tartozik többek között az energiahatékonysági példatár, amelyből mindenki közérthető információkhoz juthat a tudatos energiafelhasználásról, a mindennapjainkban könnyen megvalósítható energiahatékonysági lehetőségekről, ezek költségeiről és az elérhető energiamegtakarítás nagyságáról.

A honlap része egy hőtérkép is, amelynek segítségével a távhőszektor szereplői kapnak támogatást az energiahatékony távfűtési-távhűtési hálózatok kialakításához és fejlesztéséhez.

A MEKH energiahatékonysági honlapja az enhat.mekh.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Megújult a MEKH energiahatékonysági honlapja; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2024. október 28.

A CESEC szerepe az európai energetikai összekapcsoltságban

„Budapesten találkoztak a közép- és délkelet-európai energia-összeköttetési csoport illetékes miniszterei annak érdekében, hogy a határon átnyúló együttműködést erősítsék.

A Közép- és Délkelet-Európa Energetikai Összekapcsolhatósága (Central and South-Eastern Europe Energy Connectivity – CESEC) 2015 óta a piaci integráció felgyorsításán, a megújuló energiaforrások bevezetésén, valamint a hidrogén és a biometán hálózatba való integrálásán dolgozik a régióban. Tagjai között 16 európai ország szerepel (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna), amelyek energiaügyekért felelős miniszterei 2017-ben Bukarestben Egyetértési Megállapodást kötöttek az alábbi célok elérése érdekében:

közös megközelítés a villamosenergia-piacok, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztése terén;

az összekapcsolt regionális villamosenergia-piac kiépítését célzó kiemelt projektek létesítése;

konkrét intézkedések a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyságba történő beruházások ösztönzésére egy olyan régióban, ahol hatalmas növekedési potenciál van.

Ez a megállapodás a kezdeti közös gondolkodást fejlesztette tovább, ugyanis a csoport alakulásakor még leginkább a régió gázellátását diverzifikáló – már ekkor is megjelent az orosz energiaforrástól való elszakadás gondolata –, határokon átnyúló és transzeurópai projektekre, a regionális gázpiacok fejlesztésére és az összehangolt uniós szabályozási keretrendszerre korlátozódtak, építve az ún. Függőleges Folyosó (Vertical Corridor) gázvezeték fejlesztésének projektjére. Ez a vezeték Görögországot Bulgáriával, Romániával, Magyarországgal, Szlovákiával, Moldovával és Ukrajnával fogja összekötni.

Az elköteleződés már adott, ugyanakkor az elmúlt éveket kevésbé jellemezte a tényleges cselekvés. Pedig az IRENA Nemzetközi Megújuló Energia Ügynöksége elemzésében már 2020-ban összegezte, hogy mit adhatna ez a közös megújuló energiára támaszkodó projekt az érintetteknek. Többek között prognosztizálható volt jelentős költségmegtakarítás (2030-ra évente 3,4 milliárd euró), továbbá a környezeti és egészségügyi hatások figyelembevételével mintegy 35 milliárd euró összegű többlet is. Emellett az energiaellátás biztonságának jelentős javulása, a korszerűbb, rugalmasabb regionális energiarendszer, valamint a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati célok elérése is várható az együttműködéstől.

A budapesti találkozón a résztvevő felek ugyan megerősítették szándékukat az együttműködés irányába, tényleges cselekvési tervet egyelőre nem fogadtak el. Habár az EU csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 30%-kal az 1990-es kibocsátási referenciaszinthez képest, a következő néhány évben hozzávetőlegesen ugyanennyi csökkenést szükséges elérni. Ez az együttműködés pedig nagy kiterjedésben segíthetné ezt a célt.”

Forrás:
A CESEC szerepe az európai energetikai konnektivitásban; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. október 30.

Szakirodalom

Megjelent a Népszámlálási atlasz – Térképen a 2022. évi népszámlálás eredményei

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022 őszén hajtotta végre hazánk 16. népszámlálását. A népszámlálási adatok talán legnagyobb értéke a teljes körű adatgyűjtésnek köszönhető területi részletezettség. A KSH Népszámlálási atlasz című, most megjelent kiadványa a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. A térképek értelmezését rövid, szöveges elemzések segítik.

