Skip to main content

Találat: állam szerepe

Az államnak szerepet kell vállalnia az 5G hálózatok kiépítésében

„Az államnak szerepet kell vállalnia az 5G hálózatok infrastruktúrájának kiépítésében - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az 5G Koalíció (5GK) plenáris ülésén és konferenciáján kedden Budapesten. Palkovics László kiemelte: az 5G a mobilhálózatok legújabb generációja, jelentőségében messze túlmutat a távközlésen, a technológia katalizátora számos innovatív területnek. Ide tartoznak az IoT alkalmazások, vagy az autonóm járművek, a lehetőségeknek jelenleg csak egy részét ismerjük - mutatott rá. Hozzátette: az 5G hálózatok kiépítése az eddigiekhez képest más feladatot jelent, részben több kisméretű bázisállomás...

Részletek

Hogyan építsünk türelmes (állami) befektetési bankot az innovatív gazdaság támogatására?

„A Project Syndicate hasábjain a University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato (akinek több tanulmányát is ismertettük már hírleveleinkben) szerzőtársával, Laurie Macfarlane-nel mutatja be a UCL IIPP oldalán közzétett tanulmányukat az újonnan felállítandó Skót Nemzeti Fejlesztési Bank küldetésorientált keretrendszeréről (A mission-oriented framework for the Scottish National Investment Bank). Mint írják, a 2008-as válság megmutatta, hogy számos finanszírozási gyakorlat támogatja ugyan a növekedést, de nem fenntartható módon és nem a társadalom javára....

Részletek

A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere

„A nemzeti versenyképesség napjainkban kutatók és gazdaságpolitikusok által egyaránt nagy figyelemmel kísért jelenség, amelynek azonban mind az elméleti alapjai, mind pedig mérésének módszertana – s ezáltal értékelése is – sok bizonytalanságot hordoz magában. Kutatásunk központjában az egyes nemzetgazdaságok versenyképességet szolgáló kormányzati intézményrendszer áll. Tanulmányunkat a nemzeti versenyképesség kutatási modelljének bemutatásával indítjuk, ebben vizsgáljuk – az intézményi közgazdaságtan elveire támaszkodva – a kormányzati intézmények szerepét. Hat fejlett, de gazdasági szerkezetét tekintve jelentősen eltérő országról készített esettanulmány szolgáltatja azt az empirikus hátteret, amellyel igyekszünk...

Részletek

Az állam a kockázati tőkés szerepében

„A cikk a 2010 óta megvalósult, állami hátterű kockázatitőke-befektetéseket vizsgálja, különös figyelmet fordítva a hibrid (piaci és állami forrásokat ötvöző) és a tisztán állami hátterű befektetési alapok teljesítményének összehasonlítására. A tapasztalatok szerint a hibrid finanszírozású vállalkozások alacsonyabb növekedést és foglalkoztatást mutattak, mint a tisztán állami hátterű alap által finanszírozott vállalkozások. Az innovativitás terén mindkét befektetési konstrukcióban alacsony aktivitást mutattak a vállalatok. A cikk következtetései szerint a magánérdek megjelenése a hibrid konstrukcióban nem vezetett automatikusan hatékonyabb finanszírozási modellhez, sőt nagyobb erkölcsi kockázatokat rejt...

Részletek

Negyedik ipari forradalom vagy második informatikai forradalom? Meghatározások és lehetséges válaszok a kihívásokra (2. rész)

„Múlt heti számunkban közzé tettük a Journal of Open Innovation: Technology, Market, and Complexity oldalán megjelent szakcikk (How to Respond to the Fourth Industrial Revolution, or the Second Information Technology Revolution? Dynamic New Combinations between Technology, Market, and Society through Open Innovation) bemutatásának első részét. Mint írtuk, a dokumentum szerkezete négy kutatási kérdés köré szerveződik, amelyek a következők: Mi a meghatározása a negyedik ipari forradalomnak? Mi lehet a megfelelő válasz a negyedik ipari forradalomra az intézmények szempontjából? Mi lehet a megfelelő válasz...

Részletek

A változtatás közgazdaságtana: a közcélú piacformálás szakpolitikája és értékelési rendszere

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézete (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) visszatérően foglalkozik a neoklasszikus modellt meghaladó piacformálás modelljével, amelynek hajtóereje a küldetésorientált innovációs politika. Az UCL IIPP honlapján ismertetett új kutatási jelentésük elsősorban módszertani kérdésekkel, kiemelten a javasolt értékelési rendszerrel foglalkozik, konkrét esettanulmányokon keresztül mutatva be annak alkalmazhatóságát. A szerzők a bevezetőben megerősítik, hogy a szakpolitikák formálói növekvő mértékben teszik magukévá azt a törekvést, hogy az iparági és innovációs politikát korunk modern társadalmainak nagy kihívásai megválaszolására...

Részletek

Kutatás: nincs ellentét a vállalkozó szellemű közigazgatás és a jó kormányzás között

„A brit Királyi Művészeti, Ipari és Kereskedelmi Társaság (Royal Society of Arts, Manufactures and Commerce – RSA) innovációs és fejlesztési igazgatója, Rowan Conway a társaság honlapján bemutatott kutatási jelentés (Move fast and fix things: How to be a public entrepreneur) ismertetése során felidézi Elinor Ostrom politikai gondolkodó 1965-ben publikált tézisét, miszerint a kormányzati szereplőknek a célorientált üzleti vállalkozások alakítóivá kellene válniuk. Később – a szakma nagy meglepetésére, társadalomtudósként – munkásságáért közgazdasági Nobel-díjat kapott, holott a közjavakról és a közcélú vállalkozásokról alkotott elmélete...

Részletek

Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát!

„Az MIT Technology Review oldalán Mariana Mazzucato, a University College London professzora – aki a már a nevében is programadó Institute for Innovation and Public Purpose vezetője is – első olvasatra meghökkentő javaslatot fogalmaz meg: tekintsük az infokommunikációs óriásvállalatok által kezelt magánadat-vagyont közjószágnak, amelyekkel a társadalmi jólétet emelő célok megvalósítását lehet támogatni. Javaslatát azzal támasztja alá, hogy a Google, a Facebook, az Amazon és társai üzleti sikereiket olyan technológiák igénybevételére alapozzák, amelyek eredendően közcélú beruházásként vagy fejlesztésként jöttek létre. A Google algoritmusait...

Részletek

Atlantic Council: az Egyesült Államoknak „Szputnyik-pillanatra” lenne szüksége a technológiai versenyben

„Az Atlanti Tanács (Atlantic Council – nem keverendő össze a NATO Észak-Atlanti Tanácsával) múlt héten megjelent, széles merítésű kutatáson alapuló átfogó tanulmányában (The Global Innovation Sweepstakes: A Quest to Win the Future) az új technológiák terén kibontakozott globális versenyt és annak kilátásait elemzi. A neves agytröszt szerint az Egyesült Államok ugyan vezető pozícióban van e téren, de nincs rá oka, hogy „robotpilóta üzemmódba” kapcsoljon – semmilyen garancia nincs ugyanis arra, hogy meg is őrzi elsőségét az új technológiák és az ehhez kapcsolódó...

Részletek

A láthatatlan Selyemút – Digitális Selyemút

„Az Európai Unió és Ázsia kapcsolataival foglalkozó European Institute for Asian Studies (EIAS) oldalán megjelent elemzés (újraközölve a beltandroad.blog oldalon) Kína azon törekvéseivel foglalkozik, amelyek az „Új Selyemút” néven ismertté vált, hivatalosan az „Egy Övezet, Egy Út” (One Belt, One Road – OBOR), majd „Övezet és Út Kezdeményezés” (Övezet és Út Kezdeményezés – BRI) nevet viselő megaprojekthez kapcsolódó infokommunikációs fejlesztéseit foglalja magába. Mint a szerző felhívja rá a figyelmet: a BRI kapcsán az elemzők elsősorban a fizikailag megfogható fejlesztésekre – új vasútvonalak,...

Részletek
Page 4 of 7 1 3 4 5 7