Skip to main content

5. szám, 2024. január 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitális állampolgárság program meghatározza a következő évek államigazgatási fejlesztéseit

„Már nem kell sokat várni, és mobiltelefonnal is igénybe lehet venni az állami szolgáltatásokat, például digitálisan lehet majd ügyeket intézni – jelentette ki a Digitális állampolgárság program megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettes a Kossuth rádióban.

Both András elmondta: a program élesítése után személyazonosításra alkalmas lesz a mobiltelefon, így egy rendőrségi igazoltatásnál ez kiválthatja a személyi igazolványt. Hangsúlyozta, hogy az eddiginél biztonságosabb megoldásokat tesz lehetővé a digitális ügyintézés, amelynek része lehet például a többfaktoros azonosítás is.

A jövőben kiterjesztik a személyazonosítási rendszert, így azt már akár dohányboltban vagy múzeumban is lehet majd használni, és további állami szolgáltatásokat építenek be a programba – hangsúlyozta Both András. A vezérigazgató-helyettes a Digitális állampolgárság programról elmondta azt is, hogy az állami mobil applikációt bárki letöltheti majd, és a regisztráció után lehet személyazonosításra használni QR-kód segítségével, amit a hatósági személy (például egy rendőr) leolvas.

A rendőri igazoltatásnál már idén kiválthatja a műanyag kártyát az applikáció, míg a dohányboltokban csak később lesz vele igazolható az életkor – magyarázta. Mint mondta, az applikáció segítségével például erkölcsi bizonyítványt lehet majd igényelni és egy gombnyomással letölteni. Közölte azt is, hogy a terveik szerint a felhasználóknak még idén hozzáférésük lesz a személyazonosítás és néhány egyéb ügyintézés mellett az elektronikus aláíráshoz, de a jövőben szeretnék bevonni a piaci szereplőket is, mint például a bankokat, a közmű- és a telekommunikációs cégeket, hogy a portáljaikra az applikáció segítségével lehessen belépni.

Azt szeretnénk elérni, hogy az állampolgárok ne jegyezzenek meg hétszázféle jelszót és felhasználónevet, hanem mindenhová egy csatornán be tudjanak jutni, de ez igazán biztonságos legyen – fogalmazott Both András.”

Forrás:
Elég lesz a mobil, ha igazoltat a rendőr; Magyar Nemzet / MTI; 2024. január 23.
A digitális állampolgárság program a következő évek államigazgatási fejlesztéseit határozza meg; Híradó.hu; 2024. január 23. (videó)

DÁP – a mobilra költöző ügyintézés!

„Felhasználóbarát közigazgatást, egyszerű ügyintézés, sorok nélkül. Kényelmes és hatékony megoldások, elektronikus fizetési szolgáltatások, amelyeket bárki, akár a mobiljáról is elérhet. Jól hangzik, ugye? Ez nem egy sci-fi-ből vett jelenetsor, hanem a nagy magyar valóság. Bizony. Mivel Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja már velünk van, elkészült, és a 2026-ig terjedő első stratégiai időszakban kifejezetten olyan feladatokra koncentrál, mint az állam által az polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálása és a digitalizáció elősegítése a felhasználói élményt, illetve a folyamatok egyszerűsítését maximálisan szem előtt tartva.

Mobiltelefonra költöző igazolványok, a piaci szolgáltatóknál és külföldön is használható állami azonosító, mobilon aláírt és beküldött dokumentumok: az állam és az állampolgárok viszonya 2024-ben alapvetően meg fog változni, aminek a kulcsa a Digitális Állampolgárság Program (DÁP). A digitális államigazgatás gyökeresen átalakul, az ügyintézés helyett a szolgáltatás kerül előtérbe. Na de miről is van pontosan szó? Mi is igazából a DÁP, és miért jött létre, egyáltalán miként fogja segíteni a hétköznapi felhasználót, állampolgárt a minden napi életben? Mi a helyzet a biztonsági, kiberbiztonsági faktorral és az emberek honnan, hogyan fognak értesülni a kapcsolódó applikációról, valamint az abban rejlő lehetőségekről? Mindezek kapcsán Dr. Martonovics Bernadett, Both András és SZTFH_Balázs beszélgetett Olivérrel, a kibertéren kívülivel.

Host:
Bor Olivér, kiberbiztonsági és kommunikációs szakértő (SZTFH)

Vendégeink:
Dr. Martonovics Bernadett: jogi igazgató (Magyar Bankszövetség)
Both András: vezérigazgató-helyettes (DMÜ Zrt.)
Dr. Bencsik Balázs: kiberbiztonsági tanúsítási igazgató (SZTFH)

Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja a DMÜ weboldalán érhető el

Az igazolványunk és az ügyintézés a mobilra költözik – IT Business interjú Both András vezérigazgató-helyettessel

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
Web: https://sztfh.hu/
E-mail: kiberbiztonsag@sztfh.hu
LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/szabályozott-tevékenységek-felügyeleti-hatósága
Gyártó: Showcast Media”

Forrás:
DÁP – a mobilra költöző ügyintézés!; Minden Kiberül (internetes beszélgetés); 2024. január 16.

Közigazgatás, politika, jog

Kihirdették az NKFI Alap 2024-es Programstratégiáját

„A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács véleményének kikérését követően a Kulturális és Innovációs Minisztérium kihirdette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 2024. évi Programstratégiáját.

Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentette: 2024-ben 147 milliárd forint értékben lesznek meghirdetve új innovációs és kutatási pályázatok az NKFI Alapból.

Az NKFI Alap 2024. évi Programstratégiája összesen 176,263 milliárd forint keretösszeggel tesz javaslatot pályázatok meghirdetésére, illetve kezelésére, amelyből a 2024-ben meghirdetésre kerülő új pályázatok keretösszege 147 milliárd forint.

Az NKFI Alap 2024. évi Programstratégiája ezzel együtt is jelentős forrásbővülést hoz a tavalyi mintegy 80 milliárdos kerethez képest, új lendületet adva a Neumann János Program megvalósításának. A Programstratégiában bejelentett programok hozzájárulnak a Kulturális és Innovációs Minisztérium azon fő KFI szakpolitikai célkitűzéséhez, hogy Magyarország 2030-ra a világon a legjobb 25, Európában pedig a legjobb 10 innovátor ország közé kerüljön.

A 2024. évi Programstratégia három területen teljesíti ki az innovációs támogatási rendszert, mondhatni „résmentesíti” azt.

  • A vállalati innovációs programok immár valamennyi vállalattípus számára elérhetők, így a startupok, spinoffok és kkv-k mellett a nagyvállalatoknak is kínálnak állami támogatási lehetőségeket. Valamennyi vállalati innovációs programmal szemben elvárás az egyetemekkel, kutatóintézetekkel való együttműködés – azaz az asszociáció megvalósítása.
  • A teljes kutatói életpálya átfogó támogatása is megvalósul az NKFI Alap finanszírozásával. A cél az, hogy a köznevelési rendszerben és a szakképzésben tanulóktól kezdve az egyetemi hallgatókon, a doktoranduszokon, a posztdoktori tanulmányokat folytató kutatókon át a szenior kutatókig támogatáshoz jussanak a legtehetségesebb és legkiválóbb magyar egyetemi és kutatóintézeti szakemberek.
  • A Programstratégia nagyban hozzájárul a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítéséhez, a magyar kutatóknak és innovátoroknak a nemzetközi tudományos és innovációs hálózatokba történő bekapcsolásához. A Programstratégia pályázati portfólióját kiegészíti a Kormányzati Önerő Alap, amely szintén az NKFI Alapon keresztül biztosít 8 milliárd forintos forrást a magyar kutatók nemzetközi beágyazottságának növeléséhez.

A dokumentum letöltése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2024. évi Programstratégiája PDF (435 KB)”

Forrás:
Kihirdették az NKFI Alap 2024-es Programstratégiáját; NKFI Hivatal; 2024. január 23.

Lezárult a KKV Stratégia felülvizsgálata, cél a magyar KKV-k megerősítése

„A kormány célja, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a főszerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség az uniós átlag 90 százalékát érje el. A 2030-ig tartó időszakra a KKV Stratégia komplex szemléletével mind a külső körülmények megfelelővé tételére, mind pedig a belső lehetőségek kiaknázására kínál megoldásokat a magyar KKV-k számára.

Ennek érdekében a kormány felülvizsgálta és elfogadta a „a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030” c. stratégiai dokumentumot és meghatározta a vállalkozások érdekében a következő két évben elvégzendő kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedéseket. A kormány célja, hogy a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítésén keresztül a teljes KKV-szektor számára biztosítsa a működéshez szükséges kiszámítható kereteket.

A Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. A KKV-k adják a magyar gazdaság gerincét és tartópillérét, foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, ezáltal számos család egzisztenciáját biztosítják. A magyar KKV-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a magyar gazdaság újraindításához, a gazdasági növekedés helyreállításához. A most felülvizsgált és elfogadott stratégia a gazdasági növekedés célját szem előtt tartva a vállalkozásfejlesztés eszközeivel kínál megoldásokat a lehetőségek hatékony kiaknázására, valamint válaszokat ad az új gazdasági kihívásokra a vállalkozásoknak. A stratégia egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését.

A beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) magyarországi állománya jó alapot ad ahhoz, hogy megfelelő lépésekkel a magyar vállalatok minél feljebb kerüljenek a termelési, beszállítói láncokban, és minél nagyobb hozzáadott értékkel, saját lábaikon is magabiztosan az exportpiacra tudjanak lépni. Mindemellett szükségletként jelenik meg a digitális technológiák vállalati integrációja és az alkalmazottak digitális készségfejlesztése, hogy versenyképességüket megőrizve a mai gyorsan változó világ elvárásainak minél inkább megfeleljenek.

A stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló, pillérspecifikus célokat rendelt, melyek az alábbi témákra fókuszálnak:

– Technológiaváltás, digitalizáció, zöld átállás és ESG megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás

– Vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztráció csökkentést és a megfizethető energia biztosítását

– Megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése

– A gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása

– A vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás.

Az egyes pillérek keretében a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása jelentősen gyorsíthatja az eredmények elérését, és a célzott intézkedésekkel biztosítható, hogy a hazai és EU-s fejlesztési források multiplikátor hatása még erőteljesebben érvényesül. A magyar vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja.

Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás, a szintlépéshez és kibontakozáshoz a megfelelő környezet mellett szükséges a megfelelő hozzáállás is: belső igény a fejlődésre, nyitottság az új módszerek és technológiák, különösen a zöld átállás és a digitális transzformáció irányába. Ezen kettős transzformáció nélkül ugyanis nincs versenyképesség és nincs felzárkózás sem. Ezen célokat szolgálja a most elfogadott KKV Stratégia.”

Forrás:
Lezárult a KKV Stratégia felülvizsgálata, cél a magyar KKV-k megerősítése; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. január 25.
Felülvizsgált KKV Stratégia 2019-2030; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. január 25. (a stratégia letölthető)

Jelenlegi formájában fenntarthatatlan a MÁV működése, még idén átalakulhat a vasúttársaság

„Már az ősztől holdig formában működhet tovább a MÁV egy a kormány elé benyújtott javaslat szerint. Erről a MÁV vezérigazgató-helyettese beszélt, aki szerint a vasúttársaság a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Az ügyben megszólalt az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese is, aki elmondta, hogy évi 100 milliárd forintot szánnának csak a vasút pályák karbantartására.

Jelenleg is zajlik Balatonalmádiban a I. V-Híd Mérnök Konferencia, ahol a MÁV vezérigazgató-helyettese, Kikina Artúr arról beszélt, hogy a MÁV a jelenlegi formájában egy működésképtelen társaság, amit minél előbb át kell alakítani – szúrta ki a cég Facebook-posztját a Trend FM. Kikina Artúr nem közölt részleteket a vasúttársaság átalakításáról, de annyit elmondott, hogy már egyeztetnek a kormánnyal a lehetőségekről. Állítása szerint benyújtottak egy javaslatot a MÁV átalakítására, ha ezt a kormány elfogadja, akkor ősztől már holdig formájában működhet tovább a társaság. Innentől a MÁV-nak egy különálló szolgáltatási és pályaüzemeltetési része is lenne.

Balatonalmádiban megszólt az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor is. Elmondta, hogy jelenleg a vasútvonalak majdnem felén sebességkorlátozás van a pályák állapota miatt. Szerinte évente legalább 100 milliárd forintot kell karbantartásra fordítani, hogy a vonatok a megfelelős sebességgel tudjanak közlekedni. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a következő évtizedben 15 milliárd eurót akarnak a vasút fejlesztésére fordítani. Ennek az összegnek a fele a pályák karbantartására, a másik a járművek korszerűsítésére menne el.”

Forrás:
Jelenlegi formájában fenntarthatatlan a MÁV működése, még idén átalakulhat a vasúttársaság; Világggazdaság; 2024. január 24.

Navracsics Tibor szerint a területfejlesztés nem pártpolitikai kérdés

„A területfejlesztés nem pártpolitikai kérdés – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Szegeden, országjárásának Csongrád-Csanád vármegyei állomásán.

Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján példaként saját országgyűlési képviselői választókerületének legnagyobb városát, Ajkát említette. Szavai szerint a település, melyet „időtlen idők óta” szocialista polgármester irányít, az elmúlt egy, másfél évben csaknem 7 milliárd forint fejlesztési forrást kapott. A politikus elmondta, az év elején alakult Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az európai uniós források felhasználása és a területfejlesztés szakpolitikai kereteinek kialakítása mellett a területi közigazgatással – a kormányhivatalokkal, járási hivatalokkal, kormányablakokkal –, valamint az önkormányzati igazgatással is foglalkozik. Navracsics Tibor közölte, január elejétől ezért minden vármegyében egyeztet a főispánokkal, a járási hivatalok vezetőivel, illetve az adott térség politikai életének meghatározó szereplőivel – országgyűlési képviselőkkel, a vármegyei közgyűlések elnökeivel, a megyei jogú városok polgármestereivel –, hogy így térképezze föl, mely problémák megoldásába kell bekapcsolódni.

A sajtótájékoztatót megelőzően mások mellett Márki-Zay Péter (MMM-Tiszta Vásárhelyért Egyesület) hódmezővásárhelyi polgármesterrel, valamint Nagy Sándor (Momentum) szegedi városfejlesztési alpolgármesterrel találkozott – közölte.

A miniszter közölte: az önkormányzati vezetőkkel egyetértve szeretné, hogy Csongrád-Csanád vármegye prosperáló, a növekedés élén álló térséggé váljon. A Dél-Alföldre – ugyan kisebb mértékben mint a Dél-Dunántúlra – igaz, hogy az elmúlt 30 évben nem tudta beteljesíteni azokat a lehetőségeket, melyek rendelkezésre álltak – tette hozzá. Navracsics Tibor bízik benne, hogy ebben változást hoznak az iparpolitikai döntések, így a BYD Szegeden megvalósuló autógyára, mely a város és környéke közlekedési infrastruktúrájának óriási fejlesztését igényeli. A már megvalósult olyan beruházások, mint az autópályák, a Hódmezővásárhely-Szeged között járó vasútvillamos, a tram-train vagy a Szeged és Szabadka közötti vasúti kapcsolat helyreállítása. Erre rákapcsolódva készíti el a minisztérium a dél-alföldi komplex fejlesztési tervet.

A miniszter úgy fogalmazott, nem volt egyetértés a Szeged-Csanádi Egyházmegye általános iskola és gimnázium építési tervének ügyében. Mint mondta, a szegedi oktatási beruházás – amely idestova hat éve, 2018 óta élő terv – meg fog valósulni. Navracsics Tibor kérdésre válaszolva közölte, az Erasmus- és Horizont-források ügyében várják, hogy az Európai Bizottság „befejezze a karácsonyi szünetet” és válaszoljon a magyar kormány novemberben átadott levelére, így tovább lehessen lépni és meg lehessen egyezni.

A miniszter hangsúlyozta, a kormány nagyon szeretne megegyezni, és bízik benne, hogy az Európai Bizottság is erre törekszik. Leszögezte ugyanakkor, a kérdés „meg lesz oldva, magyar diák nem marad Erasmus nélkül”.”

Forrás:
Navracsics Tibor szerint a területfejlesztés nem pártpolitikai kérdés; Híradó.hu / MTI; 2024.01.23.

Célunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb tíz innovátor országa közé tartozzon – közölte Csák János

„Célunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb tíz innovátor országa közé tartozzon – közölte Csák János kulturális és innovációs miniszter kedden a Facebook-oldalán.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2024. évi Programstratégiáját ismertető videóban a miniszter bejelentette: a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács jóváhagyta a 2024-es Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programját.
„147 milliárd forintot fogunk költeni ezekre a területekre. Ez 60 milliárddal több mint az előző évben volt” – mondta Csák János, hangsúlyozva, hogy a 147 milliárd forint mutatja a kormány elkötelezettségét.
A tavaly jóváhagyott Neumann János Program szerint Magyarország be kíván kerülni az Európai Unió első tíz leginnovatívabb állama közé – emlékeztetett.
Elmondta, hogy a forrásokat három különböző területre allokálják. Az egyik a vállalati csomag, a második a kutatói életpálya, a harmadik pedig az egyetemisták és az egyetemen tanítók mobilitási és kutatási programjai.
A vállalati programban van nagyvállalatokra szabott program, kis- és közepes vállalkozásokra szabott program, az egyetemeken létrejövő találmányok, szabadalmak hasznosítására, spinoff cégek létrehozására szolgáló támogatás és a legkisebbeket, az új, innovatív ötleteket kidolgozó startup vállalkozások finanszírozását és elindulását segítő program – ismertette.
Kiemelte: a másik oszlop, a kutatók támogatása, akár kutatóintézetben, akár egyetemen. „Az a célunk, hogy legyen egy olyan életpályamodell, ahol, hogyha a kutató igazolja azt, hogy bármilyen kutatási területen képes nemzetközileg jó eredményeket elérni, akkor ennek adjuk oda az állami finanszírozását” – mondta.
Erre jött létre a Kutatási Kiválósági Tanács, amelynek élén idéntől Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjat kiérdemelt tudósunk áll – tette hozzá.
Elmondta: a harmadik oszlop a nemzetközi beágyazódás elősegítése. Az Erasmus mellett létrehozták a Pannónia Programot. „Hallgatók, illetve oktatók nemzetközi együttműködésekben bárhol a világon tölthetnek időt, fél évet, egy évet, ahhoz, hogy felvértezzék magukat, és utána itthon jobban tudjanak teljesíteni” – mondta.
Hozzátette: másrészt a kutatási közös nemzetközi programok finanszírozását is elősegítik, ez lesz a HU-rizont Program.
Kiemelte: céljuk, hogy Magyarországon is a legjobb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő oktatásban, képzésben részesüljenek az egyetemi hallgatók. Ennek érdekében egy külön alapot hoztak létre, hogy az egyetemek, hogyha Magyarországra akarnak hozni külföldi oktatókat, professzorokat, akár műhelyeket, azokra legyen forrás.
„Így áll össze a teljes program: vállalati program, kutatói kiválósági program és nemzetköziesítési program” – foglalta össze a miniszter.
A magyar kormány elkötelezett abban, hogy együttműködve kiváló tudósainkkal, tanárainkkal és szervezeteinkkel Magyarországot 2030-ra behozza az Európai Unió első tíz leginkább innovatív országa közé – mondta.”

Forrás:
Csák János: célunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb tíz innovátor országa közé tartozzon; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. január 25.

5,7 milliárd forint állami támogatást kapnak az új technológiai vállalkozásokat segítő inkubátorok

„Döntés született a technológiai startup cégek fejlesztését, inkubációját támogató, októberben meghirdetett Startup Factory pályázati programban: országszerte 12 technológiai inkubátor kapott lehetőséget.

Döntés született a technológiai startup cégek fejlesztését, inkubációját támogató, októberben meghirdetett Startup Factory pályázati programban: országszerte 12 technológiai inkubátor kapta meg a lehetőséget arra, hogy saját tőkéjét állami forrással kiegészítve fektethessen be általa kiválasztott ígéretes startupokba és azokat a tőkejuttatás mellett üzleti tudással is támogatva segítse a piaci sikerek elérésében. Az eredetileg 5 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett programra a Kulturális és Innovációs Minisztérium keretemelést biztosított, mert a vártnál több magas színvonalú, nemzetközileg is versenyképes pályázó adta be üzleti tervét.

A 2013 óta negyedszer meghirdetett technológiai inkubátor program legfontosabb jellemzője, hogy az állami támogatás az igen nagy körültekintéssel kiválasztott magántulajdonú inkubátorokon keresztül jut el a startupokhoz, kiegészítve az állami forrást az inkubátor saját tőkebefektetésével. Mivel az inkubátor a saját tőkéjét is kockáztatja, ezért fontos érdeke, hogy olyan startupokat válasszon ki és fejlesszen, amelyek hosszabb távon jelentős sikerrel kecsegtetnek. Ezáltal az állami támogatás is a lehető legjobb helyre kerül. Ez az állami-magán társ-befektetési koncepcióra épülő program az úttörőnek számító izraeli, valamint az arra épülő finn és szingapúri programok adaptációját jelenti, amit az értékelések, illetve a hazai startup világ szakértőitől beérkezett vélemények alapján folyamatosan fejlesztünk.

A mostani döntéssel a korábbi programokban legsikeresebben működő inkubátorok lehetőséget kaptak tevékenységük folytatására, a felhalmozott inkubációs tudás és tapasztalat további hasznosítására. A régiek mellett öt olyan csapat is kiválasztásra került, akik rendelkeztek korai fázisú befektetési tapasztalattal, de eddig nem részesültek állami forrásból. A beadott projekteket a pályázati anyagok feldolgozása után személyes szakmai prezentációk alapján véleményezte és rangsorolta a nemzetközi szakértőkkel is megerősített Inkubációs Értékelő Testület.

„A hazai startup ökoszisztéma fejlődésének előmozdítására már eddig is a társbefektetésen alapuló, a tőkét tudással kombináló Startup Factory program bizonyult a leghatékonyabb állami eszköznek. A mostani felhívás újdonsága, hogy az ágazati specializációjú inkubátorok (biotechnológia, környezeti technológiák) olyan feltételekkel pályázhattak, ami figyelembe veszi ezen fontos területek nagyobb befektetést és hosszabb inkubációt igénylő jellegzetességeit.” – emelte ki dr. Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese.

A Startup Factory programokban eddig közel 200 induló vállalkozás kapott finanszírozást, és közülük mintegy 90 jutott további befektetésekhez, zömmel magán forrásból. Tíz fölött van azon startupok száma, amelyek már külföldi befektetéshez jutottak, továbbá összesített árbevételük meghaladja a 10 milliárd forintot.”

Forrás:
5,7 milliárd forint állami támogatást kapnak a startupokat segítő inkubátorok; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. január 19.

Európai Unió

Az Európai Bizottság megerősítené az európai üzemi tanácsok szerepét

„Az Unión belüli szociális párbeszéd további javítása érdekében a Bizottság ma előterjesztette az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálatát. Az európai üzemi tanácsok olyan tájékoztatási és konzultációs testületek, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók részt vegyenek a transznacionális kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. E tanácsok olyan vállalatokat érintenek, amelyek legalább két uniós tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országában működnek, és több mint ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

A kulcsfontosságú vállalati döntések kapcsán a munkavállalók érdemi tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció segíthet előre jelezni és kezelni a – például a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó – változásokat, többek között a munkaerőhiány kezelését vagy az új technológiák bevezetését. Transznacionális összefüggésben az európai üzemi tanácsok kulcsszerepet játszhatnak e tekintetben.

Az idevágó irányelv felvázolja az európai üzemi tanácsok létrehozásának, valamint a transznacionális kérdések kapcsán a tanácsok tájékoztatásának és a velük folytatott konzultáció folyamatait. A javasolt felülvizsgálat célja, hogy megerősítse az európai üzemi tanácsok szerepét azáltal, hogy egyértelműsíti létrehozásuk folyamatát, előmozdítja az érdemi tájékoztatást és konzultációt, és biztosítja számukra a feladatuk ellátásához szükséges kapacitást. Célja továbbá a nemek közötti egyensúly fokozott érvényesítése az európai üzemi tanácsokon belül.

2023-ban az Európai Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási állásfoglalást fogadott el, melyben felszólította a Bizottságot, hogy erősítse meg az európai üzemi tanácsok szerepét és kapacitását. A ma javasolt felülvizsgálat eleget tesz Ursula von der Leyen bizottsági elnök azon politikai kötelezettségvállalásának, hogy az arányosság, a szubszidiaritás és a minőségi jogalkotás elveinek teljes körű tiszteletben tartása mellett jogalkotási javaslattal válaszol ezekre az állásfoglalásokra.

Eredményesebb és hatékonyabb európai üzemi tanácsok

A Bizottság által javasolt főbb változtatások a következők:

  • Egyenlő jogok biztosítása az Unióban/Európai Gazdasági Térségben működő multinacionális vállalatok munkavállalói számára, amikor új európai üzemi tanács létrehozását kezdeményezik: a jelenleg érvényes irányelv alóli mentességek megszűnnek, és ennek köszönhetően 320, eüt-megállapodással már rendelkező multinacionális vállalatnál összesen 5,4 millió munkavállaló kérelmezheti európai üzemi tanács létrehozását.
  • A transznacionális kérdések fogalommeghatározásának pontosítása: a javaslat biztosítaná, hogy az európai üzemi tanácsok kiegészítsék a nemzeti tájékoztatási és konzultációs szervek munkáját, és ne legyenek átfedésben azokkal. Az egyértelmű fogalommeghatározás elengedhetetlen annak meghatározásához, hogy mely esetekben kell konzultálni az európai üzemi tanácsokkal, illetve tájékoztatni azokat.
  • Annak biztosítása, hogy a multinacionális vállalatok munkavállalóival időben és érdemben konzultáljanak az őket érintő kérdésekről:
    • az európai üzemi tanácsok tagjainak indokolással ellátott választ kell kapniuk véleményükre, mielőtt a vállalatvezetés határozatot fogadna el transznacionális kérdésekben
    • a vállalatvezetésnek meg kell indokolnia minden olyan esetet, amikor bizalmas információkezelés okán korlátozza az információmegosztást vagy nem fed fel transznacionális kérdésekkel kapcsolatos információkat.
  • Annak biztosítása, hogy az európai üzemi tanácsok rendelkezzenek a feladatuk ellátásához szükséges kapacitással: az eüt-megállapodásoknak meg kell határozniuk az előirányzott pénzügyi és anyagi erőforrásokat, például a szakértők, a jogi költségek és a képzés tekintetében.
  • A nemek közötti egyensúly megszilárdítása: az eüt-megállapodás (újra)tárgyalásakor rendelkezéseket kell hozni a nemek szempontjából lehetőség szerint kiegyensúlyozott összetétel elérése érdekében. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy aktívan törekedni kell a nemek közötti egyensúlyra a különleges tárgyaló testületekben, amelyek a vállalattal eüt-megállapodást tárgyaló munkavállalói képviselők ideiglenes csoportjai.
  • A jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférés javítása: a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy az európai üzemi tanácsok hogyan kezdeményezhetnek bírósági és – adott esetben – közigazgatási eljárásokat. A tagállamok továbbá kötelesek hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókat bevezetni az irányelv végrehajtása érdekében.

További lépések

Az európai üzemi tanácsról szóló irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslatot az Európai Parlament és a tagállamok fogják megvitatni. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak egy éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az új szabályokat két évvel később kezdik alkalmazni. A kétéves időszak alatt az érintett felek az eüt-megállapodásaikat a felülvizsgált követelményekhez igazíthatják.

Háttér-információk

A szociális jogok európai pillérének 8. alapelve hangsúlyozza a szociális párbeszéd és a munkavállalói részvétel fontosságát. Az európai üzemi tanácsok a multinacionális vállalatok európai munkavállalóit képviselik, és a munkavállalók, illetve a központi irányítás kezdeményezésére jönnek létre.

Az európai üzemi tanácsokkal transznacionális kérdésekben konzultálnak, azaz olyan kérdésekről, amelyek az egész vállalat vagy legalább két EU/EGT-ország munkavállalóit érintik, például a szerkezetátalakításokkal kapcsolatosan. Az európai üzemi tanácsok ezért kiegészítik a nemzeti munkavállalói képviseleti szervek munkáját.

Jelenleg mintegy ezer transznacionális tájékoztatási és konzultációs testület működik, többségük európai üzemi tanácsként. Évente mintegy húsz új európai üzemi tanács jön létre. A több mint 11,3 millió európai munkavállalót képviselő európai üzemi tanácsok Európa-szerte hozzájárulnak a foglalkoztatás és iparágak védelméhez, valamint az EU versenyképességének biztosításához. Jóllehet az európai üzemi tanácsok az érintett munkaerő több mint felét képviselik, ez a becslések szerint közel négyezer érintett vállalatnak még mindig kevesebb mint egyharmadát teszi ki.

A Bizottság 2018-ban végzett értékelése kiemelte, hogy az európai üzemi tanácsok továbbra is kulcsszerepet játszanak a multinacionális vállalatokon belüli transznacionális szociális párbeszéd biztosításában és megszervezésében, és egyúttal rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára a saját nemzeti rendszereikhez való alkalmazkodáshoz. Ugyanakkor az értékelés hiányosságokra is rámutatott az európai üzemi tanácsok konzultációs eljárásainak területén, csakúgy mint a munkavállalók jogainak érvényesítésére szolgáló eszközökkel kapcsolatban.

Az Európai Parlament 2023 februárjában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az irányelvet és erősítse meg az európai üzemi tanácsok szerepét. A Bizottság az említett állásfoglalás, a 2018-ban lefolytatott értékelés és a szociális partnerekkel 2023-ban folytatott kétszakaszos konzultációk, valamint az érdekelt felek – többek között a nemzeti közigazgatások, a vállalkozások, a munkavállalók képviselői, valamint jogi és tudományos szakértők – véleményének fényében úgy határozott, hogy az európai üzemi tanácsok létrehozásának és működésének támogatása érdekében szükség van a jelenlegi irányelv módosítására.

További információk

Javaslat az európai üzemi tanácsról szóló irányelv módosítására

Hatásvizsgálat

Az irányelv 2018-as bizottsági értékelése

Iratkozzon fel az Európai Bizottság foglalkoztatással, szociális ügyekkel és társadalmi befogadással kapcsolatos ingyenes elektronikus hírlevelére!

Idézet(ek)

„A szociális párbeszéd kulcsfontosságú dimenziója, hogy biztosítsa az EU versenyképességét, valamint a zöld és digitális átállás méltányosságát. Az európai üzemi tanácsok alapvető platformot biztosítanak a több uniós országban letelepedett vállalatok munkáltatói és munkavállalói között. E javaslat célja, hogy megerősítse a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és megőrizze a vállalatok azon képességét, hogy gyors és hatékony döntéseket hozzanak.” – Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök

„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről – például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról. A változás gyakran aggodalmat kelthet, de az európai üzemi tanácsok lehetőséget kínálnak arra, hogy a munkavállalókat bevonják a folyamatba. Javaslatunk orvosolni fogja a meglévő irányelv néhány hiányosságát annak érdekében, hogy az üzemi tanácsokat gyakrabban és hatékonyabban lehessen igénybe venni.” – Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság az elmélyültebb transznacionális szociális párbeszéd érdekében megerősítené az európai üzemi tanácsok szerepét; Európai Bizottság; 2024. január 24.

Harmadik társadalmi konzultáció a 2024-es magyar EU-elnökség fókuszpontjairól: a versenyképesség erősítése

„ 2024. július 1. és december 31. között Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete rendezvénysorozatot indított annak érdekében, hogy tájékoztassa a civil szervezeteket, egyetemeket és egyéb érdekelt partnereket a magyar EU-elnökség céljairól, és széles körű párbeszédre kínáljon lehetőséget az elnökség fókuszpontjairól.

Az első társadalmi konzultációra 2023. szeptember 22-én került sor. Itt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán kormánybiztos adott tájékoztatást a spanyol-belga-magyar trió elnökség prioritásairól, valamint a magyar EU-elnökségi felkészülésről. A sorozat további rendezvényei a magyar EU-elnökség kiemelt fókuszpontjaihoz illeszkednek. Ennek megfelelően a 2023. november 24-én megtartott rendezvény témája az EU bővítési folyamata volt, a mai konzultációé pedig a versenyképesség erősítése.

A mai rendezvényt megnyitó Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete politikai és gazdasági elemzési osztályának vezetője üdvözölte, hogy a Bizottság számara különösen fontos versenyképesség a magyar elnökség prioritása is egyben. Hozzátette, az Ursula von der Leyen elnök asszony vezette Bizottság kiemelten foglalkozik a zöld és digitális átállással, a kis és közepes vállalkozások és a modern technológiák támogatásával, a munkaerőhiány enyhítésével, új szabadkereskedelmi megállapodások megkötésével, a globális ellátási láncok biztosításával.
Nagy Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára ismertette a magyar EU-elnökség versenyképességi fókuszpontját. Kiemelte, hogy az európai ipar az elmúlt 20 év legerőteljesebb versenyhelyzetében találta magát az amerikai és ázsiai versenytársak jelentős megerősödésével. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelt szempont a termelő ipar és a hozzá kapcsolódó minőségi szolgáltatások erősítése annak érdekében, hogy a lakosság ellátásbiztonsága és a vállalkozások fejlődése biztosított legyen. Alapelvi szinten az ipar zöld és digitális átállása jelenti az újraiparosítást, és ebben a változó világban a magyar versenyképesség növelésének záloga a hazai beszállítók erősítése, a magyar bajnokok teljes értéklánc mentén történő támogatása, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció jelentős erősítése.

A helyettes államtitkár, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete elemzője, valamint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója részvételével ezt követően tartott panelbeszélgetésen az EU versenyképességének hátráltató tényezőiként említették a túlszabályozottságot, az EU megkésett reagálását a gazdasági kihívásokra, illetve például a versenytársakéhoz képest kevésbé egységes belső piacot. A versenyképesség javítása érdekében szükséges intézkedések közé sorolták például a zöldítést, a digitalizációt, a munkaerőpiacra még be nem vont munkavállalók mobilizálását, Európa önellátó kapacitásainak növelését és a termelékenység hatékonyságának növelését.”

Forrás:
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma közleménye (1. rész); MTI OS; 2024. január 26.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma közleménye (2. rész); MTI OS; 2024. január 26.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma közleménye (3. rész); MTI OS; 2024. január 26.

Felkészülés a sikeres magyar uniós elnökségre: folyamatos a stáb felkészítése

„Az Európai Unió Tanácsa elnökségi feladatainak ellátása egy 13 és fél évente visszatérő, az adott tagállam számára mindig jelentős felelősséget és lehetőséget is jelentő alkalom. Hazánk, legutóbb – és egyben történelme során először – 2011-ben látta el ezt a feladatot.

A soron következő EU-elnökség fél éves időszaka alatt, Magyarországnak nagy szerepe lesz az Európai Unió politikai irányításában, a nemzetközi szervezetekkel, illetve harmadik országokkal való egyeztetések, tárgyalások során továbbá, az Európai Unió Tanácsa működtetésében és képviseletében más uniós intézményekkel. Hatással lesz a Tanács munkájának menetrendjére, befolyásolhatja, tehát arra, hogy milyen kérdések kerüljenek napirendre.

A válságok korát éljük, így Magyarország ebben az eddig példátlan helyzetben, geopolitikai bizonytalanságok között, ráadásul egy intézményi átmenetben fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter korábban ezzel összefüggésben mondta: „nem sokan cserélnének velünk, mi inkább azt mondanánk, hogy méltó feladata ez Magyarországnak, a magyar kormánynak, és mi nem is érnénk be ennél kevesebbel.”

A soros elnökség úgy is felfogható, hogy 2024 második félévében Magyarország lesz az Unió arca és hangja, amely különleges felelősséget jelent az ország számára. Kijelenthető, hogy a magyar EU-elnökség sikeres ellátásának előfeltétele a jól képzett, a magyar nemzeti érdekek képviselete iránt elkötelezett, elhivatott és motivált elnökségi stáb. Az elnökségünkre egy különleges időszakban, közvetlenül az európai parlamenti választások után kerül sor.. „A magyar EU-elnökség az uniós intézményi ciklusváltás idejére esik, ami egy ötévente visszatérő alkalom, ekkor az uniós intézményrendszerben és az azokat vezetők soraiban változás történik. Ezért lényeges, hogy az elnökségi munkában résztvevő tisztviselők a belső folyamatokra is kiterjedő, gyakorlatorientált európai uniós intézményi, döntéshozatali, valamint Európa- politikai képzésben részesüljenek.” –fejtette ki portálunknak Bólya Boglárka miniszteri biztos. Az EU-elnökségi képzés több lépésben ütemezve, szakaszosan 2023 áprilisától valósul meg. Az első kör, – a Brüsszelbe kihelyezendő munkatársak képzése – már lezajlott, ősztől pedig a Budapesten elnökségi feladatokat ellátók képzését folytatta az Európai Uniós Ügyekért felelős Minisztérium. Ez a képzési szakasz 2023. december 15-én zárult le. A 2023-as évben közel 450 főnek nyújtott képzését a minisztérium, együttműködve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Mathias Corvinus Collegiummal. Az elnökség kezdetéig folyamatos a felkészítés: januárban indul a koordinációt ellátók és az újonnan felvettek képzése. Májusban pedig az úgynevezett liaison officereknek, delegációs kapcsolattartóknak fognak képzést biztosítani, hiszen az is kiemelten fontos, hogy a külföldi delegációkat, minisztereket kísérők is, mint az ország „mini” nagykövetei megfelelő készségekkel rendelkezzenek a diplomácia és protokoll téren.

Bólya Boglárka arról is szót ejtett, hogy egyes képzések egységesek, míg másokat a kiválasztott személyek tudás- és tapasztalat szintjétől és az elnökség alatt ellátandó feladataitól függően, differenciáltan szerveznek meg. Arra is figyelnek, hogy a kormányzatban ne csak az uniós ügyekkel foglalkozó tisztviselőket, diplomatákat képezzék, hanem bevonják a politikai felsővezetőket is. Az elnökségi képzési programba olyan oktatókat kértek fel, akik már vezetőként részt vettek a 2011-es magyar EU-elnökség munkájában, illetve jelenleg kulcspozíciót töltenek be a 2024-es elnökségre való felkészülésben, illetve a majdani megvalósításban. Ők tudják átadni azokat a tapasztalatokat, meglátásokat, melyek nélkülözhetetlenek lesznek a feladatok ellátásához. Csak néhány példát említve:: Győri Enikő európai parlamenti képviselő, korábbi európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Kovács Zoltán a 2024-es magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Stelbaczky Tibor korábbi állandó képviselő is részt vesznek a munkatársak felkészítésében. Továbbá, a magyar álláspont hatékony képviselete érdekében elengedhetetlen, hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket lefolytató tisztviselők megfelelő tárgyalástechnikai ismeretekkel és képességekkel rendelkezzenek, ezért külön kompetencia és készségfejlesztést, valamint az elnökségi munkához a két legfontosabb idegen nyelv (angol és francia) képzését is biztosítanak.

A képzési terv egyik pillére az is, hogy az EU Tanácsának főtitkárságát is bevonjuk az elnökségi állomány felkészítésébe. A Tanácsnak erre külön intézményesített gyakorlata van: specifikus képzéseket, szemináriumokat, tájékoztatókat nyújtanak az elnökségi feladatokat ellátóknak A Tanács főtitkárságával szinte napi kapcsolatban van az EUM, a főtitkárság által felkínált képzési lehetőseket közösen alakították ki az elnökségi feladatok és ciklusváltás okozta különleges intézményi helyzetre is figyelemmel. Ugyanez mondható el az Európai Parlament és a Bizottság által nyújtott felkészítő kapcsán is: minden hasznos és gyakorlati ismeretet adó képzési formát igénybe vesz a magyar kormány, ami diplomatáinak felkészültségét segíti.A magyar EU elnökség egy tágabb politikai és intézményi kontextusba helyezése érdekében elnökségi „Európa Klubokat” is szerveznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen magas rangú politikusok, köztisztviselők részvételével. Orbán Balázs politikai igazgató, Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke voltak a vendégek. A 2023-as elnökségi képzési év lezárására december 15-én, dr. Gál Kinga európai parlamenti képviselő és dr. Zsigmond Barna Pál az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettesének társaságában került sor.

Az elnökségi képzés egy hosszú távú befektetés és lehetőség is egyben, mely hozzájárulhat Magyarország európai uniós személyzetpolitikai céljaihoz is. A kormány szeretné, hogy minél több, a magyar érdekek iránt elkötelezett szakember dolgozzon Brüsszelben, a magyar közigazgatásban, hiszen így tudja a leghatékonyabban képviselni a magyar emberek érdekeit az Unióban. Ezáltal pedig a központi közigazgatás hatékonyságának növeléséhez is hozzájárulhat egy felkészült és tapasztalt személyi állomány révén.

Az elnökségi felkészülés során közel 800 fő képzését biztosítja az Európai Uniós Ügyekért felelős minisztérium.”

Forrás:
A magyar EU-elnökség sikeres ellátásának előfeltétele a magyar nemzeti érdekek iránt elkötelezett tisztviselői kar létrehozása; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2024. január 18.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Gyermek elsősegély mobiltelefonos alkalmazás segíti a szülőket

„Gyermek elsősegély mobiltelefonos applikációt mutattak be pénteken Budapesten. Az alkalmazás rövid videókon és leírásokon keresztül segíti a szülőket a gyerekbalesetek megelőzésében és ellátásában.

Hornung Ágnes, az alkalmazás létrejöttét támogató Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Bethesda Gyermekkórházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakorvosai állították össze azokat a videókat, amelyek akut vészhelyzet vagy bármilyen betegség esetén gyors és hatékony segítséget tudnak nyújtani a szülőknek.
Ez biztonságérzetet adhat és csökkenti az aggodalmat, amely gyermekük születésétől kezdve folyamatosan jelen van a szülők életében – fogalmazott az államtitkár.
Hornung Ágnes kiemelte, a kormány már tizenhárom éve azért dolgozik, hogy biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtson a családoknak, ezt szolgálja a több mint harmincféle családpolitikai intézkedés. Ezek az otthonteremtést, az anyagi biztonság kialakítását, valamint a munka-magánélet egyensúlyát segítik. Ezt a hármas törekvést az idei évtől egy újabb alappal egészítik ki, és kiemelt figyelmet fordítanak a testi-lelki-szellemi egészségre is – tette hozzá az államtitkár. Hornung Ágnes azt hangoztatta, szeretnék átadni az üzenetet, hogy családban élni jó, és elérni, hogy minden vágyott gyerek megszülessen Magyarországon.

Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai igazgatója elmondta: tizennyolc éves működésük során azt tapasztalták, hogy a szülők tanácstalanok vészhelyzetek esetén, vagy régmúlt időkből hozott eljárásokat használnak, amelyek nem feltétlenül segítenek a bajban.
Ezért kezdtek el ingyenes gyermekelsősegély-oktatásokat tartani, amelyeken eddig 45 ezer szülő, nagyszülő vett részt országszerte. Mivel azonban nem tudnak mindenkihez személyesen eljutni, kifejlesztették az ingyenes applikációt, amely letöltésével a szülőknek a „zsebében lehet a gyermekmentő” – mondta az igazgató. Gesztes Éva hozzátette: a gyermekkori balesetek 75 százaléka megelőzhető lenne, ha felnőttek tudnák, hogy mitől és hogyan kell megóvni a gyerekeket. Az alkalmazásban ezért olyan kórképeket, baleseteket mutatnak be, amelyekkel nagy eséllyel találkozhatnak a szülők – például mérgezést, fulladást, lázgörcsöt vagy allergiás reakciót -, és bemutatják az újraélesztés technikáját is.”

Forrás:
Mobiltelefonos applikáció segíti a szülőket; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. január 22.
Lásd még:
Gyermek Elsősegély; Google Play
Gyermek Elsősegély; Apple Store

Terjed Romániában a digitális kormányzati mobilalkalmazás használata

„A Ghişeul.ro mobiltelefonos alkalmazást a bevezetése óta eltelt egy évben több mint 250 ezren töltötték le, és több mint 220.000 tranzakciót bonyolítottak le a platformon, összesen egymilliárd lej értékben – derül ki a digitalizálásért felelős hatóság (ADR) pénteken közzétett adataiból.

„A Ghişeul.ro az első olyan alkalmazás, amellyel a román állam bebizonyította, hogy a rendszerek összekapcsolása megvalósítható, és figyelünk a polgárokra. Ez a digitális platform most időt és energiát takarít meg mind az állampolgárok, mind a közigazgatás számára” – idézi az Agerpres hírügynökség a közlemény alapján Dragoş-Cristian Vlad ADR-elnököt.

A lakosságnak 2023. január 26-a óta áll rendelkezésére az adók és illetékek kifizetésére a Ghişeul.ro mobiltelefonos alkalmazás, amely az App Store-ból (Apple) és a Google Play Store-ból tölthető le.

A hatóság közleménye emlékeztet, hogy a Ghişeul.ro digitális platformon keresztül egyszerűen és gyorsan kifizethetők az adók és illetékek, az okmánybélyeg, az útlevél, jogosítvány, gépkocsi-törzskönyv, rendszámtábla, személyazonossági kiállításának díja, valamint a kötelező lakásbiztosítás díja is.

Amint megírtuk, a Ghişeul.ro platformon január 10-én hozták létre a kétmilliomodik fiókot. A felhasználói 10 százalékos kedvezményben részesülnek, ha 2024. március 31-ig befizetik a teljes évi adóikat.”

Forrás:
Terjed a Ghişeul.ro mobiltelefonon; Maszol.ro; 2024. január 26.
Ghişeul.ro

Már több mint félmillióan regisztráltak a Gondosórára, a diszpécserközpont munkatársai már 6500 súlyos, életmentő helyzetben segítettek

„A szolgáltatás indítása óta 6500 súlyos, életmentő helyzetben segítettek már a diszpécserközpont munkatársai.

Már több mint félmillióan regisztráltak a Gondosórára, a szolgáltatás indítása óta 6500 súlyos, életmentő helyzetben segítettek már a diszpécserközpont munkatársai – tette közzé Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a Facebook-oldalán vasárnap.

Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Gondosóra nem csak életmentésre alkalmas, eddig több mint 38 ezer hétköznapi esetben is megnyugtató megoldást tudott adni a segélykérőnek.

A főtanácsadó ezért arra biztat mindenkit, hogy regisztrálja 65 éven felüli családtagját, és ajánlja a szolgáltatást másoknak is. A Gondosóra program nemzeti ügy, idős szeretteink biztonsága mindannyiunk számára kiemelten fontos – emelte ki a főtanácsadó.”

Forrás:
Már több mint félmillióan regisztráltak a Gondosórára; Világgazdaság / MTI; 2024. január 28.

Számlázásnál az IP-címek egyezőségét is vizsgálja az adóhatóság

„Negyed óra alatt gyártották sorozatban a számlákat – bejelzett a rendszer a NAV-nál.

Az online számlaadatok tartalma mellett a számlák kiállításának időpontja is beszédes adat. A nem életszerű egyezések nyomán akár esetenként egy-egy komplett számlázási láncolat is kirajzolódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elemzői előtt.

A többszintes, szerteágazó számlázási láncolat vizsgálatakor feltűnt a NAV adóellenőreinek, hogy a láncolat tagjai minimális időkülönbséggel állították ki számláikat ugyanarról a gazdasági eseményről. Ezek között szerepelt például takarítás, építőipari munka, üzletviteli tanácsadás, filmgyártás, faáru, fémáru, építőanyag, gépjárműalkatrész, maszk, élelmiszer értékesítése.

Mindig a láncolat végén lévő társaság állította ki legelőször a számláját, majd néhány perccel később a láncolat előző tagja és így tovább, míg a számlázási láncolat elejét el nem érték. Volt, hogy a számlák sorozatgyártása mindössze 15 perc alatt megtörtént. Lényegében az értékesítés után születtek a költségszámlák cégről cégre, míg elért a sor a láncolat utolsó tagjához, akinek már nem volt költsége – tájékoztatta lapunkat az Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Mindezt az online számlázóprogramot üzemeltető cég adatai is megerősítették. Az IP-címek egyezőségéből az is kiderült, hogy nemcsak ugyanazon a napon és ugyanarról a gazdasági eseményről állították ki közel egy időben a számlákat, hanem ugyanazon a helyen is.

Így leplezte le a NAV a tudatosan felépített fiktív számlázási láncolatot, aminek nyomán több mint 250 millió forint adóhiányt állapított meg a hatóság.”

Forrás:
Számlázásnál az IP-címek egyezőségét is vizsgálja az adóhatóság; ComputerTrends; 2024. január 26.

Technika, tudomány, MI

Képes Gábor lett a Neumann János Számítógéptudományi Társaság új ügyvezető igazgatója

„Február elsejétől, Szalay Imre nyugdíjba vonulásával, új ügyvezető igazgató veszi át a stafétát. Örömmel mutatom be Nektek Képes Gábor kollégámat, akit valójában nem is kell bemutatnom, hiszen a Neumann Társaság közössége jól ismeri őt a rendezvényekről, szakmai fórumokról, az NJSZT életéből.

2018-tól dolgozunk együtt – és szilárd elhatározásom volt, hogy a meglévő csapatból lépjen előre egy olyan munkatárs, akinek helyismerete és elkötelezettsége garanciát jelenthet a stabil folytatásra – de van benne hajlandóság az új utak, kapcsolódások keresésére is. Gábor 2001 óta tagja a Neumann Társaságnak és tevékenyen közreműködött a társaság szegedi informatikatörténeti állandó kiállításának kialakításában is. 2016 óta a Neumann Társaság főmunkatársa, 2021-től pedig marketingigazgatóként felelt a Neumann Társaság kommunikációjáért és arculatáért. Jelentős szerepe van abban, hogy a Neumann Társaság mint brand, megerősödött.

Gábor a vezetői tapasztalatait a közgyűjteményi szférában szerezte: 2004-től informatikatörténész muzeológusként, 2011-től a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum műszaki muzeológiai osztályának vezetőjeként, 2014-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum digitális gyűjtemények főosztály vezetőjeként dolgozott. Ő rendezte a magyar múzeumi szféra első videojáték-történeti kiállítását. Úgy látom, hogy az informatikai örökség iránti elhivatottsága és tudása nagy érték számunkra. Ügyvezetőként erősen építeni kíván a társaságnál felgyűlt tudásra.

Ugyanilyen fontosnak tartja a jelen és a jövő kérdéseit, azt, hogy a Neumann Társaság – jelmondatának megfelelően – „a digitális világ GPS-eként” segítse a társadalmat a tájékozódásban. Fontos küldetésének tartja, hogy a Neumann Társaság – az ICDL számítógép-használói jogosítvány kapcsán összegyűlt tapasztalatoknál fogva is – segítse a társadalom tagjainak digitális állampolgárrá válását. A jövőt érintően a robotikai és a programozási versenyek és felkészítők kapcsán is elsőrendű feladatának tekinti az NJSZT részvételét a tehetséggondozásban, a diákolimpikonok felkészítésében.

Képes Gábor ügyvezetőként erősen építeni szeretne a Neumann Társaság rendkívül sokszínű szakosztályaira, és közösséget, minél több találkozási lehetőséget teremteni számukra budapesti központunkban és számos vidéki helyszínen. A munkában új igazgató-helyettesünk, Malmos Katalin is segítségére lesz, akinek tudására nagyon számít a közoktatás szereplőivel való kapcsolattartásban is.

Segítsétek munkáját újabb fiatalok bevonásában – és a zavartalan, a szakmai közösségünket támogató munkában, melyben az egész erős, összekovácsolódott Neumann-csapatra számítunk!”

Forrás:
Új ügyvezetőt köszöntünk; Beck György; Neumann János Számítógéptudományi Társaság; 2023. január 24.
Lásd még:
„…az én alapidentitásom az, hogy muzeológus vagyok.” – Beszélgetés Képes Gábor informatikatörténésszel; Apjok Vivien; Újkor.hu; 2023. január 14.
Képes Gábor kapta a Nagy Lajos-díjat; Litera; 2023. november 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megújult a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), és 180 új művet tett elérhetővé

„Az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket is. 2024. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az OSZK egyszerre mintegy 180 művet tett ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a mintegy 25 000 tételt tartalmazó, külsejében megújult Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK).
…
Szép Ernő (1884–1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett – e művei napjainkban is keresett és játszott előadások. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai. Legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának – Legeza Ilona szavaival – „hiteles és szívszorító” krónikája, az Emberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben.

A tanítóként végzett Bagdy István (1882–1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnóta-szöveget írt. A Kossuth-díjas Gábor Andor (1884–1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.

Páratlan életút áll Fábián Gáspár (1885–1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze mögött. Iskolákat, kórházakat, száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, az Üllői úti Szent Kereszt-templom. Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomok és az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára.

A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első magyar földön nyomtatott könyv, az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint az ennek 2023-ban kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet.

A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671–1685) kötetével az OSZK-ban tovább folytatódik az a szellemi hagyomány, amelynek régóta otthona a nemzeti könyvtár. A kötet nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is.”

Forrás:
Újabb életművek váltak szabadon hozzáférhetővé a MEK felületén; Országos Széchényi Könyvtár; 2024. január 25.

A kistelepüléseken boltokba költözik a posta

„Vármegyénkben már több kistelepülésen boltokba költöztették a postát. A napokban Kübekházán érhetőek el a postai szolgáltatások a főtéri élelmiszerüzletben.

A település új postája a főtéri élelmiszerboltban fennakadás nélkül nyílt meg – számolt be a Kübekháza Hírszolgálat. Az új hellyel az ügyfeleknek és a posta munkatársának is ismerkednie kellett, de fennakadás nem volt az ügyintézésben és hosszabb sorok sem alakultak ki a nyitáskor. Kübekháza új postája hétköznaponként 8 és 16 óra között tart nyitva a főtéri élelmiszerboltban.

Nem ez az első kistelepülés, ahol boltba költözött a posta. Ahogy megírtuk, az elmúlt évtizedben számos falusi bolt zárt be, éppen ezért a kormány a 2000 fő lélekszám alatti településeken lévő kisboltot működtető vagy nyitni tervező vállalkozásoknak támogatást nyújt 2021 óta a Magyar Falu program keretében. A támogatás révén újulhatott meg a baksi kisbolt is. Ott a tapasztalatok szerint az ilyen „kettő az egyben” megoldások ideálisak. Praktikus, hiszen a bevásárlással együtt például a csekkeket is befizethetik. Az általunk megkérdezett baksiak közül volt, akinek eleinte furcsa volt, hogy a boltba kell menni postára, illetve egyesek nem olvasták el figyelmesen a postai értesítőt, így azt hitték, más településen adhatnak csak fel csomagot.”

Forrás:
Boltba költözött a posta Kübekházán; DELMAGYAR; 2024. január 27.

Fenntartható fejlődés

Elindult az építési termékek környezet információs rendszere

„Az ÉMI a kormány fenntartható gazdaság- és iparfejlesztési céljaival összhangban elindította az építési termékek egyszerűsített környezeti értékeléséhez kapcsolódó információs rendszert. Az adatbázisban fellelhető információk támogatják a zöld átállást is az ágazatban.

Az ÉMI az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (az ÉVOSZ-szal) együttműködve a termékgyártók önkéntes nyilatkozatára és adatszolgáltatására alapozottan minden stratégiai jelentőségű termékre elvégzi az értékelést és közzéteszi az információkat. Ez támogatja, hogy lehetőség szerint a beruházási helyszínhez legközelebb gyártott – tehát a magyar ipar által előállított –, elérhető, illetve legalacsonyabb környezetterhelésű építési termékekre essen a választás egy beszerzés során.

Az ipar húzóerőt képez a gazdaságban, a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében 23%-ot képvisel, a nemzetgazdasági beruházások 33%-át képviseli. A hazai, magas hozzáadott értékű, energiahatékony gyártókapacitások megteremtésével és fejlesztésével növelhető a magyar gazdaság ellenállóképessége, a magyar ipar teljesítménye. Az alapanyag-előállítási ágazatok a hazai ellátás hatékony biztosításán keresztül más ágazatok versenyképességét is biztosítják, jelentőségük az új technológiák adaptálásában, a zöld átállásban és a kapcsolódó szabályok betartásában kiemelkedő.

Az iparstratégiával összhangban tehát a termekinfo.emi.hu oldalon elérhető információs rendszer jelentősen erősíti a magyar tulajdonú vállalatokat azáltal, hogy a magyar ipar által előállított termékekre fókuszál. A rendszernek köszönhető adat-alapú döntéshozatal pedig közvetetten növeli a hatékonyságot és az eredményességet.

A beruházók tudatos döntését az adatbázis azzal is segíti, hogy az építési termékek leglényegesebb műszaki információit is publikálja gyártói teljesítménynyilatkozatok formájában. A minőségen túl tehát a szállítási távolság, az újrahasznosítási potenciál és a természetes anyagok arányának figyelembevétele is meg tud történni a kiválasztásnál. Ezzel Magyarországon is elindul az építőipar zöld átállása és párhuzamosan a zöld közbeszerzési szabályok, illetve a támogatással megvalósuló lakáscélú programok felülvizsgálata.

Az adatbázis és információs rendszer építése minden ágazati szereplő érdeke, hiszen a cél közös: a hazai ipar versenyképességének javítása, az épített környezetünk védelme, a fenntartható megoldások elterjesztése és a beruházások ösztönzése.

____

A felület egy dinamikusan bővülő adatbázisban gyűjti össze és teszi elérhetővé az építőipar valamennyi szereplője számára – legyen az gyártó, forgalmazó vagy fogyasztó – az építési termékekhez kapcsolódó műszaki és környezeti információkat.

A gyártói regisztrációknak köszönhetően folyamatosan frissülő információs rendszer elérhető az ÉMI honlapjának főoldaláról, valamint a www.termekinfo.emi.hu címen.

A portállal kapcsolatos technikai kérdésekben a termekinfo@emi.hu e-mailcímen állnak rendelkezésre az ÉMI munkatársai.”

Forrás:
Elindult az építési termékek környezet információs rendszere; ÉMI Nonprofit Kft. / Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. január 24.
Stratégiai Építési Termékek nyilvántartása

Egy magyar építészeti iroda az Európai Űrügynökséggel karöltve szeretné mérsékelni Budapesten a hőszigethatást

„Az ESA Space for Green Construction nevű pályázatán nyertes Paulinyi & Partners mérsékelni szeretné a főváros hőszigethatását.

Tavaly év végén kötött szerződést egymással a Paulinyi & Partners és az Európai Űrügynökség (ESA). A Space for Green Construction (Űrkutatás a zöld építészetért) nevű pályázat keretében létrejött partnerség lényege, hogy hazai szakemberek az ügynökségtől származó megfigyelési adatokat felhasználva vizsgálják a városi mikroklíma jelenségét, és igyekeznek megoldásokat kidolgozni a hőszigethatás csökkentésére.

Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy a nagyvárosi infrastruktúra miatt kialakuló, akár több fokkal is melegebb területeket feltérképezve olyan fűtési, hűtési stratégiákat dolgozna ki a pályázaton nyertes, fenntarthatósági erőfeszítéseiről ismert cég, amik érdemben csökkentenék a mikroklíma anomáliáit.

És itt jön a képbe az ESA, amely műholdas infrastruktúrájával fel tudja térképezni a város hőszigeteit, illetve pontos képet tud nyújtani azok tulajdonságairól. Az így kapott „térképek” alapján szeretne a tervezőiroda a hősziget-hatást érdemben csökkentő kompenzációs megoldásokat kidolgozni.

Számos tanulmány igazolja, hogy az ilyen szemléletű tereprendezés képes korrigálni a jelenséget, ezáltal csökkenteni a térség szén-dioxid kibocsátását. Budapesten egyes kalkulációk szerint akár 6°C-kal is képes a hősziget-hatás emelni a lokális hőmérsékletet.

Ez nagyban meghatározza a térség fűtési és hűtési igényeit, az ezekkel járó energiafogyasztást, és így a szén-dioxid kibocsátást is nagyobb mértékben növeli. A nyári kánikulában a hőmérséklet csökkentése, különösen a város legsűrűbben lakott részein, nagyban hozzájárul a károsanyag kibocsátásához.

A Paulinyi & Partners a problémára a HeatScape Resolve nevű szolgáltatással kínálhat megoldást, amelyet az ESA-val közös projekt adataira alapoznak. Ez a módszer egy úgynevezett problématérképet biztosít az iroda számára, ami alapján konstruktívan tudják alakítani a tervezést az adott területen, kiegészítésként a már eddig is alkalmazott szimulációs energetikai modellekhez, amelyek javítják az épületek és városrészek energiahatékonyságát, ezzel a beruházások értékét is növelve.

„A következő időszakban az energetikai korszerűsítés lesz az egyik meghatározó trend az építőiparban, a szükségletet az elöregedő ingatlanállomány mellett a klímaváltozás is erősíti. Ez a projekt az átlaghőmérséklet emelkedésével járó negatív környezeti hatások mérséklésében segíthet hosszú távon. Az adatokat a meglévő szimulációinkba beépítve, konkrét projekteken is fel tudjuk majd használni, akár teljes városnegyedek szintjén is.” – nyilatkozta Németh Roland, a Paulinyi & Partners Zrt. automatizációs fejlesztési vezetője.”

Forrás:
Egy magyar építészeti iroda az Európai Űrügynökséggel karöltve tenné élhetőbbé Budapestet; Zöldpálya.hu; 2024 január 28.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Unió Tanácsa a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályról („Cyber solidarity act”)

„A tagállamok képviselői (Coreper) a kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás céljából az Unión belüli szolidaritás és képességek megerősítése érdekében közös álláspontra jutottak az úgynevezett „kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályról”. A rendelettervezettel olyan uniós képességek jönnek létre, amelyek reziliensebbé és válaszkészebbé teszik Európát a kiberfenyegetésekkel szemben, ugyanakkor az együttműködési mechanizmusokat is erősítik.

„A mai megállapodás újabb lépés az európai kiberreziliencia javítása felé. Kétségkívül meg fogja erősíteni az EU és a tagállamok arra irányuló képességeit, hogy a nagyszabású kiberbiztonsági fenyegetésekre és támadásokra irányuló felkészülés, az azokra való reagálás és az ezeket követő helyreállítás hatékonyabb és eredményesebb legyen.” – José Luis Escrivá, Spanyolország digitális átalakulásért felelős minisztere

A bizottsági javaslat főbb célkitűzései

A Bizottság javaslatának fő céljai a következők:

  • a jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelésének és a kapcsolódó helyzetismeretnek a támogatása
  • a felkészültség fokozása, valamint a kritikus szervezetek és az alapvető szolgáltatások, például a kórházak és a közművek védelme
  • a szolidaritás megerősítése uniós szinten, összehangolt válságkezelési és -elhárítási képességek a tagállamokban
  • hozzájárulás ahhoz, hogy biztonságos és védett digitális környezet álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére

A jelentős kiberfenyegetések gyors és hatékony észlelése érdekében a rendelettervezet létrehoz egy „európai kiberpajzsot”, amely az unióbeli nemzeti és transznacionális biztonsági műveleti központokból (SOC) álló páneurópai infrastruktúra. Olyan szervezetekről van szó, amelyek feladata az információmegosztás, valamint a kiberfenyegetések észlelése és az azokra való reagálás. A legkorszerűbb technológiát – például mesterséges intelligenciát és fejlett adatelemzést – fognak használni ahhoz, hogy határokon átnyúlóan észleljék a kiberfenyegetéseket és -eseményeket, és azokról időben figyelmeztetéseket adjanak ki. A hatóságok és az érintett szervezetek ezáltal hatékonyabban és eredményesebben tudnak majd reagálni a jelentős eseményekre.

A rendelettervezet előírja továbbá egy olyan kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmus létrehozását, amelynek célja növelni a felkészültséget és fokozni az eseményekre való reagálást szolgáló képességeket az EU-ban. A mechanizmus az alábbiakat fogja támogatni:

  • felkészültségi intézkedések, többek között a kiemelten kritikus ágazatokban (az egészségügy, a közlekedés, az energetika stb. területén) működő szervezetek tesztelése közös kockázati forgatókönyvek és módszertan alapján az esetleges sebezhetőségek felderítése érdekében
  • egy új uniós kiberbiztonsági tartalék, amely magánszektorbeli megbízható szolgáltatók eseményreagálási szolgáltatásaiból áll, e szolgáltatók előzetes szerződéseknek köszönhetően egy tagállam vagy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kérésére, jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági események esetén készen állnak majd az azonnali beavatkozásra
  • kölcsönös pénzügyi segítségnyújtás, azaz egy tagállam támogatást nyújthat egy másik tagállamnak

A javasolt rendelet végezetül létrehozza a kiberbiztonsági események felülvizsgálati mechanizmusát. Ennek célja az EU rezilienciájának fokozása a jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági események utólagos vizsgálata és értékelése, a tanulságok levonása, valamint adott esetben az uniós kiberbiztonsági helyzet javítását célzó ajánlások kiadása révén. A Bizottság vagy a nemzeti hatóságok kérésére az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) megvizsgál bizonyos kiberbiztonsági eseményeket, és jelentést készít a levont tanulságokról és az ajánlásokról.

A Tanács módosításai

A Tanács az álláspontjában fenntartja a bizottsági javaslat általános irányvonalát, ugyanakkor módosítja is a rendelettervezetet a következő szempontok szerint:

  • pontosítja a terminológiát, és hozzáigazítja a szöveget a tagállamok sajátosságaihoz, különösen a biztonsági műveleti központok és a kiberpajzs tekintetében.
  • a tárgyra és a hatályra vonatkozó részekben javítja a reagálási intézkedésekkel és a helyreállítással, valamint a nemzetbiztonságra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos szövegezést
  • módosítja a fogalommeghatározásokat és összehangolja azokat más jogszabályokkal, főként a hálózati és információs rendszerekről szóló, nemrégiben felülvizsgált irányelvvel („NIS 2”)
  • a szöveg egésze hangsúlyozza a bizottsági javaslattal létrehozott mechanizmusokban való tagállami részvétel önkéntes jellegét, továbbá egyértelművé válnak a már meglévő, illetve a rendelettervezetben meghatározott szervezetek közötti kölcsönhatások
  • az egész szöveg megerősíti és pontosítja az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepét
  • javítások kerültek be a közbeszerzést, a finanszírozást, az információmegosztást és a kiberbiztonsági események felülvizsgálati mechanizmusát illetően

További lépések

A Tanács közös álláspontjáról a mai napon elért megállapodás („tárgyalási megbízás”) lehetővé teszi a soron következő elnökség számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel („háromoldalú egyeztetések”) a javasolt jogszabály végleges változatáról.

Háttér-információ

A Bizottság 2023. április 18-án elfogadta a kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás céljából az Unión belüli szolidaritás és képességek megerősítését célzó intézkedések meghatározásáról szóló rendeletre (azaz a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályra) irányuló javaslatot.

E jogalkotási javaslat több korábbi forrásra nyúlik vissza. A 2020 decemberében elfogadott uniós kiberbiztonsági stratégiában említés történt az európai kiberpajzs létrehozásáról, amely megerősítené a kiberfenyegetés-észlelési és az információmegosztási képességeket az EU-ban. Az uniós tagállamok távközlésért felelős miniszterei 2022. március 8-án és 9-én nem hivatalos ülést tartottak Nevers-ben, és kifejezték azon kívánságukat, hogy az EU teljeskörűen felkészüljön a nagyszabású kibertámadásokra. A Tanács a kiberbiztonsági helyzetről szóló 2022. májusi következtetéseiben kiemelte, hogy kezelni kell a kibertámadásokra való reagálással és felkészültséggel kapcsolatos hiányosságokat, és felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy új Kiberbiztonsági Vészhelyzet-elhárítási Alapra vonatkozóan.

A Bizottság javaslata ezért bevezeti az „európai kiberpajzsot”, amely olyan műveleti központokból (SOC) áll, amelyeket a Digitális Európa program által finanszírozott több országra kiterjedő SOC-platformok fognak össze. A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabály keretébe tartozó fellépések teljes költségvetése 1,1 milliárd EUR, amelynek mintegy kétharmadát az EU a Digitális Európa programon keresztül finanszírozza.

”

Forrás:
A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály: a tagállamok közös álláspontról állapodtak meg az uniós kiberbiztonsági kapacitások megerősítése érdekében; EU Tanácsa; 2023. december 20.