Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2020. szeptember 7-én jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Változások az e-közigazgatás és a digitális kormányzat kormányzati irányításában

„…1. §
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § A miniszterelnök a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló kormányrendelet szerint gondoskodik az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséről és összehangolásáról.”

2. §
Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A miniszterelnök kabinetfőnöke az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében
a) az e-közigazgatásért felelős miniszter együttműködésével gondoskodik az e-közigazgatás és az e-közigazgatási szolgáltatások általános elvi alapjai meghatározásáról,
b) az e-közigazgatásért felelős miniszter és az informatikáért felelős miniszter együttműködésével gondoskodik az egységes, e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra- fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati politika kialakításáról,
c) az e-közigazgatásért felelős miniszter közreműködésével gondoskodik az egységes, e-közigazgatási és informatikai fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégia kidolgozásáról,
d) az informatikáért felelős miniszter együttműködésével gondoskodik az egységes, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégia kidolgozásáról,
e) egyetértési jogot gyakorol az e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,
f) felügyeli a Kormány e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos politikája, illetőleg stratégiája végrehajtását,
g) a miniszterelnök nevében, a miniszterelnök 3/A. §-ban meghatározott jogkörében eljárva – mint a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti munkaszervezetének vezetője –, a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenőrzi és jóváhagyja az e-közigazgatással, az informatikával, valamint az infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket és beszerzéseket,
h) az informatikáért felelős miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter együttműködésével gondoskodik a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás általános elvei kidolgozásáról,
i) gondoskodik a nemzeti szoftverlicenc-gazdálkodás általános elvei kidolgozásáról, és gondoskodik annak végrehajtásáról,
j) egyetértési jogot gyakorol a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,
k) felügyeli a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodás megvalósítását.”

3. §
Az R. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128. § A miniszter [Az innovációért és technológiáért felelős miniszter. Szerk.] az informatikáért való felelőssége keretében
a) a 13. §-ban foglaltakra figyelemmel kidolgozza az egységes, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégiát, és közreműködik annak végrehajtásában,
b) a 13. §-ban foglaltakra figyelemmel kidolgozza a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás általános elveit, gondoskodik a nemzeti adatvagyon felméréséről és adatfeldolgozásáról, és felel a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításáért,
c) az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelési jogot gyakorol,
ca) felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének üzemeltetését és fejlesztését,
cb) egyetértési jogot gyakorol azok infokommunikációs infrastruktúrájáért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személye és infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásai tekintetében.””

Forrás:
391/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 391/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 188. szám; 2020. augusztus 12.; 5915-5916. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Csökken az önkormányzatok mozgástere

„ Becslések szerint 2021-ben 150-200 milliárd forinttal kevesebb adóbevételük lehet a településeknek, mint 2019-ben volt.

A 2019-esnél mintegy 150-200 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyhat be az önkormányzatokhoz 2021-ben, az összes adóbevétel 800 milliárd forint körül alakulhat – mondta a Világgazdaság kérdésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A helyben lévő vállalatok termelése nagyjából 30 százalékkal esett vissza hat hónapos távlatban, elsősorban az iparűzési és az idegenforgalmi adóból származó bevételeket nyírhatja vissza a válság. A TÖOSZ elnöke hozzátette: a településüzemeltetésből, étkeztetésből 50 milliárd forinttal kevesebb érkezhet be jövőre.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 2021-ben 100 milliárd forinttal csökken az önkormányzati szektor mozgástere, s 40 milliárd forintos kiesést okoz az infláció követésének hiánya.

A 2021-es költségvetés ugyan nominálisan többletforrást biztosít, ám ezt a szolidaritási adó emelésével el is vonja a kormány. A hetekben kiadott Moody’s-elemzés szerint 2020-ban 6 százalékkal csökken a magyar önkormányzati szektor bevétele 2019-hez képest, ennek harmada az adóváltozások számlájára írható, és valószínűleg 2021-re sem érik el a bevételek a 2019-es szintet. Varga Mihály pénzügyminiszter a büdzsé parlamenti zárószavazása után elmondta: az önkormányzatok támogatása 16 százalékkal – 118 milliárd forinttal – nő 2021-ben éves viszonylatban, a szektor 857 milliárd forintból gazdálkodhat.”

Forrás:
Csökken az önkormányzatok mozgástere; Ráski Péter; Világgazdaság; 2020. augusztus 14.

Már jövő januárban jöhetnek a feltételesen visszatérítendő új, uniós források

„ Akár már jövőre oda lehet ítélni a 2021–2027-es uniós ciklusban Magyarországnak járó források 25-30 százalékát. Az így elinduló, zömében vállalati fejlesztések pedig erős lökést adhatnak a teljes gazdaságnak.

A 2021–2027-es uniós költség­vetés elfogadása magyar szem­­pontból bizakodásra adhat okot, hiszen a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok már fél-egy éven belül profitálhatnak az új ciklus pályázati forrásaiból – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, aki a Magyarok a Piacon Klub elnöke is egyben. Kifejtette, hogy jövő januárban, már az új hétéves időszak operatív programjainak elfogadása előtt jöhetnek az első felhívások, méghozzá feltételesen visszatérítendő támogatás formájában, akár konstrukciónként 50-100 milliárd forintos kerettel.

A szakember szerint ennek a fajta támogatási formának – amikor a felvett kölcsön bizonyos feltételek teljesülése mellett alakulhat át támogatássá – az adja a létjogosultságát, hogy a 2014–2020-as ciklus hajrájában pilotprogramként már megismerte a piac, kedvező is volt a fogadtatása a reálgazdaságban.

A jövő év tavaszára, nyarára számos további projektjavaslatot fogadhatnak el Essősy Zsombor szerint, akár a teljes hétéves keret 25-30 százalékára is kötelezettséget lehetne vállalni.

Ha tízmilliárd euró kerül közvetlenül a gazdaságba, átlagosan 50 százalékos támogatási intenzitással számolva húszmilliárd eurónyi beruházásba vághat bele már jövőre a versenyszféra.”

Forrás:
Felsorakozhatnak a rajtvonalhoz a cégek; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2020. augusztus 12.

Az Európai Unió Bíróságának döntése után az adat­védelemről tárgyalnak az Európai Unió és az Egyesült Államok illetékesei

„A két fél a júliusi bírósági ítélet óta először egyeztet a kérdésben.

Júliusban az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezte azt az EU és az Amerikai Egyesült Államok között 2016-ban megkötött megállapodást, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa az európai uniós állampolgárok adatainak megfelelő amerikai tárolását és kezelését. Az úgynevezett Privacy Shield egyezménnyel az volt a probléma, hogy az USA és annak jogrendszere csak a saját állampolgárait védte az adatgyűjtésekkel szemben, vagyis az európai uniós állampolgárok információi gyakorlatilag szabad prédát jelentettek a helyi állami szervek és kormányhivatalok számára.

A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében. Az említett amerikai szabályozásból semmilyen módon nem derül ki, hogy léteznének a személyes adatok továbbítását, felhasználását és tanulmányozását érintően a nem amerikaiak számára szóló garanciák.

Most Wilbur Ross, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztere és Didier Reynders, az Európai Unió igazságügyi biztosa közös nyilatkozatban jelentette be, hogy a két fél tárgyalásokat kezdett egymással egy az eddiginél jobb adatvédelmi pajzs kidolgozása miatt. A politikusok ugyanakkor konkrét részleteket nem árultak el. Didier Reynders reményét fejezte ki, hogy az amerikai adatvédelmi pajzsot használó mintegy ötezer amerikai vállalat mihamarabb áttérhet egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi számukra a szükséges az adatok továbbítását az unióból. “Reméljük, hogy korlátozni tudjuk a negatív következményeket az állampolgáraink, vállalataink és kormányzataink számára életfontosságú transzatlanti gazdasági kapcsolatokra nézve” – hangsúlyozta Ross.

A Privacy Shield hatályon kívül helyezése érinti többek között a a Cloudflare, a Facebook-Connect, a Facebook Plugins, a Twitter Plugin, az Instagram Plugin, a Tumblr Plugin, a LinkedIn Plugin, a Pinterest Plugin, a Google Analytics, a WordPress Stats, a Google Ads, a Google Adsense, a Google Remarketing, a Google Conversion Tracking, a Google Doubleclick, a Facebook Pixel, a MailChimp, az ActiveCampaign, a YouTube, a Vimeo, a SoundCloud, a Spotify, a Zoom, a Skype for Business, a GoToMeeting, a Microsoft Teams, a Google Hangouts, a Google Meet, a Google Web Fonts, az Adobe Fonts, a Google Maps, a Google reCAPTCHA és az Amazon Partnerprogram szolgáltatásokat. ”

Forrás:
Az adat­védelemről tárgyal az EU és az USA; SG.hu; 2020. augusztus 11.
Lásd még:
EU–US Privacy Shield; Wikipédia
Útmutató az EU-USA adatvédelmi pajzshoz; NAIH; 2016 (PDF)

Nem volt elszámoltatható a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara gazdálkodása a 2015-2018 közötti időszakban

„Nem volt elszámoltatható a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara gazdálkodása a 2015-2018 közötti időszakban – ezt állapították meg az Állami Számvevőszék ellenőrzései. A Magyar Mérnöki Kamara esetében a területi kamarák a közfeladat ellátására kapott költségvetési támogatásokat nem szabályszerűen tartották nyilván. Emellett a területi kamarák tagdíjkövetelések nyilvántartása sem volt szabályszerű, továbbá a tagdíjhátralékkal kapcsolatban nem intézkedtek a törvényi előírásoknak megfelelően. Mindezek következtében a jogszabályi jogosultságnak megfelelő mérnöki feladatellátás nem igazolt. A Magyar Építész Kamara esetében a területi kamarák a tagdíjak szabályszerű nyilvántartásáról nem gondoskodtak. Ennek következtében a szakmagyakorlást végző kamarai tagok területi kamarák által vezetett nyilvántartása nem volt megbízható, és ezáltal nem bizonyított az építészeti tevékenységet végzők jogszabályi előírásnak megfelelő működése.”

Forrás:
Lezárult két köztestület ellenőrzése; Állami Számvevőszék; 2020. augusztus 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Költözik az egészségügyi felhő

„ Új, még magasabb védelmi szintet biztosító tárhelyre költözik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) infrastruktúrája 2020. augusztus 19. és 23. között. A betegellátást mindez nem befolyásolja, a korábban felírt eRecepteket, vagy a sürgősségi ellátás során kinyomtatott recepteket ez idő alatt is ki lehet váltani a patikákban. A fejlesztés támogatja az egészségügyi intézmények munkáját, segíti a betegellátás színvonalának javítását és közvetve a koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezést is.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által üzemeltetett EESZT egy olyan felhőalapú technológiát használó kommunikációs felület, amely Magyarország egész területén összekapcsolja egymással az állami és a magán egészségügyi ellátókat – a kórházi-, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást –, a gyógyszertárakat és a lakosságot. Az így megosztott betegadatok pedig elősegítik a gyorsabb, pontosabb diagnózist és a célzottabb terápiát.

Az ügyfélkapus bejelentkezést követően az EESZT-ben bárki nyomon követheti az egészségügyi ellátása során keletkezett dokumentumokat, egyebek között a számára felírt recepteket, de az eeszt.gov.hu oldalon azt is megnézheti, hogy megérkezett-e a laboreredménye, így nem kell visszamennie a leletért abba az intézménybe, ahol a vizsgálatot elvégezték.

Az EESZT lakossági portálja igen népszerű lett az elmúlt időszakban: a koronavírus-járvány első hulláma alatt meghatszorozódott az online egészségügyi ügyintézést választók száma a korábbi hónapokhoz képest. Naponta több mint 13 ezren jelentkeztek be a digitális egészségügyi térbe ezekben a hetekben.

A rendszer jól vizsgázott, a megnövekedett terhelést zökkenőmentesen kezelte. Ma már egy átlagos napon több mint 240 ezer egészségügyi ellátási dokumentum kerül fel az EESZT-be.

Az egészségügyi felhő újabb szolgáltatásokkal bővül a jövőben, a fejlesztések azonban hatékonyabb informatikai hátteret igényelnek. Ennek részeként az adatközpont kiépítéséért és üzemeltetéséért felelős NISZ Zrt. vezetésével az EESZT infrastruktúrája 2020. augusztus 19. szerda 22.00 óra és 2020. augusztus 23. vasárnap éjfél között átköltözik a Kormányzati Adatközpontba. Ezidő alatt az EESZT szolgáltatásai, valamint az ágazati és lakossági portálfelületek nem lesznek elérhetőek, így leletet, kórtörténetet nem lehet majd lekérdezni, valamint szünetel a labor- és COVID-19 teszteredményeket megtekintése is. A koronavírus-szűrővizsgálat eredményéről minden érintett a mintavételt elrendelő egészségügyi intézménynél kérhet tájékoztatást.

A betegellátás menetét, valamint a megszokott gyógyszerkiváltási folyamatokat azonban az átállás nem befolyásolja, a medikai rendszerek EESZT-kapcsolat nélkül a korábban megszokott módon működnek. Az augusztus 19. és 23. között végzett egészségügyi ellátások dokumentációi utólagosan automatikusan feltöltésre kerülnek az EESZT-be, amelynek szolgáltatásai augusztus 24-től ismét a korábban megszokottak szerint lesznek elérhetőek.”

Forrás:
Költözik az egészségügyi felhő; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. augusztus 13.

Csaló fuvarozókat ellenőrző rendszert vezetnek be

„A magyarországi székhelyű fuvarozási vállalkozások 2015-ig jelentősen növelték piaci teljesítményüket és a GDP-hez közel hat százalékkal járultak hozzá. „Abban az évben aztán megtört a lendület, és csökkenni kezdett a magyar fuvarozók nemzetközi piaci részesedése” – mondta az InfoRádiónak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. Az okok többrétűek, de sokat ront a helyzeten a csalók magas aránya – derült ki a beszélgetésből.

A BiReg-rendszer bevezetése már a magyar fuvarozók piaci pozíciójának megőrzését segítő harmadik intézkedés lesz. „Az első lépés a papír alapú fuvarengedélyek átalakítása volt, számos olyan biztonsági elemmel látták el, ami miatt jóval kevésbé hamisítható” – idézte fel Karmos Gábor. A második elem az egyesület által a minisztérium támogatásával létrehozott internetes felület volt, amely a fel- és lerakóhelyeket segítette abban, hogy milyen formai és biztonsági követelményeket kell ellenőrizniük a külföldiek által használandó engedélyek esetében.
A BiReg egy elektronikus engedély ellenőrzési rendszer, aminek az informatikai háttere már elkészült, a szükséges jogszabályt a minisztérium előterjesztette, reményeink szerint a kormány szeptemberben elfogadja – mondta Karmos Gábor.

Amennyiben így lesz, a tesztidőszak is elindulhat ősztől, jövő évtől pedig az éles rendszer is. A Világgazdaság korábban beszámolt arról, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium abban bízik, a fuvarozók előzetes elektronikus regisztrációja, az úgynevezett BIReg rendszer tesztüzeme már szeptemberben megindulhat, az első modulja pedig januártól élesben működhet. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter akkori tájékoztatása szerint a BIReg informatikai fejlesztése jól halad, megkezdődhet a gyakorlati teszt, a rendszer bevezetéséhez szükséges jogszabály-módosítások tervezetei elkészültek. A minisztérium támogatja, hogy a rendszer bevezetése előtt fokozottan ellenőrizzék a fel- és lerakóhelyeket.”

Forrás:
Csaló fuvarozókat ellenőrző rendszert vezetnek be; Világgazdaság/Infostart; 2020. augusztus 16.
Lásd még: Mosóczi László tájékoztatója és az MKFE sajtóközleménye az ITM és az MKFE közötti szakmai egyeztetésekről; Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE); 2020. augusztus 7.

Soós Zoltán polgármesterjelölt: legyen okos város Marosvásárhely!

„ Bemutatta kedden Marosvásárhelyen az újjáépítési programjának legújabb részletét Soós Zoltán – számolt be a független polgármesterjelölt kommunikációs csapata. A jelölt egy friss rangsorral szemléltette, hogy a város ezen a téren is le van maradva. Közlése szerint június végén publikálták a romániai városok smart city rangsorát, amelyen Marosvásárhely a 22. helyen áll. „Gyulafehérváron 106 smart city projekt indult el, nálunk összesen 7. Olyan városok is megelőznek, mint Focșani vagy Botoșani” – mondta a jelölt.

Soós Zoltán 5 elemet is sorolt a tervéből, amelyeknek részleteit helyi szakemberek segítségével mutatta be. W. Szabó Péter mesterséges intelligencia kutató a technológiai park tervéről beszélt, amely nagy lendületet adna az IT és innovációs szektor további fejlődésének, és ahhoz is, hogy a helyi szakemberek mellé nagy befektetőket is ide tudjuk vonzani. Ungváry Csongor szoftverfejlesztő arról számolt be, hogy ma egy okos városban az embereknek reális információkra van szükségük valós időben. Ezt támogatja a város új információs portálja és egy okostelefonon futó applikáció fejlesztése.
Farkas András, a kolozsvári PONT csoport vezetője is bejelentkezett a programbemutató beszélgetésbe. Ő a kolozsvári okos padok példájával szemléltette, milyen kényelmi szolgáltatásokat nyújtanak az okos eszközök.

