Skip to main content

3. szám, 2023. január 16.

Tartalomjegyzék

Nemzeti Digitális Állampolgárság Program

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Részletes tartalom

Nemzeti Digitális Állampolgárság Program

Középpontban az ember – interjú Guller Zoltánnal, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatójával

„Decemberre elkészült, az év végén pedig a kormány is elfogadta a Digitális Állampolgárság Programot, amely meghatározza a következő évek államigazgatási fejlesztéseit. Az állampolgárt, az élethelyzet alapú ügyintézést és az ügyfélélményt középpontba helyező programról Guller Zoltánnal, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatójával beszélgettünk.

◼︎ Digitális Állampolgárság Program

– Kormányzati, államigazgatási informatikai stratégiák már eddig is születtek szép számmal. Miért érezte szükségét a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), hogy új stratégiát alkosson, és miért a Digitális Állampolgárság Program lett a dokumentum címe?

– Az utóbbi kérdésre igen könnyű válaszolni: az új stratégia, vagy ahogy mi hívjuk, program, az állampolgárt, a felhasználót helyezi a középpontba, és ebből vezet le mindent mást. Véleményem szerint a DMÜ legfontosabb feladata, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a közigazgatást, és megteremtse az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit az állampolgárok számára. Ehhez a következő években el kell végezni az állam által a polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját, a felhasználói élmény és a folyamatok egyszerűsítésének maximális szem előtt tartásával.

Az eredmény egy egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó közigazgatási rendszer lesz, amely radikálisan egyszerűsíti az állampolgárok és a kormányzat különböző szervei közötti a kommunikációt. A DMÜ alapvető feladat ebben az, hogy kialakítsa mindazon informatikai fejlesztési-, adatmenedzsment- és kiberbiztonsági alapelveket, módszertanokat és standardokat, amelyek biztosítják, hogy a jövőbeli közigazgatási fejlesztések megfeleljenek a fenti elvárásoknak.

És hogy visszakanyarodjak az első kérdésre: mindez annyira újszerű szemléletet jelent, hogy célszerűbbnek láttuk egy teljesen új program kidolgozását, mint a régiek toldozgatását-foldozgatását. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne használtuk volna fel a korábbi dokumentumok, elképzelések hasznosítható elemeit.

– Hat nagy témát, vagy inkább témakört is felölel a program. Kezdjük azzal, amelyikről a nevét is kapta, vagyis a digitális állampolgárság koncepciójával. Hogyan kell ezt elképzelni, milyen egy digitális állampolgár, és miben különbözik egy nem digitális állampolgártól?

– Hozzáállásunk szerint a legfontosabb változás az eddigiekhez képest például az lesz, hogy ha valakinek gyermeke születik, akkor a családnak nem a hivatalos ügyintézéssel kell töltenie az időt, hanem megélhetik azt a csodát, amit a gyermek születése jelent.  A hivatali kötelezettségeket pedig a lehető legegyszerűbben tudják majd megoldani, egy applikáció segítségével. Természetesen senkit sem fogunk bitekké és bájtokká konvertálni. Nem az állampolgár lesz „digitális”, hanem olyan közigazgatási tereket hozunk létre, ahol többnyire személyes megjelenés nélkül, egyszerűen és hatékonyan, 0-24 órában intézhetik az állampolgárok az ügyeiket elektronikusan, akár a mobiltelefonjukról, akár tabletről, akár notebookról vagy asztali számítógépről. A koncepció alapja egyébként egy, az Európai Unió által indított digitális személyazonosítási kezdeményezés, egy olyan felfogás, ahol az azonos platformon működő alapszolgáltatások és ügyfélbarát csatornák révén újraértelmezhető az állam és a polgárok digitális kapcsolata.

– Mondana példát arra, hogy milyen formában nyilvánul majd meg a digitális állampolgárság?

– Nagyon konkrét példákat tudok mondani. Ha egy állampolgár már tart kapcsolatot digitális csatornákon keresztül az állammal, akkor az ő számára automatikusan létrehozunk több elektronikus szolgáltatást. Lesz például elektronikus tárcája, amelyben eltárolhatja összes okmányának digitális mását, a személyitől és a jogosítványtól kezdve az iskolai bizonyítványokon át akár a horgászengedélyig. Ennek köszönhetően bárhol és bármikor azonosíthatja magát, számtalan élethelyzetben, az állampolgárok digitális valóját pedig az állam hitelesíti majd. Létrehozunk számára egy elektronikus postaládát is, amely a jelenlegi Tárhely jelentősen továbbfejlesztett változata lesz, amelyben a felhasználó rendezett, könnyen áttekinthető módon intézheti az állammal folytatott levelezését, és a legfontosabb, hogy kétirányú kommunikációt tesz majd lehetővé. Kapcsolódik hozzá a névre szóló elektronikus dokumentumtár, ahol az ügyintézések, levelezések valamennyi dokumentumát elektronikus formában tárolhatja, rendezheti. Ezt egy amolyan állami Gmail-rendszerként képzeljük el, azzal a fontos különbséggel, hogy ebben a rendszerben az állam hitelesíti azt, hogy a levelet valóban én küldtem.

Mindezeket kiegészíti egy elektronikus aláírás szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy többé majd nem kell kütyüket és kódokat magunkkal cipelni, ha valamit hivatalosan alá akarunk írni, hanem egy EU-kompatibilis azonosítást követően az állam szolgáltatja a digitális aláírás lehetőségét, hitelesen és a teljes EU-ban elfogadható módon. Ez nem a mostani AVDH lesz, hanem az EU-szabványoknak megfelelő elektronikus aláírási szolgáltatás. Ezzel megoldjuk az eddigi digitalizációs kísérletek legnehezebb kérdését, vagyis azt, hogy a szaknyelven szólva „joghatást kiváltó nyilatkozatot” csak saját kezű aláírással lehetett létrehozni. Végül, de nem utolsósorban olyan elektronikus fizetési szolgáltatásokat is az állampolgár rendelkezésére bocsátunk, amelyekből nemcsak az állammal folytatott fizetési tranzakciókat lehet indítani, hanem fizethetjük például a számláinkat is, és ezzel válik teljessé a digitális állampolgárság. Ráadásul nem lesz hivatali nyitvatartási idő, mert 0-24-ben oldhatjuk meg az aktuális élethelyzetből adódó feladatainkat a legkevesebb bürokráciával és időráfordítással, bármikor.

– Mi történik azokkal, akik nem akarnak, vagy valamilyen okból nem tudnak digitális állampolgárokká válni?

– Szeretném hangsúlyosan leszögezni, hogy senki számára nem lesz kötelező a digitális állampolgárság. Ugyanakkor mindazok számára, akik már ma is igénybe veszik az Ügyfélkaput vagy bármely más közigazgatási internetes szolgáltatást, sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz a digitális állampolgárként elérhető szolgáltatások használata.

A fejlesztéseknek azok számára is érezhető hozadéka lesz, akik koruknál vagy egyéb korlátozásuknál fogva nem tudják használni a digitális állampolgároknak kialakított szolgáltatásokat, hiszen a közigazgatási folyamatok, ügyintézések egyszerűsödnek. Ugyanakkor bízom abban, hogy sokan élnek majd a digitális állampolgárság adta előnyökkel és sokan használják majd a fejlesztéseket.

– Mikorra valósulhatnak meg ezek az ambiciózus célok?

– Az ügyfélbarát rendszerek kialakítása tulajdonképpen már meg is kezdődött. Az elmúlt időszakban kulcsfontosságú volt az elektronikus közigazgatás és a digitális ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Ennek köszönhetően már most is számtalan minőségi szolgáltatást kínálunk az állampolgároknak és a vállalkozásoknak. Megújult a közigazgatási intézmények eszközparkja, korszerűbbé váltak az okmányirodák, a kormányhivatalok informatikai rendszerei, emellett új e-kormányzati megoldások jöttek létre, és több közigazgatási ügy vált elektronikus úton elintézhetővé. Az előző évtized fejlesztéseiből minden használható, jó elemet felhasználunk és támaszkodunk a már meglévő erőforrásokra is, ami lehetővé teszi, hogy már 2023-ban látható eredményei legyenek a programnak.

Az első lépés a digitális állampolgár alapképességeinek létrehozása lesz. Ide tartozik az elektronikus tárca, az e-wallet megvalósítása, és ebben az állampolgár okmányainak digitális elhelyezése; az állampolgárokkal való kapcsolattartáshoz a digitális postaláda létrehozása; és az elektronikus dokumentumtár kiépítése, ahol gyakorlatilag bármilyen dokumentumot tárolhat az állampolgár, a közműszámláktól a garanciajegyekig. Ehhez persze majd a megfelelő jogszabályi előírásokat is ki kell dolgozni.

– Ez az állampolgári oldal. Mi lesz a közigazgatási háttérrendszerekkel, azok hogyan fognak ehhez alkalmazkodni?

– Természetesen a közszolgáltatások oldalán is meg kell oldani, hogy a meglévő ágazati szakrendszerek képesek legyenek kezelni a digitális állampolgárt, így ott is jelentős fejlesztésekre van szükség. Nem akarjuk a meglévő szakrendszereket újraírni, de olyan új kapcsolatokat fogunk kialakítani, amelyek biztosítják a felhasználói élményt. A leggyakoribb élethelyzetekre tesszük a hangsúlyt, mint a lakcímváltozás, az autó adás-vétel, a születés és így tovább.

– A program harmadik fő területe a felhőtechnológiák közigazgatásban történő alkalmazását taglalja. Ezzel kapcsolatban milyen tervek vannak, hiszen egyrészt már létezik kormányzati felhő, másrészt jogos törekvés, hogy az államigazgatás mindig kontrollálni tudja a birtokában lévő adatokat?

– Ebben a témában szeretnénk éllovasok lenni a régióban. A jelenlegi tervek szerint az óriási és gyorsan elavuló hardverinfrastruktúrák helyett az új rendszerekben lehetőség lesz, természetesen a legszigorúbb kiberbiztonsági szabályok betartása mellett, a felhőtechnológiák használatára. A célunk az, hogy a rendelkezésre álló forrásokat ne az infrastruktúra létrehozására és működtetésére használjuk, hanem felhasználói élményeket biztosító alkalmazásokra fordítsuk.

– Ha már ez utóbbi szóba került: a program negyedik pillére a felhasználói élmény maximalizálása. Ez miért lett ilyen hangsúlyosan kiemelve?

– Ügyeket intézni senki nem szeret, ezt senki nem szórakozásból csinálja – meg akarunk tenni mindent annak érdekében, hogy a felhasználói élmény legyen minél jobb. Arról nem is beszélve, hogy mindenkinek van összehasonlítási alapja, és az e-közigazgatási ügyintézést a mobilbankolással és a közösségi oldalak használatával vetik össze, ebben a versenyben kell nekünk helyt állnunk. Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, hogy a felhasználóknak kell megmondaniuk, hogy ők hogyan szeretnék az ügyeket intézni. Meg kell tanulnunk az állampolgárok fejével gondolkodni, és ebbe sok energiát kell fektetnünk, mert csak így tudjuk növelni az ügyfél-elégedettséget.

– Hogyan valósulhatnak meg ezek az elvek a gyakorlatban?

– Fontos része a programnak, hogy megújítsuk és egységesítsük a meglévő ügyintézési felületeinket. A maximális ügyfélélmény érdekében az összes állami felület egységes vizuális megjelenést kap egyszerűbb nyelvezettel, és a szolgáltatások életeseményekre épülő navigációs felületeken keresztül lesznek elérhetők. Senki nem fejleszthet olyan alkalmazást, szolgáltatást, felületet, amely nem felel meg bizonyos alapelveknek. Ugyancsak prioritás, hogy a lehető legtöbb élethelyzet kezelhető legyen egy mobiltelefonról. Ezért az új szolgáltatásoknál a legfontosabb vezérlő elv a „mobile first”, vagyis az új szolgáltatások először mobilon lesznek elérhetőek.

– Mindezen célok eléréséhez a szabványokon alapuló biztonsági és a jogi háttér egyaránt szükséges, hiszen kiemelt területről van szó, az állampolgárok adatainak védelme, kezelése nemzetbiztonsági kérdés is. Milyen koncepció fogalmazódik meg ezekkel kapcsolatban?

– A megfelelő szabványok és szabályok megalkotásával lehetővé tesszük, hogy a vállalkozások – akár üzleti alapon – bekapcsolódhassanak a Digitális Állampolgárság Programba. Abban is biztosak vagyunk, hogy a hackerek támadni fogják az új rendszereket is. Ennek megfelelően akár saját rendszereinkről, akár a partnereinkről van szó, az IT-biztonsági kérdésekben nem tudunk és nem is akarunk engedményeket tenni. A digitális fejlesztéseket a DMÜ az állami szervezetek összességére kiterjedő informatikai és kiberbiztonsági irányelvek megfogalmazásával, sztenderdek betartatásával támogatja.

A jó működéséhez pedig természetesen szükséges a jelenlegi jogszabályi környezet fejlesztése is. Ez fogja megteremteni a digitális állampolgársághoz szükséges eszközök és folyamatok hatékony működését, az adat- és ügyfélkezelést. A jogi keretek kialakításában az Európai Unió jelenleg kidolgozás és elfogadás alatt lévő irányelveit és céljait tartjuk a legmagasabb szinten irányadónak, így a szükséges hazai jogszabály-változásokat is ennek megfelelően fogjuk megtenni.

– Nem beszéltünk még arról a szervezeti háttérről, amely mindezt végre fogja hajtani. Néhány kivételtől eltekintve minden államigazgatási rendszert fejlesztő és üzemeltető cég a DMÜ alá került. Korábbi interjúiban már említette, hogy karcsúbb, áramvonalasabb szervezetet szeretne – hogyan állnak ezzel az átalakítással?

– Valóban, meg kell határoznunk, hogy a 12 szervezetből hogyan fogunk egy áramvonalasabb működést kialakítani, milyen lesz a legjobbnak vélt struktúra. Ennek a transzformációnak az előkészítése már folyamatban van, és felhasználjuk hozzá az unióból összegyűjtött példákat, tapasztalatokat is. Vízióm szerint a DMÜ egy kicsi szervezet marad, amelyik koordinál, irányít, összefog. Az intézményrendszerben a felesleges duplikációkat szeretnénk megszünteti annak érdekében, hogy ugyanazon a feladaton ne dolgozzanak két cégnél. A cél egy karcsú, fegyelmezett struktúra, és ez az átalakulás várhatóan január elsejétől augusztus 31-ig meg is fog történni.

Háttér

Az e-ügyintézés számokban
– 4400 közigazgatási ügyet lehet elektronikusan intézni, hatszor annyit, mint öt évvel ezelőtt
– 5,4 millió állampolgár használja az Ügyfélkaput
– havonta 17 millió ügyintézés zajlik az Ügyfélkapun keresztül
– közel 200 helyszínen működik önkiszolgáló Mesterséges Intelligencia Pont, ahol ügyintézői beavatkozás és sorban állás nélkül lehet bizonyos ügyeket intézni (vezetői engedély és személyi igazolvány pótlását, gépjármű ügyeket, anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány igénylését)
– 2022-ben tíz hónap alatt 3,3 millió egyszerűsített foglalkoztatási bejelentést tettek mobilappon keresztül a munkáltatók

Digitális állampolgárság az egyén szintjén

Mit jelent majd a hétköznapokban a digitális állampolgárság? Guller Zoltán néhány egyszerű példával világítja meg az előnyeit:
– az ügyintézéshez nem kell elmenni a kormányablakokba,
– nem ügyet, hanem élethelyzetet lehet megoldani,
– nem kell tucatnyi kártyát, igazolványt, igazolást magunkkal cipelni – mind benne lesz az elektronikus tárcánkban,
– az okmányokat bármikor, bárhol használhatjuk azonosításra, akkor is, ha „offline” vagyunk,
– akkor is könnyen és gyorsan visszakapom a digitális személyazonosságomat, ha a telefonom elvész vagy meghibásodik,
– a szolgáltatásokhoz piaci szereplők is csatlakozhatnak.”

Forrás:
Középpontban az ember; IT Business; 2023. január 10.

Nem ügyintézés, hanem szolgáltatás – interjú Bönde Ádámmal, a Digitális Magyarország Ügynökség szakmai vezérigazgató-helyettesével

„Jó alapokra építkezhet a DMÜ a Digitális Állampolgárság Program megvalósítása során, de csak olyan rendszer és szolgáltatás működhet a jövőben, amely megfelel az ügyfélélménnyel és az adatbiztonsággal kapcsolatos követelményeknek. A munkában a DMÜ számít a versenyszféra vállalataira is – emelte ki Bönde Ádám, az ügynökség szakmai vezérigazgató-helyettese.

◼︎ Paradigmaváltás az e-közigazgatásban

– A program a technikai megvalósíthatóság három pillérét emlegeti: az állami adatvagyon hasznosítása, a felhőtechnológia és felhasználói élmény. Kezdjük az adatvagyonnal, amely rendkívül sokrétű és számtalan célra felhasználható. Ezekből a lehetőségekből melyeket helyezi középpontba a program?

– Ami az adatokat illeti, az elsődleges cél most az, hogy az állampolgárokkal kapcsolatos, az ügyek intézéséhez szükséges adatok rendben legyenek. Mindenki számára ismerős lehet, hogy az ügyintézés kezdetén újra és újra meg kell adni a személyes és egyéb adatait – miközben ezek az államnak már rendelkezésére állnak. Szeretnénk ezzel a régi gyakorlattal végleg szakítani. Ha az állampolgár valamilyen módon már hitelesítette magát az államigazgatási rendszerekben, akkor a szükséges és meglévő adatok automatikusan vagy az állampolgár felhatalmazása után váljanak elérhetővé a szolgáltatás használata során.

– A következő fontos pillér a felhő, amelynek kormányzati felhasználása, különösen a nyilvános felhőé, mindig kényes kérdés. Ezen a területen milyen opciók jöhetnek szóba?

– Teljesen egyértelmű, hogy a felhőtechnológia kikerülhetetlen, és sok esetben már most is használja a magyar államigazgatás. Szakmai irányítóként a DMÜ-nek az az elvárása, hogy az államigazgatási rendszerek működtetéséhez minden időpillanatban a szükséges és elégséges számítási kapacitás álljon rendelkezésre, a lehető legolcsóbban. Ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a jövőben bizonyos fejlesztések akár a publikus felhőben is megjelenjenek.

Az biztos, hogy a saját kormányzati infrastruktúrát is úgy alakítjuk ki, hogy felhőszerűen működjön, azaz lehetővé tegye az erőforrások dinamikus allokálását a különféle szakrendszerek között.

– Végül a harmadik pillér az ügyfélélmény. Ezen a területen mire van elsősorban szükség?

– Végső soron azt szeretnénk elérni, hogy ne ügyeket kelljen intézni, szeretném is kerülni az „ügyintézés” szót, amennyire lehetséges. Az állampolgár nem ügyeket akar intézni, nem érdekli, hogy milyen hivatal milyen rendszere érintett, ő a saját, aktuális élethelyzetéhez kapcsolódó szolgáltatásokat akar kapni egyszerűen és gyorsan. Az ilyen helyzetekben pedig amit az állam, a közigazgatás maga is el tud intézni az elektronikus rendszerekben, azt intézze is el. Elég, ha a folyamat végén tájékoztatja az állampolgárt, vagy ha szükséges, kéri a jóváhagyását. Azt is megtanultuk, hogy hiába fejlesztünk jogi és informatikai szempontból tökéletes rendszereket, ha azokat nem ismerik és nem használják az állampolgárok.

– Utóbbihoz kapcsolódik a mobilszolgáltatások hangsúlyos előtérbe kerülése is?

– A közigazgatási szolgáltatások elsődleges célja az állampolgárok maximális elégedettsége, nem pedig a technikai önmegvalósítás. Nem azt nézzük, mi a jó a hivatalnak, hanem azt, hogy mi az állampolgár igénye. A mobil azért lesz elsődleges platform, mert ma már szinte mindenkinek van okostelefonja. Nekünk „csak” annyi a dolgunk, hogy olyan ügyintézési felületeket, akarom mondani szolgáltatásokat kínáljunk, amelyek mobilról is egyszerűen használhatók. Jelenleg is folyik a digitális állampolgárság megvalósításának tervezése, amelyben az állampolgári igények mellett nemzetközi példákat is megvizsgálunk. A szolgáltatás hatékonyságát növeli az is, ha a háttérrendszerekben az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia segítségével történik. A lényeg, hogy a szükséges adatok azonnal rendelkezésre álljanak, ott legyenek kitöltve, könnyen átlátható, használható formában. Mindent az állampolgári igényeknek és az adatvédelemnek rendelünk alá.

Folyamatos fejlesztésekkel biztosítjuk, hogy a szolgáltatások megfeleljenek az aktuális trendeknek, elvárásoknak.

– Az elmúlt tíz évben számos szakrendszeri és horizontális e-közigazgatási fejlesztés született. Ezekre mennyire tudnak építeni?

– Nagyon jó alapokra tudunk építkezni, nem akarunk mindent zöldmezős beruházásban újrakezdeni. Biztosan nem készítünk új személy- és lakcímnyilvántartó rendszert, a SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök* rendszere is jól használható. Ugyanakkor a szakrendszereknél és a horizontális szolgáltatásoknál is meg kell jelennie az új szemléletnek, hangsúlyoknak. Az azonosításnál már nem elégedhetünk meg a felhasználónév-jelszó párossal, előtérbe kell helyezni a digitális azonosítást. A jelenlegi online fizetések felülvizsgálata szükséges, az egységesítés és piaci trendeket alapul véve. Ahol viszont hozzá kell nyúlni a rendszerekhez, ott sem átírásban gondolkodunk elsősorban. Ha új interfészekkel ki tudják szolgálni az új igényeket, az elegendő egy szakrendszer fejlesztése esetében. Csak akkor nyúlunk hozzájuk mélyebben, ha nem támogatják a felhasználói élmény általunk elvárt szintjét.

– Mit tart a program megvalósítása előtt álló legnagyobb nehézségnek?

– Nem technológiai tényezőt említenék itt, hanem a paradigmaváltást, mégpedig a közigazgatás minden területén és rétegében. Ezt röviden a már említett jelszóval fogalmazhatnám meg: ügyintézés helyett szolgáltatásnyújtás. A technika, az informatika itt csak részben játszik szerepet, legalább ennyire fontos a jogi háttér megteremtése és a gondolkodásmód átállítása, a fejlesztőknél és az ügyintézőknél egyaránt. Vegyünk egy egyszerű példát, a jármű adásvételét és átírását. Ehhez most kell két hatósági tanú és sok-sok papír alapú dokumentum. De ha a két felet már hitelesen azonosítottuk, akkor miért ne zárhatnák le a tranzakciót akár mobilról, hogy utána még az illetéket is befizessék? És ha a rendszerhez a biztosítók is csatlakoznak, azonnal jöhetnek a mobilra a biztosítási ajánlatok.

– Milyen mértékben számítanak a piaci szereplőkre a program végrehajtása során?

– Nem titkolt szándéka a DMÜ-nek az informatikai feladatok „insourcingja”. Rövid időn belül el kell jutnunk oda, hogy az öröklött (legacy) rendszerekkel kapcsolatos kiszolgáltatottságunkat minimalizáljuk. Ugyanakkor naivitás lenne azt gondolni, hogy belső kapacitásokkal, erőforrásokkal mindent meg tudunk oldani. A speciális kompetenciákat igénylő fejlesztésekben mindenképpen támaszkodni fogunk a versenyszféra vállalataira. Fontosnak tartjuk a bekapcsolódásukat, akár a szükséges erőforrások biztosítása, akár a tapasztalatok, jó gyakorlatok elsajátítása miatt is. Ezzel együtt kerülni kívánjuk a szállítói kitettséget, fontosnak tartjuk, hogy a jelenlegi és jövőbeni rendszerekkel kapcsolatos alaptudás és termékismeret „házon belül” maradjon.

Megjegyzés:
* SZEÜSZ: szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás;
* KEÜSZ: központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás”

Forrás:
Nem ügyintézés, hanem szolgáltatás; IT Business; 2023. január 12.

Nem kell megtanulni a bürokrácia nyelvét, interjú Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökével

„Komoly szemléletváltást hoz majd a magyar közigazgatásba a Digitális Állampolgárság Program megvalósítása, amelynek során kiemelt figyelmet kell majd fordítani az államigazgatási adatok jelentéstani egységének megteremtésére – mondja Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke

◼︎ Egyszerűbb kapcsolattartás az állammal

– Az NHIT a kormány tanácsadó testülete infokommunikációs kérdésekben. A program milyen mértékben és mennyiben tükrözi azokat az irányelveket, elképzeléseket, amelyeket az NHIT megfogalmazott?

– A kormány tanácsadó szerveként számos olyan szakmai irányelvet és javaslatot megfogalmaztunk, amelyek a Digitális Állampolgárság Program kialakításakor előtérbe kerültek. A program elsődleges feladata, hogy megteremtse a magyar állampolgárok és a magyar közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online rendszert, amely lényegesen leegyszerűsíti az állampolgár és kormányzat különböző szervei közt történő online kommunikációt.

Ez az elsődleges cél összhangban áll az NHIT a digitális államkormányzás megteremtésére és működésének támogatására tett javaslatával. Ennek része, hogy olyan közszolgáltatásokat alakítsunk ki a digitális térben, ahol az ügyfél mentesül minden olyan adatszolgáltatás alól, amely adat a közigazgatásban rendelkezésre áll és minden olyan – jelenleg általa végzett – szervezési, ügyintézési feladat alól is, amely a közigazgatási szervek közötti belső igazgatásszervezéssel megoldható.

Emellett elengedhetetlen egy olyan adatalapú döntés-előkészítés kialakítása, amely világos képet ad a kormányzati döntések várható gazdasági, társadalmi hatásáról, fogadtatásáról. Ezt a döntés-előkészítést olyan – a mesterséges intelligencia eszközrendszerét is felhasználni képes – informatikai alkalmazásokkal kell támogatni, amelyek a nemzeti adatvagyonban rejlő, hatalmas mennyiségű, tényleges információ alapján összefüggések feltárásra képesek.

Nagyon fontos kiemelnünk – és erre a Digitális Állampolgárság Program több ponton is kitér –, hogy az adatok anonimitását biztosítani kell, ha azokat nem közvetlenül az állampolgárok ügyintézéséhez, hanem például közpolitikai döntések megalapozásához használják fel, azonban az anonimizálást úgy kell megoldani, hogy az elemzési célok csak minimális mértékben sérüljenek. Szintén lényeges szempont, hogy az állampolgárok gyakorolják az adataik feletti kontrollt, az adatmegosztással kapcsolatos hozzájárulások megadását, módosítását és visszavonását.

– Miben különbözik a mostani program a korábbi magyar szakmai stratégiáktól?

– A stratégiák hosszabb időtávra terveznek, és emiatt tartalmuk kevésbé időtálló és nehezebben aktualizálható a rohamosan fejlődő technológiai újítások tekintetében. A program, formátumából adódóan, bátrabban és rugalmasabban kezeli a most újnak számító technológiai megoldások alkalmazásának lehetőségét a hazai e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozóan.

– Az NHIT és az ön személyes véleménye szerint mi a legfőbb erőssége a programnak?

– A program kiemelten kezeli az ügyfélközpontúságot és az ügyfélélmény kérdéskörét, ami szintén összhangban áll az NHIT által korábban is megfogalmazott javaslattal, a digitális állam-élmény megteremtésével. A kormány szolgáltatásai ma már szinte teljesen a digitális térben jelennek meg, az állampolgárok ezeken keresztül formálnak véleményt a kormányzat tevékenységéről és egyes döntéseiről egyaránt. Az államnak tehát arra is figyelnie kell, hogy az ügyek digitális intézésére felkínált megoldások a megfelelő platformokon, érthetően, átláthatóan és ügyfélbarát módon működjenek, folyamatosan támogatva a polgárt az előrehaladásban a kívánt folyamat végéig. Ennek ellenére az eddigi fejlesztéseknél nem volt jellemző az ügyfelek igényeinek felmérése és bevonása – ez a terület szerencsére a Digitális Állampolgárság Program fókuszába került.

A digitális állampolgárság megteremtése jelentős szemléletbeli változást hoz a hazai e-közigazgatásban: kliens oldalon mobilalkalmazásokra épül, digitális személyazonosításon alapul, és készül egy digitális adattárca is, amely lehetővé teszi a személyes adatokon túlmenően az állampolgárok különféle jogosultságainak, jogviszonyainak igazolását is. Egy ilyen ügyfélbarát, mégis komplex szolgáltatás bevezetésével sokkal egyszerűbben megvalósítható az élethelyzet alapú ügyintézés, amelynek hatására növekszik az ügyfélélmény és javul a hazai e-közigazgatás megítélése is.

– Látnak-e benne esetleg valamilyen hiányosságot?

– Ha a vágyainkból indulunk ki, akkor a program szinte valamennyi pontjához tudnánk további fejlesztéseket javasolni. A tervezés során számos javaslatról az a döntés született, hogy jelenleg nem reális a megvalósításuk.

Bármely program fontos tulajdonsága viszont, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokra építve végrehajtható. Ha hiányosság alatt azt értjük, hogy a kitűzött célok eléréséhez további feladatok ellátására van szükség, akkor azt tudom mondani, hogy ebben az értelemben a teljességre törekedtünk. A feladatok ezreit ellátó, és több millió ügyfelet kiszolgáló rendszerek azonban igen komplexek, így a folyamatosan változó környezetben szükségszerűen felbukkanó hiányosságokat igyekszünk minél előbb feltárni és a teendőket ennek megfelelően módosítani. Ebben fontos a következetes projektmenedzsment és a megfelelő együttműködési felület alkalmazása.

A tervezés során olyan fejlesztési és működési platformokban gondolkodtunk, beleértve a felhőtechnológiát is, amelyeken a váratlan események hatása nem lesz sokkszerű. Ebben a gyorsan fejlődő iparágban további kihívást jelent, hogy az elkövetkező években az állami szolgáltatások alapjait érintő változások történek majd meg. Például az Európai Unió új elektronikus azonosításról szóló rendelete (eIDAS-2) a „self-sovereign-identity” fogalmának implementálásával az ügyfél-azonosítás és digitális hitelesség új világát hozza létre, amelyhez alkalmazkodnunk kell.

– A végrehajtás során mi lesz a legnagyobb feladat?

– A digitális állampolgárság megteremtése rendkívül sok területen hoz majd változást, és ezzel párhuzamosan az adott szakterületek számára jelentős mennyiségű feladatot generál: a megvalósításhoz elengedhetetlen például a jelenlegi jogszabályi környezet áttekintése, valamint az ügyintézési folyamatok egyszerűsítése és ésszerűsítése.

Emellett a nemzeti adatvagyon hasznosításához elengedhetetlen, hogy a közigazgatásban keletkező és kezelt adatok jelentéstani besorolása teljeskörűen megtörténjen. Az ügyintézési folyamatokban érintett szervek és nyilvántartások hatékony, információtechnológiával támogatott és automatizált együttműködésének alapvető feltétele, hogy az azonos közigazgatási fogalmakat az érintett szervek azonos módon nevezzék és értelmezzék, vagyis megvalósuljon a fogalmak jelentéstani egységessége. Számtalanszor találkozunk azzal, hogy a különböző hivatalok másként nevezik ugyanazt az adatot – elég, ha csak a cím/lakcím/ideiglenes lakcím/tartózkodási hely fogalmakra gondolunk, és ez amellett, hogy az ügyfeleket is összezavarja, az automatizált ügyintézési folyamatok kialakítását is akadályozza.

A legnagyobb feladat azonban a hazai közigazgatás egészére vár: eddig az volt az elvárás, hogy az ügyfél száz százalékosan megtanulja a jogszabályi fogalmakat és ismerje a komplett bürokratikus folyamatokat, ha bármilyen ügyet szeretne elintézni. Most viszont a digitális állampolgárság megteremtésével olyan e-közszolgáltatások jöhetnek létre, amelyek az ügyfeleket segítve, a konkrét élethelyzetüket figyelembe véve, valóban lépésről-lépésre támogatva vezetik végig őket az ügyintézés befejezéséig. Azt gondolom, hogy ez nagyon komoly szemléletváltást eredményez majd.”

Forrás:
Nem kell megtanulni a bürokrácia nyelvét; IT Business; 2023. január 14.

A digitális kormányzat jó példái

„Számos jó (és rossz) példa létezik a digitális e-közszolgáltatásokra a nagyvilágban, ezekből tanulni pedig gyakorlatilag kötelező. A DMÜ számára egy komplex stratégia- és folyamatmenedzsment tanácsadási feladatcsoport részeként a Boston Consulting Group (BCG) gyűjtötte össze a különféle példákat a világ minden tájáról.

◼︎ Ahogy mások csinálják

A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program alapszolgáltatásairól (személyazonosításról, ePostáról, eDokumentumkezelésről, eFizetésről), valamint a különféle ügyfélelérési csatornákról, a mobiltól a fizikai helyszínekig sokat olvashatnak a mellékletben. A BCG átfogó vizsgálata és az ebből született dokumentum Észtországtól Szingapúrig mindegyikhez megkereste a releváns párhuzamokat.

Megmondom, ki vagy!

A személyazonosításra az észt eID jelenti az egyik jó gyakorlatot. A megoldás egyetlen kártyán tárolja a lakosság különböző adatait, és ez a kártya kiváltja, illetve megtestesíti a személyit, a jogosítványt, az adóazonosító és társadalombiztosítási kártyát vagy a diákigazolványt. (Természetesen az eID mobilapplikáció formájában is rendelkezésre áll.) A segítségével igénybe vehető szolgáltatások között van az elektronikus dokumentumok aláírása földhivatali, egészségügyi, adó- és egyéb ügyek intézése során.

Nagy erénye az észt megoldásnak, hogy az államiak mellett privát szolgáltatások használatához is igénybe lehet venni. A kártyán tárolható a bankszámla-azonosító is, így az eID-vel az állampolgár bejelentkezhet az online bankolási platformokra, és kezelheti a tranzakciókat. Hasonlóképpen különféle egészségügyi szolgáltatások rendelésére és kezelésére is mód van.

Kormányzati appok esetében ritka, hogy 4,8 csillagos értékelést kapjanak az alkalmazásboltban – a szingapúri Singpassnak ez sikerült. A központi azonosító alkalmazás egyszerű regisztrációt követően ujjlenyomattal, arcfelismeréssel vagy hatjegyű számkóddal azonosítja a felhasználót. Innen közvetlenül elérhetőek a népszerű kormányzati szolgáltatások, dokumentumok és szerződések láthatóak el elektronikus aláírással és a kormányzati értesítések is fogadhatók az app postaládájában.

Az észt eID-hoz hasonlóan összekapcsolja az állami és a privát szektort a dán elektronikus postai rendszer, a Digital Post System, amely átfogó megoldást biztosít az állampolgárok hivatalos levelezéséhez. Az ügyfelek minden állami intézménnyel ezen a megoldások keresztül levelezhetnek – az itt küldött és fogadott üzenetek jogilag ugyanolyan hatályúak, mint a papír alapú levelezés vagy a személyes ügyintézés. A levelezőrendszer természetesen integrált a dán központi webes e-ügyintézési weboldalba, a borger.dk-ba: itt minden hivatalos kommunikáció a Digital Post applikáción keresztül kezelhető.

Az üzleti életbe is integrálták a megoldást. Két magánvállalat, az eBoks és a mit.dk olyan levelezési szolgáltatásokat kínálnak, amelyek a Digital Postba integráltan segítik elő magánszemélyek és intézmények hivatalos levelezését.

Mint egy webshopban

Az elektronikus dokumentumkezelő rendszer mintapéldáját Indiában találták meg a BCG munkatársai. A DigiLocker egy felhő alapú rendszerben biztosít tárhelyet az állampolgárok számára, ahol minden közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos dokumentum és tanúsítvány elérhető. A hivatalok, szervezetek közvetlenül a polgárok tárhelyére küldhetik a kiállított dokumentumok és bizonyítványok elektronikus másolatait; itt pedig minden más közigazgatási szerv elérheti azokat, ha egy másik ügy elintézéséhez szükség lenne rájuk. Az állampolgárok a régebbi dokumentumaik beszkennelt másolatait is feltölthetik fiókjukba, ahol elektronikusan alá is írhatják azokat.

Az utolsó alapszolgáltatás, amely nélkülözhetetlen a digitális állampolgársághoz, az elektronikus fizetési rendszer. Az Egyesült Királyság digitalizációs szerve, a GDS, egy olyan, központosított, API-n alapuló azonnali fizetési megoldást fejlesztett ki és vezetett be, amelyet bármelyik minisztérium és hivatal könnyen implementálhat.

A funkciót az egyes szervek beillesztik saját weboldalukra, majd amikor fizetésre kerülne sor, a felhasználót átirányítják a Gov.UK Pay szolgáltatás oldalára. Ott a webshopoknál már megszokott módon, egyszerűen és gyorsan elintézhető a bankkártyás fizetés, miközben az egész tranzakció monitorozható. A megoldás használhatóságát jól mutatja, hogy 735 helyen alkalmazzák, 37,7 millió tranzakciót bonyolított le és 2,4 milliárd font bevétel folyt keresztül rajta.

Egy app mind felett

Az ügyfélelérési csatornák között a mobil jelentősége mára elvitathatatlan lett, és ez tükröződik a Digitális Állampolgárság Programban, amelyben a „mobile first” irányelvet kiemelt célként fogalmazták meg. A statisztikákból jól látszik, hogy a legtöbb weblap-látogató már Magyarországon is mobilról érkezik: nagyjából 60 százalékos arányt képviselnek a számítógépekről indított weblapvizitek 40 százalékával szemben. A jövőt tekintve különösen fontos, hogy a fiatalok még nagyobb arányban használják a mobilt böngészésre, mint az idősebbek. Az állam számára is előnyös a mobilcsatorna használata, mert gyakrabban és egyszerűbben tudja felvenni a kapcsolatot az állampolgárokkal, illetve a mobil által gyűjtött adatokra támaszkodva könnyebben személyre szabható a felület és a szolgáltatások köre.

A szingapúri központi ügyintézési alkalmazás, a LifeSG a Boston Consulting Group értékelése szerint az egyik legfejlettebb e-közszolgáltatást nyújtó mobilapp a világon. A magyar törekvésekhez hasonlóan a felhasználót, vagyis az állampolgárt állítja a középpontba: ennek megfelelően például személyre szabott irányítópultot (dashboardot) kínál, amely a felhasználó profilja alapján ajánlott tartalmakat, eseményeket és szolgáltatásokat tartalmaz. Ugyanígy egyénileg mutatja azoknak a támogatásoknak a listáját, amelyeket az állampolgár kapott vagy jogosult lehet rájuk, de néhány rövid kérdés megválaszolásával a felhasználó is kiderítheti, hogy egy-egy támogatást érdemes-e igénybe vennie vagy sem.

Több mint 70 kormányzati szolgáltatást integráltak az alkalmazásba, az ezekre vonatkozó információk az életszakaszokhoz tartozó témakörök alapján lettek csoportosítva. Ugyanez az alkalmazás révén kaphatnak a polgárok értesítéseket a bejelentésekről, követhetik nyomon a tranzakciókat és természetesen időpontfoglalási lehetőség is van az appban. Mindez az adatvédelmi elvek szigorú betartása mellett történik, a már említett Singpass használata kötelező a szolgáltatások eléréséhez.

Így nézzen ki egy weboldal

A mobil mellett természetesen nem szabad elfeledkezni a webes ügyintézésről sem – már csak azért sem, mert a BCG kutatása szerint a rossz digitális hivatali tapasztalat az állampolgárok 87 százalékánál csökkenti a kormányzat iránti bizalmat. Szerencsére ugyanez igaz fordítva is: 81 százalék válaszolt úgy, hogy a jó tapasztalat erősíti a bizalmat.

A BCG a dán borger.dk példáján mutatja meg, milyennek kell lennie egy e-kormányzati weboldalnak – ezzel például 93 százalékban elégedettek a felhasználók. A felhasználóbarátság a megjelenéssel kezdődik: egységes dizájn és letisztult felületek jellemzik az oldalt, ahol az összekötő oldalakon lényegre törő információkat találhat a felhasználó. A weboldal kialakítása reszponzív, vagyis dinamikusan alkalmazkodik minden eszközhöz és kijelzőmérethez.

Jól működik benne a sokat emlegetett élethelyzet alapú, hierarchikus struktúra, a navigáció nem csak könnyű, hanem magától értetődő is. Az ügyintézési lehetőségek mellett közérthető tájékoztatók olvashatók, amelyek nem a bürokraták, hanem az állampolgárok szemszögéből írják le a folyamatot és a tennivalókat. A felület akadálymentesített, vagyis a tartalom könnyen feldolgozható kisegítő programokkal, és színtévesztők, gyengénlátók is jól tudják olvasni a szövegeket. Korántsem mellékesen a funkciók megfelelően működnek a teljes felületen, és kiegyensúlyozott magas teljesítményt nyújt az egész oldal.

Háttér:

Reszponzív felület vagy natív mobilapp?

A nemzetközi példák feldolgozásából egyértelműen kiderül, hogy a mobil e-kormányzati szolgáltatások minősége nem attól függ, hogy reszponzív weboldalt vagy natív mobilalkalmazást használnak-e. A BCG kutatói szerint mind a két megoldásnak vannak az előnyei és a hátrányai is, és mindkettőre találni jó példákat.

A reszponzív felület – amilyen a dán borger.dk-é – előnyei között van, hogy ugyanolyan hasznos a mobilt vagy a számítógépet preferáló felhasználók számára is, illetve az állampolgár szabadon váltogathat a két csatorna között. Nincs szükség letöltésre és telepítésre, illetve a dizájnváltoztatásokról és a frissítésekről sem kell egyeztetni a platformszolgáltatókkal (Apple-lel, Google-lal). Hátránya viszont, hogy a mobiltelefonok hardveres funkciói (kamera, mikrofon, ujjlenyomat- és arcfelismerés) nem lehet teljesen gördülékenyen kihasználni.

Viszont a natív appok gyorsabban futnak, nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint a böngészőből elért felületek, nagyobb fokú testreszabást tesznek lehetővé, és bizonyos funkciók akár offline is igénybe vehetők, mint ahogy beépíthető a szolgáltatásokba a kamera vagy az ujjlenyomat-érzékelő funkcionalitása is. Hátulütője lehet, hogy telepíteni kell, ami akadályozhatja a gyors adaptációt, a közigazgatás számára pedig többletterhet jelent, hogy több platformra és eszközre kell fejleszteni a szolgáltatásokat.”

Forrás:
Jó példák garmadája; IT Business; 2023. január 14.

Mit érdemes átvenni a digitális kormányzati fejlesztések során az előremutató nemzetközi gyakorlatokból?

„Fontos a nemzetközi legjobb gyakorlatok megismerése az e-közigazgatás fejlesztése során, de konkrét alkalmazások helyett sokkal inkább a szemléletmódot és a célrendszert kell átvenni.

◼︎ Észtországtól Szingapúrig

A Digitális Magyarország Ügynökség egy komplex stratégia- és folyamatmenedzsment tanácsadási feladatcsomag ellátása során került kapcsolatba a Boston Consulting Group tanácsadó céggel azért, hogy a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program előkészítéséhez térképezze fel a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, és azok alkalmazását mérje fel a hazai viszonyok tekintetében. A tanulmány legfontosabb tanulságairól kérdeztük Juhász László szenior partnert és Horváth Krisztiánt, a projekt vezetőjét.

– Hogyan választották ki az összehasonlításba bevont országokat?

Juhász L.: Igyekeztünk minél szélesebb körből meríteni, mert minden részterületen, mint felhőhasználat, alkalmazások, azonosítás, a legjobb gyakorlatokat kerestük. A mindenki által ismert példákon (Észtország, Dánia) több európai országot is megvizsgáltunk, Ázsiából Szingapúrt és Hong Kongot. De választottunk digitálisan kevésbé fejlett vagy sikeres államokat is, mert a kudarcokból, a félrecsúszott kezdeményezésekből még többet lehet tanulni. A külföldi példákat aztán összevetettük a hazai gyakorlattal, úgy a stratégiai elvek mentén, mint az egyes részterületeken, mint azonosítás, ügyfélélmény és hasonlók.

– A kutatás során mi volt a legfontosabb felismerés, meglepetés az önök számára?

Juhász L.: Azt hiszem az, hogy az e-ügyintézés modernizálásának elsődleges akadályát nem is az állam vagy akár az állampolgárok technológiai fejlettsége jelenti, hanem az, hogy az államigazgatás meglévő gyakorlatát mennyire nehéz átültetni a digitális világba. A bürokráciának megvan a maga belső saját logikája, folyamata, nyelvezete, és nagyon sokáig nem törődött azzal, hogy ez mennyire logikus az az állampolgár számára, vagy egyáltalán mennyit ért belőle. Tehát ha az állam tényleg jól akarja digitalizálni az alapvető szolgáltatásait, akkor a legfontosabb teendője, hogy gondosan tervezze meg az egész ügyfélutat, rendezze el logikusan az ügyintézési lépéseket, tegye azokat egyértelművé, és utána digitalizáljon. Az ezen a téren legjobban teljesítő országok, mint Dánia vagy Szingapúr sikeresen haladták meg az örökölt bürokratikus szabályrendszert, és hoztak létre új, mindenki számára világos folyamatokat.

A másik nagy tanulság az, hogy milyen virágzó ökoszisztémák alakulhatnak ki, ha az állam megteremti azokat a kereteket, platformokat, amelyek révén partnerségre tud lépni a piaci szereplőkkel. Rengeteget nyer az állam és az állampolgár is, ha az arra fogékonyak hozzáférhetnek bizonyos adatokhoz, szolgáltatásokhoz, és azokat beépíthetik saját üzleti folyamataikba.

Horváth K.: Számomra örömteli, hogy ezt a szemléletet mennyire magáévá tette a DMÜ. Nem a különféle mérőszámoknak, indexeknek akar megfelelni, hanem az állampolgároknak akar minél jobb élményt kínálni, célja, hogy számukra legyen minél magától értetődőbb az egész folyamat.

– Önök milyennek találták a magyar e-közigazgatási rendszereket ebben a nemzetközi összevetésben?

Juhász L.: Az egyik észrevételünk az volt, hogy mennyi jó rendszer működik. Példaként hozhatnám a NAV adóbevallást segítő megoldásait, de akár az erkölcsi bizonyítvány kiállítását. Rögtön a második viszont az, hogy ezek a jó megoldások még inkább csak szigetként vannak jelen, nem álltak össze átfogó egésszé. És végül a harmadik, hogy az említett partneri viszony a piaci szereplőkkel még gyerekcipőben jár, ott bőven van tere a javulásnak.

Horváth K.: A szigetszerűséghez még annyit, hogy a magyarorszag.hu-n jelenleg több ezer ügy intézhető elektronikusan, de ezek jó részére soha senki nem kattintott rá. Ezeknél talán nem is digitalizációra lett volna szükség, hanem magának az ügyintézésnek az átértékelésére, akár eltörlésére. Inkább arra a 10-15 ügyre kellene fókuszálni, amelyek jelenleg a hazai e-ügyintézés jelentős részét teszik ki.

– Mennyire ültethető át magyar környezetbe egy más kultúrával, ügyintézési hagyományokkal rendelkező ország gyakorlata?

Juhász L.: Az általunk megvizsgált modellek nem térnek el drámaian egymástól, inkább csak arról van szó, hogy máshova helyezik a hangsúlyt. Van, amelyik a digitális állampolgárságra, a másik a partnerséget lehetővé tévő nyitott platformra, de mindegyik mögött van valamilyen stratégiai irány. És szerintem nem annyira az egyes konkrét megoldások az érdekesek, hanem ez a mögöttes stratégiai alapelv. Azt kell Magyarországon végiggondolni, hogy a különféle modellek közül melyik passzol leginkább az itthon megfogalmazott céloknak, és annak az alapvetéseit adaptálni a hazai viszonyokra. Nem konkrét alkalmazásokat kell átvenni, hanem a gondolkodásmódot és a megközelítést, majd annak megfelelően, de a konkrét magyar igények alapján kifejleszteni a szükséges megoldásokat.”

Forrás:
Amit érdemes megtanulni; IT Business; 2023. január 13.

Szerepet szánnak a piaci szereplőknek – interjú Vinnai Balázzsal, az IVSZ elnökével

„„Az a jó szolgáltatás, amelyet a felhasználók, az ügyfelek annak tartanak. Ezt az elvet szem előtt tartva dolgozta ki a DMÜ a Digitális Állampolgárság Programot, és ez az új stratégia egyik nagy erénye”, emelte ki a stratégia kapcsán Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Hozzátette még: előremutatónak tartja a program megvalósításának piacpárti felfogását is.

◼︎ Pragmatizmus és összehangoltság

– Hogyan vélekedik az IVSZ a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) Nemzeti Digitális Állampolgárság Programjáról?

– Az IVSZ hosszú évek óta büszkén viseli elnevezésében, hogy tevékenységének középpontjában a digitális gazdaság áll. Már a 2010-es évek derekán felismertük, hogy fundamentális változások mennek végbe körülöttünk. Személy szerint úgy gondolom, hogy a kerék feltalálása óta nem volt ennyire forradalmi helyzet, hiszen minden új alapokra kerül. Az utókor – már amennyiben még lesznek szóvirágok a teljesen digitalizált világban – azt fogja mondani, a digitalizáció forradalma egyik napról a másikra megváltoztatott mindent. Természetesen nincs olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy ma még nem élünk digitalizált világban, de holnap már igen – az átmenet nagyon rövid időszakát éljük át. És aki ebben a kritikus pillanatban hibázik, az nem lemarad, hanem nyomtalanul eltűnik.

Ezt a gondolatmenetet 2021 őszén egy kiáltványban fogalmazta meg az IVSZ, amelyben úgy fogalmaztunk: „Nem késlekedhetünk: digitális fordulatra van szükség, mert ez az utolsó lehetőség!” Összefogásra hívtunk fel, majd a választásokig kidolgoztunk egy négy pilléren álló szakmai anyagot a digitális fordulatra. Szeretnénk azt hinni, hogy ezzel az újonnan létrejött kormányt is inspiráltuk és a Digitális Magyarország Ügynökség magalapítása ennek a gondolatnak a felkarolása is volt.

Éppen ezért nagy várakozással tekintünk a Digitális Állampolgárság Programra. A célok egyrészt ambiciózusak, hiszen 2026 végére el akarjuk érni, hogy minden magyar ember 100 százalékban digitálisan intézhesse ügyeit. Másrészt azonban – és ezt jól látja a DMÜ – rengeteg előfeltételét már megteremtettük a korábbi kormányzati ciklusokban ennek a forradalmi változásnak. A többes szám első személy pedig jól mutatja, hogy az IVSZ, ahogy a múltban, úgy a jelenben is, minden digitalizációt előmozdító programot támogat.

A konkrét elképzelésekről szóban már egyeztettünk a DMÜ-vel, és részt fogunk venni abban a társadalmi és szakmai vitában, amely a konkrét lépéseket érinti.

– A szervezet meglátása szerint miben különbözik ez a korábbi szakmai stratégiáktól?

– Ez a stratégia, amennyire most kívülről látszik, a korábbi kormányzati elképzeléseken alapul. Ez nagyon fontos, hiszen se idő nincs arra, hogy mindent az alapoktól újrakezdjenek, és szükség sincsen egy teljesen új elképzelésre. Hangsúlyoznom kell, hogy még nem láttuk a kész elképzeléseket, de úgy tűnik, hogy a DMÜ felismerte, hogy a korábban a kormányzat fennhatósága alatt, de sok helyen és nem ritkán koordinálatlanul zajló munkát össze kell fogni egy kézben. Ezen túlmenően azt is felismerték, hogy a digitális állampolgárság megvalósításának jogi akadályai vannak, amelyeket azonosítanak és lebontanak. Ha ez sikerül, akkor reális lehetőség, hogy nagyjából egy esztendő alatt létrejöjjön a digitális állampolgárság. A pragmatizmus és az összehangoltság – ebben különbözik elsősorban ez a program az elődjeitől.

– Melyek a legfőbb erősségei a programnak, akadnak-e esetleg hiányosságai?

– Szívesen belemennék a részletekbe, de még nem tartunk itt. Amint társadalmi vitára kerül a program, és az IVSZ szakértői átnézték, és megfogalmazták a konkrét kritikákat és – ami ennél is fontosabb – a javaslatainkat, kérdés nélkül nyilvánosságra hozzuk véleményünket. Addig talán egy dolgot szeretnék megemlíteni, amire sokszor utalt nyilvánosan is Guller Zoltán, a DMÜ vezetője: a „mobile first”, vagyis a mobil eszközökre épülő szemlélet kulcsfontosságú.

A digitalizációs időszak technikai oldalról természetesen az internet elterjedésével kezdődött, az áttörést társadalmi és gazdasági szempontból a mobil forradalom hozta, hiszen így vált milliárdok számára elérhetővé. A mobil szemlélet nagy erőssége ennek a programnak. Mint ahogy azt is meg kell említeni pozitívumként, hogy a kérdést felhasználói oldalról közelítik meg. A piacgazdaságban már rég felismerték, hogy nem az a jó szolgáltatás, amelyet a mérnökök és az informatikusok annak tartanak, hanem az, amelyet a fogyasztók. Végre úgy tűnik, hogy az államigazgatásban is felismerték, hogy nem a bürokrácia igényeire, hanem a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárokra kell optimalizálni a projektet.

– Ad-e választ a program a munkaerő-hiányra, már ha ez feladata egyáltalán?

– A digitális képességek fejlesztése az IVSZ kiáltványának és az „Összefogás a Digitális Magyarországért” programjának egyik fő eleme, a DMÜ-vel folytatott egyeztetéseken mindig felvetjük a témát. A válasz alapvetően pozitív, az Ügynökség foglalkozik a kérdéssel, keresi a megoldást. Ez a program azonban nem erről szól, ezt eléggé nyilvánvalóvá tették. Mégis látok egy fontos kapcsolódási pontot: a digitális képességeket, amelyek Magyarországon az uniós, de sajnos még a régiós átlag alatt is vannak. Akik nem rendelkeznek alapvető digitális készségekkel, azok nem lesznek soha digitális állampolgárok. A digitális képességek tudatos fejlesztése nélkül egyszerre két programot indít a kormány: a digitális állampolgárság DMÜ-s projektje mellett létrehozza az analóg állampolgárt is. Ez baj lenne.

– Milyen szerepet tölthet be a hazai ICT-szektor és annak képviseletében az IVSZ a program végrehajtása során?

– A jó hír az, hogy a jelenlegi elképzelések szerint rengeteg lehetősége lesz az ICT-szektornak a Digitális Állampolgárság Programban részt venni. Az IVSZ mint szervezet természetesen csak a társadalmi vitában vesz majd részt, hiszen független szakmai szervezetként nem dolgunk egy kormányzati program megvalósítása. Persze a szakértelmünket a későbbiek során is rendelkezésre bocsátjuk, erről már egyeztettünk a DMÜ-vel. Ami azonban a lényeg: az állam csak a legszükségesebb szolgáltatásokat fejleszti le, a többit a piacra bízza. Ez nagyon előremutató felfogás, egyezik az enyémmel és az IVSZ is egyértelműen piacpárti szervezet. Ha a program a most ismert módon valósul meg, akkor az IVSZ tagjai oroszlánrészt hajtanak majd végre. És nem csak ICT-cégek, hiszen mi a digitális ökoszisztéma minden területéről toborzunk tagokat, nagy szolgáltatók, pénzintézetek is vannak a tagjaink között, amelyeknek óriási lehetőséget jelent ez a program.

– Mi lesz a végrehajtás során a legnagyobb feladat az IVSZ meglátása szerint, ugyanakkor milyen veszélyek leselkedhetnek a végrehajtásra?

– Mivel konkrétumokat még nem ismerünk, ezért egy idézettel tudok szolgálni: „a nagyobb veszély nem abban rejlik, hogy túl magasra tűzzük ki a célunkat, és elmaradunk; hanem abban, hogy túl alacsonyra tűzzük ki a célunkat, és elérjük azt.””

Forrás:
Szerepet szánnak a piaci szereplőknek; IT Business; 2023. január 14.

Közigazgatás, politika, jog

Nagyobb szerepe lesz a funkcionális várostérségeknek – mondta Navracsics Tibor

„Az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet szánnak a funkcionális várostérségeknek a területfejlesztési politikában – mondta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Siófokon, az MTI tudósítása szerint. Navracsics Tibor a Balatoni Fejlesztési Tanács és az MTA Regionális Tudományok Bizottsága Területpolitikai Albizottság által rendezett konferencián rámutatott: amikor a jövő Magyarországáról gondolkodunk, akkor a városokat nem csupán közigazgatási, hanem térségszervező központokként foghatjuk fel, amelyeknek szerepe van a közlekedés és a jóléti szolgáltatások megszervezésében is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Győr, Tatabánya térségében egy nagy funkcionális egység van kialakulóban, és a budapesti agglomeráció is egyre kiterjedtebbé válik. Már most létezik egy, a jelenleginél távolabb, ötven kilométerre húzódó gyűrű, és ha a közlekedésfejlesztés sikeres lesz, a nyugat-európai tendenciákhoz hasonlóan 100-110 kilométeres övezetből ingáznak majd a munkavállalók. Egy kevesebb mint tízmilliós országban azzal kell számolni, hogy 5,2 millió ember lehet részese az agglomerációs övezetnek – jegyezte meg.

Kifejtette: az egy főre eső kereseteket és a foglalkoztatottsági adatokat nézve létezik Magyarországon egy dél, illetve kelet felé húzódó, kereszt mintázatú tengely. A fejlettségi övezeteket keleten Debrecen és Miskolc, délen a paksi és kecskeméti beruházások terjesztik ki. Ennek köszönhetően eddigi kelet-nyugati tengely inkább egy kelet-nyugati, észak-déli keresztté kezd válni.
Beszélt arról is, hogy széles kohéziós szakadék van Magyarországon az egyes térségek között. A vásárlóerőparitáson számolt GDP Budapesten az EU-s átlag 150 százaléka, az Észak-Alföldön viszont csak 49 százaléka.

Azt mondta, az EU regionális kohéziós politikája nem tekinthető különösebben sikeresnek, az elmúlt 40-50 év nagyszabású programjainak nem hozták meg a várt eredményt. Az EU kohéziós jelentése a 2024 második felében esedékes magyar európai uniós elnökség alatt jelenik meg, így Magyarország érdemben be tud kapcsolódni a kohéziós politika jövőjéről szóló vitába – közölte.

Navracsics Tibor szerint nem tekinthető sikeresnek a szabad vállalkozási övezetek programja. Az ide tartozó településeken csak az egy lakosra jutó Széchenyi Terv 2020 támogatás van az átlag felett, a foglalkoztatottak aránya, a népsűrűség, a nettó árbevétel, a vállalkozások száma átlag alatt maradt.
“Talányosnak tűnik, hogy milyen beavatkozásra van szükség ezen települések felzárkóztatására” – fogalmazott. Azt mondta, a funkcionális térségek pragmatikusabb, célzottabb, jobb fejlesztéspolitikát tesznek lehetővé.

“A közigazgatási és funkcionális térségeket nem egymást kizáró módon szeretnénk megjeleníteni, hanem szeretnénk megtalálni azokat a pontokat, ahol összeilleszthetők, és ki tudják egészíteni egymást” – mondta. Hozzátette: a cél, hogy 2026-ra álljon rendelkezésre egy olyan szakpolitikai keret, amely lehetővé teszi, hogy a 2028-ban induló európai uniós programok tervezésénél a területi dimenzió hangsúlyosabban legyen jelen.”

Forrás:
Nagyobb szerepe lesz a funkcionális várostérségeknek (MTI); Hírbalaton; 2023. január 12.

Állandó és intézményesített párbeszédet alakítanának ki a területfejlesztésben

„Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Győrben hat megye kilenc kamarájának vezetője és dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A megállapodásban résztvevők között van a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek elnöke, Pintér-Péntek Imre látta vendégül az érintetett szervezetek vezetőit.

Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna lényege, hogy az illetékesek a jövőben a nagy városkörzetekre fókuszálnak, ami a területfejlesztéseket illeti. Mindebben pedig Győrnek kiemelt szerepe lesz.

„Azt szeretnénk, ha aktívabb és intenzívebb lenne az eszmecsere a megyei kamarák és a területfejlesztési minisztériumhoz tartozó egységek között. Ezzel tulajdonképpen az a célunk, hogy az egész fejlesztés területileg megalapozott legyen, s különböző térségek eltérő igényei megjelenjenek az országos tervekben is” – fejtette ki Navracsics Tibor.”

A területfejlesztési miniszter azt is elmondta, melyek lesznek az első lépések a projektet illetően.
„Az első a konferenciák és a konzultációk időszaka, majd pedig következik a fejlesztési területek összeállítása. Ebből építenénk fel aztán az országos fejlesztési tervet. Az a célunk, hogy az európai uniós források hasznosítása során már figyelembe tudjuk venni az egyes térségek érdekeit és szükségleteit. Ennek megfelelően egy érzékenyebb, a helyi problémákra jobb és hatékonyabb választ adó finanszírozási rendszert alakítsunk ki” – tette hozzá a miniszter.

Navracsics Tibor arról is beszélt, Győrben melyek a legfontosabb területfejlesztési teendők.

„Az egyik legfontosabb teendő, ha már a kamaráról és a gazdasági életről van szó, a munkaerő megtartása. Emellett megfelelő gazdasági környezetet kell biztosítani, fontos az infrastrukturális fejlesztések végrehajtása. Mindez lehetővé teszi, hogy Győr a Budapest–Pozsony–Bécs háromszögben meg tudja tartani a pozícióit. Nyilvánvalóan erre épülnek az itteni tervek is, és ezt próbáljuk segíteni az itteni közösségek támogatásával” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke büszke rá, hogy Győr adhatott otthont a stratégiai partneri szerződés aláírásának.

,,Mindegyik megye és kamara úgy kezeli a másikat, hogy egyenlő partnerek vagyunk. Ennek ellenére a fontosabb eseményeket sikerült Győrbe hozni. Azért került sor erre a rendezvényre a Széchenyi István Egyetemen, mert az egész területfejlesztési gondolatiság három-négy évvel ezelőtt innen indult, és kultikus helynek tartjuk az intézményt ebből a szempontból is” – mondta a kamara elnöke.

Pintér-Péntek Imre hozzátette, mindent elkövetnek, hogy a tehetséges és szorgalmas embereket, a jó munkaerőt idehaza tartsák.

„Általános szerződést írtunk alá, ebből azt valósítjuk meg, amit a mindennapokban meg fogunk tenni. A megállapodásban nincs összeg és határidő. Egyetértünk abban, hogy a gazdaságpolitikának a területfejlesztési politika részévé kell válnia. Ennek keressük a kulcsait. Győr-Moson-Sopron megye egy meghatározó régió. Meg kell akadályoznunk, hogy a megyében élők Ausztriában és Szlovákiában dolgozzanak. Olyan munkakörnyezetet kell teremtenünk, hogy itthon tudjuk tartani a tehetséges és szorgalmas embereket. Fontos, hogy ne csak a GDP-vel, hanem az emberek boldogságfaktorával is foglalkozzunk” – hangsúlyozta a kamara elnöke.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Győr fontos része a területfejlesztésnek; Pecskai István; Győr Plusz; 2023. január 13.
Lásd még:

„Az együttműködés következő állomása jövő héten kedden lesz, mikor a Gazdaságfejlesztési Zóna tagjai Lázár János építési és közlekedési miniszterrel találkoznak, és egyeztetik a kamarák logisztikát és közlekedésfejlesztést érintő elképzeléseit.”

Forrás:
Közösen a a térség gazdasági fejlődéséért; SopronMédia; 2023. január 13.

Európai Unió

Kezdetét veszi az első együttműködési és nyomonkövetési ciklus a digitális évtized 2030-as uniós céljainak elérésére

„Hatályba lépett a digitális évtized 2030-ig szóló szakpolitikai programja. Ennek a nyomonkövetési és együttműködési mechanizmusnak a célja biztosítani, hogy 2030-ig megvalósuljanak az Európa digitális transzformációjával kapcsolatos közös célok.

Az Európai Parlament, a tagállamok és a Bizottság első alkalommal határoztak meg közösen konkrét célkitűzéseket és célokat a négy idevágó kulcsfontosságú területen (digitális készségek, infrastruktúra, beleértve a konnektivitást, a vállalkozások digitalizációja és az online közszolgáltatások), tiszteletben tartva az európai digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatot. A célkitűzéseket és célokat egy ma kezdődő, az elért eredmények számbavételére és mérföldkövek meghatározására szolgáló ciklikus együttműködési folyamat követi nyomon, biztosítva, hogy a célok 2030-ig megvalósíthatók legyenek. A program emellett új keretet hoz létre a több országra kiterjedő projektekkel kapcsolatban, így lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy együttműködjenek a digitális kezdeményezések terén.

A cél: a digitális évtized céljai és célkitűzései

Mostantól 2030-ig az uniós tagállamok az Európai Parlamenttel, az Európai Unió Tanácsával és a Bizottsággal együttműködve úgy alakítják digitális politikáikat, hogy elérjék a következő négy területen kitűzött célokat:

  • a polgárok alap- és haladó szintű digitális készségeinek fejlesztése;
  • az új technológiák – például a mesterséges intelligencia, az adat- és felhőtechnológia – elterjedésének javítása az uniós vállalkozások, köztük a kisvállalkozások körében;
  • az EU konnektivitási, számítástechnikai és adatinfrastruktúrájának további fejlesztése; valamint
  • a közszolgáltatások és a közigazgatás online elérhetővé tétele.

Ezekben a célokban a szakpolitikai program célkitűzései tükröződnek, köztük a biztonságos és védett digitális technológia biztosítása, a kkv-k versenyképes online környezetének megteremtése, a biztonságos kiberbiztonsági gyakorlatok, a digitális lehetőségekhez való méltányos hozzáférés mindenki számára, valamint a fenntartható, energia- és erőforrás-hatékony innovációk kifejlesztése.

A digitális évtized célkitűzései és céljai együttesen adnak majd iránymutatást a tagállamok intézkedéseihez, amelyeket a Bizottság a digitális évtized helyzetéről szóló éves eredményjelentésben fog értékelni. Egy új, magas szintű szakértői csoport, a digitális évtizeddel foglalkozó testület is erősíti majd a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést a digitális transzformációval kapcsolatos kérdésekben. Ezenkívül új fórum jön létre a különböző érdekelt felek bevonása és véleményeik megvitatása céljából.

Együttműködés és a 2030-as célok felé tett előrehaladás nyomon követése

Az elkövetkező hónapokban a Bizottság a tagállamokkal együtt a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő éves mutató (DESI) keretében olyan fő teljesítménymutatókat (KPI-ket) fog kidolgozni, amelyek segítségével nyomon követhető az egyes célok felé tett előrehaladás. A tagállamok pedig a mai naptól számítva 9 hónapon belül elkészítik nemzeti stratégiai ütemterveiket, amelyekben ismertetik a program célkitűzéseinek és céljainak elérése érdekében nemzeti szinten megvalósítani tervezett szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket. 2023 júniusától a Bizottság évente közzéteszi a digitális évtized helyzetéről szóló eredményjelentését, amelyben naprakész információkat, értékeléseket és ajánlásokat biztosít a célok és célkitűzések megvalósítása terén elért eredményekkel kapcsolatban.

Több országot érintő projektek

A digitális évtized célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez a beruházások tagállamok közötti összevonására van szükség. A szakpolitikai program eljárást hoz létre a több országra kiterjedő projektek azonosítására és elindítására, hogy összefogja a széles körű hatás elérését célzó erőfeszítéseket. Ez többek között olyan területekre terjed ki, mint az 5G, a kvantumszámítógépek és az összekapcsolt közigazgatás.

Következő lépések

Az elkövetkező hónapokban a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a digitális célokra vonatkozó fő teljesítménymutatókat, és a tagállamokkal együtt minden egyes cél tekintetében kidolgozza az uniós szintű tervezett végrehajtási pályákat.

A Bizottság júniusban közzéteszi első jelentését a digitális évtized helyzetéről, amelyben naprakész információkat, értékeléseket és ajánlásokat biztosít a célok és célkitűzések megvalósítása terén elért eredményekkel kapcsolatban.

Októberben pedig a tagállamok benyújtják első nemzeti stratégiai ütemterveiket, amelyek elkészítéséhez a Bizottság iránymutatást tesz közzé.

Háttér-információk

2021. március 9-én a Bizottság a Digitális iránytű: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleményében felvázolta az Európa 2030-ig megvalósítandó digitális átállására vonatkozó jövőképét. Az Unió helyzetéről szóló, 2021. szeptemberi beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke ismertette a digitális évtizedhez vezető utat, amely szilárd irányítási keretet biztosít e digitális célok eléréséhez. Közös erőfeszítéseket és beruházásokat sürget annak érdekében, hogy Európában olyan digitális környezet jöjjön létre, amely vezető szerephez juttatja kontinensünket a jövőben, miközben erősíti a polgárok és vállalkozásaik szerepvállalását. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2022 júliusában politikai megállapodásra jutott.

Ezzel párhuzamosan 2022 decemberében aláírták a digitális jogokról és elvekről szóló ünnepélyes intézményközi nyilatkozatot, amely az EU „digitális DNS-ét” alkotja. A Bizottság ezenkívül a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésben értékelni fogja a digitális elvek végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogi keretben rögzített jogok és szabadságok online és offline környezetben egyaránt érvényesüljenek.

További információk

Hivatalos Lap

Frissített kérdések és válaszok – Szakpolitikai program: A digitális évtizedhez vezető út

Frissített általános tájékoztató oldal – A digitális évtized szakpolitikai programja

A digitális évtized frissített közösségi oldala a Futurium platformján

Frissített tájékoztató oldal”

Forrás:
Kezdetét veszi az első együttműködési és nyomonkövetési ciklus a digitális évtized 2030-as uniós céljainak elérésére; Európai Bizottság; 2023. január 9.

Az Európai Unió szakpolitikai programjai: a digitális évtizedhez vezető út – Kérdések és válaszok

„Mi a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program?

Ez a szakpolitikai program az EU sikeres digitalizációjának koordinálására és megvalósítására szolgáló stratégiai eszköz. Konkrét célkitűzéseket és célértékeket határoz meg, valamint megállapítja, hogy milyen eszközökkel valósítható meg 2030-ig az európai digitális átalakulás. Ez a kezdeményezés megragadja és felkarolja az egyre gyorsuló tendenciákat és a digitalizáció iránti növekvő igényeket, amelyeket a világjárvány is hangsúlyosan előtérbe helyezett. Biztosítja, hogy a tagállamok és a Bizottság közösen kezeljék az európai digitális kapacitások hiányosságait, egyúttal pedig közös fellépéseket és nagyszabású beruházásokat állít a digitális átalakulás jelentette előnyök kiaknázásának szolgálatába.

A javaslat magját képező európai digitális iránytű négy kardinális pontját a digitális készségek, a digitális infrastruktúra, a digitális üzleti tevékenység és a digitális közszolgáltatások alkotják. Az egyes területekre vonatkozóan konkrét célokat határoztak meg az európai digitális évtized 2030-ig történő megvalósítása érdekében.

A Bizottság és a tagállamok uniós szintű és nemzeti pályákat határoznak meg a célok elérésére. E pályák segíteni fogják a Bizottságot abban, hogy évente nyomon kövesse az előrehaladást, és a tagállamokkal közösen kezelje az eltéréseket és a hatékonysági problémákat.

A sikeres digitális átalakulás fokozni fogja Európa versenyképességét és az egyetemes normák kialakítására való képességét, valamint a globális trendek élvonalába helyezi Európát. Ráadásul a digitális technológiák kulcsfontosságúak az európai zöldmegállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez.

Hogyan fog a Bizottság együttműködni az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a tagállamokkal a digitális évtized céljainak elérése érdekében?

A Bizottság és a tagállamok szorosan együtt fognak működni a digitális évtized célkitűzéseinek és célértékeinek elérése érdekében. Első lépésként meghatározzák a haladás mérésére szolgáló fő teljesítménymutatókat, továbbá uniós szintű pályákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy évente értékelhetők legyenek a célok elérése terén elért eredmények. A Bizottság minden évben jelentést tesz közzé a digitális évtized helyzetéről, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A tagállamok stratégiai ütemterveket nyújtanak be, amelyek felvázolják nemzeti pályájukat és az annak megvalósítása érdekében hozandó intézkedéseket, beleértve a tervezett szabályozási intézkedéseket és beruházásokat. A stratégiai ütemterveket szükség esetén kétévente aktualizálják. Ez a megközelítés lehetővé teszi a közös célok és célkitűzések közös megvalósítását, ugyanakkor elismeri, hogy az egyes tagállamok más-más helyzetből indulnak ki.

A szakpolitikai program ezenfelül számos eszközzel kívánja biztosítani, hogy a tagállami intézkedések elegendőek legyenek a digitális évtized céljainak eléréséhez. Ezen eszközök közé tartozik a szakértői értékelés, a lehetséges további uniós szintű intézkedések, valamint az olyan tagállamokkal folytatott strukturált párbeszéd, amelyek esetleg folyamatosan vagy jelentős mértékben eltérnek nemzeti pályájuktól.

Mit fog tartalmazni a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés?

A jelentés az európai digitális átalakulás éves értékeléseként fog szolgálni. A jelentésben a Bizottság értékelni fogja a digitális célok és célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. A jelentés össze fogja hasonlítani az egyes célkitűzések tervezett megvalósítási pályáját a mért előrelépéssel, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a célok gyorsabb elérését támogató további intézkedésekre, többek között közös kötelezettségvállalásokra és több országra kiterjedő projektekre is.

A jelentés:

  • azonosítja azon területeket, amelyeken további fellépésre van szükség;
  • értékeli, hogy a vonatkozó szabályozási javaslatok és programok végrehajtása, valamint az uniós és tagállami szinten hozott intézkedések hogyan járulnak hozzá a célok és célkitűzések megvalósításához;
  • stratégiai elveket és prioritásokat épít be a több országra kiterjedő projektek végrehajtásába, valamint beszámol a több országot érintő, végrehajtásra kiválasztott projektek előrehaladásáról.

A jelentés által képet kaphatunk arról is, hogy a közeljövőben elfogadandó nyilatkozatban rögzítendő digitális elveket milyen mértékben tartják be.

Hogyan kapcsolódik a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés az európai szemeszterhez?  

A digitális évtized helyzetéről szóló jelentés hozzá fog járulni az európai szemeszter folyamatához. A jelentés tartalmazza majd a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő kibővített mutatót (DESI), amely ismerteti a digitális célok felé tett előrehaladás nyomon követésére szolgáló adatokat, valamint az EU digitális átalakulásának áttekintését és elemzését. Ezek az információk mind az országjelentésekben, mind az országspecifikus ajánlásokban felhasználásra kerülnek az európai szemeszterben. Mivel a digitális évtized és az európai szemeszter ugyanazokat az adatokat veszi alapul, csak eltérő részletességgel, biztosított lesz a koherencia és a kiegészítő jelleg anélkül, hogy a tagállamoknak többletterhekkel kellene számolniuk.

Mik a több országra kiterjedő projektek?

A több országra kiterjedő projektek nagy léptékű projektek, amelyek elő kívánják segíteni az Unió digitális átalakulására vonatkozó célok elérését. Koordinált beruházásokat valósítanak meg az EU, a tagállamok és adott esetben más állami vagy magánszereplők között.

A digitális ágazatba irányuló fokozott és célzott beruházások révén a több országra kiterjedő projektek élvonalbeli páneurópai kapacitásokat fejlesztenek ki és alkalmaznak stratégiai jelentőségű technológiai területeken, ezáltal versenyképesebbé és ellenállóbbá téve az európai gazdaságot.

Vannak-e példák több országra kiterjedő projektekre?

A Bizottság összeállította azon területek első listáját, ahol a digitális évtized céljainak eléréséhez elsőként van szükség a tagállamok közötti együttműködésre:

  • közös európai adatinfrastruktúra és -szolgáltatások;
  • az EU ellátása az alacsony energiaigényű processzorok következő generációjával;
  • 5G-folyosók páneurópai kiépítése;
  • az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozáshoz kapcsolódó szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzése;
  • rendkívül biztonságos kvantumalapú és űrbe telepített kommunikációs infrastruktúrák kifejlesztése és alkalmazása;
  • az EU kiberbiztonsági stratégiájának részeként biztonsági műveleti központok hálózatának kiépítése;
  • összekapcsolt közigazgatás;
  • európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra;
  • európai digitális innovációs központok;
  • a digitális készségek fejlesztését célzó csúcstechnológiai partnerségek a készségfejlesztési paktum révén;
  • a kiberbiztonság területére vonatkozó készségek és képzés;
  • egyéb olyan projektek, amelyek a kibontakozó társadalmi, gazdasági vagy környezeti fejlemények miatt idővel szükségessé válnak a digitális évtized célkitűzéseinek eléréséhez.

A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés kellő tájékoztatást biztosít majd Európa digitális átalakulásának fejleményeiről és a feltárt hiányosságokról, beszámol a végrehajtásra kiválasztott, több országot érintő projektek előrehaladásáról, valamint szükség esetén aktualizálja a több országra kiterjedő projektek listáját.

Milyen előnyökkel járnak a több országra kiterjedő projektek?

A több országra kiterjedő projektek:

  • olyan nagyszabású projekteket tesznek lehetővé, amelyeket egyetlen tagállam önmagában nem tudna megvalósítani;
  • erőforrásokat vonnak össze a méretgazdaságosság elérése és a hatás növelése érdekében;
  • segítenek csökkenteni a tagállamok közötti digitális szakadékot;
  • támogatják az összekapcsolt, interoperábilis és biztonságos digitális egységes piacot;
  • olyan kiválósági ökoszisztémákat építenek ki, amelyek elég jelentősek ahhoz, hogy vonzzák és meg is tartsák a tehetségeket;
  • olyan kiemelt kezdeményezéseket hajtanak végre, amelyek esetében fontos a tagállamok közötti együttműködés.

Milyen pénzügyi forrásokat használnak fel a több országra kiterjedő projektek finanszírozására? 

A több országra kiterjedő projekteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy sikeresen lehívják és kombinálják a különböző uniós és tagállami finanszírozási forrásokat.

A több országra kiterjedő konkrét projektek szükségleteitől függően a tagállamok által biztosított források kombinálhatók a központilag irányított uniós programok forrásaival, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a Digitális Európa programból, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, az InvestEU programból, a Horizont Európa keretprogramból, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó hozzájárulásokat is.

A tagállamok regionális vagy nemzeti költségvetésükből is hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és más állami vagy magánszervezetek adott esetben szintén hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Amennyiben a pénzügyi források állami támogatásnak minősülnek, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Hogyan koordinálják a több országra kiterjedő projekteket?

A Bizottság az akcelerátor szerepét vállalva fogja koordinálni a több országra kiterjedő projektek létrehozását.

Első lépéseként a Bizottság feladata a javasolt több országra kiterjedő projektek életképességének értékelése, valamint az összes tagállamnak címzett, kapcsolódó pályázati felhívások közzététele.

Ennek alapján a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együtt feltérképezi a több országra kiterjedő projekt végrehajtásának lehetőségeit, mellyel kapcsolatban tanácsadást is végez. Ennek része többek között egy iránymutatás a több országra kiterjedő projektek végrehajtásának stratégiai szempontjaira, a finanszírozási források kiválasztására és a végrehajtási mechanizmusra vonatkozóan.

A Bizottság szükség esetén technikai segítségnyújtási szolgáltatások, szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése révén is támogatni fogja a több országra kiterjedő projektek végrehajtását.

Alkalmazandók-e az állami támogatási szabályok?

Igen. A több országra kiterjedő projektek létrehozására és végrehajtására vonatkozó eljárások nem érintik az állami támogatásokra vonatkozó rendes eljárásokat, amelyeket az összes egyéb, állami támogatást magában foglaló intézkedéshez hasonlóan követni kell. Az állami támogatások ellenőrzése megakadályozza a magánberuházások kiszorítását, megsokszorozza e beruházások hatását, megakadályozza az állami források pazarlását és korlátozza a verseny torzulását. Az állami támogatási szabályok azt is biztosítják, hogy a belső piacon elkerülhetők legyenek a támogatási versenyek. 

Mi az az Európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC)?

A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program új jogi keretet hoz létre a több országra kiterjedő projektek számára, az európai digitális infrastruktúra-konzorciumot. Ez egy olyan új eszköz, amely abban segíti a tagállamokat, hogy gyorsabban és egyszerűbben alakíthassanak ki több országra kiterjedő projekteket.

Legalább három olyan tagállam, amely egy több országra kiterjedő projekt létrehozásához európai digitális infrastruktúra-konzorciumot kíván venni igénybe, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

A tagállamok kérelmének elbírálását követően a Bizottság – amennyiben megállapítja, hogy a határozatban előírt valamennyi követelmény teljesül – határozatot fogad el az európai digitális infrastruktúra-konzorcium létrehozásáról. Minden konzorcium saját jogi személyiséggel, irányító szervvel, alapszabállyal és a részt vevő tagállamok valamelyikében székhellyel fog rendelkezni.

Miért van szükség állami forrásokra ott, ahol a magánszektor beruházásai is működnének?

Az állami támogatást felhasználó, több országra kiterjedő projektek az optimálistól elmaradó beruházási helyzetben lévő területeket célozzák meg, a magánfinanszírozás duplikálása vagy kiszorítása nélkül, ezáltal egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtve.

További információk:

Bővebben a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programról (aktualizált változat)

Tájékoztató – A digitális évtizedhez vezető út (aktualizált változat)

Tájékoztató – Digitális jogok és elvek

A „Digitális évtized” közösség a Futuriumon”

Forrás:
Szakpolitikai program: a digitális évtizedhez vezető út – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2023. január 9.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Új időszámítás kezdődött – interjú Dr. Kovács Zoltánnal, a NISZ Zrt. vezérigazgatójával

„Interjú Dr. Kovács Zoltánnal, a NISZ Zrt. vezérigazgatójával, aki egy kihívásokkal teli időszakban vette át az állami vállalat vezetését.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) jogelődjei révén mintegy fél évszázados múltra tekint vissza. Feladata, működése és szervezeti felépítése az évek során többször átalakult és az elmúlt években leányvállalataival közösen – a hazai infokommunikációs iparág központi szereplőjeként – a digitalizáció motorjává, az e-közigazgatási szolgáltatások kulcsfejlesztőjévé és üzemeltetőjévé vált. Dr. Kovács Zoltánt, a NISZ Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük arról, mit hoz a jövő, miután a vállalatot tavaly szeptember óta a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felügyeli és irányítja.

Computerworld: Az informatikai biztonság területéről érkezett a NISZ vezérigazgatói pozíciójába, sőt korábban a cég informatikai biztonsági igazgatója is volt. Milyen érzés vezérigazgatóként visszatérni az állami ICT-szolgáltatóhoz?

Dr. Kovács Zoltán: A NISZ Zrt. nemzetstratégiai szempontból hazánk legfontosabb rendszereit üzemelteti, a napjainkban zajló digitalizációs folyamatok pedig még inkább felerősítik tevékenységének jelentőségét és a gazdaságban betöltött szerepét, így örömmel vállaltam el a feladatot. Tudtam, hogy izgalmas kihívások várnak rám a feladataiban és méreteiben is kimagasló vállalatnál. Bár korábban informatikai biztonsági igazgatói pozíciómból adódóan volt alkalmam megismerni társaságunk működését, akkoriban teljesen más perspektívából láttam a vállalatot. Már akkor is meghatározó élmény volt számomra itt dolgozni. Most vezérigazgatóként, az értékek és az eddig elért eredmények megőrzése mellett a biztonságos és fenntartható üzemeltetést, valamint egy modern infokommunikációs vállalat kiépítését tartom a legfontosabbnak.

Computerworld: A szeptemberben megalakult Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) ernyőszervezetként irányítja a digitalizációs folyamatokat, hatékonyabb fejlesztéseket és működést ígérnek. Ezek hogyan érintik a NISZ-t? Milyen lesz a cég pozíciója az infokommunikációs piacon a korábbi időszakhoz képest? Megálmodó, stratégiai vállalat lesz vagy végrehajtó? Esetleg mindkettő?

Dr. Kovács Zoltán: Magyarország Kormányának döntése értelmében a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. látja el az e-közigazgatással, az informatikával, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítésével, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos állami feladatokat. A DMÜ működését a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli, a tevékenység racionalizálása érdekében az ügynökség egyfajta ernyőszervezetként irányítja az alárendelt társaságokat, így a NISZ Zrt.-t is. A kormányzati infokommunikációs társaságok központosításának kiemelt célja az állampolgárok digitális igényeihez jobban alkalmazkodó szolgáltatásportfólió kialakítása, továbbá a szinergiákban rejlő lehetőségek kihasználásával a források hatékonyabb felhasználása. Egyszerűbben megfogalmazva egy hatékonyabb, olcsóbb, az igényekre a korábbiaknál is jobban reagáló állami infokommunikáció kialakítása a cél.

Ennek megvalósításában nagyban támaszkodik a hozzárendelt társaságoknál rendelkezésre álló szakértelemre, amely meglévő kompetenciáinak köszönhetően a NISZ Zrt.-nél is rendelkezésre áll. Menedzsmentünk kiemelten fontosnak tartja, hogy saját programja – akárcsak a DMÜ minden leányvállalatáé – professzionális módon illeszkedjen az újonnan kidolgozott keretrendszerbe, ezért felülvizsgáljuk saját működésünket, tevékenységünket is és a kijelölt működési környezettel, valamint a meghatározott „tulajdonosi” elvárásokkal összhangban megalkotjuk saját, hosszútávú stratégiánkat. Így támogatjuk a társadalom digitalizációs transzformációját, szem előtt tartva a fenntarthatóságot, a hatékonyságot, a minőséget és a biztonságot is.

Ez a munka már folyik, terveink szerint kézzel fogható eredményei 2023. év első felében lesznek. Ezt követi majd a meghatározott célok egyes elemeinek a végrehajtása. A NISZ Zrt.-nek óriási szerepe van a kitűzött olcsóbb, hatékonyabb állami infokommunikáció kialakításában, hiszen ennek sikere azon múlik, hogy a DMÜ többi leányvállalatával együtt, hogyan leszünk képesek megvalósítani az állampolgárok és a kormányzat infokommunikációs igényeit.

Computerworld: Milyen konkrét stratégiai lépésekre van szükség ahhoz, hogy a NISZ egy modern, a helyét akár piaci körülmények között is megálló vállalattá váljon? Milyennek képzeli a jövő NISZ-ét?

Dr. Kovács Zoltán: A NISZ Zrt. az elmúlt 10 évben példátlan változáson, fejlődésen ment keresztül, amire rendkívül büszkék vagyunk. A növekedési potenciál megőrzése mellett a jövő kulcsa a működési hatékonyság és a forrásfelhasználás javítása lesz a keretrendszernek megfelelően. Egy vállalatot mindig lehet fejleszteni, többek között a belső működés újragondolásával, ezen belül például az információáramlás felgyorsításával és a folyamat alapú operatív munka támogatásával. A belső folyamatok fejlesztése mellett fontosnak tartom a NISZ külső megjelenésének és megítélésének javítását, a márkaépítést és a külső kommunikáció erősítését is. A DMÜ kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy az alatta lévő vállalatoknál kiaknázza azokat a szinergiából adódó lehetőségeket, amelyeket az egyes tagvállalatok képességei biztosítanak. Nagyon fontosnak tartom, hogy a korábbinál piacibb alapú működést tudjunk bevezetni. Ez azt jelenti, hogy az egyes szolgáltatások költségeinek nagyon pontos ismerete mellett a felhasználóink dönteni tudjanak az általunk kínált szolgáltatásportfólióval kapcsolatban arról, hogy az alapszolgáltatáson felül milyen és mennyi plusz szolgáltatást választanak. Ezzel olyan szolgáltatásokat és olyan mértékben vehetnek majd igénybe, amennyire valóban szükségük van. Ez számukra is lehetőséget biztosít a takarékosabb működésre. Ide tartozik a szolgáltatásaink felülvizsgálata is, így bizonyos megoldások akár már rövid távon kivezetésre kerülhetnek, de rá tudunk mutatni olyanokra, amelyek adott esetben tovább bővíthetik a portfóliónkat. Elképzelhető, hogy lesz olyan tevékenység, amelyet a piaci szereplők olcsóbban tudnak majd biztosítani, de lehet olyan is, amelyet mi tudunk hatékonyabban ellátni. Az év elején megszülető NISZ Zrt. stratégiában kiemelt fókuszt fogunk ennek szentelni. A NISZ Zrt.-t egy modern infokommunikációs vállalatként képzelem, amivel az ügyfelek elégedettek és ahol a kollégák szívesen dolgoznak.

CW: Miket tart az elmúlt tíz év legnagyobb eredményeinek és ezek közül melyek azok, amelyeket mindenképpen megőriz majd az újjászülető, modern vállalatnál?

Dr. Kovács Zoltán: A NISZ Zrt. az elmúlt 10 évben rendkívüli növekedésen ment keresztül, mára a kormányzati ICT társaságok legnagyobb és legmeghatározóbb szereplőjévé vált. Rendkívül nagy értékekkel rendelkezik a vállalat mind a humánerőforrás, mind a tudástőke tekintetében, amelyeknek köszönhetően a versenyszférában is megállná a helyét. Nem egyszer bebizonyosodott, hogy az államigazgatási intézmények korábban szigetszerűen működő informatikai rendszerei helyett kialakított központosított struktúra, a kevesebb, de jobb szakember, a nagy tömegű licenc és support vásárlás behozza az árát és a ráfordított időt. Ez valóban jobb, hatékonyabb, valamint biztonságosabb üzemeltetést tesz lehetővé, mint a széttagolt struktúra.

Az elmúlt évtized állami informatikai beruházásainak köszönhetően rengeteg olyan fejlesztés valósult meg, amelyek jelen pillanatban már természetesnek tűnnek, de nagyban hozzájárultak a digitális ökoszisztéma kialakulásához. A NISZ pedig jelentős szerepet játszik abban, hogy ezek a rendszerek működjenek.

Különösen nagy eredménynek tartom, hogy kiépült a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, az elért végpontok száma már eléri a tízezret. Elindult a Kormányzati Adatközpont és olyan összetett, nemzetstratégiai jelentőségű informatikai rendszerek jöttek létre, mint a 112-es Egységes Európai Segélyhívó Rendszer, az e-útdíj, az önkormányzati e-ügyintézést támogató Önkormányzati ASP, a NISZ országos videokonferencia rendszere (VIKI) és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Ezzel párhuzamosan elérhetővé váltak az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét megkönnyítő elektronikus szolgáltatások is, valamint megújult a magyarorszag.hu központi e-ügyintézési portál.

Megújult a közigazgatási intézmények eszközparkja, korszerűbbé váltak az okmányirodák és a kormányhivatalok informatikai rendszerei, emellett új e-kormányzati megoldások jöttek létre és több közigazgatási ügy vált elektronikus úton elintézhetővé. A központi ügyintézési portál mellett jelentős lépés volt a biztonságos elektronikus ügyintézéshez elengedhetetlen azonosítási szolgáltatások (ügyfélkapus-, telefonos-, arcképes-, eSzemélyi) fejlesztése is. A 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalon 2021-ben elindult a videótechnológián keresztül történő Arcképes azonosítás, amellyel az állampolgárok otthonról, sorban állás nélkül, videochaten keresztül is intézhetik ügyeiket. A Közigazgatási Ügyfélvonalon beérkező ügyek kezelése során a mesterséges intelligenciával (MI) támogatott válaszok aránya ma már eléri a 95%-ot.

A jövőbeli célkitűzéseink között előkelő helyen szerepel az MI e-ügyintézésben történő jelenlegi használatának megerősítése és további kiterjesztése. A koronavírus járvány miatt még azok is kipróbálták az e-közigazgatási szolgáltatásokat, akik korábban kizárólag személyesen intézték ügyeiket. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy míg 2014-ben a magyar állampolgárok összesen 83 millió hivatalos dokumentumot nyújtottak be elektronikus úton, addig 2022-ben már több mint 200 millió elektronikus dokumentum-feltöltés történt. Szintén beszédes az elektronikusan intézett ügyek száma: míg 2019-ben kicsivel több mint 4 millió ügyet intéztek online, a magyarorszag.hu felületén keresztül, addig 2022-ben ez a szám már meghaladta a 20 milliót.

Természetesen, folyamatosan figyelemmel kísérjük a feltörekvő technológiákat, illetve az új generációk felhasználói szokásait és az így szerzett tapasztalatokat beépítjük a fejlesztéseinkbe.

Computerworld: Melyek a hétköznapok legnagyobb kihívásai jelenleg?

Dr. Kovács Zoltán: A következő időszak legfontosabb feladatai között továbbra is első helyeken szerepel az államigazgatási infokommunikációs infrastruktúra üzembiztos és biztonságos működtetése, a jövőbemutató infokommunikációs fejlesztések megkezdése és a meglévők folytatása, valamint az ügyfélbarát elektronikus ügyintézési szolgáltatások fejlesztése. Természetesen, azon szolgáltatások átalakítására vagy megszüntetésére is javaslatot kell tennünk, amelyekre jelentősen csökken az igény – ilyen például a komoly fenntartási költségekkel járó e-FAX szolgáltatás. Másrészt, fő célunk változatlanul az olcsóbb, hatékonyabb, piacibb alapú működés. Természetesen a DMÜ keretrendszerének megfelelő saját stratégia megalkotása is fontos feladat, amely elősegíti ezen cél elérését. A harmadik kihívás a külső környezetünket jelenleg jellemző problémák, amelyekre már rövid távon is reagálnunk kell. Ezek korábban nem tapasztalt feladatok elé állítják a NISZ Zrt.-t. Ilyen például az energia vagy az árfolyamváltozások kérdése, amelyek mellett is biztosítanunk kell a szolgáltatásainkat. Társaságunknál mindig is kiemelt fókuszban volt a megbízható üzemeltetés és az információbiztonság. A fentiek megoldását tartom a legfontosabb feladatoknak.

Computerworld: Mennyire függ a NISZ a piaci szereplőktől és Ön szerint hogyan lehet ezt a függést kezelni? Gondolok itt például munkaerő-piaci helyzetre…

Dr. Kovács Zoltán: Munkaerő tekintetében versenytársaink nagyon erősek, ezért juttatási csomagjainkat igyekszünk ennek megfelelően alakítani. Bár állami tulajdonú vállalatról van szó, akik nálunk dolgoznak, szinte mindig megtalálják a kihívást a munkájukban. Ha csatlakoznak hozzánk, olyan méretű szervezettel és olyan technológiával találkozhatnak, amivel a piacon nem biztos. Szolgáltatásainkat a piacon elérhető legkorszerűbb technológiai eszközök felhasználásával alakítottuk ki, ami vonzó a munkatársak számára, hiszen piacvezető gyártók nagyvállalati eszközeit is lehet üzemeltetni nálunk. Széles portfóliónknak köszönhetően a belső karrierutat előnyben részesítők is megtalálhatják számításaikat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy egy vonzó infokommunikációs vállalat atmoszféráját biztosítsuk. Kollégáinkkal folyamatosan egyeztetünk arról, hogyan tudnánk ezen a téren még jobban fejlődni. Emellett a NISZ Zrt. rengeteg vonzó programot, lehetőséget is kínál. Nagy szakmai kihívást jelent és nagyon izgalmas itt dolgozni. Jól mutatja ezt, hogy nem egy, gyakornokként érkezett kollégánk dolgozik ma már vezető pozícióban.

Computerworld: Végül mit üzenne a NISZ partnereinek, beszállítóinak és munkatársainak, illetve az állampolgároknak és a vállalkozásoknak?

Dr. Kovács Zoltán: Mindannyian nehéz éveken vagyunk túl. A NISZ Zrt. továbbra is az e-közigazgatás, az állami infokommunikáció, és ezekhez kapcsolódó fejlesztések megvalósításának aktív résztvevője lesz. Ez amellett, hogy stabil hátteret biztosít a közigazgatás infokommunikációs szolgáltatásaiban, egyben olyan megbízható partnerséget is jelent, amellyel ügyfeleink, partnereink, beszállítóink hosszú távon tudnak tervezni. Szervezetileg nagyon izgalmas időszak elé nézünk minden tekintetben, hiszen elkezdődik az új stratégia megvalósítása. Ennek eredményeként további jelentős fejlesztési feladatok várhatók, amelyek új technológiákat hozhatnak el partnereinknek és az állampolgároknak. Bízom benne, hogy egy sikeres, hatékonyabb és még jobb NISZ Zrt.-vel fognak találkozni a következő években.”

Forrás:
NISZ – Új időszámítás kezdődött; Computerworld; 2023. január 13.

Technika, tudomány

Üzembe helyezték Magyarország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét a Debreceni Egyetemen

„Üzembe helyezték Magyarország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán. A Komondor nevet viselő gép a DE oktatói és kutatói munkáját is segíti a jövőben. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) új gépe megtízszerezi az itthon elérhető jelenlegi HPC-kapacitást.

Két éven át tartott az 5 petaflops teljesítményű szuperszámítógép kialakítása, az elmúlt hónapok tesztidőszakát követően pénteken ünnepélyes keretek között adták át a Komondort, mely a Debreceni Egyetemen fog működni. Az ország legújabb és egyben legerősebb szuperszámítógépére a nagy mennyiségű adatok feldolgozásában szinte minden tudományterületen szükség van. A mesterséges intelligencia, valamint big data partíciót is tartalmazó Komondor másodpercenként akár tízezerszer nagyobb volumenét hajthatja végre az asztali gépek számolási, adatfeldolgozási képességének, egyszerre ötvenezer laptop használatának felel meg a kapacitása.

Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke kiemelte, hogy az adatalapú szemlélet felé halad a világ, ami a mindennapi feladatok megoldását is megkönnyítheti.

– Lassan elmosódik a határ a virtuális világ és a valóság között, mely az egyre inkább adatalapú megközelítés alapján működő tudományos világra is jellemző. A Komondor egy kutatási infrastruktúra, elsősorban kutatók fogják használni, de a gazdaságban megjelenő magas hozzáadott értékű tevékenységet is erősítheti. A KIFÜ-nek már volt szuperszámítógépe Debrecenben, a mostani azonban sokkal erősebb a korábbinál. A múlt kedvező tapasztalatai, az egyetemmel való kiváló kapcsolat is indokolta azt, hogy az új HPC-rendszer ide kerüljön. Fontos mérföldkő ez, talán az évtized IT-beruházása – emelte ki a KIFÜ elnöke.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja az átadó ünnepségen kiemelte: a DE számára stratégiai jelentőségű a fejlesztés, hiszen rengeteg lehetőséget rejt magában a technológia, ami a tudományos tevékenységben is nélkülözhetetlen.

– Büszkék vagyunk arra, hogy a Debreceni Egyetemen működhet az ország legerősebb szuperszámítógépe. A mostani fejlesztést megalapozta, hogy már korábban is voltak ilyen gépek nálunk, és felépült egy HPC-központ is. Kialakult az a tudásbázis, ami ma már alapjaiban határozza meg az Informatikai Karon zajló oktatást, segíti az egyetemi kutatásokat. Az intézmény mintegy száz oktatója használja a szuperszámítógépet. Alig több mint tíz év alatt sikerült elérni, hogy az egész ország kiszolgálására alkalmas HPC-rendszernek adjon otthont a Debreceni Egyetem. Az Informatikai Karon meghatározó jelentőségű az adattudomány, a mesterséges intelligencia, számos tudományterületet kiszolgálnak, emiatt fontos stratégiai döntés volt az egyetem és a szakemberek részéről, hogy a Kassai úti campuson kapott helyet ez nagy kapacitású gép – fogalmazott a kancellár.

Az egyetemi vezető megjegyezte, hogy a gép a tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenysége mellett a városi sportélet számára is hasznos, hiszen az üzemeltetése nyomán keletkező hulladékhőt a városi uszodához vezetik.

Papp László, Debrecen polgármestere beszédében az új HPC-rendszer gazdasági előnyeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta: Debrecenben fontos szerepet tölt be az informatika, és örömtelinek nevezte, hogy a megyeszékhelyen működhet az ország legerősebb szuperszámítógépe. A polgármester hozzátette: a tervek szerint hamarosan összekötik a létesítményt az uszodával, hogy a gép által termelt hőenergiát hasznosítsák a sportuszoda fűtésében.”

Forrás:
Komondor beköltözött a Debreceni Egyetemre; Debreceni Egyetem; 2023. január 13.
Lásd még:

„A 199. leggyorsabb
A most átadott szuperszámítógép mintegy 50 ezer laptop sebességével képes számolni minden egyes másodpercben – hívta fel a figyelmet az InfoRádinak nyilatkozva Spaller Endre, hozzátéve: belegondolva, hogy egy otthoni erős laptopot milyen nehéz olyan munkával megbízni, amit már nem képes kiszámolni, érthetővé válhat, hogy milyen kapacitási sebességgel bír a Komondor.
A rendszer 5 petaflops összteljesítményű, azaz 10 a 15-en számú műveletet képes elvégezni minden egyes másodpercben. A Komondor a 199. leggyorsabb szuperszámítógép a világon, régiós szinten pedig vezető helyzetet teremt az ország számára, noha a kérdés nem az, hogy mekkora egy gép, hanem hogy ezt milyen mértékben tudják a kutatók használni – jegyezte meg KIFÚ elnöke. Ami biztos, az eddig használatos magyar szuperszámítógép teljesítménye egytizede volt a mostaninak, de ha idővel ez is kevésnek bizonyul – eleve úgy tervezték meg – van lehetőség a gép bővítésére. A gép mintegy 4,7 milliárd forintból valósult meg, nagyobbik részt uniós, kisebbik részt állami forrásból.”

Forrás:
A világ legjobb szuperszámítógépei között debütált a debreceni Komondor; Infostart; 2023. január 13.
(A Spaller Enrével folytatott beszélgetés teljes terjedelmében meghallgatható a fenti címen.)
Komondor; Hpc.kifu.hu (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)

Társadalom, gazdaság, művelődés

„Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban” – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új stratégiája a 2023–2026 közötti időszakra

„„Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban” címmel megjelent a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság új Stratégiája a 2023–2026 időszakra.

A dokumentum megfogalmazza az NMHH küldetését és alapvető értékeit, továbbá kijelöli a tervezett célokat és az ezeket szolgáló akciókat.

Koltay András, az NMHH elnöke szerint a Stratégiában „céljaink elérése, törekvéseink sikere érdekében olyan partnerséget ajánlunk a polgárok, a hírközlési és médiapiac szereplői, valamint az érintett állami szervek számára, amelyben együtt járulhatunk hozzá Magyarország és Európa digitális jövőjének építéséhez”.

Az NMHH új Stratégiáját szakmai évnyitó konferencia mutatja be 2023 februárjában.”

Forrás:
Megjelent az NMHH új Stratégiája; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2023. január 13.
Letöltés PDF-ben

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Együttes nyilatkozat az EU–NATO együttműködésről, 2023. január 10.

„

  1. A NATO–EU stratégiai partnerség alapkövét közösen vallott értékeink, a közös kihívások legyőzése iránti eltökéltségünk, valamint az euroatlanti térség békéjének, szabadságának és jólétének előmozdítása és megóvása iránti egyértelmű elkötelezettségünk jelenti.
  2. Az euroatlanti térség biztonságát évtizedek óta nem fenyegette olyan súlyos veszély, mint ma. Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket. Aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. Oroszország háborúja súlyosbította az élelmiszer- és energiaválságot, amely világszerte emberek milliárdjait érinti.
  3. A lehető leghatározottabban elítéljük az Oroszország általi agressziót. Oroszországnak azonnal véget kell vetnie ennek a háborúnak, és ki kell vonulnia Ukrajnából. Teljes szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajnával szemben, és újólag megerősítjük, hogy továbbra is rendületlenül támogatjuk annak függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását. Maradéktalanul támogatjuk Ukrajna önvédelemhez és saját sorsának megválasztásához való természetes jogát.
  4. Az autoriter szereplők érdekeink, értékeink és demokratikus elveink ellen intéznek támadást, és ehhez többféle eszközt bevetnek: politikai, gazdasági, technológiai és katonai szinten egyaránt.
  5. A növekvő stratégiai versengés korában élünk. Kína egyre erőteljesebb érdekérvényesítése és az általa követett politikák olyan kihívásokat támasztanak, amelyekkel foglalkoznunk kell.
  6. Az európai szomszédságunkban fennálló tartós konfliktus, sérülékeny helyzet és instabilitás aláássa saját biztonságunkat, és termékeny talajt teremt stratégiai versenytársaink, valamint a terrorista csoportok számára is ahhoz, hogy befolyást szerezzenek, destabilizálják a társadalmakat és fenyegetést jelentsenek biztonságunkra nézve.
  7. Amint azt a NATO stratégiai koncepciója és az EU stratégiai iránytűje is hangsúlyozza, döntő pillanat ez az euroatlanti biztonság és stabilitás szempontjából, amely minden eddiginél jobban alátámasztja a transzatlanti kötelék fontosságát, és szorosabb EU–NATO együttműködésre sürget minket.
  8. A NATO továbbra is a kollektív védelem alapját képezi a szövetségesei számára, és elengedhetetlen az euroatlanti biztonság szempontjából. Elismerjük azt az értéket, amelyet egy erősebb és ütőképesebb európai védelem képvisel, amely pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, kiegészíti a NATO-t és interoperábilis azzal.
  9. Egymást kölcsönösen erősítő stratégiai partnerségünk hozzájárul a biztonság megerősítéséhez Európában és annak határain túl. A NATO és az EU egymást kiegészítő, koherens és egymást kölcsönösen erősítő szerepet játszik a nemzetközi béke és biztonság támogatásában. Közös céljainkat követve, egymilliárd polgárunk javát szolgálva folytatni fogjuk a rendelkezésünkre álló – politikai, gazdasági és katonai – eszközök együttesének mozgósítását.
  10. A 2016. évi varsói együttes nyilatkozatra és a 2018. évi brüsszeli együttes nyilatkozatra építve, amelyek jelentősen bővítették a több mint húsz évvel ezelőtt létrehozott partnerségünk hatókörét és mélységét, példátlan előrelépést tettünk az együttműködés valamennyi területén.
  11. Kézzelfogható eredményeket értünk el a hibrid és kiberfenyegetések elleni küzdelem, az operatív együttműködés – többek között a tengerpolitikai kérdések –, a katonai mobilitás, a védelmi képességek, a védelmi ipar és kutatás, a gyakorlatok, a terrorizmus elleni küzdelem és a partnerek kapacitásépítése terén.
  12. Mivel az előttünk álló biztonsági fenyegetések és kihívások hatóköre és nagyságrendje folyamatosan változik, partnerségünket a hosszú múltra visszatekintő együttműködésünk alapján magasabb szintre emeljük. Tovább fogjuk erősíteni együttműködésünket az eddigi területeken, valamint ki fogjuk terjeszteni és el fogjuk mélyíteni azt különösen a növekvő geostratégiai versengés, a rezilienciával kapcsolatos kérdések, a kritikus infrastruktúrák védelme, a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák, az űrpolitika, az éghajlatváltozásból eredő biztonsági következmények, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás területén felmerülő kérdések kezelése érdekében.
  13. E nyilatkozat aláírásával kifejezzük, hogy a NATO–EU partnerséget valamennyi NATO-szövetségessel és uniós tagállammal szorosan egyeztetve és együttműködve fogjuk előbbre vinni, a teljes kölcsönös nyitottság szellemében és szervezeteink döntéshozatali autonómiájával összhangban, valamint tagjaink biztonság- és védelempolitikája sajátos jellegének sérelme nélkül. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságúnak tartjuk az átláthatóságot. Arra sarkalljuk azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem tagjai az EU-nak, hogy a lehető legteljesebb mértékben vegyenek részt az uniós kezdeményezésekben. Arra sarkalljuk továbbá azokat az uniós tagállamokat, amelyek nem tagjai a NATO-nak, hogy a lehető legteljesebb mértékben vegyenek részt a NATO kezdeményezéseiben.
  14. Az elért eredményeket rendszeresen számba fogjuk venni.

”

Forrás:
Együttes nyilatkozat az EU–NATO együttműködésről ; Európai Unió Tanácsa; 2023. január 10.

Külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) és kiberbiztonság – fenyegettségi állapotfelmérés

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) összefogott annak érdekében, hogy tanulmányozza és elemezze a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (Foreign Information Manipulation and Interference, FIMI) és a dezinformációval kapcsolatos fenyegetéseket. Külön elemzési keretet terjesztenek elő, amely összhangban van az ENISA fenyegetettségi állapotfelmérésével (Threat Landscape, ETL) kapcsolatos módszertannal, azzal a céllal, hogy elemezze mind a FIMI-t, mind pedig a dezinformáció kiberbiztonsági vonatkozásait. Az EKSZ az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek a dezinformációval kapcsolatos fogalommeghatározások további finomítására irányuló felhívására válaszul javasolta a külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) koncepcióját. Bár a dezinformáció a FIMI kiemelt része, a FIMI a manipulatív magatartásra helyezi a hangsúlyt, nem pedig a tartalom valódiságára. Számos stratégiai dokumentum, például a biztonságra és védelemre vonatkozó stratégiai iránytű és a FIMI-ról szóló, 2022. júliusi tanácsi következtetések utalnak a FIMI, valamint a hibrid és kiberfenyegetések elleni küzdelem fontosságára. Ennek megfelelően a különböző területeket átszelő, szélesebb körű hibrid fenyegetések fényében e jelentés azért készült, hogy kidolgozza a kiberbiztonsági és a FIMI-ellenes közösségek szorosabb együttműködésének módjait. A cél az, hogy hozzájáruljon az információmanipuláció és a beavatkozás – többek között a dezinformáció – jellegéről és dinamikájáról, valamint az e jelenségre való együttes reagálás módjáról folyó, sürgető vitához.
A jelentés olyan elemzési megközelítést javasol és tesztel, amely leírja a FIMI-t és az információk manipulálását, valamint az alapul szolgáló kiberbiztonsági elemeket a két terület gyakorlatainak összepárosítása révén:
A kiberbiztonság területén: Az ENISA kiberbiztonsági fenyegetések állapotáról szóló éves jelentésében használt nyitott módszertani keretet, az ENISA fenyegetettségi helyzetjelentéseit.
A FIMI esetében: A nyílt forráskódú DISARM keretet, amelyet a FIMI/dezinformáció felfedésére használnak.
A két összetevőt korlátozott számú eseményen tesztelve, a jelentés a keretek interoperabilitásának igazolására szolgál.”

Forrás:
Foreign Information Manipulation and Interference (FIMI) and cybersecurity. Threat landscape, December 2022; Erika Magonara, Apostolos Malatras; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA), European Union External Action (EEAS); 2023. január 5.

Kiberreziliencia az Európai Unióban (tíz figyelendő téma 2023-ban)

„A kibertámadások szaporodására válaszul 2023-ban számos olyan uniós jogalkotási és nem jogalkotási javaslat megszületése várható, amelyek célja az infrastruktúra, a csatlakoztatott, hálózatos eszközök, valamint a teljes információs és kommunikációs technológiai (IKT) ellátási lánc védelme a kibertámadási hullám ellen.

Változó kiberbiztonsági veszélyhelyzet

Oroszország és Ukrajna közötti háború a kiberrezílienciára tereli a figyelmet. A kibertámadások már a háború előtt is nagy gondot okoztak az európai magán- és közszférának (példa erre a német Bundestag elleni kibertámadás 2021-ben). 2021-ben 11 másodpercenként fordult elő egy zsarolóprogram-támadás, amely 2031-re várhatóan 2 másodpercre fog felgyorsulni, és ezek 2025-re évi 10,5 milliárd dollárnyi kárt fognak okozni. A kiberbűnözés egyre nagyobb költségeket ró a világgazdaságra a rosszindulatú szereplők egyre kifinomultabbá váló tevékenységének következtében. A COVID-19 világjárvány és a geopolitikai feszültségek által felgyorsított gyors digitális átalakulás megnövelte a kiberbűnözők játékterét. Az ENISA 2022-es, az EU fenyegetettségéről szóló jelentése feltárta, hogy havonta 10 terabájtnyi adatot lopnak el. A kibertámadások listáján az EU-ban a legmagasabb pontszámot elérő zsarolóprogram-támadásokat szorosan követik az elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDOS) támadások, a valaha volt legnagyobb DDoS-támadást 2022 júliusában regisztrálták Európában. A Cisco éves internetes jelentése becslése szerint a DDoS a támadások száma a 2018-as 7,9 millióról 2023-ra világszerte 15,4 millióra fog nőni. Egészségügyi szolgáltatók, infrastrukturális vezetékek, repülőterek, minisztériumok, szállodaláncok, bankok és digitális szolgáltatók, csak néhány példa a múltban kibertámadásokat szenvedett szervezetekre. A háború a hacktivizmus és a dezinformáció növekedését is kiváltja. Különös aggodalomra adnak okot a rosszindulatú szereplők növekvő képességei, amelyek immár teljes ellátási láncokat támadnak.

A kritikus infrastruktúrák védelme

Különösen aggasztóak az olyan kritikus infrastruktúrák, mint az energia, az egészségügy és a pénzügy, elleni támadások. Ezek a területek egyre inkább az IT-re támaszkodnak, és egyre sebezhetővé válnak a kibertámadásokkal szemben. Oroszország hibrid megközelítése, a fizikai és a kibertámadások egyesítése bebizonyította, hogy az alapvető szolgáltatások megzavarása reális fenyegetést jelent az EU számára. Például a műholdas kommunikációs szolgáltató elleni támadás mindössze egy órával az Ukrajna elleni támadás előtt Európa-szerte érintette az internetes szolgáltatásokat és a szélerőműveket. A kritikus entitások ellenálló képességéről szóló irányelv (CER), valamint a hálózatok és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelv (NIS2) közvetlenül válaszol erre a kihívásra. A gyorsan fejlődő fenyegetési környezet és az olyan incidensek, mint például a dán vasúthálózat elleni 2022 novemberi kibertámadás azonban megkövetelik az új jogi keret felgyorsított végrehajtását. Ezért a Tanács 2022 decemberében ajánlást fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmét célzó erőfeszítések fokozására, valamint az EU-n belüli és az EU-n belüli együttműködés előmozdítására. Különösen sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre intézkedéseket az 5G kiberbiztonsági eszköztár keretében, figyelembe véve az alapvető szolgáltatások 5G-től való nagymértékű függőségét és annak a digitális szolgáltatások fejlesztésében betöltött fontosságát. Az ezt követő uniós kibervédelem-politika célja az EU kibervédelmi képességeinek és a katonai és polgári kiberközösségek közötti szinergiák növelése. A létfontosságú infrastruktúra összekapcsolhatóságát a rugalmasságot, összekapcsolhatóságot és a biztonságot szolgáló műholdas infrastruktúra (Iris²), egy szuverén űralapú biztonságos összeköttetési rendszer biztosítja majd, amelynek elemei 2024-re fognak pályára állni.

A működési kapacitás növelése

A NIS2 hivatalosan létrehozza az uniós kiberválság-kapcsolattartó szervezetek hálózatát (CyCLONe), amely a válságkezelés gyors koordinációját biztosítja nagyszabású, határokon átnyúló kiberbiztonsági események esetén, míg a közös kiberbiztonsági egység (JCU) biztosítja majd a polgári, bűnüldözési, diplomáciai és kibervédelmi közösségek közötti összehangolt reagálást. A NIS2-t 2023. június 30-ig teljes körűen végre kell hajtani. Az uniós kiberbiztonsági kapacitásépítésre az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont (ECCC) keretében kerül sor, amely 2023 márciusára kezdi meg működését. A központ célja, hogy stratégiai kiberbiztonsági beruházások révén javítsa a technológiai szuverenitást. A nemzeti koordinációs központok hálózatával együtt létrehozza az EU kiberbiztonsági pajzsát, amelyet mesterséges intelligencia (MI) működtet, és amelyet a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó európai közös vállalkozás által kifejlesztett uniós szuper-számítástechnikai infrastruktúra egészít ki. Az első hat kvantumszámítógép várhatóan 2023 második felében lesz elérhető.

A csatlakoztatott eszközök védelme

A csatlakoztatott eszközök, például az otthonbiztonsági alkalmazások, az internethez csatlakoztatott játékok és az intelligens kamerák, amelyek 2023-ra várhatóan a világ népességének háromszorosát teszik ki, megnyithatják az ajtót a rosszindulatú szereplők előtt, és feltörés esetén hatással lehetnek a teljes ellátási láncra. E fenyegetés kezelése érdekében a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat kiberbiztonsági kötelezettségeket írna elő a digitális termékek széles körére vonatkozóan, mielőtt azokat forgalomba hoznák. A javaslat magas bírságokat szabna ki a szabályok be nem tartása esetén, és betiltaná azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg a szabályoknak. Ez az EU határain túl is hatással lehet, mivel nemzetközi referenciaként szolgálhat a digitális termékek kiberbiztonságához. Erről a javaslatról 2023-ban intenzív tárgyalások várhatók.

Az ellátási lánc védelme

Az IKT-ellátási lánc biztonságáról szóló, 2022. októberi tanácsi következtetéseket be kell építeni az IKT-ellátásilánc-biztonsági eszköztár létrehozásába, hogy kiegészítse a NIS2 keretében az IKT-termékekre vonatkozóan az ellátási láncra vonatkozóan végzett összehangolt kockázatértékelést. Az 5G biztonsági eszköztár kritériumai példaként szolgálhatnak az IKT-ellátási láncok biztonsága szempontjából magas kockázatú értékesítők – például a Huawei – meghatározásához.

Előrelépés várható a doménnév-rendszerek (DNS) feloldója esetében is (a doménnevek, például a www.name.eu számítógépes IP-címekké alakítása, pl. 192.168.2.1). 2023-ban létre kell hozni egy nyilvános európai DNS-feloldó szolgáltatást (DNS4EU) a piacon uralkodó nyilvános (nem uniós) feloldók alternatívájaként, ami javítaná az EU kiberbiztonsági képességeit és hozzájárulna digitális szuverenitásához. Várhatjuk továbbá az IKT-termékek kiberbiztonságára és a felhőalapú szolgáltatásokra vonatkozó uniós tanúsítási rendszerek véglegesítését, ahol még nem látható, hogy a vitatott szuverenitási követelmények az utóbbi hatálya alá fognak-e tartozni.

A kiberbiztonsági készséghiány áthidalása

A kiberfenyegetésekre való uniós reagálás nagyban függ attól, hogy elegendő és megfelelően képzett kiberbiztonsági munkaerő áll-e rendelkezésre. Az európai kiberbiztonsági készségek kompetenciakerete (ECSF) fontos szerepet fog játszani a kiberbiztonsági szakma meghatározásában. Az Európai Bizottság által 2023 harmadik negyedévére meghirdetett kiberbiztonsági készségek akadémiája orvosolhatja majd a kiberbiztonsági szakadékot.”

Forrás:
Cyber-resilience in the EU [Ten issues to watch in 2023]; European Parliamentary Research Service (EPRS), Members’ Research Service; 2023. január 12.
A részletes elemezés az Európai Parlament Think Tank oldalán olvasható. (PDF)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Komoly lehetőségek rejtőznek az űriparban

„A közvélekedés szerint egy olyan, földrajzi méretében és lakosságának számában is apró országnak, mint Magyarországnak, nehéz lenne érdemi eredményeket elérnie az űrversenyben. Ez azonban tévedés – bár valóban kicsik vagyunk, de gazdag űrkutatási történelemmel és számos kitörési lehetőséggel is rendelkezünk. De az is igaz, hogy a verseny óriási.

◼︎ A végtelenbe és tovább

A magyar kormány 2018 óta kiemelt figyelmet fordít az űrtevékenység, az űrtechnológia fejlesztésére. Ennek jele az is, hogy a területet a Külgazdasági és Külügyminisztérium „vette át”: ennek egyik nem titkolt oka az az elképzelés, hogy így még hatékonyabbá válik a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Márpedig egy olyan hálózatalapú, gazdagon szőtt horizontális és vertikális kapcsolatrendszerre épülő terület, mint az űripar, valóban az együttműködésen alapul.

Kapcsolatrendszerek alakulnak

Az együttműködés nem csupán a nemzetközi színtéren, de idehaza is fontos. A magyar űripar strukturális átszervezése is 2018-ban kezdődött el, amelynek során a kormányzat a HUNSPACE klaszter cégeire is épít. Az Európai Űrügynökséggel (ESA-val) együttműködve, a Design Terminal innovatív kezdeményezésként indította el a „Space Terminal” programot, amely a hazai űripari tevékenységek összefogását célozza meg. Méghozzá a lehető legszélesebb körben: a középiskolai tanárok továbbképzésétől az üzleti inkubáción át egészen technológiai transzferig – ezt pedig már az Infotér 2022 Konferencia Space&Defense szakmai napján hangsúlyozta Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. Szintén fontos előrelépés volt, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretein belül elindult az Űripari és Védelmi Ipari Kollégium, amely professzionális támogatást tud nyújtani azon cégek számára is, amelyek már részesei az űriparnak vagy képességeik vannak arra, hogy erre a területre belépjenek.

A magyar kormány 2021-ben fogadta el Magyarország Űrstratégiáját, amely kifejezetten a gazdasági előnyökre és a megtérülésre fókuszálva igyekszik azokra a területekre koncentrálni, ahol hazánknak vagy van már megfelelő képessége, vagy érdemes a képességek továbbfejlesztésével további piacot szerezni. Ez a dokumentum, s a komolyabb állam szerepvállalás, befektetés multiplikátorhatásként sokat segíthet az űrszektor kis- és középvállalatain egyaránt. Sajnos egyelőre nem túl sok magyar cég tevékenykedik az űrpiacon, számuk mintegy negyvenre tehető. Viszont átlagosan 15-20 évesek, azaz jelentős tapasztalat gyűlt már össze náluk. Árbevételük is nagyobb a kkv-k átlagos bevételi szintjéhez képest és ezeket a plusz forrásokat képesek a technológiai fejlesztésekbe visszaforgatni. Talán ennek is köszönhető, hogy a tapasztalatok alapján jelentősen jobbnak bizonyult a válságálló képességük is az elmúlt esztendőkben. Szintén fontos jellemzőjük, hogy döntő többségük exportra termel.

Vannak kihívások is

A magyar űripari szektor bővülését azonban számos tényező hátráltatja. Megkerülhetetlen a 2020 eleje óta velünk élő Covid-vírushelyzet okozta gazdasági válság, amely Magyarország és az itt tevékenykedő mintegy 750 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást is érintette. Emellett régóta jelen lévő probléma az is, hogy a magyar vállalkozói hajlandóság alacsony: többen képzelik el életüket alkalmazottként, mint vállalkozóként. Ezért is fontos, hogy a kormányzat nagyobb hangsúlyt fektet az űriparra: talán ez segít abban is, hogy a frissen végző egyetemi hallgatók egyre nagyobb számban válasszák ezt a területet, és tudjanak, merjenek startupokat, vállalkozásokat indítani. Ezen segíthet az is, ha sikerül kialakítani egy ilyen hazai ökoszisztémát.

A hazai tapasztalatok szerit a „mai bátrak”, azaz a startupokat alapító fiatalok nemcsak igen lelkes, hanem kifejezetten jól felkészült, naprakész tudással rendelkező szakemberekként érkeznek a piacra. Nem róható fel nekik, hogy nem rendelkeznek még megfelelő tapasztalattal – itt lenne óriási szerepe a Space&Defense szakmai napon számos esetben említett hazai ökoszisztémának. Természetesen fontos lenne továbbá a területre befektetett kormányzati források növelése: ez jelenleg még a tízmilliárd forintot sem éri el.

Meglévő és jövőbeli mérföldkövek

A magyar űriparnak nagy szüksége van dedikált, nemzeti, nagy láthatóságú, kiemelt projektekre – Space Flagshipekre. Emlékezetes, hogy Farkas Bertalan 1980-ban végrehajtott, számos kutatási területet érintő űrutazását egy igen komoly és több esztendőre visszanyúló, gyakorlatilag a teljes hazai tudományos és mérnöki területet, a tudományos életet és az ipart egyaránt megmozgató együttműködés előzte meg.

A HUNOR magyar űrhajós program célja is ez: a tudományos élet mellett az innovatív cégeket is bevonnia a projekt megvalósításba. A tervek szerint 2024-ben az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködve a második magyar kutatóűrhajós is elindulhat majd a világűrbe.

Kitörési pont az ország és a hazai űripar szempontjából egyaránt az űrbéli és földfelszíni képességek növelése. Ennek jegyében alakult meg 2020-ban a CarpathiaSat Zrt., amely az önálló magyar műholdprogram felelőseként tevékenykedik.

Van mire büszkének lennünk: a Pille dózismérő a mai napig ismert és elismert eszköze a nemzetközi űrkutatásnak. De a hazai űripar további fejlődését, növekedését már a jelen és a jövő olyan körülmények határozhatják meg, mint a már említett hazai ökoszisztéma kialakulása, a nemzetközi tudományos és gazdasági kapcsolatok ápolása, erősítése vagy éppen a szakma egyik régi kívánsága, egy független, nemzeti űrügynökség megalapítása.

Ha van technológiaintenzív, innovatív, elsősorban a „szürkeállományra” , a tudásvagyonra építő, jövedelmező iparág – az az űripar lesz. Érdemes lenne erre a speciális és sajnos bizony még nem eléggé (el)ismert területre koncentrálni Magyarországon, hogy a jövő gazdasági, tudományos és biztonságpolitikai kérdései ne a fejünk felett dőljenek el.”

Forrás:
Komoly lehetőségek rejtőznek az űriparban; IT Business; 2023. január 10.