Skip to main content

Találat: politikatudomány

Miért nem az MI írja a magyar stratégiát? – Orbán Balázs

„Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Miért nem az AI írja a magyar stratégiát? címmel tartott előadást az AI Summit 2024-en, amelyben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciából hiányzik az intuíció, amelyre szükség van a mostani viharos időkben. A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs előadásának elején közölte, nem szeretne AI-ellenes beszédet tartani, de ő maga úgy gondolja, a mesterséges intelligencia jelenleg nem képes megírni egy nemzet stratégiáját, de nem szeretne csak a saját benyomására hagyatkozni, ezért megkérte a ChatGPT-t, hogy írjon egy nemzeti...

Részletek

Tervezés és demokrácia

„A design és a demokrácia viszonyáról szóló diskurzus a designkultúra tudományban mind a design, mind a demokrácia fogalmának tág és sokelemű értelmezési köre miatt igen széttartó, sokféle irányt, interpretációt befogadó terület. A design demokratikus potenciálját legtöbben a tömeggyártott termékek hatásában látják, amelyek a fogyasztáson keresztül a társadalmi egyenlőség illúzióját kínálják, de az értelmezések köre széles a design államtervezéshez és választások lebonyolításához való hozzájárulásától, a participatív tervezés demokratikus jellegén át a hierarchikus struktúrák innovációk általi átrendeződéséig. A releváns szakirodalmak áttekintésével, majd három esettanulmány...

Részletek

Jövőre szabott politika: az ausztrál kormányzat jövőkutatási útmutatója

„A jövőkutatás a valószínű, lehetséges és kívánatos jövőbeli fejlemények rendszerezett feltárása, amely segít a politikai döntéshozatal, stratégiaalkotás és döntéshozatal során. Ez a bevezető áttekintést nyújt a jövőkutatás módszereiről és azok gyakorlati alkalmazásáról a politikaalkotásban és tanácsadásban. Első lépésnek tekintendő a jövőkutatás iránt érdeklődő szakpolitikai közösségek és tisztviselők számára. Rugalmas eszközök, ötletek és tanácsok széles skáláját kínálja, hogy azokat mindenki a saját szakpolitikai kihívásaihoz és környezetekhez igazíthassa. A bevezető az alábbi kérdések köré épül: Mi a jövőkutatás - és hogyan hasznosítható a szakpolitikai...

Részletek

Háború szülte Európai Egyesült Államok?

„SZEMLE – War made state and state made war – szól a klasszikus megállapítás. De vajon igaz ez az Európai Unióra is? Míg kezdetben a nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi intézmények elmélete, később pedig az összehasonlító politikatudomány módszerei és perspektívája határozta meg az európai integráció elméletével és gyakorlatával foglalkozó kutatásokat, addig az R. Daniel Kelemen és Kathleen R. McNamara szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy a koraújkori modern államépítés folyamatát (state building) vizsgáló kutatások elméleti és empirikus szakirodalma is jól hasznosítható lehet az...

Részletek

Magyarország közjoga (államjog)

„Szívből ajánlom a kötetet az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként mindenkinek, akit érdekel a magyar alkotmányjog és az alkotmányjog-tudomány. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudománytörténeti adalékokban gazdag bevezető életrajzi tanulmányt – ennek záró gondolataival köszöntöm az Olvasót: „Nagy Ernő részben a hagyományos közjog szellemében, részben új módszertannal, új dogmatikai szemlélettel, az adott korszak modern áramlatai mentén dolgozta fel a hazai közjog szabályait. A történeti szabályokat csak a megértéshez szükséges mértékig vette figyelembe, ugyanakkor a jogdogmatikai vizsgálódás szabályait érvényesítette, a szabadságjogok...

Részletek

Az államtudományok encyklopaediája

„Az Államtudományi Klasszikusok sorozatszerkesztőjeként szívből ajánlom a kötetet mindenkinek, aki az állam tudomány iránt érdeklődik. A kötethez Koi Gyula készített rendkívül színvonalas, államtudományi és tudomány történeti adalékokban gazdag, a kötet keletkezési körülményeit, korabeli tudományos megítélését és tartalmi vonásait ismertető, bevezető életrajzi tanulmányt, amely nagyban segíti a majd’ százötven éve elhunyt nagy tudós munkájának megértését, az abban való eligazodást. A tanulmány záró gondolatával köszöntöm az Olvasót: „A Berlinben 1875-ben elhunyt tudós államtudományi és közjogi munkássága rendkívül jelentős, és a legnagyobb német államtudósok és...

Részletek

Interjú az Európai körkép című hiánypótló kézikönyv szerkesztőjével

„...Kilenc évet töltöttem az Európai Parlamentben, és ott személyesen tapasztaltam, például az un. trilógusokon (ahol az EP, az Európai Bizottság és a soros elnökséget adó tagállam képviselői között zajlanak egyeztetések), hogy azok az emberek, akik az uniós intézményekben ilyen típusú elemzéseket készítik, sokszor nem évek, hanem évtizedek óta foglalkoznak ilyen feladatokkal, és óriási rutinnal rendelkeznek. Ráadásul – például az Európai Bizottságnál – külön osztályok és igazgatóságok foglalkoznak egy-egy tagállammal, nem beszélve a több tucat EU ügynökségről, miközben a tagállamok nem látnak rá...

Részletek

Európai körkép

„A kötet szerzői hiánypótló munka megalkotására vállalkoztak, amelynek célja annak bemutatása, hogy az Európai Unió tagállamai a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. Az alapötlettől kezdve, a módszertan kidolgozásán át a megvalósításig a szerzői semlegesség vezette a munkát, amelynek során több mint 1800 oldalnyi EU-s és ENSZ-dokumentumot, illetve 4000-nél is több egyéb forrást használtak fel a szerzők. A kézikönyv...

Részletek

A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája

„A „Policy Design and Practice” folyóirat ez évi 2. számában megjelent elemzés (Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis – online elérhető október 21-től) Szingapúr állam gyakorlatán keresztül mutatja be a a politikai cselekvőképesség a COVID-19 járvány okozta válság kezelésében, megkülönböztetve azt a szakpolitikai (policy) cselekvőképességtől. Mint a szerző írja, utóbbinak bőséges szakirodalma van, míg a politikai (political) cselekvőképesség elemzése ritkább a szakirodalomban. Ez utóbbi értelmezése több változáson is keresztül ment az idők során, de alapvetően...

Részletek

A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszerének vizsgálata, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen

„„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat. „Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser...

Részletek
Page 1 of 4 1 2 4