Skip to main content

16. szám, 2013. április 15.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy a tagállamok helyeslik a Nyílt Adatok tervezett uniós szabályozását

„Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az Európai Unió Tanácsának Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) helyesli a Bizottság erőfeszítéseit, hogy Európában mindenütt megnyissák a közszektor adatait az újrahasznosítás előtt (lásd IP/11/1524: Európai digitális menetrend: a közigazgatási adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása).

Amikor teljesen át lesznek vezetve a tagállamok jogszabályai közé a 2003-as „Irányelv a közszféra információinak további felhasználásáról” felülvizsgálátanak eredményei, akkor a közszektor minden általában elérhető információja (vagyis a nem személyes információ) újrahasznosítható lesz. Fejlesztők, programozók, vállalkozók és állampolgárok nulla vagy elhanyagolható költség mellett juthatnak hozzá a közszféra adataihoz további felhasználás céljából.

Neelie Kroes, az Európai Unió alelnöke, szerint: „A közszféra adatainak megnyitása azt jelenti, hogy üzleti lehetőségeket nyitunk, állásokat hozzunk létre és közösségeket építünk. Üdvözlöm, hogy a Tanács egyetért ezzel a kulturális változással.”

A javasolt új szabályokat az Európai Parlament fogja jóváhagyni.

Háttér
A közszféra információn a közszféra szervezetei által létrehozott, tárolt vagy gyűjtött adatokat értjük. A kutatási eredmények szerint ezeknek az adatoknak a szélesebb körű hozzáférhetősége évente több tíz milliárd euróval növelné a gazdasági tevékenységet.

Teljes megvalósításuk esetén a most javasolt új szabályok:

  • Valódi joggá teszik a közszféra információinak újrahasznosítását – ezt nem tartalmazza az eredeti 2003-as Irányelv.
  • Kiterjesztik az Irányelv hatókörét a könyvtárakra, múzeumokra és levéltárakra.
  • Megszabják, hogy a közszféra szervezetei legfeljebb az információ másolásának, a hozzáférés biztosításának és a terjesztésnek marginális költségét (határköltség) számíthatják fel. Kivételes esetben megmarad eshetőségnek a költségek teljes fedezete (kiegészítve egy ésszerű megtérüléssel).
  • Kötelezik a közszféra szervezeteit, hogy sokkal átláthatóbbak legyenek a költségek felszámításának szabályai.
  • Bátorítják, hogy az adatok nyílt, gépileg olvasható formátumban legyenek elérhetők.”

Forrás:
Commission welcomes Member States’ endorsement of EU Open Data rules; Európai Bizottság; IP/13/316, 2013. április 10.
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK Irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról; Az Európai Unió Hivatalos Lapja; L 345/90, 2003. december 31.; 701-707. oldalak (pdf)
Európai digitális menetrend: a közigazgatási adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása; Európai Bizottság; IP/11/1524, 2011. december 12.
Állandó Képviselők Bizottsága (Wikipédia)
Public Sector Information – Raw Data for New Services and Products; Digital Agenda
Határköltség (Wikipédia)

Ernyőszervezetbe terelnék az önkormányzatokat

„Központosítás vár az önkormányzati szövetségi rendszerre a 2014-es helyhatósági választások után − mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Egy nagy érdekvédő ernyőszervezet alá tömörülne a TÖOSZ, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Kisvárosi Önkormányza­tok Országos Érdekszövetsége és a Községi Önkormányzatok Szövetsége, a megyei jogú városok azonban megőriznék ‘szuverenitásukat’.

Az ernyőszervezet felállításával a központi költségvetésből jelenleg a teljes önkormányzati szektor feladatfinanszírozására szánt 683 milliárd forint egységesebb elosztására nyílik lehetőség Schmidt szerint. Az igényeket egységesíteni ugyan nem lehet, de egymáshoz közelíteni igen, az összevonással megakadályozható például, hogy egy-egy közfeladatra Nyugat-Magyarországon többet költsön egy kistelepülés, mint keleten. ‘Egységbe tömörülve’ hatékonyabb az érdekérvényesítés, a feladatleosztás (hulladék- és szennyvízgazdálkodás) és az ehhez rendelt forráselosztás is − tette hozzá az elnök. Schmidt úgy látja, a szükséges tisztújítások után legkorábban 2015-re állhat fel a szervezet, amely egységes lobbierővel vehetne részt egy új, hatékonyabb vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában is. Már a 2014-es választások előtt létre kellene hozni az ernyőszervezetet, de csak a jogosítványok tisztázása után − mondta Gémesi György, a MÖSZ elnöke, aki szerint az elmúlt 2-2,5 évben nem volt érdemi egyeztetés a szövetségek és a kormány között, az adósságkonszolidáció során is elsősorban politikai érdekek érvényesültek.”

Forrás:
Ernyőszervezetbe terelnék az önkormányzatokat; OrientPress; 2013. április 11.

Szabó Erika Pécsett: „Történelmi léptékű átalakulás zajlik ma a magyar államigazgatásban”

„Dr. Hargitai János kormánymegbízott meghívására csütörtökön Pécsre látogatott dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Programja során megtekintette a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatalát, ügyfélszolgálati munkájuk végzése közben szót váltott az okmányiroda munkatársaival, majd közös sajtótájékoztatót tartott dr. Hargitai János kormánymegbízottal és dr. Vajda Jánossal, a Pécsi Járási Hivatal hivatalvezetőjével.

Dr. Szabó Erika elmondta, hogy történelmi léptékű átalakulás zajlik ma a magyar államigazgatásban. A járási hivatalok 1983. december 31.-i megszűnése után három évtizeddel a nemzeti együttműködés kormánya új, modern kori járási rendszert hívott életre azzal a nem titkolt céllal, hogy a kisebb területi államigazgatási egységekkel közelebb kerüljenek a polgárokhoz, valamint a hivatalos ügyek intézése hatékonyságának növelésével az állampolgárok érzékelhetően elégedettebbek legyenek az állam szolgáltatásaival.

E folyamatba szervesen illeszkedik az ügyfélszolgálatok, okmányirodák, kormányablakok ügyfélfogadási idejének jelentős növelése, a munkanapokon való 8 órától 20 óráig való folyamatos rendelkezésre állás. Ezt „nagy ajándéknak” nevezte a korábbi nem ritkán félnapos, szünnapokkal tarkított ügyfélfogadási renddel szemben. Ennek eredményeként mára a sorban állás megszűnt. Az állampolgárok ügyeinek hatékony és gyors elintézésére koncentrálva az év végére teljessé teszik az egyablakos ügyintézést, a kormányablakok száma országosan több mint 300 lesz, a jelenleg intézhető 62 ügykör pedig 2500-ra emelkedik.

A kormányablakok munkatársainak felkészítése, képzése folyamatosan zajlik, munkafeltételeiket, – benne az informatikai háttérrel is – biztosítják. A rendszer teljes kiépítésének pénzügyi fedezetét állami hozzájárulásból és uniós támogatásokból teremtik meg, így 2015. január 1-től az állampolgárok hivatalos ügyeiket kizárólag a kormányablakoknál intézhetik. Végezetül kiemelte, hogy az állami feladatokat szolgáltatásnak tekinti, a korábbi bizalmi vákuum megszüntetésével és az ügyfélbarát szemlélet megteremtésével minden államigazgatási dolgozónak az állampolgárokat kell szolgálnia.

