Skip to main content

29. szám, 2024. július 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Virtuális kormányablak készül

„A szolgáltatást igénybe vevők bárhonnan és bármikor intézhetik ügyeiket.

Elindult a virtuális kormányablak projekt, amelyre a Pest Vármegyei Kormányhivatal által vezetett konzorcium 12 és fél milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Pest Vármegyei Kormányhivatal.

A projekt keretében egy olyan elektronikus szolgáltatás létrehozása a cél, amely az ügyfelek elvárásai alapján az e-közigazgatás fejlesztési irányait követi: a szolgáltatást igénybe vevők személyes megjelenés nélkül, a számukra megfelelő időpontban, ügyintézői támogatás mellett intézhetik – akár azonnal – az ügyeiket a virtuális térben. A várakozások szerint az új szolgáltatás növeli majd a közszolgáltatásokba vetett bizalmat.

A virtuális kormányablak olyan elektronikus platform, amelyen az ügyintézés gyors és hatékony, a felület automatizálással támogatja az ügyindításhoz szükséges információk összegyűjtését és átadását a megfelelő szakrendszer felé. Ezenkívül a rendszer tartalmaz állampolgári és ügyintézői felületet, valamint videós azonosítást is.

A tervezett szolgáltatás átmenetet képez a személyes ügyintézés és a végső célként megfogalmazott digitális ügyintézés között, és képes lesz olyan ügyfeleket is az online tér irányába terelni, akik valamely élethelyzetből adódóan személyesen intéznék az ügyeiket.

A platformot nemcsak magyar, hanem idegen nyelvű ügyintézésre is felkészítik, így a rendszer országhatáron túlnyúló szolgáltatás nyújtására is alkalmas lesz. Ez egy jelentős lépés az [uniós. Szerk.] egységes digitális kapuhoz való csatlakozáshoz.

A projekt megvalósításának tervezett határideje 2027. augusztus 31.”

Forrás:
Virtuális kormányablak készül; Magyar Nemzet; 2024. július 9.
Lásd még:
DIMOP Plusz-1.3.3-23 Virtuális kormányablak | Széchenyi Terv Plusz; Pályázati Portál

Minden, amit tudni érdemes az uniós MI-jogszabályról

„Lehet szabályozni a mesterséges intelligenciát? Mit hoz az Európai Unió MI szabályozása, az AI Act? Hogyan érinti a hétköznapjainkat? Mit tehetünk, ha a hitelkérelmünket egy robot-, vagy annak ajánlása alapján egy ügyintéző elutasítja? Megannyi izgalmas jogi kérdés és válasz az MI szabályozás kapcsán, közérthetően. Szakértőnk Dr. Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tudományos főmunkatársa – vele beszélget állandó szakértőnk, Rab Árpád jövőkutató, az NMHH Innovációs Labor vezetője és Kántor Endre műsorvezető…”

Forrás:
Minden, amit tudnod érdemes az AI Act kapcsán – NMHH Podcast az MI-ről: Rab Árpád és Ződi Zsolt; NMHH – Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; YouTube; 2024. július 12.
Lásd még:
Spotify
Apple Podcast

Megjelent és 2024. augusztus elsejétől hatályos az Európai Unió MI-jogszabálya (AI Act)

„Augusztus elsejétől lép hatályba az új szabályozás.

2024. július 12-én kihirdették az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét („MI-Rendelet”), amely a világon az első igazán átfogó, mesterséges intelligenciával („MI”) kapcsolatos, szektorsemleges jogszabály. Az új jogszabály a mesterséges intelligencia valamennyi „életciklusára” kiterjed, az MI-rendszer fejlesztésétől kezdődően annak felhasználói használatáig.

Az MI-Rendelet 20 nappal a kihirdetést követően lép hatályba, azonban az abban foglalt szabályokat csak később kötelesek alkalmazni az érintett cégek.

Az MI-Rendelettel kapcsolatos legfontosabb határidők az alábbiak:

  • 2024. augusztus 1: Az MI-Rendelet hatályba lépése.
  • 2025. február 2: Alkalmazandóvá válnak az általános rendelkezések és a „tiltott MI gyakorlatokra” vonatkozó szabályok, például a kiszolgáltatott csoportokat kihasználó és a munkahelyeken, illetve az oktatási intézményekben alkalmazott érzelemfelismerő rendszerek használatának egyértelmű tilalma.
  • 2025. augusztus 2: Alkalmazandóvá válik számos, többek között az általános célú MI-modellekre és az illetékes hatóságokra vonatkozó szabály.
  • 2026. augusztus 2: Alkalmazandóvá válik az MI-Rendelet legtöbb további rendelkezése, ideértve például annak III. mellékletében felsorolt, magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket.
  • 2027. augusztus 2: Az MI-Rendelet teljes mértékben alkalmazandóvá válik, ideértve a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó összes kötelezettséget.

„Tekintettel arra, hogy az MI-Rendelet számos kötelezettséget ír elő, az érintett szervezetekre vonatkozóan, érdemes időben megkezdeniük a felkészülést, hogy megfeleljenek az új szabályoknak” – hangsúlyozták dr. Vári Csaba és dr. Gaál András, a Baker McKenzie Ügyvédi iroda szakértő ügyvédei.”

Forrás:
Kihirdették az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét – itt vannak a legfontosabb határidők; ComputerTrends; 2024. július 12.

Közigazgatás, politika, jog

A nagyobb állami ráfordítások nem jártak együtt javuló innovációs teljesítménnyel

„Július 8-án jelent meg az EU új Innovációs Teljesítménytáblája (Innovation Scoreboard 2024). Magyarország pozíciója nem változott, továbbra is a 21. helyen vagyunk. A rangsort Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia vezeti.

Ausztria a 6., Csehország a 15., Lengyelország a 23. és Szlovákia a 24. helyen van. A tanulmány az összesített pozíciót 4 nagyobb területen és az azokhoz tartozó 12 részterületen, összesen 32 mutató segítségével vizsgálja.

Az idén először a tagországokon kívül az elemzés további 12 európai országra is kiterjedt. Ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ízland, Montenegro, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna, Moldova és Nagy-Britannia. A kibővített 39-es listát Svájc vezeti, a sereghajtók pedig Ukrajna és Moldova.

Magyarországot ezen a listán megelőzi Svájc, Norvégia, Nagy-Britannia és Izland, így a 21. helyről a 25.-re csúszott le. Az EU egészének innovációs teljesítménye, 2023-hoz hasonlóan továbbra is gyengébb, mint a dél-koreai, kanadai, amerikai és az ausztrál teljesítmény.

A magyar adatok kapcsán a legszembetűnőbb változás, hogy az EU-s átlaghoz mérve tovább nőtt a cégeknek nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás, míg a cégek saját forrásból kutatás-fejlesztésre fordított ráfordításai csökkentek.

Romlottak továbbá egyes innovációs eredménymutatók is, vagyis a nagyobb állami ráfordítások nem jártak együtt javuló innovációs teljesítménnyel…
…
Magyarország legjobb adatai – ahogyan korábban is említettük – az innováció állami támogatása területén jelentkeznek. Viszont a támogatásoktól várt eredmények, például az innovációt igénylő munkahelyek aránya tekintetében egy hellyel rontottuk pozíciónkat, az innováció eredményeképpen várt intellektuális vagyon – szabadalom, védjegy stb. – létrejöttére pedig továbbra is a 25. hely a miénk.

Az általános pozícióját Lengyelország javította, Csehország és Szlovákia pedig egy hellyel rontotta.

Magyarország esetén az általános pozíció javításához nyilván azoknak a mutatóknak az értékét kellene javítanunk, amelyekre a teljesítményünk a leggyengébb.

2017 óta a tanulmány szerint a felsőfokú végzettségűek arányára, a formatervezési oltalom kérelmek számára és az üzleti folyamatinnovációt bevezető kis- és közepes cégek arányára romlott leginkább a teljesítményünk.

2023-ról 2024-re pedig a vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordításai, a környezetbarát innovatív technológiák alkalmazása és – ismét – a felsőfokú végzettségűek aránya tekintetében gyengült a pozíciónk.

Javult viszont a digitalizációs teljesítményünk mindkét vizsgált mutatóra.

A szélessávú internet lefedettség tekintetében az EU átlaghoz mért 2023 évi 68,4 százalékos érték 2024-re 75 százalékra emelkedett, és a legalább alapfokú digitális képességekkel rendelkezők 2023 évi 78,1 százalékos aránya 2024-re, meghaladva az EU-s átlagot (100 százalék) és 103,5 százalékra nőtt.

Összességében a 32 vizsgált mutatóból az EU átlag 50 százalékát sem éri el Magyarország 2023-24-ben 7 mutató esetén, 50 és 70 százalék között vagyunk 10 mutatóra, 71 és 100 között 2023-ban 11 és 2024-ben 10 mutatónk értéke van és az EU-s átlagot 2023-ban 4, 2024-ben pedig 5 mutatóra haladjuk meg. Jelentős javulást tehát nem tudtunk elérni 2023-ról 2024-re. Hosszabb időtávon 2017 és 2024 között vizsgálva a magyar innovációs teljesítmény az EU-s átlaghoz mérve 8,7, a cseh 15,6, a lengyel 13, a szlovák pedig 2,6 ponttal javult, vagyis a javulás tempója tekintetében a V4-ek között csak Szlovákiát előzzük meg.

Figyelemre érdemes, hogy az EU átlagot eleve jóval meghaladó dán érték további 14,2 ponttal, a svéd 9,3 ponttal és a finn 11,8 ponttal tudott javulni. Hasonlóan jól teljesít ez a három ország a frissen megjelent IMD versenyképességi listán is bizonyítva az innovációs teljesítmény és a versenyképesség szoros összefüggését.”

Forrás:
Többen is előznek minket a régióban – az innovációs ranglistán hátul vagyunk; Csath Magdolna; Növekedés.hu; 2023. július 11.
(Az eredeti cikkben van egy nagyon érdekes táblázat is: A V4 országok innovációs eredményei a főbb területeken 2023, 2024)
Lásd még:
Europe’s innovation performance steadily improving but at different speeds between Member States; European Commission; 2024. július 8.
European innovation scoreboard; European Commission

Az állami egészségbiztosító adatai szerint hatvan napon túl több mint 30,4 ezer beteg vár valamilyen műtétre

„Az állami egészségbiztosító adatai szerint hatvan napon túl több mint 30,4 ezer beteg vár valamilyen műtétre. A kötelező várólistákon 27,5 ezer beteg áll sorban a műtők ajtajában.

Július 8-i adatok szerint 30 447 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra 60 napon túl az állami betegellátásban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint. A várólisták kétfélék, az egyik a kötelezően, a másik pedig a kapacitáshiány miatt vezetett várólista.

A kötelező várólistákon júliusban 27 533-an vártak, egy hónappal korábban pedig 26 ezer beteg állt sorban a műtők ajtajában, erről itt írtunk korábban. A kötelező várólistákat nyolcféle ellátás alapján vezetik, ezek között vannak többek között a csípő-és térdprotézis műtétek, a szürkehályog-műtétek, a gerincműtétek, a mandulaműtétek, vagy a szív elektrofizikai vizsgálata, a rádiófrekvenciás ablázió is. A kapacitáshiány miatt vezetett várólisták esetében tízféle beavatkozás miatt kell várni hatvan napon túl a betegeknek, most összesen 2914 betegnek kell türelmesnek lennie.

Az idei év hetedik hónapjában a három leghosszabb várólistán 25 150 beteg várt, egy hónappal korábban 23 684-en. Júliusban is a legtöbben térdprotézisre várnak, a betegek száma egy hónap alatt 552-vel nőtt. Csípőprotézisre is 300-zal több beteg áll sorban, a szürkehályog-műtétek esetében pedig a 60 napon túl várakozók száma 608-cal több, mint júniusban.

Nem könnyű időszak a nyár

A nyári időszak mindig egy kicsit mélyvízbe ugrás a kórházakban, több a baleset, és a szabadságokat is most szeretné kivenni az egészségügyi dolgozók nagy része, mondta pár hete az Economxnak Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ebben az időszakban a kórházakban egy olyan egyensúlyt kell kialakítani, hogy sehol se sérüljön a betegellátás, Velkey György János szerint erre már megvan a rutin a kórházakban. De, ha visszaemlékszünk az év eleji ellátási gondokra, ezek tavasz derekára mérséklődtek, és abban bízik a Magyar Kórházszövetség elnöke, hogy nyárra egy stabilabb állapot lesz az intézményekben és nem lesznek ellátási problémák.

Kétéves várakozás a térdműtétre

De, akkor nézzük részletesen az adatokat. Csípőprotézis-műtétre, ahogy korábban írtuk több mint 7200-an várnak országszerte. Az Országos Sportegészségügyi Intézetben az átlagos tényleges várakozási idő az elmúlt 6 hónapban 360 nap volt, az intézményben jelenleg 78 várnak a műtétre. A várakozási idő szempontjából a dobogó második helyén, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet van, itt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban 322 nap volt, Sopronban 91 beteg várja a megváltást, hogy megszabadítsák a fájdalmától. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban pedig 321 napig kellett várni az elmúlt fél évben, most 258-an várnak csípőműtétre, hat hónapon túl.

