Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

MI: ha szándék van, minden van – interjú Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal
Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — művelődés, Mesterséges Intelligencia (MI) — történelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), Palkovics László
Digitális Omnibusz: jogi zűrzavart okoz, hogy az EU felfüggeszti az MI-jogszabály (AI Act) egy részét
Tárgyszavak: Digitális Omnibusz, Európai Bizottság – 2024-2029, Mesterséges Intelligencia (MI) — MI-jogszabály (AI Act), uniós versenyképesség — egyszerűsítés
Digitális Omnibusz: az Európai Unió igazságügyi biztosa határt szabna a vállalkozásbarát adatvédelmi reformoknak
Tárgyszavak: adatvédelem, általános adatvédelmi rendelet (GDPR), Digitális Omnibusz, Európai Bizottság – 2024-2029, uniós versenyképesség — egyszerűsítés

Kitekintés

A mesterséges intelligencia (MI) világa – hírek, fejlemények, 2025 december 8.
Tárgyszavak: Mesterséges Intelligencia (MI) — hírek

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Hozhat-e új időszakot az Európai Parlamentben a 2027-es év?
Tárgyszavak: Európa-politika, Európai Parlament (EP)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, mesterséges intelligencia (MI)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

MI: ha szándék van, minden van – interjú Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal

„Olyan környezetet és ökoszisztémát igyekszik kialakítani a magyar kormány, amely a hazai megoldások fejlesztését és használatát egyaránt elősegíti. A jogszabályi környezet és az infrastruktúra már kialakítás alatt áll – a legfontosabb, hogy a szándék meglegyen az új technológia alkalmazására, mondta el lapunknak Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

◼︎ A kultúrát is szolgálja az MI

– Nemrégiben jelent meg Magyarország új mesterséges intelligencia stratégiája. Ön mit emelne ki belőle, mi a három legfontosabb üzenete, víziója és célja?

– Nehéz lenne csak hármat kiemelni, hiszen az egyes feladatok és célkitűzések egymásra épülnek. A stratégia maga két lényegi részből épül fel: az egyik az alapozó pillér, a másik a fókuszterületek. Az első azokat a feladatokat tartalmazza, amelyeket a közösségnek végre kell hajtania, hogy egyáltalán beszélhessünk a mesterséges intelligenciáról. A közösség alatt pedig nemcsak az államot értem, hanem minden stakeholdert, a piactól az akadémiai szféráig. Itt szerepel az MI beemelése az oktatásba az alsó tagozattól az egyetemekig, a jogi rendszer átalakítása, az adat- és számítási infrastruktúra fejlesztése vagy a finanszírozási kérdések megoldása.

A második pillérben a célkitűzéseket fogalmaztuk meg, azt, hogy miként lehet Magyarországon, magyar fejlesztőkkel olyan mesterségesintelligencia-alkalmazásokat készíteni, amelyek elősegítik, hogy az ország az MI-forradalom nyertese legyen. Az alkalmazásokat három nagy csoportba, klaszterbe osztottuk. Az elsőbe a társadalmi célú – egészségügyi, oktatási, energetikai – alkalmazások kerültek. A másodikban azok a technológiai fejlesztések vannak, amelyek az MI-t beépítve tartalmazzák, tehát ahol a mesterséges intelligencia segíti egy gép, egy folyamat működését. Végül a harmadik klaszter az üzleti célú alkalmazásokat, szolgáltatásokat gyűjti össze, hogy a hazai vállalkozások minél könnyebben hadra tudják fogni a mesterséges intelligenciát. Ide tartozik például az Igazságügyi Minisztérium által fejlesztett jogi asszisztens vagy a NAVÜ-nél készülő gazdasági asszisztens.

A legfőbb cél az, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek Magyarországnak, a magyar állampolgároknak és a magyar vállalkozásoknak jók.

– Milyen főbb akadályok nehezítik a célok elérését, és melyek azok az erősségek, amelyekre az ország támaszkodhat?

– A legfőbb akadályként egyértelműen a szándék hiányát említeném. Ha valaki nem akar MI-megoldást implementálni, akkor nem is tudja majd megcsinálni. A pénz, vagy annak a hiánya egyáltalán nem leküzdhetetlen nehézség. A mesterséges intelligenciának vannak olyan alkalmazási területei – folyamatok optimalizálása, bizonyos egyszerűbb feladatok kiváltása –, amelyekhez nem kellenek drága megoldások. Források pedig lesznek, mind MI-megoldások fejlesztésére, mind azok bevezetésére.

– Rendelkezésre áll a fejlesztéshez szükséges tudás is?

– Évek óta intenzív munka folyik ezen a területen a Mesterséges Intelligencia Koalíció segítségével. A nemzeti laboratóriumok nagy részében foglalkoznak az MI-vel, vagy úgy, hogy kutatják, vagy úgy, hogy felhasználják a kutatásokhoz. Elindult a gyakorlati alkalmazások fejlesztése is, például az egészségügyben kimondottan világszínvonalú megoldások születtek. Szóval nem félek attól, hogy ne tudnánk, hogyan kell ezt művelni. Már csak a szándékot kell minél több emberben feléleszteni.

– Szóba került a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és használatához szükséges infrastruktúra kérdése is. Mire van lehetősége ezen a téren az országnak, hiszen a nemzetközi hírekben 100 milliárd dolláros beruházásokat emlegetnek – azokkal semmiképpen nem tudjuk felvenni a versenyt.

– Több szálon is elindultak a kezdeményezések a szükséges kapacitások és erőforrások biztosítására, de fontos leszögezni, hogy mi nem az egész világot akarjuk kiszolgálni nagy nyelvi modellekre épülő szolgáltatásokkal. Egyrészt, az EuroHPC AI Factory Antenna program támogatásával csatlakozhatunk a jülichi szuperszámítógép-központhoz, és részesülhetünk annak 1000 petaflops kapacitásából. Erre pályázni kellett, és a száz pályázatból a miénk volt a második legjobb, vagyis valamit nyilvánvalóan jól csinálunk. Ezt tudjuk addig is használni, amíg a Levente szuperszámítógép munkába nem áll, ami a jövő év végén várható, vagyis a következő egy-másfél évet sem vesztegetjük el, hanem hasznos projekteket tudunk végrehajtani. A Levente már teljes egészében a hazai közösséget fogja szolgálni. A 20 petaflopsos teljesítménye elsőre nem tűnik olyan nagynak, de elsősorban kutatási célokra fogjuk használni, arra pedig nem is olyan kevés.

De bízunk a magántőkében is. Mint ismeretes, a német ParTec AG aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely szerint 3 milliárd eurós befektetéssel hozna létre adatközpontot Paks mellett, és ehhez egy óriási napelempark is társulna. Magyarország energiamixe és energetikai infrastruktúrája alkalmas az ilyen beruházások kiszolgálására, a digitális infrastruktúránk is kifejezetten jó, így bízom abban, hogy további hasonló beruházások célpontja lesz Magyarország.

– A stratégia végrehajtásával kapcsolatban megjelent kormányrendeletek egyike a magyar kultúrával foglalkozik. A mesterséges intelligencia kapcsán ritkán emlegetik a kulturális örökséget – hogyan kapcsolódik ez ide?

– Magyarországnak több mint ezer éves államisága van, és ennek során óriási dokumentummennyiség keletkezett. 1526 előttről több mint 100 ezer oklevél maradt fenn, és a Magyar Nemzeti Levéltár is 300 folyókilométernyi anyagot őriz. Több száz évre visszamenően megvannak az anyakönyvek, bennük a születési, házasságkötési és halálozási adatokkal. Óriási szellemi kincs ez, amelynek feldolgozásából hatalmas értéket lehetne kinyerni. Könnyebben felrajzolhatók a családfák, a népesség alakulása, de akár az is, hogyan öröklődött valamilyen betegség egy populáción belül.

Amikor erről beszéltünk, sokan úgy értették, hogy mi saját magyar nagy nyelvi modellt akarunk fejleszteni. Nem erről van szó. A nagy nyelvi modelleket lehetne kiegészíteni saját, egyedi magyar corpusokkal, adathalmazokkal, amelyek lehetővé tesznek bizonyos típusú lekérdezéseket. Mondjuk hogyan alakult az Alföld lakossága a török kiűzése után 50, 75 és 100 évvel? Hány török kori épület maradt fenn Magyarországon? Hogyan változott a településszerkezet Mohács után? És az a szép ebben, hogy a korábbi tapasztalatok, adatok alapján akár predikciókat is lehetne tenni a jelen és a jövő eseményeire.

– A stratégiához köthető jogszabályi környezet további elemeinek kialakítása hogyan áll?

– A stratégia végrehajtásáról most már közel két tucat kormányrendelet szól, ezek a minisztériumoknak, más állami szereplőknek határoznak meg feladatokat. Hadd emeljek ki ezek közül egyet: minden minisztériumban és minden állami vállalatnál ki kell nevezni egy mesterségesintelligencia-referenst. Olyan személynek kell lennie, aki átlátja az adott szervezet működését, folyamatait, céljait, egyúttal tájékozott az MI technológiai lehetőségeivel is, illetve nyomon követi a kormányzati kezdeményezéseket. Így összekötő kapocs lehet a saját szervezete és az MI-ökoszisztéma között, közvetíteni tudja az igényeket és a lehetőségeket.

– Mennyire fog ez működni? Hasonlót már láttunk az állami szférában, az információbiztonsági felelősök kapcsán – az nem volt mindig sikertörténet…

– Ha valaki nem érzi fontosnak a mesterséges intelligenciát, akkor valószínűleg nem fog komolyan foglalkozni vele. Én azért bízom abban, hogy mindenütt megtalálják azokat az embereket, akik szívvel-lélekkel dolgoznak majd az MI ügyén, pontosan azért, mert hisznek benne. Ahogy mondtam, ha a szándék megvan, a többit már könnyű hozzátenni.

– Mi a helyzet az AI Act-tel, az milyen jogszabályalkotási kötelezettségeket ró a tagállamokra, így Magyarországra is?

– Az AI Act közvetlenül hatályos uniós jogszabály, azt nem kell külön átültetni a magyar jogrendbe. Ettől még ezzel kapcsolatban bőven vannak feladatai az államigazgatásnak, egy egész jogszabálycsomagot kell elfogadni.

A jogszabályokkal kell megteremteni az AI Act rendelkezéseinek betartatásához szükséges intézményrendszert is. A bejelentő hatóság szervezete a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságon belül jön létre, a piacfelügyeleti hatóság pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik főosztálya lesz. A tervek szerint a piacfelügyeleti hatóság sandboxot hoz létre, vagyis az MI-rendszerek ellenőrzött tesztkörnyezetét.

Az Unióban az elsők között kezdtük meg ennek a jogi és intézményi rendszernek a kialakítását. Itt nem is feltétlenül az a lényeg, hogy hol és milyen keretek között működnek ezek a szervezetek, önálló hatóságok lesznek vagy betagozódnak már meglévő keretek közé; sokkal fontosabb, hogy hogyan végzik a munkájukat. Ha ugyanis gyorsan és jól dolgoznak, az komoly versenyelőnyt jelent az országnak. Európában ugyanis csak olyan MI-megoldásokat lehet forgalomba hozni, amelyet valamelyik tagállam hatóságai már bevizsgáltak és jóváhagytak – és ha hatékonyak, ügyesek vagyunk, ezek lehetnek a magyar hatóságok is.

– Ön szerint mi a legnagyobb kérdés ma Magyarországon a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?

– Hogy kimaradunk-e ebből a lehetőségből, vagy megragadjuk a most kínálkozó alkalmat. Abban nincs kétség, hogy valakik, valahol megcsinálják a fejlesztéseket, jön a beágyazott MI, az MI-vel támogatott robotok, talán lassan már az általános mesterséges intelligencia. A nagy kérdés az, hogy ezekben a fejlesztésekben lesz-e magyar hozzáadott érték? Profitálnak-e ezekből a fejlesztésekből a hazai cégek, akár a meglévők, akár a startupok? Lesznek-e magyar fejlesztések, vagy használjuk azokat a megoldásokat, amelyeket a külföldi vállalatok tesznek elénk? Mi azon leszünk, hogy minél jobb helyet találjunk magunknak ezen a gyorsan robogó vonaton.

Kvantumstratégia készül

Az Infotér Konferencián jelentette be Palkovics László és Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország country general managere a kvantum és szuperszámítógép platform megalakulását. A platform célja, hogy a kvantumtechnológia körül megteremtse az ökoszisztémát, valamint elősegítse a tudásmegosztást és az együttműködést az állam, az akadémiai szektor és a piaci szereplők között, ebből pedig megszülessen a magyar kvantumstratégia. A következő lépcsőfokban a nemzetközi kvantumhálózatba való bekapcsolódás lehetne a cél, az alapítók reményei szerint pedig előbb-utóbb olyan sikerek is elérhetők, amelyek indokolttá és kifizetődővé teszik kvantumszámítógép(ek) Magyarországra telepítését.”

Forrás:
MI: ha szándék van, minden van; Schopp Attila; IT Business; 2025. december. 5

Digitális Omnibusz: jogi zűrzavart okoz, hogy az EU felfüggeszti az MI-jogszabály (AI Act) egy részét

„Visszafelé sült el és szabályozási káoszt okoz az a lépés, amelynek Európa mesterségesintelligencia-versenyben való győzelmét kellett volna segítenie. Jogi zűrzavar körvonalazódhat azután, hogy az EU beleegyezett abba, hogy felfüggeszti az MI-törvény egy részét.

Az Európai Unió egy fejfájást megoldott a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek számára, csakhogy közben egy még nagyobbat teremtett. Miután az Európai Bizottság meghátrált az iparági nyomás előtt, és beleegyezett abba, hogy szüneteltesse a mérföldkőnek számító MI-törvényének egyik fontos elemét, a vállalatok és a tanácsadóik szerint az, ahogyan ezt a döntést kezelték, jogi káoszt idézhet elő. Miközben a lépést úgy állították be, mint amely segít Európának felzárkózni a világban zajló versenyhez, hogy úttörő mesterséges intelligencia technológiát hozzon létre, mostanra kialakult az a félelem, hogy ez az erőfeszítés vissza fog ütni, és hogy a szabályok körüli bizonytalanság miatt a kontinens cégei még jobban lemaradnak. „Ebben a pillanatban ez tiszta szabályozási káosz” – mondta Patrick Van Eecke, a Cooley ügyvédi iroda partnere, amely technológiai óriáscégeknek, befektetőknek és startupoknak ad tanácsokat.

