Skip to main content

Találat: szakirodalom

A virtuális tér geopolitikája

„Aki uralja az info-kommunikációs termékek és szoftverek gyártását (kiemelten ezek standardizálását, fejlesztését), valamint az adatok továbbítását, és archiválását, az uralja a kiberteret. Aki uralja az emberek figyelmét, az uralja a virtuális teret. Aki uralja a kiberteret és a virtuális teret, az uralja a Földet. Tartalom: Frédérick Douzet: Geopolitika a kibertér megértéséhez dr. Dornfeld László: A kibertér főbb nemzetközi és nemzeti szabályozásai Keleti Arthur: A kibertér biztonságának egyes aspektusai Barsy Miklós: A digitális gazdaságról Kilin Józsefné: A kibertér emberi erőforrásai Berki Gábor: Kiberháborúk,...

Read more

A hivatalos statisztika

„A Kormány T/12924. számú, a hivatalos statisztikáról szóló törvényjavaslatának célja az Európai Unió 2015/759. számú rendeletének való megfelelés, illetve az Európai Statisztikai Gyakorlati Kódex alapelvei érvényesülésének biztosítása, a Nemzeti Statisztikai Gyakorlati Kódex kidolgozásával...” Forrás: A hivatalos statisztika; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/70.; 2016. november 17. (pdf)

Read more

Közösségi szállásmegosztás

„A közösségi gazdaság egyik legsikeresebb ágazata a turisztikai szállásmegosztás, amely ugyanakkor számos problémát hozott a felszínre. Az új gazdasági jelenségek szabályozására különböző nemzeti és önkormányzati kísérletek történtek...” Forrás: Közösségi szállásmegosztás; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; Infojegyzet, 2016/71.; 2016. november 17. (pdf)

Read more

Munkaanyagban Miskolc fenntartható mobilitási terve

„Elkészült Miskolc fenntartható mobilitási tervének felülvizsgálata (angol rövidítésén SUMP = Sustainable Urban Mobility Plans). Az egyelőre munkaközi fázisban lévő bírálati dokumentáció elemzi többek között a város jelenlegi térségi, országos, illetve nemzetközi szerepkörét, társadalmi és gazdasági hátterét, valamint az ehhez kapcsolódó közlekedési igényeket. Stratégiai javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztések irányára, a jövőkép és az átfogó célok meghatározására, továbbá az ezek eléréséhez szükséges intézkedéscsomag összeállítására. A civilszervezetekkel egyeztetésre kerülő dokumentum fejezetei az alábbi linkekről tölthető le (pdf): 1. fejezet – Mobilitási terv metodikája »...

Read more

A jó állam mérhetősége II: a demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései

„A tanulmány a megfogalmazott tulajdonságok és elvárások mérésére tesz javaslatot olyan indikátorrendszeren keresztül, amely lefedi a demokráciához, illetve a demokratikus jogállamisághoz kapcsolódó egyes területeket. Természetéből adódóan a hatásterületi vizsgálat – az előzetes elvárásoknak is megfelelve – alapjaiban támaszkodik a 2015. évi Jó Állam Jelentésre, hiszen azzal egyfajta kontinuitást fenntartva igyekszik megfogalmazni a megjelenést követően felmerült újdonságokat. A hatásterületi vizsgálat egyaránt alkalmaz objektív, de kis érvényességű, valamint szubjektív, de széles érvényességű indikátorokat.” Forrás: A demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései; Farkas György Tamás, Rimaszécsi...

Read more

A magyar adóbürokrácia-jelentés – módszertani összefoglaló

„A tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen az adóbürokrácia-jelentés koncepciójára. A jelentés célja, hogy rendszeres, átfogó, normatív elemzést adjon az adóbürokrácia különböző kiemelt területeiről, illetve javaslatokat fogalmazzon meg a normatív célok mentén. Tanulmányunkban adóbürokrácia alatt a közterhek gyűjtését végrehajtó és alakító szereplők, intézmények és folyamatok összességét értjük. Ez a definíció magában hordozza a végrehajtásban érdekelt szervezeteket, az adórendszer működését garantáló szabályozói eszközöket (törvények, rendeletek, szabályzatok) és az adórendszer működtetésének folyamatait. A jelentés az egész rendszer működését vizsgálja és értékeli, de nem feladata a...

Read more

A jó állam mérhetősége II: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai

„A tanulmány négy fő részre tagolódik. Az elméleti keretek kialakítása után a kormányzás államközpontú megközelítését, valamint a hozzá kapcsolódó legfontosabb irányzatokat (összkormányzati kormányzat, metakormányzás) kerül bemutatásra. Ezt követi az állami kapacitás fogalmi kereteinek, a mérhetőséget alátámasztó megközelítések irányzatainak ismertetése, továbbá az országspecifikus teljesítményértékelések és nemzeti indikátorok áttekintése. Végül néhány következtetést kerül megfogalmazásra a kormányzás államközpontú megközelítése, valamint a kormányzati kapacitásokat és képességeket középpontba állító nemzeti teljesítménymérések kapcsolódási pontjairól és perspektíváiról.” Forrás: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai; Kaiser Tamás, Bozsó...

Read more

A jó állam mérhetősége II: Hatékony közigazgatás

„...Jelen tanulmánykötettel egy időben jelenik meg a JÁJ 2016. évi kiadása, gyakorlatilag azonos formában, képviselve azt a– külföldön is közkedvelt–közpolitikai- szakmai műfajt, amely bizonyos tudományos-kutatási eredmények némileg egyszerűsített, a tudományos közlésre vonatkozó szabályoktól mentes, közérthető disszeminációját célozza.5 Hasonlóan jelen kötet többi fejezetéhez, ehelyütt – egyfajta háttértanulmányként – a Hatékony közigazgatás hatásterületre vonatkozó mérési adatok éseredmények tudományos igényű narratívájával szeretnénk szolgálni. A tanulmány célja tehát, hogy megossza azokat a kutatási kérdéseket, ésazezekre adott válaszokat (téziskezdeményeket), amelyek akutatás során megfogalmazódtak, teret adjanak a módszertani...

Read more

Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről

„...arra érdemes összpontosítani, hogy mivel hazánkban nincs – az egy főre jutó jó minőségű termőföldön kívül más – jelentős természeti erőforrás, ezért versenyképességünket azokra a képességekre kell építenünk, amelyekkel rendelkezünk. Ezek pedig a humán vagyon képességei, így a szakembergárda tudása, elkötelezettsége, továbbá a vállalkozókészség és-kedv, valamint az innovativitás. Ezen előnyeink lehető leghatékonyabb hasznosításával tudunk jelentősen javítani versenyképességünkön. Ennek alapján esetünkben az állam versenyképességet befolyásoló szerepét a következőképpen határozhatjuk meg: olyan állami magatartás, amely olyan környezetet képes teremteni, amelyben a nemzet képességei jól...

Read more

Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016

„A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV) elődleges célja, hogy átfogó, nagy mintás, reprezentatív felvétel során, kérdőív segítségével felmérje a kormányzati képességek lakossági percepcióját. ... A lakosság véleményének feltárása, elsősorban a közigazgatási területi munkacsoport által már korábban megfogalmazott elégedettségméréseknek és lakossági véleményeknek a Jó Állam tematikájába történő beemelése kapcsán volt kiemelten fontos. A Jó Állam Jelentés 2015 kötetében már a hatékony közigazgatás hatásterület esetében megjelentek igények olyan elégedettségi mutatókra, amelyek egyaránt fontosak lettek volna a közigazgatás minőségének és működésének megismerése,...

Read more
Page 166 of 235 1 165 166 167 235