Szürkehályog-műtét miatt valamivel több mint 4500 betegnek adtak fél éven túli időpontot. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban 952 beteg várakozik, az átlagos várakozási idő az elmúlt fél évben 190 nap volt. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórházában 181 nap volt az elmúlt fél év várakozási statisztikája, most két hónapon túl pedig 323-an várnak a műtétre.

És akkor nézzük, hogy állnak a térdműtétek. A Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház hozza a legrosszabb statisztikákat. Az elmúlt fél évben térdprotézisre átlagosan 620 napot kellett várni a betegeknek, és most is 60 napon túl 651 beteg várja a műtétjét. A Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórházban 542 nap az átlagos tényleges várólista hossza. Most közel 200 beteg vár térdprotézisre az intézményben.”

Forrás:
Mutatjuk a friss várólista-adatokat: tizenháromezer felett a térdműtétre várakozók száma; Koncsek Rita; Economx; 2024. július 8.

Európai Unió

Az európai közigazgatási térség megerősítése (ComPAct) – a Régiók Európai Bizottságának véleménye

„A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA:

  • üdvözli, hogy közleményében az Európai Bizottság elismeri az RB e területre vonatkozó korábbi véleményét; üdvözli továbbá, hogy ebben a közleményben megtalálhatók a véleményben foglalt egyes elképzelések;
  • sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a ComPAct kidolgozása során nem került sor hivatalos konzultációra a helyi és regionális önkormányzatokkal és az uniós szociális partnerekkel. Hangsúlyozza, hogy – a minőségi jogalkotási program részeként – az RB regionális központokból álló hálózatán, a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálatára szolgáló eszközökön vagy a területi hatásvizsgálaton keresztül a szubnacionális szint visszajelzéseit is figyelembe kell venni;
  • megjegyzi, hogy valódi európai közigazgatási tér egyelőre nem létezik, és a nemzeti érdekeket átfogó európai jövőkép nélkül nem is hozható létre az egységes piac részeként;
  • üdvözli, hogy Enrico Letta „Sokkal több, mint egy piac” című jelentése határozottan támogatja az adminisztratív kapacitás megerősítését a nagyobb hatás kifejtése érdekében. Üdvözli e tekintetben az európai közigazgatási együttműködést és szakértelmet erősítő paktum (PEACE) új eszközének létrehozására irányuló javaslatot, amely fellendíthetné a közigazgatási beruházásokat és reformokat, és támogatást nyújthatna a hasonló kérdésekkel foglalkozó vagy törekvésekkel rendelkező egyéneknek vagy közigazgatási csoportoknak,
  • üdvözli a Technikai Támogatási Eszközt, amely uniós kulcsprogramként támogatja a közigazgatási szerveket, többek között regionális és helyi szinten is. Figyelmeztet azonban arra, hogy számos – különösen regionális és helyi szintű – közigazgatási szerv nincs tudatában az eszköz kínálta lehetőségek teljes körének. Kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza kommunikációs erőfeszítéseit és figyelemfelkeltő kampányait

”

Forrás:
Opinion Factsheet Enhancing the European Administrative Space (ComPAct); European Committee of the Regions; 2024. június 19.
Az európai közigazgatási térség megerősítése (ComPAct) Vélemény; Régiók Európai Bizottsága, 161. plenáris ülésszak; 2024. június 19–20. (.DOCX fájl)
Lásd még:
Enhancing the European Administrative Space (ComPAct); European Commission
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai közigazgatási térség megerősítése (ComPAct); EUR-Lex; COM/2023/667 final; 2023. október 25.

Az uniós tagországok külügyminisztériumainak európai ügyekért felelős igazgatói találkoztak Budapesten

„A magyar elnökség keretében 2024. július 9-10-én került sor az európai igazgatók hagyományosan az elnökségi félévek elején megrendezett informális találkozójára a Várkert Bazárban.

Molnár Balázs Péter, Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár, európai igazgató az ülés első paneljében átfogó tájékoztatást adott a magyar elnökség hét prioritásáról, amelyet a tagállamok érdeklődéssel fogadtak. A magyar elnökségnek szánt jókívánságok mellett számos tagállam képviselője kiemelte az egységen, következetességen és az őszinte együttműködésen alapuló elnökségi munka fontosságát. Egyöntetű támogatás mutatkozott a magyar elnökség versenyképességi célkitűzése kapcsán, de többen egyetértésüket fejezték ki a bővítés, a demográfia, a migráció, a kohézió jövője, illetve az agráriumot érintő és a védelempolitikára vonatkozó prioritás tekintetében is.

A második panel az Unió versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szakpolitikákat, azok jövőjét, illetve a következő jogalkotási ciklusba való integrációjuk témáját járta körbe. A delegáltak az Unió hosszútávú irányait kijelölő, az állam- és kormányfők által elfogadott 2024-2029 közti időszakra vonatkozó Stratégiai Menetrendben megfogalmazott prioritásokat, és az azokkal kapcsolatos preferenciáikat emelték ki. A következő jogalkotási ciklus tekintetében többen is a minőségi jogalkotás fontosságát, valamint az előző ciklusban elfogadott jogszabályok végrehajtását hangsúlyozták.”

Forrás:
Európai igazgatók informális találkozója Budapesten; Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége 2024; 2024. július 11.

Az Európai Unió Tanácsa Versenyképességi Tanácsának informális ülése (belső piac és ipar) – előzetes

„Az Informális Versenyképességi Tanács két napos programján a plenáris üléseken olyan kérdéseket vitatnak meg a felek, mint az elektromos járműipar térnyerésének kihívásai, egy új  versenyképességi megállapodás előkészítése, valamint a mesterséges intelligencia versenyképességet befolyásoló hatásai.

A magyar elnökség célja egy új európai versenyképességi megállapodás elérése, amelynek alapját többek között az európai ipari megállapodásról szóló antwerpeni nyilatkozat, valamint Enrico Letta átfogó jelentéséből „Much More Than a Market”) levont következtetések képezik.

Az EU előtt álló, egyre összetettebbé váló kihívások miatt stabil keretrendszerre van szükség ahhoz, hogy az elkövetkező, 2024-2029 közötti időszakban az uniós szakpolitikák irányt tudjanak mutatni, és megkezdődhessen az új stratégiai menetrendben meghatározott intézkedések végrehajtása.

Az Informális Versenyképességi Tanács két napos programján a plenáris üléseken olyan kérdéseket vitatnak meg a felek, mint az elektromos járműipar térnyerésének  kihívásai, egy új  versenyképességi megállapodás  előkészítése, valamint a mesterséges intelligencia versenyképességet befolyásoló hatásai.

Az első szekció az elektromos járműipar térnyerésének kihívásait járja körbe. Az EU korábban globálisan domináns autóipara más országok versenyképességének növekedése  miatt egyre inkább visszaszorul. Az iparágra nagy nyomás nehezedik: lépést kell tartania a világpiaccal az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) technológiája és gyártása terén, ami komoly kutatás-fejlesztési beruházásokat igényel. Az európai járműipar globális versenyképessége forog kockán, ezért kulcsfontosságú, hogy annak fokozási lehetőségeiről a tagállamok a Versenyképességi Tanács keretében nyílt eszmecserét folytassanak.

Az elnökség felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy vitassák meg az autóipar zöld átállásának helyzetét,  különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban 2035-től kizárólag zéró kibocsátású gépjárművek kerülhetnek forgalomba.

A második szekcióban egy új versenyképességi megállapodás előkészítését vitatják meg a résztvevők. A megállapodás előkészítése érdekében fontos, hogy aktívan konzultáljunk a különböző ágazatok kulcsszereplőivel, és a Versenyképességi Tanácsnak határozott és gyors előrelépést kell szorgalmaznia az Európai Tanács által idén áprilisban tartott iránymutatás alapján.

A modern, jól működő egységes piac a hosszú távú versenyképesség előfeltétele. Az egységes piac erős gazdasági alapot biztosított az EU-nak: több mint 440 millió fogyasztót, méretgazdaságosságot, diverzifikált ellátási forrásokat, innovációs lehetőségeket és a termelés növelését, miközben erős szociális jogokat és tisztességes munkakörülményeket támogat.

Az elnökség felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy vitassák meg az egységes piac versenyképességét érintő gazdasági, kereskedelmi és társadalmi kérdéseket, valamint az éghajlatváltozásból és a geopolitikai válságokból eredő gazdasági, kereskedelmi és társadalmi kihívásokat, és vizsgálják meg a termelékenység és a fenntartható növekedés fokozásának lehetőségeit egy erős, innovatív és ellenálló gazdaság kiépítése érdekében.

A Bizottságnak és a tagállamoknak egyaránt kulcsszerepet kell játszaniuk az egységes és nemzetközileg versenyképes európai gazdaság kiépítésében. Az egységes piac megerősítése kulcsfontosságú az EU nemzetközi versenyképességének fenntartásához.

Végül az utolsó szekcióülésen pedig a mesterséges intelligenciában rejlő kihívásokat és az azokra adható válaszokat vitathatják meg a résztvevők.

A mesterséges intelligencia megoldások alkalmazási  szintje nagymértékben eltér a tagállamok között. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint például az európai vállalkozások mesterséges intelligencia-felhasználása tekintetében az első és az utolsó tagállam közötti különbség több mint 13 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak a fejlesztés megerősítésén túlmenően fel kell gyorsítania a technológia adaptációjának előrehaladását mind a magán-, mind az állami szektorban.”

Forrás:
Versenyképességi tanács informális ülése (belső piac és ipar); Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége 2024; 2024. július 8-9.
Lásd még:
Háttéranyag az európai elektromos járművek piacának támogatásáról (PDF)
Much More Than a Market; Enrico Letta; 2024. április (PDF)
A Tanács versenyképességi formációja (COMPET Tanács); Európai Unió Tanácsa

Nagy Márton: Új európai versenyképességi paktum előkészítéséről tárgyalt a Versenyképességi Tanács

„A Versenyképességi Tanács keddi ülésének legfőbb célja egy új európai versenyképességi paktum előkészítése volt, amely a magyar uniós elnökség egyik fő prioritása – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tervek szerint az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök az ősz folyamán terjeszti az Európai Tanács elé – tette hozzá.

Az uniós elnökség keretében zajló Versenyképességi Tanács kétnapos ülésén a tagállamok szakminiszterei vettek részt, Nagy Márton elnökletével.

A keddi ülés legfontosabb témája az elektromos autózásra való 2035-ös átállás felgyorsítása volt, továbbá a mesterséges intelligencia, valamint általánosságban az európai versenyképesség kérdése.

A miniszter közölte: a kormány 11 pontos, az elektromos autózással kapcsolatos javaslatcsomagját szerdán teszik közzé. Ez többek között magában foglalja az e-autóvásárlási támogatások összehangolását, az autógyártók támogatását, a töltő-infrastruktúra fejlesztését, összehangolását, valamint finanszírozási kérdéseket.

Elmondta: a belső égésű motorral felszerelt új autók értékesítésének kivezetésére meghatározott 2035-ös céldátum nem tartható. mert az újonnan forgalomba állított elektromos autók aránya a 15 százalékot sem éri el.

A miniszter hangsúlyozta: fel kell gyorsítani az e-mobilitásra való átállást és ehhez egy közös európai stratégiára, menetrendre van szükség, amit nehezít, hogy nagyon különbözőek az állami ösztönző programok Európa-szerte és a tagállamok pénzügyi mozgástere is korlátozott a maastrichti költségvetési szabályokhoz való visszatérés miatt.

Az állami támogatások pénzügyi forrását illetően elmondta, hogy akár a kohéziós források is biztosíthatók erre a célra.

Nagy Márton leszögezte: pénzügyi ösztönzők nélkül nehezen érhető el, hogy a gyártók csökkentsék áraikat.

Megjegyezte, hogy míg Franciaországban az autógyártók mellett a fogyasztók is állami támogatásban részesülnek, addig Németországban a lakossági ösztönző programok kivezetése után visszaesett az elektromos autók értékesítése.

A kínai elektromos autóimportra kivetett átmeneti büntetővámok kapcsán megjegyezte, hogy ezek véglegesítéséről ősszel dönthet az Európai Tanács, de ebben a kérdésben sincs egyetértés a tagállamok között. A magyar álláspontot ismertetve elmondta: a kormány nem támogat protekcionista, piackorlátozó intézkedéseket.

A versenyképességi csomag kapcsán megjegyezte, hogy annak egyik kulcseleme a céget sújtó adminisztratív terhek enyhítése.”

Forrás:
Nagy Márton: Új európai versenyképességi paktum előkészítéséről tárgyalt a Versenyképességi Tanács; Híradó.hu / MTI; 2024. július 9.

Európa innovációs teljesítménye folyamatosan javul, de tagállamonként eltérő ütemben

„Az Európai Unió innovációs teljesítménye továbbra is egyenletes ütemben javul, 2017 óta 10%-os, 2023 és 2024 között pedig 0,5%-os növekedést ér el. Az európai innovációs eredménytábla (EIS) ma közzétett 2024. évi kiadása szerint a legtöbb uniós tagállam növelte innovációs teljesítményét, de a növekedés jelentősen eltér egymástól.

Fő megállapítások

2023 és 2024 között 15 tagállamban nőtt a nemzeti innovációs teljesítmény, míg egy másik, 11 tagállamból álló csoport esetében csökkent. Horvátország stabil maradt. A legutóbbi kiadáshoz képest:

  • Dánia továbbra is a leginnovatívabb uniós ország, amelyet Svédország követ, és amely 2017 és 2022 között vezető szerepet töltött be a rangsorban.
  • Jelenleg két ország más teljesítménycsoporthoz tartozik. Észtország 2017 óta stabil növekedési mintát követően erős innovátorrá vált. Belgium, amely 2023-ban innovációs vezető szerepet töltött be, az erős innovátorok kategóriájába került, bár összességében megtartotta ötödik pozícióját a rangsorban.

A más európai országokat és kiválasztott globális versenytársakat is magában foglaló szélesebb körű elemzés változó nemzetközi környezetet mutat. Svájc a leginnovatívabb európai ország, és 2024-ben is Dél-Korea a leginnovatívabb globális versenytárs, míg Kína meghaladta Japánt, és fokozatosan megszünteti az EU-hoz viszonyított szakadékot.

A globális környezetben az EU továbbra is szilárd pozíciót képvisel, és a legtöbb mutató – többek között a termék- és folyamatinnovációkat és a környezettel kapcsolatos technológiákat bevezető kkv-k – tekintetében is erőteljes teljesítményt mutat. Az EU-nak továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie fő globális versenytársaihoz képest olyan területeken, mint a szellemi javak, az innovatív kkv-k közötti együttműködés és az üzleti szektor K+F kiadásai.

Az innovációs vezetők különösen vonzó kutatási rendszerekkel rendelkeznek, és erősek a digitalizáció terén. Az erős innovátorok jelentős erősségeket mutatnak innovációs ökoszisztémáikban (termék- és üzleti innovációk). A mérsékelt innovátorok között számos pozitív tendencia figyelhető meg, különösen a kutatási együttműködés fejlesztése; mivel a feltörekvő innovátorok összességében pozitív pályát mutattak az innovációs teljesítmény terén, de még mindig lemaradásban vannak;

Bár a teljesítménybeli különbségek 2017 és 2024 között kissé csökkentek az erős innovátorok és a mérsékelt innovátorok között, az innovációs vezetők és a feltörekvő innovátorok körében hangsúlyosabbá váltak. Az innovációs teljesítmény terén is tartósak a földrajzi különbségek: az innovációs vezetők és a legtöbb erős innovátor túlnyomórészt Észak- és Nyugat-Európában, valamint számos mérsékelt és feltörekvő innovátor Dél- és Kelet-Európában található.

Háttér

Az európai innovációs eredménytábla (EIS) az Európai Bizottság éves kiadványa, amely összehasonlító értékelést nyújt az uniós tagállamok, a szomszédos európai országok és a kiválasztott globális versenytársak innovációs teljesítményéről. Az EIS 32 mutatón alapul, amelyek a gazdaságra, a vállalkozásokra és a vállalkozói szellemre, az innovációs profilokra, az irányításra és a szakpolitikai keretre, az éghajlatváltozásra és a demográfiára vonatkoznak.

A 2024. évi EIS az összes uniós tagállamra, 12 szomszédos európai országra, köztük Moldovára is kiterjed, és kisebb mutatókkal 11 globális versenytársra terjed ki. A 2024. évi EIS négy innovációs csoportba sorolja a tagállamokat azok pontszámai alapján:

  • Vezető innováció (a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125%-át),
  • Erős innovátorok (az uniós átlag 100–125%-a),
  • Mérsékelt innovátorok (az uniós átlag 70–100%-a) és
  • Feltörekvő innovátorok (az uniós átlag 70%-a alatt).

Az eredménytábla célja, hogy támogassa a politikai döntéshozókat, a kutatókat és az érdekelt feleket az innovációs környezet megértésében, az erősségek és gyengeségek feltárásában, valamint az innováció Európa-szerte történő fokozását célzó, tényeken alapuló szakpolitikák kialakításában.

A 2024. évi EIS-t egy aktualizált és megújított interaktív eszköz kíséri, amely testre szabott összehasonlításokat kínál az országprofilok megjelenítésére, valamint a relatív erősségek, gyengeségek és tendenciák bemutatására, valamint a mutatók közötti korrelációk feltárására.

A 2022-ben elindított új európai innovációs menetrend kulcsfontosságú az innovációs szakadék áthidalásához azáltal, hogy felgyorsítja az élvonalbeli technológiák fejlesztését, és Európa-szerte dinamikus környezetet teremt az induló vállalkozások és a már működő vállalkozások számára. Jelentős erőfeszítések történtek a menetrend fő prioritásai alá tartozó kezdeményezések továbbvitele érdekében, mint például új irányelvek végrehajtása a pénzügyi ágazatban, új mechanizmusok és alapok bevezetése a kockázati tőke ösztönzésére, valamint képzési lehetőségek biztosítása a mélytechnológiai tehetségek számára.

További információk

A 2024. évi európai innovációs eredménytábla (EIS)

A 2024. évi európai innovációs eredménytábla – Összefoglaló

Kérdések és válaszok a 2024. évi európai innovációs eredménytábláról

EIS 2024 – B. melléklet (teljesítmény mutatónként)

EIS 2024. évi módszertani jelentés

EIS 2024 – Az uniós országok és a szomszédos országok adatbázisa

EIS 2024 – Uniós és globális versenytársak adatbázisa

Idézet(ek)

„Az idei európai innovációs eredménytábla megerősíti, hogy az EU ipari és kutatási hajtóerő. Az ellenálló képességért és a versenyképességért folytatott mai globális versenyben mindannyian szabványalkotó és technológiai csomópontként kell elhelyezkedniük. Most erre a technológiai előnyre kell építenünk, hogy ipari és kereskedelmi vezető szerepet töltsünk be a jövő piacain. A reziliens és diverzifikált ellátási láncok és a modern egységes piac továbbra is a jól teljesítő és innovatív vállalkozások középpontjában maradnak, amelyek munkahelyeket teremtenek az európaiak számára.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos

„A 2024. évi európai innovációs eredménytábla azt mutatja, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el az innovációs teljesítmény terén. A tagállamok között azonban továbbra is fennáll az innovációs szakadék, és az EU-nak lehetősége van arra is, hogy javítsa pozícióját a globális innovációs versenyben. Folytatnunk kell erőfeszítéseinket, különösen a kutatásba és innovációba történő magánberuházások növelésére való törekvés terén.” – Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos”

Forrás:
Európa innovációs teljesítménye folyamatosan javul, de tagállamonként eltérő ütemben; Európai Bizottság; 2024. július 8.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

Digitális közigazgatás, digitális politika

Vágujhelyi Ferenc az adóhivatali innovációkról, az online térben adódó kihívásokról és ezek kezeléséről

„A Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége nemrégiben tartotta “Növekedés, versenyképesség, innovatív technológiák” című konferenciáját. Az eseményen a NAV elnöke is beszélt a hivatali innovációról, az online térben adódó kihívásokról és az azokra adott hatósági válaszokról. Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével a konferencia után beszélgettünk.

– Egy közelmúltbeli előadáson elemezte, hogy ma már az életünk legapróbb momentumainak is digitális nyoma van – különösen, ha fizetünk a végén. A gazdaság szereplőit tekintve ez a valós idejű online számlaadat-szolgáltatás miatt különösen igaz. Miként dolgozza fel, hogyan hasznosítja a NAV ezt a végtelen mennyiségű adatvagyont?

– A rohamtempóban sokasodó adatvagyon feldolgozásának és hasznosításának célja nem kevesebb, mint hogy a közteherviselés nemcsak elveiben, hanem gyakorlatában is egy igazságos rendszer legyen. Ez két irányt jelöl ki, egyrészt a törekvést az adóelkerülés legrafináltabb módszereinek időbeni felismerésére, másrészt a minél kézenfekvőbb és kényelmesebb szolgáltatások fejlesztését. Az adatainkból fel kell térképeznünk és elemeznünk kell az eltérő társadalmi, illetve adózói csoportok attitűdjét, szokásait is. Képet kell alkotnunk adózási hajlandóságukról, de arról is, hogy milyen igényeket kell kiszolgálnunk ahhoz, hogy önként, határidőben, minél kisebb bürokratikus terheléssel megfizessék a rájuk eső adót.

Az informatikai fejlesztések közvetlen nyilvántartások megalkotására teszik képessé a NAV-ot, a pontos és ezáltal igazságos közteher megállapításához. Ennek egyik eredménye az elektronikus személyijövedelemadó-bevallás, amiben a NAV a részadatokból elkészíti a bevallási tervezeteket. Idén a cégvilág számára pedig elindítottuk az eÁFA-t, amelyben „egy képernyőre” rendezzük az online pénztárgépekből, az Online Számla rendszerből, a vámhatározatokból érkezett adatokat. Hogy ebből áfabevallás legyen, ahhoz az adózóknak, saját döntéseiket beépítve kell közreműködniük. Az elektronikus bevallási rendszereken kívül egyéb ügyekben is egyszerűsítettünk, és ezek az újítások is mind az adatok hasznosításából fakadnak. Idetartoznak az Ügyfélportál ügyintézési és lekérdezési lehetőségei, de még a gépjárműadó mobilapplikációs megfizetése is az adóhivatali adatok feldolgozásán alapul. Tehát az adatvagyon kiaknázása az adminisztráció csökkentésének meghatározó pillére.

Emellett, az utóbbi évek fejlesztései nyomán mára igencsak kifinomodott a kockázatkezelésünk. Egyszerre működnek az online pénztárgépek, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszere és az online számlázás. Adatok hatalmas tömegével és briliáns szakembergárdával rendelkezünk, amit immár a mesterséges intelligencia segítségével is igyekszünk kiaknázni. Szerénytelenül állíthatom, hogy ebben a formában az elsők között a világon. Mindent egybevetve a saját országában a gazdaságról a legtöbb adatot gyűjtő és hasznosító hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Tehát lényegében képesek vagyunk megszakítás nélkül ellenőrizni a teljes magyar gazdaságot.

A kibocsátott és befogadott számlák, az unión belüli beszerzések, az unión kívüli forgalom, a cégek dolgozóinak száma és bérezésük adatai, mind befutnak hozzánk, így ez az „adatmozaik” nemcsak a gazdaság transzparenciáját növeli, hanem az áfacsalások visszaszorítását is nagyban segíti.

– Mennyiben változott meg és mennyiben vált hatékonyabbá a kiválasztás és a kockázatelemzés a mesterséges intelligencia alkalmazásával?

– A XXI. századi, digitális átalakulás révén egyre nagyobb arányban kerülnek az adatok közvetlenül, a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódva az adóhivatalba. Folyamatosan csökken a klasszikus bevallások szerepe. Az automatizált adatfeldolgozás egyszerre segíti a jogkövetőket és szűkíti az adóelkerülők mozgásterét. Ez a folyamat persze óriási kihívás az adatfeldolgozás és -elemzés terén. Ezért kell adattudományi módszerekben gondolkodnunk, és ezért van létjogosultsága a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának, ami sok és sokféle adattal is képes viharsebesen dolgozni. A klasszikus elemzési módszerek lényege az, hogy a szakértő ember megfogalmazza a szabályokat, amikből felépül az algoritmus. Az MI pedig úgy jön képbe, hogy a tanuló modellt tesszük képessé a jelenségek, extremitások észlelésére és feltárására. A csalárd szándékú gazdasági szereplőknek így nem jut idejük elterelni a figyelmünket a releváns nyomokról. A szokatlan jelenségeket, kockázatokat korábban csak hosszasabb adatgyűjtés után, úgymond „kézi elemzésekkel”, jelentős időveszteséggel és sokszor pontatlanul szűrhettük ki. Persze a szakértő szemekre mindig is szükség lesz, mert az MI által jelzett szokatlan jelenségek megfejtéséhez emberi tapasztalatra, hozzáértésre van szükség.

Hozzáteszem, a tranzakciószintű adatok elemzésével feltárt anomália még nem egyenlő egy hatósági döntéssel. Megmutatjuk az érintett adózónak, amit találtunk, lehetőséget adva a magyarázatra vagy a hiba javítására.

Képelemzési módszerekben is gondolkodunk: a határállomások röntgenberendezéseinek képi adatai alapján egy olyan modellt fejlesztünk, amellyel kiszűrhetők a kockázatos, és a nem, vagy nem megfelelően bejelentett szállítmányok. A szövegelemzés, szövegbányászat területén is elindultunk egyrészt az Online Számla tételinformációinak kategorizálásával, profilozásával, másrészt az ellenőrzési jegyzőkönyvekben tárolt információk feldolgozásával. Ügyfélszolgálati innovációt is fontolgatunk, azt elemezzük, milyen kérdésekben alkalmazhatunk gépi tanulás révén összeállított választ.

– Miközben a nagyvállalatok komoly személyi erőforrással rendelkeznek az adminisztráció és az adózás hibátlan lebonyolítására, a Magyarországon történelmi okokból forráshiányos KKV-k számára komoly anyagi tehertétel a könyvelők alkalmazása. Miként törekszik a NAV az adminisztrációs terhek csökkentésére?

– Meggyőződésem, hogy az adminisztráció csökkentése nem egyenlő a könyvelők nélkülözhetőségével. Ahogy a NAV munkájára, úgy a cégek működésére is jellemző, hogy az összetett gazdasági folyamatok és az azokhoz rendelt jogszabályok megkívánják a komoly és sokrétű szakértelmet. Persze ha valaki annyira komplex tudást birtokol, hogy a cégvezetés, a menedzselés tudománya mellett a számviteli ismeretekben sem szenved hiányt, a digitális megoldásokkal őt is támogatjuk, de úgy gondolom, ez az egyszemélyi teljes felkészültség nem várható el a kkv-któl sem. Beszélgetésünk elején említettem néhányat az adminisztrációt spóroló fejlesztéseink közül, és továbbra is dolgozunk az egyszerűsítést célzó szolgáltatásokon és automatizmusokon. Ezen kívül azonban van más is, ami a korábbinál több segítséget jelent a cégek adózásában. Ez pedig a NAV támogató hozzáállása, amiből, ha mindkét fél megoldásra törekszik, komoly előny származik. Céloztam már arra, hogy ha valami eltérésre bukkanunk, nem szankcionálunk gondolkodás nélkül.

Szintén segítség sokaknak a NAV-nál működő, úgynevezett Mentor Program is, ami már a vállalkozás indításakor felkészíti a cégeket a várható nehézségekre, egyúttal pontos információkkal irányba állítja a frissen piacra lépő, kezdő gazdálkodókat.

– A NAV gyakorlatában ma már érezhető, hogy igyekeznek figyelembe venni, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között a cégek – különösen a KKV-ék – az átmeneti piaci nehézségek, vagy a partnerek nemfizetése miatt is átmeneti likviditási nehézségekkel küzdenek. Miben tud segíteni a NAV ezen a téren?

– Elfogadva, hogy vannak akceptálható körülmények, amik eltéréseket, hibákat okozhatnak, ellenőrzéseink nagyobb részében inkább csak figyelmeztetünk, jelzést adunk. Ilyen, támogató jellegű ellenőrzésből körülbelül 30 ezer volt az elmúlt évben. Ezek végén egy javaslatot tesznek a kollégáim az adózónak, hogy miként javíthatja ki a hibát az érintett vállalkozás. Az esetek döntő többségében a gazdálkodók elfogadják a NAV segítségét, és általában önellenőrzéssel módosítják a fizetendő adó összegét, ha azt korábban tévesen állapították meg. Ha a hibát nem ismerik el, az jelentheti azt, hogy klasszikus ellenőrzést kell indítani, de mivel ez nagyságrendileg meg sem közelíti a támogató jellegű ellenőrzések számát, pozitív visszacsatolást könyvelhetünk el ezen a téren. Persze az nem járja, hogy valaki időnyerési céllal újra és újra hibásan adja be a bevallását. Erre kifejezetten figyelünk, hiszen ez is egyfajta visszaélés, aminek nem lehet helye a rendszerben. Mindenesetre már rég nem automatikus, hogy szankcióval sújtjuk azokat, akik vélhetően nem szándékosan szegik meg a szabályokat.

Az átmeneti gazdálkodási nehézségekre is létezik megoldási terv, mégpedig a fizetési könnyítés, amit cégek is kérelmezhetnek. Ha úgy tűnik, hogy nem tartható a befizetési határidő, érdemes segítséget kérni ebben a formában a NAV-tól. Nem lehet célja egy hatóságnak, hogy akár csak egy vállalkozás is ellehetetlenüljön valamilyen nem várt nehézség miatt, amit belátható időn belül meg tud oldani, és ami a költségvetésnek is pozitív eredményt jelent.

– Milyen tapasztalataik vannak a 2024-től élesedett, a nagyvállalati körnek szóló elektronikus áfabevallás, az eÁfa kapcsán? Kinek és miért lehet ez jó?

– Nem kizárólag a nagyvállalati körre gondoltunk az eÁFA fejlesztésekor. Az eÁFA-rendszerben február 1-je óta akár webes felületen, akár gép-gép kapcsolaton keresztül is benyújtható az áfabevallás. Az adóhivatali adatokra épülő szolgáltatáscsomag minden vállalkozás számára előnyös megoldás az adókötelezettség gyors és pontos teljesítésére. A korábbinál kevesebb adminisztráción túl képes ez a rendszer kiszolgálni a vállalkozások ügyviteli rendszerének adatigényét is. Az eÁFA webes felületét azok használhatják, akik egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezernél kevesebb számlát kezelnek, azok pedig, akiknél ennél több bizonylat keletkezik, gép-gép kapcsolaton keresztül csatlakozhatnak az eÁFA-hoz. Az eÁFA-szolgáltatásban elérhető adatok kiegészíthetők, és a rendszerbe az adózói döntések is beilleszthetők.

Úgy látjuk, hogy egyre többen ízlelgetik az előnyöket, fontolgatják a használatot, a NAV pedig folyamatosan újabb és újabb funkciókkal gazdagítja a rendszert, hogy az minél komfortosabb legyen a felhasználóknak. Július 1-je óta például az alapbevallásokon túl már az eÁFA-rendszerben benyújtott bevallások önellenőrzése, helyesbítése, illetve javítása is lehetséges. Júniusra egyébként már majdnem elérte a 61 ezret az eÁFA-ban regisztrált felhasználók száma, és csaknem 200 ezer belépés történt a felületre.

– A számlák visszamutatása révén a cégeknek lehetőségük lesz arra, hogy rövid időn belül kijavíthassák az esetleges hibájukat? Hogyan jelenik meg és mit jelent ez a gyakorlatban?

– Az eÁFA webes felületén az adatok szerkeszthetők, kimutatások is készíthetők az adott bevallási időszak adataiból, és az időszak utáni hónapban készíthető el határidőig a bevallás. Az összeállított, gép-gép kapcsolatban feltöltött adatokon a NAV rendszere vizsgálatokat végez, és „HIBA” vagy „FIGYELMEZTETÉS” üzenetet küld, ha a szabályostól valamilyen eltérést észlel. A hibaüzenet megakasztja a bevallás benyújtását, ezért ezt az üzenetet okvetlenül meg kell nézni, és javítani kell az adatokat. A figyelmeztető üzenetek nem akadályozzák a bevallás beadását, azonban azok alapján javasolt a bevallás tartalmát felülvizsgálni, és szükség szerint javítani. Az adónyilvántartásban észlelt, de a bevallás beadását nem ellehetetlenítő problémákra a rendszer azért figyelmeztet, hogy segítse az adózónál például a szoftverhibák, adatbeviteli hibák, hibás gyakorlatok felismerését és javítását.

– A mai világban már minden gazdálkodó esetében kulcskérdésnek számít a fenntarthatóság, az ESG keretrendszer alkalmazása. A NAV milyen utat választ ennek kapcsán?

Az említett adminisztrációcsökkentés házon belül és kívül is, a fenntarthatóságot is támogatja. A papírmentes, elektronikus megoldásokkal kiiktatható a nyomdai előállítás és az utólagos adminisztrálás a szakrendszerekben, ami költség- és munkaerőigény-csökkenést jelent. Nem az alapfeladatainkhoz kapcsolódik, mégis fontos szempont, hogy tegyünk meg mindent az „élhető környezetért”. Épületeinkben plakátok emlékeztetik a kollégákat a felesleges energiafogyasztás csökkentésére, folyosóinkon szelektív hulladékgyűjtők vannak. Belső kommunikációnkban hangsúlyos az egészséges életmód népszerűsítése, a különböző szűrővizsgálatokkal kapcsolatos felvilágosítás. Rengeteg a sportesemény a NAV-nál, ehhez igyekszünk minden támogatást megadni, és igazgatóságaink körében gyakoriak a környezetvédelmi akciók, akár a szemétszedés, akár a növény-, faültetés, állatvédelmi törekvések. Megújítottuk etikai kódexünket is, hogy munkavállalóink és ügyfeleink emberi jogait véletlenül se érje sérelem. Minden évben átfogó elégedettségmérést végzünk, amiben munkahelyi kultúránkat is szondázzuk lehetőséget adva az anonim véleménynyilvánításra és esélyt teremtve az egyenlő bánásmód érvényesülésének. Az eredményeket ugyancsak belső kommunikációnkban közzétesszük.”

Forrás:
NAV elnök: A csalóknak nem lesz idejük elterelni a figyelmünket; Érsek M. Zoltán; AzÜzlet.hu; 2024. július 8.

Egész Budapestre kiterjesztheti a Pay&GO fizetési szolgáltatást a BKK

„A közbeszerzési eljárás első lépéseként előzetes piaci konzultációt indít a BKK az elektronikus jegyrendszer fővárosi megvalósításáról: a társaság a Budapest Pay&GO továbbfejlesztését és teljeskörű kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja. Az egy éve bevezetett digitális fizetési szolgáltatással kapcsolatban nagyon pozitívak az eddigi tapasztalatok, indulása óta összesen már több mint 1 millió jegyet vásároltak a rendszeren keresztül. A cél, hogy a BKK a potenciális beszállító partnerekkel egyeztetve minél megalapozottabb döntést hozzon a tervezett szolgáltatás kialakításáról.

Az elmúlt években a fővárosi közösségi közlekedésben is egyre több a modern technológiai megoldás, az ügyfelek előszeretettel használják a digitális értékesítési csatornákat – ilyen például a BudapestGO applikáció vagy a Pay&GO digitális szolgáltatás –, melyek részaránya a BKK értékesítésében idén már 30 százalék feletti.

A BKK által tavaly tesztjelleggel bevezetett Budapest Pay&GO rendszer egyre népszerűbb. A szolgáltatás – amely ma a fővárosban a leggyorsabb és legegyszerűbb jegyvásárlási forma – lényege, hogy a fizetési tranzakcióval együtt az érvényesítés is egyből megtörténik. A nemzetközi viszonylatban már évek óta alkalmazott eljárás során nem keletkezik papíralapú jegy vagy visszaigazolás, az ügyfelek bankkártyája alkalmas arra, hogy egy esetleges ellenőrzés esetén igazolja az utazási jogosultságot.

Akár az összes fővárosi járaton megjelenhet

A változó ügyféligényekre reagálva a BKK a közbeszerzési eljárás részeként július 8-án előzetes piaci konzultációt indít, hogy megvizsgálja, milyen feltételekkel teheti elérhetővé a főváros teljes területén a Pay&GO digitális fizetési szolgáltatást, valamint hogyan fejleszthetné tovább a rendszert. A konzultáció célja a potenciális beszállító partnerekkel való szakmai egyeztetés, melyen a részvevők megismerhetik a BKK szolgáltatással kapcsolatos elvárásait, valamint egyeztethetik a rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos kérdéseket.

Az eljárás során a társaság pontosabb képet kap arról, hogy az egyes piaci szereplők milyen megoldásokat kínálnak az elektronikus jegyrendszer kiterjesztésére és megvalósítására, így a BKK a legmegalapozottabb döntést tudja hozni a Pay&GO rendszer bővítésére vonatkozóan.

A társaság tervei szerint a jövő Pay&GO rendszere a lehető legtöbb ügyféligényre megoldást kínál majd, így mind a rendszeresen közösségi közlekedést használók, mind az alkalmi utasok megtalálhatják a számukra legkedvezőbb jegytípust. Egy ilyen összetett elektronikus rendszer bevezetése azonban több évig is eltart, a BKK számításai szerint a Pay&GO fizetési megoldás legkorábban 2026 második felétől lehet elérhető további vonalakon is.

Minden második Pay&GO-s vásárlás okoseszközzel történik

A Pay&GO indulása óta összesen már több mint 1 millió jegyvásárlás történt a rendszeren keresztül. A BKK adatai szerint a Repülőtéri Expressz járatokon már a jegyek közel 35 százalékát így vásárolják, míg az M1-es metró vonalán közlekedők 25-30 százaléka fizet Pay&GO-val. A rendszert használók 45 százaléka okoseszközzel, 55 százalék pedig fizikai bankkártyával használja a szolgáltatást. A Pay&GO-t használó ügyfelek 93 százaléka általában maximum két jegyet vásárol egyszerre.

A Budapest Pay&GO használatáról az alábbi linken lehet részletesen tájékozódni.”

Forrás:
Egész Budapestre kiterjesztheti a Pay&GO fizetési szolgáltatást a BKK; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2024. július 8.

Fenntartható fejlődés

Eredményesen zajlott az uniós környezetvédelmi miniszterek informális találkozója Budapesten

„A magyar uniós elnökség keretében július 11-én és 12-én a Várkert Bazárban került sor a Környezetvédelmi Tanács informális ülésére Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár vezetésével. A környezetvédelmi miniszterek tanácskozásának középpontjában olyan éghajlati és környezetvédelmi kérdések álltak, mint a körforgásos gazdaság versenyképessége, a zöld átmenet finanszírozása, a közelgő 29. ENSZ klímakonferencia előkészítése, az alkalmazkodóképes vízgazdálkodás, valamint a határokon átnyúló víz- és levegőszennyezés.

Eredményes és inspiráló eszmecserét folytattunk számos, az Európai Unió környezeti és klímacéljait érintő területen, melyek kulcsfontosságúak Magyarország uniós elnöksége során – mondta az esemény zárását követően Raisz Anikó államtitkár. A magyar elnökség kiemelt célja a sikeres zöld átállás megvalósításához nélkülözhetetlen versenyképesség javítása, miközben az Európai Uniónak csökkenteni kell a kibocsátást és a szennyezést, valamint meg kell őriznie a természeti értékeket. Szintén nagy hangsúlyt kap a magyar elnökség programjában a fenntartható növekedés ösztönzése, melynek fontos eleme többek közt a körforgásos gazdaságra történő átállás, a zöld és digitális átmenet elősegítése, és a külső erőforrásoktól való függés csökkentése. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy mindezek eléréséhez átfogó, rendszerszintű megközelítésre van szükség, valamint az uniós és tagállami gazdasági stratégiákba be kell építeni a fenntartható beruházások támogatásának növelését.

A közelgő 29. ENSZ klímakonferencia kapcsán az Európai Unió továbbra is elkötelezett a Párizsi Egyezményben lefektetett célok mellett, amihez 2030-ig világszerte 43%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re el kell érni a nulla szén-dioxid-kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt időszakban Európát sújtó szárazság miatt európai, regionális, nemzeti és helyi szinten egyaránt kulcsfontosságú szerepet kap az alkalmazkodóképes vízgazdálkodás. A világszerte komoly konfliktusforrást jelentő vízhiány megelőzésében ugyanis elengedhetetlen a rugalmas vízgazdálkodás megteremtése, ami több szakpolitikai célkitűzést figyelembe vevő integrált szakpolitikai megközelítéssel lehetséges.

A tanácskozáson a felek megállapították továbbá azt is, hogy vízkészletek mennyiségének és minőségének változásai nemcsak alkalmazkodást igényel, hanem a határokon átnyúló szennyezés megelőzését, tervezését is. Ez uniós szinten szoros összefogást, valamint szigorúbb és hatékonyabb jogszabályokat követel meg annak érdekében, hogy hosszú távon hatékonyan lehessen kezelni a kihívásokat. A légszennyezés következményeinek csökkentése érdekében a határokon átnyúló együttműködést meg kell erősíteni a szennyező források azonosításával, a kibocsátások csökkentésével és az információcserével.”

Forrás:
Eredményesen zajlott a környezetvédelmi miniszterek informális találkozója Budapesten; Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége 2024. július 12.
Lásd még:
A versenyképességről, a vízgazdálkodásról és az éghajlatváltozásról is tanácskoztak az uniós környezetvédelmi miniszterek; 2024. július 11.


Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

NIS2 – nincs pihenő

„Június végén, július elején gyors egymásutánban több dolog is történt a NIS2 háza táján Magyarországon: megjelentek rég várt részletszabályok és lejárt a regisztrációs határidő. Most már nincs több kibúvó, az érintetteknek neki kell állniuk a felkészülésnek. Az így kialakult helyzetről, a szervezetek előtt álló további lépésekről és kötelezettségekről Bor Olivért, az SZTFH kommunikációs szakértőjét kérdeztük.

– Milyen hatása volt annak, hogy a határidő lejárta előtt egy héttel jelent meg a piac által már nagyon várt rendelet a biztonsági osztályba sorolásról és a bevezetendő kontrollokról?

– Az tudható – vagy legalábbis sejthető – volt, hogy az érintett vállalatok nem kis hányada kivár a jelentkezéssel a rendelet megjelenéséig, mégis meglepett bennünket az a roham, amit június utolsó hetében tapasztaltunk: ekkor naponta több száz nyilvántartási jelentkezés érkezett. Összességében meghaladja korábbi becsléseinket a regisztrációs kérelmek száma, hiszen átléptük a 3500-as határt is. Ebből valamennyi lejön még, mert többen biztosra akartak menni, és duplán vagy akár triplán is beadták a jelentkezést. Ezek kiszűrését követően tud majd csak előállni a regisztrációs kérelmek tényleges száma.

– Mi történik most ezekkel a kérelmekkel?

– Lényeges, hogy a nyilvántartásba vétel nem automatikus, azt a Hatóság megvizsgálja, majd az SZTFH elnökének a nevében határozatot ad ki róla. A határozat lehet befogadó, vagyis a kérelmező a NIS2 és a Kibertantv. szempontjából érintett szervezetnek minősül, és meg kell felelnie az előírt követelményeknek. A második lehetőség, hogy a határozat hiánypótlásra szólítja fel a szervezetet, pontosítást, további információkat kérünk be. Végül a harmadik lehetőség az elutasítás, vagyis a Hatóság megállapítja, hogy a kérelmező szervezet nem tartozik a jogszabály hatálya alá.

A már említett rendelet megjelenése előtt az SZTFH-nak 8 napja volt a határozat meghozatalára. Azóta viszont 60 napra nőtt a határidő, vagyis közel két hónap áll rendelkezésre a határozat meghozatalára.

– A 60 nap kicsit hosszúnak tűnik, hiszen az valamikor augusztus végén jár le, és onnantól kezdve alig másfél hónap van a következő fontos határidőig, azaz október 18-ig, amikorra be kell (be kellene) vezetniük az érintetteknek az előírt biztonsági kontrollokat. Lehet ilyen sokáig bizonytalanságban tartani a jelentkezőket, akik addig nem lehetnek biztosak abban, hogy tényleg a törvény hatálya alá tartoznak?

– Azt azért ne felejtsük el, hogy a cégeknek január 1-től június 30-ig egy teljes fél évük volt benyújtani a nyilvántartásba vételi kérelmet. Ebbe bőven belefért az is, hogy ha házon belül nem tudnak dönteni, akkor külső segítséget vegyenek igénybe. Itt egyébként nem is annyira technikai-informatikai tudásra, hanem pénzügyi-jogi szakértelemre volt szükség a döntéshez. Ha egy közepes vagy nagyobb cégnél az informatikai, a jogi, a pénzügyi és esetleg a compliance vezető összedugta volna a fejét akár a könyvelővel, akkor nagy eséllyel el tudták volna dönteni, hogy érintettek-e vagy sem. Mi, hatóságként is számos segédanyagot, közösségi médiás bejegyzést készítettünk és publikáltunk a témában, nem beszélve az olyan fontos tájékoztató eszközökről, mint az országos roadshow, amit kétszer is lebonyolítottunk. Ha ezek után valaki tényleg az utolsó pillanatra hagyta a regisztrációt, akkor számolnia kell azzal, hogy a határozat is hosszabb idő alatt születik meg. Azt viszont semmiképpen nem tanácsolnám, hogy úgy várják meg a határozatot, hogy semmit nem tesznek a magasabb kiberbiztonsági érettségi szint elérése érdekében – ha már beadták a kérelmet, keressenek most tanácsadót, kezdjék meg a felkészülést is, mert tényleg rövid lehet a határidő.

És távol álljon tőlem, hogy ujjal mutogassak másokra, de a legtöbb uniós tagországban még egyáltalán nem születtek meg a szükséges részletszabályok, pedig az október 18-i határidő minden EU-s érintettre vonatkozik. Vagyis a magyar jogszabályalkotók által biztosított fél éves időszak az önazonosításra és a regisztrációra kimondottan nagyvonalúnak tekinthető. Itt fontos megjegyezni még, hogy hazánk elsőként kezdte meg a NIS2 nemzeti jogrendbe történő átültetést, amellyel pont az volt a jogalkotó célja, hogy a vállalatoknak is elegendő időt hagyjon a felkészülésre és megfelelésre.

– Az utolsó héten sebtében beadott kérelmek között több van, amelyik kiegészítésre szorul?

– Nem tudnám pontosan megmondani, mert ilyen jellegű statisztikát nem vezetünk. Az viszont kimondottan érdekes, hogy szép számmal kapunk kérelmeket olyan vállalkozásoktól, amelyek egyértelműen nem tartoznak a NIS2 hatálya alá, mégis szeretnék, hogy vonatkozzanak rájuk az előírások. A jogszabályok kötnek minket, ezeket a kérelmeket el kell utasítanunk, de senkit semmi nem gátol abban, hogy elvégezze mindazokat a feladatokat, amelyeket az érintetteknek a jogszabály előír, beleértve a kontrollok, rendszerek auditálását is. Ez akár követendő példa is lehet.

– Minek tudható be ez a fajta túlbuzgóság?

– Elég nagy nyilvánosságot kapott a szakmai közvéleményben a NIS2, amihez az SZTFH is hozzájárult az országjáró tájékoztató kampányával és szakértőinek rendszeres konferenciaszerepléseivel, például az ITBUSINESS rendezvényein, de akár említhetném az intenzív médiakampányt is, amit a hatóságunk folytatott le. Talán tényleg egyre többen kezdik megérteni, hogy miért fontos foglalkozni a kiberbiztonsággal, és a felkészültségüket hivatalos dokumentumokkal is igyekeznek alátámasztani.

– Beszéljük a másik végletről, azokról a szervezetekről, amelyek nem jelentkeztek időben. Ők mire számítsanak?

– Ezt egész pontosan lehet tudni. Július 8-án megjelent a 186/2024-es számú Kormányrendelet, ami módosítja a kiberbiztonsági bírságokról szóló 305/2023-as Kormányrendeletet. Ez a módosítás már egészen pontosan tartalmazza azon érintettekre kiszabható bírságok mértékét, akik nem teljesítik a nyilvántartásba vételre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget, vagy határidőn túl abszolválják azt. Kisebb bírsággal kell szembenéznie annak, aki magától, de késve adja be a regisztrációs kérelmet és nagyobbal annak, akiről a hatóság állapítja meg, hogy nem tett eleget regisztrációs kötelezettségének. Utóbbi esetben a büntetés maximális tétele 150 millió forint (vagy előző évi költségvetési bevételi előirányzatának legfeljebb 2 százaléka), de már régóta kommunikáljuk, hogy itt GDPR-szintű bírságokkal kell szembenézni.

Fontos még, hogy az SZTFH-nak egyéb szankciós intézkedések is a rendelkezésére állnak, és azokat is következetesen alkalmazni fogjuk. A Kibertantv. vonatkozó része idén október 18-án lép majd hatályba, és ez meghatározza az SZTFH szankciós jogosultságát, ami a bírságok mellet lehet még figyelmeztetés, határidő tűzése, vagy akár eltiltás is.

(A teljes képhez hozzátartozik, hogy a bírságokat részletező rendelet hatályba lépésének ideje is október 18. Vagyis ha egy érintett szervezet addig beadja nyilvántartásba vételi kérelmét, nagy valószínűséggel nem kell büntetést fizetnie vagy csak a késedelemre vonatkozó, alacsonyabb tétellel kell számolnia – a szerk.)

– Milyen visszajelzések érkeztek a piacról az SZTFH-hoz a június végén megjelent két rendeletről?

– Némiképp vegyesek, de alapvetően pozitívak. Mindenki nagyon várta őket, és örültek, hogy végre megjelentek, noha már hónapok óta nyilvánosak voltak, végigmentek a társadalmi egyeztetés folyamatán. A korábbi és a végleges verzió között ráadásul csak minimális eltérések vannak, tehát ha valaki az előzetes verzió alapján kezdte meg a felkészülést, nem vesztegette az erőforrásait.

Azt nem is titkoltuk mi sem és a jogalkotó sem, hogy szigorú szabályokra kell számítani, néhol szigorúbb követelményrendszert vezetünk be, mint ami az eredeti NIS2-ben szerepelt. A cél ugyanis egyértelműen az, hogy az érintett vállalatok, és rajtuk keresztül a teljes magyar gazdaság, a kritikus ágazatban működő szervezetek, valamint a társadalom magasabb kiberbiztonsági szintet érjen el. A mostani keretrendszer biztosítani tudja a kellő szintű kiberbiztonságot, de ehhez kellenek az érintett vállalatok is.

– Mi a helyzet az auditori minősítésekkel? Annak részletszabályai is csak június végén jelentek meg; látszik már a fokozott érdeklődés?

– A rendelet csak a megjelenését követő 30. napon, tehát július végén lép hatályba, onnantól kérvényezhetik a cégek, hogy auditori nyilvántartásba vegye őket az SZTFH. Ennek ellenére látszik a mozgolódás ezen a piacon is, de itt is érvényes az, hogy számos feltételt előre lehetett tudni. Ilyen például, hogy be kell kerülni az Alkotmányvédelmi Hivatalnál vezetett nyilvántartásba a sérülékenységvizsgálatra jogosult cégek közé; ennek viszont előfeltétele a telep helybiztonsági tanúsítvány megléte. Tehát ha valaki auditor akart lenni, ezeket a lépéseket már elindíthatta.

Amint még mindig nem lehet tudni, mert csak egy közeljövőben megjelenő SZTFH-rendelet fogja szabályozni, az az auditori díjtételek kérdése. Hogy úgy mondjam, hatósági ársapka lesz a szolgáltatáson, meghatározzuk a legmagasabb díjtételeket. Így aztán nem fordulhat elő, hogy az auditor az ügyfél fizetőképessége alapján szabja meg az árat.”

Forrás:
NIS2: a nyár sem lesz uborkaszezon; Schopp Attila; IT Business; 2024. július 12.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Ferencz Orsolya: Európának közös űrkutatási stratégiára és szabályozásra van szüksége

„Közös európai szabályozás kell ahhoz, hogy Európa felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával. Magyarország 2015-ben 7 millió eurót, idén pedig már több mint 25 millió eurót költött űrkutatásra. A UniSpace, űrtudományi továbbképzési programban 21 magyar egyetem vesz részt. A magyar űrprogram során nem csak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem a fiatalok motiválása is.

Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szombaton az Országházban.

Ferencz Orsolya a Coreper I nagyköveteknek (az európai uniós tagországok állandó képviselőinek helyettesei) tartott előadásában bemutatta a magyar űrkutatás történetét, majd részletesen ismertette a 2021-ben indult Magyar Űrkutatási Stratégiát, valamint a legutóbbi magyar űrhajósjelöltek kiválasztásának folyamatát. Beszámolója szerint: Magyarország 2015 óta teljesjogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), az elmúlt hat évben ESA több száz szerződést kötött magyar vállalatokkal. Az európai országok nem űrkutatási nagyhatalmak, ezért Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén, hogy felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával – mutatott rá Ferencz Orsolya. 2015-ben hétmillió eurót költött Magyarország űrkutatásra, addig idén pedig már több mint 25 millió eurót – közölte a miniszteri biztos. Az Európai Világűrpolitikai Intézet (ESPI) is egyértelművé tette, hogy az összeurópai GDP 3 százalékát űrkutatásra és más tudományos/kutatási ágazatokra költeni – jegyezte meg.

A Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogramról elmondta: több mint 200 jelentkezőből választották ki egy hosszú folyamat során azt a négy jelöltet, akik közül a kiképzés végére ketten maradtak, ők az Egyesült Államokban folytathatják a felkészülést.

A miniszteri biztos szólt a UniSpace, űrtudományi szakirányú továbbképzési programról is, amelyben 21 magyar egyetem vesz részt, és amelyben ősztől már angol nyelven is elérhetőek lesznek képzések. A magyar űrprogram során nem csak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem az erről való kommunikáció és a fiatalok megcélzása, motiválása, az űrkutatás iránti érdeklődésük felkeltése.

Az űrhajósjelöltek kiválasztási folyamata, egészségi és pszichés állapotának felmérése, erősítése

A jelöltek részt vettek pszichometriai és pszichológiai felmérésen, repülő- és űrorvosi alkalmassági vizsgálaton, izolációs tréningen, vízi- és szárazföldi túlélési megmérettetésen, valamint bizonyítaniuk kellett műszaki és/vagy tudományos beállítottságukat – ezt már Nagy Klaudia Vivien, az űrhajósjelöltek egészségügyi megfigyeléséért felelős csoport operatív vezetője mondta.

A fizikai és pszichés kiképzés mellett különösen fontos volt a kommunikációs képességeik erősítése is, mivel a programot népszerűsíteniük kellett a rádióban, a televízióban és iskolai előadások során is – tette hozzá Schlégl Ádám volt űrhajósjelölt, kutatásfejlesztési specialista.”

Forrás:
Ferencz Orsolya: közös európai szabályozásra van szükség az űrkutatásban; Belics Krisztina; Világgazdaság; 2024. július 13.

További tagokkal bővült a UniSpace Magyarország Konzorcium

„Tovább dolgozunk a magyar űrkutatás és űrtevékenység felvirágoztatásán – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa július 11-én Budapesten, azon az ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával 21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium.

Ferencz Orsolya felidézte, hogy 2018-ban elkezdték a munkát, megalkották Magyarország Űrstratégiáját, majd elindították a HUNOR programot, hogy ismét magyar űrhajós léphessen a világűrbe. A közvélemény újra elkezdett beszélni a világűrről, téma lett a leendő űrutazás és sikerült felhívni a figyelmet az űrtevékenység fontosságára. A „Covid-világjárvány és az orosz-ukrán háború árnyéka ellenére” egyre aktívabban részt vesznek az Európai Űrügynökség munkájában, megtízszerezték a regisztrált magyar szereplők számát, a hazai űrszektor nemzetközi méretét, láthatóságát, ez egy igazi sikersztori – fogalmazott a miniszteri biztos. Hozzátette: új szakpolitikát teremtettek, és akik először „megmosolyogták” a témát, ma már intenzíven érdeklődnek a szakterület iránt, és nő az űrszektorral foglalkozó cégek száma. A UniSpace programot Ferencz Orsolya jelentős felsőoktatási innovációnak nevezte, amelyben a legkiválóbb magyar egyetemek vesznek részt, előbb 17, mostantól pedig az Állatorvosi Egyetem, az Andrássy Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, valamint a Milton Friedman Egyetem csatlakozásával 21 intézmény, és ősztől már angol nyelven is elérhetőek a képzések négy szakirányon. Az oktatók részt vesznek a magyar űrhajósjelöltek kiképzésében is – jegyezte meg Ferencz Orsolya. Tavasszal átvették okleveleiket az első évfolyam végzős hallgatói, akik közül sokan már el is helyezkedtek a szektorban, ami erős motivációt jelent a folytatásra és a program nemzetközi megerősítésére – jelentette ki a miniszteri biztos, köszönetet mondva minden együttműködőnek.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára közölte, céljuk, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, ehhez kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között. Kitörési pontokat, a jövőben felértékelődő területeket kerestek a „kutatási ökoszisztémában”, és ilyen, a jövőben felértékelődő területként azonosították a digitális, valamint a zöld átállás, egészséges életmód, továbbá a biztonság és védelem ügyét, ennek keretében pedig az űripart – folytatta a helyettes államtitkár. Közölte, „az űripar ökoszisztémája” elsődleges fontosságú biztonsági szempontból, de az onnan származó tudás megjelenik a civil felhasználású technológiákban is. Az újabb négy intézmény csatlakozása az UniSpace-hez is azt szolgálja, hogy Magyarországon az űrtechnológiai szektor erősödjön és ott legyen Európa legjobbjai között – jelentette ki Bódis László. Hozzáfűzte, ezen a speciális területen már az eddig elért hallgatói létszám is kiemelkedő, de remélhetőleg tovább nő a számuk.

Deli Gergely, a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora emlékeztetett arra, hogy Magyarország Űrstratégiáját 2021-ben fogadták el, a UniSpace Magyarország konzorciumot pedig 2022-ben alapították. Az eltelt évek szerinte bebizonyították annak sikerességét; az együttműködés gyümölcsöző volt, 2024 elején hetven diplomát adtak át a képzést sikeresen elvégzett szakembereknek, ősztől pedig már angol nyelven is indulnak a képzések. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrtechnológiai, a Debreceni Egyetem innovatív táplálkozási és űregészségügyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrtudományi, az NKE pedig világűrpolitikai tanácsadó képzést folytat – sorolta a rektor. Úgy vélte, a részt vevő egyetemek tudásuk legjavából járulnak hozzá a 21. század követelményeinek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, a konzorcium pedig úttörő vállalkozásával példát adhat más szektoroknak is.

Bihari Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese arról beszélt, intézményük jelentős szerepet játszott az űrtechnológia fejlesztésében, és az űreszközök építése mellett az űrtechnológia mindennapi hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoznak. A UniSpace program keretében 2022-ben indított, három szemeszteres képzést tizenöten végezték el, mostanra pedig felkészültek az angol nyelvű szak indítására – közölte. „Kívánom, hogy közösen érjük el a csillagokat” – fogalmazott Bihari Péter.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, a Földön is meghatározó előre lepésekhez vezet az űrtechnológia fejlődése, példaként a mobiltelefonokat említette. A Debreceni Egyetem olyan szakembereket képez, akik az űrhajósok problémáival foglalkoznak, azonban itt, a Földön már most problémát jelentenek – így olyan növények termesztése, amelyek kevés vizet igényelnek, vagy az izomveszteség csökkentése, amely az idős emberek számára is nagyon fontos lehet – magyarázta Csernoch László.

Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese kijelentette, nagyon jól időzített állami beavatkozás volt az űrstratégia létrehozása és az ahhoz kapcsolódó innovációs ökoszisztéma építése „a felsőoktatás zászlóshajóinak” közreműködésével. Ugyancsak kitért arra, hogy az űrtechnológiai kutatások eredményei a Földön is hasznosulnak. A UniSpace program a jövő szakemberbázisának bővítését célozza az új képzési programokkal – állapította meg Darázs Lénárd, és örömét fejezte ki a konzorcium bővülése miatt.”

Forrás:
21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium; mernokvagyok.hu / Magyar Mérnöki Kamara / MTI; 2024. július 11.

Szakirodalom

A norvég közszféra digitális átalakulása

„Bár Norvégia az OECD-országok között vezető szerepet tölt be a digitális kormányzat terén – az OECD 2023-as digitális kormányzati indexében a 4. helyet foglalja el -, a digitalizáció révén még mindig van lehetőség a norvég közszféra hatékonyságának, eredményességének és innovációjának javítására. A jelentés áttekinti Norvégia digitalizációs erőfeszítéseit a 2017-es OECD digitális kormányzati felülvizsgálat óta, és ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzat számára a digitális átalakulás új stratégiájának kidolgozásához. Nyolc területet vizsgál meg, a digitális kormányzástól és a digitális kormányzati beruházásoktól kezdve a mesterséges intelligencián, a digitális szakértőkön és a szolgáltatástervezésen és -nyújtásán át.”

Forrás:
The Digital Transformation of Norway’s Public Sector; OECD, OECD Digital Government Studies; DOI: 10.1787/24131962; 2024. július 12.
(Letölthető PDF-ben)

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei a számvitelben

„A mesterséges intelligencia mint hívószó egyre gyakrabban jelenik meg az élet minden területén. Leggyakrabban abban a kontextusban találkozunk vele, hogy a mesterséges intelligencia megszüntethet-e egyes szakmákat. Jelen tanulmányunkban más oldalról vizsgáljuk meg a témát, és a fókuszba egyrészt a mesterséges intelligencia használatához szükséges üzleti oldali paradigmaváltást állítjuk, másrészt megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia – ennél pontosabb szóhasználattal a gépi tanulás (machine learning, ML) és a mélytanulás (deep learning, DL) – egyes fontosabb területeinek helyét és szerepét a számviteli munkában. Ez a megközelítés azért is fontos, mert a mesterséges intelligencia alkalmazása nem (csak) arról szól, hogy magát a számviteli rendszert tudja-e működtetni autonóm gépi logika. Ezek az eszközök a számvitel egyes részterületein kisegítőként igen hatékony eszközt kínálnak: a bizonylatok előrögzítésére, a becslések és az auditmunka támogatására is hatékony megoldást nyújtanak. Amikor üzleti oldali paradigmaváltásról beszélünk, akkor alapvetően a „hagyományos” algoritmusalapú gondolkodásmód háttérbe szorítására gondolunk. A tanulmányban a tanulási folyamatot és az algoritmusalapú gondolkodással való szembeállítást is megtaláljuk. Mivel a témakör szerteágazó, ezért – a terjedelmi korlátokra figyelemmel – nem lehet cél a teljességre való törekvés, inkább csak az egyes eszközök nagy vonalakban való bemutatása a kapcsolódó számviteli terület azonosítása mellett.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia alkalmazási területei a számvitelben; Polyák Imre; Magyar Tudomány; DOI: 10.1556/2065.185.2024.7.8; 185 (2024), 7; 906–919. oldalak

Az adatelemzés olyan munka, mint a nyomozóké

„Ritkán írnak magyar szakemberek olyan tankönyvet, amelyből az élvonalbeli egyetemek tucatjai – a McGilltől a Bocconiig – azonnal tanítani akarnak. Békés Gábor és Kézdi Gábor adatelemzést tanító könyve hamar nemzetközi siker lett, amelyet több Nobel-díjas is ajánl. Többek között azért, mert nulláról elkezdheti bárki, miközben egyből a mély vízbe, a valós és problémás adatok közé küldik az olvasót. Ki a legjobb fociedző az angol Premier League-ben vagy a magyar megyei bajnokságban? Miért nem elég a cégeknek felvenniük néhány őrült jó matekost, és mit számít az AI az adatelemzésben? A könyv első része nemrég megjelent magyar fordításban is, ennek apropóján beszélgettünk Békés Gáborral, a könyv társszerzőjével.

Miért lehet az, hogy húsz éve minden második közgázos hallgató stratégiai tanácsadó akart lenni, most pedig már inkább adattudós? Vagy ha nem is adattudós, legalábbis lényegesen magabiztosabban akarnak mozogni ezen a területen, annyira megnőtt az értéke.

Ezt nem tudnám pontosan megmondani, de az egyik része nyilván a kereslet, hogy mivel lehet pénzt keresni, és az milyen munka. Ennek a területnek már legalább húsz éve folyik a népszerűsítése. Emlékszem, hogy amikor tíz-tizenegy éve először kezdtük tanítani a most könyvben is kiadott tananyagunkat, az első diára Hal Varian híres idézetét tettük.

Hal Varian a világ egyik leghíresebb mikroökonómusa és tankönyvírója. Egyebek mellett a Google vezető közgazdásza 2002 óta, kulcsszerepe volt a Google adatelemzési módszereinek felépítésében. Az említett idézet a következő: „Ha olyan karriert keresel, ahol nagy lesz a kereslet a szolgáltatásaidra, akkor keress olyat, ahol ritka kiegészítő szolgáltatást nyújtasz valami olyanhoz képest, ami kezd mindenhol elterjedni, és egyre olcsóbb eközben. És mi lesz mindenhol jelen, ami olcsó? Az adatok. És mi egészíti ki az adatokat? Az elemzés. Ezért azt javaslom, hogy arról vegyél fel sok kurzust, hogy hogyan kell adatokat rendezni és elemezni: adatbázisok, gépi tanulás, ökonometria, statisztika, vizualizáció és így tovább.”

El tudom mondani viszont, hogy mi az érdekes egy ilyen adatmunkában. Itt Mr. Wolfe-hoz hasonlóan problémákat oldunk meg: valamit nem értünk, vagy furcsa mintázatot látunk, ami után az a kérdés, milyen magyarázatot lehet rá találni és hogyan lehet valamilyen érdekes összefüggést mennyiségi mutatókkal leírni. Legközelebb talán az újságírói vagy egy nyomozói munka van ehhez, mert bár nem eszközök nélkül, de megpróbálunk megragadni valamit, ami nem triviális. Ez egy intellektuálisan nagyon érdekes foglalkozás. Nyilván ez a része van a felszínen, és alatta pedig rengeteg aprólékos technikai kérdés. De van valami igazán vonzó ebben a nyomozásban: miközben statisztikát a legtöbben nem szeretnek tanulni, adatelemzést igen. Ezzel persze még mindig nem válaszoltam a kérdésre, csak egy kicsit.

Egy egyszerűbb példán keresztül felvázolná, hogy néz ki egy adatelemzési folyamat?

Szeretem a focit, ahol az például releváns kérdés, hogy egy adott bajnokságban ki a legjobb edző. Ezt meg lehet fogalmazni mondjuk úgy, hogy például az angol bajnokság elmúlt húsz évének ki volt a legjobb edzője. Ez már az első lépés – egyébként nem is csak az adatelemzésnél –, hogy a feladatot megpróbáljuk egyre pontosabban meghatározni. Ha sikerült a jól behatárolható kérdést megfogalmazni, utána azon lehet gondolkozni, hogy hogyan mérünk dolgokat: mit jelent az, hogy legjobb edző, és ezt hogyan lehet számszerűsíteni.

Egy egyszerű verzió lehet például, hogy az, aki átlagosan a legtöbb pontot szerezte a csapatával. A focibajnokságokban a győzelem három, a döntetlen egy pontot ér, ezt átlagolva lehet sorrendet kialakítani. Igen ám, de lesz néhány edző, akinek maximális, hárompontos átlaga lesz, mert például két meccse volt összesen, és mind a kettőn nyertek. Itt jön be az említett nyomozás, és hogy a statisztika egy eszköz, de igazából problémákat kell megoldani. Itt az a probléma, hogy pontosabban definiáljuk, ki a jó edző. Mondhatjuk erre, hogy például csak azokat fogjuk vizsgálni, akiknek húsz év alatt legalább húsz meccsük volt. Ekkor az fog kijönni, hogy Alex Ferguson vagy valamelyik másik nagy csapat világhírű edzője lesz az élen. De erre lehet azt mondani, hogy könnyű dolga volt, sokkal jobb játékosai voltak a csapatában, mint a legtöbbeknek. Ezért tovább kell gondolkozni, hogy hogyan lehet figyelembe venni azt is, hogy kinek milyen csapata van. Itt már elkezd elborulni a probléma, mert ezt sokféleképp meg lehet közelíteni. Már kellenek statisztikai eszközök, hogy hogyan csináljuk helyesen és hatékonyan, hogyan gyűjtsünk hozzá adatokat a játékosok jellemzőiről, piaci értékéről, a sérüléseikről vagy bármiről, amiről szeretnénk. Ezt addig lehet finomítani, amíg a határidő le nem állít. De igazából ez maga a folyamat, hogy egy nagy, tág kérdést folyamatosan szűkítünk, megpróbáljuk egyre pontosabban megtalálni, miről szól valójában.

Említette, hogy több évtizede fejlesztik a tananyagukat. Az adatelemzés terén mennyire változik gyorsan, amit tanítani érdemes?

A nagy része nem változott, hozzátéve: külön érdemes beszélni arról, hogy a ChatGPT milyen változásokat hozott. Alapvetően mi abban a bizniszben vagyunk, hogy feltételes összehasonlításokat végzünk. Végső soron minden arról szól, hogy hasonlítsunk össze olyanokat, akik valamilyen dologban hasonlók, de valamiben mások, és mennyivel fognak tovább élni, több pénzt keresni vagy mondjuk jobb munkát találni. Ez jó ideje változatlan, sőt még a technikái között is sok minden változatlan. Amikor elkezdtünk tanulni, akkor a gépi tanulás leginkább még az informatika területe volt. Voltak már akkor is egyes részei, amiket használtunk, például hogy hogyan lehet olyan adatokat kezelni, ahol viszonylag kevés megfigyelésünk van, és nagyon sok ismérvünk. Például amikor az egészségügyben csak viszonylag kevés megfigyelhető betegünk van, róluk viszont rengeteg adatot tudunk: azzal mit lehet tenni? De ezeket a megoldásokat közgazdászok vagy üzleti elemzők korábban nem használták.

Amikor elkezdtük, még a szélén volt; miközben fejlesztettük a tananyagot, egyre inkább fősodratúvá vált az a fajta gépi tanulás, amikor helyettünk a számítógép illeszt egy függvényformát az adatokra. Mire megírtuk a tankönyvünket, már a negyede erről szólt. A ma használt gépi tanulási megoldásokat egyébként a nyolcvanas és kilencvenes években kezdték fejleszteni, de az erős számítógépek és a nagy adatbázisok elterjedésével lettek népszerűek. Ami tíz-húsz éve még csak informatikusok számára volt vonzó, mára a mindennapi eszköztár része lett.

A másik fő változás, hogy a munka és kommunikáció a számítógéppel egyre fontosabbá válik. Régebben – például a bevezető statisztikánál – nagyon részletesen meg kellett tanulni a mintavételt. Ma már sokszor a mintavétel csak az egyik adatszerzési lehetőség a web scraping (egy netes felület információinak összegyűjtése – a szerk.) vagy máshol tárolt adatok API-n keresztül való elérése mellett. Sok esetben már nem kell mintát venni egy sokaságból, mert a sokaság összes adata rendelkezésre áll. Most már ezek a technikák sokszor fontosabbak, mint például az, hogy mindent tudjunk a mintavételezésről.

Különleges a könyvük abból a szempontból, hogy nem kell előképzettség hozzá, nulláról elkezdheti lényegében bárki, nem szükséges haladó matematikai háttér. Az ökonometria- vagy adatelemző tankönyvek jellemzően számottevő formális matekalapozással indulnak, és csak az elméleti háttér után nyúlnak bármilyen adatbázishoz. Miért gondolták, hogy ezt meg lehet fordítani?

Mintegy tíz évvel ezelőtt Kézdi Gábor szerzőtársammal, a CEU közgazdasági tanszékének akkori vezetőjével beszélgettünk arról, hogy mire a diákok eljutnak hozzánk, megtanulnak rengeteg eszközt és módszert, viszont igazából nem tudják, hogy mire jók. Elvesznek köztük, nagyon sokszor nem tudják pontosan értelmezni az eredményeket, amiket kapnak, és nem is feltétlenül érzik át a fontosságát. Először csak egy plusztantárgyban gondolkoztunk, de aztán rájöttünk, hogy ez nem így működik. A modern világban eleve úgy kellene felépíteni az oktatást az adatokról, hogy a diákok nulláról elkezdenek valóságos adatokat nézni, nem pedig az ehhez tartozó matekot tanulják, amihez a valós adatok csak egy példát jelentenek. Szerintünk ezután érdemes tanulni a levezetéseket és a formális megközelítést, utóbbiakat ráadásul nem is kell mindenkinek. Sokan nem ezt gondolják, hanem azt, hogy az a jó, ha adunk egy erős, formális megalapozást, és arra majd rá lehet tölteni a valóságot, amivel úgyis mindenfajta probléma van. Szerintem inkább nekünk van igazunk, de ez egy vélemény, nagyon sok egyetemen zajlanak ez ügyben komoly koncepcionális viták. Valószínűleg nem is fog mindenki a mi könyvünkből és világnézetünk alapján tanítani.

Mennyire fontos ehhez megtanulni valamilyen programnyelven magabiztosan kódolni?

Két évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy nagyon fontos egy nyelven nagyon jól kódolni, és még egy másik nyelvet kényelmesen használni, attól függően, hogy valaki milyen témában dolgozik. Ezek jellemzően az R, a Python, a közgazdászoknál például a Stata, a MATLAB és az SPSS közül az egyik. Ma már inkább érdemes megtanulni egy nyelven jól gondolkozni, de a szintaxis ismerete egyre kevésbé fontos, mert azt helyettesíti az AI. A ChatGPT és társai már most is elég jól írnak kódot. De az a képesség muszáj, hogy meglegyen az emberekben, hogy el tudják választani a rosszat a jótól, ki tudják szűrni a hibákat. Amúgy az AI azoknak segít rengeteget, akik tudnak kódolni, de igazából nem ez a szakmájuk, mert lényegében teljes feladatokat tud egyedül és elég jó megoldani. Ez a jövőben is ebbe az irányba fog fejlődni, az AI egyre jobban fog kódolni, és egyre többeknek segít majd.

A vállalatoknál lényegében már közhely, hogy jelentős haszna lenne az adatalapúbb működésnek. Mégis máig két típusú hozzáállást lehet gyakran hallani a vállalati vezetők részéről. Az egyik, hogy a mi adataink úgyis rosszak, azokra kár bonyolultabb dolgokat alapozni, inkább csak egyszerű alapműveletekre használjuk őket, azokról legalább nagyjából értjük, hogy mit jelentenek. A másik hozzáállás pedig az, hogy mindez nagyon jó, ez ám a jövő, akkor vegyünk fel profi informatikusokat, odaadjuk majd nekik az adatokat, ők meg csináljanak belőle nekünk pénzt. Mit lehet kezdeni az ilyen megközelítésekkel?

Először is elképesztően fontos az adatok minőségének megismerése. Én is azt tanítom, hogy inkább csináljunk jó minőségű adatokkal valami egyszerűbb dolgot, amit értünk. Ha egy nagyon zűrös adatbázisból próbálnánk varázsolni valamit, az úgysem lesz jó, mert nem tudjuk, mi van benne. A focis példára visszatérve: az angol Premier League adatai elég jók, de mondjuk egy magyar megyei másodosztályú bajnokság vagy egy amatőr liga adatai már sokkal kevésbé. Rengeteg olyan probléma jöhet be, hogy mondjuk nem is az volt az edző, aki oda van írva, vagy épp ketten voltak. Vagy a játékosok nem mindig a saját nevükön játszottak, vagy szezon közben jöttek-mentek, netán tönkretette az időjárás a pályát, de lejátszották a meccset. Mindezekkel együtt az első felvetésre az a válasz, hogy általában azért nem olyan rosszak azok az adatok, mint gondolják, gyakran viszont sokat kell dolgozni érte. Mondok egy másik példát. Az adócsalások megállapításához használt Panama-iratok is nagyon zajosak voltak, rengeteg problémával, de nem voltak rosszak. Itt van a legközelebb az újságírói vagy nyomozói munka az adatelemzőéhez, ahol meg kell állapítani, hogy hol és miért nem úgy van a valóságban, ahogy mondják. Ilyen adatbázis-tisztításához logikusan gondolkodó, alapos ember kell.

A másik helyzetre mit lehet mondani?

Az egy jobb alapállás, amire az a válasz, hogy az adatokon dolgozó ember nem lehet messze az iparágat ismerőktől. Ha például egy ingatlanfejlesztő cégre gondolunk, akkor fontos, hogy legyen az adatelemzőkhöz közel olyan ember, aki árazott már be lakást. Neki kell megmutatni az első eredményeket. Képzeljük el, hogy készítünk egy ingatlanokat értékelő árazási modellt. Egy ilyen ember rögtön meg tudja mondani, hogy mondjuk a lift miatt semmiképp nem ér harminc százalékkal többet egy lakás, ez messze túl sok, ha ez jött ki, akkor valami biztosan félrement a számolásban. A Corvinus egyetemen tartott könyvbemutatónkon is előkerült, hogy a legtöbb gyakorlati kudarcot az az általános probléma okozza, hogy informatikusokat vagy szuperokos fizikusokat vesznek fel.

Nekik jellemzően nagyon erős matekos és számítástechnikai hátterük van, könnyedén tudnak óriási adatbázisokkal dolgozni, de nagyon sokszor nem tudnak kérdéseket megfogalmazni vagy jól nyomozni az adatban, mert ez egy másik képességcsoport. Erre azt lehet mondani, hogy vegyenek fel szakembert – akiket egyébként a CEU-n is képzünk, üzleti adatelemzőnek hívják, de a legtöbb közgazdászprogram már most is ilyen jellegű szakembereket igyekszik képezni. Ők fognak tudni gondolkozni a vállalati problémákban, és kapcsolódni a cég embereihez, miközben kellően jól fognak bánni az adatokkal is, ha nem is olyan csúcskategóriásan, mint egy fizika PhD-s. Emellett a vállalat egyik középvezetőjét is érdemes elküldeni továbbképzésre, ahol megtanul egyfajta fogalomtárat az adatokkal való munkához. Ezek a csatlakozások nagyon fontosak, így lehet kiépíteni egy jól működő adatos csapatot a vállalat számára.

Ritka sikeres az eredetileg angolul írt tankönyvük. A McGilltől a Bocconin át a Kiotói Egyetemig szerte a világon rengeteg helyen tanítják témába vágó kurzusokon. Miért kellett vesződni a magyar fordítással?

Elsősorban hazafias szándék vezetett minket abban az értelemben, hogy ez egy kis piac, nem olyan egyértelmű, mint mondjuk a kínai fordítás, amit egyébként szintén nagyon szeretnénk, hogy elkészüljön. Azt gondoltuk, hogy a magyar diákok és elsősorban a kevésbé tehetős, nem feltétlenül kiváló angoltudással érkező diákok helyzetét szeretnénk megkönnyíteni. Magyarországon, főleg a 19-20 éves, alapszakos diákoknál jellemzően nem rajtuk múlik, hogy erős angoltudásuk van-e, hanem azon, hogy hova születettek. Demokratizálni akartuk a tudást, aminek fontos eleme, hogy ilyen embereknek is adjuk meg a lehetőséget, hogy könnyebben befogadják ezt az ismeretanyagot. Egyébként Európa legtöbb országában alapszakon elérhetővé kell tenni a tananyagot a diákok anyanyelvén, nagyon helyesen. Mesterszakon ez már sokkal kisebb probléma.

Mellékesebb indokként a magyar szaknyelv fejlődésében is szerettünk volna egy kis részt vállalni. A fordításon egy nagyobb csapat dolgozott, két tucat kollégával gondolkoztunk hetente a megfelelő kifejezéseken. Például a confounding variable legjobb fordítása az összemosó változó lett, a web scrapinget vagy a benchmarkot viszont nem érdemes lefordítani. Ez a csapatmunka külön nagyszerű dologgá vált, amiért igazán hálás vagyok. Készült egy online szótár is.
…
A régebbi adatelemzős könyvek jellemzően elenyésző figyelmet szántak az eredmények ábrázolására, mondván, hogy annak részleteivel foglalkozzanak a designerek, a művészlelkek. A könyvükben viszont figyelmet fordítanak a témára, amiben az adatvizualizáció egyik legnagyobb guruja, Alberto Cairo is segített. Ez személyes érdeklődésből fakadt?

Ha az a jól meghatározott célunk, hogy demokratizáljuk ezt a tudást, akkor abból következik, hogy az ábrázolással is foglalkoznunk kell. Ha eredményeket akarunk kommunikálni, akkor ez egy nagyon fontos képesség, fontosabb, mint akár három másik, ritkán használt, bonyolult módszertan ismerete. Alberto Cairót egyszer elhívtuk a CEU-ra még Pesten, ahol egy ebéd közben arra panaszkodtam neki, hogy nem értek az ábrákhoz, nincs kifejlett ízlésem ezzel kapcsolatban, hat színt ismerek, nincs véleményem arról, hogy mi néz ki jól egy ábrán, és nem is hoz lázba. Elmagyarázta – és ez mélyen áthatja a könyvet is –, hogy meg lehet és meg kell tanulni. Vannak jó szempontok és eljárások. Már azzal sokáig el lehet jutni, ha végiggondoljuk, hogy mit akarunk ábrázolni. Egyszerű szabályok betartásával annyira bárkinek elsajátítható ez a terület, hogy ha nem is díjnyertes, de pontos és szép ábrákat tudjon csinálni. Egy világos ábra hegyeket mozgathat meg, rengeteget segíthet például az említett adatelemző csapat és a vállalat összes többi része közötti kommunikációban is.

Az újságoknál világszerte sokszor a fordítottja a probléma: hogy gyönyörű az ábra, akár egy festmény, csak nem biztos benne az olvasó, hogy a szépségen túl mit kellene rajta látnia. Ha lett volna helyette mondjuk egy táblázatkezelős alapábra egy piros meg egy kék oszloppal, ahol nyilvánvalóan a kék a nagyobb, az talán világosabb üzenet lett volna.

Csak ne pirossal és kékkel, mert az a színtévesztőknek nehezen megkülönböztethető, lehet helyette mondjuk zöld és lila. De például azt a szempontot is Alberto Cairótól vettük át, hogy egy üzenethez pontosan egy jelöléstípus tartozhat, különben az ember agya azt kezdi el kutatni, hogy az új formák, színek mit jelenthetnek még. Nemrég én is fennakadtam egy ábrán, ami az uniós országok adósságát mutatta be sorrendben, és nem jöttem rá, hogy ehhez képest mit jelentenek a különböző színek. Aztán leesett, hogy csak az országok színei. Az ilyen felesleges díszítőelemek sokszor inkább hátrányosak. Ha külön színnel jelölték volna mondjuk az új és a régi EU-tagokat, annak lett volna információértéke.

A húsz évvel azelőttiekhez képest a kétezres évekre óriási ugrás történt az empirikus, adatalapú közgazdasági kutatások számában és minőségében. Volt hasonló szintű előrelépés a kétezres évektől mostanáig?

Igen, több területen is óriási ugrás tapasztalható. Egyet emelnék ki, az adatok forrásának változását. Az egyik kedvenc szakcikkem 1992-es, és arra keres választ, hogy leegyszerűsítve mitől növekednek az országok, van-e felzárkózás, és meg lehet-e indokolni a nemzetközi eltéréseket néhány fontos változóval, mint a fizikai és humán tőke felhalmozása. Megmutatták, hogy jól működik egy fontos közgazdasági elméleti keret, a Solow-modell. Van benne elmélet és adatalapú rész is, de az adatok még nemzetközi makromutatók. A kilencvenes évektől aztán elkezdett egyre inkább nőni az adatméret. A kétezres években már nem csak néhány százas makroadatokkal vagy néhány ezres iparági adatsorokkal lehetett dolgozni, hanem részletesebb, milliós vállalati szintű adatsorokkal. Nagy ugrás volt egyre mikroszintűbb adatokkal dolgozni, mert a problémák és a lehetőségek is mások ezekkel. Ezt követően elkezdtek terjedni az olyan adatok, amik már nem számként születtek, hanem szövegként. Például ahhoz, hogy megnézzük, hogyan döntenek a bírók, rengeteg bírósági anyagot lehet digitalizálni, és a szövegekből számokat készíteni. Be lehet kategorizálni adott szövegek stílusát, jellegét vagy bonyolultságát is. Ezek figyelembevételével meg tudjuk mondani, hogy egy adott bíró mennyire részrehajlóan dönt. Az adatbázisok mérete is továbbnőtt, gondolhatunk arra, mennyi mindent tanulhatunk például politikai polarizációról sok száz millió ember Facebook-adataiból. Miközben az is kiszélesedett, hogy honnan jön az adat, hiszen szinte bármiből – szövegből, videóból, szenzorokból – származó adatokat felhasználhatóan tudunk számszerűsíteni. Persze a statisztika és az ökonometria is fejlődik, egyre jobban keverednek a hagyományos és a gépi tanuláson alapuló megoldások, de ez a fejlődés kisebb, mint az, hogy honnan jönnek az adatok.

Hogy néz ki egy tankönyv utóélete? Továbbra is folyamatosan fejleszteni kell, vagy érdemesebb újat írni mondjuk tíz év múlva?

Van vele teendő. Egy új autó vagy gép kifejlesztése után is segíteni kell az adoptálást, hogy minél jobban ki tudják használni a felhasználók. Egy tankönyvnél sincs ez másképp, folyamatosan kell beszélgetni a könyvet tanítókkal. Emellett tervben van egy második kiadás, amiben apróbb változtatások és a visszajelzések beépítése mellett egy nagyobb új rész lesz arról, hogy a generatív AI – mint a ChatGPT – hogyan befolyásolja az adatelemzés folyamatát. Az AI ugyanis ötleteket és megoldásokat is tud adni, az pedig egy iteratív folyamat, hogy – egyelőre még az ember – kiválassza közülük a jó irányokat. Emellett magyarul most az angol nyelvű könyv első felének fordítása készült el. Szeretnénk, hogy a második is mielőbb elkészüljön, amihez az említett csapat már jól összeállt, de a finanszírozás még nincs meg teljesen. A második részben van a fent tárgyalt gépi tanulás, és ott van a mélyebb oksági elemzési eljárások bemutatása is. Fontos lenne, hogy ez is mielőbb kijöjjön magyarul, azon dolgozunk, hogy megvalósuljon.”

Forrás:
Az adatelemzés olyan munka, mint a nyomozóké – interjú Békés Gáborral, a sikerkönyv társszerzőjével; Szalai Bálint; Szabad Európa; 2024. július 13.
„Békés Gábor a BCE után a London School of Economicson végzett mesterképzést, 2007-ben doktorált közgazdaságtanból a CEU-n, ahol 2013 óta tanít adatelemzést is. Jelenleg a CEU docense és a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa. 2021-ben jelent meg angolul az azóta elhunyt Kézdi Gáborral közösen írt Data Analysis for Business, Economics, and Policy című tankönyvük, amelyet mára harminc ország több mint kétszáz egyetemén tanítanak. A könyv első részét 2024-ben magyarul is kiadták Adatelemzés üzleti, közgazdasági és szakpolitikai döntésekhez címen.”
Lásd még korábbi cikkünket is:
Adatelemzés. Üzleti, közgazdasági és szakpolitikai döntésekhez – új könyvek; eGov Hírlevél; 2024. május 20.

Törvények, rendeletek

Az Európai Unió MI-jogszabálya (AI Act) az uniós hivatalos lapban

Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) EGT-vonatkozású szöveg; EUR-Lex; 2024. július 12.

186/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet a kiberbiztonsági bírságok mértékéről, a bírság kiszabásának és befizetésének részletes eljárási szabályairól szóló 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról

Forrás:
186/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet a kiberbiztonsági bírságok mértékéről, a bírság kiszabásának és befizetésének részletes eljárási szabályairól szóló 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 186/2024. (VII. 8.) Korm. rendelete a kiberbiztonsági bírságok mértékéről, a bírság kiszabásának és befizetésének részletes eljárási szabályairól szóló 305/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2024. évi 74. szám; 2024. július 8.; 4971-4972. o. (PDF)
(Mellékletben az érintett szervezettekkel szemben kiszabható bírság mértéke.)