Skip to main content

28. szám, 2022. július 11.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kérdések vannak, a válaszokra még várni kell – a kormányzati informatika átalakításáról (Infoparlament 2022)

„Az idei, június elején megrendezett Infoparlament konferencián is sokat hallhattak a résztvevők az államigazgatás előtt álló informatikai kihívásokról, feladatokról. Sokkal kevesebb szó esett viszont a kormányzati informatika jelenleg is zajló szervezeti átalakításáról.

A kihívásokat leginkább Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke fejtette ki. Mint elöljáróban megfogalmazta, az NHIT „az egységes kormányzati informatika őre”, és ebbéli szerepében gondosan ügyel arra, hogy ugyanarra a célra (például a felhasználók azonosítására) ne külön megoldások szülessenek minden szakrendszerben. Ugyanakkor, tette hozzá, „találkozunk a technológiai fejlődésből adódó olyan kihívásokkal, amelyek hatása az állam és a társadalom működésére ma még nem mérhető fel, így arányos válasz sem adható rájuk”.

Szolgáltatás vagy biztonság?

Az első ilyen problémaként a szolgáltatásbiztonság kérdését emelte ki. Manapság adottnak vesszük, hogy a digitális/internetes szolgáltatások folyamatosan elérhetőek. Az orosz-ukrán háború azonban megmutatta, hogy ez nincs így. Jó példa erre az Ukrajnából elvitt modern mezőgazdasági gépek esete. Elvinni ugyan el tudták ezeket, ám azt már nem voltak képesek megakadályozni az új „tulajdonosok”, hogy a gyártók a távolból blokkolják azok működését – így a nagy értékű traktor vagy kombájn használhatatlan ócskavas lett.

Mindez azonban sokkal nagyobb léptékben is elképzelhető. Amikor egyre több globális szolgáltatást és szoftvert használ egy ország és annak államigazgatási, gazdasági szereplői, akkor ezek elérhetetlenné tételével gyakorlatilag megbénítható az adott ország működése. Ráadásul, ha széles körű támogatás övezi a lépést (mint például az Oroszország elleni szankciókat), akkor annak globális piaci vagy társadalmi ára elhanyagolható lesz.

Kié az adat?

Szorosan kapcsolódik a fenti kérdéshez az adatszuverenitás problémaköre. Ha csak a mezőgazdaságnál maradunk, fejtette ki Vágujhelyi Ferenc, a mai gépek szinte már mindent mérnek, az adatokat pedig feltölthetik a felhőbe. Azokat ott kiegészítve más (időjárási és egyéb) adatokkal, pontos utasításokat lehet adni a termelőnek, hogy hova mit és mennyit vessen, hogyan gondozza a földet. A gazdának hasznos, ha a felhőből érkező tanácsokra hallgat – de mi történik, ha egyszer megszakad a szolgáltatás, vagy éppen észrevétlenül hamis adatokat kezd el szolgáltatni? És vajon megtörténhet-e mindez politikai okokból is? – tette fel a kérdést az NHIT elnöke. „Az vigaszt jelenthet, ha a felhő a szövetségesünk joghatálya alatt működik, de fel kell ismernünk, hogy sorsunk irányítása mások kezébe került”, vonta le a konklúziót.

Ezzel együtt is nyilvánvaló, hogy a nagy szállítók kínálatában mind kevesebb a saját adatközpontban futtatható megoldás, így a felhő egyre inkább kényszer lesz. Az ilyen működés viszont „adatalapú gyarmati rendszer működéséhez járulhat hozzá”, fogalmazott Vágujhelyi Ferenc. A szolgáltatók által adott garanciák sokkal inkább jogi, mint műszaki természetűek, így a náluk tárolt adatok megismerésének jogát szinte soha nem veszítik el. A legnagyobb problémát az jelenti, tette még hozzá, hogy az ügyfél valójában nem tudja eldönteni, hogy szolgáltató partnere korrektül jár-e el, és egyre nehezebben tudja műszaki szempontból is áttekinteni az egyre bonyolultabba megoldásokat.

Technológia a joghatóság ellen

Ugyancsak egyszerre vet fel műszaki és jogi kérdéseket a blokklánc alapú rendszerek működése. Ezek a globálisan elosztott hálózatok akkor is működnek, ha egy adott állam jogrendje azt nem támogatja: egy tranzakció, egy okos szerződés akkor is végrehajtódik, ha a helyi törvények kifejezetten tiltják. Az állam hatalma egyszerűen nem terjed odáig, hogy az általa erkölcstelennek vagy károsnak tekintett tranzakciókat, jogügyleteket megakadályozza. Különösen így van ez, ha az ügylet tárgya és ellenértéke is a digitális térben jelenik meg. (Amíg csak befektetésekre használják a blokkláncot, a kihívás még kezelhető, mert a többség előbb-utóbb fizikai jószágra akarja beváltani a rendszerben tárolt értékeit.) Ám amikor a felek szándékait okos szerződésekbe kódolják, és a jogügylet tárgya is csak a virtuális térben létezik, a bírósági ítéletek kikényszerítése gyakorlatilag lehetetlen.

De a fentiek mellett gyakorlatilag minden új technológia megteremti a maga emberi-társadalmi problémáit. A kvantumszámítógép kikezdi az elektronikus titkosítás és hitelesség alapjait, így a jelenleg, tisztán kriptográfiai eljárások helyett más típusú megoldásokra lesz szükség. Az önvezető autók és más autonóm rendszerek a felelősség fogalmának kezelésében jelentenek feladatot, még a jogtudománynak is. A mesterséges intelligenciával pedig az a veszély, hogy az emberi történelmet végigkísérő előítéleteket erősíti, ha a humán intelligencia kontrollja nélkül használjuk. A tanító algoritmusok komplexitása és a tanításhoz használt adatok mennyisége miatt viszont az érdemi humán felügyelet lehetősége egyre nehezebb. „Az extrém gyors változások közepette az élhető világ megőrzésére akkor nagyobb az esélyünk, ha a jövő kihívásaira már akkor válaszokat keresünk, amikor azok bekövetkezése még valószínűtlen”, fejezte be Vágujhelyi Ferenc.

Merre tovább, DJP?

A kormányzati informatikai intézményrendszer átalakulásával kapcsolatban Gál András Leventétől, a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjétől hallhatott némi konkrétumot az Infoparlament közönsége. Az már eddig is tudható volt, hogy az új felállásban az újonnan megalakított, Guller Zoltán vezetésével működő Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) lesz a kormányzati informatikai fejlesztések legfőbb gazdája. Ebbéli szerepében több minisztériumtól is vesz át feladatokat, sőt, háttérintézményeket is – ezek részletei azonban egyelőre nem ismertek.

Annyit elárult Gál András Levente, hogy jelenlegi formájában a hét éve életre hívott Digitális Jólét Program is megszűnik, és az eddigi feladatokat új rendszerben viszik tovább. A Technológiai és Ipari Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a DMÜ között jelenleg is folynak az egyeztetések, hogy a korábban az ITM égisze alá tartozó DJP egyes elemei hova kerüljenek. Ez nem kis munkát jelent, hiszen közel 300 különféle termék (ágazati digitális stratégiák, 5G Koalíció, MI Koalíció, egyebek) sorsát kell meghatározni. A DJP szakmai vezetője azt ígérte, hogy július végéig rendezik ezeket a kérdéseket.”

Forrás:
Kérdések vannak, a válaszokra még várni kell; Schopp Attila; IT Business; 2022. július 7.

Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act jelentősége a nemzeti érdekek tükrében

„Az új uniós Digital Services Act Európa-szerte megújítja az online platformok szabályozását, nagyobb teret engedve a nemzeti érdekek érvényesülésének. A rendezvényen a virtuális tér szabályozásának szakértői szólalnak fel, akik több – alapjogi, jogalkalmazási, szabályozási, adatvédelmi – aspektusból világítják meg, hogy milyen változásokat hoz az életünkben az új rendelet és hogyan segíti elő a nemzeti jogszabályok hatékonyabb érvényesülését.

Szervezők:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet, a Mathias Corvinus Collegium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Időpont:
2022. július 13. (szerda)

Helyszín:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Főépület, Zrínyi terem, 1083 Budapest, Ludovika tér 2.

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2092/

RÉSZLETES PROGRAM

9:00-9:05 Köszöntés

9:05-9:20 Megnyitó előadás

9:20-11:00 A DSA és a nemzeti hatóságok
9:20 A DSA jelentősége a közösségi média szabályozásában
Előadó: KOLTAY, András (elnök, NMHH)
9:40 A DSA a versenyfelügyelet szemüvegén keresztül
Előadó: TÓTH, András (elnök, GVH Versenytanácsa)
10:00 A DSA adatvédelmi nézőpontból
Előadó: VASS, Norbert (NAIH)
10:20 A nemzeti jogalkalmazás jelentősége a DSA alapján
Előadó: TÖRÖK, Bernát (igazgató, NKE ITKI)
10:40 Q&A

11:00-11:10 Kávészünet

11:10-12:30 Átláthatóság és felelősség az internetes platformok működésében
11:10 Átláthatósági követelmények a DSA-ban
Előadó: ZŐDI, Zsolt (tudományos főmunkatárs, NKE ITKI)
11:30 Felelősségi viszonyok a DSA alapján
Előadó: MENYHÁRD, Attila (ELTE ÁJK)
11:50 Az Európai Unió Bírósága hozzájárulása az online platformok felelősségi kérdéseinek alaposabb megértéséhez
Előadó: GOSZTONYI, Gergely (ELTE ÁJK)
12:10 Q&A

12:30-13:30 Ebédszünet

13:30-14:50 A platformok és a szólásszabadság
13:30 Nemzeti tapasztalatok a jogellenes tartalmak elleni fellépésben a DSA tükrében
Előadó: Dr SORBÁN, Kinga (NKE ITKI)
13:50 Platformszabályozás a demokratikus nyilvánosság védelmében – ajánlórendszerek és visszhangkamrák a DSA fényében
Előadó: PAPP, János Tamás (NMHH, PPKE JÁK)
14:10 A platformok moderálási gyakorlatának szabályozása a DSA-ban
Előadó: SZIKORA, Tamás
14:30 Q&A

14:50-15:00 Kávészünet 10m

15:00-16:00 Jogalkotási tapasztalatok és készületek
15:00 Az uniós jogalkotási eljárás tapasztalatai és a nemzeti jogalkalmazók szerepe a DSA alapján
Előadó: KERTÉSZ, Bence (szakreferens, Európai Bizottság)
15:20 Felkészülés a DSA alkalmazására
Előadó: FÁCZÁN, Gábor (főosztályvezető, NMHH)
15:40 Q&A”

Forrás:
Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act jelentősége a nemzeti érdekek tükrében; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI); 2022. július 7.

Közigazgatás, politika

Kormányinfó: a kormány elfogadta az Európai Bizottság álláspontját a helyreállítási alap folyósításáról

„Előrehaladtak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap folyósításáról, a kormány elfogadta a bizottság álláspontját – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón csütörtökön. Gulyás Gergely beszámolt arról, hogy a kormány négy fontos területen fogadta el a bizottság álláspontját.

Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát – emelte ki a miniszter.

A kabinet azt is elfogadta, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak, vagyis a végső döntést mind a nyomozás elrendeléséről, mind annak megszüntetése esetén a folyatásról és végső soron a vádemelésről a bíróság mondja ki. A kormány által kezdeményezett jogalkotásnál nagyobb teret adnak a társadalmi konzultációnak és csökkentik a gyors jogalkotási lehetőségek arányát.

Azt a bizottsági ajánlást is elfogadta a kabinet, hogy az uniós források jelentős részét az energiafüggetlenség növelésére kell fordítani – mondta.

Ez igaz a helyreállítási alap támogatási forrásaira, és ha arról megegyeztek, jövő augusztusig hitelkérelemre is van lehetősége Magyarországnak. A hitelként elnyerhető forrásokat teljes egészében energiafüggetlenség elérésére fordítaná a kormány.

Gulyás Gergely kijelentette: a kormány célja, hogy a bizottság javaslatait elfogadva a lehető leggyorsabban megállapodjon.
…
Magyarország azt is megvizsgálja, hogy az energiafüggetlenség hogyan növelhető – folytatta. Igyekeznek gondoskodni a Mátrai Erőmű jelenleg nem működő erőműinek beindításáról. Három gázturbinás erőművet is építenének a következő két-három évben és Paks I. üzemidőhosszabbítását is kezdeményezi a kabinet.

Növelnék a hazai gáztermelést, a jelenlegi 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra. Ezt az teszi lehetővé, hogy például a makói palagázt a jelenlegi gázárak mellett már megéri kitermelni. A rendelkezésre álló 3 gigawattnyi naperőművi kapacitást pedig a jövő év végére növelné 6 gigawattra a kormány – tette hozzá.

A piacokon vagy a forint árfolyamán látszó nehézség ellenére a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek – mondta Gulyás Gergely.

Hangsúlyozta, hogy a kabinet a szerdai ülésén értékelte a magyar gazdaság és költségvetés helyzetét.

Kifejtette: a legfrissebb, májusi ipari termelési adat 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szinte teljes a foglalkoztatottság, és a költségvetési bevételek is jelentősen nőnek, nagy részük valószínűleg alultervezettnek bizonyul majd.

A kormány minden olyan intézkedést megtett, ami a költségvetés stabilitásához kell. Így a hiánycél idén és jövőre is tartható – fűzte hozzá a miniszter.
…
Gulyás Gergely elmondta, mintegy négyezer fős lesz a határvadász egység a rendőrségen belül, először 2200 határvadászt vesz fel a belügyi tárca.

A határvédelmet a rendőrökkel együttműködve a határvadászok fogják ellátni – ismertette, megjegyezve: ez tehermentesíti a katonaságot és többen fogják védeni a magyar határt.

Hozzátette: a költségvetési forrásokat a honvédelmi alapból biztosítják majd.
…
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva közölte: törvényt alkotnak majd a határvadász egységek létrehozásával kapcsolatos kérdésekről. A határvadász egység létrehozásának célja – folytatta – hogy készen álljon az erőszakos cselekmények megakadályozására, és ha szükséges, akkor a jogszabályokat is ehhez kell majd igazítani. Jelezte: megvizsgálja a belügyi tárca, hogy milyen eszközei lesznek a határvadászoknak arra, hogy ilyen esetben fellépjenek a határsértőkkel szemben.

A határvadász egység létszámára vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány szerint 4 ezer státusz létrehozása jelenleg elegendő. Elmondta: a határvadász egységek tisztjei a készenléti rendőrség kötelékében szolgáló rendőrök lesznek. Azok, akik határvadászként a határ védelmét ellátják majd, egy gyors kiképzést követően már szeptembertől munkára alkalmasak lesznek. A bérezés ügyében még végleges döntés nem született, figyelembe kell venni azt, hogy míg a rendőröknél elvárás az érettségi, a határvadászok esetében ilyen elvárás nincsen.
…
Az EU-val való tárgyalások témájára rátérve a tárcavezető azt valószínűsítette, hogy ősszel lehet megállapodás az uniós forrásokról.

Arról, hogy a Velencei Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az Országos Bírósági Tanácsban ne csak bírák legyenek, a miniszter azt mondta: az ajánlás megvalósíthatóságát megvizsgálják, ezen semmilyen megegyezés nem fog múlni, nem zárkóznak el ettől.
…
Az egészségügynek adandó többletforrásokról úgy nyilatkozott, tavaly 86 milliárd forintos költségvetési többlete volt a szektornak, idén „lehet, hogy a többlet kevesebb lesz”. A jelenlegi gazdasági helyzet lényegesen gyorsabban változik, mint a mögöttünk hagyott évtizedben változott – jelentette ki, hozzátéve, ezért így jelenleg nem lehet további béremelésről beszélni. Célként a miniszter azt említette, hogy megóvják az országot attól a helyzettől, amit „a háború és az arra adott téves európai válasz okozott”.

Gulyás Gergely szerint különösen a pedagógusok és a fegyveres testületek tagjainak bérét lenne fontos emelni.

Arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelő miniszter egy konferencián azt mondta, hogy infláció alatti mértékben kellene emelni Magyarországon a béreket, hogy megelőzzék az ár-bér spirál kialakulását, Gulyás Gergely úgy kommentálta: az igaz, hogy egy ár-bér spiráltól mindig tart a közgazdaságtan, de az idei évben a kormány örül annak, hogy a béremelkedések magasabbak lesznek, mint az infláció, mert ez az, ami ellenállóvá teszi az embereket az inflációval szemben.

Azt, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy sajtótudósítás szerint „nagy megszorításokról” beszélt az Országos Bírói Tanács zárt ülésén, úgy kommentálta: a tárcavezető éppen arról beszélt, hogy a minisztériumokban komoly elvonások vannak, mert a kormány saját magán spórol. A megszorítás a baloldal eszköztárába tartozik, nem a mienkbe – hangsúlyozta.
…
A vízszolgáltatók esetleges államosítására vonatkozó kérdésre közölte: a háború következtében megemelkedett energiaárak eredményeként nagyon sok önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató csődközelbe került, ezért az önkormányzati államtitkárságot, illetve a Palkovics László vezette tárcát is többen megkeresték, hogy jobb híján átadnák ezeket a cégeket, mert nem akarják csődbe vinni őket. Szerinte az államnak arra kell felkészülnie, hogy sok ilyen önkormányzat lesz, így megfelelő üzemméret mellett valamilyen struktúrát ki kell majd alakítani.

Arra a felvetésre, hogy a rezsicsökkentésre fordított források miatt jutott-e kevesebb a vízhálózatok fejlesztésére, úgy reagált: a rezsicsökkentést sikerült éveken keresztül nullszaldóssá tenni, ezért nem kellett rá forrásokat fordítani…”

Forrás:
A kormány elfogadta a bizottság álláspontját; kormany.hu; 2022. július 7.

Most vagy soha – Takács Péter államtitkár az egészségügy átalakításáról

„ Teljesítményhez és munkaterheléshez kötné az orvosi béremelés harmadik lépcsőjét az egészségügyi államtitkár. Interjú átalakításról, a kórházi adósságokról és várólistákról.

Sosem hálás feladat egészségügyi államtitkárnak lenni, különösen nem a covidjárványt követően, a háború okozta válság idején. Miért vállalta el?

Nem értek egyet, ez nagyon szép feladat. Persze kell hozzá, hogy az ember végigjárja a szamárlétrát, ezt én megtettem. Pintér Sándor – akivel az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyetteseként kezdtem dolgozni – három nappal a kinevezésem előtt közölte szándékát, egy percig nem volt bennem kétség, hogy belevágjak-e. Azt érzem, nagyjából minden összeállt az egészségügy körül, amire a rendszerváltás óta várunk. Most olyan dolgokat lehet meglépni, amiket a szakma elfogad, a társadalom igényel, és politikai támogatás is van mögötte. Most vagy soha hangulat van.
…
Mit gondol, miért önt választotta a belügyminiszter erre a feladatra?

Tíz éve vagyok a közigazgatásban, ahol sokszor jellemző a klasszikus bürokrácia: amit nem nagyon szeretünk, eltoljuk magunktól. Így van ez a problémamegoldással is, inkább leírjuk, miért nem lehet valamit megvalósítani, mint hogy megoldanánk. Rám ez sosem volt jellemző. Valószínűleg, de legalábbis remélem, a miniszter erre figyelt fel a másfél évnyi közös munka során. Jó benyomást tehetett rá, hogy vállalom a felelősséget. A jelmondatom: a siker közös, a felelősség az enyém – így megyünk előre.

Úgy tűnik, jelentős bizalmi tőkével indul.

Aki az elmúlt tíz évben velem dolgozott, láthatta, nem félek fölvállalni döntéseket. Ahogy kérdezni sem félek. Emellett törekszem magam köré gyűjteni megalapozott szaktudású, nagy tapasztalatú embereket. Az engem segítő csapattal tíz éve együtt mozgok a közigazgatásban, vakon megbízom a véleményében. A bizalmi tőke nem feltétlenül a személyemnek, inkább a csapatmunkánknak köszönhető. Nem vagyok híve a spanyolviasz újra és újra feltalálásának: az utóbbi húsz évben kiváló elméleti munkák születtek arról, mit kellene kezdeni a magyar egészségüggyel. A leírtak gyakorlatba ültetése a misszióm. Elmentünk a gólvonalig, ott pattog a labda, be kell lőni.

Mi a legsürgetőbb feladat?

Egyértelmű, hogy az alapellátáshoz kell hozzányúlni, amelynek a leggyengébb pontja az alapellátási ügyelet megszervezése. Ez évi 13 milliárd forintjába kerül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, körülbelül ugyanennyit tesznek hozzá az önkormányzatok is, az egész rendszer mégis széttöredezett, és ebből az összegből csupán az ország hatvan-hetven százalékára tudtunk ellátást venni. A maradékon a piacot uraló, az önkormányzatoktól pénzeket kizsaroló cégek osztoztak, és értékelhetetlen minőségű szolgáltatást nyújtottak. A betegbiztonság szempontjából tehát bőven van még teendő. Még tavaly cselekedtünk: Hajdú-Bihar megyében indítottunk egy pilot projektet, ennek lényege, hogy a megyében az Országos Mentőszolgálat járásonként megszervezte az alapellátási ügyeletet. Nagyon jók a tapasztalatok. A lényeg, hogy az ember felhívja a megadott számot, a vonal másik végén az Országos Mentőszolgálat kiképzett és tapasztalt kollégája meghatározott protokoll szerint kikérdezi a telefonálót, majd eldönti, az ellátás melyik szintjére irányítsa. A jelenlegi rendszerrel az is nagy probléma, hogy mindenki betódul az egyetem sürgősségijére, ahol aztán akár hét órát is várakozik ellátás nélkül. Hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, egységesen kell megszervezni a betegek elosztását. Mindenkit az állapotának megfelelő szintre kell besorolni. Az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálat látja majd el. Korábban számos visszaélés történt, nemritkán a szolgáltatók napi hetven beteg ellátását is lejelentették, pedig a valóságban csupán a tizede valósult meg.

Hol lépnek be a rendszerbe a háziorvosok?

A járási szinteken. A sürgősségi, ügyeleti betegforgalom kilencvenöt százaléka délután négy és este tíz óra között bonyolódik le, ebből is látszik, hogy a lakosság ezt egyfajta kényelmi szolgáltatásként éli meg, ami nem helyes. Számtalan olyan megkeresés van, hogy „most vettem észre, elfogyott a vérnyomáscsökkentőm, holnap be kell vennem”, vagy hogy „fáj a gyerek torka, nem merünk így nekimenni az éjszakának”, és így tovább. Ezek tipikusan alapellátási feladatok, amelyet a jövőben úgy szervezünk meg, hogy járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akinek a munkáját jól képzett mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik. Ők mennek majd ki a beteghez a telemedicina-eszközökkel. A gyógyszertárak mintájára valódi koncessziós joggá alakítjuk a praxisjogot, ahol az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adja ki a jogosultságokat. A háziorvosok esetében az Országos Kórházi Főigazgatóság teszi meg majd ezt.

Nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban.

Mikor valósulhat meg az új rendszer országos szinten?

Legkésőbb a jövő év elején elkezdünk ezen az úton haladni. Nyáron felmérjük a megyékben, hogy hol tudjuk elhelyezni az ügyeleteket. Három fő célunk van. Az első, hogy növeljük a lakosság egészségben eltöltött éveinek számát, aminek eszköze a prevenció. Az utóbbi időben volt némi javulás az uniós átlaghoz képest, de bőven van még teendő. A valóban hatékony népegészségügyi intézkedéseket egészségfejlesztési irodák bevonásával fogjuk véghez vinni. A második célunk, hogy megerősítsük az otthonhoz közeli ellátást. Ennek érdekében járási egészségközponttá fejlesztjük a városi kis kórházakat és szakrendelőket, valamint ide költöztetjük az alapellátási ügyeletet és az egészségfejlesztési irodát, továbbá az úgynevezett járási praxisközösségek, vagyis a járások harminc–ötven háziorvosának vezetőit. Összefoglalva: az egészségfejlesztési irodák és a védőnők végzik a prevenciót,a háziorvosok az alapellátást, az alapellátási ügyeletet pedig a mentőszolgálat szervezi. A harmadik fő cél, hogy felkészüljünk a további járványokra. A koronavírus-járvány alatt megmutattuk, hogy szervezettségében a magyar egészségügy sokkal jobb állapotban van, mint ahogy általában feltételeztük. A járványkezelés során új modellre álltunk át, amelyben a kórházaknak nem egyesével kellett szembe­nézniük a kihívásokkal, hanem a megyei irányító kórház koordinálásával osztották meg egymás között a feladatokat. Jól működött a rendszer: az első két hullám idején még negyedére esett vissza az elektív, vagyis tervezett műtétek száma, a harmadik és a negyedik hullámban viszont az ütemezett beavatkozások háromnegyedét–négyötödét el tudták végezni.

Háború a szomszédban, recesszió itthon – milyen hatással lesz ez a terveikre?

Éppen emiatt kell megőriznünk a járvány alatt kimunkált jó szervezettségünket és gyors reagálóképességünket, sőt meg is kell erősítenünk. De az egyre romló háborús helyzetre, a háborús inflációra és a fenyegető gazdasági válságra a megoldás a béke, a kormány ezért kezdetektől a béke álláspontján van, és ezt következetesen képviseli valamennyi fórumon.

A kórházak már így is súlyos, mintegy 25 milliárd forintos adóssággal küzdenek.

Csalóka és pillanatnyi ez a szám, hiszen vannak még el nem számolt járványügyi költségek: a 26 milliárdból 21-et a kórházak extra költségeik elismeréseként most megkapják, fokozatosan utaljuk ki ezt az összeget. Emellett újragondoljuk a finanszírozási stratégiát. A pandémia előtti utolsó öt békeév adatait elemezve felmérjük az egyes kórházak ellátási területét, valamint az ellátott betegek számát szakmánként. Látni fogjuk, mekkora keretet kell allokálni, az intézményeknek ez lesz a gazdálkodási bázisuk. Kiderül az is, mennyien igényeltek kórházi ellátást a covidjárvány előtti öt évben. Az intézmények innentől kezdve akkor kapják meg a pénzt, ha teljesítik a bázisként meghatározott ellátási esetszámot.

Mi a helyzet a többévesre nyúló várólistákkal?

Először is, 2010 előtt azt sem lehetett tudni, hányan várakoznak a kórházi várólistákon. A rendezetlen viszonyok felszámolására a kormány egységes nyilvántartási rendszert vezetett be, amelynek célja az átláthatóság, a sorrendiség betartása az igénybevételben, valamint az ellátás monitorozása. A járvány okozta nehézségek miatt elindítottuk a várólista-csökkentő programot. A közéletben forgó számok kapcsán fontos tudni, hogy a műtőasztalra kerülés és a tervezett várakozási idő egy az öthöz aránylik egymáshoz. Ez magyarul azt jelenti, hogy 750 nap helyett a valóságban 150 napot kell várni a beavatkozásra. Ez óriási különbség.

Miből adódik ez?

Központi várólista van, vagyis ha valamelyik intézményben a kolléga felvesz egy beteget július 15-ére operálni, akkor a szomszédban ülő kollégája már csak július 16-ára írhat be egy másik pácienst. Egyébként a várólisták kapcsán nemzetközi összehasonlításban nem szerepelünk rosszul: a járvány előtti évhez, 2019-hez képest hasonló mértékben nőttek a holland, a spanyol, a belga és a német számok is. A másik fontos tény, hogy az emberek többsége tervezhető műtétre csak akkor fekszik be, amikor neki is kedve van hozzá. A betegek a járványhullám csúcsán nem érezték magukat biztonságban, beszéltem olyan budapesti szemész főorvossal, aki elmondta, volt nap, amikor a tíz betegéből hét nem jelent meg a műtétre.

Mindezek ellenére tény, hogy várni kell a műtétekre. Hogyan tervezik rövidíteni a várakozási időt?

Nagy segítségünkre van, hogy lement a covidjárvány. Van azonban egy orvoscsoport, amely nem járt jól a paraszolvencia kivezetésével. E csoport bizonyos tagjai most az energiaminimum elvére törekednek a munkájukban. Meg tudjuk majd mondani orvosi bontásban, hogy az utóbbi öt évben átlagosan mennyi műtétet végeztek, és a kórházigazgatók felelőssége lesz, hogy az el nem végzett munkával szembesítsék azokat az orvosokat, akik kirívóan elvesztették a munkakedvüket.

Kevés az orvos, így az eszköz is kevés a retorzióhoz.

Nem igaz, hogy kevés az orvos. A baloldali kormányok megbecsülés helyett elüldözték az egészségügyi dolgozókat, de ez mára megfordult, és 2010 óta folyamatosan nő az orvosok száma, valamint történelmi jelentőségű béremelés is zajlik. Más volt a helyzet, amikor egy osztályvezető főorvos bruttó hétszázezer forintért robotolt a kórházban, most viszont két és fél milliót keres. Kimondottan üdvösnek tartanám, ha teljesítményelemek is megjelennének a bérezésben. Egyeztetünk az orvosi kamarával, hogyan lehet ennek figyelembevételével megoldani az orvosi béremelés harmadik lépcsőjét. Nem biztos, hogy a feltétel nélküli alapbéremelés az egyetlen üdvözítő megoldás.

Jól értem, teljesítményhez kötné a béremelés harmadik lépcsőjét?

És munkaterheléshez. Mert más a munkaterhelés egy sürgősségi osztályon, mint mondjuk egy kerületi diabetológiai szakrendelésen. Ezt meg kell jeleníteni, és nemcsak az orvosok, hanem a szakdolgozók bérében is.

Akik a hátukon vitték a rendszert a járvány alatt, viszont nem kaptak akkora emelést.

Ez a kormány megbecsüli az egészségügyi dolgozókat. Ne felejtsük el, hogy 2015-höz képest két és félszer többet keresnek a szakdolgozók. Ezzel együtt még mindig jelentős rajtuk a munkaterhelés.

Hogy lehet ezt korrigálni? Ön szerint hogyan nézne ki az optimális bérezési gyakorlat?

A cél az, hogy ne nyíljon tovább az olló az orvosok és a szakdolgozók bére között. Szeretném, ha a jövő évi orvosi- bérfejlesztéskor az igazán jól képzett, időnként orvosi kompetenciákra is képes, magas színvonalú szaktudást birtokló szakápolók, mentőtisztek, dietetikusok, gyógytornászok, kiterjesztett hatáskörű ápolók már a kompetenciájuknak megfelelő bért kapnának. Elő kell készíteni a szakdolgozói béremelést, de ez a gondolkodás még az elején tart, mindenesetre a kormányzati szándék megvan. Éppen a minap tárgyaltam a Pénzügyminisztériummal, hogy mi a mozgásterünk.

És mennyi az annyi?

A számításokat most kezdik a kollégáim, egyelőre nem tudok számokat mondani, de van mozgástér. A 2023-as költségvetésben csak bérfejlesztésre 96,9 milliárd forint áll rendelkezésre. Az összegek folyamatosan nőnek, jövőre 1470 milliárd forinttal, 120 százalékkal nagyobb lesz a forrás, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben.

Mi várható a magán- és a közellátás együttélésében?

Menjünk vissza az egyszerű definícióig: a közellátás az, amikor a társadalombiztosító fizet, a magánellátás pedig, amikor a beteg. Vagyis nem a tulajdonosi háttér érdekes, hanem hogy a végén ki állja a cechet. S meg kell határozni, mi az, amit magánellátásként hagyunk a közellátó kórházakban elvégezni.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény életbelépése után sok orvos átment a magánellátásba, így nagy hiány jelentkezett a kórházakban, különösen a szülészeteken. Vissza lehet csábítani a szakembereket?

Nehéz kérdés, a kettős játék visszaélésre adhat okot. Betilthatjuk a paraszolvenciát, a beteg pedig nem az állami, hanem a magánrendelésen adja oda a borítékot. A félig magán-, félig közellátás azért tudott Magyarországon virágozni, mert a paraszolvenciát nagyobb réteg tudta kifizetni, mint a magán­ellátást. A magánrendelésen háromszázezret csúsztattak a doktor úrnak, amiért cserébe megoperálta a közkórházban a pácienst. És ez még mindig lényegesen olcsóbb volt, mint a magánkórházas beavatkozás. A másik, hogy a maszekba átmenő kollégák nem biztos, hogy maradnak is, már most tapasztaljuk, hogy kezdenek visszaszállingózni a rendszerbe. Ennek oka egyrészt, hogy a piac nem tud ennyi orvost, például magánnőgyógyászt eltartani, másrészt ezek az emberek rájöttek, magukkal szúrnak ki, mert egy magán­ellátónál nem tudnak jelentős szakmai munkát végezni. Olyan tudásamortizációjuk lesz, amiből nincs visszaút, mert a magánellátásban egész egyszerűen nincs olyan széles spektrumú beteganyag. A kérdésére visszatérve: folyamatosan egyeztetünk a szakmai szervezetekkel.

Sokak számára szimpatikus megnyilvánulása volt, miszerint csak olyan megoldási javaslat kerülhet a kormány elé, amelyet támogatnak a szakmai szervezetek is. Ők hogyan fogadták a kinevezését?

Tagja voltam ezeknek a szervezeteknek, a rezidensszövetségnek például éppen a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt, amikor a legtöbb orvos elment Magyarországról, és tartósan kint is maradt. Ma jóval kevesebben választják a külföldet, inkább jellemző az ingázós életforma: két hétig elvisznek egy-két ügyeletet Angliában, majd hazajönnek. Megmaradt a jó kapcsolatom a szakmai szervezetekkel. Persze szokták mondani, hogy az üléspont megváltoztatja az álláspontot, de remélem, jó ideig lesz alkalmam kitartani az álláspontom mellett.

Takács Péter
Pápán született 1979-ben. 2005-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, 2014-ben letette a közigazgatási szakvizsgát. Rezidensként igazságügyi orvostani területen dolgozott a Semmelweis Egyetemen. 2010 és 2012 között gyógyszerbiztonsági vizsgálatok tervezésével, szervezésével foglalkozott. Munkáját a közigazgatásban egészségügyi szakreferensként kezdte a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetben, később az Állami Egészségügyi Ellátó Központ orvosszakmai tanácsadója és megbízott térségi igazgatója lett. 2015 és 2017 között a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak finanszírozási osztályvezetőjeként és járóbeteg-ellátási igazgatójaként, 2017 és 2019 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikai főosztályának vezetőjeként tevékenykedett. Ezt követően 2020-ig az Észak–Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő megbízott főigazgatójaként, majd 2020 és 2022 között az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott. Volt a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, a Semmelweis Egyetem igazgatótanácsának tagja és a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségi tagja is. 2022-től a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára.”

Forrás:
Most vagy soha hangulat az egészségügyben – Takács Péter államtitkár a Mandinernek; Konopás Noémi; Mandiner; 2022. július 10.

Azonnali 20 százalékos fizetésemelést sürgetnek a közszférában

„ Nagyfokú pocséklás, hogy a közszféra kiképzett szakemberei a kereskedelemben helyezkedjenek el – véli a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, és azonnali lépéseket sürget.

Azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak a közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként, legyen szó állami, önkormányzati vagy egyházi intézményről – mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak.

Javasolják, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum mellett a diplomás bérminimumot is szabályozza: a minimálbér nettó 200 ezer, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum nettó 260 ezer,a diplomás bérminimum pedig nettó 338 ezer (bruttó 508 ezer) forintra emelkedjen – vázolta Boros Péterné, aki úgy véli, hogy a kormány feladata, hogy biztosítsa a tisztességes megélhetést.

Az érdek-képviseleti vezető azt is közölte, hogy a szerdai OKÉT-ülésen nem kaptak ígéretet, csak arra, hogy a javaslataikat továbbítani fogják a kabinetnek. A kormány képviselői elsősorban azt sorolták, hogy milyen magas százalékban emelték a minimálbért, a garantált bérminimumot, továbbá, hogy az államnak vissza kell fognia a kiadásokat – ismertette Boros Péterné, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy kormány érezze: olyan pillanat érkezett el a közszolgálatban, amikor még tehet valamit érte.

Mindenhol komoly munkaerőhiány van, a dolgozók munkaideje pedig a többletteljesítmények miatt alaposan megnőtt. Az MKKSZ elnöke szerint félő, hogy a felmondások olyan mértéket fognak ölteni, hogy a közszolgálat nem fogja tudni ellátni a feladatát. „Itt mindenki szenved attól, hogy nincs megfizetve, pedig nagyon szeretné a szakmájában végezni a munkáját, de nem tud megélni” – fogalmazott Boros Péterné, megjegyezve, hogy nettó 133 ezer és nettó 178 ezer forintos fizetéseknél már egy kisebb kiadástöbbletet sem tudnak belepréselni az életükbe.

„Nincs tovább! Nincs tovább megtakarítás, meg nincs tovább fizetés-visszafogás. Itt az embereknek, az állampolgároknak az érdekében sürgős beavatkozásra van szükség” – hangsúlyozta.

A közszféra szakszervezetei szerint a korábban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpályarendszer sem működik, a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele.”

Forrás:
Azonnali 20 százalékos fizetésemelést sürgetnek a közszférában; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2022. július 9.

Kilépett a tb-finanszírozott körből egy kórházi eszközök beszállítását végző cég

„A cég nem vállalta tovább a veszteséges forgalmazást – közölte Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója.

A kifizetetlen kórházi számlák halmozódása régóta fennálló problémát okoz a kórházi eszközök beszállítóinak, az adósság hónapról hónapra végbemenő emelkedése a jelenlegi helyzetben extra kockázat – mondta a VG-nek Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. A kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) május végi adatai szerint 22 milliárd forinton áll.

Rádai Tamás kiemelte: már arra is van konkrét példa, hogy egy Magyarországon piacvezető, gyógyászati segédeszközt gyártó cég maga kezdeményezte a termékei kivonását a társadalombiztosítási finanszírozásból, nem vállalva tovább a veszteséges forgalmazást.

A szakember szerint az egészségügyi eszközellátás biztonsága csak fenntartható gazdálkodási környezetben őrizhető meg, ezért az ETOSZ egyeztetést kezdeményezett a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárságával.

A csiphiány az egészségügyben is érezhető

Kiemelte: az utóbbi időben a pandémia és az orosz-ukrán háború miatt gyökeresen átalakult az egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközök és berendezések előállításának gazdasági környezete. Az ellátási láncok fokozott sérülékenysége miatt a jelenlegi helyzetben a biztonságos orvostechnikai eszközellátás fenntartásához az államnak Rádai Tamás szerint biztosítania kellene a szektor számára a fenntartható gazdálkodás lehetőségét. Az időről időre fellépő váratlan alapanyaghiányok, üzemleállások és szállítmányozási nehézségek előre nem tervezhető módon korlátozzák az orvostechnikai szektor előállítási kapacitását is.

A csiphiány az egészségügyi termékekkel folyó ellátást is hátrányosan érinti, hiszen az elektronikus orvosi berendezések gyártásához, a képalkotó és sugárterápiás eszközökhöz és a defibrillátorokhoz is szükség van rá. Hozzátette, cellulóz pedig az inkontinenciaeszközök és a kötszerek gyártásához is kell. Súlyosbítja az orvostechnikai szektor helyzetét, hogy az energiahordozók drasztikus drágulása és a forint árfolyamgyengülése jócskán megnövelte az egészségügy számára nélkülözhetetlen termékek előállítási és szállítási költségeit.

Ellátási problémákra kell készülni

Az ETOSZ igazgatója szerint az ellátási láncok sérülékenysége még hosszabb ideig fennmaradhat, ezért a jövőben további kínálati problémákra kell készülni.

„Ha valamely egészségügyi termékcsoportban a gyártókapacitások globálisan beszűkülnek, a hiánytermékekhez elsősorban azok az országok férhetnek hozzá, amelyek kiszámítható és fenntartható működést biztosítanak az ellátási lánc szereplői számára. Ennek két dimenziója van: a termék nemzetközi mércével mért piacképes fedezete, valamint annak határidőben történő kiegyenlítése. Magyarországon ma mindkét dimenzióban kihívásokkal szembesülnek az orvostechnikai cégek” – mutatott rá Rádai Tamás.”

Forrás:
Kilépett a tb-finanszírozott körből egy kórházi eszközök beszállítását végző cég; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2022. július 7.

Európai Unió

Digitális szolgáltatások: korszakalkotó szabályozás az online tér biztonságáért – Európai Parlament

„Az új uniós szabálykönyv nyitottságot, tisztességes versenyt és elszámoltathatóságot ígér a digitális piacon.

A Parlament kedden tartott zárszavazást arról a két rendelettervezetről, amely a digitális szolgáltatásokat és a digitális piacokat hivatott szabályozni. A rendeletek tartalmáról március 24-én, majd április 23-án már létrejött a Tanáccsal a megállapodás. A technológiai ágazat társadalmi-gazdasági hatásait kezelni kívánó két tervezet egyértelmű normákat határoz meg az EU-ban szolgáltatást nyújtó vállalkozások működéséhez, érvényt szerezve az alapvető uniós jogoknak és értékeknek.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a képviselők 539 szavazattal, 54 ellenében és 30 tartózkodás mellett, a digitális piacokról szóló jogszabályt pedig 588 szavazattal, 11 ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el.

Ami offline jogellenes, az online is legyen az

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egyértelműen meghatározza, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük a digitális szolgáltatóknak – például a közösségi médiának és az online piactereknek – ahhoz, hogy kezelni tudják a jogellenes tartalmak terjedését, az online félretájékoztatás problémáját és más társadalmi kockázatokat. A feladatok arányban állnak az adott platformok nagyságával és társadalmi kockázataival.

Többek között az alábbi kötelezettségek jelennek meg a tervezetekben:

  • fel kell lépni a jogellenes online tartalmak ellen és a platformoknak gyorsan kell reagálniuk, de úgy, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok, köztük az adatok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága;
  • meg kell erősíteni a nyomon követhetőséget és ellenőrizni kell az online piactereken értékesítő kereskedőket, hogy biztonságosak-e termékeik és szolgáltatásaik. Ez annak a szúrópróbaszerű ellenőrzését is magában foglalja, hogy a kifogásolt jogellenes tartalom újból felbukkan-e;
  • a platformoknak átláthatóbban és felelősségteljesebben kell működniük: több információval kell szolgálniuk például a tartalommoderálásról vagy a tartalmakat ajánló algoritmusok (ajánlórendszerek) használatáról, a felhasználók számára pedig lehetőséget kell adni arra, hogy vitathassák a tartalommoderátorok döntéseit; és
  • tilos a megtévesztés és bizonyos célzott hirdetések használata, különösen ha a reklámok gyermekeknek szólnak vagy érzékeny adatokon alapulnak. A tilalom az úgynevezett „sötét megoldásokra” is vonatkozik, tehát nem szabad a felhasználókat szándékos félrevezetéssel meggondolatlan, számukra előnytelen döntésekre késztetni.

Az online óriásplatformok és keresőmotorok (amelyeket havonta több mint 45 millióan használnak) jelentik a legnagyobb kockázatot, ezért a rájuk vonatkozó kötelezettségek is szigorúbbak. Teljesítésüket a Bizottság fogja ellenőrizni. Elvárás például, hogy előzzék meg a rendszerszintű kockázatokat (például a jogellenes tartalmak terjesztését, az alapvető jogok, a választási folyamatok és a mentális egészség sérülését, illetve a nemi alapú erőszakot), és vessék alá magukat független auditnak. Meg kell adniuk a lehetőséget a felhasználók számára, hogy elutasítsák a profilon alapuló ajánlásokat. Ezeknek a platformoknak továbbá könnyen hozzáférhetővé kell tenniük adataikat és algoritmusaikat a hatóságok és az általuk leellenőrzött kutatók számára.

A helyes és a kerülendő gyakorlat

A tisztességesebb üzleti környezet és a nagyobb választási lehetőség megteremtése érdekében a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat kötelezettségeket ír elő a „kapuőrként” működő (azaz online pozíciójuk miatt szinte megkerülhetetlen) óriásplatformok számára.

A tisztességtelen üzleti gyakorlat kivédésére a kapuőrök például kötelesek:

  • harmadik felek számára biztosítani a szolgáltatásaikhoz való kapcsolódás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a kisebb platformok kérhetik a piaci erőfölénnyel rendelkező üzenetküldő platformoktól, hogy tegyék lehetővé felhasználóik számára a szöveges és hangüzenetek, illetve fájlok küldését különböző appok között. A felhasználóknak így tübb opció közül választhatnak, és elkerülhetik, hogy egy-egy technológiától függve ne tudjanak appot vagy platformot váltani; és
  • hozzáférést engedni az üzleti felhasználóknak az általuk előállított adatokhoz, hogy azok akár a kapuőr platformján kívül is reklámozni és értékesíteni tudják saját ajánlataikat.

A kapuőrök ezentúl

  • platformjaikon nem rangsorolhatják kedvezőbben saját szolgáltatásaikat vagy termékeiket harmadik felek hátrányára;
  • nem akadályozhatják vagy nehezíthetik meg, hogy a felhasználók eltávolítsák az előre telepített szoftvereket vagy alkalmazásokat, vagy hogy harmadik fél alkalmazását vagy alkalmazás-áruházát használják; és
  • nem használhatják a felhasználók személyes adatait célzott hirdetésekhez, hacsak ehhez az adott felhasználók kifejezetten hozzá nem járulnak.

Szankciók

A Bizottság piacvizsgálatot folytathat annak garantálására, hogy a digitális piacokról szóló új szabályok maradéktalanul érvényre jussanak és kövessék a digitális ágazat dinamikus változásait. Amennyiben egy kapuőr nem tartja be a szabályokat, a Bizottság pénzbírságot szabhat ki, amelynek mértéke elérheti az előző pénzügyi évbeli teljes világszintű forgalmának tíz százalékát, illetve ismétlődő szabályszegés esetén a húsz százalékát.
…
A következő lépések

Ha a Tanács a digitális piacokról szóló rendeletet júliusban, a digitális szolgáltatásokról szólót pedig szeptemberben hivatalosan is elfogadja, azok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a kihirdetésüket követő huszadik napon hatályba lépnek.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet az Európai Unió egészében közvetlenül alkalmazandó lesz. Hatálybalépése után tizenöt hónappal vagy 2024. január elsejétől (amelyik időpont későbbre esik) kell majd alkalmazni. Az online óriásplatformoknak és keresőmotoroknak már korábban – négy hónappal azt követően, hogy a Bizottság kapuőröknek minősíti őket – teljesíteniük kell a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletben rájuk rótt kötelezettségeket.

A digitális piacokról szóló rendeletet a hatálybalépését követő hat hónap elteltével kell alkalmazni. A kapuőröknek legkésőbb hat hónapon belül teljesíteniük kell rendelkezéseit attól számítva, hogy megkapták ezt a minősítést.”

Forrás:
Digitális szolgáltatások: korszakalkotó szabályozás az online tér biztonságáért; Európai Parlament; 2022. július 5.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag: a Bizottság üdvözli, hogy a digitális szolgáltatásokra vonatkozó új uniós szabálykönyv megkapta az Európai Parlament jóváhagyását

„A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló, 2020 decemberében előterjesztett javaslatát.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag a maga nemében első átfogó szabálykönyvként szolgál majd a mindannyiunk mindennapi életében meghatározó szerepet betöltő online platformok számára. Az új szabályok az egész EU-ban alkalmazandók lesznek, és biztonságosabb, nyitottabb digitális teret fognak teremteni, amely garantálja az alapvető jogok érvényesülését.

Margrethe Vestager, a Bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke erről így nyilatkozott: „Az Európai Parlament az egész világon úttörőnek számító koncepciót fogadott el: az online platformok szigorú és ambiciózus szabályozását. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály biztosítja a felhasználói jogok védelmét az online térben. A digitális piacokról szóló jogszabály pedig tisztességes és nyitott online piacokat hoz létre. Ez lehetővé teszi például az interneten terjedő jogellenes gyűlöletbeszéd elleni fellépést is, illetve az interneten vásárolt termékek biztonságosságának számonkérését. A nagy platformoknak tartózkodniuk kell attól, hogy csak saját érdekeik szerint járjanak el, meg kell osztaniuk adataikat más vállalkozásokkal, és szélesíteniük kell az alkalmazás-áruházak kínálatát. A piaci méret ugyanis felelősséggel jár – nagy platformként bizonyos dolgokat kötelességük megtenni, és vannak dolgok, amelyeket nem tehetnek meg.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos hozzátette: „10 évvel ezelőtt lezárult az óriásbankok világa, amelyek „túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek”. Most – a digitális szolgáltatási jogszabálycsomagnak köszönhetően – végre a múlté lesznek azok a platformok, amelyek „túl nagyok ahhoz, hogy következményekkel kelljen számolniuk”. Végre kiépül az egységes digitális piac, amely egyben a „szabad világ” legnagyobb piaca. Ezentúl az egész EU-ban mindenütt ugyanazok a kiszámítható szabályok érvényesülnek, mind a 450 millió polgár számára biztonságosabb és méltányosabb digitális teret eredményezve.”

Azt megelőzően, hogy az Európai Parlament első olvasatban elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagot, a társjogalkotók a digitális piacokról szóló jogszabályról március 24-én, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról április 23-án jutottak politikai megállapodásra. Az új szabályokat az EU-n belül a legnagyobb online platformok szabályozó hatóságaként a Bizottság fogja érvényesíteni. A Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szabályok hatálybalépésekor készen álljon e szerepre.

A következő lépések

Miután az Európai Parlament első olvasatban elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagot, most mindkét szöveg az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyására vár. Aláírásukat követően a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály kihirdetésre kerülnek a Hivatalos Lapban. Mindkét jogszabály húsz nappal a Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően, az ősz folyamán lép majd hatályba.

Háttér-információk

A Bizottság 2020. december 15-én terjesztette elő a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatait.Az Európai Parlament és a Tanács a digitális piacokról szóló jogszabályról 2022. március 24-én, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról pedig április 23-án írt alá politikai megállapodást. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, illetve a digitális piacokról szóló jogszabállyal kapcsolatos aktualizált „Kérdések és válaszok” az interneten elérhetők.

További információk

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: Kérdések és válaszok (aktualizált változat)

A digitális piacokról szóló jogszabály: Kérdések és válaszok (aktualizált változat)

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály tájékoztató oldala

A digitális piacokról szóló jogszabály tájékoztató oldala”

Forrás:
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag: a Bizottság üdvözli, hogy a digitális szolgáltatásokra vonatkozó új uniós szabálykönyv megkapta az Európai Parlament jóváhagyását; Európai Bizottság; 2022. július 5.

A Bizottság új európai innovációs menetrendjével újabb innovációs hullámot indít

„A Bizottság a mai napon új európai innovációs menetrendet fogadott el, amelynek célja, hogy Európát a mélytechnológiai innováció és induló vállalkozások új hullámának élmezőnyébe juttassa. A menetrend segítségével Európa új technológiákat fejleszthet ki a legsürgetőbb társadalmi kihívások kezelésére, és elősegítheti e technológiák piacra lépését. Az új európai innovációs menetrend célja, hogy Európának vezető szerepet biztosítson a globális innovációs színtéren. Európa olyan hellyé akar válni, ahol a legkiválóbb tehetségek a legjobb vállalatokkal dolgoznak együtt, és ahol a virágzó mélytechnológiai innováció globális erejű áttörő megoldásokat hoz létre Európa-szerte.

Az innováció – és különösen az áttörést jelentő kutatást-fejlesztést és nagy tőkebefektetést igénylő mélytechnológiai innováció – élén Európa meg fogja szilárdítani a zöld és digitális átállás alakításában betöltött szerepét. A mélytechnológiai innováció erősíteni fogja Európa vezető szerepét a technológiák terén, és segíti majd az innovatív megoldások létrejöttét az olyan sürgető társadalmi kihívások tekintetében, mint például az éghajlatváltozás és a kiberfenyegetések. E megoldások várhatóan előnyösek lesznek valamennyi ágazat számára, a megújuló energiáktól az agrártechnológián át az építőiparig, a mobilitási szektorig és az egészségügyig. Mindez hozzájárul majd az élelmezésbiztonsági kérdések kezeléséhez, az energiafüggőség csökkentéséhez, az emberek egészségének javulásához és gazdaságaink versenyképesebbé tételéhez. Az Oroszország által indított agresszív háború súlyos következményei még sürgetőbbé tették ezeket a kérdéseket, és stratégiai politikai változásokat tettek szükségessé az EU jólétének és biztonságának garantálása érdekében.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Meg kell erősítenünk innovációs ökoszisztémáinkat, hogy emberközpontú technológiákat dolgozhassunk ki. Az elmúlt évek kemény munkájára építő új innovációs menetrend elősegíti majd a digitális és zöld gazdaságra való gyorsabb átállást. A digitális szférában, valamint a fizika és a biológia területeiben gyökerező menetrend lehetővé teszi majd az olyan sürgető problémák kezelését, mint például a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megszüntetése vagy az élelmiszer-ellátás fenntartható módon történő biztosítása.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Az új európai innovációs menetrend lehetővé teszi majd, hogy az innovátorok, az induló és növekvő vállalkozások és innovatív kezdeményezéseik világviszonylatban is az élre törjenek. Több mint egy éven keresztül konzultáltunk az érdekelt felekkel, így az innovációs ökoszisztémák vezető szereplőivel, induló vállalkozásokkal, unikornisokkal, női vállalkozókkal, valamint a kockázatitőke-ágazatban, a felsőoktatásban és a magánszférában dolgozó nőkkel. Velük együtt a mélytechnológiai innováció és az induló vállalkozások fellegvárává tesszük Európát.”

Az európai vállalkozói szellemre, a tudományos kiválóságra, az európai egységes piac erejére és a demokratikus társadalmakra építve az új innovációs menetrend különösen az alábbiakra törekszik:

  • az európai induló és növekvő innovatív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, például a kiaknázatlan magántőkeforrások mozgósítása és a jegyzési szabályok egyszerűsítése révén;
  • jobb feltételek biztosítása ahhoz, hogy az innovátorok szabályozói tesztkörnyezetekben új ötleteket próbálhassanak ki;
  • „regionális innovációs völgyek” létrehozásának elősegítése, ami Európa-szerte – így a fejlődésben lemaradt régiókban is – megerősíti és jobban összekapcsolja az innovációs szereplőket;
  • a tehetségek Európába vonzása és megtartása többek között egymillió mélytechnológiai tehetség képzése, a női innovátorok fokozott támogatása és az induló vállalkozások munkavállalóinak innovatív részvényopciói révén;
  • a szakpolitikai keret javítása egyértelműbb terminológia, mutatók és adatkészletek, valamint a tagállamoknak nyújtott szakpolitikai támogatás révén.

Az új európai innovációs menetrend 25 célzott fellépést határoz meg öt kiemelt kezdeményezés keretében. E kezdeményezések a következők:

  • A növekvő vállalkozások finanszírozása arra ösztönzi majd az intézményi és egyéb európai magánbefektetőket, hogy az európai mélytechnológiai induló vállalkozásokba ruházzanak be, és azok növekedéséből profitáljanak.
  • Az innováció kísérleti terek és közbeszerzések útján történő támogatása jobb keretfeltételek megteremtésével, többek között a szabályozás kísérleti megközelítéseivel (pl. szabályozói tesztkörnyezetekkel, ún. próbapadokkal, élő laboratóriumokkal és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéssel) segíti majd az innovációt.
  • Az európai innovációs ökoszisztémákban zajló innováció felgyorsítása és megerősítése keretében az EU regionális innovációs völgyek létrehozását fogja támogatni, és segíteni fogja a tagállamokat és a régiókat abban, hogy legalább 10 milliárd eurót fordítsanak konkrét régióközi innovációs projektek támogatására többek között a kulcsfontosságú uniós prioritásokra irányuló mélytechnológiai innováció terén. Segítséget nyújt továbbá a tagállamoknak abban, hogy a kohéziós politika és a Horizont Európa eszközeinek integrált felhasználásával valamennyi régióban előmozdítsák az innovációt.
  • A mélytechnológiai tehetségek támogatása, vonzása és megtartása keretében számos kezdeményezés fogja biztosítani az alapvető mélytechnológiai tehetségek Unión belüli képzését és Unióba történő áramlását. E kezdeményezések közé tartozik az induló és növekvő vállalkozások gyakornoki programja, az induló és innovatív vállalkozásokat segítő uniós tehetségbázis az EU-n kívülről származó tehetségek felkutatására, a vezetői pozíciót betöltő és vállalkozó nők szerepének megerősítését célzó program, valamint az induló vállalkozások munkavállalóinak részvényopcióit érintő úttörő kezdeményezés.
  • A szakpolitikai eszközök javítása kulcsfontosságú lesz a megbízható, összehasonlítható adatkészletek és az egységes fogalommeghatározások (induló vállalkozás, növekvő innovatív vállalkozás) kidolgozásához és felhasználásához, amelyek Unió-szerte minden szinten adatokkal szolgálhatnak a szakpolitikák számára, és az Európai Innovációs Tanács fórumán keresztül európai szinten jobb szakpolitikai koordinációt biztosíthatnak.

Az EU-n belüli innováció előmozdítása érdekében már elvégzett érdemi munkára építve az új európai innovációs menetrend arra törekszik, hogy összehangolt intézkedéseivel Unió-szerte felgyorsítsa az innováció fejlesztését és bővítését.

Háttér-információk

Az innovációs politika olyan kulcsfontosságú szakpolitikai terület, amelyhez jelentős uniós kezdeményezések és beruházások kapcsolódnak.

E szakpolitikát kiegészíti az Európai Kutatási Térséggel (EKT) kapcsolatos munka, amelynek célja a kutatás és innováció európai egységes piacának kiépítése. Az e közleményben javasolt, öt kiemelt terület köré csoportosuló intézkedések ki fogják aknázni az EU egységes piacának erősségeit, az erős ipari bázist, a tehetségeket, a stabil intézményi hátteret és a demokratikus társadalmakat, hogy ösztönözzék a mélytechnológiai innovációt Európában, és kihasználják a kettős átállás és a jövőben szükséges stratégiai autonómia által kínált lehetőségeket.

A mélytechnológiai innováció a legmodernebb tudományokban, technológiákban és mérnöki tudományokban gyökerező, a digitális szféra, a fizika és a biológia eredményeit ötvöző innováció, amely képes arra, hogy átalakító erejű megoldásokat találjon globális problémákra. Az egyre nagyobb számban megjelenő európai induló vállalkozások mélytechnológiai innovációi a gazdaság egészében ösztönözhetik az innovációs tevékenységet.

Az uniós innovációs szakpolitika eszköztára az évek során bővült, és ezzel együtt az intézményi környezet is megváltozott. Az „Innovatív Európa” pillérrel a Horizont Európa program már meglévő és új eszközöket is létrehozott az induló és növekvő innovatív vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására. A 2021-ben létrehozott és 10 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Innovációs Tanács (EIC) célja az innováció támogatása a teljes innovációs életciklus során, a kutatás korai szakaszától az igazoló vizsgálatokon és a technológiatranszferen át az induló vállalkozások és a kkv-k finanszírozásáig és bővítéséig. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) további feladatokat vállalt, és új tudományos és innovációs társulásokat (TIT-ek) hozott létre többek között a kulturális és kreatív ágazatban. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt fektet a regionális egyenlőtlenségek kezelésére, és a felsőoktatási intézmények vállalkozási és innovációs kapacitásának növelésére törekszik. A Horizont Európa európai innovációs ökoszisztémákra vonatkozó kezdeményezés keretében az EU célja továbbá, hogy összekapcsoltabb és hatékonyabb innovációs ökoszisztémákat hozzon létre a vállalatok növekedésének támogatására, az innováció ösztönzésére, továbbá a nemzeti, regionális és helyi innovációs szereplők közötti együttműködés elősegítésére.

Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt egyre sürgetőbbé vált az innováció megerősítése. További támogatások is szükségessé váltak az ukrán innovációs közösség – tudósok és kutatók – számára, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós kutatásban és innovációban. Az EU az Európai Innovációs Tanács keretében 20 millió euróval támogatja az ukrán induló vállalkozásokat. A támogatás kiegészíti a folyamatban lévő „Európai Kutatási Térség Ukrajna számára” (ERA4Ukraine), a Horizon4Ukraine és az EKT Ukrajna számára elnevezésű kezdeményezést, valamint a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) keretében a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán kutatók számára létrehozott, 25 millió euró összegű célzott ösztöndíjprogramot.

További információk

Új európai innovációs menetrend

Tájékoztató

Videó”

Forrás:
A Bizottság új európai innovációs menetrendjével újabb innovációs hullámot indít; Európai Bizottság; 2022. július 5.

Új kutatási és innovációs teljesítményjelentés: a fenntartható jövő építése bizonytalan időkben

„A Bizottság ma közzé tette a tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló (SRIP) 2022. évi jelentést, amely globális kontextusban elemzi az EU innovációs teljesítményét. E jelentés betekintést nyújt abba, hogy a kutatási és innovációs politikák miként járulhatnak hozzá egy befogadó, fenntartható, versenyképes és reziliens Európa kiépítéséhez, kiaknázva a kutatásnak és az innovációnak a jólét forrásaként és a változás katalizátoraként betöltött alapvető szerepét. A jelentés hangsúlyozza: a koronavírus-világjárvány és Ukrajna orosz inváziója nyomán Európának fokoznia kell felkészültségét, hogy gyorsan és adekvát módon reagálni tudjon az új és váratlan kihívásokra.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A tudományos, kutatási és innovációs teljesítményről szóló 2022. évi jelentés rávilágít, milyen központi szerepet tölt be a kutatás és az innováció az Európának szánt fenntartható és reziliens jövő alakításában. A digitális és zöld átállás egész egyszerűen nem valósítható meg szilárd kutatási és innovációs rendszerek nélkül. A jelentés eredményei is alátámasztják az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan elkészülő közleményünk tartalmát.”

A jelentés öt módját ismerteti annak, hogy a tudomány miként járulhat hozzá a fenntartható, versenyképes és reziliens Európa kiépítéséhez, ha a szakpolitikák:

  • elősegítik a zöld és digitális gazdaság megvalósítását, olyan virágzó társadalmakat hozva létre, amelyek senkit nem hagynak hátra;
  • felkészülnek a távlati és az előre nem látható változásokra egyaránt, a gazdaság biztonságos kialakítására, diverzifikált ellátási láncokra és olyan tudásbázisra törekedve, amely segíti a jövőbeli kihívások kezelését;
  • több erőforrást fektetnek az emberekbe, a vállalkozásokba és az intézményekbe, illetve az új megoldások keresésébe;
  • összekapcsolják az egyéneket és szervezeteket, a készségek és ismeretek hozzáférhetővé tétele és megosztása jegyében, erősebb innovációs rendszerre, valamint a régiók és országok közötti különbségek csökkentésére törekedve;
  • a polgárokkal közösen kialakított, megfelelő intézményi és pénzügyi keretfeltételeket biztosítanak, a kiemelt területekre összpontosítva.

Az idei jelentés azt mutatja, hogy a globális színtéren az EU továbbra is erős pozíciókkal bír a tudományos eredmények és a technológiai teljesítmény tekintetében. Miközben lakossága a világ népességének csupán 6%-át teszi ki, az EU adja a világ K+F beruházásainak mintegy 18%-át és a világ legtöbbet idézett tudományos publikációinak 21%-át. A technológiai teljesítményt illetően az EU az összes szabadalmi bejelentés 23%-ával globális vezető szerepet tölt be a klímakutatás területén. De számos más területen is kiváló a teljesítménye, ilyen például a biogazdaság (23%) és az egészségügy (17%). Ez a pozíció azonban fokozatosan erodálódik, az EU fő kereskedelmi partnerei ugyanis az elmúlt években gyorsabb ütemben tudták javítani innovációs teljesítményüket. A válság alatt csökkentek az Unióban megvalósuló K+F-beruházások, jelentős különbségekkel az egyes ágazatok között. Az egészségügybe és az IKT-szolgáltatásokba irányuló uniós K+F-befektetések 2019 és 2020 között jelentősen nőttek (10,3%, illetve 7,2%), ugyanakkor más ágazatokban a legjelentősebb uniós K+I-beruházók csökkentették beruházásaikat a válság idején – erre példa az IKT-szolgáltatások (–3,6%), a vegyipar (–3,7%), az autóipar (–7,2%) és az űrrepülés (–22,6%).

Az Unión belüli lassuló üzleti dinamika hatással lesz az innovációra és a gazdasági növekedésre. A jelentés érvelése szerint az uniós üzleti környezet és innovációs kapacitás javításához új lendületre van szükség egyes régi keletű problémák – például a finanszírozáshoz való hozzáférés hiányosságai, az innovációt gátló szabályozási keretek, a jól teljesítő és a lemaradó vállalkozások közötti tartós szakadék, valamint a tehetségek vonzásával és megtartásával kapcsolatos nehézségek – kezelése érdekében. E kérdésekkel az új európai innovációs tervről szóló, hamarosan megjelenő közlemény foglalkozik majd.

A jelentés virtuális bemutatójára 2022. július 12-én 15:00 és 17:00 óra között kerül sor (közép-európai idő szerint). Ennek során a Bizottság ismerteti annak főbb megállapításait, és magas szintű előadók részvételével vitát szervez a kutatás és az innováció, valamint a kapcsolódó szakpolitikák jelenlegi tendenciáiról.

Háttér-információk

Az EU tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentés a kutatási és innovációs dinamikát és annak mozgatórugóit elemzi. A jelentés a mutatóalapú elemzést egyes égető szakpolitikai kérdések mélyreható analízisével ötvözi, egyszerre szólítva meg a kutatás és az innováció terén érdekelt közönséget, illetve a gazdasági és pénzügyi politikaformálókat és -elemzőket. A mostani a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által kétévente közzétett jelentés negyedik kiadása. Az előző, 2020. évi jelentés itt érhető el.

További információk

A jelentés honlapja

Vezetői összefoglaló

Infografika

Virtuális bemutató (2022. július 12.)”

Forrás:
Új kutatási és innovációs teljesítményjelentés: a fenntartható jövő építése bizonytalan időkben; Európai Bizottság; 2022. július 5.

Új uniós szabályok a közúti közlekedésbiztonság javítása és az önvezető járművek használatának lehetővé tétele érdekében

„Ma lép hatályba az új általános járműbiztonsági rendelet. A rendelet a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében kötelezővé teszi különböző vezetéstámogató rendszerek használatát, és létrehozza az automatizált és teljesen önvezető járművek EU-n belüli jóváhagyásának jogi keretét. Az új biztonsági intézkedések Unió-szerte javítani fogják az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok védelmét: 2038-ig várhatóan több mint 25 000 emberéletet mentenek meg, és legalább 140 000 súlyos sérülést segítenek elkerülni.

Mivel az általános járműbiztonságról szóló rendelet hatálybalépése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy teljessé tegye az automatizált és összekapcsolt járművek jogi keretét, a Bizottság idén nyáron elfogadhatja a teljesen önvezető járművek jóváhagyására vonatkozó műszaki szabályokat, így az EU úttörő szerepet fog játszani ezen a területen. A tervezett intézkedések hozzá fognak járulni az új technológiákba vetett bizalom növeléséhez, az innováció fellendítéséhez és az európai gépjárműipar versenyképességének javításához.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „A technológia hozzájárulhat járműveink biztonságának növeléséhez. Az új fejlett, kötelező biztonsági elemek használata csökkenteni fogja a balesetek számát. A rendelet elfogadásával arról is gondoskodunk, hogy az uniós szabályok lehetővé tegyék az autonóm és önvezető járművek biztonságos bevezetését az EU-ban egy olyan jogi kerettel, amely mindenekelőtt az emberek biztonságát szolgálja.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Sebességszabályozó, sávtartó rendszer és automatizált fékezés – járműveink egyre nagyobb mértékben automatizáltak. A most hatályba lépő új járműbiztonsági jogszabályok révén Európa gondoskodik arról, hogy ezek a technológiák javítsák polgáraink mindennapi életminőségét, emellett a gépjárműipar számára kiszámítható és biztonságos keretet teremt az innovatív technológiai megoldások további bevezetéséhez és a globális versenyképesség fenntartásához.”

Általános járműbiztonsági szabályok

A járművezetőt segítő új biztonsági elemek többek között a következők:

  • valamennyi közúti jármű esetében (azaz személygépkocsik, kisteherautók, teherautók és buszok esetében): intelligens sebességszabályozó, tolatóradar kamerával vagy érzékelővel, figyelmeztetés a járművezető fáradására vagy figyelmének lankadására, eseményadat-rögzítők, valamint vészfékjelzés;
  • a személygépkocsik és a kisteherautók esetében: olyan további funkciók, mint a sávtartó rendszerek és az automatizált fékezés;
  • az autóbuszok és a tehergépkocsik esetében: a lehetséges holtterek jobb felismerését segítő technológiák, figyelmeztetések a gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal való ütközés megelőzésére, valamint abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek.

A szabályok a mai naptól alkalmazandók az új járműtípusokra, 2024. július 7-től pedig valamennyi új járműre. Az új intézkedések egy részét 2029-ig kiterjesztjük más típusú közúti járművekre is.

Az automatizált járművekre vonatkozó műszaki szabályok

Az általános járműbiztonságról szóló rendelet alapján a Bizottság idén nyárra tervezi az automatizált és összekapcsolt járművekre vonatkozó műszaki szabályok elfogadását, különös tekintettel az autópályákon alkalmazott automatizált vezetésre (3. automatizálási szint), valamint a teljesen autonóm járművekre, például a városi ingajáratokra vagy robottaxikra (4. automatizálási szint) vonatkozó rendelkezésekre. Az új szabályok összhangba fogják hozni az uniós jogszabályokat a 3. automatizálási szintre vonatkozó új ENSZ-szabályokkal, és új uniós műszaki keretet teremtenek a teljesen autonóm járművek számára. Ezek az első ilyen jellegű nemzetközi szabályok. A műszaki szabályokat egy felhatalmazáson alapuló és egy végrehajtási jogi aktus írja majd elő. Ezek révén mindenre kiterjedően értékelhető lesz a teljesen automatizált járművek biztonságossága és a technológia érettsége még az uniós piacon történő forgalomba hozatalt megelőzően. Meghatározzák a tesztelési eljárásokat, a kiberbiztonsági követelményeket, az adatrögzítési szabályokat, továbbá a biztonsági teljesítmény nyomon követésére és az események bejelentésére vonatkozó, az autonóm járművek gyártóira háruló kötelezettségeket.

Háttér-információk

A Bizottság 2018-ban terjesztette elő a felülvizsgált általános járműbiztonsági rendeletet. Az új szabályok kidolgozására a járművek és a közlekedés biztonságának javítása érdekében volt szükség, ugyanis egyes tanulmányok szerint a balesetek 95%-a emberi hibára vezethető vissza. Az Európai Parlament és az uniós tagállamok 2019 novemberében fogadták el a rendeletet. A Bizottság azóta egy sor kapcsolódó végrehajtási rendeletet fogadott el, amelyek az alaprendelet által bevezetett különböző vezetéstámogató rendszerekkel foglalkoznak.

A felülvizsgált általános járműbiztonsági rendeletre irányuló bizottsági javaslat mellett az automatizált mobilitásra vonatkozó uniós stratégia is közzétételre került. Ez felvázolja az összekapcsolt és automatizált közlekedési rendszerek bevezetését előkészítő uniós intézkedések rendszerét. Megalapozza a kulcsfontosságú technológiák és infrastruktúra bevezetését, létrehozza az uniós belső piacon a megfelelő szabályozási keretet, és biztosítja, hogy az automatizált mobilitás előnyökkel járjon az európai polgárok számára.

További információk
Tájékoztató az általános járműbiztonsági rendeletről
Az általános járműbiztonsági rendelet”

Forrás:
Új uniós szabályok a közúti közlekedésbiztonság javítása és az önvezető járművek használatának lehetővé tétele érdekében; Európai Bizottság; 2022. július 6.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. július 11.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Hangalapú vezetékes távközlési szolgáltatások
    Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/127, 2022.07.04.
  • AF – Tudományos IT Hardware beszerzések
    Ajánlatkérő: ELI-HU Nonprofit Kft.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/127, 2022.07.04.
  • Informatikai eszközök 2022
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/129, 2022.07.06.
  • Audiovizuális tartalomgyártási szolgáltatás II
    Ajánlatkérő: MNB-EduLab Kompetencia Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/129, 2022.07.06.
  • MATLAB Campus-Wide licence beszerzése
    Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/130, 2022.07.07.
  • NyE – Notebookok beszerzése AF
    Ajánlatkérő: Nyíregyházi Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/131, 2022.07.08.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • LIFE projekt – Térinformatika
    Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
    Nyertes: TFSz Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.599.200,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/127, 2022.07.04.
  • Közterület-felügyeleti informatikai rendszer
    Ajánlatkérő: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat
    Nyertes: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/128, 2022.07.05.
  • AH NET – G345 IP-WDM – EET (GINOP IP, WDM BESZERZÉS)
    Ajánlatkérő: AH NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zártkörűen működő Részvénytársaság;Sysman Informatikai Zrt.;QZRT Infotech Kft
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 121.428.309,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/128, 2022.07.05.
  • IR és KTK üzemeltetés támogatása (Integrált Munkaügyi Rendszer (IR) és a Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszere (KTK))
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Nyertes: Zalaszám Informatika Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 631.476.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/129, 2022.07.06.
  • EH-MNV-Poszeidon EKEIDR Rendszer 2022 (Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer )
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
    Nyertes: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.740.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/130, 2022.07.07.
  • Tájékoztató az eljárás eredményéről (Digitális élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása, Informatikai eszközök beszerzése)
    Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
    Nyertes: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.003.500,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/130, 2022.07.07.
  • Kikötő digitális közműtérképének elkészítése új
    Ajánlatkérő: Mahart-Szabadkikötő Zrt.
    Nyertes: Cartoranje Földmérési, Közműfelmérési és Általános Mérnöki Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.883.300,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/130, 2022.07.07.
  • Tájékoztatás eljárás eredményéről (819/2022) (Behatolásvédelmi rendszerhez eszközbeszerzés)
    Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
    Nyertes: Sysman Informatikai Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.908.306,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/131, 2022.07.08.
  • Eredmény tájékoztató_Totara e-learning rendszer
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: Veloxnet Multimédia informatikai és távoktatási Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 63.400.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/131, 2022.07.08.

A következő évek céljai között szerepel az online kormányablak kialakítása

„Soha nem tudhatott maga mögött ilyen eredményes tíz évet, ilyen tudatos építkezést és fejlesztést a modern magyar közigazgatás – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára tegnap a Bajai Járási Hivatal energetikailag megújított épületegyüttesének átadóünnepségén.

György István felidézte, hogy 2011-ben létrejöttek a kormányhivatalok, 2013-tól a járások és járási hivatalok, majd elindult az a program, amelynek eredményeként országszerte 314 kormányablak működik egységes arculattal és korszerű felszereléssel. A Bajai Járási Hivatal épületének megújítása része annak a folyamatnak, amelyben ötvenmilliárd forintból több mint ötszáz épületet korszerűsítettek az elmúlt időszakban – közölte az államtitkár a távirati iroda tudósítása szerint.

Hozzáfűzte: a közigazgatás szempontjából ennek a kormányzati ciklusnak az egyik fő célkitűzése a rendelkezésre álló adatbázisok minél hatékonyabb összekapcsolása, hogy onnan minél több adatot kinyerve, minél kevesebbet kelljen az ügyfelektől kérni. Egyszerűsödik az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódó utazási költségtérítés rendszere, és nemrég elindult az állami változáskezelési szolgáltatás, amely jelentősen megkönnyíti az ingatlantulajdonosokká válóknak a közművek átíratását, hiszen a felhasználóváltás otthonról is elintézhetővé vált – sorolta György István.

Egyedülállónak nevezte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint négy és fél millió embernek készíti el a személyijövedelemadó-bevallását, és megemlítette az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret is, amely minden magyar biztosított egészségügyi anamnéziseit tartalmazza. A következő évek céljai között az online kormányablak kialakítását és a falvak lakóinak biztosított kormányablakbuszok további fejlesztését említette.”

Forrás:
Eredményes modernizáció; Magyar Hírlap; 2022. július 8.

Belgium új digitális indentitás-alkalmazást vezet be

„A belga szövetségi kormány lehetővé teszi a lakosok számára, hogy a nemzeti személyazonosító igazolványuk digitális változatát más hivatalos hitelesítő adatokkal együtt az okostelefonjuk digitális azonosító tárcájában tárolják.

Mathieu Michel digitalizációért felelős államtitkár szerint az állami irányítású rendszer kiegészítené a már létező belga digitális identitás-alkalmazást, az Itsme-t, amely már most is használható a kormányzati szolgáltatások online elérésére, és „2023 folyamán” kerülne majdd kifejlesztésre.

A svájci kormány is bejelentette a héten, hogy digitális személyi igazolványt és személyazonossági pénztárcát fejleszt.”

Forrás:
Belgium to roll out national digital identity app; Tom Phillips; NFCW; 2022. július 6.

A svájci kormány digitális nemzeti személyazonosító igazolványokat fog bevezetni

„A svájci lakosok letölthetik és tárolhatják nemzeti személyi igazolványuk digitális változatát egy digitális személyazonossági tárcában okostelefonjukon, más digitális hitelesítő adatokkal, például klubtagsági kártyákkal és rendezvényjegyekkel együtt.

A svájci kormány olyan nemzeti digitális azonosító infrastruktúrát fejleszt ki, amely lehetővé teszi a lakosok számára, hogy digitális személyi igazolványra tegyenek szert, egy alkalmazás letöltésével, fizikai személyi igazolványuk, útlevelük vagy tartózkodási engedélyük beszkennelével, és személyazonosságuk arcfelismerő technológia segítségével történő igazolásával

„Két belső kísérleti projektet hajtanak végre. A Szövetségi Útügyi Hivatal dolgozik az elektronikus diákvezetői engedélyen. A szövetségi alkalmazottak pedig hamarosan digitális legitimációs kártyát kaphatnak, de nyilvános digitális személyi igazolvány 2025 előtt nem lesz – írja a Le Temps című svájci lap.”

Forrás:
Swiss government to introduce digital national identity cards; Tom Phillips; NFCW; 2022. július 5.

Informatika, távközlés, technika

Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) kiválasztotta az első, használatra javasolt kvantumbiztos titkosítási algoritmusokat

„Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) a hét elején bejelentette, hogy kiválasztotta azokat az első titkosítási algoritmusokat, amiket ajánlani fog, illetve amik használatát elő fogja írni olyan alkalmazásokhoz, amik esetében elvárás, hogy a jövőben is visszafejthetetlenek maradjanak. A szóban forgó eljárásokat ugyanis még kvantumszámítógépek segítségével sem lehet majd feltörni, így a velük titkosított adatok biztonsága ezek elkészülte, illetve elterjedése esetén is garantálható marad.

A mostani titkosítások egy csapásra elavulhatnak

Bár jelenleg még nem léteznek olyan méretű (qubit-számú) kvantumszámítógépek, amik alkalmasak lennének rá, a ma tipikusan használt titkosítási algoritmusok legtöbbje alapvetően védtelen ezzel a technológiával szemben. A megfelelően sok qubitet kezelni képes kvantumszámítógéppel ugyanis pillanatok alatt törhetővé válhatnak az előbbiekkel titkosított, hagyományos számítógépekkel csak évezredek vagy -milliók alatt megfejthető adatfolyamok, illetve hamisíthatóvá válhatnak az ilyen eljárásokon alapuló digitális aláírások is.

Így ha a valóságban is sikerült megépíteni majd a jelenleginél jelentősen több qubittel rendelkező – ami akár már éveken belül sikerülhet majd -, a ma használt titkosítások legtöbbje gyakorlatilag egy csapásra hatástalanná válik majd, legalábbis azokkal szemben, akik a szóban forgó kvantumszámítógépekkel rendelkeznek, vagy azok kapacitásához hozzáférést tudnak vásárolni. Ez ugyanakkor nem csak azt jelenti, hogy onnantól kezdve nem lehet majd a mostani titkosítási algoritmusokat alkalmazni, hanem azt is, hogy az azokkal korábban kódolt adatállományok és adatfolyamok (ha lementették őket) szintén visszafejthetővé válnak, és esetleg még mindig érvényes, vagy még mindig problémás titkok és adatok felfedésére nyílik majd mód, kvázi utólag.

Az új algoritmusok ez ellen is védenek

Ezzel szemben a most a NIST által kiválasztott algoritmusok elméletileg ilyen, nagykapacitású kvantumszámítógépek segítségével sem törhetők meg, így lehet arra számítani, hogy a velük védett adatok továbbra is biztonságban maradnak majd. Az intézet általános titkosítására a CRYSTALS-Kyber, míg digitális aláírások céljára a CRYSTALS-Dilithium, FALCON és SPHINCS+ nevű algoritmusokat fogja javasolni az ilyen követelményekkel rendelkező alkalmazási területeken.

Ezek közül a CRYSTALS-Dilithium a legáltalánosabb célú, míg a FALCON a rövidebb adathalmazok kvantumbiztos aláírására lesz majd használható. A SPHINCS+-t ugyanakkor amolyan „biztonsági” alternatívának szánja a NIST, ami ugyan alulmarad a másik kettővel sok tulajdonságában, viszont azoktól eltérő matematikai alapon nyugszik – így megoldást, illetve védelmet nyújthat abban az esetben, ha előbbiekben valamilyen gyengeséget fedeznek fel.

Ez még nem a végleges lista és változat

Ezeken kívül az intézet további négy titkosítási algoritmust is vizsgál még jelenleg, amik szintén az előbbiektől eltérő matematikai alapokon nyugszanak, de ezek kiértékelése, illetve elfogadása még folyamatban van.

Ugyanakkor a NIST megjegyzi, hogy a többi algoritmust is egyelőre csak kísérletezésre ajánlja, és nem javasolja, hogy azt megváltoztathatatlan formában bárki beépítse titkosítási megoldásába, ugyanis még azokon is elképzelhetők apróbb változtatások addig, amíg véglegesen is elfogadásra kerülnek.

Erre az intézet szerint mintegy két éven belül, tehát valamikor 2024-2025 környékén lehet majd számítani.”

Forrás:
Itt vannak az első hivatalosan is kvantumbiztos titkosítóeljárások; Prog.hu; 2022. július 6.
„A kiválasztott algoritmusok közül három a strukturált rácsoknak nevezett matematikai problémacsaládon alapul, míg az SPHINCS+ lenyomatképző (hash) függvényeket használ. A további négy, még megfontolás alatt álló algoritmust általános titkosításra tervezték, és megközelítésükben nem használnak strukturált rácsokat vagy hash-függvényeket.”
Kvantumbiztos titkosítási algoritmusok. (Quantum-Resistant Cryptographic Algorithms); Makay Kiberbiztonsági Kft.; 2022. július
Lásd még: NIST Announces First Four Quantum-Resistant Cryptographic Algorithms; National Institute of Standards and Technology (NIST); 2022. július 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A kreatív ipar helyzete, jövője címmel tartott előadást Fülöp József a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora

„Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben A kreatív ipar helyzete, jövője címmel Fülöp József a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora tartott előadást szombaton, az Európa Szabadegyetem negyedik napján.

Fülöp József előadásában kiemelte: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tevékenysége, képzési portfóliója, elért eredményei és együttműködő partnerei révén nemzetközi viszonylatban is meghatározó felsőoktatási intézménye a művészetek, a design és a kreativitás oktatásának.

Az egyetem rektora előadásában kitért a kreatív ipar fogalmára, magyarországi helyzetére, amely egyre hangsúlyosabb a hazai életminőség alakulásában, de további lehetőségei is lennének, amiért még sokat tehetünk, sokat kell tegyünk.

Bizonyítható tény – fogalmazott Fülöp József –, hogy a kreatív ipar egyre jelentősebb szerepet tölt be a nemzetgazdaságban, hiszen értéklánc-elméleten alapul, így számos közreműködő együttműködését foglalja magába. Példaként említette a kreatív ipar filmiparra, a könnyűzene világára, az online játékokra, vagy akár a kulturális alapú városfejlesztésekre gyakorolt hatását, amelyekre több konkrét példát is említett.

A Moholy Egyetem oktatásában kiemelt jelentősége van a design oktatásának – mondta az egyetem rektora, majd hozzátette: Moholy-Nagy Lászlóhoz kötődik a design, mint tervezési szemlélet, vagyis jóval több a formatervezésnél. Olyan komplex szemlélet, amelybe beletartozik a problémafelvetés, a megoldás és a fenntarthatóság is. Ennek gyakorlati alkalmazását és eredményességét bizonyítja, hogy napjainkban egyre nagyobb szerepe van a design szakembereknek – fogalmazott Fülöp József, majd az előadása zárásaként a rektor felhívta a figyelmet a kreatívipar nemzeti kultúrát megtartó és megerősítő hatására, lehetőségeire.”

Forrás:
A kreatív ipar helyzetéről, jövőjéről Lakiteleken; Magyar Hírlap; 2022. július 9.

Gépi kézírás-felismerő modell készült az Országos Széchényi Könyvtárban

„Megjelent az első publikus, magyar nyelvű számítógépes kézírás-felismerő modell. A HTR- (Handwritten Text Recognition-) programot az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja hozta létre, és mindenki által elérhetővé tette a Transkribus nevű szoftver komponenseként. Alapját Kiss Józsefnek, a 19–20. század fordulóján élő magyar költőnek, a Nyugat előfutáraként számontartott A Hét című hetilap szerkesztőjének a szakmai és személyes levelezése képezi.

A kézírás-felismerést mesterséges intelligencián alapuló algoritmus végzi. Ezt először be kell tanítani, hogy a különféle kézírásokat felismerje, majd a megadott minták alapján felépít egy modellt, amellyel képessé válik arra, hogy egy ismeretlen, általa még nem látott kézírásképet értelmezzen. Minél többféle anyagon tanítják, annál jobban teljesít az egyes szövegeken. A modell először Kiss József, majd a levelezőpartnerek vegyes kézírásán tanult. Az algoritmus csaknem kilencvenszázalékos pontossággal meg tudja állapítani, milyen karakterekből áll a szöveg.

Az új magyar kézírás-felismerő modell megtalálható a Transkribus asztali alkalmazásban és a webes felületen is. ”

Forrás:
Gépi kézírás-felismerő modell készült az Országos Széchényi Könyvtárban; Országos Széchényi Könyvtár; 2022. július 7.
Transkribus Hungarian handwriting 19th–20th cent. – Free Public AI Model for Handwritten Text Recognition with Transkribus

Hozzáférhető az OSZK Webarchívumának nem nyilvános gyűjteménye

„Hozzáférhető az OSZK Webarchívum nem nyilvános gyűjteménye.

A webarchívum zárt része az Általános Olvasóteremben elhelyezett dedikált számítógépeken érhető el olvasóink és látogatóink számára egyaránt. Az archivált oldalakat böngésző segítségével lehet megtekinteni URL-cím és teljes szövegű keresés alapján. A 2017 óta letöltött tartalmak között találhatók tematikus gyűjtemények, közösségi médiaoldalak, hírportálok, fontosabb eseményekhez kapcsolódó gyűjtések és a magyar webtérről fél évente készített pillanatfelvételek anyagai is. Szerzői és személyiségi jogi okokból a gyűjtemény nem másolható, csak megtekinthető. A mentések nem teljeskörűek és elsősorban kutatási célokat szolgálnak.

A szolgáltatással kapcsolatban az olvasóteremben ügyelő könyvtáros, valamint az archívum munkatársai tudnak felvilágosítást adni a 1-487-8688 telefonszámon vagy a mia@mek.oszk.hu e-mail- címen. További információk és a nyilvános gyűjtemények a webarchivum.oszk.hu-n találhatóak meg.”

Forrás:
Hozzáférhető az OSZK Webarchívumának nem nyilvános gyűjteménye; Országos Széchényi Könyvtár; 2022. július 4.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Az EU digitális stratégiai autonómiájának dekódolása: ágazatok, problémák és partnerek

„A tanulmány, amelyet az Európai Liberális Fórum adott ki, az Európai Unió digitális stratégiai autonómiájának fejlesztésével kapcsolatos kulcsfontosságú aggályokat és lehetőségeket tárgyalja, a kutatástól és oktatástól az erőforrások stratégiai felhasználásáig. A vezető szakértők által írt naprakész elemzések a szerzők szándéka szerint annak jobb megértésre szolgálnak, hogy mit kell tennie az EU-nak, hogy megerősítse pozícióját az elkövetkező jövő nemzetközi digitális területén.

A szerzők szerint álláspontjuk nem protekcionista, és nem izolacionista álláspont. Mélyebb együttműködésre és szilárd konszenzusos keretre szólít fel a partnerekkel és szövetségesekkel. A szabad piac és az „intelligens” politikákra vonatkozó jobb szabályozás az egyetlen módja annak, hogy fel lehessen szabadítani a digitális jövőben rejlő valódi potenciált.

Tartalomjegyzék

* Szerkesztőség: Digitális stratégiai autonómia – Európa számára kulcsfontosságú követelmény

1. RÉSZ Az EU digitális stratégiai autonómiája
* Digitális stratégiai autonómia: iparági nézetek és uniós szakpolitikai vonatkozások
* Digitális tartalom és európai kultúra: új paradigma?
* Az adatgazdaság jelentősége Európa digitális stratégiai autonómiája szempontjából
* A mikrochip mint az EU stratégiai autonómiájának és digitális szuverenitásának létfontosságú eleme
* Az EU-nak szüksége van az 5G kiberbiztonsági képességekre
* Kiberbiztonság és rugalmasság a stratégiai autonómia szemszögéből
* Az EU digitális stratégiai autonómiája: a francia tapasztalat

2. RÉSZ A nemzetközi partnerek nézetei
* A digitális stratégiai autonómia és a transzatlanti partnerség összeegyeztetése: USA–EU menetrend
* Digitális stratégiai autonómia: ausztrál perspektíva
* Az Egyesült Királyság és az EU: Fogadás a jövőre Európa stratégiai autonómiájáért
* Digitális autonómia és a Tajvan–EU partnerség
* Japán: A digitális szuverenitás, mint a gazdasági biztonság egyik eleme”

Forrás:
Decoding EU Digital Strategic Autonomy: Sectors, Issues, and Partners; Gerard Pogorel, Antonios Nestoras, Francesco Cappelletti (szerk.); European Liberal Forum / European Parliament; ELF study: Techno-Politics Series 1, ISBN 9782390670339; 2022. június 28.
A tanulmány letöltése PDF-ben

Dél-Koreában bemutatták az MI-alapú, agilis hadsereg terveit

„A dél-koreai hadsereg 2024-ben kezdi meg egy új harcászati rendszer tesztelését, amely már 2040-ben irányítani fogja a teljes hadműveleteket.

„A hadsereg Tiger 4.0 a hadviselés jövője, amelyet a technológia élvonalbeli fejlődése tesz lehetővé” – közölte a hadsereg. A Tiger 4.0 rövidítés a „Transformative Innovation of Ground forces Enhanced by the 4th industrial Revolution technology”, azaz „A 4. ipari forradalom technológiájával megerősített szárazföldi erők átalakító innovációja” kifejezést foglalja össze.

A hadsereg szerint mesterséges intelligenciával működő drónokat alkalmaznak majd a csatatéren a döntéshozatal megkönnyítésére, és nagymértékben mobil páncélozott harcjárműveket használnak majd, amelyeket fejlett harci felszerelésben lévő katonák irányítanak.

„Már eléggé megbarátkozik 2040-re az egész hadsereg azzal az új módszerrel, ahogyan a küldetésünket teljesítjük. Okosabban és gyorsabban” – mondta a hadsereg egyik tisztviselője, hozzátéve, hogy a tesztüzemek 2024-ben indulnak el, az azt megelőző évben zajló harci szimulációkat követően.

A szimulációk, amelyeket minden hónapban dandárszinten tartanak, tavaly kezdődtek. A kétnapos gyakorlat során mozgósították a gyalogságot és bevetették a fejlesztés alatt álló legújabb fegyverek 21 típusát. Bemutatták a drónokat és a felderítő robotokat, valamint a kerekes harcjárműveket.

„A légi meghajtású drónok nagyon érdekelnek minket, mert életeket menthetnek. Emellett segíthetnénk a drónipar szabványosításában is az országban, amely még mindig nem készült el. Elvégre nekünk van a legnagyobb szükségünk a drónokra” – mondta egy katonai tisztviselő. Szerinte a szabványosítás nélkül többet kellene költeni a drónok karbantartására.

A kerekes harcjárművek alkotják a hadsereg mozgékonyabb haderő létrehozására irányuló kezdeményezésének másik felét – tette hozzá a tisztviselő, aki szerint a felszerelés elég fejlett ahhoz, hogy ellensúlyozza azt, amit egyes kritikusok gyengeségnek neveznek a lánctalpas harcjárművekhez képest. A lánctalpas járművek változatosabb terepen működnek, beleértve a Dél-Koreában számos hegyvidéken található rendkívül nehéz terepet is. Ugyanakkor a kerekes járművek gyorsabban mozognak. „Ez a legfontosabb eszközünk, hogy mindannyian gyorsan tudjunk reagálni bármilyen fenyegetésre” – mondta Kim Na-young törzsőrmester, aki a harci szimuláció során egy kerekes harcjárművet vezetett.

A gyakorlaton részt vevő katonák mindannyian fejlett harci felszerelést viseltek, amelyet úgy terveztek, hogy nagyobb védelmet és jobb képességet nyújtson az ellenséges állomány semlegesítésére. A hadsereg azt tervezi, hogy már 2040-ben minden katonát ellát a felszereléssel.

„A ruha valóban biztosítékot ad arra, hogy nagyobb védelmet kapok odakint” – mondta Kang Jung-won őrmester, aki az új felszerelésben vett részt a harci szimuláción. „Nincs kétségem afelől, hogy ez okosabbá és fürgébbé tesz minket, és azzá a túlerővé, amivé válni szándékozunk. Az új rendszer halálos lesz” – jelentette ki a szimulációt felügyelő parancsnok a Korea Herald szerint.”

Forrás:
Dél-Koreában bemutatták az MI-alapú, agilis hadsereg terveit; Computerworld; 2022 július 8.

Szakirodalom

Fókuszban a térségi fejlesztési tanácsok – több tanács nem végzett érdemi tevékenységet 2018-2020 között

„A turisztikai vonzerő, a gyorsforgalmi utak elérhetősége, a munkahelyteremtési és -megtartó képesség, sőt még a kulturális hagyományok ápolása is meghatározó egy térség fejlődése, gazdasági ereje és a helyiek életminősége szempontjából. A hazánkban 2018. és 2020. évek között működő nyolc térségi fejlesztési tanács területfejlesztési feladatai az ország 16 megyéjének 528 települését – melyhez hozzáértendő még az M9 gyorsforgalmi út nyomvonalához kapcsolódó több száz település is – érintette. Mindez azt jelenti, hogy a térségi fejlesztési tanácsok céljai, illetve tevékenységük az ország lakóinak döntő többségére hatást gyakorolnak. Az Állami Számvevőszék több nézőpontból értékeli a térségi fejlesztési tanácsok tevékenységét és arra a kérdésre keresi a választ, hogy betöltötték-e a szerepüket a tanácsok, illetve, hogy a tanácsoknál mely területek megerősítése segíti elő a térségi fejlesztési célok megvalósulását.

Több tanács nem végzett érdemi tevékenységet 2018-2020. között a térségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik nyilatkozatai szerint, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzési dokumentumokon alapuló értékelése alapján a megyehatáron átnyúló fejlesztések tervezéséért és koordinálásáért felelős térségi fejlesztési tanácsok közül. Emellett az ellenőrzés lényeges hiányosságokat azonosított a tanácsok gazdálkodásában, működésében, kiemelten a területfejlesztési feladatok ellátásában, amelyek miatt a tanácsok nem tudták betölteni a szerepüket a térségre vonatkozó fejlesztéspolitika tervezésében és végrehajtásában.

A jövőre vonatkozóan azoknak a tanácsoknak van létjogosultsága, vagyis azok a tanácsok tudják betölteni a szerepüket a területfejlesztések megvalósítása, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése területén, amelyek elvégzik a területfejlesztéshez kapcsolódóan előírt tervezési és beszámolási feladatokat, valamint szabályszerű működéshez és gazdálkodáshoz a vezetői kontrollok és gazdálkodási keretek kialakításáról gondoskodnak. A térségi fejlesztési tanácsok tevékenységének eredményességét erősítheti a feladatellátáshoz kapcsolódó célok meghatározása, megvalósulásuk nyomon követése és a tevékenység hasznosulásának mérése a tanácsok feladatellátása tekintetében.”

Forrás:
Fókuszban a térségi fejlesztési tanácsok; Állami Számvevőszék; 2022. július 4.
A térségi fejlesztési tanácsok működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Jelentés; Állami Számvevőszék; 2022. július 4. (PDF)

Csökkentek a területi különbségek hazánkban

„Legyen ugyanolyan lehetősége egy észak-magyarországi településen élő szakembernek munkahelyet találni, mint annak, aki a közép-dunántúli régióban él. Álmodjon ugyanolyan eséllyel egy diploma megszerzéséről az a fiatal, aki ma a fővárosban tanul, mint az, aki egy dél-alföldi településen jár középiskolába. Az ipari beruházások tervezésénél pedig jelenjen meg a lehetőségek között a dél-dunántúli régió is éppúgy, mint a nyugat-dunántúli területek. Jelenleg is kiemelt, közös cél a hazánk eltérő régiói között kialakult jelentős fejlettségbeli különbségek csökkentése, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradott területek felzárkóztatása. Az Állami Számvevőszék elemzése ezen törekvések eredményességét értékeli.

A területfejlesztés területén hazánk számos eredményt ért el 2014 és 2020 között, csökkentek a különbségek a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátát tekintve, illetve az egy főre jutó GDP, az ipari termelés és a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak aránymutatói vonatkozásában is. Az elemzett mutatók közül csupán a beruházások teljesítményértéke közötti különbség nőtt a legnagyobb (Budapest) és a legkisebb (Dél-Dunántúl) értékkel rendelkező régiók esetében.

Ahogy arra az elemzés is rámutat, hazánk az EU 2020-hoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések közül is több célt elért vagy megközelített. A 20-64 év közötti népesség foglalkoztatottsági rátáját tekintve például elértük a 75%-os célt, a 30-34 éves korosztályban pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében valósult meg a 30%-os célkitűzés. Szintén sikeresen közelítettük meg a 10%-os nemzeti célt a 18-24 év közötti korosztályban a korai iskolaelhagyók arányát tekintve, amely az elemzett időszakban 12,1%-ot tett ki.

Elmondhatjuk tehát, hogy a területfejlesztésre fordított hazai és az Európai Uniós (EU) források a 2014-2020 időszakban egymáshoz közeledő folyamatot indítottak el a hazai területi, társadalmi, gazdasági területeken mutatkozó különbségek csökkenésében. A területfejlesztésre rendelkezésre álló hazai és EU-s források felhasználása segítette a hazai régiók országon belüli és EU-s viszonylatban mért különbségei csökkentését, az elmaradottság felszámolását, a fokozatos felzárkózást.”

Forrás:
Csökkentek a területi különbségek hazánkban; Állami Számvevőszék; 2022. július 4.
A területfejlesztés, a területi különbségek kiegyenlítésére irányuló törekvések. Elemzés; Állami Számvevőszék; 2022. július 4. (PDF)

Törvények, rendeletek

Hatályosak az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény kvantumtitkosításra vonatkozó szakaszai

„…49. poszt-kvantumtitkosítás: a matematikailag valószínűsíthetően igazolható, kvantumszámítógép által megvalósított támadás ellen a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli poszt-kvantum alkalmazást, illetve megoldást nyújtó titkosítás, amely során a két végpont közötti kommunikáció felhasználásával, az adatátvitellel megosztott kulcsot hoz létre a két végfelhasználó között, anélkül, hogy a kulcsot jogosulatlan harmadik fél megismerné;

50. poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének rendeletében meghatározott,
a) a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti igénybevételre kötelezett szervezet,
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti bank, valamint
c) az 1. mellékletben meghatározott törvények hatálya alá tartozó közműszolgáltató és az 1. mellékletben meghatározott törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó közszolgáltatást nyújtó szervezet…”

Forrás:
2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról; Nemzeti Jogszabálytár
A 2021. évi CXXXVI. törvény az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról 204.§-a iktatta be, hatályos 2022. július 1-től.