Skip to main content

2. szám, 2019. január 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Több hatékonysági adatot kell közzétennie a kormánynak, Nemzeti Energetikusi Hálózat alakul a társadalmi tájékoztatás elősegítésére

„Február végéig kell közzétennie a kormánynak azt a dokumentumot, amelyben ismerteti, mely épületei nem felelnek meg az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek. Idén várhatóan felpörögnek a társadalom környezet- és energiatudatosságát formáló programok is.

A kormánynak ettől az évtől minden esztendőben a tárgyév január 1-jei állapot szerint össze kell állítania és február 28-ig közzé kell tennie azoknak a kormányzati épületeknek a listáját, amelyek nem felelnek meg az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek. Emellett biztosítania kell, hogy a listán szereplő épültek alapterületének három százalékát az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfele­lően a tárgyévben felújítsák – áll az energiahatékonyságról szóló törvény tavaly év végi módosításában.

Habár a háromszázalékos felújítási kötelezettség eddig is szerepelt a jogszabályban, ettől az évtől közzé is kell tenni a dokumentációt. Szintén nem új, de fontos szövegrész az, amely szerint a kormányzati épületek energiahatékonysági felújításakor kötelezően vizsgálni kell azok távhőellátásba kapcsolásának lehetőségét.

A szóban forgó épületek – amelyek definíciójáról már korábban döntöttek – olyan, a kormányzat által használt, állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő, fűtött vagy hűtött épületek, amelyek hasznos alapterülete legalább 250 négyzetméter. Nem tartoznak a felújítási kötelezettség alá eső körbe a hitéleti célra használt épületek és a fegyveres erők vagy a kormányzat használatában lévő, nemzetvédelmi célt szolgáló épületek. Szintén nem tagjai a kategóriának azok a műemlék vagy helyi védelem alatt álló épületek, amelyeknél az energiahatékonysági követelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték elfogadhatatlan mértékű megváltoztatását eredményezné.

Azokat a végfelhasználási energiamegtakarítási adatokat is közzé kell tennie a kormánynak, amelyeket az egyes szakpolitikai intézkedések révén ért el és amelyek a 2020 végére vállalt 167 petajoule halmozott végsőenergia-megtakarításhoz járulnak hozzá – jegyezte meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet. A szervezet szerint a módosítások egy része vélhetően arra a felszólító levélre reakció, amellyel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az érintett uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. November elején ugyanis a testület Ausztria, Finnország, Németország, Románia, Szlovákia és Spanyolország mellett Magyarország kormányának figyelmét is felhívta arra, hogy nem vagy nem megfelelően hajtotta végre az energiahatékonyságról szóló uniós irányelv egyes követelményeit.

Változásra lehet számítani ettől az évtől a társadalmi szemléletformálás terén is. A kormánynak ugyanis ki kell dolgoznia a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési tervet. Gondoskodnia kell a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről. Továbbá létre kell hoznia a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként a nemzeti energetikusi hálózatot, amely fejlesztésének feladata valójában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra hárul. A hatóságnak a hálózat számára elérhető ­online felületet kell létrehoznia, amelyen a legjobb gyakorlatok, szakmai útmutatók, iránymutatások találhatók majd meg.

Ez a gyakorlatban annyit jelent majd, hogy a lakosság számára könnyen elérhetők lesznek például olyan információk, mint hogy a fűtési rendszerek korszerűsítésekor milyen hatékonysági vagy méretbeli szempontokra érdemes figyelni.”

Forrás:
Több hatékonysági adatot kell közzétennie a kormánynak; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2019. január 5.
Lásd még: Nemzeti Energetikusi Hálózat; Budapest Főváros Kormányhivatala; 2018. szeptember 20.
(Energiamegtakarítási intézkedési terv (EMIT), útmutató, tájékoztató, segédanyagok, a fővárosi energetikusok elérhetőségei.)

Lépjünk magasabb szintre! Az innovációt fel kell gyorsítani a gazdaság teljes keresztmetszetében

„A 2018-as év jól sikerült. Magas szintre állt be a foglalkoztatottság, a munkanélküliség 3,6 százalékra csökkent. Tíz százalék felett volt az átlagbér-növekedés, ennek hatására bővült a fogyasztás. Jól teljesített az építőipar, és erősen emelkedett a beruházások értéke is. Összességében magas GDP-növekedés jellemezte a negyedéveket, és az éves érték valószínűleg túllépi a 4,5 százalékot. Eközben stabil maradt a költségvetés, és a GDP-hez viszonyítva mérséklődött az államadósság. Az általános növekedési tendenciákat azonban, a növekedés fenntarthatósága szempontjából, két gyenge pont jellemezte. Egyrészt a beruházási teljesítmények tekintetében nagyok voltak a földrajzi különbségek, másrészt a növekedés hajtóerejét elsősorban a mennyiségi és kevésbé a minőségi, hatékonyságjavulási tényezők biztosították. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a növekedést inkább a számottevő erőforrásinput, mint a hatékonyságjavulás ösztönözte.

Sokféle külső bizonytalanság is várható 2019-ben
A Brexit hatására nagy valószínűséggel csökkenni fognak az EU-s támogatások összegei. A beruházások központi banki és költségvetési támogatása sem tartható fenn a mostani szinten. Ezek ugyanis részben kiszorítják a valódi piaci indíttatású beruházásokat, másrészt a lazább hatékonysági követelmények miatt az erőforrások optimálisnál rosszabb felhasználását eredményezhetik. A Fed sorozatos kamatemelései az Egyesült Államokban éreztetik már a hatásukat a világgazdaságban is. Kína gazdasági növekedésének lassulását részben a kereskedelmi háború, részben pedig a túl nagyra növekedett termelőkapacitások alacsony szintű kihasználtsága okozza. Az autóipar teljes átalakulásban, technológiaváltásban van, ami a régi modellek kifutása és a robotizáció miatt a gyártósorok teljes átrendezésével jár majd együtt.

Mindezek a hatások – nagymértékű külpiaci kitettsége és az autóipari értékláncoktól való erőteljes függősége miatt – a magyar gazdaságot is érzékenyen fogják érinteni. A megoldás csak az előremenekülés lehet. Ha jön a kanyar, azt időben észre kell venni, és be kell venni. Ez pedig csak a minőségi tényezők gazdasági növekedésben való szerepének fokozásával képzelhető el. A minőségi tényezők között elsősorban az innováció felgyorsítására kell gondolnunk, mégpedig nem szigetszerűen, hanem a gazdaság teljes keresztmetszetében. Ehhez kapcsolódóan az is fontos, hogy a teljes állami intézményrendszer támogassa az innovációt, ismerje el és becsülje meg a teljesítményt.

A termelékenység érdemi növelése is csak az innováció felgyorsulásától várható
Hiszen a termelékenység egyik meghatározója éppen az, hogy mennyire igényes munkahelyek állnak rendelkezésre a gazdaságban, és azokban mekkora hozzáadott értéket lehet előállítani.

Nyilvánvaló, hogy a teljes értékláncot lefedő informatikai, elektronikai vagy mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységláncolatok esetében a kutatás-fejlesztés és az értékesítés is itthon zajlik. Ez azzal jár együtt, hogy az értéklánc nagy hozzáadott értéket teremtő munkahelyei is itthon vannak, és ezek – a magasabb bérek és a magasabb termelékenységi szint miatt – erőteljesebben tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. A termelékenységnövelés másik fontos forrása a korszerű berendezések és a korszerű tudás alkalmazása. Ezek pedig technológiai és tudásberuházásokat igényelnek. A teljes értékláncot lefedő tevékenységek arányának növekedése és a technológiai, valamint a tudásszint emelése csökkenti a válságnak való kitettséget, segíti az egész gazdaság működési minőségének és ezzel versenyképességének javulását, és végső soron lehetővé teszi a gazdasági növekedés fenntartását.

Az új esztendő legfontosabb gazdasági feladatai között ezért a legnagyobb hangsúlyt az innováció gátjainak megszüntetésére, az innovatív cégek hazai érvényesülési lehetőségeinek megteremtésére, az infrastrukturális beruházások túlsúlyának megszüntetésére és a hatékony gépi, technológiai és tudásberuházások megvalósítási feltételeinek biztosítására célszerű helyezni. Ez az iránymódosítás lenne az a kanyarbevétel, amelynek során át lehetne térni az olcsóságot felhasználó versenyzésről a tudást, minőséget felmutató versenyzésre, azaz a nagy hozzáadott értéket termelő tevékenységek arányának emelésére az alacsony hozzáadott értéket előállítókkal szemben. Ezzel az a veszély is elkerülhető lenne, hogy a magyar gazdaság beleragadjon az úgynevezett közepes fejlettség csapdájába. Az utóbbira utaló jel, hogy a magyar egy főre jutó GDP 2013 és 2017 között minden évben csupán az EU-s átlag 67-68 százalékát érte el, miközben a lengyel érték a 2012. évi 67 százalékos szintről 2017-re 70 százalékra, a cseh érték pedig a 2012. évi 82 százalékról a 2017. évi 89 százalékra emelkedett. Ez a mutató, mint tudjuk, a fejlettebb gazdaságú országokhoz való felzárkózottság mértékét mérők egyike. Felzárkózásunk felgyorsítását pedig elsősorban az innováción alapuló hatékonyság növelésével, azaz a mennyiségi növekedésről a minőségire való áttéréssel, a beragadt kreatív energiák felszabadításával és a vállalkozószellem bátorításával lehet elérni.

A legfontosabb gazdasági feladatok között a legnagyobb hangsúlyt az innováció gátjainak megszüntetésére, az innovatív cégek hazai érvényesülési lehetőségeinek megteremtésére, az infrastrukturális beruházások túlsúlyának megszüntetésére és a hatékony gépi, technológiai és tudásberuházások megvalósítási feltételeinek biztosítására célszerű helyezni.”

Forrás:
Lépjünk magasabb szintre!; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2019. január 4.

Közigazgatás, politika

Februártól indulnak a Magyar falu program első pályázatai

„Az egyházi, valamint az önkormányzatok által üzemeltett közösségi terek felújításra és létrehozásra lehet pályázni elsőként, februártól a Magyar falu program keretében – hangsúlyozta szombati budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gyopáros Alpár elmondta: a pályázati kiírások ütemezetten jelennek meg ebben az évben. Az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, a finanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések – tette hozzá.

Kiemelte: a pályázatok a Magyar Államkincstár bonyolítja le, a nyertesek rövid időn belül hozzájuthatnak a támogatási összeghez, és a pályázatok előfinanszírozottak lesznek.

A falusi közszolgáltatások minőségének javítására 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint mondta, 18 célterület jelöltek ki, a kedvezményezettek a helyi önkormányzatok és – két esetben – az egyházak lesznek.

Az üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – felújítása mellett a programok szervezését, eszközvásárlást és a közösségi életet szervező személyek bérének és járulékának a költségeit is támogatják. Az egyházak pályázhatnak még temetők felújítására is.

Az önkormányzatok bölcsődék és óvodák létesítésre, felújítására, bővítésére, valamint orvoslakások építésére, orvosi rendelők felújítására vagy építésére, orvosi eszközök beszerzésére akár 100 millió forintos nagyságrendben is pályázhatnak. A kormánybiztos szerint nagy érdeklődésre tarthat számot a belterületi utak és járdák felújítására szolgáló pályázatok. A falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű-pályázataira 5 milliárd forint áll rendelkezésre, valamint 3 milliárd forint a falu- és tanyagondnokok bérezésére.

A kormánybiztos elmondta, hogy tavaly év végén a kormány elfogadta a falusi útalap és a falusi közszolgáltatások minőségének javítását célzó kormányhatározatokat. Emlékeztetett arra, hogy a program intézkedéseire az idén legalább 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az ötezer lélekszám alatti települések életminőségének a javítására.

A falusi útalap keretében 50 milliárd forint jut idén, két szakaszban fognak megújulni alacsonyrendű utak, több mint 160 szakaszt újítanak fel 430 kilométer hosszan. Egyes munkálatok már márciusban megkezdődhetnek, a további útszakaszok felújítására legkésőbb ősz elején kerülhet sor. A kormány szándékai szerint 2020-ban 70-80 milliárd forint állhat majd rendelkezésre erre a célra. Ennek érdekében 2,5 milliárdos keretösszeget különít el idén a kormány ezeknek az útszakaszoknak a tervezésére – mondta Gyopáros Alpár.”

Forrás:
Februártól indulnak a Magyar falu program első pályázatai; Miniszterelnökség; 2019. január 5.

Az állam adós, nem a kórház

„A kórházi adósság kulcsmondata így hangzik: „a gyógyítás többe kerül, mint amennyit a biztosító fizet”. Egy ellátás attól függ ugyanis, hogy a betegnek mi a baja, és a bajmegállapításhoz mire van szükség. Ezután készül a szakmai szabályokon alapuló kezelési terv. A szabályoktól való eltérés pedig büntethető.

Az ellátás költségeit a rendszer 50 költségcsoport nagyszámú részelemeként tartja nyilván (eszközök, gyógyszerek, bérek, épület, energia stb.). Egy-egy betegcsoport átlagos ellátásának átlagos bekerülési költségét először és utoljára a rendszerváltás előtt mérték fel. Ezen alapul a Homogén Betegségcsoportoknak (HBCs) nevezett rendszer, melyet 1994-ben vezettek be. Eszerint az OEP (ma NEAK) a napi működési költségeket térítette, az amortizációt, fejlesztést a tulajdonosnak kellett állnia. Miután államosították az önkormányzati kórházakat, eltűnt kb. százmilliárd forint évenkénti önkormányzati támogatás. Kezdetben az állami országos intézetek 30 százalékkal emelt térítést kaptak, amiből a szintén nem önkormányzati egyetemek kimaradtak. Ezen kívül építkezésekhez, beszerzésekhez, bérkiegészítésre, adósság fedezésére vagy csak úgy, az államtól is érkezett uniós és hazai támogatás.

Hogyan fizet a NEAK? Először a diagnózis, a kezelés, a kor stb. alapján besorolja a beteget egy csoportba, és annyit fizet, amennyi térítési díjat e HBCs csoportra a jogszabály előír. Néha ennél kevesebbet, mert ha egy ellátó többet teljesít, mint amennyit a szent Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) engedélyez, akkor – néhány esettől eltekintve, mint például szülés – csak csökkentett térítési díjat, vagy rosszabb esetben semmit nem kap a 100 százalék feletti gyógyításért.

Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a HBCs-ár elavult.

Az állam adós ugyanis az árak karbantartásával. A költségek az elmúlt több mint húsz évben jelentősen változtak: hol a munkaerő ára nőtt (bár ezt részben kompenzálta a létszámcsökkenés), hol az energiáé, hol a gyógyszereké, máskor a gépeké, a szervizdíjaké stb. Rendszeresen újra fel kellene mérni a költségeket, de ez elmaradt.
A betegellátás költségei az egyes homogén betegségcsoportokhoz rendelt pontértékként jelennek meg, egy átlagos beteg pontértéke 1,00000 – egy költségesebb eset ennél több, egy olcsóbb ennél kevesebb pontot ér. A ponthoz társul egy forintérték, ami ma 198 ezer forint, egy átlagos betegért ennyit térít a NEAK a kórháznak. Ezt többször emelték, így minden ellátás névleges díja egyformán emelkedett, függetlenül attól, hogy egy-egy eljárás egyes költségelemei hogyan változtak. Márpedig vannak olyan eljárások, melyek főleg emberi erőforrások ráfordítását igénylik, mint például a pszichiátria, mások esetében a gyógyszerköltség a meghatározó (például a kemoterápia), és vannak technológia-intenzív ellátások, mint pl. a szívsebészet. Mivel tehát az egyes költségelemek eltérő mértékben változnak, a HBCs áraknak sem egyforma mértékben kellett volna változniuk.

