Skip to main content

Találat: urbanisztika

A városi rang a lehetőségek rangja – várossá nyilvánították Kiskunlacházát és Nyírbogátot

„Örök vita, hogy mely település érdemes a városi rangra. Az önkormányzati törvény úgy fogalmaz, hogy a városi cím használatát a település fejlettsége, térségi szerepe indokolja. Ennek alapján az idén várossá nyilvánított Kiskunlacháza és Nyírbogát nagyközségek megérdemelten nyerték el a címet, természetesen más-más okból. A városi rang adományozása a történelmi kezdetek óta mindig és mindenhol az uralkodó joga volt, ennek megfelelően e cím presztízst jelentett és privilégiumokkal is együtt járt. Elég, ha a középkori városok árumegállító, illetve vámszedési jogára vagy különösen a szabad...

Read more

Városok –Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései

„A városok, térségek fejlesztésének lehetőségeit időről időre olyan impulzusok érik, amelyekkel az urbanisztikai szakmának szükséges foglalkoznia. A Magyar Urbanisztikai Társaság abból a küldetéséből adódóan, hogy e tágabb szakterület tudásközössége legyen – és ezzel segítse elő a jobb gyakorlatokat – igyekszik a tapasztalatok megosztása mellett a változási trendekről is párbeszédet kezdeményezni és ösztönözni kisebb és nagyobb eseményein, konferenciáin, vagy éppen egyes műhelyeinek keretében. A Társaság körében zajló diskurzusok eredményeit, tagjaink és tágabb szakmai „holdudvarunkba” tartozó szakemberek elemzéseit több esetben is publikáltuk már kötet...

Read more

Nagyvárosok Magyarországon

„A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Erre nyílt módunk a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű program keretében lefolytatott kutatásoknak köszönhetően. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtunk a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmi szerkezet-változási trendjeikről, a kulturális miliőről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglaljuk fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. Mindehhez társul a...

Read more

Települési Térinformatikai Platform és Települési Középület Kataszter Monoron

„Téradat-alapú webes alkalmazásokat fejleszt Monoron a Lechner Tudásközpont az okos város központi platformszolgáltatás projekt keretében. A Települési Térinformatikai Platform és a Települési Középület Kataszter célja a monori központi infrastruktúra és az okos megoldások fejlesztése, valamint egy olyan egységes, könnyen adaptálható, országos keretrendszer kialakítása, amelyhez később más hazai települések is csatlakozhatnak. A várhatóan 2021 nyarától elérhető okos város megoldások, azaz a Települési Térinformatikai Platform és a Települési Középület Kataszter alkalmazások célja elsősorban a városi élet és a szolgáltatások minőségének, hatékonyságának növelése, az önkormányzati...

Read more

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az Otthon Budapesten városfejlesztési stratégiát

„...Budapest 2019-ben megválasztott új városvezetése a zöld, esélyteremtő, demokratikusan működő város megvalósítására tett vállalást. Ez az a három fő cél, ami az új városfejlesztési stratégia összesen 48 projektjét meghatározza, ezeket itt lehet elolvasni. Az Esélyteremtő Budapest minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatást biztosít, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítását vállalja. Például ilyen az Onkológiai program, ami a daganatos betegségek korai felismerését támogatja vagy az Elsőként Lakhatás mintaprojekt, melynek célja a fedél nélkül élő hajléktalan emberek önálló lakhatásának a biztosítása, és sokoldalú, személyre...

Read more

Elfogadták a Budapesti Klímastratégiát és a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet

„Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépésekor egyik első intézkedésként klímavészhelyzetet hirdetett Budapesten. A ma elfogadott Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akciótervben a Főváros azokat a lépéseket határozta meg, amelyeket a következő évtizedben meg kell tenni annak érdekében, hogy a káros kibocsátásokat érdemben csökkenteni lehessen Budapesten, és mérsékelni lehessen a klímaváltozás már elkerülhetetlenül jelentkező hatásait. A Fővárosi Önkormányzat, csatlakozva az európai Polgármesterek Szövetségének több mint 10 ezer tagjához, az üvegházhatású gázok legalább 40 százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig. A kitűzött kibocsátás-csökkentéshez...

Read more

Elfogadták a Radó Dezső Tervet – a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervét

„A Radó Dezső Terv – a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve az uniós fejlesztési ciklushoz igazított terv. Célja a 2017-ben elfogadott Budapest Hosszútávú Zöldinfrastruktúra Koncepciójában megfogalmazott célok középtávon megvalósítandó programokra és projektekre bontása. A dokumentum készítése során figyelemmel vagyunk az Európai Unióban megfogalmazott új települési szintű zöld- és kékinfrastruktúra fejlesztési programokra, a közelmúltban meghirdetett és 2026-ig tartó ciklust magába foglaló RRF (Helyreállítási) Alapra, valamint 2021-2027 közötti fejlesztési ciklusban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Programra (ZIKOP), amelyek keretén belül nyújtanak...

Read more

Zöldinfrastruktúra füzetek

„A megjelenő Zöldinfrastruktúra füzetek a szakemberek, döntéshozók munkáját és a városlakók tájékoztatását kívánják segíteni. A kiadványok bemutatják a zöldinfrastruktúra fejlesztések komplex eszközrendszerét a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok révén. Az általános alapelveken és a jó példákon túl tartalmazzák a megvalósítás különböző lehetőségeit, továbbá ezek műszaki és növényélettani feltételeit, korlátait. A kiadványsorozat a városökológiai alapismeretektől a zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásán át a csapadékvíz-gazdálkodás ökologikus rendszeréig minden fontosabb tématerületet felölel. Zöldinfrastruktúra füzetek 1. - Vízáteresztő burkolatok (25 MB) Zöldinfrastruktúra füzetek 2. - Zöldhomlokzatok (21,9 MB)...

Read more

Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában

„Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek,...

Read more

50+40=90 milliárd forint kormányzati támogatást kap Veszprém az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítására

„Szerda este a Magyar Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, ami az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt kormányzati támogatásáról rendelkezik. A határozat értelmében az 50 milliárdos támogatáson felül további 40 milliárd jut a Főegyházmegyének a Vár épületeinek felújítására. A részletekről csütörtök délután sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek. Majdnem a duplájára emelkedett az a támogatási összeg, amit korábban már bejelentettek az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítása kapcsán. Így tehát a Magyar Kormány a korábbi 50 milliárdon felül további 40 milliárd forinttal támogatja...

Read more
Page 4 of 37 1 3 4 5 37