Dr. Hargitai János kormánymegbízott tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy Baranya megyében 10 járás kialakítására került sor és minden hivatalnál lesz kormányablak. A megyeszékhelyen viszont négyet terveznek, ebből az idei esztendő végén három fog működni, egy pedig 2014 őszén kezdi meg munkáját. Átalakult az önkormányzati igazgatási rendszer is. Baranyában a korábbi 103 körjegyzőségi hivatal helyett ma már csak 60 közös hivatal szolgálja a lakosságot. Az államigazgatás teljes átalakításának újabb mérföldköve a települési ügysegédi rendszer elindítása és kiterjesztése, – ez megkezdődött Baranya megyében is – amelynek a célja az ügyfélközeli, szolgáltató közigazgatás megvalósítása, hogy a polgárok ügyeiket egyszerűen, lakóhelyükhöz közel, sőt lakóhelyükön indíthassák, akár el is intézhessék.

Dr. Vajda János pécsi járási hivatalvezető ismertette a hivatal kialakításának folyamatát, törekvéseiket, majd kérdésre válaszolva bejelentette, hogy az ügyintézésben naprakészek, a korábbi időszakból örökölt ügyek elintézésre kerültek.

Dr. Szabó Erika államtitkár a sajtótájékoztató után a pécsi kormányablak munkáját tekintette meg…ügyintézőkkel és ügyfelekkel beszélgetett, majd a Baranya Megyei Kormányhivatal székházában eszmecserét folytatott a megyében működő járási hivatalok vezetőivel.”

Forrás:
Szabó Erika Pécsett: „Történelmi léptékű átalakulás zajlik ma a magyar államigazgatásban”; Pécsi Újság; 2013. április 11.

A közigazgatás egyre jobban levetkőzi bürokratikus jellegét

„A jó döntésekhez idő kell. Fontos, hogy a közigazgatási reform hatására hatékony, koordinált és szakszerű állam és ügyintézés alakuljon ki. A Rádió Orient műsorában Balogh Szilvia kiemelte, az embereknek még akkor is látniuk kell a változást, ha nem érezték meg azt. A IV. kerületi Járási Hivatal vezetője a közigazgatási reform általános értékelése mellett a kormányablak ügyintézői képzésről és a szakma szinten tartásáról is szót ejtett.

A közigazgatási rendszer reformja előtt évről évre több feladat került az önkormányzatokhoz. A leterheltség nőtt, azonban az anyagi támogatás folyamatosan csökkent. A Rádió Orient műsorában Balogh Szilvia szükségszerűnek nevezte az átalakítást. A IV. kerületi Járási Hivatal vezetője elmondta, az állam a korábban máshoz telepített kötelezettségeit vette vissza. „A jövőben egységesebb, azonos színvonalú lesz az ellátás. Hatékonyabb, szakszerűbb, koordináltabb és ügyfélközpontúbb közigazgatás alakul ki. Az emberek bizalommal fordulhatnak az államhoz, a közigazgatás egyre jobban levetkőzi bürokratikus jellegét” – hangsúlyozta a hivatalvezető.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, az önkormányzat biztosította a zökkenőmentes induláshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Balogh kiemelte, az átalakítás során a személyi állomány emberi erősítésére volt szükség. „Fontos volt, hogy a kollégák érezzék, hogy jó és működőképes a rendszer, biztos az állásuk” – emelte ki. A hivatalvezető hozzátette, az átvett géppark jó állapotban van, minden adott a siker garantálásához.

A heti 2900 darabos ügyiratforgalom a kollégák szaktudásának folyamatos képzését, a szakma szinten tartását igényli. Balogh elmondta, a 2013-as év átmeneti időszak, júniusig és decemberig tartanak a kormányablak ügyintéző képzések. „A kollégáknak a képzés mellett is maximálisan kell kielégíteni az ügyfélforgalmat. A jövő évtől mindenkinek folyamatosan kell képeznie magát” – emelte ki a közigazgatási rádió vendége.

Balogh kiemelte, szerencsére már az önkormányzati időben is elvárás volt az ügyfélközpontú ügyintézés. Így a kerületi okmányirodában játszósarok működik, emellett az időpontfoglalás mellett a sorszámos ügyintézés is lehetséges. „Helyes, hogy a kormányzat alapossággal és körültekintéssel vezeti be a kormányhivatalok reggel 8-tól este 8-ig való ügyfélfogadási idejét. „A jó döntésekhez idő kell. Fontos, hogy hatékony, koordinált és szakszerű állam és ügyintézés alakuljon ki. Közszolgák vagyunk, a köz szolgálatában állunk” – hangsúlyozta a hivatalvezető.

Balogh Szilvia elmondta, a kormányablak rendszer kialakítása során a járási hivatal a szakmai kérdésekben segít. Kiemelte, az intézhető ügyek 62-ről 2500-ra emelkedése hatalmas feladatot jelent az ügyintézőknek. Szerencsére a képzések biztosítani fogják a megfelelő felkészültséget. „A szerteágazó ügyintézési kör egyik belépője az állampolgársági ügyek intézése. A járási hivatal 2013 márciusától, sikeresen látja el ezt a feladatot” – magyarázta. A hivatalvezető hozzátette, fontos, hogy az emberek tisztán lássák, hogy változás történt, még akkor is, ha nem érzik azt.”

Forrás:
A közigazgatás egyre jobban levetkőzi bürokratikus jellegét; OrientPress; 2013. április 8.

Pintér Sándor: szemlélet- és jogszabályváltozás ment végbe az önkormányzatoknál

„A kormány erőfeszítésének és anyagi támogatásának segítségével az önkormányzatiság területén jelentős szemlélet- és jogszabályváltozás zajlott le az elmúlt három évben Magyarországon – jelentette ki Pintér Sándor csütörtökön Nyíregyházán.

A belügyminiszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) helyi csoportja által szervezett Mit? Miért? Hogyan? – Magyarország jobban teljesít! című kerekasztal-beszélgetés előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: az önkormányzatok kapcsán felismerte azt a kormány, hogy az 1990-ben megalkotott törvény már nem a társadalmi elvárásoknak megfelelően tölti be funkcióját.

Közölte, a helyhatóságokról szóló törvény megváltoztatása szükséges és időszerű volt, ezzel együtt a kormány azt is felismerte, hogy az új jogszabályok érvényesítése és bevezetése csak akkor lehetséges, ha a helyhatóságok anyagi gondjait csökkentik. Ezért történt meg az 5 ezer fő alatti települések esetében a teljes, az ennél nagyobb településeknél pedig a részleges adósságátvállalás.

Utóbbiak esetében – a bankokkal történő megegyezés esetén – 685 milliárd forintnyi adósság kerül át az adósságkezelő központhoz júniusig – tette hozzá Pintér Sándor. Közlése szerint a meghozott intézkedésekkel egyszerre valósult meg a szemlélet- és a jogszabályváltozás az önkormányzatoknál, a szemléletváltás teljesítéséhez pedig anyagi támogatást nyújtott a kormány.

A belügyminiszter a kerekasztal-beszélgetésen, a megyeháza dísztermét teljesen megtöltő hallgatóság előtt kifejtette: a kisebb önkormányzatok „tiszta lappal” folytathatják működésüket, a nagyobbak pedig jelentős segítséget kaptak. A jövőben az önkormányzatok a saját bevételi forrásukkal arányosan, csak belügyminisztériumi engedéllyel vehetnek fel hiteleket.