Soós így összegzett: „Csodát nem tudok ígérni. Csak eltökélt munkát és partnerséget. Nem fog egyik napról a másikra menni. De a modern, élhető és vagány Vásárhely a digitalizációt elsőrendű feladatként kell hogy kezelje. Győzzön Vásárhely!””

Forrás:
Soós Zoltán polgármesterjelölt: legyen okos város Marosvásárhely!; Maszol.ro; 2020. augusztus 11.

Beregszász, mint okos város

„A Vérke-parti városban sor került az Fdi vállalat prezentációjára, amely az Okos város (Smart City) koncepciót honosítja meg Ukrajnában – tudatta Babják Zoltán, Beregszász polgármestere közösségi oldalán.

Azon folyamatok és közösségi adatok digitális irányításáról van szó, amelyek a kommunális vagyon, az egészségügy, a kedvezmények, a közüzemi díjak, a civil aktivitás, a beruházások, a különböző jegyzékek nyilvántartásával, speciális kártyák egy adott közösségben élők számára történő kiadásával stb. kapcsolatosak.

Az információs jegyzékek egy adatbázisba történő egyesítése révén egyszerűbben lehet különböző szolgáltatásokat nyújtani.

A tanácskozáson megvitatásra került, miként lehetne alkalmazni e koncepciót a mi közösségünkben, illetve áttekintettük, miként működhetnénk együtt e téren.”

Forrás:
Beregszász, mint Okos város ; Kárpátinfo.net; 2020. augusztus 14.
Lásd még: Fdi

Üdvözöljük a Nemzeti Egészséginformatikai Testület honlapján!

„Az egészséginformatikát érintő tervek, projektek, fejlesztések és beszerzések hatékony koordinálása érdekében az elsősorban érintett miniszterek – belügyminiszter, az emberi erőforrások minisztere, az innovációért és technológiáért felelős miniszter és a miniszterelnök kabinetfőnöke – 2020 januárjában szorosabb együttműködésről döntöttek.

Az egészségügy területén jelenleg fejlesztés alatt álló, illetve a közeljövőben fejlesztésre kerülő alkalmazások hatékony, összehangolt megvalósítása érdekében szükséges biztosítani, hogy az egészséginformatikai érintettségű fejlesztési tervek, projekttervek és egyedi beszerzések a miniszterek összehangolt felügyeletével és koordinációjával készüljenek el és valósuljanak meg.

A fenti követelmény operatív megvalósítója a Nemzeti Egészséginformatikai Testület (NEIT) mint minisztériumközi szakmai testület, mely a magyarországi nemzeti eHealth folyamatok irányításáért és koordinálásáért felel. A NEIT összetételét az érintett 4 miniszter delegáltjai teszik ki. A NEIT támogatja a miniszterek egészséginformatikát érintő feladatainak ellátását, részben tanácsadó, döntés-előkészítő feladatokkal, részben a miniszterek felhatalmazása alapján operatív feladatokat eljárva.

A NEIT FELADATA ÉS MŰKÖDÉSE

A NEIT feladatai:

  • az egészséginformatikai projektek ágazati követelményeire vonatkozó javaslatok kidolgozása,
  • az egészséginformatikai projektek megvalósításának figyelemmel kísérése,
  • az egészséginformatikai érintettségű projektek konszolidálása,
  • a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia kidolgozása, megvalósításának figyelemmel kísérése, a Stratégia karbantartása,
  • az egészségügyi adatvagyon felhasználásának figyelemmel kísérése,
  • a korábban elkészült egészséginformatikai projektek eredményeinek hasznosításának koordinálása, figyelemmel kísérése,
  • az egészséginformatikát érintő hálózati fejlesztések koordinálása, figyelemmel kísérése,
  • az egészséginformatikai projektekhez rendelt, becsült forrásallokációk véleményezése.

A NEIT részeként három Szakmai Munkacsoport működik:

  • Stratégiai Igény- és Követelménykezelési Munkacsoport
  • Projektkoordinációs Munkacsoport
  • Felhasználástámogatási Munkacsoport

VÉLEMÉNYEZÉSRE BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK

Az érintett miniszterek döntése alapján a NEIT részére véleményezésre benyújtandók

  • az egészséginformatikát érintő jogszabálytervezetek, utasítástervezetek és más előterjesztések,
  • legkésőbb a tárgyévet megelőző év július 31-ig az éves informatikai beszerzési tervek és éves informatikai fejlesztési tervek egészséginformatikát érintő részei,
  • az egészséginformatikát érintő projektjavaslatok, megvalósíthatósági tanulmányok és beszerzési igények, valamint
  • tájékoztató jelleggel a DKÜ részére is benyújtandó éves beszámolók egészséginformatikát érintő részei.

A dokumentumok véleményezésre történő benyújtást az alábbi email címre kell megtenni: neit@bm.gov.hu

Forrás:
NEIT; Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Informatika, távközlés, technika

Aggasztó a felvételi ponthatárok csökkenése a műszaki felsőoktatásban

„Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetséget aggasztja a felvételi ponthatárok folyamatos csökkenése a műszaki felsőoktatásban.

Az idei műszaki felvételik nagy vesztese a magyar gazdaság jövője lehet. Ezzel a hangzatosan drámai mondattal indítja ma kiadott közleményét a Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). Mint írják, rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei.

Mint korábban írtuk, idén csökkent a bejutási küszöb az informatikai szakokon a felsőoktatásban. Ez azonban lehet a járványhelyzet átmeneti hatásai is, hiszen a korábbi években fokozatos emelkedést lehetett érzékelni. Az EJMSZ azonban máshogy látja.

A ponthatárok csökkentése rossz reakció

A szövetséget, melynek tagja többek között az Ericsson, az Evosoft, a Continetal, a LEGO, a Mol és a Richter, két tényező is aggasztja az idei felvételiben. Egyrészt az, hogy szerintük 2020-ban drasztikusan kevesen és nagyon hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal műszaki képzésekre, valamint az is, hogy az intézmények pedig erre válaszul – kevés kivételtől eltekintve – alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra. Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre.

A szövetség szerint a most bejutottak közt nagyobb lesz a lemorzsolódás, és tovább csökken a munkaerőpiacra kilépő mérnökök száma, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti. Ez azért nagy probléma, mert a jelenlegi és a jövőbeni beruházások szempontjából az ország egyik legnagyobb vonzerejét a kvalifikált, elméleti és gyakorlati tudással rendelkező mérnök értelmiség adja.

A szövetség elnöke Ábrahám László (korábban a National Instruments, jelenleg pedig a svájci Sensirion debreceni gyártóüzemének a vezetője) szerint a tendencia mögött vannak demográfiai okok. De az is látszik, hogy a jelenlegi közoktatás nem csak a bemeneti nyelvvizsga-követelményekre nem készíti fel a diákokat, hanem az emelt szintű érettségire és az egyetemi követelményekre sem. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából.

Sok helyen az országban már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, fizikát. Emiatt a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése akár áthidalhatatlan akadályokba is ütközhet. Ezen csak hathatós állami közbelépéssel lehetne csillapítani. Ábrahám szerint azért nincs tanárutánpótlás, mert alacsonyak a bérek és a pedagógusi pálya presztízse is. Ezt a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezéssel lehetne orvosolni az általános- és középiskolákban tanítók körében. Ez csökkenthetné a pályaelhagyók számát, és növelné is a tanári szakokra jelentkezők számát, mivel a végzősök számára reális karrierlehetőséget kínálna a megszerzett tanári diploma. (A probléma egyébként az egyetemek előtt is közismert. Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, év elején mondta a tavalyi felvételi eredmény kapcsán lapunknak: látszik, hogy a középiskolai fizikaoktatásában valamilyen módon az egyetemnek is szerepet kellene vállalnia.)

A műszaki értelmiség képzésének problémái miatt a magyar gazdasági fejlődése lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat. Olyan iparágak kerülhetnek túlsúlyba, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak. Ez közép- és hosszú távon azzal is járhat, hogy a technológiaialapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Ez lassú folyamat, de már látszanak az erre utaló kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák – véli az EJMSZ elnöke.

Az iparvállalatoknak is lenne feladata

A probléma enyhítésében az ipar szereplőinek is be kell kapcsolódniuk. A középiskolák szoros kapcsolatokat kell kialakítaniuk a környezetükben, megyéjükben működő nagyvállalatokkal, amelyeknél a műszaki szaktudás kiemelt szerephez jut. A szövetség tagvállalatai jó példával járva elöl nyílt napok, iskolai pályaorientációs előadások, gyárlátogatások folyamatos szervezésével, valamint mentor programokkal, szakkörök támogatásával, klubtalálkozókkal, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az intézményeket abban, hogy a diákjaik naprakész, hasznos információkhoz, gyakorlati ismeretekhez jussanak hozzá.”

Forrás:
Kongatja a vészharangot a mérnökképzés fölött az EJMSZ; Bitport.hu; 2020. augusztus 13.

Közel 3 millió forintba került a vásárhelyi okos zebra

„Okos zebrát avattak szerdán Hódmezővásárhelyen a város egyik legforgalmasabb gyalogos átkelőhelyén, a Tóalj utca – Szentkirályi utca kereszteződésében.

– A város első okos zebrája összesen 2 millió 794 ezer forintból készült el. Ennek felét a Generáli Biztosítótól kaptuk, a másik felét önkormányzatunk vállalta önrészként – mondta az avatóünnepségen Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Megemlítette, a környékben több oktatási-nevelési intézmény is található, ahová közel 2000 gyermek jár.

– Országosan évente mintegy ezer gázolás történik a gyalogos átkelőhelyeken, vagyis naponta 3. Nálunk szerencsére idén még nem történt ilyen baleset.

A polgármester kiemelte, az okossá alakított zebrán napi 6330 jármű halad át, ebből 304 teherautó és 246 autóbusz. Reményét fejezi ki, hogy ez a fejlesztés a vásárhelyi emberek életét védi.

Beszélt arról is, hogy idén közel 5 millió forintból 3 további hagyományos zebrát is létesítettek a városban, amit 1 éves tervezés előzött meg.

Hudacsek Csilla, a Generali Biztosító Zrt. Kelet-Magyarországi régiójának értékesítési igazgatója az átadón elmondta, 1995-ben hozták létre a Generali a Biztonságért Alapítványt. Kiemelt területük a közlekedésbiztonság is. Eddig 30 okos zebra létesítését támogatták.
A vásárhelyi intelligens zebrának kamera jelzi, hogy gyalogos közelít az átkelőhöz, abban a pillanatban felvillannak a csíkok mellé beépített erős fényű led-lámpák.”

Forrás:
Közel 3 millió forintba került a vásárhelyi okos zebra; DÉLMAGYAR.hu; 2020. augusztus 12.

Elavultak az online PDF-dokumentumok

„A közel 30 éves szabványt már régen le kellett volna váltani.

A Portable Document Format (PDF) fájlok még mindig népszerűek világszerte, holott a formátum idén 27 éves. John Warnock, az Adobe alapítója 1990-ben indította el a projektet. A megoldással szemben az volt a fő követelmény, hogy ugyanúgy kell kinéznie a küldő és a fogadó számítógépén, ugyanolyan betűmérettel és -stílussal kell megjelennie, függetlenül attól, hogy az adott konfigurációk milyen hardverekből épülnek fel és milyen operációs rendszer működik rajtuk.

Az Acrobat 1.0 1993. június 15-én jelent meg, de nem fogadta kitörő lelkesedés. A PDF aranykorszaka akkor kezdődött el, amikor az Adobe 1994-ben úgy döntött, hogy a PDF-olvasót ingyenessé teszi, ezzel ugyanis a társaság megteremtette annak a feltételét, hogy az új formátum számítógépek és mobil eszközök millióin használható legyen. A PDF-olvasók 1995 óta léteznek böngészőkiegészítőként is, így a PDF-fájlok az internet világában is rendkívül gyorsan elterjedtek.

Jakob Nielsen felhasználói tapasztalati szakértő már évtizedek óta bírálja a formátumot. A szakember úgy foglalta össze a PDF hátrányait, hogy kényelmetlen az ilyen dokumentumok olvasása és az azokban való navigálás, éppen ezért gyakorlatilag alkalmatlanok a digitális tartalmak megjelenítésére. Nielsen számára nem maga a formátum jelenti a problémát, hanem annak felhasználása. Amint hangsúlyozta, a PDF szabványt elvileg a nyomtatási célokra alkották meg és optimalizálták, éppen ezért online önmagában értelmezhetetlen. Ráadásul napjainkban túl gyakran használják a tartalmak internetes bemutatására. A felhasználók pedig megpróbálnak olyan elemekre kattintani, amelyek ugyan kattinthatónak tűnnek, de egyáltalán nem azok.

Nielsen már 1996-ban rámutatott, hogy a PDF-fájlokból egyszerre kell létrehozni egy nyomtatási és egy online változatot. Az előbbinek jó elrendezésűnek, míg az utóbbinak az internetes tartalommegjelenítésre optimalizáltnak kell lennie, továbbá számos részre felosztottnak és sok hiperhivatkozást kell tartalmaznia. A szakember 2001-ben szintén kritizálta a PDF-fájlok online felhasználását.

A PDF-olvasókról nemrég derült ki, hogy megtéveszthetők és a védelmi mechanizmusaik egy egyszerű módszerrel kijátszhatók”

Forrás:
Elavultak az online PDF-dokumentumok; SG.hu; 2020. augusztus 12.
Lásd még: History of the Portable Document Format (PDF); Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

A járványhelyzet miatt a közbeszerzések értéke mintegy ötödével csökkent 2020 első félévében

„Gyorsjelentésben tette közzé a magyar közbeszerzési piac alakulására vonatkozó legfontosabb adatokat a Közbeszerzési Hatóság. Az elemzés megállapítja, hogy 2020 első hat hónapjában összesen 3.746 db közbeszerzést folytattak le hazánkban, összesen 1.346 milliárd forint értékben. A koronavírus járvány gazdasági aktivitásra kifejtett negatív hatása jól látható, hiszen az eljárások száma körülbelül a negyedével, az értéke mintegy az ötödével csökkent 2019 első félévével összehasonlítva.

A közbeszerzési eljárások tárgy szerinti megoszlását vizsgálva a gyorsjelentés rámutat, hogy a legnagyobb arányban (37,5%) építési beruházások valósultak meg, összesen 756.6 milliárd forint értékben, ezeket követték az árubeszerzések (35,2%-os arányban és 281,4 milliárd forint értékben), a legkisebb arányban (27,3%) pedig szolgáltatás-megrendelések valósultak meg, összesen 308,4 milliárd forint értékben….”

Forrás:
A járványhelyzet miatt a közbeszerzések értéke mintegy ötödével csökkent 2020 első félévében; Közbeszerzési Hatóság; 2020. augusztus 7.
A Közbeszerzési Hatóság 2020 első félévére vonatkozó gyorsjelentése ezen a linken érhető el

Az innováció demokratizálása

„Az innováció az a motor, amely hajtja a mostani gazdaságokat. Az életszínvonalat a termelékenység növekedése határozza meg, ez viszont az olyan új technológiák bevezetésétől és elterjedésétől függ, amelyek lehetővé teszik, hogy még több különféle terméket és szolgáltatást lehessen előállítani egyre kevesebb természeti erőforrásból.

A politikusok és a közvélemény jórészt tudatában van az innováció fontosságának. Ám kevéssé veszik észre, hogy az innovációs agenda mekkora hányadát foglalják el olyan befektetők és cégek szűk csoportjai, amelyeknek az értékei és érdekei nem szükségszerűen tükrözik a társadalom igényeit.

Napjaink fejlett gazdaságaiban a magáncégek végzik a kutatás-fejlesztési tevékenységek nagy részét, az üzleti szektor teljes kutatás-fejlesztésre szánt költségén belüli arány a szingapúri 60 százaléktól a dél-koreai 78 százalékig terjed. Az Egyesült Államok 72 százalékos értéke a felső küszöböt közelíti.

A fontos társadalmi, jogi és oktatási infrastruktúrát azonban az állami szektor biztosítja a kutatás-fejlesztési magántevékenységekhez.

A magánszektorban megvalósuló innovációk erősen függnek az alaptudományok és a kutatóközpontok finanszírozásától, és az állami forrásokból támogatott egyetemek által képzett tehetségekre támaszkodnak. Az állam monopoljogokat biztosít az innovátoroknak a szabadalmi rendszeren keresztül, és az adókedvezmények és egyéb intézkedések révén nagymértékben támogatja a magánszektor kutatás-fejlesztési tevékenységét.

A társadalmaknak nemcsak azzal kell törődniük, hogy mekkora mértékű az innovációs tevékenység, hanem azzal is, hogy milyen új típusú innovációkat fejlesztenek ki. Azt kellene biztosítanunk, hogy olyan technológiákba fektessünk, amelyek biztonságosak, környezetbarátak, erősítik és nem pusztán helyettesítik az emberi munkaerőt, valamint megfelelnek a demokratikus értékeknek és az emberi jogoknak.

A technológiai változások iránya nem fix, és nincs determinálva kívülről, a társadalmi és gazdasági rendszer felől, hanem az ösztönzők, értékek és a források feletti befolyás eloszlása alakítja.

Annak ellenére, hogy az állam nagy szerepet játszik az innováció támogatásában, a kormányok jellemzően látványosan kevés figyelmet szentelnek a magánszektorban zajló technológiai változások irányának.

A magáncégek prioritásai gyakran úgy hatnak a kormányokra, hogy azok keveset invesztálnak olyan technológiákba, amelyek jelentős, hosszú távú haszonnal járnak, például csökkentik a klímaváltozást.

Emellett a kormányok nem szentelnek elégséges figyelmet a digitális innovációk emberi jogi és adatvédelmi kérdéseinek. Példa erre, hogy a gyógyszercégek a fejlett országokban előforduló ritka betegségekre kifejlesztett, magasan árazott gyógyszerek utáni profitra összpontosítanak, ahelyett, hogy a szegény országokban milliónyi embert sújtó trópusi betegségek elleni vakcinákkal foglalkoznának.

A cégek jellemzően túl sokat invesztálnak az automatizálásba annak érdekében, hogy növeljék a profitot a munkavállalók kárára. Ahogy azt két közgazdász, Daron Acemoglu és Pascual Restrepo megírta, ez olyan „közepes technológiákat” hoz létre, amelyek kevés termelékenységi hasznot eredményeznek, miközben a munkavállalók rosszabbul járnak.

Az automatizálás iránti elterjedt vonzalom tévútra vezetheti a legokosabb innovátorokat is. 2016-ban Elon Musk bejelentette, hogy a Tesla Model 3 egy új, teljesen automatizált gyárban készül majd.
Két évvel később a terv megbukott, az új gyár hiányosságai egyértelművé tették, hogy a gyártás tényleges mértéke elmarad a cég céljaitól. Musk kénytelen volt egy új gyártósort felállítani, sok emberi munkaerővel. Az emberi munkaerőt alábecsülik – ismerte el a Twitteren.

Az innovátorok prioritásait természetesen a saját kulturális és társadalmi közegük alakítja. Egy friss tanulmányban a Harvard Business School két professzora, Josh Lerner és Ramana Nanda számszerűsítette, hogy az értékeik és a prioritásaik mennyire távol lehetnek az átlagemberekétől.

Az Egyesült Államokban a kockázati tőke aránytalan szerepet játszik a startupok innovációinak finanszírozásában. A kockázatitőke-iparág igen koncentrált, a befektetők felső 5 százaléka fedi le a szektor forrásainak 50 százalékát.
Az iparág kétharmadát és a topcégek igazgatósági tagjainak több mint 90 százalékát három régió (San Francisco Bay Area, Greater New York, Greater Boston) fedi le. A top kockázatitőke-társaságok befolyása ezen is túlmutat, mivel gyakran más befektetők tekintetében is ők készítik elő a terepet.

A beruházásokról döntő személyek társadalmi és iskolázottsági háttere hasonlóan homogén.

Lerner és Nanda tanulmánya rámutatott arra, hogy a top kockázatitőke-társaságokban legalább egy igazgatósági tagsággal bíró partnerek háromnegyede olyan egyetemekre járt, mint a Caltech, az MIT vagy a Stanford. Csaknem a harmaduk pedig csak két egyetemről (Harvard, Stanford) került ki. Meglepő lenne, ha a döntéseiket nem befolyásolnák ezek a társadalmi hátterek.

Lerner és Nanda úgy látja, hogy a kockázatitőke-társaságok földrajzi koncentrációja hozzájárulhatott ahhoz, hogy az innovatív tevékenységek az Egyesült Államok más részein csekélyebb mértékűek.
Szerintük a más városokban lévő kockázatitőke-cégek teljesen más cégeket választhattak befektetési célra az adott helyi lokális gazdasági perspektívák alapján.

Az eltorzult prioritások az állami innovációs programok terén is kimutathatók. A legnagyobb high-tech innovációt támogató amerikai program a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) égisze alatt fut, amely – ahogy a neve is jelzi – a katonai alkalmazások irányába orientálódik.

Miközben sok DARPA-projektnek a polgári életben is alkalmazható hozadéka volt (nem utolsósorban az internetet és a GPS-t lehet megemlíteni), az ügynökség prioritásait egyértelműen a védelmi-katonai megfontolások alakítják.
A DARPA tisztaenergia-technológiai megfelelője, a Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége – Energia (ARPA-E) csupán a DARPA költségvetésének tizedével rendelkezik. Talán a legnagyobb hiba azonban az, hogy egyetlenegy kormánynak sincs olyan programja, amely kifejezetten a munkaerőbarát technológiák fejlesztését finanszírozná.

Ha a technológiai innováció célja a társadalom szolgálata, akkor az irányának tükröznie kell a társadalmi prioritásokat. A kormányok kikerülték a felelősségüket e téren, annak a szilárd meggyőződésnek az alapján, hogy nehéz a technológiai folyamatok irányait módosítani. Nem próbáltuk meg azonban eléggé a helyes irányba vinni a technológiai trendeket. Az innováció túl fontos ahhoz, hogy csak az innovátorokra hagyjuk.”

Forrás:
Az innováció demokratizálása; Dani Rodrik; Világgazdaság; 2020.augusztus 13.
Lásd még: Dani Rodrik; Wikipédia
Dani Rodrik; John F. Kennedy School of Government, Harvard University

Szakirodalom

A személyes adatok európai piacának megteremtése – és az adatvédelem

„Az MIT Technology Review oldalán megjelent véleménycikk felhívja rá a figyelmet, hogy radikális elmozdulás történt az Európai Unió adatkezelési stratégiájában azzal, hogy elkezdődött a személyes adatok szabályozott keretek között történő piacosítása (The EU is launching a market for personal data. Here’s what that means for privacy.) Az EU mindig is trendformáló volt a személyes adatok védelmének szabályozásában – a GDPR és a szigorú trösztellenes jogszabályok törvényhozó testületek sokaságát inspirálták szerte a világban. Az EU évtizedeken keresztül gyártotta a személyes adatok védelmére szolgáló joganyagokat és lépett fel a magánadatok kereskedelmi hasznosítása ellen, büszkén pozícionálva magát az adatvédelmet lazábban kezelő Egyesült Államokkal szemben.

A Bizottság 2020. februárjában megjelentetett új európai adatkezelési stratégiája azonban ettől alapvetően eltérő megközelítést tükröz. Ennek jegyében az EU immár aktív szereplővé válik polgárai személyes adatainak felhasználásában, a hasznosítás és a pénzzé tétel támogatásában. Az új stratégia radikális elmozdulást jelent atekintetben, hogy a fókusz most már nem a személyes adatok védelméről eltolódott az adatmegosztás polgári kötelezettségként való megjelenítésére. A személyes adatok európai piacának megteremtésének egyik fő eszköze a bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust) mechanizmusa, ami az adatgondnokság egyik speciális formája. (Az adatvagyon-kezeléssel korábbi hírleveleinkben is foglalkoztunk, pl. itt: „Bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust) – új brit kezdeményezés az adatgondnokság intézményesítésére”.) A bizalmi adatvagyon-kezelő a polgárok megbízásából, bizalmon alapuló kötelezettségvállalásból gazdálkodik a polgárok személyes adataival.

Az EU új stratégiai terve a személyes adatokat alapvető vagyoni eszköznek tekinti, ami ugyanakkor több kérdést is felvet. Egyrészt az uniós profitszerzési szándék gyengíti a nemzeti kormányok pozícióját az iparági szabályozásban, másrészt az adatvagyon-kezelők nem megfelelő használata megfoszthatja a polgárokat a saját adataik közötti fölötti rendelkezés jogától.

A Bizottság „Trusts” projektje (Trusted Secure Data Sharing Space) az új uniós politika első kezdeményezésének számít. A 2022-ig tartó program 7 millió eurós költségvetésre támaszkodhat, és célja egy olyan pán-európai, személyes és más információkból álló adat-tárház megvalósítása, amely egykapus kiszolgálást tesz lehetővé vállalatoknak és kormányzatoknak egyaránt. A globális info-technológiai cégeknek nem lesz megengedett az európai emberek adatvagyonának tárolása, ehelyett a bizalmi adatvagyonkezelőkön keresztül férhetnek csak azokhoz hozzá. A polgárok „adat-osztalékra” lesznek jogosultak, bár ennek módja még nem pontosan meghatározott. Azzal, hogy az EU közelítőleg 500 millió polgára mintegy adatforrássá válik, az európai adatvagyon-kezelők a világ legnagyobb adatpiacát teremtik meg. (Szerk.: nem világos, hogy ez az 500 milliós piac miért lenne nagyobb a kínai adatpiacnál.) A Bizottság víziója szerint a bizalmi adatvagyon-kezelők segítik az európai vállalkozásokat és kormányzatokat a régióban előállított hatalmas mennyiségű adat felhasználásában és az ebben rejlő üzleti lehetőségek kiaknázásában, a polgárokat pedig közvetlen előnyökhöz juttatja az általuk vagy róluk gyűjtött információkból fakadó haszonból.

