Skip to main content

46. szám, 2024. november 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról – Európai Tanács

„A Spanyolországban pusztító szélsőséges időjárási eseményeket követően őszinte részvétünket és szolidaritásunkat fejezzük ki Spanyolország népe felé, különösen az áldozatok családtagjai és barátai felé.
*
* *
Mi, az Európai Unió vezetői eltökéltek vagyunk amellett, hogy az új geopolitikai valóság, valamint a gazdasági és demográfiai kihívások közepette biztosítsuk közös gazdasági jólétünket és fellendítsük versenyképességünket, az EU-t a világ első klímasemleges kontinensévé téve, továbbá biztosítva az EU szuverenitását, biztonságát, rezilienciáját és globális befolyását. A Versailles-ban megkezdett, majd Granadában, Brüsszelben és a stratégiai menetrendben továbbvitt munkára alapozva az Uniót versenyképesebbé, termelékenyebbé, innovatívabbá és fenntarthatóbbá fogjuk tenni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra építve, továbbá biztosítva a konvergenciát és az egyenlő versenyfeltételeket mind az Unión belül, mind globálisan.

Üdvözöljük Enrico Letta „Much more than a market” (Jóval több mint piac) és Mario Draghi „The future of European competitiveness” (Az európai versenyképesség jövője) című jelentését, melyek azonosítják a kritikus jelentőségű kihívásokat, és jövőorientált ajánlásokat fogalmaznak meg. Ezek a jelentések szilárd alapot biztosítanak ahhoz, hogy ambiciózusan haladjunk előre a munkánkkal. A jelentések megkongatták a vészharangot, és mi cselekedni fogunk. Döntő fontosságú, hogy sürgősen megszüntessük az innovációs és termelékenységi szakadékot mind globális versenytársainkkal szemben, mind pedig az Unión belül. Az egység és a szolidaritás szellemében fogunk munkálkodni, valamennyi uniós polgár, vállalkozás és tagállam javát szolgálva.

Versenyképességünk fellendítése érdekében minden eszközt és szakpolitikát ki kell aknázni, mégpedig átfogó és koherens módon, mind uniós, mind tagállami szinten. A szokásos ügymenet a továbbiakban nem lehetséges. A mai napon hangsúlyozzuk, hogy e kihívások kezelése érdekében sürgősen szükség van a határozott fellépésre, továbbá az Európai Tanács 2024. áprilisi következtetéseire építve eltökélt és kollektív erőfeszítésekre szólítunk fel a versenyképességet ösztönző következő tényezők kapcsán:

1. A teljeskörűen működő egységes piac biztosítására és a benne rejlő minden potenciál kiaknázására irányuló erőfeszítéseink intenzívebbé tétele, mivel az egységes piac az innováció, a beruházások, a konvergencia, a növekedés, a konnektivitás és a gazdasági reziliencia egyik fő hajtóereje. E célból felkérjük a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig nyújtson be olyan új és átfogó horizontális stratégiát az egységes piac elmélyítésére vonatkozóan, amely egyértelmű határidőket és mérföldköveket megállapító ütemtervet is tartalmaz.

2. Határozott lépések megtétele 2026-ig a megtakarítási és beruházási unió felé, valamint sürgős előrelépés a tőkepiaci unió terén. Ez olyan, ténylegesen integrált európai tőkepiacokat fog teremteni, amelyek minden polgár és vállalkozás, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára is elérhetők. Ez várhatóan megteremtené annak lehetőségét, hogy innovatív vállalkozásaink növekedjenek. Emellett a tőkebefektetések növelése hozzájárulna az EU versenyképességének biztosításához a kritikus technológiák terén. A bankunió kiteljesítéséhez is további előrelépésre van szükség.

3. Az ipari megújulásunk és a dekarbonizáció biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az EU ipari és technológiai nagyhatalom maradjon. E célból olyan európai iparpolitikát fogunk kidolgozni, amely biztosítja a jövő kulcsfontosságú technológiáinak növekedését, mindeközben különös figyelmet fordítva az átalakulóban lévő hagyományos iparágakra. Felkérjük a Bizottságot, hogy – prioritást adva annak – terjesszen elő átfogó iparstratégiát a versenyképes iparágak és a minőségi munkahelyek érdekében.

4. Egyszerűsítési forradalom elindítása, világos, egyszerű és intelligens szabályozási keret biztosítása a vállalkozások számára, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek drasztikus csökkentése, különös tekintettel a kkv-kra. Olyan támogató szemléletet kell követnünk, amely a bizalmon alapul, és amelynek köszönhetően a vállalkozások túlzott szabályozástól mentesen prosperálhatnak. A Bizottság által haladéktalanul megvalósítandó fő célkitűzések közé tartozik, hogy konkrét javaslatokat terjesszen elő 2025 első felében a jelentéstételi követelmények legalább 25%-kal történő csökkentésére vonatkozóan, valamint hogy a javaslataiba foglaljon bele a bürokráciával kapcsolatos hatásvizsgálatokat és versenyképességi hatásvizsgálatokat.

5. Védelmi készültségünk és képességeink növelése, különösen védelmi technológiai és ipari bázisunk ennek megfelelő megerősítése révén [1]. E tekintetben a főképviselő és a Bizottság haladéktalanul elő fogja terjeszteni a köz- és magánfinanszírozás céljára kidolgozott opciókat. Ki fogjuk aknázni az űriparban rejlő lehetőségeket is.

6. Európa élvonalba helyezése a kutatás és az innováció terén globálisan, különösen a forradalmi technológiákat illetően, valamint azon célkitűzés megvalósítása, hogy a K+F területén eszközölt kiadások 2030-ra elérjék a GDP 3%-át. Készen állunk az Enrico Letta által javasolt „ötödik szabadsággal” kapcsolatos munkára, a kutatás, az innováció és az oktatás egységes piacon belüli előmozdítása érdekében.

7. Azon kettős célkitűzés megvalósításának folytatása, hogy stratégiai energetikai szuverenitást érjünk el, és 2050-re klímasemlegessé váljunk. E célból – prioritást adva annak – valódi energiauniót fogunk kiépíteni, amelyet a teljes mértékben integrált és összekapcsolt energiapiac jellemez; ezt energiaszerkezetünk dekarbonizációja, valamint minden polgárunk és vállalkozásunk megfizethető és tiszta energiával való ellátása révén valósítjuk meg. Sürgős intézkedéseket fogunk hozni annak érdekében, hogy kezeljük a magas és ingadozó európai villamosenergia-árakból fakadó helyzetet, valamint ezek kiváltó okait.

8. Körforgásosabb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság létrehozása, valamint integrált piac kialakítása a másodlagos anyagok, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok számára. E célból felkérjük a Bizottságot, hogy terjessze elő a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra irányuló javaslatát.

9. Az EU technológiai képességeinek megerősítése, a digitális transzformáció felgyorsítása minden ágazatban, az adatgazdaságban rejlő lehetőségek megragadása, gondoskodva egyúttal a magánélet védelméről és a biztonságról, valamint az innovatív technológiák fejlesztésének előmozdítása. Felkérjük a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig terjesszen elő javaslatokat e tekintetben.

10. Az Európában fellelhető tehetségpotenciál kiaknázása és beruházás a készségekbe, hogy Unió-szerte elő tudjuk mozdítani a minőségi munkahelyeket. A szociális jogok európai pillérével összhangban törekedni fogunk a szociális párbeszéd megerősítésére, az esélyegyenlőség fenntartására és az egyenlőtlenségek csökkentésére.

11. Olyan ambiciózus, szilárd, nyitott és fenntartható kereskedelempolitika folytatása, amelynek a magját a WTO alkotja, és amely védi és előmozdítja az EU érdekeit, gazdasági diverzifikációját, valamint rezilienciáját. Fokozni fogjuk gazdasági biztonságunkat a nyitott gazdaság megőrzésével és nemzetközi partnerségek kiépítésével párhuzamosan.

12. Versenyképes, fenntartható és reziliens mezőgazdasági ágazat létrehozása, stabil és kiszámítható keret biztosítása a mezőgazdasági termelők számára, az élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójuk megerősítése, valamint tisztességes verseny biztosítása globálisan és a belső piacon.

Jövőálló finanszírozás

Olyan versenyképességi kihívásokkal nézünk szembe, amelyek miatt jelentős beruházásokra lesz szükség, a köz- és magánfinanszírozást egyaránt mozgósítva. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy céljaink érdekében megvizsgáljuk és felhasználjuk az összes instrumentumot és eszközt: a többéves pénzügyi keretet mint stratégiai prioritásaink megvalósításának alapvető eszközét; a tőkepiaci uniót a magánfinanszírozás mozgósítása érdekében; továbbá az Európai Beruházási Bank nagyobb mértékű bevonását. Meg fogjuk vizsgálni új eszközök kidolgozásának lehetőségét. Továbbra is új saját források bevezetésén fogunk dolgozni.

Minden eddiginél sürgetőbb, hogy egységes választ adjunk. Felszólítjuk az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy sürgősen hajtsák végre és valósítsák meg ezt az új európai versenyképességi megállapodást. A következő év folyamán további stratégiai iránymutatást fogunk nyújtani, és rendszeresen át fogjuk tekinteni az elért eredményeket.

[1] Ez nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét.

Ülések”

Forrás:
Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról; Európai Tanács; 2024. november 8.

Megjelentek a digitális állampolgársággal, digitális állammal kapcsolatos kormányrendeletek

Közigazgatás, politika, jog

„Kétszer ad, ki gyorsan ad” – egyszerűsített folyószámla-hitel indul önkormányzatoknak

„Gyors és egyszerű hitellel segít az OTP Bank az önkormányzatoknak

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) mai konferenciáján az önkormányzatok helyzete, csökkenő bevételeik, valamint növekvő költségeik voltak fókuszban. Ugyan a legtöbb helyen stabil a költségvetési helyzet, mégis sok – főleg kis és közepes méretű – település küzd likviditási gondokkal a bevételek nem egyenletes beérkezése miatt. Ezeknek a városoknak és falvaknak nyújthat gyors segítséget az OTP Bank most bejelentett új terméke, az egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitel.
…
A települési önkormányzatok hitelállománya a 2014-es konszolidációt követően mintegy ötszörösére, betétállománya pedig a háromszorosára emelkedett. Emellett nőttek a települések megtakarításai. Jelenleg az önkormányzati szektor nyolcszor több megtakarítással rendelkezik, mint amekkora hitelállománya van – hangzott el a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) konferenciáján. Ugyanakkor az energiaválság és az infláció jelentősen megemelte az önkormányzatok működési költségeit, a központi kormányzat pedig csökkentett egyes adóbevételeket (például iparűzési adót), hogy enyhítse a vállalkozások terheit. Emiatt több önkormányzat likviditási problémákkal küzd, különösen a kisebb települések.

Ebben a helyzetben a likvid hitelezés jelenthet megoldást, amely nem egy hiányzó forrást pótol, hanem a nem egyenletesen érkező bevételek miatt kialakuló, éven belüli átmeneti működési hiányra lehet orvosság. Ebben segít az OTP Bank 2024. október 1-je óta elérhető innovációja, az egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitel. Az adatalapú hitelezés papírmentes, a teljes banki folyamat digitálisan folyik a Magyar Államkincstár adatai alapján, amelyet az OTP Bank hitelesnek elfogad.

„Ez napokkal-hetekkel lerövidíti a hitelfelvételhez szükséges szokásos eljárási időt. Emellett nem kell az önkormányzat hitelkérelmére sem várni, mert az OTP Bank felkeresi a településeket az ajánlattal. Az egyszerűsített hitelfelvétel főleg azoknál az önkormányzatoknál nagy segítség, ahol december 31. napján lejárnának a folyószámlahitel szerződések – hiszen a tavaszi választások után az új testületek csak október 1-je óta léptek hivatalba. Így nekik sincs elegendő idejük egy hosszadalmas eljárásra” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Az egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitelt a legfeljebb 25 ezer fős települések vehetik fel, de feltétel még a jó minősítés mellett például az is, hogy összesen 500 milliós kockázatvállalása lehet az önkormányzatnak ezzel a hitellel együtt.”

Forrás:
„Kétszer ad, ki gyorsan ad” – egyszerűsített folyószámla-hitel indul önkormányzatoknak; Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ); 2024. november 5.

Átszervezést hajtottak végre nemzetgazdasági minisztérium államtitkárainál

„Átszervezést hajtottak végre nemzetgazdasági minisztérium államtitkárainál.

Hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök határozata arról, hogy október 31-ei hatállyal felmentette a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz monitoring bizottságának elnökét, Lóga Mátét, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát – írja a 24.hu. A kormányfő november 1-jei hatállyal nevezte ki mindkét testület élére Szabados Richárdot, aki szintén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter államtitkára. Lóga Márton a tárca gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára, korábban évekig a jegybankban dolgozott. Szabados Richárd csak szeptember 15-től államtitkár, ő felel a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért.”

Forrás:
Hozzányúltak Nagy Márton államtitkáraihoz; Infostart; 2024. november 5.
Lásd még:
114/2024. (XI. 4.) ME határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program monitoring bizottsága, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökének felmentéséről, továbbá e monitoring bizottságok elnökének kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 114/2024. (XI. 4.) ME határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program monitoring bizottsága, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökének felmentéséről, továbbá e monitoring bizottságok elnökének kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2024. évi 110. szám; 2024. november 4.; 7691. o. (PDF)

Láng Róbert lett az egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztos

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján Láng Róbertet 2024. november 12. napjától egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.
2. § (1) A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladatkörében
a) segíti a nemzetgazdasági minisztert az egészségipart és egészségturizmust érintő javaslatok kidolgozásában,
b) támogatja a nemzetgazdasági minisztert az egészségipar fejlesztési irányainak kidolgozásában és a kapcsolódó intézkedési tervek végrehajtásában,
c) a gyógy- és egészségügyi tényezők vonatkozásában közreműködik – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségturizmusra vonatkozó jogszabályok kidolgozásában,
d) figyelemmel kíséri – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az állami egészségügyi ellátók hatékony vagyongazdálkodását és a finanszírozásukkal kapcsolatos intézkedéseket,
e) közreműködik – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségügyi adatvagyon egészségügyi iparpolitikát segítő hasznosításában,
f) végrehajtja mindazon feladatokat, amelyeket a nemzetgazdasági miniszter a feladatkörébe utal.

(2) A miniszteri biztos a feladatai hatékony ellátása érdekében együttműködik a feladatkörébe tartozó ügyekben az érintett szaktárcákkal, szervezetekkel és egyéb intézményekkel, személyesen vagy delegáltja útján részt vesz a hazai egészségipari és egészségügyi intézmények és vállalkozások fejlesztési témájú ágazatközi fórumainak ülésein…”

Forrás:
26/2024. (XI. 6.) NGM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A nemzetgazdasági miniszter 26/2024. (XI. 6.) NGM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2024. évi 52. szám; 2024. november 6.; 5723. o. (PDF)

Európai Unió

Az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) szakértői szintű találkozója Budapesten (magyar elnökség 2024)

„A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) és a Belügyminisztérium közösen szervezte meg az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) szakértői szintű találkozóját október 7-8-án a Ludovika Közszolgálati Egyetemen.
A hálózat elsődleges célja a közigazgatással kapcsolatos legjobb gyakorlatok és tapasztalatok megosztása. Uzsák Katalin és Kovácsné Szekér Enikő helyettes államtitkárok megnyitó beszédükben Magyarország eredményeit emelték ki a közigazgatási reformok és a digitális szolgáltatásfejlesztés terén.

A rendezvény olyan kulcsfontosságú témákat vizsgált, mint a fenntartható közigazgatás, a digitalizáció, a generációk közötti együttműködés a közigazgatási rendszereken belül, valamint az emberi erőforrás (HR) politikák jogi és strukturális reformjai. Bemutatták Magyarország Digitális Állampolgárság Programját is. A tagállamok szakértői megosztották tapasztalataikat e témákban, elősegítve az együttműködést az innovatív megoldások és eredmények cseréje érdekében.

A kétnapos találkozón sor került az EUPAN stratégiai dokumentumának (2022-2025) értékelésére is, amelynek célja, hogy segítse az új stratégia kidolgozását a soros elnökséget betöltő országok által. Magyarország 2024. július 1. és december 31. között tölti be az EUPAN elnökségét, és e szerepkör részeként 2024. november 28-29-én főigazgatói szintű találkozónak ad otthont a szakértői szinten megkezdett munka folytatása érdekében.”

Forrás:
European Public Administration Network Working Level Meeting in Budapest; Hungarian Presidency of the Council of the European Union; 2024. október 21.
Lásd még:
EUPAN – European Public Administration Network
European Public Administration Network (EUPAN) Strategy Paper (July 2022 – June 2025) (PDF)

Diplomáciai nagyüzem – a múlt héten Budapesten gyűltek össze Európa vezetői

„A héten Budapesten gyűlnek össze Európa vezetői

A héten rendezik meg a 2024. évi magyar EU-elnökség két leglátványosabb, és minden bizonnyal legfontosabb rendezvényét Budapesten.

A magyar főváros 2024. november 7-én először az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozójának, majd november 8-án az Európai Tanács (EiT) informális ülésének ad otthont. Mindezek fényében túlzás nélkül állítható, hogy a következő napokban Budapesten gyűlnek össze Európa vezetői, hiszen az EPK csúcstalálkozóra – Oroszország és Belarusz kivételével – az összes európai ország vezetője meghívást kapott, azaz mintegy 47 állam- és kormányfő lesz jelen a tanácskozáson. A csúcstalálkozók egyik legnagyobb hozzáadott értéke azok időzítésében rejlik, miután azokra közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően kerül sor, lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára, hogy – a választási eredmény fényében – áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatják a magyar EU-elnökség központi prioritását, az európai versenyképesség javítására irányuló javaslatokat. Jó esély mutatkozik arra és jelentősen növelné a magyar EU-elnökség sikerességét, amennyiben az állam- és kormányfőknek sikerülne egyetértésre jutniuk az Új Európai Versenyképességi Megállapodásról. A magyar EU-elnökség által kialakított szándéknyilatkozat a 2024–2029 közötti intézményi ciklus legfontosabb feladataként határozza meg az EU versenyképességének javítását, továbbá konkrét feladatokat és határidőket szab az uniós intézmények számára ezzel összefüggésben. A fontos tartalmi elemeken túl szimbolikus jelentősége is lenne annak, ha a dokumentumra, amelyre vonatkozóan az EiT minden bizonnyal rendszeresen visszatér majd, az Unió immáron mint Budapesti Nyilatkozatra hivatkozna a jövőben.

Az Európai Politikai Közösség (EPK) rövid, valamivel több mint kétéves fennállása óta immáron az ötödik csúcstalálkozóját tartja 2024. november 7-én Budapesten. Az EPK létrehozására vonatkozó kezdeményezést még Emmanuel Macron francia elnök vetette fel 2022-ben, ami egyfajta válaszreakcióként született Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, és egy új (biztonság)politikai struktúra létrehozására irányult az európai kontinensen a párbeszéd és az együttműködés erősítése által. Az első csúcstalálkozó 2022. október 6-án volt Prágában, ahol az EU tagállamai mellett jelen volt még a hat nyugat-balkáni ország, továbbá Ukrajna, Moldova, Örményország, Georgia, Azerbajdzsán, Törökország, az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. Az EPK második csúcstalálkozójának a Moldovai Köztársaság adott otthon 2023. június 1-jén Chișinăuban, a harmadiknak Spanyolország 2023. október 5-én Granadában, míg a negyedik 2024. július 18-án az egyesült királyságbeli Blenheim kastélyban volt. A két utóbbi csúcstalálkozóra összesen 47 állam- és kormányfő részvételével került sor, azokra immáron Andorra, San Marino és Monaco is meghívást kaptak, míg Charles Michel EiT elnök, Ursula von der Leyen bizottsági elnök, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is részt vett azokon.

A budapesti csúcstalálkozó – ez eddigi bevett gyakorlatnak megfelelően – a délelőtti plenáris üléssel kezdődik, amely során az európai országok állam- és kormányfői megvitatják az Európát érő biztonsági kihívásokat. Ezt követően szekcióülésekre kerül sor, ahol a témák a migrációval, valamint a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdések lesznek. A magyar kormány házigazdaként elérte, hogy a migrációval foglalkozó ülésen az európai vezetők a migráció minden vetületére kitérnek majd, míg a gazdasági biztonságról szóló ülésen megvitatják a konnektivitás kérdését, kiemelt figyelemmel az energia, a közlekedés és az informatika területére. Az eddigi gyakorlatnak megfelelőn ezúttal sem lesz közös nyilatkozat.

A budapesti csúcstalálkozó egyik legnagyobb hozzáadott értéke, hogy közvetlenül az amerikai elnökválasztás másnapján zajlik, lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára, hogy – a választási eredmény fényében – áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Magyar diplomáciai sikerként értékelhető továbbá, hogy – szemben az elmúlt három alkalommal – ezúttal Recep Tayyip Erdoğan török elnök is részt vesz a csúcstalálkozón, ami minden bizonnyal növeli a rendezvény jelentőségét. A budapesti csúcstalálkozó tehát egy kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az új uniós intézményi ciklus elején az európai országok őszinte vitát folytassanak az európai kontinens előtt álló főbb kihívásokról, továbbá hitet tegyenek a békés párbeszéd és az együttműködés mellett. Erre pedig vitathatlanul nagy szüksége van Európának. A fokozatosan romló regionális és nemzetközi geopolitikai helyzetben, az Ukrajnában zajló háború és a közel-keleti konfliktus is még inkább rávilágít annak a jelentőségére, hogy az európai vezetők számára szükség van egy olyan fórumra, ahol informális keretek között találkozhatnak és áttekinthetik a legfontosabb közös kihívásokat.

Az Európai Tanács 2024. november 8-ai budapesti informális ülésének legfontosabb témája, egyben a magyar EU-elnökség kiemelt prioritása – amelyre házigazdaként Magyarország tett javaslatot – az európai gazdaság versenyképességének javítása. Az állam- és kormányfőknek Budapesten nyílik első alkalommal lehetőségük arra, hogy eszmecserét folytassanak Mario Draghi volt olasz miniszterelnökkel az általa, az európai versenyképesség jövőjéről készített jelentésről, illetve az abban megfogalmazott főbb javaslatokról. A szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentés számos olyan kihívást azonosított be, amelyre az Uniónak megfelelő választ kell találnia annak érdekében, hogy javítsa az Unió és az európai tagállamok termelékenységét és ezáltal versenyképességét, csökkentve a lemaradást a globális versenytársakkal szemben.

Jó esély mutatkozik arra, hogy az EU vezetői elfogadják a magyar EU-elnökség által erre vonatkozóan kialakított Új Európai Versenyképességi Megállapodást, amely egy politikai szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az Unió a versenyképesség javítását tekinti a 2024–2029 közötti intézményi ciklus meghatározó feladatának. A dokumentum egyúttal feladatot is szab az újonnan hivatalba lépő Európai Bizottság számára, miszerint a versenyképességi szempontokat minden uniós politikában érvényesíteni kell, továbbá, hogy kevesebb és rugalmasabb szabályozásra van szükség a gazdasági szereplők érdemi bevonása mellett. Ezen túlmenően konkrét határidők megjelölésével felszólítja a Bizottságot, hogy a kiemelt területeken (iparpolitika; kereskedelempolitika; energiapolitika; belső piac; infrastruktúra-fejlesztés; digitális átmenet stb.) fogalmazzon meg konkrét javaslatokat a versenyképesség javítása érdekében.

A magyar EU-elnökség sikerességét jelentősen növelné, amennyiben az állam- és kormányfőknek sikerülne egyetértésre jutniuk az Új Európai Versenyképességi Megállapodásról. A fontos tartalmi elemeken túl szimbolikus jelentősége is lenne annak, ha a vonatkozó dokumentumra, amelyre vonatkozóan az Európai Tanács minden bizonnyal rendszeresen visszatér majd, az Unió immáron mint Budapesti Nyilatkozatra hivatkozna a jövőben.”

Forrás:
Diplomáciai nagyüzem; Zalai Csaba; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. november 7.

Az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozója

„Európa geopolitikai tényező szeretne lenni, lehet, hogy az amerikai választások rá is kényszerítik.

Tegnap szervezték meg Budapesten az Európai Politikai Közösség (EPK) ötödik csúcstalálkozóját. A rendezvényen több, mint 40 európai kormány- és államfő, az Európai Unió intézményeinek képviselői, illetve a NATO, az Európai Tanács és az EBESZ vezetői vettek részt. Az EPK egy informális platform, amelynek keretén belül a kontinens vezetői a közös problémákról folytatnak eszmecserét és igyekeznek ezekre megoldásokat keresni. Jelentősége is ebben rejlik, nem pedig elfogadott nyilatkozatokban.

A budapesti csúcstalálkozónak két kiemelt témája volt: egyrészt a migráció, másrészt a gazdasági problémák, amelyekkel az európai kontinens jelenleg küzd. Ugyanakkor minden bizonnyal szóba kerülhettek azok a kihívások is, amelyekkel Európának az amerikai elnökválasztás után kell szembenéznie.

Trump elnöknek három Európára vonatkozó politikai megközelítését érdemes kiemelni. Egyrészt, hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háborút le kívánja állítani és korlátozni akarja azokat a forrásokat, amelyeket erre a célra szánna az amerikai kormány. Így felmerül a kérdés, hogy ha az Egyesült Államok lényegesen csökkenti, vagy leállítja azokat a pénzügyi támogatásokat, amelyeket korábban vállalt, mire lesz elegendő Ukrajnának az az összeg, amit az EU folyósítani tud, illetve mennyi időre – ugyanis az EU épp 6 hónapról 36 hónapra szeretné megemelni a befagyasztott orosz állami vagyonra vonatkozó korlátozások időtartamát. Mi több, a G7-ek országai által folyósított támogatások mértéke is függhet az USA és az EU által kifizetett összegektől. Mindezek miatt az Ukrajnának szánt támogatásokat újra kell gondolni – ezt a döntést pedig a térség más államai, így Georgia vagy Moldova is minden bizonnyal éles figyelemmel kísérik.

Másodszor, Trump elnök választási kampánya során azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak akkor fogja megvédeni a NATO-tagállamokat egy jövőbeli orosz támadástól, ha azok teljesítik védelmi kiadási kötelezettségeiket. Az elnök NATO-ra vonatkozó politikái az európai hadiipart lendíthetik fel, és hozzájárulhatnak az iparág uniós integrációjához. Elképzelhető, hogy a 700 millió lakost számláló európai kontinens országai ezen a területen szorosabban működjenek együtt.

Harmadszor, Trump elnök magas védővámokat tervez bevezetni: az EU-val szemben 10 százalékos, Kínával szemben pedig 60 százalékos értékben. Az EPK gazdaságpolitikával, konnektivitással és világkereskedelemmel kapcsolatos beszélgetésein vélhetően szóba kerültek a kilátásba helyezett vámtarifák és azok hatásai. Egyes források szerint a 10 százalékos vámemelés Németországban körülbelül 0,5 százalékkal, Franciaországban 0,3 százalékkal, Olaszországban 0,4 százalékkal, Spanyolországban pedig 0,2 százalékkal csökkentheti a GDP-t, ez pedig az éppen stagflációval küszködő Németországnak egyáltalán nem jó hír.

A csúcstalálkozó megfelelő keretet biztosított ahhoz, hogy mindezekről a kérdésekről elindulhasson egy vita, a közös problémák azonosítása és lehetséges megoldások keresése. Az elhangzott nyilatkozatok, különösen Macron elnöké, arra engednek következtetni, hogy a politikai vezetők önállóbban és határozottabban szeretnének az európai értékekért és a nemzeti érdekeikért kiállni az egyre inkább élesedő geopolitikai konfliktusok között. Lehet, hogy Trump elnök megválasztása lesz az a tényező, amely mint egy külső kényszerítő erő elindítja Európát azon a rögös úton, amelyből hosszú távon nyerni tud.”

Forrás:
Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika, Öt perc Európa blog; 2024. november 8.

Az EU agrárpolitikája az ellentmondások kereszttüzében

„Az Unió agrárpolitikáját nem csupán a klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények, a megemelkedett input költségek, a harmadik országokból érkező import fenyegetik (mint ahogyan arra a magyar elnökségi program is felhívja a figyelmet), hanem saját belső logikája is, amelynek ellentmondásosságait a gazdák helyzetének fokozatos romlása és elégedetlenségük ezzel arányos erősödése is jelzi.

Zöld megállapodás, KAP, növekedés, szuverenitás, szabadkereskedelmi egyezmények és azok következményei – az Unió politikájának ezen sarokkövei mind tartalmaznak egymással ellentmondó érveket. Mindannyian emlékszünk a múlt év végi, gyakorlatilag az egész uniót érintő gazdatüntetésekre, melyek voltaképpen ezen ellentmondásokra hívták fel a figyelmet.

Nem véletlen tehát, hogy a magyar elnökség prioritásainak egyike a gazdaközpontú uniós agrárpolitika. A program vonatkozó része rámutat, hogy az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással (klímaváltozás okozta rendkívüli időjárási körülmények, a megemelkedett input költségek, a harmadik országokból érkező import és a termelési szabályozások túl ambiciózus szigorítása), mint napjainkban. A magyar uniós program arra is felhívja a figyelmet, hogy „az EU stratégiai autonómiájának része kell, hogy legyen az élelmiszerszuverenitás és az élelmezésbiztonság hosszú távú garantálása”.

Nem kevesebb, mint „az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához egy versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése” a tét. Az agrárszektorban azonban a válsághelyzet újra kiélesedni látszik, mintegy felelevenítve az elmúlt tél gazdalázadásainak emlékét. Franciaországban több helyütt, így Normandiában és a déli megyében is a gazdák már október közepe óta mozgolódnak, ezzel igyekezvén felhívni a figyelmet az egyre súlyosbodó körülményeikre. A főbb mezőgazdasági szakszervezetek újabb országos mozgalomra szólítanak fel november közepétől. Az alig két hónapja kinevezett Barnier kormány belügyminisztere, Bruno Retailleau, már most kéri a tüntetőket, hogy „kerüljék a felesleges erőszakot”. Egyben azt is hangsúlyozta, hogy a rendfenntartó erők „elnézők” lesznek a francia lakosság körében rendkívül népszerű mozgalom résztvevőivel szemben. Kiemelte továbbá, hogy a „gazdák csupán a munkájukból akarnak megélni, és igazságos és egyenlő bánásmódban részesülni”, hozzátéve, hogy „az előírások és az adminisztráció leegyszerűsítése elegendhetetlenné vált”.

A francia társadalom tehát számíthat arra, hogy a gazdák ismét blokád alá veszik az országot. A helyzet azonban még súlyosabbnak mondható, mint kilenc-tíz hónappal ezelőtt. Hiszen míg akkor a gazdák mintegy 40%-a volt kilátástalan helyzetben, a banki és a szövetkezeti hitelekkel küzdők aránya mára már akár a 70%-ot is elérheti. És ez a válság akár az ország élelmiszer-ellátását is veszélyeztetheti.

A franciaországi helyzet tehát több, mint kritikus. A gazdák követelései ugyan világosak (az agrárszektor hagyja el a Kereskedelmi Világszervezetet, az ukrán termékekre ne ugyanazok az adófeltételek nehezedjenek, mint az európai gazdákra, a KAP-reformot vizsgálják felül), ugyanakkor a kép felnagyításakor szembesülnünk kell azzal, hogy voltaképpen alapvető ellentmondások sokaságával állunk szemben.

A francia gazdák egyre erőteljesebben hangsúlyozzák, hogy országuk mezőgazdaságát „az uniós agrárpolitika ledarálta”. Ez egyben azt is jelenti számukra, hogy Franciaországnak az EU-s politikába már beleszólása sincs. Az ország uniós agrárpolitikája voltaképpen a kompenzációs segélyek elérésében ki is merül. A MERCOSUR és az Európai Unió közötti egyezmény aláírása valószínűleg már csak hetek kérdése. Márpedig ez mintegy casus belli lenne a francia gazdák számára. Az a bizonyos utolsó csepp a pohárban.

Az Argentínát, Brazíliát, Uruguay-t, Paraguay-t és a tavaly december óta Bolíviát is magába foglaló MERCOSUR (Mercado Común del Sur) és az Európai Unió között 2019 júniusában aláírt egyezmény ratifikálása időszerűvé vált. Az EU által valaha kötött legfontosabb szabadkereskedelmi egyezményről van szó, amely közel 800 millió személyt és 40–45 milliárd eurós importot és exportot jelent. Az évek óta főként a környezetvédelem elveivel való összeegyeztethetetlenségre hivatkozó MERCOSUR–EU egyezmény elleni tiltakozásnak Emmanuel Macron a „fáklyavivője”. Hiszen a francia gazdák (valljuk be, jogosan) tisztességtelen versenyfeltételektől tartanak. És többek között pontosan azért, mert az érintett dél-amerikai országok agrártermékei előre láthatóan bizony eláraszthatják az európai piacot, holott, illetve pontosan azért, mert nem kell ugyanazokat a környezetvédelmi előírásokat betartaniuk, mint európai versenytársaiknak. Az Európai Unió szükséges szuverenitását úton útfélen zászlójára tűző francia elnök tehát nemcsak a saját országának, hanem az egész kontinensnek az érdekeit is szem előtt tartja, amikor az egyezmény aláírását többek között környezetvédelmi feltételekhez köti.

Emmanuel Macron már a Kanadával kötött CETA egyezmény esetében is az ún. „tükörzáradékok”, azaz a vonatkozó előírások viszonosságával érvelt. Ez az érv azonban a Mercosur-egyezmény esetében igencsak problematikusnak tűnik. Hiszen ugyan Franciaország már vagy öt éve ismételgeti, hogy – legalábbis jelen állapotában – ellenzi a Mercosur-egyezmény aláírását, más országok, elsősorban Németország azonban sürgeti annak mielőbbi ratifikálását. Mindez persze érthető is, hiszen a két ország érdekei mások: Franciaország a KAP első számú haszonélvezője, míg a németeknek új piacokra van szükségük. Ők lesznek, illetve lehetnek a hozzáadott értékű termékek (gépkocsik, nehézipar) exportjának legfőbb kedvezményezettjei.

A Mercosur-egyezmény tehát korántsem csupán az olcsóbb és az uniós környezetvédelmi szempontoknak nem alávetett mezőgazdasági termékekről szól. Dél-Amerikában a mezőgazdaság, míg az Európai Unióban a gépipar fog a legtöbb haszonra szert tenni belőle. Ebből kifolyólag az EU-ban a közös agrárpolitika forrásaiból szükséges felkészíteni a gazdálkodókat az élesedő versenyre, míg Dél-Amerikában a cégeknek technológiai fejlesztéssel és a versenyképesség növeléssel, az egyes államoknak pedig a bürokrácia és az adminisztráció hatékonyságának a növelésével kell felkészülniük a növekvő európai versenyre.

De elegendő lesz-e mindez a kedélyek lecsillapítására? Hiszen az agrárszektor válsága egy sokkal általánosabb probléma katalizátora csupán. És ebben az ellentmondásokkal teli helyzetben nem csupán a gazdák érintettek. Jogosan merül fel a kérdés, hogy az európai fogyasztók mire számíthatnak? A hormonkezelt szarvasmarhákkal, vagy az antibiotikummal táplált csirkékkel kereskedő dél-amerikai dömping riasztó árnya jóval túlmutat a francia mezőgazdaság válságának kérdésén. Itt már élelmezési, sőt, egészségügyi kérdésről is szó van. Ezek pedig a társadalom egészét érintik.

A jelen témánkhoz kapcsolódóan engedtessék meg arra is röviden kitérnünk, hogy milyen elvi, és ebből kifolyólag gyakorlati ellentmondások feszülnek az EU környezetvédelmi és gazdasági politikája között. Ahogy a klímaváltozás egyre erőteljesebb környezeti katasztrófák kíséretében jelentkezik, fokozatosan mindenki számára egyértelművé kéne válnia annak a ténynek, hogy a véges energiaforrásokkal rendelkező Földre nem lehet végtelen növekedést előirányzó gazdaságpolitikát építeni. Ugyanakkor a közgazdasági megközelítések paradigmaváltása nélkül marad az 1929–33-as válságból való kilábalásra Simon Kuznets által bevezetett, majd John Maynard Keynes által a II. világháború alatt kidolgozott GDP indikátor. Egy közel százéves, teljesen más gazdasági körülmények között felállított mutatóról van szó tehát, amely sem a gazdasági növekedés ökológiai korlátaival (anakronisztikus is lenne ezt elvárni tőle), sem annak társadalmi vetületével nem foglalkozik.

És talán pontosan az európai gazdák növekedő elégedetlenségével és életkörülményeik rohamos zuhanásával illusztrálható a leginkább, hogy a GDP nem az emberi jólét mércéje. A fejlődés mérésekor ugyanis kizárólag a GDP-re és a gazdasági nyereségre való összpontosítás figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedés társadalomra gyakorolt negatív hatásait, például az éghajlatváltozást és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Itt az ideje, hogy felismerjük a GDP korlátait, és kibővítsük a fejlődés mérését, hogy az figyelembe vegye egy társadalom életminőségét.

De képesek vagyunk-e a szükséges paradigmaváltásra egy olyan világgazdaságban, amelyben a „versenytársaink” (így többek között a COP 21 klíma-megállapodásból kilépett Egyesült Államok) nemcsak, hogy nem vesznek részt a környezeti katasztrófák elleni planetáris harcban, hanem gazdaságpolitikájuknak nem hajlandóak ilyen és egyéb határokat sem szabni?”

Forrás:
Az EU agrárpolitikája az ellentmondások kereszttüzében; Csepeli Réka; Öt perc Európa blog; 2024. november 5.

Papírforma szerint – Navracsics Tibor az új Európai Bizottság tagjelöltjeinek meghallgatásáról

„Ötévente az uniós intézmények megújulási folyamatának az európai parlamenti választások melletti leglátványosabb eseménye az új Európai Bizottság tagjelöltjeinek meghallgatása szokott lenni. Az elmúlt két évtizedben megszokhattuk, hogy igazi parlamenti erődemonstrációnak lehetünk ilyenkor szemtanúi, amelynek során legalább egy jelölt kénytelen búcsút mondani későbbi biztosi terveinek, hogy a helyére beugró következő jelölt eleve hátrányosabb politikai pozícióból próbálja felépíteni pályáját.

Idén is sokan várták már a soron következő meghallgatási időszakot. Fogadásokat kötöttek arra, hogy kik azok a jelöltek, akik biztosan elvéreznek már az előzetes összeférhetetlenségi eljárás vagy éppen a meghallgatás során, és kik azok, akik kénytelenek tárcacserét vagy éppen tárcájuk megcsonkítását elviselni annak érdekében, hogy végül elnyerjék az európai parlamenti képviselők kegyeit és elfoglalhassák hivatalukat.

Történt azonban néhány esemény, ami mára nagymértékben csökkentette a meghallgatási időszak jelentőségét. Mindenekelőtt, késésben van az új Bizottság megalakulási folyamata. Ez még önmagában nem lenne újdonság, hiszen 2009, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta eddig még csak egyetlen egyszer tudott az eredeti elképzelések szerinti határidőre, azaz november elsejére hivatalba lépni a Bizottság, ez pedig 2014-ben történt. 2019-ben már egyhónapos csúszást voltak kénytelen elkönyvelni, mégpedig éppen az összeférhetetlenségi eljárás és a meghallgatások okozta bonyodalmak miatt. Idén a Bizottság már úgy került egyhónapos késedelembe, hogy a meghallgatások még el sem kezdődtek. Erős volt tehát a félelem, hogy 2024-ben – amúgy is nehéz nemzetközi helyzetben – a Bizottság nemhogy november, de még december elsején sem tud hivatalba lépni.

Az amerikai elnökválasztási kampány finise is nagy szerepet játszik abban, hogy kisebb figyelem övezi most a biztosjelölti meghallgatásokat. Az elnökválasztás napja éppen a meghallgatások hetére esett, így maguk az európai parlamenti képviselők is a meghallgatások alatt fél szemmel az amerikai eredményeket figyelték és azok következményeit latolgatták. A küszöbön álló világpolitikai stratégiai fordulópontokhoz képest egy-egy biztosjelölt teljesítménye valóban kisebb jelentőségű tényezőnek tűnt.

Végül, tovább hűtötte a meghallgatásokkal kapcsolatos érdeklődést, hogy az Európai Parlament nagy frakciói éppen a fenti okok miatt félig-meddig hallgatólagos megállapodást kötöttek arról, hogy a gyorsabb haladás érdekében méltányosan bánnak egymás jelöltjeivel. Ezzel a biztosjelöltek megbuktatásának legfontosabb okát – a pártcsoportok közötti személyeskedő rivalizálást – iktatták ki, lényegesen könnyebbé téve ezzel a jelöltek számára az Európai Parlamentnek való megfelelést.

A megállapodásnak megfelelően viszonylagos nyugalomban telt a meghallgatássorozat első két napja. Egyedül Jessika Roswall, a környezetvédelmi portfólióra jelölt svéd politikus teljesítményével kapcsolatban merült fel kedden némi kétség a szakbizottságban, ám az már önmagában különösnek tűnik, hogy az első tíz jelölt közül kilenc egyértelműen és meggyőzően tudta megszerezni az Európai Parlament képviselőinek támogatását.

Hozzá kell tenni persze, hogy az első két nap menetrendje – talán éppen azért, hogy lendületet adjon a további meghallgatásoknak – a könnyebb esetnek tűnő jelöltek megmérettetését hozta. Szerda, csütörtök, illetve a jövő hét kedd – a meghallgatások utolsó napja – azért jócskán hoz majd kockázati pontokat.

A vélhetően nehezebb helyzetben lévő jelöltek sorát Várhelyi Olivér, a magyar jelölt nyitotta meg szerda este. Míg Várhelyi kompetenciáját senki sem vonta kétségbe, sőt az összeférhetetlenségi eljárás során is a könnyebb esetek közé tartozott, mostani pozícióját nagymértékben gyengítette politikai háttere. Mögötte ugyanis egyetlen nagy centrista pártszövetség sem sorakozott fel, így könnyen áldozatává válhatott volna egy esetleges politikai bosszúnak. A meghallgatáson nyújtott kiváló teljesítménye azonban a legkeményebb kritikusokat is megfontolásra késztette, a biztosjelöltnek elutasítás helyett újabb kérdéseket szánnak a képviselők.

Hasonlóan sérülékenynek tartják elemzők – szintén politikai háttere miatt – az olasz Rafaelle Fitto-t, valamint a szlovén Marta Kos-t. Kos meghallgatása ma lesz, Fitto pedig jövő kedden mérettetik meg. Akkor láthatjuk majd, hogy folytatódik-e az alapvetően előre megjósolt, papírforma szerinti eljárás. Amennyiben igen, úgy az Európai Parlament a november végi plenáris héten bizalmat szavazhat Ursula von der Leyen második Bizottságának, ami így december elsejével hivatalba léphet.”

Forrás:
Papírforma szerint; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. november 7.

Szükség van Európa versenyképességének erősítésére

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézete és a Brüsszeli Liszt Intézet közösen rendezte meg a Charting a Competitive Future: Priorities of the Hungarian EU Presidency című rendezvényt november 6-án Brüsszelben, időszerű platformot biztosítva Magyarország EU-elnökségi prioritásainak megvitatására, különös tekintettel az európai versenyképességre.

Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba akkreditált nagykövete nyitotta meg a rendezvényt, hangsúlyozva, hogy szükség van Európa versenyképességének erősítésére egy folyamatosan változó globális környezetben.

Navracsics Tibor területfejlesztési minisztere miniszter megnyitó előadásában több oldalról bemutatta a kohéziós politika és az európai versenyképesség közötti kapcsolatot. Hangsúlyozta a rugalmasság és alkalmazkodás fontosságát a jelenlegi globális tenziók, köztük a gyors technológiai változások, a geopolitikai dinamikák és a környezeti kihívások kezelése érdekében. A kohéziós politika mint az EU elsődleges beruházási eszköze, kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági különbségek áthidalásában és abban, hogy minden régió elérhesse potenciálját azáltal, hogy forrásokat, készségeket és lehetőségeket biztosít.

A miniszter hangsúlyozta, hogy egy versenyképes EU felépítése megköveteli minden régió erősségeinek kihasználását, a kiegyensúlyozott növekedés biztosítását és a különbségek csökkentését. Kiemelte, hogy a 2014–2020 és a 2021–2027 közötti időszak beruházásai várhatóan közel 1 százalékkal növelik az EU GDP-jét 2030-ra, a kevésbé fejlett régiókban pedig még nagyobb hatás várható. Figyelmeztetett, hogy 2027 után is folytatni kell a kohéziós beruházásokat a regionális egyensúly fenntartása és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében.

A demográfiai változások kérdésével kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy sok európai régió olyan kihívásokkal szembesül, mint az elöregedő társadalom, a migráció és a munkaerőhiány, különösen a vidéki területeken. A kohéziós politikának segítenie kell ezeket a régiókat az alkalmazkodásban, a tehetség megtartására, a társadalmi befogadásra és a munkaerőpiaci rugalmasságra összpontosítva, hogy megelőzzék a tehetségvesztés csapdáját. Zárógondolatként a miniszter azt szorgalmazta, hogy a kohéziós politika továbbra is legyen a regionális és az EU-szintű versenyképesség hajtóereje, miközben alkalmazkodik a jövő kihívásaihoz.

A panelbeszélgetést Pató Viktória Lilla, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója moderálta, kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség által javasolt Versenyképességi Paktum egy ötéves keretrendszer, amely célja Európa csökkenő globális versenyképességének visszafordítása, az adminisztratív terhek csökkentése, a megfizethető energia biztosítása egy zöld iparpolitika segítségével, összhangban az EU célkitűzéseivel.

Edelényi András, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkaadói Csoportjának tagja hangsúlyozta az olyan erőforrásokhoz való tisztességes hozzáférés fontosságát, mint az energia és az adatok, amelyek elengedhetetlenek a régiós versenyképesség és növekedés szempontjából. Rámutatott, hogy a Versenyképességi Paktumnak olyan szabályozási környezetet kell létrehoznia, amely támogatja az innovációt és áthidalja a kutatás és a termelés közötti szakadékot.

Sandra Parthie, a Német Gazdaságtudományi Intézet (German Economic Institute) brüsszeli irodájának vezetője kiemelte a Versenyképességi Paktum szerepét a belső piaci akadályok csökkentésében. Megjegyezte, hogy a túlszabályozottság és az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának korlátozása jelenleg az EU GDP-jének 10 százalékos veszteségéhez vezet, a Draghi-jelentés szerint. Sandra Parthie egységes szabályozási és finanszírozási keretet szorgalmazott ezen hiányosságok kezelésére, a gazdasági növekedés és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítására. „Szükségünk van egy átlátható, kevésbé bürokratikus versenyképességi alapra – egyetlen egységes programra, nem sok, különböző kritériumokkal és adminisztratív akadályokkal terheltre”, hangsúlyozta. Emellett kiemelte a nemzeti és magánberuházások szükségességét, mivel kizárólag az uniós finanszírozásra támaszkodni nem elegendő.

Petri Bernadett, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője hangsúlyozta a fentről lefelé és alulról felfelé irányuló megközelítések egyensúlyának fontosságát a paktumon belül, biztosítva, hogy az uniós politikák a nagy iparágak és a helyi kis- és középvállalkozások számára is megfelelőek legyenek. Kiemelte, hogy bár a versenyképesség az új Bizottság kulcsfontosságú elve, a helyi dimenziók továbbra is hiányoznak. „Csak a felső szintű kezdeményezésekre összpontosítani megtévesztő és ellentétes az európai alapelvekkel” – jelentette ki az intézetvezető, hozzátéve, hogy a paktum zöld iparpolitikájának figyelembe kell vennie a kisvállalkozásokra gyakorolt hatását, támogatva a helyi vállalkozásokat a fenntartható gyakorlatokra való átállásban, gazdasági teljesítőképességük feláldozása nélkül.

A magyar versenyképességi prioritás egyik kulcsfontosságú újításaként jelölte meg továbbá, az alulról felfelé (bottom-up) irányuló megközelítést. Hangsúlyozta, hogy az EU finanszírozási programjainak mérföldkő-alapú megközelítése kihívásokat jelent a Közép-Kelet-Európai régió számára, amely az EU belső piacának széttagoltságát erősíti. Szerinte a versenyképességnek az unió polgárait kell előtérbe helyeznie, csökkenteni a közvetlen uniós források lehívásának adminisztratív terheit, és biztosítani, hogy az alapok elosztása tiszteletben tartsa a területi különbségeket, miközben erősíti a kohéziót.

A beszélgetéseket követően Navracsics Tibor mint az Európa Stratégia Kutatóintézet alapítója és tudományos főmunkatársa dedikálta a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Magyar EU Elnökség 2024 című kötet példányait, amelynek társszerzője és társszerkesztője volt. A konferenciát az NKE EU-elnökség Stratégia, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe részeként rendezték meg.”

Forrás:
Egyértelmű, kevésbé bürokratikus versenyképességi politikára van szükség; Pató Viktória Lilla, Taraczközi Anna; nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2024. november 8.
Lásd még:
Minél kisebbek a regionális különbségek az EU-ban, annál több forrást lehet fordítani a versenyképesség növelésére; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. november 6.

Az EU Tanácsa megállapodásra jutott a „Héa (ÁFA) a digitális korban” csomagról

„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott azokról az új intézkedésekről, amelyek célja, hogy a digitális korhoz igazítsák a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó uniós szabályokat. Az új jogszabálycsomag célja – az elektronikus számlákra és a valós idejű digitális adatszolgáltatásra, valamint a digitális platformokon keresztül lebonyolított ügyletekre vonatkozó új szabályok révén – az adócsalás elleni küzdelem, a vállalkozások támogatása és a digitalizáció előmozdítása.

„A Tanács – csaknem két évig tartó tárgyalási folyamat eredményeként – megállapodásra jutott a héacsomagról. Az új jogszabálycsomag a digitális átállás sarokkövét jelenti, és fontos lépés az EU versenyképességének javítása terén. Az új szabályok naprakésszé teszik a héarendszereinket annak érdekében, hogy azok tükrözzék gazdaságaink digitalizációját, segítsék a héacsalás elleni küzdelmet, és enyhítsék a kisvállalkozásokra és az egyéni szolgáltatókra háruló adminisztratív kötelezettségeket. A mai döntéshozatalra a magyar elnökség által vezetett intenzív megbeszéléseket követően került sor. Köszönetünket fejezzük ki minden delegációnak a konstruktív megközelítésükért és kemény munkájukért.” – Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere

A megállapodás három jogi aktust – egy irányelvet, egy rendeletet és egy végrehajtási rendeletet – foglal magában; e három jogszabály együtt a héarendszer három különböző aspektusát módosítja. Az új szabályoknak köszönhetően:

  • a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó héabevallás 2030-ra teljes mértékben digitálissá válik
  • az online platformoknak hozzáadottérték-adót kell fizetniük a rövid távú szálláshely-szolgáltatások és a személyszállítási szolgáltatások után a legtöbb olyan esetben, amikor az egyéni szolgáltatók nem számítanak fel héát
  • javul és bővül az online egyablakos héaügyintézési rendszer annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat – és viselniük ennek költségeit – minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet folytatnak

Digitális héabevallás

A vállalkozásoknak a jelenlegi szabályok szerint néhány hónaponként úgynevezett „összesítő nyilatkozatot” kell benyújtaniuk a nemzeti adóhatóságuknak azokról a más uniós tagállamokban működő vállalkozások számára értékesített árukról és szolgáltatásokról, amelyek adókötelesek az említett tagállamokban.

Ezek az adatok azonban nem teljes körűek, és nem állnak rendelkezésre valós időben, ezért a hatóságok számára nehézséget okoz, hogy gyorsan felderítsék a gyanús vagy csalárd ügyleteket. Ez pedig olyan lehetőség, amelyet a csalók könnyedén kihasználhatnak.

A Tanács most megállapodott a héára vonatkozó valós idejű digitális adatszolgáltatási rendszer létrehozásáról, amely az elektronikus számlákon keresztül valósul meg.

A vállalkozások a határokon átnyúló, vállalkozások közötti ügyletek esetében elektronikus számlát fognak kiállítani, és az adatokat automatikusan továbbítják az adóhatóságnak. Ez a rendszer az elektronikus számlázásra vonatkozó, a közbeszerzés területén már alkalmazandó európai szabványon alapul majd. A nemzeti adóhatóságok ezt követően megosztják az adatokat egy olyan új informatikai rendszeren keresztül, amely képes lesz a gyanús tevékenységek elemzésére.

Az elektronikus számlákon szereplő adatok minőségének biztosítását tagállami szintű keret írja majd elő; ez rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a keret operatívvá tétele vonatkozásában.

Így a tagállamok gyorsan teljes körű információkhoz jutnak a határokon átnyúló ügyletekről, és ezeket az információkat fel tudják használni a héacsalás elleni küzdelemben.

A Tanács megállapodott abban, hogy az uniós rendszernek 2030-ra készen kell állnia, 2035-re pedig biztosítani kell valamennyi meglévő tagállami rendszernek az uniós rendszerrel való interoperabilitását.

A platformgazdaságra vonatkozó héaszabályok

Jelenleg számos online szálláshely-szolgáltató és személyszállítási szolgáltató nem fizet hozzáadottérték-adót. Ennek főként az az oka, hogy gyakran egyéni szolgáltatókról (például gépjárművezetőkről vagy lakásukat bérbe adó személyekről), illetve kisvállalkozásokról van szó, amelyeknek általában nem kell héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat, illetve sokszor egyszerűen nincsenek tudatában a kötelezettségeiknek, vagy nem ismerik más tagállamok adómegfelelési szabályait.

Ez jelentős összegű héabevétel-kiesést okoz, néha pedig tisztességtelen versenyhez vezet a hagyományos szálláshely-szolgáltatások és személyszállítási szolgáltatások, illetve a platformokon keresztül működő szolgáltatók között.

Az új szabályok értelmében a platformgazdaság szereplői lesznek felelősek a héa beszedéséért és megfizetéséért azokban az esetekben, amikor a szolgáltatóik maguk nem fizetnek héát (az úgynevezett „vélelmezett értékesítői, illetve szolgáltatói” modell szerint). A platform közvetlenül a vevőtől fogja beszedni a héát, majd befizeti azt az adóhatóságoknak.

A Tanács nagyobb rugalmasságot biztosított a tagállamoknak azáltal, hogy kibővítette a rövid távú szálláshely-szolgáltatás adózási célú fogalommeghatározását, és lehetővé tette a tagállamok számára, hogy mentesítsék a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a vélelmezett értékesítőkre, illetve szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól. A Tanács emellett egy rövid átmeneti időszakot is jóváhagyott a vélelmezett értékesítőkre, illetve szolgáltatókra vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében.

Egyablakos ügyintézés a héaalanyként történő nyilvántartásba vételhez

Jelenleg egy egyablakos ügyintézési rendszer lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az egyik uniós tagállamban lévő fogyasztóknak egy másik uniós tagállamból értékesített áruk és szolgáltatások után csak egyetlen tagállam adóigazgatásán keresztül és egy nyelven vallják be és fizessék meg a héát. Azoknak a vállalatoknak azonban, amelyek a saját tagállamuktól eltérő tagállamon belül (például egy másik tagállamban levő raktárból vagy ott tartott heti piacon) kívánnak árukat értékesíteni a fogyasztóknak, továbbra is kétszer kell héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat.

Ezért az új szabályok a meglévő egyablakos ügyintézési rendszer hatályát – a határokon átnyúló értékesítéseken túlmenően – kiterjesztik bizonyos termékek, például a villamos energia vagy a gáz fogyasztóknak történő, a vállalat saját tagállamától eltérő tagállamon belül történő értékesítésére is. Ebbe beletartoznak azok a helyzetek is, amikor a vállalatok egyszerűen át kívánják helyezni a készletet egy másik tagállamba annak érdekében, hogy azt később ott közvetlenül értékesítsék a fogyasztóknak.

Ily módon a kibővített egyablakos ügyintézési rendszer még több vállalkozás számára teszi majd lehetővé, hogy egyetlen online portálon keresztül és egy nyelven teljesítse a héakötelezettségeit.

A Tanács arról is megállapodott, hogy a vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó héafizetési kötelezettség az áruértékesítő vagy a szolgáltatásnyújtó helyett a vevőt terhelje, amennyiben az előbbi nem abban a tagállamban telepedett le, ahol a héát meg kell fizetni (ún. fordított adózási mechanizmus). Ez bizonyos helyzetekben már korábban is lehetséges volt, de a jövőben kötelezővé válik.

A Bizottság javaslatával ellentétben a Tanács úgy határozott, hogy nem terjeszti ki a vélelmezett értékesítőre, illetve szolgáltatóra vonatkozó jelenlegi rendelkezést – amely a héa beszedésének felelősségét az elsődleges értékesítők helyett az ügyleteknek helyet adó platformokra hárítja – az online platformok által értékesített összes termékre és a saját termékek továbbítására. Arról is megállapodott, hogy nem változtatja meg a műalkotásokra és a régiségekre vonatkozó szabályokat.

A Tanács továbbá úgy határozott, hogy az Uniós Vámkódex reformjáról szóló javaslat héavonatkozásairól jelenleg folyó tárgyalások keretében megvitatja az egyablakos importügyintézési rendszer kötelezővé tételéről szóló javaslatot is.

Háttér és a következő lépések

A Bizottság 2022. december 8-án terjesztette elő a „Héa a digitális korban” csomagot, amely három javaslatból áll:

  • a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat
  • a 904/2010/EU rendeletnek a digitális korban szükséges, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszer tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
  • a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az egyes héaszabályozásokhoz kapcsolódó tájékoztatási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslat

Az irányelv és a rendelet különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik. A Tanácsban mindhárom jogi aktus esetében egyhangúságra van szükség. Az Európai Parlament a vele folytatott konzultációt követően 2023. november 22-én nyilvánított véleményt. Mivel azonban a Tanács lényegesen módosította az irányelvet, az Európai Parlamenttel ismét konzultálni fog a jóváhagyott szövegről.

A Tanácsnak ezután hivatalosan el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.

”

Forrás:
Adózás: a Tanács megállapodásra jutott a „Héa a digitális korban” csomagról; EU Tanácsa; 2024. november 5.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Sikeres volt az európai államok informatikai vezetőinek (CIO Network) találkozója Budapesten (magyar elnökség 2024)

„Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége keretében 2024. október 16-án Budapesten, a Bálnában tartották az Európai Unió és az EFTA-tagállamok vezető informatikai vezetőit tömörítő CIO Network tanácskozását. A tanácskozást Gaál Barna, a Digitális Magyarország Ügynökség nemzetközi igazgatója és Magyarország helyettes képviselője a CIO Network-ben vezette.

Az informatikai vezetők megbeszélései olyan aktuális kérdésekre fókuszáltak, mint a digitalizáció hatása a versenyképességre, különös tekintettel a közigazgatási szolgáltatások digitalizálásának kulcsszerepére, a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások fejlesztését elősegítő Interoperábilis Európáról szóló törvény végrehajtása, valamint az új európai digitális személyazonossági keretrendszer közelgő bevezetése, amely a gyakorlatban lehetővé teszi a kényelmes és gyors, határokon átnyúló ügyintézést. A találkozón Magyarország bemutatta a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) 2024 szeptemberében induló mobilalkalmazását is.

A résztvevők gyümölcsöző és inspiráló eszmecserét folytattak az Európai Unió digitalizációs céljaihoz kapcsolódó számos területen, amelyek kulcsszerepet játszanak a versenyképesség növelésében, amely Magyarország EU-elnökségének egyik fő prioritása és az EU-tagállamok egyik legfontosabb közös érdeke. Az Európai Unió új Digitális Identitás Keretrendszerének fő célkitűzései nemcsak a tagállamok fejlődési útját jelölik ki, hanem összhangban vannak Magyarország Nemzeti Digitális Polgárság Programjának célkitűzéseivel is, amelynek egyik legfontosabb eleme az idén ősszel elindított új Digitális Állampolgár mobilalkalmazás.

A találkozón az Európai Bizottság bemutatta az előző félévi találkozó óta történt újításokat és fejlesztéseket, majd áttekintette a Berlini Nyilatkozat idén lezárult végrehajtási időszakának eredményeit. A tagállamok képviselői ezután megvitatták a nyilatkozat lehetséges utódját, az interoperabilis Európáról szóló jogi aktus végrehajtásához szükséges további kötelező és lehetséges technikai lépéseket, valamint a digitalizációs politika végrehajtásának előrehaladásának lehetséges jövőbeli irányait az új Európai Bizottság megbízatása alatt. Ezt követően a tagállamok bemutatták a bevált gyakorlatokat, különösen az interoperabilitás, a mobileszközök és platformok digitális közszolgáltatásai, valamint a digitális személyazonossági tárcák tekintetében.

Az ülésen a felek arra a következtetésre jutottak, hogy a kormányzati digitalizációról szóló, nemrégiben elfogadott uniós jogszabályok végrehajtásának irányítására létrehozott új testületek és a magas szintű munkacsoportok mellett továbbra is alapvető fontosságú a CIO Network-on belüli informális együttműködés fenntartása. Ez az együttműködés kulcsfontosságú az Európai Unió szakpolitikai irányítási és döntéshozatali folyamatainak közösségi szintű alakítása, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés, tapasztalatcsere és hálózatépítés előmozdítása szempontjából. Befolyásolja továbbá a végrehajtási tevékenységeket és az IKT-val kapcsolatos erőforrások tervezését, beleértve az infrastruktúra, az alkalmazások és az információs társadalom valamennyi résztvevőjét.

A tagállamok informatikai igazgatói és az Európai Bizottság abban is egyetértettek, hogy a határokon átnyúló, teljes mértékben online digitális közszolgáltatások megvalósításához a tagállamokon belül a közigazgatás különböző szintjei közötti együttműködésre van szükség. Ennek magában kell foglalnia a fokozott együttműködést az interoperabilitás és a digitális személyazonosság területén, amelyhez elengedhetetlen az egységes kritériumoknak megfelelő építőelem-szolgáltatások kifejlesztése, valamint a különböző nemzeti nyilvántartások és szakrendszerek közötti zökkenőmentes adatcsere.”

Forrás:
The regular meeting of the CIO Network took place successfully this semester in Budapest; Hungarian Presidency of the Council of the European Union; 2024. október 21.

Nem lesz kötelező a digitális állampolgárság

„Igaz, sokkal egyszerűbbé válik az ügyintézés, és a fizikai igazolványokra sem lesz szükség. Hidvéghi Balázs szerint mindenkinek megéri csatlakozni a Digitális Állampolgárság Programhoz.

Szeptember elején Magyarországon elindult a Digitális Állampolgárság Program, amely az állampolgárok számára kényelmesebb és gyorsabb ügyintézési lehetőségeket ígér a modern technológia segítségével. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a program részleteiről.

Hidvéghi kiemelte: a Digitális Állampolgárság Program célja, hogy a korábbi rendszereknél gyorsabb, kényelmesebb és biztonságosabb ügyintézést biztosítson. „A világ indult el egy úton, az teljesen nyilvánvalóan látható, tapasztaljuk, hogy a digitalizáció felé megy minden. Erre reagálni kell. A Digitális Állampolgárság Program arról szól, hogy egyszerűbbé, kényelmesebbé, gyorsabbá és egyébként biztonságosabbá tegye az állampolgárok számára az ügyintézést – fogalmazott az államtitkár. Az új program az Ügyfélkapu eredeti verzióját váltja fel, amelyet már nem tartanak megfelelően biztonságosnak a kiberbiztonsági és adatvédelmi elvárások szempontjából.

Nem kötelező a digitális állampolgárság

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Digitális Állampolgárság Program használata teljesen önkéntes. „Először is nem lesz kötelező semmi, tehát megmarad a személyes ügyintézés lehetősége, megmaradnak a kormányablakok” – emelte ki Hidvéghi, hozzátéve, hogy az állampolgárok továbbra is használhatják a hagyományos ügyintézési csatornákat, például az asztali számítógépen elérhető webes felületeket, mint a magyarorszag.hu. Az új program tehát kiegészítő lehetőség, amelyet az érdeklődők akár az okostelefonjukra is letölthetnek.

Fokozódó okostelefon-használat és adatvédelem

A program kialakításakor figyelembe vették a mobil eszközök növekvő népszerűségét, különösen a fiatalabb korosztály körében. „A 18–30 év közöttiek gyakorlatilag 100 százalékban már okostelefonon intézik a különböző ügyeiket” – mondta a politikus. Kiemelte: a program fejlesztése során fokozott figyelmet fordítottak az adatvédelemre is, a személyes adatokat és igazolványszámokat nem gyűjtik új adatbázisba, hanem azokat biztonságos módon érhetik el a felhasználók.

A program egyik legfőbb kérdése az adatbiztonság. Hidvéghi közölte, hogy a modern okostelefonokon elérhető legfejlettebb védelmi funkciók, például az ujjlenyomat- vagy arcfelismerés-alapú azonosítás is része az új rendszernek. „A digitális állampolgárság alkalmazást, amit a telefonokra letöltünk, a jelen pillanatban elérhető legkomolyabb és legbiztosabb védelem védi” – magyarázta, kiemelve: a telefon elvesztése esetén lehetőség van a készülék azonnali letiltására, amely szintén védi a személyes adatokat.

Fizikai igazolványok nélkül

Végül arról is beszélt, hogy a digitális ügyintézés hosszú távon számos fizikai igazolvány kiváltását eredményezheti. Nagyon sok igazolványra már fizikai valóságában nem is lesz valójában szükség. Tehát például tajkártyára, adókártyára, lakcímkártyára nem lesz szükség – fogalmazott, kiegészítve azzal, hogy az állami adatbázisok már ma is tárolják ezeket az adatokat, így azok egyetlen alkalmazásban elérhetővé válhatnak. Az államtitkár elmondása szerint a cél, hogy az ügyintézés minden szinten alkalmazkodjon a modern digitális világ igényeihez, megkönnyítve és gyorsítva az állampolgárok mindennapjait.

Még idén élesedik az applikáció, ami kiváltja a személyi igazolványt és a kormányablakokat

A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt készül egy állami applikáció, amely alkalmas lesz az ügyintézésre és a személyazonosság igazolására. Az alkalmazás segítségével az állampolgárok már a mobiltelefonjukkal is igazolhatják magukat, illetve olyan ügyeket intézhetnek ezen keresztül, amelyekhez jelenleg még el kell menni a kormányablakba.”

Forrás:
Hidvéghi: nem lesz kötelező a digitális állampolgárság; Világgazdaság; 2024. november 5.

Létezik-e emberarcú közigazgatás? A digitális állampolgársági program (DÁP) fejlesztési alapelveiről

„A Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége őszi konferenciája a digitális tér emberre gyakorolt hatását vizsgálta.

Miskolci Egyetem adott otthont a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (MVISZ) őszi konferenciájának. A Homo Digitalis, avagy rendszerek és emberek című rendezvény előadásai elsősorban az ember és a digitális tér viszonyát vették górcső alá.

Gazdag Ferenc, az MVISZ alelnöke, valamint az egyetem rektora, Prof. Dr. Horváth Zita köszöntője után Szendi Attila, a Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum főigazgatója, mutatta be, hogyan használja az oktatási intézmény a csúcstechnológiai megoldásokat. Mint a főigazgató mondta, az egyetem óriási összegeket költ tartalomszolgáltatásra, ám egy idő után arra figyeltek fel, hogy nem nőtt a szolgáltatások használata. Az adatok elemzése alapján arra jutottak, hogy akkor lehet ezen változtatni, ha növekszik az adatvagyon szemantikus feldolgozottsága.

Ehhez a generatív mesterséges intelligencia egy speciális ágát, a RAG (Retrieval-Augmented Generation) technológiát hívták segítségül, amely a gyakorlatban adatlekérésre alapozott generálást takar. A technológia kis nyelvi modellekre épül, melyek Szendi szerint célzott felhasználásnál sokkal hatékonyabbak, pontosabbak, mint az LLM-ek. A kutatásban és az oktatásban ugyanis nem engedhetők meg téves kimenetek. Egy RAG rendszer pontosságát és megbízhatóságát lehet növelni külső forrásokból származó tények felhasználásával, így olyan digitális kutatóasszisztensként működhet, amely releváns információkat gyűjt és integrál a válaszaiba.

A RAG-nak számos előnye van, ami egyetemi környezetben különösen hasznos: könnyen implementálható, költséghatékony, jóval kisebb az erőforrásigénye, mint az LLM-eknek, és lehetővé teszi a források gyors cseréjét.

Létezik-e emberarcú közigazgatás?

Az egyetemi bemutató után Bányai Zsolt, az IdomSoft digitális megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese, a digitális állampolgársági program (DÁP) fejlesztési alapelveiről beszélt. A DÁP alapkihívása a skálázhatóság és bővíthetőség: rövid idő alatt nagyon sok felhasználót kell kezelni, és folyamatosan kell bővíteni új szolgáltatásokkal, miközben olyan háttérrendszerekre (szakrendszerekre) épül, melyekhez csak minimálisan lehet hozzányúlni, mert azok működésére szigorú törvényi előírások vonatkoznak.

Fontos kihívás volt, hogy miként lehet a jogközpontú helyett felhasználó-központú rendszert építeni. Hangsúlyos kérdéssé vált a biztonság, mert a DÁP mobil appja olyan adatokat tárol, melyek azonosítják a felhasználót (ezért szerveroldalon meg kellett erősíteni a biztonságot). A problémákat tovább színesíti, hogy mindent két platformra kell implementálni, ráadásul az Android esetében még a gyártók egyedi implementációját is figyelembe kell venni.

Egy ilyen rendszernek értelemszerűen magas rendelkezésre állásúnak és hibatűrőnek kell lennie. Hatékonyságát (amit itt elsősorban a jó user experience jelent) ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy sikerül-e minimálisra szorítani az „ismeretlen hiba” jellegű üzeneteket. És mivel a szolgáltatások (intézhető ügyek) köre folyamatosan bővül, meg kellett oldani, hogy releváns felhasználói visszajelzéseket lehessen gyűjteni a továbbfejlesztéshez, valamint a hatékony támogatáshoz. Mint Bányai hangsúlyozta, több millió embert és sok egyedi esetet (ezerféle gyártó ezerféle készüléke, az egyedi beállítások stb.) kell figyelembe venni, azaz tudni kell, hogy mely eszközön-felhasználónál mi történik.

Az IdomSoft azt a stratégiát választotta, hogy a belső tesztkörnyezet kialakítása mellett fokozatosan fogadta be a felhasználókat. Az előregisztráció bevezetése például segített a a mobilgyártók sokféleségének kezelésében, mivel így már a korai szakaszban kibukott az azokkal kapcsolatos hibák jelentőse része. Ebben a periódusban a felhasználók csak egy szűk, de már értéket képviselő funkcionalitást kaptak, így a felhasználói szokásokkal kapcsolatos problémákat is lehetett monitorozni és kezelni.

Bányai röviden beszélt a technológiai környezetről is. Mint mondta, a skálázhatóság miatt a DÁP azon részei, melyek nagy számú felhasználói kérést kell kezeljenek, nyilvános felhőben futnak. A kiszolgáló szakrendszerek, amelyekből a DÁP az adatokat veszi, biztonsági és törvényi okok miatt továbbra is maradtak on-premise.

A tervekről szólva Bányai elmondta: még az idén érkezik az elektronikus aláírás, jövére pedig érkezhetnek a DÁP-ra épülő piaci szolgáltatások is. Fontos fejlesztés lesz az eIDAS szabványú digitális tárca, amely már a határon túlra is kiterjeszti a DÁP app használhatóságát.

A konferencia további részében többek között Rácsok Balázst, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatóját kérdezte Mester Sándor, az MVISZ tartalomenedzsere, hogy milyen módon alakította át a zaklatás fogalmát a digitális tér, és hogyan lehet védekezni. Vékony Attila, az Invitech Zrt. technical sales csoportvezetője pedig az egyensziládságú hálózati biztonság kialakításának technológiai lehetőségeit mutatta be.”

Forrás:
Konferencia a rendszerek és az emberek viszonyáról; Bitport.hu; 2024. november 5.
Lásd még:
VISZ őszi konferencia Miskolcon : Homo Digitalis, avagy rendszerek és emberek

Új adminisztratív adatforrás a gyors és pontos statisztikák szolgálatában – Folytatódik az együttműködés a KSH és a Nébih között

„Megújította együttműködési megállapodását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A megállapodással a KSH bővíti a statisztikakészítéshez használt adminisztratív adatforrások körét, ami költséghatékonyabbá, gyorsabbá és pontosabbá teszi az adatközléseket.

Adatmegosztásra vonatkozó megállapodást kötött a KSH és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A megállapodás célja a felek közötti információcsere szakmai és technikai kereteinek meghatározása annak érdekében, hogy a KSH hozzájusson a jogszabályban rögzített feladatai teljesítéséhez szükséges adatokhoz és információkhoz.

A KSH elkötelezett a statisztikakészítési eljárások folyamatos fejlesztése iránt a pontosság, az időszerűség és a hatékonyság növelése, valamint a költségek, a piacra kerülési idő és a válaszadói terhek csökkentése érdekében. Ennek egyik, nemzetközi szinten is széleskörűen bevett módja az adminisztratív adatforrások minél tágabb körének bevonása a statisztika–előállításba. A KSH jelenleg is közel háromszáz adminisztratív adatforrást használ, és folyamatosan törekszik az új együttműködések kialakítására.

Az adminisztratív adatforrások különböző állami vagy kormányzati szervek által a közigazgatási folyamatok részeként gyűjtött és kezelt adatokat tartalmaznak, amelyek statisztikai célú átvételéhez a KSH-nak – az uniós gyakorlatnak megfelelően – törvényben megerősített joga van. Ezek az adatok egyre fontosabb szerepet töltenek be a hivatalos statisztikában, mivel a modern adatkörnyezetben hatalmas mennyiségű, pontos és részletes információ érhető el anélkül, hogy az adatgyűjtéshez újabb felméréseket kellene indítani.

Az adatátvételek során a KSH a hivatalos statisztikáról szóló törvényben, a GDPR-ban, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtak szerint jár el, és minden adatot bizalmasan kezel.”

Forrás:
Új adminisztratív adatforrás a gyors és pontos statisztikák szolgálatában – Folytatódik az együttműködés a KSH és a Nébih között, 2024.11.08.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. november 8.

Online képzés a helyi önkormányzati képviselők számára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézete – a 2019-től kezdődő képviselői ciklushoz hasonlóan – a 2024. évi helyi önkormányzati választásokat követően is biztosítja a helyi önkormányzati képviselők képzését.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – együttműködve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal – e-learning-módszertanra alapozott tananyagokat bocsát térítésmentesen a helyi önkormányzati képviselők rendelkezésére képzési kötelezettségük teljesítéséhez. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézete által fejlesztett tananyagokat a több mint 16.000, képzésre kötelezett képviselő egy külön képzési felületen érheti el november 4-től.

Az újonnan megválasztott képviselők részére a helyi önkormányzatokkal összefüggő alapismeretek kerültek a képzés fókuszába, az újraválasztott képviselők pedig elsősorban a helyi önkormányzatok működésére kiható, az elmúlt években bekövetkezett változások kapcsán bővíthetik tudásukat. Ezenfelül számos, a képviselők munkájának eredményességét elősegítő program tekinthető meg az önkormányzati gazdálkodás, a képviselő-testület működése és a szabályzatalkotás témakörén át a prezentációs és a tárgyalástechnikai ismeretekig bezárólag.”

Forrás:
Egyetemünk biztosítja a helyi önkormányzati képviselők képzését; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2024. november 6.
Önkormányzati képviselők képzése – Nyitóoldal

Technika, tudomány, MI

Mesterségesintelligencia-alapú megoldások az uniós jogszabályszerkesztéshez : Összefoglaló jelentés

„A kiadvány áttekinti az Európai Unió (EU) által finanszírozott, „A jogszabály-előkészítés intelligens funkciói a LEOS-ban -áttekintés” című tanulmány eredményeit. A teljes tanulmányt az Európai Bizottság (EB) Joinup platformján tették közzé, és az intelligens funkcionalitások koncepciójára összpontosít a jogalkotásban, azaz olyan fejlett információs (és kommunikációs) technológiai (I[C]T) szolgáltatásokra, amelyek segítik a jogszabály-előkészítőket és a szakpolitika-fejlesztőket mindennapi munkájukban. Az alapjául szolgáló kutatás egy „kibővített LEOS” kifejlesztése céljából készült, amely egy nyílt forráskódú megoldás, amelyet az EB hozott létre a jogszabály-alkotáshoz. A munka a „Jogalkotás a mesterséges intelligencia és a digitalizáció korában” című 2022-es tanulmány (a továbbiakban: referenciatanulmány) eredményeire támaszkodik. A jelen tanulmány a „kiterjesztett LEOS” rendszer különböző fejlesztési lépéseinek alapos vizsgálatát kínálja. Megerősíti, aktualizálja és kibővíti a referenciatanulmány megállapításait. Ezen túlmenően részletes értékelést nyújt a javasolt intelligens funkciókhoz kapcsolódó üzleti értékről [gyakorlati használhatóság. Szerk.]. A funkcionalitások rangsorolását az érzékelt üzleti értékük alapján végzi el. A tanulmány továbbá mélyrehatóan megvizsgálja e funkciók megvalósítását, és foglalkozik a bevezetésükkel. Ezenfelül, felismerve a nagy nyelvi modellek (LLM) megjelenését, a tanulmány megvizsgálja azok felhasználását is a jogszabályok kidolgozásában. Ebben az összefüggésben elemzi az LLM-ek lehetséges következményeit és alkalmazásait a jogalkotási folyamatokban. Végül a tanulmány magas szintű keretet és ütemtervet javasol a további munkához, felvázolva a kibővített LEOS-rendszer sikeres megvalósításához szükséges lépéseket és mérföldköveket.”

Forrás:
AI-based solutions for legislative drafting in the EU : Summary report; European Commission: Directorate-General for Digital Services; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2799/6892931; 2024
Lásd még:
Overview of smart functionalities in drafting legislation in LEOS : Augmented LEOS final report; Fotios Fitsilis, George Mikros, Sotiris Leventis; Directorate-General for Digital Services, European Commission; 2024. február (PDF)

Tuzson Bence: az Európa Tanács segíti a mesterséges intelligencia jogi alkalmazását

„Az Európa Tanácsnak (ET) a mesterséges intelligencia (AI) jogi használatát szabályozó egyezménye az Európai Unió keretein túl is segíti a jogalkalmazást és a bíróságok működését – hangsúlyozta Tuzson Bence igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón azt követően, hogy pénteken Budapesten megbeszélést folytatott Alain Bersettel, az Európa Tanács főtitkárával.

Tuzson Bence közölte, ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely keretet ad a jog területen is a mesterséges intelligencia alkalmazására, és a fontosságát mutatja, hogy az egyezményhez már az Egyesült Államok is csatlakozott.

Ez lehetőséget ad arra, hogy Magyarország a mesterséges intelligenciát olyan módon tudja használni, hogy az elősegítse azon fontos elvek érvényesítését, amelyekre az Európa Tanács létrejött – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország régi és jó kapcsolatokat ápol az Európa Tanáccsal. Szoros együttműködésre kívánnak törekedni a szervezettel annak érdekében is, hogy az emberek képesek legyenek a jogot megismerni, jogaikat érvényesíteni, és a bíróságok is hatékonyan tudjanak működni – tette hozzá.

Azt mondta, a megbeszélésen ennek szellemében áttekintettek néhány nagyon fontos témát, amelyek a következő időszakban egyaránt érintik Magyarország és Európa jövőjét, többek között a jogalkalmazás területén is. Beszéltek a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségéről is, arról például, hogy miként lehet azt a jog megismerésében, a joghoz való hozzáférésben használni. Miként lehet alkalmazni annak érdekében, hogy az emberek eljussanak a bíróságra, és ott érvényesíteni tudják a jogaikat – ismertette a tárcavezető.

Hangsúlyozta: mindannyiunk közös érdeke, hogy hogy Európa-szerte jól működő bíróságok legyenek, olyanok, amelyek képesek használni ezt a technológiát, veszélyeinek figyelembe vételével.

Fontos, hogy ez elősegítse Magyarország versenyképességét, és a versenyképesség erősítésén keresztül az emberek jobban éljenek Magyarországon és Európában egyaránt – hangsúlyozta Tuzson Bence.

Alain Berset a sajtótájékoztatón megköszönte Magyarország irányító szerepét abban, hogy az Európai Unió csatlakozott az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló egyezményéhez. Kiemelte: a 46 tagú Európa Tanács elkötelezett a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok mellett.

„Ezek a mi közös, európai értékeink, és nagyon fontos ezek kapcsán közösen, összefogással dolgozni. Ezeket az értékeket védelmezni is kell, hiszen a dolgok jelenleg nagyon gyorsan változnak a világban, emiatt is kiemelt jelentőségű a mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény” – mondta a főtitkár.”

Forrás:
Tuzson Bence: az Európa Tanács segíti a mesterséges intelligencia jogi alkalmazását; Igazságügyi Minisztérium; 2024. november 8.
Lásd még:
The Framework Convention on Artificial Intelligence; Council of Europe
A magyar uniós elnökség kompromisszumos javaslata nyomán az Európai Unió csatlakozott az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia egyezményéhez; eGov Hírlevél

Fenntartható fejlődés

Építőanyagok: az EU Tanácsa jogszabályt fogadott el a tiszta és intelligens építési termékek előmozdítása érdekében

„A Tanács a mai napon elfogadta az építési termékekről szóló rendeletet, amely harmonizálja az ilyen termékek forgalmazására vonatkozó uniós szabályokat, megkönnyíti e termékek szabad mozgását az egységes piacon, csökkenti az adminisztratív terheket, továbbá előmozdítja a körforgásos gazdaságot és a technológiai fejlődést az építőipari ágazatban. A jogszabály elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

Az építési termékekről szóló rendelet aktualizálja az e területre vonatkozó hatályos uniós szabályokat, lehetőséget kínál arra, hogy a szabványosítást hozzáigazítsák az új műszaki fejlesztésekhez, emellett javítja a fogyasztók tájékoztatását a digitális termékútlevelek bevezetésével, valamint elősegíti a környezetbarát alternatívák elterjedését. Az új rendelet megkönnyíti az új szabványok elfogadását, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy amennyiben a szokásos szabványosítási folyamat akadályokba ütközik, bizonyos feltételek mellett egységes előírásokat fogadjon el. Előírja továbbá az építési termékeket kísérő digitális útlevelek rendszerének kidolgozását.

A ma elfogadott rendelet módosítja az „építési termék” fogalommeghatározását. Az építési termékekről szóló rendelet meghatározza a gyártók, az importőrök és más gazdasági szereplők kötelezettségeit, és megerősíti a piacfelügyeletet és a fogyasztóvédelmet. Ezzel egyidejűleg az építési termékekről szóló rendelet tiszteletben tartja azt a tényt, hogy az építési munkák szabályozásának joga továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik.

További lépések

A Tanács általi mai jóváhagyással a jogalkotási aktus elfogadásra került.

A rendeletet – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta – kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetését követő 20. napon fog hatályba lépni.

A rendeletnek a szabványok kidolgozására vonatkozó cikkei egy hónappal a hatálybalépést követően válnak alkalmazandóvá. A rendelet összes többi cikke a hatálybalépés napjától számított egy év elteltével lesz alkalmazandó, kivéve a 92. cikket (a szankciókról), amely két évvel a hatálybalépést követően válik alkalmazandóvá.

Háttér-információk

Az EU GDP-jének közel 5,5%-át kitevő építőipari ökoszisztémában több mint 5 millió cég foglalkoztat mintegy 25 millió embert. Az építési termékek ágazatában az EU-ban 430 000 vállalat működik, amelyek együttes teljes árbevétele 800 milliárd EUR-ra tehető. Ezek főként kis- és középvállalkozások, amelyek gazdasági és társadalmi értéke rendkívül fontos az európai régiók és városok helyi közösségei számára.

Az építőipar az erőforrás-kitermelés és -fogyasztás mintegy 50%-áért és az EU-ban évente keletkező összes hulladék több mint 30%-áért felelős. Emellett az épületek felelősek az EU energiafogyasztásának 40%-áért és az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért.

Az építési termékekről szóló új rendelet aktualizálja az e területre vonatkozó, 2011-ben elfogadott hatályos jogszabályokat. Az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata részét képezi annak az intézkedéscsomagnak, amelyet a Bizottság 2022. március 30-án terjesztett elő a környezettudatos tervezésről szóló rendelettel, valamint a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégiával együtt. Ezek az intézkedések az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv részét képezik.

”

Forrás:
Építőanyagok: a Tanács jogszabályt fogadott el a tiszta és intelligens építési termékek előmozdítása érdekében; EU Tanácsa; 2024. november 5.

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

„Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?

A végrehajtási COP Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes országok (ez gyakorlatilag a világ összes országát jelenti) 29. alkalommal ülnek össze civil szervezetekkel és cégek képviselőivel kiegészülve megoldást találni a klímaváltozás kihívásaira. A konferenciának idén Azerbajdzsán ad otthont; a bakui COP29 klímakonferenciának az azeri szervezők szerint egy „végrehajtási COP”-nak kell lennie, vagyis a klímavédelmi  célok megvalósítását támogató eszközökre (ezek a finanszírozás, az innovatív technológiák, a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem, stb.) kell fókuszálnia. Ezek közül a 2025 utánra szóló nemzetközi klímafinanszírozási célszám megállapítása lesz az egyik fő téma az idei klímakonferencián. Ez leegyszerűsítve arról szól, hogy mekkora az az összeg, amit a gazdagabb országoknak biztosítaniuk kell évről évre a fejlődő országok felé, hogy ők is teljesíteni tudják a klímavállalásaikat. Ez közös érdek, hiszen mindegy honnan származnak a kibocsátások, egyformán járulnak hozzá a melegedéshez.

A tavalyi dubaji klímakonferencia történelminek kikiáltott eredményével, ami felszólította az országokat, hogy távolodjanak el („phase down”) a fosszilis energiahordozók használatától, lezárult a kibocsátás-csökkentés fókuszú klímakonferenciák sora a fejlődő országok szemében. A fejlődő országok nagy része már egy ideje elégedetlen a kibocsátás-csökkentési fókusszal és inkább a finanszírozásra szeretne összpontosítani, ezért komoly elvárásokkal tekintenek az idei COP-ra és komoly nyomást is helyez a források mobilizálásáért eddig felelős fejlett országokra. A COP29 során egy új globális klímafinanszírozási célt kell elfogadni, illetve a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi rendszert is be kell indítani ahhoz, hogy a fejlődő országok elégedetten távozhassanak bízva a pénzcsapok megnyílásában.

A kettő szál, a kibocsátás-csökkentési lépések elégtelensége és a források mobilizálásának kérdése pedig igen szorosan kapcsolódnak össze a fejlődő országok retorikájában. Egyrészt azzal ostorozzák a fejlett országokat, hogy nem csökkentik saját kibocsátásaikat elég gyorsan, másrészt pedig további források biztosítását várják tőlük, amire előfeltételként tekintenek saját kibocsátásaik csökkentéséhez.

A helyzet azonban ennyire nem egyszerű, ahogy az a nemzetközi diplomácia világában lenni szokott. Az ENSZ legújabb jelentése szerint továbbra sem elegendők az országok kollektív kibocsátás-csökkentési lépései, sem a fejlett, sem a fejlődő országok részéről. Ahogy az ENSZ éghajlatváltozásért felelős titkársága fogalmaz, amennyiben nem történik komoly és azonnali csökkentés, az „garantáltan emberi és gazdasági katasztrófát okozna minden országnak, kivétel nélkül”. Ennek alapján minden országnak 2025 februárjáig be kell nyújtani a legújabb kibocsátás-csökkentési terveit az ENSZ részére, amelyek már figyelembe veszik a tudomány legújabb ajánlásait és összhangban vannak a Párizsi Megállapodás céljaival, vagyis a globális átlaghőmérséklet-növekedés 1,5°C alatt tartásával.

Ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Ahhoz, hogy ezeket az új terveket a fejlődő országok is elkészítsék, először a 2025 utáni időszakra szóló klímafinanszírozás biztosítását követelik a fejlett országok részéről, ebben a most hatályos évi 100 milliárd dolláros juttatás megsokszorozását várják. Bár a fejlett országok nem vitatják jogi kötelezettségüket a források biztosítására vonatkozóan (ezt nehezen is tehetnék, hiszen a Párizsi Megállapodásban kötelezettséget vállaltak rá), azt több feltételhez is kötik, ahogy azt az uniós pénzügy– és klímaminiszterei is kinyilvánítottak. Miközben az EU és tagállamai adják a nemzetközi klímafinanszírozás legnagyobb részét, egyértelművé tették, hogy csakis állami forrásokból nem lehet megteremteni a klímaváltozás elleni fellépés anyagi kereteit, így a magánforrásokat is mozgósítani szükséges az új klímafinanszírozási célban. Továbbá hatékonyabb forrásfelhasználást és a megfelelő befektetési és jogi környezet megteremtését várják el a fejlődő országoktól, hogy a pénzek hatékonyan kerülhessenek felhasználásra. Ezen felül elvárás a fejlett országok részéről, hogy a fejlődő országok ne blokkolják a kibocsátás-csökkentési tárgyalásokat, hiszen pont ezekre a tevékenységekre kellene a forrásokat mobilizálniuk. Amennyiben nem sikerült előrelépést elérni a konkrét kibocsátás-csökkentési lépések megvitatásában a COP29 során, kérdéses, hogy pontosan mire is kell ezeket a klímapénzeket biztosítani.

A fejlett országok utolsó elvárása a politikailag leginkább érzékeny is, amin valószínűleg állni vagy bukni fog a klímakonferencia utolsó óráiban az új célról szóló megállapodás; ez pedig a forrásokat biztosító országok körének kiszélesítése. Mivel a fejlődő országok a mostani évi 100 milliárdos állami forrásmobilizálás megsokszorozását követelik, a fejlett országok ezt csak akkor tartják megoldhatónak, ha olyan, mára már fejlett országok is kiveszik ebből a részüket, akik az ENSZ alatti klímatárgyalások 1992-es megkezdésekor még fejlődő országok voltak. Ilyenek például Dél-Korea, Szingapúr, valamint az öböl-menti olajmonarchiák. Jelenleg ugyanis csak egy szűk, 1992-ben meghatározott listán szereplő országok számára kötelező a klímafinanszírozás biztosítása. Ebbe a körbe hivatalosan például sem hazánk, sem egyetlen 2004-ben vagy az után csatlakozott EU tagállam sem tartozik bele, annak ellenére, hogy már OECD és EU tagságunk okán régóta kötelezettségünk a nemzetközi fejlesztési források biztosítása, aminek hazánk minden évben változó mértékben eleget is tesz. 2023-ban például az OECD felé leadott adatok szerint 304 millió dollárt fordítottunk fejlesztési finanszírozásra, amely megoszlott bilaterális és nemzetközi szervezetnek nyújtott támogatások között.

Arról, hogy kinek kellene még részt vennie a források biztosításában 2025 után, sokféle opció létezik. Ilyen automatikus indikátor lehet például az OECD tagság, GDP/fő mérőszámok, történelmi vagy jelenlegi kibocsátások mértéke stb. A World Resources Insitute nevű agytröszt interaktív grafikonja mutatja a különböző lehetőségeket, illetve, hogy mely országnak hogyan kellene kivennie a részét adott méretű cél kitűzése esetén. A legszűkebb értelmezés szerint csak a mostani donorok, míg a legszélesebb esetén minden nem kis-szigetország és legkevésbé fejlett ország részt venne a források biztosításában, azonban hazánk szinten minden esetben bekerülne a listába.

A bakui klímakonferencián tehát olyan megállapodást kellene elérnie az országoknak, ahol egyensúlyban vannak az extra kibocsátás-csökkentési vállalások és a hozzájuk rendelendő források, valamint a hozzájárulók köre, miközben emberi jogi és szervezési kihívásokkal is meg kell küzdenie a résztvevőknek. A kompromisszum érdekében persze minden országnak engednie kell valamennyit; a fejlődő országoknak magasabb hozzájárulást kell biztosítaniuk, míg a fejlődő országok egy részének magának is a zsebébe kell majd nyúlnia ahhoz, hogy a mindannyiunkat fenyegető klímaváltozás megelőzéséhez szükséges pénzeket össze tudjuk adni.”

Forrás:
Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2024. november 9.
Lásd még:
Which Countries Should Pay for International Climate Finance?; Chris Qihan Zou, Natalia Alayza, Hayden Higgins és Gaia Larsen; World Resources Institute; 2024. szeptember 17.

COP16, COP29 – hogy mi? COP? Mi is az a COP egyáltalán?

„Mit jelent a COP, miért van belőle több, és miért fontosak ezek a klíma és a természetvédelem szempontjából?

Kezdjük az elején! Mi az a COP?

Többféle globális konferencia létezik, amelyeket COP-nak hívunk (mert a teljes nevük nem igazán megjegyezhető). Röviden a lényeg az, hogy bármilyen szám is álljon a COP rövidítés után, egy olyan találkozót jelent, ahol vezetők, kutatók, civil szervezetek képviselői tartanak eszmecserét és hoznak döntéseket a földi élet jövőjéről, legyen szó a vadvilág védelméről vagy a klímaválságról. De lássuk a részleteket…

A COP egy rövidítés – angolosok előnyben: Conference of the Parties – azaz a Részes Felek konferenciája. De minek a részei? A “Részes Felek” különböző országokat jelent, mégpedig azokat az országokat, amelyek az 1992. évi Rio de Janeiro-i ENSZ Föld-csúcs konferencián megfogalmazott éghajlatváltozási keretegyezményt aláírták. Az évenkénti Részes Felek konferenciája az egyezmény legfőbb döntéshozatali szerve.

COP CBD – A biodiverzitással kapcsolatos COP

A többféle globális konferencia közül az egyik a biodiverzitással kapcsolatos konferencia, erre COP CBD ként láthatunk hivatkozásokat, ahol a CBD az ENSZ Biológiai Sokféleségéről szóló Egyezmény angol megnevezésének rövidítése (Convention on Biological Diversity). Tehát rakjuk össze, a COP CBD az az Egyesült Nemzetek Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményének Részes Felek Konferenciája (ugye, hogy nem túl megjegyezhető?)

Az igazán kitartóknak van folytatás…

Van egy másik COP is, ami az éghajlatváltozással kapcsolatos. Ez az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének Részes Felek Konferenciája.

A COP rövidítés után minden esetben áll egy szám is, ez azt jelenti, hogy az adott COP hányadszorra kerül megrendezésre. A CBD COP 2024-ben a 16 számnál jár, ez pont most ért véget november 1-én. Magyarul ezen az oldalon, részletesebben angolul pedig itt lehet az eredményekről tájékozódni.

A klíma COP 2024-ben a 29. konferenciánál tart, a megbeszélések az éghajlati válság kezelésére és annak hatásaira összpontosítanak, különös figyelemmel az országok terveinek finanszírozására. A COP29 2024. november 11-22. lesz Bakuban.

Miért vesszük őket egy kalap alá?

Habár ezek a COP-ok különböző témákra összpontosítanak, a klíma- és a természetvédelmi válság szoros összefüggésben áll egymással:

Az olyan élőhelyek, mint az erdők, lápok, gyepek, szikes tavak hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek elraktározni. Ha nem gondoskodunk ezekről, szén-dioxidot bocsátanak ki, ahelyett, hogy megtartanák azt, ezzel hozzájárulva a klímaválsághoz.

Az élővilág is érzi az éghajlatváltozás hatásait. A szélsőséges időjárási viszonyok és a degradált élőhelyek miatt sok ikonikus faj a fennmaradásért küzd.

Ha a természet nyer – mi is nyerünk

A természet segítségével képesek vagyunk kezelni a klímaválságot. Ha a jövőben megvédjük és helyreállítjuk, a természet fontos szövetségesünk lehet. A tudomány egyértelműen kimondja: ahhoz, hogy sikeresen kezeljük a klímaválságot, meg kell védenünk a természeti értékeinket.

Rövidítések:

COP: Conference of Parties – Részes Felek Konferenciája
COP CBD: Conference of the Parties to the Convention on Biological Diversity Convention on Biological Diversity – Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményének Részes Felek Konferenciája.
COP UNFCCC: Conference of the Parties to the United Nations Framework Convention on Climate Change – Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének Részes Felek Konferenciája.
UN: United Nations – Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) ”

Forrás:
COP16, COP29 – hogy mi? COP? Mi is az a COP egyáltalán?; Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; 2024. november 7.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A Budapesten megrendezett 9th ENISA eHealth Security Conference zárta az októberi európai kiberbiztonsági hónapot

„Intézetünkkel és a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel (NKI) együttműködésben rendezte meg a European Union Agency for Cybersecurity (ENISA) a 9. eHealth Security konferenciát 2024. november 6-án a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömb dísztermében.

Az egész napos rendezvénynek most először adott otthont Budapest. A nemzetközi résztvevőkkel zajló konferencia egyedülálló lehetőséget biztosított az érdekelt felek közössége számára, hogy feltárják a terület legújabb fejleményeit, a kihívásokat és a továbblépési lehetőségeket.

Vezető szakértőnk, dr. Palicz Tamás stratégiai igazgatóhelyettesünk a szervezőbizottság tagjaként is szerepet vállalt a konferencia létrejöttében, emellett Challenges and opportunities with NIS2 implementation címmel készített prezentációjával előadóként, valamint a 3. szekció moderátoraként is részt vett a nemzetközi közönség előtt zajló tartalmas szakmai párbeszédekben gazdag eseményen. Előadásában a NIS2 szabályozás emberi oldalait és az új szabályozás bevezetését övező, az egészségügyi szervezetek működését is jelentős mértékben érintő változásokkal kapcsolatos kihívásokat és az ezekben rejlő lehetőségeket részletezte.

A nap során szó esett az ágazat kiberbiztonságával kapcsolatos legújabb szabályozási fejleményekről, az orvosi adatok megosztásával kapcsolatos kihívásokról és az újabb kiberfenyegetésekről, valamint a jövőbeli lehetőségekről.

A 9. eHealth Security konferencia kiemelt témái közé tartozott, hogy az egészségügyi ágazatban a kiberbiztonság és az egészségügyi adatok megosztásával kapcsolatos kérdések egyre hangsúlyosabbak. Az Európai Bizottság 2024-2029 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban ezek egyre nagyobb figyelmet kapnak és az Európai Bizottság újraválaszott elnöke, Ursula von der Leyen kötelezettséget vállalt arra, hogy európai cselekvési tervet dolgoz ki a kórházak és egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságára vonatkozóan a bizottság beiktatásától számított 100 napon belül.

A konferencia estéjén került sor az Európai Parlament szakbizottsági ülésein Várhelyi Olivér, az egészségügyi és állatjóléti portfólió magyar jelöltjének meghallgatására, aki beszédében is megerősítette, hogy tervei közt szerepel a biztonságért, demokráciáért és értékekért felelős ügyvezető alelnökkel együtt dolgozni egy, a kórházak és egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról szóló európai cselekvési terv kidolgozásán.

A konferencia részletei itt, a programja pedig itt tekinthető meg.”

Forrás:
A Budapesten megrendezett 9th ENISA eHealth Security Conference zárta az októberi európai kiberbiztonsági hónapot; Egészségügyi Menedzserképző Központ, Semmelweis Egyetem; 2024. november 8.
Lásd még:
Prioritising eHealth cybersecurity against emerging challenges; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2024. november 6.

Szakirodalom

A Föld emberi atlasza, 2024

„A gyors társadalmi átalakulás korában élünk, az emberiség messzemenő hatással van a Föld bolygóra. Az elmúlt fél évszázad alatt a világ népessége megduplázódott, és meghaladta a nyolcmilliárd főt, a legtöbb emberi társadalomban pedig javult a jólét és a várható élettartam. Ezzel párhuzamosan az emberek és áruk mozgása is megnövekedett a régión és kontinensek között, és az emberi tevékenységek jelentősen befolyásolják bolygónk ökoszisztémáit és éghajlatát. Az emberek lakó- és munkahelyének ismerete kulcsfontosságú a főbb jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások kezelésére irányuló erőfeszítések szempontjából. Ilyen erőfeszítések közé tartozik a társadalmak ellenálló képességének megértése a természeti és az ember által okozott veszélyekkel és a változó éghajlat hatásaival szemben, a fenntartható urbanizáció legjobb útjainak meghatározása, valamint az olyan jelentős nemzetközi kezdeményezések végrehajtása, mint a „Senkit nem hagyunk hátra” vagy a „Korai figyelmeztetés mindenkinek”. E törekvések megvalósítása feltételezi, hogy hozzáférjünk az emberi települések és a népesség részletes információihoz, és ezeknek az információknak globálisnak kell lenniük. Ezt az információs igényt a Global Human Settlement Layer (GHSL) térbeli adatbázis elégíti ki, amely a népsűrűség, a beépített terület és a településtípusok kulcsfontosságú változóit tartalmazza, ez utóbbiak közé tartoznak a városok, a községek és a beépítettség szempontjából félsűrű területek, valamint a vidéki területek. Az Atlas of the Human Planet 2024 atlasz, amely a sorozat hatodik darabja, megmutatja, hogy a népesség és az emberi települések információi létfontosságúak a társadalmi kérdések széles körének kezelése szempontjából. Ez az atlasz az általános, nem műszaki olvasóközönségnek készült, és széles körben használ grafikákat és képeket. A cél az, hogy a lehető legszélesebb közösséget tájékoztassa a tudomány és az adatok felhasználásáról a főbb társadalmi kérdések kezelésében.”

Forrás:
Atlas of the human planet 2024; D. Ehrlich és T. Kemper (szerk.); Publications Office of the European Union; DOI: 10.2760/808886; 2024 (PDF, 119 MB)
Lásd még:
GHSL – Global Human Settlement Layer : Open and free data and tools for assessing the human presence on the planet

A világűr lehetőségei unokáink számára : A világűr jelenlegi és jövőbeli gazdasági felhasználása

„Az űrkutatást túl sokáig a legjobb esetben is tudományos vállalkozásként, a legrosszabb esetben pedig illuzórikus sci-fi fantáziaként kezelték. A tanulmány három alapvető megállapítást tesz. Először is, mivel az 1980-as évek vége óta erős kereskedelmi tevékenység folyik az alacsony Föld körüli pályán, az űrkutatás már ma is egy piactér, és ezért elsősorban a gazdasági ösztönzőkre reagál. Másodszor, az indítási költségek eddig nagyon meredeken csökkentek, még más szállítási technológiákhoz képest is. Egy sor hiteles kvantitatív forgatókönyv alapján, a Wright-törvényt felhasználva a tanulmány megmutatja, hogy ezek a költségek valószínűleg jelentős mértékben tovább csökkennek az évtized végére, és még inkább a 2030-as években. A kereskedelmi közgazdaságtan keretén keresztül vizsgálva a kérdést, a tanulmány azt állítja, hogy olyan időszakba lépünk, amikor a (térbeli) kereskedelmi súrlódások csökkennek, és ennek eredményeképpen új piacok jönnek létre. Harmadszor, a szerzők javaslatot tesznek egy taxonómiára, amely segít elgondolkodni a jövőbeni további hozzáadott érték létrehozását a világűrben. Mindezen okokból kifolyólag fenntartják, hogy a közgazdasági szakma nagyobb figyelmet kell, hogy szenteljen a világűrnek.”

Forrás:
Space possibilities for our grandchildren : Current and future economic uses of space; A.Terzi és F. Nicoli; European Commission, Directorate-General for Economic and Financial Affairs; DOI: 10.2765/392340; Publications Office of the European Union; 2024

Törvények, rendeletek

Társadalmi egyeztetés – közhiteles törvény

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2024. november 14-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló törvényjavaslathoz

A törvényjavaslat célja egy olyan kerettörvény megalkotása, amely rendezi a közhitelesség fogalmát, az ahhoz kapcsolódó regisztratív eljárást, a közhitelességhez fűzött bizonyító erőt és joghatásokat, valamint biztosítsa a nyilvántartások e törvénynek való megfelelésének
ellenőrzését.”

Forrás:
Társadalmi egyeztetés – közhiteles törvény; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2024. november 6.