A közbiztonság kapcsán Pintér Sándor elmondta: a rendőrök létszámának korábban tapasztalt csökkenése megállt az új képzési programnak köszönhetően, amelynek keretében 4220 rendőr kiképzése kezdődött el, közülük háromezren már szolgálatba álltak. A rendőrlétszám helyreállításával, a közterületi jelenlét növelésével, a gyalogos és kerékpáros rendőrjárőrök jelenlétével, azaz az állampolgár közeli rendőrség felépítésével az objektív és a szubjektív biztonságérzetet növeli a kormány – fogalmazott a tárcavezető. A katasztrófahelyzetek kezelését érintve fontos lépésnek nevezte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság létrehozását, amely az önkormányzati tűzoltóságok felállásával korábban szétdarabolódott szervezet erőit és eszközeit összpontosítja. A rendszer igazi próbája március 14-15-én volt, amikor – központi irányítás mellett – rendkívüli erőket mozgattak meg az országban Zalától Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig – tette hozzá Pintér Sándor…”

Forrás:
Pintér Sándor: szemlélet- és jogszabályváltozás ment végbe az önkormányzatoknál; Belügyminisztérium; 2013. április 12.

Alacsony a vérnyomásod? Segít a bürokrata-kardio!

„Mi rontottuk el, bevallom. Alig két hónapja született lányom még nem is tud róla, de ezt a szerdai napot majd felemlegetem neki a tizennyolcadik születésnapján…
Hogy miért éppen akkor döntött a világra jövetel mellett, amikor a postás kézbesítette volna autónk törzskönyvét és a gépjárműadóról szóló csekkeket, azt nem tudom. De hogy remek kis szerda reggeli kardio-tréning lett belőle, az hétszentség.

Szóval nem voltunk otthon, ez a lényeg. Munkaidővel- és munkahellyel rendelkező emberekkel előfordul…A körülmények véletlen összjátéka azonban azt eredményezte, hogy a küldemények már elvándoroltak a postáról, mire én odaértem. Sebaj, két hivatalba kell mennem, mindenféle irattal felvértezve mi bajom lehet? Aláírom, megkapom és kész.
…
Két küldeményünk érkezett, az egyik a baljósan hangzó kormányhivatalból, a másik a kerületi önkormányzattól. Nem mondom, a helyi viszonyok ismerete nélkül gőzöm sem volt arról, hogy a kormányhivatal foglalkozik családi autónk törzskönyvével. Gyorsan sorba is vettem az elmúlt hónapok történéseit, de semmilyen államellenes csínyben nem voltam benne, sőt, próbáljuk javítani az ország helyzetét, mert mi nem el-, hanem ideköltöztünk. Aztán a netet túrva kiderült, hogy tulajdonképpen 16 éves Audink törzskönyvét kívánják átadni, megnyugodtam. Ez menni fog.
….
A másik küldemény pedig a gépjárműadó-csekk volt, ezzel sem lesz gond, hiszen fizetni akarok, ilyenkor állam bácsi nagyon kedves és készséges, nem?
…
Szerdán ügyfélfogadás, fél nyolckor kezdenek, tök jó, időben beérek még a szerkesztőségbe, ami alig pár saroknyira van onnan. Elsőként a kormányablakot céloztam meg, elkövetve ezzel az első hibát, hiszen én hülye azt feltételeztem, hogy a kormányablak a kormányhivatalhoz tartozik, ahol az ablak, ott a ház-alapon. Hát nem.
…
A tüchtig és takaros 240 négyzetméteres irodában nénik ülnek képkeretekben, és elmondják, hová kéne menni. Érdemben mást nem tudtam meg tőlük azon kívül, hogy maga a hivatal kétutcányira van onnan, de voltak olyan kedvesek, hogy megmutassák, hol találom az önkormányzat adóosztályát, akiktől a másik levél jött. Sőt: még egy 1:250 000-es méretarányban kinyomtatott térképet is adtak, melyen a negyed Budapest mellett egy kicsi, piros pötty jelezte a helyet.
…
Korpulens, de kedves jóember a pult mögött, elveszi a cetlimet, ilyenkor kell vigyázni, mert a hivatal súlya alatt hamar megnemecsekernősödik az ember. Kihúzom magam, nehogy már most nekem legyen rossz?! Mindenki tegye a dolgát, nem is várok mást: fűtött várótermet vagy egy széket, ahová leülhetek, kávéautomatát nem, kérem, én csak a törzskönyvért jöttem.
…
De nem, nincs törzskönyv a kormányhivatalban, mert az okmányirodában van. Egy másik épületben, pár méterrel arrébb. Eltelt egy óra, de már célhoz értem, a harmadik helyen csak a kezembe kerül az a rohadt füzet. De nem, mert cetlizés van, majd várakozás…
…
Lett törzskönyv, arra a kérdésre pedig, hogy nem érzi-e feleslegesnek – netán túlzónak – ezt a kicsit kacifántos, három hivatalon átívelő szolgálati utat, a kedves ügyintéző csak annyit válaszolt: nem tehetünk mást, ez a szabály. Az okmányiroda intéz, a kormányhivatal idéz, a kormányablak válaszol. Szor húsz ember.

Mindegy, megköszöntem és megsemmisülten elhagytam a Hivatalt. Ahogyan ezt kell, amikor úgy érezzük, hogy óriási szívességet éltünk meg. Az ilyenkor bekódolt gyomorgörcs is múlik lassan, elvégre mi rontottuk el: nem voltunk otthon.

Az önkormányzat adóügyi osztálya egy mellékutcából nyíló családi házban székel… Valahol ott, a havas kert végében találjuk az adóosztályt. Egy takaros, kis házban
– Nyolcas ajtó. – mondja a biztonsági őr, fel sem nézve az aktuális Blikkből.
– Ah, ez a tizenegyes lesz, a kolléganő ott helyettesít. – adja vissza egy mosollyal a hölgy a cetlit a nyolcas mögött, de ekkorra már elvágtam magam nála, mert fél tízkor jóreggeltet köszöntem, mire meg is jegyezte, hogy az már régen volt. Nyeltem egy nagyot és nem kötöttem az orrára, hogy tudom, mert lassan három órája játszom a flippergolyó-szerepet az ablakok között, és nem csak neki munkanap a szerda, hanem nekem is.

Na, a tizenegyesből aztán átküldtek a tízesbe, mert oda tartozom papírügyileg, így volt módom megismerni a ház minden rejtett zugát. A tízes ajtó valamikor egy nappali lehetett. Szép, nagy ablakokkal és üvöltő Class FM-mel fogadott. Úgy estem be, mint sivatagi vándor az utolsó oázisba:
…
– Nem biztos, hogy itt lesz… tudja a kerületi postáról visszakerül a központiba és onnan hozzánk, ez akár három-négy hétig is eltart.

Nem lepett meg. Valójában az sem, ha azt mondta volna, hogy a két csekket bezúzzák, komposztálnak a zúzalékkal egy fát, amit majd kivágnak, papír lesz belőle és arra újra nyomtatják a csekket, hogy kiküldjék két postán keresztül.

– Ah, biztos itt van már az… – mondtam neki és lőn: az első V-betűs boríték az enyém volt. Benne KÉT csekk, amit nem értek, tekintettel arra, hogy sosem kellett még gépjárműadót fizetnem életemben, mert Szlovákiában gépjárműadót külön csak a vállalkozásba bevitt gépjármű után kell fizetni, minden hasonló költség bele van építve az üzemanyag árába (súlyadó, útadó stb.). Hogy mi a búbánatos francért kell két félévet külön befizetni, azt nem tudom, majd megmagyarázzák, de befizettem mindkettőt, csak nem lesz belőle baj.

Csóválhattam én a fejem, amikor a szerkesztőségbe értem, nem sokat segített. Elmondtam a srácoknak a történetet, vázoltam értetlenségemet, de láttam rajtuk, hogy nem igazán értik, mi bajom. Számukra, önöknek, talán nem is furcsa ez az egész, iszonyatosan nyakatekert és bürokratikus rendszer, a fölösleges hivatalnokok hada, az idióta papírozás a számítógépek és okostelefonok korában, de nekem igen. Nem vagyok még itt elég ideje, hogy beletörődjek a szemmel láthatóan élhetetlen, bonyolult és időrabló folyamatokba.

Az alapvető furcsaság, hogy itt minden önkormányzatnak van millió osztálya, ahol a dolgainkat intézzük. Ahány önkormányzat, annyi adóosztály, gépjárműosztály és tudja a franc, mi még. Okmányiroda? Kormányablak? Kormányhivatal? Mi közöm hozzájuk? Rendben, okmányiroda volt odaát, Szlovákiában is. Ha importautót hozott az ember az országba, be kellett slattyogni a külföldi forgalmival, és ha van az autónak típusbizonyítványa, becsengetni némi pénzt (106 eurót), és várni az sms-t, amit küldenek, ha készen van a törzskönyv.

Ezzel mehettünk vizsgázni (az előzőekre nincs szükség, ha nem importautóról van szó), majd onnan a közlekedésrendészetre, ahol a rendőrbácsi kijött, megnézte, ül-e az alvázszám, aláírta a bejelentőlapunkat, majd visszafáradtunk a kisablakhoz. Itt leadtuk a régi rendszámot (ha volt), bemutattuk a törzskönyvet, majd némi gépelés után ott helyben megkapjuk az újat, 66 euró fejében a két rendszámot (33 per Stück), és mehettünk Isten hírével. Ja igen, a törzskönyvre csak addig van szükség, amíg meg nem érkezik az a chipkártya, amin az autó összes adata rajta van, és amit egy olvasóval egyszerűen kiolvasnak, ha kell. Erről is küldenek sms-t és ha bemegyünk érte, ott lesz. 15 napon belül kötelesek szólni.

Egy helyen – a közlekedésrendészeten – intézünk mindent. Városonként változó, de nagyjából egy délelőttnyi idő bőven elég: a kötelező biztosítástól a rendszámig. Még így is morognak az emberek, hogy mennyi papírmunkával jár, pedig csak egy kérvényt kell kitölteniük, minden másra ott a csodálatos hálózat, melyben minden adat ott van, és hozzáférhető.

Végszóra:
Két nappal később a feleségem kapott egy e-mailt az útlevél-osztályról (amely ugyanúgy, mint a közlekedésrendészet, a körzeti rendőrkapitányság épületében található), hogy a lányunk útlevele elkészült. Szuper, hiszen enélkül nem utazhatott volna velünk, vagyis a szüleivel külföldre, és Magyarország külföldnek minősül a politikai térképek szerint.

Így húsvét hétfő utáni kedden már ott voltunk reggel nyolcra, és miközben a feleségem átvette a két útlevelet (a fiamnak éppen lejárt, így neki is kellett), csak a poén kedvéért megkérdezte, hogy vajon a férjének (aki még én vagyok), nem lehetne-e csináltatni szintén. Igaz ugyan, hogy közigazgatásilag semmi közöm a Csallóközhöz, de csak annyit kérdeztek, hogy ott van-e a személyim. Ezek után áttessékeltek a szomszéd irodába, ahol egy fehér fotósfülkébe ültettek, és amíg az ujjlenyomat-szkenner végigment a mutató- és hüvelykujjamon, addig elkészült a kép, a személyim alapján bepötyögték a kérvényemet a rendszerbe, majd a digitális aláírásommal (amit ott helyben vettek fel egy stylus és egy filléres tablet – nem tablet PC – segítségével) szignózva elküldték a központba.

Már tényleg csak a vicc kedvéért megkérdeztem, nem lehetne-e esetleg új, modern, chipkártyás jogosítványhoz is jutni, mert igaz, hogy a régi örök életre van kiállítva, de annyit nem fog bírni, mert az összevasalt fólia már most szétfeslett, és odahaza vasalóval javítom. De, lehet, hogyne lehetne, ott van minden adatom a rendszerben, lehívják, ugyanezzel a módszerrel elküldik a kérvényt – de addig is adnak egy bizonylatot a csereigényről, nehogy megbüntessen a rendőr, mert ramaty állapotban van a régi, de akkor legyek szíves kifáradni az okmánybélyeg-automatához és 13 euróért venni bélyeget, mert a kártyás terminál még nincs felszerelve ebben a hivatalban.

És ez az utóbbi idők legnagyobb találmánya: az okmánybélyeg-automata. Érintőképernyős, a polgár kiválasztja, mit akar, bedobja a pénzt vagy a bankkártyát, a gép pedig kiad egy adott értékű matricát, melynek egyik fele bizonylat, a másikat pedig az intéző elteszi, illetve a sorszámát iktatja a kérvényhez. És persze küldenek sms-t, ha lehet menni az útlevélért/jogsiért. Egyszerre, mert úgy érnek oda.

Értem én, hogy hülye vagyok a közigazgatáshoz. Az utóbbi példát is leginkább azért hoztam fel, mert alig pár nappal később történt, és biztosan van rá magyarázat, miért kell Magyarországon agyonbonyolítani mindent. Azt is elfogadom, hogy annak, aki ebben nőtt fel, ez tulajdonképpen átlátható, tiszta és működőképes. De azért felhívnám rá a figyelmet, hogy nem, nem az…”

Forrás:
Alacsony a vérnyomásod? Segít a bürokrata-kardio!; Vályi István; Totalcar; 2013. április 10.

Változnak a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályok

„Elfogadta tegnap az Országgyűlés közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítását, amellyel a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályokat pontosították. Az elfogadott módosító javaslat a kormány álláspontja szerint a kormánytisztviselői kar működése során felvetődött problémákra, tapasztalatokra ad választ.

A 257 igen, 8 nem szavazattal, 47 tartózkodással mellett jóváhagyott törvénymódosítás új szabályokat tartalmaz a kar elnökének javadalmazására vonatkozóan, a jövőben az államtitkárral azonos illetményre és juttatásra jogosult. A kar elnöke – feladatainak ellátása érdekében – mentesül a kormányzati szolgálati jogviszonyában a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Tekintettel azonban a mentesülésre és arra, hogy mint a kar elnöke juttatásban részesül, a kormányzati szolgálati jogviszonyában nem illeti meg erre az időre illetmény és egyéb juttatás.

A törvénymódosítás a főtitkár jogállását is rendezi, aki a karral áll munkaviszonyban, és felette a munkáltatói jogokat a kar elnöke gyakorolja. Egy felhatalmazó rendelkezéssel is kiegészítették a törvényt, az arra ad lehetőséget, hogy a kormány megállapítsa a közszolgálati tisztviselők számára a garantált bérminimumot.

Emellett a módosítás azt is kimondja, hogy aki a kormánytisztviselői kamara mellett más kamarai tagsággal is rendelkezik, annak azt szüneteltetnie kell.”

Forrás:
Változnak a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályok; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. április 9.

Közigazgatási, politikai informatika

Új életre kel a Schengeni Információs Rendszer (SIS II)

„A mai napon megkezdi működését a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II), amelynek célja, hogy megkönnyítse a schengeni térségen belüli szabad mozgást és tovább növelje annak biztonságát. A SIS II lehetővé teszi, hogy a nemzeti határellenőrzési hatóságok, vám- és rendőri hatóságok könnyen cseréljenek információt a súlyos bűncselekmények elkövetésében esetleg érintett személyekről. A rendszer emellett magában foglal egy eltűnt személyekre, különösen eltűnt gyerekekre vonatkozó riasztási mechanizmust, valamint információkat tartalmaz bizonyos vélhetően lopott, eltulajdonított vagy elveszett vagyontárgyakról, például bankjegyekről, személy- és kisteherautókról, fegyverekről és személyazonossági dokumentumokról.

Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Örömmel jelentem be, hogy a SIS II megkezdi működését. Tanácsi és parlamenti kollégáimmal együtt sikeresen lezártuk a projekt fejlesztési szakaszát. Elődömtől nehéz feladatot örököltem: e projekt újbóli beindítása korántsem volt könnyű, szilárd elkötelezettségemnek köszönhetően azonban leküzdöttük a főbb kihívásokat. Most továbbléphetünk a végrehajtás fázisába – ezt egy új ügynökség, az eu-LISA fogja felügyelni.”

Krum Garkov, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA) ügyvezető igazgatója hozzátette: „Készen állunk rá, hogy átvegyük a SIS II operatív irányítását. Szorosan együttműködünk a Bizottsággal és a tagállamokkal, hogy biztosítsuk a rendszer irányításának zökkenőmentes átvételét: folyamatos (24/7) szolgáltatást nyújtunk a tagállamoknak és hozzájárulunk a biztonságosabb Európa megvalósítását célzó erőfeszítésekhez.”

A belső határellenőrzések eltörlésével a SIS II továbbra is alapvető szerepet játszik a személyek schengeni térségen belüli szabad mozgásának megkönnyítésében. A SIS II az 1995 óta működő Schengeni Információs Rendszer második generációja, amely kiterjesztett funkciókkal rendelkezik, lehetőség van például biometrikus adatok (ujjlenyomatok és fényképek) bevitelére, új riasztási típusokat tartalmaz (lopott légi járművekre, hajókra, konténerekre, fizetőeszközökre), vagy a különböző riasztások (például egy személyre és egy járműre vonatkozó riasztás) összekapcsolására. A SIS II emellett közvetlenül a letartóztatás, átadás, kiadatás céljából körözött személyekre vonatkozó riasztáshoz csatolva tartalmazza az európai elfogatóparancs (EEP) másolatát is, ami megkönnyíti és meggyorsítja az illetékes hatóságok számára a szükséges nyomon követés biztosítását.

A SIS II nagyfokú adatvédelmet biztosít. A rendszerhez csak a nemzeti határellenőrzési, rendőri, vám-, igazságügyi, vízum- és járműregisztrációs hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel. Mindenkinek joga van a SIS II rendszerbe rá vonatkozóan bevitt adatokat megtekinteni, és kérheti az illetékes nemzeti hatóságtól a rá vonatkozó személyes információk javítását vagy törlését. Ugyancsak bárki eljárást indíthat valamely bíróság előtt a személyére vonatkozó figyelmeztető jelzés miatt, különösen az abban foglalt információk javítása, törlése vagy rendelkezésre bocsátása végett, illetve kártérítés céljából. A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos szorosan együttműködnek és biztosítják a SIS II összehangolt felügyeletét.

Háttér-információk
A SIS II korszerű IT-rendszer, három komponensből áll: egy központi rendszerből, a schengeni térség országainak nemzeti rendszereiből, valamint a központi és nemzeti rendszereket összekötő kommunikációs infrastruktúrából.

A Bizottság által 2002 óta a SIS II projektre elkülönített költségvetési kötelezettségvállalások teljes összege 2013 februárjában 167 784 606 eurót tett ki.

Az adatoknak a SIS I+ rendszerből a SIS II-be történő migrálása egy intenzíven felügyelt (egy hónapos) időszakot követően kerül lezárásra. Az egy hónap alatt a SIS I+ és a SIS II párhuzamosan létezik és összehangoltan működik majd.

2013. május 9-től az IT-ügynökség (eu-LISA) veszi át a központi rendszer napi szintű működtetésének feladatát.

Hasznos linkek
MEMO/13/309”

Forrás:
Új életre kel a Schengeni Információs Rendszer (SIS II); Európai Bizottság; IP/13/309, 2013. április 9.

Egységes ügyviteli rendszert vezet be a KIM

„Több mint 900 millió forint költségvetésű uniós projekt keretében egy korszerű, gazdaságos, egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszert vezetnek be. A projektet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányításával a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalából és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. -ből álló konzorcium valósítja meg.

A közigazgatás megújítása a kormányprogram reformjainak egyik kiemelkedő eleme. A Nemzeti Együttműködés Program céljai közt szerepel a bürokrácia csökkentése, a bürokrácia-helyettesítő informatikai rendszerek kiépítése, bevezetése, e-kormányzás, állami adatbázisok összeköttetése, adminisztrációs feladatok automatizálása.

A projekt célja, hogy olyan rendszert vezessenek be, amely egységesíti az irat- és dokumentumkezelést a minisztériumokon belül és azok között, továbbá növeli az irat- és dokumentumkezelés hatékonyságát, valamint gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. A rendszer bevezetésével az egyes szervezeteknél elektronikusan egyszer már rögzített iratok, másik szervezethez történő átadásával és újrarögzítés nélküli ügyintézésével megvalósul a minisztériumok közötti hatékony és gyors együttműködés.

A projekt elősegíti a minisztériumokon belül a digitális aláírás használatát, valamint a digitálisan aláírt, eredeti formátumot alkalmazó munkafolyamatok terjedését. Az ügyintézői körre is kiterjeszti az irat- és dokumentumkezelés használatát, és elősegíti az érintett szervezeteknél a teljesen elektronikus, digitalizált kép alapú ügyintézés kialakulását.

Az Új Széchenyi Terv keretén belül az „Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer megvalósítása” című projektre az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 943 millió forint támogatási keretösszeg áll rendelkezésre.

A projekt megvalósítása megkezdődött és 2013. június 30-ával fejeződik be.

Az uniós pályázati forrásból eddig már hét minisztériumban és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában vezették be az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszert”

Forrás:
Egységes ügyviteli rendszert vezet be a KIM; OrientPress; 2013. április 9.

Az építésügyi igazgatás új rendszere – a fejlesztők véleménye

Problémák az építésügyi igazgatás új rendszerében címmel közöltük a HVG.hu cikkét az építési engedélyezési eljárás új, most alakuló rendszerének kezdeti problémáiról. Most közreadjuk a rendszer fejlesztőinek véleményét:

„Az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) az ügyfelek és hivatalnokok által használt e-kormányzati szakrendszer, amely – leegyszerűsítve – az építési engedélyezési eljárás elektronikus intézését támogatja.

Az elektronikus ügyintézés a jogszabályok alapján ugyanakkor csak az eljáró hatóságok számára kötelezően előírt, az ügyfelek részére továbbra is lehetőség van az engedélyek papír alapon történő benyújtására.

Erőfeszítéseink eredményeként az ÉTDR működésének első negyedévében mintegy 3000 fő hatósági, és mintegy 6100 fő kérelmezői regisztráció történt a rendszerben. 2013. január és március között több mint 28 ezer úgynevezett „tárhelyet” hoztak létre a felhasználók – ez a szám nagyságrendileg megegyezik az indított ügyek számával, és a korábbi évek tapasztalata alapján az év folyamán indított eljárások számának időarányosan is megfelel. Az ÉTDR-ben indított eljáráshoz a felhasználók összesen 311 500 elektronikus dokumentumot – tervet, műszaki leírást, levelet, határozatot, stb. – töltöttek fel.

Az első negyedévben 5545 esetben indította el az építésügyi hatóság más szakhatóság megkeresését az ÉTDR-ben – ennyi esetben váltotta ki a korábbi, esetenként nehézkes kétszeri postázást az elektronikus rendszer.

A rendszer működését ugyanakkor az mutatja legjobban, hogy 2013. március végéig 13 999 esetben zárult az ÉTDR-ben indított eljárás határozattal vagy végzéssel.

