Tartalomjegyzék

„A belügyi és az igazságügyi tárca vezetőinek kijelölésével teljessé vált a 16 fős Tisza-kormány.

A döntés egyértelművé teszi, hogy Magyar Péter a kulcsterületeken nem külső szakértőkre, hanem saját, politikailag beágyazott embereire támaszkodik. A kormányalakítás menetrendje rendkívül gyors.

A belügyminiszteri posztot Pósfai Gábor, a Tisza Párt operatív igazgatója kapja, míg az igazságügyi tárcát Melléthei-Barna Márton vezeti majd. A két kinevezéssel lezárult a miniszteri névsor.

A Belügyminisztérium hagyományosan a kormány egyik legerősebb hatalmi központja. A rendvédelem, a közbiztonság és több állami szervezet működése tartozik ide. A tárcát korábban Pintér Sándor irányította, az elmúlt ciklusban pedig az oktatás és az egészségügy is ide került. Az új struktúrában ezek kikerülnek, ugyanakkor a sport a belügyhöz kerül. Magyar Péter nem indokolta részletesen a sport átsorolását. A bejelentés szerint a hangsúly az utánpótlás-nevelésen, a szabadidősporton és a forrásfelhasználás hatékonyságán lesz. Pósfai Gábor üzleti háttérből érkezett: korábban a Decathlon magyar és osztrák működését vezette, majd 2025-ben csatlakozott a Tisza Párthoz. Az elmúlt időszakban a párt operatív irányítását látta el, és egyéni mandátumot szerzett.

Az igazságügyi miniszteri posztot Melléthei-Barna Márton kapja, aki a párt jogi vezetője volt. Feladata a jogalkotás felügyelete és az uniós forrásokhoz szükséges jogi keretek kialakítása lesz. A Tisza programja szerint az igazságügyi miniszter a jövőben erősebb kontrollszerepet is kaphat a kormány működésében.

A kinevezések politikai döntést tükröznek: a miniszterelnök nem ágazati szakértőket, hanem saját, lojális embereit választotta a kulcstárcák élére. Információk szerint ez volt a fő dilemmája a jelölések során.

A teljes kormánylista ezzel véglegessé vált. A tervek szerint május 9-én leteszi esküjét a miniszterelnök, ezt követően napokon belül lezárulhatnak a parlamenti meghallgatások, és megalakulhat az új kabinet. A választás utáni egy hónapon belüli kormányalakítás gyorsnak számít.

Íme, a Tisza-kormány minisztereinek teljes, tizenhatos listája:

* pénzügyminiszter: Kármán András
* élő környezetért felelős miniszter: Gajdos László
* külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes: Orbán Anita
* agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter: Bóna Szabolcs
* Miniszterelnökséget vezető miniszter: Ruff Bálint
* tudományos és technológiai miniszter: Tanács Zoltán
* honvédelmi miniszter: Ruszin-Szendi Romulusz
* közlekedési és beruházási miniszter: Vitézy Dávid
* gyermek- és oktatásügyi miniszter: Lannert Judit
* gazdasági és energetikai miniszter: Kapitány István
* társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter: Tarr Zoltán
* egészségügyi miniszter: Hegedűs Zsolt
* szociális és családügyi miniszter: dr. Kátai-Németh Vilmos
* vidék- és településfejlesztési miniszter: Lőrincz Viktória
* belügyminiszter: Pósfai Gábor
* igazságügyi miniszter: Melléthei-Barna Márton”

Forrás:
Pósfai Gábor és Melléthei-Barna Márton is miniszterek lesznek – Kulcstárcák saját embereknél: Magyar Péter lezárta a miniszteri névsort; KÖRKÉP.SK; 2026. április 30.
Lásd még:
Összeállt a teljes csapat, ők lesznek Magyar Péter kormányának miniszterei; Szántó-Nagy Bálint; Telex.hu; 2026. április 30. (rövid életrajzok is)

Közigazgatás, politika, jog

Zajlik az átadás-átvétel a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), több leendő miniszter is tárgyal

„Zajlik az átadás-átvétel a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Mivel Magyar Péter leendő kormányfő egyáltalán nem csúcsminisztériumokban gondolkodik, a Nagy Márton vezette gazdasági ernyőtárca feladatai is többfelé oszlanak majd szét. A Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere, Kármán András, illetve a gazdasági és energiaminiszter Kapitány István biztosan kapnak feladatokat, és az eseményekre rálátó forrásoktól úgy tudjuk, hogy mindketten személyesen is részt vesznek az NGM-mel történő egyeztetésekben.

Azt, hogy a pénzügyi vonalon kik lesznek az új gazdasági miniszterek közvetlen munkatársai, pontosan még nem tudni, de az biztos, hogy forognak már nevek, így a korábban az OTP-ben dolgozó Barabás Gyulát, a sokáig európai uniós feladatokat ellátó Jankovics Lászlót és a deloitte-os Kövesdy Attilát hallottuk esélyes befutóknak a kulcspozíciókra, vagyis ők vélhetően államtitkárok lehetnek.

Emellett olyan ügyek is lehetnek, amelyek végül más tárcánál kötnek ki, így például a Budapest Airport – az NGM-ben Lóga Máté államtitkár által lezongorázott – megvásárlása, vagy a folyamatban levő reptéri gyorsvasút tender. Ezek leginkább Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez kerülhetnek.

Utóbbinál egyelőre hiánypótlási fázisban van az eljárás. A piacon úgy tudják a szakemberek, hogy egy konzorciális ajánlat biztosan érkezett, ezt a francia Vinci, az osztrák Strabag és az Aberdeen nevű brit alapkezelő együttesen tette. Előbbi kettő hozná vélhetően a szakmai tudást, utóbbi a tőkét. Az első kettő itthon is ismert, az Aberdeen ezen a néven talán nem annyira, de ez az edinburghi központú hatalmas cég vette meg korábban a CSFB vagyonkezelését itthon.

Azt természetesen nem lehet tudni, hogy Magyar Péter, Vitézy Dávid vagy éppen Kapitány István miként tekint majd a projektre. Alternatív javaslatként felmerülhet, hogy amennyiben több lesz végre az uniós forrás, akkor abból is megvalósítható az életképes projekt. A koncesszió (vagy magáncégek bevonásával zajló PPP-konstrukció) előnye pedig az, hogy állami pénzt nem kér a megépítés, nincsen benne olyan közvetlen pénzfolyam, amivel az állam fizet az építésért. A koncesszor bevétele majd az egyedi jegyárakból (perondíj) és a MÁV által fizetett pályahasználati díjból származik.

Vita tárgya lehet majd az is, hogy mekkora lesz az egyedi jegyár. Korábban azt lehetett hallani, hogy 4-5 ezer forintra jönne ki racionálisan ez a speciális jegy. Természetesen nem tudjuk, hogy a koncesszión induló pályázó pontosan mivel kalkulált, mindez nem is olyan egyszerű matek, hiszen amennyiben túl alacsony díjat határoz meg az építő, akkor nem térül meg neki a projekt, de ha túl magas jegyárat kér, akkor meg azt kockáztatja a nyertes, hogy a drágaság miatt nem lesz megfelelő kereslet a gyorsvasútra. Mindez tehát kétélű fegyver, ha ugyanis a reptéri gyorsvasút egy jó beruházás, akkor lesz olyan kritika, hogy ezt miért adjuk át külföldieknek, miért nem az állam maga valósítja meg, de azért annak is van látható előnye, ha valahová hajlandó bejönni a magántőke.”

Forrás:
Gőzerővel zajlik az átadás-átvétel az NGM-ben, több leendő miniszter is tárgyal; Brückner Gergely; Telex; 2026. április 30.

A kormányváltás után azonnal átvilágítják az egészségügy személyi állományát és a kötelezettségvállalásokat

„Azt kérik, hogy mindenki tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az intézmények működését, a betegellátás folyamatosságát veszélyeztetheti.

Az átadás-átvételt követően a létrejövő egészségügyi minisztérium szakmai, korrekt és átlátható módon át fogja tekinteni az ágazati irányításban, az egészségügyi államtitkárságon, a kórházakban, valamint a háttérintézményekben dolgozó vezetői személyi állományt, a vezetői feladatokat, az intézményi működést, továbbá az átmeneti időszakban meghozott jelentősebb döntéseket és szerződéses kötelezettségvállalásokat – közölte a leendő egészségügyi miniszter a Facebookon.

Hegedűs Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy a kormányváltással járó átmeneti időszakban kiemelt jelentőségűnek tartják az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működésének, valamint a betegellátás biztonságának és folyamatosságának megőrzését. A politikus szerint az ágazati irányításban dolgozó szakemberekre, vezetőkre és munkatársakra a továbbiakban is számítanak. Ezért azt kérik, hogy ebben az átmeneti időszakban senki ne hozzon elhamarkodott döntést, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az intézmények működését, a betegellátás folyamatosságát veszélyeztetheti. Különösen fontosnak tartják, hogy az intézményirányítási vagy államigazgatási szerepkörben dolgozó vezetők esetleges személyi döntései, valamint az átmeneti időszakban kötött szerződések és kötelezettségvállalások rendezett, átlátható, szakmailag indokolt és egyeztetett keretek között történjenek meg. Elvárják, hogy ezek a döntések minden esetben az egészségügyi ellátórendszer működőképességét, a betegellátás biztonságát és a közérdeket szolgálják, ne pedig egyedi vagy lobbiszempontok érvényesítését.

Az egészségügyi rendszer stabilitása közös érdekünk, amely ebben az időszakban fokozott körültekintést és felelősségteljes együttműködést kíván. Köszönjük mindazok munkáját és felelősségteljes hozzáállását, akik ebben az átmeneti helyzetben is a betegek biztonságát, az intézmények működőképességét és az ágazat stabilitását tartják szem előtt – zárta bejegyzését a tiszás politikus.”

Forrás:
A kormányváltás után azonnal átvilágítják az egészségügy személyi állományát és a kötelezettségvállalásokat ; Kreivich Orsolya; Economx; 2026. április 30.

Három hónapot kért a leendő gazdasági és energetikai miniszter

„A leendő gazdasági és energetikai miniszter a közösségi oldalán üzent: mint mondta, egy gazdaság manőverezése inkább hasonlít egy anyahajóhoz, mint egy vitorláshoz. Azt nem ígérhetjük, hogy 100 nap alatt minden hibát kijavítunk, azt viszont bátran ígérhetjük, hogy az első három hónapban a jó irányba kormányozzuk a hajót, amit már a legtöbben érezni fognak – fogalmazott Kapitány István.

Látványos első lépésekre készülhetünk

Az egy hét múlva hivatalba lépő tárcavezető rendszeresen beszámol arról, miként készülnek a kormányzásra, már hetekkel ezelőtt kézbe vették a feladatokat. Most elárulta, hogy a belső munkatervükben számításba vették a programjukban tett ígéreteket – ezekről reálisan megállapították: van, ahol az első hónapokban már látványos eredményeket fognak elérni, de akad több terület, ahol csak az első lépéseket tudják megtenni. Az intézkedések viszont mindenki számára átláthatók lesznek, és mindent megfelelően el fogunk magyarázni, hogy a döntéseket mindenki magáénak érezze – ígérte.

Azonnal rámennek a visszaélésekre

Jelezte, kiemelten foglalkoznak a korrupció kérdésével. Ennek mentén azonnal leállítják és felülvizsgálják az indokolatlan, túlárazott kifizetéseket, miközben kialakítják a közpénzek hatékony felhasználását biztosító kereteket. Felülvizsgálják a vendégmunkások jogi szabályozását is, ehhez június 1-jétől felfüggesztik a behozatalukat. Emellett, a hazánkban működő multiknak fizetett támogatások keretrendszerét is górcső alá veszik, és új együttműködést építenek fel, ami „a magyar állampolgároknak, az államnak és a nagy munkáltató cégeknek is egyaránt kedvez”.

Stabil támaszt kapnak a kkv-k, de türelmet is kérnek

Szólt arról is, hogy kialakítják a gazdaságfejlesztés új eszközeit, ami a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését segíti, emellett nekiállnak a felesleges bürokrácia visszavágásának. Mindezek a lépések sok időt vesznek igénybe, amelyhez részünkről fáradhatatlan munka szükséges – állapította meg a miniszter, kiemelve, hogy az új irány érezhető lesz egy modern, fejlődőképes és válságálló gazdaság felé.”

”

Forrás:
Három hónapot kért az új miniszter, mindenki érezni fogja a különbséget; Thurzó Katalin; Economx; 2026. május 2.

Szakmai berkekben jól ismert és megbecsült szakember kap szerepet az új egészségügyi minisztérium kabinetjében

„Szakmai berkekben jól ismert és megbecsült szakember tűnhet fel az új egészségügyi minisztérium kabinetjében. A MedicalOnline információi szerint Cserháti Péter visszatér az egészségpolitikába. A miniszterjelölt a Facebookon erősítette meg értesüléseinket.

A 16 év után újra felálló egészségügyi tárcánál Cserháti Péter a stratégiai koordinációban vállalhat majd szerepet – értesült a MedicalOnline. Információnkat az érintett maga is megerősítette.

Kedden Hegedűs Zsolttal, a Tisza párt egészségügyi miniszter-jelöltjével együtt látogatott el a Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz (BSLA), ahol az egyedi méltányossági gyógyszerellátás kérdéseiről egyeztettek a szervezet képviselőivel – erősítette meg lapunk információit Cserháti Péter, további részleteket azonban nem árult el a tárgyalásról.

Lapunk információi szerint a BSLA-nál folytatott egyeztetésen részt vett Csernus Kata is, aki a legesélyesebb jelölt a tárca kabinetvezetői posztjára. A szakember jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Pályafutása során mintegy másfél évtizedet töltött HR- és szervezetfejlesztési területen – többek között az Egyesült Államokban –, emellett az egészségügyben is több mint tízéves szakmai tapasztalatot szerzett.

Cserháti Péter hosszú, szakmai körökben is elismert államigazgatási és intézményirányítási tapasztalatokkal rendelkezik. Az ő nevéhez köthető az egészségügyi ágazat elmúlt 16 évének egyik legmegalapozottabb, szakmai koncepció mentén kidolgozott és professzionálisan szerveződő projektje, az Egészséges Budapest Program. A program éléről korábban méltatlan körülmények között váltotta le Kásler Miklós, az emberi erőforrások akkori minisztere.

Cserháti Péter korábban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet (OORI) is vezette, ahonnan 2020-ban távolította el az Emmi akkori minisztere, arra hivatkozva, hogy nem elég tempósan ürítette ki az intézmény ágyait a leendő Covid-betegek számára. A második Orbán-kormány (2010-14) helyettes államtitkárát végül 2022-ben rehabilitálták, és ismét megbízták az OORI vezetésével, amely időközben a Semmelweis Egyetem része lett, így Cserháti Péter jelenleg a Rehabilitációs Klinika vezetője.

Kinevezésével az egészségügyi tárca működésében várhatóan hangsúlyos szerepet kap a stratégiai tervezés és az intézményirányítási tapasztalatokra épülő szakpolitikai munka.

Cikkünk megjelenését követően a miniszterjelölt a Facebookon erősítette meg értesüléseinket. Mint írta: „Tegnap egyeztetést folytattunk a Batthyány-Strattmann László Alapítvány képviselőivel, köztük az alapítvány elnökével, dr. Lengyel Györgyivel, valamint a kurátorokkal a NEAK székházában. A megbeszélésen részt vettek a NEAK képviselői, köztük dr. Kőrösi László elnök, továbbá dr. Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos, valamint felkért miniszteri kabinettagjaim, dr. Cserháti Péter és Csernus Kata is.

A kormányváltást követő átmeneti időszakban áttekintettük a jelenlegi helyzetet, a működési struktúrát, valamint a szükséges fejlesztési irányokat. A megbeszélésen egyértelművé tettük: elsődleges szempontunk a betegellátás biztonsága és folyamatossága, emellett pedig elengedhetetlennek tartjuk a működés fejlesztését is.

A betegek ellátásának biztonságát szem előtt tartva, és a kurátorok további munkájára is számítva azt kértem, hogy december 31-ig a munka a jelenlegi struktúrában folytatódjon. Ezzel párhuzamosan a felálló egészségügyi minisztérium haladéktalanul felülvizsgálja és továbbfejleszti az alapítvánnyal kapcsolatos működési struktúrát, a szervezeti kereteket, a betegtájékoztatás rendszerét, valamint az egyedi kérelmek elbírálásának folyamatát.

Közös célunk, hogy az érintett betegek ellátása az átmeneti időszakban is biztonságos, kiszámítható és folyamatos legyen, miközben megteremtjük egy átláthatóbb, korszerűbb és hatékonyabb működés feltételeit.””

Forrás:
Cserháti Péter szerepet kap a Tisza-kormány egészségügyi vezetésében; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2026. április 29.

Európai Unió

Uniós költségvetés: a kihívásokhoz igazodó hétéves keretre van szükség – Európai Parlament

„* A pénzügyi keret legyen az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százaléka, és a hiteltörlesztés költségeit kezeljék külön
* Fontos támogatandó terület a védelem és a versenyképesség, de továbbra is fenn kell tartani a kohéziós és mezőgazdasági célú finanszírozást
* Az egyszerűsítés nem mehet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus felügyelet rovására
* A következő költségvetés elfogadásakor évi mintegy 60 milliárd eurót hozó új bevételi forrásokról kell gondoskodni

Kedden a Parlament meghatározta, milyen álláspontot képvisel majd a többéves pénzügyi keret (MFF) főbb tételeiről és elosztásáról szóló, a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokon.

A 370 szavazattal, 201 ellenében és 84 tartózkodás mellett most elfogadott időközi jelentésében a Parlament az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,27 százalékának megfelelő nagyságú költségvetést irányoz elő a 2028 és 2034 közötti időszakra, nem számítva az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (NGEU) miatti adósságtörlesztés költségvonzatát.

Az Európai Bizottság 2025. júliusi eredeti javaslatához képest ez a pénzügyi keret mintegy 10 százalékos növelését jelenti. A többletforrások egyenlő arányban oszlanának meg az Unió prioritásaihoz rendelt három fő költségvetési fejezet között (az ügynökségek és az adminisztráció kiadásait nem növelnék), illetve enyhítenének az inflációs nyomáson.

Az eredeti bizottsági javaslathoz képest így névértéken (2025-ös változatlan árakon) 175,11 milliárd euróval, illetve (folyó árakon) 197,3 milliárd euróval nőne a keret, nem számítva az NGEU törlesztését. A Parlament az EU politikai prioritásainak és stratégiai céljainak finanszírozásához összességében (2025-ös változatlan árakon) 1,78 billió eurós, illetve (folyó árakon) 2,01 billió eurós büdzsét tart indokoltnak.

A képviselők szerint fontos, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetés továbbra is beruházási eszköz maradjon az uniós politikák, polgárok, régiók, vállalkozások, különösen a kkv-k szolgálatában, uniós értéktöbblettel egészítve ki a nemzeti államháztartásokat. Határozottan ellenezik az uniós költségvetés nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, és figyelmeztetnek, hogy a Bizottság „tagállamonként egy terv” megközelítése aláássa az uniós politikákat, csökkenti az átláthatóságot, és szükségtelen versenyt teremt a kedvezményezettek között.

A kiemelt programokat támogató források egyértelmű elkülönítése és megnövelése

A képviselők kellő mértékű forrásokat kívánnak hozzárendelni a különböző szakpolitikákhoz, megfelelően elkülönítve ezeket a nemzeti és regionális partnerségi terveken belül, különös tekintettel a közös agrárpolitikára és a halászati politikára, a legkülső régiók támogatására, a kohéziós politikára, az Európai Szociális Alapra és a belügyekre. Hangsúlyozzák, hogy a regionális és helyi hatóságokat maximálisan be kell vonni a programok tervezésébe és végrehajtásába.

Üdvözlik, hogy a Bizottság a versenyképességre, a védelemre, az innovációra, a digitális és ökológiai átállásra, az infrastruktúrára, az egészségügyre, az oktatásra és a kultúrára szánt források megkétszerezését tervezi. Egyúttal szorgalmazzák a kiemelt uniós programok költségvetésének növelését többek között az Európai Versenyképességi Alap (EVA), a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), az Erasmus+, az AgoraEU, az uniós polgári védelmi mechanizmus, „az EU az egészségért” program, valamint az LIFE programhoz kapcsolódó intézkedései esetében.

A képviselők támogatják a külpolitikára szánt költségvetés növelését, ugyanakkor nem tartják elégségesnek annak tervezett mértékét. Több forrást különítenének el a bővítés, a fejlesztés, Ukrajna támogatása, a többoldalú együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozására.

Nem csökkenhet az átláthatóság és az elszámoltathatóság

A Parlament határozott álláspontja szerint a költségvetés szerkezetének egyszerűsítése nem mehet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus felügyelet rovására. Arra figyelmeztet, hogy a költségfüggetlen finanszírozás széles körű használata megnehezítheti a megfelelő auditálást. A jelentésben az is hangsúlyt kap, hogy az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés lényeges előfeltétele, azzal együtt, hogy nem szabad egy kormány jogsértései miatt a végső kedvezményezetteket büntetni.

A bevételi oldal

A képviselők megerősítették, hogy a Parlament elkötelezett az új saját források bevezetése mellett, nemcsak az NGEU miatti adósságtörlesztés, hanem az uniós szakpolitikai törekvések finanszírozása érdekében is. Támogatják a Bizottság által javasolt „kosáralapú megközelítést”, egyben hangsúlyozzák, hogy a következő hosszú távú költségvetés elfogadásakor évi mintegy 60 milliárd eurót hozó új bevételi forrásokról kell gondoskodni. Amennyiben nem megy át minden bizottsági javaslat, működő alternatívának tartanák a digitális szolgáltatási adó, az online szerencsejátékokra kivetett adó vagy a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységekből származó tőkenyereséget terhelő adó bevezetését, illetve az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatókörének kiterjesztését.

Részletes számadatokért lásd az időközi jelentés II. mellékletét.

A jelentéstevők szerint

Siegfried Mureşan (EPP, Románia) társjelentéstevő szerint: „A mai szavazással az Európai Parlament meghatározza az ambíciók és az ütemterv irányvonalát. Határozott álláspontot fogadtunk el a következő költségvetésről, amely egy mérsékelt, 10 százalékos emeléssel egyensúlyt teremt az új és a hagyományos prioritások között. Felhívjuk az Európai Tanácsot, hogy tegyen lépéseket, vigye tovább javaslatainkat, és állapodjon meg egy határozott, időszerű költségvetésről. Készen állunk a tárgyalásokra.”

Carla Tavares (S&D, Portugália) társjelentéstevő hozzátette: „A közös agrárpolitika, a kohéziós alapok, a Horizont Európa, az Erasmus+ – ezek nem a múlt relikviái, hanem az európai szolidaritás gerincét képezik, és alakítják a jövőnket. Az ambíció erőforrások nélkül üres, ezért határozott álláspontot fogadtunk el a következő költségvetéssel kapcsolatban, egyensúlyt teremtve az új és a hagyományos prioritások között egy mérsékelt emeléssel és új, valódi saját forrásokkal. Most az Európai Tanácson a sor, hogy megfeleljen ambícióinknak, építsen javaslatainkra, és biztosítson egy erős, időszerű költségvetést – olyat, amely a régiók, a kedvezményezettek és az emberek javát szolgálja. Várjuk a konstruktív tárgyalásokat.”

A következő lépések

A szavazással a Parlament meghatározta tárgyalási álláspontját a többéves pénzügyi keret főbb tételeit és elosztását meghatározó rendeletről. Az MFF-rendelet elfogadásához a Parlament jóváhagyása szükséges. A tárgyalások akkor kezdődhetnek meg a Tanáccsal, ha az uniós tagországok is kialakították teljes körű, közös álláspontjukat.

Háttér

A Parlament 2025 májusában határozta meg a 2027 utánra szóló uniós költségvetéssel kapcsolatos prioritásait. Az Európai Bizottság ezt követően 2025 júliusában terjesztette elő javaslatát, amely vezető EP-képviselők szerint valójában befagyasztotta a beruházásokat, mivel az NGEU miatti hiteltörlesztés is része volt. A költségvetés túlnyomórészt a vállalkozásokat, a gazdákat, a régiókat és a civil társadalmat támogatja, és durván 6 százaléka adminisztratív jellegű kiadás.
További információ

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2026.4.28.)

Az eljárás adatai (angolul)

Parlamenti prioritások a következő hosszú távú uniós költségvetésben (2025.5.7.)

EP Kutatószolgálat: A Parlament álláspontja a 2028–2034-es uniós költségvetésről (2026. április, angolul)

EP Kutatószolgálat: Az EU következő hosszú távú költségvetése: a 2028–2034-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret (2026. február, angolul)

EP Kutatószolgálat: Az EU 2028–2034-es költségvetése: az Európai Parlament álláspontjának összehasonlítása a Bizottság javaslatával (2026. április, angolul)

Médiaeszköztár: Tudnivalók az EU hosszú távú költségvetéséről

A hosszú távú uniós költségvetésnek szentelt parlamenti weboldal

”

Forrás:
Uniós költségvetés: a kihívásokhoz igazodó hétéves keretre van szükség; Európai Parlament; 2026. április 28.

A leendő kormányfő tárgyalásai Brüsszelben – Ukrajna csatlakozásának magyar feltételei

„Magyar Péter az ukrajnai magyar kisebbség jogainak bővítéséhez kötné Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak támogatását, miközben Brüsszel egyre nagyobb nyomást gyakorol a folyamat felgyorsítására.

Magyar Péter az ukrajnai magyar kisebbség jogainak bővítéséhez kötné Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak magyar támogatását – derült ki a brüsszeli egyeztetéseit követően. A leendő miniszterelnök álláspontja szerint Kijevnek előbb rendeznie kell a kisebbségi jogok, különösen a magyar nyelvű oktatás helyzetét, mielőtt Magyarország zöld utat adna a tárgyalások hivatalos megindításának. A Bloomberg értesülései alapján a kérdés António Costa, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélésen is napirendre került. Bár az Európai Unió részéről erősödik a nyomás a csatlakozási folyamat felgyorsítására, Magyar Péter jelezte: a magyar kisebbség helyzete kulcskérdés marad Budapest számára. A találkozót mindkét fél konstruktívnak értékelte, ugyanakkor a hangulat visszafogottabb volt, mint az Ursula von der Leyennel folytatott egyeztetésen.

A leendő kormány álláspontja több ponton is egybecseng az Orbán Viktor által korábban megfogalmazott feltételekkel. A 2024-ben előterjesztett, 11 pontos követeléscsomag szintén a kisebbségi jogok megerősítésére és a magyar nyelv használatának biztosítására fókuszált. Ez arra utal, hogy a kormányváltás ellenére Magyarország Ukrajna EU-integrációjának egyik legkritikusabb kérdésében nem várható érdemi irányváltás. Elemzők szerint a keményebb magyar álláspont csalódást kelthet Brüsszelben és Kijevben is, ahol abban bíztak, hogy Orbán Viktor távozása után gyorsabban haladhat előre Ukrajna csatlakozási folyamata. A következő hónapokban így kulcskérdés lesz, hogy sikerül-e kompromisszumot találni a kisebbségi jogok ügyében, vagy a vita tovább lassítja az uniós bővítés egyik legfontosabb geopolitikai projektjét.”

Forrás:
Feszültség jöhet: Magyar Péter feltételhez kötné Ukrajna csatlakozását; Tóbiás Boldizsár; Economx; 2026. április 30.

Az uniós tagállamok képviselőinek ideiglenes megállapodása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról – Európai Unió Tanácsa

„Az uniós tagállamok állandó képviselői jóváhagyták az Európai Parlamenttel a nemzeti szociális biztonsági rendszerek uniós szintű koordinációjának javasolt felülvizsgálatáról szóló, múlt héten elért ideiglenes megállapodást.

Az elfogadott szöveg aktualizálja a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat azáltal, hogy egyértelműbbé, méltányosabbá és könnyebben végrehajthatóvá teszi azokat. A módosított szabályok meg fogják erősíteni a méltányos munkaerő-mobilitást, és ennek eredményeként azok, akik másik uniós országba költöznek, hogy ott éljenek vagy dolgozzanak, könnyebben gyakorolhatják az őket megillető jogokat.

„Ez a megállapodás – hosszú idő után – végre egyértelmű helyzetet teremt a szociális biztonsági rendszerek Unión belüli koordinációját illetően. A módosított szabályok megkönnyítik majd a más uniós országban élő vagy dolgozó személyek számára, hogy szükségtelen akadályok vagy bizonytalanság nélkül megértsék, igényeljék és igénybe vegyék az őket megillető jogokat és ellátásokat. Ennek eredménye a nagyobb mozgásszabadság, az erősebb munkaerőpiacok, valamint a mindenki számára versenyképesebb és társadalmilag igazságosabb Európa.” – Marínosz Musziútasz, a Ciprusi Köztársaság munkaügyi minisztere

A megállapodás főbb elemei

A megváltozott szabályok öt fontos területre helyezik a hangsúlyt: a munkanélküli ellátásokra, a tartós ápolási-gondozási célú ellátásokra, a gazdaságilag inaktív személyek szociális ellátáshoz való hozzáférésére, a családi ellátásokra, valamint a kiküldetésben lévő munkavállalókra és a két vagy több tagállamban dolgozó személyekre.

Munkanélküli ellátások

A Parlamenttel kötött megállapodás értelmében azok az emberek, akik egy másik uniós országban keresnek munkát, hat hónapig továbbra is igényelhetnek munkanélküli ellátást korábbi országuktól. Ez az időszak a korábbi ország belátása szerint a jogosultsági időszak végéig meghosszabbítható.

Ezenkívül a lex locilaboris (a munkavégzés helye szerinti jog) elve szerint azok a munkavállalók, akik 22 hetes megszakítás nélküli időszakon keresztül „aktívak” voltak (azaz foglalkoztatottak, önálló vállalkozók voltak és/vagy biztosítási járulékot fizettek) a lakóhelyük szerinti országtól eltérő tagállamban, jogosultak munkanélküli ellátásra attól az országtól, ahol utoljára alkalmazásban álltak, amennyiben megfelelnek az ország nemzeti jogszabályai által a munkanélküli ellátásra való jogosultság tekintetében előírt feltételeknek.

Tartós ápolási-gondozási célú ellátások

Az ideiglenes megállapodásban – a Bizottság céljával egyezően – tükröződik a tartós ápolási-gondozási célú ellátásoknak a nemzeti szociális biztonsági rendszerekben betöltött egyre fontosabb szerepe. Növeli a jogbiztonságot azon szabályok egyértelműsítése révén, amelyek alapján az ilyen ellátások összehangolhatók, megkönnyítve ezáltal a tartós ápolásra-gondozásra szorulók és az őket gondozó személyek mobilitását.

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a szöveget kiegészítik az új szabályok hatálya alá kerülő tartós ápolási-gondozási célú ellátások egyértelmű fogalommeghatározásával és felsorolásával. A szabályokat a Bizottság három évvel az alkalmazás kezdőnapját követően értékeli.

Előzetes értesítés

A Parlamenttel kötött megállapodás értelmében, ha egy munkavállaló egy másik tagállamban fog tevékenységet végezni, erről előzetesen értesíteni kell a saját tagállam illetékes hatóságait. Kivételt képeznek az üzleti utak és a rövid távú tevékenységek (azaz azok, amelyek 30 egymást követő napon belül legfeljebb három egymást követő munkanapig tartanak). Az építőipari dolgozók nem tartoznak a rövid távú tevékenységekre vonatkozó kivétel hatálya alá.

Családi ellátások

Az uniós szabályok biztosítják, hogy az emberek akkor is részesülhessenek családi ellátásokban a szociális biztonságukért felelős országtól, ha családtagjaik egy másik uniós országban élnek, éppúgy, mintha mindannyian ugyanazon a helyen laknának.

A társjogalkotók igazodtak a Bizottság javaslatához azt a célt illetően, hogy előmozdítsák a gyermeknevelési felelősség megosztását, és felszámolják az olyan szülőket érintő esetleges pénzügyi visszatartó tényezőket, akik gyermekük gondozása érdekében csökkentik a munkaidejüket. A megállapodás egyértelművé teszi a különbséget egyrészt a gyermeknevelés miatt meg nem keresett jövedelem pótlását célzó pénzbeli családi ellátások, másrészt az összes egyéb családi ellátás között.

Gazdaságilag inaktív személyek

Ami a más uniós országba költöző, gazdaságilag inaktív személyek ellátásokhoz való hozzáférését illeti, a kompromisszumos szöveg hivatkozik a vonatkozó közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatra, és ismételten hangsúlyozza, hogy a mobilis polgárokat nem szabad megakadályozni abban, hogy egészségbiztosítási járulékot fizessenek.

Két vagy több tagállamban dolgozó személyek

Ha valaki két vagy több tagállamban folytat szakmai tevékenységet, meg kell határozni, hogy melyik jogszabály alkalmazandó rá. A Tanács és a Parlament közötti ideiglenes megállapodás további iránymutatást nyújt a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelyének vagy üzletviteli helyének meghatározásához annak megállapítása érdekében, hogy melyik ország jogszabályai alkalmazandók az adott személyre.

Következő lépések

Az ideiglenes megállapodást az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja a szöveget.

Háttér

Az EU-ban a szociális biztonsági rendszerek tagállami hatáskörbe tartoznak, és mint ilyenek, nincsenek harmonizálva. A származási országukban maradó személyek esetében az adott tagállam eldöntheti, hogy jogszabályai szerint ki rendelkezik biztosítással, ki milyen ellátásokra jogosult és mik a hozzáférés feltételei. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a gyakorlatban lehetséges legyen a személyek határokon átnyúló szabad mozgása, össze kell hangolni a nemzeti szociális biztonsági rendszereket, mivel nem helyénvaló megfosztani a szociális védelemtől az embereket az EU-n belüli mozgásuk során. Az e koordinációt meghatározó szabályok elfogadása és aktualizálása uniós szinten történik.

Az Európai Bizottság 2016. december 13-án benyújtotta a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló javaslatát. A felülvizsgálat célja a következő volt:

tisztázni, hogy a tagállamok milyen körülmények között korlátozhatják az uniós mobilitás lehetőségével élő, gazdaságilag inaktív polgárok által igényelt szociális ellátásokhoz való hozzáférést

a tartós ápolási-gondozási célú ellátásokat összehangoló, koherens rendszert létrehozni

új rendelkezéseket javasolni a munkanélküli ellátások határokon átnyúló esetekben történő koordinálására vonatkozóan

új rendelkezéseket bevezetni a családi ellátások összehangolására vonatkozóan

tisztázni, hogy szabályok ütközése esetén melyik jogszabályt kell alkalmazni, valamint tisztázni a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvvel való kapcsolatot

Rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, valamint a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet módosításáról (a megállapodás szövege)

A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok (háttér-információk)

”

Forrás:
A szociális biztonsági rendszerek koordinálása: az uniós tagállamok képviselői megerősítették az ideiglenes megállapodást; Európai Unió Tanácsa; 2026. április 29.

A gyökeres változások nem feltétlenül javítják az Unió költségvetését – az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Unió következő költségvetéséről

„

Az Európai Bizottság az Unió hosszú távú költségvetésének jelentős átalakítását javasolja

Az uniós számvevők a tárgyalások megkezdése előtt felhívják az Európai Parlament és a Tanács figyelmét a kockázatokra

A 12 ellenőri véleményben megfogalmazott legfontosabb tanulságokat egy áttekintő dokumentum foglalja össze

Az Európai Számvevőszék véleménye szerint az Európai Bizottság által az Unió hosszú távú költségvetésére vonatkozóan javasolt jelentős és sokrétű változások végső soron nem feltétlenül javítják a 2028 utáni uniós szakpolitikák és programok végrehajtására szolgáló finanszírozási és kiadási módszereket. A Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy a javasolt intézkedések alapvetően módosíthatják az uniós kiadások tervezésének, irányításának és ellenőrzésének mikéntjét, ami a gondos pénzgazdálkodást érintő számos kockázattal jár, és ezért erősebb biztosítékokra lehet szükség. A 2028–2034-es időszakra javasolt közel 2 billió euró összegű költségvetésről szóló tárgyalások megkezdése előtt a ma közzétett dokumentum, amely a számvevőknek az új költségvetéssel kapcsolatos aggályait foglalja össze, ismételten felhívja az uniós politikai döntéshozók figyelmét a kockázatokra.

A Számvevőszék január óta több mint tíz véleményt tett közzé az új többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó bizottsági javaslatokról, ezekben számvevőink a versenyképességtől a kutatáson és a kultúrán át a kohézióig, a mezőgazdaságig és a nemzetközi támogatásig terjedően számos területről fejtik ki véleményüket.

„Az Európai Unió következő többéves költségvetésére vonatkozó jogalkotási javaslatokból azt látjuk, hogy azok nem a szokásos ügymenetet tükrözik, hanem jelentős átalakítást vezetnének be” – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. – „Az Unió pénzügyi ellenőrző szerveként a Bizottság javaslatairól szóló mintegy tucatnyi véleményünkben felhívjuk a figyelmet a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó kockázatokra és kihívásokra. A javasolt változtatások között számos olyan van, amely nem garantálja, hogy a jövőben javulás lesz a kiadások terén”.

2025 júliusában és szeptemberében a Bizottság több jogalkotási javaslatot terjesztett elő az Unió 2028–2034-es költségvetésére vonatkozóan. Először is, a javaslat összesen közel 2 billió eurót irányoz elő, ami 59%-os növekedést jelent a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi 1,2 billió eurós uniós költségvetéshez képest. A költségvetéshez nyújtott nemzeti hozzájárulások így 81%-kal, 235 milliárd euróra növekednének. A Bizottság az Unió kiadási programjainak finanszírozására a saját bevételi források négyről kilencre emelését javasolja, olyan új források bevezetésével, mint például a nem gyűjtött elektronikus hulladékokon alapuló saját forrás, a dohánytermékek jövedéki adója, vagy a nagyvállalatoktól származó uniós saját források. Ugyanakkor az uniós finanszírozás azon részének, amelyet a tagállamokkal együtt kell végrehajtani, jelentős – 20 százalékpontos – csökkentését javasolta. Javaslatot tett továbbá egy jelentős, 865 milliárd euró összegű új európai alap létrehozására a kohézió és a mezőgazdaság finanszírozására, amely tagállamonként egy-egy nemzeti és regionális partnerségi terven alapulna, valamint a finanszírozás jelentős növelésére az Unió védelmi ipari bázisának megerősítése és a védelmi képességek javítása érdekében. Emellett jelentős elmozdulás történne a költségfüggetlen finanszírozás felé, és a tagállamok akár 150 milliárd euró összegű visszafizetendő uniós hitelekből is finanszírozhatnák terveiket. Egy ilyen nagyságrendű uniós hiteleszköz jelentős újdonságot jelent.

A számvevők figyelmeztetnek arra, hogy ha az új bevételi forrásokat nem hagyják jóvá, jelentős költségvetési hiány lép fel, ami vagy azt jelenti, hogy növelni kell a tagállami hozzájárulásokat, vagy azt, hogy mérsékelni kell a költségvetési javaslatban megfogalmazott ambíciókat. Észrevételezik továbbá, hogy a javasolt hitelfelvételből eredően jelentősen megnövekedne az uniós adósság mértéke. Ami a kiadásokat illeti, a különböző szakpolitikák összevonása veszélyeztetheti a célkitűzések elérését, és kompromisszumokat tehet szükségessé az egyes prioritások között. A költségvetés jelentős része esetében a kiadási prioritásokról eltérő érdekekkel rendelkező tagállamok fognak dönteni. A tagállami tervek közötti jelentős eltérések például gyengíthetik a mezőgazdasági kiadások uniós prioritásokkal való összehangolását, torzíthatják a versenyt, és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek a mezőgazdasági termelők számára. Ezenkívül a nagyobb rugalmasság bevezetése nem járhat azzal, hogy több pénzt költünk, de érdemben nem érünk el több eredményt. A javasolt teljesítménymérési keretet számos tervezési hiányosság gyengíti, így nem mérhetők az uniós kiadások révén elért eredmények és az sem, hogy végső soron mit kapnak az uniós polgárok a pénzükért. Ugyanakkor az uniós pénzekkel való gondos gazdálkodást biztosító intézkedések a költségvetés jelentős része esetében túlzott mértékben támaszkodnak a gyakran gyenge tagállami felügyeletre. Végezetül a javaslatok nem elég egyértelműek abban a tekintetben, hogy valóban korlátlan hozzáférési jogot biztosítanak-e az információkhoz a számvevők számára.

Háttér-információk

Az ebben a sajtóközleményben szereplő adatok folyó árakon alapulnak. A 2028–2034-es időszakra javasolt uniós költségvetésről szóló 12 számvevőszéki vélemény – a teljes dokumentumokra és a kapcsolódó sajtóközleményekre mutató linkekkel együtt – a Számvevőszék honlapjának erre a célra szolgáló részében érhető el, mind a 24 uniós nyelven. E vélemények, amelyek kiadására a Parlament és a Tanács kérte fel a Számvevőszéket, részei az Európai Unió új hosszú távú költségvetéséről szóló megállapodáshoz vezető folyamatnak. E vélemények legfontosabb tanulságait a következő áttekintő dokumentum foglalja össze: „A 2028–2034-es időszakra vonatkozó uniós költségvetés – A Számvevőszék véleménye:a gyökeres változások nem feltétlenül javítják az Unió hosszú távú költségvetését”. A dokumentum jelenleg csak angol nyelven érhető el; a többi nyelvi változatot szintén hamarosan közzétesszük.

Kapcsolódó hivatkozások

EU budget 2028-2034: The ECA’s view: Many changes may not make it better

”

Forrás:
A gyökeres változások nem feltétlenül javítják az Unió költségvetését; Európai Számvevőszék; 2026. április 27.
A számvevők véleménye dióhéjban az Európai Unió következő költségvetéséről; Európai Számvevőszék; 2026. április 28.

Vissza Európába? – Hogyan hozhatja haza Magyarország az uniós pénzeket és a magyar egyetemek jövőjét?

„Hogyan hozhatja haza Magyarország az uniós pénzeket és a magyar egyetemek jövőjét?

A magyar uniós források ügye 2026 tavaszán új szakaszba lépett. A kormányváltás nyomán reális politikai lehetőség nyílhat arra, hogy Magyarország hozzáférjen a befagyasztott kohéziós támogatásokhoz, a helyreállítási forrásokhoz, valamint a magyar egyetemek előtt újra megnyíljon az Erasmus+ és a Horizon Europe programok teljes rendszere. A kérdés ma már nem az, hogy szükség van-e ezekre a forrásokra, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen feltételekkel sikerülhet visszatérni az európai fősodorba.

A magyar gazdaságpolitika elmúlt éveinek egyik legnagyobb vesztese az uniós pénzek körüli elhúzódó konfliktus volt. Miközben a visegrádi térség több országa képes volt kihasználni az uniós fejlesztési és innovációs lehetőségeket, Magyarország egyszerre veszített el növekedési forrást, beruházási kapacitást és politikai bizalmat. A 2026-os választások után azonban új helyzet állt elő: a kormányváltás nemcsak belpolitikai fordulatot jelenthet, hanem új tárgyalási pozíciót is Brüsszelben. Nem véletlen, hogy Magyar Péter bejelentette, április 29-én Brüsszelbe utazik, ahol Ursula von der Leyennel tárgyal az uniós források hazahozataláról. Az Európai Bizottság elnökének gratulációja diplomáciai értelemben is fontos jelzés: az Európai Unió kész lehet új viszony kialakítására Budapesttel.

A tét jóval túlmutat a napi politikán. Magyarország számára jelenleg három nagy csatornán sérült az uniós finanszírozás. Az első a kohéziós politika forrásainak egy része, amelyeket jogállamisági és kondicionalitási eljárások nyomán függesztettek fel. A második a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis az RRF, amelyből Magyarország a járvány utáni gazdasági modernizáció egyik legfontosabb forrását használhatta volna fel. A harmadik pedig az Erasmus+ és a Horizon Europe programok korlátozott hozzáférése, amely különösen érzékenyen érintette a magyar felsőoktatást és kutatási szektort.

Ez utóbbi talán a legnagyobb presztízsveszteség. Az Erasmus+ nem csupán ösztöndíjprogram, hanem a fiatal generáció európai beágyazottságának szimbóluma. A Horizon Europe pedig a kontinens legfontosabb kutatás-fejlesztési keretprogramja, amelyben a részvétel nemcsak pénzt, hanem nemzetközi hálózatokat, tudományos láthatóságot és intézményi minőséget is jelent. Amikor vezető magyar egyetemek kiszorultak a program egyes elemeiből, az nem egyszerű adminisztratív probléma volt, hanem stratégiai versenyhátrány. A tehetséges hallgatók és kutatók számára ugyanis azonnal felértékelődtek a külföldi alternatívák.

A vita középpontjában a modellváltó egyetemek, vagyis a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett intézmények álltak. Az Európai Bizottság kifogása nem magával az alapítványi formával volt, hanem annak irányítási rendszerével. A kuratóriumokban aktív politikai szereplők kaptak helyet, a mandátumok gyakran határozatlan vagy rendkívül hosszú időre szóltak, a kinevezési mechanizmusok pedig nem feleltek meg maradéktalanul az átláthatósági és összeférhetetlenségi normáknak. Brüsszel ebből azt a következtetést vonta le, hogy az uniós források elosztásánál sérülhet a függetlenség és a tisztességes verseny elve.

Az új magyar kormány számára ezért az egyik leggyorsabban kezelhető ügy éppen az egyetemi governance reform lehet. Ha a kuratóriumi tagság összetételét depolitizálják, a mandátumokat korlátozzák, világos összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be és erősítik a szenátusok, valamint a tudományos közösségek beleszólását, akkor rövid időn belül elhárulhatnak az Erasmus- és Horizon-korlátozások. Ez nem igényel éveken át húzódó strukturális reformot, inkább politikai akaratot és jogtechnikai gyorsaságot.

A nagyobb kérdés a kohéziós és helyreállítási pénzek sorsa. Az elmúlt években az Európai Bizottság több alkalommal világossá tette, hogy Magyarország esetében nem pusztán formai, hanem rendszerszintű aggályok merültek fel. Ezek közé tartozott az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzések versenyének hiánya, a korrupcióellenes intézményrendszer gyengesége, az összeférhetetlenségi szabályok hiányosságai, valamint az ellenőrző mechanizmusok korlátozott hatékonysága. Ezeket nevezzük összefoglalóan kondicionalitási feltételeknek: az EU azt mondta ki, hogy a közös költségvetés pénzeihez csak akkor lehet teljes körűen hozzáférni, ha a pénzek jogszerű és ellenőrizhető felhasználása biztosított.

A magyar helyzet megértéséhez érdemes a lengyel példát felidézni. Lengyelországban Donald Tusk kormányra kerülése után rövid idő alatt új politikai dinamika alakult ki Brüsszellel. Bár a jogállamisági viták nem oldódtak meg egyik napról a másikra, az Európai Bizottság érzékelte a reformszándékot, ennek nyomán pedig jelentős források szabadultak fel. A lengyel eset tanulsága az, hogy Brüsszel nem kizárólag jogszabályszövegeket értékel, hanem a hitelességet is. Ha egy új kormány világos menetrendet mutat be, szakmailag megalapozott reformokat indít el és partneri hangot üt meg, akkor a politikai bizalom gyorsabban visszaépülhet, mint ahogy azt sokan gondolják.

Magyarország számára most pontosan ez lehet a járható út. A Bizottság várhatóan nem azonnali, feltétel nélküli pénznyitást ajánl majd, hanem szakaszos megállapodást. Ennek első lépcsője lehet a gyorsan teljesíthető vállalások elfogadása, például az egyetemi kuratóriumi reform, bizonyos igazságügyi garanciák megerősítése, valamint a korrupcióellenes ellenőrző szervek jogosítványainak bővítése. Ezt követheti a kohéziós források fokozatos felszabadítása, majd az RRF-kifizetések újraindítása.

Az időzítés sem mellékes. Az RRF esetében a kifizetésekre és projektek lezárására szigorú uniós határidők vonatkoznak. Magyarország minden elvesztegetett hónappal csökkenti annak esélyét, hogy a rendelkezésre álló összegeket teljes mértékben le tudja hívni és hatékonyan fel is használja. Egy új kabinetnek tehát nemcsak politikai, hanem adminisztratív sprintet is kell futnia: projektlistákat kell újratervezni, végrehajtási intézményeket stabilizálni, és gyorsan teljesíthető beruházásokat kell kijelölni.

Közben már zajlik a vita az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéről, a 2028 utáni MFF-ről is. Magyarország korábban azt várta ettől a ciklustól, hogy a kohéziós politika továbbra is jelentős súlyt kapjon, és a felzárkózó tagállamok számára bőséges fejlesztési forrás maradjon elérhető. Az elmúlt évek konfliktusai azonban gyengítették Budapest alkupozícióját. Ha most sikerül rendezni a kapcsolatot az EU intézményeivel, Magyarország ismét érdemi szereplőként szólhat bele a következő ciklus szabályaiba, legyen szó kohézióról, versenyképességi alapokról, védelmi ipari finanszírozásról vagy kutatási keretprogramokról.

A kilátások ezért óvatosan optimisták. Brüsszelnek érdeke lehet egy sikeres magyar fordulat, mert az unió politikailag is bizonyíthatná, hogy a jogállamisági mechanizmusok nem büntetőeszközök, hanem korrekciós ösztönzők. Magyarországnak pedig elemi érdeke a források visszaszerzése, mert a gazdasági növekedés, a beruházások, a felsőoktatás modernizációja és a kutatási szektor nemzetközi pozíciója egyaránt múlik rajta.

A végső kérdés tehát nem az, hogy lehet-e pénzt hazahozni Brüsszelből. A kérdés az, hogy képes-e Magyarország olyan intézményi fordulatot végrehajtani, amely után ezek a pénzek már nem politikai alku tárgyai, hanem természetes módon járó fejlesztési eszközök lesznek. Ha igen, akkor a mostani brüsszeli tárgyalások valóban új korszak kezdetét jelenthetik.”

Forrás:
Vissza Európába?; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. április 27.

Az Európai Bizottság terve az egyszerűbb, világosabb és jobban érvényesített uniós jogszabályokért

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette az uniós jogalkotás korszerűsítésére irányuló tervét, biztosítva, hogy a jogszabályok egyértelműbbek, egyszerűbbek és hatékonyabbak legyenek, szilárd bizonyítékokon alapuljanak, és jobban igazodjanak a polgárok és a vállalkozások igényeihez.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európának világos és koherens jogszabályokra van szüksége, amelyek teljes mértékben megfelelnek polgáraink és vállalkozásaink igényeinek. A mai napon megvalósítjuk az uniós jogalkotás hatékonyabbá, eredményesebbé és átláthatóbbá tételére irányuló tervünket. Beépített egyszerűséget alkalmazunk, és továbbra is biztosítjuk, hogy minden szabályt szilárd bizonyítékok támasztanak alá. De ez még nem minden: küzdeni fogunk továbbá a túlszabályozás ellen, fel fogjuk gyorsítani a végrehajtást, és meg fogjuk tisztítani jelenlegi joganyagunkat. Ez döntően hozzájárul versenyképességünk megerősítéséhez.”

A Bizottság öt területen fog fellépni:

Beépített egyszerűség: Az uniós jogszabályoknak könnyen érthetőnek, alkalmazhatónak és érvényesíthetőnek kell lenniük. A Bizottság célja, hogy minden javaslatba beépítse a „beépített egyszerűséget”, egyértelművé téve, hogy kinek kell eljárnia, hogyan kell megfelelni, és milyen következményekkel jár a meg nem felelés.

A minőségi jogalkotási keret megerősítése: a minőségi jogalkotási rendszer meghatározza azokat az elveket, amelyeket az Európai Bizottság az új kezdeményezések előkészítése során követ. Már most is a világ legfejlettebbjei közé tartozik. Tovább fogják javítani az átláthatóság, az érdekelt felek bevonása és a hatékonyság fokozása érdekében.

Szabályozói mélytisztítás: bár az Unió továbbra is ambiciózus politikákat folytat, a meglévő jogszabályok jelentős állományát is rendbe kell hoznia. A cselekvési terv 12 kiemelt területen fogja kezelni a következetlenségeket, az átfedéseket és a túlságosan összetett rendelkezéseket.

A szabályozási túlszabályozás kezelése: a Bizottság segíteni fogja a tagállamokat az egységes piac szükségtelen összetettségének és akadályainak azonosításában és kezelésében, amennyiben az uniós jogban meghatározottaknál szigorúbb vagy kiterjedtebb követelményeket alkalmaznak.

Gyorsabb és erőteljesebb végrehajtás: a Bizottság bizonyos szakpolitikai területeken meg fogja erősíteni az egységes piaci szabálykönyv végrehajtását. Hangsúlyt kap a régóta fennálló kötelezettségszegési ügyek számának csökkentése is.

A mélyreható globális változások idején az európai versenyképességhez elengedhetetlen a hatékony és eredményes szabályozási keret. Az egyszerűbb, jobban megtervezett és könnyebben végrehajtható szabályok ezért hozzájárulnak a gazdasági potenciál felszabadításához, valamint a dinamikusabb és integráltabb egységes piac előmozdításához.

Az Európai Parlament és a Tanács alapvető partnerek az e közleményben felvázolt célkitűzések megvalósításának elősegítésében. E célból a Bizottság felszólítja a társjogalkotókat annak biztosítására, hogy a „beépített egyszerűség” és a minőségi jogalkotás elveit minden intézmény következetesen alkalmazza minden jogalkotási folyamat során.

A mai közlemény Ursula von der Leyen elnök 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaira, a vezetői elvonuláson 2026. február 12-én tett kötelezettségvállalásaira, valamint az „Egyszerűbb és gyorsabb Európa” című közleményre épül.

Bővebb információért

Kérdések és válaszok

Tájékoztató a közlemény fő intézkedéseiről

Minőségi jogalkotás: iránymutatások és eszköztár

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Idézet(ek)

„Európának világos és koherens jogszabályokra van szüksége, amelyek teljes mértékben megfelelnek polgáraink és vállalkozásaink igényeinek. A mai napon megvalósítjuk az uniós jogalkotás hatékonyabbá, eredményesebbé és átláthatóbbá tételére irányuló tervünket. Beépített egyszerűséget alkalmazunk, és továbbra is biztosítjuk, hogy minden szabályt szilárd bizonyítékok támasztanak alá. De ez még nem minden: küzdeni fogunk továbbá a túlszabályozás ellen, fel fogjuk gyorsítani a végrehajtást, és meg fogjuk tisztítani jelenlegi joganyagunkat. Ez döntően hozzájárul versenyképességünk megerősítéséhez.” – Ursula von der Leyen elnök

„Hivatalba lépése óta a Bizottság fokozta az uniós szabályok egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit. A mai stratégia jelzi az EU eltökéltségét az európai jogalkotás minőségének további javítása iránt. Az elavult, túlzott vagy egymást átfedő jogszabályokat fel kell tárni és korrigálni kell. Az új javaslatoknak célirányosabbnak, végrehajthatóbbnak és végrehajthatóbbnak kell lenniük. Ez a gyakorlatban egyszerűsítést jelent. Felkérjük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben az alapvető erőfeszítésben. Az EU azért jött létre, hogy eredményeket hozzon polgáraink és vállalkozásaink számára, nem pedig azért, hogy bürokráciát teremtsen. Szabályainknak célként kell szolgálniuk, támogatva a versenyképes, innovatív és fenntartható szociális piacgazdaság kiépítésére irányuló erőfeszítéseinket.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság tervet javasol az egyszerűbb, világosabb és jobban érvényesített uniós szabályokra; Európai Bizottság; 2026. április 28. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)

Európa gazdasági jövője a tartós termelékenységnövekedéstől függ

„A munkaerő-kínálat egy ideig támogathatja a növekedést, de nem helyettesítheti a tartós termelékenységnövekedést, különösen nem az idősödő társadalmakban, mint például Európában vagy azon belül hazánkban. Európa egészében a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a termelékenységet kell növelni, tehát előtérbe kell helyezni azokat a területeket, amelyekben nagyobb a hazai hozzáadott érték, azaz kevésbé munkaintenzívek.

Az Európa gazdasági jövőjéről szóló vitákban sokszor találkozhatunk azzal az érvvel, hogy Európának nem szükséges a növekedést hajszolnia, ameddig fenn tudja tartani a jóléti állam pozícióját. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy sok európai országban, így Magyarországon is a nyugdíjakat a fiatalabb generációk adójából fizetik ki. Tehát ha szeretnénk fenntartani a nyugdíjrendszert, akkor elengedhetetlen a gazdasági növekedés. Nem is beszélve arról, hogy az államok eladósodottsága miatt katasztrofális következményekkel járna, ha hosszabb távon stagnáló állapotban ragadna Európa.

A közelmúltra tekintve azt láthatjuk, hogy az euróövezet GDP-je 1 százalék körül növekedett, míg az Egyesült Államokban 2 százalékot meghaladó bővülést regisztráltak. Az USA és az euróövezet közötti növekedési különbséget gyakran hibásan az eltérő demográfiai helyzetnek tulajdonítják. A tények azonban másfelé mutatnak. Az Egyesült Államokban a GDP-növekedésének teljes 2 százalékpontja az óránkénti munkaerő-termelékenység növekedésének volt köszönhető, míg a ledolgozott órák teljes számának növekedése csupán 0,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ezzel szemben az euróövezetben a termelékenység csak 0,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg a népesség növekedése és a foglalkoztatási ráta emelkedése 0,8 százalékponttal húzta felfelé a gazdaságbővülést.

Vagyis a növekedés mozgatórugóinak összetétele meglehetősen eltérő volt az Atlanti-óceán két oldalán. És ez az, ami igazán fontos a jövőre vonatkozó kilátások szempontjából. A munkaerő-kínálat egy ideig támogathatja a növekedést, de nem helyettesítheti a tartós termelékenységnövekedést, különösen nem az idősödő társadalmakban, mint például Európában vagy azon belül hazánkban.
Európa növekedési trendjei

Az egyes országok sajátosságainak alaposabb vizsgálata mélyebb betekintést nyújt az euróövezet növekedési trendjeibe. Az elmúlt két évben sokat dicsért spanyol növekedési csoda nagyrészt a bevándorlási hullám által ösztönzött erős munkaerő növekedésnek köszönhető. A francia termelékenység növekedése valószínűleg összetételi hatásokból ered. 2024 óta a szakmai képzésekre nyújtott támogatások csökkentése valószínűleg a kevésbé termelékeny munkavállalók munkaerőpiaci szempontból inaktívvá válásához vezetett, ami bár rontotta a foglalkoztatási rátát, de emelte az egy munkaórára jutó termelékenységet.

Olaszországban és Németországban 2024–2025-ben még negatív termelékenységnövekedést is regisztráltak. Viszont érdemes észben tartani, hogy a produktivitás változásának van ciklikus összetevője. Az európai munkaerőpiacok meglehetős merevsége és a kedvezőtlen időkben megfigyelhető munkaerő-tartalékolás miatt már nem annyira meglepő, hogy Németországban és Olaszországban a termelékenység zuhanórepülésben van. Az említett ciklikus hatást kiszűrve sem lenne sokkal hízelgőbb az összkép: az évesített tízéves átlagos termelékenységnövekedés Olaszországban mínusz 0,1 százalék, Németországban pedig 0,5 százalék lenne.

Magyarország 2010-es években tapasztalt növekedése a spanyol példához áll közelebb. Azzal a különbséggel, hogy nem importált munkaerőből történt a növekedés, hanem a belső munkaerő-tartalékok aktivizálásával. Az aktivitási ráta magasra emelése és a munkanélküliség alacsonyan tartása erős löketett adott az ország gazdaságának bővüléséhez. Ugyanakkor ez véges lehetőség, ami a 2010-es évek végére vált valósággá. Vagyis Európa egészéhez hasonlatosan a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a termelékenységet kell növelni, tehát előtérbe kell helyezni azokat a területeket, amelyben nagyobb a hazai hozzáadott érték, azaz kevésbé munkaintenzívek.

Spanyolország példája is mutatja, a bevándorlás révén történő munkaerőkínálat-bővülés egy módja lehet a gazdasági aktivitás fenntartásának. Viszont ez a növekedési modell aligha szolgálhat mintaként az Európai Unió többi országának. Egy 2025. decemberi felmérésből az derül ki, hogy a nagyobb európai országokban a lakosság számottevő többsége ellenzi a bevándorlás további növekedését. Talán nem meglepő, hogy a spanyolok viszonylagos többsége a legális bevándorlás jelenlegi mértékét többnyire jónak tartotta országuk számára, míg olyan országokban, mint Franciaország és Németország, ezt többnyire negatívnak ítélték meg. Ezek alapján könnyen következtethetünk arra, hogy az euróövezeti országokban a munkaerő-növekedés nagy részét a népesség korpiramisának változásai fogják meghatározni a jövőben.

Csak a következő három évben a népesség GDP-növekedéshez való hozzájárulása az eurozónán belül várhatóan 0,35 százalékponttal csökken. Ha a foglalkoztatási arány, az átlagos munkaidő és a termelékenység az elmúlt két évben tapasztalt ütem szerint változik tovább, ez még arra sem lesz elegendő, hogy a potenciális növekedést 1 százalék körül tartsa. Sőt számításaink szerint 2028-ra ez akár 0,8 százalékra is lassulhat. Mindez aligha jó hír az európai gazdasághoz erősen behuzalozott magyar gazdaság jövőképére nézve. Ráadásul hazánk is ugyanezzel a problémával küzd a demográfiai változások következtében. ”

Forrás:
Ideje nekiállni több hozzáadott értéket termelni Európának, ha kevesebb vendégmunkást akar; Virovácz Péter, Homolya Zoltán; VG.hu; 2026. május 1.
(Virovácz Péter az ING Bank vezető közgazdásza, Homolya Zoltán elemző gyakornok)

Mesterséges intelligencia (MI)

Egyes vállalatok már most is többet költenek az MI-ügynökökre, mint a technológiát használó alkalmazottaik fizetésére

„Egyes vállalatok már most is többet költenek az MI-ügynökökre, mint a technológiát használó alkalmazottaik fizetésére, miközben a megtérülés nem mindenhol és nem minden szempontból tűnik egyértelműnek.

Az alkalmazottak munkáját átvevő MI-ügynökök erőltetett ütemű bevezetése nemcsak a különféle biztonsági és minőségi aggályok miatt lehet problémás, vagy éppen az olyan ellentmondásos helyzetek miatt, amikor a dolgozók lényegében feladatul kapják a saját munkahelyüket megszüntető ágensek betanítását. Az Axios rövid összeállítása alapján az új trend költségei is meglehetősen véleményesen alakulnak, egészen odáig, hogy egyes vállalatoknál a hihetetlen mennyiségű lekérdezés már többe kerül, mint amennyit ugyanilyen összefüggésben az emberi alkalmazottaknak kellene kifizetni.

A mesterséges intelligencia egyik legnépszerűbb munkacélú alkalmazása a kódok generálása, amit a gépi rendszerek sokkal gyorsabb tempóban végeznek el az emberekhez képest, egy-egy mérnök ráadásul több MI-ügynököt is futtathat egymással párhuzamosan. Bár az új technológia a hatékonyságot sem feltétlenül növeli az elvárt mértékben, mivel extra feladatot jelent például az általuk létrehozott kódok áttekintése és tisztítása, a felhasználás-alapú fizetési modellekben a tokenek gyorsan összeadódnak, és a cikkben idézett vezetők szerint messze meghaladhatják az alkalmazottak költségeit.

Így nem biztos, hogy működni fog a dolog

Ez a probléma két okból is inkább erősödni fog, mint enyhülni. A mesterséges intelligencia használatára irányuló törekvések nagy része felülről érkezik, és már újkeletű kifejezés (tokenmaxxing) is létezik az MI-technológia visszaélésszerűen intenzív használatára, vagyis arra a jelenségre, amikor az alkalmazottak között valóságos verseny alakul ki az MI-túlhasználatban. A New York Times-nak nyilatkozó stockholmi szoftvermérnök arról beszél, hogy valószínűleg a havi fizetését meghaladó költséget termel a Claude Code használatával, az Ubernél pedig állítólag máris elköltötték a 2026-ra szóló MI-keretet.

A helyzet maguknál az MI-fejlesztőknél is ilyen, sőt még ilyenebb, mivel a Claude-ot fejlesztő Anthropic saját közlése szerint saját kódjának közel 100 százalékát mesterséges intelligenciával generálja, a Meta alkalmazottainak teljesítményértékelése pedig részben már arra épül, hogy milyen mértékben használják az MI-t a munkájuk során. Az Nvidia vezérigazgatója közben azt javasolta, hogy a szoftvermérnökök az alapfizetésük felének megfelelő értékben kapjanak MI-tokeneket, ami szerinte toborzási eszköznek is megfelelő lenne, bár ezt a fajta lelkesedését innen nézve már nem feltétlenül könnyű követni.

A döntéshozók kísérletei így elsősorban az MI-szolgáltatók számára teremtenek újabb bevételi forrásokat, miközben előbb-utóbb még a legnagyobb IT-költségvetéssel rendelkező vállalatoknak is fel kell(ene) tudniuk mutatni valamilyen egyértelmű megtérülést az ilyen MI-kiadások tekintetében, legyen szó a termelékenység növekedéséről vagy más metrikákról. Az MI-fejlesztők áremeléseivel párhuzamosan azonban az új technológiára fordított kiadások könnyen válhatnak rugalmas kötelezettségből olyan (legkevésbé sem rugalmas) kötelezettséggé, ami rámutat az emberi munka gazdaságosságára.

Részletek az Axios oldalán »”

Forrás:
Így lesz drágább a mesterséges intelligencia, mint az emberi munkaerő; Bitport.hu; 2026. április 29.

Horvátország eddigi legnagyobb beruházásaként egy mesterségesintelligencia-fejlesztési és innovációs központot létesítenek 50 milliárd euró értékben

„Az értéke 50 milliárd euró, a helyszíne Sziszek-Monoszló megye.

Horvátország történetének legnagyobb beruházását tervezik a Sziszek-Monoszló megyei Topusko térségében, ahol mesterségesintelligencia-fejlesztési és innovációs központot építenek mintegy 50 milliárd euróért – írta a Jutarnji List című horvát napilap, amely beszámolója szerint betekinthetett a Pantheon-projektbe és látványterveket is közölt. A Pantheon-projektben egy adatközpont és technológiai kampusz létrehozását tervezik: a létesítmény Európa egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-infrastruktúrája lehet, és messze a legnagyobb beruházásnak számítana Horvátország történetében – hangsúlyozta a lap.

A projekt horvát vezetője Jako Andabak vállalkozó, a műszaki tervezésért pedig a zágrábi születésű Mislav Crnogorac mérnök felel, aki korábban több nemzetközi technológiai vállalatnál, köztük az Amazon Web Servicesnél dolgozott adatközpont-projektek fejlesztésén. A tájékoztatás szerint a beruházás több lépcsőben valósulhat meg: egy olyan adatközpont-komplexum jöhet létre, amely a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatási, fejlesztési és számítási kapacitásokat szolgálja ki. A projekt a globálisan gyorsan bővülő MI-infrastruktúra-piacra épül, ahol az elmúlt években rekordösszegű befektetések indultak – mutatott rá a lap.

A Jutarnji List szerint a létesítmény jelentős gazdasági hatással járhat a térségben: az építkezés idején több ezer munkahely jöhet létre, az üzemelés során pedig mintegy másfél ezer szakember dolgozhat a központban. A fejlesztők számításai szerint a közvetett hatásokkal együtt hatezer új állás is létrejöhet. A lap emlékeztetett arra is, hogy a beruházás helyszínéért több közép- és kelet-európai ország is versenyben volt, a fejlesztők azonban végül Horvátországot választották. A döntésben szerepet játszott az ország európai uniós és NATO-tagsága, a régió stabilitása, valamint a képzett műszaki munkaerő elérhetősége – írták. A tervek szerint az építkezés a következő években indulhat el, az első egységek pedig az évtized végére kezdhetik el működésüket. A beruházás megvalósítása nemcsak Horvátország, hanem a közép- és kelet-európai térség egyik legjelentősebb technológiai fejlesztése lehet – írta a Jutarnji List.

A Vecernji List című horvát napilap szintén beszámolt a beruházásról, és azt írta, hogy a Pantheon néven ismert adatközpont-projektet Jako Andabak amerikai intézményi befektetőkkel partnerségben fejleszti. A lap közölte azt is, hogy a beruházást a Dubrovnikban kedden kezdődött, kétnapos Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának szerdai üzleti fórumán is bemutathatják.”

Forrás:
Horvátország eddigi legnagyobb beruházása kezdődhet meg; Infostart / MTI; 2026. április 28.
Lásd még:
PantheonAi – Leading Europe Into The Future
US investors’ €50 billion hyperscaler data centre in Croatia will be ‘fully supplied’ by BTM solar and batteries; Andy Colthorpe; Energy Storage News; 2026. április 30.
Pantheon AI in Croatia: The Data Oasis That Might Just Be a €50B Mirage; Ana Marija Kostanic; The Recursive; 2026. május 1.

12 órás maratoni vita után sem sikerült megegyeznie az EU-nak az MI-szabályozásról

„Kedden az Európai Unió tagállamai és az Európai Parlament 12 órán keresztül vitázott arról, hogy mit változtassanak a szervezet mesterségesintelligencia-szabályozásában (MI-rendelet), de nem sikerült megegyezniük egymással, írja a Next Web. A tárgyalásokat májusban folytatják majd.

A kérdés leginkább az volt, hogy a fogyasztói termékekbe beágyazott, magas kockázatú MI-rendszerek – például orvostechnikai eszközök, játékok, okosautók vagy ipari gépek – mentesüljenek-e a világ legszigorúbb MI-szabályozásának további következményei alól. Az Európai Parlament azt szorgalmazta, hogy ezekre a rendszerekre elegendő legyen a már meglévő ágazati szabályozás alkalmazása. A tagállamok képviselőiből álló Tanács viszont eddig kevés lelkesedést mutatott egy ilyen széles körű kivétel iránt.

Az Európai Unió egyes tagállamai bizonyos területeken korábban már elkezdték szabályozni az MI használatát, a legnagyobb szabású kezdeményezés az EU MI rendelete volt, ami 2024 augusztusában lépett hatályba. Ez a világ első átfogó MI-szabályozása, ami a mesterséges intelligencia, azaz a „változó szintű autonómiával működő gépi rendszerek” számos felhasználási módját tiltja, egyes fejlesztési irányokat korlátok közé szorít, előírja, hogy világosan jelölni kell a gépi rendszerek által előállított tartalmakat és azt, ha a felhasználó MI-vel lép interakcióba, továbbá nagyobb átláthatóságot követel a fejlesztőktől, és komolyabb felügyeletet ígér a fejlesztett algoritmusok felett. A folyamatról itt írtunk bővebben.

Ez a megbeszélés volt az AI Omnibus, vagyis az MI-rendelethez kapcsolódó módosító csomag, utolsó ütemezett politikai trilógusa, vagyis a tervek szerint most tárgyalta volna utoljára a csomagot az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság. Az omnibusz célja a vállalatokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése, hogy az európai cégek lépést tudjanak tartani az amerikai és ázsiai versenytársakkal. Kritikusai úgy látják, hogy valójában egy korábban kiharcolt védelmi garanciarendszer visszabontását jelentené.

Az MI-rendelet magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó alapvető kötelezettségeit jelenleg 2026. augusztus 2-től, mindössze három hónap múlva kellene alkalmazni. Az omnibusz egyik célja ennek a határidőnek az eltolása: az önálló, magas kockázatú rendszerek esetében 2027. december 2-ig, a szabályozott termékekbe ágyazott rendszerek esetében 2028. augusztus 2-ig halasztanák az alkalmazási határidőt.

Ahhoz viszont, hogy ez a halasztás jogilag is hatályba lépjen, néhány hét alatt kellene megszületnie a végleges politikai megállapodásnak, az Európai Parlament hivatalos szavazásának, a Tanács jóváhagyásának és végül a jogszabály hivatalos kihirdetésének.”

Forrás:
12 órás maratoni vita után sem sikerült megegyeznie az EU-nak az MI-szabályozásról; Nagy Nikoletta; Telex.hu; 2026. április 29.
Lásd még:
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2024/1689 és az (EU) 2018/1139 rendeletnek a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomag); EUR-Lex; COM/2025/836 final; 2025. november 19.
EU and Parliament fail to agree on AI Act changes after 12 hours of talks, pushing deal to next month; Ana-Maria Stanciuc; The Next Web; 2026. április 29.
EU legislators fail to clinch deal to delay AI law; Pieter Haeck; Politico; 2026. április 29.

Hogyan tehető működőképessé az ügynöki MI a kormányzati munkában, felkészültségi keretrendszerre támaszkodva?

„Az ügynöki, azaz önállóan cselekvő MI alapvető képességbeli változást hoz: lehetővé teszi, hogy a rendszerek önállóan hajtsanak végre összetett, több lépésből álló munkafolyamatokat az elejétől a végéig. Ez a technológiai fejlődés jelentősen átalakíthatja azt, ahogyan a kormányzatok működnek és szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak.

Ugyanakkor, ha a kormányzatok nem rendelkeznek stratégiai, bizonyítékokon alapuló képpel arról, hogy az ilyen MI hol teremtheti a legnagyobb közértéket – vagyis hol húzódik az a határ, ahol a potenciálisan elérhető nagy előnyök kibontakoztatását a megvalósítás összetettsége még nem hátráltatja -, fennáll a veszélye, hogy rossz területekre irányítják a beruházásokat. Ez alááshatja a technológiába vetett bizalmat, és olyan kísérleti programokhoz vezethet, amelyek később nem terjeszthetők ki nagyobb léptékben.

A jelentés új, minisztériumoktól és intézményi határoktól független nézőpontból vizsgálja a kormányzati tevékenységeket. Világos megközelítést ad annak felmérésére, hogy az önállóan cselekvő MI hol hozhatja a legnagyobb közhasznot, és milyen kockázatokat kell kezelni, mielőtt széles körben bevezetnék. A jelentés globális értékelésre támaszkodva kezdeti tájékozódási pontokat kínál ahhoz, hogy hol érdemes elindítani az ilyen MI alkalmazását. Emellett valós példákat is bemutat, és kiemeli a közszférában jelenleg zajló kezdeményezéseket.”

Forrás:
Making Agentic AI Work for Government: A Readiness Framework; World Economic Forum; 2026. április 24.
Where should governments start with agentic AI? A practical guide to getting it right; Kelly Ommundsen; World Economic Forum; 2026. április 29.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Az új kormány leendő tudományos és technológiai minisztere új alapokra kívánja helyezni a tudomány és a politika viszonyát

„„Olyan oktatási rendszert kell építenünk, amely képes kinevelni a 21. század tudósait: önállóan gondolkodó, kreatív, a világ kihívásaira felkészült embereket” – fogalmazott Facebook-oldalán Tanács Zoltán, a Tisza-kormány leendő tudományos és technológiai minisztere.

A tudomány és a politika viszonyát új alapokra helyezné, és szerinte a jövő Magyarországának kulcsa a szabad és megbecsült kutatói közegben rejlik. Tanács úgy látja, hogy az elmúlt évtizedekben a kormányzat nem partnerként kezelte a kutatókat, ami hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tudósok jelentős része külföldön érte el legnagyobb sikereit. Emellett az utánpótlás nevelése is egyre nagyobb nehézségekbe ütközött.

A leendő miniszter a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közgyűlésére szóló meghívás kapcsán írta meg bejegyzését, amiben hangsúlyozta: bár elfogadta a meghívást, beszédet nem mond, mert úgy véli, „politikának nincs helye” egy ilyen jelentőségű tudományos eseményen.

Kiemelte, hogy a tudomány működéséhez idő, kísérletezés és akár kudarcok is kellenek, ezért a politikának hosszú távon kell gondolkodnia. Így a tudományos eredmények könnyebben válhatnak gazdasági értékké. Hozzátette: a tudományos közösség „Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa”, amelynek megerősítése nélkül nem képzelhető el sikeres jövő.”

Forrás:
Fájdalmas igazságot mondott ki a leendő miniszter: nem tudjuk megtartani a legjobbjainkat; Kónya Polett; Economx; 2026. május 1.
Tanács Zoltán; Facebook; 2026. május 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Oktatásközpontú digitális transzformáció és infrastruktúra-fejlesztés az ELTE-n

„Sikeresen zárult annak a többéves fejlesztési folyamatnak az első fázisa, amely új szintre emeli az Egyetem digitális oktatási és szolgáltatási tevékenységét. Az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásával megvalósult projekt az elmúlt években olyan komplex, egymásra épülő fejlesztéseket valósított meg, amelyek az ELTE működésének szinte minden területét érintették, és hosszú távon is meghatározzák az intézmény jövőbeli fejlődési irányait.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „RRF-2.1.2-21-2022-00023 – Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n” című, átfogó fejlesztési programja középpontjában integrált, szinergikus fejlesztési szemlélet állt, amely nem elszigetelt projektelemekben, hanem egymást erősítő rendszerekben gondolkodott. Ennek eredményeként az ELTE-n egyszerre valósult meg a digitális transzformáció, az adatvezérelt működés alapjainak megteremtése és a hallgatóközpontú szolgáltatások fejlesztése.

A projekt hozzájárult egy olyan korszerű oktatási ökoszisztéma kialakításához, amely a tanulási folyamatok nyomon követésétől és elemzésétől kezdve a nemzetközi mobilitás digitalizációján át a tananyagok strukturált kezeléséig és a készségfejlesztési programokig terjed.

A tanárképzés területén a fejlesztések valódi tartalmi megújulást indítottak el: a digitális kompetenciák, a mesterséges intelligencia és a videós oktatási módszerek integrációja új alapokra helyezi a pedagógusképzést. Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg, különösen a Lágymányosi Campuson, ahol modern laborok, okostermek, valamint fenntartható és energiahatékony megoldások jöttek létre.

A projekt egyik legnagyobb hatású eredménye az adatvezérelt működés alapjainak kiépítése volt, egy ún. „Data Lake” megteremtése. Az egyetem kulcsrendszereinek (Neptun, LMS-ek) integrációjával létrejövő adatplatform lehetővé teszi a tanulási folyamatok mélyebb megértését és a stratégiai döntések megalapozását, valamint megnyitja az utat a jövőbeli, mesterséges intelligenciára épülő oktatásfejlesztések előtt.

A digitális tananyag-repozitórium fejlesztése az intézményi tudásvagyon rendszerezését és hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja, míg a nemzetközi működés digitalizációja – különösen az Erasmus+ folyamatok teljes körű átalakítása – jelentősen javította a hallgatói és adminisztratív felhasználói élményt, valamint erősítette az egyetem nemzetközi versenyképességét.

A hallgatói sikeresség támogatásában kiemelt szerepet kapott az új Karrierplatform, amely a képzést közvetlenül összekapcsolja a munkaerőpiaci elvárásokkal, valamint a készségfejlesztési és közösségi programokat integráló rendszerekkel együtt komplex támogatást nyújt a hallgatók számára. Emellett a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések – például a felvételi pontszámító rendszer – konkrét, gyakorlati megoldásokon keresztül segítik a hallgatói döntéshozatalt. Ezt a rendszert egészíti ki az EENJOY, amely a hallgatói bevonást és közösségi aktivitást erősíti.

A projekt eredményeként az ELTE nemcsak technológiai értelemben lépett előre, hanem olyan szervezeti és működési képességeket is kialakított, amelyek lehetővé teszik a folyamatos megújulást és alkalmazkodást a gyorsan változó felsőoktatási környezetben, megalapozva ezzel az intézmény hosszú távú versenyképességét.

A projektet 2026. április 28-án zárták le hivatalosan. Az eseményen köszöntőt mondott Darázs Lénárd, az ELTE rektora, aki kiemelte, hogy a digitális transzformáció az oktatásban nemcsak technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is – a most lezárult projekt fejlesztés ezt a változást indította el az egyetemen.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja felhívta a figyelmet: ez a projekt a legjobb példája annak, hogy az ELTE-n kialakult egy olyan működési kultúra, amely képes a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan és stratégiai szemlélettel felhasználni.

Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja a hallgatókat is megszólítva elmondta, a most lezárult projekt elsősorban arról szól, hogy az egyetemisták jobb körülmények között tanulhassanak, és a munkaerőpiacon versenyképes tudással jelenjenek meg. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció fontos eszköz, de nem helyettesítheti a valós tapasztalatot: látni, gondolkodni és cselekedni továbbra is a laborokban lehet megtanulni.

Ritter Dávid, az ELTE informatikai igazgatója, a projekt szakmai vezetője szerint az egyetemi adattó és a digitális tananyag-repozitórium olyan alapinfrastruktúrát teremt, amely nélkülözhetetlen a jövőbeli mesterségesintelligencia-alapú fejlesztésekhez. Beszédében hangsúlyozta: a projekt során megszerzett tudás, tapasztalat és együttműködési kultúra lehetővé teszi, hogy az ELTE a jövőben is sikeresen építkezhessen.

A rendezvénnyel lezárult annak a többéves fejlesztési folyamatnak az első fázisa, amely új szintre emeli az Eötvös Loránd Tudományegyetem digitális oktatási és szolgáltatási tevékenységét. A folyamat a jövőben a DOKK, valamint a Hallgatóközpontú Készség- és Kompetenciafejlesztés zászlóshajó programban folytatódik.”

Forrás:
Oktatásközpontú digitális transzformáció és infrastruktúra-fejlesztés az ELTE-n; Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE); 2026. április 29.

Fenntartható fejlődés

Új környezetvédelmi hatóságot állítanak fel Magyarországon

„Az élő környezetért felelős miniszteri poszt várományosa szerint politikai utasítások helyett szigorúan szakmai alapú vizsgálatok jönnek a nagy szennyező ipari gyáraknál.

Nagy erőkkel dolgozunk az új „Élő Környezet Minisztérium” építésén – építésén – jelentette be Facebook-oldalán Gajdos László. A Nyíregyházi Állatpark eddigi igazgatója, akit elsők között nevezett meg a Tisza-kormány tárcavezetőinek ismertetése kezdetén Magyar Péter leendő miniszterelnök, leszögezte, hogy „a szakmai stábbal zajló egyeztetések közepette elsődleges feladatunkként egy új, független országos környezetvédelmi hatóság felállítását határoztuk meg.”

– Szakítunk a korábbi gyakorlattal: ez a szervezet nem politikai utasításokat hajt végre, hanem szigorúan szakmai alapon, folyamatos és következetes vizsgálatokkal ellenőrzi majd a nagy szennyező ipari gyárakat – hangsúlyozta a leendő miniszter.

– A Tisza-kormány munkájának középpontjában a magyar emberek egészsége és biztonsága áll. Az új hatóság garantálja a jogszabályok maradéktalan betartását és a beruházások biztonságos működését, miközben a civil szervezetek és az állampolgárok álláspontja végre kellő súlyt kap. A célunk egyértelmű: sérthetetlen védelmi rendszert építünk környezetünk és jövőnk érdekében – szögezte le Gajdos László.”

Forrás:
Gajdos László bejelentette, hogy új környezetvédelmi hatóságot állítanak fel Magyarországon; Népszava; 2026. április 30.

Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet miatt vízügyi cselekvési és kommunikációs tervet kért Magyar Péter Gajdos László leendő, élő környezetért felelős minisztertől

„Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyóvizeink és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt felkértem a leendő TISZA-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására.
Az utóbbi 15-20 évben létfontosságú helyi és országos fejlesztések maradtak el, amelyek mielőbbi megvalósulása nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medencét különösen érintő klímaváltozás okozta extrém időjárási körülményekhez és egyre súlyosbodó aszályhoz való sikeres alkalmazkodás.
Mivel a TISZA Működő és emberséges Magyarország programjában lévő fejlesztések az idei nyáron még nem fogják éreztetni pozitív hatásukat, ezért a vízügy, a természet- és tájvédelem, valamint az agrárium területén is szükség van azonnali cselekvési tervre, az idénre várható súlyos aszály hatásainak minimalizálására.

A TISZA vállalásai a vízügy területén:
* Visszaállítjuk a nagy szakmai önállósággal működő, egyben erős és gyors helyi cselekvési kompetenciákkal bíró, vízgyűjtőalapú, integrált
szakigazgatási intézményrendszert.
* Az intézményrendszert politikamentessé tesszük, a politikai kinevezetteket szakmai alapon kiválasztott vezetők váltják.
* Megerősítjük a környezetvédelmi, vízvédelmi és természetvédelmi hatóságok függetlenségét, helyreállítjuk az országos monitoring és laborhálózatot.
* Komplex, több ágazatot érintő, térségi vízmegtartó beruházásokat indítunk.
* Javítjuk a Homokhátság vízmegtartását.
* Rendezzük a Tisza és a Duna medrét, a lakossággal és a gazdákkal egyeztetve plusz beruházásokat biztosítunk új vizes élőhelyeket hozunk létre.
* A kisvízgyűjtők, patakok, mellékágak és holtágak revitalizációját országos programmá tesszük.
* Korszerűsítjük az öntözést, növeljük a talaj vízmegtartó képességét, támogatjuk a csapadékvíz visszatartását.
* Támogatjuk a precíziós gazdálkodást, a vízvisszatartást, a kettős hasznosítású csatornákat, valamint a regionális vízmegőrző társulatok létrehozását támogatjuk a talajvízszint stabilizálása érdekében.
* Komplex tájhasználati és vízgazdálkodási programot indítunk: feltérképezzük a vízvisszatartásra és fásításra alkalmas térségeket, regionális erdősítést és mezővédő erdősávokat hozunk létre, összehangolva a mezőgazdasági termelést, a klímaalkalmazkodást és a természetvédelmet.
* A talajt mint a legnagyobb természetes víztározót kezeljük: támogatjuk a talajkímélő, vízmegtartó mezőgazdasági gyakorlatokat és az erózió csökkentését.
* Bevezetjük a „szivacsváros” szemléletet az építésben és városüzemeltetésben: kötelezővé tesszük a vízmegtartási szempontok figyelembevételét minden városfejlesztési beruházásnál, ösztönözzük a kék és zöldtetők, esőkertek, szikkasztóárkok, esővízgyűjtők és záportározók létesítését, és folytatjuk a szennyvíztől elválasztott csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítését a csatornahálózat tehermentesítésére.”

Forrás:
Magyar Péter; Facebook; 2026. május 2.

Kiberbiztonság

Értékelje a nemzeti kiberbiztonsági képességeket és azok érettségét az ENISA frissített keretrendszerével!

„Az ENISA közzétette a frissített National Capabilities Assessment Framework – NCAF 2.0-t (Nemzeti Képességértékelési Keretrendszer), amelynek célja, hogy módszertanként támogassa a nemzeti hatóságokat kiberbiztonsági képességeik megerősítésében, valamint a nemzeti kiberbiztonsági stratégiák végrehajtási érettségének értékelésében.

A megújított NCAF 2.0 és a hozzá kapcsolódó online eszköz gyakorlati és rugalmas támogatást nyújt a nemzeti hatóságok számára annak jobb megértéséhez, hogy hol tart a nemzeti kiberbiztonsági stratégiák végrehajtása, és mely területekre érdemes további erőfeszítéseket összpontosítani. Strukturált értékelési megközelítése révén a keretrendszer lehetővé teszi a tagállamok számára az erősségek, hiányosságok és prioritást élvező területek azonosítását. A nemzeti stratégiákban meghatározott célkitűzések érettségének értékelésével segíti a hatóságokat az előrehaladás nyomon követésében, stratégiai és operatív szinten egyaránt.

Uniós szinten az NCAF 2.0 közös referenciakeretet biztosít a kölcsönös tanulás, a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a kiberbiztonsági képességek fejlesztéséről szóló szakpolitikai párbeszéd előmozdításához. A keretrendszer tükrözi az EU változó kiberbiztonsági szakpolitikai környezetét, és igazodik az olyan kulcsfontosságú jogalkotási kezdeményezésekhez, mint a NIS2 irányelv. Emellett támogatja a tagállamokat a NIS2 irányelv 19. cikke szerinti önkéntes szakértői értékelési folyamatra való felkészülésben is.

Kik számára lehet hasznos ez a keretrendszer?

Az NCAF és a hozzá kapcsolódó eszköz elsősorban azoknak a szakpolitikai döntéshozóknak, szakértőknek és kormányzati tisztviselőknek szól, akik felelősek a nemzeti kiberbiztonsági stratégia kialakításáért, végrehajtásáért és értékeléséért, vagy részt vesznek ezekben a folyamatokban, illetve tágabb értelemben a kiberbiztonsági képességek fejlesztésében.

A frissített keretrendszer végső soron hozzájárul az EU kollektív kiberbiztonsági felkészültségének megerősítéséhez, miközben lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az értékelést saját nemzeti környezetükhöz és prioritásaikhoz igazítsák.

Az ENISA több mint egy évtizede közvetlenül támogatja az uniós tagállamokat saját nemzeti kiberbiztonsági stratégiáik kidolgozásában és végrehajtásában, iránymutatásokkal segítve a bizalom, a reziliencia és a megfelelő szintű átláthatóság megteremtését.

További információ

National Capabilities Assessment Framework 2.0 – 2026

NCAF 2.0 Online tool – 2026

National Cybersecurity Strategies – Guidelines Tools

National Cybersecurity Strategies – Interactive map

”

Forrás:
Assess your National Cybersecurity Capabilities and Maturity with the updated ENISA Framework; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026. április 22.

Geopolitika

Még nem kaphatja meg a leendő kormány a 6300 milliárd forintos uniós védelmi ipari forrást

„Bár Magyar Péter leendő miniszterelnök már megkezdte brüsszeli tárgyalásait, a hazánknak járó 6300 milliárd forintos uniós védelmi ipari forrás sorsa továbbra is bizonytalan. Az Európai Bizottság az Economxnak hivatalosan is megerősítette: a magyar tervek értékelése jelenleg is tart. A háttérben ugyanakkor egy komoly politikai vita is körvonalazódik, amelyek Ukrajna uniós integrációját és a kárpátaljai kisebbség jogait érintik.

A 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) hitelkeret eredeti 19 igénylő tagállama közül mára Magyarország maradt az egyetlen, amelynek védelmi ipari hitelprogramja továbbra is jóváhagyásra vár. Az Economx arra volt kíváncsi, mennyiben változott a magyar hitelkeret státusza Magyar Péter brüsszeli látogatását követően. Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) zöld lámpát adott Csehország és Franciaország nemzeti védelmi terveinek, Magyarország neve azonban kimaradt a dokumentumból – ráadásul a testület hivatalosan továbbra sem indokolta a kifizetések akadályozását.

A Bizottság válasza alapján egyelőre nincs áttörés az ügyben. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője portálunkat arról tájékoztatta, hogy az eljárás még nem zárult le: „Az értékelési folyamat továbbra is zajlik, a Bizottság pedig annak lezárultával hagyja jóvá a magyar tervet.” A szóvivő egyúttal jelezte az új vezetéssel való kapcsolatfelvételt is: „Megerősíthetem, hogy folyamatban vannak a tárgyalások a megalakuló kormánnyal.” Bár az uniós testület hivatalos indoklást nem adott a csúszásra, az sokatmondó, hogy a nemzetközi sajtóértesülések egy mélyebb diplomáciai feszültségre figyelmeztetnek.

A hvg.hu a Bloombergre hivatkozva arról számolt be, hogy a májusban hivatalba lépő Tisza-kormány feltételei nagyrészt visszhangozzák azt a 11 pontos követeléslistát, amelyet még Orbán Viktor terjesztett elő Kijevnek 2024-ben. Ezek sarkalatos pontjai az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítása és a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférés.

A Bloomberg forrásai szerint Magyar Péter brüsszeli tárgyalásai vegyes képet mutattak. Az Ursula von der Leyennel, az EB elnökével folytatott megbeszélés kifejezetten pozitív hangulatban telt. Az Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével tartott egyeztetést Magyar Péter „hasznosnak és konstruktívnak” nevezte, ám a találkozó légköre hűvösebb volt. Bár a felek érintették a versenyképesség és az uniós költségvetés kérdését, a magyar politikus ezen a fórumon is határozottan felvetette az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.

A Bloomberg megjegyzi, Magyar Péter keményvonalas álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben, ahol abban bíztak, hogy Orbán Viktor távozása lendületet ad Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek.”

Forrás:
Még nem kaphatja meg a 6300 milliárdot a leendő Tisza-kormány: üzent a Bizottság az Economxnak; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx; 2026. április 30.
Lásd még:
SAFE (Security Action for Europe); Európai Bizottság

18. szám, 2026. május 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Geopolitika

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Geopolitika