Skip to main content

46. szám, 2025. november 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás nemrég ünnepelhette az első születésnapját

„A Digitális Állampolgár már az első évében bebizonyította, hogy a magyarok készek átlépni a papíralapú ügyintézés korszakán – mondta a Világgazdaságnak Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója. Az alkalmazást már csaknem 2,5 millióan töltötték le, a felhasználók pedig több mint 28 millió belépést indítottak rajta keresztül az állami rendszerekbe. A digitális aláírás is látványosan terjed: 1,2 millió dokumentum készült így egy év alatt, miközben a tárhelyes üzenetek olvasása már 800 ezer alkalomnál jár. A DÁP funkciói mára közel duplájára bővültek, és a piaci szereplők bekapcsolódásával egyre inkább teljes digitális ökoszisztémává alakul a rendszer.

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás nemrég ünnepelhette az első születésnapját: a 2024 szeptemberében történt élesítés óta már csaknem 2,5 millióan töltötték le – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) Zrt. vezérigazgatója, aki a november 17–19-i Future IT-n további részleteket ismertet a Magyarország előtt álló digitális átalakulásról.

Lapunknak kifejtette: az alkalmazás indulásakor elérhető funkciók az elmúlt egy év alatt majdnem megduplázódtak, és továbbra is folyamatosan bővülnek, mára pedig a Digitális Állampolgár weboldal is elérhető – a két felület egymást kiegészítve segíti a tájékozódást és az ügyintézést. Ezzel, valamint a piaci csatlakozók megérkezésével és a DÁP design system ajánlásai mentén megújult szolgáltatásokkal a Digitális Állampolgárság Program egyértelműen elindult az ökoszisztémává válás felé.

Egy év alatt huszonnyolcmillió belépés

A DMÜ vezetője úgy látja, a számok alapján a felhasználók is rájöttek, mennyivel kényelmesebb felhasználónevek és jelszavak megjegyzése helyett az alkalmazás segítségével belépni a webes ügyintézési felületekre, ezt a funkciót kimagaslóan sokan használják: már közel 28 milliószor léptek be a felhasználók az állami felületekre a DÁP-pal. Ráadásul nyár óta ezt már nemcsak állami szervezeteknél, hanem egyre több piaci cégnél is megtehetik, ez alatt a rövid idő alatt is több mint 600 ezerszer használták ezt a funkciót a felhasználók. Both András tájékoztatása szerint nagyon sokan várták azt is, hogy a tárhelyre érkezett üzeneteiket az alkalmazásban is olvashassák: eddig több mint 800 ezer tárhelyes üzenetet töltöttek le.

De érthető módon a digitális aláírást és a hiteles adattovábbítást is szeretik a felhasználók, már több mint 1,2 millió aláírt dokumentumot generáltak. „A következő időszakban a legfontosabb mérföldkő az lesz, hogy a gépjármű-adásvétel életesemény teljes folyamatát el lehet majd intézni az alkalmazásban, de az offline funkciók bevezetését és az adattárca funkcióinak bővítését is említhetném – például az életkorral vagy élethelyzettel járó jogosultságok és kedvezmények igazolására is használható lesz a DÁP” – jelezte a vezérigazgató.

Európa élvonala a digitalizációs cél

„A hosszú távú víziónk az, hogy Európa élvonalába emeljük Magyarország digitalizációját – ennek a víziónak a Digitális Állampolgárság Program a keretrendszere, a Digitális Magyarország Ügynökségnek és leányvállalatainak pedig az a feladatuk, hogy a Digitális Állampolgárság Programot megvalósítsák. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a DÁP nemcsak egy mobilalkalmazás vagy weboldal, hanem egy teljesen új államigazgatási működésmód, és egy olyan jövőkép, amelyben az állam magától értetődően, egyszerűen és emberien működik” – hangsúlyozta lapunknak Both András.

Hozzátette: a DMÜ azért jött létre, hogy a DÁP szellemiségét átadja az államigazgatásnak, azaz kultúrát és szemléletet formál, nem csak informatikai fejlesztéseket irányít. A DÁP szemlélete nem áll meg a képernyőnél, hanem érvényes az ügyfélszolgálatokra, a backoffice-folyamatokra, a kommunikációra és a személyes interakciókra is. A DMÜ hívja össze az államigazgatás szereplőit állampolgároktól vállalkozásokig, a DMÜ hangolja össze a célokat.

Arra a kérdésre, hogy a magánszemélyek vagy a vállalkozások szintjén van több tennivaló, Both András úgy reagált, hogy „minden fronton van teendőnk”. Ahogy fogalmazott, fontos is, hogy ne csak a „látványos” fejlesztésekben gondolkodjunk, hanem fordítsunk erőforrásokat az olyan, lassabban megtérülő feladatokra, mint az állampolgárok képzésének támogatása és az ezekhez szükséges digitális infrastruktúra fejlesztése – ezekre számos hazai állami fejlesztési program épül.

De Magyarország hálózati infrastruktúrája nemzetközi összevetésben is erős, lefedettségben EU-átlag felett vagyunk minden kategóriában, a kimaradt területek felzárkóztatására pedig épp folyamatban van a Gigabit Magyarország Program pályázata – magyarázta Both András. Ennek az átfogó munkának a részeként valósulnak meg a Digitális Megújulás Operatív Program új kezdeményezései is, ezek között vannak az állampolgárok életét megkönnyítő, és a vállalkozások, egyéb gazdasági szereplők digitalizációját elősegítők projektek egyaránt.

Az igazolványok, plasztikkártyák kora lejárt a Digitális Állampolgárral

A DMÜ vezérigazgatója rávilágított: azt már több helyen egyértelművé tették, a DÁP célja, hogy a legfontosabb, legtöbb embert érintő ügyek már 2026-ra mobilról is elintézhetők legyenek, valamint hogy EU-s szinten se kelljen már plasztikkártyákat és egyéb igazolványokat fizikai formában magunknál hordani – az uniós célokkal összhangban.

„Azért is teszünk sokat a nemzetközi kapcsolataink fejlesztéséért, hogy a digitalizációban élen járó országok tapasztalatait is felhasználjuk. De hosszú távon a DÁP-pal ennél is tovább megyünk az egyszerűsítésben, a cél, hogy eljussunk az egygombos ügyintézéshez, amelyben a felhasználó csak kiválasztja egy felületen, hogy babaváró kölcsönt igényel, és más dolga nincsen. Nem kell tucatnyi papírt kitölteni, letölteni, feltölteni, hanem a rendszer a háttérben összegyűjt minden ehhez szükséges adatot és dokumentumot, lefuttatja a jogosultságok ellenőrzését, az alapján elbírálja az igényt, és folyósít is. A munkánk egyúttal arról is szól, hogy időben felkészüljünk a jövő technológiájának műszaki, szabályozási kihívásaira” – tette hozzá Both András.”

Forrás:
Berobbant a Digitális Állampolgár: milliók intéznek mindent egy gombnyomással; Világgazdaság; 2025. november 16.

Közigazgatás, politika, jog

Több lépcsőben változtat a kormány a közbeszerzési szabályokon

„A terv jelenleg társadalmi egyeztetés fázisban van, az illetékes a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.

Jelentősen változnak a közbeszerzési szabályok. A kormány tervei szerint, mint a Portfolio összefoglalójában szerepel, a referenciaigazolások részletesebbé válhatnak, a részteljesítés és a vitamentes szerződésszegés igazolása is elfogadható lenne, szigorodna az építőipari kivitelezők névjegyzéki követelménye, egyszerűsödnének a tervpályázati dokumentációk formai előírásai, és egyértelműsödne az elektronikus benyújtás határideje.

A tervet a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium viszi, jelenleg társadalmi egyeztetés fázisában van.

Ami a részleteket illeti:

  • referenciaigazolások: a jövőben elfogadható lenne olyan igazolás is, amely részteljesítésre vonatkozik, illetve olyan esetre, amikor ugyan szerződésszegés történt, de az érintett vállalkozó felelőssége nem állapítható meg. Ez a gyakorlatban több lehetőséget adhatna a cégeknek, hogy bizonyítsák szakmai tapasztalatukat, még problémásabb teljesítések esetén is
  • szigorodna az építőipari kivitelezési munkákban részt vevő cégekre vonatkozó előírás: az ajánlattevő kivitelezőnek, illetve minden megjelölt alvállalkozójának a szerződéskötésig szerepelnie kellene az építőipari kivitelezők nyilvántartásában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy azok a vállalkozók, akik nem rendelkeznek ilyen bejegyzéssel, nem kaphatnának megbízást közbeszerzéses építési beruházásban. (Külföldi cégek esetén elegendő lehetne a saját országuk megfelelő nyilvántartásában szerepelni.)
  • a tervpályázatok lebonyolításánál egyszerűsödne a dokumentumokra vonatkozó formai követelmények megfogalmazása: a korábbi, kötelező minták helyett elegendő lenne azok tartalmát követni. (Ez könnyítést jelenthet a pályázatot kiíró szervezeteknek.)
  • elektronikus közbeszerzési rendszer: a jövőben az ajánlatok és részvételi jelentkezések csak a határidő lejártáig nyújthatók be, utólag erre nem lenne mód
  • koncessziós építési beruházások: nem kell alkalmazni az értékbecslés vagy az ellenérték-kifizetés részletszabályait. (Autópálya-építéseknél jelent segítséget például.)

A hatályba lépés több lépcsőben történne, az első még most, novemberben, egyes részek januártól, mások 2026 szeptemberétől hatnának. Az átmeneti időszak célja, hogy az ajánlatkérők és a piaci szereplők felkészülhessenek az új követelményekre.

Ami pedig a befagyasztott uniós forrásokat illeti, ha a Európai Bizottság azt látja, hogy az eljárások nem felelnek meg az átláthatóság, a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség elveinek, akkor a meglévők mellé további fenntartásokat fogalmazhat meg a források kifizetésével kapcsolatban. A most társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletmódosítás számos ponton ígéretet tesz arra, hogy a 2014/24/EU direktíva és más uniós elvárások szerinti szabályoknak megfeleljen, a lényeg azonban a valós végrehajtás lesz.”

Forrás:
Több lépcsőben változtat a kormány a közbeszerzési szabályokon; Infostart; 2025. november 12.

A magyar cégek kétharmada az innovációt áldozza fel a költségcsökkentés oltárán

„Rekordrészvételt hozott a Modern Gyárak Éjszakája: 128 gyár, üzem nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Szabados Richárd államtitkár arról beszélt, hogy a vállalkozásoknak 2800 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érhető el, ám fontos annak jó felhasználása is: e tekintetben nem túl jó üzenet, hogy a cégek kétharmada nem költ K+F-re, pedig a jövő versenyképessége ezen múlik.

Összesen 2 800 milliárd forintnyi hazai és uniós fejlesztési forrás áll a hazai vállalkozások rendelkezésre fejlesztéseik megvalósítására különböző konstrukciókban. Ezeken belül éves szinten mintegy 550 milliárd forint az a támogatás jellegű vagy vállalkozói terheket közvetlenül csökkentő elem, amely valódi könnyítést ad a cégeknek – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára Szolnokon a Béres Gyógyszergyárban a Modern Gyárak Éjszakája programsorozat megnyitóján.

Komolyabban kell támaszkodni a külső finanszírozásra

Szabados Richárd arra is figyelmeztetett, hogy a magyar kkv-k külső finanszírozási aránya továbbra is alacsony: mindössze 12 százalék, miközben az EU-átlag 30 százalék, globálisan pedig a cégek 40 százaléka vesz igénybe külső finanszírozást fejlesztéseinek megvalósítására. Ezért a kormány célja a forráshoz jutás további egyszerűsítése.

Ami technológiai fejlesztéseket illeti, az államtitkár emlékeztetett: infrastruktúrában Magyarország kifejezetten jól áll. A hálózati lefedettség, az adatátviteli kapacitások, az adattárház-fejlesztések, valamint a mobilfrekvenciák terén az ország európai összevetésben is erős pozícióban van.

A hazai vállalatok megfelelő számban alkalmaznak IT-szakembereket, de – tette Szabados Richárd – a cégek nem csatornázzák vissza a megszerzett tudást a szervezeti működésbe. Gyakori jelenség, hogy egy-egy projektre felvesznek szakembereket, de a projekt lezárultával a tudás „kiesik a rendszerből”.

Az innovációt áldozzuk fel a költségcsökkentés oltárán

A legnagyobb gondot azonban a vállalati K+F-beruházások hiánya jelenti. Szabados szerint a cégek kétharmada az elmúlt két évben egyáltalán nem fektetett be kutatás-fejlesztésbe, mert annak megtérülése távolabbi, miközben rövid távon költségként jelenik meg. „Ha csökken a bevétel, mindenki a költséget fogja meg. Csakhogy a K+F a jövő” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint ha ma nem történik beruházás az innovációba, annak árát a következő évek növekedésének elmaradásával fizetjük meg.

A hosszú távú versenyképesség így szerinte a technológiai fejlesztésen, a kutatás-fejlesztésen és a szakmai tudás átadásán múlik – ebben pedig a Modern Gyárak Éjszakája kiemelt szerepet játszik. Az idén rekordrészvétellel, 128 gyár és üzem virtuális vagy fizikai megnyitásával zajlott pénteken az immár 9. alkalommal megrendezett programsorozat. A cél változatlan: testközelbe hozni a hazai innovációt, a gyártási folyamatokat és azokat a tudásbázisokat, amelyek a magyar gazdaság versenyképességének alapjai.

Szabados Richárd szerint a gyárak megnyitása egyszerre szakmai és versenyképességi üzenet, hiszen a magyar vállalkozásoknak most „gyakorlati, kézzel fogható bizonyítékot” kell mutatniuk arra, hogy haladnak a technológiai fejlődéssel.

A fejlesztési források mellett a tudásba való beruházás a kulcs

Kovács-Toperczer Kata, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője arról beszélt, hogy a rendezvény „emblematikus példája” annak, hogyan válik az uniós támogatás kézzelfoghatóvá a magyar vállalkozások fejlődésében. Kiemelte, hogy az EU a versenyképesség erősítését tekinti az egyik legfontosabb feladatnak, és ennek megfelelően támogatja a digitális, technológiai és energetikai modernizációt, valamint a vállalati innovációt.

Szalay Ferenc, Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos történelmi perspektívába helyezte a rendezvényt. Felidézte, hogy a rendszerváltás után a város ipara gyakorlatilag összeomlott, közel 10 ezer munkahely tűnt el, a munkanélküliség pedig 20% körül alakult. Mára a város gazdasága stabil: a munkanélküliség 4%, a város bevétele pedig közel 1 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt. Szalay szerint a jövő kihívása a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek teremtése és a városból elszármazott, képzett fiatalok visszacsábítása. Ehhez a gyártóipar és a K+F-fejlesztések erősítése nélkülözhetetlen.

Generációkon átívelő magyar sikertörténet

A házigazda Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke arra emlékeztetett, hogy a vállalat egyetlen termékkel, a Béres Cseppel indult, amelyet a ’70-es években még a családi otthonban készítettek. A szolnoki gyár 1996-os megépítése óta viszont folyamatos a fejlődés: 25 milliárd forintot meghaladó beruházással, fejlesztőlaborral, korszerű raktárkapacitással és modern gyártástechnológiával bővült a vállalat.

A Béres ma 150 különböző készítményt gyárt, és Magyarország egyik legismertebb egészségmegőrző márkája. Béres Marcell hangsúlyozta: a cég filozófiája változatlan – csak olyan terméket adnak ki a kezükből, amit saját családtagjaiknak is ajánlanának.

A Modern Gyárak Éjszakája idei programjához olyan közönségkedvenc vállalatok csatlakoztak, mint a Coca-Cola HBC, a Suzuki, a Caola vagy a Márka. Idén először nyitotta meg kapuit a Béres, a Michelin nyíregyházi gyára, a Soproni Sörgyár és a Magyar Vagon Vasút Zrt. is.

A gyárlátogatások személyesen, online és videós formában is elérhetők, így bárki bepillanthat az ország legmodernebb üzemeinek működésébe – a robotizált gyártósoroktól a logisztikai rendszereken át a minőségbiztosítási folyamatokig.”

Forrás:
Valami készül az iparban: nagyon izgalmas korszakba léphetnek a magyar vállalatok; Nagy László Nándor; Economx; 2025. november 15.

Európai Unió

Bóka János: Magyarország számára nincs elveszett uniós forrás

„Nincs olyan uniós forrás, amit elvesztett Magyarország, csak olyan, amit még nem sikerült visszaszerezni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Hangsúlyozta: a magyar emberek azokhoz a pénzekhez, ami megilleti őket, hozzá fognak jutni, ám ez egy hosszú folyamat.

A magyar kormány pozíciója az, hogy ezeket az uniós forrásokat politikai megfontolások alapján visszatartják, vagy ilyen megfontolások alapján igyekeznek elvonni – jelentette ki az InfoRádióban Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Elmondása szerint a magyar célkitűzés az, hogy mindazokhoz az uniós forrásokhoz hozzájussunk, amelyek megilletnek minket.

„Ez egy hosszú, és sok esetben politikailag terhes folyamat, ami szerintem a következő hétéves költségvetési keretterv elfogadása környékén fog kulminálni, tehát körülbelül 2-3 éves folyamatról beszélünk. De az uniós forrásokat nem kell kiváltani, az uniós forrásokat nem kell helyettesíteni, mert azokat el fogjuk hozni.

Az amerikaiakkal kötött megállapodások az elkövetkező időszak politikai turbulenciáival szemben nyújtanak védőpajzsot” – fejtette ki.

Jelenleg bizonyos kohéziós, regionális fejlesztési forrásokat blokkol az Európai Bizottság, ami az uniós fejlesztési forrásoknak nagyságrendileg a fele. Mint Bóka János felidézte, először az uniós forrásokhoz egyáltalán nem fértünk hozzá, most pedig már nagyságrendileg a felénél tartunk, Ebben a folyamatban vár elmozdulásokat az elkövetkező hónapokban is, így azt lehet mondani, hogy ütemezetten, jól haladunk, és a futó projektek finanszírozásához szükséges pénzekhez Magyarország hozzáfér, ezek megérkeznek.

Mint mondta, az úgynevezett RRF források tekintetében az előlegfizetésen kívül még nem kapott Magyarország uniós forrásokat, de ezek a tárgyalások is zajlanak.

„Úgy látom, hogy a pohár félig tele van, de nem azért, mert a felét kiöntöttük, hanem azért, mert ez a pohár üres volt, és már sikerült félig megtölteni, és azon dolgozunk, hogy a másik fele is meglegyen” – hangsúlyozta Bóka János.

Szerinte az a megfogalmazás, hogy uniós források elúsztak, vagy az, hogy Magyarország elveszített uniós forrásokat, nem megfelelően írja le a helyzetet.

„Itt arról van szó, hogy politikai megfontolásokból bizonyos forrásokat el akarnak tőlünk venni. És ez a politikai küzdelem zajlik, mi ezeknek a forrásoknak az elvételét vagy megakadályozzuk, vagy az elvett uniós forrásokat vissza fogjuk szerezni. Innentől kezdve politikailag az én olvasatomban nincs olyan, hogy elveszített uniós forrás, vagy olyan uniós forrás, ami már elúszott, olyan uniós forrás van, amit még nem sikerült visszaszereznünk, de ahogy politikai megfontolások alapján ezt elvették, úgy politikai megfontolások alapján ezt vissza is lehet szerezni” – tette egyértelművé.

Az uniós források visszatartása mögötti politikai indokok kapcsán Bóka János elmondta: vannak olyan jogállamisági eljárások, amelyeknek nincs közvetlen kihatása az uniós forrásokra. Ilyen például a 7-es cikkely szerinti eljárás, ami 2018 óta zajlik, különböző intenzitással, és a miniszter szerint ez belátható ideig folytatódni is fog.

„Ezt az Európai Parlament kezdeményezte, kizárólag politikai megfontolásból, és ez egy nyíltan és direkten politikai eljárás. Mindaddig, amíg az Európai Parlament és a magyar kormány között alapvető konfliktus áll fenn például háború és béke kérdésében, a migráció kérdésében, vagy a gyermekvédelmi törvény vonatkozásában, ez a hetes cikkes eljárás folytatódni is fog. De én ennek különösebb politikai jelentőséget nem tulajdonítok” – értékelt.

Vannak még a kohéziós forrásokhoz kapcsolódó, úgynevezett feljogosító feltételek teljesítéséből adódó forrásbefagyasztások, és van az úgynevezett kondicionalitási eljárás, ami elvileg az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében gyakorlatilag szintén politikai megfontolásokból tart vissza forrásokat, és például zár ki egyes magyar felsőoktatási intézményeket az Erasmus és a Horizont programból, aminek pedig az Európai Unió pénzügyi érdekei védelméhez megint csekély köze van – mondta Bóka János az Arénában.”

Forrás:
Bóka János: Magyarország számára nincs elveszett uniós forrás; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2025. november 14.

Az Európai Bíróság ítélete szerint uniós jogot sért a magyar kormány egyik rendelkezése

„Az Európai Unió Bíróság azt állapította meg, hogy sérti az uniós jogot a Magyarország által bevezetett olyan eljárás, amely bejelentési kötelezettséghez kötötte az építőipari nyersanyagok és építőanyagok kivitelét, és az állam számára elővásárlási, illetve vételi jogot biztosított.

A luxembourgi székhelyű testület sajtóközleményében felidézte: a magyar szabályozást 2021-ben a koronavírus-járvány és a globális nyersanyaghiány nyomán vezették be. Az Európai Bizottság 2023-ban kötelezettségszegési eljárást indított, arra hivatkozva, hogy az intézkedés mennyiségi korlátozással azonos hatású, nem igazolt exportkorlátozásnak minősül, és sérti az áruk szabad mozgásának elvét. A bizottság szerint a harmadik országokba irányuló kivitel korlátozásával Magyarország a közös kereskedelempolitika uniós kizárólagos hatáskörét is figyelmen kívül hagyta.

Magyarország azzal érvelt, hogy az intézkedések hatása túl közvetett, ezért nem minősülnek mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek. Álláspontja szerint a szabályozás a kritikus infrastruktúrák védelmét és az építőanyag-ellátás biztonságát szolgálta. A bíróság azonban teljes egészében helyt adott a bizottság keresetének, és határozatában megállapította: a vitatott intézkedések további adminisztratív terhet keletkeztetnek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére bírságot helyeznek kilátásba, a szállítási határidő meghosszabbodását vonják maguk után, a magyar állam számára fenntartott elővásárlási és vételi jog gyakorlása esetén pedig véglegesen megakadályozzák az exportügyletet. Ezért a szabályozás az exportkorlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősül, amelyet az uniós jog főszabály szerint tilt.

A bírói testület elutasította továbbá a magyar fél érveit is, kimondva: Magyarország nem bizonyította, hogy az érintett nyersanyagok hiánya valós és kellően komoly veszélyt jelentene valamely alapvető társadalmi érdek szempontjából. A harmadik országokba irányuló kivitel korlátozását a tagállam nem támaszthatta alá közbiztonsági érvekkel sem, így ebből következően megsértette az EU kizárólagos hatáskörét a közös kereskedelempolitikában.

A bíróság végül azt is megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a három hónapos felfüggesztési időszak lejárta előtt fogadta el az intézkedéseket, és a módosított szabályozási tervezetet nem jelentette be Brüsszelnek, nem tartotta tiszteletben a műszaki szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárást.”

Forrás:
Uniós jogot sért a magyar kormány egyik rendelkezése; Infostart / MTI; 2025. november 13.
Lásd még:
Áruk szabad mozgása: a Magyarország által az építőipari nyersanyagok és építőanyagok kivitelére bevezetett eljárás sérti az uniós jogot; Európai Unió Bírósága; 138/25. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY; 2025. november 13. (PDF)

Az Európai Unió 2026-os költségvetése: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodásra jutott

„A Tanács és az Európai Parlament megállapodott az EU 2026-os éves költségvetéséről. A jövő évi költségvetés az uniós prioritások megvalósítására és a folyamatos kihívások kezelésére fog összpontosítani. Fellendíti a versenyképességet, megerősíti Európa védelmi felkészültségét és felkészültségét, támogatást nyújt a humanitárius segítségnyújtáshoz, és kezeli a migrációs nyomást.

Ugyanakkor a költségvetés biztosítja a rugalmasságot, hogy gyorsan és hatékonyan lehessen reagálni az előre nem látható szükségletekre és válságokra.

A 2026-os költségvetés teljes kötelezettségvállalási előirányzata 192,8 milliárd euró, a teljes kifizetési előirányzat pedig 190,1 milliárd euró. A jelenlegi, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kiadási felső határain belül idén 715,7 millió euró állt rendelkezésre, lehetővé téve az EU számára, hogy reagáljon az előre nem látható szükségletekre.

„A mai megállapodás azt mutatja, hogy Európa még a nehéz időkben is képes eredményeket felmutatni. A 2026-os uniós költségvetés lehetővé teszi számunkra, hogy megvalósítsuk közös prioritásainkat – a biztonságot, a versenyképességet és a határellenőrzést –, miközben biztosítja, hogy az EU gyorsan és hatékonyan reagálhasson a váratlan szükségletekre és válságokra.” – Nicolai Wammen, Dánia pénzügyminisztere és a 2026-os uniós költségvetés főtárgyalója a Tanácsban

2026-os uniós költségvetés (millió euróban)

Költségvetési tételek | Kötelezettségvállalások | Kifizetések
1. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság | 22 163,0 | 23 336,6
2. Kohézió, ellenálló képesség és értékek | 71 649,8 | 73 166,7
3. Természeti erőforrások és környezet | 56 529,4 | 52 577,3
4. Migráció és határigazgatás | 5 018,9 | 3 887,9
5. Biztonság és védelem | 2 813,5 | 2 253,3
6. Szomszédságpolitika és a világ | 15 600,0 | 16 569,7
7. Európai közigazgatás | 13 277,5 | 13 277,5
Különleges eszközök | 5 715,9 | 5 022,5
Összesen | 192 768,1 | 190 091,6
Költségvetési előirányzatok a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) %-ában | 1,00% | 0,99%

A kötelezettségvállalások jogi ígéretek olyan tevékenységekre, amelyek végrehajtása több pénzügyi évre terjed ki. A kifizetések az uniós költségvetésre vonatkozóan a jelenlegi és az azt megelőző pénzügyi években tett kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

Ez a hatodik éves költségvetés az EU hosszú távú költségvetése, a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) keretében. A 2026-os költségvetést a COVID-19 világjárvány utáni helyreállítást támogató intézkedések egészítik ki a NextGenerationEU, az EU COVID-19 világjárvány utáni helyreállítási tervének keretében.

Következő lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak most 14 napja van arra, hogy hivatalosan jóváhagyja az elért megállapodást. A Tanács várhatóan november 24-én hagyja jóvá azt. A költségvetés elfogadásához minősített többség szükséges a Tanácson belül.

”

Forrás:
EU budget for 2026: Council and Parliament reach agreement; Európai Unió Tanácsa; 2025. november 15.

Ursula von der Leyen szerint a jelenlegi helyzet nem tartható – plenáris vita az Európai Parlamentben az új uniós költségvetésről

„Olyan uniós költségvetést akarunk, amely biztosítja Európa cselekvőképességét egy gyorsan változó világban, továbbá gyorsabb és ambiciózusabb, egyszerűbb és rugalmasabb, illetve elég erős, hogy megalapozza Európa függetlenségét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Az Európai Parlament új uniós költségvetésről szóló plenáris vitája keretében von der Leyen hangsúlyozta: az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy „a rögtönző jelenlegi helyzet nem tartható fenn”. Mint mondta, a javasolt, közel 2000 milliárd eurós keret a valaha benyújtott legnagyobb uniós költségvetési javaslat, amely a helyreállítási alapokhoz kapcsolódó közös hitelfelvétel visszafizetését is megkezdi, miközben új saját forrásokat vezet be. Von der Leyen kiemelte, hogy Európának nemcsak többet, hanem jobban is kell befektetnie.

Az Európai Bizottság ezért a költségvetés első pilléreként nemzeti és regionális partnerségi terveket javasol, amelyek „egytelen koherens tervbe” egyesítik a kohéziós, mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati, szociális és migrációs forrásokat. A tervezet legalább 218 milliárd eurót biztosítana a kevésbé fejlett régióknak, 294 milliárd eurót a gazdák jövedelemtámogatására, valamint 2 milliárd eurót a „halászoknak és a halásznőknek”.

A bizottság elnöke megerősítette, hogy a közös agrárpolitika (KAP) továbbra is „szilárd alapokon áll”, és központi eleme marad az uniós költségvetésnek. Mint mondta, nemcsak a gazdák jövedelemtámogatása marad garantált, hanem a tagállamoknak és a régióknak a vidéki területeket is támogatniuk kell. „Egy új vidéki célkitűzés biztosítja a finanszírozást ezeken a területeken” – tette hozzá. Az új KAP-rendszerben a gazdák jövedelme az inflációhoz igazodik majd.

Von der Leyen az új költségvetés második pilléreként a versenyképességi alapot nevezte meg, amely a jövő gazdaságát meghatározó stratégiai technológiákba fektetne, és szorosan kapcsolódna a Horizont Európa kutatási programhoz. A harmadik pillér, a Globális Európa, 75 százalékos forrásnövelést kapna, hogy támogassa az energiaellátás biztonságát, a nyersanyag-ellátást, a humanitárius segítségnyújtást és az EU bővítési partnereit, köztük Ukrajnát, Moldovát és a Nyugat-Balkánt.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy milliárdok maradjanak felhasználatlanul” – figyelmeztetett von der Leyen, hozzátéve, hogy a bizottság előrejelzései szerint a jelenlegi költségvetés 340 milliárd eurónyi forrása nem jut el a kedvezményezettekhez 2027 végéig.

Von der Leyen szerint meg kell újítani az uniós források felhasználásának módját, és ez az új javaslat legfőbb célja. Hangsúlyozta, hogy a többéves pénzügyi keret tárgyalásai hosszú és nehéz folyamatot jelentenek majd, amelyben az Európai Bizottság és az uniós parlament szoros együttműködésére, valamint minden tagállam aktív részvételére lesz szükség…”

Forrás:
Vita Brüsszelben: von der Leyen szerint a jelenlegi helyzet nem tartható fenn; Infostart; 2025. november 12.

Tájékoztatás a következő uniós költségvetési ciklus (2028 és 2034) fő irányairól

„Új szakaszba jutott az unió következő költségvetésének előkészítése, tudta meg az InfoRádió tudósítója Brüsszelben a büdzséről szóló jelentéstevői tájékoztatóján szerda délelőtt. A magyar ügyről is szó esett.

A következő uniós költségvetési ciklus fő irányairól tájékoztatta az újságírókat Brüsszelben az unió román társ-jelentéstevője, Siegfried Muresan.

A 2028 és 2034 közötti, 2000 milliárd eurós költségvetési ciklus fő prioritásai:
* a biztonság és védelem – repterek légterének védelme, kibertámadások elhárítása és megelőzése, a migráció eszközként való felhasználásának megakadályozása
* a versenyképesség – fontos, hogy a magánszektornak is szükséges a beruházásokhoz a biztonság
* az agrárpolitika – ez Budapest és Párizs számára kiemelten fontos
* a kohéziós politika.

Az Európai Bizottság a nyáron nyújtotta be a saját költségvetését, amelyben a korábbinál több, 15 milliárd euró jutna védelemre, de az agrár- és a kohéziós források egységes alapba kerültek volna. Az Európai Parlament álláspontja szerint ez nem előnyös, mert nem kiszámítható: az EP álláspontja szerint nem jó egy olyan konstrukció, amelyben az önkormányzatok és a gazdák ugyanazért a pénzért szállnának versenybe, mert ez kiszámíthatatlanságot és rossz versenyhelyzetet teremt. Mint érveltek, a kormányok jönnek-mennek, mások a prioritások, „tologatják a pénzeket”. Elhangzott az is, hogy például ha a magyar és a francia agrárlobbi hatására ezek az országok az agráriumhoz túl sok pénzt rendelnének, akkor a szektor tisztességtelen előnyhöz juthatna a településekkel szemben.

Ezért az EP tárgyalást kezdeményezett az EB-vel, amelynek a mostani, új javaslata a parlamenti jelentéstevők szerint már közelebb áll az álláspontjukhoz.

Az InfoRádió tudósítója kiemelte: fontos különbség volt, hogy a bizottsági szándék szerint csak a legfejletlenebb régió kaptak volna pénzt, míg az EP szerint minden régiót támogatni kell, hogy ne válhasson a forrás politikai eszközzé a kormányok kezében.

Most elindulhatnak a tárgyalások az uniós parlament és a bizottság között.
* A jelentés decemberre jöhet létre, utána a szakbizottságok elé kerül.
* Az EP a költségvetési javaslatot tavasszal fogadhatja el,
* ezután lehet megtárgyalni az Európai Tanáccsal.
* A folyamat 2026 végére zárulhat le.
* 2027-ben felkészülhetnek a tagállamok a források felhasználására,
* 2028-ban elkezdődhessenek a kifizetések.

Szóba kerültek még a tájékoztatón a „magyar viszonyok”. Az EP társ-jelentéstevője szerint a jogállamisági szabályok „objektív mércék szerint működnek”, és az unió azt szeretné, ha a pénzek eljutnának oda, ahová valók, ha pedig Magyarország pereskedni akar, „magával kell, hogy pereskedjen”.”

Forrás:
Brüsszel, 2028-2034: nem pályázhatnak ugyanarra a pénzre a települések, a gazdák és a vállalkozók; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2025. november 12.

Az Európai Bizottság üdvözli megállapodást a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítéséről

„Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között tegnap létrejött politikai megállapodást a KAP egyszerűsítési csomagjáról, amelynek célja az adminisztratív terhek csökkentése, a kifizetési rendszerek egyszerűsítése és a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozása.

A társjogalkotók ideiglenesen megállapodtak a kulcsfontosságú elvekről, többek között arról, hogy az elfogadott módosításcsomag egyszerűsíti a gazdaságokra vonatkozó követelményeket, jobban elismeri a különböző gazdálkodási gyakorlatokat, például az ökológiai gazdálkodást, észszerűsíti a kis- és közepes méretű gazdaságok támogatását, intézkedéseket hoz a versenyképesség fokozására, beleértve a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférést, és növeli a tagállamok rugalmasságát KAP stratégiai terveik irányítása terén.

Az ideiglenes megállapodás megtartja a Bizottság által májusban előterjesztett javaslat lényegét. Csökkenteni fogják a mezőgazdasági termelők és a közigazgatási szervek adminisztratív terheit, valamint a helyszíni ellenőrzéseket. Megerősítik a mezőgazdasági kistermelőknek a kifizetések révén nyújtott támogatást. A biogazdaságok számára előnyösek lesznek az egyszerűsített szabályok. A megállapodás emellett válságkifizetéseket irányoz elő a természeti és éghajlati katasztrófák által érintett aktív mezőgazdasági termelők számára. A társjogalkotók között kompromisszumok merültek fel a zöldítési struktúrával, a legkülső régiók támogatásával és az adatok interoperabilitásával kapcsolatban.

Ezek az intézkedések valódi előnyökkel járnak majd a mezőgazdasági termelők és a tagállamok számára. Megkönnyítik a papírmunkát, növelik a rugalmasságot, és segítenek a kisebb és közepes méretű gazdaságoknak abban, hogy jobban kihasználják a KAP-támogatást. A reformok évente több mint 1,6 milliárd eurót takaríthatnak meg a mezőgazdasági termelők számára, és több mint 210 millió eurót a nemzeti közigazgatások számára, miközben egyszerűbbé és rugalmasabbá teszik a kifizetéseket, a követelményeket és a válságkezelési eszközöket, hangsúlyozva, hogy az egyszerűsítési csomag a KAP kulcsfontosságú eredménye.

Következő lépések

Amennyiben a társjogalkotók megerősítik a politikai megállapodást, amelyet az év vége előtt hivatalos hatálybalépés követ, ez a ma elfogadott javaslat 2026-tól már konkrét, célzott egyszerűsítéseket és megtakarításokat fog kínálni.

A Bizottság további egyszerűsítési intézkedéseket is javasol, többek között a mezőgazdaságon kívüli területeken, amelyek célja a jelentéstételi és ellenőrzési terhek csökkentése, valamint a KAP egyszerűsítésére vonatkozó salátarendelet által kínált új rugalmassági mechanizmusok igénybevételének megkönnyítése.

Háttér

A jelenlegi megbízatása alatt a Bizottság határozott lépéseket tett a terhek csökkentése és az EU versenyképességének fokozása érdekében. Ez jelentős egyszerűsítési intézkedéseket és jogszabályokat eredményez, amelyek előmozdítják a versenyképességet és a növekedést. Ez a csomag a harmadik a Bizottság által kevesebb mint egy év alatt előterjesztett hat egyszerűsítési salátarendelet közül, amelyek több mint 8,6 milliárd euróval csökkentik az éves adminisztratív költségeket, és az első, amely megállapodásra jutott.

A mezőgazdasági termelőkre Unió-szerte adminisztratív kötelezettségek vonatkoznak, amelyek időigényesek, és költségeket rónak a mezőgazdasági termelőkre és a nemzeti közigazgatásokra. A Bizottság által 2025 májusában előterjesztett egyszerűsítési javaslat módosítja a KAP stratégiai tervet és a horizontális rendeleteket.

A mezőgazdasági és élelmiszerügyi jövőkép bejelentette a jelenlegi mezőgazdasági jogszabályi keret (2023–2027) átfogó egyszerűsítési csomagját, amelynek célja, hogy eredményeket érjen el a következő területeken: i. a mezőgazdasági üzemen belüli egyszerűsítés és a követelmények észszerűsítése a különböző helyzetekhez és a különböző gazdálkodási gyakorlatokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében; ii. a kisebb és közepes méretű gazdaságok támogatásának egyszerűsítése; iii. olyan intézkedések biztosítása, amelyek hozzájárulhatnak a versenyképesség fokozásához; valamint iv. a tagállamok rugalmasságának növelése a KAP-stratégiai tervek (KAP-tervek) kezelése terén.

Bővebb információért

A közös agrárpolitika egyszerűsítéséről szóló csomag

Uniós intézkedések a mezőgazdasági termelők aggályainak kezelésére – Európai Bizottság

A Bizottság előterjeszti a virágzó uniós mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazatra vonatkozó ütemtervét – Európai Bizottság

Idézet(ek)

„Mezőgazdaságért és élelmiszerért felelős biztosként egyik fő prioritásom szakpolitikánk egyszerűsítése. A gazdálkodók túl sok időt töltenek a papírmunkával, ami értékes időbe és pénzbe kerül nekik. Ideje volt csökkenteni a bürokráciát, és hagyni, hogy arra összpontosítsanak, amihez a legjobban értenek: Ételeink előállítása. Szeretnék köszönetet mondani az Európai Parlamentnek és a Tanács elnökségének a Bizottság által májusban előterjesztett egyszerűsítési csomaggal kapcsolatos munkájukért. A jövő évtől az uniós mezőgazdasági termelők valódi változásokat fognak tapasztalni: évente csak egy helyszíni ellenőrzés, egyszerűbb szabályok az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokra vonatkozóan, kevesebb ellenőrzés bizonyos gyakorlatokra vonatkozóan a 30 hektárnál kisebb gazdaságok esetében, valamint magasabb átalánykifizetések a mezőgazdasági kistermelők számára – mindezt környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljaink tiszteletben tartása mellett. Ez a megállapodás közvetlenül választ ad azokra az egyszerűsítésre irányuló felhívásokra, amelyeket az EU-ban tett látogatásaim során hallottam a mezőgazdasági termelőktől.” – Christophe Hansen, a mezőgazdaságért és az élelmiszerügyért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság üdvözli a KAP egyszerűsítési csomagjával kapcsolatos politikai megállapodást; Európai Bizottság; 2025. november 11.

Technika, tudomány, MI

Az Apply AI stratégia támogatása: MI induló vállalkozások és befektetési tevékenységek 10 kulcsfontosságú ipari ágazatban

„Egy új jelentés a 2025 októberében bejelentett „Alkalmazzon mesterséges intelligenciát” stratégia 10 ipari ágazatába irányuló beruházásokat és induló tevékenységeket vizsgálja.

Európa kiáll a mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális verseny mellett, és ennek az átalakulásnak az élvonalában az induló vállalkozások állnak. Az uniós finanszírozású Innovation Radar Bridge projekt második adatvezérelt jelentése 10 ipari ágazatot elemez, hogy feltárja, hol virágzik az európai mesterségesintelligencia-innováció, hol áramlanak a leggyorsabban a beruházások, és mely ágazatok maradnak alulfinanszírozottak.

A jelentés hátterében a mesterségesintelligenciára vonatkozó stratégia alkalmazása áll, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia elterjedését Európa stratégiai ágazataiban és a közszférában. A stratégia elismeri, hogy támogatni kell a kkv-kat, elő kell mozdítani az innovációt és csökkenteni kell a külföldi technológiáktól való függést.

Amint azt ez az új jelentés is jelzi, Európa jelenleg a globális mesterségesintelligencia-számítási kapacitás mintegy 5%-át teszi ki, ami jelentős beruházásokat ösztönöz az EU mesterségesintelligencia-gyáraiban, és az Európai Bizottság 20 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalást tesz a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárakban. Ennek eredményeként az EU globális vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia mint közjószág biztosításában.

Ugyanakkor Európának hiteles lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be a nyílt forráskódú MI-megoldások és az ágazatspecifikus MI-alkalmazások terén. Ez differenciált utat kínál az amerikai zárt modellekhez képest. Ebben az összefüggésben a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégia kiemelt intézkedéseket vázol fel a mesterséges intelligencia 10 ipari ágazatban és a közszférában történő alkalmazásának előmozdítására (lásd a mesterséges intelligencia közszféra általi használatáról szóló külön uniós jelentést).

A jelentés főbb következtetései

A jelentés jelentős betekintést nyújt e 10 ipari ágazat jelenlegi állapotába.

  • 4 100+ mesterséges intelligenciával foglalkozó induló vállalkozások alkalmazása az EU-ban (a Venute Capital (VC) által támogatott összes induló vállalkozás mintegy 6%-a)
  • Kombinált vállalati érték (EV): 161 milliárd euró 2025-ben, ami tíz év alatt 16-szoros növekedést jelent
  • 2020 óta beszedett kockázatitőke-összeg: 20 milliárd EUR (az összes uniós virtuális fizetőeszköz 17%-a, az uniós mesterségesintelligencia-alapú virtuális fizetőeszköz közel fele)
  • 250+ új Apply AI startupok emelik az első VC fordulójukat minden évben

Virágzó ipari ágazatok

  • A vállalati érték (EV) és a kockázati tőke (VC) finanszírozásában a Health & Pharma (43 milliárd EUR EV, 2020 óta 4,7 milliárd EUR VC) és a Defence, Security & Space (38 milliárd EUR EV, 4,6 milliárd EUR VC) vezető szerepet tölt be. Ők is 18 egyszarvúak és Thoroughbreds.
  • Ezt követi a Cultural &amp, a Creative Industries (29 milliárd euró EV) és a Robotics (2,4 milliárd euró VC).
  • Környezetvédelem és környezetvédelem; Éghajlat (6 milliárd euró EV, 0,7 milliárd euró VC), Energia (7 milliárd euró EV, 1,6 milliárd euró VC) és Agrár-élelmiszeripar (5 milliárd euró EV, 1,1 milliárd euró VC) viszonylag kisebb. Mindazonáltal globálisan kiemelkednek olyan területekként, ahol Európa nagyobb arányban részesedik a globális mesterségesintelligencia-kockázatból.
  • 2015 óta a következő ágazatokban volt a leggyorsabb az elektromos járművek növekedése: Környezet & Éghajlat (1,725%-os növekedés), Mobilitás, Közlekedés & Gépjárműipar (64%-os növekedés) és Biztonság & Védelem (62%-os növekedés)

Ez a jelentés kulcsfontosságú betekintést nyújt abba, hogy Európa hogyan viszonyul a mesterséges intelligenciához, amelyet felelősségteljes szabályozás, a mesterséges intelligencia „közjóként” történő számítása, a nyílt forráskód alkalmazása és globális ipari vezető szerepének kiaknázása jellemez.

Emellett létfontosságú adatvezérelt intelligenciát biztosít az induló innovatív vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók számára arról, hogy hol virágzik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció Európában, hol vannak még hiányosságok, és hogyan erősítheti az EU a mesterségesintelligencia-ökoszisztémája versenyképességét.

Töltse le a teljes jelentést, hogy megismerje az európai mesterséges intelligencia jövőjét alakító, adatvezérelt betekintést.

Letöltések

Startups driving Europe’s AI transformation (pdf)”

Forrás:
Az „Alkalmazzon mesterséges intelligenciát” stratégia támogatása: MI induló és beruházási tevékenység 10 kulcsfontosságú ipari ágazatban; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. november 12. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt)

Betegadatok a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen

„Az egészségügyi ellátás során keletkezett betegadatok és képi dokumentumok tárolásának és feldolgozásának optimalizálásával egy hazai viszonylatban egyedülálló, modellértékű adattárházat alakítottak ki a Debreceni Egyetemen, a hét éve indított BigData projekt eredményeként. Az adatbázis nagymértékben segíti az intézményben folytatott mesterséges intelligencia alapú klinikai kutatásokat.

A Debreceni Egyetem adatvagyonának jelentős részét teszik ki a Klinikai Központban folyó betegellátás során keletkezett medikai és képi adatok. A BigData tématerület keretében 2018 óta folytatott K+F tevékenység egyik legfontosabb eredménye az, hogy ezt az adatvagyont megfelelő adattranszformációs eljárások kidolgozásával a kutatók számára elérhetővé tették. A Microsoft Azure környezetben kialakított UDBD Health adattárház és a hozzá kapcsolt skálázható számítógéprendszer biztosítja a pszeudo-anonim adatok folyamatos gyűjtését, valamint a kutatók számára az adattudomány korszerű elemző módszereinek használatát.

– Az egészségügyi adatok nemzeti vagyonelemet képeznek, olyan értéket, amellyel felelősen és tudatosan kell gazdálkodnunk. Ez stratégiai jelentőségű feladat is: gondoskodnunk kell arról, hogy az adatok rendszerezett, átlátható és tudományos célokra is felhasználható formában álljanak rendelkezésre. Különösen üdvözlendőnek tartom mindazon törekvéseket, amelyek – mint például a Debreceni Egyetem kezdeményezése – az egészségügyi szektort és az orvosképzést közelebb viszik ahhoz, hogy az adatvagyon valódi tudásforrássá váljon. Bízom benne, hogy a jövőben sikerül olyan módszertani és szervezeti irányokat kijelölni, amelyek biztosítják, hogy ezek az adatok rendezett, előre tervezett struktúrában szolgálják a tudományos kutatást, a gyógyítást és végső soron a társadalom egészének javát – hangsúlyozta Mátyus László professzor, az Általános Orvostudományi Kar dékánja.

Egy olyan modellértékű adattárházat sikerült kialakítani, amely hazai viszonylatban egyedülálló. A projekt a kutatás és az oktatás mellett segíti a betegellátás biztonságának növekedését és minőségének fejlesztését. A megfelelő módon strukturált és anonimizált adattárház a kórházi informatikai rendszerből származó, húsz évet lefedő szöveges adatokból, képi és genetikai diagnosztikai információkból áll össze. Ezzel lehetővé válik olyan rejtett összefüggések megtalálása és elemzése is, melyek nem csak egyes népbetegségek (például cukorbetegség, magas vérnyomás), hanem akár a ritka betegségek megértéséhez is információval szolgálhatnak.

– Ez a projekt kiváló példája annak, miként lehet magas szakmai színvonalon megvalósítani egy átfogó, együttműködésen alapuló kezdeményezést. A programban számos szakember vett részt: különböző klinikák munkatársai, orvosok, rezidensek, szakdolgozók, egészségügyi és informatikai szakemberek, akik mind egy közös cél érdekében dolgoztak – azért, hogy létrejöjjön egy olyan adattárház, amely új távlatokat nyit az oktatás és a kutatás fejlődésében, lendületet adva a tudományos és gyakorlati innovációnak egyaránt. Számomra különösen fontos, hogy ennek a munkának a kézzelfogható eredményeként tovább javuljon a betegellátás minősége. Bízom abban, hogy a projekt hozzájárul új terápiás lehetőségek kidolgozásához, amelyek révén a Debreceni Egyetem Klinikai Központja egyes szakterületeken nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket érhet el – fogalmazott Szabó Zoltán professzor, a Klinikai Központ elnöke.

A projekt eredményeiről, a fejlesztés további lépéseiről, illetve a program támogatásával megvalósuló kutatásokról a BigData Technológiával és Mesterséges Intelligenciával Támogatott Klinikai Kutatások című szerdai workshopon számoltak be a Debreceni Egyetem szakemberei.

– Az adatok, különösen a nagy adathalmazok elemzése, tárolása és a bennük rejlő, rejtett összefüggések feltárása napjaink egyik legmeghatározóbb és legizgalmasabb tudományos területe. A Debreceni Egyetemen mindez saját adatbázisokra építve valósult meg, ami különösen értékes alapot teremtett a további kutatások számára. Kiemelten érdekes, hogy a projekt ezen ága elsősorban az egészségügyi adatok feldolgozására összpontosított. Mindez hét évvel ezelőtt indult el – abban az időszakban, amikor a mesterséges intelligencia még gyakorlatilag gyerekcipőben járt. Most, hogy a projekt lezárul, valójában egy új korszak kezdetéhez érkezünk, amelyben a korábban felhalmozott tudást és szakmai tapasztalatot meg kell őriznünk és tovább kell fejlesztenünk. Az előttünk álló legfontosabb feladat, hogy e szellemi tőkét és tudásbázist helyben tartsuk, és az AI-adta lehetőségek révén a lehető leggyorsabban a legtávolabb jussunk el – nyilatkozta Berényi Ervin egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója.

A hosszútávú cél az, hogy az orvosbiológiai projekt segítségével az egyetemen meghonosított Big Data technológiát elérhetővé tegyék más tudományterületek, például az agrár- vagy a közgazdaságtudomány számára is.”

Forrás:
Betegadatok a tudomány szolgálatában; Debreceni Egyetem; 2025. november 13.

A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv (Európai Unió) végrehajtásának haladása

„A jelentés áttekintést nyújt az uniós tagállamok nemzeti stratégiáinak és szakpolitikai kezdeményezéseinek végrehajtásáról a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének és elterjedésének előmozdítása érdekében, összhangban az Európai Unió MI-re vonatkozó koordinált tervével. A jelentés egy 2024-ben végzett eseti felmérés és a politikai döntéshozókkal készített interjúk eredményeire támaszkodik. Feltérképezi az adatokkal, az infrastruktúrával, a kutatással, a vállalati támogatással és a készségekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket, valamint a tagállamok kezdeményezéseit öt nagy hatású ágazatban: mobilitás, egészségügy, mezőgazdaság, közszféra, valamint éghajlat és környezetvédelem.”

