Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. augusztus 9.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
Gyors és ügyfélbarát ügyintézést ígér Vágujhelyi Ferenc a NAV újonnan kinevezett vezetője
Tárgyszavak: adatalapú közigazgatás, adóügyi informatika, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — adóügy, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ügyfélközpontúság, Vágujhelyi Ferenc

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

1563/2021. (VIII. 5.) Korm. határozat a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő projektek központi költségvetés terhére történő előfinanszírozásának megkezdéséről
Tárgyszavak: európai uniós források, Gazdaság-újraindítási Akcióterv, koronavírus-járvány — helyreállítás, Magyarország, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve, Nemzeti Helyreállítási Alap

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. augusztus 9.

468/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 150. szám; 2021. augusztus 6.; 6888. o. (PDF)
469/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet a tervezhető fogászati ellátások, a rehabilitációs ellátások, valamint a tervezhető invazív beavatkozások veszélyhelyzeti rendjéről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 150. szám; 2021. augusztus 6.; 6889-6891. o. (PDF)
470/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel, a nemzetgazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a személyijövedelemadó-bevallási tervezet összeállításához és a hatékony ellenőrzéshez szükséges adatokról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 150. szám; 2021. augusztus 6.; 6891-6892. o. (PDF)
471/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény rendelkezésének veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 150. szám; 2021. augusztus 6.; 6892-6893. o. (PDF)
25/2021. (VIII. 6.) BM rendelet a szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védelmével összefüggő határátkelőhelyek és oltópontok kijelöléséről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 150. szám; 2021. augusztus 6.; 6896-6898. o. (PDF)

Gyors és ügyfélbarát ügyintézést ígér Vágujhelyi Ferenc a NAV újonnan kinevezett vezetője

„„Ahhoz, hogy több ember helyett készítsük el a bevallást úgy, hogy annak ellenőrzését és módosítását egyszerűen lehetővé tegyük, két dolog kell: adat és a gyakorlatban is használható elektronikus ügyintézési felület, amely magánszemélyek esetében egyre inkább a mobiltelefont jelenti” – fogalmazott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője.

A nyár sokaknak leginkább a pihenésről szól, Ön július 8-án a NAV vezetőjeként lépett hivatalba. Milyen kihívásokat tartogat ez az időszak?

– Az egyik legfontosabb feladat az eÁFA rendszer bevezetése. Annak, hogy a gazdálkodóknak valódi hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtsunk, számos rendszer adatait kell úgy összeillesztenünk, hogy az adózó képes legyen azt saját üzleti vagy számviteli döntésének megfelelően jóváhagyni vagy módosítani. Ehhez pontos adatokra van szükség. A rendszer akkor indulhat el, ha ez a feltétel teljesül.

A NAV fejlesztési terveinek szorosan illeszkedniük kell a Digitális Magyarország Operatív Programhoz, így fókuszban van a NAV szemantikusan besorolt adatvagyon-kataszterének összeállítása, a devianciaindikátorok meghatározása, valamint a kockázatkezelés pontosságának javítása az adózók segítése és a csalások felderítése érdekében. Fontos terület még az élethelyzet-alapú elektronikus ügyintézés kialakítása, amelynek megvalósítása elkezdődött.

A pandémia azonban a szervezeten belül sem múlt el nyomtalanul, így a nyáron a projektek megvalósítása mellett arról is gondoskodnunk kell, hogy az elmúlt másfél év történéseit kipihenjék a munkatársak, és lehetőségük legyen a szellemi feltöltődésre is.

– Az Európai Unió számára is példaértékű újításokat vezetett be a NAV, amely mára az egyik legjobban működő hivatallá vált Magyarországon. Az Ön vezetése alatt még milyen újításokra lehet számítani?

– A XX. századra a közteherviselés alapja a gazdasági teljesítmény lett. Tulajdonképpen azért jöttek létre a bonyolult pénzügyi-számviteli rendszerek, hogy a csak az adózó számára látható elemi gazdasági eseményekből jól ellenőrizhető, számos konzisztenciaszabályt tartalmazó aggregált adatokat lehessen kiszámítani, amelyek kiszolgálják a viszonylag ritka és költséges adóhatósági ellenőrzéseket. Ezek arra a feltevésre épültek, hogy a csalás a számvitel inkonzisztenciája által felismerhető.

A XXI. században az informatika és a távközlés robbanásszerű fejlődése azt eredményezte, hogy az elemi tranzakciók adatai gyakorlatilag valós időben az adó- és vámhatóság rendelkezésére állnak. Az online pénztárgép, az Online Számla, az étel- és italautomaták, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrzés rendszerei ezt a célt szolgálják. Az eSZJA létét az teszi lehetővé, hogy a magánszemélyekre vonatkozó munkáltatói és kifizetői adatok folyamatosan bekerülnek a NAV rendszereibe. Az online kereskedelem térhódításával az adatok a megrendeléstől a számlázáson át a kiszállításig és fizetésig elektronikus formában jönnek létre, ebben a formájukban hitelesek, így rendelkeznek bizonyító erővel.

Az Európai Gazdasági Térség egésze számára hasznos lenne, ha ehhez az új helyzethez alkalmazkodna az EU jogrendszere is. Másfél évtizede az áfairányelvben – nagyon helyesen – fontos volt, hogy az újonnan alakuló cégek adminisztrációs terhei csak a tényleges gazdasági teljesítményük arányában növekedjenek. Az online számlázás és az elektronikus kereskedelem korában viszont az elavult szabályok akadályozzák a csalás időben történő felderítését. Az EU saját maga számára alkotja meg a szabályokat, így ha azokon túlhaladt az idő, akkor azokat felül kell vizsgálni és meg kell változtatni. Mondok egy példát: a közösségi beszerzésekről és szolgáltatások igénybevételéről érkező VIES (VAT Information Exchange System) adatszolgáltatások információi nem valós időben, hanem kizárólag a bevallási időszak zárását követően állnak rendelkezésre, ami komoly nehézséget okoz az adóhatóság számára a csalások felderítésében. Az adatalapú adó- és vámigazgatás logikailag kapcsolja össze a gazdálkodást és az abból következő kötelezettséget, így igazságosabb közteherviselést, végső soron igazságosabb társadalmat eredményez, ahol nincsenek normával alá nem támasztott kivételek.

– A pandémia megerősítette a digitális átállás fontosságát. Milyen módon lehet tovább gyorsítani az adóhivatal informatikai fejlesztését?

– A pandémia a munkavégzésben, elsősorban a távmunkában és a távoli, azaz elektronikus ügyintézésben követelt szinte azonnali fejlesztéseket. Magyarország – a fejlett távközlési és informatikai infrastruktúrára építve – jól teljesített ezen a téren. Mind a közszolgáltatók, mind a vállalatok gyorsan léptek, az állampolgárok pedig – a digitális írástudásban gyakran emlegetett hiányosságok ellenére – tömegesen alkalmazkodtak. Ismét felszínre került, hogy a közigazgatás rendszereinek tervezésekor jellemzően nem a felhasználóbarát működés volt fókuszban. Egy magánszemély által elvégzendő évi egy ügyintézés internetes felületét nem úgy kell megtervezni, mint azt a felületet, amit egy könyvelő használ napi nyolc órában. Egy mobiltelefon képernyőjén akkor sem célszerű kötelezően elolvasandó, részletes jogi tájékoztatást adni, ha egy papír űrlapra egyébként vita nélkül mindenki rányomtatná. Például ma már a telefonos ügyfélszolgálatok is egyre inkább csak gombnyomásra adnak adatvédelmi tájékoztatást. A rendszereink egyre inkább hús-vér embereknek készülnek, és ezt a folyamatot felgyorsította a pandémia, így elmondhatjuk, hogy például az eSZJA és az egyszázalékos felajánlásokról szóló rendelkező nyilatkozatok esetében is tömegessé vált az online jóváhagyás.

– A hivatal idén már 5,5 millió ember helyett készítette el az szja-bevallást. Hogyan lehet a kiajánlott bevallások körét tovább bővíteni?

– Ahhoz, hogy több ember helyett készítsük el a bevallást úgy, hogy annak ellenőrzését és módosítását is egyszerűvé tegyük, két dolog kell: adat és a gyakorlatban is használható elektronikus ügyintézési felület, amely magánszemélyek esetében egyre inkább a mobiltelefont jelenti. Az adatgyűjtéshez az adatvédelmi kérdéseket is megnyugtatóan kell szabályozni. Például az szja-kedvezmények figyelembevételéhez a bevallási tervezetben családi, sőt egészségügyi jellemzők megismerésére van szükség, amihez más szervektől kap adatot a NAV, persze törvényileg szabályozott módon.

Aki soha nem használt elektronikus szolgáltatást, annak a felhasználói azonosító és jelszó használata is kihívás lehet. Mindkét problémára egyre könnyebb megoldást találni. Az adatkezelési hozzájárulás elektronikusan is megadható úgy, hogy az a következő évben is használható legyen. Például az egyházi egyszázalékos rendelkező nyilatkozatok esetében már nem kell évente újra megadni az adatokat, ha az elmúlt évben ezen a területen az adózó életében nem történt változás. Ennek az volt az előfeltétele, hogy az erre vonatkozó adatokat kezelhessük és tárolhassuk, amihez az adatvédelmi kérdések részletes áttekintése és megbízható rendezése kellett.

Az elektronikus azonosításnak is van külön infrastruktúrát nem igénylő, a hagyományos folyamathoz hasonló, biometrikus azonosításra épülő változata, amely az ügyfélkapun működik. Magam is kipróbáltam már felhasználóként, hiszen véletlenül többször rosszul írtam be a jelszavam, így a szabályoknak megfelelően kitiltott a rendszer. Ezután a személyi igazolványommal, valamint az arcképemmel sikerült bejelentkeznem, és így meg tudtam változtatni a jelszavamat, tehát ezzel a belépési és azonosítási módszerrel sikerült azonosítanom magam, és elintéznem az ügyemet.

– A 2018-ban indult online számlázás komoly csapást mért a feketegazdaság szereplőire, a gazdaság fehéredésében megelőztük például Németországot és Ausztriát is. Milyen módszereket lehet kidolgozni a további fehérítés érdekében?

– Több, lehetőleg valós időben érkező adatra van szükség. Ez ma már nem jelent lényegesen több adminisztrációt, hiszen az amúgy is digitálisan létező adatot kell beküldeni, ehhez a gépi kommunikációs infrastruktúra is rendelkezésre áll. Ezekből pedig a mélytanulás, mesterséges intelligencia eszköztárának felhasználásával ki kell szűrni azokat a cégeket, amelyek nem észszerű viselkedési mintát mutatnak. Ha egy nagykereskedő ajánlatot kap egy idegen partnertől egy termék megvásárlására, másnap pedig bejelentkezik egy másik, aki éppen abban a mennyiségben, éppen abból a raktárból szeretné az árut megvenni, hogy ez meg is érje neki, akkor az illetőnek el kellene gondolkodnia azon, hogy nem „körhintacsalásban” használják-e puffercégnek. Ez tipikus példája annak, amikor azt hiszi valaki, hogy szerencséje van: eladnak neki valamit, és már aznap jelentkezik valaki, aki ugyanazt öt százalékkal drágábban megvenné. Valljuk be, ilyen szerencse ritkán éri a vállalkozásokat! Erre azonban már nemcsak az érintett cégeknek kell figyelniük, hanem a fejlesztéseknek köszönhetően a NAV mesterséges intelligencián alapuló elemzőrendszere is azonnal jelzi az anomáliát.

Az adatgyűjtés és a gyűjtött adatokon keresztül a mélytanulás és a viselkedéselemzés az, ami a jövőben a gazdaság további fehérítését szolgálja. Egy-egy új adatkör bevonása – mint amilyen például az online pénztárgép és az online számlaadat-szolgáltatás volt – ugrásszerű, a NAV elemzési képességének javulása pedig lineáris folyamat. A becsületes adózók a mindennapokban ezt nem is érzékelik.

– A gazdaság digitalizálásában az adóhivatalnak kulcsszerepe van. Ön korábban már dolgozott a hivatalnál informatikai elnökhelyettesként, legutóbb pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács vezetőjének tisztségét töltötte be, ahol szintén az infokommunikációs szektor fejlesztéséért dolgozott. Milyen módon lehet még hatékonyabbá tenni az adóhivatal informatikai fejlesztését?

– Az informatikának van egy közműjellegű része, és egy olyan része, amely a NAV egyedi igényeit szolgálja ki. A hardver-infrastruktúra és a „dobozos” szoftverek, amelyek nem speciálisan adó-, vámhatósági vagy bűnügyi igényeket elégítenek ki, egyre inkább az egységes kormányzati rendszer részei, így fokozatosan az ezért felelős szervezetek feladatkörébe kerülnek, a hatékony és megbízható szolgáltatásnyújtás terhével együtt. A szakrendszerek fejlesztése és az általuk kezelt adatvagyonban rejlő értékek kiaknázása – mint például a mesterséges intelligencia fejlesztése – viszont a mi feladatunk. Vitathatatlan, hogy korábban az adóhivatalnak kulcsszerepe volt a gazdaság digitalizálásában. Ma a cégek azért digitalizálnak, hogy az ügyfeleiket elérjék és a versenyképességüket fenntartsák. Többségüknek nem a NAV miatt kell fejleszteniük informatikai rendszerüket, hiszen sokkal komolyabb IT-infrastruktúrát tartanak fenn például a saját elektronikus kereskedelmi tevékenységük és kommunikációjuk működtetéséhez, mint amit a NAV-val történő ügyintézés megkíván.

– A NAV az adózás digitalizációjával abba az irányba halad, hogy egyszerűsítse és közérthetővé tegye az állampolgárok és a vállalkozások adóügyeit. Az ügyfélközpontúság terén vannak még lehetőségek? Ha igen, melyek azok?

– A jövőben nem lehet bonyolultabb a hatósági ügyintézés, mint a közösségi média használata. Ugyanakkor a bonyolultság mást jelent az állampolgárnak, és mást a könyvelőnek. Az előbbinek az a fontos, hogy az internetböngészőnél vagy a mobilappnál többet ne kelljen használnia. A könyvelőt nem zavarja a robusztus ÁNYK-rendszer, ha a többi rendszerével integráltan tudja használni. Sőt, egy könyvelő valószínűleg szívesebben használ offline rendszert, amivel csak a végeredményt küldi be, így a módosítások kockázatát nem tudja elemezni a hatóság. Ebből is látszik, hogy az ügyfélközpontúság nem abszolút fogalom, mindenkit a számára leginkább megfelelő módon kell kiszolgálni. Azért ki lehet tűzni jól definiált célokat. Például amíg egy magánszemélyt az ÁNYK használatára kényszerítünk, addig nem állíthatjuk, hogy az adott folyamatban ügyfélbarát módon járunk el. Amíg a könyvelők ezt a rendszert mindennapi munkájukban rutinszerűen használják, addig a magánszemélyek számára ez végtelenül bonyolult. Célom, hogy a magánszemélyek sokkal egyszerűbben tudjanak ügyeket intézni. Például bizonyos ügytípusokra létezik már online nyomtatványkitöltő webes alkalmazás, amely lényegesen egyszerűbben használható. A rendszer leginkább az eSZJA-hoz hasonlít. Ezeket az egyszerű ügyintézési módokat kell a jövőben fejleszteni és elterjeszteni.

– A revizorok hozzáállása is komoly átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Az, hogy előbb javíthat egy hiba észrevételezésekor egy cég, és segítenek neki a megoldásban, korábban elképzelhetetlen volt. A revizorok munkájában is lesz még változás?