Az MI-törvény 2024-ben került az EU jogszabálygyűjteményébe, de rendelkezései fokozatosan léptek életbe. Az elmúlt év során Brüsszelre egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy halassza el a szabályok utolsó csomagját, amely azokra az MI-rendszerekre irányul, amelyek kockázatot jelenthetnek az emberek egészségére, biztonságára és alapvető jogaira, és amelyek 2026-ban lépnének hatályba. A Bizottság döntését követően, amely a szabályok késleltetéséről szól, a törvényt módosítani kell, és ezt át kell vezetni az EU két jogalkotó intézményén, az Európai Parlamenten és az Európai Unió Tanácsán. Amíg ez nem történik meg, a 2026. augusztus 2-i dátum érvényben marad.

Sokan attól tartanak, hogy a jogalkotási javítás nem fog időben átjutni az EU jogalkotási gépezetén, és ennek következménye rendkívül zavaros, működést akadályozó helyzet lesz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Bizottság szerint a késleltetés akár 16 hónap is lehet, de lerövidíthetik a szünetet, ha a technikai szabványok a vártnál gyorsabban elkészülnek. „Nagyon is valós a veszélye egy szabályozási szakadéknak az MI-törvény esetében” – mondta Cecilia Bonefeld-Dahl, a brüsszeli székhelyű Digital Europe tech-lobbi főigazgatója, amely cégeket képvisel. „Tekintve a módosító javaslatok mennyiségét, egyszerűen lehetetlen, hogy a teljes omnibusz csomagot időben megtárgyalják és elfogadják” – tette hozzá.

„Ha az átfogó egyszerűsítési javaslatot nem fogadják el 2026. augusztus 2-ig, fennáll a veszély, hogy olyan helyzet alakul ki, amelyben életbe lépnek az eredeti szabályok, de csak néhány hónapra, még nagyobb problémát okozva a jogbiztonság szempontjából” – írta Laura Caroli, független MI-kutató egy blogbejegyzésben. Caroli korábban Brando Benifei olasz szociáldemokrata EP-képviselő asszisztenseként dolgozott, aki az MI-törvény parlamenti főtárgyalója volt annak kidolgozásakor. Megjegyezte, hogy egy hasonló, fenntarthatósági témájú egyszerűsítési törvényjavaslaton végzett munka már kilenc hónapja tart, és még nem ért véget. Az EU-nak pedig csak nyolc hónapja maradt a 2026. augusztusi határidőig. „Bízunk abban, hogy a társjogalkotók gyorsan megegyezésre jutnak, hogy ez a változás még 2026. augusztus 2. előtt hatályba léphessen” – mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője.

Az a kockázat, hogy az uniós törvényhozók lecsúsznak az augusztusi határidőről, a cégvezetőket bizonytalanságban hagyja a tervezést illetően. „Sok vállalat csak vakarja a fejét, és azt kérdezi: Most akkor mit kell tennünk?” – mondta Van Eecke. A cégeknek korlátozott erőforrásaik vannak, amelyeket megfelelőségre fordíthatnak. „Ilyenkor már le kell tenni a tollat” – mondta Van Eecke. „Bármit csinálsz most, lehet, hogy már nem lesz értelme, vagy túl korai lesz.”

Más vállalatok viszont úgy dönthetnek, hogy biztonsági okokból folytatják a megfelelőségi munkát. „A tanács az lenne, hogy folytassák azt, amit eddig is tettek” – mondta Barry Scannell, a William Fry ügyvédi iroda tech részlegének partnere, aki amerikai cégeknek ad tanácsokat az EU-s követelmények teljesítéséről. „Már javában a magas kockázatú MI-megfelelőségi programok közepén járunk az ügyfelekkel” – mondta. A továbblépés egy módja a „most előidézett káosz” kezelésének.

A második változó – hogy a Bizottság később esetleg előrehozza a szabályok alkalmazását – szintén ellenállást vált ki. A Bizottság azt javasolta, hogy a szabályokat legkésőbb 2027 decemberéig függesszék fel, de hozzátette, bármikor dönthet úgy, hogy a megfeleléshez szükséges támogató eszközök elkészültek. 2026 augusztusa és 2027 decembere között a vállalatokkal bármikor közölhetik, hogy hat hónapjuk van a megfelelésre. „Hat hónap nem elég” – mondta a Cooley ügyvédi iroda részéről Van Eecke.

Még egyes törvényhozók is elismerik, hogy ez a megközelítés katasztrofális abból a szempontból, hogy a vállalkozások számára biztosítsa a működéshez szükséges jogi stabilitást. A szabályok felfüggesztése „érthető” – mondta Sergey Lagodinsky, a Zöldek EP-képviselője ezen a héten egy plenáris vitában –, „de ha bármelyik pillanatban véget érhet, az lehetetlenné teszi a tervezést. Ez bizonytalanságot okoz, nem pedig egyértelműséget.””

Forrás:
Jogi zűrzavart okoz, hogy az EU felfüggeszti az MI-törvény egy részét; SG.hu; 2025. december 4.
Lásd még:
Digitális Omnibusz: az Európai Bizottság bejelentése az egyszerűbb szabályokról; eGov Hírlevél; 2025. november 23.
A „Digitális Omnibusz” névre keresztelt javaslatcsomag radikálisan új fejezetet nyitna az EU adatvédelmi és mesterségesintelligencia-szabályozásában; eGov Hírlevél; 2025. november 23.

Digitális Omnibusz: az Európai Unió igazságügyi biztosa határt szabna a vállalkozásbarát adatvédelmi reformoknak

„A Bizottság tervei már elérték azt a határt, ameddig el lehet menni anélkül, hogy az európaiak magánszféráját veszélybe sodornák – érvel Michael McGrath.

Az Európai Bizottság addig ment el a vállalkozásbarát adatvédelmi reformokkal, ameddig csak lehetett, anélkül hogy kockára tette volna az európaiak magánéletét – mondta az EU igazságügyi vezetője. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint Európa „jelentős változások időszakába lép egy stabilitási periódust követően” az adatvédelem terén, miután az EU végrehajtó testülete a múlt héten olyan terveket javasolt, amelyek alapjaiban alakítanák át a zászlóshajónak számító Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). „Közel vagyunk ahhoz, vagy el is értük azt a pontot, ahol a további jelentős változtatások kockára tehetnék azt a magas szintű adatvédelmet, amelyet – úgy gondolom – nagyon nagyra tartunk az Európai Unióban” – mondta McGrath.

A Bizottság küldetése, hogy csökkentse a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket, és növelje a kontinens versenyképességét más világrészekkel szemben. Legutóbbi, úgynevezett „omnibusz” javaslatcsomagjában megnyitotta a GDPR, a Mesterséges Intelligencia Rendelet és más adatjogi szabályok egyes részeit újratárgyalásra abból a célból, hogy kevesebb bürokráciára legyen szükség. A terveket most az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell megtárgyalnia, és várhatóan kemény lobbiharcot váltanak ki. Ursula von der Leyen bizottsági elnök korán megkapta a jogalkotók jobboldali szárnyának támogatását a vállalkozásbarát tech-agendájához, míg a centrista és baloldali csoportok azért bírálták a javaslatokat, mert azok szerintük aláássák a fontos adatvédelmi garanciákat.

A legszembetűnőbb reform az, amely visszafogná az Európa-szerte felbukkanó sütifigyelmeztetések áradatát. A javasolt módosítások célja, hogy egyszerűbbé tegyék, hogyan adnak az emberek hozzájárulást a sütik használatához. „Úgy gondolom, hogy a sütikkel kapcsolatos változások mind az átlagpolgár, mind a vállalkozások számára jelentősek lehetnek.” – mondta McGrath. Más előzetes módosítások lehetővé tennék a mesterséges intelligencia-fejlesztők számára, hogy könnyebben dolgozzanak fel személyes adatokat, ha az „alapvető jogos érdekükben” áll, méghozzá anélkül, hogy ehhez az érintettek kifejezett hozzájárulására lenne szükség. A Bizottság azt is javasolta, hogy engedélyezzék az adatok pszeudonimizálását (azaz olyan módon történő elhomályosítását, hogy a személy ne legyen azonosítható), és így bizonyos esetekben kivonják őket egyes védelmi előírások hatálya alól.

A Bizottság már májusban is tett egy első próbálkozást a GDPR módosítására egy olyan javaslattal, amely a 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek jelentéstételi kötelezettségeit kívánta enyhíteni. McGrath elmondta, hogy nincs „azonnali terve” további GDPR-módosítások előterjesztésére. Az EU végrehajtó testületének javasolt reformjai éles kritikát kaptak az adatvédelmi aktivistáktól, akik arra figyelmeztettek, hogy a tervezetek „az EU digitális alapjogainak történetének legnagyobb visszafordítását” jelentik. McGrath visszautasította a bírálatot, és azt mondta: „Nem hiszem, hogy amit javasoltunk, radikális lenne. Úgy gondolom, megfelelő, és pozitív változást fog hozni.”

A GDPR 2012 és 2016 között történt kidolgozása Brüsszel történetének egyik legnagyobb lobbihadjáratát váltotta ki. Mióta a rendelet 2018-ban hatályba lépett, az EU igyekezett elkerülni bármiféle módosítását, attól tartva, hogy ezzel újra felszítaná a heves érdekérvényesítési küzdelmet. A rendeletet emellett a „Brüsszeli Hatás” egyik legfényesebb példájaként ünnepelték, amely szerint az uniós szabályozások globálisan is mércét állítanak az adatvédelemben. A kritikusok szerint azonban a Bizottság legújabb tervei a GDPR, valamint más digitális törvények, például a MI-rendelet megváltoztatására azt jelzik, hogy Európa úttörő szerepe, mint a világ digitális rendőre, véget érhet.”

Forrás:
Az EU igazságügyi vezetője határt szabna az adatvédelmi reformoknak; SG.hu; 2025. december 3.
Lásd még:
Digitális Omnibusz: az Európai Bizottság bejelentése az egyszerűbb szabályokról; eGov Hírlevél; 2025. november 23.
A „Digitális Omnibusz” névre keresztelt javaslatcsomag radikálisan új fejezetet nyitna az EU adatvédelmi és mesterségesintelligencia-szabályozásában; eGov Hírlevél; 2025. november 23.

Kitekintés

A mesterséges intelligencia (MI) világa – hírek, fejlemények, 2025 december 8.
=====>A mesterséges intelligencia (MI) világa – hírek, fejlemények, 2025 december 1.<=====

Adatközpontok, CAPEX, buborék

A mesterséges intelligencia iparág nincs buborékban, de a részvények korrekcióra számíthatnak. Az iparág részvényei nyomás alá kerülhetnek a túl gyors és túl nagy emelkedés után, de az iparág nincs buborékban – mondta a vezető memóriachip-gyártót, az SK Hynixet birtokló dél-koreai konglomerátum vezetője. (Reuters, 25.12.05.) — Az Nvidia vezérigazgatója szerint az adatközpontok felépítése az Egyesült Államokban körülbelül 3 évig tart. Míg Kínában „egy hétvége alatt fel lehet építeni egy kórházat”. Kínának infrastrukturális előnye van az Egyesült Államokkal szemben az építés és az energia területén. Míg az USA továbbra is előnyben van a mikrocsipek területén, Kína elképesztő sebességgel képes nagy projekteket megvalósítani. (Fortune, 25.12.06.) — A Wall Street több billió dollárt kölcsönöz az MI-vállalatoknak. Egyidejűleg biztosítást köt (egyre többet) azokra az esetekre, ha ezeket a kölcsönöket nem fizetik vissza. (X, 25.12.05.) — A Goldman Sachs szerint az MI tőzsdei fellendülése most úgy néz ki, mint a technológiai részvényeké 1997-ben. Öt figyelmeztető jel az 1990-es évek végéről, amelyekre a befektetőknek figyelniük kell most is. (X, 25.12.07.) — Ne féljünk a buborék kipukkanásától! Lehet, hogy pont a finanszírozás elapadására van szükség ahhoz, hogy a vállalatok olyan modelleket hozzanak létre, amelyek többet tudnak kevesebb chippel és kevesebb energiával. (The New York Times, 25.12.05.) — Az NTT DATA vezetője szerint a mesterséges intelligencia buboréka rövid életű lesz, de aztán erősebb lesz a fellendülés. A japán multinacionális vezetője szerint egy potenciális MI-buborék buborék gyorsabban fog leereszteni, mint a korábbi technológiai ciklusok, de még erősebb fellendülésnek ad majd helyet, mivel a vállalati alkalmazások utol fogják érni az infrastrukturális kiadásokat. Nem kétséges, hogy közép- és hosszútávon egy hatalmas, tartós trendről van szó. (Reuters, 25.12.05.)

Elemzések

Az MI 2025 állapota végén. Az OpenRouter cég egy népszerű MI-platform, lehetővé téve a fejlesztők számára az OpenAI, a Google, az Anthropic, a Mistral és más modellek elérését egyetlen API-kulcson és szabványosított felületen keresztül. A cég adataira támaszkodva született meg egy empirikus 100 billió tokenes tanulmány a tényleges használatról. (a16z (Andreessen Horowitz), OpenRouter Inc., 25.12.04.) — A mesterséges intelligencia termelékenységnövekedésre gyakorolt hatásának dinamikája. A bevezető tanulmány elmagyarázza, mi a termelékenység, miért nehéz mérni, mit tanít nekünk a történelem, és mit tehet a politika. A szerző a mesterséges intelligenciát (MI) használja esettanulmányként. (RAND, 25.12.02.) — MI-ügynökök és a 90%-os probléma. A hasznos MI-ügynökök megbízhatósága valós feladatokban továbbra is korlátozott. A kínai MI-ügynökök azonban feszegetik a határokat. (High Capacity, 25.12.05.) — Mi történik, ha a „szuperintelligencia” néhány hónapon belül nem bukkan fel? A technológia fejlesztéséhez szükséges teendőkről szóló racionális érveket gyakran felülírják az egyszerű, felhajtással teli ígéretek. (TechPolicy.Press, 25.12.02.) — Fogolydilemma a mesterséges általános intelligenciáért folytatott versenyben. Matematikailag semleges modellben próbálja bemutatni a mesterséges általános intelligenciáért (AGI) folytatott versenyről szóló szakpolitikai vitát, lehetővé téve a politikai döntéshozók számára, hogy összehasonlítsák a nemzetközi technológiai verseny alternatív stratégiáinak eredményeit. (RAND, 25.12.01.)

Iparági hírek

Az MI-rendszerek alacsony megtérülése vezetői hiba, nem a technológia problémája. A befektetések döbbenetesek, mégis a legtöbb kísérleti projekt kudarcot vall. Az igazi érték az egyértelmű vezetésből, a stratégiai összehangoltságból fakad, és abból, hogy a mesterséges intelligenciát kapacitásteremtésre, és nem csak a költségek csökkentésére használják. (CIO, 25.12.03.)

Országok

A mesterséges intelligencia irányításának jogi és politikai kérdései Kínában. A cikk, amely egy sorozat része, elemzi a mesterséges intelligencia irányításával kapcsolatos kínai törvényeket, szakpolitikákat, valamint a tágabb kontextuális történelmi és más fejleményeket. (IAPP- HCLTech, 25.04.12) — A mesterséges intelligencia jövője Kínában hosszú útnak tűnik a kis profit felé. A kínai technológiai vállalatok egyik jellemzője, hogy hajlandóak fájdalmas szintre csökkenteni a haszonkulcsokat a piaci részesedés növelése érdekében. Az intenzív verseny a belátható jövőben is le fogja nyomni az MI-eszközök és -szoftverek árait. (Bloomberg, 25.12.03.) — A helyi felhők alakítják Európa mesterséges intelligencia jövőjét. Az európai szervezetek a hazai, országspecifikus, szuverén felhőszolgáltatókat választják a globális óriások verziói helyett, miközben a régió egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitális autonómiára és a mesterséges intelligencia innovációjára. (Infoworld, 25.12.05.) — Kína aggódik a mesterséges intelligencia következtében elvesztett munkahelyek miatt. De nem látja úgy, hogy az MI-versenyben elért győzelem és a belföldi stabilitás megőrzése egymást kizáró célok lennének. Peking számára a kettő ugyanazon érme két oldala. (RAND, 25.12.01.) — Három jelentés szerint is az EU túl nagy hangsúlyt fektet a generatív mesterséges intelligenciára. Az EU 20 milliárd eurós gigagyárak projektje, amelynek célja nagy nyelvi modellek betanítása és működtetése, lehet, hogy kereslethiánnyal fog küzdeni. (Science|Business, 25.12.04., és European Commission, Shaping Europe’s digital future – AI Gigafactories)

Művelődés

Otthon és iskolában a mesterséges intelligencia átalakítja a gyermekkort. Sok előnnyel, de rejtett veszélyekkel is jár. (The Economist, 25.12.04.) — A nagy nyelvi hiba. A legújabb kutatások szerint a nyelv nem egyenlő az intelligenciával. Az egész MI-buborék figyelmen kívül hagyja ezt a tényt. (The Verge, 25.11.25.) — Hogyan változtatja meg az MI a közösségi főiskolák (népfőiskolák) osztályait és tanterveit? A szakképzést és az egyetemi fokozat lehetőségét egyaránt biztosító sajátos amerikai intézmények szerint a munkaadók több mint 70 százaléka azt mondja, hogy inkább alkalmazna egy kevésbé tapasztalt, de az MI-hez értő személyt, mint egy tapasztaltabbat. (The Harvard Gazette, 25.11.25.) — Miért ír a mesterséges intelligencia így…? Bárcsak robotok lennének! Ehelyett a chatbotok egy jellegzetes – és idegesítő – hangot fejlesztettek ki. (The New York Times, 25.12.03.) —

Közigazgatás, politika, jog

Kilenc magyar önkormányzat kapta meg az Európai Kiváló Kormányzás Védjegyet

„2025. november 27-én, Budapesten, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Tükörtermében került sor az idei ELoGE díjátadó ünnepségre, ahol immár harmadik alkalommal vehették át hazai önkormányzatok az Európai Kiváló Kormányzás Védjegy (European Label of Governance Excellence – ELoGE), miután sikeresen teljesítették az Európa Tanács TÖOSZ által adaptált programjának feltételeit.

A minősítéshez vezető út egy háromhónapos szakmai folyamat, amelyben az önkormányzatok részletes önértékelést végeznek, bevonják a helyi közösséget, és átfogó dokumentációval bizonyítják működésük minőségét.

Az ELoGE hazai odaítélését a TÖOSZ, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a Magyar Faluszövetség, a Kisvárosok Szövetsége és a Homo Oecologicus Alapítvány által alkotott Magyar Nemzeti Platform végzi szakértők bevonásával. A Védjegyet a Jó Kormányzás 12 alapelvét megjelenítő kristály dodekaéder szobor jelképezi.

A minősítést azok az önkormányzatok nyerhetik el, amelyek meghatározott dokumentumok benyújtásával, valamint a helyi lakosok, a hivatal munkatársai, a választott tisztségviselők és megválasztott képviselők visszajelzéseivel igazolják a 12 alapelvnek való megfelelést. A folyamat nemcsak visszajelzést, hanem valódi elégedettséget is vizsgál – a Védjegy pedig azt tanúsítja, hogy az adott település az önkormányzás egy magasabb szintjét éri el.

Idén kilenc önkormányzat nyerte el a Védjegyet – köztük több település, amely másodszor, Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat pedig európai szinten is ritka teljesítményként már harmadszor bizonyította elkötelezettségét a jó kormányzás mellett!

A 2025-ben díjazott önkormányzatok:

• Alsómocsolád Község Önkormányzata
• Alsóörs Község Önkormányzata
• Bácsalmás Város Önkormányzata
• Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
• Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata
• Rigács Község Önkormányzata
• Szarvas Város Önkormányzata
• Tápiószele Város Önkormányzata
• Zalaszentgrót Város Önkormányzata

A díjakat dr. Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke és Conrad Zellmann, az Európa Tanács Jó Kormányzás Szakértői Központjának vezető projektfelelőse adták át a díjazott önkormányzatok képviselőinek.

Eddig mintegy 360 európai önkormányzat kapta meg az ELoGE-minősítést – ezért külön büszkeség, hogy már 21 magyar település nyerte el ezt a rangos elismerést.

Szívből gratulálunk a díjazott önkormányzatoknak!”

Forrás:
Kilenc magyar önkormányzat kapta meg az Európai Kiváló Kormányzás Védjegyet; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2025. november 27.

Drasztikusan romlik a kórházi adóssághelyzet

„A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi kórházi adósságadatai szerint 61,9 milliárd forinttal tartoznak az eszközbeszállítóknak az intézmények. Az egyetemi klinikákkal együtt a tartozás 85,7 milliárd forintra nőtt.

Szakértői becslések szerint az idei év végére a 100 milliárd forintot is elérheti az eszközbeszállítók felé fennálló tartozás.

A négy egyetemi klinika október végén 23,8 milliárd forinttal tartozott az eszközbeszállítóknak:
* a Szegedi Tudományegyetem: 8,1 milliárd forintot;
* a Semmelweis Egyetem: 0,9 milliárd forintot;
* a Debreceni Tudományegyetem: 6,9 milliárd forintot;
* a Pécsi Tudományegyetem: 7,9 milliárd forintot;

Közgazdaságtani alapvetés, hogy nincs ingyenebéd. A kifizetetlen kórházi számlák miatt kieső bevételt a szállítóknak banki vagy tulajdonosi finanszírozással kell pótolniuk – mondta az Economxnak Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Az ETOSZ az innovatív orvostechnikai szektor magyarországi érdekképviselete. 2012-ben tíz innovatív tagvállalattal indult, az utóbbi években harminc körüli taglétszámmal működnek.

Drasztikusan romlik a helyzet

A finanszírozási költségek előteremtése minden beszállítónak nehézséget okoz. A kisebb tőkeerejű cégek sérülékenyebbek, így egy tízmilliós nagyságrendű kintlévőség már komoly működési problémákat okoz. Például a vállalkozás nem tud új munkatársat felvenni, rosszabb esetben elbocsátásra kényszerül. A nagyobb cégeknél az ETOSZ igazgatója szerint a több százmillió forint, adott esetben több milliárd forintra rúgó kintlévőség finanszírozása horribilis összegeket emészt fel.

A problémákat tovább boncolva Rádai Tamás úgy véli, hogy nemzetközi cégcsoportok esetében a kedvezőtlen üzleti környezet késleltetheti az innovatív, új termékek magyarországi bevezetését, vagy a tervezett beruházások elhalasztásához vezethet. Végső soron tehát a hátrányok nem csak a kórházi beszállítók, hanem országos szinten is megjelennek, nemzetgazdasági és betegellátási szempontból egyaránt.

Az ez évi költségvetésben biztosított 150 milliárd forint összegű pluszforrás nyár végéig érezhetően javította a kórházak likviditását, így – bár a kifizetetlen számlák ezen időszakban is fokozatosan gyűltek – az adósságállomány növekedési üteme elmaradt a tavalyitól.

Az eredetileg kitűzött kormányzati cél az volt, hogy idén ne legyenek 60 napnál régebben lejárt kórházi tartozások. Ez a célkitűzés azonban nem teljesült. Az év végéhez közeledve drasztikusan romlik a kórházak fizetőképessége, így mára ismét jelentős mértékűre duzzadt az adósságállomány – fogalmazott Rádai Tamás.

A beszállítók és szervezeteik már év közben jelezték, hogy ugyan a kintlévőségeik szerkezete javult, azaz – elsősorban a februárban lezajlott adósságrendezésnek köszönhetően – a tényleges fizetési határidők jelentősen csökkentek a tavalyi évhez képest, a követelések volumene viszont alig marad el időarányosan a korábbi évekhez képest – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

A Belügyminisztérium helyettes államtitkára által vezetett Adósságkezelési Munkacsoport legutóbbi ülésén ezért fogalmazták meg a beszállítói szervezetek, hogy mindenképpen szüksége lenne még év vége előtt egy részleges adósságrendezésre. ”

Forrás:
Drasztikusan romlik a kórházi adóssághelyzet; Koncsek Rita; Economx; 2025. december 4.

Európai Unió

Hozhat-e új időszakot az Európai Parlamentben a 2027-es év?

„Az Európai Parlament következő elnökéről folytatott vitában az Európai Néppárt ismét a jobboldalon kereshet támogatókat.

2027 most még a legtöbb embernek távoli időpontnak tűnhet, ám az uniós intézmények számára, különösképpen az Európai Tanács (EiT) és az Európai Parlament (EP) számára elég közeli ahhoz, hogy foglalkozni kezdjenek az utódlás kérdésével. Mindkét előbb említett testület elnökének mandátuma, az Európai Parlament esetében az alelnököké és az úgynevezett quaestoroké is, 2027-ben jár le, a politikai egyezkedés pedig már most megkezdődött. Az Európai Tanács elnökének személyéről az állam- és kormányfők döntenek megerősített minősített többséggel, két és fél esztendőre szóló megbízatását egyszer megújíthatják a politikai vezetők. Az EiT jelenlegi első embere, António Costa 2024 decembere óta tölti be hivatalát, így jogi akadálya nincsen mandátuma meghosszabbításának. Az Európai Parlament elnökét, alelnökeit és a quaestorokat az európai parlamenti képviselők választják meg titkos szavazás útján, figyelembe véve a különböző politikai ideológiák közötti erőviszonyokat, az egyes politikai nézetek támogatottságát. A mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségét birtokolja. Az EP vezetője szintén két és fél évre kap megbízást, amely bármennyiszer meghosszabbítható. Mindezidáig öt esztendő, vagyis két ciklus volt az a leghosszabb időszak, amelyet egy európai parlamenti elnök a hivatalában töltött. Noha a parlamenti ciklus félidejében az érintett felek szabadon dönthetnek ezen két uniós intézmény új vezetőjéről, személyeikről a szokásjog alapján már az európai parlamenti választásokat követően, az Európai Bizottság elnökével, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt egy csomagban döntenek. A megállapodáskor tekintettel vannak a parlamenti erőviszonyokra, illetve részben az Európai Tanácson belüli erőviszonyokra is.

A legnagyobb vita az elmúlt néhány hétben az Európai Parlament leendő elnökének személyével kapcsolatosan bontakozott ki. A jelenlegi elnök, az Európai Néppárt soraiból származó Roberta Metsola 2022 januárjától látja el az elnöki pozícióval járó feladatokat, vagyis 2027 januárjában második ciklusa végéhez ér. Az Európai Néppárt és a Szociáldemokraták tavalyi, európai parlamenti választásokat követő egyezsége értelmében az azt következő két és fél esztendőben szocialista politikus állna az EP élén. Az elmúlt napok történései alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Néppárt felbontaná a megállapodást, és ismét Metsolát támogatná az Európai Parlament elnöki posztjára, cserében a szocialista António Costa maradhatna az EiT vezetője. A tiltakozásukat kifejező, ám az Európai Unióban jelenleg gyengélkedő Szociáldemokratáknak, lévén, hogy mindössze három tagországban – Spanyolországban, Dániában és Máltán – adnak kormányfőt, nem lesz egyszerű dolga meggyőzniük az Európai Néppártot, hogy a négy csúcspozícióból kettőt ők érdemelnek, az EP legerősebb pártcsaládja pedig csupán egyet.

Megegyezés hiányában a Néppárt a tőle jobbra lévő frakciókhoz fordulhat segítségért Metsola újraválasztásakor. Az Európai Konzervatívok és Reformisták körében elfogadott az EP elnökének személye, továbbá a Patrióták Európáért nevű képviselőcsoport is jelezte, hogy az erőviszonyok alapján nekik kijáró pozíciókért cserébe készek támogatni Metsolát. Szavazatukért két alelnöki és egy questori helyet kérnek. Tekintettel arra, hogy ezekről a végső döntést az EP-képviselők hozzák meg, a Patriótáknak az Európai Néppárton kívül más frakciókkal is meg kell majd állapodniuk.

Az európai jobboldal számára ez jó lehetőség lenne arra, hogy növeljék súlyukat az európai belpolitikában, a Néppártnak viszont nem csupán azt kell eldöntenie, hogy kitart-e Roberta Metsola újrajelölése mellett, új gyakorlatot teremtve ezzel, de azt is, hogy kész-e tovább nyitni a radikálisnak mondott frakciók felé.”