Mint minden új rendszer bevezetésekor, ebben az esetben is kiemelten fontos feladatot jelent az érintettek – ügyfelek és hatóságok – folyamatos tájékoztatása, képzése. Az ÉTDR honlapján felhasználói kézikönyveket teszünk elérhetővé és ezeket frissítjük a tapasztalatok és a rendszert jobbá tevő javítások figyelembevételével. Az engedélyezési dokumentáció elkészítésében közreműködő tervezőknek oktatásokat szerveztünk és a szakmai kamarák közreműködésével most is tartunk tájékoztató előadásokat a számukra szükséges ismeretekről. Szakmai lapokban, kiadványokban és az elektronikus médiában is írásokat, anyagokat jelentetünk meg, melyek elősegítik az ÉTDR megismerését. Munkaidőben telefonos illetve emailen is elérhető helpdesk szolgáltatást működtetünk, a hatóságok kérdéseire készített válaszainkban javaslatokat, megoldási lehetőségeket adunk a létező problémák kezelésére. Mindeközben folyamatosan dolgozunk a rendszer jobbá tételén, a felhasználóbarát működés feltételein és a hatóságok terheinek csökkentésén.”

Forrás:
VÁTI

Zavarok voltak a közigazgatási informatika működésében

„Olvasónktól kaptunk bejelentést arról, hogy szünetel az ügyfelek kiszolgálása a 11. kerületi okmányirodában, és a dolgozók országos méretű hibáról tájékoztatták őket.

Az okmányirodák számítástechnikai üzemeltetéséért felelős Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál megerősítették az információt. A kapott levél szerint a személyazonosító igazolvány- és útlevél ügyintézés rendszerhiba miatt jelenleg szünetel. Bár rákérdeztünk, a hiba pontosabb okát nem közölték, csak annyit, hogy annak elhárításán folyamatosan dolgoznak. Az ezektől eltérő ügyekben az ügyfélkiszolgálás zavartalanul működik. A KEKKH javaslata az, hogy sürgős esetben az emberek hívják fel a helyi okmányirodát, és kérdezzenek rá, mi a helyzet.

A héten nem ez az első alkalom, hogy valamilyen ügyintézéssel kapcsolatos rendszer megáll. Szerdán a magyarorszag.hu, illetve az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő Ügyfélkapu állt le, mint később kiderült, a rendszert futtató szervereknek helyet adó terem klímája mondta fel a szolgálatot. Még aznap délután a Nemzeti Közlekedési Hatóság KRESZ-vizsgákat bonyolító rendszere is megállt.”

„Megint áll az ügyintézés a központi okmányirodában, nem adnak ki sorszámot, mert elromlott a rendszer, írta egy olvasónk. „Elég sok ember érkezik oda feleslegesen és távozik pár perc után, de azért vannak reménykedők is.” Hétvégenként 8-14 óráig van ügyintézés.

Pénteken egyszer már leállt a személyigazolvány- és útlevél-ügyintézés rendszerhiba miatt az okmányirodákban. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) akkor arról tájékoztatott, hogy a hibát délután háromra elhárították.

A KEKKH-et vasárnap egyelőre nem sikerült elérnünk.”

Forrás:
Megint baj van az állami számítástechnikával; Index.hu; 2013. április 12.
Áll az ügyintézés a központi okmányirodában; Index.hu; 2013. április 14.

Informatika, távközlés, technika

A Start nem tudja a wifis vagonba adni a jegyet

„A helyfoglaló program nem tudja, hogy melyik kocsiban van internetszolgáltatás.

Kérdéssel fordultunk a MÁV-Starthoz, illetve a MÁV-kommunikációhoz, amely arra vonatkozott, hogy az IC-re szálló utas kérheti-e a jegyét olyan vagonba, amelyben van vezeték nélküli internet.
Alább a kérdés és a válasz:
Ha jól értjük, előbb-utóbb valamennyi startos IC- és elővárosi kocsi kap majd wifiszolgáltatást. Tehát a végleges állapot szerint minden IC minden kocsijában lesz internet. (Igaz ez?) De amíg a program folyamatban van, tehát jelenleg egy-egy IC-szerelvénynek nem minden kocsijában érhető el ez a szolgáltatás. Jegyvásárláskor kérheti-e az utas, hogy wifis kocsiba kapja a helyjegyét? Miért nem? Átülhet-e ilyenkor az utas az internetes kocsiba, ha van ott szabad hely?

Igen, valamennyi, a MÁV-Start által üzemben tartott budapesti elővárosi és intercitykocsiban elérhető lesz az utasok számára a wifiszolgáltatás. Ez alól azonban kivételt jelentenek többek közt például a nemzetközi forgalomban is közlekedő Keleti honállomású kocsik, amelyek részt vesznek az intercity-forgalomban is, illetve a teljesen elavult kocsik.

Jegyvásárlás esetén a vasúttársaságnak nincs lehetősége wifis kocsiba célzottan helyet adni, mert a helyfoglaló program nem ismer ilyen jellegű szolgáltatást. Az utas átülhet olyan kocsiba, ahol a wifiszolgáltatás elérhető és van még szabad hely, de amennyiben az adott helyre a megfelelő helyjeggyel rendelkező utas megérkezik, az ülőhelyet át kell adni a részére.”

Forrás:
A Start nem tudja a wifis vagonba adni a jegyet; Tevan Imre; IHO; 2013. április 11.

Elhunyt Szalai Annamária

„Hosszan tartó, méltósággal viselt súlyos betegség után elhunyt Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke.

Szalai Annamáriát 2010. augusztus 11-i hatállyal kilenc évre nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az NMHH elnöki posztjára; majd ugyanabban az évben október 11-én ő lett a Médiatanács elnöke.

Szalai Annamária 1961. szeptember 16-án született Zalaegerszegen. 1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK-n népművelői, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán szakközgazda diplomát szerzett.

1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános iskolában tanított, 1984-1985 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-1997-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda-vezető volt. 1995 és 1997 között a Mozisok Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte.

1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatójaként dolgozott. 1996-tól a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke, 1997-től a Zala Art Alapítvány kuratóriumi tagja.

1991-ben belépett a Fideszbe. 1993-2003 között a párt Zala megyei választmányának elnöke, 2003-2004-ben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának alelnöke volt.

1994-1998 között Zalaegerszegen önkormányzati képviselő, 1998-2002 között a Zala Megyei Közgyűlés tagja volt.

1998-2004 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, a Fidesz Zala megyei területi listáján jutott be a parlamentbe, ahol a külügyi, a kulturális és sajtó, a nemzetbiztonsági, az informatikai és távközlési, valamint a társadalmi szervezetek bizottságának munkájában vett részt. 2004 tavaszán ORTT-taggá választása miatt képviselői mandátumáról lemondott.

2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadóként, 2003-tól adjunktusként dolgozott.

2004. április 1-jétől az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja volt.

Emlékét megőrizzük.”

Forrás:
MTI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megkezdődött a FUTÁR közterületi kijelzőinek kihelyezése

„Az elmúlt napokban városszerte új, szürke színű tartóoszlopok jelentek meg számos megállóhelyen. Az oszlopok felállítására a Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projektjének keretében kerül sor. Az első néhány oszlopra már felkerültek a tömegközlekedési járatok közlekedéséről megbízható, valós idejű információkat nyújtó kijelzők és hangszórók is.
A FUTÁR (Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer) projekt egy integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer, melyet a Budapesti Közlekedési Központ a BKV közreműködésével épít ki. A fejlesztés összköltségvetése 6,7 milliárd forint, ami az Új Széchenyi Terv keretében, európai uniós támogatással valósul meg.