– Az összetett gazdasági működés összetett számviteli és gazdálkodási szabályokkal jár, ezért az emberi szakértelem és intelligencia belátható időn belül nem lesz nélkülözhető. A jellege viszont megváltozik: az Online Számla rendszer mellett a „sima számla-összepárosítós” áfaellenőrzések kevésbé igényelnek helyszíni revizori közreműködést. A kockázatkezelő rendszerek által detektált, egyre komplexebb események viszont egyre nagyobb szakértelmet követelnek az ellenőrzési terület szakembereitől. Ugyanakkor idővel minden elemzőrendszerhez lehet alkalmazkodni, így a véletlen kiválasztást valamilyen arányban fenn kell tartani. A valós idejű adatokra épülő kockázatelemzés még abban a fázisban képes lesz felismerni a devianciát, amikor a költségvetést még nem érte kár. A jövő útja a jogkövető magatartással, az adózói viselkedéssel arányos fellépés: az adóellenőrzések a csalárd magatartást célozzák, míg a tévesztőket segíti a hivatal. Utóbbi esetben a NAV az ügyfelet értesítve, esetleg vele konzultálva tud olyan információval szolgálni, amellyel az ügyfél elkerülhet egy későbbi szankciót. Tehát még inkább partnerré válunk a tisztességes vállalkozások számára.

– A pandémia rengeteg változást hozott az adóhivatal életében is. A veszélyhelyzet utáni időszakban melyek azok, amelyek valamilyen okból kifolyólag nem tarthatók fenn, amikor visszatér a régi kerékvágásba az élet?

– A pandémia szinte a teljes szervezet munkáját érintette. Az adminisztratív területet nyilván másként, mint a rendészeti feladatokat ellátókat vagy a vámigazgatásban dolgozókat, például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren jelentősen nőtt az áruforgalom az online kereskedelem térnyerésével. A mi munkánk ismét a megszokott meder felé tart, de ugyanabba a folyóba már nem lépünk bele, mint ahonnan kiléptünk a járvány kezdetekor. Megismertük a távmunkát annak előnyeivel és hátrányaival, kiderült, hogy felelősségteljes munka végezhető úgy is – a szigorú információbiztonsági szabályok betartása mellett –, ha a szomszéd szobában a gyermek online matematikaórán vesz részt, de valljuk be, világjárvány nélküli időkben, a hétköznapokban senki nem erre vágyik. Az adóhatóságon belül is létezik online oktatás, de vannak szakterületeink, ahol ez nem működik. Gondoljunk csak a cigaretta-, kábítószerkereső szolgálati kutyák kiképzésére, ami az ember és a kutya számára is csak „élőben” végezhető gyakorlást kíván. A pandémia alatt az adózókkal közösen komoly gyakorlatot szereztünk abban, hogy rendkívüli helyzetben is fenntartsuk egy hatalmas, szerteágazó, de egymással erősen összefüggő feladatokat ellátó szervezet működését.

NÉVJEGY

51 éves, nős, két felnőtt gyermek édesapja.

1994-ben fizikatanári, majd 1995-ben programozó matematikus végzettséget szerzett az ELTE-n. Szakmai pályafutását 1995 és 1996 között pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte a Philip Morris Hungarynél, majd 1997-ig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt.-nél. 1997 és 1999 között projektvezető volt az IBM Hungarynél, 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, 2003-tól 2010-ig a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. 2010 és 2013 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakfőigazgatója, majd 2015-ig informatikai elnökhelyettese volt. 2015 óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, 2018 óta a Digitális Jólét Program Blockchain munkacsoportjának vezetője, 2020 óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke.

2021. július 8. óta a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vám-hivatal vezetéséért felelős államtitkára.”

Forrás:
Nem lehet bonyolultabb a hatósági ügyintézés, mint a közösségi média használata – Interjú Vágujhelyi Ferenccel, a NAV újonnan kinevezett vezetőjével; SZAK-ma.hu; 2021. július-augusztusi lapszám

Közigazgatás, politika

Szeptemberben elindulhatnak a praxisközösségek az egészségügyben

„A háziorvosi és fogászati ellátás finanszírozására szánt keret 58 százalékkal, 105,5 milliárd forinttal emelkedett az elmúlt évhez képest.

Szeptember 1-től a tervek szerint elindulhatnak a praxisközösségek – közölte a VG-vel az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő).

A betegutak lerövidítésének egyik leghatékonyabb eszköze az alapellátásban elérhető szolgáltatások körének bővítése az Okfő szerint, ennek gazdaságos biztosítása érdekében jönnek létre országszerte a modellváltó rendelők.

Eddig csaknem száz kollegiális praxisközösség jött létre, amelyeknek hétezer praxistagja van. A főigazgatóság tájékoztatása szerint feldolgozás alatt van az egyesült és integrált praxisközösségek, valamint a praxisközösségi konzorciumok nyilvántartásba vétele. A háziorvosi és fogászati ellátás finanszírozására szánt keret 2021-re az elmúlt évhez képest 105,5 milliárd forinttal, 58 százalékkal emelkedett, és már most látható, hogy ezen belül az orvosi bértámogatások mértéke 2022-ben újra jelentősen, további 38 százalékkal nő.

A modellváltásra azért van nagy szükség, mert összesen 928 üresen álló praxis van Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint.

Júliusban 648 betöltetlen háziorvosi praxisban nem volt orvos, új kilépőként pedig tízen jelezték, hogy nem dolgoznak tovább. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg.

Jellemzően nem a fogorvosi, hanem a háziorvosi praxisok között volt több megszűnés – mondta a VG-nek Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, aki Keszthelyen fogorvos. Magyarországon összesen 2800 alapellátó fogászat van, az üresen álló rendelők száma régóta 280-300 praxis körül alakul. A pácienseket ez annyiban érinti, hogy a körzetekben helyettesítéssel oldják meg a betegellátást és a helyettesítő orvosok részmunkaidőben dolgoznak. A fogorvosi praxisok finanszírozásáról Nagy Ákos elmondta: az orvosok 30,80, illetve 100 százalékos bérkiegészítést kaptak.

Jellemzően az iskolafogászatok önhibájukon kívül csak 30 százalékos bérkiegészítésre jogosultak, de erről a MOK tárgyalásokat folytat az Okfővel. Megoldást jelentene, ha az iskolafogászatok átalakulhatnának területi ellátó fogászatokká, mert úgy 80 vagy akár 100 százalékos bérfejlesztésre lennének jogosultak.

Az idén az E-alapba 300 milliárd forint érkezik, ami jelentős előrelépés a korábbi évtizedekhez képest – erről még februárban beszélt egy háttérbeszélgetésen Takács Péter országos kórházfőigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy az alapellátási kassza megduplázódik a következő két évben.

Míg tíz évvel ezelőtt egy praxis havi átlagbevétele 900 ezer forintot tett ki, addig 2019-ben már 1,7 millió. Az idei orvosbérfejlesztéssel már 2,6-2,7 millió forintból gazdálkodhatnak a körzetekben, a következő két évben pedig 3,5 millióra emelkedik a havi bevételük.

Tízből nyolcan elégedettek

Általánosságban valamennyi NEAK-finanszírozott ellátással többen elégedettek, mint elégedetlenek, de az ellátások értékelése a sürgősségi mentőszolgálat kivételével romlott az elmúlt tíz évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal egészségügyi ellátásról készült elemzéséből. A legtöbben a háziorvosukkal és a házi gyermekorvosukkal elégedettek, az elégedettség 2019-es szintje csak kevéssel maradt el a 2009-estől. A háziorvosok praxisonként átlagosan több mint 50 beteget látnak el naponta, a házi gyermekorvosok több mint 30-at. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma 2010 és 2019 között 6, illetve 9,2 százalékkal csökkent.”

Forrás:
Szeptemberben elindulhatnak a praxisközösségek; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2021. augusztus 1.

Tízezreket spórolhatunk az egyszerűsített számlaváltással

„Érdemes a legolcsóbb és az igényeknek leginkább megfelelő bankszámla-konstrukciót választani: a banki költségeken akár több tízezer forint is megspórolható, az ügyintézés pedig az egyablakos bankszámlaváltás révén rendkívül könnyű és egyszerű – ismertette Tállai András.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: egyre népszerűbb a bankszámlaváltás, Magyarországon jelenleg két tucat lakossági bank nyújt számlavezetést, és évente átlagosan 420 ezer számlanyitás-zárás történik. A váltásnak komoly díjcsökkentő hatása is lehet, hiszen az ügyfelek azt a bankot fogják választani, ahol a legolcsóbb a bankolás. A bankszámlaváltás nemcsak azért előnyös, mert minimális adminisztráció mellett a költségek csökkentése révén komolyabb pénzösszegeket hagy az ügyfeleknél, hanem azért is, mert erősíti a pénzintézetek közti versenyt – foglalta össze Tállai András.

A korábbi NAV-vezető szerint a kormány egyik legfontosabb pénzügypolitikai célkitűzése a családok, a lakosság és a vállalkozások pénzügyi tudatosságának fejlesztése, ennek egyik fontos eleme az egyablakos bankszámlaváltás, ugyanis egy tudatos pénzügyi döntésnek nem lehet adminisztratív akadálya, a bürokratikus terheket le kell bontani.

Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy az új választott banknál ugyanis úgy lehet számlát nyitni, hogy a korábbi számlavezető pénzintézetnél személyesen meg sem kell jelenni az előző számla lezárásakor. Az ügyfél nélkül a bankok intézik egymás között a számlaváltást, ami a koronavírus-járvány időszakában egészségügyi szempontból is nagy előnyt jelent.

Tállai András az egyablakos bankváltási eljárás menetét ismertetve elmondta, hogy a számlaváltást úgynevezett számlaváltási meghatalmazással kell kezdeményezni az új számlavezető banknál írásban. A kiválasztott bank két munkanapon belül köteles felkérni a korábbi számlavezetőt arra, hogy az adatokat adja át. Ennek értelmében az új bank elintézi a csoportos beszedési megbízások, állandó átutalási megbízások áthozatalát az előző pénzintézettől, valamint a beszedők és a számlára ismétlődő átutalást teljesítő felek tájékoztatását az új bankszámláról, illetve – ha az ügyfél kéri – akár a korábbi számla lezárását is.

A bankváltás gyors lebonyolítását jogszabály garantálja, mely minden hitelintézetre kötelező, ezért az átállás maximum tizenkét munkanapot vehet igénybe, az ügyfelét elvesztő bank pedig nem tagadhatja meg a távozást, és nem is nehezítheti meg. A bankszámlaváltáskor nemcsak azért érdemes ezt az egyablakos módszert választani, mert gyors és egyszerű, hanem mert költségtakarékos is – emelte ki Tállai András.

Az adatszolgáltatásért ugyanis a korábbi számlavezető bank nem számíthat fel díjat vagy költséget.

Minden más esetben a korábbi és az új számlavezető pénzintézet kizárólag a tényleges ráfordításaival arányos, ésszerű díjat állapíthat meg – zárta gondolatait Tállai.”

Forrás:
Tízezreket spórolhatunk az egyszerűsített számlaváltással; Világgazdaság/MTI; 2021. augusztus 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Gál András Levente: ha jól építjük fel a rendszert, mi lehetünk az adatvagyon Svájca

„Túl vagyunk az aranykoron, egyre többen akarják az adatainkat, és egyre több visszaélésveszély van: itt jön be az állam fogyasztóvédelmi vagy szuverenitásvédelmi szerepe – mondta Gál András Levente, a Nemzet Adatvagyon Ügynökség vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. A Digitális Jólét Program szakmai vezetője beszélt a digitális termelői piac adta lehetőségekről, az adatvagyon hasznosításáról, a globális szolgáltatók veszélyeiről és a négy nagy uniós vitáról is.

A Digitális Jólét Program egy nagyon bonyolult rendszer, az egyik érdekes rész benne az úgynevezett digitális termelői piac. Megtanulhattuk, hogy ez mennyire fontos, amikor nem lehet elmenni sehova. Ez működik?

Már elindult, de nyilvánvalóan egy ilyen fogyasztók által visszacsatolandó platformot tesztelni kell, ez folyik most. 2019-ben a kormány döntött a digitális agrárstratégiáról, erre jött a pandémiás helyzet, amikor mindenki elkezdett azon gondolkodni, hogy ellátásbiztonság szempontjából hogy állunk, illetőleg milyen módon lehet hatékonyan hozzájutni az élelmiszerekhez. Innen jött az, hogy kell egy olyan egységes, államilag minőségbiztosított felület, ami életben hagyja a kezdeményezéseket, hiszen itt elérhetők nagy láncoktól kezdve egészen kis láncokig, amelyek nagyon célzottan nagyon jó minőségű, speciális élelmiszerszereket is forgalmaznak. A rendszerváltás idején az akkori privatizációs gyakorlatnak megfelelően ez a fajta magyar kiskereskedelmi képesség jelentős mértékben elillant, erre valamilyen szinten gyógyír a digitális termelőpiac, ami egyébként szorosan együttműködik egy másik kormányzati programmal. A magyar falu programban meghirdették, hogy a kistelepüléseken is biztosítani kell a bolthálózatokat, ezt kell valahogy összegyógyítanunk, illetőleg a hátrányos helyzetű kistérségekben, a Belügyminisztérium irányításával elindult az a program, hogy célozottan, kormányzati támogatással kell megteremteni azokat a kis ökoszisztémákat, amelyek alapvetően élelmiszerellátásra épülnek vagy kézművesipari termékek előállítására. Nem véletlen, hogy a digitális termelői piac együttműködési megállapodást kötött a Belügyminisztériummal.

Mennyi ennek a rendszernek az a része, ami távoli kereskedelmet is képes kiszolgálni? És mennyi, amelyik helyben termelt árut a helyi piacra juttat el?

Vannak logisztikai szoftverek, amelyek ezt optimalizálják. A rendszerváltás után Magyarországra érkező nagy láncok azzal tudtak eredményesebbek lenni, mint a magyarországi szervezetek, hogy jobb logisztikai rendszerük volt, magyarán: jobban tudták optimalizálni, hogy honnan, milyen mennyiségben, hogyan szállítják le. Ez utána az árban is meg a minőségben is megjelent. Ezzel kell felvenni a versenyt. A logisztika vastörvényei azt mondják, hogy rövid ellátási lánc, tehát kevés közvetítő legyen.

Be akarnak-e a termelők kapcsolódni egy olyan rendszerbe, aminek a lényege a digitalizáció, vagyis lehet látni, hogy miből mennyit, mikor, milyen biztonsággal, milyen minőségben termel, vagyis teljesen átlátható lesz ő is? Akarják ezt?

Akarják. Nem is tehetnek mást, ha elmegy ma vidékre, akkor azt látja, korosztálytól függetlenül, hogy precíziós mezőgazdaságról beszélnek, talajwebről beszélnek, meteorológiai modelleket alkalmaznak, drónt alkalmaznak. A magyar mezőgazdaság akkor tud versenyképes lenni, ha ezeket beengedjük. Ma már az nem kérdés, talán ebben a borászok jártak leginkább az élen, hogy ma úgy tudok eladni bort, ha be tudom azonosítani, ki a termelő. Még messze vagyunk attól, hogy amikor paradicsomot veszek, akkor lássam mögötte, aki azt termeli, de egyre jobban előjönnek a termelők, és ez így helyes.

A kis- és közepes vállalkozások is fogékonyak erre a rendszerre? Ott nem az még a probléma, hogy ő is szeretne egy traktort, csak nem számolja ki, hogy az ő földje azt nem tudja kitermelni? Akkor miért szeretne drónt?

Azért szeretne drónt, mert szeretne hatékonyan termelni, és ez már nem kérdés, inkább azt kérdezik meg, hogyan lehet úgy összeszervezni, hogy hatékony legyen a beszerzés. Van egy zsinórmérték, ez a DESI-index, ami az európai uniós tagállamokat méri digitális ökoszisztéma-fejlettség tekintetében. Nagyon sok helyen szépen haladunk előre, de ahol kicsit le vagyunk maradva, az a legnagyobb magyar foglalkoztatói kör, a magyar kkv-k adathasználat. Jöttünk előre, ketten voltak mögöttünk, most már öten vannak: Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia és Ciprus. A kormányzat az elmúlt időszakban meglátta azt, hogy a gazdaságélénkítésben van a hagyományos eszközrendszer, beruházáspolitika, adminisztratív tehercsökkentés, és van egy új dimenziója a digitális gazdaságban, amikor az adatvagyont elkezdjük aktiválni. Az adatvagyonnak van egy közpolitikai része, amikor az állami adatvagyont aktiválom, és ezzel adminisztratív terhet csökkentek, de van egy másik, amikor a kkv saját maga használja a beszerzéshez, termeléshez és az értékesítéshez a saját adatai alapján. E tekintetben kulturális lemaradás van Magyarországon, és ez az agrárvállalkozásokra is igaz. Tehát az egyik legfontosabb feladata minden nagy stratégiának, hogy a magyar kkv-k európai szinten mérhető módon használják a saját adataikat és igényeljék ehhez a közadatokat.

A saját adataik hol termelődnek?

Náluk.

Az a saját adat, amikor megnézi, hogy mit vetett, milyen magot, mennyi eső volt, milyen hőmérséklet?

Így van, erre már vannak applikációfelületek. Mi ösztönözzük és az ITM nagyon sok projekten keresztül támogatja ezeket a felületeket, ahol ezeket kényelmesen tudja használni a gazdálkodó. Az információk rendelkezésre állnak, a nagy tudomány, hogy ezt összehúzzuk, jogtisztán és érthető módon, és utána modelleket alkossunk rá. Vannak olyan gyártó cégek, amelyek ezt teszik, a probléma az, hogy ezzel folyamatosan az adatvagyont kiszervezik a magyar joghatóság alól. A NAVÜ a világon először pont azért jött létre, mert örülünk, hogy használjuk az adatot, de minél inkább látjuk az adat gazdasági fontosságát és értékét, van egyfajta öntudatra ébredés, és azt mondjuk, hogy a közösség, az egyén, a vállalat és végső soron a nemzet, az állam ezt a fajta adatvagyonát lehetőleg saját szabályai szerint tudja hasznosítani.

Mi számít adatnak?

Az adatnak sokfajta definíciója van. Az adat alapvetően információ, lehet adott esetben szöveges, számszerű, térinformatikai vagy grafikai adat is. Magyarországon az adatoknak mind a fizikai, kiberbiztonsági, mind pedig jogi védelme magas szinten van. Az újdonság az az, hogy bizonyos mennyiségű adat után inkább a gazdasági hasznosítás a fontos. Nemcsak a hazai, hanem minden nemzeti jogrendszer felkészületlen volt e tekintetben. Ezt ismerte föl a magyar kormány, és a mesterséges intelligencia stratégiában azt mondta, hogy be kell indítani az adatgazdaságot. Ennek két előfeltétele van. Definiáljuk, hogy az adatvagyonnak mi a jogi természete, erre az a mi válaszunk, hogy ez egy újszerű, jogászi szakkifejezéssel élve egy sui generis magánjogi jószág, ami más mint a dologi jogi vagy a társasági részesedés. A műhelyviták el fognak oda jutni, hogy még ebben a parlamenti ciklusban érdemi vita lehet erről. A másik, hogy legyen egy olyan alanya a magyar közigazgatásnak, ami ezzel foglalkozik, erre jött létre a NAVÜ.

Ha jószág, akkor kell hogy valakié legyen. A gépé, amely az adatot automatikusan generálja? A gép tulajdonosáé? A gépben lévő program tulajdonosáé? Kié?

Nyilvánvalóan itt osztott jogok jönnek létre, nem lehet azt mondani, hogy kizárólag valakié. A közadatvagyonnál egyszerűbb helyzet, hiszen az állam alkalmazottja egy állami eszközön és állami platformon hozta létre. Amikor adott esetben egy gazdálkodó a saját termőhelyén hordja föl az adatot, de az egy meghatározott cég traktorján meghatározott cég applikációjára tölti föl, ami egy negyedik cégnek a felhőjébe történik és utána egy ötödik cég arra csinál egy modellt, na ez az adatgazdasági tudásközpontnak az egyik legnagyobb feladata, hogy ezt le kell szépen szálazni. Ezt az ökoszisztémát most tervezzük meg. Magyarország ebben élen jár, mert mi tesszük föl először jól ezeket a kérdéseket, és ha itt erre mi jó válaszokat adunk, akkor piaci előnyünk lehet, az adatintenzív vállalatoknak nagyjából egy olyan jó országa lehet, mint a bankrendszernek volt évszázadokig Svájc.

Ha ez egy állami rendszeren belül van, akkor az államnak azt valahogyan biztosítania kell, hogy a területén élő más polgárok is ehhez valahogy hozzájussanak. Ez a feladat?

Abszolút, így van, ez egy egyre hangsúlyosabb közfeladat. A parlament elfogadta a 2021. évi 91. törvényt a nemzeti adatvagyonról, létrejön a nemzeti adatvagyon tanács mint kormánybizottság, és pont ezt a fajta tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelést teszi lehetővé. Van egy primer meg másodlagos meg harmadlagos hasznosítása ezeknek az adatvagyonoknak, sőt, azt is tudnunk kell szabályozni államon belül és kívül is, hogy az adatvagyonokat hogyan lehet összekapcsolni, mert az igazán nagy truváj és érdekesség, amikor elkezdek több adatot, adatkészletet összekapcsolni és abból csinálok bizonyos értelemben modelleket és közgazdasági megoldásokat.

Mekkora az a kritikus tömeg például a mezőgazdaságban, amire már azt lehet mondani, hogy el lehet gondolkozni az értékén?

Van az adatkészleteknél egy olyan kritikus tömeg, amikor már forgalomképes. Van az adat mint elemi egység, és utána van egy kritikus tömeg, ami elkezd önmagában a piacon forgalomképessé válni. A közgazdaságtani hasznosítás fogja azt megmondani, hogy ez egy olyan mennyiségű adat, amelyet tudok hasznosítani. A magyar adatkészlet innen nézve soknak tűnik, de nemzetközi összehasonlításban bizonyos adatkészletek kicsik, azért kezdtünk el például V4 együttműködésben adatokat összedobni, mert talán V4 vonalon például össze tudunk olyan homogén adatkészleteket rakni, amelyre nagy, mesterséges intelligenciákat úgy tudunk rárakni, hogy még jobb megoldásokat tudnak kihozni, mintha csak a magyar adatkészletre raknák rá.

Mezőgazdasági termelés esetén ez nagyon kézenfekvőnek tűnik, mert a határokat a szél meg a csapadék nyilván nem ismeri, de máshol is lehet például V4-es együttműködésben adatokat rendszerezni?

Persze, népegészségügy, logisztika, közlekedés, környezetvédelem. Szinte alig van olyan ágazat, lássuk tisztán, hogy a Kárpát-medence ezer évig egy földrajzi és történelmi egység volt. A magyar vízügyi szabályozás például értelmezhetetlen a Kárpátok természetes vízgyűjtő határvonala nélkül. Az Európai Unió elmúlt időszakában az egységes statisztikai adatgyűjtés miatt homogenizálódtak az adatok, ez egy nagyon jó táptalaj, itt van is bizalom. Az európai adattéren belül az egyik probléma a politikai bizalom, hogy ki mire használja a nap végén a közös berakott adatot. A V4-en belül a kormányzati együttműködés megalapozta azt a politikai bizalmat, hogy bátran adunk egymásnak adatot és össze tudjuk rakni a készleteinket.

Az számít, hogy az adat keletkezésének pillanatában az emberi manipulációtól mentes legyen?

Itt arról van szó, hogy keletkezik egy adat, és ki az, aki rendelkezhet afelett, hogy az az adat hova jut el és azon belül milyen szinten történik anonimizálás. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség kezdettől fogva szorosan együttműködik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, tehát addig tud menni a kezdeményező adatvagyonkezelés, amíg a NAIH nem mondja azt, hogy behajtani tilos. Az egészségügyben nagyon sok ilyen tilalmi zóna van, illetőleg folyamatosan beszélni kell a hozzátartozóval, az intézménnyel, a beteggel, hogy a saját adatát anonimizált vagy nem anonimizált módon mennyiben engedi használni általában azért, hogy attól jobb legyen az egészségügyi ellátás és hatékonyabb legyen az ágazati működés. Pont erre adnak választ azok a modellek, amit a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség kidolgoz, hogy legyen az tiszta, hogy meddig a beteg joga dönteni a tekintetben, hogy milyen adatról hogyan rendelkezik és hol van az, amikor az intézmény akár aggregáltan statisztikai adatot szolgáltat.

Van-e olyan nemzeti hálózatunk, ami garantálja azt, hogy az adat, ami nálunk keletkezik, nem járja be az egész világot?

Ez egy vegyes rendszer. Vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek ezt garantálják maximális kíberbiztonsági szempontból védve, jó architektúrával, a kormány nem kevés pénzt áldoz arra, hogy ezek a gépparkok rendelkezésre álljanak. Ezenkívül természetesen vannak olyan rendszerek, amelyek kormányzati felhőbe vagy akár magánfelhőbe is fölmennek. Az internet alapvetően nem államok által működtetett nagy, globális rendszer, hanem ott inkább a magánszereplők dominálnak, tehát állami, közösségi, vállalati és magánadatok is magánrendszerekbe jutnak fel. Pont az egyik ilyen érdekes felvetése ennek az adatvagyon-használatnak, hogy a felhasználó elkezdjen arról rendelkezni, hogy nem szeretné, ha ebbe a felhőbe felkerülne, ha ezen a hálózaton hozzáférhetővé váljon ez a fajta adat.

Ha én az ügyfélkapumban egy gmailes címmel lépek be és oda kapom a visszaigazolást, akkor ezzel hozzájárultam ahhoz, hogy a Google felhőjébe kerüljön az én adatom, ami egy állami rendszerben is benne van. Az iszonyú kulturális ugrás lesz, amikor az emberek ezen kezdenek el gondolkodni, nem?

Nem kell feltétlenül rögtön ezen gondolkodni az embernek. Az embereknek egyébként egyre inkább fontos a biztonság. Az elmúlt tíz év egyik nagy igazsága az volt a digitalizációnak, hogy adatot, hozzáférést, információt adok a kényelmi szolgáltatásért. Túl vagyunk az aranykoron, egyre többen akarják az én információimat és adatomat, és egyre több visszaélésveszély van. Itt jön be az államnak a fogyasztóvédelmi, vagy ha tetszik, szuverenitásvédelmi szerepe, hogy ezt valamilyen szinten tudjuk regulázni. Ez egy globális vita. Minden nemzetállam küzd azzal, hogy egy globális szereplő bejön, és átveszi az adatot. Onnantól kezdve az a fajta állami védelem, ami az állampolgárokat és a vállalatokat megilleti, megszűnik. A dolog úgy működik, ha az állam tud jó szolgáltatást adni, akkor az állampolgárok meg a vállalatok azt mondják, hogy köszönöm, és nagyon örülök, hogy van ilyen magyar megoldás. A nagy, globális felületeken egy karbantartott, tisztított, közösségi alkotással folyamatosan mélyített adatbázis jön létre, és egy idő után már kritikussá fog válni, hogy a végén csak ez a globális platform van, és egyszer csak az a globális platform azt fogja, hogy jó, akkor holnap 12 órától én ezt fizetőssé teszem…

Ott állunk megfürödve, mert nincs másik vagy olyan, amelyik működőképes lenne?

Erre készülni kell, és erre az államnak kell készülni. Ezekre a válaszokat nekünk kell megtalálni, és ezen mi dolgozunk, hogy jó, versenyképes állami válaszok legyenek.

Van az állam iránt olyan mértékű bizalom, hogy az adatomat, még akkor is, ha az ő megoldásai kicsit fapadosabb, inkább neki adom?

Minden európai tagállam sokkal-sokkal több fékkel, ellensúllyal, alkotmányos garanciával rendelkezik, mint ezek a nagy, globális szolgáltatók. Egy viszont tény, és e tekintetben az állami közszolgáltatásnak haladnia kell, amikor azt mondjuk, hogy digitális államkormányzás, akkor minden állampolgár ugyanolyan eljárásban részesüljön, és ha lehet, tartózkodó legyen az állam. Ahhoz szokott hozzá ma egy állampolgár a digitális szolgáltatások világában, hogy kezdeményező a szolgáltató és személyre szabott, ha rákeresek egy kerti székre, napernyőkkel találkozom napokig a kereső programon. Ez megszűnik, és ha én beadok egy építési hatósági engedélyt, akkor az államnak nagyon sok olyan információja van, ami engem tudna támogatni. Ezen dolgozunk, hogy ezeket tudjuk adni. Nézzük meg, régen, ha azt mondták volna, hogy majd a NAV kiszámolja neked az adódat, azért lett volna egyfajta gyenge szorongás….

Említette a visegrádi országokkal való együttműködést, ami jól működőnek látszik, de azt is, hogy az Európai Unió nagy rendszerében ez nem feltétlenül lesz így. Mi a probléma az Európai Unióval?

2020. február 19-én a Von der Leyen-bizottság meghirdette a digitális napirendet, de az látszik, hogy sok periférikus kérdéssel foglalkozik. Négy dologban van vita az Európai Unióban. Az első, hogy ki szabályoz, és ő azt mondja, hogy ez egy új természetű jószág, majd ő szabályoz. De nagyon heterogén az egyes országoknak az évszázadok alatt kialakult polgárjogi berendezkedése, és szerintem nem helyes, hogy az Európai Unió azt mondja, hogy ő akarja szabályozni. A második probléma tulajdonképpen ez az open data versus adatvagyonhasználat. Mindenhol mondják, hogy a tagállamok által közigazgatás keretében előállított adatvagyon felett egyfajta uratlan jószágként rendelkezés joga nincs a tagállamnak, és mindenkinek szabadon hozzáférhető. Nyersen fogalmazva ez adatkommunista utópia. Addig marad tiszta az adatvagyon és addig van karbantartva, amíg egyértelmű gazdasági modell van mögötte. Mi azt mondjuk, vannak olyan adatkészletek, amelyeket meg kell osztani, hozzáférhetővé kell tenni, de azért azt ne mondjuk ki, hogy az adatvagyont, ha állam által előállított, automatikusan át kell adni. Ez egy nagy kulturális vita, és azért ébrednek a tagállamok. A harmadik probléma, hogy megjelent a horizonton egy adatkormányzási szabályozás, amely egyfajta platformpluralizmus-tilalmat szeretne bevezetni: ha az Európai Unió egy adatkezelési platformot kifejleszt, akkor lesz szíves az összes tagállam behajolni alá, ami azért a nap végén azt fogja eredményezni, hogy egy digitális államkormányzási logika szerint európai egyesült államok jön létre, amire tudomásom szerint nincs felhatalmazása a brüsszeli bürokratának. A negyedik, klasszikus brüsszeli hiba, hogy a magyar jogalkotásról szóló törvény egyértelművé teszi, hogy adott törvénynek adott ágazatról vagy adott jogi entitásról vagy fogalomrendszerről kell szólnia. Brüsszelben van egy ilyen kényszeresség, hogy elővesznek egy témát, jelesül a digitalizációt, adatszabályozást, és akkor befűznek egy más közpolitikai logikát, az open societyt, amit nem nagyon tudjuk pontosan, hogy mit jelent, de a lényeg, hogy itt semmi keresnivalója nincs. Ez a négy alapvető probléma, ami előre vetül, és a NAVÜ-nek vagy a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpontnak feladata – közel ötven nemzetközi, tagállami szervezettel vettük föl a kapcsolatot –, hogy értelmezzük együtt, hogy mit gondolunk adatvagyon-hasznosításról, adatvagyon-fogalomról, és közös tagállami akarattal el lehet magyarázni a brüsszeli kollégáknak, hogy amit akarunk, megosztunk és meg is fogunk osztani, de a saját józan érdekünk és eszünk ellen nem fogunk dolgozni.

