Skip to main content

18. szám, 2011. május 2.

eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 18. szám, 2011. május 2.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Megduplázódott az állami intézmények adóssága

„Hatalmas, 37,9 milliárd forintos lejárt adósságot görgetnek maguk előtt egyes költségvetési intézmények a Magyar Államkincstár adatai szerint. A Blikk által közölt számok szerint a hátralékból csak bő egymilliárdot tesz ki a köztartozás.

A legnagyobb hiányt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala halmozta fel, a 7,3 milliárdos tartozás szerintük abból adódik, hogy 2003 óta nem kapnak annyi pénzt, amennyi fedezi a működésüket. Ők – írja a Blikk – a megoldás kulcsát a kiszervezett feladatok visszavételében és a szerződések újratárgyalásában látják, bár ezek mellett helyzetükön a 4 milliárdos, megszavazott állami támogatás is jelentősen segít. A Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ – szerint a finanszírozás alultervezése miatt 6,3 milliárd forintnyi elmaradást görget maga előtt, és hasonló okok miatt halmozott föl 5,7 milliárdot a Pécsi Tudományegyetem is.

Az adatokból az is kitűnik, hogy a Pest megyei Rendőr-főkapitányság is jelentős, 251 milliós adósságot görget maga előtt, miközben Ármós Sándor megyei főkapitányt április 18-án annak nyomán váltották le, hogy körlevélben rendelt el megszorításokat, majd visszavonni kényszerült levelét, felettesei szerint ugyanis hibás gazdasági adatokból vontak le téves következtetéseket. A Blikk cikke szerint a Pest megyei Rendőr-főkapitányság 251 millió forintos tartozása nagyobb, mint a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságé (237 millió) és a Bajai Eötvös József Főiskoláé (150 millió).
A teljes adósságállomány bő egy év alatt megduplázódott, aminek nagy része az egészségügyi intézményeknél gyűlt fel.”

„Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, mi az oka az egyre növekvő adóssághegyeknek, s reménykedhetnek-e pluszforrásokban a bajban lévő intézmények. A tárca szerint az áldatlan állapotok oka, hogy elődeiktől „nagyon nehéz örökséget” kaptak. Ezért sok területen a működést át fogják szervezni, hogy az fenntartható legyen és ne növelje az eladósodottságot. ”

Forrás:
Blikk: megduplázódott az állami intézmények adóssága, HVG.hu, 2011. április 27.
38 milliárd a lejárt tartozásuk, Blikk.hu, 2011. április 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabó Erika: történelmi léptékű feladatot végzünk

„A területi közigazgatásban egy év alatt lezajlott átalakítás olyan nagy, hogy szükségét érzem a kialakított kormányhivatalok és Kormányablakok gyakorlati munkájának helyszíni megtekintését. Az országjárás során megbizonyosodtunk afelől, hogy valóban megfelelően működnek a hivatalok. Eddigi tapasztalataink alapján a megfogalmazott cél – az udvarias ügyintézés kialakítása – megvalósult.

A Kormányablakokban jelenleg 30 ügykörben járunk el, ugyanis március 15. óta az egyszerűsített honosítási eljárás indítását is lehet kérelmezni. Ennek népszerűségét jelzi, hogy eddig közel 500 ember kérvényezte. Az ügyfelek többnyire általános tájékoztatás, ügyfélkapu nyitása, gyermekgondozási segély, illetve családi pótlék igénylése miatt fordultak az ügyfélszolgálatokhoz – beszélt a januárban alakult Kormányablakok leggyakrabban igénybe vett ügytípusairól a Rádió Orient műsorában dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára.

A Kormányablak még csak a 2013-ban tervezett egyablakos ügyintézés csírája.
Végső célunk, hogy minden, az állam által végzett hatósági ügyet a Kormányablakban lehessen majd intézni, vagy kezdeményezni. Jelenleg vizsgáljuk a Kormányablakba integrálandó további ügyeket, továbbá az elektronikusan intézhető által érintett ügytípusokat is összegyűjtjük. A szervezet átalakítása során az egész jogrendszert átstrukturáljuk. A szakigazgatási szervek kormányhivatalba integrálása számos kérdést vet fel, így a kormánymegbízottak feladata sokrétű. Az ő hatáskörükbe tartozik az elvégzett munka közvetítése is az állampolgárok felé, ezért minden kormánymegbízott rendszeres sajtótájékoztatók keretében tájékoztatja a médiát – emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

A közigazgatás átalakítása során a jegyzők szerepe is megváltozik. Jelenleg zajlik a Belügyminisztériummal az állami és önkormányzati feladat- és hatáskörök szétválasztásáról szóló egyeztetés. A folyamat során minden érdekképviselet, szakmai szereplő véleményét ki fogjuk kérni. Az elmúlt 20 év bizonyította, hogy az állam túl sok hatáskörrel bízta meg a jegyzőket, emellett sokszor a megfelelő finanszírozást sem biztosította. A szolgáltató államot nem jelenítettük meg, néhány terület szétesés-közeli állapotban működött. Ez káros mind a közigazgatásban dolgozók, mind az ügyfelek számára. Ez a helyzet nem tartható fenn tovább, világos feladatlistát kell készíteni az állami és az önkormányzati feladatkörökről. A járások kialakítása után is szükség lesz a jegyzőkre és a jegyzők tudására, feladataik nem szűnnek meg. A területen dolgozó szakembereknek nem kell félniük attól, hogy elveszítik munkájukat – szögezte le Szabó Erika.

2013. január 1-jétől létrejön a járási rendszer. Jelenleg szakértőkből, kutatókból álló csoport vizsgálja a struktúra kialakításának szempontjait. Az előkészítő munka már fél éve zajlik, végeredménye június 30-ig kialakul. Ezek után kezdődik a szakmai egyeztetés, mely során minden érintett véleményére igényt tartunk. A járások az állami hatósági feladatok ellátását fogják végezni, továbbá a polgármesteri hivatalban dolgozó jegyzők feladatait is integrálják – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Szabó Erika: történelmi léptékű feladatot végzünk, OrientPress, 2011. április 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics Tibor: Nem a régiós, hanem a megyei szintű átszervezés útját járják

„A tárcavezető és miniszterelnök-helyettes a megyei kormányhivatal közel 700 munkatársának állománygyűlésén vett részt az Ady moziban. A közigazgatás átalakításáról elmondta, hogy az előző kormánnyal szemben nem a régiós, hanem a megyei szintű átszervezés útját járják. Nemcsak az számít ugyanis, hogy hányan dolgoznak az államigazgatásban és hány intézmény működik, hanem a társadalmi költségeket kell mérni: ha a polgároknak többet kell utazniuk, ráadásul szabadságot kivenniük az ügyintézéséhez, akkor a régiós rendszer drágább a megyeinél. A megyei kormányhivatalok létrehozásáról úgy vélte: már látszik ennek az előnye.

– Hogy a legutóbbi eseményekre utaljak, Gyöngyöspatán az ottani kormánymegbízott komoly közvetítői feladatot lát el, és a szakigazgatási szervek dolgozói nagyban hozzájárulnak, hogy a pánikhangulatot eloszlassák – mondott egy példát, hozzátéve: az államnak elérhetőnek kell lennie.

A közigazgatási reform következő lépése 2013-ban a járások kialakítása lesz. Ezek a mai kistérségekhez hasonló területű egységek lesznek. Feladataikról még folyik az egyeztetés. Navracsics Tibor közölte, a közeljövőben bemutatják a Magyary Zoltán programot, amely kiszámíthatóvá és stabillá teszi az államigazgatásban dolgozók életpályáját. Kereseti, teljesítményértékelési és hatásköri szempontból is országosan egységes struktúra kialakítását tervezik. Rigó Csaba megyei kormánymegbízott a zalai kormányhivatal eredményeiről beszélt, kiemelve, hogy a két kormányablak eddig 5360 ügyfelet fogadott.
Navracsics Tibor az állománygyűlés után felkereste az egerszegi kormányablakot.”

Forrás:
Navracsics Tibor nem a régiós, hanem a megyei szintű átszervezés útját járják, Szabó Judit, Zalai Hírlap, 2011. április 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: a közigazgatás korszerűsítése nem jelenti az önkormányzati rendszer államosítását

„A közigazgatási rendszer korszerűsítése nem csorbítja a megyei és a települési önkormányzatok önállóságát – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Kecskeméten.
A közigazgatás korszerűsítése, a készülő új önkormányzati törvény csak egyet jelenthet: „az államigazgatás és az önkormányzati szféra partneri viszonyát, azaz a két egymástól alapvetően eltérő igazgatási tevékenységnek egymást kell segítenie a jövőben is, akármilyen jogszabályváltozás történik” – mondta a miniszterelnök-helyettes a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőivel, valamint a polgármesterekkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón .

Navracsics Tibor hangsúlyozta: az elfogadott új alaptörvény rendelkezései a kormányhivatalok számára feladatbővülést vetítenek előre, hiszen az önkormányzati rendszer törvényességi felügyelete lehetővé teszi azt, hogy meghatározott esetekben a kormányhivatal jogalkotó aktussal pótoljon olyan rendeletet, amit az adott önkormányzat nem tud megalkotni.

Hozzátette, hogy a megyei kormányhivatal a gazdálkodás területén is felügyeleti joggal bírhat az önkormányzatok hitelfelvételénél; ha az önkormányzat gazdasági helyzete kritikus, akkor csak a kormányhivatal hozzájárulásával történhet hitelfelvétel. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a feladatok még bővülhetnek az önkormányzati reformmal.

Navracsics Tibor utalt arra: komoly szakmai viták folynak arról, hogy az állam milyen szerepet vállaljon az oktatás és az egészségügy területén. „Kérdés még, hogy a megyei kormányhivataloknak és a 2013-tól megalakuló járási kormányhivataloknak milyen feladatai lesznek” – fűzte hozzá. A miniszter kiemelte: „az eddigi hatáskörbővülések is azt mutatják, hogy a megyei kormányhivatali rendszer bevált és jól működik”. Közlése szerint ezt Bács-Kiskun megye példája is alátámasztja, pedig „gyakorlatilag a nulláról kellett kezdeni a kormányhivatal felépítését és az államigazgatási rendszer újbóli megteremtését a megyében”.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy az önkormányzati reformban és az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésén gondolkodók is számítanak a kormányhivatalok, azaz az államigazgatás szereplőinek fokozottabb szerepvállalására. Véleménye szerint a megyei önkormányzati szint ugyanúgy fontos, mint a megyei államigazgatási szint, tehát valós feladatokat kell ellátniuk a megyei önkormányzatoknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy erről nem akar bővebben nyilatkozni, mert nem szeretné befolyásolni az új önkormányzati törvény előkészítésének folyamatát.”

„Az államigazgatás reformjának átalakítását tekintve 40 százaléknál, az önkormányzati reform átalakítását tekintve pedig 20 százaléknál tart a kormány – ezt Kecskeméten jelentette ki Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes szerint a ciklus végéig végezniük kell mindkettővel. ”

Forrás:
Navracsics: a közigazgatás korszerűsítése nem jelenti az önkormányzati rendszer államosítását, Hírszerző, 2011. április 29.
Navracsics a közigazgatás átalakításáról beszélt, Kecskeméti TV, 2011. április 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: a közigazgatásban társadalmi költséget kell mérni

„…Navracsics Tibor kifejtette: az államnak könnyen elérhetőnek kell lenni a polgárok számára, ezért hozzák létre 2013 január elsejétől a járásokat és az arra épülő ügyfélfogadási rendszert. Az államnak udvariasnak is kell lennie, mert az államigazgatás kultúrája mintaadó egy országon belül, de professzionálisnak is kell lennie, ezért építik ki a kormánytisztviselők új előmeneteli, képzési rendszerét, amely kiszámíthatóságot is jelent majd. Közölte: az 1983-ban megszüntetett járásokhoz hasonló, de annál kisebb területű, a mostani kistérségekkel nagyjából azonos méretű közigazgatási egységek jönnek létre. A közigazgatási reform elindítása után pedig a kormányhivatalok megyei és járási szinten újabb feladatokkal is bővülhetnek.

Navracsics Tibor a zalai kormányhivatal állománygyűlése után Rigó Csaba kormánymegbízott, Manniger Jenő megyegyűlési elnök és Gyutai Csaba polgármester társaságában megtekintette a zalaegerszegi Kossuth utcában lévő kormányablakot. A látogatás végeztével tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy most folyik a leendő járások határainak kijelölése. Településszociológiai, igazgatásszervezési, közlekedési és településszervezési szempontokat is igyekeznek figyelembe venni, „hogy senki ne érezze magát vesztesnek”. Ha meglesz az előzetes járási beosztás, akkor is lesz még idő, arra, hogy ha az egyes települések akarják, átjelentkezhetnek másik járásba.

A járási kormányablakok szolgáltatásainak köre részben már megvan, mert a megyei kormányhivatalok alá rendelten fognak működni, de a még készülő önkormányzati törvény más feladatokat is adhat. A járási kormányablakok rendszere alapvetően az okmányirodai hálózatra fog épülni, azok továbbfejlesztésével – mondta még el a miniszterelnök-helyettes.”

Forrás:
Navracsics: a közigazgatásban társadalmi költséget kell mérni, HVG.hu, 2011. április 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Újabb lépések a hatékonyabb és gyorsabb közigazgatás megteremtése felé

„A Kormány, a kormányprogrammal összhangban vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli. Ezzel összhangban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatának koncepcióját, mellyel javítani kívánja a közszolgáltatások színvonalát. A tervezetet a Kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.

A Kormány megalakulása után tavaly nyáron azonnal megkezdődött a közigazgatási reform, melynek célja a Jó Állam kialakítása, amely nem kerékkötője, hanem szolgálója az állampolgároknak. Az elmúlt közel egy év során számos intézkedés történt ezen célok elérése érdekében, többek között megalakultak a kormányhivatalok és megnyíltak a kormányablakok, egyes ügyekben már bírósági titkárok is eljárhatnak, az ügyintézési határidőket naptári napban kell számolni. Újabb lépéseket jelenthet a koncepció elfogadása.

A koncepció célja

  • a hatósági eljárások túlszabályozottságának érdemi mérséklése az ügyféli jogok és a szolgáltató közigazgatás szemléletének csorbítása nélkül,
  • az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek további mérséklése úgy, hogy megmaradjon az ellenérdekű ügyfelek jóhiszemű érdekérvényesítésének, valamint a biztosítani kívánt közérdekek érvényesítésének az eszközrendszere,
  • a hatóságok terheinek lehetőség szerinti mérséklése akkor, ha az biztosítható az ügyféli adminisztratív terhek növelése és a garanciális ügyféli jogok csorbítása nélkül,
  • a hatóságok és az ügyfelek kapcsolatában az eljárás gyors, jogszerű, valamennyi jogosultságot és jogos érdeket, valamint védendő közérdeket megfelelően mérlegelő, költséghatékony szabályozása, továbbá az eljárás jóhiszemű lefolytatásáért való felelősség megerősítése,
  • az ügyfél választási lehetőségeinek kibővítése annak érdekében, hogy a jóhiszeműség keretei között maga választhassa meg a számára legkényelmesebb, legkisebb teherrel járó ügyintézési formát,
  • az engedélyezéstől az ellenőrzésen és a bírságoláson keresztül a végrehajtásig a hatósági tevékenység magas színvonalú ellátása fenntarthatóságának biztosítása.

A célok elérése érdekében a koncepció javaslatot tesz

  • a jogvitás eljárás kereteinek megteremtésére,
  • az anyagi jogi bírságolás keretszabályainak kialakítására,
  • a hatósági ellenőrzés szabályainak bővítésére, megerősítésére,
  • a szabálysértési jog felülvizsgálatára,
  • a nyilvántartási szabályozás felülvizsgálatára (például a nyilvántartásba történő bejegyzés, az ügyfél erről való értesítése vonatkozásában),
  • a végrehajtási eljárás szabályainak átfogó rendezésére,
  • a miniszterek hatósági hatásköreinek felülvizsgálatára.

Az észrevételeket 2011. május 28-ig a ket@kim.gov.hu és a területikozig@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Újabb lépések a hatékonyabb és gyorsabb közigazgatás megteremtése felé, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. április 21.
Előterjesztés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatának koncepciójáról (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányablakok nem felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek

„A Magyar Antidiszkriminációs Közhasznú Alapítvány (MADA) önkéntesekből álló akadálymentes kommandójának helyszíni szemléjén kiderült, hogy a januárban megnyílt kormányablakok nem felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, pedig az állami és önkormányzati feladatellátást biztosító közszolgáltatások akadálymentesítésének határideje 2010. december 31-én lejárt.

A MADA elnöke, dr. Nagy Marianna ezért levélben fordult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), és egyben felajánlotta, hogy javaslatokat tesznek a szükséges intézkedések megtételére. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter levelében biztosította az elnök asszonyt, hogy nyitott a konzultációra. „A jövőben integrált ügyfélszolgálati irodák teljes rendszerének kialakítása során természetesen figyelmet fordítunk a komplex akadálymentesítés biztosítására minden új helyszínen” – írja.

A szervezet azonban szeretné, ha nemcsak az újonnan megnyíló, hanem a már megnyílt kormányablakoknál is megvalósulnának az egyenlő esélyű hozzáférés követelményei. „A kormányablakok kialakítása részben uniós pénzek felhasználásával történt és történik. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget már megkerestem ebben az ügyben, és így bukkantam arra a joghézagra, ami alapján, ma Magyarországon semmi nem akadályozza meg, hogy egy új közszolgáltatás, mint a kormányablak-rendszer, úgy nyíljon meg, hogy nem felel meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek. Úgy tűnik, hogy ebben az ügyben Brüsszel lesz a következő állomás” – fejtette ki véleményét a Közelkép Hírügynökségnek Nagy Marianna.”

Forrás:
A kormányablakok nem felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, Csapó Borbála, Közelkép Hírügynökség, 2011. április 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szerethetővé formálná magát a kormány

„A Bell & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szervezheti meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) lakossági tájékoztató kampányait 600 millió forint (480 millió forint plusz áfa) keretösszegben. A cég nyerte meg ugyanis a KIM médiastratégia-alkotási, médiatervezési és -vásárlási, reklámügynökségi, illetve online kommunikációs feladatok elvégzésére kiírt közbeszerzési eljárását – derül ki a tárca honlapján közzétett szerződésből. A megállapodás a keret kimerüléséig, de legfeljebb egy évig hatályos. A cég fogalmazza meg az üzeneteket és szervezi meg a kapcsolódó rendezvényeket is.
…
Kinyilatkoztatás helyett párbeszéd lesz
A következő időszakban a kormányzati kommunikáció célja, hogy az állam „újra bemutatkozzon” a közössége tagjainak, valamint az értékközpontú kommunikációval a kormányzati döntések és ez által a kormányzat is szerethetővé váljanak – áll a szerződés részét képező kommunikációs stratégiában. Ezt stabil értékrendet közvetítő üzenetekkel kívánják elérni (mint jó állam, erős gazdaság, ügyfélbarát közigazgatás). A kormányzati kommunikáció eddig alapvetően egyirányú volt, nem adott lehetőséget a visszacsatolásra, így számos üzenet nem ért célba, mert ezek a „kinyilatkoztatás” jellegű megnyilvánulások fokozták az emberek passzivitását és növelték a politikától való távolságtartásukat. A kommunikációban ezért olyan felületeket, platformokat nyitnának, amelyek teret engednek az interakciónak, és folyamatos visszacsatolási lehetőséget jelentenek.
…
Brandeket építenek
A kormányzati kommunikációs célközönség a „regeneráció”, a 18-25 éves korosztály, az aktív bázis, a 26-44 évesek, valamint a nők. A kommunikáció fókuszába két gondolatot helyeznek, a gazdaság erősítését (munkahelyteremtés, versenyképesség növelése) és a jó állam megteremtését célzó intézkedések hangsúlyozását – áll a szerződésben. A fő feladat, hogy az intézkedések köré brandeket építsenek, amelyeket az emberek egyértelműen a kormányhoz kötnek. Ilyen már megalapozott brand a Versenyképes Magyarország (munkahelyteremtés, Széchenyi terv, 16 százalékos szja bevezetése), a Jó állam (bírósági rendszer reformja, integrált ügyfélszolgálat-kormányhivatal, e-közigazgatás, racionalizált működés) és az Új Alkotmány. Felépítésre váró brand a kormányzati kommunikáció szerint a Működőképes egészségügy (az egészségügy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság prioritási sorrendjében a második helyen áll), a Kulturált állam és a Zöld állam (a kultúrán keresztül, illetve a zöld intézkedésekkel széles rétegeket lehet megszólítani).

Olyan kifejezéseket használnak, amelyeket az emberek könnyen tudnak azonosítani és egyértelműen a nemzeti együttműködés kormányához lehet kapcsolni: a közösség (mint állam, EU) és a már bejáratott összefogás szavakat, a jó állam kifejezést (amit az ügyfélbarát, olcsó és hatékony közigazgatás jelképez, valamint tágabb értelemben használva a jó állam egy jó hely, ahol jó élni). A szocialista-liberális kormányok alatt elkoptatott reform szó helyett a megújulás, újjáépítés, együttműködés szavakat használják, amelyek a közösségi érzést is erősíthetik. A kormány arculatának erősítésére továbbra is használni fogják a már bevezetett, jobboldalhoz kötődő kifejezéseket, mint a nemzet, haza, erkölcs, felelősség és józan ész.”

Forrás:
Szerethetővé formálná magát a kormány, Domokos Erika, Napi Gazdaság, 2011. április 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új szervezet működteti a minisztériumokat

„ Egy március végi kormányrendelet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság elnevezését Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra változtatta, de a módosítás csak május 1-jén lép hatályba.
Az új szervezet működteti – technikailag – a minisztériumokat (a honvédelmi tárca és a külügy alá tartozó külképviseletek kivételével), és kezeli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től átvett vagyont. Emellett kiírja a központosított közbeszerzéseket is.

Az új szervezetet a nemzeti fejlesztési miniszter irányítja. A főigazgatót a miniszter nevezi ki, de előtte pályázaton választják ki a vezetőt.”

Forrás:
Új szervezet működteti a minisztériumokat, Napi Gazdaság (MTI-ECO), 2011. május 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics Tibor a közigazgatás átszervezéséről

„Az év második felében lesz új önkormányzati törvény
Mint Navracsics Tibor a Hírös.index kérdésére elmondta, az új önkormányzati törvény kapcsán a szerepe formális, hiszen a minisztériumok törvényalkotási terveit gyűjtik össze, és ezt mint a koordinációért felelős miniszter továbbítom a házelnöknek. Az önkormányzati törvény kapcsán a belügyminisztérium azt jelezte, hogy az év második felében fogja megtárgyalni az országgyűlés az önkormányzati törvényt. Most folyik az előkészítése, folynak az egyeztetések, de a normaszöveg a becslése alapján valamikor a nyáron válhat ismertté, így az év második felében fogja azt az országgyűlés elfogadni, mint sok más az alkotmány kapcsán beharangozott több más sarkalatos törvényt is.
…
A miniszterelnök helyettes a régiós államigazgatási szervek jövőjét firtató kérdésünkre leszögezte, hogy a kormány a fő szabály szerint a megyei államigazgatást szeretné visszaállítani. Azért fő szabály szerint, mert vannak bizonyos atipikus szervek, amelyek nem megyei keretekben fognak működni. Mint például a környezetvédelmi, vagy vízügyi hatóságok, amelyek vagy nemzeti parkokhoz kötődnek, vagy vízgyűjtő területekhez.

Az önkormányzat a vagyon és a feladat
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az egyik legkényesebb kérdésre, ami az önkormányzati vagyon jövőjét firtatta, határozottan azt válaszolta: „Az önkormányzati vagyon esetében a feladathoz rendelt vagyonnál, a vagyonnak követnie kell a feladatellátást. Egyéb részeknél pedig meg kell tartani, az önkormányzati autonómia része az önkormányzati vagyon. … „”

Forrrás:
Navracsics elégedett a Bács-Kiskun megyei kormányhivatal munkájával, Hírös.index, 2011. április 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Táblagépeket kapnak a kormánytagok

„Néhány héten belül helyettes államtitkári szintig Ipad2 táblagépet kapnak a magyar kormány tagjai – értesült a Világgazdaság. A beszerzés már folyamatban van.

A kormánylista alapján számított körülbelül 90 darabos tétel az Ipad2 modellek 140–240 ezer forint közötti hazai átlagárát tekintetbe véve mintegy 16 millió forintos kiadást jelent az államnak.

Ennek a mennyiségnek a beszerzése ugyanakkor szállítási oldalról várhatóan nem okoz gondot, még akkor sem, ha egyébként az amerikai Apple a globális gyártási problémák miatt az eredetileg vártnál is szűkebben méri a magyarországi „Ipad2-kvótát”, írja a lap.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleménye szerint a tárca E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkársága hatásvizsgálatot végzett, amelyből kiderült: a papír nélküli munkavégzéssel közigazgatási államtitkári értekezleteken és kormányüléseken havi mintegy 170 ezer forint spórolhatnak meg. Ehhez adódnak hozzá a hatékonyabb munkavégzésből származó, nem közvetlenül jelentkező bevételek.”

Forrás:
Táblagépeket kapnak a kormánytagok, Index.hu, 2011. április 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Óriásira duzzadt az állami informatikai vállalat

„Melyik az a magyar informatikai cég, amelyik a 2009-es 193 fős átlagos statisztikai létszámát a választások óta tartó válságévben csaknem megduplázta, és még mindig komoly expanzióban van?
Ez a Kopint-Datorg Zrt., az állam sok lépésben összevont infokommunikációs főcége, amelyet a minisztériumok feladatairól szóló 212/2010-es kormányrendelet a nemzeti fejlesztési miniszter közvetlen irányítása alá rendelt. A Kopint-Datorg vezérigazgatója Pásztory Tamás, a Magyar Telekom (MT) Nyrt. korábbi emberi erőforrás és jogi vezérigazgató-helyettese. Neki egykor kollégája volt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki korábban a kormányzati kapcsolatokért volt felelős az MT-nél, szintén vezérigazgató-helyettesi rangban.

A Kopint-Datorg több nagy jelentőségű projektet kapott meg eddig. A legnagyobb, a sajtó által már részletesebben is bemutatott 58,8 milliárd forintos GSM-R fejlesztés, amellyel a vasút új rádiókommunikációs hálózatát kell megvalósítani és üzemeltetni. Önmagában ez az üzlet is a többszörösére növeli a 2009-ben 3,25 milliárd forintos nettó árbevételt felmutató társaság méretét. A további növekedés a 346/2010. számú, tavaly decemberi kormányrendeletből fakad, amely előírja a hálózat-konszolidációt.

Integrált hálózat ■ Ennek jegyében a Kopint-Datorg – mint a kormányzati célú távközlési hálózatok üzemeltetője – integrálja az állami tulajdonban levő kommunikációs hálózatokat. A teljesség igénye nélkül ilyen a zártcélú rendészeti szisztéma; az informatikai közháló; az okmányirodák, illetve a felsőoktatási intézmények közötti rendszer; a földhivatali nyilvántartás; a bírósági és ügyészségi hálózat; a légi riasztási megoldás.

A munka meglehetősen sokrétű, rengeteg korábbi szerződést kell kiváltani, majd a hálózatokat összevonni. Mindez a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben az „állami hálózatok konszolidációja és kiterjesztése” fedőnéven fut, és 85 százalékban uniós forrásból valósulhat meg. A remények szerint évi 6–8 milliárd forintos állami megtakarítást hoz a projekt. Ennek érdekében már 4,67 milliárd forintot allokáltak a feladatra.”