Népszámlálási atlasz címmel jelent meg az elsősorban a 2022. évi cenzus eredményeit térképes formában bemutató KSH-kiadvány. A kötet nyolc témakörben (demográfia, oktatás, munkaerő és foglalkoztatottság, nemzetiség, vallás, egészség, család és háztartás, lakáshelyzet), több mint 160 oldalon, mintegy 140 szemléletes térkép és a hozzájuk fűzött magyarázatok segítségével mutatja be hazánk területi egységeinek vármegye-, járás- és településszintű jellemzőit, illetve azok változásait a korábbi népszámlálásokhoz képest.

Megtudhatjuk például, hogy az iskolázottság szintje tovább emelkedett: a 14 éves és annál idősebb lakosságnak 22 százaléka volt diplomás 2022-ben. Jelentősen javult a lakosság nyelvtudása is, a legelterjedtebb idegen nyelv az angol, a lakosság negyede beszéli, ami 53 százalékkal haladja meg a 2011-es értéket. A munkaerőpiacot elemző fejezetből kiderül, hogy a 2010 utáni évtizedben jelentősen bővült hazánkban a foglalkoztatottság, miközben megfeleződött a munkanélküliek száma, ugyanakkor a technológiai fejlődéssel átalakult a munkaerőpiaci kereslet is, és a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerültek előtérbe, míg az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökkent. A hazai lakáskörülményeket illetően megtudhatjuk, hogy 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, több mint harmaduk 1960 és 1980 között épült. 1,2 millió lakásban volt klímaberendezés, 76 ezerben föld-levegő hőszivattyú, és közel 180 ezer lakás volt napelemmel felszerelve. A demográfiai folyamatokat bemutató fejezetből kitűnik, hogy a népesség természetes fogyásának mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb és Békésben a legnagyobb a két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban. A vándorlási folyamatok fő nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén népességmegtartó ereje bizonyult a leggyengébbnek.

A kiadvány digitális formátumban ingyenesen letölthető a KSH kiadványtárából, de térítés ellenében ugyanott könyvalakban is megrendelhető.”

Forrás:
Megjelent a Népszámlálási atlasz – Térképen a 2022. évi népszámlálás eredményei, 2024.10.28.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 28.
Népszámlálási atlasz, 2022; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 28. (PDF, 163 MB)

A küldetésvezérelt innovációs szakpolitikák nyomon követése és értékelése. Az elmélettől a gyakorlatig

„A küldetésvezérelt (mission-oriented) stratégia egy olyan szakpolitikai megközelítés, amely a nagyszabású társadalmi kihívások megoldására összpontosít a köz- és magánszektor innovációjának kihasználásával és egységes kezelésével. Ahelyett, hogy pusztán a gazdasági növekedést vagy egyes iparágakat támogatná önállóan, ez a stratégia arra törekszik, hogy különféle erőforrásokat és szereplőket mozgósítson konkrét, átalakító célok elérésére. Például a küldetések olyan sürgető kérdésekre koncentrálhatnak, mint az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások fejlesztése, az egészségügyi innováció vagy a digitális átalakulás. A küldetések természetüknél fogva összetett vállalkozások, a beavatkozásoknak több szintje lehet, homályos és folyamatosan változó határokkal rendelkeznek, így a hagyományos értékelési megközelítések nem alkalmasak az egyes komponensek hozzáadott értékének megragadására.
A tanulmány olyan értékelési folyamatokat és eszközöket javasol, amelyek illeszkednek ezekhez sajátos jellemzőkhöz. Konkrétan olyan kritériumokat mutat be, amelyek a különböző várható rendszerszintű hatásokkal kapcsolatosak; eszközöket nyújt olyan fejlesztési értékeléshez, amely amely nyomon követi a küldetés tervezésének és folyamatainak fejlődését; valamint egy ellenőrzési eszközt, amely az egyes komponensek készenléti szintjeit értékeli és hasonlítja össze különböző küldetések életciklusának különböző szakaszaiban.”

