Skip to main content

44. szám, 2025. november 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nagytérségi programra van szükség a Dél-Dunántúl fejlesztéséhez

„Nagytérségi programra van szükség a Dél-Dunántúl fejlesztéséhez, az oktatás- és lakáspolitikától kezdve az iparpolitikáig mindent össze kell hangolni, hogy „meg tudjon mozdulni” a térség – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Siófokon, a Somogy vármegyei jegyzők és polgármesterek tanácskozásán.

Navracsics Tibor hozzátette, a program megvalósításához európai uniós forrásokra van szükség, nemzeti forrásokból önmagában a Dél-Dunántúl fejlesztését nem lehet megoldani.

„Azon dolgozunk, hogy a 2028-2034-es európai uniós költségvetési időszak tervezésénél sokkal nagyobb fókuszt kapjanak a területi alapú fejlesztések, és jelenjenek meg benne a nagytérségi, komplex programok” – emelte ki.

Somogy vármegyében az eddigi infrastrukturális fejlesztések – a 67-es út fejlesztése, a dél-balatoni vasútvonal villamosítása, a kaposvári ipari park fejlesztése – kedvezőbbé tehetik a majdani beruházások megjelenését – mondta a tárcavezető.

Ismertette, a jelenlegi uniós költségvetési időszakban a fejlesztési projektek értéke Baranya vármegyében 83 milliárd, Tolna vármegyében 53 milliárd, Somogy vármegyében 90 milliárd forint.

Navracsics Tibor beszélt arról, hogy a Balaton térségének nyugati és keleti része között jelentős a fejlettségbeli különbség, az egy főre eső, települési gazdasági erőt tekintve a Balatonszepezd-Balatonlelle-vonaltól nyugatra lényegesen kedvezőtlenebbek a mutatók. Békés után a Balaton az ország második legjobban elöregedő területe: a fiatalok menekülnek a térségből, mert nem találnak munkahelyet, és nem tudnak lakást vásárolni.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy alacsony a diplomások aránya, Somogy három járásában is az országos átlag 16,5-21 százalékos sávjába esik. Ebből a szempontból Kaposvárnak erősítenie kell, mert a diplomások magasabb aránya versenyképesebb gazdaságot jelent – emelte ki.

Megjegyezte, további probléma, hogy Somogy és Veszprém vármegye nyugati részének nincs gazdasági erőközpontja, Somogy esetében Pécs nem tudja betölteni ezt a szerepet.

Azt mondta: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján eddig 111 önkormányzat hozott rendeletet, ezek egyharmadának esetében van egyeztetés a kormányhivatalokkal, mert felmerült, hogy diszkriminatívak lehetnek.

A miniszter közölte, január 1-jétől 15 százalékkal emelkedik a köztisztviselők bére, és jó esély van arra, hogy a kormánytisztviselők fizetése is ugyanilyen arányban nőjön.

Czunyiné Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy Budapest gazdasági ereje az Európai Unió átlagának 167 százalékán áll, míg a legerősebb magyarországi térségek fejlettsége csak 71 százalék. Megmaradt az olló Budapest és a vidék fejlettsége között, ezért kell a magyar vidék számára fejlődési alternatívát mutatni – tette hozzá.

Azt mondta, erre volt válasz a Versenyképes járások program, amelyre 1027 pályázat érkezett. Ismertetése szerint az önkormányzatok egyebek mellett a közlekedés, a közbiztonság, az egészségügy és a szociális szféra fejlesztésére, településüzemeltetésre, út- és járdaépítésre kértek támogatást. Az 50 milliárd forintos keret 23 százalékát a közlekedés, 21 százalékát a közbiztonság javítására igényelték.

A Versenyképes járások program üzenete, az együttműködés, a közös fejlesztés megvalósult, az önkormányzatok nem elaprózott projekteket hajtanak végre – hangsúlyozta az államtitkár.”

Forrás:
Nagytérségi programra van szükség a Dél-Dunántúl fejlesztéséhez; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. október 29.

Gyakorlati NIS2 Audit felkészítés – MKIK

„Tematikus workshopok

A workshopok célja, hogy egyes jellemzők (ágazat, földrajzi fekvés) szerint szegmentált érintett szervezetek számára segítséget nyújtson az audit felkészülésben.

A workshopon a cégek áttekintést kapnak az adott ágazat legfontosabb felkészülési teendőiről, valamint választ kapnak az egyéni kérdéseikre, problémáikra is. A cégek iránymutatást kapnak a felkészülésben, különös tekintettel olyan területekre, mint a Kiberbiztonsági törvény hatályának értelmezése, besorolási kérdések, EIR-ekszámának és biztonsági osztályának megállapítása, a megfelelés és az auditra való felkészülés konkrét lépései.

A vállalkozásoknak lehetősége van kérdésekre, problémák felvetésére, amelyekre a workshopon részt vevő szakértők – szükség esetén további szakértők vagy akár az SZTFH bevonásával – választ adnak. A workshopról jegyzőkönyv készül, amely írásbeli választ tartalmaz a feltett kérdésekre. A határeset jellegű, vagy különösen bonyolult kérdésekre adott válaszokat az SZTFH validálja, így felhasználhatóak a cég álláspontjának alátámasztására az audit során.

Ha a jelentkező kéri, akkor az általa feltett kérdéseket bizalmasan kezeljük, az előzetesen feltett kérdések esetében a workshopon részt vevő többi cég sem tudja meg, hogy kitől származik a kérdés. A jegyzőkönyvben sem szerepel utalás arra, hogy melyik résztvevőtől származott a kérdés…”

Forrás:
VFP KiberVéd – NIS2 Audit felkészítés; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK); 2025. november 2.
(A tematikus workshopok listája, és a jelentkezési lehetőség a fenti oldalon olvasható.)
Lásd még:
VFP KiberVéd – NIS2 Audit felkészítés; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
(Az MKIK és az SZTFH együttműködésével megvalósuló VFP KiberVéd – NIS2 Audit felkészítés projektről.)

2025. évi LXXV. törvény az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról

„[1] E törvény célja, hogy megállapítsa a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet hazai végrehajtásának kereteit.

[2] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint tagállami bejelentő hatóságok jelölik ki a mesterségesintelligencia-rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét ellenőrző szervezeteket, és a tagállami hatóságok gondoskodnak e rendszerek jogszerű használatának utólagos piacfelügyeletéről.

[3] Ennek megfelelően Magyarországon is gondoskodni szükséges a bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok kijelöléséről, feladataik és eljárásrendjük részletes meghatározásáról. Az új hatósági feladatokat úgy kell megállapítani, hogy azok illeszkedjenek a meglévő hatósági rendszerhez, különös tekintettel a meglévő ágazati piacfelügyeleti hatósági eljárásokhoz.

[4] Figyelemmel arra, hogy a mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorolhat a társadalomra, e technológia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében érvényesíteni kell, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével.

[5] Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni továbbá, hogy ez a világ első széles körű mesterségesintelligencia-szabályozása, amelynek végrehajtásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre jogalkalmazási tapasztalat. Emellett a technológia gyors fejlődése is folyamatos kihívás elé állítja a jogalkalmazókat. Kiemelt jelentőséggel bírnak ezért a jogalkalmazást segítő iránymutatások és állásfoglalások, az egységes jogalkalmazás érdekében a jogalkotónak ösztönöznie szükséges ezek kiadását.

[6] A törvény célja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégia és politika kialakítása, végrehajtása, továbbá a mesterséges intelligencia fejlesztése, alkalmazása, annak társadalomra gyakorolt hatása és szabályozása terén a mesterséges intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői közötti párbeszéd és együttműködés elmélyítése…”

Forrás:
2025. évi LXXV. törvény az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 127. szám; 2025. október 31.; 8201-8206. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

200 millió forintról 400 millióra emelik a Demján Sándor Tőkeprogram keretében egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét

„Újabb lépés a Demján Sándor Tőkeprogram keretében a hazai kkv-k erősítése érdekében

A Kormány mindent megtesz a magyar vállalkozások támogatása érdekében! Ezért a Demján Sándor Program keretében több mint 1.400 milliárd forintnyi forrással támogatjuk a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését. 2025. október 6-ától pedig bevezettük a fix 3%-os kkv hitelt, amely a Széchenyi Kártya Program összes konstrukciójára, a likviditási és a beruházási hitelekre egyaránt kiterjed. A Kormány azonban itt nem áll meg: a vállalkozói igényeket szem előtt tartva 200 millió forintról 400 millióra emeljük a Demján Sándor Tőkeprogram keretében egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét. Ezáltal tovább folytatjuk a munkát, hogy a program feltételrendszere még rugalmasabban illeszkedjen a vállalkozások mindennapi működéséhez és beruházási döntéseihez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025 márciusában indította el a 100 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor Tőkeprogramot (DSTP) azzal a céllal, hogy tőkét biztosítson a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A program megvalósítását és szakmai irányítását az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. végzi, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével és megbízásából. A DSTP a magyar kkv-szektor egyik legfontosabb növekedési eszköze, a program indulása óta már 115 pozitív befektetési döntés született, a jóváhagyott befektetések értéke pedig meghaladja a 22 milliárd forintot. A legnagyobb arányban eddig feldolgozóipari (30%), kiemelten, élelmiszeripari, továbbá építőipari technológiai és szolgáltató vállalkozások jutottak forráshoz a program keretében.”

Forrás:
Megduplázzuk a vállalkozásokba befektethető tőke maximális összegét; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. október 29.

Európai Unió

Forrásvesztés nélkül zárult a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak

„Forrásvesztés nélkül zárta Magyarország a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklust, jelenleg a 3. helyen áll a tagállamok között a felhasználás teljessége alapján – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter éves meghallgatásán kedden az Országgyűlés gazdasági bizottságában.

Navracsics Tibor közölte: a 2014-2020-as pénzügyi keret elszámolása még zajlik. Magyarország 98,9 százalékát hívta le a teljes, 22 milliárd eurónyi forrásnak, ami jelentősen meghaladja a 97,9 százalékos uniós átlagot – emelte ki.

A tárcavezető az elszámolás végére jó esélyt lát arra, hogy az első helyen zárjon az ország. Hozzátette: az időszakban 52 ezer sikeresen megvalósult projektet finanszíroztak az uniós forrásokból.

Kitért arra, hogy a 2021-2027-es időszak lényegesen bonyolultabb körülményeket teremt. Annak ellenére, hogy a 2022 júniusban hivatalba lépett kormány konszenzusra jutott 2022-ben az Európai Bizottsággal a Partnerségi Megállapodásról és a Nemzeti Helyreállítási Tervről is, az Európai Unió Tanácsa három operatív programnál (TOP Plusz, IKOP, KEHOP) az állami közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos korrupciós kockázatokra hivatkozva 55 százalékos felfüggesztést szavazott meg. Ismertetése szerint a tárgyalásokon akkor Magyarország vállalta, hogy a 15 százalékos uniós átlag alá mérsékli az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát. Ennek köszönhetően 2023-2024-ben a hét legjobb uniós tagállam közé került az ország, és jelenleg a 27 tagállam közül három van, ahol 15 százalék alatt van ez a mutató, közöttük Magyarországon – jegyezte meg.

Összegzése szerint eddig 1314 milliárd forint uniós forrás érkezett a 2021-2027-es pénzügyi időszakban, ebből idén októberig 439 milliárd forint és 176 felhívást jelentettek meg. A kifizetett támogatások meghaladják a 3150 milliárd forintot – sorolta.

A jelentős eredmények között említette a miniszter a Versenyképes járások programot is, amely 2025 januárjában indult. A megyei jogú városok járásaiban 500 millió forint a fejlesztési keret és minden további járásban egységesen 250 millió forint áll rendelkezésre. Mind a 174 járásban sikerült kialakítani a projektlistát a jövőre szükséges fejlesztésekről is – közölte.”

Forrás:
Forrásvesztés nélkül zárult a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. október 29.

Digitális közigazgatás, digitális politika

MiMi azaz Miskolc hivatalos városi mobilapplikációja elkészült

„Hibabejelentés fotóval, kedvezmények a városi szolgáltatásokra, programtérképek, parkolás – mindez mostantól egyetlen applikációban. A MiMi nemcsak egy app, hanem a miskolciak új digitális asszisztense, amely megkönnyíti, felgyorsítja és élménnyé teszi a városi ügyintézést. Egyetlen felületen, gyorsan, egyszerűen, okosan. Ez nem csak egy alkalmazás, ez Miskolc minden (MiMi).

Elkészült Miskolc applikációja, lezárult az első tesztidőszak is. Mostantól a miskolciak számára is elérhető a MiMi, a Miskolc Minden városi applikáció. A QR kód már elérhető. Várják az észrevételeket.

A MiMi a miskolciak új ügyintézési felülete telefonon. A Miskolc városi app azt a célt szolgálja, hogy egyetlen applikáción keresztül tudjunk hozzáférni a legtöbb városi szolgáltatáshoz. Ez az applikáció lesz a kapocs, a híd és az iránytű Miskolc és a miskolciak között – mondta Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere.

A mesterséges intelligencia alapú lakcímkártya azonosítás villámgyors regisztrációra ad lehetőséget és már kezdhetünk is.

Lesznek városi hírek, ahol a minap.hu legfrissebb híreit találják meg a böngészők. Be tudunk jelentkezni minden hivatali ügyintézésbe, ez kiváltja a fizikai Miskolc kártyát. Az app használatával kedvezményeket, kuponokat érhetünk el a városi szolgáltatásokra. De a rendezvények térképei, programjai, a parkolás is egyszerűen elérhető lesz. És sok-sok más, olyan funkció, ami a helyieket, a miskolciakat szolgálja.

A MiMi fejlesztéséért az Appentum Kft. felel. Szaniszló Zoltán ügyvezető árult el részleteket Miskolc applikációjáról.

Mi is pontosan a MiMi?
A MiMi Miskolc hivatalos városi mobilapplikációja, amelynek célja, hogy közelebb hozza a lakosokat a város szolgáltatásaihoz, eseményeihez és közösségéhez. Ez egy digitális kapu Miskolc mindennapi életéhez – legyen szó ügyintézésről, hírekről, városi eseményekről vagy éppen helyi kedvezményekről. A MiMi egyszerre informál, összeköt és aktivizál: valódi városi társ a kezünkben.

Hogyan segíti az applikáció a miskolciak mindennapjait?
A MiMi közvetlenül támogatja a lakosság tájékozódását, ügyintézését és részvételét a városi közösségben. Például az alkalmazáson keresztül azonnal elérhetők Miskolc friss hírei és programjai, a felhasználók jelentkezhetnek eseményekre, értesítéseket kaphatnak fontos városi történésekről, vagy épp visszajelzést adhatnak kérdőívek kitöltésével. Emellett elérhetők Miskolc hivatalos kiadványai, és egy egyszerű hibabejelentő felületen bárki bejelentheti az észlelt problémákat – mindezt egyetlen applikáción belül. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a miskolciak tájékozottabbak, aktívabbak és elégedettebbek legyenek a városi szolgáltatásokkal.

Hogyan illeszkedik a MiMi Miskolc „okos város” stratégiájába?
A MiMi egy fontos lépés Miskolc digitalizációs útján. Az okos város víziója nem csupán technológiai fejlesztéseket jelent, hanem olyan eszközöket is, amelyek egyszerűsítik és emberközelibbé teszik a mindennapi városi életet. A MiMi pontosan ezt a célt szolgálja: lehetővé teszi a gyors információáramlást, a közvetlen visszajelzést, és erősíti az önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolatot. Ez az a digitális alap, amire a jövő városa épülhet. Elérhetővé tesszük a mesterséges intelligenciát minden miskolci részére.

Mi az, ami már kész és működik, és milyen új funkciók várhatóak még?
A MiMi első, már elérhető verziójában több hasznos funkció is rendelkezésre áll. Ilyen például a hírolvasás, az eseménynaptár, a kiadványok böngészése vagy a hibabejelentés lehetősége – utóbbi különösen népszerű, hiszen bárki gyorsan jelezhet problémát, akár egy fotóval, pontos helyszínmegadással.

Elérhető továbbá a kérdőív funkció, amellyel a lakosok véleményét, javaslatait tudjuk begyűjteni egy-egy aktuális téma kapcsán.

Kiemelném még a Városi kalandor nevű játékos funkciót, amely egyfajta digitális felfedezőút Miskolc történelmi pontjain keresztül – ezt elsősorban azoknak ajánljuk, akik új szemmel szeretnék megismerni a városukat.

Végül, de nem utolsósorban, a mesterséges intelligenciával működő avatár segíti az eligazodást az applikációban, a jövőbeni fejlesztés keretében képes lesz válaszolni kérdésekre, és hasznos tanácsokat ad a funkciók használatához.

Milyen technológiát használnak az appban, különösen a mesterséges intelligencia alapú azonosítás terén?
A MiMi natív technológiával készült, vagyis kifejezetten mobiltelefonokra fejlesztették – ez biztosítja a gyorsaságot, a biztonságot és a hosszú távú fenntarthatóságot. A mesterséges intelligencia jelenleg leginkább az avatárban játszik szerepet, aki a felhasználót végigkíséri az alkalmazás használata során. Ő egyfajta digitális segítő – elmagyarázza a funkciókat, útba igazít, és ösztönzi a felfedezést. Az MI-alapú lakcímkártya, és a hamarosan bekapcsolásra kerülő diákigazolvány azonosítás segíti a gyors regisztrációt és a „megbízható felhasználó” jogosultsági szintet. Ezáltal még több lehetőséget elérhetővé téve a helyi lakosoknak.

Hogyan működik pontosan a „lakcímkártya azonosítás”?
Ez a funkció még fejlesztés alatt áll, de a koncepciója már kidolgozott: a felhasználó a kamerát a lakcímkártyára irányítja, és a mesterséges intelligencia kiolvassa az adatokat, anélkül, hogy képet tárolna. A cél, hogy hitelesített módon igazolható legyen, ki az, aki valóban miskolci lakos, és jogosult bizonyos városi kedvezményekre, szolgáltatásokra.

Milyen adatbiztonsági megoldások védik a felhasználók adatait?
A felhasználói adatok védelmét a legszigorúbb előírások szerint biztosítjuk. Az alkalmazás minden eleme megfelel a GDPR-nak, az adatátvitel titkosított, a szerverek pedig az Európai Unión belül működnek. A rendszer AES-256 bites titkosítást használ, így biztosítva, hogy a személyes adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Az adatbiztonság számunkra nem kérdés, hanem alapérték.

Milyen új lehetőségek érkeznek a jövőben?
Kiemelt célunk a gamifikációs elemek és a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások bővítése, hogy az alkalmazás ne csak hasznos, hanem élményszerű is legyen a felhasználók számára. A mindennapi aktivitásokat egy átgondolt, motiváló jutalmazási rendszer kíséri majd, amely ösztönzi az app rendszeres használatát, és hozzájárul a MiMi elterjedéséhez.

Emellett bővítés alatt áll a digitális városkártya-rendszer, amely egyedi kedvezményeket és kuponokat kínál nemcsak a miskolci lakosoknak, hanem az ide látogatóknak, valamint azoknak is, akik az applikációban aktívan részt vesznek és sikeresen teljesítik a különböző feladatokat. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amely egyszerre támogatja a helyi közösséget, erősíti a városi identitást és segíti a helyi gazdaságot. Jelenleg 9 szolgáltatás érhető el, amelyet a következő években 11 további megoldássak tervezünk bővíteni. Készül a MiMi applikációs platformot bemutató webhely is, amely részletesen ismerteti a lehetőségeket és a jövőben megjelenő újdonságokat.”

Forrás:
Megérkezett MiMi; Bónusné Nánási Regina; Minap.hu; 2025. október 29.

DÁP – Androidra is megérkezett a szelfis azonosítás

„Androidra is megérkezett a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás új funkciója, amely megkönnyíti a regisztrációt azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak kormányablakba menni, vagy nincs eSzemélyijük, esetleg nem tudják annak PIN kódját. A könnyebb regisztráció pedig azt is jelenti, hogy egyre többen élvezhetik majd a mobilalkalmazás előnyeit, mint a hiteles adatmegosztás vagy a digitális aláírás.
Mire lesz szükségem?

A regisztrációhoz szükséged lesz kártya formátumú személyi igazolványodra vagy útleveledre. Amikor az alkalmazás erre kér, engedélyezd a készüléken az NFC, majd a kamera használatát – ezekre szükség lesz az azonosítási folyamat során.

Mik a lépések?

• Az alkalmazás megnyitása után koppints a Regisztráció megkezdése gombra.

• Végezd el az induló beállításokat.

• A “Hogyan szeretnéd azonosítani magad?” képernyőn válaszd az Online azonosítás opciót, majd válaszd ki, hogy milyen okmánnyal azonosítanád magad.

• Fényképezned az okmányodat – az alkalmazás jelzi, mikor melyik oldalát kell fotóznod.

• Olvasd be az okmányod NFC chipjét! Az alkalmazás végigvezet ennek pontos folyamatén. Az NFC-chip beolvasása eltarthat néhány másodpercig, ügyelj arra, hogy közben ne mozgasd a telefont! Az NFC chip olvasása csak nagyon közelről működik, így előfordulhat, hogy csak többszöri próbálkozás után sikerül – türelem!

• Készíts magadról egy szelfit! Az alkalmazás ebben is segít, csak kövesd az utasításokat.

• Többszöri sikertelen próbálkozás esetén élő videós azonosításra kerül sor, ahol az ügyintéző videóhívással fogja ellenőrizni a személyazonosságodat: ha erre kerülne sor, csak kövesd az ügyintéző utasításait, ő mindenben segít majd.

• Ha minden sikerült, a te teendőid lezárultak. A háttérben ezt követően kerül sor az ellenőrzési folyamatra: ügyintézőink ellenőrzik az okmányodról készült fotókat, a szelfidet és minden egyebet. Az ellenőrzés eredményéről az alkalmazás push értesítést küld. Ha minden rendben ment, elkészült az azonosítás, üdvözlünk a digitális állampolgárok között!
Mire figyeljek, hogy sikerüljön az azonosítás?

• Nyugodt körülmények között végezd a regisztrációt, stabil internetkapcsolattal!

• Legyél egyedül, és ne hallatszon be beszélgetés, tévé vagy zene sem!

• Ne legyen rajtad sapka, napszemüveg vagy egyéb, az arcodat eltakaró dolog – a sima szemüveg maradhat! Általában öltözz és viselkedj úgy, mintha kormányablakban azonosítana egy ügyintéző – hiszen ez is történik a háttérben.

• Gondoskodj róla, hogy az okmányod fotózásakor olvashatók legyenek az adatok!

• Chipolvasáskor tedd rá a készüléked az okmányra, a beolvasás csak nagyon közelről működik. Ha elsőre nem sikerülne, ne aggódj, többször próbálkozhatsz!

• Pontosan kövesd az app utasításait, pl. hogy mikor melyik oldalát fotózod az okmányodnak!

• A szelfi készítésekor legyél világos helyen, és ne állj a fénynek háttal!

• Az arcod helyezd pontosan az alkalmazás által mutatott keretbe! Ha kilóg az arcod, vagy más gond van a szelfiddel, az alkalmazás jelezni fogja – természetesen többször megpróbálhatod.

Mit tegyek, ha még így sem tudom távolról azonosítani magam?

Ha valamiért többszöri nekifutásra sem sikerül a távoli azonosítás, még a videóhíváson keresztül sem, akkor kormányablakos ügyintézőink tudnak segíteni az azonosításban.”

Forrás:
Androidra is megérkezett a szelfis azonosítás; Digitális Állampolgárság Program (DÁP), Idomsoft; 2025. október 30.

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligencia legrövidebb története

„Hogyan jutunk el a mechanikus komputerektől a ma ismert technológiákig? Hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia a popkultúrában? Hogyan működtek és mire szolgáltak az első robotok? Mi köze a mitológiai lényeknek a ChatGPT-hez? Toby Walsh műve tudományos alapokon nyugvó ismeretterjesztő könyv, amely közérthetően, szórakoztatóan mutatja be a világot lázban tartó mesterséges intelligencia történetét.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia legrövidebb története; Toby Walsh; Athenaeum kiadó Kft.; 2025

Társadalom, gazdaság, művelődés

Felértékelheti az emberi képességeket az MI – Tudományos konferencián debütált az NMHH 2025. évi Médiapiaci Jelentése

„Idén először mutatkozott be nagyszabású szakmai rendezvényen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) negyedik éve kiadott Médiapiaci Jelentése. A szakmai fórummal az NMHH kiemelt célja volt, hogy a hatóság szakértői meghallgassák a piaci szereplők véleményét és javaslatait, hiszen a kiadvány elsősorban a tartalomipar érdekeltjeinek nyújt mindennapi támpontot.

A kiadványbemutató rendezvényt a Médiatudományi Intézet vezetője nyitotta meg. Nyakas Levente emlékeztetett: az NMHH hagyományteremtő szándékkal szervezett idén első alkalommal tudományos konferenciát friss Médiapiaci Jelentése köré.

A kiadvány elsősorban az általános médiapiaci ismeretek elmélyítését szolgálja – ezt már az NMHH főigazgatója jelentette ki a szakmai fórumon. Aranyosné Börcs Janka hozzátette: a jelentés nem csupán adatalapú statisztikai kiadvány, hanem tudástár, amely rávilágít a kimutatások közötti összefüggésekre is.

A főigazgató előadásában rámutatott: a magyar médiapiac sokszínű és rendkívül összetett. Emlékeztetett, hogy a kínálati oldalon több mint 520 televíziós csatorna, 165 rádióállomás, hétezer nyomtatott és több ezer online sajtótermék áll a közönség rendelkezésére. Eközben a keresleti oldalon az online piac további előretörése figyelhető meg, különösen a fiatalok körében – emelte ki. Hozzátette: a 15-29 éves korosztály kétszer akkora arányban használja kizárólag az internetet ismeretszerzésre, mint a lakosság összes többi hányada.

A hazai hirdetési piaccal kapcsolatban Aranyosné Börcs Janka kiemelte: az internetes hirdetési bevételek összességében meghaladják a többi média reklámbevételét. Ezek kétharmada az online platformokhoz vándorol, ami fájdalom a magyar tartalomgyártóknak – fűzte hozzá.

Az NMHH 2022. decemberében publikálta első Médiapiaci Jelentését, amely ekkor még hagyományos felosztásban vizsgálta a médiapiacot – erről már a 2025. évi Médiapiaci Jelentés projektvezetője beszélt a rendezvényen. Kelemen Linda hozzáfűzte: az idei kiadvány felosztása ezzel szemben azon alapul, hogy mely szolgáltatások versenyeznek ugyanazon a piacon a médiafogyasztók figyelméért – audiovizuális, hangalapú és írott sajtóra bontva fel a szektort. Hangsúlyozta: a jelentés rövid, keretes, magyarázó írásokkal, valamint a fiatalokra és a digitális médiaértésre fókuszáló kutatásokkal is segíti az egyes kimutatások értelmezését.

A kiadvány audiovizuális piacot ismertető fejezetébe az NMHH műsorelemző szakértője vezette be a konferencia résztvevőit. Szabó Dávid előadásában hangsúlyozta, hogy az audiovizuális ökoszisztéma óriási, lassan változó rendszer, amelyben a televíziózás, a streaming és a mozi egymással is kapcsolatban áll. A streaming folyamatos térnyerését elemezve a szakértő rámutatott, hogy öt éves idősávon tíz százalékkal csökkent a hazai tévénézők száma, miközben a tinédzserek televíziókészülékek előtt töltött idejének közel felét a streamingszolgáltatások teszik ki.

A hazai audiopiac teljesítéményét az NMHH műsorelemző osztályvezetője ismertette. Jó Balázs megemlékezett a százéves magyar rádiózásról, majd rávilágított, hogy a piac napjainkban jelentős átalakulás küszöbén áll. Ennek oka az online tér mellett például az is, hogy az autógyártók egyre többször kispórolják az FM csippeket a modelljeikből – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az autó az Egyesült Államokban a rádiózás leggyakoribb, hazánkban pedig a második leggyakoribb helyszíne. Emlékeztetett: a rádióadók Magyarországon mintegy hétmillió hallgatót érnek el hetente.

Fogarasi Mihály, a médiahatóság műsorelemző munkatársa a hazai sajtópiac trendjeit és fogyasztási szokásait mutatta be, kiemelve, hogy ugyan ma is több mint kétezer nyomtatott sajtótermék jelenik meg Magyarországon, évről évre csökken a számuk. Hozzátette: a legtöbb ilyen kiadvány országos újság.

A mesterséges intelligencia médiapiacra gyakorolt, a jelentésben is taglalt hatásait már az NMHH elnöki főtanácsadója elemezte. Rab Árpád előadásában arról beszélt, hogy a szektorban nem egyértelműek a technológiával kapcsolatos sikerek, és az sem, hogy az MI növelte volna a médiavállalatok hatékonyságát. A jövőkutató rámutatott: egyre többen panaszkodnak, hogy többet dolgoznak mások miatt, mert kollégáik ugyan gyorsabban küldenek meg nekik elkészült anyagokat, de egyre jellemzőbb, hogy azokon nekik még dolgozniuk kell.

Rab Árpád elmondta: az MI hatásai a médiapiacon láthatók a leggyorsabban. Az eddigi tapasztalatokból kiderült, hogy a technológia bevezetése felviszi az emberi gondolkodás és a természetes intelligencia értékét. A szakértő szerint az MI-rendszerek ma még bevezetőáron futnak, a jövőben azonban akár 80-200 ezer forintot is elkérhetnek majd a használatukért. Hozzáfűzte: mivel az MI-rendszerek működtetése egyáltalán nem lesz olcsó, az élő munkaerő egyes esetekben nemcsak hatékonyabb, de gazdaságosabb is lehet majd a munkáltatóknak.

Incze Kinga a hazai reklámpiac változásait ismertetve arról beszélt, hogy a magyar szektor 7-8 százalékos növekedése 2024-ben a globális trendeket követte. A médiaszakértő hozzátette: általános tendencia a világban, hogy a növekedés motorja a digitális hirdetések, azon belül is a kereső- és közösségimédia-platformokon feladott hirdetések térnyerése.

Soós Edina a kritikus gondolkodás jelentőségét hangsúlyozó előadásában úgy fogalmazott: a különböző médiaplatformokról érkező információáradat napjainkban még a rutinos felhasználók számára is megnehezíti a hiteles és megbízható források felkutatását. Az NMHH kutatási szakértője figyelmeztetett: a jelenség növeli a felhasználók kitettségét az álhíreknek és dezinformációknak. A megoldás a hagyományos hatósági eszközökön túl elsősorban a tudatos médiahasználat ösztönzésében és az edukációban rejlik – tette hozzá.

A rendezvényt Kövendi Dorka előadása zárta. Az NMHH online platformokra szakosodott közgazdasági szakértője ebben a digitális szolgáltatások felhasználók figyelméért folytatott versenyét mutatta be, rávilágítva arra, hogy a figyelmünk korlátos erőforrás, amely nem tud minden minket ért információt feldolgozni, és amellyel fontos, hogy jól gazdálkodjunk.

Az átfogó tudományos szimpóziumot a kérdések idején gondolatébresztő beszélgetések és párbeszédek gazdagították, a közönség élénk érdeklődésével így a konferencia egy izgalmas, interaktív értekezéssé vált. A bemutatott 2025. évi Médiapiaci Jelentés teljes terjedelmében az NMHH honlapján olvasható.”

Forrás:
Felértékelheti az emberi képességeket az MI; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2025. október 30.

Fenntartható fejlődés

Jedlik Ányos Energetikai Program: mától igényelhető a 40 milliárd forintos támogatás biogáz és biometán előállítására

„Az Energiaügyi Minisztérium a biogáz és biometán előállító kapacitások építését, bővítését is ösztönzi népszerű programcsomagja ma megnyíló elemében. A támogatott vállalkozások az elnyert forrásokat az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthatják majd. A teljes keretösszegből 18 milliárd forintot kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére különítettek el.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaszi jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. A kormány arra törekszik, hogy a hazai szükségletek lehető legnagyobb részét belföldi és tiszta forrásokból fedezze. A tendencia kedvező, hiszen 2021-től folyamatosan növelni tudtuk az idehaza megtermelt energia mennyiségét. A hazai adottságok a megújulók terén a napenergián és földhőn túl a biogáz, biometán alkalmazására a legkedvezőbbek.

Az Energiaügyi Minisztérium az áram, hőenergia és üzemanyag célú felhasználás növelésével, a földgáz kiváltásával segíti elő a zöld átállást a molekulák terén is. Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél. A biometán előállításában a várakozások szerint 184 millió köbméteres szintre érhetünk el a következő évtized elejére.

A Jedlik Ányos Energetikai Programban 2025. október 28-án 10 órától legkésőbb 2026. január 30-ig pályázható 40 milliárd forintból 18 milliárd forintot az óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára tartanak fenn. Nagy létesítmények fejlesztése az elkülönített keretből csak akkor támogatható, ha azt a kisebb gyártók igényei nem merítik ki teljesen. A kevesebbet termelőknek leginkább abban érdemes gondolkodniuk, hogy fogyasztásuk minél nagyobb hányadát biztosítsák saját eszközzel, helyben a zöldenergiával. Biometán előállítására főként a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, hiszen a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul.

A nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. Pályázatonként fő szabály szerint kétszázmillió forinttól ötmilliárd forintig igényelhető támogatás. Kisméretű üzemek korszerűsítésénél az alsó és felső határérték 100 millió és 800 millió forint. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A környezeti fenntarthatóság és körkörös gazdálkodás jegyében a biológiai végterméknek talajerő utánpótló anyagként a mezőgazdaságban kell hasznosulnia.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal elsősorban a vállalkozások korszerűsítéseit, energiahasználatuk zöldítését, hatékonyságának javítását ösztönzi. A támogatási kínálat folyamatosan bővül, egyes felhívások az önkormányzatokon és közintézményeken is közvetlenül segítenek. A helyi közvilágítás korszerűsítésére 5000 alatti lélekszámú kistelepülések igényelhettek 100 százalékos állami hozzájárulást. A kiemelt egészségügyi intézmények energetikai korszerűsítését szolgáló kiírás jóvoltából országszerte 70 kórház és 20 mentőállomás épületei újulhatnak meg 89 milliárd forintból. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a támogatottak rezsikiadásait, ezzel erősíti versenyhelyzetüket, növeli pénzügyi mozgásterüket.”

Forrás:
Jedlik Ányos Energetikai Program: mától igényelhető a 40 milliárd forintos támogatás biogáz és biometán előállítására; Energiaügyi Minisztérium; 2025. október 28.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese: földhővel zöldülhet a hazai áramtermelés

„„A Jedlik Ányos Energetikai Program 12 milliárd forinttal ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását. A pályázatokat a ma megjelent végleges felhívás szerint jövő január végétől lehet benyújtani. A kormány minden eddigit felülmúló forrásmennyiséggel segíti elő, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon” – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese.

A zöldenergia-termelők beépített teljesítménye őszre meghaladta a 9 gigawattot Magyarországon. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció összegzése szerint azonban a geotermikus áramtermelést mindössze a 2,7 MW elektromos kapacitással rendelkező turai kiserőmű képviseli. A földhő az időjárástól függetlenül képes folyamatos termelésre megújuló alapon, ám hasznosítása magas geológiai kockázattal és jelentős beruházási költséggel jár. Az új támogatási lehetőség a pénzügyi megtérülést megkönnyítve bátoríthatja további fejlesztésekre a hazai vállalkozásokat.

A Jedlik-program elsőként véglegesített földhős kiírása 12 milliárd forinttal segítheti hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszerek kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. Egy projektre legalább 1 milliárd forint ítélhető meg. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. A pályázatokat megfelelő felkészülési idővel először 2026. január 26. és 2026. február 27. között, majd szükség esetén további két szakaszban lehet benyújtani. A nyertes projekteket a megkezdésüktől számított három éven belül be kell fejezni.

Czepek Gábor kiemelte: „Magyarország már most Európa első öt állama közé tartozik a geotermikus energia hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program a kiváló hazai adottságokra építve összesen 41 milliárd forintos pályázataival célozza meg a további térnyerés felpörgetését.”

Az egyik földhős kiírás összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál majd az első kútfúrások kiadásaihoz. A legnagyobb forrásmennyiséget, 19 milliárd forintot kamatmentes hitelként hívhatják le az iparági vállalkozások geotermikus hőtermelő beruházásaikhoz.

A népszerű programcsomag másként is élénkíti a földhős felfutást. A távhőtermelők és távhőszolgáltatók rendszereik zöldítéséhez kaphatnak állami hozzájárulást a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A 96 milliárd forint összértékű pályázatok a geotermikus energia fokozott hasznosítását is előmozdíthatják a távfűtésben, akár földgáz kiváltásával mértékelve az importkitettségeket.”

Forrás:
Czepek Gábor: Földhővel zöldülhet a hazai áramtermelés; Energiaügyi Minisztérium; 2025. október 30.

Telitalálatnak bizonyultak a Jedlik-program távhőtámogatásai is

„A távhőszolgáltatóknak szóló kiíráshoz hasonlóan a második benyújtási szakasz után a a távhőtermelők megújuló alapú fejlesztéseit ösztönző kiírást is fel kellett függeszteni a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A két felhívás együttesen 96 milliárd forintos keretösszegére 96 támogatási igény érkezett be közel 136 milliárd forint értékben. A távfűtési rendszerek zöldítésével, hatékonyságának javításával csökken az energiafelhasználás, mérséklődnek az importkitettségek, erősödik az ellátás biztonsága.

Magyarországon több mint 210 távhőrendszer tartja melegen mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó otthonát és több mint tízezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményt, bevásárlóközpontot és sportlétesítményt a fűtési szezonban. Az ágazati beruházások a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet.

A Jedlik-program elsőként megnyílt kiírására június közepétől szeptember végéig jelentkezhettek a távhőszolgáltatók. A két lezárult benyújtási szakaszban 65 pályázat futott be összesen 73,6 milliárd forint támogatásra. Az értékelés folyamatban van, egy nyertes legalább 20 millió, de legfeljebb 1,5 milliárd forint állami hozzájárulást kaphat. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint az energiahatékonyság fokozására fordítható. A fennmaradó 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrások, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra vehető igénybe.

A Jedlik Ányos Energetikai Program másik ágazati elemében a távhőtermelők igényelhettek támogatást rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére július 21-étől október 27-ig. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. E programelemben két benyújtási körben 31 távhőtermelő igényelt együttesen 62,2 milliárd forintot.

A kormány a családokat is segíti a távfűtés költségcsökkentő korszerűsítésében. Június végén indult el a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az okosmérővel felszerelt otthonokban élők tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek majd a távfűtésért. A lehetőség felfüggesztéséig itt több mint 900 jelentkező kért összesen 7,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást.

A kormány a három programban összesen tehát több mint 100 milliárd forint támogatást biztosított a távhőrendszerek korszerűsítésére. Az Energiaügyi Minisztérium vizsgálja a keretemelés lehetőségét a sikeres kiírásokban.

A Jedlik Ányos Energetikai Program további felhívásai is kedvező fogadtatásra találtak. A vidéki településeket a helyi közvilágítás energiatakarékos eszközökre cserélésében segítő programelem több mint ezer kisváros és község érdeklődését keltette fel. Az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző pályázatra a keretösszeg dupláját meghaladó támogatási igényt nyújtottak be a cégek. A népszerű programcsomag következő elemeként hamarosan megnyílik az ipari energiatárolók telepítését célzó 50 milliárd forintos felhívás. A Jedlik-program összesen már több mint 500 milliárd forint támogatással csökkenti a vállalkozások, önkormányzatok és egészségügyi intézmények energiafogyasztását és rezsiterheit.”

Forrás:
Telitalálatnak bizonyultak a Jedlik-program távhőtámogatásai is; Energiaügyi Minisztérium; 2025. október 29.

A keretösszeg nagyarányú megemelésével 19,5 milliárd forint jut a települések helyi energiafelhasználást optimalizáló fejlesztéseire

„„A nagy érdeklődésnek és a megalapozott fejlesztési igényeknek köszönhetően a tervezettnél jelentősen több támogatással vezethetnek be korszerű informatikai rendszereket a nyertes önkormányzatok. Az eredetileg 7,6 milliárd forintos keretösszeg nagyarányú megemelésével 19,5 milliárd forint jut a települések helyi energiafelhasználást optimalizáló fejlesztéseire” – jelentette be Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős államtitkár. A vidéki városok, községek a digitális megoldások jóvoltából pontos, megbízható adatok alapján dönthetnek az energiabeszerzésekről, energiahatékonysági beruházásokról.

A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz pályázatára vidéki helyhatóságok, konzorciumi formában költségvetési szerveik, gazdasági társaságaik jelentkezhettek idén februártól júniusig. A felhívás célja a lokális energiamenedzsment rendszerek kiépítése az önkormányzatoknál a szükséges új eszközök és szoftverek beszerzésével.

A fejlesztések révén olyan energiafelhasználási gyakorlatok jönnek létre, amelyek biztosítják, hogy az energiafogyasztás térben és időben is a valós igényekhez igazodjon. A támogatásnak köszönhetően hosszabb távon energiahatékonysági célok érhetők el, elősegítve az energiatermelés és a fogyasztás optimális egyensúlyban tartását. Egy beruházásra legalább 75 millió forint, de legfeljebb 225 millió forint jut.

Solymár Károly Balázs kiemelte: „a nemrégiben meghozott támogatói döntések alapján Ajkától Zsámbékig összesen 101 vidéki önkormányzat kap együttesen 19,5 milliárd forint támogatást. A nyertesek között a 200 ezres lakosságszámú Debrecentől a 800 lelkes szabolcsi községig, Paposig eltérő adottságú, pénzügyi helyzetű települések találhatók meg.”

Jelenleg a szerződéskötések zajlanak, az első támogatási szerződések várhatóan még idén hatályba is lépnek, ezzel megkezdődhet a projektek megvalósítása. A megemelt forrásmennyiségnek köszönhetően az előzetes várakozásnál jóval több település energiagazdálkodása tehető hatékonyabbá, hozzájárulva fenntarthatóbb működésükhöz. A program országos szinten is előmozdítja az energiahatékonyság javítását, a zöld átállást, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését.”

Forrás:
Több mint száz vidéki település csökkentheti rezsijét energiahatékonyságot támogató digitális megoldásokkal; Energiaügyi Minisztérium; 2025. október 31.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kohézió helyett hadipar? – Az EU új pénzügyi alapja megosztja Európát

„Az EU új pénzügyi alapja megosztja Európát

Egy olyan lépéssel, amely néhány évvel ezelőtt politikailag még elképzelhetetlen lett volna, az Európai Unió új határt lépett át. 2025. október 16-án az Európai Parlament és az EU Tanácsának tárgyalói mérföldkőnek számító politikai megállapodásra jutottak az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) létrehozásáról. Ez nem csupán egy újabb brüsszeli költségvetési sor; ez az első jelentős jogalkotási győzelem egy sokkal nagyobb, többirányú kampányban egy valódi Európai Védelmi Unió kiépítésére. A 2025–2027-es időszakra szánt 1,5 milliárd eurós kezdeti költségvetéssel az EDIP a blokk konkrét válasza a „regionális és globális biztonság hosszú távú romlására”, amelyet Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója váltott ki. Ez az új alap azonban nem a semmiből jött létre; egy tudatos, többéves stratégiai átállás csúcspontja. Ennek az idővonalnak a megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy lássuk, miért is annyira időszerű ez a hír, és mi következik ezután.

Oroszország inváziója volt a katalizátor, de az EDIP politikai és jogalkotási alapjait módszeresen fektették le. Az EU-nak először azonosítania kellett, hogy ipara miért nem tudott reagálni a válságra. A Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő a védelmi K+F transzlációjának elősegítésére, azonosítva egy kritikus „laboratóriumtól a harctérig” tartó szakadékot, ahol a jó kutatási eredmények nem váltak használható felszereléssé. Ez a törekvés azonban nem most kezdődött. A tagállamokat tömörítő Tanács már korábban jelét adta a változásnak, amikor javaslatot tett a kettős felhasználású projektek korlátozott támogathatóságára a jelenlegi Horizont Európa programon belül. Ez volt az első repedés a kizárólag polgári célú finanszírozás falán. Ez a kezdeti, óvatos lépés mára egy teljes körű politikai csatává terebélyesedett a következő, 100+ milliárd eurós kutatási program, az FP10 jövőjéről. Az Európai Parlament mélyen megosztott a kettős felhasználású kutatások befogadásával kapcsolatban. Ez nem egy egyszerű eljárási szavazás; ez egy ideológiai összecsapás. Az egyik oldalon azok a képviselők állnak, akiket a Bizottság is ösztönöz, és azzal érvelnek, hogy az EU már nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja K+F tevékenységének biztonsági alkalmazásait. A másik oldalon egy erős blokk kitart amellett, hogy ez a lépés megmérgezné a nyílt, együttműködő, nemzetközi tudomány kútját. Ezt az ellenállást visszhangozza az akadémiai szféra is, mivel az egyetemek jelezték, hogy nem támogatják az elmozdulást, amely kompromittálhatja alapvető polgári küldetésüket.

Ebben a feszült vitákkal teli kontextusban bír olyan nagy jelentőséggel a 2025. október 16-i megállapodás az EDIP-ről. Miközben a Parlament a jövőbeli kutatásokról vitázik, addig most jóváhagyta a jelenlegi ipari finanszírozást. Az EDIP kulcspillérei, a 300 millió eurós Ukrajna Támogatási Eszköz és a 65%-os „európai tartalomra” vonatkozó szabály, kézzelfogható győzelmet jelentenek a védelmi lobbi számára. Az EDIP azonban csak egy darabja egy sokkal nagyobb stratégiának. Az EU egyidejűleg minden jelentős pénzügyi eszközét megnyitja ezen új biztonsági prioritás előtt. Épp a múlt hónapban, 2025 szeptemberében, az EU véglegesítette a Kohéziós Politika félidős felülvizsgálatát. Ez a csendben forradalmi döntés most lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy önkéntesen csoportosítsanak át pénzeket a hatalmas nemzeti kohéziós borítékjaikból (egy 392 milliárd eurós költségvetés részeként) védelmi és biztonsági projektekre. Ezzel párhuzamosan a nyomás más frontokon is folytatódik: hangos felszólítások hangzanak el az Európai Beruházási Bank (EBB) szabályainak megváltoztatására, hogy az finanszírozhasson halálos fegyverekre irányuló projekteket is. Ezt az irányt Von der Leyen elnök is megerősítette a biztonságot előtérbe helyező programja részeként.

Ez a több fronton zajló stratégiai átállás azonban falba ütközik, amikor Budapestre ér. A magyar kormány álláspontja tökéletesen szemlélteti az EU belső megosztottságát. Egyrészt támogatja az EDIP ipari oldalát, mivel az egybevág Magyarország saját nemzeti stratégiájával a hazai védelmi ipar újjáépítésére. Budapest azonban határozottan ellenzi, hogy bármilyen közös EU-s finanszírozást Ukrajna felfegyverzésére használjanak, ezt az álláspontját az Európai Békekeret (EPF) segélycsomagjainak ismételt blokkolásával is egyértelművé tette. Az EDIP-en belüli 300 millió eurós ukrán eszköz kétségtelenül magyar ellenállásba fog ütközni. Továbbá Magyarország rendkívüli gyanakvással tekint a Kohéziós Politikához való új kapcsolódásra. Mivel saját regionális alapjai jogállamisági viták miatt zárolva vannak, a kormány ezt egy újabb politikai nyomásgyakorlási eszköznek tekinti, és ellenezni fog minden olyan kísérletet, amely az általa vélt Magyarországnak járó forrásokat Ukrajnának juttatná. Az október 16-i megállapodás tehát nem a történet vége. Ez egy kritikus fordulópont. Ezzel a jogalkotási győzelemmel a zsebében a Bizottság várhatóan hamarosan bemutatja teljes védelmi átalakítási tervét az innováció fellendítésére. Ez a készülő terv fogja összekötni ezeket az ellentmondásos szálakat – az EDIP-et, a kohéziós politikát, az EBB-t és az FP10 jövőjét – egyetlen, egységes stratégiává. Annak vagyunk tanúi, ahogy hivatalosan is megkezdődik az Európai Unió új, védelemközpontú és heves vitáktól sem mentes korszaka.”

Forrás:
Kohézió helyett hadipar?; Taraczközi Anna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 205. október 28.

Szakirodalom

Az egészségügyi adatvagyon hasznosításának lehetőségei Magyarországon

„Magyarország jelentős egészségügyi adatkinccsel rendelkezik – több évtizedre visszamenőleg gyűjtött betegadatokkal, kórházi esetszintű nyilvántartásokkal, népegészségügyi információkkal. Ezeknek az adatoknak a felelős és okos hasznosítása új távlatokat nyithat az egészségügyi innovációban és a gazdasági növekedésben. A nemzetközi példák alapján világos, hogy az adatmegosztás terén nem az a kérdés, hogy megtegyük-e, hanem az, hogyan tegyük meg okosan: milyen garanciákkal, milyen üzleti modellekkel és milyen infrastruktúrával.

A tanulmányban áttekintettük az izraeli és brit tapasztalatokat, az adat értékének különböző aspektusait, valamint javaslatokat fogalmaztunk meg a köz- és magánszféra közti együttműködések kialakítására. A legfontosabb üzenet a döntéshozók számára az, hogy egy kiegyensúlyozott stratégia kidolgozása szükséges, amely egyszerre védi a polgárok személyes adatainak bizalmasságát, és biztosítja, hogy az adatokból származó érték visszaforogjon a nemzetgazdaságba és az egészségügy fejlesztésébe.

Ha sikerül megteremteni a megfelelő jogi kereteket, kialakítani a biztonságos adat-infrastruktúrát és vonzó feltételeket kínálni a kutatópartnereknek úgy, hogy közben a magyar egészségügy is nyer, akkor az egészségügyi adatvagyon valóban a 21. századi magyar gazdaság és egészségügy egyik húzóerejévé válhat. Ehhez pedig politikai akarat, interdiszciplináris együttműködés (egészségügy, informatika, jog, gazdaság területei között) és nem utolsó sorban a társadalom bizalmának elnyerése szükséges. A lehetőség adott, a nemzetközi útjelzők ismertek – most rajtunk múlik, hogyan élünk az adataink adta potenciállal a közös jó érdekében.”

Forrás:
Egészségügyi adatvagyon hasznosításának lehetőségei Magyarországon; Joó Tamás; IME Innováció Menedzsment Egészségügy; XXIV. évfolyam, Lapszám: 2025. / Digitális egészségügy különszám 1.; 4-10.o.; 2025 DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2025-KSZ-101

A mesterséges intelligencia jövőbeli kihívásai az egészségügyben

„Az egészségügyi rendszerek világszerte olyan kihívásokkal néznek szembe, mint a növekvő költségek, a korlátozott hozzáférés és a személyre szabott ellátás iránti növekvő kereslet. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia (MI) az átalakulás kulcsfontosságú tényezőjévé válik. Egyre sürgetőbb igényként fogalmazódik meg, hogy ki kell aknázni az MI-ben rejlő lehetőségeket e problémák enyhítésére, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy kritikusan értékeljük a mesterséges intelligencia integrálását az egészségügyi ellátás különböző területeibe. Az MI olyan algoritmusok és gépi tanulási technikák összessége, amelyek az emberi intelligencia funkcióinak utánzására, például döntéshozatalra, mintázatok felismerésére és predikcióra képesek. Az egészségügyben az MI nem csupán eszköz, hanem egy új paradigma, amely lehetőséget teremt a betegellátás fejlesztésére, a költségek csökkentésére és a gyógyítás hatékonyságának növelésére. Az MI alkalmazása új dimenziókat nyitott az orvostudományban, lehetővé téve a korábbiaknál pontosabb diagnózisokat, hatékonyabb kezeléseket, valamint a rendszer működésének optimalizálását. Az MI alkalmazásai a radiológiától kezdve a telemedicinán át a gyógyszerkutatásig és betegellátásig számos területet érintenek, melyek jelentős hatással vannak mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók életére. Az MI használatának egyértelmű előnyei mellett azonban nagyon fontos, hogy a figyelem fókuszába helyezzük az alkalmazásával felmerülő kihívásokat.

A tanulmány célkitűzése, hogy az eddigi tapasztalatok alapján csokorba szedje ezeket a területeket, rávilágítva, hogy a hagyományosan használt módszereket, eljárásokat hogyan írja felül az új technológia.

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, adatvédelem, etika, egészségügyi innováció, személyre szabott orvoslás”

Forrás:
A mesterséges intelligencia jövőbeli kihívásai az egészségügyben; Pásztor Ibolya; IME Innováció Menedzsment Egészségügy; XXIV. évfolyam, Lapszám: 2025. / Digitális egészségügy különszám 1.; 26-31.o; 2025 DOI: https://doi.org/10.53020/IME-2025-KSZ-104

Szakpolitikai intézkedések támogatása a köz- és magánszféra közötti párbeszéd révén – Gyakorlati eszköz

„A szakpolitikai tanulmány útmutatást nyújt a köz- és magánszféra közötti párbeszéd (PPD) elősegítőinek és a PPD-kezdeményezések résztvevőinek. Bemutatja a sikeres köz- és magánszféra közötti párbeszéd kulcsfontosságú elemeit, a folyamat lépéseinek sorrendjétől kezdve a fókuszon, az eszközökön és a módozatokon át; és tárgyalja a folyamat alapvető dimenzióit, mint például az inkluzivitás, a felelősségvállalás és a fenntarthatóság. A dokumentum tartalmaz egy ellenőrzőlistát a PPD-folyamathoz, hogy megkönnyítse a PPD-kezdeményezések tervezését, végrehajtását és nyomon követését.”

Forrás:
Supporting policy action via public-private dialogue : A practical tool; OECD Global Relations Policy Papers; OECD Publishing; 2025. október 31. DOI: https://doi.org/10.1787/1c4ff397-en
Lásd még:
Public private dialogue (Wikipédia)
PublicPrivateDialogue.org

Mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac Koreában

„A jelentés nemzetközi összehasonlító szempontból elemzi a mesterséges intelligencia koreai munkaerőpiacra gyakorolt ​​hatását, és számba veszi a koreai szakpolitikákat és intézményeket az OECD megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó MI-alapelveinek fényében. A jelentés célja, hogy segítsen a koreai politikai döntéshozóknak jobban megérteni a kockázatokat és a lehetőségeket, és számos lehetőséget kínáljon számukra, amelyek segíthetik a munkavállalókat és a munkáltatókat a mesterséges intelligencia sikeres alkalmazásában, az OECD-országok példáira és legjobb gyakorlataira támaszkodva. Ezenkívül a mesterséges intelligencia koreai munkaerőpiacra gyakorolt ​​hatásának mélyreható elemzésével ez a jelentés lehetővé teszi az OECD-országok politikai döntéshozói számára, hogy tanulságokat vonjanak le a koreai tapasztalatokból, és ezeket felhasználják saját politikáik és intézményeik alakításában.”

Forrás:
Artificial Intelligence and the Labour Market in Korea; OECD/Korea Labor Institute; OECD Publishing; 2025. október 27. DOI: https://doi.org/10.1787/68ab1a5a-en

Korea digitális kormányzata – A kormányzat átalakítása a digitális technológiára és az adatokra támaszkodva

„A kormányzat digitális átalakulása segít az országoknak reagálni az összetett társadalmi kihívásokra, megfelelni a közvélemény növekvő elvárásainak, és a digitális technológiákat és adatokat a közjó szolgálatába állítani. Korea évtizedek óta élen jár ebben az átalakulásban, évtizedek óta beépítve a digitális megoldásokat a kormányzásába és a közigazgatási szolgáltatásnyújtásba. Az OECD digitális kormányzati áttekintése értékeli Korea előrehaladását és jövőbeli prioritásait egy agilis, emberközpontú és megbízható digitális kormányzat kiépítésében. Hangsúlyozza a digitális kormányzat szerepét a társadalmi jólét javításában és a fenntartható gazdasági növekedés támogatásában. A jelentés négy kulcsfontosságú területre összpontosít: a kormányzás, a beruházások és a készségek megerősítése; az adatkezelés és -megosztás javítása; a mesterséges intelligencia kihasználása a közszféra átalakításához; valamint emberközpontúbb és proaktívabb közszolgáltatások nyújtása. Az áttekintés ajánlásokat is tartalmaz, amelyek segítenek Koreanak megszilárdítani eredményeit, és reagálni az új lehetőségekre és kockázatokra.”

Forrás:
Digital Government Review of Korea : Harnessing Digital and Data to Transform Government; OECD Digital Government Studies, OECD Publishing; 2025. október 29. DOI: https://doi.org/10.1787/9defc197-en

Törvények, rendeletek

A bírósági tárgyalás online hallgatóságára vonatkozó részletes szabályokról

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. november 4. napjáig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításával 2026. január 1. napjával bevezeti a polgári és közigazgatási perrend, valamint a büntetőeljárás szabályozásába a tárgyalások online nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseket. A rendelet a törvényi szintű szabályokhoz kapcsolódó rendeleti szintű végrehajtási szabályokat tartalmazza. Ennek megfelelően a szabályozás kiterjed az online tárgyaláshallgatáshoz szükséges technikai alapkövetelmények meghatározására, az online kapcsolatot biztosító informatikai rendszer működtetésével összefüggő alapvető szabályokra (üzemszünet, üzemzavar), az általános jelleggel igénybe vehető és a – tanulmányi, oktatási, illetve kutatási célú – elsőbbségi regisztráció szabályaira, a tárgyalásra történő bejelentkezés és az adatfeldolgozói jogviszony alapvető rendelkezéseire.”

Forrás:
A bírósági tárgyalás online hallgatóságára vonatkozó részletes szabályokról; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 27.

Egyes nyilvántartásokkal és digitalizációval összefüggő törvények módosítása

„Az egyes nyilvántartásokkal és digitalizációval összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. november 4-ig.

Tartalmi összefoglaló
Az egyes nyilvántartásokkal és digitalizációval összefüggő törvények módosításának célja a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítása, továbbá az egyes nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásokat érintő rendelkezések módosítása, valamint a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges módosítások átvezetése.”

Forrás:
Az egyes nyilv. és digitalizációval összefüggő törv. mód. sz. törv. társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 28.

Készülő szabályozások a vállalkozói terhek csökkentéséért

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. november 4. napjáig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló tervezethez
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet célja egy olyan szabályozási környezet megteremtése, amely stabil hátteret biztosít a gazdasági szereplőknek, miközben csökkenti az adminisztrációt és felszabadítja a
vállalkozások erőforrásait kiemelten a turizmus, vendéglátás, kereskedelem ágazatait érintően.”

Forrás:
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentéséről szóló törvénymódosítás; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 27.
—-

„A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2025. november 6-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló tervezethez
A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tervezet célja egy olyan szabályozási környezet megteremtése, amely stabil hátteret biztosít a gazdasági szereplőknek, miközben csökkenti az adminisztrációt és felszabadítja a vállalkozások erőforrásait kiemelten a turizmus, vendéglátás, kereskedelem ágazatait érintően.”

Forrás:
Vállalkozói adminisztráció csökkentését szolgáló kormányrendelet-módosítások; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. október 29.

Mikrocenzusok

„Az Infojegyzet a kormány T/12804. számú törvényjavaslatához kapcsolódóan bemutatja a 2027. évi mikrocenzus végrehajtásához,
illetve a felméréshez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.”

Forrás:
2025/34. Mikrocenzusok; Hagymásy Tünde; Infojegyzet; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; 2025/34.; 2025. október 17.