Az új EU-s projektet elsőként Ausztria digitális rendszerében modellezték, amely a polgároktól vagy róluk gyűjtött információk nyomonkövetését egyéni azonosítókkal oldja meg, valamint tárolja ezeket nyilvános tárházakban. A szerző ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy a bizalmi adatvagyon-kezelés nem jelent garanciát nagyobb átláthatóságra, az igazgatótanácsokban több széket birtokló érdekelt félnek pedig jelentős befolyása lehet az irányításra és ellenőrzésre. A Trusts projekt eleve önmagában is számos kormányzási kérdést vet fel. Az állami és vállalati szereplők között gyakran hiányzik a közvetlen kapcsolat a kritikus infrastruktúrák működtetése és az adatvagyonnal való gazdálkodás során. A technológiai vállalatok a szakpolitikákat saját termékeik és szolgáltatásaik promóciós eszközeinek tekinthetik. Az érdek-összeütközések miatt pedig Európa figyelmen kívül hagyhatja a személyes adatok védelmének fontosságát. Az egyik lehetséges megoldást az állami és vállalati adatgondnokok ökoszisztémájának megteremtése jelentheti, amely szigorú szabályozási környezetben tudna az adott célcsoportok szerint differenciált szolgáltatásokat nyújtani.

A szerző szerint a Trusts projekt gyakorlatba ültetése világviszonylatban is megváltoztatja a magánszférával kapcsolatos kérdések látképét. Az új megközelítés nem feltétlenül biztosít több privát szférát az európaiaknak vagy nagyobb ellenőrzést adataik fölött. Nem világos az sem, hogy az uniós gyakorlat a bizalmi adatvagyon-kezelés melyik modelljét fogja követni. A szakpolitikák jelenleg a rendszerből való kiszállásra sem adnak lehetőséget a polgároknak. A legutóbbi amerikai kongresszusi antitröszt-meghallgatások egyik fő tanulsága, hogy a személyes adatokkal kereskedő vállalatok nem kaphatnak bizalmat az adat-tárolásra és adat-menedzsmentre. A személyes információk leválasztása az infokommunikációs platformokról döntő lépés lenne a platform-vállalatok monopolisztikus hatalmának megfékezésében. Az adatgondnokság ennek lehet az egyik lehetséges eszköze.
A véleménycikk szerzője úgy látja, hogy a Trusts projekt ideális esetben jó példa lehet a személyes adatokkal való gazdálkodás jelenleginél méltányosabb módjának megvalósítására. Még van idő ennek az ígéretnek a bizonyítására.”

Forrás:
The EU is launching a market for personal data. Here’s what that means for privacy; Anna Artyushina; MIT Technology Review; 2020. augusztus 11.

Államhatár és határjelek

„Tipikus kérdés gyerekek szájából a határhoz közeledvén, ha autóval utazik külföldre a család: Ez még Magyarország? Már a másik országban vagyunk? Országunk államhatárai ma sok helyen olyanok, hogy megállni sem kell, mikor áthajt az ember, nem beszélve a határátkelőhelyeken kívüli területekről. Mégis honnan tudható, hogy pontosan hol ér véget az egyik ország és hol kezdődik a másik? Az államhatárjelek karbantartását, esetleges áthelyezését, geodéziai meghatározását, az államhatár dokumentálását, valamint a témával kapcsolatos szakértői tevékenységet a Lechner Tudásközpont látja el.

Jó, hogy olyan korban élhetünk, amikor – többnyire – könnyedén átmehetünk egyik országból a másikba, ugyanakkor az államhatárokra szükség van. Fontos tudni, centiméter pontossággal is, meddig tart egy állam saját jogrendszere, melyik az utolsó rög, amely a mi fennhatóságunk alá tartozik. A jogilag és geodéziailag egyértelműen meghatározott, illetve a természetben megjelölt államhatár biztonságot, kereteket ad, kijelöli nem csak a terület, de a jogok és kötelezettségek határait is.

Az államhatár az állami területi felségjog gyakorlásának terét határolja, két államot választ el egymástól, vagy egy államot a minden állam által felhasználható területektől, mint amilyen az óceán vagy a világűr. Az állam formális meghatározásában a terület, a népesség és a hatalom hármassága adja meg a kereteket. A mai, modern államfogalom területi alapú, melyen a területi főhatalom az állam teljes területére vonatkozik. Kizárólagos is, azért, mert más államok semmilyen tevékenységet nem végezhetnek a területen, az illetékes állam hozzájárulása nélkül.

A természetes határ is mesterséges

Vannak mesterséges és természetes határok. Gyakorlatilag a természetes határ is mesterséges, hiszen erről is döntés születik, melyet a döntés és annak szerződésbe foglalása után jogi és műszaki meghatározás követ. Természetes határról akkor beszélünk, amikor egy egyértelműen meghatározható, látható természeti képződmény jelöli ki a határt, például egy hegység vagy folyó. Ilyenkor is szükséges azonban pontosítani a határvonalat, amely hegység esetében legtöbbször a vízválasztóvonal, folyó esetében általában a folyók középvonala.

Mi kell ahhoz pontosan, hogy egy elméletben kijelölt államhatár gyakorlatilag is határrá váljon?

Első lépésként a határt meghatározó dokumentum szöveges leírása és kijelölése egy kis méretarányú térképen, azaz a delimitáció. Ez a leírás még nem részletes, a részleteket a szerződő államok képviselőiből álló vegyesbizottságok jelölik ki a helyszínen és foglalják írásba, ezt nevezzük demarkációnak. Ezután következik a pontos földmérési–térképészeti meghatározás, amikor az államhatár vonalát a természetben határjelekkel megjelölik, gondoskodnak a határjelek közötti láthatóság biztosításáról, a határnyiladék kitisztításáról. Ez a mozzanat az abornement. A már megállapított határ eredeti helyének pontosítása, új felmérése, újbóli kitűzése, újbóli jelölése, azaz a redemarkáció akkor válhat szükségessé, ha egy szomszédos állam helyébe egy másik állam lép, vagy a határjelek elhanyagolt állapota vitára adhat okot, esetleg a természeti környezet az eredeti határokmányok felvétele óta jelentősen megváltozott.

Mérföldkövek a hazai határkitűzés történetéből

Az 1699-es karlócai békeszerződés volt az első olyan dokumentum, amely részletesen rendelkezett a határokról és a határ őrzéséről az ország déli területein, az Oszmán Birodalom térvesztése után: „… mindkét fél részéről kiküldendő megbízottak válasszák el egyes kerületeket és járásokat, megvonván a határvonalat részleteikben, megjelölvén árkokkal, kövekkel, karókkal vagy valamely más módon (…) és ha bármelyik részéről akárki merné másítani, változtatni, kidönteni, elvenni, vagy bármely más módon megsérteni valamelyiket az említett jelek közül, az minden irányú nyomozással elfogatva mások előtt például kegyetlen büntetéssel lakoljon…”. Hazánkban innen számítjuk az államhatár pontos, vonalszerű megjelenítését és a terepen határjelekkel való kitűzését. A déli mellett alig másfél évtizeddel később, 1715-ben, az ország nyugati határa mentén is kitűzték a határokat.

Magyarország első katonai határfelmérésére 1780 és 1785 között került sor. Az államhatárvonalakat a helyszínen mérték fel és ábrázolták a korabeli szakértők, ezen kívül minden fontosabb törésponton határdombokat állítottak fel az ország teljes határa mentén.

A Romániával határos területek aprólékos leírására és térképi ábrázolására először 1887 tavaszán került sor. A határvonal közös megállapítására és rögzítésére itt is nemzetközi vegyesbizottság alakult, munkájuk eredményét egy új szerződés foglalta össze, amelyet az 1888. évi XIV. törvénycikkel iktattak jogrendünkbe. Ez, a terepen geodéziailag kitűzött, majd térképen rögzített, vörös színnel kiemelt határvonal a nemzetközi jogi szakirodalom szerint az első tudományosan megállapított határok között van.

Határjelek, határkövek, plakettek

Magyarország jelenlegi, 2215 km hosszú államhatárát a természetben csaknem 23000 határjel jelöli. A határjelek állami tulajdonban vannak, a tulajdonosi jogokat a Lechner Tudásközpont látja el: karbantartja a határjeleket, szükség esetén áthelyezi azokat, hozzájárul szakértőként az államhatáron átnyúló építkezésekhez. Ugyanakkor az adott földterület tulajdonosának, vagyonkezelőjének, bérlőjének kötelessége az államhatárjelek megóvása, azokért felelősséggel tartoznak, csakúgy mint a geodéziai alappontokért.

Magyarország jelenleg hét szomszédos állammal határos. A „Rendezett határ – jó szomszédság” alapelvét messzemenőkig szem előtt tartva hazánk minden szomszédjával békés viszonyokra, geodéziai szempontból jól megjelölt, a terepen is világos állapotokra törekszik. E törekvés leginkább látható jelei a terepen az államhatárjelek. Az alapelv minden viszonylatban azonos: a határvonalat az államhatárjelek összelátásával kell biztosítani a szárazulatokon. Erre a szakaszhatárjelek, főhatárjelek, mellékhatárjelek, közbeiktatott és az egyedi határjelek szolgálnak. A határjelek nagyon változatosak méretük, kialakításuk, állandósítási módjuk szerint, csaknem negyven féle határjelet tartunk karban.

A határjel az államhatárt jelölő mérési jelek együttese. A határvonal pontos helyzetét a terepen határjelek, illetve határnyiladék jelölik. A határjelek elhelyezése lehet egysoros, ha a határos államok egy jelet helyeznek el közösen, melynek két oldalán a honi terület felé néző felségjelzés található, vagy kétsoros, – általában vízi határszakaszok esetén – mikor mindkét állam egy-egy saját jelet állít, a túloldali jellel egységes rendszerben, páros, vagy váltakozó formában. Természetesen létezik hármas határjel is. A geodéziailag bemért határpont a jel csúcsával, vagy a fedőlapon bevésett egyenesek metszéspontjával esik egybe.
Határjelek anyaga: terméskő, vasbeton vagy beton, fa, fém, illetve ezek együttese
Határjelek formái: A határjelek formái igen változatosak, de elmondható, hogy leggyakrabban gúla, hasáb, vagy hengerszerűek
Határjel a föld alatt: mivel a határjelek folyamatosan ki vannak téve az időjárási és környezeti hatásoknak, szükséges lehet földalatti jelek elhelyezése is a felállított határjelek alatt, melyek a határjel megsemmisülése vagy elmozdulása esetén is alkalmasak a határpont azonosítására. Ezek általában közepén bevésett kereszttel rendelkező tégla-, vagy keramitlapok, esetleg vascsövek.
Határnyiladék: A határvonal két oldalán, a két érintett ország területén kialakított 1–3 méter széles, növényzettől megtisztított, jól belátható sáv.
Határjelek gyakorisága: Csupán példaként, a számok kedvéért érdemes megnézni, a 356 km-es osztrák-magyar határszakaszt, ahol a határvonalat 12 867 határpont határozza meg. Ezek közük 4147 pontot jelöl valamilyen határjel.
Régi határjelek: Határainkon ma is fel-felbukkannak olyan jelek, amelyek ugyan ma már nem használatosak, ám korábbi határokmányokban még szerepelnek. Ilyen lehet a határdomb, faoszlop, facövek, sziklatömb, élő fa vastáblával, vagy a poligonkő.

A hagyományos határjelek mellett sok helyen a terepi adottságok vagy kiemelt szerepük miatt egyedi határjelek állnak. Ilyen különlegességek pl. a három állam találkozási pontját jelölő hármashatárjelek,sziklajelek, fémplakettek, barlangi határjel.

Forrás:
Varga Norbert: Az ezeréves határ: a gyepűtől a határvonalig; Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság; 2013 (PDF)
Vedó Attila: Magyarország államhatárának megjelölése 1947-től napjainkig; 2012 (PDF)”

Forrás:
Államhatár és határjelek; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2020. augusztus 12.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról

„1. A Kormány elfogadja a hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát (a továbbiakban: Stratégia).
2. A Kormány az 1. pont szerinti Stratégia megvalósítása érdekében
a) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – a magyarországi gyógyszerellátás biztonságának javítása és a hazai gyógyszeripar versenyképességének növelése, illetve a gyógyszeripari innováció támogatása érdekében készítsen előterjesztést, annak részeként dolgozzon ki cselekvési tervet
aa) a hazai gyógyszeripari kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozásokat hátrányosan érintő párhuzamos kereskedelem feltárására és visszaszorítására,
ab) a XXI. századi egészségipari fejlesztések ösztönzésére, modern eljárások és termékek befogadására, gyorsítására és az ezzel összefüggő innovatív finanszírozási technikák bevezetésére;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: az aa) alpont tekintetében 2020. október 31., az ab) alpont tekintetében 2020. november 30.

b) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a külgazdasági és külügyminiszter bevonásával – vizsgálja meg a V4 országok meglévő együttműködésének kiterjesztési lehetőségét, közös tendereken való indulását, ami az új, innovatív gyógyszerkészítmények és egyéb terápiák magyar betegek számára előnyös és gördülékenyebb hozzáférését teszik lehetővé a megállapított költségkereteken belül;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: 2020. november 30.

c) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere bevonásával – vizsgálja meg az egészségipari nagyvállalatokat érintően a digitalizációs-, modernizációs- és versenyképességet, illetve a nemzetközi piacra jutást biztosító támogatási lehetőségeket a hazai egészségipari kis- és középvállalkozásokkal, a felsőoktatási intézményekkel, illetve az állami egészségügyi intézményekkel megvalósuló kapcsolataik erősítése érdekében;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2020. október 31.

d) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere bevonásával – jelen Stratégiában megfogalmazott gyógyszeripart érintő feladatok első felülvizsgálatának eredményeire alapozva dolgozzon ki a hazai gyógyszeripari vállalatok versenyképességének javítására vonatkozóan javaslatokat;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2021. november 30.

e) felhívja az agrárminisztert, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – vizsgálja meg a jelen Stratégiában megfogalmazott gyógynövényiparhoz kapcsolódó javaslatokat – ezen belül az iparághoz kapcsolódó jogszabályi környezetet –, és a javaslatokkal kapcsolatosan megtett intézkedéseiről készítsen jelentést a Kormány számára;
Felelős: agrárminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. október 31.

f) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – vizsgálja meg a Stratégiában
fa) az orvostechnikai eszköziparhoz,
fb) a gyógyszeriparhoz,
fc) a biotechnológiához,
fd) az eHealth háttériparához,
fe) a XXI. századi új, innovatív területekhez kapcsolódó jogszabályi környezetet, és szükség szerint készítsen előterjesztést a Kormány részére;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2021. február 28.

j) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a pénzügyminiszter bevonásával – vizsgálja felül az egészségipart is érintő egészségügyi beszerzések gyakorlatát a betegbiztonság és a hazai fejlesztő és gyártóbázisok érdekei figyelembevételével, különösen a kis- és középvállalkozások esélyegyenlőségének megteremtése és a hazai piacon való érvényesülésük érdekében, továbbá vizsgálja felül a gyógyszerekre, valamint az orvostechnikai eszközökre irányuló közbeszerzési eljárások sajátosságait, „jó gyakorlatok” kialakításának lehetőségét;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, emberi erőforrások minisztere, Miniszterelnökséget vezető miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2020. szeptember 30.

k) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – vizsgálja felül az egészségiparhoz köthető képzések tartalmát, infrastrukturális hátterét, és dolgozza ki az ágazat számára szükséges fejlesztési irányokat, különös tekintettel az orvostechnikai eszközipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia, a bionika, a genomikai, epigenetikai és az eHealth háttéripar, valamint a gyógynövényipar szakképzett munkaerő-szükségleteire, és erről készítsen előterjesztést a Kormány részére;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2021. február 28.

l) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a miniszterelnök kabinetfőnöke, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter bevonásával – vizsgálja meg az egészségügyi adatvagyon kutathatóságának biztosítását és az egészségipar által történő hasznosítását, valamint a kutatás, fejlesztés és az innováció legfrissebb eredményeinek mihamarabbi becsatornázásához a szükséges informatikai fejlesztéseket, illetve a digitális egészségügyi stratégiában megfogalmazottakra építve biztosítsa az egészségügy – ezen belül kiemelten az eHealth – háttéripari, egészségipari szereplői számára az adatok elérését, valamint ennek érdekében készítse elő a szükséges jogszabály-módosításokat;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, a miniszterelnök kabinetfőnöke, innovációért és technológiáért felelős miniszter, belügyminiszter, igazságügyi miniszter
Határidő: 2020. december 31.

m) felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával – vizsgálja felül az egészségiparban működő kis- és középvállalkozások támogatási lehetőségeit, a szektor sajátosságait figyelembe véve a kis és közepes méretű vállalkozások gyors és fenntartható fejlődésének, hazai és nemzetközi versenyképességének biztosításáért, és ennek érdekében
ma) dolgozzon ki több cikluson átívelő, átfogó támogatási rendszert, és erről készítsen előterjesztést a Kormány részére, valamint
mb) vizsgálja meg egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozásának lehetőségét;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, pénzügyminiszter, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: az ma) alpont tekintetében 2020. november 15., az mb) alpont tekintetében 2020. november 30.

n) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a belügyminiszter és a miniszterelnök kabinetfőnöke bevonásával – és a Nemzeti Egészséginformatikai Testület részvételével
na) alakítson ki munkacsoportot az eHealth háttéripari és az ezzel összefüggő egészségipari szereplők bevonásával, illetve az egészségügy digitalizációjának irányelvei, valamint a hazai egészségipari kis- és középvállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások és folyamatban lévő fejlesztések felhasználásának és az innováció támogathatóságának figyelembevételével,
nb) az na) alpont teljesülését követően készítsen cselekvési tervet;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, innovációért és technológiáért felelős miniszter, belügyminiszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: az na) alpont tekintetében 2020. szeptember 30. az nb) alpont tekintetében 2020. december 31…”

Forrás:
A Kormány 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 189. szám; 2020. augusztus 14.; 5962-5966. o. (PDF)

Az emberi erőforrások minisztere 15/2020. (VIII. 14.) EMMI utasítása a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia megvalósításához, az egészséginformatikai fejlesztések koordinációjához szükséges feladatokról

„…1. §…
2. Nemzeti Egészséginformatikai Testület: a belügyminiszter, az emberi erőforrások minisztere, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke által létrehozott Nemzeti Egészséginformatikai Fórum szakmai munkáját támogató testület.

3. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek és gazdasági társaságok
a) támogatják a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia (a továbbiakban: Stratégia) megvalósítását, valamint
b) a Stratégia megvalósítása és továbbfejlesztése érdekében, ezen utasításban foglaltak szerint együttműködnek az egészségügy területén jelenleg fejlesztés alatt álló, illetve a közeljövőben fejlesztésre kerülő alkalmazások hatékony, összehangolt megvalósítása érdekében a Nemzeti Egészséginformatikai Testülettel (a továbbiakban: NEIT).

4. §
A Minisztérium szervezeti egységei, valamint a 2. § b)–d) pontja szerinti szervek és gazdasági társaságok a feladat- és hatáskörükben, az egészséginformatikát érintően
a) a Stratégiában megfogalmazott elveket és stratégiai célokat, valamint a NEIT által megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat a projekttervezés és -megvalósítás során szem előtt tartják és érvényesítik,
b) biztosítják a NEIT koordinatív feladatainak ellátását, együttműködnek a NEIT-tel a projektek tervezése és megvalósítása során,
c) a NEIT által feladatkörében kért felvilágosítást, adatszolgáltatás-kérést teljesítenek,
d) fejlesztési és informatikai terveket, projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT-tel a jelen utasításban foglaltak szerint egyeztetik,
e) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektekről, programokról és pályázatokról szükség szerinti adatszolgáltatást biztosítanak a NEIT részére, valamint
f) az általuk bonyolított, folyamatban lévő projektek, programok és pályázatok megvalósításáról tájékoztatják a NEIT-et.

6. §
(1) A 2. § szerinti szervek és gazdasági társaságok az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ Kr.) 7. § a) pontja szerinti, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: DKÜ) részére történő benyújtása előtt, legkésőbb a tárgyévet megelőző év július 31-ig az éves informatikai beszerzési tervnek és éves informatikai fejlesztési tervnek az egészséginformatikai érintettségű részét a NEIT részére véleményezésre benyújtják.
(2) A 2. § szerinti szervek és gazdasági társaságok a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikai projektet csak miniszteri jóváhagyással valósíthatnak meg, amelyet a miniszter a NEIT véleményezés ismeretében gyakorol. Ennek érdekében az általuk tervezett, az egészséginformatikát érintő projektjavaslatokat, megvalósíthatósági tanulmányokat és beszerzési igényeket a NEIT részére véleményezésre benyújtják, a feladatkörükbe tartozóan egészséginformatikát érintő, a DKÜ Kr. szerinti informatikai beszerzési igényt és rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényt a NEIT véleményének beszerzését követően küldik meg a DKÜ részére.
(3) A 2. § szerinti szervek a NEIT-től történő ezen utasítás szerinti egyeztetést és véleményezést a http://neit.gov.hu címen megtalálható űrlapon kezdeményezik.”

Forrás:
Az emberi erőforrások minisztere 15/2020. (VIII. 14.) EMMI utasítása a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia megvalósításához, az egészséginformatikai fejlesztések koordinációjához szükséges feladatokról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 46. szám; 4294-4295; o. (PDF)

Változások az Integrált Jogalkotási Rendszer kialakításának feltételeiben

„1. A Kormány az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat 1. és 8. pontjától eltérően elrendeli, hogy az Integrált Jogalkotási Rendszer éles üzemben történő bevezetése 2020. augusztus 1. napjától fokozatosan történjen meg.

2. A Kormány megállapítja, hogy – az 1. pontban foglaltak figyelembevételével – az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat
a) 1. pont e) alpontjában szereplő benyújtási kötelezettségnek a 2020. december 31-ig tartó próbaüzem sikerességének megállapítását követően kell eleget tenni;
b) 4. pontjában foglalt, az éles üzemben történő bevezetésre vonatkozó egyeztetési kötelezettség határideje 2020. december 31.;
c) 5. pontjában szereplő, az üzemeltetési, működtetési és fejlesztési megállapodás megkötésének határideje 2020. december 31.

3. A Kormány – az 1. és 2. pontban foglaltakra tekintettel – az Integrált Jogalkotási Rendszer próbaüzemben, majd éles üzemben történő működtetéséhez, fenntartásához, támogatásához és továbbfejlesztéséhez szükséges 2020. évi központi forrásigényről szóló 1086/2020. (III. 10.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 3. pontjától eltérően felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az igazságügyi miniszter bevonásával – az Integrált Jogalkotási Rendszer próba- és éles üzemben történő működtetéséhez, fenntartásához és továbbfejlesztéséhez biztosítsa a Korm. határozat 3. pontjában meghatározott forrásokat.”

Forrás:
A Kormány 1524/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata az Integrált Jogalkotási Rendszer bevezetéséről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról szóló 1612/2019. (X. 24.) Korm. határozat, valamint az Integrált Jogalkotási Rendszer próbaüzemben, majd éles üzemben történő működtetéséhez, fenntartásához, támogatásához és továbbfejlesztéséhez szükséges 2020. évi központi forrásigényről szóló 1086/2020. (III. 10.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 189. szám; 2020. augusztus 14.; 5979. o. (PDF)

1489/2020. (VIII. 11.) Korm. határozat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2020. évi programstratégiájáról

„A Kormány

1. megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) 2020. évi programstratégiáját (a továbbiakban: Programstratégia), az 1. melléklet szerint;

2. az NKFI Alap céljainak hatékonyabb és eredményesebb megvalósulása érdekében felhívja a pénzügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az NKFI Alap 2020. évi keretösszegének 4 000 000 000 forinttal, az NKFI Alap felhalmozott szabad maradványa terhére történő megemelésére;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az NKFI Alap 2019. évi költségvetési beszámolója jóváhagyását követő 15 napon belül

3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva, a Programstratégiában megfogalmazott gazdaságélénkítő és a járványhelyzettel összefüggő feladatok végrehajtása céljából a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 1. Gazdaságvédelmi programok cím (a továbbiakban: GVP előirányzat) terhére összesen 31 384 700 000 forint, a Kvtv. 1. melléklet LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet,
a) 1. Kutatási Alaprész cím javára 15 000 000 000 forint,
b) 2. Innovációs Alaprész cím javára 16 384 700 000 forint
egyszeri átcsoportosítását rendeli el, a 2. melléklet szerint;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: azonnal

4. a Kvtv. 79. §-ában biztosított jogkörében eljárva jóváhagyja a GVP előirányzatnak a 3. pont szerinti átcsoportosítás alapján az eredeti előirányzaton felül – az eddig jóváhagyotton túl – további 31 384 700 000 forinttal történő túlteljesülését;

5. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke útján gondoskodjon a Programstratégia végrehajtásáról.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. december 31-ig folyamatos…”

Forrás:
1489/2020. (VIII. 11.) Korm. határozat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2020. évi programstratégiájáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1489/2020. (VIII. 11.) Korm. határozata a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2020. évi programstratégiájáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 187. szám; 2020. augusztus 11.; 5883-5887. o. (PDF)