Forrás:
Óriásira duzzadt az állami informatikai vállalat, Brückner Gergely – Halaska Gábor, Bitport, 2011. április 27. (eredetileg Figyelő 2011/16.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levéltári tender

„A nagy tenderínség idején boldog-boldogtalan szeretne elindulni a Kopint-Datorg Zrt., a Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára közös projektjén. Digitalizálni kell egy halom fontos iratot, majd azokat rendezni, tárolni, kulcsszavakkal ellátni, s kereshetővé tenni hosszú távra.
…
Sajnos ez a projekt is magán hordozza a szokott államigazgatási gyermekbetegségeket: van ugyan rá uniós forrás, de egy kört már le kellett fújni, ráadásul az indulók azt érzékelik, hogy a tenderben érintett levéltárak nem ugyanazt szeretnék. Még nem látni, hogyan is lesz átjárás a megrendelő intézmények eltérő szisztémái között. Mindenesetre most zajlik a második kör, a kiírók már május végén szerződni akarnak. A projektet 2012 elejére le kellene zárni (a pénzügyi elszámolással együtt), de a győztes augusztus előtt aligha tud elkezdeni dolgozni, így nagyon szűk lesz a határidő.”

Forrás:
Óriásira duzzadt az állami informatikai vállalat, Brückner Gergely – Halaska Gábor, Bitport, 2011. április 27. (eredetileg Figyelő 2011/16.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az állam és az informatikai szektor

„Másfél éve lényegében nincsenek állami informatikai projektek. Az előző kormányzati éra végén már minden tisztviselő menekült a döntési felelősség elől, nem vettek át folyamatokat, nem írtak ki tendereket. Az új kormány pedig – sajnos nem minden ok nélkül – rettentő óvatosan, mindenhol túlárazást, mutyit sejtve közelített a régi ügyekhez. Jó ideig az átvilágítások, a szekrényben lapuló csontvázak keresése kötött le minden energiát. Az állam emberei és az auditálással megbízott magáncégek sok beszállítót végigjártak, kemény feltételeket diktálva kértek árcsökkentést.
…
Az informatikai és távközlési magánszektorba az elmúlt egy évben szinte nem is érkezett új állami megrendelés. Legfeljebb olyan projektek indultak, amelyekre uniós forrás is volt, de a nagy spórolásban gyakran még az önerő összegereblyézése is gondot okozott. Így persze már érthetőbb, hogy a magánszférának az állami szervek nem pénzt és megrendelést adtak, hanem éppen fordítva: igyekeztek visszamenőlegesen is pénzt visszavenni, szerződéseket újrakötni. Egyik forrásunk szerint „anno a szociknál az informatikai outsourcing volt a főirány, most jellemzőbb lett az insourcing, vagyis bizonyos projektek visszakerültek az államhoz”. ”

A cikkben található még egy Ki kicsoda? az állami informatika döntési pozícióban lévő vezetőiről.

Forrás:
Az állam és az informatikai szektor, Brückner Gergely – Halaska Gábor, FN.hu, 2011. április 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vetési Iván: „Bővül a KEK KH szerepköre”

„„Nagyon sok a szigetszerű rendszer, nemcsak a nyilvántartások esetében, hanem a közigazgatási folyamatok területén is” – nyilatkozta az infoter.eu-nak a kormányzati informatika még folyó konszolidációjának eddigi tapasztalatairól Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának, a KEK KH-nak az elnöke. A Mester Sándornak (infoter.eu) adott interjújában az elnök szólt a nemzeti egységes kártyarendszer előkészítéséről és az alkotmánnyal kapcsolatosan beérkezett kérdőívek feldolgozásáról is.

„Az infrastruktúra alapjai nagyrészt kiépültek, jól vagy rosszul, ezt nem tisztem értékelni, viszont alkalmazások, szolgáltatások nincsenek” – mondta a hivatal elnöke, kiemelve, hogy az egyik legfontosabb feladat az e-közigazgatási szolgáltatások számának a bővítése. „A KEK KH hatósági feladatai megmaradnak, tehát a nagy nyilvántartások vezetése és azok informatikai rendszereinek az üzemeltetése. Ehhez még kapunk feladatokat, mint például a kormányhivatalok informatikai rendszereinek a konszolidálása, integrálása, a kormányablakokhoz kapcsolódó informatikai rendszerek működtetése, az összkormányzati portál, a kormány.hu üzemeltetése és 2012. január 1-től pedig a cégnyilvántartás adatfeldolgozása” – mondta Vetési Iván, aki hangsúlyozta, hogy a KEK KH szerepköre bővül.

Kormányzati biztosként felügyeli a KEK KH elnöke a nemzet egységes kártyarendszer koncepciójának kidolgozását, egyúttal pedig vezeti azt a bizottságot, amelyet e rendszer kidolgozására a kormány 2010 végén hozott létre. A koncepció első változata elkészült, a bizottság tagjainak már elküldték, heteken belül elfogadják a koncepció fő elemeit, ezután következhet a megvalósíthatósági tanulmány. Várhatóan még idén e koncepció keretében meg is jelenik az első kézzel fogható eredmény, a kormánytisztviselői kártya.

Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdőíveket a KEK KH dolgozta fel. Érdekesség, hogy a szöveges válaszokat beszkennelték és távmunkában tevékenykedő kismamáknak küldték el beírásra, és szoftveres megoldással készítették el az e válaszokban előforduló szavak felhőjét, amely kimutatja, mely szavak milyen gyakorisággal fordulnak elő a válaszokban.”

Forrás:
Vetési Iván: „Bővül a KEK KH szerepköre”, Infotér.eu, 2011. április 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyílt szabványok az amerikai törvényhozás munkájában

Az Egyesült Államok törvényhozása (Szenátus és Kongresszus) vezetőinek szándéka szerint a törvényhozás információinak gépileg olvasható formában, mint amilyen például az XML, kell a közösségi használat számára elérhetőnek lenniük.
„Hisszük, hogy a törvényhozás információit, szabványos gépileg olvasható formátumot használva, nyilvánosságra kell hozni a törvényhozás webhelyén. Végtére is ez az amerikai nép tulajdona. ”

Alátámasztja ezt a szándékot az a törvényhozási határozat, amely utasította az illetékes kongresszusi bizottságot, hogy a Kongresszus és bizottságai elektronikus adatai számára dolgozzon ki szabványokat. Azt szeretnék, hogy a munka során a nyílt formátumok, mint például az XML, lebegjen a szemük előtt.

Forrás:
Boehner, Cantor want House to use open data formats, Gautham Nagesh, The Hill, 2011. április 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Országgyűlési Könyvtár: Digitalizált Törvényhozási Tudástár

„Mit takar a „Digitalizált Törvényhozási Tudástár” kifejezés, s mi vezette a Országgyűlési Könyvtárat arra, hogy belevágjon a projektbe?
A kifejezés részben egy projektet, részben pedig az annak eredményeképpen létrejövő digitális gyűjteményt, portált jelenti. A projekt, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus kormányzat operatív programjának támogatásával valósul meg.
2 millió oldalnyi könyvtári dokumentum digitalizálását, adatbázisba szervezését és portálon való szolgáltatását tűzte ki célul. Maga a DTT portál – a szerzői jog előírásainak figyelembe vételével, – ingyenes hozzáférést kínál majd mindazokhoz a jogforrásokhoz, országgyűlési dokumentumokhoz és szakirodalomhoz, melyek a jog, a politikatudomány és a legújabb kori történettudomány iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlenek; s teszi ezt digitális formában.
…
Az egész folyamat hátterében az áll, hogy ma Magyarországon nem létezik korszerű és hozzáférhető elgondolás arról, hogy melyek azok az alapdokumentumok, amelyeket az egyes tudományterületeken első lépésben kellene digitalizálva hozzáférhetővé tenni. Mindenki nagyon félve vállalja csak a döntés meghozatalát arról, hogy – bármely okra hivatkozva is, de kimondja – ezt hozzáférhetővé kell tenni, azt pedig nem. Ha ebben a kérdésben a döntéshozókban több határozottság és vállalkozó szellem lenne, akkor – bár ez nyilván vitákat generálna és fog is generálni, – mégiscsak közelebb jutnánk ahhoz, hogy egy adott tudományterületen definitív módon meg tudjuk mondani, hogy mit is kellene feldolgozni. Ez az anyag, amit mi most a projekt keretében feldolgozunk, gyakorlatias válasz erre a problémára.”

Forrás:
Jogiforum.hu, 2011. április 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Több hétről pár napra csökkenhet a magyar domainregisztráció

„Magyarországon a .hu domainnév regisztrálása több mint két hetet vesz igénybe, szemben a máshol 2-3 napos gyakorlattal – emlékeztetett a Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportjának vezetője. A regisztrációs idő csökkentésével lényegesen könnyebbé válna egy vállalkozás interneten történő beindítása, illetve az önálló felhasználók dolga. Mit tesz a kormányzat annak érdekében, hogy a domain regisztrációt felgyorsítva felzárkózzunk Európához? – kérdezte Koszorús László az infokommunikációs államtitkártól.

Nyitrai Zsolt államtitkár válaszában kifejtette: Magyarország nemrégiben az alaptörvény részévé tette, hogy a mindenkori állam a közszolgáltatások minőségének javítása, a közügyek jobb átláthatósága, és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új technikai megoldások alkalmazására. Vagyis alkotmányosan elismert, hogy az infokommunikáció fontos fejlesztési, kitörési pontot jelent Magyarországnak. A domain-regisztrációval kapcsolatban nemzetközi összehasonlításban nincs ok elégedettségre, és ezen változtatni kell – fogalmazott Nyitrai. A domain-regisztráció felügyeletét az internet szolgáltatók tanácsa (ISzT) végzi. Az NFM infokommunikációs államtitkársága szakmai egyeztetéseket folytatott az ISzT-vel és megállapodtunk a gyors, határozott előrelépésekben – tájékoztatott az államtitkár.

Bízom abban, rövid időn belül arról számolhatok be Önnek és Magyarország nyilvánosságának, hogy a domainnév regisztrációs folyamatát radikálisan, 1-2 napra rövidítettük – zárta válaszát Nyitrai Zsolt.”

Forrás:
Több hétről pár napra csökkenhet a magyar domainregisztráció, Nyitrai Zsolt, 2011. április 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

130 éves az első magyar telefonközpont

„Emléktáblát avattak az első magyar telefonközpont üzembe helyezésének 130 éves évfordulója alkalmából Budapesten.

Az egykori központ helyén, a Hild téren leleplezték Puskás Tivadar öccsének, Puskás Ferencnek a vállalkozására emlékeztető táblát. A péntek délutáni ünnepélyes megemlékezésen Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára mondott köszöntőt. A táblaavatás után a megemlékezés a Postamúzeumban folytatódott, ahol Nyitrai Zsolt korabeli telefonon és egy, az első magyar központban is használt technikához hasonlóan kézi kapcsolással hívta fel a Balatonfüreden élő Puskás Nórát, aki a nagyapja és nagybátyja úttörő kezdeményezéséről beszélt.

Az első budapesti, 25 vonal kezelésére alkalmas telefonközpont 1881. május elsején állt szolgálatba Puskás Ferenc házában. Három évvel később Ferenc halála után Puskás Tivadar vette át a pesti telefonhálózat vezetését. Puskás Tivadar nevéhez – a legendákkal ellentétben – nem a telefonközpont feltalálása, hanem a már létező technológia magyarországi bevezetése köthető. Újító kezdeményezései mellett viszont vitathatatlanul a nevéhez fűződik az 1892-ben szabadalmaztatott Telefonhírmondó, amely egy évvel később – a rádió előfutáraként – már előfizetésért híreket és más tematikus tartalmakat szolgáltatott.

Elképzelhető, hogy a telefonközpont ötlete Puskás Tivadar fejében is megfordult, de a feltaláló inkább a technikai újdonságok népszerűsítésével szerzett magának elismerést.”

Forrás:
130 éves az első magyar telefonközpont, SG.hu, 2011. április 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A föld alá is elviszi a térerőt a Vodafone

„Április 1-jén lépett hatályba a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új frekvenciadíj-szabályozási rendelete, amely megszüntette azt a korábbi, beruházásellenes gyakorlatot, mely szerint a szolgáltatóknak a telepített bázisállomások után kellett fizetniük a frekvenciahasználati díjat. Ez a módosítás teremtette meg a lehetőségét annak, hogy hazai mobiloperátorok bevezethessék itthon az ún. femtocella technológiát. Elsőként – néhány héttel az új díjszámítás hatályba lépését követően – a Vodafone lépett.

A vállalat ma egy budapesti sajtótájékoztatón mutatta be az e technológiát használó, Vodafone Mini Bázis márkanéven elérhető eszközeit. Ezek olyan kis méretű – nagyjából egy otthoni wifirouter nagyságú – mobilhálózati bázisállomások, melyekkel kapacitástól függően 30-100 méter sugarú körben lehet hálózati lefedettséget biztosítani (magát az így lefedett területet hívják femtocellának). Ahhoz, hogy a szolgáltató hálózatához ezek kapcsolódni tudjanak, szükség van vezetékes széles sávú kapcsolatra, ezen keresztül zajlik a kommunikáció a mobilhálózattal.”

Forrás:
A föld alá is elviszi a térerőt a Vodafone, IT café, 2011. április 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nem akar internet-lekapcsolásokat az EU

„Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy nem támogatja az úgynevezett Kill-switch eljárásokat, viszont cserébe nagyobb együttműködési készséget vár el az internetszolgáltatóktól.
Az Euractiv portál tudósítása szerint az Európai Bizottság semmilyen körülmények között nem támogatja a Kill-switch eljárások végrehajtását, vagyis az internet vészhelyzetben való lekapcsolását. „Az Európai Bizottság az IT-hálózatok részben vagy teljes egészben való lekapcsolását nem tekinti a biztonsági problémákra adandó megfelelő és kiegyensúlyozott reakciónak” – olvasható az anyagban.