Forrás:
Monitoring and evaluation of mission-oriented innovation policies; Philippe Larrue, Piret Tõnurist and David Jonason; OECD, OECD Science, Technology and Industry Working Papers; 2024/09; DOI: 10.1787/5e4c3204-en; 2024. október 29.
Lásd még:
Policy with a Purpose : Modern industrial policy should shape markets, not just fix their failures; Mariana Mazzucato; International Monetary Fund (IMF), F&D Finance & Development Magazine; 2024. szeptember
(PDF-ben)
küldetésorientált innovációs politika (KOIP); az eGov Hírlevél korábbi cikkei

A kormányzati digitális innováció (GovTech), ahogy azt az OECD látja

„Az OECD a kormányzati digitális innováció (GovTech) fogalmát úgy határozza meg, mint a közszektor és az új vállalkozások, újítók, a közigazgatás belső vállalkozói („intrapreneurs”) és a tudományos és felsőoktatási szféra közötti együttműködést a digitális kormányzati megoldások érdekében. A kormányzati digitális innováció kiegészíti a közszektor meglévő képességeit az agilis, felhasználóközpontú, rugalmas és költséghatékony folyamatok és szolgáltatások terén. Ezáltal javíthatja a közszektor alkalmazkodóképességét, elősegítheti a digitális innovációk átvételét, és fokozhatja a digitális kormányzat érettségét.

A kormányzati digitális innováció az egyik kulcsfontosságú támogató eleme a digitális kormányzati lehetőségek kibontakoztatásának. Nemcsak a közszektor hatékonyságát és eredményességét javítja, hanem elősegítheti újonnan alapított vállalkozások és új szolgáltatók bevonását a kormányzati piacra.

A kiadvány ismerteti a kormányzati digitális innováció számára kidolgozott OECD szakpolitikai keretrendszert. Szándéka szerint ez útmutatást nyújt a kormányzati digitális innováció lényegét alkotó együttműködések optimális feltételeinek megteremtéséhez, illetve annak meghatározásához, hogy mely helyzetekben érdemes alkalmazni a kormányzati digitális innováció megoldásait.

Tartalom

Előszó
Vezetői összefoglaló
A kormányzati digitális innováció meghatározása
A kormányzati digitális innováció szakpolitikai keretrendszere
A kormányzati digitális innováció építőkockái
A kormányzati digitális innovációt támogató elemek
Mikor kell a kormányzati digitális innováció alkalmazni – szempontok a döntéshez
Következtetés”

Forrás:
Enabling Digital Innovation in Government. The OECD GovTech Policy Framework; OECD, OECD Digital Government Studies; DOI: 10.1787/a51eb9b2-en; 2024. október 18.

Magyarország kiberbiztonságának jövője az európai uniós NIS2 irányelv tükrében

„Európát és az Európai Uniót az elmúlt években számos válság és megoldandó problémák érték. Talán a második világháború óta még sosem volt ennyire kiszámíthatatlan Európa biztonsága. Az orosz–ukrán háború és az azt megelőző konfliktusok rámutattak arra, hogy a kibertérben nemcsak az egymással ellenségeskedő felek számíthatnak fokozott támadásokra, de harmadik felek is, leginkább azon országok, amelyek valamelyik háborús fél ellátási láncának részét képezik. Ezért Európa és az Unió védelmi képességét folyamatosan fejleszteni kell, és valamennyi tagállam közreműködésével egységes, magas szintű rezilienciát kell megvalósítani több területen is. Elsődlegesen a kritikus infrastruktúrák tekintetében, amelynek védelmével a CER EU-s irányelv (Critical Entities Resilience Directive (CER). Szerk.) foglalkozik, valamint a kiberbiztonság területén kell egységes magas védelmi képességet létrehozni, amelynek alapjait a NIS2 irányelv hivatott megteremteni.”

Forrás:
Magyarország kiberbiztonságának jövője az európai uniós NIS2 irányelv tükrében ; Vásárhelyi Örs; Nemzetbiztonsági Szemle; DOI: 10.32561/nsz.2024.3.2; 12. évfolyam; 2024/3. szám; 18–35. o. (PDF)

45. szám, 2024. november 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom