Tartalomjegyzék

„Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Miért nem az AI írja a magyar stratégiát? címmel tartott előadást az AI Summit 2024-en, amelyben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciából hiányzik az intuíció, amelyre szükség van a mostani viharos időkben.

A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs előadásának elején közölte, nem szeretne AI-ellenes beszédet tartani, de ő maga úgy gondolja, a mesterséges intelligencia jelenleg nem képes megírni egy nemzet stratégiáját, de nem szeretne csak a saját benyomására hagyatkozni, ezért megkérte a ChatGPT-t, hogy írjon egy nemzeti stratégiát. Ennek az lett az eredménye, amire számított, ugyanis egy jó alappilléreken álló szöveget kapott, ami bármely ország stratégiája lehetne, és szerinte pont itt kezdőnek a problémák.

Az a nemzeti stratégia, amely bármely országé lehetne, nem felel meg egyetlen országnak sem – fogalmazott Orbán Balázs, majd hozzátette, egy nemzeti stratégiának tükröznie kell az adott ország történelmi, politikai sajátosságait.

A kormányzás és a kibernetika kapcsolata

Orbán Balázs szerint ahhoz, hogy megértsük, miért nem képes az AI nemzetstratégiát írni, vissza kell mennünk egészen Platónig, aki az egyik dialógusában azt keresi, ki az igazi államférfi. A miniszterelnök politikai igazgatója által idézett írásban Platón az egyik karakterrel kimondatja: nem a kormányzás szabályai, hanem a kormányos az, aki átvezeti a hajót a viharos tengeren.

A politikai vezető erénye az, hogy képes a szabályok szelleme mellett, de azokat meghaladva döntéseket hozni – értelmezte a szövegrészletet Orbán Balázs, majd kitért arra, hogy Platón a görög kübernétész kifejezést használja, amiből két ma is használt szavunk származik: a kormányos és a kibernetika.

„A koncepció és a szavak szintjén tehát van valami rokonság a kormányzás és a kibernetika között. A kibernetika megfelel a politikai szabályoknak, a kormányos pedig a politikus személyének” – fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint a politikai erény és a politikai szabályok közötti dilemma a mai napig megtalálható a politikában.

Szuverenitás vagy procedurális demokrácia

A miniszterelnök politikai igazgatója kifejtette, a nyugati országokban a procedurális demokrácia terjedt el, aminek értelmében nem személyes vezetők, hanem a törvények és az azokat végrehajtók szabják meg a cselekvés irányát. Robotpilóta-üzemmódban vannak az országok vezetései – összegezte.

Orbán Balázs szerint ha figyeli a magyar kormány és az Európai Unió vitáit, akkor azt láthatja, hogy az unió a szabályok mentén érvel, míg Magyarország szerint ki kell lépni a szabályok által adott keretekből, mert vannak olyan problémák, amelyek nem kezelhetőek azoknak a keretei között. Ennek az az oka, hogy a procedurális demokrácia csak kiszámítható helyzetekben és korokban működik, viszont most nem kiszámítható időket élünk, így nem véletlen, hogy Nyugaton is megjelennek azok a szuverenitáspárti politikusok, akik felismerték, hogy szeszélyes időkben személyes kvalitásokra van szükség.

Aki jó vezető akar lenni, annak fel kell ismernie, mi a helyes és mi a helytelen, ha a kormányzás szabályozásai erre nem képesek – mondta Orbán Balázs, aki hozzátette, mivel a ChatGPT nem tud kitörni a szabályok keretei közül, ezért sem képes megfelelő nemzeti stratégiát létrehozni, mivel ahhoz „szükség van egy hatodik érzékre, intuícióra”.

Mire használják a politikusok a mesterséges intelligenciát?

Orbán Balázs kifejtette, hogy az AI jelenleg is elsősorban a szövegalkotásban segíti a politikusokat, de nem megírja a szövegeket, hanem segít információt keresni, fordítani, nyelvi elemeket, anekdotákat adni és kigyűjteni a szükséges szakirodalmat.

Az AI arra is jó, hogy véleményezze a politikusok szövegeit, így Orbán Balázs is betöltötte a mai előadását a Chat GPT-be, és örömmel vette tudomásul, hogy a mesterséges intelligenciának tetszettek az általa írottak, de a ChatGPT hozzátette a szövegéhez, hogy a jövőben sokkal többre lesz képes az AI, mint most, így akár nemzeti stratégiát is tud majd írni.

Egyelőre azért mindenkit arra szeretnék bátorítani, hogy ha választásra kerül a sor, akkor hús-vér politikusokra szavazzanak és ne gépekre – tette hozzá Orbán Balázs.”

Forrás:
Orbán Balázs: Magyarország szerint ki kell lépni a szabályok által adott keretekből; Budai Balázs; Index.hu; 2024. szeptember 9.
—

„A miniszterelnök politikai igazgatója a politika és a mesterséges intelligencia ellentmondásos viszonyáról beszélt, és többek között az is kiderült, hogy bár kipróbálta a generatív nyelvi modellt hazánk stratégiájának megalkotására, de végül elvetette, mert nem lett magyar.

Orbán Balázs az AI Summit 2024-es konferenciájára azzal a kérdéssel érkezett: mi az oka annak, hogy nem az AI írja meg a magyar stratégiát, holott képes lenne rá.

Mint mondta, a mesterséges intelligencia ötletelés szintjén tud segíteni a politikának, képes nyilatkozatot is írni, és sok esetben felmerül a gyanú, hogy néhány politikus esetében ez meg is történik, azonban az a stratégia, amit az AI próbaként megalkotott hazánk számára, lényegében bármelyik ország számára jó lett volna.

Mert: ami bármelyik országnak megfelel, az egyiknek sem jó, – magyarázta Orbán Balázs, hozzátéve: szükség van egy többletre, hogy valóban magyar stratégiát alkossunk, ez pedig a politikusi szakmát alapvetően érinti.

A miniszterelnök politikai igazgatója a konferencián arról is beszélt, hogy a magyar kormányzat nem a liberális demokráciákra jellemző módon, robotpilóta üzemmódban irányítja az országot, sokkal inkább támaszkodik a viharos tengeren a kormányos képességére, tapasztalatára.

Orbán Balázs a jelenlegi blokkosodó világunk dilemmájának nevezte, hogy választani kell a döntéshozók személyes rátermettsége, valamint a különböző hatalmi ágakhoz kapcsolható szabályok hatása között.

A magyar kormány a kezdetektől fogva úgy érvel, hogy nem lehet mindent a robotpilótákra bízni – magyarázta a miniszterelnök politikai igazgatója, ezt hívják szuverenitásnak. A robotpilóta-politikának megvannak a maga korlátai, amikor kiszámíthatóan jól mennek a dolgok, akkor működik, a viharos tengeren viszont nem lehet pusztán kalkulálni – folytatta az okfejtését, ami oda futott ki, hogy hogy személyes kvalitásra van szükség.

A Chat GPT ebből a korlátoltságból képtelen kilépni, mert nem írható le egy stratégia az adottságok, az értékválasztások, a tapasztalatok ismerete, egyfajta különleges belátás, hatodik érzék nélkül – fogalmazott. A generatív modell ezért nem fog olyan javaslatot tenni, hogy induljunk el a konnektivitás felé, nem fog huszárvágást javasolni Szingapúrnak, Izraelnek, Svájcnak, pedig azok emiatt lettek sikeresek, csak a legvalószínűbb választ fogja megadni.

Nem fogja megmondani a mesterséges intelligencia, hogy mi az a magyar, mi köt össze minket, hogy miért vagyunk hajlandóak összefogni, erre csak a magyar népesség képes – összegezte Orbán Balázs, majd elmondta: ki kell lépni a szabályok adta keretek közül, hogy egy átlagos stratégia egy nagy stratégia legyen.”

Forrás:
Orbán Balázs: A mesterséges intelligencia nem tudja megmondani, mi az a magyar; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx.hu; 2024. szeptember 9.

Közigazgatás, politika, jog

Új miniszterhelyettes, államtitkári helycsere az Energiaügyi Minisztériumban

„2024. szeptember 15-től Czepek Gábor az Energiaügyi Minisztérium (EM) miniszterhelyettese. Az új parlamenti államtitkár mostanáig a tárca közigazgatási államtitkára volt. Megürülő posztját azonos hatállyal az eddigi stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Borsos-Papp Natália tölti be.

Czepek Gábor az önálló Energiaügyi Minisztérium létrejötte, 2022 vége óta vállalt közigazgatási államtitkári szerepet a tárcánál, annak működését, feladatait tehát minden részletükben ismeri. Ezt megelőzően komoly tapasztalatokat szerzett a központi közigazgatásban és ágazatukban meghatározó jelentőségű állami vállalatok vezetőjeként. Idén márciustól a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.

Borsos-Papp Natália kis megszakítással 2007 óta különböző minisztériumoknál tevékenykedett jellemzően jogi-közigazgatási területeken. 2024-től volt az EM stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, szintén szeptember közepétől veszi át a közigazgatási államtitkári teendőket. Korábbi posztján utódja Horváth Kristóf, aki eddig miniszteri biztosként vett részt a tárca munkájában.

Az Energiaügyi Minisztérium a kinevezéseknek köszönhetően zökkenőmentesen dolgozhat tovább a nemzeti és ágazati célok valóra váltásáért.”

Forrás:
Új miniszterhelyettes, államtitkári helycsere az Energiaügyi Minisztériumban; Energiaügyi Minisztérium (EM); 204. szeptember 11.

Nagy Márton: Szabados Richárd felel a magyar kkv-k megerősítéséért

„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni.

A kkv-k jelentik a magyar gazdaság gerincét, amelyek a foglalkoztatottak kétharmadát látják el munkával, így családok millióinak biztosítanak megélhetést. A hazai kis- és középvállalkozások növekedése és lehetőségeik bővítése érdekében a kabinet korábban megújította a 2030-ig szóló kkv-stratégiát és különleges hangsúlyt helyezett a szektor fejlesztésére a tavasszal elfogadott versenyképességi stratégiában is. A kormány célja, hogy 2025-ben 3-5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése. A gazdaság dinamizálása érdekében a családok támogatása mellett tovább kell erősíteni a magyar tulajdonú kkv-k teljesítményét, ezért a kormány célzott akciótervet dolgoz ki számukra.

Nagy Márton az új államtitkártól elvárja, hogy aktív és szoros kapcsolatot tartson fenn a magyar kkv-kal, valamint az őket képviselő szakmai szervezetekkel, kamarákkal, és vonja be őket a kkv akcióterv részletes kidolgozásába, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, mint például a Széchényi Kártya Program kedvezőbb kamatozásúvá tétele, a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” program vagy a szektor digitalizációjának fejlesztése.

Az újonnan felálló, kkv fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság feladata lesz mindemellett a kkv-kat érintő kihívások és lehetőségek feltérképezése, az általuk megfogalmazott javaslatok összegyűjtése és a lehetséges fejlődési irányok közös meghatározása.

Szabados Richárd pályafutását egy nemzetközi könyvvizsgáló cégnél kezdte, majd több kereskedelmi bank vállalati üzletágában vállalt felsővezetői szerepet. Államtitkári megbízását megelőzően a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezető igazgatója volt. Irányításával az MGFÜ teljes profilváltáson esett keresztül azzal a céllal, hogy elláthassa azt a kiemelt szerepet, amelyet a célzott vállalkozásfejlesztési akciótervek megvalósításában a kormányzat a szervezetre bízott. Ezek közül különösen kiemelendő a Ginop Plusz forrásokra támaszkodó beszállítófejlesztési, technológiajavító programok elindítása, a szakértői hálózat kiépítése, illetve a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági (ESG) fejlesztéseit támogató keret- és eszközrendszer kidolgozása.”

Forrás:
Nagy Márton: Szabados Richárd felel a magyar kkv-k megerősítéséért; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. szeptember 11.
—

„Szabados Richárd azt mondta az InfoRádióban, hogy a kormány szándéka szerint a magyar gazdaság felépítése és megerősítése szempontjából a családtámogatás mellett a kis- és középvállalkozások fejlesztése, segítése kerül a fókuszba a következő időszakban. Mint fogalmazott, a GDP-hez hozzáadott értékük alapján „a gazdaság motorja a kkv-k kezében van”, ugyanis rengeteg embert foglalkoztatnak, és úgy véli, hogy ha nem emelik ki időben és nem támogatják a szükséges forrásokkal ezt a szektort, akkor „még később indul be a várt gazdasági növekedés”.

Ígérete szerint az érintett cégek, vállalatok az eddigieknél nagyobb állami támogatásban részesülnek, aminek köszönhetően fejleszteni lehet azokat.

Kiemelte, hogy az új államtitkárság két rendkívül fontos és egymással szoros összefüggésben álló területet köt össze: a vállalkozásfejlesztést és a technológiát. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már kikerülhetetlenné vált a kkv-k tevékenységében is a digitális átállás, illetve a mesterséges intelligencia használata. Mint mondta, „a vállalkozásfejlesztési fókusz pedig adja magát”, hiszen a cégek különböző támogatásokat használnak fel, új forrásokhoz szeretnének hozzájutni, exportálni szeretnének a növekedésükkel párhuzamosan. Az újonnan létrejövő államtitkárság úgy próbálja meg menedzselni a programokat, hogy az említett két fő terület között hatékony szinergia épüljön ki.