A Kill-switch eljárást elsősorban az Egyesült Államok, a NATO és Ausztria támogatja, Svájc elképzelhetőnek tartja, míg Ausztrália ellenez egy ilyen megoldást. Magyarországon szintén létezik egy olyan rendelet, ami lehetővé teszi az internet lekapcsolását. A Kill-switch támogatói szinte utolsó védelmi vonalként tekintenek az eljárásra, mondván: így biztosan ki lehet védeni a kritikus infrastruktúrák elleni online támadásokat. A megoldás bírálói ezzel szemben úgy vélik, hogy a Kill-switch alkalmazása az internet szabadságát veszélyezteti és attól tartanak, hogy az elnyomó rezsimek bármikor felhasználhatják az internetcenzúra elősegítésére, kiépítésére, erősítésére és legalizálására.

Robert Madelin, az Európai Bizottság információs társadalmakért és médiaügyekért felelős főigazgatóságának vezetője ugyanakkor cserébe azt kéri az internetszolgáltatóktól, hogy működjenek együtt az igazságügyi szervekkel és a jövőben nagyobb felelősséget vállaljanak. Sőt, úgy ítélte meg, hogy ha szükséges, akkor az internetszolgáltatókat rá kell venni arra, hogy bizonyos honlapokat elérhetetlenné tegyenek a világhálón.”

Forrás:
Nem akar internet-lekapcsolásokat az EU, Berta Sándor, SG.hu, 2011. május 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Internet inkább az életvitelhez kell, mint szórakozáshoz

„Még a legaktívabb internetezők számára is inkább az életvitelhez, annak menedzseléséhez elengedhetetlen eszköz az internet, nem pedig játékszer vagy élményforrás – derül ki a GfK Hungária felmérésből.

Már a viszonylag idősebb korosztály tagjai közül is egyre többen fedezik fel a világháló előnyeit, illetve azt, hogy az online ügyintézés által időt és pénzt takaríthatnak meg, egyszerűsíthetik életüket. Másfelől azonban ebben a korosztályban még mindig tapasztalható egyfajta félelem az internetes tartalmaktól. Főként a középkorúak, 30-49 éves internetezők gondolják úgy, hogy az interneten megjelenő tartalmakat nagyobb szigorral kellene ellenőrizni, valamiféle struktúrába rendszerezni.

A kutatás kimutatta azt is, hogy az e-világ iránti bizalom tekintetében generációs különbség figyelhető meg: a netezők egyharmadára jellemző attitűd a nagyfokú érdeklődés. Többnyire a fiatalok, tanuló státusúak körében gyakori a digitális eszközökhöz, a világhálóhoz való erősebb kötődés, akár érzelmi alapon is.
…
A kutatás szerint a nethez érzelmileg kötődő fiatalok virtuális világához, a megszállottak csoportjához körülbelül 230 ezren tartozhatnak. Erősen jellemző rájuk a digitális eszközök halmozása és azok felhasználói profiljának testre szabása.
…
A másik csoport a neten lógóké, amelynek táborát mintegy 320 ezresre teszi a kutatás. Ők kevésbé kötődnek az internetezésre használt eszközhöz, fontos számukra, hogy az interneten megjelenő tartalmakhoz hozzászóljanak, azokat szerkeszthessék. Ebben a körben népszerűek az olyan oldalak és tevékenységek, mint például a wikipédia vagy a blogírás.
…
A kütyümániások középpontjában a mobilitás és a hordozhatóság áll, s közel félmillióan lehetnek. Nem önmagában az internetezésben lelik örömüket, hanem az ehhez tartozó, lehetőség szerint mobil eszköz használatában.v
…
A célzott tájékozódók racionálisan neteznek. Számukra az internetezés nem a kapcsolatépítésről, élménykeresésről, játékról, a közösségi háló kiterjesztéséről szól, hanem a folyó ügyek online menedzseléséről. Körülbelül 750 ezer internetező viszonyul ilyen módon a világhálóhoz.
…
A következő csoport, a bizalmatlanok az online tartalmak szigorúbb szabályozását várják. A kutatás szerint visszafogottabb internetezési tevékenységük hátterében a világhálón terjedő vírusoktól való félelem és a személyes adatok megóvása fedezhető fel…Körülbelül 1,1 millió fős létszámukkal jelenleg ők alkotják a legnépesebb szegmenst – derül ki a felmérésből.”

Forrás:
GfK: az internet inkább az életvitelhez kell, mint szórakozáshoz, HVG.hu, 2011. április 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Létrejött a legnagyobb hazai audiovizuális archívum

„Létrejött Magyarország legnagyobb audiovizuális archívuma a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) – jelentette be Kálomista Zsuzsanna, az archívum és filmbeszerzési igazgatóság vezetője szerdán.

Mint hangsúlyozta: a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda egyedülálló kor-, művészeti, kulturális, televízió- és rádiótörténeti, hírügynökségi gyűjteményeinek egyesítésével létrejött archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteményként is működik.

Kálomista Zsuzsanna a sajtótájékoztatón szólt arról, hogy a gyűjteményhez várhatóan a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) is csatlakozik. Véleménye szerint kissé idejétmúlt megoldás, hogy a NAVA eléréséhez könyvtárba kell menni, ezért elképzelhető, hogy a későbbiekben otthoni gépekről is elérhetővé teszik ezt az archívumot. Hangsúlyozta: a közszolgálati archívum elsődleges feladata a közszolgálati média kiszolgálása, a közmédia vagyonának őrzése, állagmegóvása, tárolása és restaurálása.

Fontosnak tartja azt is, hogy az archívum anyagai az eredeti hordozón is megmaradjanak. Ezzel összefüggésben az egyik legsürgetőbb feladatnak a gyors és mielőbbi digitalizálást nevezte. Az igazgató kitért arra: a jövőben az archívumok nem intézményekhez kötődnek majd, hanem az ott tárolt hordozók fajtájához, így a Magyar Televízió a videós, a Magyar Távirati Iroda a képi, a Magyar Rádió pedig a hanganyagokat őrzi. Követendő példának a BBC archívumát tartja. Úgy látja: az archívumok összevonásával racionálisabb lesz a működés is.
…
Az igazgató úgy vélte: a szerzői jogokkal nem védett fotó- és videoarchívum kisebb felbontásban elérhető lehet bárki számára. A digitalizálás sebességétől függ, hogy ebből mennyit és milyen ütemben tudnak nyilvánossá tenni. A digitalizálásra és a restaurálásra rendelkezésre álló pénz nagyságrendjéről azt mondta, ez a munka eddig is folyt az archívumokban, de a jövőben szükség lesz pluszforrásokra is. Szavai szerint ezt „házon belül” próbálják kiharcolni, illetve figyelik a pályázati lehetőségeket is.

Csillag Manó, az MTVA Archívum és Filmbeszerzési Igazgatóságának helyettes vezetője a közszolgálati archívum szolgáltatási lehetőségeiről és feladatairól beszélt a sajtótájékoztatón. Elmondta: az archívum a közszférának egyebek mellett tájékoztatási, oktatási és ismeretterjesztő, illetve kutatási területen nyújthat szolgáltatást.

