Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. szeptember 6.

A kormány elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát

„ Az Innovációs és Technológiai Minisztérium emlékeztet: Magyarország az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

Az ehhez vezető utat határozza meg a Kormány által elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia – mondta el a tárca közleménye szerint Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár.

„A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapján Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet anélkül, hogy a végrehajtása veszélyeztetné a gazdasági növekedést vagy a jólétet. Hazánk kedvező helyzetből indulhat el, hiszen 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, 2010 óta pedig egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság” – írta az ITM.

Megjegyzik, a kormány számára kiemelt fontosságú, hogy a klímasemlegesség megvalósítása közben biztosítsa az ellátásbiztonságot és az igazságos átmenetet, és egyúttal támogassa a további gazdasági fejlődést is. Emellett fontos célkitűzése az is, hogy a költségek nagy részét a legnagyobb szennyező vállalatok fizessék és az átmenet miatt ne emelkedjenek a családok rezsiköltségei.

Az energiaszektor üvegházhatású gáz kibocsátásainak csökkentéséhez elengedhetetlen
* a nukleáris kapacitások fenntartása,
* a megújuló energia nagyobb arányú hasznosítása,
* az energiahatékonyság javítása és
* a közlekedés zöldítése.

A Tiszta Fejlődési Stratégiában vizsgált mindkettő, a klímasemlegességet 2050-re elérő forgatókönyv azt mutatja, hogy a gazdaság szénmentesítéséből eredő előnyök meghaladják a beruházási költségeket, tehát megfelelő képzési és átképzési programok révén a magyar gazdaság profitálhat a klímasemlegességi átmenetből – hangsúlyozzák. ”

Forrás:
A kormány elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát; Infostart 2021. szeptember 4.
A Kormány 1620/2021. (IX. 3.) Korm. határozata a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elfogadásáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 162. szám; 2021. szeptember 3.; 7627-7629. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Zöld Kódexet adott ki a Közbeszerzési Hatóság, cél a fenntarthatóság erősítése

A Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban indította el Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy a közbeszerzések terén a korábbiaknál sokkal inkább érvényesüljenek a zöld, szociális és innovatív szempontok. Ennek első mérföldköveként a szervezet megalkotta a Zöld Kódexet, mely az önkéntesen csatlakozó ajánlatkérők számára konkrét, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot erősítő útmutatást határoz meg.

Szeptember 1-jén lépett hatályba a Közbeszerzési Hatóság által, Fenntarthatósági munkacsoportja szakmai támogatásával kidolgozott Környezetvédelmi Közbeszerzési Etikai Kódex (Zöld Kódex), melynek célja, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek számára kézzelfogható útmutatást biztosítson annak érdekében, hogy a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjai a lehető leginkább érvényesüljenek a közbeszerzésekben.

Erre nagy szükség van, hiszen az állami szféra szereplőinek óriási a felelőssége: a saját beruházásaikon, közbeszerzéseiken keresztül példát mutathatnak és képesek lehetnek befolyásolni a gazdasági szereplők, illetve a teljes társadalom attitűdjét, magatartását. Éppen ezért a Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban elindította a Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy közbeszerzéseik vonatkozásában példanélküli, széleskörű együttműködési platformot biztosítson az állami intézmények számára a környezetvédelem, a klímavédelem és a gazdasági fenntarthatóság erősítése terén.

Ennek keretében megalakult a Fenntarthatósági munkacsoport, melyben az alapító Közbeszerzési Hatóság mellett a legnagyobb hazai ajánlatkérők, valamint a Hatósággal a fenntarthatóság területén együttműködő szervezetek képviselői vesznek részt (többek között: Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, Magyar Nemzeti Bank, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Posta Zrt., MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Miniszterelnökség).

A rendszeresen ülésező testület célja a tudásmegosztás, a jó gyakorlatok megismertetése és a gyakorlati alkalmazás elősegítése.

A környezeti terhelés csökkentésétől az életciklus szemléletig

A program fontos mérföldköve a most hatályba lépett Zöld Kódex, melynek célja, hogy az ahhoz önként csatlakozó szervezetek számára konkrét iránymutatást adjon, szabályokat fogalmazzon meg. A Zöld Kódex ennek megfelelően konkrétan kijelöli azokat a környezetvédelmi célokat, területeket, melyekre a csatlakozó ajánlatkérők közbeszerzéseik során vállaltan kiemelt figyelmet fordítanak:

  • Környezetvédelmi szempontú (zöld) közbeszerzés: az ajánlatkérő azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesíti előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet.
  • Körforgásos gazdasági szemlélet: olyan gazdasági modell megvalósítása, amely arra törekszik, hogy a használt termékek és alapanyagok az értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrizzék teljes életciklusuk során.
  • Hulladéktermelés minimalizálása: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon a termékek, alapanyagok és erőforrások értékének lehető legtovább történő megőrzéséhez a gazdaságban, valamint törekszik a hulladéktermelés csökkentésére is.
  • Energiafelhasználás csökkentése: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon az energiafelhasználás minimalizálásához, csökkentéséhez.
  • Vízfelhasználás csökkentése: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon a vízfelhasználás minimalizálásához, csökkentéséhez.
  • Széndioxid kibocsátás csökkentése: az ajánlatkérő törekszik arra, hogy közbeszerzési eljárásaival hozzájáruljon a széndioxid kibocsátás minimalizálásához, csökkentéséhez.
  • Életciklus szemlélet: az ajánlatkérő figyelemmel van a közbeszerzési eljárás megtervezése során a termék használatának, a szolgáltatás nyújtásának vagy az építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakaszára – a teljes életciklusra – a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig.

„Napjainkban a fenntarthatóság az egyik legfontosabb közös ügyünk, amivel minden érintett gazdasági és állami szereplő tartozik a jövő generációinak. A közbeszerzési Zöld Kódex elfogadása önkéntes, azonban ha egy szervezet csatlakozik a Kódexhez, azzal vállalja, hogy valamennyi közbeszerzési eljárása során törekszik arra, hogy az környezetvédelmi szempontot tartalmazó, zöld közbeszerzési eljárásnak minősüljön, továbbá a kódexben felsorolt értékeknek, alapelveknek megfelelően járjon el. A Közbeszerzési Hatóság a kódexet elfogadó ajánlatkérőket kiemelt partnereként kezeli és biztosítja részükre a Fenntartható Magyarországért Program logójának használatát” – hangsúlyozta Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Zöld Kódex részletes szabályzatot fogalmaz meg a közbeszerzési eljárások lebonyolítására vonatkozóan, mely kitér az eljárások tervezésére, megvalósítására és a szerződések teljesítésének ellenőrzésére is. A kódexhez csatlakozó szervezetek vállalják, hogy a környezetvédelmi szempontok alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatukat és tapasztalataikat kölcsönösen megosztják egymással a Közbeszerzési Hatóság közreműködésével. Illetve véleményezhetik is a kódex rendelkezéseit, melyek figyelembevételével a Hatóság legalább félévente felülvizsgálja a kódexet, s amennyiben indokoltnak tartja, aktualizálja annak tartalmát…”

Forrás:
Zöld Kódexet adott ki a Közbeszerzési Hatóság, cél a fenntarthatóság erősítése; Közbeszerzési Hatóság; 2021. szeptember 1.

A keresési és böngészési előzményeket ne használják a hitelminősítéshez, az európai adatvédelmi biztos álláspontja szerint

„Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával.

Az Európai Unió vezető adatvédelmi biztosa csütörtökön azt ajánlotta, hogy az olyan személyes adatokat, mint a keresési lekérdezések és az internetes böngészési előzmények, ne használják fel a hitelpontok és a hitelképesség értékeléséhez.

Az ajánlást az európai adatvédelmi biztos szervezete (EDPS) dolgozta ki, amely az EU mellett működő független ügynökség, és „a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi kérdésben” ad tanácsot a politikai döntéshozóknak.

„Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a fogyasztók hitelkockázatára való következtetés az olyan adatokból, mint a keresési lekérdezések adatai vagy az online böngészési tevékenységek, nem egyeztethető össze a célhoz kötöttség, a tisztességesség és az átláthatóság, valamint az adatfeldolgozás relevanciájának, megfelelőségének vagy arányosságának elveivel. Ezért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a tilalmat kifejezetten terjesszék ki a keresési lekérdezési adatokra vagy az online böngészési tevékenységekre” – áll az EDPS által közzétett dokumentumban.

Emellett az ügynökség azt tanácsolja, hogy a pénzügyi és hitelszolgáltatóknak szintén tilos lenne egészségügyi adatokat, például rákos megbetegedésekre vonatkozó adatokat, valamint az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáit felhasználni a hitelpontszámok kiszámításához.

„Az arányosság elvének betartása a személyes adatok feldolgozása során segítene megvédeni a fogyasztókat attól is, hogy a kiszolgáltatottság pillanataiban tisztességtelen hitelajánlatokkal (például magas költségű fizetésnapos hitelekkel) célozzák meg őket” – tette hozzá az ügynökség.

Az európai adatvédelmi biztos ajánlásai azt követően születtek, hogy az Európai Bizottság 2021. június 30-án két uniós szabályrendszer felülvizsgálatára tett javaslatot, köztük a fogyasztóknak nyújtott hitelszerződésekről szóló régebbi uniós irányelv (2008/48/EK) aktualizálására.

Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával.

Az ügynökség ugyanis a Nemzetközi Valutaalap tavaly decemberben közzétett, ellentmondásos blogbejegyzésére reagált, amelyben az IMF kutatói azzal érveltek, hogy a hitelpontszámok sokkal pontosabbak lennének, ha a pénzügyi értékeléseket nem pénzügyi adatokkal gazdagítanák, például „az internet eléréséhez használt böngésző és hardver típusa, az online keresések és vásárlások előzményei”.

Az IMF ajánlása, amelyet mindenütt elítéltek és egyenesen hátborzongatónak tartottak, megmutatta azonban a bankszektor nagy részének alapvető félelmét, hogy teret veszítenek az olyan technológiai cégekkel szemben, mint az Amazon, a Facebook és a Google.

Bár az európai adatvédelmi biztosnak nincs jogalkotási szerepe, az ügynökség ajánlásai jelentős mértékben hozzájárultak az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapelveinek kialakításához, és jelezhetik, hogy legalábbis az EU nem áll készen arra a felügyeleti rémálomra, amelyet az IMF a bankszektor tagjai nevében láthatóan szívesen elfogad – írta a The Record.”

Forrás:
Az EU szerint a keresési és böngészési előzményeket ne használják a hitelpontozáshoz; Computerworld; 2021. augusztus 31.
Lásd még: Fair access to credit through consumer and data protection; European Data Protection Supervisor (EDPS); 2021. augusztus 26.
EDPS Opinion on the Proposal for a Directive on consumer credits; European Data Protection Supervisor (EDPS); 2021. augusztus 26. (PDF)
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről; EUR-Lex; Document 02008L0048-20190726
Fogyasztóvédelem: A Bizottság felülvizsgálja a termékbiztonságra és a fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós szabályozást; Európai Bizottság; 2021. június 30.
What is Really New in Fintech; Arnoud Boot, Peter Hoffmann, Luc Laeven, Lev Ratnovski; IMF Blog; 2020. december 17.

Vukovich Gabriella: a pandémia hihetetlen igényt teremtett a friss adatok iránt

„ Olyan mennyiségű és olyan frissességű információra volt szüksége minden döntéshozónak, de még az utca emberének is, ami óriási többletigényt jelentett a korábbiakhoz képest – mondta Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, amelyben ismertette a Magyarország 2020 kiadvány legérdekesebb adatait és beszélt a 2022 őszére halasztott népszámlálásról is.

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2020 elnevezésű kiadványa a koronavírus-járvány által leginkább sújtott évről. A hivatal életében, napi működésében hozott jelentős változást a pandémia?

Óriási változást hozott mindenkinek az életében, így a munkatársaink személyes életében és a hivatal működésében is. Az adatok iránti igény hihetetlenül megnövekedett. Ezt már évek óta mondjuk, hiszen a mai adatvezérelt világban ez elkerülhetetlen és természetes is, de a pandémia idején olyan mennyiségű és olyan frissességű információra van szüksége minden döntéshozónak, de még az utca emberének is, ami óriási többletigényt jelentett a korábbiakhoz képest. Ennek megvan az az előnye, hogy felhívta a figyelmet a hivatalos statisztika értékére és megbízhatóságára, és ez óriási felelősséget is ró nyilván a hivatalra, de most a gyorsaságot is igényelte. Klasszikusan a hivatalos statisztika azért nem naprakész adatokat tud produkálni, hiszen megvan az ideje az adatok begyűjtésének, feldolgozásának.