Forrás:
Hozhat-e új időszakot az Európai Parlamentben a 2027-es év?; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 205. december 4.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Jogellenesen jár el a hatóság, ha a minősített elektronikus aláírás tanúsítványában jogi személy adatokat követel meg

„Az eIDAS rendelet 28. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az elektronikus aláírások minősített tanúsítványaira nem vonatkozhatnak olyan kötelező követelmények, amelyek az I. mellékletben foglalt előírásokat meghaladják, továbbá az elektronikus aláírások minősített tanúsítványain további, nem kötelező jellegű egyedi jellemzőket is fel lehet tüntetni. Ezek a jellemzők nem érinthetik a minősített elektronikus aláírások interoperabilitását és elismerését.

Az eIDAS rendelet 27. cikk (3) bekezdése alapján a közigazgatási szervek által nyújtott online szolgáltatások határokon átnyúló igénybevétele tekintetében a tagállamok nem követelhetnek meg a minősített elektronikus aláírásnál magasabb biztonsági szintű elektronikus aláírást.

Az eIDAS rendelet 28. cikke és I. számú melléklete az aláíró tekintetében két adatot követel meg:
1. az aláíró neve,
2. az aláíró szolgáltató által adott egyedi azonosítója.

Fentiek alapján egyetlen tagállam hatósága sem követelhet meg olyan tanúsítványt, amelyben szervezeti adatok feltüntetése kötelező.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a tanúsítvány kibocsátója a képviseleti jogosultságot csak és kizárólag a tanúsítvány kibocsátásakor tudja ellenőrizni. Azaz ha a tanúsítvány alanyának (aláírónak) a képviseleti joga a tanúsítvány kibocsátását követően (akár egy nappal, de akár egy évvel később, bármikor) megszűnik, a minősített bizalmi szolgáltató nincs abban a helyzetben, hogy a tanúsítványt vissza tudja vonni, mivel nem értesül arról a tényről, hogy a képviseleti jog (egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói minőség) megszűnt.

Ennek megfelelően a tanúsítvány nem hiteles forrása/igazolása a képviseleti jognak.

Jelenleg a képviseleti jog a nyilvántartó hatóságnál (cégek esetében a cégjegyzékből https://www.e-cegjegyzek.hu/, civil szervezetek esetében a Civil Szervezetek Névjegyzéke https://birosag.hu/ugyfeleknek/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke) ellenőrizhető le.

(A jövőben ezt feloldja majd az ún. attribútum tanúsítvány, amellyel hitelesen és naprakészen lehet majd igazolni a képviseleti jog fennálltát, de ez jelenleg még nem áll rendelkezésre.)

A hatóságok munkájának megkönnyítése érdekében javasolt az aláíró tanúsítványát a cégjegyzékbe bejegyeztetni, vagy javasolt olyan azonosítót feltüntetni a tanúsítványban, ami a képviseleti jog ellenőrzését megkönnyíti (pl. adóazonosító jel), ha a gazdálkodó szervezet a tanúsítványt a cégjegyzékben nem kívánja feltüntetni.

MELASZ elnökség”

Forrás:
Jogellenesen jár el a hatóság, ha a minősített elektronikus aláírás tanúsítványában jogi személy adatokat követel meg; Kósa Ferenc; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület (MELASZ); 2025. december 4.

Az Európai Bizottság bemutatta az IMPACTS-EDIC programot az európai közigazgatás digitalizálására

„2025. december 2-án az Európai Bizottság határozatot fogadott el az Innovative Massive Public Administration interConnected Transformation Services European Digital Infrastructure Consortium (IMPACTS-EDIC) létrehozásáról.

Ez az új eszköz felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy közösen fejlesszenek, vezessenek be és működtessenek átfogó digitális megoldásokat egyedi irányítási modellek és önálló jogi személyiség alapján. Az IMPACTS-EDIC székhelye Athénban (Görögország) lesz, alapító tagjai Görögország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Hollandia és Ukrajna. A későbbiekben további tagállamok is csatlakozhatnak méltányos feltételek mellett, elősegítve az európai együttműködés szélesítését.

Az IMPACTS-EDIC háttere és küldetése

A gyorsan fejlődő digitális környezetben kiemelten fontos az összekapcsolt és hatékony digitális közszolgáltatások megvalósítása.
Az IMPACTS-EDIC feladata több országot érintő projektek végrehajtása a közigazgatások közötti digitális megoldások és szolgáltatások területén. Célja a technológiák alkalmazásának felgyorsítása, különös tekintettel az Interoperable Europe Act végrehajtásához szükséges tevékenységek támogatására.

Küldetése, hogy elősegítse a tagállamok, európai ügynökségek és intézmények közötti együttműködést, közös célok mentén erősítve a közszolgáltatásokat úttörő interoperabilitási megoldások révén.

Az IMPACTS-EDIC közös irányítási modellekre és technológiai innovációra támaszkodva támogatja a határokon átnyúló, interoperábilis közszolgáltatások digitalizációját. Tevékenységei közé tartozik az interoperabilitást támogató megoldások és innovatív közszolgáltatások fejlesztése GovTech-alapú eszközökkel, valamint az interoperabilitás erősítése az Európai Interoperabilitási Keretrendszer (EIF) alapján.
Ezek az erőfeszítések a lakosságot, a vállalkozásokat és a gazdaságot egyaránt szolgálják az adminisztratív terhek csökkentésével és az eljárások egyszerűsítésével.

Az IMPACTS-EDIC működése

Az irányítási struktúra biztosítja a hatékony döntéshozatalt és a szereplők közötti koordinációt.
A tagállamokat és uniós intézményeket bevonó munkafolyamatok jönnek létre, egyértelmű szerepkörök és felelősségek mentén, az adott célkitűzésekhez igazítva.
A konzorcium figyelme a technikai szempontokra, a jogi keretekre és a feladatok végrehajtásához szükséges készségek megerősítésére irányul.

Fő tevékenységek:

* Interoperabilitási megoldások és együttműködési mechanizmusok fejlesztése a közszolgáltatások digitalizációjához
* Az interoperabilitás előmozdítása és a szinergiák erősítése a meglévő EDIC-ekkel
* Érintetti szereplők bevonása a tervezési és végrehajtási folyamatokba
* Fejlett közszolgáltatások létrehozásának támogatása és a digitális szuverenitás erősítése

Az IMPACTS-EDIC kiemelten kezeli az átláthatóságot, a befogadást és az uniós jogszabályoknak való megfelelést, biztosítva a tagállamok közötti zökkenőmentes integrációt és működést.

Fő jellemzők, várt eredmények és következő lépések

Az IMPACTS-EDIC várhatóan a közigazgatási innováció egyik meghatározó motorjává válik, és irányt mutat a digitális átalakulásban.
A tagok erőforrásainak és szakértelmének egyesítésével a konzorcium előmozdítja a határokon átnyúló interoperabilitást, és új közszolgáltatásokat fejleszt a legmodernebb technológiák alkalmazásával.
Az IMPACTS-EDIC létrejötte mérföldkő Európa digitális átalakulásában: hozzájárul a közszolgáltatások fejlesztéséhez, az együttműködés erősítéséhez és a gazdasági növekedés támogatásához.
Az IMPACTS-EDIC készen áll arra, hogy újradefiniálja az európai közigazgatás működését, és egy hatékonyabb, összekapcsoltabb és biztonságosabb digitális ökoszisztémát hozzon létre.

További információk az Európai Digitális Infrastruktúra Konzorciumokról (European Digital Infrastructure Consortiums, EDIC-ekről).”

Forrás:
Commission unveils IMPACTS-EDIC to digitalise public administration across Europe; Veselina Foteva; Interoperable Europe Portal; 2025. december 4.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium új panaszkezelő felületet indít az állami beruházásokban részt vevő alvállalkozók védelmére

„Az Építési és Közlekedési Minisztérium új panaszkezelő felületet indít az állami beruházásokban részt vevő alvállalkozók védelmére. A cél, hogy gyors és átlátható megoldás szülessen azokban az esetekben, amikor a vállalkozók elvégzett munkáját már átvették, de a számlák kiegyenlítése késik vagy elmarad.

A minisztérium szerint a probléma számos hazai kis- és középvállalkozást érint, és a kifizetési lánc átláthatóbbá tétele nélkülözhetetlen a tisztességes piaci működéshez.

A kezdeményezés részeként a kormány nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő minden minisztérium számára, amely állami építési beruházást valósít meg. A szervezeteknek be kell számolniuk projektjeik elszámolási helyzetéről és meg kell nevezniük a beruházások fővállalkozóit. Emellett a fővállalkozóknak is kötelező lesz adatot szolgáltatniuk az általuk bevont alvállalkozókról, a teljesítések igazolásáról, valamint a számlák kifizetési státuszáról.

Az új rendszer lehetővé teszi, hogy az alvállalkozók elektronikusan jelentsék be a teljesített, átvett, de ki nem fizetett munkákkal kapcsolatos panaszaikat. A bejelentéseket a minisztérium vasszigorral vizsgálja ki és határozottan fellép az alvállalkozók védelmében.

A tisztességesen elvégzett munkáért tisztességes és határidőben érkező fizetés jár, és a kormány ennek érvényesítését minden eszközzel támogatni fogja – emelte ki Csepreghy Nándor miniszterhelyettes.

További információk és a panaszkezelő felület a következő linken érhetők el: https://beruhazas.gov.hu/alvallalkozo-bejelento”

Forrás:
Új panaszkezelő felület indul az alvállalkozói kifizetések védelmére; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2025. december 2.

Kiűznék a Microsoft 365-öt az Európai Parlamentből

„Európai képviselők javaslata szerint a belső piac és technológiai önállóság erősítése céljából fel kellene hagyni a Microsoft szoftvereinek használatával az Európai Parlamentnél.

Egy 39 tagú képviselőcsoport levélben sürgette arra az Európai Parlament (EP) elnökét, Roberta Metsolát, hogy az intézmény európai fejlesztésű szoftverek és hardverek használatára térjen át az amerikai termékek helyett. A képviselők szerint az uniós parlament kiemelt felelősséggel bír az európai technológia szektor támogatásában, több ezer alkalmazottjával és erőforrásaival előmozdítania szükséges a technológiai szuverenitásért folytatott küzdelmet.

Egy konkrét javasolt intézkedés, hogy a döntéshozók mondják fel a Microsoft szoftvereinek használatára vonatkozó szerződéseket, és válasszanak európai alternatívákat. A felszólítás elsősorban a Microsoft 365 előfizetési csomagra irányul, de a későbbiekben más szoftverek leváltására is kiterjedne a hivatali és közintézményi eszközökön. A képviselők szerint a középtávú cél a Microsoft-termékek, köztük a Windows operációs rendszer teljes kivezetése.

A Microsoft szoftverén kívül a képviselők a Dell, a HP és az LG gyártók hardvereit is mellőznék az európai alternatívák javára, beleértve a laptopokat, asztali gépeket, perifériákat. A lépés előnyei közt említik, hogy nem csak az amerikai technológiának való kitettség csökkenne egy ilyen beruházással, de az európai gazdaság számára is pozitív hozadékot jelentene, mivel a költések a helyi szereplők zsebét tömnék. A javasolt megoldások közt említi a levél a Vivaldi böngészőt, a Qwant keresőt, a Proton levelezőt, és az OpenDesket, a Windows leváltására pedig a nyílt forrású Linux disztribúciókat.

A múlt héten egy berlini csúcstalálkozón Németország támogatást fejezte ki Franciaország régóta fennálló követelései iránt, hogy Európa technológiailag függetlenebb legyen az USA-tól, és lépéseket tegyen a digitális szuverenitás felé. A Microsoft szóvivője akkor úgy nyilatkozott, hogy „büszke arra, hogy a piacon jelenleg elérhető legátfogóbb szuverenitási megoldásokat kínálja”, és továbbra is biztosítani szeretné, hogy az Európai Parlament és más európai ügyfelek biztonságosan dolgozhassanak.”

Forrás:
Kiűznék a Microsoft 365-öt az Európai Parlamentből; Dömös Zsuzsanna; HWSW.hu; 2025. december 1.

Technika, tudomány, mesterséges intelligencia (MI)

A jegybank frissített ajánlásával segíti a mesterséges intelligencia felelős és biztonságos banki alkalmazását

„A hitelintézetek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a mesterséges intelligencia alapú megoldások alkalmazási lehetőségeinek feltárására. A hazai bankrendszerben is jól látható az intelligens bank irányába mutató fejlődés, amelyet a technológiai innováció gyors üteme és a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása támogat. A Magyar Nemzeti Bank annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia hazai bankrendszerben felelős és biztonságos módon terjedjen el, a banki digitalizáció ösztönzésére kiadott ajánlását egy erre irányuló, új fejezettel egészítette ki.

Az MNB a szöveg kidolgozását széles körű szakmai egyeztetésre alapozta, konzultált többek között a Bankszövetséggel, Magyar Fintech Szövetséggel, a Digitális Vállalkozások Szövetségével, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és egyéb piaci szereplők munkatársaival. Az MNB elvárja a hitelintézetektől, hogy digitális transzformációs stratégiájukat az MI felelős alkalmazására vonatkozó alstratégiával egészítsék ki, és ezt küldjék meg az MNB felé 2026. június 30-ig. Az MNB digitális transzformációs ajánlás mesterséges intelligenciára vonatkozó fejezettel történő kiegészítése – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – egységes iránymutatásként kíván szolgálni a hitelintézetek számára mindazokban a kérdésekben, amelyek az MI-alapú megoldások alkalmazásához, azok tervezéséhez és bevezetéséhez kapcsolódnak az uniós rendelet teljes körű alkalmazásának megkezdéséig. A dokumentum így fejlesztési javaslatokat, jó gyakorlatokat és elvárásokat fogalmaz meg a hatékony szervezetirányítás, az adatkormányzás és adatvagyonkezelés, az informatikai biztonság és a kiberbiztonság MI-specifikus vonatkozásai, a szervezeti MI-szakértelem és kompetenciák kialakítása terén is. Emellett kitér az MI-vel kapcsolatos belső és külső kommunikáció fejlesztésére is. A digitális transzformációs ajánlás új fejezete egységes szakmai irányelveket biztosít a felelős MI-alkalmazásra, támogatva a banki szereplőket abban, hogy a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket biztonságosan, átláthatóan és ügyfélközpontúan integrálják működésükbe.”

Forrás:
A jegybank frissített ajánlásával segíti a mesterséges intelligencia felelős és biztonságos banki alkalmazását; Magyar Nemzeti Bank; 2025. december 5.

A mesterséges intelligencia szerepe az önkormányzatok jövőjében – nagy sikerrel zárult a TÖOSZ MI-konferenciája Budakeszin

„A TÖOSZ Polgármesternői Tagozatának szervezésében december 1-jén Budakeszin, nagy érdeklődés mellett került megrendezésre a mesterséges intelligencia konferencia, amely a biztonságtól kezdve a jogi kérdéseken és az informatikai megoldásokon át egészen a napi gyakorlati hasznosításig számos, az önkormányzatok számára is kiemelten hasznos és fontos témát érintett. A TÖOSZ–MI Konferencián elismert szakértők osztották meg tapasztalataikat és mutatták be a mesterséges intelligencia önkormányzati alkalmazásának sokrétű lehetőségeit.

Dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere, a TÖOSZ társelnöke és a Polgármesternői Tagozat elnöke kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása elengedhetetlen a versenyképesség és a hatékony lakosságszolgálat szempontjából:

„Aki a mesterséges intelligenciát nem használja, az lemarad. Ez egy olyan esély, egy olyan lehetőség, amivel a települési önkormányzatoknak élni kell, a versenyképességüket megnövelik, és olyan eszközt kapnak a kezükbe, amivel hatékonyabban, jobban tudják szolgálni a lakosságukat.”

A konferencia előadói arra hívták fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése nemcsak kihívás, hanem egyben hatalmas lehetőség is a települések számára. Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke rávilágított, hogy az AI már ma is alapvetően formálja a társadalmi és gazdasági folyamatokat:
„A mesterséges intelligencia az megkerülhetetlen, ma úgy gondolom, mindenkinek a számára, hiszen az élet minden területét behálózza és alapvetően átalakítja a mindennapjainkat jelenünkben és jövőnkben is.”

Dr. Dietz Ferenc hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak tudatosan kell felkészülniük a mesterséges intelligencia alkalmazására:
„Ezért az önkormányzatnak is létkérdés, hogy ezzel a kérdéskörre minél alaposabban és minél behatóbban foglalkozzon, hiszen számtalan olyan területen segítheti a munkáját, ami a mindennapokhoz neki szükséges.”

Kiemelte, hogy a felkészülés egyik kulcsa egy jól átgondolt mesterséges intelligencia stratégia megalkotása:

„Erre tudatosan készülni kell, ezért érdemes az önkormányzatnak egy mesterséges intelligencia stratégiát kidolgozni, és ebben a stratégiában ezeket a kérdésköröket, a tudatosítást, a tájékoztatást, a különböző felhasználási területeket és az ehhez való forrásokat, mind az emberi forrásokat, mind pedig egyéb eszközöket, ezeket végiggondolni.” – mondta Dr. Dietz Ferenc.

Hozzátette: Nagyon fontos, hogy ezt a stratégiát rendszeresen újra kell frissíteni, hiszen olyan elképesztő mértékben fejlődik az egész technológia, az egész digitális tudás, hogy mindig naprakészen kell lenni egy önkormányzatnak is.

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az MI nemcsak a nagyvárosok eszköze lehet:
„Nagyon fontos az, hogy nem kell mindig nagy léptékben gondolkodni, tehát nem csak a nagyvárosok tudják ezt megcsinálni. Egy kis településnek az a fontos, hogy minél emberközelibben tudja ezt használni, és minél inkább a lakosságot tudja vele támogatni, továbbá pedig a hivatalnak a munkáját.”

Az önkormányzatok működésében betöltött kiemelt szerepre Dr. Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos is rámutatott. Mint fogalmazott:
„Az önkormányzatok azok az utolsó bástyák, akik egyébként az állampolgárok szembesülnek, hiszen ha bármilyen ügyük van, először az önkormányzatok keresik meg, és az nagyon fontos, hogy az önkormányzat is képes legyen arra, hogy ezekre a kérdésekre ezek közé tudjon válaszolni, és ez ne legyen bonyolult.”

Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia nem a munkaerőt váltja ki, hanem a munkavégzést teszi hatékonyabbá:
„Ez nem azt jelenti persze, hogy az alkalmazottak elveszítik a munkájukat, hanem olyan feladatokat, amit nem végzünk el, vagy nem annyira jól végzünk el, ezeket el tudjuk végezni, és sokkal jobb minőségben. És ez mind az állampolgárok megelégedettsége szempontjából fontos.”

A nap folyamán olyan szakértők tartottak előadást, mint dr. Dimény Imre (UrbanTech Miskolc), Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese, AI szakértő és Németh Dániel, az MBH Bank GenAI implementációs menedzsere, Kerek István, AI-szakértő, a Sikerkalauz AI hullámlovasoknak c. könyv szerzője, Cserép Gergely (Adat.AI), dr. Galgóczy Gergely (AI jogi oldalról), dr. Vajda Viktor (hazai MI-szabályozás) és Vadász Gábor (BDO – AI rendszerek kockázata).

A konferencián résztvevő polgármesterek is arról számoltak be, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése nem csupán lehetőség, hanem szükségszerű válasz a mai kor kihívásaira. Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere így fogalmazott:
„Mert ha nem foglalkozunk vele, akkor szerintem lemaradunk a többi városhoz képest… A technológia már úgy fejlődik, hogy jóval könnyebbé teszi a munkánkat. És azért is fontos, hogy ezt használjuk, mert ezt az energiát a városra, az emberekre, a közösségekre tudjuk fordítani.”

Csiga Gergely, a Budapest Főváros XIII, Kerületi Önkormányzat alpolgármestere szerint az MI a közigazgatási hatékonyság növelésének egyik kulcsa lehet:

„Folyamatosan azt keressük, hogy hogy tudunk tanulni… látjuk ezt a robbanásszerű fejlődést, amit a mesterséges intelligencia a versenyszférában elhozott, és azt próbáljuk kutatni, hogy ezt a közszférában hogy lehet nekünk alkalmazni… hogy tudjuk az önkormányzati munkavégzés hatékonyságát növelni, és ezen keresztül a lakosok életminőségét még jobban szolgálni.”

Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere a vezetői munkát segítő gyakorlati előnyökre hívta fel a figyelmet: „A polgármesterek számára egy óriási lehetőség lenne az, hogy használjunk valami olyasmit, ami ott van a telefonunkban, vagy ott van a számítógépen, és nem igazán használjuk, vagy éppenséggel néha egy-egy ilyen beszédírásra, mert ennél sokkal kiterjedtebb használata lehet. Én is azért jöttem, hogy tanuljak, hátha valami újat tudok, és az majd az én munkámat jobban segíti.”

A konferencia egyértelmű üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia az önkormányzati szolgáltatások fejlesztésének egyik legerősebb eszköze lehet, és a következő évek meghatározó együttműködései döntő hatással lesznek a települések jövőjére.

Bízunk benne, hogy a konferencia lendületet ad a települések további innovációs törekvéseinek, és a hazai mesterséges intelligencia-fejlesztés kulcsszereplőivel együtt folytatjuk az önkormányzati alkalmazások fejlesztését.

Köszönjük Budakeszi Város Önkormányzatának a vendéglátást, valamint minden előadónak, résztvevőnek és közreműködőnek a tartalmas és inspiráló napot.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia szerepe az önkormányzatok jövőjében – nagy sikerrel zárult a TÖOSZ MI-konferenciája Budakeszin; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2025. december 2.

Az Európa Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport közösen támogatja az MI Gigagyárak (AI Gigafactories) létrehozását

„A Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport közösen támogatja a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyáraka

A Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport közösen támogatja a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárakat

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB-csoport) a mai napon egyesítette erőit annak érdekében, hogy Európát vezető mesterségesintelligencia-kontinenssé tegye: Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök, Nadia Calvino,az Európai Beruházási Bank Csoport elnöke és Merete Clausen, az Európai Beruházási Alap vezérigazgató-helyettese egyetértési megállapodást írt alá az AI Gigafactories fejlesztésének és telepítésének támogatására az Európai Unióban. A megállapodás keretet hoz létre az európai jövőbeli MI-infrastruktúrát megalapozó mesterségesintelligencia-gigagyárak finanszírozásának és fejlesztésének felgyorsítására. Az EBB csoport személyre szabott tanácsadási támogatást nyújt azoknak a konzorciumoknak, amelyek a Bizottság nem hivatalos pályázati felhívására válaszoltak. Ez az iránymutatás hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ambiciózus koncepciók hitelképes projektekké váljanak, amelyeket a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárak létrehozására vonatkozó, 2026 elejére tervezett hivatalos felhívásban lehet benyújtani, megnyitva az utat az EBB esetleges társfinanszírozása előtt.

A mai egyetértési megállapodás elő fogja mozdítani az Ursula von der Leyen elnök által a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, 2025 februárjában Párizsban tartott cselekvési csúcstalálkozón bejelentett InvestAI kezdeményezést. Az InvestAI 20 milliárd EUR összegű eszközt mozgósít legfeljebb öt mesterségesintelligencia-gigagyár – a következő generációs mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésére és oktatására szolgáló nagyméretű számítástechnikai létesítmények – támogatására.

A beruházások mozgósításán túl e partnerség célja, hogy Európa mesterséges intelligenciával kapcsolatos jövőképét olyan konkrét, nagyszabású létesítményekké alakítsa át, amelyek képesek előmozdítani az innovációt, megerősíteni a technológiai szuverenitást, és az EU-t globális vezető szerephez juttatni a mesterséges intelligencia terén.

További információk a Bizottság és az EBB közötti egyetértési megállapodásban találhatók.”

Forrás:
Napi hírek 04 / 12 / 2025; Európai Bizottság; 2025. december 4. (Uniós gépi fordítás. Az eredeti változat elolvasható itt.)

Az uniós MI-hivatal (AI Office) iránymutatásokat dolgoz ki a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében

„Az MI-hivatal iránymutatásokat dolgoz ki a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és a javasolt digitális salátarendelet végrehajtásával összefüggésben a Bizottság előmozdítja a szabályoknak való megfelelés támogatására és az érdekelt felek által kifejezett igények kielégítésére irányuló kezdeményezésekkel kapcsolatos munkát. Az MI-hivatal jelenleg iránymutatásokat dolgoz ki, hogy egyértelmű és gyakorlati utasításokat adjon a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és más vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazására vonatkozóan.

2026 folyamán a Bizottság kidolgozza a következőket:

A magas kockázati besorolás gyakorlati alkalmazására vonatkozó iránymutatások

Iránymutatások a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 50. cikke szerinti átláthatósági követelmények gyakorlati alkalmazásáról

Iránymutatás a súlyos váratlan eseményeknek a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói általi bejelentéséről

Iránymutatások a magas kockázatú követelmények gyakorlati alkalmazásáról

Iránymutatások a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira vonatkozó kötelezettségek gyakorlati alkalmazásáról

Iránymutatások az alapjogi hatásvizsgálat sablonjával

Iránymutatások az MI-értékláncon belüli felelősségi körökre vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásáról

Iránymutatások a lényeges módosításokkal kapcsolatos rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról

A nagy kockázatú MI-rendszerek forgalomba hozatal utáni nyomon követéséhez önkéntes sablont biztosító iránymutatások

Iránymutatások a minőségirányítási rendszer azon elemeiről, amelyeknek a kkv-k és a kis- és középvállalkozások egyszerűsített módon megfelelhetnek

Iránymutatások a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály más uniós jogszabályokkal való kölcsönhatásáról, például a Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület közös iránymutatásai a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és az uniós adatvédelmi jog kölcsönhatásáról

Az érdekelt felek egyértelműbb iránymutatást kértek arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 2. cikkének (6) és (8) bekezdésében foglalt kutatási mentességeket hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban, különösen olyan konkrét területeken, mint a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó preklinikai kutatás és termékfejlesztés. A Bizottság ezt prioritásként fogja kezelni. Ezek az egyszerűsítési erőfeszítések biztosítani fogják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes és kiszámítható végrehajtását, támogatni fogják az innovációt, és segíteni fogják Európát abban, hogy megerősítse vezető szerepét a biztonságos, mesterséges intelligencián alapuló fejlesztésben.

Az érdekelt felek támogatást kaphatnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatától is, és hasznos információkat találhatnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes információs platformjáról.

Kapcsolódó témák

Mesterséges intelligencia”

Forrás:
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának támogatása egyértelmű iránymutatásokkal; Shaping Europe’s digital future; Európai Bizottság; 2025. december 4. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

A kormányzati célkitűzés, hogy a szakképző intézményekben az oktatási program része legyen a mesterségesintelligencia-képzés

„Kormányzati célkitűzés, hogy a tavaszi félévben már minden szakképző intézményben a mindennapi oktatási program része legyen a mesterségesintelligencia-képzés – mondta a kulturális és innovációs miniszter szerdán Budapesten.

Hankó Balázs a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Technikumban tett látogatásakor újságírók előtt arról beszélt, hogy az ősszel a mesterségesintelligencia-oktatás először egy pilotprogram keretében indult hatvan szakképző iskolában. Ezen intézmények egyike a Trefort Ágoston technikum – tette hozzá.

A miniszter közölte: novemberben mintegy száz oktatót képeztek ki a képzésre, és még idén ősszel 1700 diák fog a mesterséges intelligencia alapjaival megismerkedni.

A lépést azzal indokolta Hankó Balázs, hogy a szakképzés mindig a gyakorlat igényei alapján lép előre, és ez a gyakorlati igény ma már a szakmák világában is a mesterséges intelligencia ismeretét követeli meg. A cél, hogy a fiatalok legyenek felvértezve a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán – mondta.

Hankó Balázs kiemelte: a magyar szakképzés Európa és a világ élvonalában van. A szakmák Európa-bajnokságán, Dániában a magyarok négy arany-, két ezüst- és öt bronzérmet szereztek – emlékeztetett.

A miniszter a technikumban megtekintett egy tanórát, hogy lássa, hogyan történik a mesterségesintelligencia-oktatás.”

Forrás:
Hankó Balázs: a kormány célja, hogy a szakképző intézményekben az oktatási program része legyen a mesterségesintelligencia-képzés; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. december 3.

Az uniós MI Testület (AI Board) hatodik ülése 2025. december 4-én

„A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület december 4-én, csütörtökön ülésezett, hogy megvitassa a digitális egyszerűsítési csomagot, és felülvizsgálja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának jelenlegi prioritásait.

A Bizottság 2025. november 19-én előterjesztette a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra és az adatokra vonatkozó szabályok észszerűsítésére irányuló digitális salátarendelet-javaslatot.

Ez a csomag magában foglalta az adatunióra vonatkozó stratégiát is, amelynek célja a magas színvonalú MI-adatok rendelkezésre állásának biztosítása. Ezzel összefüggésben a mesterséges intelligenciával foglalkozó testület megvitatta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának következő lépéseit. Ez magában foglalja, hogy a Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a legkésedelmesebb szabványok áthidalása érdekében, így az érdekelt felek iránymutatási eszközökkel rendelkeznek, miközben a szabványosítási folyamat folytatódik.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület tagjai megvitatták a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály nemzeti végrehajtását, megosztva a bevált gyakorlatokat a kihívások kezelése és a hatékony koordináció kialakítása érdekében. Az MI-hivatal ismertette továbbá az egészségügyben és az élettudományokban a mesterséges intelligencia területén végzett munkát és technológiai fejlesztést.

Az MI-testület több alcsoport esetében jóváhagyta a 2026-os munkaterveket. Ez volt az utolsó alkalom, hogy az ülést Dánia vezette a Tanács soros elnökségének részeként, a Ciprusnak való átadás előtt, amely az EU Tanácsa elnökségének 2026. január 1-jei kezdetével tölti be az elnöki tisztséget. A Testület úgy határozott, hogy a Tanács ciprusi elnökségének idejére folytatja az elnökválasztás rotációs modelljének alkalmazását.”

Forrás:
A mesterséges intelligenciával foglalkozó testület hatodik ülése; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. december 4. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Három út az MI-hez: verseny, kontroll, koordináció

„A mesterséges intelligencia (MI) 2025-re a globális gazdasági és technológiai verseny egyik legfontosabb terepévé vált. Mára egyértelmű, hogy a világ három nagy pólusa – az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió – teljesen eltérő stratégiát követ. Az USA a gyors piacvezérelt innovációra, Kína az állami-vezérelt ökoszisztémára, Európa pedig a szabályozott és biztonságos modellre építi az MI-fejlődést. E három út nem csupán háromféle szabályozási filozófiát jelent: három különböző gazdasági és társadalmi logikát is. Különösen érdekes ezt most megvizsgálni, hiszen 2025. december 1-jétől hatályosul Magyarország mesterséges intelligencia törvénye.

Az Egyesült Államok az elmúlt évben látványosan új szakaszba lépett, amikor elindította az „AI in Science” programot, amely összekapcsolja a szövetségi laborokat, nemzeti adatbázisokat és szuperszámítógépeket annak érdekében, hogy az MI felgyorsítsa a gyógyszerkutatást, az energiatechnológiát és más stratégiai területeket. Ez a megközelítés továbbra is az „innováció először, szabályozás később” logikára épül, ahol a gyorsaság a fő versenyelőny, és ebbe az irányba igyekszik az EU AI in Science stratégiája is. Valóban ebben az ökoszisztémában születnek meg elsőként a legfejlettebb nagy nyelvi modellek. A nagy tudományos infrastruktúrákat vizsgáló elemzések szerint, ahol az állam összehangolja a laborokat, az adatvagyont és a számítási kapacitásokat, ott mérhetően gyorsul a tudományos áttörések üteme. Ugyanakkor ennek ára is van, hiszen a társadalmi, adatvédelmi és biztonsági aggályok gyakran csak a piaci bevezetés után kerülnek napirendre, ami növeli a vállalati kockázatvállalást, és a felelősségi lánc sokszor nehezen követhető.

A kínai mesterséges intelligencia stratégia ennél összetettebb, és nem csupán állami infrastruktúra fejlesztésből áll. A 2017-es Nemzeti MI-terv óta Peking hibrid modellt működtet: a kormány határozza meg a stratégiai irányokat, de a nagy technológiai vállalatok – Baidu, Alibaba, Tencent, Huawei – szorosan együttműködve hajtják végre azokat. Ezek a cégek fejlesztik a nyelvi modelleket, szállítanak MI-alapú autóipari, e-kereskedelmi és pénzügyi-technológiai innovációkat, miközben részt vesznek államilag támogatott projektekben. A városi irányítórendszerek, az autonóm járművek tesztpályái és az ipari automatizáció mind-mind olyan területek, ahol az állami koordináció és a magánszféra erőforrásai együttesen jelennek meg. Kína előnye a méret és a koordináció: óriási adatmennyiséget, nagy számítási kapacitást és központosított beruházásokat tud mozgósítani. A modell azonban kevésbé átlátható a külső megfigyelők számára, mivel az állami irányítás és a magánvállalatok közötti együttműködés részletei, valamint az adatforrások jelentős része nem nyilvános. A kínai MI-fejlesztés társadalmi beágyazottsága is más mintát követ: az egyéni adatok felhasználásának korlátai jóval gyengébbek, ami etikai és politikai okokból az európai modellel összeegyeztethetetlen. Ezért a kínai megközelítés Európában nemcsak nehezen adaptálható, hanem gyakorlatilag sem megvalósítható.

Ebben a globális környezetben pozicionálja magát Európa, amely felismerte: ha sebességben és kockázatvállalásban próbálna versenyezni az USA-val vagy Kínával, szinte biztosan veszítene. Ezt nem kritikaként, hanem adottságként kell értékelni. Az európai tőkepiac mérete kisebb, az MI-infrastruktúrák lassabban fejlődnek és nincsenek olyan nagy technológiai szereplők, amelyekkel gyorsan lehetne skálázni. Épp ezért az Európai Unió tudatosan választotta a „harmadik utat”: nem a leggyorsabb, hanem a legmegbízhatóbb szeretne lenni. Az AI Act célja, hogy a kontinensen olyan ökoszisztéma alakuljon ki, amely egyszerre védi az alapvető jogokat, támogatja az innovációt és minőségi keretet ad a vállalatok számára. Ezt a szemléletet egészíti ki az EU által elindított bejelentési rendszer, amely lehetővé teszi a rendelet megsértésének biztonságos, anonim jelzését. A francia–német vélemények – köztük Macron párizsi beszéde a „28. rezsimről”, az európai preferenciáról és az új AI IPCEI-ről – azt mutatják, hogy az EU a szabályozott modell mellé most már egyre erősebben építi a versenyképességi pillért is. Ez pontosan az a hiányzó láncszem, amely nélkül a harmadik út nem tud valódi alternatívává válni az amerikai gyorsasággal vagy a kínai koordinációval szemben.

Ugyanakkor a stratégia legnagyobb ereje egyben a legnagyobb kockázata is. A szabályozás csak addig ér valamit, ameddig érvényesíteni tudjuk. A nagy technológiai vállalatok esetében nagyon nehéz feladat alaposan ellenőrizni, hogy egy modell hogyan működik, hogyan tanult, milyen adatokon, milyen kockázatokat hordoz. Az alapmodellek komplexitása miatt a hagyományos megfelelőségi vizsgálatok korlátokba ütköznek. Az EU ezen a területen a GDPR tapasztalataira támaszkodik: a több milliárd eurós adatvédelmi bírságok azt mutatták, hogy az unió képes érvényt szerezni a szabályainak. De a mesterséges intelligencia más terep, sokkal gyorsabban változik. Az AI Office létszáma és erőforrásai egyelőre szerények ahhoz képest, hogy a világ legnagyobb technológiai vállalatainak rendszereit kellene vizsgálnia. Ráadásul a tagállamok eltérő tempóban és kapacitással állítják fel saját felügyeleti struktúráikat, ami a végrehajtás egyenetlenségéhez vezethet. Éppen ezért az AI Office vizsgálati jogosítványai, a kötelező kockázatkezelési dokumentáció és a beépített ellenőrzési mechanizmusok mind azt a célt szolgálják, hogy a szabályozás a gyakorlatban is működjék. A kérdés továbbra is fennáll, hogy az európai és nemzeti hatóságok képesek lesznek-e lépést tartani a technológia fejlődésével – és hogy mi történik, ha a szabályozási előny mégsem kompenzálja a technológiai lemaradást.

Magyarország a 2025. december 1-jével hatályos mesterséges intelligencia törvénnyel ebbe a rendszerbe illeszkedik. A 2025. évi LXXV. törvény kijelöli a hazai megfelelőségi és ellenőrzési struktúrát, amelynek keretében két típusú hatóság működik majd: a bejelentő hatóság, amely az MI-rendszerek megfelelőségét tanúsító szervezeteket jelöli ki, valamint a piacfelügyeleti hatóság, amely az MI-rendszerek jogszerű használatát ellenőrzi. A konkrét hatóságokat a kormány végrehajtási rendeletben nevezi meg, az adatvédelmi vonatkozásokban pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) meglévő jogkörei érvényesülnek. A jogszabály az EU AI Act szerkezetét követi: a magas kockázatú rendszerek üzemeltetőit regisztrációs, dokumentációs és kockázatkezelési kötelezettség terheli, míg a tiltott alkalmazások listája megegyezik az uniós előírásokkal. A magyar vállalatok számára ez kiszámíthatóbb jogi környezetet jelent, de egyúttal adminisztratív terhet is. A törvény nem gyorsítja fel a technológiai fejlődést, sőt bizonyos esetekben lassíthatja is azt, de csökkenti a jogi és reputációs kockázatokat, ezzel adva hosszabb távú versenyelőnyt.

Ez azonban nem válaszolja meg teljesen azt a kérdést, amely a legtöbb magyar cégben ma felmerül: ha Amerikában mindenki előre szalad, mi hogyan versenyezhetünk velük? A valóság az, hogy a magyar vállalatok amúgy sem tudják ugyanazt a pályát futni. Az amerikai startupok és nagy technológiai cégek modellfejlesztési sebességét, tőkepiaci dinamizmusát és infrastrukturális kapacitását nem lehet másolni. A hazai és európai megközelítés logikája más: a kockázatminimalizálásra, a stabil működésre és a kiszámítható környezetre épít. Egy magyar cég számára a valódi versenyelőny nem abban rejlik, hogy lépést tart-e az amerikai modellek fejlesztési sebességével, hanem abban, hogy az általa kínált megoldások eleve megfelelnek az európai előírásoknak. Az AI Act szigorú követelményei olyan piacot hoznak létre, ahol a szabályokat betartó hazai vállalatok előnybe kerülhetnek azokkal a külföldi szereplőkkel szemben, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet az európai megfelelésre.

Ugyanakkor e stratégia kockázatait is világosan kell látni. Ha a magyar vállalatok döntő többsége csupán felhasználója marad a külföldön fejlesztett MI-rendszereknek, és nem épít saját fejlesztési kapacitásokat, akkor a megfelelőségi előny hosszú távon kiüresedhet. A szabályok betartása ugyanis önmagában nem teremt technológiai tudást, és nem biztosít helyet az értéklánc magasabb szintjein. A kérdés tehát nem pusztán az, hogy a magyar cégek megfelelnek-e az előírásoknak, hanem az is, hogy képesek lesznek-e olyan hazai kompetenciákat kiépíteni, amelyek révén az MI-gazdaságban nem csupán alkalmazók, hanem fejlesztők is lehetnek. A szabályozottság versenyelőny lehet – de csak akkor, ha mögötte valódi innováció és tudás is áll. Az európai harmadik út sikeressége végső soron azon múlik, hogy ez az egyensúly megvalósul-e.”

Forrás:
Három út az MI-hez: verseny, kontroll, koordináció; Pató Viktória Lilla; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 2025. december 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új alkalmazás jelent meg kéktúrázóknak útvonaltervezővel és digitális bélyegzéssel

„Magyarországon belül két tetszőleges pont között úgy lehet megtervezni az útvonalat, hogy a lehető leghosszabban a Kéktúra nyomvonalán haladhassunk. Az új alkalmazást a siófoki Aktív Magyarország Konferencián mutatták be, ahol Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár azt is bejelentette, hogy az aktív életmód népszerűsítése érdekében elindítják az élhető települések kék zóna programját.

„Ha azt akarjuk, hogy többen menjenek el kéktúrázni, akkor nekünk is haladni kell a technikával” – ezzel a felütéssel jelentette be az új Kéktúra applikáció megjelenését Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős államtitkár Siófokon, a VII. Aktív Magyarország Konferencián. Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója közölte: a mobilalkalmazás legfontosabb funkciója a digitális bélyegzés bevezetése. Ez nem azt jelenti, hogy lecserélik az eredeti, hagyományos bélyegzőfüzetbe gyűjtött bélyegzőlenyomatokat. Ez a lehetőség megmarad, és mellette lehet használni az új applikációt is, amely a geolokációk alapján érzékeli, hogy 50 méteren belül hol vannak pecsételő helyek.

A digitális bélyegzés lehetőségét már régóta szerették volna bevezetni, ugyanis sokan úgy vannak vele, hogy nem szeretnék magukkal vinni az igazolófüzetet, ha már a telefonjuk úgyis mindig kéznél van. Ha valaki most kapna kedvet a kéktúrázáshoz, akár teljes egészében csak digitális bélyegzésekkel is teljesítheti a mozgalmakat, de arra is lehetősége nyílik, hogy a már meglévő igazolófüzetét beregisztrálva a biztonság kedvéért papír alapon és digitálisan egyszerre folytassa a bélyegzést.

Tassy Márk hozzátette: az új alkalmazásnak a digitális pecsételés mellett a másik fő funkciója az az útvonaltervező, aminek a segítségével

Magyarországon belül két tetszőleges pont között úgy lehet megtervezni az útvonalat, hogy a lehető leghosszabban a Kéktúra nyomvonalán haladhassunk.

Minden további fontos tudnivalót, ajánlást és beállítási tanácsot ezen az oldalon lehet megtalálni…”

Forrás:
Új applikáció jelent meg kéktúrázóknak útvonaltervezővel és digitális bélyegzéssel; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. december 1.

Ellenmondásos részletekből áll össze a szebb kép – K&H innovációs index

„Egyre több vállalat valósít meg fejlesztéseket, a digitális innováció és az MI a hajtóerő

A hazai vállalkozások innovációs aktivitása továbbra is stabil szinten maradt: a K&H innovációs index 2025 második félévében 27 pontot ért el, ami lényegében megfelel az elmúlt három év eredményeinek. A főindex ezzel továbbra is a több éve megszokott, szűk tartományban mozog, miközben több területen is kedvező elmozdulások láthatók.

„A mostani eredmények azt mutatják, hogy a magyar vállalatok óvatosabban terveznek, de közben egyre nagyobb arányban valósítottak meg tényleges fejlesztéseket. A digitális innovációk továbbra is húzóerőt jelentenek, és a mesterséges intelligencia alkalmazása rekordot döntött. A nagyvállalatok esetében pedig megállt az első féléves visszaesés” – mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

Megvalósult innovációk: egyre több vállalat lép a tettek mezejére

A megvalósult innovációs alindex eredményei javuló képet mutatnak. Az elmúlt két évben egyre több vállalat vezetett be új vagy jelentősen továbbfejlesztett terméket vagy szolgáltatást, ami leginkább a szolgáltató szektorban, valamint a 300 millió és 1 milliárd forint között árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál érzékelhető. A kelet-magyarországi cégek körében szintén trendszerű növekedés látható, ami arra utal, hogy a korábbi fejlesztések egyre inkább megjelennek a gyakorlatban is.

Tervezett innovációk: a nagyvállalatoknál stabilizálódás, máshol óvatosság

A tervezett innovációk esetében vegyesebb képet mutat a kutatás: a főindexet legerősebben befolyásoló tervezett innovációs alindex összességében mérséklődött, ugyanakkor a 4 milliárd forint feletti árbevételű vállalatok körében megállt a korábbi visszaesés, és több mutatóban már korrekció is érzékelhető. Ez különösen fontos jelzés arra, hogy a nagyvállalati szektor stabilabb alapokról tekint a következő időszak fejlesztéseire. A kereskedelmi és kelet-magyarországi cégeknél ezzel szemben továbbra is erőteljesebb óvatosság jellemzi a következő évre tervezett innovációkat.

A megvalósult fejlesztések oldalán ugyanakkor kifejezetten aktivitást jelző folyamatokat látni. Az elmúlt két évben tovább nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek további fejlesztéseket hajtottak végre: a mutató 60%-ra emelkedett, ami tartós, erős innovációs aktivitásra utal. A bővülés különösen a logisztikai és szállítási folyamatok fejlesztésében volt jelentős, ahol a vállalatok 17%-a valósított meg új vagy továbbfejlesztett megoldásokat – ez 6 százalékpontos növekedés az előző félévhez képest. A háttérfolyamatok fejlesztése hagyományosan a legaktívabb terület, ami most is megmutatkozik: a vállalati működést támogató belső folyamatok fejlesztése 41 ponton áll. A vezetői folyamatokhoz kapcsolódó fejlesztések aránya 19%, míg a humánerőforrás-területhez kötődő innovációk 15%-ot érnek el.

A következő egy évre vonatkozó várakozások ezzel szemben lényegében nem változtak: továbbra is 38% tervezi, hogy új fejlesztéseket vezet be, ami összhangban áll az előző félévek óvatosabb üzleti tervezésével. Mindez arra utal, hogy sok vállalat az elmúlt időszakban már megvalósította azokat a fejlesztéseket, amelyekre a működés stabilizálásához vagy optimalizálásához szükség volt, a rövid távú innovációs tervezésben pedig jelenleg inkább a kivárás dominál.

A digitális innováció és a mesterséges intelligencia használata a fő hajtóerő

A digitális innováció továbbra is a vállalati fejlesztések egyik legerősebb motorja. Az elmúlt két évben már minden második vállalkozás hajtott végre digitális fejlesztést, ami az egyik legmagasabb arány a kutatás történetében. A digitális alindex növekedése különösen a kereskedelmi cégek és az 1,1–2 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások körében látványos. A mesterséges intelligencia alkalmazása pedig soha nem látott szintre ért, amelyről a K&H önálló jelentésben ad részletesebb áttekintést.

A főindex fölött az innovációs stratégia alindex

Az innovációs stratégia alindexben is több kedvező elmozdulás történt. A közepes méretű, azaz az 1,1–4 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok körében számottevően nőtt az írott innovációs stratégiával rendelkezők aránya, és Kelet-Magyarországon is egyre erőteljesebb az innovációs szemlélet jelenléte. Mindez azt sugallja, hogy a cégek hosszabb távon tudatosabban építik be az innovációt a működésükbe, még akkor is, ha a rövid távú tervezés egyes szegmensekben óvatosabbá vált.

A K&H innovációs index módszertana

A K&H 2021 óta közli az innovációs indexet. A 2025. évi második adatgyűjtésre szeptember 15. és október 6. között került sor. A felmérésben 360 olyan közepes és nagyvállalat innovációért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen 4, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a már megvalósult, a tervezett, valamint a digitális innovációkról, illetve a cégek innovációs stratégiájáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott átlagából képezik a K&H innovációs indexet, amelyben legnagyobb súlyt – 50 százalékot – a jövőben tervezett innovációk kapják. Így a K&H innovációs index segít képet alkotni arról, hogy a cégek milyen területeken tartják kulcsfontosságúnak versenyképességük fokozását.”

Forrás:
Stabil tartományban maradt a K&H innovációs index; K&H Bank; 2025. december 4.

Fenntartható fejlődés

Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője

„2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Európa környezete 2025” című jelentése új megvilágításba helyezi a magyar mezőgazdaság helyzetét, amelyben bár az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentek, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén kedvezőtlen kép mutatkozik.

Az EEA jelentése hangsúlyozza, hogy Magyarország éghajlata a globális átlagnál gyorsabban melegszik, és ezzel párhuzamosan nő az extrém időjárási jelenségek gyakorisága. Ennek eredményeként a klímaalkalmazkodás különösen fontos kell legyen az ország számára.

A mezőgazdaságra vonatkozó indikátorok kapcsán a jelentés kiemeli, hogy Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterület 6,3%-án volt jellemző. Ez az arány jelentősen elmarad az EU átlagától, amely 9,1% volt, miközben az Unió 2030-ra 25%-os célt tűzött ki.

A KSH adataival kiegészítve a jelentést, kiderül, hogy a 2021 és 2024 közötti négy évből háromban az ország területének legalább 70%-át sújtotta az aszály. Összehasonlításképpen, a 2000 és 2020 közötti 20 évben ez az aszályszint összesen 7 alkalommal fordult elő. A súlyos aszálykárok komoly szerepet játszottak abban, hogy az időjárási események okozta gazdasági károk ismét megugrottak a 2022–2023-as években, bár korábban (1990–2021 között) csökkenő trendet mutattak. A Green Policy Center is megerősítette, hogy a mezőgazdasági ágazat egyelőre kifejezetten rosszul áll az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásban.

A Green Policy Center Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében megállapítja, hogy 2023-ban Magyarországon összességében jelentős, 9% körüli ÜHG-kibocsátás-csökkenés történt 2022-höz képest. A mezőgazdaság ÜHG-kibocsátása 2023-ban az országos bruttó emisszió 13,4%-át tette ki. Ebben a szektorban tovább folytatódott mind a közvetlen termelés során felszabaduló, mind az energiafogyasztáshoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátások csökkenése.

Az egyik fontos kibocsátó forrásnak számító műtrágyahasználat tovább csökkent 2023-ban, elérve a 2021-es érték közel felét. Ez a csökkenés valószínűleg a magas műtrágyaárakkal van összefüggésben, ami pedig a magas földgázárakra volt visszavezethető.

A földhasználat, földhasználat-váltás és erdészet (LULUCF) ágazat által elnyelt szén-dioxid mennyisége kedvezőtlenül változott 2022-ről 2023-ra. Ugyanakkor a szén-dioxid-elnyelés szintje még mindig megfelelt a 2030-ra vonatkozó uniós elvárásoknak.

Összefoglalva, bár a kibocsátások terén, beleértve a mezőgazdaságot is, csökkenés tapasztalható, az EEA-jelentés megerősíti, hogy a vízhiány és a gyorsuló felmelegedés miatt a klímaalkalmazkodás terén a helyzet kedvezőtlen képet mutat. A jelentés ennek fényében javasolja a cselekvés felgyorsítását a 2030-as célok eléréséhez, különösen a vízgazdálkodás és a biodiverzitás fenntartása terén.

Magyarország tükre: kiszáradó táj, elmaradt alkalmazkodás

A klímaalkalmazkodás hiányosságai elsősorban a vízgazdálkodásban mutatkoznak meg. Az ország hidrológiai szempontból kettészakadt: a Dunántúlon kevésbé súlyos a helyzet, de a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny.

A vízháztartás drámai számai:

V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár beszédét idézve, mára a 15 évvel ezelőtti állapothoz képest 15%-kal kevesebb víz érkezik a hazánkba belépő folyókon.

A kipárolgás mértéke a 30 évvel ezelőtti szinthez képest duplájára nőtt. Ezzel párhuzamosan az elmaradt csapadék mennyisége az elmúlt évek alatt körülbelül egy félévnyi mennyiséget tett ki.

A felszín alatti vízkészlet radikálisan csökkent: a Tisza vízgyűjtőjén 3,5 Balatonnak megfelelő mennyiség, míg a Dunáén egy Balatonnak megfelelő mennyiség hiányzik a talajvízből. Annak szintje pedig helyenként már olyan mélyre süllyedt, hogy a fák gyökerei nem érik el.

A vegetációs időszakok az utóbbi években úgy kezdődnek, hogy nincs elég víz a tájban. Ennek az oka pedig a kevés csapadék mellett a kiszárítást erősítő talajművelés, a helyenként túlzott vízkivétel, illetve az árvizek és belvizek nagy részének elvezetése.

Egy májusi konferencián elhangzott adatok szerint az aszály okozta anyagi kár ma már jellemzően 20-szorosa az árvízkárok értékének. Ez a tendencia tükrözi, hogy az aszály és árvíz-belvíz egyszerre jelent problémát.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás fenyegeti a magas vízigényű növényeket, az éghajlatváltozás szempontjából leginkább kitett hat szántóföldi növény vetésterülete az 1991-es 67%-ról 2021-re 77%-ra nőtt.

A „Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről” című 2020-as kormányjelentés szerint, a termények terén a legnagyobb hozamcsökkenés a kukorica, burgonya, cukorrépa stb., tehát a magas vízigényű növények (öntözés nélküli) termesztése esetén várható. A tavaszi vetés jelentős fenyegetésnek van kitéve, míg az őszi vetés hozamai esetén nem látszik komoly probléma. Ezzel szemben, a már a 2021-2024 aszálykárait is figyelembe vevő Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentés (Green Policy Center) szerint, a kukorica mellett a napraforgó, búza, árpa hozam is kirívóan gyenge volt az elmúlt években, viszont a kihívások ellenére továbbra is azokat a növényeket termesztjük egyre nagyobb területen, amelyek az aszályra érzékenyek.

Az illegális vízkivétel rendkívül jelentős mértékű, helyenként akár többszöröse is lehet a bevallott vízkivételnek. Ez a túlzott vízkivétel problémákat okozhat a készletek túlhasználata miatt, különösen a vízszegény területeken.

Az illegális öntözést is figyelembe véve, a mezőgazdasági területeknek mindössze 3-4 százalékát öntözzük. A kormányzati tervek maradéktalan megvalósulása esetén is a (legális) öntözés kiterjedése legfeljebb a mezőgazdasági területek 6%-ára terjedhet ki. A Green Policy Center véleménye szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás országos szinten kevésbé múlik az öntözés fejlesztésén, hiszen annak lehetőségei korlátozottak.

Kiút: alkalmazkodás és szerkezeti fordulat

Amint a Green Policy Center Magyarország Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentésében megállapította, a magyar mezőgazdasági ágazat egyelőre kifejezetten rosszul áll az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásban, ezért a fenntarthatóbb jövő felé vezető kiút rendszerszintű változásokat és szakmai javaslatok bevezetését sürgeti. A Green Policy Center véleménye szerint az ágazat alkalmazkodása országos szinten kevésbé az öntözés fejlesztésén múlik – hiszen annak lehetőségei korlátozottak –, hanem más intézkedéseken.

A legfontosabb alkalmazkodási javaslatok a következők:

Vízgazdálkodás és talajművelés:

Elengedhetetlen a talajtakarásos és a forgatás nélküli talajművelés elterjesztése, mivel ezek a művelési módok kedvezőbbek a vízháztartás és a talajszerkezet szempontjából.

Az alkalmazkodás a csapadékvizek, ár- és belvíz megtartásán és a talajba történő beszivárogtatásán múlik. Ez a módszer a felszíni párolgástól biztonságban, a „felhasználás” helyén oldja meg a víztározást. Ezzel ellentétben a vízhiány okai között szerepel a kevés csapadék mellett a kiszárítást erősítő talajművelés, a helyenként túlzott vízkivétel, valamint az árvizek és belvizek nagy részének elvezetése. A kormányzat már elindított vízmegtartás céljára programokat, mint például a „Vizet a tájba!” program, 288 milliárd forint mozgósításával.

Amennyiben történik is öntözésfejlesztés, azt úgy kell megoldani, hogy ne használja túl a helyi vízkészletet.

Növénytermesztés és fajtaváltás:

A szárazabb területeken megfontolandó az új éghajlati viszonyoknak megfelelőbb, szárazságtűrő termények termesztése, mint például a gabonafélék közül a cirok. A hazai időjárás már kevésbé kedvez a bogyós gyümölcsöknek (szeder, málna, ribizli), de már elkezdődött olyan, hazánkban eddig szokatlan gyümölcsök termesztése, mint a füge vagy a kivi, sőt, a Balaton déli partján a banántermesztésre is van sikeres példa.

Állattartás

Az állattartásnál a hőstressz okozta nehézségeket kell megoldani, mivel a magas hőmérséklet csökkenti például a tehenek tejhozamát, vagy súlyos esetben pusztulásukhoz vezethet. A legeltetéses állattartás szempontjából az egyik leghatékonyabb alkalmazkodás a gyepek fásítása (ezáltal árnyék biztosítása az állatok hűsöléséhez) és a gyepeken történő vízvisszatartás.

A mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére vonatkozó javaslatok

A mezőgazdasági ÜHG-kibocsátások csökkentésére vonatkozó javaslatok szerint az átlagos élelmiszerárak szinten tartása mellett, az adózás átrendezésével árelőnybe kell hozni az egészséges, helyi, szezonális, klímabarát élelmiszereket. Ezeket szemléletformálás révén is népszerűsíteni kell.

A kis családi gazdaságok számára kamattámogatott hitelt kell biztosítani az ágazat energiaellátásának megújuló alapokra helyezéséhez, mivel a magas kamatkörnyezetben a beruházások finanszírozása nehézkes számukra.

Az öntözésfejlesztésnél is fontos szempont, hogy a szükséges energiaellátást ÜHG-kibocsátás-mentes módon kell biztosítani, például dízel aggregátoros szivattyú helyett megújuló energiával.

Mindezek mellett ösztönözni kell az élelmiszer-pazarlás csökkentését, ezzel elkerülve a fölösleges kibocsátásokat mind a termelés, mind a hulladékgazdálkodás oldalán.

A klímaváltozás hatásai Magyarországon már nem jövőbeli forgatókönyvek, hanem a mindennapok részei. A vízhiány, az aszály és a terméskiesés nem pusztán agrárkérdés, hanem gazdasági és társadalmi kockázat is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése és a Green Policy Center elemzései világos üzenetet küldenek: a kibocsátáscsökkentés önmagában nem elég. A siker kulcsa az alkalmazkodás, vagyis, hogy a gazdálkodás, a vízkezelés és az élelmiszer-termelés szerkezete igazodjon az új éghajlati valósághoz.”

Forrás:
Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője; Koczóh Levente; Másfélfok blog; 2025. november 27.
(A szerző a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője.)

Mit lehet tudni a biogazdaságról? – az Európai Bizottság új biogazdasági új stratégiája nyomán

„Új stratégiai irány a fosszilis gazdaság után

Az Európai Bizottság 2025 novemberének végén mutatta be új stratégiáját a biogazdaság kialakításáról, ami többek között a fosszilis energiaforrások helyettesítését célozza az uniós versenyképesség megtartása mellett.

A biogazdaság kifejezés elsőre egy alternatív világképnek, valamilyen „mélyzöld” eszmének tűnhet egy laikus számára, ugyanakkor nem is olyan távoli egy fogyasztó számára, hiszen már napjainkban is számos területen körbevesz minket: egy lenvászon ruhadarab, egy parafatalpú papucs vagy egy méhviasz alapú ajakbalzsam is ilyen eszméken nyugszik. Ugyanakkor ez még mindig csekély részét képezi a mindennapi tárgyainknak, ugyanis azok leginkább fosszilis energiahordozókon alapulnak. Használatuk közben bele sem gondolunk, hogy amennyiben ezeket lecserélnénk valamilyen alternatív változatra, kevésbé terhelnénk környezetünket. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy legyenek alternatívák – az európai uniós biogazdasági stratégia pedig ezt a célt is szolgálja.

Az Európai Bizottság 2025 novemberében hirdette meg legújabb biogazdasági stratégiáját, amely a jelenlegi fosszilis energiaforrásokon alapuló gazdaságot biológiai (mezőgazdasági-, erdészeti-, tengeri biomassza, szerves hulladék stb.) alapokra kívánja helyezni a fenntarthatóság jegyében, a versenyképesség fenntartása és a reziliencia kiépítése mellett. A cél, hogy csökkentsük a fosszilis nyersanyagoktól való függést, erősítsük az ipart és támogassuk a zöld átmenetet.

A Bizottság 2012-ben hirdette meg első ilyen célú stratégiáját, amelyet egy felülvizsgálat követett 2018-ban, amelyeknek köszönhetően a kutatás-fejlesztés területén elindult a biogazdaság megalapozása. A legújabb stratégia sokkal határozottabban gyakorlati fókuszú, az ipari ágazatokra, a versenyképességre és az innovációk piacra jutására erősít rá. Mindezt az is jól mutatja, hogy a Versenyképességi Iránytű és a Tiszta Ipari Megállapodás élenjáró kezdeményezéseként hivatkoznak rá.

Ez a stratégia egy fenntartható és természetbarát gazdaság kiépítésének irányát jelöli ki az alábbi négy alappillér mentén:

az innováció és a beruházások növelése;

új vezető piacok (lead-market) kialakítása bioalapú anyagok és technológiák számára;

a fenntartható biomassza-ellátás biztosítása az értékláncok mentén és

a globális lehetőségek kihasználása.

A gyakorlat szintjén mindez azt jelenti, hogy növelni kell a befektetéseket és a támogatást e technológiák használatához, viszont kizárólag azon vezető piacokon, amelyeknek nagy potenciálja van a biogazdaság fellendítésére, csakúgy, mint a biológiai alapú műanyagok, csomagolások, textíliák, vegyi anyagok, építőipari termékek, műtrágyák és növényvédő szerek. Ezen termékek előnye, hogy könnyebben helyettesíthető a fosszilis energiahordozó mind a költségeket, mind az elérhetőséget tekintve, alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkeznek, valamint sok esetben az importnak való kitettség is sokkal csekélyebb. A technológia területén a biomassza nagyfokú és hatékony feldolgozására kell fókuszálni, vagyis minél inkább helyben kell megoldani a feldolgozást és az újrahasználatot. Mindezeket nem kell a nulláról elindítani, hiszen számos országban működik már jól működő rendszer, vagyis a tudástranszfer, valamint a regionális és globális rendszerek kiépítése is elengedhetetlen.

És hogy mindezeket miből lehet majd megvalósítani? A stratégia többféle forrást és finanszírozási eszközt kíván allokálni, csakúgy, mint az EU-s kutatás-fejlesztési (Horizon Europe) források, különböző EU-s programok és alapok (LIFE, InvestEU stb.), kohéziós források, befektetési alapok és zöld pénzügyi ösztönzők, illetve a magánfinanszírozás bevonására is támaszkodna.

Milyen pozitív hozadékai vannak a biogazdaságra való átállásnak?

Azon alapvetésen kívül, miszerint a biogazdaság a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására a megújuló szerves anyagok (szárazföldi és tengeri biomassza) alkalmazását részesíti előnyben egyes ipari tevékenységekben, számos pozitív következménnyel járhat. Egyrészt jelentős munkahelyteremtést (már több mint 17 millió ember részére, ami 8%-a az EU-ban elérhető munkahelyek) indukál például a biotechnológia, a nem konvencionális mezőgazdaság vagy a biológiai alapú ipari termelésben. Ahhoz, hogy a gyakorlatban ez működhessen, a kutatás-fejlesztésben új irányokat kell kijelölni és új technológiákat kell megteremteni, csakúgy, mint a lebomló műanyagok vagy a biológiai alapú talajjavítók. A gazdaság új alapokra helyezése nemcsak a versenyképességet növelheti, hanem az ellenállóképesség megerősítésére is hatással bír, ami a változó világrendhez és környezethez is alkalmazkodik. Továbbá kisebb, mégis az EU számára meghatározó előny, hogy segít elérni a nettó klímasemlegességet.

Kitekintés
Az új stratégia alapján látható, hogy a biogazdaság immár nem csupán egy „zöld opció”, hanem kulcsfontosságú elem az EU ipari és környezeti jövőképében. A stratégia célja, hogy a biológiai alapú termékek és technológiák versenyképesek legyenek a fosszilis alternatívákkal, és hozzájáruljanak a klímacélokhoz, gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez. A következő években a tagállamok és érintett vállalatok feladata tehát:

Tervezés és szabályozás: felül kell vizsgálni a nemzeti ipari, mezőgazdasági és környezetpolitikai stratégiáikat — a biogazdaság prioritásainak a nemzeti tervekbe (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, energetika, ipar, hulladékgazdálkodás stb.) való integrálása szükséges. Ehhez elengedhetetlen az adminisztráció, engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, hogy az innovatív megoldások gyorsan piacra kerülhessenek.

Beruházás: a kulcs ipari területeken biotechnológiai üzemeket, bio-ipari klasztereket, regionális együttműködéseket kell létrehozni.

Forrásallokáció: az elkövetkező években valószínűsíthetően jelentős támogatási hullám indul majd a biogazdaság fellendítésére, így csak ki kell majd használni az EU-s és nemzeti finanszírozási lehetőségeket, de ösztönözni kell a befektetőket, bankokat és a magánszférát is a források biztosítására.

Kapacitásépítés: támogatni kell az ipari–kutatási–üzleti együttműködést, illetve a különböző kutatás-fejlesztési és pilot-projektek, valamint a regionális és helyi szintű kezdeményezéseket.

Ha mindez sikerül, az EU biogazdasága komoly ipari hajtóerővé válhat. Ehhez viszont egy beható fogyasztói szemléletváltásra is szükség van, hiszen a kereslet nélkül mit sem ér a kínálat.”

Forrás:
Mit lehet tudni a biogazdaságról?; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. december 5.

Szakirodalom

Szintetikus biológia, MI és automatizáció: előretekintő technológiaértékelés

„A szintetikus biológia a biológiai rendszerek hasznosításával és újratervezésével hajt végre innovációt számos területen, többek között az egészségügyben, a mezőgazdaságban és a termelésben. Egyre szorosabban integrálódik a mesterséges intelligencia eszközeivel – például a nagy nyelvi modellekkel és a robotikával –, hogy felgyorsítsa az innovációt, javítsa a hozzáférhetőséget és lehetővé tegye az összetettebb alkalmazásokat.

Az OECD „Anticipatory Governance of Emerging Technologies” keretrendszerének útmutatása alapján ez a jelentés stratégiai intelligenciaértékelést ad e technológiák konvergenciájáról, és konkrét példákon keresztül mutatja be, hol tart jelenleg a technológia, és milyen irányokba fejlődhet a jövőben. A dokumentum azonosítja a kormányzás szempontjából releváns következményeket (pl. bio-biztonság és bio-biztonságtechnika, az adatkínálati lánc kérdései, emberi felügyelet), és ezekhez kapcsolódó szakpolitikai lehetőségeket is javasol, hogy támogassa a döntéshozók lehetséges jövőbeli lépéseit.

A jelentés további elemzést ajánl több olyan területen, amelyek magas szakpolitikai jelentőséggel és nagyfokú bizonytalansággal járnak – ilyen például a technológia fejlődésének előretekintő monitorozása, a rugalmas és anticipatív kormányzás, valamint a nemzetközi együttműködési terek hatékonyabb kihasználása.”

Forrás:
Synthetic biology, AI and automation : A forward-looking technology assessment; OECD; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers, No. 187; OECD Publishing; DOI: 10.1787/12158721-en; 2025. december 4.
Lásd még:
Szintetikus biológia
* „A szintetikus biológia (SynBio) egy több tudományágat összekapcsoló terület, amely az élő rendszerekre és szervezetekre összpontosít. Mérnöki elveket alkalmaz új biológiai elemek, eszközök és rendszerek létrehozására, illetve a természetben megtalálható meglévő rendszerek újratervezésére.”; Synthetic biology; Wikipédia
* Framework for Anticipatory Governance of Emerging Technologies; OECD; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers, No. 165; OECD Publishing; DOI: 10.1787/0248ead5-en; OECD publishing; 2024. április 24.

Közigazgatás és önkormányzat : Ereky István könyve, Koi Gyula bevezető tanulmányával

„A rendkívüli tehetségű és széles állam- és jogtudományi műveltségű Ereky Istvánt, a magyar közigazgatási jogi dogmatika fogalmi rendszerének egyik kidolgozóját, legkiválóbb hazai közigazgatás-tudósaink között tartjuk számon, aki a jogtörténet és a polgári jog területén is kiemelkedőt, maradandót alkotott. A fő művének tekintett, a jelen kötetben újra kiadott Közigazgatás és önkormányzat, a közigazgatás, illetve az önkormányzat (és az önkormányzás) alapvető jelentőségű közjogi fogalmainak monografikus, zavarba ejtően részletes külföldi szakirodalmi áttekintés melletti, egyedülálló mélységű elemzését adja. A szerző által szerényen csak „tanulmány”-nak nevezett mű eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának kiadványaként jelent meg, vélhetően a tudós köztestület történetében valaha volt legterjedelmesebb székfoglaló értekezésként, amelyet természetesen nem csak terjedelme emel ki még a hasonló művek köréből is. Abban a reményben adjuk közre megjelenése után nyolc évtizeddel ezt a jelentős művet ismét, hogy a közigazgatás-tudomány művelői és a közigazgatás nagyszerű témái iránt érdeklődők, egyetemi hallgatók és közigazgatási szakemberek újra a kezükbe veszik majd.”

Forrás:
Közigazgatás és önkormányzat; Ereky István; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-531-372-3 (nyomtatott), 978-963-531-373-0 (elektronikus); 2020 (eredetileg: 1939) (PDF)
Bevezető tanulmány: „Az állami cselekvés egységét […]biztosítani kell.”. Bevezető tanulmány Ereky István Közigazgatás és önkormányzat című művéhez; Koi Gyula

A területi és települési tervezésfejlesztés szakmai követelményei : irányelvek

„Készült a European Council of Spatial Planners (ECTP) „Guidelines on professional competences in spatial planning című dokumentumának” felhasználásával, a hazai gyakorlati szakemberekre kiterjedő 2023. évi felmérés és a MUT-ban jelenlévő tapasztalatok és tudás felhasználásával, széleskörű szakmai egyeztetések és szakmai szervezetek véleménye figyelembevételével.”

Forrás:
A területi és települési tervezésfejlesztés szakmai követelményei : irányelvek a területi és településtervezés és fejlesztés 21. századi gyakorlatában szükséges szakmai kompetenciáikról a szakmagyakorlás szabályozásáért felelős kormányzati szervek, a szakterületen aktív felsőoktatási intézmények, valamint az e területen megrendelőként jelenlévő önkormányzatok, állami szervek, gazdasági szervezetek és a szakmagyakorlók és a szakterületen tanulmányokat folytatók részére; Salamin Géza; Kutatási jelentés; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2024. november 13.

49. szám, 2025. december 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Kitekintés

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, mesterséges intelligencia (MI)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kitekintés

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, mesterséges intelligencia (MI)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom