Skip to main content

2. szám, 2025. január 13.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A versenyképes járások rendszere jó gondolat, de fájó az elvonás – mondta Cser-Palkovics András

„Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke után Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András is hangsúlyozta, hogy szükséges az önkormányzatok állami finanszírozási rendszerének áttekintése. A kormánypárti városvezető szerint a Versenyképes Járások Program gondolati alapjaiban és stratégiájában előremutató, de nem örül annak, hogy a városi bevételek elvonásával jár.
…
Nem csak az ellenzéki városvezetők látják a problémákat

Székesfehérvár kormánypárti polgármestere, Cser-Palkovics András a kormányzati elvonásokkal kapcsolatban leszögezte, nehéz feladat általánosságban beszélni az önkormányzatok költségvetéséről, mert egy-egy település méretei és adottságai is nagyban befolyásolják, hogy milyen évre készülhet az adott önkormányzat, ezért inkább a saját szemszögéből foglalkozik a kérdéssel.

Székesfehérváron évek óta igen jelentős tartalékkal tervezzük a költségvetést, ezen idén sem változtatunk, hiszen a 2025 sem ígérkezik könnyűnek. A 2020 óta bekövetkezett krízissorozat megmutatta ennek a hasznát és fontosságát – mondta Cser-Palkovics András az Indexnek. Kifejtette, hogy Székesfehérvár legnagyobb bevételét továbbra is a helyi iparűzési adó jelenti, ami nagyban függ a helyi gazdaság teljesítményétől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fehérvári gazdaság mozgásait a város költségvetési lehetőségei is lekövetik. Számukra azonban pozitív hír, hogy a város gazdasága 2024-ben is növekedett, ebből fakadóan a város adóbevételei is emelkedtek. Ez segítséget nyújt a 2025. évi költségvetés tervezésekor.

Székesfehérváron nem kell adóemelésre számítaniuk a vállalkozásoknak

Gémesi György a gazdasági nehézségekkel kapcsolatban kifejtette, a legtöbb város adóemelésre kényszerül az újabb kormányzati elvonások miatt.
… Cser-Palkovics András, azonban nem szeretne adókat emelni, mert úgy látja, hogy az egyes iparágakban – különös tekintettel az autóiparra és építőiparra – Európa egészében tapasztalható bizonytalanságok vannak, ezért ők erre tekintettel a 2025-ös évre „különösen konzervatívan”, óvatosan terveznek. Jó hír a helyi gazdaság szereplőinek, hogy – egy a nagykereskedelmet érintő adóemelésen kívül – a helyi adómértékek nem emelkednek 2025-ben. Ezzel is segíteni szeretnénk a helyi vállalkozásokat

A versenyképes járások rendszere jó gondolat, de fájó az elvonás

A Versenyképes Járások Program lényege, hogy a helyi iparűzési adók 2025. évi többlete bekerül egy területfejlesztési alapba, amelyre pályázhatnak a járások. Ezzel a kormány azt akarja elérni, hogy szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhasson meg az uniós források és a Magyar Falu Program forrásaival együtt. Cser-Palkovics András leszögezte, a versenyképes járások rendszere gondolati alapjaiban és stratégiájában előremutató, végre az agglomerációs, térségi gondolkodásmódot előtérbe helyező intézkedés. Ez ugyan rövid távon sajnos a növekmény egy részének elvonását jelenti, aminek nem örülünk, de a jövőben nagy előrelépést jelenthet, amennyiben 2026-tól már a szolidaritási hozzájárulás egy részéből töltődik fel az alap – vélekedett a székesfehérvári polgármester, aki szerint az általa felvázolt rendszer azt jelentené, hogy a befizetett szolidaritási hozzájárulás egy része vissza tud jönni abba a térségbe, ahonnan az származik.

A városvezető hozzátette, jelenleg még várják az alapra vonatkozó szabályozás részleteit, de örülnek annak, hogy az egyeztetések során több erre vonatkozó, az önkormányzatok által megfogalmazott javaslatot elfogadott a minisztérium. Hangsúlyozta, különösen fontos lenne az, hogy a fejlesztések mellett térségi szolgáltatásokra is fordítható legyen az alapból származó pénz.

Többet kellene segítenie az államnak az önkormányzati feladatok finanszírozásában

A polgármester-kollégák által felvetett problémák sok esetben nem vagy nemcsak a gazdaság mindenkori teljesítményétől függnek, hanem az önkormányzati rendszer állami finanszírozásától is. Amikor a gazdasági teljesítmény nem olyan erőteljes, különösképpen megnő ennek a jelentősége – jelentette ki Cser-Palkovics András. A kormánypárti városvezető szerint „biztosan szükséges volna az önkormányzatok állami finanszírozási rendszerének áttekintése, átgondolása”, akár úgy, hogy ahhoz megvizsgálják az adott települések méreteit és sajátos adottságait. Különösen fontos lenne, ha az önkormányzatok kiegészítő állami forrásokhoz juthatnának olyan területeken, mint a közösségi közlekedés, a közétkeztetés, a kulturális és szociális szektor, valamint a sportlétesítmények fenntartása – szögezte le a polgármester, aki elmondta, hogy Székesfehérvár 2025. évi költségvetésének tervezése még zajlik, az február közepén kerül a közgyűlés elé.”

Forrás:
Egy fideszes polgármester is felszólalt az önkormányzati bevételek kormányzati megcsapolása miatt; Budai Balázs; Index.hu; 2025. január 10.
Vesd össze:
Kemény év vár az önkormányzatokra; eGov Hírlevél

Újabb csavar az Ügyfélkapunál, megrohanták az emberek a kormányablakokat

„Érezhetően nőtt a kormányablakok ügyfélforgalma január első hetében, miután jövő szerdától már csak a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal – kétfaktoros azonosítással – intézhetjük ügyeinket online az állami weboldalakon és alkalmazásokban, ezért megnövekedett kapacitással várják a kormányablakokban az ügyfeleket – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.

A tárca az ügyintézés gyorsítása érdekében azt kéri az ügyfelektől, hogy már az ügyintézés előtt töltsék le telefonjukra a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.

Aki az Ügyfélkapu+-t választja és már van ügyfélkapuja, nem szükséges a kormányablakba mennie, hiszen otthon pár perc alatt regisztrálhat a biztonságosabb azonosítási módra.

A kormányablakok ügyféladatai alapján sokan az utolsó pillanatokra hagyták a regisztrációt a Digitális Állampolgárság programba. Míg tavaly a legforgalmasabb napon 85 ezren keresték fel az ügyfélszolgálatokat, addig január eleje óta az ügyfelek száma többször is átlépte a százezret, január 6-án pedig a 114 ezret is elérte.

Az ügyfelek negyede a Digitális Állampolgárság miatt keresi fel a kormányablakokat.

Fontos, hogy mind az Ügyfélkapu+, mind a DÁP regisztrációt január 15. után is el lehet végezni – hívták fel a figyelmet a közleményben.

Készülnek

A kormányablakok megnövelt kapacitással várják az utolsó napokban érkező ügyfeleket, azonban a várakozási idő időnként megnövekedhet. Az ügyfélszolgálatok leterheltségéről a Kormányablak mobilalkalmazásban is tájékozódhatnak, sőt akár távoli sorszámhúzásra is lehetőség van – tájékoztatott a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.”

Forrás:
Újabb csavar az Ügyfélkapunál, megrohanták az emberek a kormányablakokat; Infostart; 2025. január 12.

Közigazgatás, politika, jog

Kemény év vár az önkormányzatokra

„A forráshiány és az elvonások miatt reálértékben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak idén, mint 2024-ben – mondta az InfoRádióban a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A gödöllői polgármester szerint az önkormányzatoknak nem maradt más lehetősége, mint az adóemelés és bizonyos kiadások visszafogása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a mindennapi működést.

Nehéz év elé néznek az önkormányzatok 2025-ben Gémesi György szerint, aki úgy véli, több képviselő-testület is arra kényszerül majd idén, hogy emelje a helyi adók mértékét. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a mozgástér erősen függ az idei állami költségvetéstől, és ennek fényében „komoly elvonások várhatók”. Külön megemlítette a szolidaritási adót, amely az eddigi 307 milliárdról 365 milliárdra emelkedik idén, és a csaknem 60 milliárdos növekmény azt jelenti, hogy éppen ennyivel lesz kevesebb a bevétele a hazai önkormányzati rendszernek. A változás a gödöllői polgármester szerint főként a „tehetősebb, erősebb” önkormányzatokat érinti majd érzékenyen.

A 2025-ös évtől minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében, ami azt jelenti, hogy az iparűzésiadó-bevételek egy részét, a tavalyihoz képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt a saját keretük terhére. Gémesi György szerint ez a program újabb 65 milliárdot vesz el az önkormányzati rendszer bevételeiből. Mint mondta, az állami források emelkedése alig fél százalék, ami nem követi az inflációt, így viszont reálértékben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak, mint 2024-ben.

A MÖSZ elnöke elmondta: már a 2024-es év sem volt egyszerű, és úgy véli, hogy idén is komoly kihívásokkal kell megküzdeniük az önkormányzatoknak. Nyilván minden település a saját költségvetésének és lehetőségeinek megfelelően határozza majd meg a legfőbb irányokat. Gémesi György összességében nem túl optimista, és úgy gondolja, elképzelhető, hogy egyes önkormányzatoknak „vissza kell fogniuk bizonyos kiadásokat annak érdekében, hogy biztosítani tudják a mindennapi működést”.

A települések helyzete nem könnyű, hiszen a lakosság színvonalas szolgáltatásokat vár el, miközben az élet drágul, az önkormányzatok bevételei pedig az említett okok miatt csökkennek. Ebben a helyzetben Gémesi György szerint bizonyos területeken le kell faragni a költségekből, kiadásokból, amit természetesen meg fognak érezni a lakosok is. Mint mondta, nem biztos, hogy a jövőben mindenhol ugyanazon a színvonalon tudnak majd szolgáltatásokat biztosítani, mint eddig.

Ennek klasszikus példái, hogy az adott településen nem mindenhol nyírják le a füvet vagy kevesebb kátyút tömnek be, mint amennyi elvárható lenne.

A gödöllői polgármester szerint fennáll a veszélye annak is, hogy nem jut elég pénz az amortizációt követelő felújításokra, vagy az egyes beruházásokat csak sokkal drágábban tudják majd elvégezni az érintett településeken. Elsősorban épület- és útfelújításokat érinthet ez a probléma, illetve bizonyos szolgáltatások a forráshiány miatt kevésbé jó minőségben lesznek elérhetők a lakosok számára. Gémesi György hozzátette: vélhetően a legtöbb önkormányzat megpróbálja növelni a bevételeit. A képviselő-testületeknek egyébként 2024 novemberéig kellett felülvizsgálniuk a 2025-ös évre vonatkozó helyi adókat, azok mértékét, illetve módosítását. Ezek alapján nagyon sok településen növelik 2025-től például a kommunális, az építmény- és a telekadót. „A kormány számított erre, hiszen például a kommunális adónál megemelte a felső határt, ami így jelenleg 49 ezer forint ingatlanonként” – jegyezte meg a városvezető.

„Nekünk, településvezetőknek az a feladatunk, hogy üzemeltessük a települést és biztosítsuk az alapvető szolgáltatásokat a lakosságnak, és ha a kormány elvesz az önkormányzatok pénzéből, akkor ezeket a forrásokat valahonnan pótolni kell, mert különben nem tudjuk üzemeltetni a különböző szolgáltatásokat” – magyarázta Gémesi György.

Bérek, rezsi, szolgáltatások – hogy jut így pénz mindezekre?

Mint fogalmazott, nincs túl nagy mozgástere az önkormányzatoknak, a legkézenfekvőbb megoldás a vagyon hasznosítása, de szerinte nem feltétlenül eladásban, sokkal inkább bérbeadásban érdemes gondolkodni. Elsősorban lakásokat lehet bérbe adni, de Gémesi György szerint az egyes szolgáltatások (például közétkeztetés) díjának inflációarányos „szintre hozása” is szóba jöhet bizonyos településeken. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a képviselő-testületeknek mindig szem előtt kell tartaniuk fő szempontként, hogy mennyire terhelhető a lakosság. „Az egyik oldalon ki kell fizetni az óvónőknek és a bölcsődei dolgozóknak a megemelt bért, miután a kormány nagyon helyesen megemelte a minimálbért és az átlagbért, viszont ennek a fedezetét csak részben adja meg” – mondta a városvezető.

Hozzátette, hogy nemcsak a bölcsődékben és az óvodákban dolgozókra kell gondolni, hanem azokra is, akik a városüzemeltetésnél, a városházán, az egészségügyben és más egyéb fontos helyeken tevékenykednek nap mint nap. Gémesi György kifogásolja, hogy ezeken a területeken nem kapják meg az önkormányzatok a kötelező béremelés fedezetét, hanem maguknak kell kigazdálkodniuk és kifizetniük.

A béreken kívül ki kell még fizetni a rezsiszámlákat. A MÖSZ elnöke elmondta: ugyan az energiaárak konszolidálódtak, de így is jóval magasabbak a kiadások ezen a téren is, mint két vagy három évvel ezelőtt, hiszen két-háromszoros a drágulás. Számolni kell még az inflációval és a különböző növekményekkel, amiket valamilyen formában ki kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak, miközben az ehhez szükséges források Gémesi György szerint a 2024-es évhez képest csökkenni fognak idén.”

Forrás:
Gémesi György: kemény év vár az önkormányzatokra, sok település kényszerült adóemelésre; Szabó S. Gergő; Infostart / InfoRádió; 2025. január 6.
Kapcsolódó hangfájl:
Gémesi György: kemény év vár az önkormányzatokra, el kell kezdeni alternatívákat keresni (MP3)
Vesd össze:
A versenyképes járások rendszere jó gondolat, de fájó az elvonás – mondta Cser-Palkovics András; eGov Hírlevél

Európai Unió

Az új Európai Bizottság első féléve

„A Bizottság első feladatait a versenyképességi paktum, valamint a soros lengyel elnökség prioritásai határozzák meg.

Az alig egy hónapja megalakult Európai Bizottság 2025 januárjában kezdi igazán a munkát. Az új Bizottság politikai terveiről és az ezekkel kapcsolatban felmerülő aggályokról korábban már írtunk. A testület munkájának tartalmát az első félévben egyrészt a magyar elnökség alatt elfogadott versenyképességi nyilatkozat, másrészt a lengyel elnökség prioritásai határozzák majd meg.

A Budapesten elfogadott versenyképességi paktum 2025 első felében konkrét intézkedéseket vár el a Bizottságtól. Így júniusig a Bizottság javaslatokat kell előterjesszen a vállalkozásokra, különösen a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) háruló adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi követelmények legalább 25 százalékkal történő csökkentésére vonatkozóan. Hasonló törekvéseket már 2015 óta láthattunk a Bizottság részéről, amelyek szektorálisan különböző intézkedéseket igyekeztek foganatosítani. Ezek a lépések nem sok eredményt érhettek el, figyelembe véve, hogy a 2024-ben kiadott Letta-jelentés értelmében a különböző cégek képviselői úgy érzik, hogy tevékenységük során az egyik legnagyobb nehézséget az adminisztratív terhek róják rájuk.

A lengyel elnökség programjában viszonylag kevés figyelmet kap a versenyképesség kérdése, ha mégis, akkor inkább az energia ára, illetve az ellátási biztonság szempontjából figyelnek erre – és különösen arra, hogy az EU még kevesebb orosz energiahordozót importáljon. Vagyis a vállalatokat érintő bürokratikus terheket csökkenteni célzó intézkedések nem különösebben lényegesek az új uniós elnökség számára. Reménykedjünk, hogy a Bizottság által megfogalmazott újabb intézkedések elsősorban horizontális, átfogó jellegű stratégiák lesznek, amelyeket a kkv-k is eredményesnek éreznek majd, és valóban hozzájárulnak az európai vállalatok versenyképességének növeléséhez.

A Budapesti nyilatkozat értelmében a Bizottság júniusig egy új és átfogó horizontális stratégiát kell kidolgozzon az egységes piac elmélyítésére vonatkozóan, amely egyértelmű határidőket és mérföldköveket megállapító ütemtervet is tartalmaz. Mivel ez a terület az integráció erősítését jelenti, várható, hogy a Bizottság a tőle telhető legjobb teljesítményt fogja nyújtani. Az intézkedések különösen eredményesnek várhatók, mert az egységes piac mélyítése a lengyel elnökségnek is egyik prioritása.

Ugyancsak júniusig kapott határidőt a Bizottság arra, hogy a digitális transzformáció felgyorsítására, valamint az adatgazdagságban rejlő lehetőségek kiaknázására egy átfogó stratégiát dolgozzon ki. A digitális transzformáció kérdésköre szintén fontos a lengyel elnökségnek is, így ezen a területen is várhatunk lényeges előrelépéseket.

A lengyel elnökség számára a jogállamisági viták rendezése kiemelt téma lett. Röviddel az új lengyel miniszterelnök megválasztása után és még a szükséges reformok bevezetése előtt a Bizottság lezárta a Lengyelország ellen indított 7. cikk szerinti eljárást, így a lengyel elnökség figyelmében elsősorban Magyarország állhat. A magyar elnökség vitatott megítélése, valamint a megromlott lengyel–magyar kormányközi kapcsolatok miatt várható, hogy úgy a Bizottság, mint Lengyelország szívügyének tekinti a Magyarországot érintő jogi vita mielőbbi napirendre tűzését. Mindezek fényében félő, hogy az uniós vállalatok versenyképességét érintő javaslatok kérdése csak egyike lesz a Bizottság sokszáz feladata között anélkül, hogy érdembeli előrelépést tennének ez ügyben.”

Forrás:
Az új Bizottság első féléve; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. január 8.

Ursula von der Leyen tizennégy projektcsoportot hoz létre a politikai prioritások megvalósítására

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tizennégy projektcsoportot hozott létre a Bizottságban, hogy a döntéshozatali folyamat sérelme nélkül biztosítsa az aktuális kérdések, a kulcsfontosságú horizontális kezdeményezések és horizontális politikák koordinációját. A Projektcsoportok célja, hogy biztosítsák a kezdeményezések előkészítését és politikai irányítását a koncepciótól a megvalósításig. Minden projektcsoportnak saját mandátuma, összetétele, időtartama és munkamódszerei vannak. Mindegyik csoport elnöki tisztét a biztosi testület egy tagja tölti be, akit az elnök jelöl ki. Az érintett csoportok elnökei felelősek megbízatásának sikeres végrehajtásáért.

Projektcsoportok

  • A Tiszta Iparról szóló Megállapodás (Clean Industrial Deal) Projektcsoportot közösen vezeti Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért (Clean, Just and Competitive Transition) felelős ügyvezető alelnök, Stéphane Séjourné jólétért és ipari stratégiáért (Prosperity and Industrial Strategy) felelős ügyvezető alelnök, valamint Wopke Hoekstra éghajlatért, nettó nulla és tiszta növekedésért (Climate, Net Zero and Clean Growth) felelős biztos.
  • A Mesterséges Intelligencia Projektcsoportot Henna Virkkunen technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért (Tech Sovereignty, Security and Democracy) felelős ügyvezető alelnök vezeti.
  • A Nemzetközi Kapcsolatok (External Action) Projektcsoportot az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy)/alelnöke, Kaja Kallas vezeti.
  • A Készségek, Munkahelyek és Szociális Jogok (Skills, Jobs and Social Rights) Projektcsoport vezetője Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és készségekért, a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért (Social Rights and Skills, Quality Jobs and Preparednes) felelős ügyvezető alelnök.
  • A Gazdasági Biztonság (Economic Security) Projektcsoportot Maroš Šefčovič kereskedelemért és gazdasági biztonságért (Trade and Economic Security) felelős biztos vezeti.
  • A Védelmi Unió (Defence Union) Projektcsoportot Andrius Kubilius védelmi és űrügyi (Defence and Space) biztos vezeti.
  • Az Európai Megtakarítási és Befektetési Unió (European Savings and Investments Union) Projektcsoportot Maria Luís Albuquerque, a pénzügyi szolgáltatásokért és a Megtakarítási és Befektetési Unióért (Financial Services and the Savings and Investments Union) felelős biztos vezeti.
  • A Felkészültségi Unió (Preparedness Union) Projektcsoportot Hadja Lahbib egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős (Equality, Preparedness and Crisis Management) biztos vezeti.
  • Az Európai Belső Biztonság (European Internal Security) Projektcsoportot Magnus Brunner belügyekért és migrációért (Internal Affairs and Migration) felelős biztos vezeti.
  • A Vízügyi Ellenállóképesség (Water Resilience) Projektcsoportot Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízügyi ellenállóképességért és a versenyképes körforgásos gazdaságért (Environment, Water Resilience and a Competitive Circular Economy) felelős biztos vezeti.
  • A Megfizethető Lakhatás (Affordable Housing) Projektcsoportot Dan Jørgensen energia- és lakásügyi (Energy and Housing) biztos vezeti
  • Az Induló és Növekvő Vállalkozások (Startups and Scaleups) Projektcsoportot Jekatyerina Zaharieva induló vállalkozásokért, kutatásért és innovációért (Startups, Research and Innovation) felelős biztos vezeti.
  • Az Európai Demokráciapajzs (European Democracy Shield) projektcsoportot Michael McGrath demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért (Democracy, Justice, the Rule of Law and Consumer Protection) felelős biztos vezeti.
  • A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Jövőkép (Vision for Agriculture and Food) Projektcsoportot Christophe Hansen mezőgazdaságért és élelmiszeriparért (Agriculture and Food) felelős biztos vezeti.

Háttér

A projektcsoportok az új Európai Bizottság munkamódszereit meghatározó „Az Európai Bizottság munkamódszerei (Working Methods of the European Commission) című dokumentum, amelyet az új Bizottság jelenlegi mandátuma kezdetén fogadtak el, alapján alakultak meg. Teljes mértékben tükrözik a Bizottság politikai prioritásait, ahogyan azokat von der Leyen elnök 2024 júliusában kihirdetett politikai iránymutatásai (Political Guidelines), valamint az elnök által a Biztosi Testület tagjaihoz intézett küldetési levelek meghatározták.

A Projektcsoportok elősegítik az együttműködést a Bizottság más tagjaival és a kapcsolódó szolgálatokkal, biztosítva a kollegialitást és a következetességet. A csoportok a kezdeményezések kialakítására, a prioritások végrehajtására és a különböző területek közötti összhang biztosítására fognak összpontosítani, különösen a stratégiai területeken, anélkül, hogy befolyásolnák a Biztosi Testület döntéshozatali folyamatát vagy előkészítő szerveinek szerepét.

A projektcsoportokat kezdetben egyéves időtartamra hozzák létre, amely a létrehozásuk céljául szolgáló konkrét feladat teljesítéséhez szükséges időtartam szerint meghosszabbítható.

Ha olyan új prioritások merülnek fel, amelyek további átfogó politikai elemek koordinálását teszik szükségessé, új projektcsoportok hozhatók létre e felmerülő igények kielégítésére.”

Forrás:
President von der Leyen establishes fourteen Project Groups to deliver on political priorities; European Commission; 2025. január 9.
Lásd még:
Decisions on the establishment of Commissioners’ Project Groups; European Commission; 2025. január 7.

Az egészségügyi technológiaértékelés új uniós szabályai

„Január 12-én, vasárnap hatályba lép az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendelet, amely jelentős előrelépést jelent annak biztosításában, hogy az innovatív és hatékony egészségügyi technológiák Unió-szerte a betegek rendelkezésére álljanak.

Az új szabályok az uniós tagállamok közötti együttműködés és koordináció előmozdítása révén uniós keretet hoznak létre az egészségügyi technológiák, például a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök értékelésére. Ez segíteni fogja a nemzeti hatóságokat abban, hogy időszerűbb és megalapozottabb döntéseket hozzanak az egészségügyi technológiák árazásáról és visszatérítéséről, és egyszerűsíti az egészségügyi technológiák fejlesztőire vonatkozó eljárást. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a betegek gyorsabban és szélesebb körben férhessenek hozzá az új és hatékonyabb innovatív termékekhez.

A szabályok a termékeik forgalombahozatali engedélyét kérő vállalatokra vonatkoznak majd az egészségügyi technológiaértékelés új és állandó uniós keretének bevezetésével, többek között a következők révén:

  • a közös klinikai értékelésekre vonatkozó egységes uniós szintű benyújtási dokumentáció bevezetése az erőforrások uniós szintű összevonásának biztosítása és az egészségügyi technológiaértékelés tudományos minőségének Unió-szerte történő megerősítése érdekében, elkerülve ugyanakkor a nemzeti szintű értékelések megkettőzését.
  • gyorsabb eljárások kialakítása, amelyek előírják, hogy a közös klinikai értékeléseket a gyógyszer engedélyezését követő 30 napon belül el kell végezni;
  • az értékelések előkészítése során a betegekkel és a klinikusokkal folytatott rendszeres konzultáció, valamint az egészségügyi technológiaértékelésben érdekelt felek bevonása és a velük folytatott konzultáció.

Első lépésként január 12-től kezdődően ezek az új szabályok alkalmazandók az új rákgyógyszerek vagy fejlett terápiás gyógyszerkészítmények (ATMP) forgalombahozatali engedélye iránti kérelmekre. A szabályokat 2028 januárjában kiterjesztik a ritka betegségek gyógyszereire, és 2030-tól valamennyi új gyógyszerre kiterjednek. 2026-tól a kiválasztott magas kockázatú orvostechnikai eszközöket is értékelni fogják.

Az új uniós keret felváltja a tagállamok között az egészségügyi technológiák értékelése terén régóta fennálló, uniós finanszírozású, projektalapú együttműködést, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatásaik irányítására vonatkozó felelősségét, ahogyan azt nemzeti körülményeik megkövetelik.

Háttér

Az egészségügyi technológiaértékelés tudományos, tényeken alapuló folyamat, amelynek célja a biztonságos és hatékony egészségügyi politikák kialakításának megalapozása az egészségügyi technológia használatával kapcsolatos orvosi, társadalmi, gazdasági és etikai kérdésekre vonatkozó információk összefoglalása révén.

Az Európai Bizottság 2018. január 31-én elfogadta az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A 2021 decemberében elfogadott rendelet, amely az uniós gyógyszerstratégia egyik kulcsfontosságú eredménye, 2022 januárjában lépett hatályba. Ezt a rendeletet 2025. január 12-től kell alkalmazni. E hároméves átmeneti időszak alatt a Bizottság és a tagállamok kidolgozták a szükséges irányítási struktúrát, és előkészítő dokumentumokat dolgoztak ki a hatékony alkalmazás támogatására.

További információk

Kérdések és válaszok: Rendelet az egészségügyi technológiaértékelésről

Rendelet az egészségügyi technológiaértékelésről

A Bizottság honlapja – Egészségügyi technológiaértékelés

Idézet(ek)

„A tagállamok támogatása, valamint a tényeken alapuló egészségügyi ellátáshoz és az innovatív technológiákhoz való jobb hozzáférés biztosítása kulcsfontosságú a betegek számára. Ezekkel az új szabályokkal megerősítjük az egész EU-ra kiterjedő egészségügyi együttműködést, és megerősítjük az EU egészségügyi ökoszisztémájának versenyképességét. Ez értékes időt, erőfeszítést és erőforrásokat takarít meg a tagállamok és az egészségügyi technológiák fejlesztői számára, és Unió-szerte segíteni fogja a betegeket abban, hogy időben hozzáférjenek a leghatékonyabb és legeredményesebb terápiákhoz és gyógyszerekhez.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„Üdvözlöm az egészségügyi technológiaértékelésre vonatkozó új uniós szabályok alkalmazásának megkezdését. Az európai betegeknek gyorsabb hozzáférésre van szükségük az innovatív és életmentő gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz, és egy lépéssel közelebb kerültünk ennek megvalósításához. Most biztosítanunk kell, hogy ezeket a szabályokat az egész EU-ban teljes mértékben átültessék a gyakorlatba – a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználása, az alacsonyabb költségekkel, kevesebb bürokráciával és gyorsabb adminisztratív eljárásokkal rendelkező gyógyszerek piacra lépésének biztosítása érdekében, hogy bekerüljenek a visszatérítési rendszerekbe. Ez központi szerepet játszik a polgárok javát szolgáló és az EU versenyképességét erősítő erős európai egészségügyi unió megteremtésében.” – Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős biztos”

Forrás:
Az egészségügyi technológiaértékelésre vonatkozó új uniós szabályok új korszakot nyitnak a betegek innovációhoz való hozzáférése előtt; Európai Bizottság; 2025. január 10.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre.
Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Európai Unió – Kérdések és válaszok az új egészségügyi technológiaértékelésről

„Mi az egészségügyi technológiaértékelés (HTA)?

Az egészségügyi technológiaértékelés (HTA) tudományos bizonyítékokon alapuló folyamat, amely összefoglalja az egészségügyi technológia használatával kapcsolatos orvosi, gazdasági, társadalmi és etikai kérdésekre vonatkozó információkat. Az egészségügyi technológiák közé tartoznak például a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök.

Az egészségügyi technológiaértékelés értékeli az új egészségügyi technológiák hozzáadott értékét annak felmérése érdekében, hogy azok jobban, ugyanolyan jól vagy rosszabbul működnek-e, mint a meglévő alternatívák, és olyan klinikai kérdésekre ad választ, mint például: „Mennyire működik jól az új technológia a meglévő alternatívákhoz képest?” Olyan gazdasági kérdésekre is választ adhat, mint például: „Milyen költségekkel jár az egészségügyi rendszer számára?” Az egészségügyi technológiaértékelés ezért kulcsfontosságú eszköz a tagállamok számára, amikor egy új egészségügyi technológia használatáról, áráról és visszatérítéséről döntenek, támogatva őket az egészségügyi ellátás minőségének, hozzáférhetőségének és fenntarthatóságának biztosításában.

Az egészségügyi technológiák fejlesztése az EU gazdasági növekedésének és innovációjának egyik fő mozgatórugója. Ez egy innovatív gazdasági ágazat, amely az egészségügyi kiadások teljes piacának részét képezi, amely az EU bruttó hazai termékének 10 %-át teszi ki.

Ki profitál majd az új rendeletből?

A betegek és a klinikusok számára előnyösek lesznek a közös klinikai értékelésről szóló, magas tudományos színvonalú, átlátható és a nyilvánosság számára hozzáférhető jelentések. Az egészségügyi szakértők és mindenekelőtt a betegek olyan új kerettel fognak rendelkezni, amely elősegíti a kielégítetlen egészségügyi szükségletek kezelését, megkönnyíti az innovatív gyógyszerekhez és egyes magas kockázatú orvostechnikai eszközökhöz való hozzáférést, miközben javítja az uniós egészségügyi ágazat versenyképességét. A betegek és a klinikusok is közvetlenül részt vesznek a közös munkában.

A tagállamok egyesíthetik egészségügyi technológiaértékelési erőforrásaikat és szakértelmüket. A közös klinikai értékelések magas színvonalú, időszerű tudományos jelentések lesznek, amelyeket a tagállamok nemzeti egészségügyi technológiaértékelési eljárásaik során kellően figyelembe fognak venni. Az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendelet ezért támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy bizonyítékokon alapuló és időszerűbb döntéseket hozzanak a betegek új gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való hozzáféréséről.

A gyógyszer- és orvostechnikaieszköz-ágazat fejlesztői egyértelműbbé és kiszámíthatóbbá teszik az egészségügyi technológiaértékelés klinikai bizonyítékaira vonatkozó követelményeket. A fejlesztők számára is előnyös lesz a hatékonyságnövekedés az egészségügyi technológiaértékelésre vonatkozó klinikai bizonyítékok benyújtásakor, mivel a közös klinikai értékelésekhez csak egyetlen uniós szintű benyújtási fájl áll majd rendelkezésre (a korábbiakhoz hasonlóan a különböző nemzeti egészségügyi technológiaértékelési rendszerekhez több párhuzamos benyújtás helyett).

Az egészségügyi technológiaértékelés mely részeire terjed ki az új rendelet?

A rendelet az egészségügyi technológiaértékelés klinikai szempontjaira összpontosít, azaz az új egészségügyi technológiák relatív klinikai hatékonyságára és relatív klinikai biztonságosságára a meglévő technológiákhoz képest. A rendelet értelmében az egészségügyi technológiaértékeléssel foglalkozó koordinációs csoport és annak nemzeti egészségügyi technológiaértékelési szervekből álló alcsoportjai közösen végzik az új gyógyszerek és egyes magas kockázatú orvostechnikai eszközök közös klinikai értékelését, kezdve az új rákgyógyszerekkel és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekkel (ATMP). Ezeket az értékeléseket a gyógyszer engedélyezését követő 30 napon belül el kell végezni, időt takarítva meg a betegek, az egészségügyi rendszerek és a fejlesztők számára. Jelenleg az egészségügyi technológiaértékelés különböző uniós országokban alkalmazott eltérő megközelítései miatt az egészségügyi technológiaértékelésre évekkel a gyógyszer engedélyezése után is sor kerülhet.

Az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendeletben foglaltak szerint ezek az egészségügyi technológiaértékeléssel foglalkozó szervek közös tudományos konzultációkat is folytathatnak annak érdekében, hogy tanácsot adjanak a technológiafejlesztőknek a megfelelő bizonyítékokat létrehozó klinikai vizsgálati tervekkel kapcsolatban. Ezen túlmenően a tagállamok együtt fognak működni a „horizontszkennelési” gyakorlatokon annak érdekében, hogy korai szakaszban azonosítsák az ígéretes egészségügyi technológiákat, és segítsék az egészségügyi rendszereket az azokra való felkészülésben. Az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendelet e kötelező hatályán túlmenően a tagállamok további önkéntes együttműködést is folytathatnak, például a gyógyszerektől és orvostechnikai eszközöktől eltérő egészségügyi technológiákkal vagy az egészségügyi technológiaértékelés gazdasági vonatkozásaival kapcsolatban.

Milyen termékekre terjednek ki a közös klinikai értékelések?

Az új szabályok szakaszos megközelítést vezetnek be a központosított forgalombahozatali engedélyért folyamodó valamennyi gyógyszer tekintetében.

Első lépésként január 12-től kezdődően az Európai Gyógyszerügynökség által validált, új rákgyógyszerre vagy fejlett terápiás gyógyszerkészítményre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelem közös klinikai értékelést indít az egészségügyi technológiaértékeléssel foglalkozó tagállami koordinációs csoport felügyelete alatt. 2026-tól a kiválasztott magas kockázatú orvostechnikai eszközöket is értékelni fogják. A szabályokat 2028 januárjában kiterjesztik a ritka betegségek gyógyszereire, és 2030-tól valamennyi új gyógyszerre kiterjednek.

Hogyan használják fel a tagállamok a közös klinikai értékelésről szóló jelentéseket?

A tagállamoknak a nemzeti egészségügyi technológiaértékelések elvégzésekor kellően figyelembe kell venniük a közös klinikai értékelésről szóló jelentést. Mellékelni fogják továbbá a közzétett közös klinikai értékelésről szóló jelentést az egészségügyi technológiaértékelésről szóló tagállami szintű jelentéshez. Emellett a közös klinikai értékelés tárgyát képező technológiára vonatkozó minden egyes nemzeti egészségügyi technológiaértékelés esetében a tagállamok tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a közös klinikai értékelést hogyan vették figyelembe a nemzeti folyamatban.

A tagállamok kiegészíthetik a közös klinikai értékelést további klinikai elemzésekkel, amelyekre a nemzeti egészségügyi technológiaértékelési folyamatuk során szükség lehet (pl. a nemzeti járványtanhoz vagy az adott nemzeti egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó elemzések). A tagállamok a közös klinikai értékelést nem klinikai elemzésekkel is kiegészíthetik (pl. a költségvetési hatásra vagy a költséghatékonyságra vonatkozóan). Továbbra is a tagállamok felelőssége, hogy következtetéseket vonjanak le az új egészségügyi technológiák egészségügyi rendszerükre gyakorolt általános értékéről, valamint az ármegállapítási és ártámogatási döntésekről.

Végezetül a tagállamok legkésőbb két évvel az egészségügyi technológiaértékelésről szóló új rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően jelentést tesznek a Bizottságnak a közös munka nemzeti egészségügyi technológiaértékelési eljárásaik során történő mérlegeléséről, beleértve azt is, hogy a közös klinikai értékelésről szóló jelentéseket hogyan vették figyelembe a nemzeti egészségügyi technológiaértékelések elvégzése során. A tagállamok beszámolnak továbbá a koordinációs csoport munkaterhéről, valamint arról, hogy figyelembe vették-e a kidolgozott módszertani iránymutatást.

Hogyan működik a gyakorlatban az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatos uniós együttműködés új kerete?

A rendelet létrehozta az egyes országok által kijelölt tagokból álló tagállami koordinációs csoportot. A koordinációs csoport felügyeli a nemzeti képviselők alcsoportjai által a konkrét munkatípusok (pl. közös klinikai értékelések, közös tudományos konzultációk vagy módszertani útmutató dokumentumok) tekintetében végzett közös technikai munkát.

2023-ban létrehozták az érdekelt felek hálózatát, hogy elősegítsék az érdekelt felek európai ernyőszervezetei és a koordinációs csoport közötti rendszeres párbeszédet.

A Bizottság az együttműködés titkárságaként szolgál, biztosítva az eljárások betartását, valamint a közös munka időben és átlátható módon történő elvégzését. A Bizottság biztonságos informatikai platformot hozott létre, amelyen keresztül az egészségügyi technológiák fejlesztői információkat nyújthatnak be, a tagállamok értékelői pedig elkészíthetik a közös klinikai értékelésről szóló jelentéseket és a közös tudományos konzultációs dokumentumokat. A Bizottság elősegíti az információcserét más érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel (pl. az Európai Gyógyszerügynökséggel).

Az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendelet 2022 januárjában lépett hatályba. Miért csak 2025. január 12-től alkalmazzák?

A hatálybalépés és az alkalmazás kezdete közötti hároméves időszak biztosította, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendelet szervezeti keretének (pl. a koordinációs csoport és alcsoportjai, az érdekelt felek hálózata) létrehozására, valamint a rendeletben előírt végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és módszertani útmutatók elfogadására. Időt adott a tagállamoknak arra is, hogy az egészségügyi technológiaértékelésre vonatkozó nemzeti jogszabályaikat és eljárásaikat szükség szerint hozzáigazítsák az egészségügyi technológiaértékelésről szóló új rendelethez, és az érdekelt szervezeteknek, különösen az egészségügyi technológiák fejlesztőinek volt idejük megismerkedni az új keret követelményeivel és megfelelni azoknak.”

Forrás:
Kérdések és válaszok az új egészségügyi technológiaértékelésről; Európai Bizottság; 2025. január 10.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre.
Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Digitális közigazgatás, digitális politika

AEDIH AgroMeteorológiai Hackathon: Meteorológiai adatok felhasználása a gazdálkodási döntéstámogatásban

„Az Agrár-EDIH (AEDIH) projekt egy mezőgazdasági fókuszú, a környezeti adatok jobb felhasználását támogató hackathon keretében igyekszik előmozdítani a meteorológiai adatok és az azok gyűjtésére, feldolgozására szolgáló digitális eljárások fejlesztését, a kisgazdaságok igényeinek is megfelelő alkalmazások kialakítását és szélesebb körű elterjedését.

Az AEDIH projekt minimum 2 fős csapatok, fiatal szakemberek, egyetemi hallgatók, középiskolai diákok, illetve professzionális fejlesztők, szolgáltató kis- és középvállalkozások jelentkezését várja a 2025 márciusában tartandó eseményére. A hackathon célja, hogy a csapatok a verseny 24 órája alatt olyan, a klímaváltozást érintő kihívásra választ adó működőképes informatikai/technológiai megoldási javaslatokat vagy akár prototípusokat készítsenek, melyeket a rendezvény végeztével zsűri előtt mutatnak be. A 24 órás munka során szakértők, mentorok segítik a csapatok munkáját.

Az esemény részletei:

Időpont: 2025. március 20-21. reggel 10h – másnap reggel 10h

Helyszín: Gödöllő, MATE B Kollégium Gorka és C-Hall terem

Kihívás:
Egyre nagyobb mértékben digitalizálódó világunkban az adatok kiemelt erőforrássá váltak. Különösen igaz ez a mezőgazdaságra, ahol az elmúlt években jelentősen megnőtt az adatokat előállító precíziós eszközök, érzékelők és szenzorok, illetve különböző felügyeleti megoldások száma. Egyre több adat áll tehát rendelkezésre, amelyekre azonban szükség is van, hiszen a kihívások, amelyekkel a gazdálkodók szembesülnek, szintén egyre nagyobbak: az energiahatékonyság iránti igény, illetve a klímaváltozás hatásai döntő befolyással bírnak a gazdálkodási gyakorlatokra.

Noha egyre több a nyílt adatforrás, valamint a (meteorológiai) adatok gyűjtésre használható szenzorok és egyéb technológiák ára is látványosan csökkent, mégsem nem mondható el, hogy ez a folyamat a gazdálkodók számára könnyen használható, olcsó és a saját gazdaságukra adaptálható megoldásokat jelentene. Az adatok gyűjtése, strukturált tárolása, feldolgozása, összekapcsolása és döntéshozatali felhasználása kiemelt fontosságú. A mezőgazdaságban elérhető digitális szolgáltatások előtt álló egyik legnagyobb kihívás ezen adatok felhasználhatóságának javítása a gazdaságok rugalmasságának, alkalmazkodóképességének és hatékonyságának növelése céljából.

Választható fő témakörök:

  1. A klímaváltozás fokozódásának hatását csökkentő gazdálkodói és szaktanácsadói módszerek támogatása digitális technológiával
  2. Klímaváltozásnak ellenállóbb, reagálóképesebb gazdálkodói és szaktanácsadói módszerek támogatása digitális technológiával
  3. Mindkettő

Lehetséges altémák:

  • Precíziós technológiák a regeneratív gazdálkodásban
  • Időjárási adatok felhasználása a gazdálkodói döntéstámogatásban
  • Növényvédelmi előrejelzés támogatása
  • Okos öntözési technológiák
  • Talaj karbon monitoring szenzorhálózat
  • Állatmonitorozása hatékonyabb takarmányhasznosításért
  • Blockchain, nyomonkövetés 

Értékelési szempontok:

  • Szaktanácsadói, szakértői és gazdálkodói felhasználói kör igényeinek figyelembevétele
  • Monitorozott időjárási paraméterek száma
  • Kiemelt paraméter használata (csapadék)
  • Döntéstámogatási funkció hatása a gazdálkodás optimalizálásában

Díjazás:

  • A sikeres, nyertes prototípusokat felvesszük az AEDIH szolgáltatásai közé és terjesztjük az ügyfeleink körében, illetve a nemzetközi tematikus EDIH eseményeken is.
  • Részvételi lehetőség egy, az AEDIH és a nyertes pályázó által közösen kiválasztott európai szakmai konferencián vagy kiállításon
  • Részvételi lehetőség az AEDIH képzéseken (AI, HPC, Blockchain, IoT témakörökben)
  • MATE babati lovardájában hétvégi programcsomag
  • Utalvány

Jelentkezés:

Az AEDIH honlapon megtalálható űrlapon keresztül lehetséges.

Jelentkezési határidő: 2025. március 14.

Az eseménnyel kapcsolatos további információért kattintson ide.”

Forrás:
AEDIH AgroMeteorológiai Hackathon: Meteorológiai adatok felhasználása a gazdálkodási döntéstámogatásban; Pók Zóra; Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara); 2025. január 9.

Ügyfélkapu+, DÁP, digitális átállás: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) követelései

„ A szakszervezet a digitális átállás szükségességét, jelentőségét elismeri.

Néhány nappal az Ügyfélkapu megszűnése előtt hozta meg határozatát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmánya az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás ügyében. A szakszervezet a digitális átállás szükségességét, jelentőségét elismeri. Követeléseit azért terjesztette elő, hogy az új rendszer a köznevelésben dolgozóknak igazságos, méltányos, megvalósítható legyen. A PDSZ hét pontban foglalta össze elvárásait.

1. Átmeneti időszak meghosszabbítása

A Dáptv. alkalmazása során az átmeneti időszak meghosszabbítása legalább 2028. január 1-jéig, hogy az érintetteknek elegendő idejük legyen az átállásra és az új rendszer megszokására, ill. legyen idő az új rendszer problémamentes bevezetésére. Legalább egy kétéves tesztidőszak előzze meg bármilyen rendszer bevezetését!

2. Az Ügyfélkapu+ elégséges megoldásként való elismerése

A köznevelésben dolgozók számára biztosított Ügyfélkapu+ használata megfelel a biztonságos kézbesítési szolgáltatás követelményeinek, amennyiben az elektronikus dokumentumok hitelesítése és kézbesítése a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörténik. Az Ügyfélkapu+ használata mellett tehát nincs szükség további, új tárhely vagy rendszer létrehozására, ezáltal a DÁP-ra sem.

3. Kiadmányozás és kézbesítés

A jogviszony létesítéséről, valamint minden esetben, amikor a köznevelésben dolgozó úgy dönt, a papíralapú dokumentumok kézbesítése, a záradékolt papíralapú kiadmány biztosítása kötelező legyen, ahogyan azt a Státusztv. 20. § (9) bekezdése is lehetővé teszi, különös tekintettel az idősebb vagy hátrányos helyzetű munkavállalókra.

4. Technológiai és jogi garanciák biztosítása

Adatbiztonsági felügyelet: az elektronikus kézbesítési rendszer működésének és biztonságának rendszeres ellenőrzése, beleértve az Ügyfélkapu+ szolgáltatást is. Jogorvoslati lehetőség: Világos és egyszerű jogorvoslati eljárás biztosítása az esetleges kézbesítési hibák vagy rendszerhibák esetére.

5. Oktatás és támogatás a digitális átálláshoz

Legyenek rövid, közérthető tájékoztatók, videók közzététele a kollégák számára az Ügyfélkapu + regisztrációjához és használatához! Szükséges a felhasználói támogatás: az Ügyfélkapu+ működésével kapcsolatos felhasználói támogatás kiterjesztése, beleértve egy 0-24 órás ügyfélszolgálat elérhetőségét.

6. Pénzügyi terhek csökkentése

A köznevelésben dolgozók számára a digitális ügyintézéshez kapcsolódó minden költséget (pl. internet-hozzáférés, eszközök beszerzése) állami forrásból fedezzenek, különös tekintettel az Ügyfélkapu+, vagy azok számára, akik azt választották, a DÁP működtetéséhez szükséges feltételek biztosítására.

7. Konzultáció és érdekegyetetés

A szakszervezetek, civilszervezetek és szakmai képviseletek folyamatos bevonása a digitális átállás tervezésébe, bevezetésébe és ellenőrzésébe.”

Forrás:
Digitális átállás: a PDSZ követelései; Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ); 2025. január 10.

Megváltozik a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (TEÁOR) – A KSH átállítja a főtevékenységkódot

„2025. január 1-jén az Európai Unióban hatályba lép a gazdasági tevékenységek európai osztályozásának új változata, a NACE Rev. 2.1, Magyarországon pedig az ennek megfelelő TEÁOR’25 (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere). A jelenleg használt osztályozás 2008-tól van érvényben, a váltást a gazdaság elsősorban technológiai hátterű fejlődése és szerkezetének változása indokolja. A TEÁOR’25 számos módosítást tartalmaz, több új kód jött létre, ugyanakkor fontos cél volt az osztályozás szerkezetének megőrzése, illetve a nemzetközi, világszintű gazdasági osztályozásokkal való konzisztencia megtartása is. A gazdasági szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal minden egyes szervezetnek beállítja az új TEÁOR szerinti főtevékenységkódot.

A TEÁOR (uniós terminológiában: NACE – Nomenclature Générale des Activités Economiques dans les Communautés Européennes/Statistical classification of economic activities in the European Community) a gazdasági szervezetek tevékenységeinek meghatározására, illetve osztályozására használt, uniós szinten harmonizált, kötelező nemzeti szabvány a hivatalos és egyéb adminisztratív adatgyűjtések, valamint a nemzeti és a nemzetközi statisztikák és elemzések alkalmazásában. A jelenleg használt TEÁOR’08 2008-as bevezetése óta rengeteget változott a világ, és ennek következtében a gazdaságban végzett tevékenységek is. Előtérbe került például a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés vagy az internetes keresőportállal kapcsolatos tevékenység, míg más tevékenység – mint például a videókazetta kölcsönzése – relevanciája csökkent. Annak érdekében, hogy a gazdasági jelenségek továbbra is pontosan jellemezhetők maradjanak, a TEÁOR-t is rendszeresen frissíteni kell egy uniós szintű, egységes folyamat részeként. A TEÁOR’25 a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának új, hazai kiadása, amely – összhangban az EU-tagállamok gyakorlatával – 2025. január 1-jén lép életbe, felváltva a TEÁOR’08-at. A gazdasági szervezeteknek a változás következményeként kötelezően megváltozik a tevékenységi kódjuk.

A gazdasági szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden egyes szervezetnek beállítja az új TEÁOR szerinti főtevékenységkódját. Az új főtevékenységkódokat a KSH átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) és a költségvetési szervek tekintetében a Magyar Államkincstárnak. 2025. január 31-től minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25 szerinti főtevékenységkódokat tartalmazza majd. A hatályos főtevékenységkódok a statisztikaiszámjel-lekérdezőn keresztül érhetők el. Amennyiben egy gazdasági szervezet nem fogadja el a részére megajánlott fő tevékenységet, akkor a NAV-nál illetékmentesen tudja kezdeményezni annak módosítását 2025. július 1-ig. A költségvetési szervek a Magyar Államkincstárnál tudnak módosítást kezdeményezni szintén 2025. július 1-jéig.

További információ:

TEÁOR’25 nómenklatúra

TEÁOR átállással kapcsolatos tudnivalók”

Forrás:
Jövőre megváltozik a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (TEÁOR) – A KSH átállítja a főtevékenységkódot, 2024.12.02.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. december 2.

Zárulnak a régi ügyfélkapuk, küzdenek az idősek, panaszkodnak a könyvelők

„Alig egy hét múlva, január 16-tól, megszűnik a digitális ügyintézéshez eddig használt állami Ügyfélkapu, helyét az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgár (DÁP) nevű telefonos applikáció veszi át. Az átállásért felelős Idomsoft Zrt. lapunk érdeklődésére közölte, hogy a Digitális Állampolgár alkalmazást több mint 1,2 millió alkalommal töltötték már le, az Ügyfélkapu+-ra pedig 1,9 millióan regisztráltak. Mivel eddig több mint 5 millióan használták az Ügyfélkaput a már regisztráltak száma arra enged következtetni: az eddigi ügyfelek közül legalább 2 millióan még nem léptek. (Ha sokan vannak olyanok, akik egyszerre használják az Ügyfélkapu+-t és a DÁP-ot, akkor még nagyobb az elmaradás.) Alighanem rengetegen hagyják az utolsó pillanatra a regisztrációt, de sokan lehetnek olyanok, akiknek túl bonyolult az átállás.

Kemény szavakkal bírálta Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke azt, hogy a kormányzat rohamléptekben vezeti ki az Ügyfélkapu megszokott formáját. Úgy fogalmazott: az állam informatikai bántalmazóvá vált. Ezzel arra utalt: a magányszemélyeknek nem kötelező a DÁP és az Ügyfélkapu+ használata, hiszen ők személyesen is intézhetik ügyeiket, de például a gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek körében megkerülhetetlen az elektronikus ügyintézés. Őket rákényszerítik az erőltetett átállására. Köztük pedig sokan vannak olyan idősek, akiknek nem olyan egyszerű a váltás.

– Becslésünk szerint szerint félmillióan vannak azok az egyéni vállalkozók, őstermelők, Bt. beltagok, akiknek átlagéletkora meghaladja a 60-70 évet. Ők azok, akiknek problémát okozhat az új rendszer használata. Szinte percenként cseng a telefon, mert az idősebbek nem tudják kihez fordulhatnak. – mondta Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke.

Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapító elnöke is arról számolt be, hogy tapasztaltaik szerint sok idősnek okoz gondot a regisztráció. Mint mondta, már az eddig használt, hagyományos, egyszerűbb Ügyfélkapu-belépés – tehát a felhasználónév és jelszó kombinációja – is bonyodalmakat okozott az idősebb generáció körében.

– Ha a sima Ügyfélkapus belépést még sikerült is megoldani, ehhez jött most egy plusz lépcső, amihez okostelefont kell használni. Az a tapasztalat, hogy az időseknek, különösen vidéken a digitális világ használata komoly gondokat okoz, arra számítunk, hogy ez az átállás nem fog flottul menni – mondta Juhász László.

Erre a problémára sokan számítottak, így többen, magánszemélyként vállalták, hogy segítséget nyújtanak azoknak, akik elakadnak a folyamat során. Így tett mások mellett Potocskáné Kőrösi Anita is, a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábbi elnökhelyettese. A politikus a Facebookon hirdette meg, hogy siófoki könyvelőirodájában január 15-ig munkatársával fogadják azokat, akiknek nehézséget jelent az Ügyfélkapu+. Az eddigi tapasztalatik szerint főként azok az idősek keresik fel őket, akik elsősorban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, vagyis az EESZT miatt használják az Ügyfélkaput.

Az, hogy sokaknak nehézséget okoz a regisztráció annyiban érthető: a számítógépet, okostelefont sokat használók számára nem ördöngösség, de a kevésbé rutinos felhasználóknak könnyen meggyűlhet a bajuk a regisztrációval. Mint arról már írtunk, az Ügyfélkapu+ regisztrációjához az okostelefonra telepíteni kell egy ingyenesen letölthető, úgynevezett hitelesítő (authenticator) alkalmazást. Amikor valaki be akar lépni, először meg kell adnia a felhasználó-nevét és jelszavát, erre megjelenik a képernyőn egy QR-kód. Ez be kell olvasni az okostelefon kamerájával a mobilon elindított hitelesítő (authenticator) alkalmazásba. Ha sikerrel járunk, akkor az alkalmazás kiad egy számsort, amit be kell írni az ügyfélkapuba. (Nehezebb a helyzet, ha valakinek nincs okostelefonja, csak asztali számítógépen használja az ügyfélkaput. A számítógépre is készült egy hitelesítő alkalmazás, de abból csak angol nyelvű verzió van, és használata bonyolultabb.) Az Ügyfélkapu+-ra a DÁP-programmal is lehet regisztrálni. A DÁP-hoz eSzemélyi igazolvány szükséges, vagy személyesen kell ellátogatni a kormányablakba. Ehhez személyi igazolványra, lakcímkártyára és arra a mobilra lesz szükség, amelyen a DÁP applikáció van. Itt viszont csupán az azonosítás és az első regisztráció történik meg. A végleges regisztráció ezután következik, amikor a DÁP-ban meg kell adni a kapcsolattartáshoz szükséges telefonszámot és e-mail címet. Ezekre rögvest érkezik egy hitelesítő kód, amelyet bepötyögve sikeressé válik a regisztráció.

– Az egyik leggyakoribb probléma, hogy elkezdik az Ügyfélkapu+ regisztrációt, megjelenik a monitoron a zöld pipa, tehát, hogy sikeres a regisztráció, viszont nem veszik észre, hogy lejjebb kell görgetni, és a felajánlott törlőkód lementése után a befejezés gombra kell kattintani. Utóbbi nélkül ugyanis mégsem érvényes a regisztráció. Ha ez nem történik meg, a következő belépésnél a rendszer nem engedi be őket. Ilyenkor nem értik a felhasználók, hogy mi történt, sokan új jelszót kérnek, ami végképp összezavarja őket. Ebben a témában csak ma négy telefont kaptunk – jelezte Potocskáné Kőrösi Anita, hogy sokszor milyen hibák jelentenek akadályt.

Mint mondta, a másik jelentős problémagóc az authenticator használata.

– Mi végigvisszük őket a folyamaton, de elviekben 30 másodperc alatt kell beírniuk a kapott kódot, ami rendkívül rövid idő. Két készülék, több applikáció között váltani nem mindenkinek könnyű – fogalmazott Potocskáné Kőrösi Anita, és azzal folytatta: – A kormánynak olyan tájékoztató videót kellett volna készítenie, ami tényleg konyhanyelven magyarázza el, hogy mit kell csinálni. Így viszont január 16-tól meg fogják rohamozni a kormányablakokat, mert a többségnek fogalma sem lesz mi történt, miért nem tudja megnézni a receptjeit, beutalóit, vagy ha tud is a változásról, nem tudja egyedül megoldani, használni.

Hitelesítő kód könnyített úton

A regisztráció bonyolultsága, az authenticator használatának nehézsége miatt felröppent a hír, hogy e-mailben is kérhető majd hitelesítő kód, de ez a funkció egyelőre nem elérhető. A fejlesztésért felelős Idomsoft Zrt. az erre vonatkozó hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést csak december 4-én írta ki. Csak azután, hogy elvégeztek egy felmérést a potenciális felhasználói körről. Lapunk megkérdezte az Idomsoftot, hogy az e-mailes kódkérés mikortól válik elérhetővé, válaszuk szerint január második felétől már lehetőség lesz rá. ”

Forrás:
„Az állam informatikai bántalmazóvá vált” – Zárulnak a régi ügyfélkapuk, a Digitális Állampolgár alkalmazást több mint 1,2 milliószor töltötték már le; Frank Zsófia; Népszava; 2024. január 10.

MÁV-csoport: új műsorhoz új honlap kell

„A szervezeti átalakulással párhuzamosan a közösségi oldalakon a jövőben egységesítve, MÁV-csoportként találhatók meg a vállalat tartalmai.

Az integrációval a csoport honlapja is frissül. A honlapon a Mávinform felülete már nemcsak a vasúti közlekedésre vonatkozó infókat tartalmazza, hanem a helyközi buszok, HÉV és helyi buszjáratok rendkívüli és tervezett változásait is. Ezáltal egyszerűbben elérhető az összes releváns közlekedési információ, a közlekedési módokra a keresést pedig szűrési lehetőségek segítik. Az új Szeszába, a MÁV Személyszállítási Zrt.-be társult volanbusz.hu és a mav-hev.hu oldalak még elérhetők maradnak egy ideig.

Az online jegyvásárlásért felelős jegy.mav.hu oldalon változatlanul lehet belföldi és nemzetközi vonatjegyeket, vármegye- és országbérleteket, valamint helyközi buszjegyeket is vásárolni.”

Forrás:
MÁV-csoport: új műsorhoz új honlap kell; MÁV / IHO; 2025. január 5.

2025-től már elektronikusan is érvényes a zöldkártya

„2025 január elsejétől az elektronikus formában kibocsátott zöldkártyát már nem kell kinyomtatnia a gépjármű üzembentartójának.

Erről döntött még 2024 nyarán a Nemzetközi Zöldkártya Rendszer központi szervezetének (COB) közgyűlése. Mostantól tehát az üzembentartó eldöntheti, hogy a zöldkártyát papíron vagy elektronikus PDF formátumban mutatja be a hatóságnak függetlenül attól, hogy az milyen szoftveren, hardveren vagy operációs rendszeren jelenik meg.

A szervezet döntésének értelmében 2025. január 1-től minden EU-tagállam hatóságainak el kell fogadniuk az adott országba látogató külföldi autósoktól a PDF formátumban, hordozható elektronikus eszközön (pl. okostelefon, tablet) megjelenített zöldkártyát. Ehhez a hatóságok részéről semmilyen külön technikai eszköz vagy alkalmazás (pl. QR-kód olvasó) használata nem szükséges. Az egyetlen gyakorlati változás, hogy a kinyomtatott zöldkártya helyett ugyanazt a dokumentumot, annak elektronikusan megjelenített képe alapján kell ellenőrizni. A hagyományos, papíron kibocsátott zöldkártyák használata változatlanul megmarad, azokat az eddig megszokott rend szerint kell bemutatni és ellenőrizni. Az elektronikus formában megküldött zöldkártyát – amennyiben az üzembentartó az elektronikus változatot nem tudja vagy nem akarja alkalmazni – minden esetben A/4-es formátumban, fehér papírra, fekete festékkel kell kinyomtatni. A kizárólag elektronikus tanúsítvány formájú zöldkártya technikai kivitelezése még várat magára, de az ezzel kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak.

A Magyar Biztosítók Szövetsége – mint Nemzeti Iroda – álláspontja szerint az új elektronikus zöldkártya bevezetéséhez nem kell módosítani a hatályos magyar jogszabályokat, a magyar hatóságok pedig nyilatkoztak arról, hogy az új gyakorlat alkalmazására 2025. január 1-től készen állnak.

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét arra, hogy a biztosító társaságok külön ügyféltájékoztatót küldenek a változásról minden kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkező gépjárművezetőnek.”

Forrás:
2025-től már elektronikusan is érvényes a zöldkártya; Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ); 2025. január 10.

Fenntartható fejlődés

A Klímapolitikai Intézet előrejelzése szerint bár a tavalyinál kissé visszafogottabb lesz a melegedés, de megint szélsőséges év vár ránk 2025-ben

„A tavalyinál kissé visszafogottabb melegedés, de megint szélsőséges év vár ránk 2025-ben. Ez a fő konklúziója a Klímapolitikai Intézet által közzétett elemzésnek. A részletekről Kovács Erik vezető kutatót kérdeztük.

A Klímapolitikai Intézet elemzésében szereplő vészjósló forgatókönyv az elmúlt évek klímastatisztikáin, valamint a szezonális rövid, közép és hosszú távú előrejelző modelleken alapul – magyarázta az InfoRádióban Kovács Erik. Több különböző – tengeri, krioszféra és bioszféra – szimulációt felhasználtak, amelyek összességéből már megbecsülhető, hogy milyen év vár ránk – tette hozzá a szakértő, megjegyezve: az egész évet nem, általában csak 8-9 hónapot lehet előre modellezni. „Az, hogy melyik nap milyen időjárás lesz, nem lehet megmondani, de azt, hogy a különböző évszakoknak milyen tendenciája várható, az előrejelző modellekkel most már egyre könnyebben meg lehet mondani, így ki lehetett számolni, hogy milyen év vár ránk” – fogalmazott a vezető kutató.

2025-ben a tavalyinál várhatóan kicsit visszafogottabb lesz a melegedés, az viszont biztos, hogy mind az iparosodás előtti szinthez képest, mind az 1991–2020 közötti klímaátlaghoz képest melegebb lesz. Ezzel 2025 a 13. egymást követő év lehet, amikor az iparosodás előtti szinthez viszonyítva a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1 Celsius-fokot, közelítve, de – a legtöbb szimuláció alapján – nem elérve az 1,5 fokot, amit 2024-ben mind globálisan, mind Európában, mind Magyarországon bőven átléptünk – ismertette Kovács Erik.

Mindez két dologgal magyarázható: a tavalyi erőteljes El Nino után – ami felfelé tolta a statisztikákat – 2025 első felében várhatóan egy rövid életű La Nina fázis lesz a meghatározó a Csendes-óceánon, míg az Indiai-óceáni dipólus (IOD) is semleges fázisban lesz. (Az IOD egyfajta tengeri áramlat, amelynek hatása a térség időjárására és klímájára is kihat.)

Mindazonáltal egyes régiókban, mint mondjuk Európa, a Közel-Kelet, Latin-Amerika, a 1,5 fokos melegedést várhatóan így is át fogjuk lépni; mivel Magyarország kiváltképp kitett a változó éghajlati körülményeknek, vagyis a felmelegedés a globálisnak közel kétszerese, ezért nálunk várhatóan a globálisnál nagyobb lesz majd a hőmérséklet-emelkedés mértéke – tette hozzá a szakértő.
Már úgyis mindegy?

Arra a kérdésre, hogy van-e értelme évenként vizsgálni a folyamatokat, amikor már megtanultuk, hogy rég túl vagyunk az átbillenési ponton, Kovács Erik azt válaszolta, hogy ez szükséges: ha ugyanis nem alkalmazkodunk, akkor mindenféleképpen vesztesként fogunk kijönni a változó klimatikus körülményekből. Ha viszont megfelelően adaptálódunk, sokkal kisebb veszteséggel fogjuk átvészelni majd a változó éghajlati körülményeket – emelte ki.

Ugyanis van két lehetőség: egyrészt a mitigáció (csillapítás), vagyis csökkentjük az üvegházhatású gázkibocsátást, ami a jelenkori éghajlatváltozást elsősorban okozza, másrészt az adaptálódás. Utóbbi mindig közép-, illetve rövid távra szól, előbbi pedig hosszú távra. „A kettőt kell egyensúlyba hozni és akkor megfelelően tudunk alkalmazkodni az élet minden területén; mi egyének is, a társadalom egésze és a gazdaság minden ágazata” – fogalmazott a kutató, jelezve: a Kárpát-medencében főként a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás van kitéve az éghajlatváltozásnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás nem pusztán a hőhullámokról szól, hanem sok egyéb szélsőséges jelenségről, amikhez mind-mind tudni kell alkalmazkodni.”

Forrás:
Vészjosló forgatókönyv arról, hogy milyen év vár ránk; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2025. január 12.
A beszélgetés hangfájlja (MP3)
Lásd még:
2025: A tavalyinál kissé visszafogottabb melegedés, de megint szélsőséges év vár ránk; Kovács Erik; Klímapolitikai Intézet; 2025. január 3.

Létrejött a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság

„A vízproblémák egyre jelentősebb részének kiváltó oka ma már kívül esik a hagyományos vízgazdálkodáson.

Tárcaközi bizottság segíti a vízgazdálkodási célok megvalósulását – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Mivel kiemelten fontos „természeti kincseink megőrzése és fenntartása, tavaink, folyóink vízminőségének és élővilágának a védelme”, az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményeire összehangolt, valamint ökológiai és gazdasági szempontból is fenntartható válaszokat szükséges adni, amelynek legfontosabb eleme a vizekkel való észszerű gazdálkodás erősítése és a vízvisszatartás lehető legnagyobb mértékű növelése.

Ennek megvalósítása érdekében jött létre a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság az Energiaügyi Minisztérium vezetésével.

A hidrológiai ciklus rendkívül gyorsuló változásai miatt az elmúlt másfél-két évtizedben minden évre jutott olyan rendkívüli, szélsőséges vízgazdálkodási, hidrológiai esemény, amely azonnali cselekvést tesz szükségessé. A vízproblémák egyre jelentősebb részének kiváltó oka ma már kívül esik a hagyományos vízgazdálkodáson, kezelésükhöz elengedhetetlen az ágazatközi együttműködés, hogy a vízpolitikai követelmények következetesen tükröződjenek. Az integrált vízgazdálkodás alapvető feltétele hazánkban a gazdaság hosszú távú növekedésének, a biztonságos élelmiszertermelésnek és a vidék fejlődésének – írták.

A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság keretet biztosít a tárcákon átívelő kérdések egyeztetésére, nyomon követésére és eredményeinek megjelenítésére.

A bizottság vízgazdálkodási, a fenntartható mezőgazdasági, a terület- és településfejlesztési, valamint a környezeti és tájvédelmi szempontok integrálásának elősegítése érdekében többek között összehangolja a vízgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú stratégiákat az egyéb ágazati célokkal a víz mint erőforrás fenntartható használata és megóvása érdekében; javaslatokat tesz jogszabályok, programok és intézkedések kidolgozására a vízhez való hozzáférés javítása érdekében, különösen a vízhiányos területeken; megvitatja az Országgyűlés és a kormány közötti egyeztetési eljárásban benyújtandó javaslatokat; véleményezi a több ágazatot érintő, vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokkal összefüggő kormány-előterjesztéseket és tájékoztató anyagokat; figyelemmel kíséri az európai uniós döntéshozatali eljárások során a vízgazdálkodást érintő magyar érdekek beazonosítását és javaslatot tesz azok hatékony képviseletére – ismertette közleményében a minisztérium.

A bizottság elnöke az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, állandó tagjai az agrárminiszter által delegált államtitkár, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter által delegált államtitkár, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az elnöke, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója – áll a közleményben.”

Forrás:
Létrejött a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság; ComputerTrends; 2025 január 2.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Napi alapon számolódó büntetés fenyegetésével érkezik DORA

„Január 17-től élesben kell alkalmazni a digitális operatív ellenálló-képességről szóló uniós direktívát, amely a pénzügyi szervezetek biztonságát hivatott javítani.

Két éve, 2023. január 16-án ütötték rá az uniós pecsétet az EU digitális operatív ellenálló-képességről szóló direktívájára, a DORA-ra (Digital Operational Resilience Act). A rendelet, melyet idén január 17-étől kell élesben alkalmazni, uniós szinten szabályozza a pénzügyi szervezetek információs és kommunikációs technológiai rendszereivel szemben támasztott biztonsági követelményeket. Egyaránt tartalmaz előírásokat az irányításra, a kockázatkezelésre, a digitális működési reziliencia tesztelésére, valamint a külső szolgáltatók kockázatainak kezelésére és az információmegosztásra vonatkozóan. A parlament tavaly áprilisban szavazta meg a magyar sajátosságokat is figyelembe vevő törvényt, amely a DORA végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza.

A DORA nemcsak az uniós pénzügyi szervezetekre (bankok, hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók, közösségi finanszírozási platformok stb.), hanem a nekik IKT szolgáltatásokat, termékeket kínáló kritikus harmadik felekre, például a szoftverforgalmazókra is vonatkozik. Mint a Sophos kiberbiztonsági cég lapunknak is megküldött összefoglaló anyagában felhívja a figyelmet, a rendelet lényegében azt a helyzetet igyekszik kezelni, hogy a pénzügyi szektornak egyre jelentősebb a függősége a digitális technológiáktól. Emiatt a működési ellenállás hiánya még akkor is veszélyezteti az egész pénzügyi rendszer szilárdságát, ha a hagyományos kockázatok kezeléséhez elegendő tőke áll rendelkezésre. A rendelet előírásait követve a pénzügyi szervezetek csökkenthetik a digitális fenyegetéseknek az üzletmenetük folytonosságára, a jogi felelősségükre, valamint a pénzügyi helyzetükre vagy a hírnévükre gyakorolt negatív hatásait, állítja a kiberbiztonsági cég.

A NIS2-vel együtt kell olvasni

Az előírások nem jelentenek drámai újításokat az érintettek számára, hiszen a tagállamok felügyeleti hatóságai eddig is megköveteltek bizonyos intézkedéseket a pénzügyi szervezetektől az üzleti folyamatait támogató hálózati és információs rendszerek biztonságával kapcsolatban. Korábban is szükség volt például IKT-kockázatkezelésre, ki kellett alakítani IKT-val kapcsolatos incidenskezelési folyamatokat, le kellett futtatni stresszteszteket, kezelni kellett az IKT-beszállítókkal járó kockázatokat stb. Az újdonság elsősorban abban áll, hogy az idén élesített NIS2-höz hasonlóan a korábbinál szélesebb kört érint – például a közösségi finanszírozási szolgáltatókra is vonatkozik –, és EU-s szinten egységesíti a követelményeket. Magyar sajátosság, hogy kivették a hatálya alól a Magyar Fejlesztési Bankot és az Eximbankot.

A NIS2 és a DORA célja egyaránt az EU kiberbiztonsági szintjének átfogó javítása, ennek megfelelően előírásaik között sok az átfedés (a NIS2-vel és hatásával ezekben a cikkekben foglalkoztunk). Utóbbi azonban ágazatspecifikus, azaz ún. lex specialis státuszú jogszabály (hivatalosan: jogi aktus). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elsőbbséget élvez a pénzügyi szektorban a NIS2-vel szemben.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szektor szereplőinek megszűnnének a NIS2-vel kapcsolatos kötelezettségeik. Erről a NIS2 és a DORA is rendelkezik. Utóbbi például előírja, hogy a jelentős IKT-vonatkozású incidenseket nemcsak a DORA szerinti illetékes hatóságnak – Magyarországon a Magyar Nemzeti Banknak – kell bejelenteni, hanem a NIS2 szerinti számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportnál (computer security incident response team – CSIRT) is, ami itthon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Központ.

Durva ösztönzők a megfelelésre

A DORA esetében – talán a szektor digitális kitettsége és érzékenysége miatt is – újragondolták az előírásoknak meg nem felelő szervezetek szankcionálását. A GDPR-tól és a NIS2-től eltérően napi alapú pénzbírsággal ösztönzik a cégeket a megfelelési követelmények gyors teljesítésére. A bírság maximális mértéke az érintett szervezet előző évi átlagos napi globális forgalmának 1 százaléka, ami az előírások teljesítéséig, legfeljebb hat hónapig ketyeghet.”

Forrás:
Durva, napi alapon számolódó büntetés fenyegetésével érkezik DORA; Bitport; 2025. január 3.

Szakirodalom

Átalakuló világrend – A történelem képlékeny pillanatai

„Az Átalakuló világrend című kötetet, amely a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg, december 11-én mutatták be az egyetemen. Beszámoló.

A rendezvény elején Tálas Péter, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézet egyetemi docense köszöntötte a vendégeket. – Jókor jön a könyv, átmeneti korszakban vagyunk, s ezt érezzük is – állapította meg. Olyan változásokat látunk, amelyek mind-mind erre utalnak. A 14 szerző e folyamatok leképeződéséről ír, arról, miképpen élik azt meg az egyes térségek szereplői. Tálas Péter némiképp hiányolta a világrend fogalmának meghatározását, saját definíciója szerint a világrend államok egy csoportja által létrehozott szabályrendszer, amelyet az országok jelentős részével sikerül is betartatni, s e világrend jellemzően a hagyományos hatalmi képességek – katonai, gazdasági erő, diplomácia stb. – függvénye. A könyv alapos, segít annak megértésében, hogyan kapcsolódnak jelenünk eseményei a világrend változásához. Emellett rendkívül olvasmányos is, jelezte a docens, külön méltatva az olvasószerkesztő, Csinta Áron munkáját. Érdekes lehet még az átmeneti, a változásokhoz vezető időszakok vizsgálata is, indítványozta a munka folytatását. Hozzátette: a kiszámíthatatlanság és a bizalmatlanság jellemzi e korszakokat, s ezek zavarják leginkább az embereket.

Világszintű helyezkedés

A kötetet három szakértő-szerző mutatta be kerekasztal-beszélgetés formájában, Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója moderálása mellett. Vörös Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Bölcsészettudományi Karának (BTK) Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok tanszékének docense mindenekelőtt a Ludovika Egyetemi Kiadónak mondott köszönetet, amely az eredetileg felkért, de időközben megszűnt kiadó után azonnal átvette a feladatot. Köszönte a rugalmasságot és a rendkívül jó minőségű munkát. A téma kapcsán elmondta: sok szereplő szeretné a korábbinál jobb pozícióban találni magát a most a világban zajló folyamatok nyomán, s vágyik arra, hogy nyertese legyen az átalakulásnak. Multipoláris rend kialakulását prognosztizálták szerzőtársaival a kötet készítésekor, ám így, a munka lezárultával már nem tűnik ez annyira biztosnak, ennélfogva „érdemes lenne még ezzel foglalkozni”.

Tarrósy István, a PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok tanszékének egyetemi tanára elmondta, hogy tíz éve már publikáltak a témában, kíváncsiak voltak arra, hogyan haladt azóta a folyamat.

Új vendégek a buliban

Nagyné Rózsa Erzsébet, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének egyetemi tanára a szektoriális multipolaritás fogalmát említette: katonai szempontból az USA a nagyhatalom, környezetvédelmi és gazdasági tekintetben azonban más országok is felzárkóznak, más pólusok is kirajzolódnak. Maghreb-országokban, Száhel-övezetben gondolkodunk, miközben e térségek változnak: előbbi államok politikai szempontból leválnak az arab világról, és mind inkább a Száhel régióval alkotnak egy biztonsági egységet a migráció és a terrorizmus kapcsán. Ezzel nem tart lépést a világ, tette hozzá Nagyné Rózsa Erzsébet. Szíria esetéről szólva arra mutatott rá, miképpen válnak nem-állami aktorok államiakká, hogyan lesz nem-állami fegyveres szereplőből hivatalos.

Háda Béla, az NKE EJKK John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa jelenünket a történelem képlékeny pillanatainak nevezte, amikor „sok mindent meg lehet csinálni, amit máskor nem”, ám az aktorok maguk sem tudják, mi valósítható meg és mi nem. Az ilyen időszakok sok új állam létrejöttével szoktak összekapcsolódni, ennek jelei most nem látszanak, ám „be kell venni a buliba olyanokat is, akiket korábban nem” – utalt Indiára, Kínára annak kapcsán, hogy a globális középosztály jelentős része hamarosan e két országból kerül majd ki, az ő értékrendjükre épül majd a globális cégek, kínálata, marketingüzenetei.

Alkuképesség

Vörös Zoltán Kína kapcsán elmondta: a gazdasági elsőbbséget már régen elvették tőlük, katonai szempontból is két–három évtizedbe telhet, amíg érdemben fel tudja venni az ázsiai ország a versenyt az amerikai haderővel. Kína számára a multilaterális megoldások kényszerként jelennek meg – az ázsiai ország nem jelent pólust, inkább afféle félpólus.

Háda Béla Indiáról szólva elmondta: ott a multipoláris világot tekintik normálisnak, és hisznek abban, hogy országuknak pólus szerepe van. Mindenkivel alkuképesek, aki nemzeti fejlődésüket garantálja. Iránnal, Oroszországgal különleges kapcsolatuk van. Katonailag látványos az előrelépés, de a kínaitól elmarad. Trump győzelmének örülnek, mert korábban Pakisztánt biztonsági problémának nevezte, valamint Indiát az Indiai-óceán egyik vezető hatalmaként jelölte meg. Az országban jelenleg egy hindu nacionalista koalíció kormányoz; az alkotmányos demokrácia értékeinek képviselete hiányos, ám ezt az új amerikai elnök nem fogja szóvá tenni.

Nem kell választani

Nagyné Rózsa Erzsébet arra hívta fel a figyelmet Afrika kapcsán, hogy ott a területi állam fogalma nem változott. A Maghreb-országok nem csak Európával, de a Szahara révén az „igazi” Afrikával is összeköttetésben állnak. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a térség jellegzetessége, hogy nem kell választania a két ország támogatása között. A Közel-Keleten bárki felhívhatja Kínát, Oroszországot vagy az USA-t, s ez Izraelre és Szaúd-Arábiára egyaránt igaz. Ez egyfajta zsarolási potenciált is jelent.

Tarrósy István a szubszaharai térség kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy arrafelé erősödik az afrikai öntudat, identitás, újra akarja pozícionálni magát e régió. Hisznek abban, hogy felnőhet egy afrikai, döntésképes aktor, aki ajánlatok között választ, s aki szert tesz üzletelési képességre. Kínához képest ott mindenki le van maradva, de vannak érdeklődők. Az afrikai kapacitások erősödhetnek, jobban bekötve a régiót a nemzetközi folyamatokba.”

Forrás:
A történelem képlékeny pillanatai; Kovács Lilla; Ludovika.hu; 2024. december 12.
—

„Globalizált, bizonytalanná váló világunkban az egypólusú világrendtől történő elmozdulás számos kihívást tartogat. A 2020-as évekre még világosabbá vált a globális világrend átalakulása és annak a struktúrának a megváltozása, amelyet az Amerikai Egyesült Államok hegemóniája határozott meg. Ezt az időszakot – napjaink történéseit – a megváltozó dinamikák és a régiónként, térségenként eltérő mértékben megjelenő bizonytalanság jellemzi, amelyek következménye és tünete például az orosz–ukrán háború, a venezuelai, kiújuló határviták, de idesorolhatjuk a hosszú ideje a szemünk előtt zajló eseményeket is, mint például a kínai katonai kiadások növekedését, az indiai haditengerészeti fejlesztést, vagy a török külpolitikai manőverezést.
A jelenleg tapasztalható folyamatok során az Egyesült Államok mellett megnő a feltörekvő gazdaságok, regionális államok szerepe, miközben a kétpólusú világrend emlékei és hatásai is tetten érhetők a jelenlegi dinamikákban – nyitva hagyva a kaput a multi- és a bipolaritás előtt is.
A hazai geopolitika kiemelkedő kutatóinak legfrissebb, országokra és régiókra fókuszáló elemzéseinek segítségével megérthetjük, milyen következményekkel jár az átalakuló világrend a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó főbb állami szereplők számára Pekingtől Washingtonig, Eurázsiától Latin-Amerikáig, a Csendes-óceánon át az Északi-sarkvidékig.
A kötetet egyetemi hallgatóknak és a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődőknek ajánljuk.”

Forrás:
Átalakuló világrend. Az unipoláris pillanat vége?; Tarrósy István, Vörös Zoltán (szerk.); Ludovika könyvek; ISBN: 9789636530860; 2024

A költségvetés tervezése Szingapúrban 2025-ben

„Szingapúr a gazdasági növekedés ütemének változásaihoz, a lakosság kiadási igényeinek növekedéséhez, a globális egészségügyi világjárványhoz, valamint az éghajlati fellépéstől a nemzetbiztonságig terjedő politikai kezdeményezésekhez igazította költségvetési keretét. A tanulmány a szingapúri költségvetési keretet, annak alkalmazását és a kormánynak a költségvetés átláthatóságának megerősítésére tett lépéseit vizsgálja.”

Forrás:
Budgeting in Singapore in 2025; OECD Papers on Budgeting, OECD; DOI: 10.1787/79ec8b00-en; No. 2025/01; 2025. január 13.

Digitális nyilvános infrastruktúra digitális kormányzatok számára

„A tanulmány a digitális nyilvános infrastruktúrát (DNYI) (digital public infrastructure, DPI) vizsgálja, amelyet olyan megosztott digitális rendszerekként határoznak meg, amelyek biztonságosak és interoperabilisak, és képes támogatni a köz- és magánszolgáltatások inkluzív nyújtását és az azokhoz való hozzáférést a társadalom egészében. A kormányok kulcsszerepet játszanak a digitális nyilvános infrastruktúrák tervezésében, fejlesztésében és kezelésében, valamint ezeknek a rendszereknek a kihasználásában a digitális kormányzati politikák végrehajtása hatékonyságának és koherenciájának növelése érdekében. A digitális nyilvános infrastruktúra kulcsfontosságú összetevői közé tartoznak a digitális személyazonosság, a fizetések, az adatmegosztás, a digitális postai szolgáltatások és az alapvető kormányzati adatnyilvántartások. A megbízható digitális nyilvános infrastruktúra kiépítéséhez olyan irányítási kihívásokra kell megoldást találni, mint a finanszírozás, a köz- és magánszféra együttműködése, valamint a magánélet védelmét és biztonságát is magában foglaló szilárd biztosítékok. Mivel a digitális nyilvános infrastruktúra globális prioritássá válik, a megerősített határokon átnyúló együttműködés is létfontosságú az olyan kérdések megoldásához, mint az ellenálló képesség és a hatékony digitális nyilvános infrastruktúra biztosítása a különböző gazdasági környezetekben.”

Forrás:
Digital public infrastructure for digital governments; OECD Public Governance Policy Papers, OECD; no. 68; DOI: 10.1787/ff525dc8-en; 2024. december 18.

Észtország vállalati szintű termelési hálózata : Tanulságok az iparpolitika számára

„A politikai döntéshozók egyre inkább figyelembe veszik a hálózati hatásokat az iparpolitikák kialakításakor, de az adatok elérhetősége miatt a bizonyítékok korlátozottak. Az észt hozzáadottértékadó-adatokkal összevetett adminisztratív nyilvántartások egyedülálló kombinációjának köszönhetően, amelyek az ország vevő-eladó tranzakcióinak kvázi-univerzumát írják le, ez a tanulmány az észt vállalati szintű termelési hálózat szerkezetét vizsgálja. Az iparpolitika tervezése szempontjából három kulcsfontosságú felismerésre jutottak a szerzők.
Először is, néhány „szupersztár” cég nagyon központi helyet foglal el, ugyanakkor ezek nagyobb, régebbiek, termelékenyebbek, nagyobb valószínűséggel exportálnak és importálnak, mint a többi cég, ami megalapozza a hálózatnak az összesített termelékenység magyarázatában játszott kritikus szerepét.
Másodszor, a cégek központisága az életkorukkal együtt nő, még akkor is, ha a méretet kontrolláljuk, ami arra utal, hogy az iparpolitika a hálózati dimenziót célozhatja a cégek növekedésének támogatása érdekében.
Harmadszor, ez a tanulmány újszerű, adatvezérelt megközelítést javasol az iparpolitika számára, ahol az ágazatok helyett az egymással kereskedő cégek közösségei jelentenék a beavatkozás releváns egységét.”

Forrás:
Estonia’s firm-level production network : Lessons for industrial policy ; Chiara Criscuolo és munkatársai; OECD Science, Technology and Industry Working Papers, OECD; No. 2024/13; DOI: 10.1787/e0f18b9c-en; 2024. december 20.

Innovációs közbeszerzés a közszféra innovációjáért : Az innovátorok innovációs közbeszerzéshez való hozzáférésének megkönnyítése

„A tanulmány azt vizsgálja, hogyan lehet a közbeszerzésen keresztül előmozdítani a közszféra innovációját. A dokumentum áttekintést nyújt az innovációs közbeszerzés különböző megközelítéseiről, és kiemeli azokat a kihívásokat, amelyekkel a közszféra vezetői szembesülnek, amikor a közbeszerzést az innovatív megközelítések, megoldások és folyamatok beszervezésére használják.A jelentés a Horizont Európa kutatási program keretében készült a közszféra innovációjáról, és úgy készült, hogy a közszféra innovátorainak nézőpontját tükrözze. A jelentés az ő igényeiket és elvárásaikat helyezi a középpontba.”

Forrás:
Public procurement for public sector innovation : Facilitating innovators’ access to innovation procurement; Bruno Monteiro, Andras Hlacs, Paulina Boéchat; OECD Working Papers on Public Governance, OECD; DOI: 10.1787/9aad76b7-en; 2024. december 23.