Ez is változott most?

A gyorsaság olyan mértékű igénnyé vált, hogy alternatív adatforrásokat kellett keresnünk és olyan módszereket, olyan technikai megoldásokat, amelyek szintén felgyorsították az adatelőállítási folyamatot. Például találtunk napi adatokat az önálló vállalkozások számáról, arról, hogy a működésüket hányan függesztik fel, erre van egy napi nyilvántartás, ezt elkezdtük feldolgozni, és innentől kezdve naponta volt adatunk arról, hogy hány önálló vállalkozó szünetelteti a működését, illetve hányan állnak vissza munkába. Hasonlóképpen heti adatokat kezdtünk el publikálni a demográfiai folyamatokról. A halálozás különlegesen izgalmas kérdés volt ebben az időszakban. Egy csomó olyan felgyorsított adatközreadást tudtunk megvalósítani, amelyek innovatív megoldásokat igényeltek, ugyanakkor azért közvetlen adatgyűjtésünk még nagyon sok van.

Az is megváltozott, mert a kérdezőbiztos nem mehetett oda egy háztartásba kikérdezni a szülőket, a gyerekeket, hogy mit csinálnak.

Óvakodnunk kellett attól, hogy a vírust terjesszük, úgyhogy át kellett terelni a szokványos kérdezőbiztosos adatgyűjtéseket telefonra, internetes adatszolgáltatásra. Ezek mind működtek.

Könnyebb vagy nehezebb dolguk volt így telefonon?

Bizonyos értelemben könnyebb, bizonyos értelemben nehezebb. Akik nehezen elérhetők egyébként, napközben nem érnek rá, dolgoznak, őket általában nehéz elérni. Ha tudtunk telefonszámot vagy email-címet találni, akkor könnyebben el tudtuk érni, és nem volt olyan nagyon nagy a megtagadás, hogy az értelmezhetetlen adatokat eredményezett volna. Ugyanakkor nagyon nehéz megtalálni a telefonszámokat és az email-címeket, de most már van jogszabályi felhatalmazásunk is arra, hogy ezeket átvegyük, sőt, a nagy mobilszolgáltatókkal is van olyan megállapodásunk, hogy a jövőben meg tudjuk kapni tőlük a telefonszámokat. Ilyen módon a jövőben is tudjuk hasznosítani, és ez fontos része a pandémiás helyzetnek, hogy az így megtalált megoldásokat tudjuk a jövőben is alkalmazni.

Mi az, ami mint jó gyakorlat most debütált, és a következő években is fönnmaradhat a módszer?

Például az árak összeírásánál, amikor az összeírók járják az országot és kiválasztott, meghatározott üzletekben meghatározott áruknak az árát írják össze, ezeknél például az internetről előkeresett árak használata jól működött. Nem helyettesíti teljes mértékben még, de előbb-utóbb tudja majd helyettesíteni az összeírók által gyűjtött árak rendszerét. Valószínűleg nem pontosabb az adat, de mindenképpen gyorsabb és olcsóbb, és ez is egy fontos szempont, hogy minél hatékonyabb legyen a működés.

Az adatközlés sűrűsége maradhat ez a felgyorsított, vagy most már nincs akkora szükség rá?

Ezt nehéz megmondani, mert itt áll a küszöbön a negyedik hullám, és az is igaz, ha a felhasználók megismertek már egy adatközlési gyakoriságot, akkor arról nehezen mondanak le. Nem biztos, hogy mindig fogják használni hetente azokat az adatokat, amire most kialakítottuk ezt a bizonyos Heti monitor című összeállítást, ami a KSH honlapján megtalálható és minden héten frissül. Ez a Heti monitor meg fog maradni, mert ez nagyon népszerű és informatív forma lett. Ha a felhasználók valamit megszoktak, akkor nyilván igényelni fogják, legfeljebb nem minden nap használják azt, amit naponta is használhatnának.

A minap jelent meg a Magyarország 2020 című kiadvány. A járvány miatt van, amiben eltér a korábbiaktól ez a kötet?

27. éve adjuk ki ezt a kötetet, komoly története van. Törvényi kötelezettségünk, hogy az Országgyűlést és a kormányt minden évben tájékoztassuk a gazdaság és a társadalom, illetve a környezet állapotáról. Ezt ezzel a kötettel tudjuk megtenni, egy összefoglalás arról, hogy a társadalom, gazdaság, környezet hogyan alakult. Ennek megfelelően sok mindennel foglalkozik, semmivel sem nagy mélységben, hiszen nem is lehetne ilyen terjedelemben és nem is célja a mély elemzést, ugyanakkor a mi kiadványunk mégiscsak egy reprezentatív bemutatása az országnak.

A koronavírus-járvány miatt változtattak ezen?

A lényegén nem változtattunk. Annyiban változott, hogy egyes olyan elemeket beemeltünk, amelyek korábban nem szerepeltek vagy nem voltak igazán relevánsak, mondjuk, a munkaerőpiaccal kapcsolatban a távmunka, az otthoni munkavégzés, ami hihetetlenül megugrott a 2020-as évben, illetve még ’21 tavaszán is. Vagy olyan munkaerő-piaci áramlásokat, amelyeknek eddig a mi kiadványunkban nem volt jelentősége, hogy a foglalkoztatottból inaktívvá, munkanélkülivé hogy válnak az emberek, illetve a státuszváltásokat, hogy inaktívból munkanélkülivé vagy foglalkoztatottá válnak az emberek. Nagyon fontossá váltak ezek az áramlások, úgyhogy ilyen jelenségeket is beemeltünk, de alapvetően nem változott meg a kiadvány szerkezete.

A koronavírus-járvány hogyan mutatkozott meg az adatokban?

Volt, amiben nagy változást regisztráltunk, elég a turizmusra utalni, a szálláshely-szolgáltatás hihetetlenül visszaesett, a repülőgépes utazások, az egyéb turistautak száma, a vendéglátásban, az éttermi szolgáltatásokban is nagyon nagy visszaesést találtunk és azokban a személyes szolgáltatásokban, ahol a személyes találkozás elkerülhetetlen. Voltak időszakok, amikor minden visszaesett, 2020 második negyedéve volt a mélypont. Az első negyedév még gazdasági növekedést hozott, a második negyedév volt a nagy visszaesés időszaka, gyakorlatilag minden ágazat visszaesett, méghozzá volt, ami nagyon jelentősen. Az az ágazatok, amely a legkevésbé volt érzékeny a különböző sokkhatásokra, az információ-kommunikáció szektor volt, sőt, a pandémiás helyzet még fel is lendítette, hiszen mindenki áttért a különböző digitális eszközök használatára, a digitális kapcsolattartásra. Ebben a szektorban nagy fellendülést tapasztaltunk végig az év folyamán, ez az a szektor, amelyik valószínűleg a legnagyobb nyertese világszerte ennek a pandémiás helyzetnek. Ami viszont a 2021-es évet illeti, az első félév már lezajlott statisztikai értelemben, hiszen már a második negyedéves GDP-adatunk is megvan, és ennek megfelelően az eddig eltelt időszaknak az ágazati adatai is rendelkezésre állnak. Itt azt látjuk, hogy a nagy tavalyi zuhanást egy nagy fellendülés követi. Az első negyedévben még csökkenést látunk, de a második negyedév már nagyon nagy fellendülést hozott, a GDP nyers adat szerint 17,9 százalékkal nőtt. Persze borzasztó alacsony bázishoz képest, de 2019 első félévhez képest is már 1,2 százalékos növekedés van.

A kiadvány történetében volt már hasonló jelenség, amikor ilyen jelentős változásokat mértek? A 2008-2009-es válság idején volt hasonló hullámvasút?

Az egy más jellegű válság volt, ezért is nehéz következtetéseket átvinni az egyik válságról a másikra, vagy megoldásokat találni az előző válság tapasztalatai alapján. A 2008-2009-es egy fundamentális és elhúzódó válság volt. Magyarországon már kicsit előbb, 2006 körül elkezdődött a növekedés lassulása, és W jellegű fellendülés volt, 2012-ben megint a GDP visszaesett, de azóta töretlenül nőtt egészen a 2020-as pandémia beköszöntéig. Most tényleg a járvány miatti korlátozások az egész világgazdaságot érintették. Nagyon hosszú ideig a külkereskedelem gyakorlatilag leállt, nem volt közlekedés, nem volt szállítás, leálltak a termelőüzemek világszerte. Továbbgyűrűző hatások is voltak, még ma is időnként érezzük, ha hiányzik valamilyen mikrochip, akkor az autógyártás is bajban van, mert annyira digitalizált ma már minden, hogy egy tajvani chipgyártó befolyásolni tudja az egész világot.

Önök mint statisztikusok, mint adatelemzők rácsodálkoztak egyes adatokra?

Az összefüggések ismertek voltak, az volt a megdöbbentő, hogy ennyire világméretűvé vált minden probléma és ennyire hatalmas visszaesést, sőt, átrendeződést tudott okozni világszerte. Az Európai Unióban nagy mértékben csökkent a gazdasági teljesítmény és a világ többi részében kisebb mértékben. Tehát az a fajta átstrukturálódás, hogy az Európai Unió mint gazdasági egység veszít a világgazdasági súlyából, folytatódott és erősödött, hiszen Kínában például csak lassult a gazdasági növekedés, nem esett vissza. Ezek érdekes jelenségek, hiszen a mi gazdaságunk nagyon szorosan kötődik az Európai Unióhoz, illetve az EU több országához, elsősorban Németországhoz, és ily módon ami ott zajlik, hatványozottan jelentkezik nálunk. Ami az ő bajuk, az a mi bajunk. Nagyon izgalmas folyamat ezt végignézni, hogyan változnak ezek az arányok, hogyan változnak a súlypontok a világban.

Melyek a főbb adatok, amelyeket közölnek? Melyek a főbb megállapítások?

A makromutatók közül a GDP a legizgalmasabb kérdés. 2020 első negyedévben nem is csökkent, sőt, nőtt, a második negyedév volt a nagy beszakadás. Összességében 5,2 százalékkal csökkent a GDP, viszont, ami ennél fontosabb, hogy 2021-ben már túlhaladtuk a ’19-est. Tehát 2020-ban inkább hibernált a gazdaság és nem egy klasszikus válságot éltünk át. A kilábalás egy gyorsan zajló folyamat, különösen ahhoz képest, amire számíthattunk a tavalyi év negatív hatásai miatt. Az iparban is nagy visszaesés volt a tavalyi évben, viszont a fellendülés nagyon gyors és a 2021 első félévében a nagyon alacsony bázisú 2020-as első félévhez képest 19 százalékkal nőtt már az ipar, a 2019-hez képest is már 7,3 százalékkal. Ezen belül a feldolgozóipar 20 százaléknál is többet nőtt az előző év első félévéhez képest, és 7,6 százalékkal meghaladta már a ’19-es első félévet. Vannak olyan ágazatok, ilyen a kereskedelem is, ahol a 2019-hez képest is már nagyon nagy növekedést látunk, és vannak olyan ágazatok, mint a szolgáltató ágazatok és azon belül a turizmus vagy a vendéglátás, ott azért még mindig baj van, a ’19-es szintet még messze nem sikerült visszahozni, sőt, még jóval az alatt vagyunk. A szálláshely-szolgáltatásnál még mindig egy 33 százalékkal kisebb, mint ’19-ben volt. Tavaly leállt a teljes belföldi és nemzetközi turizmus, és azóta a nemzetközi turizmus még mindig nem állt fel. Valamennyire elindult, de hát még messze nem azon a szinten.

Mérés szempontjából nehezebb volt az év, mint a korábbiak? Nehezebb nagy, jelentős, kétszámjegyű változásokat mérni, mint néhány tizedest?

Nem, ez nem szempont. A mérés technikája az adottság. Keresünk folyamatosan új adatforrásokat, nyilván arra kell bizonyos innováció meg technikai fejlesztés a hivatalon belül, de a mérés technikája viszonylag folyamatos. Más eredmény jön ki, de nem nehezebb vagy könnyebb mérni akkor, ha kisebb a változás. A figyelem sokkal kisebb, ha kicsi a változás. Amikor nagyok a változások, nyilván a felhasználóknak az igényei is nagyobbak. Nem a mérés válik nehezebbé, hanem a rengeteg adatigény kielégítése.

Digitalizáció szempontjából 2020 a hivatalban hozott jelentős változást?

Meg kellett teremtenünk az otthon dolgozás feltételeit, a munkavállalóink bizonyos csoportjánál ez már tavaly is szükséges volt, de sokkal inkább idén, amikor a közigazgatásban is elrendelte a kormány az otthoni munkavégzést a harmadik hullám legrosszabb időszakában. Rengeteg bizalmas és védendő adattal dolgozunk, azokat a biztonságos csatornákat, felületeket kellett megteremteni, hogy ezt a munkát otthonról lehessen végezni. Emellett a telefonos kérdezésnek is bizonyos digitalizációs fejlesztései voltak, illetve most már az összeíróink tableten dolgoznak. A népszámlálás miatt beszerzett tableteket – a népszámlálást is el kellett halasztani – most a többi összeírásban már tudjuk használni.

A népszámlálás hogyan változik?

A 2021. évi népszámlálás, amit európai rendelet ír elő, több országban elhalasztódott. Nálunk speciális adottságként jelentkezett, hogy 2022 tavaszán választások vannak, a választásokkal egy időben népszámlálást nyilván nem lehet tartani, nyáron megint csak nem lehet, mert az emberek nincsenek otthon, ezért 2022 októberére halasztotta a kormány a népszámlálást. Ez az összeírás szempontjából egy nagyon jó időszak. Mi 2020 májusára készültünk és simán meg tudtuk volna akkor csinálni, de a járvány miatt lehetetlenné vált. Ez bizonyos nehézségeket azért okozott, mert egy csomó szerződést kellett módosítani, viszont annyi előnye volt, hogy a már beszerzett tableteket tudjuk használni az összeírásainknál.

Az adatok összehasonlíthatóságában lesz különbség? Mert több idő telik el.

Nem véletlenül van tízévente. Tíz év a mai világban borzasztó sok, nagyon sok minden változik. Ez egy komoly csúszás. Hiányoznak a friss adatok, ugyanakkor ez van, ezen nem lehet segíteni. Visszaszámolni lehet, a most már ’22-es népszámláláskor nagyon sok olyan állami nyilvántartást használunk fel, amelyeket korábban nem vagy alig, pont azért, hogy arra is felkészüljünk, hogy ez legyen az utolsó összeíráson alapuló népszámlálás. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a jövőben évente tudjunk népszámlálási jellegű adatokat adni a teljes országra, minden területi részlettel együtt. Ez óriási lépés a statisztika fejlődésében, ezzel a jövőben nagyon nagyrészt ki lehet váltani a népszámlálást. Szinte csak azokra az adatkörökre kell majd kérdéseket feltenni, amelyek nem szerepelnek nyilvántartásban, mondjuk, a vallás vagy a fogyatékosság vagy egészségi állapot vagy nemzetiség, de minden egyébre meglesznek a nyilvántartási adatok, és az Európai Unióban évente is kell majd népszámlálási típusú adatokat szolgáltatni 2023-tól.

Miként alakult Magyarország népessége 2020-ban?

2021. január elsejére 9 millió 731 ezerre csökkent az ország népessége. Ez egy folyamatos csökkenés, 1981 volt az első olyan év, amikor csökkent a népesség, ami azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát. Ez egy drámai történet, nincs még egy olyan ország a fejlett világban, ahol ilyen hosszú, tartós, folyamatos és viszonylag jelentős népességcsökkenés legyen. A megszülető új generációk folyamatosan kisebb létszámúak, mint az előzőek voltak, csak az utóbbi néhány évben fordult elő, hogy növekedett a népesség, a születések száma. A tavalyi évben a születések száma még növekedett az előző évhez képest, a halálozások száma a járvány miatt nagyon jelentősen megnövekedett, és ennek megfelelően nagyobb volt a természetes fogyás, mint korábban. Ez hosszú idő óta a legnagyobb természetes csökkenés volt. Az utóbbi években a bevándorlások, kivándorlások egyenlege tompította a természetes csökkenést, de tavaly a nemzetközi mozgások is korlátozva voltak. Érdekes folyamat, hogy miközben a születések száma kicsit emelkedik mindig, eközben a termékenység, tehát az egy nő által átlagosan szült gyermekek száma, lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mert a szülőképes korban lévő nők száma is csökken folyamatosan és nagymértékben, úgyhogy most ott tartunk, még csökkenni is tud a születések száma úgy, hogy közben a termékenység növekszik. A családpolitikai intézkedések hatásosak, a termékenységet tudják növelni, a születések számát meg vagy mérsékeltebben tudják növelni, mint a termékenységet vagy alig, vagy még olyan is van, hogy visszaesett esetleg a születések száma annak ellenére, hogy a termékenység növekszik. Paradox, de voltaképpen teljesen logikus folyamat, úgyhogy a családpolitikának heroikus küzdelmet kell folytatnia, mert valóban fontos, hogy minél több gyerek szülessen, és nemcsak a családok meg a gazdaság szempontjából fontos, hanem azért is, mert például a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát nagymértékben befolyásolja, hogy mekkora a folyamatosan munkaerőpiacra lépő új generációknak a létszáma.

Mekkora ma a várható élettartam?

A várható élettartam egy sajátos dolog, általában mutatja az egészségi állapotot, a szociális helyzetet. 1993 óta folyamatosan növekedett, a tavalyi évben viszont csökkent mind a férfiaké, mind a nőké, és az egészségben várható élettartam is csökkent, teljesen érthető okokból. Tavaly a nők egészségben töltött várható élettartama 63 év volt, a férfiaké 61. Ennél 12 évvel magasabb a születéskor várható átlagos élettartam. Ez azt mutatja, hogy nagyjából 12 évet töltünk betegen. A várható élettartam tekintetében Európában rossz helyen állunk. Az európai átlagnál a nők egészségben várható élettartama 2,3, a férfiaké 3,5 évvel alacsonyabb, ez egy jelentős különbség. Hozzá kell tenni, hogy a várható élettartamban a volt szocialista országok mindegyike rosszul szerepel Európában, kivéve Szlovéniát és kisebb mértékben Csehországot.”

Forrás:
Vukovich Gabriella: a pandémia hihetetlen igényt teremtett a friss adatok iránt; Király István Dániel; Infostart / InfoRádió; 2021. szeptember 3.

Közigazgatási, politikai informatika

E-közigazgatás Konferencia – Budapest, 2021. október 7.

„ 8:30-tól Regisztráció

9:00 – Az IIR Magyarország köszöntője

9:10 – 9:50
Elért eredmények a mesterséges intelligencia alkalmazások terén, az e-közigazgatás építőelemeiben
Az új technológiák szerepe
MI alapú építőelemek
Videókonferencia rendszer
Közigazgatási feladatok MI alapú támogatása
Előadó: Hajzer Károly, Informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

9:50 – 10:30
Felelős magyar adatvagyon-gazdálkodás a digitális államkormányzás keretrendszerében
Az adat a digitális gazdaság üzemanyaga
A digitalizáció mint a legfontosabb globális versenyképességi faktor és szuverenitási tényező
A megfelelő állam doktrínája
A digitális államkormányzás fogalma és beavatkozási területei
A mesterséges intelligencia és az adatpolitika
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség eddigi eredményei és további tervei
Személyre szabott és kezdeményező közigazgatás és közszolgáltatás
Előadó: dr. Gál András Levente, Ügyvezető, Neumann János Nonprofit Kft. – NAVÜ

10:30 – 11:00 Kávészünet

11:00 – 11:40
A papír alapú dokumentumoktól az adatalapú döntéshozatalig
Dokumentumkezelő rendszerek szerepe a digitális transzformációban
A digitalizáció nélkülözhetetlen, de nem elégséges
Nemcsak az iratokat, hanem a belső működésünket is digitálisan konvertálni kell
Hogyan használjuk fel adatainkat a döntéseink megalapozására?
Előadó: Kiss Péter, Szakmai igazgató, DMS One Zrt.

11:40 – 12:20
A járványhelyzet alatt online térbe költöztetett/költöző közigazgatási és ügyintézési területek és feladatok
Milyen fejlesztések történtek az elmúlt ~1 évben?
Min dolgoznak most?
Mi várható a jövőben?
Előadó: Bányai Zsolt, Operatív vezérigazgató-helyettes, IdomSoft Zrt.

12:20 – 12:50
eIDAS rendelet módosítása, időszerű új bizalmi szolgáltatások
Előadó: Urbán Viktor, Elnök, ITOSZ

12:50 – 13:50 Ebédszünet

13:50 – 14:20
A Digitális Bíróságokkal kapcsolatos aktualitások
Előadó: dr. Péter Zoltán János, Főosztályvezető, Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztály, Országos Bírósági Hivatal

14:20 – 15:00
A digitális állam tervezése a járvány utáni évekre az Unióban és Magyarországon
Hogyan gyorsította meg a járvány a digitális állam fejlődését?
A digitális állam fejlődésének uniós hangsúlyai: akadálymentesség, mobil eszközök, biztonság, digitális szuverenitás, interoperabilitás, adatpolitika, emberközpontú innovatív technológiák, határokon átnyúló szolgáltatások stb.
A készülő európai e-közigazgatási stratégiát megalapozó európai szakpolitikák, nyilatkozatok: Tallini nyilatkozat (2017), Berlini nyilatkozat (2020), Európa digitális jövőjének megtervezése (2020), Mesterséges intelligencia stratégia és cselekvési terv (2018), Európai adatstratégia (2020) stb.
A digitális állam helyzete Magyarországon
A digitális állam fejlődését megalapozó magyar szakpolitikák: Mesterséges Intelligencia Stratégia (2020), Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2021)
A legfontosabb kitörési pontok Magyarország számára
Előadó: Sikolya Zsolt, Elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

15:00 – 15:30
Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezet
Előadó: Kulcsár Zsolt, ÁAFK csapatvezető, IdomSoft Zrt.

15:30 – 15:50 Kávészünet

15:50 – 16.20
Nyomtatni, csak ha elkerülhetetlen!
Papír alapú hiteles másolat előállítás – elektronikus dokumentumoktól a postai küldeményig
A hitelesség garanciái
A szolgáltatás igazolásai
Tapasztalatok, előnyök
Miért nyomtatnak, és hogyan lehetne ezt elkerülni, átalakítva a korábbi szokásokat?
Előadó: Váradi András, Senior projektmenedzser, Magyar Posta Zrt.

16:20 – 16.40
Esettanulmány
Előadó: Solcz-Újvári Magdolna , Dokumentum menedzsment és digitalizációs szakértő, FŐTÁV Zrt

16.40 A rendezvény vége ”

Forrás:
E-közigazgatás Konferencia; IIR Magyarország; 2021. szeptember

Elérhető a büntetés-végrehajtási szervezet BvNews mobilalkalmazása

„Új telefonos applikációt fejlesztett a büntetés-végrehajtási szervezet saját kollégái részére, ezen a közvetlen csatornán keresztül olyan exkluzív szolgáltatást igyekszünk nyújtani, amelynek köszönhetően első kézből, autentikus forrásból értesülhettek a titeket érintő aktuális hírekről, információkról.

Ebben a zártrendszerű, kizárólag bv. dolgozók számára elérhető okosalkalmazásban sok vizuális tartalommal találhatjátok meg az egész szervezetet, illetve a saját szolgálati helyeteket érintő fontos információkat.

Tegyetek egy próbát, töltsétek le az appot!

Androidos készülékek esetében a Google Play áruház keresőjében a BvNews applikációja könnyen megtalálható, letölthető és telepíthető. Amennyiben Apple készülékre szeretnéd letölteni az alkalmazást, akkor kattints az alábbi linkre: https://streamnext.hu/bvnewsdownloader/

Forrás:
Elérhető a BvNews mobilalkalmazás; Büntetés-végrehajtás; 2021. augusztus 19.

A Vendég Információs Zárt Adatbázis (VIZA) komoly problémái

„Szeptember 1-től újabb adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vidéki szállásadókat. Egy okmányolvasót kell beszerezniük, és le kell fényképezni a vendégek iratát, majd feltölteni a Vendég Információs Zárt Adatbázisba (VIZA). A legkisebb szálláshelyeknek is adatot kell szolgáltatniuk, és ezt nem könnyű megoldani a falusi turizmusból élőknek.

Talán nincs is más, aki ilyen hosszú ideje, harminc éve működtet falusi vendégfogadót Somogyban, mint a szennai Miszlang Jánosné. Mindent megtesz a vendégeiért, és vírus ide vagy oda, az idén sem panaszkodott. Számára nincs nagyobb öröm annál, mint ami megesett vele a nyáron, hogy egy 25 éve nem látott vendég tért vissza a napokban, és megkereste a bejegyzését a régi vendégkönyvben. Mától azonban már nem kell a vendégkönyv, mert minden digitális.

– Lassan egy adminisztrátor kellene nekünk, mert ezt nem az idős szállásadóknak találták ki – mondta az Ágnes fogadó vezetője. – A „kedves titkárnőm” a férjem, aki órákat tölt a számítógép mellett, hogy megtanulja.
Az okmányleolvasó bevezetése fejtörést, technikai és anyagi nehézséget okoz a legtöbb vidéki szállásadónak. Nagyon jó nyarat könyvelhetett el a hosszúvízi Tulipántos vendégház Hosszúvízen; Kirizsán Jutka tulajdonos szintén készül az új adatszolgáltatásra. – Vendégházat üzemeltetek, ahol kis állatokat és nagy nyugalmat talál a betérő – mondta lapunknak. – Tudunk adatot szolgáltatni, ha az internet éppen működik, mert a falusi turizmus esetében az internetes lefedettség igencsak eltérő – mutatott rá. – A szomszédban élő 80 éves nénit mégsem lehet megkérni, hogy menjen át és szkennelje be az adatokat.

Sebestyén Márta óvónőként dolgozik Somogyvámoson, és tavaly foglalkozott először falusi turizmussal. Márta levendulás kertje és vendégháza Somogyváron sok gyermekprogrammal, virágos környezettel várja a vendégeit. Elmondta, a többi szállásadóval sokat beszélgettek arról, hogy ők nem hatóság, és ha az adatvédelem ennyire fontos a mai világban, akkor nem aggályos-e, hogy a szállásadók elkérik és továbbítják a bejelentkezők adatait. Különösen úgy, hogy az is érezhető, ha néhány vendég inkognitóra vágyik és elbújna a világ zajától.

Petíció a magánszállásadóktól

A Vendég Információs Zárt Adatbázis (VIZA) rendszere közrendvédelmi célokat szolgál, a személyes adatokban célzottan és kizárólag a rendőrség végezhet keresést bűnmegelőzési és bűnüldözési okokból. Az okmány­olvasók szeptemberi bevezetése sok esetben olyan komoly feladat elé állítja a szállásadókat, hogy a magánszálláshelyek üzemeltetői összeállítottak egy petíciót, amit néhány óra alatt ezernél is többen írtak alá. Felvázolták, hogy sok esetben nem rendelkeznek a szükséges technikai feltételekkel, és koruknál fogva a technikai ismeretekkel sem. A szálláshelyet távolról, érintésmentes módon üzemeltető szállásadók nem találkoznak fizikailag a vendéggel, ők nem tudják a helyszínen elkérni és beolvasni az okmányokat. A vendégek sokszor késő este, esetleg éjszaka érkeznek meg, így minden érkező vendég személyes fogadása plusz feladatot ró a szállásadóra. Szerintük félő, hogy az állandó recepcióval nem rendelkező szállások esetében ez az új feladat sok esetben ellehetetleníti a mindennapi működést.”

Forrás:
Az adatszolgáltatáshoz néha internet sem ártana; sonline.hu; 2021. szeptember 2.

Elindult a Nébih közétkeztetési információs oldala

„Számos fontos változás lép életbe szeptember 1-jétől a közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseknél. Ezentúl többek között középpontba kerülnek a hazai termékek és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közétkeztetési minősítése is előfeltétellé válik. A pályázati folyamat és a beszerzések támogatása érdekében a Nébih létrehozta közétkeztetési információs oldalát. Az új tematikus weboldal nem csupán a közétkeztetők és a megrendelők, hanem a fogyasztók számára is tartogat érdekes információkat.

2021. szeptember 1-jétől kell alkalmazni a közétkeztetéssel kapcsolatos közbeszerzésekre vonatkozó 676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályait, amelyek fő célja a közétkeztetés minőségének javítása. A rendelet többek között előírja, hogy a közétkeztetésben 2022-től legalább 60%, 2023-tól legalább 80%-os arányt kell kitennie a rövid ellátási láncban beszerzett, illetve a helyi élelmiszer termékeknek, a szolgáltató kiválasztásakor pedig nem lehet a legalacsonyabb ár az egyedüli értékelési szempont.

A Nébih új tematikus weboldala (https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes) több szempontból is támogatja a közétkeztetési közbeszerzéseket: a kiírók tájékozódhatnak a pályázók Minőségvezérelt Közétkeztetési Programban (MKP) elért eredményéről és a közétkeztetés végző vállalkozásokról, míg a közétkeztetőket a beszállító partnerek (például termelői csoportok, piacszervezők, kistermelők) „felkutatásában” segíti a felület.

A fogyasztók számára nem csupán a főző- és tálalókonyhák MKP minősítése lehet érdekes, hanem a gyermek közétkeztetésből származó ebédek érzékszervi vizsgálatának eredményei is. A „nem felelt meg”-től a „kiválóan megfelelt”-ig terjedő, ötfokú skálán értékelt menüsorok „osztályzatai” szűrhető, kereshető formában érhetők el a weboldalon.

Szintén lényeges változás, hogy a közbeszerzési pályázaton induló közétkeztetőknek minden esetben csatolniuk kell pályázati anyagukhoz a három évnél nem régebbi MKP minősítést. Azok a közétkeztető vállalkozások, akik nem rendelkeznek három éven belüli minősítéssel, de szeretnének közbeszerzésen indulni, a weboldalon elérhető űrlap segítségével kezdeményezhetik a minősítést.
A közétkeztetési információs felület elérhetősége: https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes

Forrás:
Elindult a Nébih közétkeztetési információs oldala; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH); 2021. szeptember 1.

Projektmenedzsereknek: Szuper számítógépek- szuper projektmenedzsment?

„Időpont: 2021. szeptember 09. 17:00 – 18:30
Helyszín: KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) és online ( 1134 Budapest Váci út 35.)

Szeretettel meghívunk a 2021. szeptember 09-én (csütörtökön) 17:00- 18:30-ig, hosszú idő után először, ismét on-site, illetve online megrendezésre kerülő PMO Klubra, aminek témája a Szuper számítógépek- szuper projektmenedzsment? lesz.

Az előadást tartja Takács Gábor, projekt igazgató, KIFÜ.

Részletesebb leírást a témáról a weboldalunkon találsz:
https://profexec.com/pmo-klub/szuper-szamitogepek-szuper-projektmenedzsment/

Továbbá szívesen várunk a LinkedIn csoportunkba is:
https://www.linkedin.com/groups/12357790/

Ahogy feljebb is említettük, online is közvetítjük élőben az előadást azok számára, akik a helyszínen nem tudnak részt venni az eseményen.

A PMO Klubra részvételi szándékodat a pmoklub@profexec.com email címen jelezd nekünk és küldeni fogjuk a helyszín pontos címét, naptárbejegyzést, valamint a meeting linket…”

Forrás:
Szuper számítógépek- szuper projektmenedzsment?; Magyar Projektmenedzsment Szövetség; 2021. szeptember

Lassan, de biztosan érkezik az e-áfatervezet

„Az e-áfabevallási tervezettel az adóhatóság az adóalany rendelkezésére bocsátja majd az adott adómegállapítási időszakra vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatokat: az adóalapot, az áthárított előzetesen felszámított és a fizetendő adót. Egy felelős vállalat azonban nem fogadhatja majd el látatlanban ezeket az adatokat. Ellenőriznie kell a számlák jogszerűségét, alaki és tartalmi megfelelőségét, az adatok teljeskörűségét.

Világelsőként a magyar adóhatóság vállalta fel a vállalkozói számlaadatok alapján az áfabevallás tervezetének kiajánlását. A minisztérium eredeti tervei szerint erre már 2021 első negyedévének végén sor került volna, de az élet – azaz a Covid – közbeszólt, így még eddig nem valósult meg. Most úgy tűnik, hogy lépcsőzetesen fogják bevezetni 2021 harmadik negyedévét követően, egy-két év alatt folyamatosan bővítve. Ez több időt hagy az adóhatóság fejlesztőinek a finomhangolásra, de a vállalkozásoknak is adóbevallásaik automatizálására, áfakezelésük felülvizsgálatára, rendbe tételére.
Fotó: Shutterstock

A csúszás persze érthető. Egyrészt lényegesen nagyobb adathalmaz feldolgozása szükséges az áfabevallási tervezetek előkészítéséhez, mint az szja-kiajánláshoz: az e-áfánál évi több mint négymilliárdnyi számla- és nyugtaadatot kell figyelembe venni. Másrészt a személyijövedelemadó-bevallásokat a könyvelők, bérszámfejtők által elkészített, rendszerezett adatok alapján állítják össze egyszer egy évben utólag, míg az áfához szükséges input közvetlenül a vállalkozásoktól érkezik eltérő minőségben, például az online számla és a pénztárgéprendszer adatain keresztül.

Másrészt sokkal bonyolultabb rendszerről van szó, amelyben a kimenő és a bejövő számlák adatait, azok teljesítési, áfafizetési időpontjait és az adólevonásra való jog mértékét, valamint megnyílásának időpontjait is össze kell hangolni.

Gondoljunk csak az előlegekre, rész- és végszámlákra, az időszaki elszámolásra, az utólag adott minőségi, mennyiségi vagy éppen az előre fizetésért járó kiszámlázott engedményekre és az egyéb számlakorrekciókra. Éppen a rendszer bonyolultsága miatt a hatóság nem tudja, és nem is fogja vállalni az áfabevallási tervezetek módosítás nélküli elfogadását. Az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfabevallási tervezetet, ám ezt az adózónak kell ellenőriznie, és szükség szerint módosítania. Az e-szja-val szemben ez csak akkor válik majd valódi bevallássá, ha az adózó kifejezetten elfogadja.

Az e-áfabevallási tervezettel az adóhatóság az adóalany rendelkezésére bocsátja majd az adott adómegállapítási időszakra vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatokat: az adóalapot, az áthárított előzetesen felszámított és a fizetendő adót.

Egy felelős vállalat azonban nem fogadhatja el látatlanban ezeket az adatokat. Ellenőriznie kell a számlák jogszerűségét, alaki és tartalmi megfelelőségét, az adatok teljeskörűségét. Pótolnia kell azokat az adatokat, melyeket nem lát az adóhatóság: az uniós és a harmadik országos beszerzések vagy akár a megkésve kiállított belföldi számlák adatait.

Továbbá lehetőséget kell biztosítani, hogy a vállalkozások meghozzák saját üzleti vagy számviteli döntéseiket az áfa levonásának mértékére és időpontjára vonatkozóan. Hiszen vannak olyan tételek, amelyek áfatartalma csak a valós üzleti felhasználás arányában vonható le, ahogy az ügyletek késése miatt is kitolódhat az áfalevonás, ami jelentősen befolyásolhatja az áfa cash flow-t.

Az áfabevallás felelőssége tehát mindvégig az adózókon marad, az ellenőrzés előfeltétele pedig az, hogy a vállalkozás rendelkezzen naprakész könyveléssel.

A bevallási tervezet valószínűleg már minden hónap 12-én, a hivatalos 20-i áfabevallási határidő előtt kicsit több, mint egy héttel elérhető lesz. Nem véletlen tehát, hogy 2020. július 1-jétől a számlakiállítási határidőt 15-ről 8 napra csökkentették. Ugyanakkor a nagyobb, jelentős adminisztrációt végző vállalatoknak még így is nehézséget okozhat a számlázási adatok gyors összegyűjtése. Még a belföldi számlák tekintetében sem biztos tehát, hogy az e-áfatervezet valóban teljes körű lesz.

A tervezetek megjelenése után kezdődhet majd az ellenőrzésük, ami annál nehezebb feladat, minél nagyobb egy cég számlaforgalma, minél bonyolultabbak az ügyletei. Sokaknál manuális megoldások helyett csak egy speciálisan az áfabevallás ellenőrzésére fejlesztett szoftver jelenthet megoldást. Ez automatikusan ki tudja mutatni az eltéréseket a NAV által készített tervezet és a céges adatok között, ami után már célzottan lehet ellenőrizni és módosítani.

Ám még egy áfabevallást ellenőrző alkalmazás munkába állítása után is kérdés, hogy vajon mindezzel valóban csökken-e az adminisztráció, könnyebb lesz-e az adózók élete. A válasz még korántsem egyértelmű.

A Pénzügyminisztérium szerint a tervezetek kiajánlása évente mintegy félmillió vállalkozásnak hoz majd könnyebbséget, ők időt és pénzt is megtakaríthatnak. Ezek azonban inkább a kisebb, egyszerűbb működésű cégek. A nagyobbaknak akár pluszkiadást és munkát is okozhat a változás, különösen, ha nem automatizálnak.

Ők csak azzal vigasztalódhatnak, hogy a tudás hatalom. Ugyanis az áfa bevallástervezetének kiajánlásával látni fogják, hogy mit lát a „NAV testvér” a vállalkozásuk adóügyeiről. És ez lépéshelyzetbe vagy lépéskényszerbe hozza majd őket: önellenőrzéssel, az ügyletek áfaértékelésének módosításával elkerülhetik a büntetéseket. Így aztán nem csoda, hogy szorongással vegyes várakozással tekintünk az e-áfabevallási tervezet elé.”

Forrás:
Lassan, de biztosan érkezik az e-áfatervezet; Jancsa-Pék Judit; Világgazdaság; 2021. szeptember 3.

Sokmilliárdos állami megrendelést küszöbén a 4iG

„Négy másik pályázó mellett a 4iG vezette konzorciumot is nyertesként hirdették ki a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) által indított, összesen 520 milliárd forintos keretösszegű, ajánlattevőkkel történő keretmegállapodás megkötésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban – közölte a társaság a BÉT honlapján.

A Delta Systems egy nappal korábban jelezte: az általuk vezetett konzorcium is a nyertes pályázók között van.

Az eljárás a Microsoft .NET keretrendszer alapú és Microsoft Business Intelligence alkalmazás rendszerekre vonatkozó fejlesztési szolgáltatások nyújtására, továbbá Java alapú fejlesztői környezethez vagy Business Intelligence alkalmazás rendszerek fejlesztői környezetéhez kapcsolódó fejlesztési szolgáltatások nyújtására irányult. Előbbi projekt keretösszege 180 milliárd, utóbbié pedig 340 milliárd forint.

A megállapodások a 4iG közleménye szerint nem kínálnak automatikusan megrendeléseket, a DKÜ által kiszolgált intézmények felmerülő igényeik alapján versenyeztetik újra a beszerzéseket a keretmegállapodásban szereplő szállítók között. A lebonyolításáért felelős Digitális Kormányzati Ügynökséggel megkötött keretmegállapodások a hatályba lépéstől számítva 60 hónapra, de legfeljebb a fenti szállítási keretösszeg kimerüléséig jön létre.”

Forrás:
Sokmilliárdos állami megrendelést küszöbén a 4iG; Világgazdaság; 2021. szeptember 3.

Informatika, távközlés, technika

Már a MÁV-HÉV adatai is valós időben jelennek meg a BKK FUTÁR utazástervező alkalmazásában

„ Újabb hasznos funkcióval bővül a FUTÁR-alkalmazás: az augusztus 30-i frissítése után már a MÁV-HÉV adatai is valós időben jelennek meg a budapesti közösségi közlekedést használók mindennapjait megkönnyítő, felgyorsult applikációban. A Budapesti Közlekedési Központ elkötelezett a folyamatos fejlesztések megvalósítása mellett, így hamarosan már a mobiljegy is elérhető lesz az alkalmazásban, és számos új funkcióval bővül a program.

A MÁV-HÉV-adatok megjelenésének köszönhetően az applikáció felhasználói egyszerűbben tervezhetik meg az utazásukat. Pontos információk jelennek meg ugyanis a FUTÁR digitális felületein, valamint a HÉV viszonylatán található megállóhelyi kijelzőkön, és élőben lehet követni az okoseszközök képernyőjén a HÉV-járatok mozgását.

Folyamatos fejlesztés

Az ügyfelek igényei alapján az év végén megújul, és ügyfélbarátabb felületet kap a BKK FUTÁR alkalmazása. Ügyfeleink már minden tizedik BKK-bérletet mobiljegyen vásárolnak, ezért a BKK saját alkalmazásán belül elérhető mobiljegyvásárlás funkcióval fogja támogatni, hogy a papíralapú termékek helyett egyre többen digitális jeggyel vagy bérlettel utazzanak. A tervek szerint a közeljövőben már az eseti utazáshoz igénybe vehető vonaljegy is elérhető lesz a mobiljegyben.

A FUTÁR-alkalmazás megújítása minden Budapesten közlekedőnek hasznos újításokat jelent majd. Előreláthatóan még az idén beköltöznek a BKK Info aktuális hírei az applikációba. Ennek köszönhetően percre kész forgalmi információkról, a legfontosabb menetrendi és járatváltozásokról azonnal értesítést kaphat a felhasználó. A fővárosban vonattal utazók teljeskörű utazástervezését pedig a Budapest-bérlettel igénybe vehető MÁV-START járatok megjelenítésével támogatja majd a FUTÁR a tervek szerint.

A jövő év elején további fejlesztések várhatók. Elérhető lesz többek között a kerékpáros útvonaltervezés, valamint a valós idejű újratervezés is, a megosztáson alapuló közlekedési eszközöket választók pedig térképen kereshetik meg a gyűjtőpontokat.

Igazi sikertörténet

A FUTÁR-rendszer már csaknem hét éve, 2014 októbere óta szolgálja a fővárosban közlekedőket. Az elmúlt években ügyfeleink nagyon megkedvelték az alkalmazást: még a járványügyi intézkedések időszakában is havonta többmillió utazást terveztek meg az applikáció segítségével. Jelenleg több mint félmillióan használják a FUTÁR-t, és nemcsak a mobilalkalmazás, hanem a webes felület is népszerű.

A FUTÁR-alkalmazás legfrissebb, felgyorsult verziója már elérhető a Google Play áruházból és az App Store-ból, vagy ezen a linken is.”

Forrás:
Megújul a BKK FUTÁR utazástervező alkalmazás; Budapesti Közlekedési Központ; 2021.augusztus 31.

Felemás üzleti eredményeket közölt a 4iG

„A 4iG bevételeinek lendületes bővülése ellenére a költségnövekedés miatt csökkent a nyeresége, ám a cég szerint jövőben az új szerzemények ellensúlyozzák a negatív hatásokat.

Felemás eredményeket közölt a 4iG, míg a cég árbevétele az előző év azonos időszakához mérten brutálisan, közel 60 százalékkal, több mint 32 milliárd forintra nőtt az év első felében és az EBITDA is 30 százalékkal, 1,7 milliárd fölé bővült, a cég üzleti eredménye 7 százalékkal 920 millió, nettó nyeresége pedig 36,5 százalékkal, 490 millió forintra esett vissza.

A társaság az üzleti és adózott eredmény csökkenését azzal magyarázta a közleményben, hogy jelentősen megnövekedtek a működési, adó- és kamatköltségei, illetve az előkészítés alatt álló akvizíciók ráfordításai is nyomás alá helyezték a nyereséget. Hozzáteszik azonban, az akvizíciók lezárásával a 4iG tulajdonába kerülő társaságok konszolidációja nagymértékben ellensúlyozza majd az első félévben tapasztalt vonatkozó negatív hatásokat.

A társaság a nemzetközi elemzőházak (Edison, Wood) által publikált megállapításokra – amelyek 10 százalék feletti bővülést jeleznek előre a 2023-ig tartó időszakra – is hivatkozva lendületes növekedésre számít, amit az elmúlt időszakban lezárt, illetve közvetlenül lezárás előtt álló akvizíciók is alátámasztanak.

Eközben az EBITDA-marzs már az idei évben is megközelíti, az elkövetkező években pedig várhatóan meghaladja a 10 százalékot – írja a menedzsment.

A 4iG egyik legfontosabb célkitűzése a jövőben is az marad, hogy Magyarországon és a régióban további meghatározó piaci pozíciókat építsen ki az információs-technológiai (IT és ICT) szolgáltatások széles területén. A cégvezetés továbbra is az egyik stratégiai növekedési területnek tartja a telekommunikációs, illetve a távközlésiinfrastruktúra-szegmenst.

Regionális bontásban a 4iG jelentős növekedési potenciált lát a nyugat-balkáni régióban, a várakozások szerint az elkövetkező 5 évben a térség gazdasági növekedését az Európai Unió bővítése jelentősen fellendítheti.

A cég ezért várhatóan tovább fokozza jelenlétét a térségben. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálja a befektetési lehetőségeket a távközlési, illetve az informatikai szektorban.

A 2021 első félévében tapasztalt dinamikus növekedésnek köszönhetően 2022-re a 4iG az informatika minden területén az első számú magyarországi rendszerintegrációs vállalattá kíván válni, emellett pedig a kelet-közép-európai, valamint a balkáni térségben is meghatározó szereplővé lép elő.

A cégcsoport arra törekszik, hogy 2023 végére bevételeinek döntő többségét már a távközlési, az adatközponti, a védelmi és a műholdas szolgáltatások biztosíthatják.

Jelenleg folyik a vállalatcsoport holdinggá alakítása: a Hungaro DigiTel már lezárt, illetve a SpaceCom folyamatban lévő akvizíciójával a hazai- és a globális műholdas kommunikációban, a DIGI magyarországi érdekeltségeinek, valamint a Telenor Montenegro megvásárlásával pedig a telekommunikációs és médiaszolgáltatói piacon szerezhet kulcspozíciókat a tőkepiaci társaság. A Poli Computer PC akvizíció a 4iG vállalatcsoportot a régióban is kiemelkedő piacvezető pozícióhoz juttatta a kiszervezett és menedzselt szolgáltatások területén.

A gyorsjelentés kitér a részvényárfolyam alakulására is. Eszerint az első félévben a 4iG átlag 639 forintos részvényárfolyama 18,8 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszaki átlagárat. A 4iG papírjainak kurzusa ugyanakkor igazából az utóbbi napokban lódult meg. Figyelemre méltó, hogy míg augusztus 25-én még 640 forinton is kereskedtek a részvénnyel, a gyorsjelentés közzétételét megelőzően 806 forinton búcsúzott a tőzsdeparkettől, azaz múlt szerda óta 26 százalékkal drágult.”

Forrás:
Brutális bevételbővülés a 4iG-nál; Murányi Ernő; Világgazdaság; 2021. augusztus 31.

A mobilitás jövőjét alakítja Szingapúr

„Az önvezető járművek már hihetetlenül fejlettek, ám az alkalmazásukkal kapcsolatos kihívások nem csak technológiai jellegűek. A városi mobilitás átalakítása azoknak a tereknek az újragondolását is megköveteli, ahol az új autonóm autók közlekednek, és ahol parkoltatják őket.

Tiziano Terzani nem rajongott Szingapúrért. Amikor ott járt a firenzei író, újságíró, azt mondta, hogy az egyedüli, amit a városállam nyújtani tud, az a repülőtere. Ott koncentrálódik minden, amit a város be tud mutatni: a hatékonyság, a tisztaság és a rend.

Terzani összegzésében van valamennyi igazság, ám távolról sem fedi le a teljes képet. Szingapúr minden részletre kiterjedő aprólékossága nemcsak a repülőtér zavartalan működését szolgálja, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ötletekből elképesztő gyorsasággal konkrét megoldások szülessenek. Ennek eredményeképpen Szingapúr a városi innovációk eleven laboratóriumává vált.

Közelről láttam ezt a folyamatot. 2013-ban, a szingapúri függetlenség 50. évfordulójához közeledve a városállam közszolgáltatásokért felelős vezetője kikérte a véleményemet azzal kapcsolatban, hogy milyen történelmi mérföldköveket vagy eseményeket kellene az ünnepségek középpontjába helyezni. Azt javasoltam, hogy talán Szingapúrnak nem a múltra, hanem a jövőre kellene koncentrálnia, például az innovációk előmozdításával egy olyan szektorban, amelyben mindig is kitűnt: a mobilitásban.

Néhány nappal később felhívtak, és arról tájékoztattak, hogy a kormányzat egy munkacsoportot állított fel a vezető nélküli autókra való átállás tanulmányozására. Egyben felkértek, hogy vegyek részt a bizottság munkájában. Azóta a testület évente több alkalommal is egyeztetett a kérdésben érintett magán- és állami szereplőkkel annak érdekében, hogy e területen lefektesse az alapokat.

Az önvezető járművek már hihetetlen fejlettek, ám az alkalmazásukkal kapcsolatos kihívások nem csak technológiai jellegűek. A városi mobilitás átalakítása azoknak a tereknek az újragondolását is megköveteli, ahol az új autonóm autók közlekednek, és ahol parkoltatják őket.

Ha az autó- és kerékpármegosztó szolgáltatások elhomályosították a közösségi és magánközlekedési eszközök közötti hagyományos határokat, a vezető nélküli autó ezt a megkülönböztetést gyakorlatilag felszámolja. Miután beért a munkahelyére, a legtöbb embernek nincs szüksége arra, hogy autója a munkahelye vagy a lakása előtt parkoljon egész nap. Ha ez az autó önvezető, akkor ebben az üres időszakban a családtagokat, szomszédokat, ismerősöket vagy bárki mást szállíthat.

Ez alapján az autómegosztás lehet az új norma. Ahogy a forgalomban lévő gépjárművek száma csökken, úgy csökken majd a városok parkolóhelyek iránti igénye. Az MIT keretében működő laborunk, a Senseable City számításai szerint a vezető nélküli járműveket használó autómegosztásra való átállással Szingapúr 1,3 millió parkolóhelyének mintegy 80 százalékát fel lehetne számolni.

A szabaddá váló területek a lakóhelyek újragondolását válthatják ki, a járdák nem autókkal és parkolóórákkal, hanem éttermek teraszaival, játszóterekkel és kiskertekkel lehetnek tele. A legtöbb városban az ilyen terveket látványos, számos kutatással alátámasztott dokumentumokban dolgoznák ki – amelyekből aztán semmi sem valósul meg. De nem Szingapúrban. A város kormányzati apparátusa és a főbb ipari szerepelők egyszerre léptek. Csupán néhány év elteltével az elért eredmények igen látványosak.

Ezt a folyamatot segíti, hogy a szingapúri gazdasági fejlesztési tanács és az állami vagyonalap koordinált, átfogó befektetéseket valósít meg a mobilitási szektor új startupjaiban, például a nuTonomyban. Ez az MIT-nél létrehozott cég 2016-ban kezdte tesztelni a világ első teljesen önvezető taxiszolgáltatását. Egy év múlva a céget 450 millió dollárért adták el, ami jelentős pénzügyi hasznot hozott a kormányzatnak.

További innovációk is folyamatban vannak. Dizájncégünk részt vett a 280 méter magas felhőkarcoló, a Capita Spring felépítésében – a tervek szerint az év végén adják át –, amelynél figyelembe vették a jövő mobilitási rendszereire való közelgő áttérés szempontjait is. Az épület garázsát például valamivel magasabbra építették, mint az megszokott, illetve a felszíne nem lejtős, így ha a parkolóhelyek iránti igény csökken, akkor ezt a területet a Marina-öbölre néző irodákká lehet átalakítani.

Nem véletlen, hogy a természeti erőforrásokban nem gazdag Szingapúr 50 év alatt elérte, hogy az egy főre jutó GDP-je az egyik legmagasabb a világon. Természetesen azonban Szingapúr távolról sem tökéletes hely. A fejlődés terhe gyakran a nagy számban jelen lévő bevándorlókra hárul, akik veszélyes, alulfizetett munkát végeznek, korlátozott jogaik vannak kevés előrelépési lehetőséggel. Továbbá az a rendezettség, amely olyannyira untatta Terzanit, elfojtja a kreativitást. A startupgazdaság, amely sok európai fővárost alakít át manapság, továbbra is küzd azért, hogy gyökeret verjen Szingapúrban.

Ezen korlátozó tényezők ellenére Szingapúr talán a legfejlettebb városi laboratóriumnak számít Ázsiában, különösen a mobilitási szektor terén. Rászolgált arra, hogy tanulmányozzák, és sok tekintetben csodálják példáját.”

Forrás:
A mobilitás jövőjét alakítja Szingapúr; Carlo Ratti; Világgazdaság; 2021. augusztus 30.
A szerző az MIT Senseable City Lab igazgatója.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális jogalkalmazás – Tanulmánykötet workshop és kéziratviták (NKE)

„Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet Digitális Jogalkalmazás kutatási projektje workshopot rendez az év végére tervezett tanulmánykötet kéziratainak megvitatására.

A workshop időpontja: 2021. szeptember 16. 15.00-17.40

A workshop helyszíne: NKE Eötvös József Kutatóközpont, NKE Ludovika szárnyépület

A workshop célja, hogy az év végére tervezett tanulmánykötetbe szánt írások első hullámát megvitassa.

A workshop menete az, hogy a tanulmányt a szerző 10 percben bemutatja, majd egy felkért bíráló 10 percben kifejti az írásról a véleményét, amelyet 10 perc vita követ. A vitában a jelenlevők is részt vehetnek.

Program:

15.00 – 15.10 Köszöntő

15.10. – 15.40. Homoki Péter: Miként lehet a szöveggeneráló eszközöket a jogászi hivatások körében hasznosítani?

15.40 – 16.10 Ződi Zsolt: A big data alapú jogi elemzőprogramokról. Mekkora veszélyt jelentenek a bíróprofilozó programok, és valóban a betiltás-e megfelelő módszer a kezelésükre?

16.10. – 16.30 Kávészünet

16.30 – 17.00 Ormai László: A cégeljárás jelenlegi helyzete és kihívásai Magyarországon

17.00 – 17.30 Osztovits András: A technológia hálójában – a magánjogi jogérvényesítés jelene és lehetséges jövője

17.30 – 17.40 A workshop zárása

A workshopra a zodi.zsolt@uni-nke.hu email címen lehet regisztrálni.

Címkék: workshop tanulmánykötet digitális jogalkalmazás

Forrás:
Digitális jogalkalmazás – Tanulmánykötet workshop és kéziratviták; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI); 2021. szeptember

Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? – 1. rész: ami bejött

„A jogi technológiával foglalkozó weboldalak és tanácsadó cégek (például itt, itt, itt, itt, és itt) időről időre szinte kötelességszerűen teszik közzé jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy rövid, vagy középtávon melyek lesznek a meghatározó trendek a jogi informatika (Legaltech) területén. Érdekes olykor számvetést készíteni, hogy az elmúlt években milyen jóslatok hangzottak el, és ezek közül melyek látszanak beigazoldóni, és melyek nem. Blogbejegyzésem első részében azzal foglalkozom, ami – úgy tűnik – beigazolódik.

1. A távoli munkavégzést elősegítő technológiák erősödése

Szinte mindegyik jóslat tartalmazza, hogy a COVID válság miatt a távoli munkavégzést segítő eszközök, (felhőalapú csoportmunka-támogató szoftverek, elektronikus kommunikációt lehetővé tevő szoftverek és videokonferencia-rendszerek) fel fognak értékelődni, és a használatuk egyre gyakoribbá és egyre természetesebbé fog válni. A távoli munkavégzés egyre gyakoribbá válása pedig erősíteni fogja az ezekhez a technológiákhoz kapcsolódó támogató megoldásokat (pl. cyberbiztonsági megoldások, az adatvédelemet – privacy – erősítő, vagy támogató szoftverek) is.

Ez a jóslat nagyobbrészt csakugyan bejött, de arról még nagyon korai nyilatkozni, hogy vajon a járvány elmúltával mennyire lesznek tartósak ezek a változások. Az elektronikus kapcsolattartás új formái szinte bizonyosan velünk maradnak, és az újonnan fejlesztett megoldásokkal ez sokkal zökkenőmentesebb is lesz. Ugyanakkor például a videokonferencia-rendszerek használata – legalábbis véleményem szerint – vissza fog szorulni a járvány elmúltával, ha nem is a járvány előtti szintre.

2. A szoftverek egyre ügyfélbarátabbá, a jogi információ egyre hozzáférhetőbbé, és a jogászok feleslegessé válása

Ez alá a trend alá többféle jóslatot is besűrítettem. A legáltalánosabb formájában arról szól, hogy a jogászok kiszorulása a jog területéről tovább folytatódik amiatt, mert egyre több állami szervezet vagy nagy cég alakít ki olyan felületeket és szolgáltatásokat, amelyekkel az állampolgárok maguk tudják a jogi problémáikat megoldani: jogi tanácsot kapni, okiratot szerkeszteni, vagy akár jogvitát rendezni. Ide szokták sorolni, hogy ezek a felületek egyre ügyfélbarátabbá válnak például a „legal design” mozgalom hatására, amely az érthető jogot és a felhasználóbarát szoftverfelületek filozófiáját próbálja egyesíteni.

Ez a trend valóságosnak tűnik. Az ügyfélbarát, egyszerűen kezelhető, átlátható felületű elektronikus szolgáltatások egyre több területen jelennek meg, és ezeket egyre többen használják. Magyarországon is egyre több ilyen felület van, elég csak az adóbevallás rendszerére gondolni, amely azt hiszem kifejezetten felhasználóbarátra sikerült. Az viszont már vitatható, hogy vajon ezek mennyi jogász munkáját veszik el. Sokan ugyanis azt mondják, hogy pl. az ingyenes szerződésmintákat túlnyomórészt olyan helyzetekben használják, amelyekben korábban egyáltalán nem kötöttek írásban szerződést, így ezek nem csökkentik a jogászok munkáját. Ugyanez igaz a például az online vitarendező platformokra is, amelyekről ezen a blogon többször is szó esett. A legtöbb esetben ezeken a platformokon olyan panaszokat intéznek az ügyfelek, amelyeket egy fizikai boltban személyesen, szintén jogász közben jötte nélkül intéztek volna. A joghoz és a jogi információhoz való hozzáférés könnyebbé válása ugyanakkor hosszabb távon biztosan átalakítja a jogi szakma képét.

3. Automatizáció egyre több területen

A második részben, („Milyen jóslatok nem jöttek eddig be”) lesz szó a mesterséges intelligenciával (gépi tanulással támogatott) technológiákról. Ezek igen lassan terjednek, és ehelyett inkább annak vagyunk szemtanúi, hogy az automatizáció nyer egyre nagyobb teret, és már nemcsak olyan formában, hogy a korábbi hagyományos folyamatokat lemásolják a digitális térben. (Pl. az okiratokat beszkennelve lehet beadni, és nem papíron.) A mostani új automatizációs trendnek az a lényege, hogy bizonyos adminisztratív folyamatokat, (mint pl. egyszerűbb peren kívüli eljárások, regisztrációs aktusok, engedélyezési, tisztán szabályalapú, mérlegelést nem igénylő döntések), „űrlaposítanak”, majd az ezeken beérkező adatokat automatikusan dolgozzák fel. Ahhoz, hogy ez a folyamat hatékony legyen, a jogalkotásnak is igazodnia kell ehhez, és az iratalapú megközelítést egyre inkább fel kell váltania az adatalapú megközelítésnek. Ez nagyon sok területen elkezdődött, és várható, hogy egy önerősítő folyamatot fog beindítani. Ugyanis minél több adatalapú automatikus eljárás lesz, annál nehezebben lesz fenntartható a dokumentum-alapú megközelítés a többi eljárásban. Az egyes szervezetek ugyanis egyre kiterjedtebb adatcserére lesznek kényszerítve, amelyet csak akkor tudnak teljesíteni, ha maguk is áttérnek az adatalapú megközelítésre.”

Forrás:
Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem?; Ződi Zsolt; Igazságszolgáltatás és technológia; 2021. augusztus 10.

Szakirodalom

Magyar statisztikai évkönyv, 2020

„Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.
A melléklet elérése a www.ksh.hu/polc oldalon történő regisztrációt követően lehetséges. A regisztrált felhasználók bejelentkezést követően, az évkönyv elején található kötetazonosító kód aktiválásával saját felhasználói polcukra helyezhetik a mellékletet, amely ezt követően használhatóvá válik.
Oldalszám: 526

Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum (korábbi kiadások, 2018-tól kezdve a PDF-ek szabadon letölthetők)”

Forrás:
Magyar statisztikai évkönyv, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. szeptember 3.

Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei

„Jelen tanulmány azt igyekszik bizonyítani, hogy a hazai adatvédelem és információszabadság, tehát az információs jogok története Magyarországon nem a nemzetközi változások hazai adaptációjának a következménye, hanem az információs jogok hazai alakulása olyan szerves fejlődés eredménye, amely a rendszerváltás utáni Magyarországon egy nemzetközi összehasonlításban is vezető, progresszív adatvédelmi és aktanyilvánossági rezsim kialakítását tette lehetővé. ”

Forrás:
Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei; Bán-Forgács Nóra; MTA Law Working Papers, 2021/15; 2021. augusztus 2. (PDF)

Kódok és kódexek: az algoritmusokkal támogatott jogi döntéshozatal kérdései

„…I. Algoritmusok és jogalkalmazás

A mesterséges intelligencia fő alkalmazási területe az információk rendezése, elemzése és a döntéshozatal segítése. Nem csoda, ha alkalmazása számtalan közjogilag is releváns kérdést vet fel, például a tisztességes eljárás, az átláthatóság vagy éppen a diszkrimináció tilalma kapcsán. Régóta igaz, hogy a jogalkalmazók gyakrabban fordulnak jogi adatbázisokhoz, mint a joganyagok hivatalos forrásaihoz. Így előfordulhat, hogy a szolgáltatók által elkövetett hiba alakítja a gyakorlatot. A korábbi írásban említett, amerikai büntetőjogi példák sorát folytatva: az Egyesült Államokban nemrég látott napvilágot egy tényfeltáró jelentés arról, hogy a börtönökben a szabadlábra helyezést kezelő program nem követett olyan törvényhozói módosításokat, amelyek alapján tömegesen kellett volna már kiszabadítani elítélteket. Ez egyszerre jelzi a szoftveres döntésre hagyatkozás veszélyeit és annak fontosságát, hogy csak átlátható, ellenőrizhető módon működő programokat alkalmazzanak kritikus területeken. Természetesen az, hogy a téves jogalkalmazásra egy algoritmus miatt került sor, ami semmilyen értelemben nem csökkenti az emberi döntéshozók felelősségét a jogszerűtlen fogva tartásért.

A jogban használt, például a korábbi bejegyzésben vizsgált büntetőjogi programokat egyebek között azért is szokás kritizálni, mert a számos tényezőt mérlegelő algoritmusok kereskedelmi, zárt programok részeként nem ismerhetők meg, pontos belső működésükkel csak a gyártó van tisztában. Ez jelentősen megnehezíti vagy akár el is lehetetleníti a védők munkáját, akik azt látják, hogy a bíró követi egy-egy ilyen szoftver iránymutatását, például amikor arról dönt, hogy valaki szabadlábra helyezhető-e.

A joghoz közvetlenül kapcsolódó kódok által felvetett nehézségek azonban csak az érem egyik oldalát jelentik. A jogi munka számítógépes támogatása könnyíti is a jogi tanácsadás folyamatát. Egy algoritmus a szerzők ismertetése szerint 79%-os biztonsággal becsüli meg a tényállás alapján, milyen döntésre jutott az ügyben a strasbourgi bíróság. Egy hasonló kísérlet az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának esetjogában 70% fölötti pontosságot ért el nem pusztán a kimenetel megjósolásában, hanem abban, hogy az egyes bírák hogyan szavaznak. A jogászi munka egyik legfontosabb része éppen ez: jogi tanácsadás során annak megbecslése, hogy bírósághoz fordulás esetén milyen kimenetel várható (egyszerűbben fogalmazva: „mit mond a jog”). A joghoz való megkülönböztetés nélküli hozzáférés új lehetőségét nyithatják meg a bírói döntést előrejelző algoritmusok, ilyen például a DoNotPay app, amely a világ első robot jogászaként hirdeti magát (forrás).

Ha az algoritmusok a megbízható tanácsadást hosszú évek jogi tanulmányait megspórolva, gyorsan és minden jogterületre kiterjedően képesek lesznek elvégezni, az bizonyosan átalakítja a jogász szakmát, az ügyfelek pedig gyorsabban és várhatóan olcsóbban jutnak jogi tanácsokhoz, még ha azt végső soron egy élő jogász magyarázza is el nekik. Az alternatív vitarendezés is átalakulhat egy ilyen lépéssel, hiszen ki az, aki közel 100%-os becsült vesztési eséllyel pert indít. Ugyanakkor a nehezen követhető logikájú algoritmusok egy ilyen trend révén manipuláció tárgyai lehetnek, a rosszindulatú kódok új nemzedékét hívva életre.

II. Az algoritmusok korlátai

Hasonlóan ahhoz, ahogy ma számítógépekre bízzuk a pénzügyi tranzakciók számítási feladatait, amelyet korábban irodisták végeztek nagy számban, számos olyan terület lesz, ahol a megbízhatósággal, gyorsasággal kapcsolatos elvárásunk miatt az algoritmusok kerülnek előtérbe. Ugyanakkor az algoritmusok elterjedésének egyik hatása éppen azon területek felértékelődése lehet, ahol nem tudjuk aritmetizálható módon leírni a helyes döntés kritériumait, és előtérbe kerül az empatikus vagy akár rugalmas mérlegelés. Számítógépes nyelven: az emberi tényező nem hiba, hanem az elvárt működés része „it’s not a bug, it’s a feature”.

Annak eldöntése, mikor szükséges emberi művelet, és mikor lép be a gép, hosszú és összetett folyamat, számos tényezővel: például orvosi tanácsokat sok esetben akkor is élő doktortól várunk majd, ha bizonyos kérdésekre megbízhatóbb választ adnak szofisztikált algoritmusok (mint ahogy például a diagnosztikában ez már előfordul). Ha elfogadjuk a Rathenau Intézetnek az Európa Tanács számára megfogalmazott javaslatát, akkor az „érdemi emberi kapcsolathoz való jog” szintén belejátszhat abba a döntésbe, hogy milyen feladatokat bízunk gépekre, például egy idősotthonban.

A bírói döntéshozatalnál fontosabbá válhat az a szempont, hogy egy magas társadalmi státuszú személy az arcával vállalt döntésben indokolja meg, kinek ad igazat, ezzel járulva hozzá a vitás kérdések megnyugtató lezárásához. Jogos elvárás lesz, hogy a jogainkat érintő, például a diszkrimináció vádját felvető gyakorlatok kapcsán akkor is emberi kommunikációban kapjunk választ a kérdéseinkre, ha maga a kérdés egyébként egy algoritmus működésére vonatkozik. Az emberi jogi döntéshozatalban gyakran alkalmazott szükségességi-arányossági teszt éppen a mechanikus jellegénél fogva tűnik vonzónak. Azonban az aritmetizálás fenyegetésének egyik hatása éppen az lehet, hogy a mechanikusként beállított bírói praktikák, az aritmetizálhatóság és a lelepleződés kettős rémének szorításában, kevésbé tűnnek majd vonzónak. A döntéshozatal digitális „lefordításának” kísérlete könnyen láthatóvá teheti, hogy a látszólag világosan alkalmazható tesztek használata során egyáltalán nem vonhatók le következtetések egyszerűen a tényekből és a jogi szövegből.

A jogi alkalmazás kapcsán azt érdemes végiggondolni, hogy a joghoz társított milyen céloknak felel meg a gépiesített jogalkalmazás (semleges, részrehajlásmentes döntéshozatal, egységes jogalkalmazás, racionális döntés, gyorsaság), és melyekkel ütközik (méltányosság és empátia, a meghallgatás vágya, társadalmi konfliktuskezelés emberi mérlegeléssel). Oxfordi kutatók egy 2020-as tanulmányban úgy érvelnek, hogy a jól algoritmizálható, statisztikai alapú egyenlőségi felfogás lényegileg különbözik attól a kontextualizált egyenlőség-felfogástól, amely például az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában érhető tetten. A szerzők szerint ez könnyen jelentheti azt, hogy az uniós antidiszkriminációs jog soha nem lesz aritmetizálható, legalábbis érdemi torzulás nélkül biztosan nem.

Az algoritmusok használata számos közegben korlátozott eredményeket hoz, például továbbra is fontos a felelős emberi felügyelet olyan helyzetekben, mint például a felelősség a rohingya népirtást megelőző, közösségi médiában terjedő gyűlöletbeszéd kiszűréséért. Azok felelőssége, akik az algoritmusok és a platformok feletti kontrollt gyakorolják, nem tudható le az algoritmusokra mutogatással.

III. Felelősségi kérdések

A mesterséges intelligencia használatának egyik fontos hatása, hogy a döntésekért vállalt felelősséget arra hivatkozva utasítják el a fejlesztők és használók, hogy ők nem kontrollálják a folyamatot, és részben ez a vállalkozás célja. Ez egyszerre téves és veszélyes, olyan, mintha az atomenergia kapcsán a kvantummechanika bizonytalansági tényezőjére hivatkozva mondaná azt valaki, hogy ő csak beindítja a láncreakciót, vagy ha Schrödinger macskájának haláláért nem vállalná a felelősséget az, aki a sugárzó anyaggal felszerelt gépet beállítja, majd belehelyezni a macskát. Az állítás ugyanakkor megragad egy fontos problémát: kellően szofisztikált kód használatakor azt a célt, hogy a gép „önállósítsa magát”, hajlamosak vagyunk összekeverni azzal, hogy a felelősséget sem mi viseljük, akik a gépet saját céljainkra használjuk, például hatékonyabbá tesszük vele a munkavégzést, vagy értékesebb terméket állítunk elő vagy jobb szolgáltatást nyújtunk a segítségével. Hasonlóan ahhoz, ahogy a gyermek, ha felnőtté válik, jogilag már maga felelős tetteiért, és ekkortól a szülői felelősség legfeljebb kivételes esetben merülhet fel – még ha a nevelésben elkövetett hibákat továbbra is nekik rónánk fel.

A felelősség alapja nem feltétlenül az, hogy a programozó ki tudja előre számítani, vagy akár csak pontosan érti, hogy milyen lépésekben és milyen döntésre jut a program, mint inkább az, hogy bármelyik ponton közbe tud lépni, és módosítani tud a működésén. Emberi csoportok vezetésénél sincs ez másképp egy vezetői felelősség esetén, sőt, akár az egyén szintjén is felvethető, mennyiben vagyunk tisztában a minket irányító impulzusok működésével – ez általánosságban mégsem zárja ki az egyéni felelősséget.

Ezzel együtt igaz lehet, hogy például az algoritmusok által közvetített diszkriminációt nehezebb lesz észlelni, hiszen ezek kapcsán kevésbé igazítanak el a megérzéseink. Hozzátehetjük, hogy a széles körben használt algoritmusok esetén ugyanakkor több lehetőség lesz annak tesztelésére is, hogy valóban diszkriminatív eredményekkel jár-e egy adott kód használata. Hasonló kísérletekre emberi döntéshozatal esetén csak korlátozott mértékben van lehetőség. Bár vannak módszerek a diszkriminatív döntések leleplezésére, például ha egy önéletrajzban a jelentkező nemét vagy egyéb jellemzőit manipuláljuk, és így futtatjuk meg munkáltatóknál, ezek a módszerek nem feltétlenül vezetnek sikerre a bíróságokon. Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága a Walmart bolthálózat női alkalmazottait érő diszkrimináció miatt benyújtott csoportos keresetét éppen azzal utasította el, hogy a döntésben nem zárható ki a menedzserek egyéniesített döntése, így nem mondható, hogy minden női alkalmazottat ugyanúgy ért diszkrimináció. Az algoritmusok uniformizáló hatása még összetett kódok esetén is nehezebbé teszi az ilyen érvelést. (A csoportos igények, amelyek az azonos forrásból származó jogsértések károsultjait fogják össze, különösen fontos szerepet játszhatnak egy olyan világban, ahol az algoritmusok hibás működése tömegeket hozhat hátrányos helyzetbe.)

A felelősségi szabályok kialakítása mellett a szabályozás konkrét tilalmakat és elvárásokat is megfogalmaz, zárásként ezt tekintjük át.

IV. Szabályozási kérdések

A fent említett veszélyek kezelésére számos szabályozási javaslat született. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége vagy a Bizottság javaslatai a mesterséges intelligencia használatára kidolgozott felelősségi elvek[1], amelyek szerint átlátható módon, a(z emberi) felelősség követését lehetővé téve kell dokumentálni a mesterséges intelligencia működését. Az uniós megközelítésben az arcfelismerő programok (kivételt engedő) tiltása, a tudatalatti manipuláció, a tömeges megfigyelés vagy a (Kínában használthoz hasonló) állampolgári pontrendszer jogellenességének rögzítése mellett külön védelem vonatkozna a sérülékeny csoportokra, például a gyermekekre és a fogyatékkal élőkre.

Az Európai Bizottság által létrehozott szakértői csoport („mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű független szakértői csoport”) kidolgozott egy listát, amely alapján ellenőrizhető, hogy megbízhatónak minősül-e egy mesterséges intelligencia működése („Assessment List for Trustworthy AI”, ALTAI). Ez nevesíti nemcsak az emberi felügyelet és felelősség, az átláthatóság, a biztonság, az adatvédelem elvét, de külön elvárásként rögzíti, hogy az algoritmusoknak a sokféleségre tekintettel, diszkriminációtól mentesen, fair (méltányos) módon kell működniük, figyelemmel a társadalmi környezetre. Mivel a legtöbb kérdésről ebben vagy az írás elején hivatkozott korábbi bejegyzésben volt szó, zárásként az átláthatóság követelményével kapcsolatban teszek néhány megjegyzést.

Az átláthatóság szerepét nehéz túlértékelni. Olyan területeken is, ahol egyértelmű működési jogellenesség mutatható ki, a hosszabb távú megoldást nem egyszerűen a kód átírása, mint az átláthatóság biztosítása jelentheti. A Harvard Egyetem egy kutatása, amely a szabadságvesztés hosszát megállapító bírói döntésekben vizsgálta az algoritmusok szerepét, például arra következtetésre jut, hogy az átláthatatlanság az egyik legfontosabb probléma. Az átláthatóság gyakorlati megteremtése gyakran nagyobb nehézséget jelent, mint ahogyan az elsőre látszik. Már most külön szakma a nehezen vagy egyáltalán nem követhető algoritmusok közelítő megértése: hasonlóan a „reverse engineering” módszeréhez, programozók célzott inputokkal tesztelik egy rendszer működését, írják le annak főbb jellemzőit, „kinyitva a fekete dobozt”. Ezek a módszerek fontos szerepet töltenek be annak eldöntésében, hogy egy-egy program diszkriminatív módon működik-e, és ez mire vezethető vissza.

Ugyanakkor ha ezeket az elveket elmulasztjuk számon kérni az algoritmusok készítőin, könnyen olyan világban találhatjuk magunkat, amelyet kevésbé a nyilvánosan megvitatott és megismerhető, demokratikus felhatalmazásra visszavezethető szabályok irányítanak, és egyre több területen ismeretlen elvek alapján és üzleti titokként védett módszer szerint működő algoritmusok határozzák meg az életünket ((First Steps Towards an Ethics of Robots and Artificial Intelligence, 54. o.) A „governance by alghorithms” kora elkerülhetetlen lehet, ami szintén annak fontosságát mutatja, hogy megtartsuk ezek felett a demokratikus kontroll igényét és lehetőségét. Vagyis az algoritmusokkal segített szabályozás használata mellett fenn kell tartani és fejleszteni kell az algoritmusok szabályozását is. Ehhez persze szükséges némi derűlátás, miszerint az algoritmusok által manipulált közvélemény mint kihívás nem ítéli eleve bukásra a demokrácia ügyét.
_____________________________________________
1. Az itthoni szabályozási menetrendhez képest szokatlanul, hároméves előkészítés után született szabályozást részben azért érik kritikák, mert ez a három év nem tűnik elegendőnek, hogy kellően kiérlelt és megfelelő társadalmi egyeztetésen átesett szabályozást alkossanak.

2. Az uniós törekvések azt is jelzik, hogy az EU saját utat jár: az Egyesült Államokhoz képest kevesebbet bíz a cégek önszabályozására, Kínához képest pedig kifejezetten szűk határok közé igyekszik terelni az állami vagy más tömeges megfigyelés lehetőségét. A Google korábbi első embere, jelenleg az USA mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Eric Schmidt szerint ugyanakkor Európának csak transzatlanti összefogással van esélye sikerre.”

Forrás:
Kódok és kódexek: az algoritmusokkal támogatott jogi döntéshozatal kérdései; Körtvélyesi Zsolt; TK Jogtudományi Intézet; 2021. augusztus 23.
Szerkesztői megjegyzés: Némiképp zavaró a szerző által használt „aritmetizáció” kifejezés.

Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése

„Egy kiberbiztonsággal foglalkozó szakembernek Magyarországgal kapcsolatban egészen biztosan a kiberbűnözés visszaszorítását célzó Budapesti Egyezmény jut először az eszébe. Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezménye világszerte olyan referenciaként szolgál, mely a kibertér számos szabályozási hiányossága mellett szinte egyetlenként világos feladatrendszert szab a csatlakozó államok számára azzal kapcsolatban, hogy nemzeti jogukban hogyan kezeljék az egyre jobban elharapódzó kiberbűncselekményeket. Meg kell tehát becsülni ezt a megállapodást, mely felett azonban egyes vélemények szerint eljárt az idő, és ezért egyes keleti nagyhatalmak jelentős erőfeszítéseket tesznek egy új megállapodás elérése érdekében. Jelen tanulmány célja összefoglalni az egyezmény húszéves tapasztalatait és bemutatni annak jövőképét.”

Forrás:
Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése; Krasznay Csaba; Külügyi Szemle; 2021/1; 2021 (PDF)
Lásd még: 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről

Mi kell a hazai energiaközösségeknek?

„Az energiaátmenet során megkerülhetetlen az energiarendszer radikális átalakítása. Nem várhatunk arra, hogy energetikai nagyvállalatok beruházásai teremtsenek zöld energiarendszert: a klímasemlegességet csak hétköznapi emberek, önkormányzatok, közintézmények és egyszerű gazdasági vállalkozások bevonásával érhetjük el. Az energiaközösségek ilyen állampolgári együttműködéseket jelentenek, mint azt számos inspiráló európai példa bizonyítja a horvát Križevci (Kőrös) városától a dán Samsø szigetéig. Az energiaközösségek nem csak a megújuló energiáról szólnak. Számos esetben hosszú távon kötelezik el magukat, hogy energiahatékonysági beruházásokkal csökkentik is az energiafelhasználást.

Az energiaközösségek hazai akadályairól és lehetőségeiről készített egy részletes értékelő tanulmányt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Szolidáris Gazdaság Központ (SZGK), dr. Gajdics Ágnes ügyvéd (EMLA Egyesület) közreműködésével. A tanulmány szerint közösségi energia komoly hazai potenciállal rendelkezik, a területnek azonban egyelőre kialakulatlanok a jogi, adminisztratív és támogatáspolitikai keretei.

A tanulmány azonosítja azt a négy legfontosabb változtatást, amely az energiaközösségek hazai megerősödéséhez szükséges.

1. Világos szabályok a polgárokért: A hazai jogban az elmúlt évben először megjelentek az energiaközösségekre vonatkozó uniós meghatározások, az átültetés azonban felemásra sikerült. Egyrészt fontos lenne, hogy a törvény jobban kiterjessze az energiaközösségek tevékenységi körét, másrészt viszont korlátoznia kellene a nagyvállalati befolyásszerzés lehetőségét az állampolgári kezdeményezésekben.

2. Használható forrásokat az energiaközösségeknek: Az uniós források elosztásában örvendetes módon prioritásként jelentek meg az energiaközösségek, egyaránt szerepelnek uniós források (pl. Helyreállítási Alap, a fejlesztési Operatív Programok és a klímabarát Modernizációs Alap) hazai tervezeteiben. Ezek azonban csak a célok. A pályázatok részletes szabályainak biztosítani kell a későbbiekben, hogy a források életképes, valódi energiaközösségeket segítsenek létrejönni.

3. Egy nonprofit közösségi energiaügynökség kulcsszerepet tölthetne be energiaközösségek elősegítésében informálással, tanácsadással, sőt, akár források biztosításával. Egy ilyen ügynökség valóban motorja lehetne az energiaközösségek elterjedésének.

4. Árammegosztás a kulcs: A termelt villamos áram helyben történő megosztása nélkül nem jöhet létre igazi energiaközösség. A hazai szabályozásban ennek lehetősége már megjelent, de a részletszabályok kialakítása és a rendszerhasználat díjazásának arányosítása szükséges, hogy valóban élni lehessen ezzel a lehetőséggel.

Az értékelő tanulmány nem csupán az energiapolitika döntéshozói számára nyújt fogódzót egy kedvező keretrendszer kialakítása érdekében. Az MTVSZ és az SZGK kifejezetten szeretné elősegíteni hazai civil és önkormányzati energiaközösségi kezdeményezések létrejöttét. A tanulmány elsősorban nekik kínál segítséget lehetőségeik felmérésével és változtatási javaslatok megfogalmazásával.

Tanulmány innen letölthető. (Megújulóenergia-közösségek akadályai és lehetőségei Magyarországon. Értékelő tanulmány)

A 30. Zöld Civil Országos Találkozó állásfoglalást fogadott el “A megújuló forrásból termelt villamos energia megosztás szabályozása” címmel, mely a következőket tartja elengedhetetlennek a szabályozás során:
– Igazságos, használat-arányos rendszerhasználati díjak bevezetése
– Az energiaközösségi tagok között az árammegosztás áfa-mentességének biztosítása
– A megosztott energia elszámolását lehetővé tevő számlázási rendszerek bevezetése a fogyasztók meglévő (egyetemes) szolgáltatójánál
– Nyilvános társadalmi részvétel biztosítása a hálózati engedélyesek és egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatainak kidolgozásában
– Határidő kitűzése a részletszabályok kidolgozására

Az állásfoglalás innen letölthető. ( Állásfoglalás a megújuló forrásból termelt villamos energia megosztás szabályozásáról )”

Forrás:
Mi kell a hazai energiaközösségeknek?; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2021. augusztus 31.

Törvények, rendeletek

A Kormány 1619/2021. (IX. 3.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021–2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről

„A Kormány a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 című dokumentumban (a továbbiakban: MNTFS 2030) foglalt célkitűzések megvalósítása és a stratégiában megfogalmazott felzárkózáspolitikai elvek érvényesítése érdekében, összhangban az Európai Unió a roma népességet és a szegénység csökkentését, a társadalmi kohézió erősítését célzó szakpolitikai törekvéseivel

1. elfogadja az 1. melléklet szerinti Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021–2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervét (a továbbiakban: Intézkedési terv), és elrendeli annak végrehajtását, a rendelkezésre álló források figyelembevételével;

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy az Intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról 2022-től kezdődően kétévente készítsenek tájékoztatót a belügyminiszter részére;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: első alkalommal 2023. március 1., ezt követően kétévente március 1.

3. felhívja az érintett minisztereket, hogy az MNTFS 2030 céljait, beavatkozási területeit és szempontjait, valamint az Intézkedési tervben foglalt feladatokat vegyék figyelembe a szakpolitikák alakítása, valamint a hazai és a 2021–2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak tervezése és végrehajtása során;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos…

4. felhívja a belügyminisztert, hogy a 2. pontban foglaltak szerint elkészített tájékoztatók alapján kétévente készítsen jelentést a Kormány részére az Intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: első alkalommal 2023. május 31., ezt követően kétévente május 31.

5. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon az Európai Unió Nemzeti Roma Kapcsolattartó Pontok Hálózatával
való együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: folyamatos…”

Forrás:
A Kormány 1619/2021. (IX. 3.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021–2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről; Magyar Közlöny; 2021. évi 162. szám; 2021. szeptember 3., 7615-7627. o. (PDF)

Üvegkapu (Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer) és a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer

„…1. A rendelet hatálya

1. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység csak az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: Üvegkapu) történő regisztrációval és az Üvegkapu eszközeinek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.), valamint az e rendeletben foglaltak szerinti használatával végezhető.

2. Az üzemeltető és a tárhelyszolgáltató kijelölése
2. § (1) A Kormány az Üvegkapu üzemeltetőjeként a DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: üzemeltető) jelöli ki.
(2) A Kormány az Üvegkapu tárhelyszolgáltatójaként a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) jelöli ki…”

Forrás:
A Kormány 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelete a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről; Magyar Közlöny; 2021. évi 162. szám; 2021. szeptember 3.; 7590-7594. o. (PDF)