Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Tavaly több mint 11,5 millió ügyfelük volt a kormányablakoknak
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Domokos Péter, kormányablakkormányablak-statisztika, Magyarország
Közigazgatás, politika
- Létrejött a Blockchain Koalíció
Tárgyszavak: Blockchain Koalíció, blokklánc, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) - Megalakult a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform
Tárgyszavak: körforgásos gazdaság, Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform, Magyarország, zöld átállás
Európai Unió
- Covid19: az Európai Unió Tanácsa megállapodott az uniós digitális Covid-igazolványt létrehozó rendelet meghosszabbításáról
Tárgyszavak: digitális Covid-igazolvány, Európai Unió, koronavírus-járvány - Az Európai Unió Tanácsa prioritásai a 2023. évi uniós költségvetésre vonatkozóan
Tárgyszavak: Európai Unió Tanácsa, uniós költségvetés - Kérdések és válaszok a 2022. évi technikai támogatási eszközzel kapcsolatban – Európai Bizottság
Tárgyszavak: 2021-2027, Euorópai Bizottság, Európai Helyreállítási Terv, technikai támogatási eszköz (TSI) - REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért
Tárgyszavak: energiapolitika, Európai Bizottság, geopolitika, REPowerEU - Kérdések és válaszok a REPowerEU-ról: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért
Tárgyszavak: energiapolitika, Európai Bizottság, REPowerEU - Antitröszt-eljárást indított az Európai Bizottság a Google és a Meta (Facebook) ellen
Tárgyszavak: antitröszt eljárás, Egyesült Királyság, Európai Bizottság, Google, Meta, versenyjog - Az Európai Bizottság 225 reformprojektet támogat a tagállamokban a rezilienciájuk javítása, a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése érdekében
Tárgyszavak: Európai Bizottság, technikai támogatási eszköz (TSI), uniós reformtámogatás
Közigazgatási, politikai informatika
- Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. március 16.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország - Áder János szerint globális vízügyi információs adatrendszer szükséges
Tárgyszavak: adatpolitika, Áder János, digitális vízgazdálkodás, nyílt adatok — közjavak, zöld átállás
Informatika, távközlés, technika
- Megnyílt az ország első Digitális Tudásközpontja Nyíregyházán
Tárgyszavak: Digitális Jólét Program, Digitális Tudásközpont, Magyarország, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Társadalom, gazdaság, művelődés
- Kárpátaljai magyar tartalmak archiválása – segítsük az Országos Széchényi Könyvtár munkáját!
Tárgyszavak: digitális könytárak, Kárpátalja, Magyarország, Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), Ukrajna, webarchiválás - Segíteni kell az időseket a digitális átállásban
Tárgyszavak: digitális átállás (DX), digitális képességek fejlesztése, idősügyi infokommunikáció, konferencia, Magyarország
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
- Háború és jog, a kibertér dilemmái Ukrajnában
Tárgyszavak: Egyesült Államok, kiberbiztonság, kiberháború, kibervédelem, nemzetközi jog, Oroszország, Ukrajna - Torinói munkaértekezlet hibrid hadviselés témában
Tárgyszavak: digitális oktatás, hibrid hadviselés, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), oktatástechnológia - Net(védelem) nélkül semmi sincs
Tárgyszavak: kiberbiztonság, kiberhadviselés, kibervédelem, Kovács László, Ludovika Szabadegyetem, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
Szakirodalom
- Az ingatlanok statisztikai értékbecslését támogató központi adatbázis létrehozásának kérdése
Tárgyszavak: adatalapú hitelezés, adatpolitika, digitális átállás (DX), jelzáloghitelezés, Magyarország - A mesterséges intelligencia transznacionális szabályozása – problémafelvetések
Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
Tavaly több mint 11,5 millió ügyfelük volt a kormányablakoknak
„Tavaly a koronavírus-járvány ellenére is 11,5 millió ügyfél volt a kormányablakokban, közülük több mint 1,3 millióan Pest megyében intézték ügyeiket – mondta Domokos Péter, kormányablakokért felelős miniszteri biztos hétfőn a tököli kormányablak átadásán.
Az MTI-hez eljuttatott videófelvétel szerint a miniszteri biztos az ünnepélyes átadáson azt mondta, hétfőtől már 34 kormányablak van Pest megyében, a bennük megforduló ügyfelek száma is indokolja, hogy bővüljön a kormányablakok hálózata.
Domokos Péter úgy fogalmazott, a járvány miatt egyre nagyobb hangsúly kerül az online ügyintézésre a kormányablakokban, de ez nem jelenti azt, hogy a személyes ügyintézés háttérbe szorulna.
„Az emberek bíznak a kormányhivatalban, a kormányablakokban dolgozó kollégáinkban, és ezt a bizalmat szeretnénk tovább építeni. Célunk, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb és leghatékonyabb módon el tudja gyorsan és egyszerűen intézni az ügyeit” – húzta alá a miniszteri biztos.
Úgy folytatta, hogy az országos hálózat bővítésén túl a kormányablakok infrastruktúráját is folyamatosan fejlesztik: Pest megyében a vasútállomásokon kialakított kormányablakok mellett már két mobil hivatali helyszín, vagyis két kormányablakbusz is üzembe állt.
A most átadott kormányablakban több mint 2500-féle ügyet intézhetnek az ügyfelek – hívta fel a figyelmet, megemlítve a családtámogatási, az egészségbiztosítási és a nyugdíj-megállapítási ügyeket. Jelezte azt is, hogy a több megyei kormányablakhoz hasonlóan ez is teljesen akadálymentesített és a munkaidőn túl is lehetőség van ügyeket intézni.
Domokos Péter elmondta azt is, a tervek szerint – ahogy a tököli intézménnyel is történt – minden okmányirodát kormányablakká alakítanak át a jövőben, így emelve a hatékonyságot. Még az idén négy okmányirodából lesz kormányablak: Battonyán, Eleken, Harkányban és Újszászon.
Kiemelte, hogy idén eddig Mórahalmon, Nádudvaron, Szendrőn, Zalalövőn, Budapest II. kerületében és Vecsésen is átadtak egy-egy kormányablakot, és ezeket még a héten egy villányi átadás követi majd.
A miniszteri biztos arra kért mindenkit, hogy ne hagyja az utolsó pillanatra a veszélyhelyzetben lejárt okmánya megújítását. Hozzátette, hogy több mint hárommillió ilyen okmány van.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az országgyűlési választásokat megelőző napon és aznap, vagyis április 2-án és április 3-án is lehet majd személyi igazolványokat megújítani az okmányirodákban.”
Forrás:
Tavaly több mint 11,5 millió ügyfelük volt a kormányablakoknak; híradó.hu; 2022. március 7.
Közigazgatás, politika
Létrejött a Blockchain Koalíció
„Március 8-án, ma délelőtt hivatalosan is megalakult a Blockchain Koalíció. A szakmai csoportot az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont hívták életre. A felek felismerték, hogy a blockchain technológia jelentőségének növekedése szükségessé teszi a hazai szereplők közös állásfoglalását.
A Blockchain Koalíció a közszféra, az egyetemi és tudományos szféra, a szakmai szervezetek, valamint a versenyszféra szereplőinek részvételével kezdi meg működését. Az elsődleges cél a blockchain technológia nemzetgazdasági szerepének növelése, valamint a jó gyakorlatok átadása lesz. Az alapítók szerint a koalíció elősegítheti, hogy Magyarország nemzetközi szinten is markáns szerepet töltsön be a blockchain technológia adaptálásában. Ennek megfelelően prioritást élvez majd a kutatás-fejlesztés, valamint a szolgáltatásfejlesztés támogatása. A technológia relevanciáját az adja, hogy segítségével határokon átnyúló, autonóm rendszerek alkothatók meg. Az alapítók szerint emiatt annak működtetése fontos szuverenitási, szabályozási és kockázati kérdésekben is cselekvést tesz szükségessé.
A koalíció alakuló ülését dr. Urbán Viktor, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont szakértője, egyben az esemény moderátora nyitotta meg, aki köszöntötte az esemény résztvevőit. Őt Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője követte. A szakember köszöntőjében kiemelte, elengedhetetlen a kormányzat és a piaci szereplők közötti diskurzus és edukáció megléte. Erre már csak a jövőbeli előrelépések maximalizálásának érdekében is szükség van. Az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) égisze alatt 2018 decembere óta működik a Blockchain munkacsoport, vagyis voltak előzményei a mostani kezdeményezésnek.
Az állam támogatni, de nem irányítani akar
Prof. Dr. Palkovics László, Innovációs és Technológiai miniszter szintén kiemelte a koalíció létrejöttének fontosságát. A miniszter szerint a kormányzatnak reagálnia kell a gazdaságban jelenlévő technológiai változásokra és támogatnia kell az innovatív megoldások terjedését. A miniszter elmondta, hogy az ITM vállalja a Blockchain Koalíció finanszírozását, a minisztérium ugyanakkor nem kíván túlzott szerepet betölteni az ökoszisztéma fejlődésében. Ehelyett támogató félként, a piaci szereplők előrelépést igyekszik majd segíteni a jövőben.
„A kormány kiemelt figyelmet fordít minden innovatív technológiára, amely tovább élénkítheti, gyorsíthatja Magyarország digitális fejlődését. A Blockchain Koalíció alapvető célja, hogy közreműködjön a hazai gazdasági hasznosítás lehetőségeinek kijelölésében, a megfelelő jogszabályi keretrendszer kidolgozásában. A tudás és bevált gyakorlatok megosztásával támogatja a blockchain alapú innovációkra nyitott hazai vállalkozásokat, ipari szereplőket abban, hogy nemzetgazdasági szinten mérhető versenyképesség-növekedést érjenek el. A nemzetközi kapcsolatok kiépítésében sokat segíthet, hogy Magyarország már 2019-ben csatlakozott az Európai Blockchain Partnerséghez. A gyors, biztonságos és automatizálható technológia sokféle hasznosításhoz biztosíthat ideális táptalajt például a mesterséges intelligencia és más adatintenzív ágazatok terén is.“ – fogalmazott a miniszter.
Beszéde végeztével Palkovics László digitálisan aláírta a Blockchain Koalíció alapító nyilatkozatát, a szervezők pedig az elnökség tagjait és a további alapító tagokat is invitálták a dokumentum aláírására. Az elektronikus felületen történő aláírás az alapító nyilatkozat hitelesítése mellet szimbolikus jelentőséggel is bírt. A gesztussal a felek jelezték elkötelezettségüket a digitális transzformáció és innováció előmozdítása mellett.
Diverz elnökség alakult meg
A folytatásban Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke, illetve a Blockchain Koalíció elnöke beszélt a blockchain technológiában és a kriptoeszközökben rejlő potenciálról. Az elnök ezt követően egyenként bemutatta az elnökségi tagjelölteket és hangsúlyozta, hogy felkérésükkor nagy hangsúlyt fektettek a piaci és szabályozói szereplők közötti ideális egyensúly megteremtésére. Erre azért volt szükség, hogy a koalíció diverz összetételével a lehető legtöbb területen tudjon jelentős munkát végezni és hozzájárulhasson a hazai blockchain ökoszisztéma fejlődéséhez.
Az elnök beszédét az elnökség tagjainak megválasztása követte. A résztvevők negyven igen és nulla nem szavazattal egyhangúlag választották meg a jelölteket. A folytatásban a Blockchain Koalíció elnökségét Erényi István, az Innovációs és Technológiai Minisztérium IT politikai szaktanácsadója; Dr. Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója; Balogh Bálint, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti koordinációs igazgatója; Prof. Pataricza András, a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék professzora; Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke; Suppan Márton, a Peak Financial Services vezérigazgatója; valamint Fischer Bálint, a Dorsum Zrt. üzletfejlesztési vezetője alkotják majd.
Nem szabad lemaradni
Vágujhelyi Ferenc zárszóként is a blockchain technológia fontosságát emelte ki. A koalíció elnöke szerint a blockchain használói nem várnak közvetlen támogatást a kormányzattól, hiszen elsősorban magában a technológiában hisznek. A koalíció célja ennek megfelelően nem az ökoszisztéma meghatározása lesz. Az elnök szerint hatalmas szükség volt az azonnali cselekvésre, ugyanis a blockchain technológia nem várja meg a kései adaptálókat. A Blockchain Koalíció létrejötte már csak emiatt is kulcsfontosságú esemény a hazai közeg számára.
Az alakuló ülés Czeglédi Tamás, a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjének beszédével ért véget. A szakember szintén méltatta a frissen létrejött szövetséget és sikeres, közös munkára invitálta az elnököt, valamint az elnökség tagjait. ”
Forrás:
Létrejött a Blockchain Koalíció; Bátorfi Botond; Fintech.hu; 2022. március 8.
Megalakult a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform
„Egyre inkább látszik, hogy mennyire alapja a gazdaságoknak a körforgásos gazdaság – fogalmazott az innovációs és technológiai miniszter pénteken Veszprémben a Pannon Egyetemen, ahol megalakult a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform.
Palkovics László rámutatott: az elmúlt időszakban az autóipart különböző alapanyagok hiánya akadályozta, az energetikai helyzetet pedig az orosz-ukrán háború tette bonyolultabbá. Ezért minden olyan megoldásra szükség van, amely az energiaproblémát javítani tudja – jelentette ki a tárcavezető a kilencedik technológiai platform alakuló ünnepségén.
Az innovációs és technológiai miniszter a rendezvényen átfogó komplex prezentációban mutatta be a kormány klímapolitikai lépéseit hangsúlyozva, hogy a régióban Magyarország volt az első, amely törvénybe foglalta klímasemlegesség célját. Rámutatott: az elmúlt években a magyar gazdaság úgy növekedett, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent.
Palkovics László előadásában kiemelte: az akkumulátor- fejlesztési, -gyártási és -újrahasznosítási képesség kialakítása stratégiai előnnyel bír majd a jövőben, ezért is alakították ki a Magyar Akkumulátor Stratégiát. Beszélt továbbá a naperőművi kapacitások bővítéséről, a hidrogén mint energiahordozó és -tároló jelentőségéről, valamint a közlekedés zöldítéséről is. Jelezte: a zöld busz programot 25 ezer fő alatti városokra is kiterjeszti a kormány.
Arról is szólt, hogy a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni, és megerősítette, hogy a kormány megépíti Paks 2-t.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a körforgásos gazdaságot érintő kötelezettségekről, stratégiákról és támogatásokról beszélt.
Ismertetve a 2021-27-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit, elmondta: a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 1200 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre öt fő prioritásban. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) több forrása is igénybe vehető a körforgásos gazdaságra történő átállás elősegítésére.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék újrahasznosítása nem csak környezetvédelem szempontjából fontos feladat. Az elmúlt napok világpolitikai eseményei is rámutattak arra, hogy a hulladékkal és az abban rejlő értékes erőforrásokkal foglalkozni kell – emelte ki.
A rektor arról is beszélt, hogy a Pannon Egyetem jogelődjén indult Magyarországon elsőként környezetvédelmi műszaki képzés 1973-ban.
Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője büszkeségének adott hangot, amiért Veszprém egyetemi város lehet. A Pannon Egyetem olyan tudásközpontot biztosít, amely a térség gazdaságát jelentősen meghatározza – jelentette ki.
Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Veszprém megyei 3-as számú választókerület fideszes képviselő-jelöltje kiemelte: az Észak-dunántúli régió, az Európa kulturális fővárosa program és a Pannon Egyetem is érdekelt a platform sikerében.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a platform vezetője bemutatta az elnökséget, amelyben a tanácsadói, kis- és középvállalkozói, mezőgazdasági, ipari, építőipari és digitalizációs nagyvállalati, kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői is helyet kapnak. Elmondta: májustól már dolgoznának munkabizottságaik, az év végére pedig több anyaggal is tudják már támogatni a kormányzatot.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: ma az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz, amelyeket a jövőben ki kell tudni váltani. Az átmenet egyik kulcsa a körkörös gazdaság lehet – jelentette ki.
A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform – mint szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórum – elsődleges célkitűzése a magyar és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa Magyarországon a körforgásos gazdaságra történő átállást, mint a fenntartható jövő egyik legfőbb zálogát.”
Forrás:
Palkovics: egyre inkább látszik a körforgásos gazdaság jelentősége; Innovációs és Technológiai Minisztérium, 2022. március 11.
„…A Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére jött létre, hozzá számos szereplő csatlakozott. Az együttműködés célja, hogy a European Green Deal-lel, valamint Magyarország nemzeti stratégiáival összhangban, felgyorsítsa a körforgásos gazdaságra történő átállást, ezáltal hazánkat az alkalmazott technológiák éllovasává tegye. A fenti cél elérése érdekében a platform küldetésének tekinti a körforgásos gazdasági tevékenységeket folytató, valamint az átállásban érdekelt gazdasági, akadémiai, civil és közigazgatási szereplők összekapcsolását, illetve a köztük fennálló együttműködések elmélyítését.
A rendezvényen Birkner Zoltánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökét bízták meg a platform vezetésével, a digitalizációért pedig Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország alelnöke felel. Birkner Zoltán ismertette, hogy 2022. április 30-ig az érdeklődő szervezetek, vállalatok még csatlakozhatnak a körforgásos gazdasági platformhoz.”
Megalakult a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform ; IT Business; 2022. március 11.
Európai Unió
„A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága hivatalosan jóváhagyta azt a megbízatást, amely alapján a Tanács tárgyalásokat kezdhet az Európai Parlamenttel az uniós digitális Covid-igazolványt létrehozó rendelet meghosszabbításáról. Az igazolvány nagyban megkönnyítette a személyek szabad mozgását a világjárvány alatt. Emellett az utazási korlátozások fokozatos, a járványügyi helyzet fényében történő feloldásának elve továbbra is érvényben van.
Az Európai Bizottság 2022. február 3-án az uniós digitális Covid-igazolványt létrehozó rendelet egy évvel, azaz 2023. június 30-ig történő meghosszabbítását javasolta. Más, célzott módosítások bevezetésére is javaslatot tett, például az engedélyezett antigén tesztek körének bővítésére, továbbá arra, hogy a klinikai vizsgálatokban részt vevő személyek részére is lehessen oltási igazolványt kiállítani.
A bizottsági javaslatokhoz képest a Tanács által bevezetett legfontosabb változtatások a következők:
- a szöveg kiegészült azzal a kötelezettséggel, hogy a Bizottságnak 2023. február 1-jéig részletes jelentést kell benyújtania. E jelentés mellett adott esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet, amelyek az egészségügyi helyzet alakulásától függően lehetővé tennék annak felülvizsgálatát, hogy szükség van-e az igazolvány visszavonására vagy meghosszabbítására,
- a szövegbe bekerült, hogy a tagállamoknak lehetőségük van a személyazonosság igazolását, valamint oltási vagy gyógyultsági igazolványt kérni annak érdekében, hogy minden adag vakcinát egyetlen oltási igazolványban lehessen feltüntetni, függetlenül az oltás helyétől. Ezzel a lehetőséggel a tagállamok könnyebben tudják teljesíteni azon kötelezettségüket, hogy az oltás helyétől függetlenül érvényes oltási igazolványt állítsanak ki,
- a szövegbe bekerült az a lehetőség, hogy egy antigén teszt elvégzését követően gyógyultsági igazolványt lehet kiállítani. Ennek célja, hogy a szöveg figyelembe vegye egyrészt a Bizottság által elfogadott azon felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely lehetővé teszi gyógyultsági igazolvány kiállítását egy antigén gyorsteszt elvégzését követően, másrészt a jogalkotási javaslatban foglalt, más típusú antigén tesztek használatára vonatkozó új lehetőséget.
A további lépések
Az uniós digitális Covid-igazolványt létrehozó, jelenleg hatályos rendelet elfogadására 2021. június 14-én került sor. A rendelet 2021. július 1-jétől alkalmazandó, és 2022. június 30-án veszti hatályát.Annak érdekében, hogy a rendelet meghosszabbítását időben el lehessen fogadni, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek még a hatályvesztés időpontja előtt, rendes jogalkotási eljárás keretében megállapodásra kell jutniuk az új szövegről.
- A Tanács tárgyalási megbízatása (2022. március 7.)
- Rendelet (2021. június 14.)
- Koronavírus: A Bizottság az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet egy évvel történő meghosszabbítását javasolja (Európai Bizottság, 2022. február 3.)
- Covid19: utazás az EU területén
”
Forrás:
Covid19: a Tanács megállapodott az uniós digitális Covid-igazolványt létrehozó rendelet meghosszabbításáról; Európai Unió Tanácsa; 2022. március 11.
Az Európai Unió Tanácsa prioritásai a 2023. évi uniós költségvetésre vonatkozóan
„
- A Tanács kiemeli, hogy a 2023. évi költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió által elfogadott hosszú távú célkitűzések és szakpolitikai prioritások kidolgozásában és megvalósításában, hozzájárulva az európai gazdaság Covid19-világjárványt követő helyreállításához. A költségvetést 2023-ban is – immár a harmadik egymást követő évben – a Next Generation EU (NGEU) elnevezésű ideiglenes helyreállítási eszközből biztosított források fogják megerősíteni.
- A Tanács hangsúlyozza, hogy a 2023. évi költségvetés megállapítása és végrehajtása során az összes uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak tiszteletben kell tartania a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF)[1] valamennyi elemét és eleget kell tennie azoknak.
- A Tanács újólag hangsúlyozza, hogy a költségvetést a költségvetési rendeletben[2] meghatározott költségvetési elvekkel, nevezetesen az egységesség, az évenkéntiség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elvével összhangban kell megállapítani.
- A Tanács úgy véli, hogy a 2023. évi költségvetésnek reálisnak kell lennie és összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint prudens módon kell megtervezni és gondoskodni kell arról, hogy az intézményközi megállapodásban[3] foglalt rendelkezések sérelme nélkül az MFF felső összeghatárain belül megfelelő tartalék álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható körülményeket. A 2023. évi költségvetésnek egyúttal elegendő forrást kell biztosítania az uniós programok végrehajtásának garantálásához is, és lehetővé kell tennie a jelenlegi és a korábbi MFF keretében már megtett kötelezettségvállalások kellő időben történő kifizetését, különös tekintettel arra, hogy 2023 az utolsó év a 2014–2020-as időszakra vonatkozó MFF megosztott irányítás keretébe tartozó kötelezettségvállalásainak a végrehajtására. E célból – amennyiben szükséges és kellően indokolt esetekben, a költségvetésen belüli valamennyi lehetséges átcsoportosítás végrehajtását követően – a rendelkezésre álló rugalmassági lehetőségek igénybevételével megfelelő előirányzatokról kell gondoskodni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tagállamok által benyújtott követelések kiegyenlítésének elmaradása. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintjét folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
- A Tanács kiemeli, hogy a költségvetési fegyelmet az összes uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak fenn kell tartania, és hangsúlyozza, hogy kizárólag a szükségesnek vélt kiadási tételeket kell beállítani a költségvetésbe. A Tanács továbbá rámutat arra, hogy a költségvetésben szereplő további összegeknek, például a visszavont kötelezettségvállalásokból származó, a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint újból felhasználható összegeknek teljes mértékben meg kell felelniük a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ről szóló megállapodásnak, illetve arra kell korlátozódniuk.
- A Tanács nyugtázza, hogy a tagállami előrejelzések egyre pontosabbak[4], és felkéri a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a költségvetési tervezetben szereplő kifizetések szintjének becslése során. A Tanács hangsúlyozza, hogy biztosítani kell mind a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulásainak, mind pedig az uniós költségvetésből a tagállamokba irányuló kifizetéseknek a kiszámíthatóságát, emlékeztetve arra, hogy pontos költségvetés-tervezéssel megelőzhetők a nemzeti költségvetéseket próbára tevő kellemetlen kihívások. E tekintetben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy átlátható módon készítsen pontos és megbízható előrejelzést valamennyi bevételről, beleértve a befolyó bevételeket, a pénzbírságokat, valamint az Egyesült Királyság által a kilépésről rendelkező megállapodással[5] összhangban 2023-ban fizetendő éves összeget is, ami lehetővé teszi majd, hogy a tagállamok időben felmérhessék az uniós költségvetéshez való várható hozzájárulásukat.
- A Tanács kiemeli, hogy a korrekciós költségvetési eszközöket, így például a költségvetés-módosításokat az indokolt minimális szinten kell tartani, időben be kell őket nyújtani a megfelelő vizsgálatuk lehetővé tételéért és azért, hogy ne legyen fennakadás az uniós programok működésében, továbbá elsősorban forrásátcsoportosítással kell őket finanszírozni. A Tanács különösen arra kéri fel a Bizottságot, hogy a vonatkozó információk rendelkezésre állását követően külön és haladéktalanul nyújtson be bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket. A Tanács újólag megerősíti: szilárdan elkötelezett amellett, hogy amint lehetséges, állást foglal a költségvetés-módosítási tervezetekről.
- A Tanács kiemeli, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF 7. fejezetének felső összeghatára azon az előfeltevésen alapul, hogy valamennyi uniós intézmény átfogó és célzott megközelítést alkalmaz a személyzet létszámának stabilizálására és az igazgatási kiadások csökkentésére. A személyzet létszámának e feltevéseknek nem megfelelő növelése indokolatlan nyomást gyakorolhat a 7. fejezetre, és alááshatja az intézmények közötti intézményközi egyensúlyt. Következésképpen a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy adott esetben határozzon meg és terjesszen elő kezdeményezéseket, többek között az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazva. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy az egyes intézmények átlátható és egyértelmű indokolással szolgáljanak minden olyan további előirányzatra vonatkozóan, amely nincs összhangban az MFF-ről szóló megállapodással. A Tanács emlékeztet továbbá annak fontosságára, hogy a decentralizált ügynökségek finanszírozását szigorú ellenőrzés alatt kell tartani, és azt csak az indokolt szükségletekre kell korlátozni.
- Annak érdekében, hogy a nemzeti parlamenteknek elegendő idejük legyen a részletes vizsgálatra, a Tanács pedig alaposan előkészíthesse álláspontját, a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 23. hétig terjessze elő a 2023. évi költségvetési tervezetet. A Tanács ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy folyamatosan javítsa a költségvetési dokumentumainak tartalmát azáltal, hogy egyszerűbbé, tömörebbé és átláthatóbbá teszi őket, és gondoskodjon róla, hogy rendelkezésre álljanak a legfrissebb adatok. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban képezzen tartalékot az új jogi aktusokra vagy a hatályos jogi aktusok még el nem fogadott módosításaira előirányzott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokból.
- Emellett a Tanács sürgeti a Bizottságot, hogy csatolja a költségvetési tervezethez a költségvetési rendelet 41. cikkében felsorolt összes alkalmazandó dokumentumot. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy garantálja az NGEU keretében nyújtott összes forrás teljes körű átláthatóságát és láthatóságát azzal, hogy minden releváns információt rendelkezésre bocsát, ideértve az NGEU keretében biztosított költségvetési előirányzatokra vonatkozó összefoglaló táblázatokat is.
- A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a költségvetésbe beállított – többek között az NGEU-ból és az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásból[6] származó – címzett bevételekről, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ről szóló megállapodással összhangban bizonyos programok számára elkülönített egyéb címzett bevételek tekintetében pedig tartsa be a költségvetési rendeletben előírt kötelezettségeit.
- A Tanács hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát az NGEU finanszírozási költségei, valamint az adósságkezelés és az uniós költségvetéshez kapcsolódó minden egyéb kötelezettség kezelése tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást a kamatkifizetésekre előirányzott, fel nem használt forrásokról. A Tanács emellett emlékeztet arra, hogy a Bizottság a 2022. évi költségvetési eljárás keretében kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó MFF-ben az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) sorára eredetileg tervezett teljes összeget – a saját forrásokról szóló határozat[7] rendelkezéseivel összhangban – teljes mértékben kamatköltségek vagy előtörlesztések kifizetésére használják fel.
- A Tanács valamennyi intézményt arra ösztönzi, hogy hatékonyan és konstruktívan működjenek együtt, lehetővé téve, hogy a költségvetési eljárás zökkenőmentes legyen, és hogy a 2023. évi költségvetés megállapítása az EUMSZ-ben megállapított határidőre megtörténjen. A Tanács különösen arra kéri fel a Bizottságot, hogy a költségvetési eljárás egésze során elfogulatlan közvetítői szerepében járjon el. A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az egyeztetési eljárás elősegítése érdekében biztosítsa az együttes következtetések tervezett elemeihez való, időben történő hozzáférést; e következtetéseknek átfogóknak kell lenniük és (különösen a kötelezettségvállalásokra és a kifizetésekre vonatkozó) összes releváns információt tartalmazniuk kell.
- A Tanács újólag megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az iránymutatásoknak, és elvárja, hogy a Bizottság a 2023. évi költségvetési tervezet elkészítésekor kellően figyelembe vegye őket.
- Ezeket az iránymutatásokat a Tanács az Európai Parlament és a Bizottság, valamint a többi uniós intézmény és szerv rendelkezésére fogja bocsátani.
[1] A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).
[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
[3] Intézményközi megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433 I., 2020.12.22., 28. o.).
[4] Az „Active Monitoring and Forecast of Budget Implementation” (A költségvetés-végrehajtás aktív nyomon követése és előrejelzése) című, 2021. március 24-i 2020. évi tájékoztatónak az „Accuracy of Member States’ payment forecasts for 2020” (A 2020-ra vonatkozó tagállami kifizetési előrejelzések pontossága) tárgyú 7.2. pontjában foglaltak szerint, lásd: https://ec.europa.eu/info/publications/active-monitoring-and-forecast-budget-implementation-2020_en.
[5] Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).
[6] Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között, Ötödik rész: az uniós programokban való részvétel, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és pénzügyi rendelkezések, valamint a kapcsolódó jegyzőkönyv (HL L 444., 2020.12.31., 14. o.).
[7] A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
Forrás:
A Tanács prioritásai a 2023. évi uniós költségvetésre vonatkozóan; Európai Unió Tanácsa; 2022. március 15.
Kérdések és válaszok a 2022. évi technikai támogatási eszközzel kapcsolatban – Európai Bizottság
„Mi a technikai támogatási eszköz?
A technikai támogatási eszköz (TSI) a Bizottság eszköze arra, hogy a tagállami hatóságok kérésére technikai támogatást nyújtson az Unión belüli tagállami reformokhoz.
A technikai támogatási eszköz a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az európai helyreállítási terv részét képezi. Az eszköz a szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén előmozdítja az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. A TSI elődjének, a strukturálisreform-támogató programnak a sikerére épít. A strukturálisreform-támogató programon keresztül a Bizottság 2017 óta technikai támogatást nyújtott mind a 27 tagállamnak, számos szakpolitikai területen, több mint 1 400 projekthez.
Mekkora a technikai támogatási eszköz költségvetése, és milyen nagyságú finanszírozásban részesülnek az egyes tagállamok?
Míg a strukturálisreform-támogató program a 2017–2020 közötti időszakban 222,8 millió EUR-t kitevő költségvetéssel működött, a technikai támogatási eszköz megemelt költségvetéssel rendelkezik, és a többéves pénzügyi keret időtartamával megegyező, meghosszabbított időtartamra szól (864 millió EUR 7 évre, évi kb. 115 millió EUR).
A TSI teljes költségvetése 2022-ben 116,8 millió EUR-t tesz ki.
A Bizottság nem nyújt közvetlen finanszírozást a tagállamoknak, hanem szakértelmet biztosít számukra, és a reformok végrehajtása a tagállamok felelőssége. A TSI igényvezérelt, azaz a tagállamok kéréseihez igazodik. A Bizottság által nyújtott szakértelem nem igényel nemzeti társfinanszírozást, mindazonáltal a reformtámogatás sikere a tagállami hatóságok elkötelezettségén és felelősségvállalásán múlik. A támogatást sok esetben külső támogatás keverékeként nyújtják, a Bizottság saját (a Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság és/vagy más bizottsági szolgálatok) szakértőivel kombinálva, és minden egyes esetben igényre szabottan.
Végezetül, miközben a Bizottság szakértelmet biztosít a tagállamoknak a reformok megtervezésében és végrehajtásában, magukhoz a reformokhoz a finanszírozást nem a TSI biztosítja. E reformok nemzeti forrásokból vagy más uniós alapokból, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozhatók.
Milyen reformok támogathatók a TSI keretében?
A TSI keretében a tagállamok által javasolt potenciális reformok igen széles köre támogatható. A reformtámogatásra jogosult szakpolitikai területek a következők:
– államháztartási gazdálkodás, adópolitika és bevételek kezelése
– kormányzás, közigazgatás és jogállamiság
– üzleti környezet, növekedés, kereskedelem és beruházás
– munkaerőpiac, oktatás és szociális szolgáltatások, beleértve a migrációkezelést és az integrációt
– egészségügyi ellátás, jóléti és gyermekgondozási ellátások
– zöld és digitális szakpolitikák
– pénzügyi szektor és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés
– adatok és statisztikák
– az euróövezeti tagságra való felkészülés
– közegészségügy, biztonsági kockázatok, szolgáltatás folytonossága
A TSI révén a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozáshoz való hozzáféréshez szükséges helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozásához és végrehajtásához is.
Hogyan igényelhet egy tagállam reformtámogatást?
A tagállamoknak minden év októberének végéig van lehetőségük arra, hogy támogatási igényeiket jelezzék. A Bizottság elemzi a kérelmeket, és párbeszédet kezdeményez a nemzeti koordináló hatóságokkal az ország szükségleteinek, valamint a reformok támogatási lehetőségeinek felmérése céljából. A Bizottság a technikai támogatási eszköz éves munkaprogramjának elfogadását követően kezdi meg a projektek helyszíni megvalósítását.
Hogyan működik a reformtámogatás a gyakorlatban?
A támogatás a reformok valamennyi szakaszára kiterjedhet, a kezdeti tervezési és koncepcióalkotási szakasztól a végrehajtási, változáskezelési és értékelési szakaszig. A támogatás nyújtható stratégiai vagy technikai tanácsadás, a reformigényeket vagy lehetőségeket konkrét területeken felmérő tanulmányok, vagy szakértők által biztosított képzés, illetve országon belüli kiküldetés formájában.
A TSI-n keresztül nyújtott reformtámogatás:
- a tagállam kérelmével indul. A tagállam felelősségvállalása és elkötelezettsége kulcsfontosságú szerepet játszik a reformok sikerében;
- az egyes esetekre és országokra szabott. A Bizottság minden egyes helyzetben azonosítja és elemzi a pontos igényt;
- a szakértelem egyedülálló kombinációját biztosítja az ország számára. A Bizottság az igényekhez a legjobban igazodó szakértői kombinációt állítja össze;
- végrehajtásában gyakorlati és konkrét. A támogatás iránti kérelem beérkezését követően a Bizottság párbeszédet kezd a tagállammal annak érdekében, hogy részletesen megismerje a reform iránti igényt, valamint azt, hogy miként lehet a legrelevánsabb támogatást a lehető leggyorsabb módon nyújtani;
- megerősíti az uniós tagállamok intézményi és közigazgatási kapacitását i. a reformok megtervezése és végrehajtása, ii. a zöld és digitális átállás elősegítése, iii. az európai szemeszterben azonosított kihívások kezelése vagy iv. az uniós jog alkalmazása terén.
Példa egy kiemelt projektre
Az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia célkitűzéseivel összhangban a TSI 2022-ben 20 tagállamot fog támogatni felügyeleti kapacitásuk megerősítésében az innovatív digitális pénzügyi szolgáltatások területén, előmozdítva a pénzügyi ágazat tevékenységei közötti felügyeleti konvergenciát. Az EU Digitális Pénzügyi Felügyeleti Akadémia kiemelt projekt magában foglal egy online platformot, amely megkönnyíti a képzési programokat és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok felügyeleti hatóságai és pénzügyi információs egységei számára.
Példa egy több országra kiterjedő projektre
A TSI 23 tagállamot támogat abban, hogy a nemzeti közigazgatásokban dolgozó köztisztviselőknek szóló, igényre szabott zöld költségvetés-tervezési képzési program révén megerősítsék az államháztartás környezetbarátabbá tételére irányuló kapacitásukat. Ez a projekt a költségvetési politikai döntéshozatalt támogató eszközök, esettanulmányok és célzott munkaértekezletek révén segíti a tagállamokat az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok elérésében.
Támogatja-e a TSI a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozását és végrehajtását?
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a NextGenerationEU kulcsfontosságú eszköze, amely segíti az EU-t abban, hogy megerősödve és reziliensebben hagyja maga mögött a koronavírus-világjárványt. Az európai helyreállítási terv részeként a TSI támogatást nyújt a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozásához és végrehajtásához, hogy e tervek révén felszabadítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben rejlő lehetőségeket. A 2022-ben kiválasztott új TSI-projektek 57%-a kapcsolódik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásához.
Eddig összesen 261 TSI-projekt – köztük 2022 tekintetében 116 új projekt – járult hozzá vagy fog hozzájárulni a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek kidolgozásához vagy végrehajtásához.
A TSI:
- általános támogatást nyújthat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásához vagy végrehajtásához,
- támogathatja a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt konkrét reformok és beruházások végrehajtását.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá az igazságos átmenethez
2021-ben a TSI 18 tagállamot támogatott abban, hogy az igazságos átmenet mechanizmus keretében kidolgozzák az igazságos átmenetre vonatkozó területi terveiket. Az igazságos átmenet mechanizmus az európai zöld megállapodás szerves részét képezi, és célzott támogatást nyújt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítéséhez.
2022-ben a TSI támogatni fogja az igazságos átmenet mechanizmus végrehajtását, többek között a nemzeti fejlesztési bankok támogatása révén. Ezen túlmenően a TSI támogatni fogja azokat a régiókat és ágazatokat, amelyekre nem terjed ki az igazságos átmenet mechanizmus, de amelyek hasonló kihívásokkal szembesülnek.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá a zöld átálláshoz
2022-ben a TSI – az uniós épületkorszerűsítési programmal összhangban – támogatni fogja a tagállamokat az épületfelújításra vonatkozó reformok megtervezésében és végrehajtásában.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá a digitális átálláshoz
A Bizottság támogatta Görögországot a görög ipari digitális stratégia kidolgozásában. A Bizottság mindenekelőtt szakértelmet biztosított az iparban és a digitális ágazatokban a görög ipar digitális érettségének értékeléséhez, támogatta az „Ipar 4.0” átfogó stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv kidolgozását, valamint biztosította a végrehajtáshoz szükséges kapacitásépítést.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá a közigazgatás digitalizálásához
Az e-kormányzati szolgáltatások kiemelt projektekre vonatkozó, 2022-re szóló TSI-felhívás keretében a tagállamok 45 kérelmet nyújtottak be. Az e-kormányzattal összefüggő kiemelt projektek meghatározzák azokat a technikai támogatási intézkedéseket, amelyekre szükség van Európa-szerte az e-kormányzati szolgáltatások megtervezésének és bevezetésének megkönnyítéséhez. A projektek az elektronikus kormányzás, az adatkormányzás és -kezelés, az intelligens városokkal kapcsolatos intézkedések és a közszférában a digitális készségek fejlesztését és végrehajtását célozzák, összhangban többek között az egységes digitális kapuról szóló rendelettel.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá a migrációkezeléshez és az integrációhoz
Az Európai Bizottság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben támogatta a görög kormányt a gyermekes családok és a kiszolgáltatott menedékkérők elhelyezésére szolgáló rendszer létrehozásában. A technikai támogatási eszköz jelentősen hozzájárult a menedékkérők lakás jellegű szálláshelyeken elszállásolt családjai számára a befogadási feltételek, szolgáltatások és segítségnyújtás javításához, valamint a támogatáshoz való hozzáférést biztosító adminisztratív eljárások egyszerűsítéséhez.
A Bizottság Ausztriát, Belgiumot, Görögországot, Olaszországot és Portugáliát is támogatta a menekültek munkaerőpiaci és helyi közösségekbe történő jobb integrációja érdekében.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan támogatja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekeket
A gyermekgarancia kiemelt kezdeményezés keretében 2022-ben a TSI továbbra is támogatni fogja a tagállamokat az európai gyermekgarancia végrehajtásában. E kiemelt kezdeményezés keretében eddig nyolc ország részesült TSI-támogatásban. A legfontosabb szakpolitikai területek az alábbiak: inkluzív oktatás, a gyermek- és ifjúságpolitikák szakpolitikai koordinációja, nyomon követése és értékelése, intézményi kitagolás és a nevelőszülői vagy nevelőintézeti gondozás előmozdítása, koragyermekkori nevelés és gondozás, egészségfejlesztés és betegségmegelőzés. Emellett a Bizottság négy tagállammal együttműködve olyan reformokon dolgozik, amelyek célja, hogy a migránsok gyermekei, a fogyatékossággal élő gyermekek és a kiszolgáltatott hátterű gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása révén inkluzívabbá váljon az oktatási rendszer.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan támogatja a kiberbiztonságot
2021-ben a TSI támogatta a tagállamokat a kiberbiztonság megerősítésében, például a kiberbiztonsági tudatosság növelése, a kiberbiztonsági eljárások és eszközök javítása, valamint a kedvezményezettek kiberbiztonsági fenyegetések megelőzésére és kezelésére irányuló kapacitásának megerősítése révén. A TSI 2022-ben továbbra is támogatást fog nyújtani a kiberbiztonsági kockázatok csökkentésére és a kiberbiztonsági oktatás megerősítésére szolgáló eszközök fejlesztéséhez.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia végrehajtásához
A TSI 2021 óta támogatja Csehországot a közpolitikák terén a nemekkel kapcsolatos szempontokat érvényesítő megközelítések kialakításában, valamint a 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti nemi esélyegyenlőségi stratégia végrehajtásában. Ez összhangban van a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia kitűzött céljaival is. A nemi dimenzió közpolitikákba való integrálása révén a reform hozzá fog járulni az egyenlőség megvalósításához és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez.
Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá a közigazgatás korszerűsítéséhez
A TSI támogatta Ciprus legfelsőbb bíróságát a polgári eljárásjogi szabályok korszerűsítésében. Az új szabályok végrehajtása hozzá fog járulni egy igazságosabb és hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszer létrejöttéhez. Ezáltal erősödni fog a jogállamiság, felgyorsul az igazságszolgáltatás, ami kedvezőbb beruházási feltételeket teremt, és fenntarthatóbbá teszi a növekedést.”
Forrás:
Kérdések és válaszok a 2022. évi technikai támogatási eszközzel kapcsolatban; Európai Bizottság; 2022. március 9.
REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért
„Oroszország ukrajnai inváziójára tekintettel az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tett egy olyan terv vázlatára, amelynek célja, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól.
A terv emellett egy sor intézkedést vázol fel az emelkedő európai energiaárakra való reagálás és a gázkészletek következő télre történő feltöltése érdekében. Európában hónapok óta emelkednek az energiaárak, és most az ellátással kapcsolatos bizonytalanság tovább súlyosbítja a problémát. A REPowerEU arra törekszik, hogy diverzifikálja a gázellátást, felgyorsítsa a megújuló gázok térnyerését, és más energiaforrásokkal helyettesítse a gázt a fűtésben és a villamosenergia-termelésben. Ez az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti uniós keresletet.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Függetlenné kell válnunk az orosz olajtól, széntől és földgáztól. Egyszerűen nem támaszkodhatunk egy olyan beszállítóra, aki nyíltan fenyeget bennünket. Most kell cselekednünk annak érdekében, hogy enyhítsük az emelkedő energiaárak hatását, diverzifikáljuk gázellátásunkat a következő télre, és felgyorsítsuk a tiszta energiára való átállást. Minél gyorsabban állunk át a megújuló energiaforrásokra és a hidrogénre, és minél nagyobb energiahatékonyság mellett tesszük ezt, annál gyorsabban leszünk valóban függetlenek és a saját energiarendszerünk urai. Ezen a héten Versailles-ban megvitatom a Bizottság elképzeléseit az európai vezetőkkel, ezt követően pedig a minél gyorsabb megvalósítás lesz a cél.”
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Eljött az ideje, hogy kezeljük sebezhetőségeinket, és gyorsan függetlenebbé váljunk az energiára vonatkozó döntéseinket illetően. Villámgyorsan át kell állnunk a megújuló energiaforrásokra. A megújuló energiaforrások olcsó, tiszta és potenciálisan kimeríthetetlen energiaforrást jelentenek, és ahelyett, hogy máshol finanszíroznák a fosszilis tüzelőanyagok ágazatát, Európában teremtenek munkahelyeket. Putyin ukrajnai háborúja azt mutatja, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.”
Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „Az ukrajnai orosz invázió súlyosbította az ellátásbiztonsági helyzetet, és az energiaárakat példátlan szintre emelte. A tél fennmaradó heteire Európában elegendő mennyiségű gáz áll rendelkezésre, de a jövő évre sürgősen fel kell töltenünk tartalékainkat. A Bizottság ezért javasolni fogja, hogy október 1-jéig legalább 90%-ig töltsük fel a gáztárolókat az EU-ban. Árszabályozási, állami támogatási és adóintézkedéseket is felvázoltunk annak érdekében, hogy megvédjük az európai háztartásokat és vállalkozásokat a rendkívül magas árak hatásaitól.”
Az energiaárakra és a gáztárolásra vonatkozó sürgősségi intézkedések
A Bizottság energiaárakra vonatkozó, tavaly októberben közzétett eszköztára segítette a tagállamokat a magas árak kiszolgáltatott fogyasztókra gyakorolt hatásának enyhítésében, és továbbra is fontos keretet biztosít a nemzeti intézkedések számára. A Bizottság a mai napon további iránymutatást terjeszt a tagállamok elé, amely megerősíti az árak kivételes körülmények közötti szabályozásának lehetőségét, és meghatározza, hogy a tagállamok hogyan oszthatják el újra az energiaágazat magas nyereségéből és a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket a fogyasztók között. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok lehetőséget kínálnak a tagállamoknak arra is, hogy rövid távon támogassák a magas energiaárak által sújtott vállalkozásokat, közép- és hosszú távon pedig segítsenek csökkenteni az energiaárak ingadozásának való kitettségüket. A kibocsátáskereskedelmi rendszerrel összefüggő állami támogatásokról szóló iránymutatás célzott módosításaival kapcsolatos konzultációt követően a Bizottság egyeztetni fog a tagállamokkal arról is, hogy szükség van-e egy, a válság által érintett – különösen a magas energiaköltségekkel szembesülő – vállalkozásoknak támogatást nyújtó új állami támogatási ideiglenes válságkeretre, és az mire terjedjen ki.
A Bizottság áprilisig olyan jogalkotási javaslatot kíván előterjeszteni, amely előírja annak biztosítását, hogy a föld alatti gáztárolók töltöttsége EU-szerte minden év október 1-jére elérje kapacitásuk legalább 90%-át. A javaslat magában foglalná a feltöltési szintek nyomon követését és érvényesítését, valamint a tagállamok közötti szolidaritási megállapodások kialakítását. A Bizottság folytatja gázpiaci felmérését is, válaszul egyes üzemeltetők, különösen a Gazprom esetleges versenytorzító magatartásával kapcsolatos aggályokra.
A rendkívül magas energiaárak kezelése érdekében a Bizottság meg fogja vizsgálni a gázárak villamosenergia-árakra gyakorolt továbbgyűrűző hatásának korlátozására irányuló sürgősségi intézkedések valamennyi szóba jöhető lehetőségét, például az ideiglenes árkorlátokat. Továbbá, figyelembe véve az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) zárójelentését, valamint az alternatív árképzési mechanizmusok előnyeivel és hátrányaival kapcsolatos egyéb megfontolásokat, értékelni fogja a villamosenergia-piac szerkezetének optimalizálására irányuló lehetőségeket a megfizethető villamos energia biztosítása érdekében, elkerülve az ellátás és a zöld átállásba való további beruházások zavarait.
REPowerEU – az orosz gáztól való függőségünk 2030 előtt történő megszüntetése
Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk fokozatos megszüntetésére már jóval 2030 előtt sor kerülhet. Ennek érdekében a Bizottság a REPowerEU terv kidolgozását javasolja, amely két pillérre alapozva növelné az uniós energiarendszer rezilienciáját: a gázellátás diverzifikálása a nem orosz szállítóktól származó LNG-behozatal és csővezetékes behozatal, valamint a biometán- és a hidrogéntermelés és -import növelése révén; valamint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának gyorsabb csökkentése otthonainkban, az épületekben, az iparban és a villamosenergia-rendszereinkben az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások használatának növelése, a villamosítás és az infrastrukturális szűk keresztmetszetek kezelése révén.
Már az „Irány az 55%!” jegyében kidolgozott bizottsági javaslatok teljes körű végrehajtása is 30%-kal, azaz 100 milliárd m3-rel csökkentené a fosszilis gáz éves fogyasztását 2030-ra. A REPowerEU tervben foglalt intézkedésekkel legalább 155 milliárd m3 fosszilisgáz-felhasználást szüntethetünk meg fokozatosan, ami megegyezik az Oroszországból 2021-ben behozott mennyiséggel. E csökkentés közel kétharmada egy éven belül elérhető, véget vetve az EU egyetlen beszállítótól való túlzott függőségének. A Bizottság javasolja, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kapcsán már elvégzett széles körű munkára építve a tagállamokkal együttműködve azonosítsuk az e célkitűzések eléréséhez legmegfelelőbb projekteket.
Háttér-információk
Az új geopolitikai és energiapiaci valóság megköveteli, hogy drasztikusan felgyorsítsuk a tiszta energiára való átállást, és növeljük Európa megbízhatatlan beszállítóktól és az ingadozó árú fosszilis tüzelőanyagoktól való energetikai függetlenségét.
Az ukrajnai inváziót követően minden eddiginél fontosabb és világosabb, hogy Európának mielőbb át kell állnia a tiszta energiaforrásokra. Az EU gázfogyasztásának 90%-át importálja, Oroszország pedig az import mintegy 45%-át adja, tagállamonként eltérő mértékben. Az Oroszországból származó behozatal az olajimport 25%-át és a szénimport 45%-át teszi ki.
A Bizottság 2021. októberi, energiaárakra vonatkozó eszköztára segítette a polgárokat és a vállalkozásokat abban, hogy megbirkózzanak az elmúlt hónapokban kialakult magas energiaárakkal. 25 tagállam fogadott el az eszköztárral összhangban álló intézkedéseket, amelyek már most is csökkentik több mint 70 millió háztartási fogyasztó és több millió mikro-, kis- és középvállalkozás energiaköltségeit.
A Bizottság továbbra is együttműködik szomszédaival és partnereivel a Nyugat-Balkánon és az Energiaközösségben, mivel e partnerek is érintettek az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségében és az áremelkedéseknek való kitettségében, továbbá azonos hosszú távú éghajlat-politikai célok mellett kötelezték el magukat. Az EU készen áll arra, hogy támogatást nyújtson Ukrajna, Moldova és Grúzia számára a megbízható és fenntartható energiaellátás biztosításához. E kötelezettségvállalás egyértelmű jelei az ukrán és moldovai villamosenergia-hálózatoknak a kontinentális európai hálózattal való vészhelyzeti szinkronizálására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítések.
További információk
Forrás:
REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért; Európai Bizottság; 2022. március 8.
„1. Mi a jelenlegi helyzet az energiaárak, -ellátás és -tárolás terén Európában?
Az energiaárak rekordmagasak és továbbra is ingadozóak. Közvetlenül az Ukrajna elleni invázió előtt a nagykereskedelmi gázárak mintegy 200%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt (2022. február). A nagykereskedelmi villamosenergia-árak hasonló tendenciát követtek. A magas energiaárakat eredetileg az okozta, hogy a Covid19 utáni gazdasági helyreállítás során erőteljesen megnőtt a gáz iránti globális kereslet, és az ukrajnai orosz invázió jelenleg tovább súlyosbítja az energiaválságot. Az Európa fő ellátójától – Oroszországból – érkező szállításokkal kapcsolatos bizonytalanságok növelik a piaci instabilitást, még inkább fokozva a volatilitást és növelve az árakat. A középtávú kilátások azt mutatják, hogy az energiaárak egy ideig magasabbak lesznek a közelmúlt átlagánál.
Az EU-ban tárolt gáz mennyisége elegendő ahhoz, hogy a téli fűtési időszak végéig fedezze a szükségleteinket, még akkor is, ha az Oroszországból érkező ellátás teljes mértékben megszakadna. A tárolók feltöltöttségi szintje Európa-szerte jelenleg kicsivel 30% alatt van. A földgázellátás biztonságáról szóló rendeletben előírtaknak megfelelően a tagállamok vészhelyzeti tervekkel rendelkeznek, amelyek szükség esetén aktiválhatók az ellátás biztosítása érdekében. Ezenkívül támaszkodhatunk a tagállamok közötti csővezeték-rendszerösszekötőkből (beleértve a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra rendelkezésre állását is) és összekapcsolt cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-terminálokból álló hálózatra is. Jelenleg minden régió több gázforráshoz fér hozzá. Ezért a korábbiakhoz képest kevésbé vagyunk kiszolgáltatva az egyes ellátók részéről tapasztalható nyomásnak. A Bizottság nagyon szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatosan tartja a kapcsolatot a tagállamokkal.
Európa emellett erőfeszítéseket tett az energiaellátási útvonalak és források folyamatos diverzifikálása érdekében. Az Azerbajdzsánból gázt szállító Déli Gázfolyosó működőképes, és többek között Norvégiával, Katarral, Japánnal, Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal folytatunk együttműködést. 2022-ben meredeken nőtt az EU-ba irányuló cseppfolyósítottföldgáz-behozatal. A behozatal januárban elérte az 10 milliárd köbmétert, ami a valaha mért legmagasabb mennyiség – és az ideiglenes adatok azt mutatják, hogy a mennyiségek februárban is magasak maradtak.
2. Milyen mértékben támaszkodik az EU az Oroszországból származó energiaimportra?
Energiaszükséglete kielégítéséhez az EU a fosszilis tüzelőanyagok (gáz, olaj és szén) importjára támaszkodik, amely az elmúlt 5 évben a bruttó energiafogyasztás 57–60%-át tette ki. Bár a megújuló energiaforrások belföldi termelése az elmúlt években jelentősen nőtt, az EU szén-, lignit- és gáztermelésének csökkenése azt eredményezte, hogy az EU továbbra is függ a gáz (a fogyasztás 90%-a), az olaj (97%) és az antracit (70%) importjától.
A gázágazatban 2021-ben Oroszország adta az EU teljes gázimportjának mintegy 45%-át. Az elmúlt években ez a szám átlagosan 40% körül volt. Az EU további fő gázellátói Norvégia (23%), Algéria (12%), az Egyesült Államok (6%) és Katar (5%) voltak.
A nyersolaj esetében Oroszország volt az uniós import legnagyobb ellátója (27%), utána Norvégia (8%), Kazahsztán (8%) és az USA (8%) következik. Az antracitágazatban – bár az importmennyiség az elmúlt években csökkent – továbbra is Oroszország a vezető ellátó (46%), utána az USA (15%) és Ausztrália (13%) következik.
3. Milyen intézkedéseket javasolt a Bizottság a tagállamoknak a magas árak csökkentése érdekében?
2021 októberében a Bizottság az energiaárakról szóló közleményt adott ki, amely egy eszköztárat is tartalmaz, és felvázolja, hogy a tagállamok a meglévő uniós szabályok értelmében mit tehetnek annak érdekében, hogy segítsék a kiszolgáltatott fogyasztókat és vállalkozásokat a magas árak kezelésében. A közlemény főként háromféle intézkedést részletezett: energiatámogatások és -utalványok, adókedvezmények és az energiahálózatról való lekapcsolás elkerülését célzó intézkedések. 25 tagállam vezetett be az eszköztárral összhangban lévő különleges intézkedéseket. A Bizottság becslése szerint ezek az intézkedések mintegy 71 millió lakossági fogyasztónak, valamint több millió mikro-, kis- és középvállalkozásnak segítettek.
Az Európai Központi Bank nemrég úgy becsülte, hogy az energiaársokkok 2022-ben mintegy 0,5 százalékponttal csökkentik a GDP növekedését. Az ukrajnai invázió pedig csak súlyosbítja a helyzetet. A mai közleményben a Bizottság egy sor további intézkedést javasol, amelyeket nemzeti vagy uniós szinten meg lehetne hozni a magas árak csökkentése érdekében.
A Bizottság megerősíti, hogy a jelenlegi kivételes körülmények között a tagállamok a fogyasztók és gazdaságunk védelme érdekében szabályozott árakat határozhatnak meg a kiszolgáltatott fogyasztók, háztartások és mikrovállalkozások számára. A Bizottság azt is megerősíti, hogy a tagállamok fontolóra vehetik a rendkívüli bevételekre vonatkozó ideiglenes adóintézkedéseket, és kivételesen dönthetnek úgy, hogy e nyereségek egy részét a fogyasztók közötti újraelosztásra fordítják. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak annak biztosítása érdekében, hogy arányosak és időben korlátozottak legyenek, és ne eredményezzenek indokolatlan piaci torzulást. A Bizottság e tekintetben iránymutatást ad a közleményben, valamint emlékeztet arra a lehetőségre, hogy a kibocsátáskereskedelemből származó megnövekedett bevételeket a lakossági fogyasztókra nehezedő nyomás enyhítésére is fel lehet használni.
Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok ezenkívül lehetőséget kínálnak a tagállamoknak arra, hogy rövid távon támogassák a magas energiaárak által sújtott vállalkozásokat, közép- és hosszú távon pedig segítsenek csökkenteni az energiaárak ingadozásának való kitettségüket. A kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó állami támogatásokról szóló iránymutatás célzott módosításairól folytatott konzultációt követően a Bizottság egyeztetni fog a tagállamokkal a válság által érintett – különösen a magas energiaköltségekkel szembesülő – vállalkozásoknak nyújtandó támogatás biztosítását célzó állami támogatásokra vonatkozó új, ideiglenes válságkeretről és annak alkalmazási köréről.
4. Milyen intézkedéseket javasol a Bizottság a következő télre való felkészülés érdekében?
A Bizottság sürgős kockázatelemzést végzett a földgázellátás biztonságára vonatkozóan, és azt ismertette a tagállamokkal. A Bizottság modellezte a gázellátási zavarok különböző forgatókönyveire való uniós felkészültséget. Az eredmények azt mutatják, hogy az EU reziliens a széles körű fennakadásokkal szemben, és hogy a gázellátás akkor is elegendő, ha az idei téli fűtési szezonban az Oroszországból érkező ellátás teljes mértékben megszakad. Elemzésünkből az is kiderül, hogy a következő téli fűtési szezon előtt mindenképpen biztosítani kell a tárolók újratöltését.
Az Unióban a télen elfogyasztott gáz 25–30%-a általában a tárolókból kerül a felhasználókhoz. E közleményben a Bizottság a következő télre való jobb felkészülés érdekében javaslatokat vázol fel a gáztárolási szintek további növelésére vonatkozóan. A Bizottság áprilisig a gáztárolási minimumra vonatkozó jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amelyben a 90%-os feltöltöttség minden év október 1-jéig történő elérésére vonatkozó célkitűzést fogalmaz meg, a gáztárolást kritikus infrastruktúraként jelöli meg, és kezeli a tárolási infrastruktúra tulajdonosi kockázatait. A Bizottság azt is javasolni fogja, hogy a raktározási pontokon teljes mértékű vámvisszatérítést biztosítsanak. Mindaddig, amíg nem állnak rendelkezésre uniós jogszabályok, a Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy a következő fűtési idény előtt tegyenek intézkedéseket a tárolók újratöltése érdekében, és a földgázellátás biztonságáról szóló hatályos rendeletnek megfelelően kössenek szolidaritási megállapodásokat.
Tekintettel arra, hogy nem minden tagállam rendelkezik tárolókapacitással a területén, a bizottsági javaslat olyan mechanizmust fog meghatározni, amely biztosítja az ellátásbiztonsági költségek méltányos elosztását. A Bizottság emellett támogatja a koordinált gázújratöltési műveleteket, például közös közbeszerzés, csoportos megrendelések és a kínálat megfeleltetése révén.
A Bizottság 2021. december 15-én jogalkotási javaslatokat terjesztett elő a földgázellátás biztonsági keretének megerősítése érdekében, célzott intézkedésekkel a tárolás jobb összehangolása és a stratégiai készletek közös beszerzésének lehetővé tétele, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítése érdekében. Az említett intézkedések közé tartozik az uniós ellátásbiztonságról szóló rendelet javasolt felülvizsgálata, amely lehetővé tenné a stratégiai tartalékkészletek önkéntes közös beszerzését. A Bizottság arra ösztönzi az uniós társjogalkotókat, hogy gyorsítsák fel az e javaslatokról szóló megállapodást.
5. Mit javasol a Bizottság az EU orosz gáztól való függőségének megszüntetésére?
Annak érdekében, hogy jóval 2030 előtt fokozatosan megszűnjön az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk, az EU javaslatot tett a REPowerEU tervre, amelynek célja, hogy növelje az energiarendszer rezilienciáját (lásd a 6. kérdést), és diverzifikálja gázellátási forrásait a nem orosz ellátóktól származó nagyobb LNG- és csővezetékes behozatal révén, valamint ösztönözze a biometán és a megújuló hidrogén használatát. A RePowerEU már az év vége előtt azt eredményezheti, hogy az EU gázkereslete a tavalyi év orosz gázimportja kétharmadának megfelelő mennyiséggel csökkenhet.
Az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott az európai gázpiac helyzete. A piac szerkezete és a megnövekedett gázhálózat-összeköttetési kapacitás (beleértve a kétirányú szállítási képességeket) jelentős infrastrukturális fejlesztéseket eredményezett, többek között a közös érdeket szolgáló projektek révén.
Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban a Bizottság világszerte számos partnerrel együtt tudott működni a gázvezetékeken vagy LNG-n keresztül történő gázellátás diverzifikálása érdekében. Ezen országok közé tartozik az Egyesült Államok, Norvégia, Katar, Azerbajdzsán, Algéria, Egyiptom, Korea, Japán, Nigéria, Törökország és Izrael. Ez januárban és februárban rekordmennyiségű LNG-behozatalt eredményezett. Az EU évente további 50 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt tud importálni. A mai közlemény hangsúlyozza, hogy mennyire fontos tovább diverzifikálni ellátóink körét és infrastruktúráinkat, felgyorsítani a már előirányzott projekteket, és elemezni, hogy milyen egyéb új, határozott határokon átnyúló dimenzióval rendelkező és hidrogénnel kompatibilis infrastruktúrákra van szükség.2021 decemberében a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesztett elő, amelyek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén elterjedésének elősegítése, és ezáltal az uniós gázpiac dekarbonizációjának ösztönzése, az ellátás diverzifikációjának fokozása és az európai polgárok energiabiztonságának megerősítése. Az uniós biometán-termelés fellendítése érdekében a REPowerEU terv 2030-ig 35 milliárd köbméter biometán termelését tűzné ki célul, megduplázva a jelenlegi uniós célkitűzést, fenntartható biomasszaforrások, például mezőgazdasági hulladékok és maradékanyagok felhasználásával.
A REPowerEU javaslatot tesz egy hidrogén akcelerátor létrehozására is, amely hozzájárulna az integrált infrastruktúra, a tárolólétesítmények és a kikötői kapacitások fejlesztéséhez. A Bizottság becslése szerint 2030-ig további 15 millió tonna megújuló hidrogén évi 25–50 milliárd köbméter importált orosz gázt válthat fel (10 millió tonna különböző forrásokból importált megújuló hidrogén és 5 millió tonnával több Európában előállított megújuló hidrogén, a már tervezett 5 millió tonnán felül).
6. Hogyan járulhat hozzá a tiszta energiára való átállás az EU Oroszországtól való gázfüggőségének gyorsabb csökkentéséhez?
A nagyrészt megújuló energiaforrásokon és a nagyobb energiahatékonyságon alapuló integrált uniós energiarendszer a legköltséghatékonyabb megoldás a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk csökkentésére az otthonok, az épületek és az ipar szintjén. Ez a Bizottság REPowerEU tervének második pillére. A Bizottság „Irány az 55%!” javaslatainak teljes körű végrehajtása révén a gázfogyasztásunk 2030-ra 30%-kal, azaz 100 milliárd köbméternek megfelelő mértékben csökkenne. Az energiahatékonyság ügye most minden eddiginél fontosabb, mivel a lakosság és a vállalkozások energiafogyasztásának csökkentése nemcsak az Oroszországból származó energiaimport csökkentését jelenti, hanem az uniós polgárok és vállalkozások energiaköltségeinek csökkenését is. A REPowerEU terv keretében hozott, energiarendszerrel kapcsolatos intézkedések további évi 25 milliárd köbméternyi megtakarítást eredményeznének.
A közlemény ösztönzi a napkollektorok, szélerőművek és hőszivattyúk gyorsított telepítését. Ez jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, és jelentősen csökkentheti a fosszilis gáz villamosenergia-termelésre történő és épületekben való felhasználását. A napenergiával kapcsolatban a Bizottság becslései szerint a tetőre szerelt fotovoltaikus rendszerek telepítésének idén akár 15 TWh-val történő felgyorsításával az EU további 2,5 milliárd köbméter gázt takaríthat meg. A Bizottság júniusban közleményt terjeszt elő a napenergiáról azzal a céllal, hogy elősegítse a napenergiában rejlő potenciál felszabadítását. A közlemény arra is javaslatot tesz, hogy a következő öt évben 10 millió hőszivattyút telepítsenek, ami segítené az európai családokat gázfüggőségük és energiaszámláik csökkentésében.
A REPowerEU terv végrehajtásával Európa elegendő megújuló villamos energiával és megújuló gázzal fog rendelkezni ahhoz, hogy a gyorsabb villamosítás és a hidrogénre való átállás révén felgyorsítsa az ipar dekarbonizációját. Ez versenyelőnyhöz juttatja az európai iparágakat, és lehetővé teszi a gyorsabb újraiparosítást.
A megújuló energiaforrásokba való beruházást még mindig túl gyakran nehezítik meg a hosszú engedélyezési eljárások és más nemzeti szintű adminisztratív akadályok. A mai közlemény azt vizsgálja, hogy miként lehetne enyhíteni a szabályozás szűk keresztmetszeteit a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítása érdekében, minimálisra csökkentve a megújulóenergia-projektek bevezetéséhez és a hálózati infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges időt. Májusban a Bizottság ajánlást tesz közzé a megújulóenergia-projektek gyors engedélyezésére vonatkozóan, amely kezelni fogja a legfontosabb akadályokat és ismerteti a leküzdésükre szolgáló bevált gyakorlati megoldásokat.
Hasonlóképen a Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport 2022-ben dönt azokról a finanszírozási mechanizmusokról, amelyek a leginkább alkalmasak az európai energiavásárlási megállapodások kidolgozásának előmozdítására. Jelenleg folyamatban van az engedélyezési eljárásokról és az energiavásárlási megállapodásokról szóló nyilvános konzultáció, és az iránymutatást a Bizottság még nyár előtt közzéteszi.
További információk
Forrás:
Kérdések és válaszok a REPowerEU-ról: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért; Európai Bizottság; 2022. március 8.
Antitröszt-eljárást indított az Európai Bizottság a Google és a Meta (Facebook) ellen
„ Jedi Blue – ez a neve annak a keretmegállapodásnak, amellyel a Facebook-utód Meta és a Google hátrányosan befolyásolhatja az uniós piac működését. Az Európai Bizottság megkezdte nyomozását az ügyben.
Antitröszt-eljárás alá vette az Európai Bizottság a Google-t és a korábban Facebook néven ismert Metát. A szervezet gyanúja szerint a két cég online tevékenysége sérti az Európai Unió versenyjogi szabályait.
Egy 2018-as, „Jedi Blue” névre hallgató megállapodásról van szó, amelyet az akkori Facebook és a Google kötött. Ennek keretei között
a Google és a Facebook kölcsönös előnyt kínáltak egymásnak egymás reklámlicit-szolgáltatásának vonatkozásában.A Google a Header Bidding-szolgáltatás révén kínált előnyt a legnagyobb közösségi platform számára, utóbbi pedig a Google nyílt ajánlattételi mechanizmusát (Open Bidding) részesítette előnyben.
A header bidding egy szolgáltatás, amely lehetővé teszi a hirdető felületek számára számára (ezek lehetnek akár médiatartalom-szolgáltatók, újságok is) hogy egyszerre több hirdetőtől is beszerezzék a pénzügyi ajánlattételt a hirdetési felületekre vonatkozóan. Ez azért éri meg a hirdető felületek számára, mert így nem kell egyenként megnyilatkoztatni az ajánlattevőket. Ennek eredményeképpen a hirdetők egymással versengve juthatnak hirdetési felülethez, a hirdetési felület üzemeltetői pedig össze tudják hasonlítani, hogy ki adta a legjobb ajánlatot a szolgáltatás igénybevételére.
Az Európai Bizottság attól tart, hogy a Jedi Blue-megállapodás célja valójában az, hogy kizárja a piacról a Header Biddinggel és az Open Biddinggel versenyző egyéb reklámozási mechanizmusokat,
kárt okozva ezzel nemcsak a versenytársaknak, hanem az online orgánumoknak is.Az Európai Bizottság gyanúja szerint a Jedi Blue-megállapodás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., illetőleg 102. cikkébe ütközik. Ezek a jogszabályhelyek szólnak a tagállamok kereskedelmét hátrányosan befolyásoló versenykorlátozó, torzító gyakorlatok tilalmáról.
Az Európai Bizottság mellett az Egyesült Királyság is nyomoz a Jedi Blue-val kapcsolatban, jóllehet, utóbbi cselekményei még az Európai Bizottság vizsgálódásait megelőzően kezdődtek meg. A szigetország versenyjogi és piacfelügyeleti hatósága (Competition and Markets Authority, CMA) is vizsgálta, hogy a megállapodás érinti-e valamilyen formában a brit piacot. Az Egyesült Királyság mellett Texasban és az Egyesült Államok egyéb tagállamaiban is megkezdődött a vizsgálat a gyakorlattal kapcsolatban.
A hírek szerint a brit CMA és az Európai Bizottság közösen folytatják a vizsgálódásokat.”
Forrás:
Jedik után nyomoz az Európai Bizottság; Dobozi Gergely; Mandiner, Precedens; 2022. március 11.
„A Bizottság a mai napon a technikai támogatási eszköz (TSI) keretében 225 projektet hagyott jóvá, hogy támogassa a tagállamokat a modern és reziliens közigazgatást, fenntartható növekedési stratégiákat és reziliens gazdaságokat célzó reformok előkészítésében, megtervezésében és végrehajtásában, valamint hogy fokozza a jelenlegi és a jövőbeli válsághelyzetekre való reagálási képességüket. Számos reformprojekt a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek részét képezi.
Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Miközben még mindig a világjárványból próbálunk felépülni, két héttel ezelőtt új válság tört ki Európában. A technikai támogatási eszköz továbbra is támogatni fogja a tagállamokat és a régiókat az olyan reformok végrehajtásában, amelyek révén javítható rezilienciájuk, támogathatók növekedési stratégiáik, felkészítheti őket a zöld és digitális kettős átállásra és biztosítható a hatékony és dinamikus közigazgatás.”
A tagállami reformok támogatása a TSI révén történik, amelynek 2022. évi teljes költségvetése 116,8 millió EUR. A TSI igényvezérelt eszköz, amely testre szabott szaktanácsadást nyújt. A TSI egyben rugalmas eszköz is, amelyet a tagállamok kérésére gyorsan hozzá lehet igazítani a felmerülő igényekhez.
Célzottabb támogatás
A projektek szorosan igazodnak a Bizottság fő prioritásaihoz. A 2022. évi TSI továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a zöld és digitális átállásra irányuló reformok megtervezésében és végrehajtásában, valamint közigazgatási szerveik működési kapacitásának és hatékonyságának javításában. Példaképpen: a kérelmek 36%-a a zöld megállapodás célkitűzéseire, 51%-a pedig a digitális átállásra irányul. Ezenkívül a 2022-re vonatkozóan kiválasztott, TSI-támogatásra irányuló kérelmek 57%-a a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő reformokhoz kapcsolódik.
A 2022. évi TSI-munkaprogram tartalmaz néhány újdonságot is:
- több országra vagy több régióra kiterjedő projektek: ezek a projektek ugyanazon prioritásokra összpontosítva több tagállam vagy régió közös kihívásainak kezeléséhez nyújtanak technikai támogatást. A szakértői tapasztalatcsere révén előmozdítják az egymástól való tanulást és a közös megközelítések kidolgozását;
- kiemelt projektek: ezek révén a Bizottság olyan reformokat támogat, amelyek iránt nagy tagállami igény mutatkozik, és amelyek összhangban vannak az uniós prioritásokkal. Idetartozik például az épületfelújítást támogató reformokat kidolgozni és végrehajtani kívánó tagállamokat megcélzó épületkorszerűsítési kiemelt projekt. Az európai gyermekgarancia végrehajtásának támogatására irányuló kiemelt projekt támogatja a tagállamokat az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás végrehajtásában. Technikai támogatást nyújt a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzését és leküzdését célzó intézkedések és szakpolitikák végrehajtásához.
A kérelmek 50%-a olyan kiemelt projektekhez kapcsolódik, mint az idegenforgalom, az épületkorszerűsítési program, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése, a közigazgatás és a migránsok integrációja, a kérelmek 30%-a pedig több országot vagy több régiót érintő projekt.
Háttér-információk
A TSI a Bizottság fő eszköze arra, hogy a nemzeti hatóságok kérésére technikai támogatást nyújtson az EU-n belüli reformokhoz. A TSI részét képezi a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek, valamint az európai helyreállítási tervnek. Elődjének, a strukturálisreform-támogató programnak a sikerére épít, amelynek keretében 2017 óta több mint 1 400 technikai támogatási projekt végrehajtására került sor az uniós tagállamokban.
A TSI-ből támogatásra jogosult reformok közé tartoznak – egyebek mellett – a közigazgatás, az államháztartási gazdálkodás, a migrációkezelés, az üzleti környezet, a pénzügyi szektor, a munkaerőpiac, az oktatási rendszerek, a szociális szolgáltatások, a veszélyeztetett gyermekek támogatása, az egészségügy, a zöld átállás és a kiberbiztonság terén végrehajtandó reformok.
További információk
A reformtámogatásról szóló honlap
Tájékoztatók a tagállamok reformprojektjeiről
A TSI 2022. évi éves munkaprogramja
A TSI-projektek teljes listája
Kérdések és válaszok a 2022. évi technikai támogatási eszközről”
Forrás:
A Bizottság 225 reformprojektet támogat a tagállamokban a rezilienciájuk javítása, a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése érdekében; Európai Bizottság; 2022. március 9.
Közigazgatási, politikai informatika
- [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]
Ajánlati/részvételi felhívás
- Ajánlatkérőnél megval. hívásrekord feldolgozó
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/46, 2022.03.07. - XBRL/iXBRL alapú feldolgozás támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2022/46, 2022.03.07. - FÖRI hálózati infrastruktúra megújítása II.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/47, 2022.03.0.8 - DEK-1120 E-sport terem gamer PC-k beszerzése
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/47, 2022.03.08. - K2195-2 Oracle kontrolling rendszer fejl.,
Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/50, 2022.03.11. - Vízgazdálkodási Információs rendszer továbbfejl.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/50, 2022.03.11. - HPC gépészeti feladatai
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Közbeszerzési Értesítő: 2022/50, 2022.03.11. - UI Path licenceszerződés beszerzése
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/50, 2022.03.11.
Tájékoztató az eljárás eredményéről
- HSM szerver, számítási kapacitás beszerzése
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.284.560,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/46, 2022.03.07. - BSO315_Tudásbázis rendszer kialakítása
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: Cheppers Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.400.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/46, 2022.03.07. - (PTS-305) webportál és tartalomkezelő (TOP-5.3.2)
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Nyertes: EconUrbia Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.754.780,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/46, 2022.03.07. - Linux és szerverszoba üzemeltetés.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: DataCare Rendszerintegrációs Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 238.200.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/46, 2022.03.07. - ÁAFK – Atlassian beszerzés fejlesztési eszközök
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 82.774.739,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/46, 2022.03.07. - Központi adattároló tárterület bővítése
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes: Invigor Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 74.728.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/48, 2022.03.09. - Főnix EÜ rendszerek támogatási szolgáltatás
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes: SkyLine-Computer Informatikai és Fejlesztési Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 669.318.122,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/48, 2022.03.09. - IIB gyártói licenckövetés és támogatás
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.840.400,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/49, 2022.03.10. - STAFIR tesztelési feladatok KBF/854/2021 – eredmény tájékoztató
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Alvicom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.906.250,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/49, 2022.03.10. - Informatikai eszközök beszerzése 2021, eredmény
Ajánlatkérő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.457.990,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/49, 2022.03.10. - Call Center Tárcsázó Rendszer bevezetése II.
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: ADERTIS Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.500.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/50, 2022.03.11. - Adathordozók
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes: TTR Invest Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Logisys Kereskedelmi és Szolgáltató Kft;Szintézis Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.904.388,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/50, 2022.03.11.
Áder János szerint globális vízügyi információs adatrendszer szükséges
„Globális vízügyi információs adatrendszer létrehozására van szükség, amely pontosan rögzíti, hogy a világban mikor, hol, milyen minőségű víz áll rendelkezésre – mondta Áder János kedden, miután Genfben részt vett a Víz- és Klímaügyi Vezető Testület tanácskozásán.
A tárgyalást követő sajtótájékoztatón az államfő elmondta, hogy ilyen globális adatbázis nélkül lehetetlen lesz az egyre inkább urbanizálódó világ infrastruktúrájának pontos, biztonságos tervezése.
A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az információs központ létrehozásához szükséges, támogatást élvező javaslatot, 2023-ig próbálják véglegesíteni.
Mint fogalmazott, a klímaváltozás és a vízválság problémáját integráltan kell kezelni, és ennek kiváló példája lehet egy adatbázis létrehozása, amely mindenhol elérhetővé válna a világban.
„Ezekre az adatokra közjóként tekintünk” – fogalmazott a magyar államfő, hiszen ezen adatok birtokában lehet egyidejűleg garantálni a társadalmi biztonságot, a gazdaság működési feltételeit és a környezet megóvását. Az összegyűjtött információk nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a várostervezőknek, a mezőgazdaságnak, az iparnak, az infrastruktúrafejlesztőknek elengedhetetlenek a biztonságos élet megteremtéséhez.
„Minden közgazdasági számítás azt mutatja, hogy az az összeg amire most szükségünk van és szükségünk lesz egy ilyen adatbázis létrehozásához az megtérül mind az államoknak, mint a gazdasági szereplőknek, mind a lakosságnak ” – szögezte le Áder János. A politikus reményét fejezte ki, hogy egy év múlva a kitűzött célt elérik, és sokkal könnyebben tud a világ a klíma és vízválsághoz alkalmazkodni.
A genfi tanácskozáson, amelynek a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adott otthont, részt vett többek között Petteri Taalas, a szervezet főtitkára is…”
Forrás:
Áder: Globális vízügyi információs adatrendszer szükséges; Magyar Hírlap/MTI; 2022. március 8.
Informatika, távközlés, technika
Megnyílt az ország első Digitális Tudásközpontja Nyíregyházán
„Március 9-én átadták a Digitális Jólét Program szakmai támogatásával és koordinációjával létrejött Digitális Tudásközpontot Nyíregyházán, amelyet a későbbiekben az önkormányzat egyik vállalkozása üzemeltet majd. Az elsősorban iskolás korú gyermekeket és a fiatal felnőtt korosztályt célzó oktatási és szórakoztató központban az érdeklődők testközelből ismerhetik meg a robotika, a virtuális valóság, az automatizáció vagy a mesterséges intelligencia vívmányait.
A Nyíregyházán működő köznevelési és szakképző intézmények, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények számára olyan bázis válik elérhetővé, amely digitáliskompetencia-fejlesztő foglalkozások, képzések, szakkörök, workshopok, osztálykirándulások, tematikus táborok, pedagógus továbbképzések ideális megvalósítási helyszínévé válhat a jövőben.
Az iskolák számára díjmentes foglalkozásokon a tanulók megismerhetik a robotkutyát; kipróbálhatják, hogy milyen minirobotokat programozni vagy akár 3D-ben is tervezhetnek, nyomtathatnak kisebb ajándéktárgyakat, és a virtuális valóság világába is betekintést nyerhetnek.
Nyíregyháza mellett további öt vidéki városban (Békés, Kaposvár, Kecskemét, Oroszlány és Veszprém) létesül Digitális Tudásközpont, felhasználva a már korábban is működő Digitális Jólét Program Pontok (DJP Pontok) tapasztalatait. A központok felszerelését, kialakítását, szakmai támogatását és koordinációját a Digitális Jólét Program látja el, a beruházás értéke összesen 2,4 milliárd forint.
Itt lehet jelentkezni a Nyíregyházi Digitális Tudásközpont programjaira (előzetes regisztrációval).”
Forrás:
Megnyílt az első Digitális Tudásközpont; IT Business; 2022. március 10.
Társadalom, gazdaság, művelődés
Kárpátaljai magyar tartalmak archiválása – segítsük az Országos Széchényi Könyvtár munkáját!
„A február végén kitört orosz-ukrán konfliktus, mint háborús fenyegetettség nemcsak a polgárok hétköznapi életét veszélyezteti, hanem mindennapjaink kultúráját, beleértve a digitális alapú kultúrát is, melynek hosszú távú megmaradása kiszámíthatatlan.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) jelen helyzetben kiemelt feladatának tekinti Kárpátalja magyar vagy magyar vonatkozású internetes, digitális jelenének gyűjtését és megőrzését, melyhez az ön és intézménye/szervezete segítségét is kéri. A megőrzés előfeltétele, hogy tudjuk, mit szeretnénk archiválni, ami az internet világában nem is olyan egyszerű. Bár munkatársaink folyamatosan próbálják feltárni a vonatkozó webtartalmakat, ennek sokfélesége és változékonysága megnehezíti a munkát és felértékeli a közvetlen ismeret és a helyi beágyazottság előnyét. Ezért azt szeretnénk kérni, hogy lehetősége szerint segítse munkánkat kárpátaljai magyar webtartalom ajánlásával!
Az OSZK által már ismert webhelyek az alábbi táblázatban nézhetők meg.
A táblázatban tematikus csoportosításban találhatók a már összegyűjtött címek, keresni pedig a Ctrl+F billentyűk megnyomásával lehet. Kérjük ellenőrizze, hogy a feltüntetett webhelyeken kívül ismer-e magyar vagy magyar vonatkozású kárpátaljai webhelyet, esetleg egyedi digitális dokumentumot, és amennyiben tudomása van ilyenről, kérjük, küldje el annak URL címét a mia@mek.oszk.hu postafiókba az OSZK Webarchívum munkatársainak. További információért szintén erre a címre írhat.
Segítségét előre is köszönjük! ”
Forrás:
Kárpátaljai magyar tartalmak archiválása; Országos Széchényi Könyvtár; 2022. március 9.
Segíteni kell az időseket a digitális átállásban
„A Digitális Jólét Program (DJP) már megalakulása óta, több mint öt éve foglalkozik azzal, hogy segítse az idősebb generációt a digitális átállásban: számtalan program és kezdeményezés indult az ő érdekükben – mondta dr. Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője a szervezet konferenciáján.
Dr. Gál András Levente a „Kortalanul a digitális térben – a digitalizáció lehetőségei az idős generáció számára” című konferencián elmondta, a pandémia csak még jobban felhívta a figyelmet a digitalizáció fontosságára társadalmi téren is. Az elmagányosodás ebben az időszakban valós veszélyt jelentett a krónikus betegek vagy az idősek számára. Megemlítette a DJP által kezdeményezett Napi Száz Jó Szó Mozgalmat, amelyben a DJP Hálózat mentorai igyekeztek segítséget nyújtani a járványt otthon, egyedül átvészelni kénytelen időseknek. „Az idősekről való gondoskodás, az ő bevonásuk a digitális átalakulásba mindig is jelen volt a DJP céljai között. A mostani konferencia – amit hagyományteremtő céllal rendeztünk meg – pedig arra szolgál, hogy az eddigi eredményeket és a további feladatokat egyeztessük a kormányzati és civil szereplőkkel” – fogalmazott a szakmai vezető.
Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a konferencián azt mondta, a DJP azért jött létre, hogy erősítse a digitalizáció pozitív hatásait, ugyanakkor ellensúlyozza az esetleges negatív hatásokat. A digitális technológia rendkívül gyorsan és szerteágazó módon fejlődik, s ez számtalan lehetőséget és veszélyt is rejt magában. „Mi azon dolgozunk, hogy megkönnyítsük ezen lehetőségek felismerését és kihasználását, miközben megvédjük a magyar embereket a veszélyektől” – húzta alá az ügyvezető. Úgy folytatta, a digitalizáció olyan társadalmi jelenségeket tud mérsékelni, mint az elmagányosodás, és így hozzájárulhat egy teljesebb és boldogabb élethez.
Dr. Horváth Anikó, a Miniszterelnökség Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztályának vezetője azt mondta, a kormány fontos célja az idősek digitális felzárkóztatása, és ehhez – a DJP-n keresztül – többféle segítséget nyújt. Kiemelte a Digitalizáció az Idősekért Modellprogramot, ami egy konkrét digitális ismeretek átadására szolgáló képzés. Ide tartozik a Kézai Simon Program, amely a családi emlékek (fotók, dokumentumok) megőrzéséről szól, és a már említett Napi Száz Jó Szó Mozgalom. Mivel a hazai idős, idősödő, többségében nyugdíjas lakosság a magyar társadalom egyharmadát, mintegy hárommillió embert tesz ki, ezért az ő digitális képességeik fejlesztése elengedhetetlen egy modern, fejlett gazdaságban.
Princz Attila, a Digitális Jólét Koordinációs Központ hálózatvezetője kiemelte, jelenleg 1341 településen 1688 úgynevezett DJP Pontot üzemeltetnek; ahol összesen 1800 DJP mentor segíti az embereket, külön figyelve az idősebb generáció digitális felkészítésére. A mentorok – a konkrét ismeretanyag átadásán túl – azt erősítik a hozzájuk fordulókban, hogy a digitális készségekkel egy teljesebb, minőségibb életet tudnak élni. A világjárvány alatt valósult meg az a kezdeményezés, amely arról szólt, hogy nem elég ismereteket átadni, de külön is foglalkozni kell az otthonuk magányába kényszerült emberekkel: a Napi Száz Jó Szó Mozgalomhoz már 1322 mentor csatlakozott, akik társadalmi munkában segítenek a rászorulókon. A mentorok mintegy 65 ezer időst értek el, és segítettek nekik valamilyen formában – hívta fel a figyelmet Princz Attila.
Antal Eszter, a Kézai Simon Program szakmai koordinátora az online rendezvényen bemutatta a 2020 decemberében indult kezdeményezést. A Program kiemelt célja, hogy a magyar családok képesek legyenek digitálisan is összekapcsolódni a közös családi emlékeik révén. Meghatározó küldetése, hogy az idősek által őrzött régi fényképek és kapcsolódó emlékek megőrzésre kerüljenek a családok jövőbeni generációi számára.
A konferencia előadásai visszanézhetők YouTube csatornánkon:
Forrás:
Segíteni kell az időseket a digitális átállásban; Digitális Jólét Program; 2022. március 7.ű
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
Háború és jog, a kibertér dilemmái Ukrajnában
Miközben változó intenzitással, de emberben és anyagi értékben változatlan pusztítással folynak a fegyveres harcok Ukrajnában, a kibertér is az összecsapások zajától hangos. Azaz, mondjuk így: kiber-fegyvercsörgéstől, vagy valami hasonlótól. Amíg az „odakinn” zajló eseményekről mindenki láthatja (akárhogy is nevezi politikai okokból), hogy háború zajlik, a digitális terek adok-kapokja továbbra is megosztja a szakértőket. Az elmúlt héten igyekeztünk bemutatni: a kiberbiztonsággal foglalkozók egy része állítja, háború ez a javából, noha a bitek és hálózatok világában zajlik. Mások, nem akármilyen szaktekintélyek egyenesen azzal érvelnek, hogy ez a fajta dramatizált elnevezés csak a tisztánlátásunkat gátolja. A kibertér – mondja ez a vélekedés – fontos területe a nemzetek, hatalmi csoportosulások és szervezetek összecsapásainak – de sohasem lesz valamifajta, mindent eldöntő kiber háború. A sokak által rettegve várt nagy kiberoffenzíva elmaradása is ezt a nézőpontot látszik támogatni. Erősödni látszik az a vélekedés, hogy a kibertérben zajló akciók inkább a felforgató hadműveletek kategóriájába sorolhatók. Zavarják, zaklatják, nyugtalanítják az ellenséget, de a döntő küzdelmeket továbbra is a hagyományos, a „valódi” fegyverekkel vívják.
Bár az ellenfél társadalmának mindennapjait megbénító, pusztító kibercsapások (szerencsére) továbbra sem köszöntöttek ránk, a kiberbiztonság operatív őrzői egyértelműen a támadó akciók számának, intenzitásának növekedéséről adtak számot az elmúlt héten is. A főszerepet továbbra is a kibertér szabadcsapatai játsszák: közismert hackercsoportok, piti és nagyon is komoly kiberbűnözői szindikátusok, és persze az önjelölt hacker-revolverhősök segédcsapatai. Miközben a fegyveres harc megindulását követő első időkben az ukránok mellett fellépő (részben az ukrán kormány által szervezett, részben magánakciók révén toborzódó) kiberaktorok hallattak elsősorban magukról, mostanra megjelentek az oroszok oldalán bekapcsolódó egyéni és szervezett kiberszereplők is. Miközben folyik tehát a „harc”, amit az egyik legtekintélyesebb európai szakember az „ezer apró késszúrás” ősi kínai harcmodorához hasonlított szellemesen, továbbra is terítéken marad egy nagyon is súlyos aspektus, és egy kínzó kérdés.
Az ugyanis, hogy a számítógépes hálózatokban, rendszerekben történő rosszindulatú, ártó szándékú „eseményeket” hogyan nevezzük, az korántsem csupán az információbiztonsági szakemberek ízlésére és személyes preferenciáira tartozó kérdés. Intenzíven folyik a jogászok (ezen belül is a hadijoggal, a nemzetközi jog kérdéseivel foglalkozó specialisták) szakmai egyeztetése, vitája arról, hogy minek nevezzük, pontosabban minek minősítsük a kibertérben zajló cselekedeteket? A kérdésnek messze nagyobb a tétje, mint néhány szakember vélekedése. Amikor a kiberbiztonsággal foglalkozó „bennfentesek”, védelmi szakemberek, hackerek vitáznak a fogalmakon, sokszor nem tudatosul bennük, hogy ez a mindennapjainkban használatos szó, a „háború” nagyon pontos jogi kategória is egyben. Érdemes egyébként felidézni a konfliktus hagyományos, fizikai aspektusait. Jól látszik a fegyveres harcok elhúzódásával, hogy az egyik legkényesebb pont, az a bizonyos pengeél, amelyen a szemben álló felek táncolnak az az: ne történjen olyan cselekmény, amely Oroszország és a NATO közötti nyílt, közvetlen háborús állapot kirobbanásához vezetne. Az egyes fegyverrendszerek szállítása, vagy nem szállítása, az Ukrajna feletti légtér használatát korlátozó repülési tilalmi zóna bevezetése, vagy be nem vezetése mind erről szólnak. A kulcs, amivel mára a nemzetközi joggal nem foglalkozó kívülálló is megismerkedhetett a NATO-szerződés 5. cikkelye, amely arról rendelkezik, hogy a szövetség bármely tagja elleni támadás a szövetség egészének válaszát vonja maga után. Az atomfegyverekkel rendelkező nukleáris hatalmak közötti pengeváltás katasztrofális folyományai pedig jó eséllyel megjósolhatók. A jogi specialisták éppen ezért vizsgálják (persze nem a mostani ukrajnai harcok nyomán, hanem már hosszú évek óta), hogy mi tekintendő olyan cselekedetnek a kibertérben, ami az 5. cikkely „aktiválását” vonja maga után. A háború ugyanis, ahogy azt az amerikai vezérkar egyik tábornoka nemrégiben – kissé fantáziátlanul, de metsző éleslátással – megfogalmazta, az csak egy féle lehet. Vagy, ahogy mondta: nincsen olyan, hogy „kiberháború”, csak „háború” van! Létfontosságú tehát az a szakmai munka, ami annak eldöntésére, definíciószerű megfogalmazására irányul, hogy melyek azok a konkrét cselekedetek, amelyeket noha csupán az online terekben, digitális „fegyverekkel” (magyarul tehát szoftverekkel) követnek el, mégis háborús tettnek tekintendők.
A kibertér azonban, miközben az emberi konfliktusoknak nem valamiféle különálló dimenziója (a háború az tényleg csak háború lehet), és a szemünk előtt kibontakozó geopolitikai összecsapások egyik „párhuzamos” terepe csupán, mégis rendelkezik néhány olyan sajátossággal, ami miatt joggal okoz ennyi fejtörést a definíciókra törekvő szakembereknek. A teljesség igénye nélkül említsük meg: míg a hagyományos (és nukleáris) fegyverezetek világában (többnyire) rögtön és világosan látható, hogy ki kicsoda, ki a támadó, és ki a megtámadott, addig ez a kiberdomén homályában koránt sincsen így. Ahogy a szaknyelv mondja: a kibertérben a támadó hiteles azonosítása, az attribúció az egyik legkeményebb dió. Ez az alapvető probléma a kiberkonfliktusok kezelésének számos más vetületére is kihat. Míg például a fizikai fegyverzetekre, különösen a világot pusztulással fenyegető nukleáris arzenálokra jól alkalmazható elrettentési stratégiák és mechanizmusok alakultak ki, addig a kibertérben ezek a módszerek nem, vagy alig működtethetők.
A digitális terekben elmérgesedő helyzet (különösen a zsarolóvírusos támadások elképesztő ütemű fellendülése óta) természetesen valamiféle megegyezés kényszerét is magában hordozza. A geopolitikai rivalizálás szembenálló pólusai ebben a tekintetben is más koncepciót (és más megoldási stratégiát) vallanak magukénak. Amíg az oroszok és a kínaiak a kiberfegyverek szabályozására fókuszálnának, az amerikaiak konzekvensen elutasítják az ilyesfajta „kiber-fegyverzet korlátozási megállapodás” gondolatát. A hivatalos indoklásuk az, hogy az eredendően kettős rendeltetésű kibereszköz világban ez lényegében lehetetlen feladat lenne. Miközben van ebben egy adag igazság, nem indokolatlan annak a feltételezése sem, hogy az USA nem szívesen korlátozná magát ezen a kulcsfontosságú harcmezőn. Miközben ugyanis a nyugati világ tömegmédiájában évek óta az oroszok és kínaiak (vagy éppen az irániak, észak-koreaiak) jelennek meg a kiberhadviselés legaktívabb szereplőiként, jó, ha tudjuk: az Egyesült Államok vélhetően (a közvetett, ill. elszórt adatokból kikövetkeztethetően) a világ egyik legerősebb támadó kiberkapacitását építette ki. Az amerikai megközelítés, ennek megfelelően, nem a kibertér fegyverzeteinek, hanem inkább a támadható (legitim) célpontjainak a körét szeretné szabályozni, korlátozni.ű
Az ezen a téren Biden és Putyin tárgyalásai nyomán megindult lassú egyezkedés most legalábbis megtorpanni látszik. A kedvezőtlen kilátások ellenére bizakodásra késztetnek a háború eddigi eseményei: az, hogy semelyik fél sem vállalkozott arra, hogy (noha megállapodás erről még messze nem született közöttük) pusztító támadást indítson a másik kritikus infrastruktúrái ellen. Egyszerű szavakkal megfogalmazva: ahogy a fizikai hadszíntéren is óvakodnak attól, hogy a háborús oknak tekinthető lépésekre ragadtassák magukat, a kibertérben sem ragadtatják el magukat ilyen végzetes lépésre. E közben a nyugati világ jogásztársadalmában folytatódik a (néha szinte a háborút idézően éles) szakmai vita. Vannak, akik azt az álláspontot hirdetik, hogy a hadijog érvényben levő szabályainak zöme különösebb nehézség nélkül alkalmazható a kibertér viszonyaira is, tehát nem szükséges valamilyen speciális kiberháborús jogszabályalkotás. Elterjedt koncepció továbbá valamiféle „Kiber Genfi Konvenció” kidolgozása és elfogadása; a jogász szakma más képviselői azonban eredendően értelmetlennek tartják már a felvetést is (mondván, hogy a híres Genfi Egyezmény nem a polgári célpontok támadását tilalmazza, a kibertérben történő, és a polgári infrastruktúrát megcélzó akciókra tehát semmiképpen sem alkalmazható). A pusztító kibertámadások azonban egyelőre elmaradnak, és reméljük, hogy nem is kerül rájuk sor. Ha a tárgyalások eredményre vezetnek, és sikerül a háború fegyveres részét lezárni, az még – mondják az egyes szakterületek értői – nem feltétlenül jelenti majd, hogy a szellemet csak úgy vissza lehet tuszkolni a palackba. A kiberszakma művelői máris elkezdtek barátkozni egy újabb terminussal. Az akciók és a fegyverzetek (szoftverek) „társadalmasításával” újabb veszélyforrás is rászabadulhat a társadalmakra: a kiberfegyverzetek proliferációja, szélsebes elterjedése.
Írta: dr. Nyáry Gábor
Torinói munkaértekezlet hibrid hadviselés témában
„Az „Interdiszciplináris Oktatás és Tréning a Hibrid Hadviselés területén” nevű pályázatot megvalósító nemzetközi konzorcium 2022. február 28. és március 3. között Torinóban tartotta munkaértekezletét, az ún. első transznacionális projekttalálkozót. A projekt megvalósítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara vezeti és az Egyetem Nemzetközi Irodája koordinálja. Az eseményen Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a projekt szakmai vezetője, Zsigmond Edina projektmenedzser, valamint Prof. Dr. Molnár Anna vett részt.
Az olasz, izraeli, szlovák, román és skót partnerekkel 2021. november 1-től folyó oktatási, kutatási és mobilitási programelemekből álló ”Hibrid projektet” (Projekt ID: 2021-1-HU01-KA220-HED-000032179) az Európai Unió 369.950 euróval támogatja.
A három nap során a résztvevő intézmények képviselői részleteiben egyeztették a közös oktatási program kialakítására vonatkozó elképzeléseiket, pontosították a partneregyetemek közötti együttműködés elősegítésének lehetőségeit, áttekintették különböző innovatív pedagógiai módszerekhez kapcsolódó feladatok egymás közötti megosztását, valamint javaslatokat fogalmaztak meg az egyetemek nemzetköziesítése előmozdításának vonatkozásában.
A megbeszélés során hangsúlyosan jelent meg a hibrid hadviselés referenciatananyag, mint első eredménytermék fejezeteinek összeállítása és a vonatkozó tartalmi elemek pontosítása. Emellett a résztvevők előzetes egyeztetéseket folytattak a hibrid hadviselés oktatását segítő módszertan, valamint a hibrid hadviselés MOOC (Massive Open Online Course) vonatkozásában is.
A munkaértekezlet résztvevőit fogadta Mauro D’Ubaldi vezérőrnagy, az olasz szárazföldi haderő Képzési és Kiképzési Parancsnokság Alkalmazott Katonai Tanulmányok Iskolájának parancsnoka, valamint Prof. Dr. Marcella Costa, a Torinói Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. Torino kulturális értékei közül a résztvevőknek lehetőségük volt idegenvezetéssel egybekötve belülről is megismerni a Palazzo Arsenale, a Biblioteca Reale és az Accademia delle Scienze di Torino épületeit.”
Forrás:
Torinói munkaértekezlet hibrid hadviselés témában; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. március 10.
Net(védelem) nélkül semmi sincs
„Infokommunikáció nélkül nehéz elképzelni az életünket a 21. században, hiszen az internet nélkül ma már fiziológiai szükségleteinket sem tudjuk kielégíteni, ám az ezeket biztosító infrastruktúrák masszív támadásoknak lehetnek kitéve. A kiberbiztonság és kiberhadviselés aktuális kérdéseiről a Ludovika Szabadegyetem kedd esti előadásán beszélt Kovács László dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára és a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője.
A Föld 7,9 milliárd lakosának 60 százaléka városokban él, ami a hadviselés átalakulását is magával hozta. Háború esetén kulcsfontosságúvá vált a városokban folytatott harc, amit nehéz hagyományos fegyverekkel folytatni, ilyenkor kerül előtérbe a hibrid hadviselés, információs hadviselés. Ráadásul egy harckocsi ma már egy, akár 70 tonna acéllal körbevett számítógép, így az is támadható a kibertérből – mutatott rá a kibertámadások erejére, egyben a kibervédelem fontosságára előadásában Kovács László dandártábornok. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára a kibertér definíciója kapcsán beszélt arról is, hogy minden társadalmi és gazdasági folyamat ezeken a globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő elektronikus információs rendszereken keresztül zajlik, a kiberbiztonság pedig a kibertérben keletkező „kockázatok kezelésére alkalmazható politikai, jogi, gazdasági, oktatási és tudatosságnövelő, valamint technikai eszközök folyamatos és tervszerű” alkalmazását jelenti. Az előadáson szó volt a világban nagy port kavaró kibertámadásokról is. Az első ilyen 2007-ben történt Észtországban. Akkoriban távolították el a szovjet felszabadítási emlékművet, aminek következményeként hekkerek támadásokat indítottak az interneten. Ennek eredményeként például az észt parlament négy napig volt internet nélkül, az emberek alapvető információkhoz sem jutottak hozzá, a támadásnak negatív gazdasági hatásai voltak. Az első, fizikai károkat is okozó kibertámadás 2010-ben történt Iránban, amikor a Stuxnet-vírus segítségével az urándúsító centrifugákat döntötték romba, ezzel hátráltatták a perzsa ország atomfegyverkezési programját. A közelmúlt emlékezetes támadása pedig idén február 15-én történt az ukrán védelmi minisztérium és ottani bankok ellen, sokan ezt a támadást vélik a nem sokkal ezután kitört háború előszelének.
2020-ban sorrendben az üzleti, szakmai szolgáltatások, kiskereskedelem, egészségügy, pénzügy és high-tech ipar voltak a kibertámadások legfontosabb célpontjai – mondta Kovács László, aki szólt a hibrid hadviselés, az információs és az elektronikus hadviselés fogalmi meghatározásairól is. Mint kiderült: a hibrid hadviselésnek nincs általánosan elfogadott meghatározása, a NATO walesi csúcstalálkozója alapján: „a hibrid fenyegetés széles körű nyílt és fedett katonai, félkatonai és nem katonai eszközök és eljárások alkalmazása egy szorosan integrált műveleti terv mentén.” Az Európai Unió meghatározása szerint a hibrid hadviselés alatt olyan kényszerítő és felforgató tevékenységeket kell érteni, amelyek állami vagy nem állami szereplők összehangolt akciói mentén zajlanak, céljuk a döntéshozatal befolyásolása a deklarált hadviselés szintjét el nem érő módon. Ettől régebbiek az információs műveletek, amely szóösszetétel 1994-ből származik az Egyesült Államokból és magában foglalja egyebek mellett a kiberműveleteket, az elektronikai hadviselést, de lélektani műveleteket, a civil-katonai együttműködés és a katonai tájékoztatás területeit is. Kovács László meglátása szerint négy-öt olyan ország van a világon, amelyek zseniálisak a kiberhadviselésben, azaz állami támogatású kibertámadásokat hajtanak végre ellenérdekelt államok infokommunikációs rendszerei ellen. A védelem, együttműködések, de a doktrínák terén hatalmas lépéseket tett a NATO, amely 2016-ban nyilvánította műveleti térré a kiberteret, de az Európai Unió is számos feladatot határozott meg a témában a hibrid fenyegetések elleni közös fellépés, információcsere, de a kritikus infrastruktúrák védelme terén is. „Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges” – idézte a 2020-ban megalkotott Új Nemzeti Biztonsági Stratégiát előadásában a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője, aki beszélt a haderő ezen kihívások szerinti képességfejlesztéséről is. Mint mondta: idén január elsején megalakult a parancsoksága alatt álló szemlélőségnek alárendelt Kiber- és Információs Műveleti Központ, amely számos más szervezettel felügyeli és védi hazánk biztonságát a kibertérben. A dandártábornok a felhasználókat is óvatosságra intette, felhívta a figyelmet tudatos internet és infokommunikációs eszköz használatra, a jelszóválasztás és használat fontosságára, de a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság, vagy akár a saferinternet.hu oldal felhasználókat támogató szerepére is.
A Ludovika Szabadegyetem következő előadásán Péterfalvi Attila egyetemi docens, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke tart előadást az adatvédelem és információszabadság témakörben. Az előadás március 22-én, 18 órakor kezdődik az Oktatási Központ II. előadójában.”
Forrás:
Net(védelem) nélkül semmi sincs; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. március 9.
Ludovika Szabadegyetem – Dr. Kovács László dandártábornok (2022.03.08.); YouTube; 2022. március 8.
Szakirodalom
Az ingatlanok statisztikai értékbecslését támogató központi adatbázis létrehozásának kérdése
„Az ingatlanfedezetek értékbecslése a hitelezési folyamatok egyik régóta létező, de napjainkban egyre inkább dinamikusan fejlődő területe, melynek keretében a helyszíni szemlét alapul vevő értékbecslések helyett mindinkább elterjedtté válik a statisztikai alapú értékbecslések alkalmazása. Ennek jogszabályi feltételeit az elmúlt évben az európai és hazai szabályozás módosításai is megteremtették, azonban a módszer valódi széleskörű felhasználásához, működőképességéhez, a kapott értékbecslések pontosságához meg kell teremteni a hozzáférést az ingatlanokat érintő – részletes, pontos, naprakész és rendszeresen ellenőrzött – adatokhoz is. Mivel a hazai ingatlanokra vonatkozóan jelenleg elérhető adatbázisok rendkívül széttagoltak, ezért tanulmányunkban egy olyan központi adatbázis létrehozását javasoljuk, melyben egységesen és naprakészen állnak rendelkezésre az adatok, a jelenlegi, különálló adatbázisok összehangolásával. Egy ilyen adatbázis segítené a piacon az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, költséghatékony, gyors és megbízható módon lenne képes automatizálni az adatátadást. Ez nagyban elősegítené a statisztikai alapú értékbecslések elterjedését, támogatva a digitalizáció további térnyerését, a banki verseny erősítését, a gyorsabb ügyintézést és a hitelezés költségeinek csökkenését minden szereplő oldalán.”
Forrás:
Az ingatlanok statisztikai értékbecslését támogató központi adatbázis létrehozásának kérdése; Grosz Gabriella, Herbert Evelyn, Izsák Gábor, Szász Katinka; Hitelintézeti Szemle; 20. évf. 4. szám; 2021. december; 87–119. o. (PDF)
A mesterséges intelligencia transznacionális szabályozása – problémafelvetések
„Blogbejegyzésünkben Daniel J. Gervais problémafelvető cikkét mutatjuk be, mely az AI & Society című szaklapban jelent meg 2021 novemberében. A cikk nyílt hozzáféréssel teljes terjedelmében elérhető, és számos olyan dilemmát vet fel, melyek átgondolásra érdemesek mind a szakemberek, mind a fejlesztők, mind a jövendőbeli fogyasztók szempontjából.
A szerző kiindulása szerint a jog alanya az ember, így az olyan szabályokat tartalmaz, amelyek szerint „az ember köteles bizonyos cselekedeteket megtenni vagy azoktól tartózkodni, akár akarja, akár nem”. Az emberi jogrendnek adott esetben nememberi létezők is részei. Természeti objektumok vagy emberek által létrehozott, „jogi személyeknek” nevezett entitások. De ezekben az esetekben nincs, akit/amit felelősségre lehetne vonni – a jogi személyek esetében is emberi döntések állnak a háttérben. A természeti tárgyak, élőlények jogi szempontból nem tartoznak felelősséggel az egyes történésekért, míg a jogi személyek igen, azonban itt sem a jogi személy cselekedetéért való felelősségről, hanem a mögötte álló emberi döntések következményéről van szó.
Az MI felgyorsult fejlődése következtében az (emberi) jogalkotás egyedülálló kihívással néz szembe: szabályozni kell azokat az MI-gépezeteket, amelyek képesek olyan kognitív feladatokat ellátni, amelyekre egészen a közelmúltig csak az ember volt képes – sok esetben már jobban látják el ezeket a feladatokat, mint ez ember. Ez a kihívás példátlan. Jogi szempontból kell értékelni, hogy mi történik akkor, amikor egy másik „faj” kerül kapcsolatba velünk. Ténylegesen „valódi” döntéseket hoz – nem egy emberi közvetítő útján, hanem közvetlenül –, és mindezt „intelligensen”, mégpedig a saját autonóm cselekvőképességére (agency), vagy akár a saját „elméjére” támaszkodva. A kérdés így is megfogalmazható: alkalmazható-e egyáltalán az emberi jog az MI-gépekre?
Mivel a jog nem gyakorolhat közvetlen irányítást az MI-gépek felett, azért szükségszerűen az emberekre vonatkozó törvényeken keresztül kell, hogy irányítson. Ezek az emberek elsősorban a Mesterséges Intelligencia-rendszerek készítői, alkalmazói lehetnek. Akkor működik egy MI-gép „törvénytisztelő” módon, ha az alkalmazandó szabályok és normák emberi megértése – vagy talán majd valamikor egy módszer e szabályok és normák megértésére – beágyazódott a kódjába. Az eddig vázoltaknak számos szabályozási következménye van.
A szerző elemzése négy alapvető megfigyelésből indul ki, amelyek visszatérnek a cikk során:
- Először is a jog tényleges célpontja az emberi viselkedés. Valójában kimondva vagy kimondatlanul, ez az, ami meghatározza a szabályozási célok kialakítását.
- Másodszor a jog jelenlegi állása szerint az MI-gépek nem jogi személyek, amiből az következik, hogy a felelősség és a tulajdonjog csak embert (vagy jogi személyt) illethet meg. Ez azt is jelenti, hogy még ha az MI-gépek tudnak is emberként viselkedni – és bizonyos esetekben sokkal gyorsabban és jobban, mint bármely ember –, akkor sem tudjuk őket emberként vagy személyként szabályozni.
- Harmadszor: az MI használata megváltoztatja viselkedésünket, és viselkedésünk változásával a szabályozás célpontja, nevezetesen az emberi elme, is megváltozik. Például ha az ember által okozott kár egy MI-gép döntésétől függ, új ok-okozati utakat kell feltárni. Ez azt jelenti, hogy az MI-gépek megváltoztatják leendő „szabályozóik” viselkedését.
- Negyedszer és végezetül, az MI-gépek képesek önálló döntéseket hozni (vagy olyasvalamit, ami hatását tekintve emberi döntéseknek tűnik), amelyeknek valós hatásai lehetnek, akár értékteremtés révén (pl. feltalál valamit, ami szabadalmazható) vagy veszteséggel (amikor egy önvezető jármű sérülést vagy kárt okoz).
A szerző a cikkben elmagyarázza, hogy véleménye szerint mit érhet el a jog az MI-gépek szabályozása terén, mire kell általánosságban törekednie, majd javaslatokat tesz a javasolt szabályozási megközelítés végrehajtásának lehetséges módjaira.
A tanulmány második része ismerteti és elmagyarázza azt az új helyzetet, amellyel az MI-gépeket szabályozni kívánók szembesülnek. Nevezetesen azt, hogy autonóm, „intelligens”, nem emberi cselekvő entitásokat kell szabályozni. Ebben a részben fejti ki a szerző, hogy hol húzódnak a jog által elérhető célok határai. A harmadik rész központi témája az MI-rendszerek szabályozásával foglalkozó szakirodalom visszatérő eleme, a vészkapcsoló (kill switch), amely olyan hardver- vagy szoftveralapú mechanizmusként határozható meg, amely képes az MI-gépek folyamatainak tartós vagy ideiglenes megszakítására. A cikk kifejti, hogy ezek miért szükségesek, de hozzáteszi, hogy messze nem elégségesek. A tanulmány negyedik része az előző két rész megállapításai alapján részletezi, hogy a jognak a vészkapcsolókon túl még milyen eszközei lehetnek.
Az etikai normákat az MI-gépekbe kell programozni, ami azt jelenti, hogy magatartási szabályokat kell előírni az emberi programozókra, a felhasználókra és az MI-gépek tulajdonosaira vonatkozóan. A javasolt megközelítés megvalósításához szükségesek olyan normatív elemek, amelyeknek az a MI-gépekre vonatkozó szabályozás alapját kell képezniük. Alkalmazásukat a felelősségi jog alkalmazásával is szemlélteti. A cikk utolsó része a megvalósítással foglalkozik, különösen a transznacionális, nemzetközi megvalósítás lehetőségeivel.
A bemutatott cikk pontos szakirodalmi hivatkozása és elérhetősége: Towards an effective transnational regulation of AI, Daniel J. Gervais, Information AI & Society, 2021. november 9.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia transznacionális szabályozása – problémafelvetések; NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, ITKI blog; 2022. március 7.