Forrás:
Progress in Implementing the European Union Coordinated Plan on Artificial Intelligence (Volume 1) : Member States’ Actions; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/533c355d-en; 2025. november 10.
(Az egyes tagállamok jelentései is letölthetők az oldalról.)
Lásd még:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv; COM/2018/795 final; EUR-Lex; 2018. december 7.
A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2021. április 21.

A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv (Európai Unió) végrehajtásának haladása : Magyarország

„Az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó összehangolt terve az Európai Bizottság és az uniós tagállamok stratégiai kezdeményezése, amelynek célja a mesterséges intelligencia fejlesztésének, beruházásainak és együttműködésének előmozdítása. 2024-ben az OECD felmérést és interjúkat végzett, hogy felmérje az uniós tagállamok által az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt tervében meghatározott intézkedések végrehajtása terén elért haladást. A gyűjtött információk alapján az OECD országjegyzeteket készített minden uniós tagállam számára. Ez a dokumentum bemutatja a Magyarországra vonatkozó országjegyzetet, amely összefoglalja a legfontosabb kezdeményezéseket és a végrehajtás előrehaladását.”

Forrás:
Progress in Implementing the European Union Coordinated Plan on Artificial Intelligence (Volume 1): Hungary; OECD; OECD Publishing; 2025. november 10.
Lásd még:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv; COM/2018/795 final; EUR-Lex; 2018. december 7.
A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2021. április 21.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A nemzeti koordinációs központ tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezete (kiberbiztonság)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. november 18-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ECCC rendelet) létrehozta az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontot (a továbbiakban: ECCC), valamint a nemzeti koordinációs központok hálózatát (a továbbiakban: NCCs) egy erős kompetenciaközösség (a továbbiakban: kompetenciaközösség) kiépítése érdekében. Az ECCC célja, hogy növelje Európa kiberbiztonsági kapacitásait és versenyképességét, az NCCs-sel együtt alkotják a kiberbiztonság területén az innovációt és az iparpolitikát támogató új európai uniós keretrendszert.

A kompetenciaközösség számára kapcsolattartási pontként szolgálnak a nemzeti koordinációs központok, amelynek magyarországi képviselője az NCC-HU (a továbbiakban: NCC-HU). 2025. január 1. napjától az NCC-HU feladatait a megszűnt Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ) helyett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el.

Az NCC-HU alapját az ECCC keretrendszer nemzeti kapcsolattartó pontjaként való működése jelenti, feladatait az ECCC rendelet tartalmazza. A tervezet az NCC-HU által nyújtott pénzügyi támogatások szabályszerű felhasználása érdekében szabályozza a pályáztatás szervezetrendszerét, a pályázatok benyújtásának, a projektek lebonyolításának, végrehajtásának, ellenőrzésének eljárásrendjét. Emellett megteremti a nemzeti kapcsolattartó pontként való működés érdekében az ECCC rendelet szerinti kompetenciaközösség létrehozásának szabályozási hátterét.”

Forrás:
A nemzeti koordinációs központ tevékenységének részletes szabályairól; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2025. november 11.

Szakirodalom

Új településfinanszírozási módszerek a közpénzek utáni korszakban?

„Ez a cikk a Településfejlesztés közpénz nélkül címen megrendezésre kerülő XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia témaindító írása. A hazai települések forráshiányos helyzetében lehetséges továbblépési irányokat keressük nemzetközi szakirodalom és európai adatforrások feldolgozásával. A 2025. november 13-án csütörtökön megrendezésre kerülő konferencián az alábbi gondolatokhoz kapcsolódó hazai kutatásokat és esettanulmányokat mutatunk be az urbanisztikai szakma, településvezetők és ingatlanfejlesztők szemszögéből.

Az utóbbi években olyan érzése támadhatott nyitott szemmel járó honfitársainknak, hogy elakadtak a magyar települések fejlesztéséhez felhasználható közpénzek. Csak nem csökken a kátyús utak száma és az ősi vasúti szerelvények bája, nem épülnek a nemzetközi pályázatokon nyertes nagyberuházások, míg a kisebb helyi fejlesztések mintha minőségben nem érnék el a nem hogy a nyugati, de már a régióbeli átlagot sem. De mondhatjuk azt is, hogy nyílik az olló a nívós magán beruházásként megújuló paloták és a közpénzből megújulni akaró középületek mennyisége és minősége között. Pedig vannak hazai források, állami pénzek nagy fejlesztési programokra, az EUs források sem mind apadtak el. Dolgozatom megpróbálja hozzáférhető források elemzésével feltárni, hogy milyen helyzetben van a hazai település finanszírozás összevetve más európai régiókkal, és milyen témák mentén lehet új források bevonását megcélozni a jövőben.

Magyarország önkormányzati finanszírozási szerkezete az európai trendekkel összhangban áll: a települések átlagában a helyi adókból és díjakból származó bevételek egyharmad arányban felelnek a működésért, a központi, kormányzati források biztosítják a települési költségvetések nagyjából felét (Péteri, 2023). A központi források fele célhoz kötött támogatás, míg a helyi adóbevételek 80%-át a helyi iparűzési adó (HIPA) teszi ki. A magyar rendszer nagyban támaszkodik a központi átcsoportosítás technikáira, a közelmúltban különösen a HIPA-alapú szolidaritási hozzájárulási mechanizmusra – ez a tétel felel a központi támogatások majdnem harmadáért. A szolidaritási hozzájárulás költségvetési terhe különösen erősen érinti azokat a városokat, amelyek jelentősebb potenciállal bírnak a HIPA növelésére. 2022-ben Budapest és a 25 megyei jogú város a szolidaritási mechanizmus befizetéseinek 69,4%-át adta, miközben a HIPA-bevételeknek csupán 63,2%-át realizálta. Egyes esetekben a nettó szolidaritási hozzájárulás meghaladja az állami támogatásként kapott összeget, ami miatt Budapest és Budaörs is jogi eljárást kezdeményezett (CEMG PAD, 2024). De mégis mekkora mozgástere van településeinknek?

…[A cikk lényegét adó gazdag szakirodalmi áttekintést, amelyet számos grafikon illusztrál az eredeti webcímen lehet elolvasni. Szerk.]

Természetesen a magyar jogrendszer ma még nem teszi lehetővé az összes nyugati jó gyakorlat alkalmazását. Ameddig a magyar települések fentiekben bemutatott szégyenletesen alacsony autonómiája nem növekszik, amíg nem kapnak nagyobb szerepet a helyi újraelosztás lehetőségei, addig sok adóügyi innováció szóba sem jöhet nálunk. Ilyen a Tax Increment Financing (TIF), egy olyan önkormányzati finanszírozási mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy a városok a fejlesztések nyomán növekvő ingatlanadó-bevételeket (az úgynevezett adó-növekményt) visszaforgassák ugyanabba a területbe, például infrastruktúrafejlesztés, közterület-felújítás vagy gazdasági revitalizáció céljából. A TIF lényege, hogy a közberuházások által generált magánbefektetések növelik az adóalapot, és így a projekt elvileg önfinanszírozóvá válik – már ahol az ingatlan adókivetés része az adott ország jogrendjének (Dye&Merriman, 2000).

Ugyanakkor a magyar jogrendben lehetőség van a települések vállalkozói lábainak felépítésére, tudnak önkormányztaok is profitorientált vállalkozásokba fogni. A Research Handbook on City and Municipal Finance (Slack & Côté, 2021) elméleti-összefoglaló jelleggel rendszerezi a városi pénzügyek legfontosabb kutatási irányait. A kötet kiemeli a fiskális decentralizáció jelentőségét: a városoknak nemcsak végrehajtó, hanem forrás-teremtő szerepük is van a gazdaságban. A tanulmányok hangsúlyozzák, hogy a városfejlesztés pénzügyi modelljeiben a közpénzek kettős funkciót töltenek be: egyrészt befektetési katalizátorként működnek (magántőke bevonásának ösztönzése), másrészt szociális kiegyenlítő mechanizmusként biztosítják a közszolgáltatások elérhetőségét.

Dag Detter és Stefan Fölster (2017) könyve, The Public Wealth of Cities, új szemléletet kínál a városfejlesztés közfinanszírozására azzal, hogy a városokat vagyonkezelőként, nem csupán közkiadási szereplőként értelmezi. A szerzők szerint a legtöbb önkormányzat jelentős, de alulértékelt vagy rosszul kezelt közvagyonnal rendelkezik — például ingatlanokkal, infrastruktúrával és közszolgáltatási eszközökkel —, amelyek megfelelő menedzsmenttel hosszú távon fenntartható bevételeket és fejlesztési forrásokat biztosíthatnának. A könyv egyik központi üzenete, hogy a települések pénzügyi függetlensége és beruházási képessége nem kizárólag új adók vagy hitelek révén növelhető, hanem a meglévő közvagyon professzionális kezelésével és transzparens értékhasznosításával is. A szerzők javasolják a városi eszközök átlátható nyilvántartását, a „városi vagyonalapok” (urban wealth funds) létrehozását, valamint a vagyonhoz kapcsolódó döntések depolitizálását. Ez a megközelítés a hagyományos közfinanszírozás alternatívájaként jelenik meg, és különösen fontos lehet a magas eladósodottságú önkormányzatok számára.

Az UN-Habitat 2023-as jelentése, Unlocking the Potential of Cities: Financing Sustainable Urban Development, a fenntarthatóság és a pénzügyi innováció összekapcsolására fókuszál. A jelentés szerint a városoknak a jövőben a zöld kötvények, a blended finance (vegyes finanszírozás) és a nemzetközi fejlesztési alapok révén kell megerősíteniük fejlesztési kapacitásukat, miközben a közpénzek szerepe továbbra is meghatározó a kockázatok enyhítésében és az igazságos hozzáférés biztosításában.

Tehát van alapja mind a vállalkozó önkormányzatok, mind a magán fejlesztőkkel való újfajta kooperációk víziójának. És a hazai településgazdálkodás egyre romló helyzete okán a fenti szakirodalmakban foglaltak megismerése és alkalmazása Magyarországon nem csak lehetőség, hanem a magyar települések kritikus jelentőségű eszköze lehet.

A Településfejlesztés közpénz nélkül – XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia Facebook-eseménye: https://www.facebook.com/events/766621926291873
A részletes program és a jegyek elérhetők itt: https://www.danu.eu/projects/telepulesfejlesztes-kozpenz-nelkul-xxxi-orszagos-urbanisztikai-konferencia/”

Forrás:
Új településfinanszírozási módszerek a közpénzek utáni korszakban?; Kádár Bálint; Építészfórum; 2025. november 11.

Magyarország egészségügye 2025-ben, az OECD áttekintése

„Az áttekintés átfogó mutatókészletet kínál a lakosság egészségi állapotáról és az egészségügyi rendszerek teljesítményéről az OECD-tagállamokban, a kulcsfontosságú partnerországokban és a csatlakozni kívánó tagjelölt országokban. Ezek a mutatók kiterjednek az egészségi állapotra, a nem orvosi meghatározó tényezőkre és kockázati tényezőkre, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre és annak minőségére, az egészségügyi kiadásokra és az egészségügyi rendszer erőforrásaira. Az elemzés a legfrissebb összehasonlítható hivatalos nemzeti statisztikákra és más forrásokra támaszkodik.
Az országjegyzet bemutatja, hogy Magyarország hogyan viszonyul a többi OECD-országhoz a jelentésben szereplő kulcsfontosságú mutatók alapján.”

Forrás:
Health at a Glance 2025: Hungary; OECD; OECD Publishing; 2025. november 13.

OECD mesterséges intelligencia képességmutatók – OECD AI Capability Indicators Technical Report

„2025. június 3-án megjelent az OECD kiadványa a mesterséges intelligencia képességmutatóiról (OECD AI Capability Indicators). A mostani kötet a képességmutatók kidolgozásához használt módszertant mutatja be. A kötet emellett tudomásul veszi és figyelembe veszi a számítástechnikai közösség és a politikai döntéshozók kezdeti visszajelzéseit a mutatók kezdeti szakértői értékelését követően. A kötet fejezetei tartalmazzák mind a kilenc képességmutatójának kidolgozásával kapcsolatos technikai részleteket, valamint egy továbbit is, a tudatosság mutatójának tervezetét, ez utóbbi nem szerepelt a mutatók béta verziójában. A kötet egy új módszertant is felvázol arra, hogy a mutatókat hogyan lehet felhasználni a készségkeresletre gyakorolt ​​MI-hatás elemzéséhez.”

Forrás:
OECD AI Capability Indicators Technical Report; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/9cdb3dd1-en .
Lásd még:
* AIFS: OECD’s Artificial Intelligence and the Future of Skills
* „Az intelligenciát és a tudatosságot általában két különálló, független jelenségnek tekintik. Míg az intelligencia az információfeldolgozás, a problémamegoldás és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességére utal, a tudatosság szubjektív tapasztalatokat és öntudatot foglalja magában. Az AI and Future Skills projektum részeként ez a fejezet egy Tudat skálát javasol a mesterséges intelligencia (MI) képességeinek mérésére a tudatosság tudományos elméleteiből származó ismeretek felhasználásával.”

Mesterséges intelligencia és versenydinamika az alkalmazói piacokon

„Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia (MI), különösen a generatív és ügynöki rendszerek bevezetése hogyan alakítja át a versenyt a downstream piacokon. Feltárja azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a MI csökkentheti a belépési korlátokat, helyettesítheti a munkaerőt, mérsékelheti a minimális hatékony méretarányt, valamint támogathatja az innovációt és a termékdifferenciálást. Ugyanakkor kiemeli az adatokhoz való hozzáféréssel, a modellkorlátozással és a MI használatának hátrányaival kapcsolatos felmerülő kockázatokat. A tanulmány elemzi, hogy a MI hogyan befolyásolja a piaci struktúrát és hogyan alakíthatja a vállalatok viselkedését, megállapítva, hogy versenyre gyakorolt ​​hatása nagymértékben kontextusfüggő, amelyet az ágazati MI-használatnak való kitettség, a vállalatok mérete és képességei, valamint a támogató bemenetekhez való hozzáférés alakít. A tanulmány a versenyjogi érvényesítési, érdekérvényesítési és szabályozási eszközök tárgyalásával zárul, amelyek segíthetnek a versenyfeltételek megőrzésében, és meghatározza a jövőbeli kutatások területeit, beleértve a felelősség megosztását és az ügynöki MI-rendszerek következményeit. Az elemzés célja, hogy támogassa a versenyhatóságokat a MI-vel kapcsolatos piaci fejleményekben való eligazodásában.”

Forrás:
Artificial intelligence and competitive dynamics in downstream markets; OECD; OECD Publishing; OECD Roundtables on Competition Policy Papers, No. 331; DOI: 10.1787/ccf0624a-en; 2025. november 14.

Verseny és a mesterséges intelligencia infrastruktúrája

„A mesterséges intelligencia (MI) egy gyorsan fejlődő, általános célú, globális jelentőségű technológia. A tanulmány a MI fejlesztéséhez használt fizikai infrastruktúrából, különösen a fejlett csipekből származó potenciális versenyproblémákat vizsgálja. Feltárja a MI ellátási láncainak szerkezetét, azonosítja a kulcsszereplőket, és kiemeli azokat a jellemzőket, amelyek ezeket a piacokat sebezhetővé teszik a versenyproblémákkal szemben. A tanulmány a versenyhatóságok számára rendelkezésre álló eszközöket is megvizsgálja, és értékeli azok relevanciáját és korlátait a felmerülő kihívások kezelésében. Végül azt tárgyalja, hogy a MI infrastruktúra-piacain a hatékony verseny hogyan függ attól, hogy a versenyhatóságok szorosan figyelemmel kísérik a piaci fejleményeket, és kiegyensúlyozott módon alkalmazzák a végrehajtási és érdekképviseleti eszközöket”

Forrás:
Competition in artificial intelligence infrastructure; OECD Roundtables on Competition Policy Papers, No. 330; OECD Publishing; DOI: 10.1787/623d1874-en; 2025. november 14.

Törvények, rendeletek

A közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tervezete

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: kszf@nfk.gov.hu. Társadalmi egyeztetés határideje:2025. 11. 19.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításával egyrészt az ajánlatkérők, illetve az ajánlattevők adminisztratív terhei tovább mérséklődnek, másrészt a tervezet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjához kapcsolódó végrehajtási rendelkezést igazítja a Kbt. 2026. január 1-jével módosuló normaszövegéhez.
A tervezet érinti továbbá a referenciaigazolások és nyilatkozatok kiállítására vonatkozó egyes rendelkezéseket, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményének előírását.
A módosítás mindemellett technikai, illetve a jogalkalmazás során elengedhetetlenné vált változtatásokra is javaslatot tesz.”

Forrás:
A közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. november 11.

A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezete

„A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet tervezet társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. november 20-ig.

Tartalmi összefoglaló
A módosítás célja, hogy a 2026. július 1-jétől működő védelmi és biztonsági célú lakossági riasztási rendszerhez kapcsolódó feladatok kormányrendeleti szinten rögzítésre kerüljenek.

Társadalmi egyeztetés határideje: 2025. 11. 20.”

Forrás:
A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rend. mód. szóló Korm. rend. terv. társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium; 2025. november 12.