Gazdaságélénkítő akcióterv indulhat még az ősszel

Szabados Richárd közölte: rövid távú céljuk egy gazdaságélénkítő akcióterv kidolgozása, amely már az ősszel elindulhat, és aminek részeként három forrásból indítana különböző ösztönző programokat az államtitkárság. Egyrészt a kormány a jövő évi költségvetésben már kalkulál gazdasági akciókkal, másrészt számolnak a már idén is elérhető európai uniós, illetve hazai költségvetési forrásokkal, a harmadik pillért pedig a nemzetközi pályázati lehetőségek jelenthetik az érintett cégek számára.

Az államtitkár szerint első körben a beruházásösztönzés, a beszállító-fejlesztés, valamint a kiemelt iparágak támogatása lesz a legfőbb feladat a kkv-knál.

Az állam többek közt eszközberuházásban, a digitális átállásban, exportélénkítésben, a kifektetési politikában támogatná és segítené a vállalkozásokat, továbbá Szabados Richárd tájékoztatása szerint tőkeemeléshez kapcsolódó programot is indítanának, amiben a befektetési alapok játszhatnak majd fontos szerepet.

Az államtitkár elmondta: a tavaszi versenyképességi stratégiában azt azonosították, hogy a járműipar, az agrárium, az egészségipar, a kreatív ipar és az IT az az öt iparág, amelyeknél vagy beszállítóként, vagy szolgáltatóként vannak jelen olyan kkv-k, amelyek a GDP-hez hozzáadott értéket tekintve jelentős arányt képviselnek, aminek köszönhetően könnyebben versenyképessé, exportképessé tehetők akár rövid időn belül is.”

Forrás:
Fontos részleteket árult el a kkv-k fejlesztéséért felelős új államtitkár – gazdaságélénkítő akcióterv indul; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2024. szeptember 11.
—

„…Nagy Márton kiemelte, az új gazdaságpolitika fókuszában az áll, hogy 2025-ben 3-5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése. A nemzetgazdasági miniszter arra kérte a gazdasági kamarákat, hogy vegyenek részt a hazai kkv-k megerősítésében és a kkv-kat célzó akcióterv kidolgozásában, amely dinamizálja és magasabb növekedési pályára állítja a nemzetgazdaságot. Az akcióterv keretében az alábbi programok valósulhatnak meg:

– A Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele,
– a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram,
– a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram,
– a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram,
– a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” Program,
– a kkv-k digitalizációs csomagja, melynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen, mert e nélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet,
– vállalkozásfejlesztési uniós program,
– vállalati elektromosautó-támogatási program.

A nemzetgazdasági miniszter mindezek mellett kiemelte, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni egy olyan célzott beruházás-támogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD)…”

Forrás:
A családok és a kkv-k kerülnek a gazdaságpolitika fókuszába – megtartotta idei első őszi ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. szeptember 10.

Új helyettes államtitkár felel a felsőoktatásért és a felnőttképzésért

„Pósánné Rácz Annamária 2024. szeptember 15-étől a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Pósánné Rácz Annamária szakmai életútja az oktatásügyhöz kapcsolódik, az elmúlt 10 évben a Debreceni Egyetemen oktatási igazgatóként dolgozott.

A felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkári poszt még júliusban, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárrá való kinevezésével üresedett meg.”

Forrás:
Új helyettes államtitkár felel a felsőoktatásért és a felnőttképzésért; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2024. szeptember 13.

A termelékenység növelése kulcsfontosságú lesz a közeljövőben, ezért az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít a versenyképesség növelő programokra

„Az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány kedvező feltételeket teremt a nominális bérek dinamikus növekedéséhez, emiatt a termelékenység növelése kulcsfontosságú lesz a közeljövőben. Az ezen célt szolgáló programok hatékonyságának ellenőrzésére az ÁSZ is kiemelt figyelmet fordít – mondta Dr. Szomolai Csaba, az Állami Számvevőszék alelnöke Nyíregyházán, a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában.

Dr. Szomolai Csaba a rendezvényen bemutatott számvevőszéki elemzések eredményeit ismertetve rámutatott, hogy a 2017-2019. közötti időszak dinamikus bérnövekedését a gazdaság termelékenységének – alacsonyabb mértékű – emelkedése kísérte. Az érintett időszakban az infláció mértéke mindezek ellenére moderált maradt, amiben több egyedi és egyszeri intézkedés (pl. a gazdaság kifehérítése, SZOCHO kulcs fokozatos csökkentése) is közrejátszott.

AZ ÁSZ alelnöke az elemzés tanulságaként kiemelte, hogy az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány a nominális bérek további dinamikus növekedéséhez vezethet. Az infláció emelkedésének kockázata mindenképpen csökken, ha a munka termelékenységének növekedése megközelíti a nominális bérek emelkedési ütemét. Ezért a munka termelékenységének fokozását szolgáló intézkedéseknek a versenyképesség javítása mellett az infláció féken tartása érdekében is nagy jelentősége lesz. Az ÁSZ a jövőben a saját tevékenységében is kiemelten fogja kezelni ezt a témát, így a versenyképességi támogatások keretrendszerének, indikátorainak és végrehajtásának is nagy figyelmet fog szentelni. Ebben a témakörben példaként említette az agrárium digitalizációjának fejlesztéséhez kapcsolódó, már folyamatban lévő számvevőszéki ellenőrzést, melynek elsődleges fókusza a digitalizációs intézkedéseknek az agrárium versenyképességére és jövedelmezőségére gyakorolt hatásának felmérése.

Az ÁSZ alelnöke a kiemeltnek tekinthető konkrét ellenőrzések körében említette a Nemzeti Vízstratégia megvalósítására hozott intézkedések ellenőrzését, a Brexit Alkalmazkodási Tartalékból nyújtott uniós támogatások odaítélésének és felhasználásának a vizsgálatát, illetve a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott uniós támogatások célzott ellenőrzését. Ez utóbbi kapcsán hangsúlyozta: az ÁSZ jelzése is hozzájárult ahhoz, hogy a lombkoronasétányról elhíresült projekt esetében a Magyar Államkincstár felfüggesztette a konkrét kifizetéseket.

Az ÁSZ Alelnöke beszámolt továbbá arról is, hogy az Állami Számvevőszék Akadémia az ősszel elindítja első képzéseit. Az Akadémia útnak indításának elsődleges célja, hogy az átlátható közpénzügyi gazdálkodás legjobb gyakorlatai széles körben megismerhetőek és elsajátíthatóak legyenek az államháztartási gazdálkodási szakemberek számára.”

Forrás:
Dr. Szomolai Csaba: Az ÁSZ fókuszában lesznek a versenyképesség növelő programok; Állami Számvevőszék; 2024. szeptember 6.

Európai Unió

Folytatódik az éles vita az Európai Unió távközlési versenypolitikájáról

„Mario Draghi az EU helyzetéről szóló tanulmánya a szervezet távközlési versenypolitikájának helyzetével kapcsolatban lesújtó véleményt fogalmaz meg, mely szerint túl kicsik a cégek, rossz a frekvenciák elosztása és nagyok az árkülönbségek az országok között. A „Hogyan lehet úrrá lenni Európa digitális infrastrukturális szükségletein?” című irat [Ez nem Draghi jelentése, hanem az Európai Bizottság konzultációs dokumentuma. Szerk.] a különböző érdekelt felek, köztük a tagállamok, a civil társadalom, az ipar és a tudományos élet szereplői közötti konzultáció alapjául szolgál. A dokumentum forgatókönyveket vázol fel, és a Bizottság jövőbeli javaslataihoz kíván hozzájárulni a digitális infrastruktúra területén.

Draghi jelentése már a harmadik, amely riadót fúj a távközlési versenypolitikával kapcsolatban, de az EU nagy távközlési vállalatai, valamint a kisebb fogyasztói szövetségek és technológiai cégek továbbra is megosztottak abban, hogy mit is kellene tenni. Először Thierry Breton, az egységes piacért felelős biztos nyitotta meg a témát tavaly az uniós távközlési ágazat esetleges deregulációjáról, majd a Bizottság fehér könyvet tett közzé a távközlésről, és 2024 februárjában nyilvános konzultációt indított. Bár végül a következő távközlésért felelős biztoson múlik majd, hogy javasolja-e az ágazat deregulációját, az ágazat érdekelt felei már most is elmondják véleményüket.

Fontos kiemelni, hogy a Draghi-jelentést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte, és mivel ismét ő az elnök, jóval nagyobb súllyal esnek latba a benne foglaltak. A volt olasz miniszterelnök pénzügyes múltja miatt (8 évig az Európai Központi Bank elnöke volt) az általa használt terminológia is banki, így például hivatkozik arra, hogy egy banknak az Unión belül elég egy helyen szolgáltatási jogot szereznie, és ezzel más tagállamokban is szolgáltathat. Ugyanez jelenleg a távközlési cégekre nem áll, és felteszi a kérdést, hogy miért nem. Korábban már megbukott kérdéseket is elővesz, például harmonizálni szeretné, hogy a tagállamok milyen feltételek és követelmények mellett írhatnak ki frekvenciatendereket. Ez amellett, hogy szuverenitási kérdés, eurómilliárdok múlnak rajta, gondoljunk csak a legutóbb, az 5G frekvenciák kiosztása kapcsán az államok által beszedett pénzhalomra.

„A Bizottság februári fehér könyve és Enrico Letta áprilisi jelentése is figyelmeztetett a technológia, a modern összeköttetések és a digitalizáció európai helyzetére” – mondta Joakim Reiter, a Vodafone igazgatója, aki sürgős szabályozási lépéseket követelt a Bizottságtól. Reiter szerint Draghi joggal nevezi meg az európai lemaradás fő okaként az uniós távközlési ágazatban a méretgazdaságosság hiányát, az elavult versenypolitikát, a rossz spektrumelosztást és a digitális ökoszisztémák tartós egyensúlyhiányát. Alessandro Gropelli, a Connect Europe (korábbi ETNO) kijelölt főigazgatója szerint ez a jelentés átalakító hatással lehet a távközlési ágazatra. „A versenypolitikában és a szabályozásban dimenzióváltásra szólít fel” – tette hozzá.

Egyes szervezetek mégis azzal érvelnek, hogy Draghi ajánlásai egyoldalúak. A jelentés „néhány nagy távközlési szereplő érdekeit támogatja” – írta sajtóközleményében az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (ECTA). Attól tartunk, hogy a Draghi-jelentés az európai modell hibás értékelésén alapul” – mondta Luc Hindryckx, az ECTA főigazgatója. Hindryckx úgy véli, hogy Draghi ajánlásai a vállalatok, a közigazgatás és a fogyasztók rovására mennek. A BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezet ugyanezeket a félelmeket osztja, és úgy véli, hogy a konszolidáció nem valószínű, hogy a fogyasztók számára egyenletes árakat fog biztosítani. „A vállalkozások nem a nagyvállalatok hatalmának növelésével válnak versenyképesebbé a globális színtéren” – mondta Agustín Reyna, a BEUC főigazgatója. „A távközlési szolgáltatókra vonatkozó uniós versenyszabályok lazítása nem vezetne a hálózati infrastruktúrába történő több beruházáshoz” – mondta Daniel Friedlander, a CCIA Europe vezető alelnöke. A CCIA Europe többek között az Amazont, az Apple-t, a Google-t, a Metát és az Intelt képviseli.

Arra reagálva, hogy Draghi látszólag a távközlési szolgáltatók mellé állt a „küldő fizet” elvvel kapcsolatban, amely szerint az amerikai nagy technológiai vállalatoknak hozzá kellene járulniuk a távközlési infrastruktúra-hálózati beruházásokhoz, Friedlander hozzátette, hogy ez a jelentés „csak még több ugyanabból a forrásból”. Szerinte ez nagyon hasonló ahhoz, amit a nagy távközlési lobbisták és Breton biztos az elmúlt években állítottak, de az állítások még mindig nincsenek megalapozva. Guido Lobrano, az Információs és Technológiai Ipari Tanács – a nagy technológiai cégek másik lobbijának – európai főigazgatója szerint egy ilyen „költségmegosztási kötelezettség nem erősítené az EU versenyképességét, és lassítaná az innovatív vállalatokat.”

Egyelőre nem világos, hogy ki lesz a következő digitális ügyekért felelős európai biztos, de a lehetséges jelöltek között szerepel a finn Henna Virkkunen (néppárti) korábbi EP-képviselő vagy Thierry Breton (Renew) francia hivatalban lévő egységes piaci biztos. ”

Forrás:
Valamit kezdeni kell a versenyképtelen távközlési piaccal; SG.hu; 2024. szeptember 11.

Erős elnök lesz-e Ursula von der Leyen?

„Egy héttel el kellett halasztania Ursula von der Leyennek új Bizottságának előzetes bemutatását, amelynek eredeti időpontja tegnap lett volna. A kényszerű halasztás erősíti azokat a vélekedéseket, amelyek szerint az eredetileg tervezett határidőre, azaz november elsejére nem ér véget az új Európai Bizottság megválasztási folyamata, és a testület legkevesebb egy hónap késéssel tud csak hivatalba lépni.

Önmagában a késlekedés akár szokásosnak is tekinthető: a Lisszaboni Szerződés óta eltelt időszakban mindössze egyetlen Bizottságnak sikerült az előre meghatározott időben megkezdenie működését. 2014-ben a Jean-Claude Juncker vezetésével működő biztosi testület tudta csupán november elsején megkezdeni működését. A most leköszönő – szintén Ursula von der Leyen elnökségével dolgozó – Bizottság is kénytelen volt egy hónapot várni, mert az Európai Parlament meghallgatásai elhúzódtak.

Az újabb csúszás tehát nem jó jel. Első pillantásra úgy tűnik, mintha a régi-új elnök nem lenne ura a folyamatoknak, pedig a bemutatás elhalasztása éppen politikai erejét mutatja. A nemi egyenlőség megteremtésével küszködő politikus ugyanis el tudta érni, hogy Szlovénia végül visszavonta eredeti biztosjelölt-javaslatát, és egy női jelöltet nevezett meg von der Leyen ráhatására. Az új jelöltet azonban még jóvá kell hagynia a szlovén parlamentnek is, ami tegnapig nem tudott megtörténni.

A nyomásgyakorlás sikere azt is jelezheti, hogy a Bizottság eddigi és következő elnöke az előttünk álló öt évben erősebb lesz, mint a most véget érő intézményi ciklusban. Árnyalja ezt a képet ugyanakkor, hogy ezelőtt egy hónappal a tagállamok minden eddiginél nagyobb arányban látványosan negligálták az elnök azon kérését, hogy az új Bizottság tagjelöltjeként lehetőleg két jelöltet – egy férfit és egy nőt – nevezzenek meg, amely lehetővé tette volna, hogy az elnök válasszon a jelöltek között.

Erős elnök lesz-e Ursula von der Leyen a második hivatali ciklusában? A Bizottság elnökének erejét alapvetően három tényező befolyásolhatja: legitimációja, az intézményközi viszonyok, illetve a tagállamok támogatása. 2019-ben Ursula von der Leyen legitimációját a kezdeti időszakban két körülmény tette erőssé. Az egyik az a tény volt, hogy az Európai Unió egyik meghatározó tagállamából származó kormánypárti politikus volt, a másik pedig az, hogy a tagállamok állam- és kormányfői éppen az Európai Parlament által preferált csúcsjelöltekkel szemben támogatták von der Leyent.

Ez utóbbi körülmény később a Bizottság elnöke ellen fordult. Ő kezdettől fogva kompenzációs kényszert érzett az Európai Parlament irányába, ugyanakkor az a tény, hogy a soron következő német választásokon pártja, a CDU veszített és így ellenzékbe vonult, pártpolitikai hátterét is jelentősen gyengébbé tette. Így a kezdeti erős legitimáció is gyengévé vált.

Ellentétben az öt évvel ezelőtti időszakkal, 2024-ben már induláskor is gyenge a Bizottság volt és leendő elnökének legitimációja. Most ugyan csúcsjelölt, hiszen az Európai Néppárt listavezetőjeként vett részt az európai parlamenti választáson, a tagállamok vezetőinek támogatása azonban sokkal lanyhább. Németországban ellenzéki politikusnak számít, így nem kedvence, hanem inkább kényszerválasztása a kormánykoalíciónak. Franciaország elnöke nyíltan is fenntartásokkal fogadta von der Leyen újbóli jelölését. Mindez nem jelent túl jó kezdetet a következő öt évre.

A csillagok állása nem túl kedvező az intézményközi kapcsolatok tekintetében sem. Bár a várakozásoknál erősebb bizalmat kapott jelölése az Európai Parlamentben, Ursula von der Leyen mégsem dőlhet hátra nyugodtan. A mostani, az eddigieknél fragmentáltabb és polarizáltabb összetételű testület az elkövetkező öt évben a szokásosnál labilisabb többségből adódóan nehezebb és szeszélyesebb partnere lesz vélhetően az új Európai Bizottságnak, mint a megelőző időszakokban.

Végül, a tagállami támogatás tekintetében is nehezebb helyzetben lesz az új Európai Bizottság, és annak elnöke is, mint az öt évvel ezelőtti intézményi megújuláskor. Önmagában a tény, hogy az egyik meghatározó tagállamból származik az elnök, akár komoly politikai erőt is adhatna – hiszen Jacques Delors politikai erejét is jelentős mértékben az alapozta meg, hogy megingathatatlanul állt mögött hazája, Franciaország -, ám ellenzéki politikusként Németországot sem tudja feltétlenül felsorakoztatni. Ráadásul a rendkívül instabillá vált német belpolitika és a törékeny német kormánykoalíció sem tudja erősebbé tenni európai politikai hátországát.

Most a nagy szövetséges Franciaország sem tud a német politikus segítségére sietni. Emmanuel Macron megrendült belpolitikai helyzete, valamint a francia belpolitikai helyzet ma inkább gyengesége, mintsem erőssége az európai belpolitikának.

Összességében tehát előrejelzésünk alapján Ursula von der Leyen gyengébb pozícióban lesz az elkövetkező öt évben, mint az előző időszakban volt. A tagállamok belpolitikai problémái, az uniós intézmények sérülékenységei nehezebbé teszik a támogató politikai környezet kialakítását és az Európai Bizottság vezetői szerepének felvállalását.”

Forrás:
Erős elnök lesz-e Ursula von der Leyen?; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. szeptember 12.

Az európai versenyképesség jövője – előzetes a Versenyképességi Tanács (Belső piac és ipar) 2024. szeptember 26-i üléséhez

„Az európai versenyképesség jövője

A miniszterek megbeszélést folytatnak majd az európai versenyképesség jövőjéről, valamint arról, hogy miként lehetne kezelni az ipar és a vállalkozások előtt álló kihívásokat az egységes piacon.

Az irányadó vitára azon megbeszélések folytatásaként kerül sor, amelyeket az Európai Tanács 2024. április 17–18-i ülésén, valamint a Versenyképességi Tanács május 24-i ülésén folytattak ezekről a kérdésekről. A vita során emellett figyelembe veszik majd a Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök által készített, szeptember 9-én ismertetett jelentést is.

A Tanács ülésére Mario Draghi is meghívást kapott.

Az Európai Tanács következtetései, 2024. április 17–18.

A Tanács következtetései az iparpolitika jövőjéről (2024. május 24.)

A 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrend

Az EU iparpolitikája (háttér-információk)

Mario Draghi jelentése: Az európai versenyképesség jövője

Az állami támogatások keretrendszere

A második irányadó vita középpontjában az állami támogatások keretrendszere, valamint az a kérdés áll majd, hogy e keretrendszer miként segítheti elő az uniós szakpolitikai célkitűzések teljesítését.

A vitára a Bizottság versenypolitikáról szóló 2023. évi jelentésének közzététele nyomán kerül sor.

2023. évi jelentés a versenypolitikáról

Az egységes piac előnyeit kihasználó kkv-k

A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést folytatnak majd „Az egységes piac előnyeit kihasználó kkv-k” címmel.

Enrico Letta „Much More Than A Market” (Jóval több mint piac) című jelentése

A Tanács következtetéseket fogadott el az egységes piac jövőjéről, 2024. május 24.

”

Forrás:
Versenyképességi Tanács (Belső piac és ipar), 26 szeptember 2024; Európai Unió Tanácsa

Nem létezhet versenyképes Európai Unió versenyképes tagállamok nélkül

„Nem létezhet versenyképes Európai Unió versenyképes tagállamok nélkül – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden egy nemzetközi sajtószemináriumon Budapesten, ismertetve a magyar EU-elnökség főbb céljai mellett ismertetve az uniós politikai folyamatokat.

A Danube Institute szervezésében tartott sajtószeminárium színhelyéül a szingapúri székhelyű Asia-Europe Foundation (ASEF) kormányközi szervezet a magyar EU-elnökség miatt választotta Budapestet, azzal a céllal, hogy növelje a konnektivitást a két régió között, és lehetőséget teremtsen arra, hogy a médiaszakemberek megismerkedhessenek egymás politikai kultúrájával.

Bóka János azt mondta: Magyarországnak rendkívül összetett a kapcsolata az európai intézményekkel, a kormány meglátása szerint az Európai Unió többet is tehetne állampolgáraiért. Az európai polgárok változást akarnak több kulcsfontosságú területen. Ennek érdekében a változás igénye a magyar elnökség programjának részévé vált – tette hozzá.

A miniszter szerint Magyarország számára a kezdetektől világos volt, hogy EU-elnökségének politikai alapüzenete az Európai Unió versenyképessége lesz. A kormány már akkor erre összpontosított, mielőtt ez divattá vált volna az Európai Unióban, amikor még minden „a zöld átmenetről”, a migrációról és a menekültügyről szólt – emelte ki. Az Európai Unió versenyképessége egyre csökken, a termelékenység lemaradásban van, vesztésre áll a nemzetközi piacokon, strukturális gyengeségeket kell orvosolnia – jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta: versenyképes Európai Unió nem létezhet versenyképes tagállamok nélkül. A magyar elnökség egyik fő céljának az új európai versenyképességi paktum megkötését nevezte, amely az európai intézmények, a tagállamok, a gazdasági szereplők és az európai polgárok közötti megállapodás az Európai Unió versenyképességének fokozását célzó széles körű reformokról. De ehhez meglátása szerint előbb ki kell bővíteni az egységes piacot, és látni kell azokat a területeket, ahol az egységes piac nem működik jól. Bóka János szerint nagy szükség lenne az infrastruktúra fejlesztésére a kontinens észak-déli tengelyén.

Az elmúlt öt évben az Európai Unió egyetlen olyan beruházást sem finanszírozott, amely a fosszilis energiahordozók szállításának infrastruktúráját érintette volna, pedig e nélkül a „nagy átmenet” sem valósulhat meg – emlékeztetett. Rámutatott, hogy a geopolitikai környezet és a szomszédságunkban folyó háború miatt a figyelem Európa biztonsági és védelmi kapacitásaira és az európai védelmi iparra is összpontosul. Európa nem képes gondoskodni saját biztonságáról, ezért a magyar elnökség másik célja az európai biztonság- és védelempolitika megerősítése az európai védelmi iparra alapozva – jelentette ki. Egyesek szerint Európának érdekében áll, hogy támogassa Ukrajna védelmi törekvéseit, és ehhez mérten minden célt másodlagosnak tekintenek. Azonban létezik egy ezzel ellentétes álláspont is, amely szerint Ukrajna katonai és biztonsági támogatásának elkülönített stratégiai célnak kell lennie – mondta. Ezt a kérdést „egy másik diskurzus álcájának” nevezte, amely szerinte az európai vagy transzatlanti védelmi ipar támogatása közötti választásról szól. Utóbbi elmondása szerint az amerikai védelmi ipar európai pénzből finanszírozása az ukrán biztonsági igények kielégítéséért.

Bóka János a főbb elnökségi célok közé sorolta az illegális migrációval kapcsolatos kihívások kezelését. A prioritások között az EU bővítéséről is beszélt, a stratégiailag fontos Nyugat-Balkánt és Ukrajna európai uniós tagságának problémáját említve.”

Forrás:
Nem létezhet versenyképes Európai Unió versenyképes tagállamok nélkül; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2024. szeptember 10.

A Közös Agrárpolitikáért (KAP) felelős uniós főigazgatók budapesti ülésén a támogatási rendszer egyszerűsítéséről tárgyaltak

„A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából – mondta Feldman Zsolt szerdán, a Közös Agrárpolitikáért felelős uniós főigazgatók budapesti ülésén.

A mostani találkozó középpontjába a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését helyezte a magyar elnökség. Az uniós agrárminiszterek hétfői ülése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mivel az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni ebben a bonyolult és szigorú uniós szabályozási környezetben, ezért annak megváltoztatására van szükség, és ebben fontos szerepe van a tagállamok agrártámogatási rendszer működtetéséért felelős vezetői, szakértői tapasztalatainak és munkájának.

Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenniük, tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell – húzta alá Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Magyarországon a KAP Stratégiai Terv keretei között közel 5300 milliárd forint felhasználása történik meg 2023-2027 között. Ebből a 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát a környezeti és éghajlati célok elérésére fordítja a magyar kormányzat. Feldman Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.

A KAP Stratégiai Tervek végrehajtása sikeres, és összhangban van az előzetes tervekkel – hangsúlyozta Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, az éves teljesítménybeszámolók mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig, és ezeket egytől egyig elfogadták, a KAP módosítási javaslatok közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság.”

Forrás:
A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a KAP főigazgatók Budapesten; Agrárminisztérium; 2024. szeptember 11.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Minden eddiginél többen használták idén nyáron a BudapestGO-t

„Mind a magyar ügyfelek, mind a külföldről a fővárosba látogató turisták körében népszerű volt idén nyáron a Budapesti Közlekedési Központ alkalmazása, a BudapestGO. Augusztusban 1,4 millióan használták az applikációt, és minden eddiginél többen, összesen 380 ezren vásároltak valamilyen jegyet vagy bérletet a BudapestGO-ban.

Idén nyáron is kedvelt úti cél volt a turisták körében a magyar főváros, a szakértők előrejelzései szerint az augusztusi vendégéjszakák száma akár a tavalyi, budapesti viszonylatban rekordnak számító 888 ezres számot is meghaladhatta. A tendencia a Budapesti Közlekedési Központ népszerű alkalmazásának használati adataiban is megmutatkozott.

Diószegi Ágnes, a BKK ügyfélkapcsolati és értékesítési vezérigazgató-helyettese a nyári adatokat összegezve elmondta, hogy augusztusban 1,4 millióan használták a BudapestGO-t, és ebben a hónapban az eddigi legmagasabb havi vásárlói számot is magáénak tudhatta a BKK.
380 ezren vásároltak valamilyen jegyet vagy bérletet az applikáción keresztül. A nyár végére ráadásul az alkalmazást letöltők száma elérte a 6 milliót, a regisztrált ügyfelek száma pedig jelenleg 2,5 milliónál jár – tette hozzá a társaság vezérigazgató-helyettese.

Népszerűek voltak az eseti jegyek és a bérletek

A nyári szezonhoz köthető termékek eladásai közül augusztusban kiemelkedik a repülőtéri vonaljegy, amelyből csaknem 40 ezer darabot, eseti jegyekből (ebbe a kategóriába tartozik a vonaljegy, a 30 és 90 perces jegyek, valamint a 10-es gyűjtőjegy) pedig 900 ezer darabot vásároltak a BKK ügyfelei az applikáción keresztül. Diószegi Ágnes kiemelte, hogy ez a júliusi – szintén magas – online értékesítési adatokhoz képest a repülőtéri vonaljegyeknél 5 százalékos, az eseti jegyek értékesítésében pedig 10 százalékos növekedést jelent.
A BudapestGO 2022 februári indulása óta egyébként már összesen több mint 14 millió darab vonaljegyet adott el a BKK, az idén április óta elérhető 10-es gyűjtőjegyből pedig közel százezer tömb fogyott – mondta el a BKK vezérigazgató-helyettese.

A szeptemberi iskolakezdéssel a bérletvásárlási számok is jelentősen megemelkedtek: augusztus utolsó hetében és az iskolakezdés napján több mint 55 ezer darab bérlet fogyott, míg tavaly ugyanebben az időszakban 40 ezer eladott bérletet regisztrált a társaság az alkalmazásban.

Mindenkinek könnyebb lett közlekedni

A tavasszal életbe lépett bérletmegállapodásnak köszönhetően átláthatóbb és kedvezőbb árú lett a közösségi közlekedés. A budapesti bérletesek és az agglomerációból ingázók is jól jártak: a 8950 forintért elérhető havi Budapest-bérlet mellett a 9450 forintos Pest vármegye- és a 18 900 forintos országbérletet is elfogadják a BKK-járatokon. A 14 éven aluliak az egész országban ingyen utazhatnak, a náluk idősebb diákok pedig havi 945 forintért vehetik igénybe az agglomerációs és a budapesti, 1890 forintért pedig az ország területén a közösségi közlekedést.

A bérletek pár kattintással könnyen beszerezhetők a BKK BudapestGO alkalmazásban, amely ráadásul valós idejű járatinformációk alapján, letisztult, áttekinthető felületen mutatja meg a legmegfelelőbb útvonalat az iskolába.”

Forrás:
Minden eddiginél többen használták idén nyáron a BudapestGO-t; Budapesti Közlekedési Központ; 2024. szeptember 13.

Technika, tudomány, MI

Mindent átír a mesterséges intelligencia a hadviselésben

„A mesterséges intelligencia már most is jelentős hatást gyakorol a katonai műveletekre, és alapvetően változtatja meg a hadviselés jövőjét – jelezte Németh Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet vezérigazgatója az AI Summit 2024 konferencián. A szakértő, aki korábban a NATO védelmitanácsos-helyettese volt, rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia az új típusú konfliktusok egyik legfontosabb eszközévé válik, megszüntetve a hadviselés hagyományos fizikai korlátait.

„Van olyan szervezetünk is már, amely számos innovációs témát magába foglal, fejleszt, és megismerteti a hadsereggel, majd beszerzésre ajánlja. Ennek a vezetője Németh Gergely, aki most vette át az intézmény vezetését. A NATO-nál volt, de öröm, hogy ez a tudás hazatér” – méltatta előadásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az utána színpadra lépő Németh Gergelyt az AI Summit 2024 csúcskonferencián.

Németh szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével a hadviselés paradigmája átalakul, és a hagyományos harcászati elemek, mint a tér-idő, tűz és manőver fizikai korlátai fokozatosan eltűnnek. Az előadó hangsúlyozta, hogy a jövő háborúinak megértéséhez vissza kell tekintenünk a múltba, hiszen „mindig a múltból kell kiindulni, mert abban gyökerezik a jövő”.

Történelmi párhuzamok a hadviselés fejlődésében

Németh előadásának egyik központi eleme az volt, hogy a hadviselés mindig is a technológiai fejlődés mentén változott. Több történelmi példát is felhozott annak illusztrálására, hogy a háborúk stratégiája miként alakult át az új technológiák megjelenésével. Az egyik legérdekesebb példa az 1098-as antiochiai ostrom volt: Antiochia bevétele a történelem kevés valóban fontos ütközeteinek egyike, amikor első alkalommal használtak kombinált csapatnemet arra, hogy egy lényegesen erősebb hadsereget szétverjenek
– világított rá Németh, hozzáfűzve, hogy itt jelent meg először a gépesített vagy összfegyvernemi hadviselés első igazi példája. A szakértő szerint ez a történelmi pillanat azért különösen jelentős, mert megmutatja, hogy a technológiai és stratégiai innovációk milyen mértékben képesek megváltoztatni a hadviselés jellegét.

A kombinált csapatnemek alkalmazása forradalminak számított abban a korban, hiszen hatalmas logisztikai szervezést is igényelt minden fegyvernemet egy időben a csatatérre juttatni. Az AI és az automatizált rendszerek megjelenése hasonló paradigmaváltásként értelmezhető.

Mindent átír a mesterséges intelligencia a hadviselésben

A mesterséges intelligencia hadviselési hatásait elemezve Németh kiemelte, hogy az AI képes megváltoztatni a hadviselés karakterét, és már nem csak fizikai értelemben vett harci műveletekről beszélünk.

A mesterséges intelligencia olyan új képességeket ad a modern hadseregek kezébe, amelyek radikálisan átalakítják a hadviselés jellegét.

Az AI és az automatizáció előretörése különösen az autonóm rendszerek terjedésében érhető tetten. Az autonóm eszközök és a drónok szerepe az elmúlt években exponenciálisan növekedett, különösen a jelenlegi ukrajnai konfliktus során.

Erre mutatott rá az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Bendarzsevszkij Anton is, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Elmondta, hogy mindkét oldalon havi 10-10 ezer drónt semmisítenek meg háborús felek, és évi 100-150 ezer drónt gyártanak le.

Az egyik meghatározó tanulság egyértelműen az ember-gép arány változása a modern hadseregekben – emelte ki Németh, megjegyezve, hogy az ukrajnai háború meghatározhatja a jövő hadviselését. Elmondta, hogy a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy kevesebb emberrel, de nagyobb hatékonysággal hajtsanak végre katonai műveleteket, ami a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek egyik legnagyobb előnye. Ráadásul az előállítási költségek is folyamatosan csökkennek a méret- és költséghatékonyság javulásával.

Az adat a hadviselés új erőforrása

Németh Gergely előadásában részletesen kitért az adatok szerepére is, amit a jövő háborúinak legfontosabb erőforrásaként említett. Hangsúlyozta, hogy a modern hadseregek számára az adatgyűjtés és -feldolgozás elengedhetetlen a hatékony működéshez, és ebben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. Egy petabájt adat termelődött 1990-ben egy év alatt, ma csak a YouTube egy nap alatt 4,3-at tárol – mondta, érzékeltetve, milyen mértékben növekedett az adatok mennyisége az utóbbi évtizedekben. Az előadó kiemelte, hogy a modern hadseregek egyre nagyobb szenzorsűrűséggel rendelkeznek, amelyek képesek valós időben adatokat gyűjteni a harctérről.

A jövő kőolaja az adat, és ezt tudnunk kell feldolgozni, a mesterséges intelligencia ebben segít, és ha a kvantum eljön, akkor egy új ugrást fog jelenteni – vetítette előre Németh. A mesterséges intelligencia tehát ezen adatok feldolgozásában segít, ami lehetővé teszi, hogy a hadseregek pontosabb és hatékonyabb döntéseket hozzanak. Németh szerint azonban az adatmennyiség növekedése önmagában még nem elegendő, hiszen szükség van a megfelelő adatfeldolgozó kapacitásra is, amely jelenleg még fejlesztés alatt áll.

A hadviselés új dimenziói

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt hadviselés már nem korlátozódik a fizikai térre. Németh hangsúlyozta, hogy a jövő háborúi többdimenziósak lesznek, ahol a fizikai és a nem fizikai, valamint a kognitív és a virtuális terek egyaránt szerepet kapnak.

A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a katonai műveletek egyre inkább áttevődjenek a virtuális és információs térbe, ahol az adatok, az információk és a számítási kapacitások játsszák a főszerepet. Ez radikálisan megváltoztatja a hadviselés hagyományos szabályait, valamint új kihívások elé állítja a modern hadseregeket.

A jövő háborúja békeidőben folyik, a Hold felszínétől az atmoszférán át, a tengereken, a szárazföldön, a tenger mélyén, a számítógépekben és az agyakban – világított rá Németh, megjegyezve, hogy a hatások és célok nem változnak ahhoz képest, amit a fizikai csapásokkal akartak elérni: az ellenség kohéziójának szétverése, az ellenség harcolni akarásának letörése, a háború megnyerése.

Hatalmas a verseny, ki zabolázza meg hamarabb az AI-t?

Németh előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia adaptációs küzdelme már megkezdődött, tehát a kérdés az, hogy ki lesz képes elsőként alkalmazni ezeket az új technológiákat a hadviselésben. Ez alapvetően meghatározza majd a jövő konfliktusait.

Az adaptációs küzdelem elsődleges célja, hogy ki lesz az első alkalmazója ezeknek a képességeknek, és ez egy stratégiai kockázat – figyelmeztet. Németh Gergely világos üzenetet közvetített: a mesterséges intelligencia forradalmasítja a hadviselést. A hagyományos hadviselési elvek fokozatosan átalakulnak, és a jövő háborúi egyre inkább a virtuális és információs térben zajlanak majd.”

Forrás:
A frontvonal már nem ott húzódik, ahol eddig hittük; Rádi Balázs; Index.hu; 2024. szeptember 13.

Magyarország honvédelmi minisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a magyar haderő és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról

„Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere felfedte, hogy a katonai kiképzés területére is belépett a mesterséges intelligencia, ma már a VR headseteket is használják harci helyzetek szimulálására. Azt is elárulta, hogy milyen csapásirányon haladnak a magyar honvédelmi fejlesztések.

Magyarország honvédelmi minisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a magyar haderő és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról tartott előadást az AI Summit 2024-en, amelyben elmondta, hogy a mesterséges intelligencia (AI) elkerülhetetlenül belépett, sőt lassan meghódítja a fegyveres erőket.

A miniszter hozzátette, hogy nehéz helyzetben van, mert az AI szakértőinek kell beszélnie, miközben ő maga nem számít annak, ráadásul a legérdekesebb részleteket el sem mondhatja előadásában.

Mindannyian érezzük, hogy az elmúlt néhány évben a világ egyre veszélyesebb hellyé válik – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, majd hozzátette, hogy ez nem pusztán percepció, mivel túl vagyunk egy pandémiás válságon, meg kell birkóznunk az egyre súlyosabb politikai kockázattal járó illegális migrációval, a szomszédunkban rettenetes háború dúl, és mindeközben a bolygónk is változik, elég, ha az éghajlatváltozásra gondolunk.

Mindent átír a védelmi iparban az AI

A miniszter három nagy globális biztonsági kihívást emelt ki:
* migráció,
* egészségügyi kihívások, járványok,
* háború.

Szerinte egy technológiai forradalom zajlik, amely hátrányokat, veszélyeket, sérülékenységet, de soha nem látott lehetőségeket is hordoz magában.

Megoszlanak a vélemények az AI-ról, én nem tartom magam techoptimistának – árulta el Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzáfűzte, hogy az AI az ipari forradalom óta a legnagyobb minőségi változást hozza. A legnagyobb találmányok már 150-200 évvel ezelőtt is léteztek, mennyiségileg tökéletesítettük őket, de minőségileg nem, ebben az AI fellépése jelent változást. Belép minden területre, ilyen például a kommunikációs ipar, a narratívák kezelése. „Minden ma már egy történet, amit el kell tudnunk mondani” – fogalmazott. Egyben figyelmeztetett, hogy ha az AI deepfake technológiával a nevünkkel és arcunkkal visszaélnek, az beláthatatlan veszélyt hordoz. Szerinte fontosak az olyan csúcstalálkozók, mint az AI Summit, mert meg kell vitatni a biztonsági kockázatokat és a felelősséget.

A mesterséges intelligencia használata a hadseregben

A miniszter szerint az AI a logisztika területén is megjelenik, ami azért lényeges, mert a logisztika a háború egyik legfontosabb eleme, hiszen elegendő víz, élelem, lőszer nélkül egy hadsereg sem tud küzdeni a csatatereken.

A legígéretesebb fejlődési irány az automatizált rendszerek fejlesztése, de ezek vetik fel a legsúlyosabb etikai és morális kérdéseket – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A miniszter kifejtette, hogy ha a harctereken kihelyezett szenzorok alapján be lehet azonosítani egy likvidálandó célpontot, és azt emberi részvétel nélkül ki is lehet iktatni, az komoly aggályokat vet fel. Jelenleg három különböző típusú ilyen rendszer működik:
* amikor a rendszer érzékeli a célpontot, de egy ember dönt,
* amikor a rendszer érzékeli a célpontot, és ajánlást is ad az adott embernek, hogy mit tegyen,
* amikor a rendszer magától likvidálja a célpontot, hacsak egy ember nem avatkozik közbe.

A miniszter kifejtette, hogy az AI alapjaiban változtatta meg a hadseregek szervezetét, ugyanis egyre kevesebb emberre és egyre fejlettebb technológiára van szükség.

A Magyar Honvédség itt tart az AI hasznosításában

A hírszerzés területén fejti ki a legnagyobb hatást a mesterséges intelligencia – jelezte a honvédelmi miniszter. Hozzáfűzte, hogy ezenkívül több területen is jelen van, például a kép- és hangfeldolgozás; térképészeti, földrajzi és terepviszonyok elemzése.

Elmondta a miniszter, hogy némelyik AI-megoldást ő maga is alkalmazza.

„A technológia belépett a hadszíntérbe. Ma már megvalósul a valós idejű adatmegosztás és a valós idejű adatelemzés” – mondta a miniszter.

Elmondta, hogy a katonai kiképzés területére is belép az AI, a különböző szcenárióelemzések felgyorsulnak, precízebbé válnak. Egy bonyolult harci helyzetet beillesztve egy virtuális játékba több millió esetet tud lejátszani az AI, aminek a végén a leghatékonyabb utat választja. Ugyanígy a VR headset alkalmas akár katonák kiképzésének segítésére is.

A lényeg, hogy a magyar katonák is fel legyenek vértezve azzal az eszközrendszerrel, ami az adatközlést, az adatelemzést és végül az adatalapú döntést támogatja.

A miniszter szerint az AI-technológia önmagában jelentős fejlődésen megy keresztül, de a védelmi iparban ez fokozottan érvényes, mivel a legszélsőségesebb körülmények között kell működő megoldásokat fejleszteni.

A magyar vállalatoknak, szakembereknek ezen a téren össze kell fogniuk, mert hatalmas lehetőség van ebben – véli a miniszter, aki szerint hazánk védelmében szükség van erre a speciális tudásra és az emberre is. „A hadszíntéren a legfontosabb hat hüvelyk a két füled között van” – idézte lezárásként a Trump-kormány volt védelmi miniszterét, James Mattist.”

Forrás:
A honvédelmi miniszterünk személyesen is használja az új csodafegyvert; Budai Balázs, Rádi Balázs; Index.hu; 2024. szeptember 10.

Kerekasztal-beszélgetés a legújabb technológiák (MI) szerepéről a hadviselésben

„A háborúk nemcsak végigkísérik az emberi történelmet, hanem a technológiai fejlődés legfőbb mozgatórugói is. A legújabb konfliktusokban, különösen az orosz–ukrán háborúban egyre nagyobb figyelmet kapnak a drónok, a mesterséges intelligencia (AI), valamint a műholdak. A legújabb technológiák hadviselésben betöltött szerepéről vitatkoztak a meghívott szakértők az AI Summit 2024 színpadán kedden.

A kerekasztal-beszélgetésen elsősorban arra keresték a választ a szakértők, hogy barát vagy ellenség a mesterséges intelligencia, és hogy kell-e tartanunk tőle a jövőben. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója rámutatott, hogy az AI felgyorsította a döntéshozatalt, de a harctéren ennél is látványosabb változást a drónok térnyerése hozott.

A drónok szerepe az utóbbi időben jelentősen kibővült, hiszen míg a háború elején megfigyelési célokra használták őket, ma már gyilkos drónok is bevetésre kerülnek – jelezte a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, hogy az orosz–ukrán háborúban mindkét oldalon havonta 10-10 ezer drónt semmisítenek meg. Emellett hatalmas mennyiségben gyártják is a drónokat, Oroszország és Ukrajna egyaránt képes belőlük évente 100-150 ezer darabot előállítani.

A drónok előretörtek a modern harcmezőkön

A drónok nagy előnye, hogy könnyen és olcsón bevethetők, kezelőik gyorsan kiképezhetők, szemben például egy vadászpilótával, aki több évig tartó képzést igényel. Ez a könnyű elérhetőség és az egyszerű használat különösen vonzóvá teszi őket a hadviselés számára.

A következő lépés az AI bevonása, amely lehetővé teszi, hogy egy személy ne csak néhány drónt irányítson, hanem akár egész drónrajokat – jelezte Bendarzsevszkij Anton. A kerekasztal-beszélgetés során nemcsak a harci eszközök fejlődésére tértek ki, hanem a logisztika modernizációjára is, amely szintén nagyban támaszkodik a mesterséges intelligenciára. Bendarzsevszkij példaként az Amazon logisztikai rendszereit említette, ahol az AI segítségével optimalizálják az útvonalakat és a raktározást, sőt már a drónok is részt vesznek a termékek szállításában és kategorizálásában.

Ugyanezek a technológiai megoldások alkalmazhatók a hadszíntéren is. A katonai logisztika terén már tapasztalható az AI-alapú rendszerek bevezetése, amelyek hatékonyabbá teszik az ellátási láncokat, a lőszerraktárak kezelését, valamint az utánpótlás szállítását – világított rá az Oeconomus igazgatója, megjegyezve, hogy ez hatalmas lépés volt az elmúlt másfél évben, az orosz–ukrán háború kezdetén ilyet még nem láttunk.

Nem feledkezhetünk el a Skynet-forgatókönyvről

Somkuti Bálint, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhely kutatója a mesterséges intelligencia veszélyeire hívta fel a figyelmet. Az AI nemcsak előnyöket, hanem komoly kockázatokat is hordoz magában, különösen akkor, ha nincs megfelelő emberi kontroll alatt.

Ott van a Skynet-effektus, azaz hogy a mesterséges intelligencia ellenünk is fordulhat – mondta Somkuti, megjegyezve, hogy ez például akkor történhetne meg, ha az AI úgy ítéli meg, hogy az ember veszélyesebb a Földre vagy az élővilágra, mint bármi más. Az ilyen forgatókönyvek elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő szabályozás és a technológia folyamatos felügyelete.

Nagyobb konfliktust tartogat a világűr, mint elsőre gondolnánk

A beszélgetés során külön figyelmet kapott a műholdak szerepe a modern hadviselésben. Somkuti Bálint rámutatott, hogy a műholdak nélkülözhetetlenek a mai háborúkban, mivel ezek biztosítják a kommunikációs hálózatokat és a felderítést. Az Elon Musk által működtetett Starlink műholdas rendszer például kulcsfontosságú szerepet játszott Ukrajna háborús erőfeszítéseiben. Somkuti szerint a műholdak nélkül Ukrajna sokkal nehezebb helyzetbe került volna, mivel az oroszok jelentős elektronikai fölénnyel rendelkeznek.

A szakértő ugyanakkor figyelmeztet, hogy a műholdak előbb-utóbb elsődleges célpontokká válhatnak a háborúkban.

Bár Donald Trump egykor óvott az ilyen típusú támadásoktól, Somkuti szerint előbb vagy utóbb valaki meg fogja próbálni elpusztítani a műholdakat, hogy elvágja az ellenség kommunikációs és felderítési képességeit. „Előbb-utóbb valaki veszi a bátorságot, hogy műholdak ellen támadást indítson” – fogalmazott a szakértő.

A háborúk felpörgetik az AI-fejlesztéseket

Siklósi Péter, az EuroAtlantic Tanácsadó Zrt. vezető menedzsere szélesebb perspektívából vizsgálta az AI alkalmazásának kérdését a hadviselésben. Siklósi szerint bár a mesterséges intelligencia technológiája már jelen van a harcmezőkön, a valódi „AI-robbanás” még várat magára. A szakértő szerint ez a technológia a következő években exponenciális növekedést fog mutatni, de ez függ a háborúk jövőbeni folytatásától is:

Ha béke köszönt be, az AI-fejlesztések lassulhatnak, míg a háborús helyzetek tovább gyorsíthatják a technológia terjedését.

Siklósi arra is rámutatott, hogy az AI nem teszi humánusabbá a háborút. Épp ellenkezőleg: az AI-t mint eszközt használva a hadviselés hatékonyabbá válhat. „Az AI a hadviselésben hatékonyabbá teszi az ellenség kiiktatását és a saját erők megóvását, de ettől nem lesz humánusabb a háború, csak gyorsabb és precízebb” – fogalmazott Siklósi.

Fontos, hogy féken tartsuk az AI-t

Bendarzsevszkij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy bár a mesterséges intelligencia civil alkalmazásait egyre szigorúbb szabályozások övezik, a katonai AI-fejlesztések területén még mindig komoly hiányosságok vannak. Szerinte az AI katonai célú felhasználása hasonlóan veszélyes, mint a nukleáris technológia, amelynek szabályozását sikerült időben megoldani, elég csak az atomsorompó-egyezményre gondolni.

Az AI esetében még nincs meg a megfelelő szabályozás, ami gátat szabna a katonai alkalmazás terjedésének – jelezte Bendarzsevszkij. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió elfogadott egy AI-rendeletet (AI Act), amely azonban nem tér ki a mesterséges intelligencia katonai használatára, ez pedig szerinte aggasztó.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az AI-technológia gyors fejlődése komoly kihívásokat jelent a szabályozás terén. A modern hadviselés egyre inkább támaszkodik ezekre a fejlesztésekre, és ha nincs megfelelő emberi kontroll, komoly kockázatokat hordozhatnak.

Augusztusban Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával interjút készítettünk a fegyverkezési versenyről, amely új szintre lépett. Cikkünket ide kattintva tudja elolvasni.”

Forrás:
Szélsebesen fejlődik a technológia, amely tömegek haláláért lehet felelős; Rádi Balázs; 2024. szeptember 11.

A fejlesztéspolitikai döntéseknél is komoly szerepet játszik a mesterséges intelligencia (MI), mondta Navracsics Tibor

„A fejlesztéspolitikai döntéseknél is komoly szerepet játszik a mesterséges intelligencia (AI) – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, az AI Summit 2024 rendezvényen.

Navracsics Tibor előadásában kiemelte, hogy amit ma tudunk a mesterséges intelligenciáról, az nagyon kevés ahhoz képest, amit a jövőben fogunk tudni, mégis foglalkozni kell már most azzal a kérdéssel, mire lehet felhasználni az AI-t a területi döntéshozatalban.

A mesterséges intelligencia segítségével megerősíthető az adatvezérelt szakpolitika: az adatok összegyűjthetők, összevethetők, adatbázisok készíthetők, amelyek révén integrált tudásra tehetnek szert, precízebb adatkezeléssel jobban meghatározhatók a célzott beavatkozások, és az eredmények is visszamérhetőkké válnak – mondta a tárcavezető.

Navracsics Tibor a további lehetséges alkalmazási területek között említette az okosváros programot, amelyben a polgárok mozgása, szokásai alapján digitális megoldásokkal „teszik okosabbá” a városok működését, a népegészségügyet és a járványkezelést, a környezeti fenntarthatóságot, valamint a gazdaságfejlesztést.

A digitális megoldásoknak és az adatkezelésnek köszönhetően várakozásaik szerint a jövőben a kormányzati politikai tervezés megalapozottabbá válhat, a komplex globális kihívásokra pedig hatékonyabban lehet majd reagálni – mutatott rá a miniszter.

Közölte, hogy Magyarországon a mesterséges intelligenciát már használja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Magyar Turisztikai Ügynökség, a helyi közszolgáltatási információs rendszer (IKIR), használták továbbá az Európa kulturális fővárosa programsorozat lebonyolítása során, és alkalmazzák a dél-dunántúli régió fejlesztésére irányuló modellprogramban is.

Navracsics Tibor szólt arról is, hogy a 2022-es digitális gazdaság és társadalom index alapján Magyarország az Európai Unió átlaga alatt helyezkedik el a digitális közszolgáltatások arányának, a digitális technológiák integráltságának, a humán tőke digitális felkészültségének, de még az internethozzáférés tekintetében is.

A lemaradás mérséklése érdekében már indultak uniós forrásból olyan programok, amelyek erősítik a digitális infrastruktúrát és javítják a magyar lakosság digitális készségeit, a közigazgatás is elindul a digitalizáció útján, valamint a szeptember elsején elindult Digitális állampolgárság program is válasz erre a problémára.”

Forrás:
A fejlesztéspolitikai döntéseknél is komoly szerepet játszik a mesterséges intelligencia; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. szeptember 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Bővült a Földabrosz: újabb 1152 magyar vonatkozású térkép vált elérhetővé online

„A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) folytatja digitális térképgyűjteménye, a Földabrosz bővítését. Az online platformon újabb 1152 magyar vonatkozású térkép vált mindenki számára elérhetővé ingyenesen, jó minőségben. A ritkaságok közül is kiemelendő az 1566-os magyarországi hadszínteret ábrázoló Forlani-térkép.

A nemzeti könyvtár által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felületű platform ezúttal két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. Szántai Lajos (1930–2005) szenvedélyes munkája révén több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. Szalai Béla, a magyar várak, városok újkori grafikai metszetanyaga legjelentősebb kutatójának 320 térképből álló, hiánypótló gyűjteménye a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeit mutatja be.

A Szántai-gyűjtemény egyik figyelemreméltó darabja Lipszky János (1766–1826) térképész, huszártiszt 19. század elején készült Magyarország-térképe, amely a csillagászati mérésekkel hitelesített határok mellett mintegy 20 000 településnevet is feltüntetett. Ez a térkép, amelynek részletgazdagságát a 20. századi mérések is igazolták, a korszak legrészletesebb földrajzi ábrázolása. A Szalai-gyűjtemény egyik különlegesen szép térképe az angol John Speed (1552–1629) atlaszában publikált díszkeretes mű, amely az 1627 és 1676 közötti években jelent meg.

A magyar történeti földrajz szempontjából kiemelkedő értékű a kiváló csillagász, Hell Miksa (1720–1792) térképe, amely a honfoglalás kori Magyarországot mutatja be Anonymus Gesta Hungarorum című műve alapján. Sigmund Gabriel Hipschmann (1639–1679 körül) nürnbergi metsző és festő metszetei a török kori magyar várakat és erődítményeket ábrázolják a 17. századból, míg Nicolas de Fer (1646–1720) Erdély-térképe a 18. század elejének nemzetiségi viszonyait szemlélteti. Korabinszky János Mátyás (1740–1811) méltán híres országtérképén szinte a lehetetlent kísérelte meg; műve Magyarország gazdag természeti kincseit és gazdasági, ipari, bányászati, mezőgazdasági és más tevékenységeit próbálja bemutatni közel száz jelkulcsnyi elemmel.

Az újonnan publikált digitális gyűjtemény koronaékszere az 1566-os magyarországi hadszínteret ábrázoló térkép, amelyet a veronai születésű híres velencei rézmetsző, Paolo Forlani készített. Az ő nevéhez közel száz térképlemez köthető, amelyek az 1560 és 1571 közötti időszakból származnak. Keze nyomán készült még egy metszett földgömb és két, városokat ábrázoló könyv is, több mint negyven látképpel. A szakirodalom a most feltöltött térképnek csupán egyetlen kiadását ismeri, amely önálló lapként és a Lafreri-atlaszok (IATO) részeként is előfordul.

A digitalizált térképek nemcsak a korabeli földrajzi ismereteket, hanem a történeti Magyarország különböző korszakainak társadalmi és gazdasági viszonyait is pontosan bemutatják, ezáltal hozzájárulva a magyar történelem mélyebb megértéséhez.

Az MNMKK OSZK Földabrosz néven 2020 augusztusában elindított digitálistartalom-szolgáltatása több mint ezer év történelmének részletes ábrázolását kínálja az érdeklődőknek azzal a céllal, hogy a nemzeti könyvtár térképgyűjteményét a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegye. A platform egyedülálló, több szempontú keresőrendszert kínál, amely lehetővé teszi a térképek tematikus és földrajzi szempontok szerinti böngészését, miközben a felhasználók ingyenesen letölthetik és felhasználhatják a kiválasztott térképeket.

Az MNMKK OSZK a jövőben további bővítéseket tervez, hogy a Földabrosz platform a hazai és a nemzetközi térképkutatás egyik legfontosabb digitális gyűjteménye legyen. A különleges térképekhez jó böngészést kívánunk!”

Forrás:
Digitalizált térképeken a magyar múlt: újabb 1152 műkincs vált online hozzáférhetővé; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2024. szeptember 5.

Fenntartható fejlődés

Az uniós helyreállítási alap valószínűleg nem olyan zöld, mint ahogy állítják

„

Az éghajlatváltozással kapcsolatos projektekre elkülönített kiadásokat akár 34,5 milliárd euróval is túlbecsülhették

Az értékelés szerint „zöldként” megjelölt intézkedések közül nem mindegyik volt valóban az

Az uniós országok nem számolnak el teljeskörűen az éghajlat-politikai intézkedésekre fordított tényleges összegekkel

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint nem egyértelmű, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – a világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós alap fő pillére – miként járul hozzá az éghajlat-politikai fellépéshez és a zöld átálláshoz. Az Eszköz forrásainak legalább 37%-át éghajlat-politikai intézkedésekre kell elkülöníteni. Az Európai Bizottság értékelése szerint 2024 februárjáig az Európai Unió éghajlat-politikai céljait támogató intézkedések az RRF forrásainak 42,5%-át (275 milliárd euró) érték el. A számvevők azonban figyelmeztetnek arra, hogy ezeket a hozzájárulásokat legalább 34,5 milliárd euróval túlbecsülhették, és egyéb problémák is felmerülhettek. Hiányosságokat tártak fel az éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó mérföldkövek és célok, a tényleges kiadásokról való beszámolás, valamint egyes „zöld” minősítésű projektek környezetbarát jellege terén is.

Az RRF egyik fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon Európa éghajlat-politikai céljaihoz és a zöld átálláshoz az uniós tagállamokban. Az uniós kiadások más korábbi formáitól eltérően az RRF forrásait az elért mérföldkövek és célértékek, nem pedig a tényleges kiadások alapján folyósítják. Más hiányosságok mellett a számvevők megállapították, hogy ez a finanszírozási modell és az RRF végrehajtásának viszonylag rövid időkerete kétségessé teszi, hogy az éghajlat-politikai fellépésre előirányzott összegek ténylegesen hozzá fognak-e járulni ehhez a célkitűzéshez.

„A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentős uniós szintű beruházás, és megfelelő végrehajtása esetén elvben nagymértékben fel fogja gyorsítani az Unió ambiciózus éghajlat-politikai céljainak elérését – jelentette ki Joëlle Elvinger, a Számvevőszék jelentésért felelős tagja. – Jelenleg azonban az a probléma, hogy az Eszközhöz kapcsolódó tervek igen gyakran közelítő összegeket alkalmaznak, és sokszor eltérés van a tervek és a gyakorlat között. Emellett végső soron kevés információ van arról, hogy mennyi pénz is jut közvetlenül a zöld átállásra.”

A gyakorlatban az RRF intézkedései nyomán megvalósuló éghajlat-politikai hozzájárulást nem mindig pontosan a végső célnak megfelelően alakítják ki – mutatnak rá a számvevők. Az éghajlat-politikai fellépésre szánt összegek arányának kiszámításához az Európai Bizottság az „éghajlati együttható” képletét használja. A Bizottság 100%-os együtthatót alkalmaz azon intézkedések esetén, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlat-politikai intézkedésekhez, 40%-osat nem marginális, pozitív hozzájárulás, és 0%-osat semleges vagy nem számottevő hozzájárulás esetén. Számos intézkedés azonban nem volt egyértelműen besorolható, és a számvevők szerint bizonyos esetekben túlbecsülték ezek éghajlat-politikai hozzájárulását. Emellett megállapítást nyert, hogy ha alaposabban megvizsgáljuk, egyes zöldnek jelölt projektek nem kapcsolhatók közvetlenül a zöld átálláshoz. A vízgazdálkodás javítását célzó egyik intézkedéshez például 40%-os éghajlat-politikai együtthatót rendeltek. A valóságban azonban a vízellátó rendszer digitalizálását célzó kormányzati informatikai megoldásokra fordítottak forrásokat, vagyis inkább 0%-os együtthatót kellett volna alkalmazni. Az ilyen esetek elkerülése érdekében az uniós számvevők azt javasolják, hogy az éghajlat szempontjából releváns projekteket a jövőben részletesebben és pontosabban értékeljék.

A számvevők azt is megállapították, hogy egyes intézkedések nem voltak olyan zöldek, mint amilyennek tűntek. Az egyik projekt, amelynél szó szerint „zavaros volt a víz”, egy olyan szivattyús tározós vízerőmű volt, amelynek jelentős környezeti hatását az erőmű finanszírozása előtt nem vizsgálták meg. Az éghajlat-politikai kiadási célok elérése érdekében az országok a terveikben költségbecsléseket adnak, amelyeket előzetesen ellenőriznek ugyan, a végrehajtást követően azonban nem. Az RRF intézkedéseinek tényleges költségei jelentősen eltérhetnek a becslésektől, elmondható tehát, hogy nem kell teljes mértékben elszámolni az éghajlat-politikára fordított forrásokkal. Az ilyen eltérések elkerülése érdekében az uniós számvevők azt javasolják, hogy a jövőben az eszközöket kössék szorosabban össze az éghajlat-politikai célokkal, gyűjtsenek adatokat és tegyenek közzé teljes körű elszámolást az elköltött összegekről.

Háttér-információk

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) az Európai Unió által a Covid19-világjárvány nyomán rendelkezésre bocsátott 700 milliárd euró összegű speciális finanszírozási csomag, amely kölcsönökből és vissza nem térítendő támogatásokból áll. A forrásokban részesülő tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben meghatározzák az elérendő mérföldköveket és a becsült költségeket. A tervezési szakaszban a finanszírozás legalább 37%-át éghajlat-politikai intézkedésekre kell fordítani, hozzájárulva az Unió 2050-ra kitűzött nulla nettó kibocsátási célkitűzéséhez.

Az éghajlat-politikai nyomonkövetési módszertan segítségével figyelemmel kísérhető, hogy az RRF forrásainak valóban 37%-át éghajlat-politikai intézkedésekre fordítják-e. Az RRF a környezetvédelmi célkitűzések nyomon követésére is kidolgozott egy módszertant, de azt nem alkalmazták.

Kapcsolódó hivatkozások

Különjelentés 14/2024: Zöld átállás – Nem egyértelmű a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzájárulása

”

Forrás:
Az uniós helyreállítási alap valószínűleg nem olyan zöld, mint ahogy állítják; Európai Számvevőszék; 2024. szeptember 11.

Fontos energiahatékonysági határidő közeleg az adatközpont-üzemeltetőknek

„Szeptember 15-éig kell nyilatkozni az 500 kW-os vagy annál nagyobb teljesítményű informatikai rendszerek energiahatékonyságáról.

Egy éve fogadta el az Európai Parlament és a Tanács az Unió eredetileg 2012-ben megszavazott energiahatékonysági irányelvének legfrissebb módosításait. A módosítás értelmében a legalább 500 kW teljesítményigényű informatikai berendezésekkel rendelkező adatközpontok tulajdonosainak és üzemeltetőinek az előző évre vonatkozóan idén szeptember 15-éig, jövő évtől pedig minden év május 15-ig kell nyilatkozniuk létesítményük, rendszerük energiahatékonyságáról. Ez sok magyarországi szervezetet érint.

Az 500 kW a felső határ, de egyes országok hozhatnak ennél szigorúbb szabályokat: Németországban például 300 kW-tól lép érvénybe a jelentéstételi kötelezettség. Magyarország egyelőre maradt az EU-s irányelv meghatározta kereteknél.

Miért fontos ez?

A 2010-es évek közepén még annak örülhettünk, hogy ha lassan is, de csökken az adatközpontok energiaéhsége. Azóta azonban nagyot fordult a világ. A mesterséges intelligencia soha nem látott adatközpont-építési hullámot generált. Például Észak-Amerikában idén az első félévben kb. 70 százalékkal több adatközpont építését kezdték meg, mint 2023 azonos időszakában, de az adatközpont-szolgáltatók így sem tudnak lépést tartani a kereslet növekedésével.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az adatközpontok 2022-ben 460 TWh villamos energiát fogyasztottak – ez akkor a globális villamosenergia-felhasználás 2 százalékát jelentette. Mivel a két legnagyobb energiaigényű terület, az MI és egyelőre a kriptobányászat is növekedési fázisban van, az előrejelzések szerint 2026-ban ennek az energiamennyiségnek a duplájára lesz szükség, hogy a szolgáltatók kielégíthessék ügyfeleik kapacitásigényét. (Az MI-fejlesztések energiaigényével itt foglalkoztunk.)

Ugyanakkor az EU azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy a bázisnak tekintett 1990-es szinthez képest 2030-ig 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re eléri a klímasemlegességet.

Vannak már jó módszerek

Bár a csipfejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy csökkenő energiaigény mellett javuljon a számítási teljesítmény, az ilyen fejlesztések csak időben elhúzódva éreztetik hatásukat. Másrészt az adatközpontok sűrűségének növekedése miatt az energiaigényének jelentős része (jelenleg mintegy 40 százaléka) továbbra is a hűtéssel hozható kapcsolatba.

Az adatközpont-üzemeltetőknek azonban több lehetőségük is van az energiahatékonyság javítására. Mint az épülettechnológiai megoldásokkal foglalkozó H1 Systems egy közelmúltban készített hazai felméréséből kiderül, az érintett hazai szervezetek egyelőre a főleg a szerverkihasználtság növelésével javítanák a kibocsátásukat, míg például a vízfelhasználás mérséklése vagy a hűtési megoldások korszerűsítése kevésbé van fókuszban. A válaszokból azonban az kirajzolódik: az érintettek az utóbbi terület fejlesztésével távlatilag szintén számolnak. Ez egyre inkább fókuszba helyezhet olyan megoldásokat, mint például a hulladékhő másodlagos felhasználása.

Utóbbira egyébként egyre több példát láthatunk világszerte, és már Magyarországon is alkalmazzák. A Microsoft egy finnországi adatközpontját összekapcsolta a környék fűtését biztosító hőközpont rendszerével. Hasonló módszerrel temperálták a Párizsi Olimpia uszodakomplexumában a versenymedencék vízét. Magyarországon pedig Debrecen mutat példát: részben az egyetemhez telepített Komondor szuperszámítógép fűti a város sportuszodáját.”

Forrás:
Fontos határidő közeleg az adatközpont-üzemeltetőknek; Bitport.hu; 2024. szeptember 13.

Az ökológiai gazdálkodás az agrár-fenntarthatóság kulcsa

„Az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előremozdítását, a KAP Stratégiai Tervben ugyanis azt vállalta, hogy Magyarország 2027-re az ökológiai módon művelt területeinek aránya eléri a 10 százalékot, amely 504 ezer hektárt jelent – mondta Nagy István agrárminiszter kedden, az Európai Ökogazdálkodási Kongresszus 2024. megnyitóján, Budapesten.

A tárcavezető köszöntőjében hangsúlyozta, Magyarország örömmel ad otthont a 2024-es Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak, amely tovább erősíti hazánk elkötelezettségét a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok mellett.

Nagy István azt mondta, az ökológiai gazdálkodás szerepe kiemelkedő a természeti erőforrások megőrzésében, a lakosság egészséges és tápláló élelmiszerrel való ellátásában, valamint a vidék népességmegtartó erejének növelésében. Hozzátette, magától értetődő tehát, hogy a biogazdálkodás uniós szinten az agrár-fenntarthatóság vezető modellje – fejtette ki.

Az agrárminiszter hozzátette, az ökológiai termékek piaca az Európai Unióban stabilan növekszik, már elérte a 45 milliárd eurós szintet. Magyarország is kiemelkedő fejlődést mutat ezen a területen: 2023-ban több mint 320 ezer hektáron folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás. Az európai mezőgazdasági területek csaknem 10 százalékát ma már biogazdálkodással műveli mintegy 420 ezer ökológiai termelő – részletezte a miniszter.

Nagy István hozzátette, a Közös Agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításával versenyképes, válságálló és gazdabarát európai mezőgazdaság megteremtése a cél. Mindezek mellett a mezőgazdasági ágazat fenntarthatóságának elősegítése kiemelt prioritás, ugyanúgy, mint a tudásalapú és innovatív agrárgazdaság megteremtése – hangsúlyozta a tárcavezető.”

Forrás:
Az ökológiai gazdálkodás az agrár-fenntarthatóság kulcsa; Agrárminisztérium; 2024. szeptember 11.

A Draghi-jelentés szerinti „zöld növekedés”

„A Mario Draghi által összeállított, az európai versenyképességről szóló jelentés szerint a „zöld növekedéshez” is új alapokra kell helyezni a gondolkodást, amelyben inkább hangsúlyosabb a növekedés, mint a zöld. Nem véletlen, hiszen meglehetősen ellentmondó ez a terminológia, ha a folyamatos és végtelen gazdasági növekedést célozzuk meg.

Mario Draghit, Olaszország egykori miniszterelnökét és az Európai Központi Bank korábbi elnökét Ursula von der Leyen kérte fel egy évvel ezelőtt arra a feladatra, hogy készítse el az Európa versenyképességéről szóló jelentést, reformjavaslatokkal ellátva. A 2024 nyarára tervezett megjelenés helyett a jelentést szeptember 9-én mutatta be közösen Draghi és von der Leyen egy sajtótájékoztatón, amelyet egy héttel korábban megelőzött egy általános prezentálás is.

Az átfogó, radikális javaslatok (védelmi beruházások növelése, ipar-, valamint a beruházási politika reformja, a kutatás-fejlesztés erősítése stb.) mellett érdemes megvizsgálni Draghi „zöld növekedésként” titulált vízióját. Ahogy a sajtótájékoztatón von der Leyen is kiemelte, „hosszú távú versenyképességünk biztosításának egyetlen módja a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta, versenyképes és körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás.”. Erre a gondolatra a jelentés is ráerősít: a tiszta energia végső soron megvédi Európát az árrobbanásoktól, egyúttal új gazdasági lehetőségeket is kínál. Ugyanakkor megállapítja, hogy az átállás fokozatos lesz, valamint, hogy a fosszilis tüzelőanyagok az évtized hátralévő részében továbbra is központi szerepet játszanak majd az energiaárak kialakításában. Ahhoz viszont, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb teret nyerjenek, elengedhetetlen az uniós környezetvédelmi jogszabályok rugalmasabbá tétele.

Mindehhez számos kompromisszumra van szükség, például az európai ipar javát szolgálva, elkerülve a dezindusztrializációt. Draghi szerint az EU szén-dioxid-kereskedelmi rendszeréből (ETS) több forrást kellene a nehéziparba irányítani, a közbeszerzéseknek kifejezett helyi minimális termelési követelményeket kellene tartalmazniuk és célzott állami támogatási aukciókat kellene szervezni az új „kezdő iparágak” (eddig a rendszerben nem részesülők) számára. Az autóipart külön is nevesítik: a 2035-től kizárólag kibocsátásmentes új gépjárművek piacra kerülésének szabályozását megalapozóan meglehetősen későn kezdte el az EU a teljes ellátási lánc nulla kibocsátásának kialakítását, nevezetesen a töltőinfrastruktúra-lefedettség vagy az akkumulátorgyártó-hálózat kiépítését.

Ezek megteremtése még nem késő, csak szorosabb európai együttműködést von maga után. A nemzeti szinten kiemelkedő, kereskedelmi érdekeltségű magáncégek támogatása helyett az EU-nak európai szintű logika alapján kellene kiválasztania a támogatott vállalatokat. Hasonlóképpen az energia- és közlekedési infrastruktúra tervezésének európai szintre kellene áthelyeződnie. Draghi egy új, uniós szintű tervezési koordinátort javasol, amely kívül esik a nemzeti jogi kereteken, és amely felgyorsítaná a határokon átnyúló energiahálózati összeköttetések kiépítését.

Bár a jelentés nagy hangsúlyt fektet a nagyobb európai együttműködés lehetőségére, ugyanazokkal az alapvető kihívásokkal szembesül, amelyekkel az EU mindig is szembe került: eltérő nemzeti érdekek és a tagállamok közötti egyhangúság követelménye a legkényesebb döntések meghozatalakor. Ennek tekintetében Draghi elismeri, hogy „az EU megerősítése szerződésmódosításokat igényel”, de ragaszkodik ahhoz, hogy ez „nem előfeltétele annak, hogy Európa előre haladjon”. Ennek érdekében elő kell mozdítani a hasonlóan gondolkodó országok kisebb csoportjainak együttműködését.

A jelentés iránytűként szolgálhat von der Leyen új zászlóshajójának, az új Tiszta Ipari Stratégiának, valamint a magyar elnökség részére is, hiszen első prioritásaként határozta meg az Új Európai Versenyképességi Megállapodás – valószínűsíthetően novemberi – elfogadását. Nevéből fakadóan erős utalás látható az Európai Zöld Megállapodás vonatkozásában, ezért – és az alapvető a holisztikus megközelítés alapján – várhatóan számos zöldpolitikai elem is helyet kap majd az új stratégiai irányban. A magyar elnökség klímapolitikát érintő prioritásai már hangsúlyozzák az EU gazdasági versenyképességének megőrzését, kifejezetten a körforgásos gazdaság előmozdítása kontextusában. E gazdasági modell esetében érdekes kérdés a növekedés, hiszen lényege, hogy a folyamatos új erőforrások bevonása helyett minél nagyobb mértékben a régire kell alapozni a működést. Ez pedig egy idő után nem az általános értelemben vett növekedést szolgálja, ugyanis szűkül az igénybe vett erőforrások mennyisége.

Az új stratégiák tervezésénél tehát érdemes lenne a „zöld növekedést” közelebbről megvizsgálni, és egy olyan koncepciót előállítani, amely mind teoretikus, mind gyakorlati értelemben sem mond ellent. Látható, hogy az EU eddigi erőfeszítései – még ha nem is az elvárt mértékben – elérik céljukat, hiszen a 2023-ra vonatkozó adatok szerint – a LULUCF szektort nem beleszámítva – 7,5%-kal csökkent az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása, a globális megoszlás tekintetében pedig Kína, az Egyesült Államok és India után már csak a negyedik legtöbbet kibocsátó szereplő. Ezt azonban konzekvensen kell továbbra is csökkenteni, ahol már elengedhetetlenné válik a Draghi-jelentésben is megfogalmazott reformjavaslatok politikai szintre emelése.”

Forrás:
A Draghi-jelentés szerinti „zöld növekedés”; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. szeptember 13.
Lásd még: LULUCF:
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg; EUR-Lex
Land use sector; Európai Bizottság (LULUCF: Land use, land-use change and forestry)

Fábián Gergely: Magyarország az élen jár az elektromobilitás ösztönzésében

„Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára 2024. szeptember 9-én Brüsszelben vett részt egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosának meghívására, mely a zéró kibocsátású járművekre való átállás nyomon követése és annak előrehaladása kapcsán valósult meg.

Az Európai Unió ipari stratégiájában kiemelt szerepet kap a járműipar környezetbarát és digitális átalakulása. Az Unió két fontos céldátumot határozott meg: 2035-re a személygépkocsik, kisteherautók és városi buszok CO2-kibocsátásmentesek lesznek, míg 2040-re a nehéz tehergépjárművek is 90%-ban kibocsátásmentesen kerülnek előállításra.

A kerekasztal megbeszélés során a résztvevők az EU zéró kibocsátású járművekre való átállásának jelenlegi helyzetét, előrehaladását és az ezzel járó kihívásokat vitatták meg. Külön hangsúlyt kapott a megfizethetőség kérdése, a töltőinfrastruktúra fejlesztésének fontossága, a villamosenergia-hálózat kapacitásának bővítése, valamint az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok elérhetősége. Az átmenet gördülékenységének segítésében kulcsfontosságú az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának fejlesztése, különösen a transzeurópai közlekedési hálózaton kívül eső területeken, ugyanis az infrastrukturális fejlesztések és ezáltal a megfelelő lefedettség hiánya hátráltatja az elektromos járművek iránti kereslet növekedését.

Az kerekasztal-beszélgetésen többek között az autóipar jelenlegi helyzete is központi kérdés volt, hiszen amellett, hogy a klímasemlegességi célokkal összhangban az elektromos autók iránti keresletet növelni szükséges, az autóipar versenyképességét is meg kell őrizni globális szinten. Az ajánlott intézkedések között szerepelt a megfizethetőség javítása, a töltőinfrastruktúra további bővítése, a villamosenergia-hálózat kapacitásának növelése, a munkavállalók átképzési programjainak kiterjesztése, a nyersanyag-ellátási lánc megerősítése, valamint a politikai és pénzügyi támogatás fokozása a kutatás, innováció és technológiai fejlődés érdekében.

Fábián Gergely hangsúlyozta, a magyar Kormány a járműipart és az akkumulátorgyártást is stratégiai ágazatként kezeli és mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország a kitűzött uniós céldátumoknak megfelelően haladjon. Kiemelte, Magyarország volt az első tagállam, amely felhívta a figyelmet a beavatkozás szükségességére, és kidolgozott egy új, közösségi szintű cselekvési tervet az elektromobilitás előmozdítása érdekében, melynek szükségességét a közelmúlt iparági adatai, elemzései is alátámasztják.

Az államtitkár tájékoztatta a résztvevőket, hogy az akcióterv idén nyáron bemutatásra került a Budapesten megrendezett informális Versenyképességi Tanács ülésén, ahol a tagállamok és a Bizottság képviselői is részt vettek.

Emellett hangsúlyozta a folyamatos párbeszéd szükségességét annak érdekében, hogy mihamarabb megszülethessen az átállást támogató európai jogi keret, az úgynevezett „EV Act”.”

Forrás:
Fábián Gergely: Magyarország az élen jár az elektromobilitás ösztönzésében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. szeptember 11.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Egyesült Királyság az adatközpontokat a kritikus nemzeti infrastruktúra (CNI) részének minősíti

„Az Egyesült Királyság mától kezdve az adatközpontokat kritikus nemzeti infrastruktúrává (CNI) minősíti. Ennek eredményeként az ágazat várhatóan különleges kormányzati támogatást kap, amelynek célja, hogy megelőzze a CrowdStrike-hoz hasonló informatikai kiesések, kibertámadások és szélsőséges időjárási események negatív gazdasági hatásait.