Ki kezeli Magyarországon adatvagyonnal? Mert az Adatvagyon Ügynökségnek a nevében is benne van, az egy ügynökség, nem hatóság.

Így van, nagyon fontos dolog volt, amikor létrejött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, hogy mi nem vonjuk el az adatkezelőktől, az adatfeldolgozóktól és az adatgazdáktól az adatkészleteket, hanem ennek egyfajta minőségbiztosítását és hozzáférhetőségét tesszük lehetővé. A NAVÜ egységes sztenderdeket alakít ki, ha jön tájékoztatási igény, akkor ennek legyen egy egyértelmű eljárásrendje az Adatvagyon Tanács közreműködésével, hogyan lehet ezt az adatigényt kielégíteni, de mindenkinél marad a saját adata. A NAVÜ egy nagy koordinatív szervezet, nem véletlenül ügynökség a neve, semmifajta állami erő ilyen értelemben nem jelenik meg.

Hol van a rendszerben az Innovációs és Technológiai Minisztérium és hol van a rendszerben a Miniszterelnökség mint nagy adathasználó?

A kezdetektől fogva három tárca jelent meg az adatkezelés tekintetében, a Belügyminisztérium, amely az e-közigazgatásért, illetve kíberbiztonságért felel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amelyhez a technológiai fejlesztés a kormányon belül tartozik, és a miniszterelnöki kabinetiroda jelenítette meg azt a nagy közpolitikai megfelelési mezőt, ameéy érdemben dolgozik az adatvagyon ügyén. 2020. szeptember 9-én fogadta el a kormány a mesterséges intelligencia stratégiát, rá két hétre már létrejött a NAVÜ, egy száz fős szervezet, debreceni alközponttal, komoly számító és elemző kapacitással. Eljött az az idő, hogy előreláthatólag szeptember elsején annyiban a három tárca közötti feladatmegosztás megváltozik, hogy eddig az ITM helyett a kabinetiroda fogja felügyelni első helyen a NAVÜ működését, és a közadatvagyon, közadatkataszter, önkormányzati közadatkataszter alapvetően a NAVÜ feladatkörébe kerül. Napokon belül indul a közadatportál, ahol ezt az állampolgárok láthatják KSH-s adatmezőkkel, az adatgazdaság, amely a magángazdaság adatforgalmát szabályozza, sztenderdeket alakít ki. A közgazdasági modelleket a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont állítja fel, amely az ITM felügyelete alatt működik, és azt szolgálja, hogy a magyar kkv-kat rábírjuk, hogy használja az adatvagyont.

Végül egy gyakorlatias kérdés: ha van egy olyan állampolgár, aki az ország valamelyik részén akar egy ingatlant vásárolni, bármilyen állami adatbázisban kaphat ahhoz segítséget? Tud olyan adatsort találni, ami meg tudja mondani, hogy mennyi volt tavaly, tavalyelőtt, milyenek ott a körülmények? Mert ez egy ilyen jól hasznosítható módszer volna.

Abszolút. Ha szeretnék venni, mondjuk, egy kistelepülésen egy hétvégi tartózkodásra alkalmas házat, szeretnék látni sok mindent, ki a szomszédom, hogy működik a vízellátás és így tovább. Ez az információ rendelkezésre áll, ezt tudja támogatni a Lechner Tudásközpont rendkívül nagy jelentőséggel bíró és nagyon szépen karbantartott adatkészletrendszere. Ezzel együtt nyilvánvalóan a kormány nemcsak külső igényeket, hanem belső igényeket is ki tud szolgálni. Azt mondja például a Külügyminisztérium, hogy jönnek a beruházási igények, és tessék feldolgozni minden elérhető állami adatot a tekintetben, hogy én a beruházónak vagy befektetőnek mit tudok adni, milyen ingatlan tudok ajánlani, foglalkoztatáspolitikai adatok, klimatikus adatok, infrastrukturális fejlesztési adatok és így tovább, és nyilvánvalóan a következő lépés, hogy akár magánszemélyeknek is ezt a fajta szolgáltatást ki tudom építeni.

Ha a magánszemély akar alapítani egy üzemet, meg tudják neki mondani, hogy 30 kilométeres távolságon belül 12 mérnök van, 27 géplakatos van, ezek helyben laknak, nem kell az utaztatásukkal foglalkozni?

Ilyen szintig el kell jutnunk. Ezt holnap nem fogjuk tudni, de a rendszerben ez benne van Ehhez kell egyértelmű jogi környezet, de a NAVÜ egy éven belül erre képes tud lenni. Szerintem nem úgy jó ezt fejleszteni, hogy egy állampolgár bemegy és akkor mint egy méretes szabóság, kialakítom ezt az adatkészletet, hanem előre tudjuk, hogy egy ingatlanvásárlásnál vagy egy beruházásnál mi az okszerűen felmerülő adatigény, és arra kell csinálni egy csomagot, hogy várhatólag erre vagy kíváncsi és akkor ezt tudjuk biztosítani számodra. Ez szerintem egy szép feladat, és azért haladunk ilyen tempósan, mert ez egy nagyon jó versenyelőny, ha a magyar közigazgatás ezt elő tudja állítani és elő is fogja tudni állítani. ”

Forrás:
Gál András Levente: ha jól építjük fel a rendszert, mi lehetünk az adatvagyon Svájca; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2021. augusztus 4.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal közleménye a kémszoftver ügyben, hivatalból indított vizsgálatról

„Közlemény

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint „egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust” az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított. Az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a Hatóság egyéb információt nem közöl…”

Forrás:
Közlemény a kémszoftver ügyben, hivatalból indított vizsgálatról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal; 2021. augusztus 5.

Informatika, távközlés, technika

Digitális ikrek és karbonsemlegesség

„Az energiarendszerek „business as usual” működésének hatékonyabbá tételéhez olyan holisztikus megközelítés szükséges, amely a vállalatok nagyobb részénél egyelőre hiányzik. A probléma hatékony megoldása ugyanakkor már készen áll, hogy csatasorba állítsák: a dekarbonizációs küzdelemben a digitális ikrek lehetnek szövetségeseink.

Az amerikai Energy Information Administration adatai szerint öt kilowattórányi villamos energia előállításakor valamivel több, mint két kilogramm szén-dioxid kerül a légkörbe. Aki szerint ez „nem nagy szám”, vegye figyelembe, hogy csak az Egyesült Államokban egy év alatt több mint négybillió kilowattóra villamos energiát állítanak elő. A fogyasztás motorjai a városok – a teljes áramfogyasztás háromnegyedét itt használják fel –, márpedig az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik: a világ vidéki lakosságának aránya a Világbank szerint a múlt század hatvanas évei óta a harmadára csökkent.

Az ilyen adatok egyértelműen mutatják, hogy az energiahatékonyság javítása, a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a gombamód szaporodó és növekvő városok élhetővé tétele milyen súlyú feladat.

A károsanyag-kibocsátás csökkentését a modern technika számos vívmánya segíti. A megújuló energia térnyerése, a hidrogéncellák és más energiatermelő és -tároló technológiák terjedése mutatja, hogy a dekarbonizáció tekintetében (is) nagy idők tanúi és részesei vagyunk. A kormányok egymás után állnak ki a párizsi egyezmény célkitűzései mellett, a vállalatok sorra jelentik be a maguk vállalásait. Közéjük tartozik a Siemens is, amely a DAX 30 cégei közül elsőként jelentette be, hogy 2030-ra karbonsemlegessé válik, és a program kezdete óta már kevesebb mint felére csökkentette szén-dioxid-kibocsátását.

Az energiarendszerek „business as usual” működésének hatékonyabbá tételéhez azonban olyan holisztikus megközelítés szükséges, amely a vállalatok nagyobb részénél egyelőre hiányzik. A probléma hatékony megoldása ugyanakkor már készen áll, hogy csatasorba állítsák: a dekarbonizációs küzdelemben a digitális ikrek lehetnek a szövetségeseink.

De kik a digitális ikrek? Az ipar 4.0-hoz hasonlóan ezek a valódi rendszerek digitális modelljei, amelyek – az energiatermeléstől kezdve a hálózati veszteségeken át a szükségletek ingadozásáig – minden fontos aspektust figyelembe vesznek, így adva egységes képet a teljes folyamatról. Ahhoz, hogy egy ilyen modellnek hasznát vegyük, számos feltételnek teljesülnie kell. Egyebek közt rendelkeznünk kell gondosan kidolgozott stratégiával, amely az értéklánc valamennyi elemére meghatározza a részcélokat, minden egyes ponton a költségeket és a felelősöket is azonosítva. A megközelítésnek holisztikusnak kell lennie, hiszen az üvegházhatású és egyéb káros anyagok kibocsátását nem csupán az energiatermelés, de például a szállítás vagy a hűtés során is csökkenteni kell.

Minden ponton tényezők egész sorát kell figyelembe vennünk, számolni kell a kapacitás határértékeivel, a fenntartás költségeivel, az energiaigénnyel és a hatékonysággal is.

Mindeközben nem kötelezhetjük el magunkat előre egyetlen részmegoldás mellett sem, amely a karbonsemlegesség megvalósítását szolgálja, hiszen az egész rendszernek, amennyire csak lehetséges, technológiasemlegesnek kell lennie. És ha már a számolásnál tartunk: a minőségi outputhoz minőségi inputra van szükség, azaz „háttérzajtól” megtisztított, releváns, smart adatokra. A megvalósítás természetesen nem megy egyik napról a másikra, ezért ha nem rendelkezünk a megfelelő IT-erőforrásokkal, célszerű, ha a feladatot egy tapasztalt partnerhez szervezzük ki.

Ha a fentieket megfogadjuk, a digitális ikrek kiváló útvonaltervet adnak a dekarbonizáció folyamatához. A Siemens szakértői nemrégiben egy 200 ezer lakosú német város infrastruktúrájának energiaigényét modellezték, és úgy találták: megfelelő fejlesztésekkel 2035-re a károsanyag-kibocsátás 70 százalékkal csökkenthető, a fűtésigény pedig ezzel párhuzamosan 25 százalékkal mérséklődhet.

A digitális ikrek széles körű alkalmazásával a világ egyik legégetőbb problémájának megoldásához is közelebb jutunk, érdemes élni a lehetőséggel.”

Forrás:
Digitális ikrek és karbonsemlegesség; Jeránek Tamás; Világgazdaság; 2021. augusztus 4.
(A szerző a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.)
Lásd még: Digital twin; Wikipédia

A nagy adatok jelentősége mellett folyamatosan növekszik a kicsi és széles adatok fontossága

„A szervezetek hetven százalékánál 2025-re a big data helyett a kicsi és széles adat kerül a figyelem középpontjába. Az előrejelzést adó Gartner szerint a fordulat annak tudható be, hogy a felhasználók igyekeznek mélyebb kontextusba helyezni elemzéseiket, miközben az adatéhes mesterséges intelligenciát is szeretnék diétára fogni.

Felforgató erejű változások idején, amilyennek a COVID-19 is bizonyult, a múlt állapotot tükröző, történeti adatok gyorsan elavulnak, ami a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) sok, éles üzemben alkalmazott modelljét használhatatlanná teszi – mondta Jim Hare, a Gartner kutatásvezető alelnöke. Ráadásul mostanra az emberi döntéshozás AI-támogatása is bonyolulttá és erőforrás-igényessé vált, mert túl nagy mértékben épít a mélytanulás adatéhes módszereire.

A vállalati adatvagyon kezeléséért és hasznosításáért felelő D&A- (data and analytics) vezetők ezért új analitikai technikák felé fordulnak, amelyek kis adat (small data) és széles adat (wide data) néven váltak ismertté. A két módszer együttes alkalmazásával a szervezetek hatékonyabban használhatják adataikat – mutatott rá az elemző -, akár az AI-modellek tanításához szükséges mennyiséget csökkentenék, akár értékesebb felismeréseket nyernének nem strukturált, változatos adatforrásokból.

Robusztusabb analitika és AI

A kis adat olyan megközelítés, amellyel kevesebb adatból is hasznos betekintés kapható, többek között idősoros analitikai technikákat vagy pár lépésben történő (few-shot) tanulást, szintetikus adatokat vagy önfelügyelt (self-supervised) tanulást alkalmaz. A széles adat pedig – amely a különböző kis és nagy, strukturálatlan és strukturált adatforrások összevonását és együttes elemzését teszi lehetővé – úgynevezett X-analitikát alkalmaz az adatforrások közötti kapcsolatok feltáráshoz, valamint a változatos adatformátumok kezeléséhez, beleértve a táblázatos, szöveges, képi, audiovizuális, hang-, hőmérsékleti, vagy akár szagészlelési és vibrációs szenzoradatokat.

Mindkét megközelítéssel növelhető az analitika és a mesterséges intelligencia robusztussága, azaz megbízhatósága, a szervezet így kevésbé lesz ráutalva a nagy adatra (big data), mégis teljesebb helyzetfelismerő képességre, 360 fokos rálátásra tesz szert, és az elemzések alapján jobb döntéseket hozhat – mondta Jim Hare. Az adat- és analitikai vezetők mindkét technikát eredménnyel vethetik be, ha kevesebb adat áll rendelkezésükre az AI tanításához, vagy változatos adatok felhasználásával robusztusabb modelleket építenének.

A kis és széles adat potenciális alkalmazási területe lehet például a kereskedelemben az előrejelzés vagy a valós idejű viselkedés- és hangulatelemzés az ügyfélszolgálaton, a szolgáltatások testreszabásában és az ügyfélélmény tökéletesítésében. A két módszer jól alkalmazható továbbá a fizikai (létesítmény)védelemben, a csalásészlelés területén, valamint olyan adaptív, önvezérlő rendszerekben, mint a robotok, amelyek a szenzoraikról érkező adatokat elemezve folyamatosan tanulnak az események időbeli és térbeli összefüggéseiből.
Adatszövet és a felruházott infófogyasztó

Előrejelzésében a Gartner az adattechnológiai és analitikai piacot formáló tíz legfontosabb trend (Top 10 Data and Analytics Technology Trends for 2021) egyikeként emelte ki a kis és széles adat fókuszba kerülését. A listán szereplő technológiák és módszerek hozzásegítik a szervezeteket a változások megválaszolásához, a piaci bizonytalanság kezeléséhez és az új üzleti lehetőségek kiaknázásához. A D&A-vezetőknek ezért az alábbi kilenc trendet is érdemes úgy tanulmányozniuk, mint az üzlet szempontjából kritikus fontosságú beruházások lehetséges területét.

Okosabb, felelősségteljes és méretezhető AI – Mesterséges intelligenciával és gépi tanulással a vállalatok akkor érhetnek el nagyobb üzleti hatást, ha okosabb, kevésbé adatéhes, etikus, felelősségteljes és állóképesebb, megbízhatóbb AI megoldásokat eredményező, új technikákat alkalmaznak. Ilyen megoldásokkal ugyanis gyorsabban tanuló algoritmusokat és értelmezhetően működő rendszereket építhetnek, amelyekkel rövidebb idő alatt nagyobb értéket teremthetnek.

Összeállítható (composable) adat- és analitikai környezet – A nyílt és konténerezett analitikai architektúrákon könnyebben és rugalmasabban állíthatók össze a kívánt analitikai képességek. Különböző adatforrásokból, analitikai eszközökből és AI-megoldásokból a szervezetek így gyorsan építhetnek felhasználóbarát, intelligens alkalmazásokat, amelyek az elemzésekkel nyert felismeréseket összekapcsolják az intézkedésekkel. Minthogy az adatuniverzum gravitációs középpontja a felhőbe kerül, az összeállítható analitika válik az alkalmazásépítés felhőalapú piacterekkel, low-code és no-code eszközökkel támogatott, agilis módszerévé.

Alapozó adatszövet (data fabric) – A digitalizáció mind fokozottabban érezteti hatását, a felhasználók is egyre rátermettebbek és önállóbbak, egyre több D&A vezető ezért adatszövettel kezeli a sokszínűség, az elosztás, a méretezés és az összetettség kihívásait a vállalat adatkörnyezetében. Az adatszövet az analitikát hívja segítségül az adatfelhasználás folyamatos monitorozásához, dinamikusan összehangolja a komponenseket a hibrid és többfelhős környezeteken át, és a különböző adatintegrációs stílusok kombinálásával, újrahasznosításával a tervezés és a bevezetés átfutási idejét 30-30 százalékkal, a karbantartás időigényét 70 százalékkal csökkenti.

XOps, hatékonyság mindenben – Az XOps-megközelítés célja (beleértve a DataOps-, MLOps-, ModelOps- és PlatformOps-megközelítést), hogy a DevOps jó gyakorlatát követve újrahasznosítással és ismételhetőséggel az analitikában is növelje a hatékonyságot és a gazdaságosságot, méghozzá a megbízhatósággal együtt. Minthogy kerüli a technológiák és a folyamatok duplikálását, az XOps egyúttal az automatizálást is elősegíti az adatkörnyezetben. Sok analitikai és AI projekt azért fut zátonyra, mert a vállalatok utólag, a fejlesztést követően foglalkoznának a műveleti hatékonyság kérdéseivel. A D&A-vezetők az XOps segítségével elkerülhetik ezt a buktatót, mert vállalati szintre terjeszthetik ki az analitikai és AI-eszközök ismételhetőségét, követhetőségét, integritását és összekapcsolhatóságát.

Döntésintelligencia mérnöki megtervezése – Egy-egy döntés meghozatalának támogatása helyett ez a tervezés döntések sorozataira irányul, amelyeket csoportosít és üzleti folyamatokba illeszt, vagy akár kibontakozó döntések és következmények hálózataiba rendez. A döntések egyre inkább automatizálttá válnak, ezért a folyamat kiterjedtebb megtervezésével a D&A-vezetők növelhetik a döntéshozás pontosságát, ismételhetőségét, átláthatóságát és követhetőségét.

Adat és analitika, mint üzleti alapfunkció – Másodlagos foglalatosságból mindinkább üzleti alapfunkcióvá lép elő a vállalatoknál az adatokkal és analitikával összefüggő minden tevékenység. A központi és az elosztott D&A-csapatok jobb együttműködésével lebomlanak a meglévő technológiai silók, az eszközökön a szervezet egésze osztozik, így azokat eredményesebben állíthatja az üzleti teljesítmény szolgálatába.

Mindent összekapcsoló gráf – A modern adat- és analitikai képességek alapját a gráfok alkotják, amelyek változatos adatállományokon keresztül is feltárják az emberek, helyek, dolgok és események közötti kapcsolatokat. Gráfok segítségével a D&A-vezetők olyan bonyolult üzleti kérdéseket is gyorsan megválaszolhatnak, amelyekhez szükséges a kontextus ismerete, a kapcsolatok természetének értelmezése. A Gartner előrejelzése szerint 2025-re az adat- és analitikai innovációk 80 százalékában megjelennek a gráftechnológiák, ami ugrásszerű növekedést ígér az idei 10 százalékhoz képest, és hatalmas lendületet fog adni a szervezeti döntéshozásnak.

A felhatalmazott infófogyasztó – Az üzleti felhasználók többsége ma még előre elkészített digitális műszerfalakat használ, vagy kézi úton tár fel adatokat, ami téves következtetésekhez és rossz döntésekhez vezethet. A jelenlegi gyakorlatot azonban fokozatosan kiszorítja majd az automatizált, párbeszédalapú kezelőfelületen elérhető, mobil analitika, amely a felhasználó egyedi igényei szerint, dinamikusan létrehozott elemzéseket végez, és a felismeréseket a fogyasztás helyére szállítja. A trend hatására az információfogyasztó mindinkább olyan analitikai képességek kap, amelyekhez korábban csak a professzionális elemzők és az amatör adatkutatók (citizen data scientists) fértek hozzá.

Adat és analitika a peremhálózaton – A szervezetek működését támogató adat-, analitikai és más technológiák mind nagyobb számban vándorolnak a peremhálózatokra (edge computing), a fizikai világban működő eszközök közelébe, az IT osztály hatáskörén kívülre. A Gartner szerint 2023-ban a D&A-vezetők elsődleges feladatainak több mint fele már olyan adatokra fog kiterjedni, amelyek peremhálózati környezetben keletkeznek, és menedzselni, elemezni is ott kell őket a valósidejűség és az automatizálás igényeinek megfelelően. Az adatfelügyeletnek és -irányításnak ehhez rugalmasabbá és gyorsabb reagálásúvá, ugyanakkor állóképesebbé kell válnia.”

Forrás:
Gartner – Adatban kicsi az új nagy; Kis Endre; 2021. augusztus 4.
lásd még: Gartner Says 70% of Organizations Will Shift Their Focus From Big to Small and Wide Data By 2025; Gartner; 2021. május 19.

Megújulnak Budapest jegy- és bérletkiadó automatái

„Gyorsabb használat, megbízhatóbb működés, rugalmasabban módosítható felhasználói felület – ezek azok a fő jellemzők, amelyek mentén hamarosan fejlettebbé válik a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jegy- és bérletautomata-hálózata. A készülékek működését a vásárlók szokásaihoz igazítja a BKK, a hálózat üzemeltetése pedig az eddigiekhez képest kiszámíthatóbb, gazdaságilag fenntarthatóbb lesz.

Korszerűbbé válik a Budapesti Közlekedési Központ teljes jegy- és bérletautomata-hálózata, amelyet a megváltozott felhasználói igényeknek és szokásoknak megfelelően fejleszt a társaság.

A jelenlegi rendszer már 7 éves, ezért időszerű a megújítása. Bár külsőleg nem változnak az automaták, de belülről átépülnek. A jövőben többek között
* korszerű vezérlőegység kerül a gépekbe, amely stabilabbá teszi a hálózat működését;
* egyszerűbben és gyorsabban lehet javítani a hibákat, ezért kevesebb olyan készülékkel találkozhatnak a BKK ügyfelei, amelyek ideiglenesen nem üzemelnek;
* képes lesz a rendszer a mobiltelefon képernyőjéről is beolvasni a QR-kódot, amely egyszerűsíti a vásárlást;
* 3G helyett nagy adatátviteli sebességű 4G/5G kommunikációra lesznek képesek a megújult automaták, amely szintén a gyorsabb kiszolgálást segíti;
* egyszerűbben lehet majd egy-egy új terméket bevezetni az automatákban, ennek köszönhetően például azonnal aktiválható egy időszakosan elérhető, de a közlekedők számára fontos termék, illetve
* javul a hálózat fejlesztési lehetősége is.

A fejlesztés nettó 735 millió forintért valósulhat meg, amelyre a T-Systems-szel a korábbi közbeszerzési eljárást követően megkötött, az automaták üzemeltetésétől független keretmegállapodás biztosít lehetőséget.

Új vásárlói szokások, új működési modell

Az elmúlt években jelentősen megváltoztak a közösségi közlekedést használók vásárlási szokásai. Ma már minden tizedik BKK bérletet mobiljegyként váltanak meg, emellett a bankkártyás fizetések száma is folyamatosan nő. Jelenleg az automatákat használó utasok a jegy-, vagy bérletvásárlásra fordított kiadásaik 70%-át bankkártyával egyenlítik ki. A tendenciához igazodva a következő időszakban folyamatosan nőhet azon BKK automatáknak a száma, amelyeknél kizárólag bankkártyával lehet majd fizetni, így gyorsabbá és érintésmentessé válik a vásárlás. A készpénzes fizetés lehetősége természetesen nem szűnik meg, az továbbra is elérhető lesz minden jelenlegi értékesítő ponton.

Az online értékesítés növekedése miatt a jövőben kevesebb automatára lesz szükség, ezért a BKK nagyságrendileg 15 százalékkal csökkenti a készülékek darabszámát. A városban vannak olyan helyszínek is, ahol egyszerre több készülék üzemel egymás mellett. Ezeken a pontokon megvizsgálják a berendezések használati statisztikáit, és ha akad köztük kihasználatlan készülék, azt megszüntetik, vagy áthelyezik egy másik, forgalmasabb csomópontba. Értékesítési helyszínekből viszont nem lesz kevesebb, továbbra is mindenhol elérhető marad a szolgáltatás. A szakemberek természetesen folyamatosan figyelik az igények változását és ahol kell, ott újabb automatákat telepítenek, vagy átcsoportosítanak olyan helyszínekről, ahol csökken a kihasználtság.

A BKK ezekkel a változtatásokkal nemcsak az utasok igényeihez alkalmazkodik, hanem gazdaságilag is fenntarthatóbbá teszi a rendszert.

Hamarosan indulhat az üzemeltetésre vonatkozó közbeszerzési eljárás is

Jelenleg 361 darab BKK jegykiadó automata működik Budapesten és könyékén, amelyek üzemeltetését 2014 óta a T-Systems végzi. Mivel a Budapesti Közlekedési Központ és a T-Systems közötti szerződés 2021 decemberében lejár, ezért a közlekedésszervező társaság idén júniusban új közbeszerzési eljárást indított, hogy a törvény által előírt határidők szerint megfelelő üzemeltetői szerződéssel rendelkezzen év végére.

A készülékek műszaki eszközbeállításait, az alapvető működéshez szükséges szoftver támogatását a T-Systems alvállalkozójaként a Scheidt & Bachmann (S&B) látta el eddig. Azonban a közbeszerzési eljárás júniusi elindítását követően vált ismertté, hogy az S&B kivonul a magyar piacról és a jövőben nem biztosít gyártói támogatást a rendszer üzemeltetéséhez. Ez a helyzet ellehetetlenítette a már elkezdett közbeszerzési eljárást, hiszen az ajánlati felhívásban szerepelt, hogy az S&B által fejlesztett szoftver garantálja a hálózat működésének alapjait. Mivel a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint meghatározó információk nem módosíthatók az eljárásban, ezért a BKK számára az volt az egyetlen megoldás, hogy visszavonja a júniusban indított közbeszerzési eljárást.

Az S&B kivonulása miatt a T-Systems hivatalosan jelezte a BKK-nak, hogy az üzemeltetés zavartalan folytatását egy, a korábbival műszakilag egyenértékű, új szoftverrel garantálja a jövőben. A sikeres teszteket követően az előzetes ütemezés szerint, a teljes rendszer ez év végén átáll az új szoftverre. A T-Systems az automaták folyamatos működését biztosító új alapszoftvert térítésmentesen biztosítja a BKK számára.

A Budapesti Közlekedési Központ egy új, széles körű versenyt biztosító közbeszerzési eljárás indítását tervezi a közeljövőben, amellyel hosszú távon biztosított lesz a fővárosi jegy- és bérletautomaták megbízható üzemeltetése. Az új üzemeltetési szerződés az eddigihez képest sokkal előnyösebb lesz a BKK és ügyfelei számára egyaránt.”

Forrás:
Megújulnak Budapest jegy- és bérletkiadó automatái; Budapesti Közlekedési Központ; 2021. augusztus 3.

A Digitális Jólét Program is kint lesz az EFOTT Fesztiválon!

„2021. augusztus 10-15. között, a Velencei-tó északi partján, Sukorón kerül megrendezésre az idei EFOTT, ahol a Digitális Jólét Program is részt vesz kiállítóként. Az eseményen a DJP és szakmai partnereink projektjeinek élményszerű bemutatásával szeretnénk még közelebb hozni a digitalizációs témákat a fiatal célcsoporthoz. A több mint 1000 négyzetméteres sátorban az öt nap alatt többféle programlehetőség közül válogathatnak a fesztivál résztvevői: többek között digitális Rubik-kocka kirakó bajnoksággal, e-sporttal, lézeres lövészettel, drónversennyel, -bemutatóval, és megannyi játékkal várjuk az érdeklődőket!

Az EFOTT-on való megjelenés kiváló lehetőség arra, hogy több ezer 18-35 éves fiatalt elérjünk, és bemutassuk nekik a DJP-ben megvalósult, illetve megvalósulás alatt álló projekteket. Ez a korosztály együtt nőtt fel a különböző digitális technológiákkal, elkötelezett a fenntarthatóság és az egészséges életmód mellett, ezért nagy érdeklődésre számítunk részükről, hiszen most általunk olyan új fejlesztésekkel találkozhatnak, amelyekkel a hétköznapokban egyelőre még nincs lehetőségük. Interaktív formában megtapasztalhatják az 5G-ben és a mesterséges intelligenciában rejlő potenciált és kihívásokat, bepillantást nyerhetnek a jövő technológiáiba az agrárgazdaság és az államigazgatás területén, mindemellett értékes nyereményekért játszhatnak, finomságokat kóstolhatnak és meg is pihenhetnek standunknál.

A debreceni Campus Fesztiválhoz hasonlóan Sukorón is mindennap lehetőség lesz játszani a FIFA 21 videójátékkal. Az e-sport mellett hivatásos versenypilóták segítségével izgalmas drónszimulátorokat is ki lehet majd próbálni. Továbbá az érdeklődők megismerhetik a SZTAKI kutatási tevékenységét, a LIDAR méréstechnológiát és akár elektromos kisautókat is irányíthatnak egy számítógép segítségével. A Nemzeti Népegészségügyi Központ kollégáival közösen pedig egy úgynevezett RF doziméter segítségével elektromágneses méréseket is végezhetnek.

A Civitas Sapiens Okos Város Tudásközpont és a velük szorosan együttműködő partnereink innovatív megoldásokkal érkeznek. A standhoz ellátogatók megtekinthetik, hogyan működik a Pearl Energia által fejlesztett okoszebra, és hogyan méri a Velencei-tó vizének hőmérsékletét, PH értékét és oldott oxigén szintjét a WaterScope okosbójája. Az XREAL Games játékaival beléphetnek a virtuális világba, de ha inkább a valóságban sportolnának, akkor elektromos biciklin is tekerhetnek, ami után jól esik majd megpihenni a Kubee napelemes okospadjain, ahol nem csak a fesztiválozók, hanem mobiltelefonjaik is fel tudnak töltődni. Mindezek mellett bemutatkozik a Lechner monitor és az Intermap, a Bionport levegőszennyezettség mérője, valamint a Nemzeti Mobilfizetés Zöld Tárca megoldásával és PET-palackok gyűjtésével környezetünk védelméhez is hozzájárulhatnak az igazán elkötelezettek.

Az elsősorban analóg fotók digitalizálásával foglalkozó Kézai Simon Program fotókiállítással, fotózással és fotóversennyel, a Digitális Termelői Piac smoothiekkal és egyéb egészséges harapnivalókkal készül a résztvevőknek. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség egy szórakoztató és egyben edukatív jellegű társasjátékkal, a Games for Teams pedig egy speciálisan az EFOTT-ra készült online játékkal várja csapatok jelentkezését. A HUNEXPERT és a Doktoranduszok Országos Szövetsége karriertanácsadással várja a standra érkezőket, sátrunk mellett, a NISZ által felállított kormányablakbuszban pedig e-személyit is készíthetnek a fesztiválozók.

A fesztivál ideje alatt végig lehetőség lesz regisztrálni a tavaly december óta zajló MI Kihívásunkra is, amelynek teljesítésével a mesterséges intelligencia alapjainak elsajátítása mellett a legszerencsésebbek PS5 konzolt vagy értékes videókártyát is nyerhetnek.

Érdemes minden nap ellátogatni a sátrunkhoz, hiszen az állandó programelemek mellett naponta más bemutatóval és versennyel várjuk az érdeklődőket. Szerdán a Honvédelmi Sportszövetség szakembereinek irányításával a fesztiválozók kipróbálhatják nálunk a lézeres lövészetet, a vállalkozó szelleműek pedig egy lövészversenyre is benevezhetnek. Csütörtökön a budapesti Nokia, illetve a BME által közösen fejlesztett, 3D nyomtatással készült egyszínű Rubik-kockát lehet majd kirakni a virtuális térben. Pénteken a DEAC-Hackers csapatával az EFOTT legnagyobb e-sport bajnokságára invitálunk mindenkit, ahol a legjobb játékos egy 10.000 Ft-os ajándékutalvánnyal lehet gazdagabb. Szombaton egy látványos drónversenyt szervezünk a magyar Drón- és Multirotoros Egyesülettel közösen. A verseny után azok, akik a korábbi napokon kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a drónszimulátoron, a pályán élesben is kipróbálhatják tudásukat. Ezen a napon az érdeklődők továbbá megismerkedhetnek a BME szakmai műhely izgalmas fejlesztéseivel is, a különböző szagok érzékelésére és akár az alkoholszint kimutatására is képes elektronikus orral, valamint a gyártási folyamatok terén egyre meghatározóbb szerepet betöltő gépi látással.

Továbbá különböző VR eszközöket is kipróbálhatnak az érdeklődők a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség instruktorainak felügyelete mellett.”

Forrás:
A Digitális Jólét Program is kint lesz az EFOTT Fesztiválon!; Digitális Jólét Program; 2021. aaugusztus 4.

A GVH konzultációra bocsátotta a hazai műsorterjesztési piac ágazati vizsgálatának jelentéstervezetét

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) társadalmi konzultáció céljából közzétette a hazai műsorterjesztési és médiaszolgáltatási piacon végzett ágazati vizsgálatának jelentéstervezetét. A dokumentumot szeptember elejéig tudják észrevételezni az érintett piac szereplői.

A nemzeti versenyhatóság tavaly nyáron indított ágazati vizsgálatot a médiaszolgáltatás és műsorterjesztés piacán, mert a jelzések alapján a televíziós médiaszolgáltatók a jelentősebb méretű műsorterjesztők számára annyival kedvezőbb díjak mellett nyújtják szolgáltatásaikat, hogy ezáltal jelentős versenyhátrányba kerülnek a kisebb vállalkozások. Ez akár a piaci verseny torzulását vagy korlátozását is okozhatja, ami miatt a hazai fogyasztók választási lehetősége kevesebb számú szolgáltatóra és rosszabb ár-érték arányú programcsomagokra korlátozódhat.

A GVH vizsgálata elsősorban a piaci szereplők árazáshoz kapcsolódó döntéseinek megértése céljából tekintette át a műsorterjesztési piacot, illetve a mögötte lévő értékláncot. A hatóság nyilvános adatbázisok információi mellett vállalati adatszolgáltatásokat dolgozott fel, emellett piackutatásokat végeztetett, és szakmai szervezetekkel is konzultált.

A vizsgálat eredményei alapján a Versenyhivatal elkészítette jelentéstervezetét, amelyet honlapján – az ilyenkor szokásos módon – nyilvános társadalmi konzultációra bocsátott. A tervezet részletesen bemutatja a műsorok értékláncát, az egyes szinteken jelen lévő szereplőket és piaci szerkezetet, illetve a piacot formáló trendeket. Feltárásra kerültek az egyes szereplők közötti szerződéses gyakorlatok is, elsősorban a médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők közötti kapcsolatra fókuszálva. A GVH több javaslatot is megfogalmazott, amelyekkel növelhető lenne a piaci verseny és a fogyasztói jólét.

A Gazdasági Versenyhivatal a végleges jelentés elfogadását megelőzően 2021. szeptember 3-ig biztosítja, hogy az érintettek írásban észrevételeket tehessenek a jelentés tartalmára vonatkozóan. A tervezet elérhető a hatóság honlapján:

https://www.gvh.hu/dontesek/agazati_vizsgalatok_piacelemzesek/agazati_vizsgalatok/jelentes-tervezet-a-musorszolgaltatas-es-musorterjesztes-piacan-lefolytatott-agazati-vizsgalatrol”

Forrás:
A GVH konzultációra bocsátotta a hazai műsorterjesztési piac ágazati vizsgálatának jelentéstervezetét ;
Lásd még: Rossz a kis műsorterjesztők általános megítélése; Koi Tamás; HWSW.hu; 2021. augusztus 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitalizálják az Országos Széchényi Könyvtár állományát

„Folyamatosan bővülő feladatok és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések eredményeként 2021. második negyedévében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) sikeresen elindította azt a felhő alapú informatikai infrastruktúrát és integrált alkalmazást, amely az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) állományát digitalizált formában tárolja és elérhetővé teszi. Az Országos Könyvtári Platform elnevezésű infrastruktúra és alkalmazás, gyors és biztonságos hozzáférést nyújt a teljes könyvtári állomány digitális eléréséhez és a hosszútávú tárolásához.

Beüzemelésre került az a – cloud (felhő alapú) technológiára épülő – informatikai infrastruktúra és integrált alkalmazás, amely az Országos Széchényi Könyvtár által őrzött értékek digitalizációját, mindenki számára elérhetővé teszi, és egyúttal a több mint 70 széttagozott könyvtári alrendszer adatait integrálja. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Kormányzati Informatikai Ügynökség konzorciumában megvalósuló Országos Könyvtári Rendszer projekt részeként fokozatosan elérhetővé, olvashatóvá és kereshetővé, valamint kutathatóvá vált az OSZK által őrzött és fenntartott mintegy 10 millió dokumentumból álló, folyamatosan növekvő kulturális vagyon.

A közel 10 milliárd forint összköltségvetésű projekt keretében létrejött Digitalizáló Központ speciális infrastruktúrája a különböző méretű, állapotú, fajtájú kiadványok és egyéb dokumentumok részben automatizált szkennelését és szükség esetén az olvashatóságának javítását teszi lehetővé. Ennek a technológiának köszönhetően az akár több száz éves könyvek is eredeti állapotukhoz hasonló digitális formában maradhatnak fenn.

A KIFÜ által üzemeltetett Országos Könyvtári Platform magas szolgáltatási biztonságú infokommunikációs technológiára épül, amely georedundásan (geológiailag, fizikálisan egymástól különválasztott adattárolókon, szervereken működő egységes szinkronizált informatikai rendszer) biztosítja a dokumentumok állandó elérhetőségét. A platform georedundancián alapuló infrastruktúrájának köszönhetően az esetlegesen felmerülő műszaki problémák ellenére is megbízható szolgáltatást nyújt, így a dokumentumok folyamatosan kereshetőek és olvashatóak. A jelenleg legmodernebb technológiát alkalmazó 22.000 TB kapacitású tároló akár 23 millió könyv online elérését is lehetővé teszi.

„A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megállapította, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak ki kell dolgoznia és meg kell valósítania az általa őrzött kulturális vagyon digitalizálását, egyúttal azt elérhetővé, kutathatóvá kell tennie a széles felhasználói közösség számára. Az Országos Könyvtári Platform fejlesztése lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország összes könyvtárának dokumentumai egységes rendszeren keresztül folyamatosan elérhetőek, kereshetők és olvashatóak legyenek. Nem kell a felhasználóknak, olvasóknak felkeresniük az adott dokumentumot őrző könyvtárat, hiszen a KIFÜ által fejlesztett OSZK rendszerén keresztül, online módon elérhetővé válik az összes állomány” – nyilatkozta Szijártó Zoltán a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke.”

Forrás:
Digitalizálják az Országos Széchényi Könyvtár állományát; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2021. július 14.

Az Európai Bizottság javaslata a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról

„A Bizottság a mai napon tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot tett közzé a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról. A formális oktatásban és képzésben a vegyes tanulás akkor valósul meg, ha az iskola, a tanár vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz: ez lehet az iskolai helyszínek és más fizikai környezetek (vállalatok, képzési központok, távoktatás, szabadtéri oktatás, kulturális helyszínek stb.), illetve a különböző, digitális és nem digitális tanulási eszközök ötvözése. A Bizottság rövidebb távú intézkedéseket javasol a Covid19-világjárvány által súlyosbított legsürgetőbb hiányosságok kezelésére, valamint iránymutatással szolgál az alap- és középfokú oktatásban és képzésben a tanulási környezetek és eszközök ötvözésére, amelyek segíthetnek reziliensebb oktatási és képzési rendszerek kialakításában.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Nemcsak a Covid19-járvány miatt van szükség jobb minőségű és inkluzív oktatásra és képzésre. Most lehetőség nyílik arra, hogy a legújabb tapasztalatokból tanulva előrelépjünk. A mai javaslat felvázolja az európai oktatás jövőképét, amely támogatja az európai oktatási térség és a digitális oktatási cselekvési terv átfogó céljait a minőség és a befogadás, valamint a zöld és digitális oktatás Európa-szerte történő előmozdítása érdekében. Az ajánlás célja, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak oktatási rendszereik felkészültségének és hatókörének a tanulók és a diákok, a családtagjaik és a pedagógiai személyzet javára történő megerősítéséhez.”

A vegyes tanulás – különösen a rugalmassága révén – hozzájárulhat az oktatás inkluzivitásának javításához. Jobb oktatást jelenthet a távoli és vidéki területeken, azok számára, akik vándorló közösségek tagjai, vagy kórházakban vagy gondozóközpontokban élnek, vagy intenzív edzésprogramot folytatnak. Az összes környezetnek és eszköznek elérhetőnek kell lennie a kisebbségi csoportok, a fogyatékossággal élő gyermekek és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokból származó tanulók számára, és e környezetek és eszközök használata nem vezethet hátrányos megkülönböztetéshez vagy szegregációhoz.

A Bizottság a következő ajánlásokat fogalmazta meg a tagállamok számára:

További tanulási lehetőségek és célzott támogatás biztosítása a tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű csoportokból származó vagy az iskolai oktatás fennakadásai által egyéb módon hátrányosan érintett tanulók számára. Ez magában foglalhatja például a személyre szabott fokozott támogatást, a mentori rendszereket, további tanulási idő biztosítását a tanévben és/vagy a tanítási szünetben, további tanulási környezetekhez, például a közkönyvtárakhoz és a közösségi terekhez való hozzáférést, valamint az iskola utáni, pedagógiai támogatást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ezzel összefüggésben a Bizottság további alkalmazottak mozgósítását vagy toborzását javasolja annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre az egyéni támogatásra az iskolában és az iskola utáni tevékenységek keretében.

A tanulók és családjaik, valamint a tanárok és oktatók fizikai és mentális jóllétének előtérbe helyezése. Ez magában foglalhatja a mentális egészséggel kapcsolatos iránymutatások kidolgozását, valamint a diákok és a tanárok jóllétére és a zaklatás elleni küzdelemre irányuló szabályok beépítését az iskolai célkitűzésekbe.

A tanulók, családjaik, tanáraik és oktatóik digitális kompetenciái fejlesztésének ösztönzése, valamint a rendelkezésre álló eszközökbe és a konnektivitásba való iskolai és közösségi szintű beruházások ösztönzése.

Hatékony partnerségek támogatása a különböző oktatási szolgáltatók – többek között az üzleti vállalkozások, a művészetek, a kulturális örökség, a sport, a természet és a felsőoktatás területén működő oktatási szolgáltatók, valamint a kutatóintézetek, az oktatási erőforrások (technológia, kiadványok és a tantervi oktatáshoz szükséges egyéb eszközök) iparága és az oktatáskutatás – között az infrastruktúrák és erőforrások tekintetében.

Az uniós források – különösen az Erasmus+, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Digitális Európa program, a Horizont Európa és a technikai támogatási eszköz – és szakértelem teljes mértékű kihasználása az infrastruktúrába, az eszközökbe és a pedagógiába történő beruházásokhoz a jövő kihívásaira készen álló iskolák fokozott rezilienciája és felkészültsége érdekében.

A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa az ajánlás végrehajtását azáltal, hogy elősegíti a tagállamok és az összes érdekelt fél közötti kölcsönös tanulást és tapasztalatcserét az európai oktatási térség és a digitális oktatási cselekvési terv keretében létrehozott párbeszédfórumokon, valamint annak online oktatási és képzési platformjain és közösségein (School Education Gateway és eTwinning) belül.

Az európai oktatási térségről és a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervről szóló rendszeres eredményjelentések az alap- és középfokú oktatásban a vegyes tanulási megközelítés kidolgozására helyezik a hangsúlyt.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el a mai javaslatot tanácsi ajánlás formájában.

További információk

Javaslat – A Tanács ajánlása a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulásról
Európai oktatási térség
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv”

Forrás:
A Bizottság fokozottan támogatja a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást; Európai Bizottság; 2021. augusztus 5.

Copia – páratlan irodalomtörténeti hagyatékot tesz elérhetővé az Országos Széchenyi Könyvtár új weboldala

„A Fotótér, a Földabrosz, a Plakáttár, a Régi Ritka és a Hangtár után új generációs digitális tartalomszolgáltatásaink sorában üdvözölhetjük az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárának irodalomtörténeti forrásanyagait is a 19–20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóitól. Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie monumentális hagyatékának levélanyagát publikáljuk a költő 1941. augusztus 4-ei halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Ebből az alkalomból indul el a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, amely a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes körű feldolgozására és a közkincskörbe tartozó csaknem 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik.

A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatunk.

Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.

A Babits-fond létrejötte kizárólag feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki 1921-es házasságkötésüktől fogva tudatosan gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, sőt talán éppen ebből a célból megtanult fényképezni, és több ezer felvételt készített életükről, barátaikról, ami sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.

A Babits-fond utóélete meglehetősen hányatott volt, megőrzésében már nem csak a költő feleségének szerepe hangsúlyozható. 1941 után Török Sophie Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el. Ám a front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, így az részben visszakerült a meglehetősen kicsi Jagelló utcai lakásba, ahová férje halála után költözött lányával, Babits Ildikóval. Ezt követően részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan valamennyi – nem tudható, hogy pontosan mennyi és milyen jellegű – anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcai lakásba.

Az 1940-es évek közepére Török Sophie egészségi állapota meglehetősen megromlott. Míg korábban gondosan kezelte, némiképp rendezte, esetenként feliratozta a hagyatékot, az évtized második felére a hozzá közel álló kortársak visszaemlékezései szerint az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése ezen a ponton Keresztury Dezsőnek, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy Babits személye persona non grata ugyan a kulturális kormányzat szemében, de az ő közbenjárására hajlandó megvásárolni a hagyatékot a nemzeti könyvtár részére. Az özvegy elfogadta az ajánlatot, Keresztury pedig két nap alatt beszállíttatta a kéziratokat a Múzeum körúti épületbe.

Török Sophie rendelkezésének megfelelően a hagyatékot mintegy tíz évig zárt letétként őrizte a nemzeti könyvtár kézirattára, majd az előrendezést követően az 1960-as években megtörtént részletes feldolgozása. A hatalmas levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból pedig számos Babits-levél jelent meg más szerzőkhöz – Osvát Ernő, Gellért Aladár, Schöpflin Gyula, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula – köthető levélkiadásokban. Arányaiban azonban a fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada, a Török Sophie-levelek pedig csaknem teljes egészükben publikálatlannak tekinthetők.

A nemzeti bibliotéka most induló digitális szolgáltatása ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb (keletkezési, szerzőségi stb.) adatok folyamatos megjelenítésével, egyben hozzáférhetővé teszi a kéziratokat – amelyeknek jelentős hányada nem pusztán tartalmával, de ereklyeértékével is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális darabja – az érdeklődő közönség és az oktatás számára is. A harmincezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához is.

Az Országos Széchényi Könyvtárban megkezdődött a hagyaték többi műfaji egységének digitális feldolgozása is. A levélanyag után a fényképeket, valamint a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat kívánjuk a nagyközönségnek hozzáférhetővé tenni. ”

Forrás:
Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik elérhetővé legújabb tartalomszolgáltatásunkban; Országos Széchényi Könyvtár; 2021. augusztus 4.

Bankká válik Csehországban a Revolut fintech szolgáltató

„Működésbe léptette európai bank liszenszét a Revolut Csehországban az elmúlt héten – írja a Prague Monitor. Mindez a fintech szolgáltató azon cseh ügyfelei részére, akik továbblépnek az alkalmazásban a banki szintre, lehetővé teszi, hogy betétvédelemben részesüljenek.

A 2015-ben alapított vállalkozás, melyet a legutóbbi finanszírozási körben 33 milliárd dollárra értékeltek, hat év alatt Nagy-Britannia legnagyobb piaci értékű technológiai startupjává vált, míg Európában csak a svéd Klarna előzi meg a fintech-ek közül.

Az alkalmazás cseh felhasználó a Revolut Bankot az alkalmazáson belül, pár perc alatt élesíthetik. A fintech vállalat mindeddig több mint 300 ezer cseh felhasználót nyert meg és a cég bízik abban, hogy letéti számlái és különböző szolgáltatásai több értéket teremtenek és biztonságosabbak, mint a hagyományos bankok ajánlatai.

A Revoult a leggyorsabban növekvő fintech vállalat Európában, mert minden cselekedetünk központjában a felhasználó áll. A termékünk dizánja mindenkinél jobb, nincsenek rejtett költségek és folyamatosan új és innovatív pénzügyi termékeket hozunk létre – mondta a cég társalapítója és vezérigazgatója, Nik Sztoronszky, aki szerint a cseh bank elindítása nagyobb biztonságot és bizalmat nyújt a felhasználók számára és lehetővé teszi, hogy a cég új termékeket és szolgáltatásokat indíthasson a közeljövőben.

Az elmúlt évben a Revolut Litvániában és Lengyelországban is bankká változott, aminek eredményeként erőteljesen versenyképes hiteltermékeket dobott piacra. A pénzügyi szolgáltatások mellett a cég júliusban az utazási piac irányába is nyitott.

A cég mindeddig 16 millió felhasználót tudott gyűjteni és 2020 végére már nyereségessé is vált, ám a legutóbbi finanszírozási körben valószínűtlennek nevezte a tőzsdére lépést. A vállalat szintén londoni központú vetélytársa a Wise júliusban debütált a tőzsdén, részvényenkénti 800 pennis áron, ami azóta több mint 950 penny fölé drágult.

A Revolut a brit hatóságok felé is benyújtotta januárban a bank létrehozása iránti kérelmet, ahogy márciusban az Egyesült Államokban is.”

Forrás:
Bankká válik Csehországban a Revolut; Kosztolányi Bálint; Világgazdaság; 2021. augusztus 4.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. augusztus 9.
„Cassandrától” az „Előrelátásig”. Jövő-predikciós technológiák a német külpolitika támogatására

A progresszív elköteleződésben az USA felsőoktatási intézményeihez hasonlatos német egyetemeken nem túl gyakoriak a hadsereggel közös fejlesztési programok. Már csak ezért is figyelemre méltó az a projekt, amelyet három évvel ezelőtt indított egy szűk tudóscsoport (igaz, a forma megőrzése érdekében egy közvetítő alapítvány beiktatásával), a Bundeswehr megbízásából. A Cassandra-projekt frivolnak, már-már komolytalannak tűnhet, a háromfős, irodalomtudósokból álló kutatói gárda ugyanis arra vállalkozott, hogy (persze külsős szerzők bevonásával) science fiction történetekben vázolja fel a világ várható alakulását. Az elképzelés mögött az a megfontolás áll, hogy az irodalmárok (persze, itt nyilván a valóban tehetséges művészekről van szó) rendelkeznek egy fajta intuitív képességgel. Mint emlékszünk rá, Kasszandra, a görög mítoszok szerint Priamosz trójai király lánya a jövőbe látás különös képességeivel rendelkezett, és így időben figyelmeztette városa lakóit az ostromló görögök cselvetésére. Hiába óvta azonban a hercegnő a trójaiakat, azok mégis bevontatták a falak előtt „ajándékba” otthagyott falovat. A drámai következmények jól ismertek: a faszerkezet gyomrában megbújó görög harcosok az éj leple alatt előtörtek, kinyitották az éveken át sikeresen ellenálló város kapuját, és az akháj seregek felperzselték az ellenséges várost.

Az ókori jósnőről elnevezett munkaprogram – amely a hírek szerint azóta is folyik a Tübingeni Egyetemen – persze koránt sem egyedüli a német kutatói világban. A jövő (pontosabb persze úgy fogalmazni: a lehetséges jövők, vagy más esetekben a várható, bekövetkezhető jövők) előrejelzése ugyanis már évek óta a német kormányzat figyelmének a fókuszában áll. Elsősorban a nemzetközi konfliktushelyzetek foglalkoztatják a külvilágban mind aktívabb szerepet vállaló német kormányzati embereket. A nemzetközi porond válsággócainak alakulásának előrejelzésére csaknem 20 milliárd forintnak megfelelő összeget fordított az elmúlt években a szövetségi állam. Hírek szerint ennek sokszorosát kitevő további forrást allokáltak a külpolitikai célú előrejelzések támogatására a 2025-ig terjedő időszakban. A kutatások középpontjában a Szövetségi Hadiakadémia Münchenben található big data menedzselő platformja áll. A Preview (Előrelátás) fantázianevű rendszer óriási tömegben „porszívózza be” a külpolitikai szempontból érdekes adatokat az Internetről. A hírügynökségi, hírszolgáltatói RSS-folyamok mellett számtalan adatbázisból szerzi nyersanyagát a Preview. A biztonságpolitikai (katonai) szempontból közvetlenül érdekes információk mellett strukturális összefüggésekre vonatkozó – általános politikai, gazdasági, társadalmi – adatokat is felhalmoz. Az így összegyűjtött nyers adattömeget az IBM Watson nevű Mesterséges Intelligencia platformjába táplálva dolgozzák fel. A gépi tanuló rendszer egy térképes adat vizualizációs alkalmazáson keresztül jeleníti meg a Föld aktuális biztonságpolitikai helyzetképét: az összegyűjtött információk alapján stabil helyzetűnek tekintett országokat zöld színnel jelöli a rendszer. A feszültségre utaló jelek alapján azonban az érintett területeket narancssárga színkóddal mutatja az alkalmazás. Az egyértelműen válságjeleket generáló térségek pedig vörös színkóddal figyelmeztetik a döntéshozókat a közelgő veszélyekre.

Hírek szerint a Preview már egy ideje aktívan segíti a német döntéshozókat a külpolitikai-diplomáciai lépések megalapozásában. Egyes források például úgy fogalmaztak: a Mesterséges Intelligencia alapú válság előrejelző rendszernek köszönhetően Angela Merkel kormánya több hónappal előre pontos előrejelzéseket kapott – és így értékes felkészülési időhöz jutott – a mozambiki iszlamista felkelés kirobbanásáról. A kelet-afrikai állam Cabo Delgado tartományában ugyanis az ISIS terrorszervezethez kötődő fegyveresek harcokat robbantottak ki azzal a céllal, hogy a területet elszakítva, Afrika belső területein hozzanak létre egy iszlám „államot”.

Az MI-alapú krizis előrejelző rendszerrel természetesen még javában folynak a kísérletek. A német egyetemi projektet vezető Carlo Massala nemzetközi kapcsolatok professzor célja az, hogy a rendszer legalább egy-másfél éves előretartással legyen képes pontos predikciókat adni a válsággócok kialakulását illetően. Természetesen nincsen szó az elemzés és előrejelzés teljes automatizálásáról. A Preview technológia – állítja Massala – nagyjából az elemző munka 84%-át képes elvégezni. Ugyanakkor kulcsfontosságú szerep hárul továbbra is az emberi elemzőkre, akiknek a döntéseit a gépi technológia tulajdonképpen csak hatékonyan támogatja. A hatékonyság tekintetében a rendszer valóban impresszív képességekkel rendelkezik, messze túlszárnyalva a nemzetközi életet elemző szakértők képességeit: nagyjából 500 gigabájt információt dolgoz fel másodpercenként. Az IBM Watsonja azonban nem képes „a sorok között” olvasni. Ellentétben a számítógép mereven lineáris képességeivel az ilyen intuíción alapuló értelmezésekben az emberi agy továbbra is messze fölényben van a géppel szemben.

A digitális technológia külpolitikai, diplomáciai célú alkalmazásában – ahogy azt sokszor hangsúlyozni szoktuk mi is hírlevelünkben – ma még többnyire a kommunikatív aspektusokon van a hangsúly. A legfontosabb alkalmazások a külpolitikai célországok (és persze legalább annyira a saját belső közvélemények) nyilvános diplomáciai elérésének kiterjesztésére fókuszálnak. Az eszközöket éppen ezért többnyire a közösségi média platformok lehetőségeire építő technológiai alkalmazások jelentik. Miközben a korszerű diplomácia nagy lendülettel és elvárásokkal állítja céljai szolgálatába a digitális közösségi kommunikáció lehetőségeit, érdemes mindig szem előtt tartani, hogy több helyen folynak az intenzív kísérletek arra, hogy a korszerű IKT-technológiák forradalmi lehetőségeit a diplomáciai munka úgy nevezett „back office” folyamatainak a támogatására is igénybe vegyék. Ezek a fejlesztések – szemben a nagy láthatóságú „Twitter-diplomáciai fejleményekkel – többnyire diszkréten a homályban maradnak. Az ilyen (többnyire a big data gyűjtését és feldolgozását, a gépi tanuló algoritmusok széleskörű alkalmazását felölelő) projektek ugyanis a diplomácia klasszikus hírszerzési funkciójához kapcsolódnak. Csupán elvétve kerül ezért reflektorfénybe a digitális technológia ilyen alkalmazása a világ külügyi szervezeteiben. A gyér információt azonban mi is gondosan gyűjtjük. Az elmúlt két évben már többször is hírt adtunk a brit külügyminisztérium big data alapú globális hírgyűjtő, hírelemző rendszeréről. Beszámoltunk a svéd külügyi tárca háttérintézményeként működő Svéd Intézet hasonló digitális technológiájáról. Néhány évvel ezelőtt felröppent a hír – mi is közreadtuk az értesülést -, hogy a kínai diplomácia alakítói teljesen automatizált döntéstámogató rendszerrel igyekeznek lépéselőnyhöz jutni az egyre élesedő geopolitikai küzdelmekben. Tulajdonképpen nem is meglepő, hogy a német külpolitika alakítói (akik háromnegyed évszázadnyi hangsúlyos és önként vállalt csendes „befelé fordulás” után egyre aktívabban keresik a globális szerepvállalás lehetőségeit) maguk is igyekeznek az IKT-forradalom technológiai lehetőségeit kihasználni Németország diplomáciai súlyának erősítésére. Különösen érdekes lenne többet megtudni arról is: milyen fejlesztései vannak ezen a területen az Egyesült Államoknak? És Oroszországnak?
At first I thought, that is crazy: the real life plan to use novels tp predict the next war; Philip Oltermann; The Guardian; 2021. július 28.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kína exportteljesítménye az amerikai-kínai kereskedelmi tarifa-háború ellenére is dinamikusan növekszik

Sok szempontból meglepő fejleményekről számol be az amerikai Harvard egyetem Gazdaságnövekedési Intézetének (Growth Lab) egy a közelmúltban publikált jelentése. A kínai gazdaság export teljesítménye, egészen pontosan az export technológiai tartalma folyamatosan növekedett az elmúlt fél évtizedben. Ez annyit jelent, hogy a két globális szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti kereskedelmi háborúság, és azzal párhuzamosan kibontakozó büntető vámtarifa rendszer nem érte el tervezett hatását (a KNK gazdaságpolitikai eszközökkel való visszaszorítását). A Harvard export-növekedési indexe szerint a kínai export technológiai komplexitása a 2018-ban kirobbant vámtarifa háború ellenére folyamatosan tovább növekedett. Ez egyértelműen arra mutat, hogy Kína gazdasága az elkövetkező évtizedben is dinamikusan növekszik, bővülési rátájával bizonyosan túlszárnyalva a térség feljövő gazdaságának tekintett Indiát.

Az előrejelzés alapjául szolgáló Harvard-index az egyes országok által exportált árucikkek diverzitását és technológiai fejlettségét igyekszik mérni. Ebben a tekintetben az USA az utolsó lezárt évben, 2019-ben a világranglista 11. helyén állt, miközben Kína a 16. helyre zárkózott fel (felére faragva egy évtized alatt az Egyesült Államok előnyét ezen a téren). Nagyon tömören úgy lehet fogalmazni, hogy az amerikai kormányzat által életbe léptetett vámtarifa szabályok sem tudták meggátolni Kínát a fejlett technológiájú árucikkek kivitelének bővítésében. Ez nem kis mértékben annak is volt köszönhető, hogy a kínaiak ügyesen diverzifikálták kivitelüket.
China’s exports of sophisticated tech products grew despite US-China trade war tariffs, Harvard study shows; The South China Morning Post; 2021. augusztus 4.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. augusztus 9.
A Microsoft egyik korábbi igazgatója vezeti majd a Fehér Ház ürtechnológiai tanácsát

Chirag Parikh, a Microsoft Azure Space eddigi főigazgatója vezeti majd az amerikai kormányzat befolyásos űrtechnológiai-űrpolitikai tanácsát. A Microsoft felhőszolgáltatásaiért felelős veterán igazgatója a Fehér Házban (magyarán az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó kormányzati szervezetben) felel majd a világűrrel kapcsolatos szakpolitikai tevékenységért felelős testület munkájáért.

Lényegében arról van szó, hogy az elnöki munkaszervezeten belül az ún. Nemzeti Űrpolitikai Tanácsot (National Space Council) vezető Kamala Harris alelnök felkérte a jelentős nemzetbiztonsági múlttal is rendelkező Parikhot az általa felügyelt testület napi munkájának irányítására. Az új kormányzat első félévi munkája alapján már jól körvonalazódik, hogy a Biden féle vezetés a globális rivalizálás egyik fontos terepeként tekint a világűrre, és ennek megfelelő fontosságot tulajdonít a hozzá kapcsolódó szakpolitikai munkának is. Megfigyelők úgy értékelik, hogy az űrpolitika alakításáért felelős tanács élére három hónappal ezelőtt kinevezett Harris alelnök a közvetlen operatív irányításért felelős Parikh kiválasztásával szeretné a saját arculatára formálni ezt a vélhetően fontos szerepet kapó testületet. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy – Harris eddigi koncepciójához igazodva – a nemzeti űrpolitikai tevékenységen belül a világűrbe telepített eszközök kiberbiztonsága kerüljön a kormányzati munka fókuszába. Ugyanakkor Biden politikai vállalásait támogatva a klimaváltozással kapcsolatos politikákban is jelentősebb szerepet szánna az USA űreszköz-parkjának (elsősorban nyilván a klimajelenségek monitorozásában biztosítva meghatározó szerepet az amerikai műholdhálózatnak).

Szakmai körökben várakozással figyelik az űrpolitikai testület munkájához kapcsolódó személyzeti döntéseket. A szervezetnek ugyanis meglehetősen hányatott múltja van: 1993-ban, alig három évvel az után, hogy az idősebb Bush elnök felállította a Fehér Ház Űrtanácsát, lényegében fel is számolták a működését. Csupán 2017-ben élesztette újjá a Trump-kormányzat ezt a testületet: Scott Pace operatív titkár irányítása alatt jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy egy nemzetközi normarendszert dolgozzanak ki a világűrben való felelős állami viselkedésre. (Érdemes kiemelni az egybeesést: az elmúlt évtizedben a kibertérrel kapcsolatos szabályalkotó munkában is, amely éppen a felelős állami viselkedés elemeinek kimunkálását célozta az ENSZ égisze alatt, élenjáró szerepet játszott az Egyesült Államok.) Ezen túlmenően az elnöki kormányzati ökoszisztémához tartozó tanács kulcsszerepet játszott abban, hogy az Obama-időszakban létrejött űrkutatási program nyisson a magánszektor irányába. Az ennek nyomán kikristályosodó Artemis program célja, hogy újabb emberes repüléseket készítsen elő a Holdra.

Az Űrtanács irányítását most átvevő Parikh szakmai előélete különösen alkalmassá teheti őt ennek az új funkciónak a hatékony ellátására. Korábban ugyanis az USA hírszerző közösségében a tudományos és technológiai ügyekért felelős egyik felsővezetőként szolgált. Később, az Obama kormányzat alatt (amikor az Űrtanács nem működött) az elnöki kabinet részét képező legfontosabb külpolitikai-biztonságpolitikai döntéshozó szervezet, a Nemzetbiztonsági Tanács űrpolitikai részlegét vezette. Később, a Microsoft Azure Space vállalatának az élén a műhold alapú felhőszolgáltatásokért felelt.

Az Űrtanács élén Parikh fontos állami vezetőkből összeálló testület munkájáért felel majd. A testületben ugyanis az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA igazgatója mellett helyet kap például a hírszerző közösséget összefogó Országos Hírszerzési Igazgató (Director of National Intelligence) is: negyedévente ülésezve minden fontos polgári és nemzetbiztonsági témájú űrpolitikai kérdést napirendre tűzhet a tanács.
Microsoft director with intelligence background will lead the White House’s space council; Joey Roulette; The Verge; 2021. augusztus 2.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Kína újabb műhold fellövésével növelte a világűrben keringő kiterjedt szatelit-hálózatát

Néhány nappal ezelőtt Kína újabb műholddal gyarapította egyre terebélyesedő űrbéli hálózatát. A Csunghszing-2E (Zhongxing-2E) típusjelű mesterséges égitestet a Szecsuán tartományban levő Hszicsang (Xichang) űrközpontból bocsátották fel. Az 5,4 tonna összsúlyú szerkezet pályára állításáért a Kínai Műholdas Kommunikációs Vállalat, egy állami cég felel. A KMK-t 2001-ben hozták létre azzal a céllal, hogy műhold alapú szolgáltatásokat biztosítson hazai és külföldi megbízóknak egyaránt. A vállalat jelentőségét jól mutatja, hogy a kínai űrkutatás fővállalkozójának, a Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalatnak az egyik legfontosabb beszállítója
.
A kínai űrprogramban széles körben használt Hosszú Menetelés típusú hordozó rakétával feljuttatott műhold sikeresen levált, és előre eltervezett Föld körülipályára állt. A 15 éves működési élettartamúra szánt mesterséges hold nagy felbontású képi jeltovábbításra szolgál majd, illetve általános adatforgalomra lesz használható. A mostani műhold felbocsátás kapcsán a szakértők kiemelik, hogy érezhetően gyorsul Kína mesterséges égitest programjának a tempója. Ebből a szempontból az idei, 2021-es év mérföldkő lesz majd, mivel első alkalommal sikerül túlszárnyalni az évi 40 műhold fellövést.
Chinese Space Program Launches Zhongxing-2E Satellite from Xichang Facility in Sichuan Province; Peter Caterall; Pandaly; 2021. augusztus 6.

Jelentős katonai megrendelések híján mikroműholdakkal szállna be az űrversenybe a német ipar

Az elmúlt héten a németországi Porsche holding (több más befektetővel közös konzorciumban) jelentős invesztálással 165 millió dolláros tőkebefektetést eszközölt egy bajorországi vállalatba. A fejlesztés célja, az Isar Aerospace cég, amely alapvetően mikroműholdak fejlesztését és pályára állítását tűzte ki üzleti profilként.

A kisméretű mesterséges égitestek (jellemzően 10 centiméter élhosszú, és nagyjából 1 kilogramm összsúlyú kockatestek) – vélik az Isar vezetői – alkalmasak lehetnek arra, hogy dinamizálják a németországi iparvállalatok űrkutatási fejlesztéseit. A német ipari vállalkozók ugyanis úgy látják, hogy az ország hamarosan jelentős lemaradásba kerülhet nem csupán a nyilvánvalóan messze előtte járó Egyesült Államok, de szomszédos európai államok fejlesztéseivel szemben is. Ennek egyik elsődleges okát abban látják, hogy amíg másutt (az USÁ-n kívül akár Franciaországban is) a hadseregek jelentős megrendelőként dinamizálják a hazai űrtechnológiai iparágakat, addig Németországban az egyébként is meglehetősen szűkös honvédelmi költségvetés túlnyomó részét a járműipar szívja fel.

Az üzletben érdekelt német vállalkozások szerint a kis és közepes műholdak pályára állítása 2027-re évi 30 milliárd dolláros üzletté nőheti ki magát. Az Isar üzleti terveiben úgy kalkulál, hogy 5 millió euró költséggel összesen 1,3 tonna hasznos terhet lenne képes Föld körülipályára állítani. Ugyanakkor elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy ez a piaci szegmens is meglehetősen zsúfolt. A német iparnak itt is olyan jelentős finanszírozási hátterű vállalatokkal kell felvennie a versenyt, mint például a SpaceX, amely egyetlen hónap leforgása alatt 88 műholdat állított pályára.
Mikroműholdakkal szállna be az űrversenybe Németország; Kosztolányi Bálint; Világgazdaság; 2021. augusztus 4.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. augusztus 9.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Földrajzi,Fotogrammetriai és Meteorológia rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/147
Közzététel dátuma: 2021.08.02.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Parancsnoksága;Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázis
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.17.
Földrajzi, Fotogrammetriai és Meteorológia rendszerek beszerzése az alábbi részajánlattételi körök szerint: 1. rész: Földrajzi információs rendszer 1 db, 2. rész: Fotogrammetriai feldolgozó rendszer 1 db, 3. rész: Meteorológiai főszerver beszerzése 1 db
Lásd bővebben

TOAD ORACLE vagy azzal egyenértékű fejlesztőeszköz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/147
Közzététel dátuma: 2021.08.02.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.13.
TOAD ORACLE vagy azzal egyenértékű fejlesztőeszköz
Lásd bővebben

IKT képzési programcsomag II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/147
Közzététel dátuma: 2021.08.02.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.30.
Megnevezés: „Piacképes, kurrens végzettséget nyújtó IKT képzési programcsomagok biztosítása felsőoktatási hallgatóknak II.” tárgyú közbeszerzési eljárás „Mesterséges intelligencia témájú zárt rendszerű elektronikus távoktatási tananyagok fejlesztése, valamint kapcsolódó oktatások lebonyolítása” témában
Lásd bővebben

Közösségi és technikai területek készülékbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/149
Közzététel dátuma: 2021.08.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.23.
Ajánlatkérőnél működő Avaya rendszerhez illeszkedő alábbi vagy azokkal egyenértékű eszközök szállítása és üzembe helyezése 36 hónap támogatási és szerviz szolgáltatás nyújtásával és egységesen 2023.01.31. napig tartó licenckövetéssel.
Lásd bővebben

Kondor szerverek Linux támogatása (KBF/367/2021)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/150
Közzététel dátuma: 2021.08.05.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.23.
A beszerzési eljárás célja a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB vagy Megrendelő) meglévő „Pozícióvezető és kockázatelemző rendszer” működését biztosító RED HAT szerverek integrátori támogatásának folyamatos biztosítása. A támogatandó szerverek – az adott rendszer vonatkozásában – magukba foglalják az éles, a teszt és fejlesztői környezeteket.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás és dokumentáció
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/150
Közzététel dátuma: 2021.08.05.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Gyártói hardvergar és szoftverköv meghosszabbítása
Lásd bővebben

Szervezeti akkreditációt előkészítő átvilágítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/150
Közzététel dátuma: 2021.08.05.
Ajánlatkérő: Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Ajánlatkérő az Európai Bizottságnál kezdeményezi az EU forrásainak közvetlen felhasználásához szükséges szervezeti akkreditációját, az ún. 9 pilléres értékelési folyamatot.
Lásd bővebben

Systran support – 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/151
Közzététel dátuma: 2021.08.06.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Lásd bővebben

KIR projekthez hardver és szoftver beszerzés (2)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/151
Közzététel dátuma: 2021.08.06.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Becsült érték (ÁFA nélkül): 31.359.743,- Ft
Lásd bővebben

Create 2 Gather projektben eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/151
Közzététel dátuma: 2021.08.06.
Ajánlatkérő: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. partnerként részt vesz egy ROHU Interreg Románia-Magyarország Program keretében támogatott projekt megvalósításában. A Create 2 Gather címet viselő projekt célja, hogy támogassa a kreatív iparágakban már működő és induló vállalkozásokat.
Lásd bővebben

Informatikai és intézményirányítási rendszer terv.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/151
Közzététel dátuma: 2021.08.06.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.09.03.
A rendszertervezés célja, hogy javaslatot tegyen a Pécsi Tudományegyetem intézményirányítási rendszerének verzióváltására, meglévő modulok, megoldások és alkalmazások újakkal történő kiváltására, konszolidációjára, továbbá a digitális átállás biztosításához szükséges informatikai infrastrukturális fejlesztésekre, beruházásokra.
Lásd bővebben

Szerverek és Számtech eszközök beszerzése 2021SZBK
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/151
Közzététel dátuma: 2021.08.06.
Ajánlatkérő: Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.09.03.
Adásvételi szerződés a közbeszerzési műszaki leírásban részletezett mennyiségű és minőségű „Szerverek beszerzése 2021 SZBK” beszerzésére: 1. rész: Végponti aktív eszközök bővítése, 2. rész: Bioinformatikai szerverbeszerzés, 3. rész: Kutatási célú GPU számítógép klaszter 1, 4. rész: Kutatási célú GPU számítógép klaszter 2
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tanulmány készítése a feketemunka hatásairól
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/147
Közzététel dátuma: 2021.08.02.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Korlátolt Felelősségű Társaság
A feketemunka hosszú távú szociális hatásai tárgyú tanulmány elkészítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.350.000,- Ft
Lásd bővebben

DNV GL SAFETI vagy azzal egyenértékű szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/148
Közzététel dátuma: 2021.08.03.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: DNV GL AS
iparbiztonsági hatósági feladatok ellátásához szükséges kockázat-elemző szoftver beszerzése és ahhoz kapcsolódó „maintenance” szolgáltatás nyújtása 12 hónapos időtartamra, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 117.853.345,- Ft
Lásd bővebben

IT biztonsági szaktanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/149
Közzététel dátuma: 2021.08.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: KPMG Tanácsadó Kft.;Silent Signal Információbiztonsági, Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.000.000,- Ft
Lásd bővebben

IT szakértői szolgáltatások nyújtása (ITSZ)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/149
Közzététel dátuma: 2021.08.04.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Informatikai rendszerek tervezéséhez, megvalósításához és bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások nyújtása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 26.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Hálózati forgalom monitorozó … eredm.táj.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/149
Közzététel dátuma: 2021.08.04.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Hálózati forgalom monitorozó és elemző rendszer beszerzése és az implementált rendszer támogatása 2 évig
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 480.238.551,- Ft
Lásd bővebben

CED20C tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/150
Közzététel dátuma: 2021.08.05.
Ajánlatkérő: CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Bentlee Korlátolt Felelősségű Társaság
A CED pályázati rendszer CED20C konstrukcióhoz kapcsolódó Projekt (Magyarország határain átnyúló támogatási programo(ok)) megvalósítási moduljának továbbfejlesztése komplex informatikai feladat fejlesztési feladatai (I./II./III.)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

BK IKSZR központ üzemeltetési feladatai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/151
Közzététel dátuma: 2021.08.06.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 116.160.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Gondolatok a mesterséges intelligencia egyes polgári jogi kérdéseiről

„A tanulmány kezdő axiómája a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazása. A biztonságos alkalmazás egyik aspektusa a jogi biztonság, az a jogi környezet, amelyben a felmerülő jogi kérdések rendezésére alkalmazható keret-rendszer áll rendelkezésre. A tanulmány a Semmelweis Egyetem projektjében fejlesztett mesterséges intelligencia alkalmazásának olyan polgári jogi problémáit vizsgálja, amelyek a mindennapi hasznosítás során merülhetnek fel. A tanulmány következtetése szerint a vizsgált mesterséges intelligencia szerzői műnek minősül és több védelmi forma is alkalmazható. A jogi szabályozás de lege ferenda kiegészítésre szorul a szerzői mű folyamatos változása okán. Szükséges rögzíteni egy referenciapontot, amely a felelősség kiindulópontjául szolgál.”

Forrás:
Gondolatok a mesterséges intelligencia egyes polgári jogi kérdéseiről; Auer Ádám; SCIENTIA ET SECURITAS, 2 (1); ISSN 2732-2688, . pp. 106-113.

Jól irányított a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

„A szervezet működésének szabályozási környezetét kialakították, a szervezeti teljesítménycélokat meghatározták, azok alakulását nyomon követték és értékelték a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnél 2019-ben. Az ÁSZ megállapította, hogy a szervezetnél az integritás kontrollok támogatták a korrupciós kockázatok kezelését.

Az ellenőrzésről készült jelentés az alábbi linkre kattintva olvasható:
A központi költségvetési szervek ellenőrzése – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
A jelentés nyilvánosságra hozataláról szóló híradás ide klikkelve olvasható.”

Forrás:
Jól irányított a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; Állami Számvevőszék; 2021. július 13.

Törvények, rendeletek

1563/2021. (VIII. 5.) Korm. határozat a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő projektek központi költségvetés terhére történő előfinanszírozásának megkezdéséről

„Kormány – a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (a továbbiakban: RRP) szereplő reformok és beruházások végrehajtásának a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében történő mielőbbi megkezdése érdekében, összhangban a hazánknak járó európai uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekről szóló 1494/2021. (VII. 23.) Korm. határozatban
foglaltakkal –
1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az RRP Európai Bizottság és Európai Unió Tanácsa általi elfogadását követően tegye meg a szükséges intézkedéseket az RRP-ben szereplő fejlesztések és projektek Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásból történő elszámolása érdekében;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a nemzeti RRP Európai Bizottság és Európai Unió Tanácsa általi elfogadását követően azonnal

2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva létrehozza a Nemzeti Helyreállítási Alapot a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 1. melléklet XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 3. Központi kezelésű előirányzatok cím, 10. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alcím, 10. Nemzeti Helyreállítási Alap alcímre történő
módosításával.
Felelős: pénzügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár

Close Menu

Főoldal

Heti hírlevél

Feliratkozás

Címkék

Téma kategóriák

–

egészségügy

energia

Európai Unió

fenntartható fejlődés

gazdaság

hírközlés

információ röviden

–

informatika

Internet

jog

környezetvédelem

közigazgatás: külföldön

közigazgatás: magyar

közigazgatási informatika

–

média

művelődés

politika

politikai informatika

szakirodalom

szervezet

társadalom

–

távközlés

technika

területfejlesztés

történelem

törvények, határozatok

tudomány

Névjegy

eGov.hu

32. szám, 2021. augusztus 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek