Skip to main content

Találat: szakirodalom

Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében – I. az elméleti háttér megalapozása: a kiberbiztonsági stratégia

„A tanulmány az Egyesült Királyság kiberbiztonsági stratégiai dokumentum rendszerének fejlődését tekinti át. A kiberbiztonság területén az ország a vezető hatalmak közé sorolható, és az előkelő helyezésének egyik oka éppen a jogi szabályozás egyedi és kifinomult mivoltában keresendő. Az Egyesült Királyság 2011-ben elfogadott első kiberbiztonsági stratégiáját 2016-ban váltotta le az új, második generációsnak tekinthető stratégiai dokumentum, amely immáron az egész társadalomra és valamennyi biztonsági szektorra vonatkozóan tartalmaz megállapításokat és ambiciózus célkitűzéseket. A stratégia a „3D stratégiája”, ugyanis a megvédeni (defend) – elrettenteni (deter)...

Read more

Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal

„Az informatikai szolgáltatások, rendszerek, eszközök, alkalmazások egyre jelentősebb mértékben járulnak hozzá az állami működés hatékonyságának, a vállalkozások eredményességének és versenyképességének, valamint az állampolgárok életminőségének javításához. A kiberbiztonság és az interoperabilitás ma vitathatatlanul az informatikai szakterület legfontosabb, legaktuálisabb kérdései közé tartoznak. A két kérdéskör egymással részben szembenálló stratégiai célkitűzéseket, nézőpontot, követelményeket képvisel. Jelen publikáció célja annak feltárása, hogy az interoperabilitással kapcsolatos EU dokumentumokban, célokban, feladatokban megjelennek-e, és ha igen, milyen kiberbiztonsági kérdések. A publikáció a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 'A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés' projekt támogatásával,...

Read more

A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben

„Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás komoly próbatétel elé állította a jog művelőit (is), éspedig mind a jogalkotókat, mind pedig a jogalkalmazókat. A jogalkotók (kodifikátorok) hamar rádöbbentek arra, hogy az 1990 előtti (régi) jog az új jogállami kihívásoknak és követelményeknek nem felel meg, ahhoz tehát, hogy Európához felzárkózhassunk, mélyreható jogalkotási reformot kell hazánkban is végrehajtani. Így volt ez a jog minden területén, függetlenül attól, hogy a meglévő szabályozás a közjog vagy éppen a magánjog területére esett-e. Akkor, az 1990-es évek elején a jogharmonizációs kötelezettségek...

Read more

LED – Lechner Education: Agilitás és közigazgatás Meetup

„A Lechner Tudásközpont az eddigi hazai közigazgatási gyakorlattól eltérően agilis módszertan segítségével fejleszti informatikai termékeit. Az e-építésügy területén így olyan alkalmazások jönnek létre, melyek nincsenek tele felesleges és érthetetlen funkciókkal, használatuk egyszerű és közérthető. A Lechner és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű, nyilvános eseményén kiderül, hogyan lehet jó szoftvereket fejleszteni, nem csak piaci alapon. Április óta a Scrum, azaz egyfajta agilis fejlesztési módszertan szerint dolgozik a Lechner Tudásközpont e-közmű fejlesztőcsapata. A csapatszellem, a gyors és látványos visszacsatolások, valamint a kéthetes...

Read more

Politikai élet a helyi önkormányzatokban. A helyi politika szereplői, mozgásterük és kapcsolataik a helyi politikai rendszerben

„... Jelen munka a politikatudomány nézőpontjából vizsgálja a helyi önkormányzatokat: azokat a helyi intézményeket, szervezeteket és más szereplőket a veszi górcső alá, melyek a politikai szférájához kötődnek, s elsősorban azok politikával való kapcsolatára, abban betöltött szerepére koncentrál... A „helyi politika” – az angolszász politikatudományban a „local politics” – a területi önkormányzatok politikai viszonyaival foglalkozik. Ez egyfelől, magában foglalja a települési, köztük a városi, nagyvárosi önkormányzatokat. Másfelől, a „helyi politika” témakörébe sorolják a megyei, illetve a regionális önkormányzatok politikai viszonyainak vizsgálatát is (Pálné,...

Read more

Big Data Konferencia – 2017 november 30.

„Big data: adatok mindenhol, minden mennyiségben. Mit kezdjünk velük? Hogyan dolgozzuk fel őket? Mire lesz ez jó? Vannak-e jogi korlátok? A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon a big data kutatások módszertani kérdéseiről és alkalmazási területeiről. A konferencia előadói négy szekcióban mutatják be a szövegbányászat aktuális problémáit, a big data alkalmazási lehetőségeit az egészségügyi adatok kezelésében, a jogi szövegek feldolgozásában, a közigazgatás és a városszervezés működtetésében, valamint az adatújságírási lehetőségeit. Egy önálló szekció a big data témájú doktori kutatások bemutatására ad lehetőséget....

Read more

Adatvédelem és adatbiztonság az elektronikus okmányoknál

„Hazánkban a biometrikus útlevél 2006-os megjelenését követően egy évtizeddel később bevezetésre került az elektronikus személyazonosító igazolvány. Az új típusú okmányok megjelenésének oka a biztonsági paraméterek megerősítése mellett új funkciók bevezetése. Tanulmányomban elemzem az adatok tárolására alkalmas kártyák generációit és főbb jellemzőit, a passzív tárolástól a chipkártyákig, beleértve a biometrikus útlevelet is. Részletesen elemzem továbbá az elektronikus személyazonosító igazolvány adattartalmát, személyesadat-védelmét, és funkcióit (ePASS, eID, eSIGN), valamint az eID típusú okmányok biztonsági veszélyeit és védelmi lehetőségeit. A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó...

Read more

Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR)

„Idén 20 éves az adatok aranybányája, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, ami a népességszámtól a pollenterhelésen át a sajtfogyasztási adatokig szinte mindenről tartalmaz információt hazánk településeiről. A maga nemében egyedülálló rendszerről Juhász Gézával és dr. Nagy Andrással, a TeIR vezető szakembereivel beszélgettünk. Milyen adatbázis a TeIR? Juhász Géza: A TeIR elképesztően sok adatot tartalmaz, most 690 millió darab egyedi adatérték van benne. A rendszer a magyarországi statisztikai adatok különböző változatos szempontok szerinti térképes, diagramos megjelenítésére jött létre. A TeIR-nek vannak...

Read more

Vége a válságperiódusnak, rövidesen egy „új aranykor” küszöbéhez érkezünk?

„A PwC hálózatához tartozó business+strategy szakportál egy 2002-ben megjelent könyv kapcsán szervezett és rögzített egy felettébb érdekes asztali beszélgetést, a résztvevők között a könyv szerzőjével, Carlota Perez gazdaságtörténésszel. A „Technológiai forradalmak és pénzügyi tőke: a buborékok és aranykorok dinamikája” c. könyv 15 éve jelent meg, de annál érdekesebb megvizsgálni, mennyire érvényesíthetők megállapításai napjaink tudományos-technológiai forradalmára és annak gazdasági hátterére. Perez tétele szerint az emberiség története nagy ciklusokon alapul. A nagy ipari forradalom óta négy nagy ciklust élhettünk meg, amelyeken belül mindegyikben megfigyelhető...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. november 6.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Digitális diplomácia 2.0, az (új) határ a csillagos ég A diplomáciai gyakorlat digitális átalakulásának első időszaka nyugodtan nevezhető forradalminak. Ebben az alapvetően hagyománytisztelő, hierarchikus intézményi struktúrákba szerveződő, minden váltástól idegenkedő szakmában a változás mértéke szinte hihetetlen. A közösségi média alig egy évtizedes tündöklése alatt az ENSZ tagállamainak 88 százaléka önálló oldalt nyitott a Facebookon, és csaknem 90 százalékuk jelent meg, valamilyen formában a Twitteren is. A nyugati világ külügyi szervezeteinek többsége hamar felismerte a közösségi médiumokban, az új...

Read more
Page 166 of 255 1 … 165 166 167 … 255