Ez a különleges támogatás a CNI-adatinfrastruktúrával foglalkozó, „magas rangú kormányzati tisztviselőkből” álló, a fenyegetések figyelemmel kísérésével és a potenciális kockázatok előrejelzésével megbízott, külön erre a célra létrehozott csoport formájában valósul meg. Ez a csoport lesz felelős a vészhelyzeti válaszlépések koordinálásáért is, amennyiben szükségessé válik. „Az adatközpontok a modern élet motorjai, ezek működtetik a digitális gazdaságot, és ezek tartják biztonságban a legszemélyesebb adatainkat” – mondta Peter Kyle tudományért és technológiáért felelős miniszter. „Az adatközpontok bevonása a kritikus nemzeti infrastruktúrák rendszerébe lehetővé teszi a jobb koordinációt és együttműködést a kormánnyal a kiberbűnözőkkel és a váratlan eseményekkel szemben.”

Az Egyesült Királyság Nemzeti Kiberbiztonsági Központja (NCSC) is szerepel azon biztonsági ügynökségek nem nyilvános listáján, amelyek elsőbbségi hozzáférést kapnak az adatközpontokhoz, ha azok bármilyen – fizikai vagy virtuális – tűz alá kerülnek. „Kritikus nemzeti infrastruktúránk kiemelt célpontot jelent a kibertámadók – a bűnözőktől kezdve az ellenséges államokig – számára, akik kárt akarnak okozni az Egyesült Királyságnak” – mondta Felicity Oswald, az NCSC vezérigazgatója. „Üdvözlöm a mai lépést, hogy az adatközpontokat CNI-ként jelölik ki, elismerve, hogy szolgáltatásaik alapvető szerepet játszanak gazdaságunk és társadalmunk fejlődésében. A CNI-szervezeteknek magas szintű biztonsággal kell rendelkezniük az őket fenyegető kiberfenyegetések leküzdéséhez, és az NCSC továbbra is kéz a kézben fog dolgozni az üzemeltetőkkel, hogy megerősítse online ellenálló képességüket.”

A felelős minisztérium, a DSIT (Department for Science, Innovation, and Technology) szerint az adatközpontok CNI-listára való felvételével a kiberbűnözőket elrettentik attól, hogy célba vegyék őket. Ez azt jelenti, hogy bármilyen jellegű kiesés esetén minimálisra csökkenne az emberek életét, az NHS-t és a gazdaságot érintő zavar. Ez optimista feltételezés a kormány részéről, mert lehet, hogy még szaftosabb célponttá teszi őket a kibergazemberek számára. A legutóbbi figyelmeztetés kevesebb mint egy hete érkezett, az orosz államra vonatkozott, és arra, hogy az rutinszerűen szkenneli a kormányzati és CNI-szervezetek által használt IP-tartományokat, de az év elején nagy port kavart a kínai Volt Typhoon hackercsoport is.

Az adatközpontok a 14. szereplői a brit CNI-listának, amely a polgári nukleáris, védelmi, energetikai, pénzügyi, egészségügyi, közlekedési és vízügyi ágazatokat is magában foglalja, amelyek mindegyike az elmúlt hónapokban akut informatikai és/vagy kibernetikai problémák által érintett volt. Közel egy évtized óta ez az első frissítés a listán, miután 2015-ben az űrkutatási és a védelmi ágazatot is felvették a listára. A hír alig egy évvel azután érkezett, hogy az NCSC az Egyesült Királyság CNI-jét fenyegető veszélyeztetettségi szint emelkedésére figyelmeztetett. A 2023. novemberi éves felülvizsgálatában azt mondta, hogy az ország kiberfelkészültsége a kritikus ágazatokban nem tart ott, ahol kellene.

A bejelentés egy időben történt azzal, hogy az Egyesült Királyság kormánya üdvözölte a DC01UK által a Londonnal szomszédos Hertfordshire megyébe tervezett, Európa legnagyobb adatközpontjának nevezett 3,75 milliárd font értékű beruházást. „A Hertfordshire-ben ma bejelentett 3,75 milliárd fontos magánberuházás bizalmi szavazat a CNI tervei iránt, és egyértelmű példája annak, hogy eltökélten törekszünk arra, hogy a technológiai fejlődés hozzájáruljon a gazdaság növekedéséhez és a jólét megteremtéséhez az egész országban” – mondta Peter Kyle technológiai miniszter. A DSIT úgy véli, hogy az adatközpontok CNI-státuszba történő átsorolása bizalmat fog kelteni az ágazatba történő jövőbeli befektetések iránt, különösen az Egyesült Királyságban.

Tanuja Randery, az Amazon AWS EMEA régióért felelős alelnöke és ügyvezető igazgatója a héten szintén bejelentett egy saját óriásberuházását az Egyesült Királyság adatközpontjaiba, és azt mondta, hogy a következő néhány év döntő fontosságú lehet az Egyesült Királyság digitális gazdaságának világelső státuszának megszilárdításában. Az Egyesült Királyság munkáspárti kormánya nem vesztegette az időt az adatközpontokban rejlő gazdasági előnyök kiaknázására irányuló terveinek életbe léptetésével. Néhány nappal azután, hogy Starmer munkáspártja júliusban elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon, Angela Rayner miniszterelnök-helyettes emlékeztetett [Ezt alaposan félrefordította a szerző. Angela Rayner nem „emlékeztetett”, hanem két önkormányzati elutasító határozat felülvizsgálatát rendelte el. Szerk.] két olyan tervezési határozatra, amelyek megakadályozták az adatközpontok építését a London környéki Hertfordshire-ben és Buckinghamshire-ben. A lépést széles körben üdvözölte többek között a BCS, The Chartered Institute for IT, a mai bejelentéshez hasonlóan.

Matthew Evans, a techUK ágazati szervezet igazgatója elmondta: „A techUK üdvözli a kormány kulcsfontosságú döntését, hogy az adatközpontok ágazatát kritikus nemzeti infrastruktúrává nyilvánította, és elismeri, hogy kritikus szerepet játszanak az Egyesült Királyság modern gazdaságában. Az adatközpontok alapvető fontosságúak digitalizálódó gazdaságunkban, és a növekedés egyik fő hajtóerejét jelentik. Alig várjuk, hogy szorosan együttműködhessünk a kormánnyal és az érdekelt felekkel az új intézkedések sikeres végrehajtása és az ágazatra gyakorolt hatásuk biztosítása érdekében. A folyamatos elkötelezettség és partnerség kulcsfontosságú lesz a biztonságos, rugalmas és virágzó digitális gazdaságra vonatkozó közös célkitűzéseink előmozdításában.”

Toby Lewis, a Darktrace globális kiberbiztonsági cég globális fenyegetéselemzési vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy érdemes megjegyezni, hogy a modern adattárolás nem korlátozódik egyetlen országra. „Minden új szabálynak határokon átnyúlóan kell működnie. Sok adatközpont egyszerre több ügyfelet szolgál ki, ami azt jelenti, hogy az új korlátozások minden felhasználót érinthetnek, még azokat is, akik nem számítanak a kritikus infrastruktúra részének. Ez lelassíthatja az innovációt, vagy egyes vállalkozások számára megdrágíthatja a dolgokat.” Ennek elkerülése érdekében – tette hozzá – a szerverfarm-üzemeltetőknek „lehet, hogy külön területeket kell létrehozniuk csak a kritikus infrastruktúrák számára. Ez azonban megnehezítheti a fontos szolgáltatások számára a felhőtechnológia hatékony használatát, ami potenciálisan magasabb költségekhez vezethet. A szervezeteknek egyensúlyt kell teremteniük a biztonság előnyei és a többletköltségek között.””

Forrás:
Az Egyesült Királyság kritikus nemzeti infrastruktúra státuszba emeli az adatközpontokat; SG.hu; 2024. szeptember 12.
Szerkesztői megjegyzés:
(Az angliai „kritikus nemzeti infrastruktúra” fogalom a mi „kritikus infrastruktúra” fogalmunknak felel meg.)
Lásd még:
Data centres to be given massive boost and protections from cyber criminals and IT blackouts; Department for Science, Innovation and Technology; 2024. szeptember 12.

Szakirodalom

A magyar közigazgatás digitalizációja

„Gyorsan javul a hazai digitális közigazgatás, de még van tér a fejlődésre

Mindnyájunkban ott él a kép, ahogyan bolyongunk a közigazgatás bürokráciájának útvesztőiben: sorban állás, nyomtatás, szkennelés, iktatás, majd türelmes várakozás, míg elér ügyünk az illetékeshez. Természetes, hogy befizetett adónkért szeretnénk a legjobb ügyfélélményben részesülni. A közigazgatási szolgáltatások digitalizációja mindehhez nagyban hozzájárul.

De hogyan is teljesít hazánk ezen a területen?

Elsősorban a folyamatos fejlődést érdemes kiemelni, melyhez nagymértékben hozzájárult a Covid-járvány: az otthoni ügyintézés iránti igény sokszorosára nőtt ebben az időszakban, ezzel párhuzamosan a közigazgatás is próbált alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az erőfeszítéseket jól mutatja, hogy míg 2019-ben a közigazgatási szervezetek 49%-a alkalmazott informatikai szakembereket, addig 2023-ra már 57%-uk tett így.[1]
Ezzel párhuzamosan mind az önkormányzatok, mind az államigazgatási szervek weboldalainak minősége szép ütemben fejlődött. Mára az önkormányzati honlapok 94%-án szerepelnek helyi vonatkozású hírek, valamint 90%-án ügyfélszolgálati információk.[2] Az államigazgatási szervezetek honlapjai 99%-án találhatók szervezeti információk és elérhetőségek, és 94%-án ügyfélszolgálati információk. Mindez hatalmas előrelépés az előző évekhez képest.[3] A legnagyobb tér a további fejlődésre a teljes körű online ügyintézés előtt van, a közigazgatási szervek 15%-a biztosítja ezt a funkciót.

Hogyan állunk EU-s összevetésben?

A közigazgatási intézményekkel az előző egy évben online kapcsolatba lépők (pl. weblapot felkeresők) arányát tekintve kedvezőek a hazai adatok: a magyarok 82%-a tett így, az EU-s 75%-kal szemben (2019-ben ez az arány még csak 67% volt nálunk, és 60% az unióban).[4]
Bár szívesebben tájékozódik a közigazgatási szervek honlapjáról a hazai lakosság, mint az uniós átlag, az online ügyintézés lehetősége egyelőre kisebb mértékben biztosított polgártársaink számára: az Európai Bizottság ezt mérő indexén a százból 73 pontot kapott a magyar közigazgatás, míg az uniós átlag 79 pont.[5] A vállalatok számára elérhető online szolgáltatásokat tekintve még nagyobb a lemaradás: ezen a téren 75 pontot tudunk felmutatni az Európai Unió 85 pontjához képest.[6] A lakossági online ügyintézés mobiltelefon kompatibilitását tekintve is súlyos lemaradásaink vannak: e tekintetben utolsó előttiek vagyunk az uniós rangsorban.[7]
Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés szempontjából azonban meglehetősen jól állunk: 100-ból 85 pontot értünk el ezen a skálán, jelentősen meghaladva az unió 79 pontos átlagát.[8] Itt érdemes megemlíteni az EESZT-t (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), mely fejlesztése nagyban hozzájárult a kedvező számokhoz.

Összességében tehát elmondható, hogy a hazai közigazgatás digitalizációja egyre bővül, de még bőven van hova fejlődnünk. A reformok mikéntje azonban nem mellékes. Mint előző elemzésünkben is írtunk róla, bár a lakosság digitális készségei folyamatosan javulnak, ezt tekintve még mindig jelentős különbségek vannak különböző demográfiai csoportok közt. A társadalom perifériáján élők (és a legidősebb korosztályhoz tartozók) gyakran nem rendelkeznek az online ügyintézéshez nélkülözhetetlen alapszintű digitális képességekkel, így kiemelten fontos, hogy a digitális fejlesztésekkel párhuzamosan közigazgatás ne engedje el az analóg világban élők kezét sem.

Vannak erre nézve kedvező példák hazánkban: egyes önkormányzatoknál az ügyintéző munkatárs az ügyféllel közösen végzi az adatok felvitelét, így a digitálisan kevésbé felkészültek is élhetnek az online ügyintézés lehetőségeivel. Ugyanakkor a tervbe vett további lépések (pl. e-személyi igazolvány) remélhetőleg nagy lökést adnak majd a folyamatnak.
[1] KSH (2024)
[2] KSH (2024)
[3] Európai Bizottság (2024)
[4] Európai Bizottság (2024)
[5] Európai Bizottság (2024)
[6] Európai Bizottság (2024)
[7] KSH (2024)
[8] KSH (2024)”

Forrás:
A magyar közigazgatás digitalizációja; Molnár László, Mihályi Máté; Gazdaságkutató Zrt. (GKI); 2024. szeptember 11.
(A tanulmányt kísérő grafikon megtekinthető az eredeti cikkben.)

A villamosenergia-hálózat modernizációja Európában

„Az energiatermelés és -fogyasztás folyamatban lévő változásai szükségessé teszik a villamosenergia-hálózatok modernizációját. Az Infojegyzet az Európai Unió erre irányuló lépéseit mutatja be, magyarországi kitekintéseket is téve.”

Forrás:
A villamosenergia-hálózat modernizációja Európában; Rajczy István; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; 2024/21.; 2024. szeptember 13. (PDF)

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

„Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum”

Forrás:
Magyar statisztikai évkönyv, 2023; Központi Statisztika Hivatal (KSH); 2024. augusztus 29.

38. szám, 2024. szeptember 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom