Skip to main content

Találat: versenyképesség

Program kidolgozása a vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentésére – KÖFOP-2.3.5-VEKOP-16

„...Fejlesztés indokoltsága A KÖFOP Magyarország versenyképességének javításához, a versenyelőny elérésében kulcsszerepet játszó gazdaságélénkítéshez elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentésével kíván hozzájárulni. A vállalkozásokat érintő bürokrácia és adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét Magyarország több nemzetközi összehasonlító elemzésben elért eredménye is alátámasztja (pl.: World Competitiveness Online, Doing Business Report). Ezek alapján látható, hogy Magyarország az elektronizált, hatékony és ügyfélbarát közszolgáltatások vonatkozásában versenyhátrányban van a fejlett országokhoz képest. Az állampolgárok és vállalkozások igényeit megfelelően kielégítő, elvárásaiknak megfelelő szolgáltatások biztosításához, és ezáltal a versenyképesség javításához szükség van a...

Részletek

Társadalmi egyeztetésen a Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program című felhívás (KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16) tervezete

„Elindult a „Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program” című (KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. január 20-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban. Partnerségi egyeztetési folyamatok 2014-2020 ... Jelen felhívás a KÖFOP 2. prioritás 3. specifikus céljához, azaz a közszolgáltatások települési szintű adatokat tartalmazó integrált és ügyfélközpontú információs bázisának kialakításához és használatba vételéhez illeszkedik. A 2. prioritás 3. specifikus célkitűzés célja, hogy létrejöjjön egy információs bázis, amely megalapozott döntések meghozatalát teszi lehetővé a helyi közszolgáltatások javítása és összehangolása...

Részletek

Adalékok a kreatív gazdaság elméletéhez

„A posztindusztriális forradalommal, amelyet az információ forradalmának is nevezhetünk, kezdetét vette egy új korszak, amely új társadalmi és gazdasági világrendet teremtett, és átalakította a versenyképességről alkotott elképzeléseket. A versenyképesség a közgazdaság-tudomány több részterületén az elmúlt két évtizedben az egyik kulcsfogalommá vált (Horváth Gy. 2001). Az Európai Unió országainak, köztük hazánknak is szembe kellett nézniük a tudás, az innováció és a kreativitás felértékelődésével, amely egyben a humán erőforrás jelentőségének erősödését is jelentette. Az új gazdasági erőt napjainkban azok az iparágak képviselik, amelyekben a...

Részletek

A hazai kormányzati hatékonyság szerepe az ország versenyképességének megítélésében

„Egy ország versenyképességének meghatározó dimenziója kormányzati és államigazgatási szektorának hatékonysága. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország versenyképességének megítélésében bekövetkezett negatív előjelű változás széleskörűen ismeretes, arról azonban, hogy ebben mekkora szerepet játszott a kormányzati szektor hatékonysága megítélésének változása, érdemben kevesebb szó esik. Az elemzés az IMD World Competitiveness Center által publikált adatok felhasználásával arra a kérdésre keresi a választ, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati szektor hatékonyságának megítélése tendenciaszerűen és regionális viszonylatban hogyan alakult, ezáltal pedig ez a dimenzió milyen mértékben volt képes...

Részletek

Magyarország versenyképességét kell növelni az EU-s forrásokból



„Magyarország versenyképességének a javítására kell fordítani a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós forrásokat – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten. Lázár János a Portfolio internetes gazdasági újság konferenciáján elmondta: a szűk európai uniós mozgástér közepette is az a cél, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint forrást úgy használjuk fel, hogy a magyar legyen a legerősebb, legversenyképesebb gazdaság Közép-Európában, és Magyarország visszaszerezze a vezető szerepét a régióban. 
A miniszter kifejtette: szükséges és lehetséges, hogy az ország...

Részletek

Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények

„A közgazdasági iskolák ma már egyetértenek abban, hogy az innováció meghatározó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez, de különbözőképpen értelmezik az innovációt, és eltérő alapelveket ajánlanak a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) megalapozásához. Az EU TTI-politikáját nagymértékben az innováció tudományvezérelt modellje határozza meg, pedig számos elemzés azt mutatja, hogy a tudás más típusai és formái legalább olyan fontosak az innovációs folyamatok sikeréhez, mint a K + F-eredmények. Az ilyen szemléletű szakpolitika tetemes elmaradt haszonnal járhat. A cikk öt...

Részletek

Mérik a mérhetetlent – a versenyképességi rangsorolás csapdáiról

„Az idei Oscar-átadás kommentelői között többen voltak, akik a Sráckor című film szerény eredményét – egy díjat nyert csupán az öt jelölésből – azzal magyarázták, hogy sem a zsűriző filmakadémia többségét adó színészek, sem az amerikai filmiparban erős érdekképviseletek nem szerették a film forgatási körülményeit, az extrém hosszúra nyúlt forgatási időt és az évente megújított munkaszerződéseket. Hát nem a művészi értéket mérték? – kérdezhetnénk naivan. De, bizonyára azt is. Csakhogy amióta emberi értékítélet létezik, az ítéletalkotó személyisége megjelenik a döntésben néha nyíltan,...

Részletek

Innováció: a kkv-szektor a felzárkózás záloga

„„A versenyszellem elmélyítése, az akut tőkehiány kezelése, a hálózatosodás katalizálása – ezek ma a legfontosabb teendők az innovációs siker eléréséhez" – fejtette ki Csepreghy Nándor az ELTE csütörtökön megtartott Országos Innovációs Napján. Ösztönző támogatásokkal és a rendszerszemlélet meghonosításával közelíthető hazánk innovációs aktivitása az Európai Unió e téren vezető országainak szintjéhez. A felzárkózás egyik záloga a kis- és közepes vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása: ma a magyar kkv-k mindössze 16,8 százaléka folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet, szemben a 38,4 százalékos uniós átlaggal. „A versenyszellem elmélyítése, az...

Részletek

Magyar közigazgatás és versenyképesség – nemzetközi (uniós) összehasonlításban

Az alábbiakban csak a közigazgatásra vonatkozó részeket emeljük ki, a lábjegyzetek nélkül: „...A közigazgatás korszerűsítése A közigazgatás alacsony hatékonysági szintje és a nagy adminisztratív terhek régóta fennálló jelenségek Magyarországon. A politikai döntéshozatal minőségével kapcsolatos mutatókkal összefüggésben az ország már egy jó ideje gyengén teljesít a legtöbb nemzetközi versenyképességi ranglistán, és a teljesítménye romlott. Magyarország 2011-ben a közigazgatás rendszerszintű problémáinak orvoslására két nagyszabású programot indított: a bürokráciacsökkentő programot és a Magyary Programot. Az adminisztratív teher csökkentése A Magyary Program keretében mind intézményi szinten,...

Részletek

Az ipar versenyképessége: a bizottsági jelentések hathatósabb uniós és tagállami fellépést szorgalmaznak

„A jelenlegi nehéz gazdasági környezet ellenére az uniós feldolgozóipar számos, a gazdasági növekedés fellendítésének szolgálatába állítható adut tartogat a versenyképesség terén. Ez olvasható ki a Bizottság ma közzétett két jelentéséből, amely az ipar versenyképességét vizsgálja. A növekedés beindítása érdekében azonban az EU-nak és a tagállamoknak sürgős lépéseket kell tennie az alábbi kihívásokat tartogató területeken: beruházások, a finanszírozáshoz való hozzáférés, közigazgatás, külföldi piacokra jutás, innováció, továbbá energiaárak. Ferdinando Nelli Feroci európai ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következőképp nyilatkozott: „Nagyra értékelem az ipar versenyképességének...

Részletek
Page 8 of 9 1 7 8 9