Példaként említette, hogy oktatási célokra – csökkentett minőségben – bárki használhatná az archívum anyagait.
…
A közszolgálati archívumban 166 ezer könyv, 50 ezer kotta, 1,1 millió hanghordozó, 13 millió fotónegatív, 3,6 millió oldal mikrofilm, 5 ezer folyóméternyi irat, majdnem félmillió videohordozó és több mint 363 ezer órányi filmtekercs van.”

Forrás:
Létrejött a legnagyobb hazai audiovizuális archívum, Magyar Nemzet, 2011. április 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mobilbankolás: Bár a lehetőség adott, kevés a fizetni is hajlandó felhasználó

„A technikai és szakmai feltételek adottak a mobilszolgáltatások bővítésére, egyebek mellett a mobilon keresztül történő bankolás beindítására, a magyar fogyasztók azonban egyelőre nem szívesen fizetnének a többletszolgáltatásokért – derül ki az Accenture tanulmányából.

Az Accenture bemutatta új generációs mobilalkalmazásokról készült tanulmányát, amelyben a legfrissebb mobilbankolási trendekről számolt be.
…
A technikai és szakmai feltételek adottak
A jelentésből kiderül, hogy bár a technikai és szakmai feltételek adottak a mobilszolgáltatások bővítéséhez, a magyar fogyasztók még nem szívesen fizetnének a többletszolgáltatásokért. Az Accenture szerint a magyar telekommunikációs szektor élen jár a fejlesztésekben, de jelenleg még nincs megfelelő mértékű fizetőképes kereslet a többletszolgáltatásokra.

A mobilfelhasználók száma világviszonylatban jelenleg meghaladja a 4 milliárdot, ebből 61 százalék előfizetéssel rendelkezik. Az okostelefonok térnyerésével megváltoztak a felhasználói szokások, így a szolgáltatóknak új piaci modellek kidolgozásával és bevezetésével kell igazodniuk a megváltozott körülményekhez. Ilyen új funkció lett a mobilbankolás és a mobilfizetés, amelynek során valós időben történő interaktív kommunikáció jön létre a bankok és ügyfeleik között.

Ahol működik…
„Magyarországon, nyugati országokat megszégyenítően meglepően aktívnak bizonyulnak a felhasználók a mobilfizetések terén. Mindennapossá vált, hogy mobiltelefonon intézzük a parkolás befizetését, mozijegyek vásárlását. Tapasztalatunk szerint a hazai felhasználók többsége inkább akkor vesz igénybe fizetős szolgáltatásokat, ha az alternatíva elavult és kényelmetlen, vagy nagyon kockázatos.
…
…és, ahol nem
Bár a magyar telekom szektor élen jár az innovatív megoldásokban, piacképes kereslet nem mindenre van. Erre jó példa a 2002-ben bevezetett magyar fejlesztés: az MMS, amely világszerte elterjedt, hazánkban azonban mégsem vált népszerűvé a szolgáltatás.

Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet kevésbé teszi lehetővé a felhasználóknak, hogy pénzt áldozzanak a mobilbankolási szolgáltatásra, így a szolgáltatók óvatosak a mobil innovációs fejlesztésekkel” – mondta Burián-Kozma Gábor, az Accenture banki iparágának igazgatója.”

A bankok felfedezték a mobilcsatornákban rejlő potenciált és olyan platformok fejlesztését kezdeményezték, amelyek széleskörű mobilfizetési megoldásokat kínálnak a különböző okostelefonokra. Sok bank nyitott a mobilbankolás felé, de rengetegen falakba ütköztek a magas költségek és a potenciális célcsoport elérésében.

„Jelenleg a legaktívabban a „Y generáció”, illetve a 30-40 év közöttiek használják a mobilbanki szolgáltatásokat. Eközben Nyugat-Európában a 40-65 év közötti korosztály is aktív felhasználónak számít” –tette hozzá Burián-Kozma Gábor.
…
A jövő mobiltelefon felhasználói és a mobilbankolás
A mobil pénzkezeléshez szorosan kapcsolódik a mobilfizetés és a mobilbankolás fogalma. A mobilfizetésbe beletartozik minden olyan folyamat, amikor a felhasználó fizetést kezdeményez mobilkészülékén, úgy használja a telefonját, mint egy hitelkártyát vagy pénztárcát. A mobilbankolás lényegében ugyanazokat a funkciókat látja el, mint amit a felhasználó online fiókjában is lebonyolíthat: átutalásokat, egyenleg ellenőrzéseket és egyéb szolgáltatásokat vehet igénybe.

Az NFC (near field communication) technológiának köszönhetően ma már nem meglepő, ha a felhasználó néhány méter távolságból, egy gomb megnyomásával pénzt tud előhívni egy közeli ATM-ből. Az ügyfél azonítás és a biztonságos pénzkezelés megvalósítására a jelenlegi mobiltelefonok alapvető komunikációs csatornái kiválóan alkalmasak (SMS, MMS, URRSD, GPRS).”

Forrás:
Mobilbankolás: A lehetőség lenne, fizetni kész felhasználó kevéssé – Accenture felmérés, Ecoline.hu, 2011. április 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Marosvásárhelyre megy az IBM

„Leghamarabb másfél év múlva, legkésőbb három-négy éven belül Marosvásárhelyen megnyitja új, tizenegyedik kutatóközpontját az International Business Machines (IBM), amely elsősorban a helyi egyetemeken végzett szakembereknek nyújt majd elhelyezkedési lehetőséget.

Az IBM szándéka szerint az intézmény tevékenysége nemcsak Romániát, de a teljes kelet-európai térséget ki fogja szolgálni.
…
Az is sokat nyomott a latba, hogy a megyeszékhelyen már korábban megtervezték az úgynevezett Digitális város elnevezésű programot, amelyben többek között kutatási és orvosi informatikai technológiai park létesítése is szerepel.

A kutatóközpont kiépítésének első fázisában, két év alatt mintegy ezer munkahely létesülhet, azt követően pedig, ötéves távlatban háromezer.

Kenéz Lajos, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánhelyettese a lapnak elmondta, hogy az egyetem már alapításakor felkészült az interdiszciplináris jellegű kutatásokra, a szakokat is úgy indították, hogy a fizikától a számítástechnikáig, az anyagtudományig több szakterületet kiszolgáljon.”

Forrás:
Marosvásárhelyre megy az IBM, Index.hu, 2011. április 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Közbeszerzési eljárás tanácsadói feladatokra

Forrás:
A Kormány 1109/2011. (IV. 27.) Korm. határozata a kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, továbbá kommunikációs stratégiai tanácsadási feladatok elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárás megindításának engedélyezéséről, Magyar Közlöny, 2011. évi 44. szám, 2011. április 27., 10.693 – 10.694. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányhatározat a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról


Forrás:
A Kormány 1116/2011. (IV. 28.) Korm. határozata a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról, Magyar Közlöny, 2011. évi 45. szám, 10797. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.