Az állam azonban nem figyelte az egyes költségelemeket, és így nem is tudta a térítési díjakat karbantartani, így kialakult az a helyzet, hogy egyes szakmák egyáltalán nem vagy kevésbé, mások – például a műtétes szakmák – nagyobb mértékben fizetnek rá azokra az ellátásokra, melyeket a szakmai szabályoknak megfelelően nyújtanak. Azaz nem a kórházaknak van adóssága, hanem az államnak.

Hogyan lehet, hogy néhány kórház nagyobb mértékben, más kevésbé van eladósodva? Ez jórészt a kórház által nyújtott ellátások összetételétől függ. Ha van jól fizető szakma, akkor ebből a rossz, de ellátandó szakmák veszteségét is kiegyenlítheti. Ha csak veszteséges szakmái vannak, akkor bizony jól eladósodik. Ha a gazdasági vezetés a keretgazdálkodás örve alatt a betegellenességig menő szigorúsággal vonja meg a pénzt az ellátást végző osztályoktól, akkor a pénzbeli veszteség meggátolható, de esik a minőség, romlik a betegelégedettség, csökken a betegbiztonság, amiről persze a minőségellenőrzés hiánya miatt nem tudunk, de a betegek érzékelik. Az eladósodást okozó ellátásokat azonban el kell végezni, mert létezik a területi ellátási kötelezettség (TEK) is, mely szerint a területükről érkező beteget a kórház akkor sem utasíthatja el, ha az ellátása veszteséget okoz.
Hogyan lehet, hogy a magánellátás – függetlenül attól, hogy az ellátóhelynek ki a tulajdonosa – nem veszteséges? Úgy, hogy a magánellátásban nincs sem TVK, sem TEK, sem HBCs, azaz az intézmény a válogatott, alacsony kockázatú betegek ellátásáért önmaga által megszabott árat kér és kap – és ez a többszöröse a NEAK térítési díjnak.
Ha tehát költségalapú finanszírozási rendszer van, mint a kultúrországok többségében, akkor a költségeket elemezni kell, és a finanszírozást is a költségekhez kell szabni. Csak ezután mondható, hogy egy veszteséges kórház rosszul gazdálkodott.

A szakemberek között nincs, mert nem is lehet híve egy alternatívaként időnként előrángatott feladatalapú finanszírozásnak. A feladat ugyanis nem határozható meg pénzügyi precizitással. Sem a lakosságszám, sem ennek a szociális körülményekkel módosított változata, sem a kórházi ágyszám, sem az ágyakon megfordult betegek száma nem alkalmas a korrekt költségtérítés számítására. Ráadásul kapacitás- és költségnövekedéshez, gazdaságtalan működéshez vezet. Ezzel szemben a HBCs alapú finanszírozás költséghatékonyságra ösztönöz, javítja a kapacitáskihasználtságot – hacsak a TVK ezen hatásait ki nem oltja. ”

Forrás:
Az állam adós, nem a kórház; Weltner János; Népszava; 2019. január 4.

Hatékonyan működik a sürgősségi ellátás – mondja az Emberi Erőforrások Minisztériuma

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezúton fejezi ki köszönetét az egészségügyi intézményeknek a sürgősségi ellátás zökkenőmentes bevezetésért és a betegek ellátásában nyújtott magas minőségű szakmai tevékenységért, illetve a rendszer kialakításában korábban végzett komoly előkészítő munkáért.

Január 1-től megváltozott a sürgősségi ellátás rendje. A változásnak köszönhetően gyorsabbá és biztonságosabbá vált az ellátás, ugyanis a triázs rendszer lehetővé teszi, hogy a lehető legrövidebb idő alatt rögzítsék a sürgősségi ellátás informatikai hálózatában a beteget, majd a súlyossági kategóriák alapján azonnal besorolják aktuális állapotának megfelelően.

Ezzel a szabályozással hatékonyabbá vált a rendszer, hiszen a magas kockázatú betegeket kiemelik a kevésbé sürgős ellátást igénylők közül.”

Forrás:
Hatékonyan működik a sürgősségi ellátás; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2019. január 4.

Közigazgatási, politikai informatika

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019

„Tartalom:
I. Vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek
II. Egyéni vállalkozók és az adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személyek
III. Nem természetes személy ügyfelek
IV. A NAV által alkalmazott, a KÜNY tárhelyre, illetve a cégkapura vonatkozó elektronikus kézbesítési szabályok
IV.1. Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett természetes személy részére történő elektronikus kézbesítés
1. Amennyiben az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett természetes személy ügyfélnek nincs meghatalmazottja
2. Amennyiben az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett természetes ügyfélnek meghatalmazottja van
IV.2. Elektronikus ügyintézésre kötelezett természetes személy részére történő kézbesítés
1. Amennyiben az elektronikus ügyintézésre kötelezett természetes személy ügyfélnek nincs meghatalmazottja
2. Amennyiben az elektronikus ügyintézésre kötelezett természetes személy ügyfélnek meghatalmazottja van
IV.3. Cégkapu regisztrációra kötelezett gazdálkodó szervezet részére történő elektronikus kézbesítés
1. Amennyiben a gazdálkodó szervezet ügyfélnek nincs meghatalmazottja
2. Amennyiben a gazdálkodó szervezet ügyfélnek meghatalmazottja van
IV.4. Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, de belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet részére történő kézbesítés
1. Amennyiben az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, de belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet ügyfélnek nincs meghatalmazottja
2. Amennyiben az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, de belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet ügyfélnek meghatalmazottja van.”

Forrás:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. december 27. (PDF)

A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019

„Tartalom
I. A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja
Az adott nyomtatványt természetes személy és gazdálkodó szervezet is benyújthatja
Az adott nyomtatványt kizárólag természetes személy nyújthatja be (pl. T34, T1011, ’53, T101, stb.)
Az adott nyomtatványt kizárólag szervezet nyújthatja be
II. Képviselet bejelentése
Állandó meghatalmazott bejelentése
Bejelentés határideje adóügyekben
Eseti meghatalmazott bejelentése”

Forrás:
A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. december 28. (PDF)

A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően (Gyakran Ismételt Kérdések alapján)

„Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüsztv. vhr.) alapján a gazdálkodó szervezetek, valamint meghatározott egyéb személyek (továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezetek) az elektronikus ügyintézés során 2019. január 1-től a NAV előtti eljárásokban is cégkapu használatára kötelezettek.
A gazdálkodó szervezetek 2019. január 1-től továbbra is választhatnak, hogy a NAV előtt
I. meghatalmazott nélkül járnak el, vagy
II. nagykorú tagjuk, alkalmazottjuk jár el meghatalmazottként, vagy
III. szakértelemmel rendelkező más személy / szervezet mint meghatalmazott segítségét veszik igénybe.”

Forrás:
A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2018. december 20. (PDF)

Segít a NAV – Videó a dokumentum cégkapus beküldéséről

„A gazdálkodó szervezetek mától – egyéni vállalkozók és hivatali tárhellyel rendelkezők kivételével – a NAV-nál az adóügyek elektronikus intézésére kizárólag cégkaput használhatnak, ami alkalmazható többek között a bevallások NAV-hoz történő beküldésére, hivatalos dokumentumok letöltésére. A NAV, küldeményeit ugyancsak a Cégkapura küldi.

Hogyan kell cégkapus tárhelyről dokumentumot beküldeni a NAV-hoz? Milyen lépéseket kell követni a sikeres beküldéshez?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a NAV új Cégkapun keresztüli dokumentum beküldésről szóló videója.

A videó a hivatali tárhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek is segít, mivel a dokumentum a Cégkapuval megegyezően küldhető be a hivatali tárhely webes felületéről is.

Forrás:
Segít a NAV – Videó a dokumentum cégkapus beküldéséről; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2019. január 1.

Nyílt adatok, nyílt kormányzat – Egyesült Államok

„2018. december 21-én az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza elfogadta az Open, Public, Electronic and Necessary (OPEN) Government Data Act nevű törvénytervezetet, és továbbította Donald Trumpnak, aláírás céljából. A törvény előírja, hogy minden nem érzékeny kormányzati adatot nyílt és gépileg hozzáférhető formában elérhetővé kell tenni. A törvényt a törvényhozásban képviselt két párt képviselő közösen terjesztették elő. A törvény megteremti a nyílt kormányzati adatokkal kapcsolatos irányítási szisztémát is azzal, hogy előírja az Adatügyi Igazgatók (Chief Data Officer) kinevezését a szövetségi kormányzat szervezeteinél. Az ő feladatuk a megvalósítás és az adatügyek irányítása (data governance) intézményi szinten. ”

Forrás:

OPEN Government Data Act Passes Congress and Heads to the President’s Desk; Jessica Yabsley; Data Coalition; 2018. december 21.

Informatika, távközlés, technika

Válogatás a hazai IKT-ipar és a közszektor digitalizációjának fontosabb 2018-as eseményei és eredményei közül

„Mozgalmas évnek bizonyult 2018 a hazai távközlési szektorban, a Telenor új tulajdonoshoz került, a UPC Magyarország eladását is bejelentették, a DIGI–Invitel fúzió viszont váratlan akadályba ütközött. Az állami szférában a hálózatfejlesztéshez kapcsolódnak a legnagyobb volumenű projektek, de a MÁV digitalizációja is folytatódik, illetve különleges projektet zár le az év végével a NISZ.

TOP 5 hazai business a versenyszférában

#1 Elkelt a Balabit
Jelentős exittel indult az év a hazai technológiai szektorban, januárban ugyanis bejelentették, hogy eladták a Balabitot. A vételár ugyan nem nyilvános, de becslések szerint akár 100 millió dollárt is érhetett a vállalat a One Identitynek, ezzel ez lett az egyik legjelentősebb exit hazai szinten. Az új tulajdonos az eddigi hírek alapján kiemelt szerepet szán az új szerzeménynek és jelentősen megerősíti a magyarországi csapatot.

#2 Cseh üzletember csapott le a Telenorra
Március 21-én érkezett a hír, a Telenor regionális érdekeltségeit, köztük a Telenor Magyarországot 2,9 milliárd euróért megvásárolta a leggazdagabb cseh üzletember, Petr Kellner érdekeltségébe tartozó PPF Group. Azt, hogy mi lesz az új szerzemények sorsa, egyelőre nem lehet pontosan tudni, az új tulajdonos az ügylet bejelentésekor annyit közölt, hogy közepes nagyságú európai szolgáltatóvá szeretnének válni.

#3 A UPC-vel erősít a Vodafone
Alaposan átírhatja a hazai távközlési piac erőviszonyait a Vodafone Group és a Liberty Global közötti megállapodás, melynek értelmében a Vodafone 18,4 milliárd eurós ügylet keretében megvásárolja a másik vállalat több európai érdekeltségét. A tranzakció része a legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a UPC Magyarország is, vagyis ezzel a lépéssel a Vodafone itthon a vezetékes piacon is meghatározó szereplővé válik, a felvásárlás jövőre várható lezárása után.

#4 Vonzó üzlet az informatikai szektor
Újabb tétellel bővült június 6-án Mészáros Lőrinc portfóliója, ugyanis részesedést szerzett a 4iG-ben. Az első ügyletet, amikor az informatikai társaságban nagyjából egyharmados befolyást szerzett az egykori felcsúti polgármester további tranzakciók is követték. A 4iG pedig a Budapesti Értéktőzsde egyik sztárja lett, csak novemberben 78 százalékot drágultak a részvényei, és volt olyan nap, amikor a Telekomnál is nagyobb forgalmat bonyolítottak a papírjaival.

#5 Akadozó üzlet
Májusban már úgy érezhette a DIGI, hogy sínen van az Invitel lakossági üzletágának 43 milliárd forintos felvásárlásával, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis ekkor bólintott rá az ügyletre. Azonban novemberben váratlan és a cég számára kellemetlen fordulatot vett az ügy, a GVH nem megfelelő adatszolgáltatás miatt visszavonta a fúziót engedélyező döntését és még bírságot is kirótt. A DIGI szerint ugyanakkor a hatóság hibázott és a cég álláspontja az, hogy az újabb vizsgálat nem akasztja meg a két cég integrációját.

TOP 5 hazai business az állami szektorban

#1 Felpörgetett internet
November végén egy nagy infokommunikációs konferencián jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy sikerült megvalósítani a 2016-ban kitűzött célt, és mindenki számára elérhetővé tették a legalább 30 Mbit/s-os szélessávú internet-hozzáférést. A fejlesztésre több mint 60 milliárd forintnyi uniós és állami forrást költöttek, de a távközlési szektor szereplői is alaposan kivették a részüket belőle, így összességében mintegy 150 milliárd forintnyi hálózatfejlesztés valósult meg.

#2 Behálózott diákok
Fontos eredményeket hozott az idei év az összesen három év alatt megvalósuló, 40 milliárd forintos Diákháló Programban. A projekt része a közoktatási intézmények internet-hozzáférési sebességének jelentős növelése, és az év végére már mintegy 2000 iskolában sikerült ezt megvalósítani. Emellett április közepe óta élesben üzemel az a wifi-menedzsment központ, ami a program egy másik jelentős elemének kulcsfontosságú összetevője, hiszen az is cél, hogy minden érintett intézményt lefedjék wifi-hálózattal, ami egyelőre nagyjából ezer iskola esetében történt meg.

#3 Digitalizálódó vasút
Újabb jelentős informatikai fejlesztés indult a vasútnál idén ősszel, a MÁV-Start és a MÁV alkotta konzorcium 3,6 milliárd forintos támogatást kapott a projekthez az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A beruházás a cégcsoportszintű gördülőállomány-karbantartás és az erőforrás-tervezés újratervezett üzleti folyamatait támogató, integrált és konszolidált informatikai rendszer bevezetését tűzte ki célul. Az informatikai fejlesztés végrehajtására a vasúttársaság a DXC Technology Magyarországgal szerződött.

#4 Pontokban jön a digitális jólét
Az év végéig összesen 1500 Digitális Jólét Pontot alakítanak ki országszerte az év elején indult pályázat eredményeként, ötmilliárd forintos beruházással. Az ingyenes közösségi internet-hozzáférést biztosító fejlesztési lehetőség kapcsán az év közepére már 1400 nyertest kihirdettek és 600 ponton meg is valósult a műszaki fejlesztés. Az első megújult DJP pontot februárban, Várpalotán adták át.

#5 Videokonferencia-rendszeren érkezik az igazság
A bíróságok már ősszel megkezdték a NISZ által kiépített országos videokonferencia-rendszer használatát és az év végéig mind a 215, az eredeti tervekben szereplő végpontot rákötik a hálózatra. A 3 milliárd forintból megvalósuló rendszer 215 végpontja közül 133 távmeghallgatásra is alkalmas, melyből 72 a bíróságokon, 39 a büntetés végrehajtási intézeteknél, 18 a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál található, illetve négy mobilvégpont is rendelkezésre áll.”

Forrás:
A hazai ICT-szektor nagy üzletei 2018-ban; IT Business; 2018. december 27.

Az Európai Bizottság hibavadász programot indít nyílt forrású szoftverek biztonsági hibái felderítésére

„Az Európai Bizottság egy sor nyílt forrású szoftvernél jutalmat oszt a felfedezett biztonsági hibákért. 2019-ben összesen 15 szoftver vesz részt a programban.
A hibavadász (bug bounty) programok leginkább a különböző tech-cégek háza tájáról lehetnek ismerősek, azok keretében a vállalatok sokszor tekintélyes pénzjutalmat osztanak a biztonsági szakértőknek, a termékeikben elcsípett sebezhetőségekért. A koncepciót most az EU is átveszi, idén több uniós hibavadász program is indul, kifejezetten a nyílt forrású szoftverek esetleges biztonsági réseinek befoltozására.

A kezdeményezés nem teljesen új, a Free and Open Source Software Audit projekt, röviden FOSSA már 2014-ben napvilágot látott az Európai Bizottság gondozásában, válaszul az akkor felbukkant súlyos OpenSSL sebezhetőségekre. A projekt keretében 2015 és 2016 folyamán a szervezet részletes listát készített az általa is használt nyílt forrású megoldásokról, illetve két projekt, az Apache webszerver, illetve a KeePass jelszókezelő kapcsán biztonsági auditot is indított. A kezdeményezést 2017-ben a Bizottság meghosszabbította további három évre, illetve célként az említett hibavadász program elindítását is kitűzte több fontos szabad szoftveres projektnél, sőt több hackathont is indított, a különböző EU-s szervezetekben dolgozó szoftverfejlesztők, illetve a szabad szoftveres projektek fejlesztőinek összeboronálására.

2019-cel végre az említett hibavadász programok ideje is eljött: az Európai Bizottság összesen 15 ilyen programot indít, ebből 14 már januárban elrajtol, amelyek a különböző EU-s intézményekben is használt szabad szoftveres megoldások tüzetes biztonsági átvilágítására hivatottak ösztökélni a szakértőket. A jutalmazott szoftverek sorát a bizottság saját listája, illetve egy a téma kapcsán korábban kiadott nyilvános kérdőív alapján rakta össze. Ahogy az lenni szokott, a felfedezett sérülékenységekért járó fejpénz mértéke a hiba súlyosságától, illetve az adott szoftver elterjedtségétől is függ.

A frissen rajthoz állított programot a Bizottság a Hackerone, illetve az Intigriti-Deloitte hibavadász platformokkal együttműködve hozta létre. Az első körben kiválasztott 14 szoftver listáját a Filezilla nyitja, ott van benne továbbá az Apache Kafka, a Notepad++, a PuTTY, a VLC, a FLUX TL, a KeePass, a 7-zip, a DSS, a Drupal, a GNU C Library, a PHP Symfony, az Apache Tomcat, a WSO2 és a midPoint is. A legnagyobb összeget a szervezet a PuTTY-ra különítette el, a fejpénz értéke itt eléri a 90 ezer eurót. A szoftverek listájáért, illetve a hozzájuk tartozó jutalmakért érdemes felkeresni Julia Reda, európai parlamenti képviselő weboldalát.”

Forrás:
Több mint egy tucat EU-s bug bounty program indul januárban; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2019. január 2.

NMHH: az előfizetők kétharmada már csak egy év hűségidőt vállalt

„Egyre többen élnek a határozott idejű, azaz hűségidős szerződésekre vonatkozó szabályok 2017 őszén életbe lépett változásai által kínált lehetőségekkel – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) távközlési szolgáltatások használatát lakossági körben vizsgáló 2018-as felmérésének előzetes adataiból. Az új előfizetők kétharmada már csak egy év hűségidőt vállalt, tíz megkérdezettből kilenc teljesen elégedett a határozott idejű szerződésével, viszont a 2018-ban szerződést kötött előfizetőknek csak alig hatvan százaléka tudta, hogy a készülék nélküli hűségidőplafon egy évre csökkent.

Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban – így többek között az egyes távközlési (elektronikus hírközlési) szolgáltatások használatát is minden évben vizsgálja a lakosság körében –, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A felmérések azzal a céllal készülnek, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre. A szolgáltatások lakossági használatát vizsgáló 2018-as országos kutatás végleges eredményei tavasszal várhatók, de már az előzetes adatokból is következtetni lehet arra, hogyan változtak a felhasználói szokások, vélemények, esetleges problémák típusai a határozott idejű – hűségidős – szerződésekkel kapcsolatos hírközlési szabályok 2017 őszén életbe lépett változásai óta.

2017-ben módosult például – az NMHH kezdeményezésére –, hogy határozott időtartamú előfizetői szerződés a korábbi két évvel szemben már csak maximum egy évre köthető, kivéve, ha a szerződéshez készülékvásárlás is kapcsolódik, ebben az esetben a felső korlát továbbra is két év. A szolgáltatónak a hűségidős szerződés megkötése előtt minden esetben fel kell ajánlania a határozatlan időtartamú előfizetői szerződés lehetőségét is, tájékoztatva a szerződő felet a részletes feltételekről. A törvénymódosítás értelmében a hűségidő lejárta után az új, határozatlan idejű szerződés havidíja, illetve a szolgáltatás egyéb feltételei nem lehetnek hátrányosabbak a korábbi, hűségidős szerződésben szereplő feltételeknél, és az előfizető a határozatlan idejű szerződését bármikor jogosult azonnali hatállyal, jogkövetkezmény nélkül felmondani. Szintén fontos változás, hogy a szolgáltatónak az előfizető kérésére ingyenesen hálózatfüggetlenné kell tennie azt a készüléket, melyet határozott időtartamú szerződéssel kedvezményesen adott el, és időközben lejárt a hozzá tartozó előfizetői szerződés, vagy ha az előfizető a számhordozás során a készülék árát kifizette még a szerződés ideje alatt.

Az elmúlt egy évben az előfizetők kétharmada már csak egy év hűségidőt vállalt
Kiderült az NMHH felméréséből, hogy aki kötött határozott idejű szerződést a szolgáltatójával, az általában nem bánta meg: nagyjából a megkérdezettek 90 százaléka mondta azt, hogy utólag is jó döntésnek tartja. Akik 2018-ban kötöttek ilyen típusú szerződést, azok kétharmada élt az új szabályozás adta nagyobb szabadsággal, és csak egy évre vállalt hűségidőt, ellentétben azokkal, akik az új szabályok életbe lépése előtt, 2017-ben kötöttek hűségidős szerződést: ezeknek az előfizetőknek a 90 százaléka ugyanis még két évre írt alá.

Tíz megkérdezettből kilenc arról számolt be, hogy még semmilyen gondja nem volt a hűségidős szerződésével, illetve semmilyen hátrány nem érte miatta. 2017-ben minden ötödik családban járt le valamilyen hűségidős szerződés, de a túlnyomó többség – 79 százalék – ugyanannál a szolgáltatónál kötött újra határozott idejű szerződést, és mindössze 4 százalékuk váltott szolgáltatót a hűségidő lejártával. Akik maradtak a szolgáltatójuknál a hűségidő letelte után is, azok közül csak minden tizedik számolt be arról, hogy magasabb számlát kapott ugyanazért a csomagért. Egy adott szolgáltató melletti elköteleződés fő motivációja egyébként a kutatás alapján egyértelműen az volt, hogy így olcsóbb a szolgáltatás: a felhasználók kétharmadánál ez volt a legfontosabb szempont, ezt követte – minden hetedik válaszadó esetében – indokként, hogy a hűségidő alatt nincs áremelés, és így kiszámíthatóbbak a családi kiadások.

Az érintettek közel fele ismeri a kártyafüggetlenítési lehetőséget
A 2018-ban hűségszerződést aláírók közel fele hallott arról, hogy a régi szolgáltató kérésre köteles kártyafüggetlenné tenni a tőle vásárolt készüléket mobilszolgáltató-váltásnál. Tízből pedig hatan voltak tisztában azzal, hogy – hacsak nem vásárolnak készüléket – kettő helyett már csak egy évre kell elköteleződniük.

Minden szabályváltozás során – különösen, ha az bonyolult módosításokkal jár – nagyon fontos, hogy a szolgáltatók ügyintézői aktívan és teljeskörűen tájékoztassák a felhasználókat a lehetőségeikről. A megkérdezettek a válaszaik alapján szinte csak rajtuk keresztül kötöttek hűségidős szerződést: 68 százalékuk személyesen, 29 százalékuk telefonon – online felületen csak elenyésző számban. A közelmúltban hűségidős szerződést kötött ügyfelek közül tízből hét válaszolta azt, hogy a szolgáltató tájékoztatta a szerződéskötés előtt, mennyit kellene fizetnie egy- vagy kétéves hűségidő esetén, illetve azt is, hogy mennyit határozatlan idejű szerződéssel.”

Forrás:
NMHH: az előfizetők kétharmada már csak egy év hűségidőt vállalt; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Közzétéve: 2019. január 4.
Lásd még: A szabadság ára: ezt hozta a hűségidő rövidítése; Koi Tamás; HWSW.hu; 2019. január 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázatai: káros az elsietett digitális átállás

„A digitális korszak rombolja a szervezeti hierarchiát, a mesterséges intelligencia pedig veszélyezteti a munkaerőpiacon kialakult szokásokat. A vállalati profitok ugyan nőhetnek, de az embereknek is helyet kell találni egy új rendszerben, ami időbe telik.

A digitalizálás mindent megváltoztat, hiszen mindenki bárhol és bármikor dolgozhat, a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak. A munkavédelem jelentősen le van maradva a technológiai fejlődés mögött. Ezen a területen a cégeknek mindenképpen cselekedniük kell, mert hamarosan jöhet a kollektív kiégés. Sokan jól kezelik a stresszt, de csak akkor, ha megmondják nekik, hogy pontosan mit kell tenniük, és fontos, hogy a munka után jöjjön a pihenés. Michael Kastner professzor, munkapszichológus évek óta foglalkozik az új digitális korszak munkaügyi, foglalkoztatási kockázataival. A Herdeckében működő Munkapszichológiai és Munkaegészségügyi Intézet vezetőjének markáns véleménye van a mesterséges intelligencia felbukkanásáról és egyre nagyobb szerepéről.

„A hierarchia a görög hierarchia szóból származik és a jelentése „szent rend”. A hierarchiának számos előnye van, például ha egy folyamatnak gyorsan kell lezajlania. Világos utasítások nélkül gyakran káosz van. Ugyanakkor a hierarchiáknak vannak komoly hátrányaik is, például akkor, ha valamilyen kreatív dolognak kellene létrejönnie. Minél összetettebb lesz a világ és minél gyorsabban változik meg minden, annál problémásabbak a hierarchiák. Ez a rendszer nagyon kényelmes lehet az alkalmazottak számára, hiszen ha valami rosszul zajlik, akkor nekik nem kell nagy felelősséget vállalniuk és a főnök a hibás. Kevesen vállalnak örömmel felelősséget a döntéseikért. Ugyanakkor az Y generáció tagjai esetében ez kevésbé igaz, ők igenis szeretnek felelősséget vállalni, viszont igényesebbek és nem szívesen dolgoznak csoportban, továbbá kevésbé kötődnek egy szervezethez vagy vállalathoz” – jelentette ki Michael Kastner.

„A digitalizálás cunamiként érkezik és pillanatok alatt számos szakmát feleslegessé tesz az adótanácsadótól kezdve a biztosítási ügynökig. Ugyanakkor az is igaz, hogy új szakmák is létrejönnek, de komoly szakadékok keletkeznek. Sokan kerülnek majd az utcára és kénytelenek lesznek átképezni magukat. Hamarosan egy teljesen más munka- és magánéletben fogjuk találni magunkat. Meg kell találni az egyensúlyt a digitalizálásnak köszönhető hasznok és károk között. A technológiai megvalósíthatósági őrület során a kapzsiság és a kíváncsiság miatt az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy elhanyagolja a társadalmi innovációkat. Ebben a vezetőknek különösen nagy felelősségük van. Pszichológusként pontosan tudom, hogy az embernek szüksége van egy bizonyos stabilitásra, orientációra és tervezhetőségre. A digitalizálás és a mesterséges intelligencia veszélyt jelentenek, de ezt sokan nem szívesen veszik tudomásul” – ecsetelte a professzor.

A professzor nincs jó véleménnyel a mesterséges intelligencia okozta folyamatokról, például a kínai szociális kreditrendszerről, amely teljes mértékű társadalom-ellenőrzést tesz lehetővé. Úgy véli, az embernek sikerül majd egy olyan világot létrehoznia, amelyben algoritmusok döntenek helyette és nem az ő kezében van az irányítás, miközben alapvetően fél az ellenőrzés elvesztésétől és az ilyen helyzetekre elutasítással vagy gyűlölettel reagál.”

Forrás:
Káros a túl gyors digitális átalakulás; SG.hu; 2019. január 6.

Okosváros: Minél futuristább egy terv, annál kevésbé valószínű, hogy meggyökerezik

„Az okosváros a 2010-es évek nagy álmai közé tartozik, de az ambiciózus tervek még mindig csak tervek. Ha viszont valósággá válnak az álmok, nagyon nem mindegy, hogy kihez kerül az okosváros kulcsa.

Az okosváros kortárs meghatározása a szenzoros adatokon és a város működésének optimalizálásán alapszik. Azaz, ha kellő mennyiségű információt gyűjtünk be a városról és lakóiról, akkor kényelemre és takarékosságra optimalizálhatjuk a település működését.

Ahány okosváros-terv, annyi definíciós kísérlet, de mindenütt visszaköszönő elemnek számítanak a könnyen elérhető önkormányzati szolgáltatások, az adatmegosztás támogatása és az adatban rejlő érték kihasználása, illetve a szoftveres vezérelhetőség valamilyen módja. Ezekből új gazdasági lehetőségek sarjadnak; lehetővé teszik az erőforrások hatékonyabb felhasználását, valamint azt is, hogy a környezetet kevésbé terhelje a város. A sokat emlegetett smart cityben tehát a lámpák mindig zöldek, a sárga csekkek pontosan jönnek, és nem kell meglocsolni a kaktuszt a lakásban, mert az gondoskodik magáról – vagy mégsem.

Egymásra rétegződő technológiák
A városok nagyon sokat változhatnak extrém hatások nyomán – ilyenekből pedig a 20. század első fele sokat tartogatott. A londoni Barbican a második világháborúban szétbombázott belváros romjaira épült rá, míg mellette, a Noble Streeten egy római korból származó falszakasz áll. Mivel a falat is bombatalálat érte, története a 2. századtól egészen a második világháborúig tartott. De nem kell ilyen messzire menni, a Flórián téri CBA bejáratánál is van egy darabka római fal, nevezetesen a légió táborparancsnoki épületének diadal­íves díszkapujának maradványa.

Az egymásra rétegződő technológiák szépsége, hogy adnak egyfajta felfedezési-olvasási módot a városhoz. A budapesti Belvárosban sétálva a Magyar Királyságot felidéző aknafedeleket látni, amelyek alatt már nyilván nem a régi rézdrótok futnak, hanem optikai kábelek. A távközlési technológiák igazi rajongói pedig azt is tudják, hol lehet a városban az egykori távírórendszer maradványait megtalálni.

A nulláról felépített, a technológia köré szabott jövővárosok ezt az egymásra építkezést próbálják megúszni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezek megvalósulásának és tartós fennmaradásának esélye egyelőre igen csekély. A közepesen innovatívnak szánt brit Hook városa soha nem épült meg, az amerikai Minnesota Experimental City (MXC), amely a téli fagyok elől kupolába burkolózott volna, a tervezőasztalon halt el.

Tervezett új városok persze akadnak, elég csak a London túlzsúfoltságára válaszul megszülető Milton Keynesre, a kertvárosépítési mozgalom tesztjének szánt amerikai Restonra gondolni. Esetleg Leninvárosra. Egyik sem működik radikálisan eltérő módon a korábbi városoktól. A város mint a jövő technológiájának laboratóriuma eddig rendre megbukott. Pedig az MXC-nek épp az lett volna az egyik bevételi forrása, hogy az ott kidolgozott jövőváros-technoló­giákat eladja, illetve befogadja a jövővárossal kapcsolatos fejlesztéseket tervező cégeket, hogy helyben tesztelhessék elképzeléseiket. Úgy tűnik, a nulláról felépített városok sikere a beépített technológiák számával fordítottan arányos. Minél futuristább egy terv, annál kevésbé valószínű, hogy meggyökerezik.

Szemétledobó? Ugyan!
Olyan városaink már vannak, amelyekre nyugodt szívvel rá lehet mondani, hogy okostechnológiákat használnak. A dél-koreai Incshon peremén, feltöltött óceáni területre épített Szongdo üzleti negyed legalább 40 milliárd dollárba került, ám jelenleg körülbelül 100 ezer lakója van. Hiába a széles sávú internet, a lakóházakból vákuummal kiszivattyúzott szemét, a minden lakás között aktiválható videotelefon, Szongdóból hiányzik az élet.

Ami a technológiát illeti, Szingapúr is sokat kínál az odaköltözőnek. Az okosnemzet koncepciója kényelmesebb ügyintézést, a wifis kamerával is ellátott utcai lámpákba szerelt szenzorok jóvoltából gördülékenyebb városvezetést és jobb közbiztonságot kínál. Persze Szingapúr már akkor is a régió gazdasági fővárosainak egyike volt, amikor a fenti rendszereket még meg sem álmodták.

Egyetértés mutatkozik abban, hogy az okosvárost a szenzorai teszik okossá. Ezek vezérlik a közlekedési rendszerét, az energiafelhasználását ezek alapján optimalizálják, sőt, a megfelelő technológia birtokában a rendőrség is a szenzorok adta riasztások alapján vonul ki. A kilencven amerikai városban működő ShotSpotter tetőkre szerelt mikrofonjai például többtucatnyi városban jelentik a rendőrségnek, ha valahol pisztolylövéseket észleltek. Vagy akkor, ha a lövéshez a megtévesztésig hasonló hangot fogott el valamelyik mikrofon.

A legelőremutatóbb lépést talán az amerikai Kentucky állam legnagyobb városában, Louisville-ben tették meg, ahol a lakosság tájékoztatására használják az okosfunkciókat. Az IFTTT nevű, mindennapi feladatok automatizálására használható oldalon saját csatornát hoztak létre a város által elérhetővé tett vagy telepített szenzorok adataiból. Az IFTTT-n bárki összerakhat magának egy figyelmeztetést, ha túl nagy a levegőben a szálló por mennyisége, vagy ha új videó kerül fel a városi közgyűlés üléséről.

Az információk pedig elérhetők az összes hangvezérelt asszisztens platformon is a Siritől az Alexáig. Chicago a szemetesek telítettsége alapján helyez ki patkánycsapdákat, szenzorokkal figyeli a vízminőséget, és azt is fontolgatják, hogy a város hídjainak állapotát is szenzorrendszerrel fogják figyelni. Ezek azonban csak okosfunkciók, arra, hogy egy város mikor válik okossá, nincs egyértelmű válasz.

Az okostelefonra is szokás egyfajta megfigyelési eszközként gondolni. Fel-felbukkan az a conteo, mely szerint a telefon előtt kimondott mondataink segítenek a reklámok célzásában. Míg ezt számosan cáfolták, arról kevesebb szó esik, hogy a bluetoothos és wifis eszközöket viszonylag egyszerűen lehet követni a városokban, ha elég helyen van olyan kioszkunk, mely gyűjti a mellette elhaladó eszközök egyedi azonosítóit.

New Yorkban 7500 utcai telefonfülkét alakítottak át ingyen­internetet és böngészési lehetőséget kínáló wifis kioszkká. Már ahhoz is a jogvédő szervezetek panaszai kellettek, hogy a LinkNYC nevű rendszer csak hatvan napig őrizze a közelében elhaladó készülékek adatait (és hét napig a kamerák képeit).

A LinkNYC rendszere csak wifi alapján monitoroz. Az üzemeltető cég eredetileg szerelt bele Bluetooth-követést is lehetővé tévő eszközöket, de egy 2014-es adatvédelmi panasz után erről letettek. Hogy az okosváros adatkezelési kérdései nem tekinthetők megoldott problémának, azt remekül példázza, hogy az Alphabet (korábban Google) kezében lévő városi innovációs cég, a Sidewalk Labs és Toronto közös okosváros-projektjének digitális adatvédelmi szakembere, Ann Cavoukian épp október végén mondott le tisztéről, arra hivatkozva, hogy a városrészben gyűjtött adatok könnyen a Google és a hirdetők prédájává válhatnak.
…
Az okosvárosok egyik központi kérdése tehát a bizalom. Megbízunk-e a városban? Megbízunk-e a városi rendszerekben? És egyáltalán, a város és a technológia működtetői azonosak-e? Jó válaszok igazából nincsenek. Az informatikai vonatkozású kérdések mögött megbújik az a még fontosabb dilemma, hogy vajon a mai szoftverfejlesztési, szoftverüzemeltetési gyakorlat elég fejlett-e ahhoz, hogy rábízzunk egy várost? Tudunk-e olyan kényelmes rendszert előállítani, amely nem csak az informatikával közeli viszonyban lévő lakók számára élhető?

Az üzemeltetés és a partnerség témájához nagyon is odakívánkozik, hogy vajon a felhasználók nagy tömegeiről adatokat gyűjtő informatikai óriásoknál (például Google, Facebook, Amazon vagy valamelyik kínai mamutcég), illetve a politikailag változékonyabb helyi városvezetésnél vannak-e jobb helyen az adataink…”

Forrás:
Utópia marad-e a jövőváros?; Szedlák Ádám; Magyar Narancs; 2018/49.; 2018. december 6.

Szakirodalom

Hogyan válasszuk ki a sikeres agilis szervezet munkatársait? – A McKinsey gyakorlati útmutatója

„Az üzleti túlélés és eredményesség érdekében számos szervezet dönt az agilis működés, az arra való törekvés mellett. A hagyományos szerveződésekkel szemben, amelyekre a gépiesség, a hierarchia és a linearitás jellemző, az agilis szervezetek ügyesen egyensúlyoznak a stabilitás és a dinamika között, képessé válva az alkalmazkodásra a folyamatosan változó környezethez és az előre nem jelezhető jövőhöz. A McKinsey frissen megjelent – széleskörű kvantitatív kutatásra alapozó – útmutatója abban segíti a vezetőket, hogy milyen személyiségjegyekkel és értékekkel rendelkező munkatársakból építsenek fel sikeres agilis szervezeteket – legyenek azok veleszületett vagy képzéssel, fejlesztéssel elsajátítható készségek. Elöljáróban három olyan képességet emelve ki, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a munkatárs jól érezze magát az agilis szervezetben, és hozzá tudjon járulni annak sikeréhez. Ezek a következők:

  • képes legyen kezelni a nem egyértelmű helyzeteket, anélkül, hogy elveszítené a fókuszt;
  • a munka eredményére, és nem a folyamatára koncentrál;
  • csapattagként végzi munkáját, és járul hozzá annak sikeréhez.

A csapat megfelelő összeállításához az elemzők két kategóriába osztották a vizsgált jellemzőket: személyiségjegyek (veleszületettek vagy később elsajátítottak), illetve azokra az értékekre (és az azokból fakadó viselkedésjegyekre), amelyeket a munkatársak hoznak magukkal a munkába.

A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a tanulmányok nagy része kis elemszámú mintára támaszkodik, számszerűsített mutatók nélkül, így azokból nehéz általánosítható következtetéseket levonni. Ezért is törekedtek rá, hogy kvantitatív megközelítéssel, a személyiség-kutatásokban széles körben elterjedt ötfaktoros modell alapján vonjanak le következtetéseket, két célcsoportra bontva a személyeket: a terméktulajdonosokra (akik egyaránt reprezentálják a vásárlókat és a szervezetet, segítve a célok kitűzését és a priorizálást), valamint a csapattagokra.

A személyiségjegyeket vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a két- vagy többértelmű helyzetek kezelésének képessége mind a terméktulajdonosok, mind a csapattagok számára kiemelten (a vizsgált jellemzők közül az első helyen) fontosak. Ez várható eredmény is volt. A második legfontosabb jellemző ugyanakkor meglepte a szerzőket – ez a barátságosság (agreeableness) lett. Ami nem konfliktuskerülést jelent, vagy a másik véleményének kritikátlan elfogadását, hanem olyan, bizalommal teli légkör megteremtését és fenntartását, amelyben bátran lehet ellenvéleményeket megfogalmazni, konstruktív módon, ösztönözve sokféle vélemény, ötlet megfogalmazását. Az extrovertáltság megkönnyítheti a helyzetét a terméktulajdonosnak, ugyanakkor a szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy bizonyos típusú csapatoknál introvertált vezetők is sikeresek lehetnek – abban az esetben, ha a csapat erősen motivált, kreatív és proaktív módon működik. Vagyis a terméktulajdonosi extrovertáltság lehet előny, de nem feltétlenül követelmény a sikeres agilis működéshez. Komoly kockázatot jelent ugyanakkor mind a terméktulajdonosok, mind a csapattagok részéről a neurotikusságra való hajlam – az agilis működéshez ugyanis feltétlenül fontos a tesztelés, a kudarcok és negatív visszajelzések feldolgozása, a váratlan hibák konstruktív kezelése.

A munkával kapcsolatos értékeket vizsgálva a kiindulópont az volt, hogy azok akkor illeszkednek sikeresen az agilis működéshez, ha a munka során követett célok, jutalmak és feltételek konzisztensek az agilis csapatmunka követelményeivel. A vizsgált értékek közül első helyen jött ki, hogy a terméktulajdonosok és csapattagok büszkék legyenek a termékükre. Ahol ez megvan, ott a minőségre törekvés természetes, nem csak elvárt, a csapattagok motiváltak, és meglepetésszerűen is születhetnek innovatív ötletek. A vásárlói igényekre való nyitottság szintén kiemelt fontosságú, és egyben az agilis csapatmunka inspiráló erejét is biztosítja. A vásárló-centrikus hozzáállás során a csapattagok annak szemével is képesek látni terméküket, mintegy együtt tanulva vele a fejlesztések során. Szintén kiemelkedő fontosságú a változásokra való nyitottság, ezen belül is az önvezérlés (self-direction). Ez azonban nem lehet egyszerűen elhatározás kérdése, megfelelő tapasztalat és érettség is kell hozzá. A konzerváló gondolkodásmód ugyanakkor a sikeres agilis működés ellen hathat, mivel ahhoz sokszor éppen a fennálló viszonyok és rutinok megkérdőjelezése, a határok tágítása és a hagyományok rugalmas kezelése szükséges.

Végül a szerzők gyakorlati tanácsokat adnak ahhoz, hogy munkaerőfelvételnél vagy a meglévő munkatársak fejlesztési céljainak kitűzésében milyen kérdésekre keressenek választ, és ehhez milyen rávezető kérdéseket tegyenek fel. Ennek során felmérik, hogy potenciális csapattagot mi motiválja, mit vár el a többi csapattagtól, megvan-e benne a vásárló-centrikus nézőpont, és büszke-e a munkájára és annak eredményére. Végül kiemelik, hogy az agilis működéséhez szükséges sikeres csapat nem feltétlenül a legjobb szakemberekből és a legtapasztaltabb munkatársakból áll össze, hanem olyanokból, akik rendelkeznek a fent vázolt megfelelő személyiségjegyekkel és értékekkel – akár úgy, hogy hozzák magukkal, akár úgy, hogy megfelelő képzéssel, tréninggel, coachinggal tesznek szert rá.”

Forrás:
How to select and develop individuals for successful agile teams: A practical guide; Wouter Aghina, Christopher Handscomb, Jesper Ludolph, Dave West, Abby Yip; McKinsey Insights; 2018. december

Vidéki nagyvárosaink gazdaságának összehasonlító elemzése

„A közepes méretű városok kutatására – a téma fejlesztéspolitikai összefüggései miatt is – jelentős figyelmet fordít korunk Európája. Különösen érdekes a potenciális növekedési pólusoknak tekintett vidéki nagyvárosok gazdasági dinamikájának és szerkezetének vizsgálata Magyarország egyközpontú, főváros-vidék dichotómia által meghatározott térszerkezetében. Tanulmányunk a kérdéshez kapcsolódó magyarországi szakirodalom áttekintése után a települési gazdasági erő becsült nagyságát és a kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások helyi szinten összesített mutatóit elemzi. Továbbá a vizsgált városokban regisztrált nagy-, közép- és potenciális középvállalatok ágazati jellemzőit is tartalmazó adatai alapján az ezredforduló utáni másfél évtized fejlődésének főbb tendenciáit, illetve a hazai nagyvárosok egymáshoz viszonyított pozícióját vizsgálja. Fontos megállapítás, hogy a gazdasági sikerek hátterében elsősorban a külföldi nagyvállalatok által vezérelt, globális termelési hálózatokba történő integrálódás és az újraiparosodás folyamata figyelhető meg. Ehhez ugyanakkor számos potenciális veszélyforrás (egyoldalú függőség, helyi hozzáadott érték korlátozottsága) társul. Magyarország gazdaságának dualitása a vizsgált nagyvárosok teljesítményében is megmutatkozik, elsősorban a fővároshoz közelebb fekvő, lokalizációs előnyökből és kölcsönzött méretből egyaránt profitáló nagyvárosokat kedvező helyzetbe hozva. ”

Forrás:
Vidéki nagyvárosaink gazdaságának összehasonlító elemzése ; Molnár Ernő, Dézsi Gyula, Lengyel István Máté, Kozma Gábor; Területi Statisztika; DOI: 10.15196/TS580604; 2018, 58(6); 610–637. oldalak (PDF)

Az önkormányzati rendszer átalakításának okai és az adósságkonszolidáció

„A magyar önkormányzati rendszer a 1990-es induló időszakában igyekezett a kor legmodernebb jellemzőit alapul venni, ám a modell folyamatos változásával egyre inkább a működésképtelenség szélére sodródott. A tanulmány célja, hogy bemutassa az önkormányzati rendszerben 2011-től végbe ment szabályozásváltozásokat, a gazdálkodás jellemző nehézségeit, az eladósodás főbb okait, valamint a megvalósított adósságkonszolidációt és ennek hatásait az önkormányzatok működésére.”

Forrás:
Az önkormányzati rendszer átalakításának okai és az adósságkonszolidáció; Hegedűs Szilárd, Novoszáth Péter; Területi Statisztika; DOI: 10.15196/TS580603; 2018, 58(6); 595–609. oldalak (PDF)