Új fejezet a budapesti utastájékoztatásban
A FUTÁR dinamikus utastájékoztatásának köszönhetően a megállóhelyeken és a járműveken elhelyezett kijelzők a jármű útiránya, indulási ideje mellett valós idejű információkat szolgáltatnak majd nem csak a járatok közlekedéséről, de egy esetleges forgalmi változásról is, megkönnyítve és kiszámíthatóvá téve az utazás tervezését. A rendszer a menetrend és a valós forgalmi helyzet alapján majdnem pontosan képes kiszámítani, melyik járat mikorra ér az útvonalán található megállókba. Mindez 2295 járművön, 263 megállóhelyen és csomópontban, mobil eszközökön, valamint internetes felületeken is elérhetővé válik.

A fejlesztés amellett, hogy segíti majd a budapesti közösségi közlekedést használókat abban, hogy a lehető leggyorsabban érjék el céljukat, jelentős változást hoz a fővárosi közlekedés irányításában is. A FUTÁR műholdas rendszere ugyanis folyamatos, 24 órán át történő forgalmi felügyeletet biztosít a megrendelő BKK részére.

A diszpécserek műholdas nyomkövető rendszer segítségével követik majd a járműveket, ezáltal folyamatosan szabályozhatják a felszíni közlekedést, vagy épp sokkal könnyebben és gyorsabban szervezhetnek meg egy villamos- vagy metrópótlást forgalmi zavar esetén. A megbízható kommunikációt új rádiórendszer is segíti. Ezzel tervezhetőbbé válik a közlekedés és pontosabb, megbízhatóbb, költségtakarékosabb menetrendek készülhetnek. ”

Forrás:
Megkezdődött a FUTÁR közterületi kijelzőinek kihelyezése; Budapest Főváros Önkormányzata/MTI ÖS; 2013. április 10.

A nyílt forráskódé a jövő – adatújságírás-nap 2013

„Első alkalommal tartották meg Budapesten az adatújságírás napot. Külföldi és magyar szakemberek: fejlesztők, hackerek és újságírók, köztük az atlatszo.hu újságírója beszélt munkájáról, az online sajtóról és az adatújságírás jövőjéről.

A Magyar Sajtó Házában, más néven a MÚOSZ-székházban rendezték meg a Nyelv és Tudomány, a Nyest.hu szervezésében, a Knight-Mozilla OpenNews támogatásával az inkLinket, az első adatújságírás-napot 2013. április 6-án. Az érdeklődők a nap folyamán külföldi és magyar szakemberek előadását hallgathatták meg, akár személyesen, akár a Ustream élő közvetítésén keresztül. Az előadások közben egy másik teremben programozók készítettek olyan programot, amely a Guardian online cikkeit fűzte hálóba úgy, hogy az egymásra mutató linkeket térképezte fel.

Kincse Szabolcs, a Nyest.hu főszerkesztőjének megnyitója utána Stijn Debrouwere, a Guardian brit lap online munkatársa, Knight-ösztöndíjasa beszélt arról, hogy az internet forradalmasította-e az újságírást és ha igen, mennyire. Úgy véli, hogy nem szabad korlátok közé szorítani az újságírás és a legfontosabb azt végiggondolni, hogy van-e az olvasók számára hasznos infó és hogyan lehet azt átadni számukra. Megemlítette a Huffington Postot, amely saját, fizetett munkatársai mellett erősen támaszkodik a bloggerek ingyenes munkájára; a Deseret Connectet, amelyet az amerikai mormon egyház hozott létre és ahol nem fizetnek a publikációért, viszont hasznos tanácsokkal látják el az írókat; a Politicót, amely Debrouwere szerint bebizonyította, hogy online sajtótermékek is készíthetnek tartalmas riportokat.

Őt Friedrich Lindenberg, a Spiegel Online OpenNews-ösztöndíjasa követte, aki előadásában kiemelte, hogy újra kell gondolni, hogyan tudósítsunk a kormányzatok tevékenységéről, legyen az egy ország kormánya, vagy az Európai Unió. Ennek részeként fontosnak tartja, hogy monitoring feedeket hozzanak létre az online újságok üzemeltetői; próbáljanak közreműködni másokkal, például használják a közérdekű adatigénylő oldalakat, mint az asktheeu.org; ne a szavakról, hanem a tettekről írjanak cikkeket és történetet mondjanak el.

Szekeres Péter, a Neticle Technologies vezető kutatója a BUX-index és az OTP példáján keresztül próbálta bemutatni, hogy az internetes oldalakon publikusan elérhető szöveges adatok elemzésével hogyan lehet azt vizsgálni, hogy mi milyen gyakran kerül említésre és hogy ebből milyen következtetések vonhatók le.

A Sourcefabric projektjeit mutatta be Kristin Trethewey, a nemzetközi fejlesztőcsoport munkatársa. A Sourcefabric célja, hogy nyílt forráskódú programokkal segítse elő a minőségi újságírást. Termékeik a Newscoop (online publikációs rendszer), a Booktype (felhő alapú könyvkiadás), az Airtime (rádiórendszer) és a Superdesk (szerkesztőségi rendszer).

Az ebédszünet után Kiss Dániel nyitotta meg a délutáni szekciót, amelyben a Ustreamről és a videóközvetítők jövőjéről beszélt az online médiában. Arról, hogy az arab tavasz vagy az Occupy-mozgalom során hány alkalommal használták a forradalmárok és a tüntetők az események élő közvetítésére a mobiltelefonjukat és a Ustreamet, amelynek adását aztán a hírtelevíziók is felhasználták a híradóikban és egészen új értelmet nyert a civil újságírás.

Puha Dávid az első fizetős tartalomrendszerrel, a Piano Mediával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg. A Piano Media jelenleg Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában fogja össze a legnagyobb sajtótermékeket egy fizetős rendszerbe: az olvasók egyetlen előfizetéssel minden, a rendszerben szereplő újság cikkeihez hozzáférhetnek. A rendszer sikerességét mutatja, hogy a készítői további országokra, így Magyarországra is szeretnék kiterjeszteni, akár még az idei év során. Ez mindenképpen átrajzolhatja a hazai médiapiacot.

Michael Bauer, az Open Knowledge Foundation munkatársa azt hangsúlyozta ki előadásában, hogy maga az információ unalmas, ezért az újságíróknak és szerkesztőknek ki kell találniuk, hogy hogyan lehetne azt érdekes formában átadni az olvasóknak. Az is lényeges lehet azonban, hogy maga a nyers információ is elérhető legyen, hogy ha más is szeretné értelmezni az adatokat, vagy ha le akarja ellenőrizni az újságíró következtetéseinek helyességét, akkor megtehesse azt.

Az újságírók szeretik az adatokat – állt Balogh Ákos Gergely, a mandiner.hu főszerkesztője előadása címében. Azonban nem csak azokat az adatokat szeretik, amelyekből aztán újságcikkek születnek, hanem azokat is, amelyek arról szólnak, kik olvassák a publikációkat, honnan érkeznek, meddig maradnak az oldalon és mi érdekli őket a leginkább, hiszen a szerkesztők ez alapján alakíthatják a kontentet olyanra, amely érdekli az olvasókat és hozzászólásra is ösztönzi őket. Ezért fontos, hogy most már olyan, ingyenes és könnyen használható eszközök állnak rendelkezésre, mint a Google Analytics vagy a Google Maps. Ugyanakkor Balogh szerint ezek az eszközök csak látszólag nem kerülnek semmibe: valójában kifejezetten nagy árat kell fizetni a használatukért, és tisztázatlan, hogy egy adott online médiumnál tett látogatás során keletkező adatok kit illetnek, például meg kell-e azt valamilyen – anonimizált – formában osztania a Facebooknak a médiatulajdonossal.

A K-Monitor elsősorban azért jött létre, hogy elősegítse a korrupciós ügyekkel kapcsolatos adatok könnyebb elérését – erről Léderer Sándor, a K-Monitor munkatársa beszélt. Korábban, ha valaki egy korrupcióval kapcsolatos cikket keresett, leginkább a Google-t használhatta, ők azonban megalkottak egy jelölési rendszert, amellyel összegyűjtötték az elmúlt évek magyarországi korrupciós eseteiről szóló cikkeket, beszámolókat, majd ezeket az adatokat egy térképre is felvitték. Az adatbázist folyamatosan frissítik az online hírportálok anyagát felhasználva. Új projektjük egy olyan hálózat lesz, amelyben megpróbálják ábrázolni az egyes cégek, üzletemberek, politikusok, közéleti személyiségek egymással való kapcsolatát hálózatokon keresztül.

Az utolsó előadásban az atlatszo.hu munkatársa, Kovács Ildikó mesélt azokról az eszközökről, amelyet az oknyomozó portál munkatársai használnak munkájuk során. Ilyen például a MagyarLeaks, ahol lehetőség van információk szivárogtatására, anélkül, hogy meg kellene adnunk a nevünket; az atlatszo.hu által működtetett KiMitTud közérdekű adatigénylő portál, az Opten céginformációs adatbázis, de a Közbeszerzési Értesítő is. Az is fontos, ahogy az egy korábbi előadásban elhangzott, hogy hogyan jelenítjük meg az adatokat, erre való többek között az ingyenes, online infografika-készítő program, az infogr.am.”

Forrás:
A nyílt forráskódé a jövő – adatújságírás-nap 2013; Átlátszó blog; 2013. április 8.

Külföldre költöztethetik az időjárási portálokat

„Akár külföldre is költöztethetik az ismert hazai meteorológiai portálokat a tulajdonosok az új meteorológiai törvény miatt – írja a Napi Gazdaság.

Nem lepte meg a koponyeg.hu és idokep.hu meteorológiai portálokat, hogy új meteorológiai törvényt alkot a kormány, annak a tartalma viszont igen – közölte a Napi Gazdaság.

A koponyeg.hu-nál azt emelték ki, hogy bár súlyos korlátozásnak tartanák, ha megszabnák, ki és milyen feltételekkel adhat előrejelzéseket, rájuk nem lesz komoly hatása, hiszen a tervezet csak a meteorológiai szolgáltatási tevékenységet végzőknél támaszt szigorú feltételeket. Mindazonáltal készülnek a törvényre, és szükség esetén „megfelelő lépéseket” fognak tenni.

Sokkal rosszabbul érintené a változás a lap szerint az idokep.hu-t, amelynek szinte teljes mértékben megszűnnének a bevételei a hazai szolgáltatási piacon, ami magát a céget is veszélyeztetné.

Arra a kérdésre, hogy megoldást jelenthet-e a vállalkozás külföldre vitele, a Napi Gazdaság egybehangzó választ kapott: végső esetben ez jelentheti a kiutat, ám bíznak abban, nem az a jogalkotó szándéka, hogy a magyar kkv-kat a külföldi államoknak ajándékozza az irreális szabályozással.

Még ebben a félévben elfogadhatja az Országgyűlés a meteorológiai törvényt, amely alapján állami monopólium lehet az időjárás-előrejelzés – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára március végén. Illés Zoltán szerint a közösség érdekében végzett feladatokat – mint a meteorológiai előrejelzéseket – nem lehet magánérdekeltségekre, önkormányzatokra bízni, ennek állami feladatnak, állami monopóliumnak kell lennie.

Kitért arra, hogy a magyar állam milliárdokat fizet a meteorológiai adatok összegyűjtéséért, és hogy magánszervezetek nem lehetnek tagjai azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a meteorológiai rendszereket, műholdakat működtetik, mert se pénzük, se tudásuk, se számítógépes kapacitásuk nincs hozzá.”

Forrás:
Külföldre költöztethetik az időjárási portálokat; HVG.hu/MTI; 2013. április 10.

Szakirodalom

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója a 2012. évi tevékenységéről

„…Az új Alaptörvény 2011-ben átszabta az alapjogvédelem rendszerét. A nemzetközi elvárásnak megfelelő, független adatvédelmi hatóság az egységes alapjogi biztos szervezetétől teljesen elkülönülten folytathatta csak munkáját. Az adatvédelmi biztosi tradíciók és tapasztalatok azon-ban nem vesztek, nem veszhetnek el, erre nem csak saját és munkatársaim személye (hiszen a NAIH-nál dolgozó jogászok többsége korábban az adatvédelmi biztos mellett dolgozott), hanem az új információs törvény rendelkezései is garanciát adnak. A kifejezetten a súlyos jogsértésekre megfelelő választ adó, erős hatósági jog- és hatáskörök mellett (például bírságolás, határozathozatal, stb.) ugyanis megmaradtak az ombudsmani típusú vizsgálati és fellépési lehetőségek is, az információszabadság területén ráadásul kizárólagos jelleggel…”

Forrás:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolója a 2012. évi tevékenységéről; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2013. március 27. (pdf)

Törvények, rendeletek

Világosabb és teljesebb jogi környezetet biztosít a közhiteles nyilvántartások új szabályozása

„A hatékonyabb hatósági ügyintézés, az ügyfélbarát és professzionális közigazgatás kialakítása érdekében a kormány felülvizsgálta a közhiteles hatósági nyilvántartások körének szabályozását, és 74 törvény és 21 kormányrendelet módosításának tervezetét készítette el. A jogszabály-módosítások elhatárolják egymástól a közigazgatási és hatósági eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) hatálya alá tartozó, hatósági ügynek minősülő hatósági nyilvántartás-vezetést a hatóság egyéb nyilvántartás-vezetéstől, úgy, hogy azok feltétlenül tartalmazzák a legfontosabb, az ügyfelek jogát, jogos érdekét érintő nyilvántartásokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.

Eddig a Ket. „hatósági nyilvántartás” túl tág kategóriája miatt bármely nyilvántartás hatósági nyilvántartás lehetett, amelyet egy hatóság bármilyen szintű jogszabály alapján vezet, akár egy füzetben vagy egy Excel táblázatban. Jelenleg még sok esetben a vonatkozó jogszabály a nyilvántartás konkrét adattartalmát sem vagy nem teljeskörűen rögzíti, csak azt írja elő, hogy valamely hatóság egy adott körülményről nyilvántartást vezet.

2013. július 1-jétől a Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozása a közhiteles nyilvántartásokra szűkül le, így a hatóságok által kezelt egyéb nyilvántartások ezután nem minősülnek majd hatósági nyilvántartásnak.

A tervezett változtatások az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében segítik a teljesebb és világosabb jogszabályi környezet kialakítását. Emellett jelentősen csökkentik a hatóságok adminisztratív terheit azzal, hogy az eddig a Ket. hatálya alá tartozás szempontjából határesetnek tekinthető nyilvántartás-vezetésekkel kapcsolatban egyszerűbbé válik a hatály, és így az alkalmazandó szabályok körének megállapítása.

A módosítások 2013. július 1-én lépnének hatályba.

Az észrevételeket 2013. április 17-ig az andras.bujdoso@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
Világosabb és teljesebb jogi környezetet biztosít a közhiteles nyilvántartások új szabályozása; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. április 9.
A tervezet letöltése (pdf)