Tartalomjegyzék

13/2022. (I. 20.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 7. szám; 2022. január 20.; 430-437. o. (PDF)

Immár hivatalos, február 15-től jön az oltási igazolvány

„Oltatlan személy, fertőzésen való átesettség esetén sem lesz jogosult az oltási igazolványra, az esetleg jelenleg meglévő fertőzésen átesettségre kiadott védettségi igazolványa pedig elveszíti érvényességét.
Az igazolvány a második oltást követően hat hónapig lesz érvényes, ezután az érvényesség – főszabály szerint – csak a megerősítő harmadik oltás után lesz meghosszabbítva. Ha valaki két oltást követően lesz fertőzött, akkor a fertőzés igazolásától számított 6 hónapig lesz érvényes az igazolványa.
A megerősítő harmadik oltás felvétele után az igazolvány korlátlan időre lesz érvényes.
Az egydózisú Janssennel oltottak esetében szintén 6 hónapon belül fel kell venni a megerősítő második oltást ahhoz, hogy az igazolvány érvényes maradjon.

18 éven aluliaknál az egydózisú oltóanyag esetén egy, a kétdózisú oltóanyag esetén két oltás elegendő marad az érvényességhez.
A jelenlegi védettségi igazolványok cseréjére nincs szükség, a QR-kód alapján lehet majd ellenőrizni az okmány érvényességét.
Fontos, hogy azon helyszínek üzemeltetői, illetve rendezvények szervezői kötelesek ellenőrizni a védettségi igazolványt, amelyek kizárólag a védettek számára látogathatóak.
Felhívjuk a figyelmet, hogy aki szeretné mielőbb felvenni az oltást, illetve a megerősítő oltást, az a most zajló januári oltási akciókon könnyedén megteheti előzetes időpontfoglalás nélkül is.

Lásd: A Kormány 13/2022. (I. 20.) Korm. rendelete a koronavírus elleni védettség igazolásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról”

Forrás:
Immár hivatalos, február 15-től jön az oltási igazolvány; koronavirus.gov.hu; 2022. január 21.
Lásd még: A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2022. január 24.; eGov Hírlevél

Közigazgatás, politika

Helyi népszavazások a TÖOSZ nézőpontjából

„Az önkormányzati rendszer több mint három évtizede alatt az állampolgári lelkesedés jelentősen alább hagyott, a helyi népszavazás jogintézménye kiürült. Az önkormányzat működése, a helyi közszolgáltatások valós igény szerinti biztosítása érdekében ugyanakkor elengedhetetlenül fontos, hogy a választott képviselők és a választópolgárok között aktív kapcsolat legyen – hangsúlyozta előadásában dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára, az NKE mesteroktatója a Károli Gáspár Református Egyetem által szervezett online konferencián.

A választás és népszavazás egyes jogi-igazgatási összefüggései című 2022. január 19-ei online rendezvényen dr. Gyergyák Ferenc a helyi népszavazásról – a közvetlen hatalomgyakorlás egyetlen tiszta formájáról –, tartott előadást, figyelembe véve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége több mint 1600 tagönkormányzatának visszajelzéseit és nézőpontját is.
A főtitkár rámutatott: az emberek elfordultak a közügyekben való részvételtől, a helyi népszavazások csökkenésén és azok érvénytelenségi arányának növekedésén túl példaként említette a nyilvános képviselő-testületi üléseken, a falugyűléseken a lakossági részvevők számának jelentős csökkenését, vagy hiányát.

Dr. Gyergyák Ferenc felhívta a figyelmet a kialakult demokratikus deficitre, ami azt jelzi, hogy a szavazók nem érzik úgy, hogy módjukban állna ténylegesen befolyásolni a szemükben az önkormányzatot megtestesítő képviselő-testületet, hogy valamilyen módon megváltoztathatják a közügyek irányát.

Hozzátette: e demokratikus deficit megoldásának kidolgozása a kodifikáció előtt országos reprezentatív empirikus kutatást igényel az érintett állampolgárok bevonásával. Így lehetővé válhat egy interaktív párbeszéd a választópolgárok és az önkormányzat között.

További részletek a TÖOSZ Hírlevelében.”

Forrás:
Helyi népszavazások a TÖOSZ nézőpontjából; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2022. január 20.

Európai Unió

Az Európai Parlament határozott álláspontja a digitális platformok szabályozására

„

A jogellenes online termékek, szolgáltatások és tartalmak kiszűrése, egyértelmű eljárások az eltávolításukra

Kár esetén a szolgáltatásokat igénybe vevők kártérítésre tarthatnak igényt

Kiskorúak adatai ne legyenek felhasználhatók célzott hirdetésekhez, nyomon követés nélküli hirdetéseken alapuló opciók az online platformhoz való hozzáféréshez

Kötelező kockázatértékelés és az algoritmusok átláthatóbb alkalmazása a káros tartalmak eltávolításához és a dezinformáció megfékezéséhez

A képviselők jóváhagyását követően megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal

A Parlament elfogadta azt a rendeletjavaslatot, amely az illegális tartalmak eltávolítását, a tartalmak jobb moderálását és az algoritmusok felelős használatát hivatott biztosítani.

A képviselők a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekintik tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével folytatandó egyeztetéseken.

A szavazást követően a parlamenti tárgyalóküldöttséget vezető Christel Schaldemose (S&D, Dánia) így nyilatkozott: „Ahogy a szavazatokból látszik, a képviselők és az európaiak a jövő kihívásainak megfelelő digitális rendeletet akarnak. Az e-kereskedelmi irányelv elfogadása óta sok minden megváltozott. Az online platformok egyre nagyobb szerephez jutottak mindennapi életünkben, ami rengeteg lehetőséget teremt, de kockázattal is jár. A mi feladatunk, hogy garantáljuk: ami a valós világban törvénytelen, az online is legyen az. Döntenünk kell a fogyasztók és polgárok érdekeit szem előtt tartó digitális szabályok megalkotásáról. Most megkezdjük a tárgyalásokat a tagállamokkal, és bízom benne, hogy hamarosan megszületik a végső jogszabály.”

A jogellenes tartalmak eltávolítása és a dezinformáció megfékezése

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg egyértelműen.

A rendeletjavaslat a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak „indokolatlan késedelem nélkül cselekedniük kell, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”. A képviselők erőteljesebb biztosítékokat építettek be a javaslatba annak érdekében, hogy a bejelentések feldolgozása ne legyen önkényes és diszkriminatív, illetve ne sértse az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az online piacterekkel szemben az a képviselők elvárása, hogy az „ismerd az üzleti ügyfeledet” elvet alkalmazva gondoskodjanak jobban a kereskedők nyomonkövethetőségéről, és ezáltal a fogyasztóknak online kínált termékek biztonságáról.

Az online óriásplatformok további kötelezettségei

Az online óriásplatformok esetében különösen nagy annak a kockázata, hogy az illegális és káros tartalmak futótűzszerűen elterjednek rajtuk, ezért további kötelezettségek terhelik majd őket. A káros (de nem feltétlenül jogellenes) tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el az úgynevezett „ajánlórendszerek” működése tekintetében. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai, értékelési stb. alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket.

A javaslat további elemei
A Parlament többek között így módosította az eredeti bizottsági javaslatot:

mentesítené a mikro- és kisvállalkozásokat bizonyos kötelezettségek teljesítése alól;

célzott hirdetések: az online platformok biztosítsák, hogy a szolgáltatások igénybevevői könnyen megalapozott döntést hozhassanak többek között arról, hogy adataikból hogyan tesznek szert mások anyagi haszonra. A hozzájárulás megtagadása nem lehet nehezebb és időigényesebb a felhasználó számára, mint a beleegyezés. Ha a felhasználó megtagadja vagy visszavonja a hozzájárulását, akkor számára más, „nyomon követés nélküli hirdetéseken alapuló opciókat” kell biztosítani az online platformhoz való hozzáféréshez;

legyen tilos olyan targetálási vagy felerősítési technikákat alkalmazni, amelyek kiskorúak személyes adatait hirdetések megjelenítése céljából használja, a célzott marketing pedig nem irányulhat egyes személyekre olyan különleges adatkategóriák alapján, amelyek veszélyeztetett csoportok megcélzását teszik lehetővé;

kártérítés: a digitális szolgáltatásokat igénybe vevők és az őket képviselő szervezetek számára lehetővé tenné, hogy jogorvoslattal élhessenek, ha az online platform üzemeltetője nem teljesíti a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeit;

meg kellene tiltani, hogy az online platformok „sötét megoldásokat” alkalmazva megtévesztéssel vagy manipulatív késztetéssel befolyásolják a felhasználók magatartását;

algoritmusalapú rangsorolás: az online óriásplatformok adjanak több választási lehetőséget, ajánlórendszereik legalább egyike ne profilalkotáson alapuljon.

A plenárison elfogadott további módosítások arra vonatkoznak, hogy a szolgáltatóknak a saját felhasználási feltételeik meghatározásakor tiszteletben kell tartaniuk a szólásszabadságot és a média szabadságát, illetve azt, hogy a felhasználónak joga van anonim módon igénybe venni és kifizetni a szolgáltatást.

További információ

Az Európai Parlament 2022. január 20-án elfogadott módosításai a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2020)0825 – C9-0418/2020 – 2020/0361(COD)) (az elfogadott szöveg)

A vita felvételről (2022.1.20)

Videórészletek a vitából, a szavazás eredménye, és Christel SCHALDEMOSE (S&D,Dánia) jelentéstevő nyilatkozata (angolul)

EP kutatószolgálat összefoglaló (angolul, PDF)

Az eljárás lépései (angolul)

”

Forrás:
Digitális szolgáltatások: a platformok szabályozásával biztonságosabb lesz az online világ ; Európai Parlament; 2022. január 20.
Lásd még: A célzott hirdetések korlátozását kezdeményezi az EU; Index.hu; 2022. január 23.

Mennyi füst, mennyi lánggal? Az Európai Tanács francia elnökségéről

„Franciaország 2022. január 1-jén átvette Szlovéniától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és programjában ambiciózus célokat fogalmazott meg.

Azon túl, hogy e pontok nagymértékben összeegyeztethetők az Európai Bizottság elnökének State of the Union beszédében foglaltakkal, valamint Németország volt soros elnökségének prioritásaival, nagy kérdés, hogy emellett milyen törésvonalak húzódnak meg a francia-német tengelyben. A célkitűzések megvalósítása során Franciaországnak lehetősége nyílik saját érdekeinek becsatornázására, és általa vélt kulcsfontosságú kérdések napirendre tűzésére, melyek a francia elnökválasztás előtt és az Európai Unió jövője szempontjából is meghatározóak lehetnek.

Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint míg a franciák 39%-a úgy gondolja, az uniós tagság ugyanannyi előnnyel, mint hátránnyal jár, addig a fennmaradó részarány többsége állítja, hogy a hátrányok nagyobbak, mint a pozitív vívmányok. Bernard Sananés, a felmérést készítő Elabe Intézet vezetője szerint a lakosság jól érti az „együtt erősebbek vagyunk” érvet, azonban az uniónak nehézséget okoz annak bebizonyítása, hogy ez valóban változást hoz az emberek mindennapi életében. Mindezekre tekintettel, valamint arra, hogy a francia társadalom az Európai Unió legkritikusabb euroszkeptikusai közé tartozik, Párizsra még nagyobb nyomás helyeződik, hogy bebizonyítsa: az unió képes teljesíteni.

Emmanuel Macron ebben a környezetben tartotta meg 2021. december 9-én a francia soros elnökség prioritásait ismertető beszédét, amelynek középpontjában három fő terület állt: az európai szuverenitásra, stratégiai autonómiára vonatkozó menetrend megvalósítása, egy új európai növekedési modell kialakítása, továbbá az ún. humane Europe,egy emberibb léptékű Európa megteremtése.

A francia soros elnökség jelmondata ennek megfelelően a „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése” címet viseli: fellendülés, hogy Európa képes legyen elősegíteni a zöld és digitális átállást; erő, hogy az érdekek és értékek megvédhetőek és előmozdíthatóak legyenek; illetve a hovatartozás érzése, mely a közös európai jövőkép alapját képezi. Az elnökség programját összefoglaló 76 oldalas dokumentum a jelmondat, valamint az elnök beszédének fényében számos törekvést nevesít: a schengeni övezet reformja, a szociális Európa védelme, a klímacélok és gazdasági fejlődés kiegyensúlyozása, a digitális átállás előtérbe helyezése.

Németország és Franciaország között az Európai Unió Tanácsának soros elnökségének átvételének időpontja és a programban foglaltak tekintetében is sok hasonlóság mutatkozik. Mindkét állam a nemzeti választások előtt/közben vette át az elnökség féléves ciklusát, amellyel a vezető pártok prioritásainak megjelenése egyszerre több szinten válik megismerhetővé. Annak elemzésére, hogy e célkitűzések többszintű megjelenése pozitív vagy negatív hatással bír-e a belpolitikai küzdelmekben, a jelen cikk nem hivatott, ugyanakkor érdemes kitérni a programok közötti hasonlóságokra és különbségekre.

„Gemeinsam. Europe wieder stark machen.”, azaz az „Együtt újra erőssé tesszük Európát!” jelmondattal ellátott német program a francia prioritásokhoz hasonló célkitűzéseket tartalmazott. A COVID-19 járvány okozta válsághelyzet kezelésére tekintettel Berlin felől is az európai gazdaság fellendítésére, valamint az egységes piac fejlesztésére vonatkozó igény fogalmazódott meg, amelynek alapját a stabil befektetési környezet kialakítása adja. A közös kül- és biztonságpolitika, illetve az EU Kína stratégiájának fejlesztését is nevesítette. Mindezeken túl a németek részéről kulcsfontosságú volt a gazdasági fellendüléssel összhangban lévő környezetvédelem előmozdítása, valamint a digitális szuverenitás mint fő cél érdekében tett lépések érvényesítése.

A francia programban megfogalmazott célok közel azonosak, még ha az odáig vezető út más elágazásokat is tartalmaz: a jelenlegi tanácsi elnökséget betöltő ország prioritásai között a klímacélokkal kéz a kézben járó gazdasági fejlődés, valamint a digitális átállás keretébe tartozó digitális szolgáltatási csomag és digitális piac szabályozása hangsúlyos szerepet kap. A francia elnökség a „karbon-adó” bevezetésével alakítaná át az unió tagállamainak gazdaságát, amellyel véleménye szerint a versenyképesség megőrizhető. A szociális Európa védelmének célkitűzése értelmében Macron szerint, bár növelni kell a termelékenységet, de meg kell tartani az szolidaritáson alapuló európai szociális modellt is. 2022 márciusában ezért csúcstalálkozót kíván tartani a növekedésről.

A hasonlóságokból kirajzolódik a jelenlegi francia és a 2020-as német soros elnökség által vizionált jövőkép, azonban a különbségek többet árulhatnak el. Az Európai Unió és Kína kapcsolatában a német pragmatikusabb megközelítést egy sokkal élesebb francia retorika követi, amely véleményem szerint a nyugat-balkáni államokkal folytatott csatlakozási folyamatok ütemére is befolyással lehet. Mindemellett fontos látni, hogy a francia elnökség dokumentumában a külpolitikai kapcsolatokban markáns, hangsúlyos szerepet kap az Afrikával való (gazdasági) együttműködés előmozdítása.

A megfogalmazott környezetvédelmi és energiapolitikai prioritások kapcsán végül szükséges kitérni az Európai Bizottság taxonómia rendeletet kiegészítő jogi aktus szövegtervezetére, amely speciális feltételek mellett „fenntarthatónak” minősítené a nukleáris és földgáz technológiákba történő beruházásokat. A német kormány zöldpárti politikusai Ausztriával egyetemben lesújtó véleményt formáltak a véleményezésre küldött tervezet kapcsán, míg az energiaárak robbanása végett Franciaország – és többek között Magyarország is – támogatója a rendelkezésnek. A felmerülő és megoldásra váró kérdések számos alternatív utat jelölhetnek ki az elkövetkezendő időszakban, melyben a francia soros elnökség és a jelenlegi német kormánypárt együttműködése kulcsfontosságú lesz az Európai Unió jövőjének szempontjából.

Forrásjegyzék
Elabe Institut: Les Francais et la PFUE (link)
French Presidency of the Council of the European Union: Message from the President (link)
French Presidency of the Council of the European Union: Trade relations between the European Union and Africa: forging new partnerships (link)
La Présidence du Conseil de I’UE (link)
Politico: European elections to watch in 2022 (link)
Politico: France eyes quick anti-China action to bail out Lithuania in trade war (link)
Politico: What the French think of the European Presidency (link)
Programme for German’s Presidency of the Council of the European Union (link)
Programme for the French Presidency of the Council of the European Union (link)”

Forrás:
Mennyi füst, mennyi lánggal?; Felde András Bence; Ludovika.hu, Messzelátó blog; 2022. január 18.

Digitális elvek – Hol tart Európa?

„A 2021 őszén készített Eurobarométer-felmérés szerint az uniós polgárok túlnyomó többsége úgy véli, az internet és a digitális eszközök fontos szerepet fognak játszani a jövőben. A megkérdezettek többsége hasznosnak tartja, hogy az Európai Unió jogokat és elveket határoz meg a sikeres digitális átalakulás érdekében.

A felmérést 2021. szeptember 16. és október 17. között végezték, online és személyes kérdőív keretében. A 27 tagállamból összesen 26 530 válaszadó bevonásával készült felmérés alapján négy témakörre bonthatjuk a következtetéseket:

1. A digitalizáció jelentősége a mindennapokban
A felmérés alapján tízből több mint nyolc európai (81%) érzi úgy, hogy 2030-ra a digitális eszközök és az internet fontos szerepet játszanak majd a mindennapi életben. Az uniós polgárok több mint 80%-a gondolja úgy, hogy a digitális eszközök használata legalább annyi előnnyel jár, mint hátránnyal. Ugyanakkor csupán a válaszadók kis része (12%) számít több hátrányra, mint előnyre az eszközök használatától.

2. Az online kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak
A megkérdezett uniós polgárok több mint fele (56%) fejezte ki aggodalmát a számítógépes támadásokkal és bűnözéssel kapcsolatban – mint a személyes adatok lopása, azokkal való visszaélés, a rosszindulatú szoftverek vagy az adathalászat. Ezen túlmenően a válaszadók közel fele (53%) jelezte, hogy aggódik a gyermekek online biztonsága és jóléte miatt. Az uniós polgárok közel fele (46%) aggódik a személyes adatok és információk vállalatok vagy közigazgatási szervek általi felhasználása miatt. A megkérdezettek uniós polgárok körülbelül harmada (34%) aggódik az online/offline életegyensúly megteremtése miatt, és körülbelül minden negyedik (26%) nehezményezi az új digitális készségek elsajátításának bonyolultságát. Végül körülbelül minden ötödik uniós polgár (23%) fejezte ki aggodalmát a környezeti hatások miatt.

3. Jogok online ismeretének hiánya
A felmérés szerint a válaszadók uniós polgárok többsége úgy gondolja, hogy az EU jól védi jogaikat az online környezetben. Az uniós polgárok jelentős része (majdnem 40%) még mindig nincs tisztában azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához, a magánélethez való joghoz vagy a megkülönböztetés tilalmához hasonló jogaikat az interneten is tiszteletben kell tartani. Mindazonáltal a legtöbben hasznosnak tartják a jogokkal kapcsolatos tájékoztatásokat.

4. A digitális elvekről szóló nyilatkozat támogatása
Az uniós polgárok nagy többsége (82%) hasznosnak tartja, hogy az Európai Unió a digitális jogokról és elvekről közös európai jövőképet kíván meghatározni. Például tízből kilenc (90%) támogatja annak az elvnek a beépítését, miszerint mindenkinek – beleértve a fogyatékkal élőket vagy a kirekesztés veszélyének kitett személyeket is – részesülnie kell a könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát digitális közszolgáltatásokból. Az emberek megfizethető és nagy sebességű internetkapcsolatot, érthető és világos tájékoztatást szeretnének kapni az internethasználatukra vonatkozó feltételekről, valamint biztonságos és megbízható hozzáférést várnak el.

Az EU és a digitalizáció – eddigi lépések
Az Unió helyzetéről szóló, 2020. szeptember 16-i értékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette elképzeléseit a digitalizáció kapcsán. Eszerint az Európai Unió vezető szerepet kíván betölteni a digitális átállásban, kiváltképp az adatgazdaság, a technológia és az infrastruktúra terén. Az Európai Bizottság 2020 februárjában közzétett Európai Digitális Stratégiája, valamint az Európai Tanács 2020. október 1–2. között tartott ülésének felkérése alapján, 2021. március 9-én a Digitális Iránytű javaslatában megjelenítette azokat az ambíciókat, amelyek Európa digitális fejlődését előmozdíthatják. Az EU digitális évtizedét meghatározó Digitális Iránytű javaslata 2030-ra egy olyan Európát vizionál, ami az embereket helyezi a középpontba, támogatva a vállalkozások és az állampolgárok digitális fejlődését. A 2030-ig történő digitális átalakulásról olyan elképzeléseket fogalmaz meg, mint a digitális elvek kidolgozásának javaslata, amelyek az európai digitális utat erősítik. Ilyen elvek például a biztonságos és megbízható online környezet, hozzáférés a digitális közszolgáltatásokhoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz, digitális oktatás, környezetkímélő rendszerekhez és eszközökhöz való hozzáférés, valamint a gyermekek védelme az online térben. A Digitális Iránytű pedig négy sarkalatos pontot határoz meg: digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek; biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák; a vállalkozások digitális átalakulása; és a közszolgáltatások digitalizálása.

Mindezekre építve 2021 szeptemberében a Bizottság szilárd irányítási keretet javasolt a digitális célok eléréséhez. Az irányítási keret a tagállamokkal való éves együttműködési mechanizmuson alapul. Továbbá célja, hogy az együttműködés keretein belül nagyszabású digitális projektet azonosítson és alakítson ki a tagállamok és a Bizottság bevonásával. A Bizottság az uniós elvekről nyilvános konzultációt is tartott 2021. május 12. és szeptember 6. között azzal a céllal, hogy megismerje a polgárok, a vállalkozások, a nem kormányzati civil társadalmi szervezetek, és az összes érdekelt véleményét. A konzultáció eredményei alapján, a válaszadók széles körben támogatják az európai digitális elveket. A konzultációra 609 válasz érkezett, amelyek 65%-a állampolgároktól, 10%-a pedig civil társadalmi szervezetektől származott.

Hogyan tovább?
Az Eurobarométer 2021. őszi eredményei alapján a Bizottság eddig tett erőfeszítései pozitív visszacsatolást értek el a társadalom szemében is, hiszen az uniós polgárok 82%-a hasznosnak tartja, hogy az Európai Unió a digitális jogokról és elvekről közös európai jövőképet kíván megfogalmazni. A digitális elvek kialakítása az európai uniós értékek mentén jelentős támogatást nyert a társadalom nagy részétől. A felmérés adatai pedig hasznos információval szolgálnak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a digitális jogokról és elvekről szóló európai Nyilatkozatra irányuló javaslatuk kidolgozásában. A Nyilatkozat egy olyan digitális átmenetet fog előmozdítani, amelynek végső célja elérni a technológiai emberközpontúságot az európai értékek mentén. A jelenlegi kutatást egy évente ismétlődő felméréssé szeretnék tovább fejleszteni azért, hogy következtetéseket tudjanak levonni a Nyilatkozatban rögzített digitális elvek alkalmazásáról.

Források

Az Unió helyzete – A Bizottság javaslatot tesz a digitális évtizedhez vezető útra az EU digitális átalakulásának 2030-ig történő megvalósítása érdekében. Egov Hírlevél, 2021. szeptember 19. Link

Eurobarometer: Europeans show support for digital principles. European Commission, Press release, 6 December 2021. Link

Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok. Európai Bizottság. Link

Európa digitális évtizede: az Európai Bizottság konzultációt és vitát indít az uniós digitális elvekről. Egov Hírlevél, 2021. május 16. Link

Ursula Von der Leyen: Az Unió helyzete 2020-ban, 2020. szeptember 16. Link

”

Forrás:
Digitális elvek – Hol tart Európa?; Szántó Viola; Ludovika.hu, Messzelátó blog; 2022. január 20.

Gloire, avagy a francia uniós elnökség és közös gazdasági ügyeink

„A soros francia elnökség ismertette a gazdasági és pénzügyi prioritásait.

A soros francia elnökség által vezetett Gazdasági és Pénzügyi Tanács január 18-án tartotta idei első ülését. A francia elnökség politikai prioritásairól itt írtunk, jelen elemzésben kizárólag a gazdasági és pénzügyi terveket kívánjuk elemezni.

Az új elnökség elsődleges prioritásának a gazdasági növekedés újraindítását tekinti – pontosabban egy fenntartható, szociálisan igazságos és innovatív alapokon nyugvó rendíthetetlen fejlődést vizionál. Mindezt elsősorban a klímapolitikai célokhoz kötik, hiszen mindenekelőtt a szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus részleteinek kidolgozását tűzték ki célul.

A szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus célja, hogy az uniós és az EU-n kívüli kereskedelmi ágazatokat arra ösztönözze, hogy csökkentsék szén-dioxid kibocsátásukat, így az EU elérje a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját. A jelenlegi uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) pénzügyi ösztönzőket tartalmaz a szén-dioxid csökkentésére. Az utóbbi időben, különösen a legutóbbi gazdasági válság hatására, a rendszer nem bizonyult eredményesnek. Az új mechanizmus az úgynevezett „szén-dioxid szivárgást” akadályozná meg, vagyis azt, hogy az uniós cégek áttegyék a termelést olyan országokba, amelyek kevésbé szigorú klímapolitikai szabályoknak kell eleget tenni. Továbbá azt is, hogy a lazább szabályozással működő országokból származó cégek az uniós piacon tisztességtelen versenyelőnyre tehessenek szert. Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, és 2023-ig kell kiterjednie az energia- és erőforrásigényes ipari ágazatokra, mint például az alumínium, cement, műtrágyák, vas és acél.

A politikailag jól eladható, zöldítést irányzó ambíciós célkitűzések, valamint az ez irányú uniós támogatások eredményessége azonban az Európai Számvevőszék szerint is megkérdőjelezhetők. Mi több, a Számvevőszék szakértői szerint a kevés eredményes intézkedés bevezetéséhez tulajdonképpen szükségtelenek voltak az uniós alapok. Mindezek tükrében úgy tűnik, hogy klímasemlegességet célzó politikák, valamint a hozzájuk kapcsolt intézkedésektől és támogatásoktól nem remélhetünk lényeges hosszú távú gazdasági vagy környezetvédelmi hasznot.

Mindez egy másik gondot is okoz. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter prioritásai között harmadikként említette a klímasemlegességet elősegítő innováció finanszírozását. Ehhez elengedhetetlennek tartotta a tőkepiaci és a bankuniót, így ezek a témák is kiemelkedően fontos szerepet fognak kapni a soros elnökség alatt. A klímasemlegesség eléréséhez természetesen szükséges az újítás és az átalakulás, azonban, figyelembe véve, hogy a Számvevőszék által közöltek szerint az eddigi befektetések esetében nem mutatható ki egyértelmű eredmény, a további hasonló programok finanszírozásába való beruházás is rendkívül kockázatos. Vagyis, a környezetvédelem területén egyelőre sem kiemelkedő innovációt, sem gazdasági fellendülést, sem a környezet védelmét nem várhatjuk. Ellenben rohamosan felgyorsulhat a pénzügyi piacok centralizációja, és ez hazánk számára inkább több veszteséget hozhat, mint előnyt.

A francia elnökség többi prioritásaival összhangban a gazdasági területen a méltányosság, szociális igazság elve ezüstérmes lett. Ezt a globális minimumadó-szabályozás uniós törvényi keretrendszerbe való iktatásával szeretnék igazolni.

Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni az adó-szabályozás keretrendszerét, amelyet 2021 októberében 136 ország, közöttük Magyarország is elfogadott. A nemzetközi megállapodás célja, hogy a jövőben a kormányok egységesen egy 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a 750 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító multinacionális vállalatokra. Ennek következtében számos óriáscég, amely alacsony adózású országban hozott létre irodákat, a vállalat székhelye szerinti ország költségvetésébe kell utalja a 15 százalékig fennálló adókülönbözetet. Az uniós törvényi keretbe való átültetés azonban nem bizonyul túlságosan egyszerűen, hiszen Magyarország mellett több más ország is jelezte, hogy ennek részleteit alaposan átnéznék és megvitatnák.

A soros francia elnökség gazdasági prioritásai nem meglepők. Az sem fog senkinek meglepetést szerezni, hogy ezek a viták különösen élesek lesznek, hiszen Franciaország történetére jellemző, hogy belpolitikai választások megnyerése érdekében gyakran használják az Európai Unió színterét, ahol globális vezető szerepben tűnhetnek fel az elnöki posztért pályázó szereplők, mintegy visszaidézve ez egykori francia birodalmi pompát és hatalmat. A vitákat várhatóan tovább élezhetik az ugyancsak közelgő portugál, magyar és szlovén választások is.”

Forrás:
Gloire, avagy a francia uniós elnökség és közös gazdasági ügyeink; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. január 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. január 24.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

AF – DATRAK – Üvegkapu bemutató rendszer szállítás
Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/11, 2022.01.17.
Online streaming a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. részére (489)
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/11, 2022.01.17.
Hitelesített energiamegtakarítás nyilvántartása
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/12, 2022.01.18.
Szolgáltatásmenedzsment rendszer/2022.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/13, 2022.01.19.
Jogi adatbázis és rendelettár szolgáltatás
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/13, 2022.01.19.
Magyar Posta Contact Center support
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/13, 2022.01.19.
Bérelt vonali adatkapcsolatok és internetszolg.
Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/14, 2022.01.20.
HEPA – OKT kialakítása és médiaügynökség (471) ( „Online Kiállító Tér (OKT) kialakítása” és nemzetközi online médiakommunikációs ügynökségi feladatok ellátása)
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/14, 2022.01.20.
AF – GVH informatikai eszközök beszerzése
Ajánlatkérő: Gazdasági Versenyhivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/15, 2022.01.21.
KAÜ support 2022-24
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/15, 2022.01.21.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Informatikai szakértői szolgáltatás nyújtása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Field Consulting Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.660.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/11, 2022.01.17.
OIF rendszereinél rend-re állás,támogatás
Ajánlatkérő: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
Nyertes: Quattrosoft Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;IRIS Rendszerház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 162.536.600,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/11, 2022.01.17.
ET – SZPI/MR rendszer üzemeltetése és fejlesztése
Ajánlatkérő: Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: PANNON SET Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.780.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/12, 2022.01.18.
Tájékoztató a KM03FMNY18 sz. keretmegállapodás alapján 2021.06.01. és 2021.09.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről (Nyomat előállító eszközök szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése)
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes: Számos vállalkozás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 139.065.922,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/12, 2022.01.18.
KRÉTA eszköznyilvántartó modul bevezetése
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes: KRÉTA Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.599.750.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/12, 2022.01.18.
Informatikai eszközök beszerzése
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Nyertes: TTR Invest Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;Alienline Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.486.323,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/14, 2022.01.20.
E-learning rendszer alkalmazása, integrációja
Ajánlatkérő: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Nyertes: ELMS Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.700.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/14, 2022.01.20.
KIF rendszerek üzemeltetés támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: UNIVERZ – MARKETING Szolgáltató Vendéglátó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.873.446,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/15, 2022.01.21.
Tájékoztató az eljárás eredményéről(Orbeon keretrendszerhez és benne foglalt űrlapokhoz szoftverfejlesztési támogatás nyújtása)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Atoll Technologies Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.600.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/15, 2022.01.21.

Informatika, távközlés, technika

Jól halad a Siemens okosváros-kísérlete Bécsben

„Bécsben, éles körülmények között tesztelik azon energiarendszereket, amelyek a fenntartható városfejlesztés alapjait adják a jövőben.

Európában egyedülálló projekt zajlik Bécsben. Az osztrák főváros Aspern Seestadt városrészében, valós körülmények között tesztelik a jövő energiarendszereit. A cél, hogy valódi épületeken, hálózatokon, üzemeltetők és felhasználók részvételével tegyék próbára azon koncepciókat, amelyek fenntarthatóbbá teszik a városi területek energiaellátását.

A nagyívű projekt 2013-ban, az infrastruktúrák kialakításával indult, azóta pedig növekvő számban vonták és vonják be a rendszerek kipróbálásába, finomhangolásába a felhasználókat, a lakókat.
Az energia adatalapú újragondolása

A tízezer lakást és huszonötezer lakót megcélzó városrész új megközelítéseket hívott segítségül, hogy sikeresen tesztelje a jövő energiahatékony rendszereit. A Siemens ehhez a dekarbonizáción, a decentralizáción, a diverzifikáción, a demokratizáláson és a digitalizáción alapuló innovatív megoldásai segítségével járul hozzá.

Az új városrészben működő megoldások egyike, hogy rendszerbe kapcsolták az energiafogyasztókat és -termelőket. Olyan energiaközösségeket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a helyben termelt, megújuló energia felhasználását, más szereplő számára történő átadását. Ebből profitál az elektromos járművek töltése is. Az áramhálózati üzemeltetés számára új elemzési metódust teszteltek, és előkészítették az intelligens hálózatok kiépítését is. Összekapcsolták az okosépületeket, és a hatékonyságnövelő épületautomatizálási rendszer bevetése mellett új világítástechnikai koncepciót valósítottak meg, valamint adatközponti hulladékhőt használnak egy klinika fűtésére. Folyamatosan nyomon követik az energiarendszerek adatait, és a kiértékeléshez, illetve a környezeti ingerekre való reagáláshoz csatasorba állították a mesterséges intelligenciát is.

Ezen megközelítéseknek is köszönhetően eddig már 70 olyan felvetésre, kérdésre sikerült választ találni a kísérlet során, amelyekkel közelebb kerül a jövő klímasemleges energiavilágának megteremtése.

A városrész mögött álló kutatási projekt, a több mint száz szakértőt foglalkoztató Aspern Seestadt Smart City Research a Siemens támogatásával valósul meg. A projekt egyik célkitűzése, hogy valós adatok alapján piacorientált, méretezhető és gazdaságos megoldásokat dolgozzon ki a városi területek energiaellátásának jövőjére, továbbá klímabarát energiarendszereket hozzon létre.”

Forrás:
Jól halad a Siemens okosváros-kísérlete; Siemens Magyarország; 2022. január

Tavasztól jöhetnek az időalapú jegyek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain

„ A Fővárosi Közgyűlés január 26-án, szerdán tárgyal és dönt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről. Kedvező határozat esetén szó szerint új időszámítás kezdődhet Budapest közösségi közlekedésében. A két első termékkel akár 60 és 120 percig is lehet utazni.

A fővárosban közlekedők régóta igénylik egy olyan jegytípus bevezetését, amely korlátlan utazást biztosít számukra egy meghatározott, rövid időszakon belül, akár oda-vissza irányba. Ezért a Budapesti Közlekedési Központ az elmúlt hónapokban előkészítette az időalapú mobiljegyek bevezetésének lehetőségét. Ráadásul ezek előtt még a jól ismert, hagyományos vonaljegy is elérhetővé válik digitális formában, ami ugyancsak sokaknak nyújthat segítséget utazásaik során.

Mit kell tudni az időalapú jegyekről?

A sokak által ismert klasszikus vonaljeggyel ellentétben ezek a jegytípusok nem korlátozzák az átszállások számát, bármennyiszer használhatók. Az időalapú jegyek ugyanazokra a BKK járatokra lesznek érvényesek, mint egy vonaljegy. Budapest közigazgatási határán belül a MÁV-HÉV vonatain, és a Volánbusz „kék” járatain is elfogadják majd azokat.

A BKK egyik reprezentatív kutatásában a válaszadók döntő többsége érdeklődést mutatott egy ilyen termék iránt. A felmérésből az is kiderült, hogy az utasok többsége a 90 perces jegyet használná szívesen. Emellett, a társaság adatai szerint egy járművön töltött átlagos idő 22 perc.

A fentiek miatt az időalapú termékek két induló jegytípusa a 30 és a 90 perces mobiljegy lesz. Előbbi 530 Ft-ba kerül majd. Egy hagyományos vonaljegy ára 350 Ft, tehát aki akár csak egyszer is átszáll egy másik járatra, már megéri inkább a 30 perces jegyet használnia a vonaljegy helyett. A 90 perces mobiljegy 750 Ft-ért váltható majd meg, amely kiválóan alkalmas lehet valamilyen ügyintézéssel egybekötött utazásra, hiszen érvényességi idejébe még egy oda-vissza út is beleférhet, hiszen bármelyik irányba érvényes.

Az időalapú jegyek kizárólag digitális formában lesznek elérhetők, papír változatban nem. Használatuk a mobiljegyhez lesz hasonló.

Akár 60, vagy 120 percig is használhatók

A nevükkel ellentétben – a használati feltételek miatt – ezeket a termékeket valójában akár 60 és 120 percig is lehet majd használni.

Az időalapú jegyekkel minden – érvényességi időn belül – elkezdett utazást be lehet fejezni, még akkor is, ha az tovább tart, mint 30, vagy 90 perc. Tehát a 30 perces jeggyel 29 perc 59 másodpercig, a 90 perces jeggyel pedig 89 perc 59 másodpercig fel lehet szállni egy újabb BKK járatra, és azzal el lehet utazni Budapest határán belül bármeddig. Azaz a felszállásnál kell figyelni a megfelelő időpontra. Így előbbit – bizonyos esetben – akár 60, utóbbit akár 120 percig használhatják a BKK ügyfelei. Tehát például a félórás jegy nem válik érvénytelenné a 30 perc leteltét követően, ugyanis a jegy érvényessége addig tart, amíg az utas a 30 percen túli időszakban le nem száll a járműről.

A későbbiekben a felmerülő igények és a tapasztalatok alapján bármilyen jeggyel bővíthető a paletta, így akár 15 vagy 60 percessel is.

A Fővárosi Közgyűlés kedvező döntése esetén idén tavasszal már bárki kipróbálhatja az új jegytípust.”

Forrás:
Tavasztól jöhetnek az időalapú jegyek a BKK járatain; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2022. január 21.

A fejlődés irányai: a blokklánc átalakítja a legtöbb iparágat

„A megosztott főkönyvi megoldások jelenlegi helyzetét leginkább az internet ’90-es években betöltött szerepéhez lehetne hasonlítani: a Deloitte szakértői szerint a blokklánc technológia alapvetően változtatja meg a telekommunikáció, média és szórakoztatás, termelés, egészségügy és kereskedelem területeit, ahol alkalmazásában jelentős növekedés tapasztalható. Mostanra azonban a blockchaint övező hurráoptimizmust felváltotta a stratégiai gondolkodás.

Már jó ideje felkapott témának számítanak a blockchain és a megosztott főkönyvi megoldások a nemzetközi és hazai sajtóban, az elmúlt időszakban leginkább az NFT-k és különféle kriptovaluták kapcsán. A vállalatoknál a DLT-ket (Distributed Ledger Technologies, megosztott főkönyvi megoldás) övező kezdeti hurráoptimizmust mára felváltotta a bizonyítékokon alapuló stratégiai gondolkodás, aminek eredményeképpen a cégek a pandémia időszaka alatt fókuszálták erőforrásaikat a tényleges gazdasági hasznot hozó projektjeikre és leállították a tisztán spekulatív jellegű fejlesztéseket. A technológia széleskörű üzleti elterjedését alapvetően 4 tényező egyidejű jelenléte támogatta:

Nem publikus, privát DLT hálózatok: Olyan hálózatok alakultak ki, melyek kizárólag egy előre meghatározott, szabályozott és ellenőrzött csoport számára érhetők el, növelve ezzel a bizalmat a résztvevők között, valamint limitálva a rendszer erőforrásigényét.

Technológiai fejlődés: A tranzakciók ellenőrzésekor jelentős idő és energiaráfordítást igénylő kezdeti hitelesítési megoldásokat, (pl. proof-of-work konszenzus) felváltották a kevésbé költségek módok (pl. a proof-of-authority konszenzus), javítva ezzel az alkalmazott technológia megtérülését.

Nagyobb átjárhatóság: A DLT platformok egyik legnagyobb hátrányát azok egyedisége jelentette. Minden új üzleti igény új platformot eredményezett, az átjárhatóság az egyes platformok között meglehetősen limitált volt. A Polkadot, Cosmos, Wanchain, és más protokollok és platformok lehetővé teszik a vállalatok számára a különböző blockchain megoldások közötti átjárhatóságot.

Technológiai és innovációs ökoszisztémák: A különböző iparágak szereplői közül egyre többen látják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, melyek jelentősen felgyorsítják az innovatív megoldások elterjedését.

A Wall Streeten túl: digitális személyes adatok, NFT-k

A bitcoin és egyéb kriptovaluták elterjedésének is köszönhetően a blockchainen és más megosztott főkönyvi technológián alapuló megoldások elsősorban a pénzügyi szektorban jelentek meg. Mára nyilvánvaló, hogy a blockchain sokkal szélesebb iparági körben képes az üzleti folyamatok alapvető megváltoztatására. – mondta Doszpod Gergely, a Deloitte technológiai tanácsadás szenior
tanácsadója.

A Deloitte 2021-es globális Blockchain kutatása alapján a résztvevők 80%-a gondolja úgy, hogy a vizsgált technológia új bevételi forrás, digitális eszköz vagy kriptovaluta megjelenését eredményezi a közeljövőben. Egy másik kutatás szerint a különböző projektekre fordított összegek a jelenlegi 5,3 milliárd dollárról 2026-ra 34 milliárd dollárra nőnek. Bár továbbra is jellemzően a pénzügyi szolgáltatások területén jelentős a blokklánc technológia alkalmazása, a telekommunikáció, média és szórakoztatás, termelés, egészségügy és kereskedelem terén is jelentős növekedés tapasztalható.

A blockchain egy érdekes felhasználási területe a digitális személyes adatok biztonságos kezelése, az egészségügyi adatok orvosok közötti megosztásától kezdve a kontaktkutatáson át egészen az online választási rendszerekig. A blokklánc technológia egyik előnye a tranzakciós előzmények transzparens és biztonságos tárolása, így a különböző állami támogatások szétosztására, a vállalatok közötti áruk, szolgáltatások és azok ellenértékének mozgásának nyomon követésére alkalmas megoldások szintén terjedő tendenciát mutatnak. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a leginkább szóbeszédben is megjelenő NFT-k (Non-Fungible Token, nem-helyettesíthető tokenek) egy új megoldást kínálnak a különböző tartalomszolgáltatók számára: a blockchain lehetővé teszi zeneszerzők, filmesek, digitális képzőművészek, és más alkotók számára a szerzői jogok menedzsmentjét, és akár a letöltés/megtekintés alapú automatikus kifizetéseket is.

A DLT lesz a következő dotcom robbanás?

A megosztott főkönyvi megoldások jelenlegi helyzetét leginkább az internet ’90-es években betöltött szerepéhez lehetne hasonlítani. Akkor számos nagyvállalat gondolta úgy, hogy a technológiában nincs érdemi érték, nem éri meg befektetni annak alkalmazásába, míg mások mindenüket feltették a különböző internet alapú termékekre. Ezekből sokan elbuktak, sok kezdeményes nem futotta be a várt életutat, ugyanakkor az internet alapvetően változtatta meg a vállalatok, sőt az egész világ működését.

A blockchain önmagában nem egy termék, nem egy marketing hívószó, hanem egy új technológia, mely új üzleti megoldásokat, új folyamatokat eredményez. A blokklánc széleskörű elterjedéséhez azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok következő időszakban olyan piaci termékekkel ill. szolgáltatásokkal jelenjenek meg, melyek a technológia nyújtotta előnyökre építve képesek a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésére. – mondta Doszpod Gergely.”

Forrás:
Blockchain: átalakulás vár a legtöbb iparágra. Tech Trends 2022; Deloitte Magyarország; 2022. január 17.

A fejlődés irányai: iparág-specifikus (vertikális) informatikai felhő

„A globális gazdaság az univerzális megközelítéstől a jövő-centrikus, iparági sajátosságokat jobban figyelembe vevő megoldások felé halad. Ahogy egyre többen helyezik át üzleti folyamataikat a felhőbe, úgy nő a szolgáltatók által kínált eszközök tárháza. A piaci előnyök minél hatékonyabb kihasználása érdekében fontos az egyszerű bevezethetőség és a dobozos digitális megoldások alkalmazása. Ezeket a megoldásokat hívjuk vertikális felhő képességeknek – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends tanulmányában. A felhő és szoftver szállítók már olyan vertikális megoldásokat kínálnak, amelyek amellett, hogy modernizálják a hagyományos folyamatokat, közben beindítják az innovációt és erőforrás kapacitást szabadítanak fel, hogy a cégek a versenyképesség növelésére tudjanak összpontosítani.

A felhőbe vezető út nem új keletű: már a 2000-es években elkezdődött bizonyos rendszerek átköltöztetése a felhőbe a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése miatt, ill. a megnövekedett igényekre és megfelelésre válaszul előtérbe került a felhőalapú szoftverek használata. Az újdonság az, hogy egyre inkább hangsúlyt kap az iparág-specifikus üzleti folyamatok digitalizálása és elérhetősége. Elvárás lett a felhőszolgáltatók felé, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek az adott iparág és a kapcsolódó ökoszisztéma közös igényeit elégítik ki – mondta el Subert Péter, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A Deloitte szakértői legújabb Tech Trends tanulmányukban gyűjtötték össze a felhőtechnológiában kibontakozó trendeket.

Élen a hyperscaler-ek

Az ún. „hyperscaler”-ek, azaz a legnagyobb felhőszolgáltatók – az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform és a Microsoft Azure – felhőalapú komplex, iparspecifikus kínálattal jelennek meg többek között az egészségügy, a gyártás, az autóipar, a kiskereskedelem és a média számára testre szabott módon. Tipikus példa erre a turizmusban és vendéglátásban a felhőalapú foglalási és ügyfélkezelési rendszerek alkalmazása, vagy a feldolgozóiparban prediktív karbantartási tevékenységet támogató felhő alapú megoldások megjelenése.

A potenciális vevők azonban nemcsak a hyperscaler-ek termékeiből és szolgáltatásaiból választhatnak: olyan bevált iparági szállítók is felhő alapú, iparspecifikus ökoszisztémát kínáló megoldásokkal jelennek meg, mint a MuleSoft, az Oracle, a Salesforce, az SAP vagy a ServiceNow, de sorban állnak kínálatukkal a start-up vállalkozások és nyílt forráskódú megoldásokat kínáló szállítók is.
Fókuszban a differenciálás

Jogos kérdés lehet egy vállalattól, hogy ha már egyszer időt és erőforrást nem kímélve olyan egyedi rendszert fejlesztett ki az évek során, amely a felső vezetés szerint és a vevők visszaigazolása alapján is remekül működik, akkor miért is kellene megválni ettől és egy felhőszolgáltató által kínált általános tudású megoldással helyettesíteni azt?

Fontos a lehetőségek előzetes felmérése, hiszen a ma elérhető vertikális megoldások sokkal többet tudnak, mint pár évvel ezelőtt. Ha a felhő-alapú megoldás kevesebbet ad, akkor érdemes megtartani a jelenlegi megoldást. Ha azonban digitális bennszülöttekkel versenyzünk és a folyamataink nem egyediek, akkor érdemes megfontolni a felhő alapú vertikális megoldások bevezetését – tette hozzá Subert Péter.

Fel kell építeni a változás képességét

A gyors változás éghajlatában a jövő mindig gyorsan közeledik, a felhő technológia azonban nem csak a változás képességének megteremtésében segíthet a szervezeteknek, hanem a folyamatos változáshoz szükséges agilitás megteremtésében is. Minél kevesebb rendszerrel és folyamattal rendelkezik ma egy szervezet házon belül, annál kevesebbet kell frissítenie és üzemeltetnie holnap. A legtöbb vállalat bizonyos mértékig már a felhőben van ma is. A felhő alapú vertikális megoldások a felhő alapú rendszerek következő evolúciós fázisát jelentik. A cél az, hogy a felhőben megosztott erőforrások révén elérhetővé váljon a vertikális megoldás, amely egyfajta “felhő alapú digitális közműként” megfizethető és skálázható megoldásokat jelent.

Fontos, hogy ha valaki a vertikális felhő képességben gondolkodik, az nem azt jelenti, hogy gyökeres változásokra van szükség. A kisebb, részletekre is kiterjedő, átgondolt lépésekben való haladás segít elkerülni a bonyolult, régebbi alkalmazások, kulcsfontosságú komplex forrásrendszerek megújításában rejlő kockázatokat”

Forrás:
Vertikális felhő: új evolúciós lépés a felhőtechnológiában. Tech Trends 2022; Deloitte Magyarország; 2022. január 10.
Lásd még: „A vertikális piac egy olyan piac, ahol a szállítók egy iparágra, kereskedelemre, szakmára vagy más, speciális igényű vásárlói csoportra jellemző árukat és szolgáltatásokat kínálnak. A horizontális piac olyan piac, ahol egy termék vagy szolgáltatás a gazdaság különböző ágazataiban a vásárlók széles körének igényeit elégíti ki. ”
Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

Virtuális kiállítás nyílt a költészet napja alkalmából Petőfi-relikviákból

„A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé teszi Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat a 200 Petőfi szabadon weboldalon.

Az újabb kutatási eredmények iránt érdeklődő közönség számára a Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! című színes, több tudományterületet is érintő konferenciakötet is online elérhetővé válik.

A 200 Petőfi szabadon virtuális képeskönyv jóval több adatbázisnál – a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

A legizgalmasabb tárgyegyüttes a kéziratoké. Szinte nincs olyan honfitársunk, akinek ne lennének ismerősek a Nemzeti dal kifakult sorai. Olyan emblematikus versekben tanulmányozhatjuk Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, Nagykárolyban, Erdélyben, Szép vidéknek szépséges leánya…, Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatunk Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetjük iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét. Sokakat érdekelhetnek Szendrey Júlia naplói vagy fia, Petőfi Zoltán versei.

A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokba, hanem saját könyvtára egy részébe is belelapozhatunk. Olyan különleges dokumentumokra kereshet rá az érdeklődő, mint Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röpiratban terjesztett versei vagy vándorszínészkedésének plakátjai.

A leglátványosabbak a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai.

Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek- és ifjúkorától kezdve az egyenruhát öltő költőig. Kiváló és jól ismert művek illusztrációi a János vitéztől az Anyám tyúkjáig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczy Béni.

A személyes tárgyak sokasága egyaránt érzékelteti az életutat és a kedvteléseket is. Látjuk a sakktáblánál ülő vagy házisapkában pipázó költőt, a mészáros édesapa mezővárosi világát és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezését, igényes dísztárgyait.

Az újabb kutatási eredmények iránt érdeklődő közönség számára több tudományterületet is érintő konferenciakötet válik online elérhetővé. A PIM-ben 2019-ben rendezett Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! – 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című konferencia Petőfi alakjának a nemzeti emlékezetben megőrzött témáját járta körbe. Az előadások írott változatát közlő tanulmánykötet szerzői közt irodalom-, művészet- és színháztörténészek, régészek, történészek, muzeológusok, középiskolai tanárok és múzeumpedagógusok kaptak helyet.

A kötet olyan kérdéseket érint, hogy milyennek látszik a költő figurája a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban, hogyan tárhatjuk fel 1848–49 történetét az eseményeket dicsőségesnek vagy tragikusnak láttató művekben, hogyan szálazhatjuk szét a magasművészet és a tömegkultúra műfajaiban képződött történeteket.

A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól.

A PIM 200 Petőfi szabadon című kezdeményezése és a konferenciakötet hozzájárulhat ahhoz, hogy új Petőfi-arckép rajzolódhasson ki digitális tartalomként, bárhonnan, bárki számára elérhetően.”

Forrás:
200 Petőfi szabadon; kultura.hu; 2022. január 22.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

„Akár akarják a kormányok, akár nem, a technológia minden társadalmat át fog alakítani”

„Abishur Prakash, kanadai geopolitikai szakértő a Neokohnnak elmondta, hogy a nagy tech cégek csak azért nőhettek ilyen nagyra, mert az amerikai kormányzat elaludt, azonban szerinte feldarabolásuk geopolitikai bonyodalmakhoz vezethet. Interjú.

A geopolitikai és technológiai szakértő, jövőkutató „The World is Vertical – How Technology Is Remaking Globalization” (A világ vertikális – Hogyan változtatja meg a technológia a globalizációt) című könyvét mutatta be az MCC Budapest Lectures rendezvényén.

Abishur Prakashnak eddig két könyve jelent meg magyarul; az Új Geopolitika valamint Go.AI: A mestereséges intelligencia geopolitikája.
***
Definiálná a koncepcióját, mit ért azon, hogy „a világ vertikális”?

Egy olyan világban nőttünk fel, amely egy bizonyos módon volt megtervezve és kialakítva. Az volt a cél, hogy a világ nemzetei a legmélyebb, legbensőségesebb és legösszetettebb módon integrálódjanak, hogy lebontsuk a világot megosztó korlátokat, hogy mindenki számára egyetlen modell és rendszer legyen elérhető. Ez egy olyan világot teremtett, amely nyitott volt és hozzáférhető. Ezt úgy értem, hogy ön és én két különböző időzónában, két különböző földrajzi területen nőttünk fel, de mindkettőnknek volt Facebookja. Ez a globalizáció egyik példája, hogy a vállalatok hozzáférhettek a piacokhoz és a fogyasztókhoz, a márkák elterjedhettek, mert a világ horizontális, nyitott és hozzáférhető lett.

Azonban komoly problémák is felmerültek ezzel a fajta globalizációval. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy minél inkább megnyitotta magát egy nemzet, annál kevesebb szuverenitásuk maradt. Egyre inkább a világ diktálta, hogy mit tehetnek és mit nem. Most a technológiával a nemzetek visszavágnak.

A nemzetek azt mondják: “Távolságot alakítunk ki a világ és magunk között”. És így ahelyett, hogy a világ nyitott és hozzáférhető lenne, most tele van technológiai alapú falakkal és korlátokkal. Ezt értem azon, hogy a világ vertikális.

Az egyik ok, amiért az országoknak problémájuk van a globalizációval az, ahogy említettem; a szuverenitás elvesztése. A másik a gazdasági hanyatlás, hogy sok nyugati ország felismerte, hogy gazdaságuk már nem olyan versenyképes, mint a versenytársaiké, hogy a munkahelyek rekordsebességgel vándorolnak át a tengerentúlra, hogy a gazdaságuk már nem olyan erős és életképes, mint egykor. És látják, hogy a távoli országok a globalizációnak köszönhetően gyorsan növekednek.

És a globalizáció fő motorjai, mint például Amerika és az Egyesült Királyság, most kezdenek elsétálni attól, amit létrehoztak. Ez tehát egy nagyon erőteljes irányváltás, hogy a nyugati nemzetek olyan lépéseket kezdenek tenni, amelyek ellentétesek a globalizáció régi formájával.

Ezek az országok elkezdenek akadályokat létrehozni, ahogy Amerika tette a Tik-Tok majdnem betiltásával, vagy ahogy az Egyesült Királyság tette a Huawei betiltásával. Ezek példák arra, hogy többé nem akarjuk, hogy a világ nyitott és hozzáférhető legyen. Határokat épít mindenki, hogy megvédjük gazdaságainkat és társadalmainkat.

Mit gondol ez a folyamat megváltoztathatja a jelenlegi világrendet?

Abszolút. Egy olyan világban nőttünk fel, ahol egyetlen hatalom, egyetlen szuperhatalom, nevezetesen Amerika döntött mindenről. Most, hogy a technológia válik egyre inkább a geopolitika mozgatórugójává, (ez volt az első könyvem témája) lehetővé vált bármely nemzet számára, hogy felemelkedjen. Bármelyik nemzet, függetlenül a földrajzi elhelyezkedésétől vagy a történelmétől felhasználhatja a technológiát, hogy felemelkedjen. És ha bármelyik nemzet felemelkedhet, akkor kilépünk abból a korszakból, amikor egyetlen szuperhatalom irányított.

Átlépünk egy olyan korszakba, ahol több szuperhatalom fog létezni, és ez megváltoztatja a geopolitikát.

Mert a geopolitika eddig arról szólt, hogy „nekem nagyobb hatalmam van, mint neked, ezért azt teszed, amit mondok”. Most, a technológiával ebben a vertikális világban a geopolitika az együttélésről szól. Arról szól, hogy az USA a saját szférájában, Kína a saját szférájában, India a saját szférájában létezik stb. Tehát a geopolitika paradigmája megváltozott.

Milyen lehetőségei vannak egy olyan kisméretű országnak, mint például Magyarország?

Amikor a technológiáról van szó, nem hiszem, hogy számít az ország földrajzi mérete.

Ha megnézzük, hogy például mit ért el Izrael a technológia terén, ha a földrajzi méret valóban számítana, Izrael minderre nem lett volna képes.

Egy olyan ország számára, mint Magyarország, szerintem óriási lehetőségek vannak. Az egyik példa erre, hogy jelenleg is folyik egy globális küzdelem a mesterséges intelligencia etikájának megteremtéséért. Ezek azok a szabályok és paraméterek, amelyek azt szabályozzák majd, hogyan viselkedik a mesterséges intelligencia. Mi akadályozza meg például Magyarországot abban, hogy megalkossa a saját MI etikáját? Tehát ez visszautal arra, amit mondtam, hogy bármelyik nemzet felemelkedhet a technológiával.

Egy interjúban azt mondta, hogy a nagy tech cégeket egyre inkább korlátozzák a határok. De mindeközben úgy tűnik a befolyásuk és a hatalmuk növekszik, ha például a Facebookra vagy a Twitterre gondolunk az Egyesült Államokban…

A nagy tech cégek évtizedeken át képesek voltak átlépni a határokat. Az Uber például a világ bármely országába, bármelyik városába elmehetett, és ha akart, akkor üzletelhetett a kormányokkal. Ez a technológia ereje.

Most azonban a nagy technológiai cégeket egyre inkább korlátozzák a határok. Oroszország például közel egy tucat a nagy technológiai céggel közölte, hogy ha az orosz piacon akarnak tevékenykedni, akkor létre kell hozniuk egy helyi orosz céget.

Tehát, ha te vagy a Facebook, akkor nem lehet az, hogy Londonból irányítod az oroszországi Facebook működését. Helyi orosz céget kell alapítanod, helyi orosz embereket kell alkalmaznod, és be kell tartanod a helyi orosz törvényeket. Ez tehát annak a jele, hogy a nagy technológiai cégek már nem képesek átlépni a határokat. Ugyanakkor itt van egy paradoxon. A nagy technológiai vállalatok saját határokat hoznak létre. Nézzük csak a tenger alatti internetkábeleket, amelyek összekötik a világot. Olyan vállalatok építik ezeket, mint a Facebook, a Google, a Huawei és a Softbank. Tehát egyrészt a nagy technológiai vállalatokat egyre inkább korlátozzák a határok. Másrészt ugyanezek a vállalatok saját területeket hoznak létre.

Ugyanakkor egyre többen követelik Nyugaton, hogy a kormányok szigorúbban szabályozzák ezeket a tech-cégeket. Ön szerint ez meg fog történni?

Erről valóban sok szó esik. Megértem, hogy a kormányok miért szeretnék ezt, de úgy gondolom, hogy nagyon veszélyes az impulzív cselekvés.

Ha a kormányok, különösen Nyugaton, az amerikai kormány úgy dönt, hogy feldarabolja a nagy technológiai vállalatokat, az azt a jelzést és üzenetet hordozza, hogy ha elérsz egy bizonyos szintet Amerikában, akkor szét fogunk téged szedni. Ezzel magát az amerikai álmot kérdőjelezik meg.

Hogy Amerikában olyan nagyra nőhetsz és bármit elérhetsz, amit csak el tudsz képzelni. Bár megértem az aggodalmakat, ezeket az aggodalmakat nem szabad olyan módon kezelni, amely megkérdőjelezi egy nemzet ethoszát, kultúráját és hitét. Tehát ez egy nagyon kockázatos, nagyon veszélyes út.

Bizonyos szempontból egyes tech-cégek mára nagyobbra kezdenek nőni, mint a nemzeti kormányok. Erre jó példa a Google. Mi a megoldás az ő szabályozásukra, hiszen kell hogy legyenek szabályok?

Ezek a tech vállalatok azért váltak ilyen naggyá, mert a kormányok nagyrészt aludtak. Nem vették észre, hogy mi történik, és csak a legutóbbi választások során, a választásokba való beavatkozás miatt mondták azt, hogy “Hűha, lépnünk kell valamit”. Másrészt ha szabályokról beszélünk, az attól függ, hogy milyen szabályokat értünk alatta. Ha arról beszélünk, hogy a Google-nek meg kell-e osztania az adatait a helyi vállalatokkal, hogy ne uralja az adott országot, akkor ez például egy követendő szabályozás. India például épp ezt teszi. Nyílt adatpiacot hoz létre, ahol a Facebooknak, a Google-nak és az Amazonnak meg kell osztania az adatait a helyi indiai vállalatokkal. De ha azt mondjuk, hogy ezeknek a szabályoknak a Google szétveréséről kellene szólniuk, akkor ez egy teljesen más tészta. És a feldarabolás ráadásul komoly geopolitikai következményekkel is járna.

Amerikában például javaslatokat dolgoztak ki – amelyekről jelenleg is zajlik a vita- az Amazon feldarabolására, csakhogy az AWS a világ legtöbbet használt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatása, többek között a hírszerző ügynökségek és a hadseregek is világszerte használják. És ez Amerika geopolitikai stratégiájának kulcsfontosságú része. S ha szétverjük az Amazont, akkor szétverjük az AWS-t is.

A technológiának van egy negatív oldala is, egyre több lehetőséget nyújt a kormányoknak a lakosság kontrollálására. Ott van a társadalmi kreditrendszer, vagy az emberek széleskörű megfigyelése. Mit gondol hová vezet mindez?

Akár akarják a kormányok, akár nem, a technológia minden társadalmat át fog alakítani. És ez azt jelenti, hogy a technológia át fog alakítani minden politikai ideológiát, minden kultúrát, minden hitet, minden értéket.

Az itt a nehéz kérdés, hogy ez összességében a meglévő rendszereket, vagyis a demokráciákat fogja-e erősíteni, vagy éppen az ellenkezőjéhez fog vezetni és a demokráciából átmegyünk a totális megfigyelésbe és a kommunizmusba.

Valóban komoly problémák merülnek fel a technológiák gyakorlati alkalmazásakor. S mi még csak a szakadék szélén állunk. Vegyük például az MI technológiát, amit arra fognak mondjuk használni a hatóságok, hogy megjósolják, hogy ki fog bűncselekményt elkövetni. S esetleg ebbe geopolitikai elfogultságot is beleprogramoznak. Képzelje el, hogy ön magyarként egy olyan helyre utazik, amely ország nincs jóban Magyarországgal és az elfogultság miatt megjósolják, hogy ön lopni fog. Ez megváltoztatja a társadalmakat.”

Forrás:
“Akár akarják a kormányok, akár nem, a technológia minden társadalmat át fog alakítani”; Hajdú Timea; Neokohn; 2022. január 22.
Lásd még: Abishur Prakash; Wikipédia
Abisuhr Prakash magyarul megjelent könyvei; Pallas Athene Kiadó
Abishur Prakash Go.AI: A Mesterséges Intelligencia geopolitikája; Cserni Zsuzsa; Köz-Gazdaság – Review of Economic Theory and Policy; 16(4), 2021; 295-300.

Geopolitikai szakértő: A technológia védőfalat jelenthet a globalizáció ellen

„ A technológia most lehetővé teszi a nemzetek számára, hogy kihátráljanak a globalizációból, véli Abishur Prakash geopolitikus és technológiai szakértő. A kanadai kutató a The Economic Times-nak adott interjújában az új, „A világ vertikális: Hogyan alakítja át a technológia a globalizációt” című könyve fényében számolt be a technológiáról, mint egy új, erős geopolitikai fegyverről.

A globalizáció célja mindig is az egész világ integrálása volt, a társadalmak, a gazdaságok és a pénzügyi rendszerek összekapcsolódtak és óriási haszon származott ebből, hiszen emberek százmilliói emelkedtek ki a szegénységből, árulta el Abishur Prakash geopolitikai és technológiai szakértő a The Economic Times nevű portálnak.

A kanadai kutató ötödik könyve kapcsán adott interjúban azt is hozzáteszi, hogy a folyamat kibontakozásával számos probléma felmerült:

először is, az országok úgy érzékelték, hogy elvesztették szuverenitásukat,

másodszor, rádöbbentek arra is, hogy képtelenek gazdaságilag versenyezni,

harmadszor, pedig úgy érezték, hogy elvesztették identitásukat és kultúrájukat, mert a világ egyre integráltabbá válik.

Prakash szerint, évek óta az volt a status quo, hogy aki nem szereti a javarészt Nyugat által hajtott globalizációt, akkor elszigetelődik. De aztán jött a technológia – például az AI és a felhő. Ezzel a kormányok előtt új lehetőségek merültek fel. Miért használják valaki más ökoszisztémáit, valutáját, szoftverét és platformjait? A technológia most lehetővé teszi a nemzetek számára, hogy szinte kilépjenek a globalizációból. e problémák megoldására szolgálhat a technológia.
[A Mandiner szerzőjének közbevetett megjegyzése: „Az adat az új olaj”, hangsúlyozzák egyre gyakrabban, amire már régebben is rámutattunk a Makronómon. Ahogyan kiemeltük immár nemcsak a kézzelfogható létesítmények (kikötők, repülőterek, gyárak stb.) számítanak kritikus infrastruktúrának, hanem az adatok is. Ezért is az államok világszerte erősen védik ezeket, főleg az úgynevezett liberális piacgazdaságok (USA, Ausztrália) amelyek tulajdonképpen a minimális állami beavatkozásért híresek.]
A kanadai Torontóban található tanácsadó cég, a Center for Innovating the Future jövőkutatója szerint a kormányok felismerték azt, hogyha relevánsak akarnak maradni, ha versenyezni akarnak és mellette békét a világban, akkor végső soron a technológiát kell használniuk akaratuk érvényesítésére.

„Azt mondanám, hogy a technológia új lehetőséget ad az országoknak akaratuk érvényesítésére”, emeli ki Prakash.

A második világháború után a szövetségeseknek volt hatalmuk a háború utáni világ felépítésére. A globalizációt alátámasztó összes nagy intézményt az Egyesült Államok hozta létre. A Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank létrehozása és elnevezése az amerikaiak stratégiai lépései voltak. Nevezhették volna Amerikai Valutaalapnak is, de olyan üzenetet akartak küldeni, amely az egész világot érinti, és a globalizációról alkotott elképzelésüket tükrözi. Mindezeken keresztül saját érdekeik alapján építették fel a gazdasági világrendet, hangsúlyozza Prakash. Szerinte, az országoknak ma már megvannak a lehetőségeik arra, hogy a technológiát felhasználva a számukra előnyös módon alakítsák át a globalizációt.

Arra a kérdésre, hogy mi okozhatta ezen alapvető változást a szakértő egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálást tekinti katalizátorként. „Nagyon látványos, hogy a világ most olyan régiókra osztja magát, amelyek Kínához és az Egyesült Államokhoz igazodnak. Mindketten a technológiát használják arra, hogy valamilyen formában blokkolják egymást”, emeli ki Prakash.

De ezen túlmenően a világjárvány is egy rendkívül fontos tényező volt, hiszen ráébresztette az országokat az önellátás és a lokalizáció fontosságára, ezt a gondolatot pedig most a technológiára is alkalmazzák, teszi hozzá.

Prakash Indiát egy különleges esetnek véli, ugyanis az ázsiai gigász egy nyílt adatpiac létrehozásáról ábrándozik. Ezt azért javasolták, mert az ország nem akarja, hogy ezen a területen a külföldi cégek domináljanak, ezért is köteleznék a Google-t, a Facebook-ot vagy az Alibaba-t, hogy adataikat osszák meg a helyi indiai cégekkel.

Ráadásul India agresszívan lokalizálja a kínálatot az e-kereskedelemben is, ahogyan megpróbálta leállitani a fogyasztói drónok külföldi uralmát a belföldi piacon, teszi hozzá a szakértő. Ezekkel India egy forgatókönyvet készít más országok számára, amelyek szeretnék, hogy a globalizált technológia ne járjon negatív következményekkel.

Prakash szerint mindez abból fakad, hogy a globalizáció ingája kezd egy más irányba kilendülni.”

Forrás:
Geopolitikai szakértő: A technológia védőfalat jelenthet a globalizáció elleni; Mandiner, Makronóm; 2022. január 22.
‘Technology is now allowing nations to almost walk away from globalisation’; Nirmal John; The Economic Times; 2022. január 3.

Mostantól a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) felel az amerikai állam titkosított informatikai rendszereinek kiberbiztonságáért
Az amerikai elnök az elmúlt hét végén fontos végrehajtási utasításban szabályozta az Egyesült Államok vezető hírszerző szervezetének kiberbiztonsággal kapcsolatos feladatköreit. Az ún. nemzetbiztonsági memorandum (national security memorandum), amelyet Biden az elmúlt héten látott el kézjegyével, lényegében az 2021 májusában kiadott, átfogó elnöki utasítás végrehajtási kiegészítéseként szabályozza a Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency) kiberbiztonsággal kapcsolatos – bővített – feladatköreit. Mint emlékezetes, a múlt év első hónapjaiban drámai ütemben felívelő kibertámadási hullám komoly kihívások elé állította az éppen csak hivatalba lépő új Biden-kormányt. Az előző év végi SolarWinds támadássorozat sokkjából még fel sem éledő amerikai kiberbiztonsági intézményrendszert a zsarolóvírusos támadások egész sora rázta meg akkor, kezdve a Colonial üzemanyaghálózat elleni bénító kíbercsapással. Az új vezetés egész sor intézkedésben igyekezett gyors (alapvetően taktikai jellegű, de egyes elemeiben a jövőbe pillantó, stratégiai megoldásokat is előirányzó) gyógyírrel szolgálni a társadalmi méretekben fenyegető új veszélyformákra. Érdemes emlékezni rá: az ügyek súlyosságát jól mutatta, hogy az amerikai nemzetbiztonsági szakmai gárda immár a nemzetközi terrorizmussal egy súlycsoportba sorolta a kibertér (kicsit pongyola fogalmazással többnyire „hackertámadásként” emlegetett) kockázatait.

Az amerikai szövetségi állam különféle intézkedései között kiemelkedő helyt foglalt el az a tavaly májusban kiadott elnöki rendelet, amely a kiberbiztonság számos aspektusát igyekezett egyetlen, átfogó jogszabályban megreformálni, elsősorban az állami (tehát, amerikai fogalmak szerint szövetségi) számítástechnikai rendszerek vonatkozásában. A most megjelent, csatlakozó végrehajtási utasítás néhány nagyon fontos operatív kérdésben ad egyértelmű útmutatást, illetve szabja meg az érintett hatóságok feladatait-kötelességeit. Az új végrehajtási dokumentum alapvetően a Nemzetbiztonsági Ügynökség működésével kapcsolatos teendőket és hatásköröket illetően ad részletekbe menő eligazítást. A dokumentum tehát egyértelműen tisztázza a Nemzetbiztonsági Hivatal kiemelt szerepkörét az állami számítástechnikai rendszerek és folyamatok kibertechnológiai biztosításában. Az NSA, amelyet a dokumentum egyébként, sokat mondó terminussal a kiberbiztonsági kérdések amerikai „nemzeti menedzserének”, átfogó szakmai gazdájának nevez, nem csupán a legnagyobb létszámú (és messze a legnagyobb költségvetéssel működő) tagja az egyébként igen kiterjedt, és összesen 18 önálló szervezetet felölelő ún. „hírszerző közösségnek”. Alapvető funkciója is kiemeli őt ebből a specializált, különféle területekre szakosodott szervezeti közegből, hiszen az NSA felel a modern társadalmakban egyre nagyobb szerepet játszó jelfelderítésért, rejtjelezésért és rejtjelfejtésért, egyszóval tehát a kibertérrel kapcsolatos nemzetbiztonsági tevékenységek meghatározó részéért.
A most kiadott végrehajtási utasítás elsősorban azt részletezi, hogyan kell értelmezni a tavaly májusi elnöki rendeletnek a nemzetbiztonsági védelem alá eső (minősített, magyarul titkosított) számítástechnikai rendszereinek a kiberbiztonsági védelmét. Különösen fontos témaként taglalja a titkosított és a nyilvános rendszerek és hálózatok közötti adatforgalom szabályozását, védelmét. A most kiadott végrehajtási utasítás rendelkezik arról is, hogyan kell végrehajtani a szövetségi számítástechnikai rendszerekre vonatkozó politikák (eljárási szabályozások) tavaly elrendelt átfogó megújítását. Itt a hangsúly az ún. zéró bizalom elvén alapuló védekezési rendszerek kialakításán van. Rögtön pontosítunk persze: valójában a sokat emlegetett, ténylegesen drámai váltást jelentő „zéró bizalom” alapú védekezés sokkal inkább egy újfajta védelmi filozófia, sem mint egy konkrét védekező eljárás a digitális rendszerekben és hálózatokon. Lényege az a felismerés, hogy tökéletes védekezés (természetesen) a digitális rendszerek világában sem létezik. Nem fordít ugyan hátat ez az új koncepció a külső védelmi vonalak (az ún. periméter) lehetséges biztosításának, ám alapvető feltételezése az, hogy az ellenség „már a falakon belül van”. Olyan diagnosztikai eszközöket és rendszereket működtet tehát, amelyek folyamatosan ellenőrzik a rendszerek használóit, illetve használatát. A cél az anomáliák gyors felderítése, a szükséges védelmi ellenintézkedések haladéktalan megkezdése.

A most életbe lépő végrehajtási utasítás továbbá részletes menetrendet szab meg a védett szövetségi számítástechnikai rendszereken alkalmazandó többlépcsős azonosítási rendszerek bevezetésére, illetve általában a felhő alapú számítástechnikai működések biztonságának garantálására. A témának tulajdonított alapvető fontosságra utal az is, hogy a felhőben működtetett nemzetbiztonsági informatikai rendszerek új kiberbiztonsági szabványainak kidolgozására mindössze 90 napos határidőt szab az elnöki dokumentum a végrehajtásért felelős Nemzetbiztonsági Ügynökség számára.
A dokumentum rendelkezik egyebek mellett a minősített állami számítástechnikai rendszerek titkosításának (kriptológiai eljárásokkal és eszközökkel történő védelmének) biztosításáról is. Ezen a téren távlatos megközelítést alkalmazva, a kvantum számítástechnikai eljárásoknak (eszközöknek) ellenálló titkosítási szabványok kidolgozását tűzi ki feladatul, ami önmagában is roppant feladatnak ígérkezik.

Mint arra már a korábbiakban utaltunk, az elnöki jogszabály fontos mérföldkő kíván lenni a kiberbiztonsággal kapcsolatos amerikai nemzetbiztonsági erőfeszítések összehangolásában, hatékonyságának számottevő növelésében. Az NSA számára már egy 1990-ben közreadott nemzetbiztonsági végrehajtási utasítás kijelölte a kiberbiztonságot érintő ügyekben az össznemzeti, azaz szövetségi koordinátori funkciót a titkosított (illetve az ún. szigorúan titkosított) számítástechnikai rendszerek felhő alapú működésének biztosítására. A felhő-biztonság előmozdítására az NSA szorosan összefogja a CIA, az FBI, a Honvédelmi Minisztérium és a Szövetségi Hírszerzési Koordinátori Hivatal (ODNI) működését. Az új, most megjelent végrehajtási utasítás kiterjeszti az így összefogott intézményhálózatot: rendelkezése értelmében ugyanis mostantól a Belbiztonsági Minisztérium (a kiberbiztonsági ügyekben átfogó hatósági jogkörrel felruházott CISA, azaz a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra védelmi Ügynökség anyaintézménye) is köteles szorosan egyeztetni az NSA-vel minden olyan felhő alapú kiberbiztonsági incidens ügyében, amely a nemzetbiztonságot, vagy a szövetségi állam kritikus infrastruktúráit fenyegetőnek tekinthető. A két (erősen autonóm szellemiséggel felvértezett) amerikai nemzetbiztonsági szervezet új keletű együttműködésének komoly próbája lesz az a feladat, amit a most megjelent végrehajtási utasítás rövid határidővel nevesített. Az NSA és a DHS (Belbiztonsági Minisztérium) köteles 60 napon belül kidolgozni olyan „vészhelyzeti” eljárásrendeket, amelyekre támaszkodva a kibervédelemért felelős szövetségi szervezetek „befoltozhatják” a szövetségi rendszerek jelen pillanatban ismert biztonsági réseit. Ugyancsak 60 napot hagy az új jogszabály az NSA-nak és a DHS-nek arra, hogy átfogó eljárásrendeket dolgozzanak ki a titkosított információk (és ezen belül is kiemelten a hírszerzési információk) biztonságos megosztására és védelmére. A gyors fellépés igénye ugyanakkor a dokumentum más rendelkezéseiből is egyértelműen kiviláglik. Hasonlóan rövid határidőt szab a két érintett nemzetbiztonsági intézménynek a jogszabály arra is, hogy az „erőforrások átcsoportosításával” gondoskodjanak a zéró bizalmon alapuló védekezési elvhez illeszkedő új biztonsági architektúrák kialakításáról.

A mostani jogszabályban előirányzott, látszólag „semmibe nem kerülő”, tehát gyorsan és jelentősebb beruházások nélkül megvalósítható kiberbiztonság-növelő intézkedés, az NSA és a DHS szoros együttműködése keményebb dió lehet annál, mint aminek elsőre látszik. Az amerikai nemzetbiztonsági intézményrendszer ismerői szerint ugyanis, az ilyen roppant nagy hatáskörrel (magyarul tehát: hatalommal) rendelkező szövetségi hivatalok hajlamosak arra, hogy ellenálljanak az intézményi autonómiájukat csökkentő kezdeményezéseknek. Egy azonban biztos. Paul Nakasone tábornok, aki már eddig is jelentős hatásköröket és eszközöket (és természetesen az ezekkel együtt járó hatalmakat) birtokolt azzal, hogy egy személyben vezeti a legnagyobb méretű és jelentőségű hírszerző szervezetet, az NSA-t, és e mellett betölti az Egyesült Államok Kiberhadviselési Parancsnokságának (US Cyber Command) parancsnoki posztját is, a mostani jogszabállyal tovább erősítette kibervédelmi kulcsszerepét. A jogszabály azonban jól mutatja: a hatáskörrel feszítő kötelezettsége is párosulnak.
NSA to get binding operational directive authority under new cyber policy; Adam Mazmanian; FWC; 2022. január 19.
Biden signs memo to secure DoD, IC national security systems; Jaspreet Gill; Breaking Defence; 2022. január 19.
Fact Sheet: President Biden Signs National Security Memorandum to Improve the Cybersecurity of National Security, Department of Defence and Intelligence Community Systems; The White House; 2022. január 19.
Memorandum on Improving the Cybersecurity of National Security, Department of Defense, and Intelligence Community Systems; The White House; 2022. január 19.

Krasznay Csaba: az új kulcsszó a kiberhigiénia

„ A modern kiberbűnözés, bár nem száz százalékig, de nincsen emberi beavatkozás, emberi butaság, tévedés, hiszékenység nélkül – mondta Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakértő beszélt a járvány alatt átalakult kiberbiztonságról, az egészségügyi hálózatra leselkedő kockázatról és a Pegasus-ügyről is.

A Covid-járvány két éve alatt látszik már, hogyan változott a kiberbiztonság szerkezete?

Olyan változáson mentünk keresztül, amilyen üteműt – húsz éve vagyok ebben a szakmában – még nem láttam. A helyzet egyre rosszabb.

A kiberbiztonságban nem látott ilyen gyors ütemű fejlődést, vagy a kiberbűnözők nem fejlődtek ekkorát?

A kiberbiztonság védelmi oldalán is hatalmas fejlődés volt, amit megkövetelt a digitalizáció, másrészt viszont a kiberbűnözői oldalon is olyan technológiákat kezdtek el alkalmazni, amelyek korábban csak jellemzően állami csoportok tulajdonsága volt.

A mi viselkedésünk, az, hogy home office-ba kényszerültünk és ott digitális eszközökkel, számítógépekkel kezdtünk el dolgozni, megváltoztatta a kiberbűnözés jellegét?

2020 januártól 2021 januárjáig az emberiség népessége körülbelül 1 százalékkal nőtt, a közösségi médiafelhasználók száma 14 százalékkal. Olyan rétegek jelentek meg az interneten, amelyek korábban egyáltalán nem használták, és nyilvánvalóan olyan rétegek kezdték el sokkal sűrűbben használni, amelyek korábban ugyan használták, de nem ilyen szinten. Ki kell emelnem a gyermekeket, illetve az idősebb korosztályt.

Azonnal ráugrottak a bűnözők, amikor látták, hogy mindenki otthon van és mindenki valamilyen eszközt kezel?

Úgy kell elképzelni a kiberbűnözést, hogy vannak infrastruktúrák, támadó szerverek, támadó kódok, kész keretek, amiket föl lehet használni. Ezek 2020 márciusának közepén egy-két hét alatt alkalmazkodtak ahhoz a globális lezáráshoz, amit megtapasztaltunk, és rögtön jöttek azok a Covid-tematikájú támadások, adathalász támadások, online csalások, amelyek kihasználták ezeket az infrastruktúrákat, és rögtön lecsaptak a helyzetre.

Mit akarnak ilyenkor megszerezni? Lehet pénzt, lehet adatot szerezni. Mit lehet még?

Pénzt mindenképpen, ez mindig is egy nagy bevétellel kecsegtető iparág volt. Olyan rétegek jelentek meg, amelyek teljesen felkészületlenek voltak az online csalásokkal szemben, s ez azt is jelentette, hogy sokan jelentek meg olyanok, akikből pénzt lehet kiszedni. Erre ült rá egyébként az az általános aggály, hogy mi lesz a jövővel, amit két irányból lehet megközelíteni. Egyrészt a kriptovalutalázt, a kriptovalutákra épülő csalásokat, sőt, önmagában a kriptovalutát is én egy hatalmas nagy pilótajátéknak tartom, hihetetlenül elterjedt, építve az embereknek arra az aggályára, hogy mi lesz az anyagi jövőnkkel. A másik nyilván az egészséggel kapcsolatos félelmeink. Nagyon sok csodaszer hirdetését lehetett látni főleg az elején, amelyek majd jól meggyógyítják az embereket, sőt megelőzik a Covidot.

Ezek a fapados technikák az interneten is működnek? Az a legősibb csalás, amikor az ember panáceát, csodaszert árul.

Gyakorlatilag a bűnözés a fizikai térből jórészt átment az online térbe. Éppen mostanában lepleztek le Németországban egy ezer főből álló pedofil hálózatot. Ez annak is köszönhető, hogy például a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések hihetetlenül hamar átmentek az online térbe, hiszen nem volt gyerek a való világban. Ezért elkezdték ott kiélni a szenvedélyeiket az érintettek. Minden bűnözési ágra jellemző, hogy megjelent egy olyan hatalmas online előretörés, ami korábban nem volt jellemző.

Honnan tudja egy internetes bűnöző, hogy ki van a vonal másik végén? Nem mindegy nyilván, hogy egy informatikatanár vagy én ülök le ugyanezen számítógép elé?

Nagyon egyszerű: azokat, akik korábban nem jelentkeztek még online lenyomattal, meg lehet találni az interneten úgy, hogy mindent megosztanak magukról. Egy nyugdíjas, egy idősebb ember, akinek korábban nem volt széles online lábnyoma, elkezdte úgy kiírni az összes információt magáról, mintha nem lenne holnap. Ez alapján pedig a profilozások már nagyon egyszerűen mennek és nagyon egyszerűen meg lehet találni, hogy az áldozatot hogyan lehet behúzni a csőbe.

Ki profiloz? Ember vagy gép?

Az egyik technológia, amit elkezdett használni az online bűnözés, a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia mögött lévő nagy adatok összegyűjtése, az erre épülő profiloknak a fölállítása sem volt korábban jellemző. De azért a legtipikusabb még mindig az, hogy van egy közösségi hálózat például, amin lehet látni, hogy ki van ott, ki van a kapcsolati körben, van egy csomó email-cím, amit csak úgy látatlanban ki lehet küldeni, és azokból a töredék információkból, amit a támadó lát, már lehet következtetni, hogy ki van a másik oldalon, érdemes-e nekimenni. Engem húsz év tapasztalatával viszonylag ritkán találnak meg ezzel, viszont az ismerősi körbe tartozó tipikus áldozatokat gyakorlatilag folyamatosan.

A számítógép előtti magatartásunkból tud következtetni a másik oldalon álló rosszfiú, hogy minket érdemes megcsípni?

Minden egyes válasz, minden egyes apró visszajelzés jel arra vonatkozóan, hogy be lehet-e valakit húzni a csőbe. Jó példa erre a kéretlen levelek, vagyis a spamek kérdésköre. Ilyen leveleket milliárdszámra küldenek ki napi szinten, de nagyon kevesen válaszolnak rá, nagyon kevesen hisznek még a nigériai hercegek létezésében, akik majd meg fogják osztani velünk a vagyonunkat.

Csak 100-200 dollárt kell fizetni, hogy jól menjen az ügyintézés, ez volt a trükk.

Pontosan. Még a töredék százaléknyi válaszoló is több tízezres tömeget tesz ki. A másik tipikus példa az úgynevezett randizós csalások kérdése. Jó vágású amerikai katonák jelölték meg a közösségi hálózaton ismerősnek és kezdeményeztek romantikus kapcsolatot, főleg középkorú és idősebb hölgyekkel. Beszélgetésbe kezdenek és pénzt kérnek egy idő után apróságokra, majd egyre több pénzt fognak kérni azért, hogy a kapcsolat elmélyüljön. Ezek a pénzkérő csalások tipikusan úgy kezdődnek, hogy válaszolni kell az áldozatnak. Vagy az üzleti kisvállalkozásokat érintő tipikus csalások, az úgynevezett vezérigazgatói csalások, amelyek úgy kezdődnek, hogy küldünk egy e-mailt a pénzügyi kollégának a vezérigazgató nevében, hogy legyen szíves kiutalni az üzleti partnerünknek az új bankszámlaszámára egy jelentősebb összeget. Ez az új bankszámlaszám nyilván a bűnözőé. Ez is úgy kezdődik, hogy kell valaki a másik oldalon, aki hisz ezeknek a leveleknek. A modern kiberbűnözés, bár nem száz százalékig, de nincsen emberi beavatkozás, emberi butaság, tévedés, hiszékenység nélkül.

Mi a jó védekező magatartás?

A védekezés első lépése, hogy tudjunk róla. A tudatosság a legerősebb fegyver. A másik nagyon fontos dolog az egészséges bizalmatlanság. A való életben is egy sötét utcába, ahol rosszarcú emberek állnak és nagyon néznek minket, nem biztos, hogy be fogunk menni, mert van ilyen szocializációnk évtizedek, évszázadok, évezredek óta. A kibertérben ilyen még nincsen, ezt most kell megszereznünk.

Jó, de ő nem egy rosszarcú figura, nem félelmetes, éppen ellenkezőleg!

Amíg a fizikai térben tudjuk azt, hogy mik azok a jelek, amikre oda kell figyelni, a kibertérben ezek még nincsenek meg. Például ha egy ismeretlen jelöl meg a közösségi hálózaton, például ha az ismeretlen elkezd velünk olyan jellegű kapcsolatot építeni, beszélgetni, olyan e-maileket küldözgetni, üzeneteket küldözgetni, ami valahogy gyanús, szokatlan.

Hogy ezt most vajon miért csinálja?

Így van.

Amikor az ember erre a kérdésre nem kap egy egyértelmű választ saját magától, akkor el kell gondolkodni azon, hogy itt valami nem stimmel?

Akkor az embernek érdemes legalább használni ugyanúgy az internetet, ahogy a támadó ezt teszi és rákeresni a keresőszoftverben, hogy ez a séma, amit látok, ez a jelenség ismert-e. Ezt valahogy leírták-e már, hogy ezt nem szabad továbbvinni, mert ez veszélyes. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet például a múlt héten adott ki egy olyan riasztást, amiben figyelmeztetnek minket arra, hogy most olyan körlevelek mennek, amikben a fenyegető azt közli, hogy a webkameránkat távolról bekapcsolva levideózták, ahogy felnőtt oldalakat nézünk és olyan intim tevékenységet hajtunk végre, amivel zsarolhatóvá válhatunk. Ezek a zsaroló hangvételű e-mailek legalább 15 éve megjelennek folyamatosan, és ha ilyet kapunk, akkor az első dolog az legyen, még ha nézünk is ilyen oldalakat és folytatunk ilyen tevékenységet, hogy biztos, hogy be lehet kapcsolni távolról a webkamerámat?

Jó, de azt olvastuk mindenhol, hogy már hogyne lehetne bekapcsolni.

Maradjunk annyiban, van az a szoftver, amivel be lehet kapcsolni, de ezt egyelőre még csak inkább titkosszolgálati szervek használják. Tehát egyáltalán nem triviális ez az egész történet.

Mi van akkor, ha az ember megijed és fizet?

Akkor búcsút inthet annak a pénzösszegnek, ráadásul fölkerül arra a listára a támadónál, hogy jó, ezt az embert érdemes lesz még néhányszor megtalálni. Semmiképpen sem érdemes fizetni, mert ezzel egyrészt nem váltjuk meg a szabadságunkat, másrészt hozzuk magunkra a további zsarolásokat.

Az emberek nem nagyon szoktak a gépeiken, ha csak nincs automatikusan beállítva, biztonsági mentéseket alkalmazni. Nem nagyon használnak külső adattároló rendszereket sem, mert az macera.

Ezeket érdemes ilyenkor használni? Vagy nem szabad annyira megijedni az ilyen fenyegetésektől?

A kulcsszó, amire megint csak érdemes rákeresni az interneten, az a kiberhigiénia. Ha már Covid van és megtanultunk rendesen kezet mosni, lehet, hogy itt az idő, hogy rendesen megtanuljuk a számítógép biztonságának alaphasználati útmutatóját is. Ebben a kiberhigiéniában a mentések nagyon fontos szerepet töltenek be, amúgy mindannyiunk rendelkezésére állnak, a felhő alapú technológiákkal, a különböző drive-okkal, ami ma már minden operációs rendszerben ott van és olyan mennyiségű adattárolást tesz lehetővé, ami néhány évvel ezelőtt még fizikai adattárolón is elképzelhetetlen volt. Ezek automatikusan mentik is az adatokat és elég jó védelmet tudnak adni. Cserébe viszont tudjuk, ha valamiért nem fizetünk, márpedig ezért nem fizetünk, akkor az adatért fizetünk, tehát hogy ezek a szolgáltatók analizálni fogják azokat a szoftvereket és azt a kis profilt, amiből utána majd kereskedelmi termékként hirdetéseket fognak nekünk eladni. El kell dönteni kockázatarányosan, ár-érték arányban, hogy megéri-e nekünk. De én azt gondolom, hogy egy átlagembernek a mentésekre, pláne, ha még fizet is érte havi néhány száz forintot, érdemes befektetni a felhőtárolásba.

A közösségi platformok a kiberbűnözés legnagyobb főutcái?

Így van, a Facebook köztársaságnak van több mint hárommilliárd felhasználója, szoktam mondani, még Kínához képest is kétszer annyi állampolgárral rendelkezik, akik ráadásul egy friss kutatás alapján az ébren töltött idő átlagosan egyharmadát a közösségi hálózaton töltik. Ez azt is mutatja, hogy valóban rengeteg minden tevődik át oda, és bár nagyon szeretnénk bízni abban, hogy a mesterséges intelligencia majd automatikusan megoldja a kiberbűnözés minden problémáját, a helyzet sajnálatos módon nem ez. A személyes kapcsolatok, az üzleti kapcsolatok áttevődnek ezekre a platformokra. A nagyon egyszerű online csalásoknak, amelyek ténylegesen az emberi hiszékenységet használják ki, valóban a közösségi hálózatok a legnagyobb gazdái.

Bízhatunk a közösségi hálózatok szűrőképességében? Nyilván érdeke egy közösségi platformnak, hogy ne úgy híresüljön el, hogy ott lehet a legnagyobb csalásokat csinálni.

Érdekelt benne, de az érdekeltség nagyban attól függ, hogy egyébként mekkora a célpiac. Egy tízmilliós nyelv és egy tízmilliós célpiac közel sem akkora probléma, mint, mondjuk, egy angol nyelven elérhető 700-800 milliós piac, ahova sokkal pontosabb szűrőket lehet betenni. De a közösségi média szolgáltatója abban érdekelt, hogy minél inkább pörögjön a kereskedelem és minél több időt töltsenek el a felhasználók magán a platformon, ami azt jelenti, hogy azért sok olyan egyszerű védelmi lépés sincsen beiktatva, amivel a csalásoknak, a visszaéléseknek a jelentős részét meg lehetne állítani.

Eddig a magánszemélyek ellen irányuló tevékenységekről beszéltünk, de az elmúlt két évben, meg talán már korábban is, voltak olyan esetek, amikor úgynevezett kritikus infrastruktúrákat támadtak meg, áramhálózatot, vízellátást, kórházakat.

Így van, és ez például hatalmas újdonság az elmúlt két évben, de főleg tavaly. Kritikus infrastruktúra minden olyan infrastruktúra, amitől egy ország, egy társadalom, egy gazdaság működik. Magyarországon például, amikor a Covid-járvány elkezdődött és a különleges jogrend elindult, nyilvánosságra is hoztak legalább kétszáz olyan vállalatot, amelyik szükséges volt ahhoz, hogy az ország működni tudjon ebben a helyzetben. Ezek a kritikus infrastruktúrák jellemzően informatikaalapúak, tehát van mit megtámadni. A tavalyi év azért volt különleges, mert több olyan kritikus infrastruktúrát ért látható, úgynevezett zsarolóvírus-támadás, amire korábban nem volt példa. Például a Colonial Pipeline nevű amerikai szolgáltatót, ami az amerikai keleti part kőolaj- és földgázellátásáért volt felelős vagy a JBS nevű élelmiszeripari céget, a világ legnagyobb sertéshús-feldolgozóját, és ez komoly problémákat okozott az ellátásban. Mi történt? Valaki ezeknél a cégeknél rossz helyen megnyitott egy olyan rossz e-mailt, amiben benne volt egy olyan zsarolóvírus, ami utána a teljes infrastruktúrát titkosította. Nem maga a működéshez szükséges speciális informatika ment tönkre, hanem, mondjuk, a Colonial Pipeline esetében egyszerűen nem tudtak könyvelni, nem tudták azt, hogy kinek, mennyi kőolajat adtak el, és ezért inkább leállították a kereskedést. Ezért pedig hihetetlen nagy összegeket kértek a támadók, akik olyan eszközöket használtak, amelyek korábban csak kimondottan titkosszolgálati eszközökre voltak jellemzőek. Van aggodalmam azzal kapcsolatban, hogy lehet, hogy átszivárogtak a szervezett bűnözésbe olyan titkosszolgálati szakértők, akik megtanulták ezt a know-howt és most elkezdték használni.

Az hogy lehetséges, hogy valaki, mondjuk, egy gázszolgáltatónál rákattint egy olyan email-bővítményre, aminek utána ez a következménye? Azon a gépen nincsenek jogosultsági szintek, hogy ki mihez nyúlhat hozzá, milyen mozdulat, a teljes rendszerre milyen hatással van?

A felderítésnek pontosan ez a lényege, hogy elég időt szánnak a támadók arra, hogy megtalálják azt a gyenge pontot mind informatikai, mind pedig személyi tekintetében, ahova érdemes azt a bizonyos e-mailt elküldeni. Nagyon komoly felderítő munka történik, sokszor akár beépített emberekkel. És megint csak egy újdonság: megjelentek olyan felhívások ezeknél a bűnözői köröknél, hogy drága belső ember, aki ott dolgozol és akár rendszergazda vagy, ha részt veszel ebben a programban, akkor igen jelentős, dollármilliókban mérhető összeget adunk neked, már ha legalább tízmillió dollárt ki tudunk hozni az adott szervezettől. A beépített emberekkel is foglalkozni kell.

Az emberek a leggyengébb pontok az informatikai rendszerekben még mindig?

Ez teljesen egyértelmű állítás volt mindaddig, amíg szintén a tavalyi év elején nem találkoztunk egy SolarWinds nevű céggel. A kutya sem hallott róla korábban az informatikai üzemeltetőkön kívül, de kiderült, hogy az általa szállított, fejlesztett Orion nevű terméket nagyjából tízezer igen nagy cégnél és amerikai állami szervezetnél is használják. A támadó ebben az esetben gyakorlatilag ennek a szoftvernek a gyengeségét használta ki, beavatkozott a szoftverfejlesztési folyamatba, és egy úgynevezett hátsó kaput telepített valahogy ebbe a szoftverbe, ami utána kikerült a felhasználókhoz. Ezen a hátsó kapun keresztül tudott a támadó úgy hozzáférni titkokhoz, hogy nem közvetlenül a céget támadta meg, hanem egy beszállítót. Ezt nevezik ellátási láncok kibertámadásának. Általában az ember a leggyengébb láncszem, az embert kell megtalálni, de szintén új trendként ezeknek a gyakorlatilag láthatatlan szoftvereknek a támadása is megjelent.

A dolgok internete hogyan jön a kiberbiztonsághoz? A dolgok internetéről egy átlagember azt képzeli, az az, amikor okos a hűtőszekrényem.

Így van, okos a hűtőszekrényem, de ez az én szempontomból azt jelenti, hogy egy újabb hardver, ami valami szoftvert futtat, ami a hálózatra kapcsolódik valahogy, amit így vagy úgy, jól vagy rosszul megírtak azok, akik hűtőszekrényt biztosan tudnak programozni, de biztonságos kódot írni szinte biztos, hogy nem. Néhány évvel ezelőtt volt egy olyan úgynevezett botnet robothálózat, megfertőzött számítógépekből álló hálózat, ahol egészen konkrétan nem számítógépek voltak megfertőzve, hanem okos kamerák, egyéb okos eszközök, és ezeken az okos eszközökön keresztül sikerült olyan úgynevezett túlterheléses támadást indítani, aminek a hatására a legnagyobb streaming szolgáltató, a Netflix sem tudott működni jelentősebb ideig. Ezek az okos eszközök nagyon sokszor nagyon rossz minőségben megírt kódot tartalmaznak, amelyek melegágyai lehetnek a későbbi kibertámadásoknak.

Ha van nekem otthon egy gyerekfigyelő kamerám, az milyen áttételeken keresztül képes a Netflixet megállítani?

A következő a megoldás. Veszek egy nagyon olcsó, nagyon jó, hangzatos képességekkel rendelkező kínai eszközt.

Minden eszköz kínai…

Összeszerelés szempontjából igen, tervezés szempontjából egyébként nem. Ezt a gyermekfigyelőt szépen hazaviszem, fölteszem otthon. Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a gyermekfigyelő milyen kapcsolatokon keresztül működik? Az út a következő a gyerekszoba és a felnőttek hálószobája között: gyerekfigyelő kamera, Kínában elhelyezkedő felhőszerver, szobám és a telefonom. Maga a kép, a hang keresztülmegy egy olyan eszközön, egy olyan szerveren, ami egy másik kontinensen van. Hogyan tud ebből probléma lenni? Úgy, hogy a kínai fejlesztői kultúrában nagyon gyakran benne van, hogy beleprogramoznak ezekbe az eszközökbe olyan, úgynevezett hátsó kapukat, amikről igazából senki nem tud a fejlesztőn kívül. A mondás az, hogy ha valami probléma van esetleg az eszközzel, akkor tudjon segíteni a fejlesztő a felhasználónak. Ha viszont valaki hozzáférhet az internetről gyakorlatilag bármihez, vagy maga a felhőszolgáltatás, amin keresztül a kép megy, borzasztóan támadható, ez magával hozza azt, hogy ezek az eszközök az internet felől elérhetőek. Van egy támadható, lyukas eszköz, amire nagyon egyszerűen be lehet jutni, amire nagyon egyszerűen föl lehet telepíteni egy kódot, ami utána ennek a bizonyos botnetnek, tömeges gépekből álló hálózatnak a része lesz. Egy központi utasításra úgyis azt fogja csinálni, amit én mondok, és innentől van az, hogy egyébként egy ilyen bizonyos elosztott túlterheléses támadást, amilyen eszközökről jön, óránként tíz dollárért tudok megvenni a feketepiacon.

Tehát nem azt akarják nézni, hogy az én gyerekem hogy alszik, hanem akarnak egy eszközt, aminek van egy bizonyos kapacitása, és azt ők mint egy motort akarják használni.

Nem a támadó fizeti a hardvert, nem a támadó fizeti az áramot, nem a támadó fizeti az internet-sávszélességet és óránként 10 dollárt tud kérni valaki másnak a számítógépéért. Van olyan is, amikor egyébként szeretnék látni, hogy mi van a kamerán, mert erre is vannak modellek, ha, mondjuk, egy csinosabb hölgy van a kamera másik oldalán, akkor azt jó pénzért árulják a feketepiacon, de azért nem ez a jellemző.

Az eszközök valószínűleg átmennek valamilyen kereskedelmi engedélyezésen. Az a vizsgálat ezekre a lyukakra nem terjed ki?

A világon sehol sincsen olyan kereskedelmi engedélyezés, ami az informatikai biztonságra vonatkozna. Európában 2019 óta van olyan keretrendszer, ami előírja azt, hogy ilyen eszközök csak kiberbiztonsági tanúsítás után jöhessenek be az európai piacra, de ez egyelőre még csak egy keretrendszer, a gyakorlat nincsen meg mögé. Magyarországon január 1-je óta létezik a kiberbiztonsági tanúsítással foglalkozó igazgatóság. Körülbelül három-öt évet adnék, mire ezek Európában tényleg tanúsítvánnyal jelennek meg.

Az otthoni számítógépünkön, ha be van állítva az automatikus frissítés rendszere, akkor ezt rábízhatjuk a gyártóra, hogy ők olyan állapotban tartsák az eszközeinket?

Nagyon bájos, jó tanács volt az Európai Kiberbiztonsági Ügynökségtől, hogy próbáljuk meg a számítógépes rendszereinket is úgy kezelni, mint ahogy a háztartásunkat, és ha megvan az a heti eljárásunk, hogy fölmosunk, megvan az, hogy havonta lemossuk az ablakot, akkor legyen meg az is, hogy egyébként havonta ránézünk az összes informatikai termékre, hogy van-e valami új szoftver.

De az ember hogy tudja egyáltalán összegyűjteni a létező összes informatikai terméket? Mindegyiket minden hónapban egyszer vegyem ki és ellenőrizzem? Azt sem tudom, hogyan kell hozzáfogni. A számítógépet még csak-csak, mert azon ott van az automatikus frissítés.

Normál esetben, és látok erre vonatkozó kezdeményezéseket, előbb-utóbb meg fognak jelenni az otthonainkban azok a szolgáltatások, amelyek kimondottan segítenek minket. Úgy kell elképzelni, hogy a kis fekete dobozban, ami az internetet adja az otthonainkban és amit a szolgáltató tesz le, lesz először havi díjért, utána néhány év múlva szerintem majd ingyen is egy olyan modul, ami küld nekünk havi jelentést arra vonatkozóan, hogy észlelt a hálózatban egy olyan okos hűtőszekrényt, ami nincsen frissítve, de kéne, legyél szíves, kedves user, ezt megtenni.

Arról most hogyan szerzek tudomást, hogy valami az én hálózatomban nem stimmel? Valamelyik eszközömet valami olyasmire használják, amire én nem szeretném?

Ez az a fajta figyelem, amit az ember általában, ha erre affinitása van, akkor el szokott követni. Tehát figyelem a híreket és tudok arról, hogy följött az én termékemmel kapcsolatban valami probléma. Ezt lehet strukturáltan is csinálni, ha nem is havonta, de negyedévente, évente csak úgy kíváncsiságból rákeresni egy-egy termékre, ami így a szemem elé jön, és ha azzal van valami probléma, akkor alapvetően lehet, hogy találok róla valami hírt. De nem igazán tudok most olyan strukturált tanácsot adni, ami jelzi azt, hogy a háztartásomban valami probléma van. Megint kiberhigiénia, persze, mindenre telepítsek víruskeresőt, amire már lehet.

Az egészségügyi rendszerek elleni támadásnak mi a szerkezete?

Az adat nagyon fontos. Az adat az érték. Bármilyen adatbázis valamilyen hasznot tud hajtani. A Coviddal kapcsolatos tapasztalat az egészségügyben nagyon erősen megjelent. Milyen tapasztalatok voltak? Zsarolóvírus. Az egészségügynek működnie kell, tehát a feltételezés az volt, ha egy zsarolóvírussal megtámadnak egy kórházat, akkor a kórház vagy a mögött álló szolgáltató állam fizetni fog, hogy visszakapja az infrastruktúrát. Ez ellen nagyon határozott nemzetközi összefogás volt, erről leálltak. Voltak a Covid-vakcinával kapcsolatos ipari kémkedési ügyek. Ezek, miután ma már a vakcina elég jól hozzáférhető, illetve akinek kellett, az úgyis ellopta a más know-howját, megint csak elmúltak. A harmadik dolog viszont az adatok összegyűjtése. Muszáj volt átmennie a világ legtöbb országának abba az irányba, hogy az egészségügyi ellátásból adatokat generáljon, ezek alapján tudta megszervezni a védekezést és az ellátást is. Magyarország ebben a tekintetben európai szinten is az elsők között van az egészségügyi felhővel, az EESZT-vel, tehát mi jó bázisról indultunk. Nagyon sok európai országban elméletben megvolt, hogy kéne ilyet csinálni, csak még nem csináltak. Ha viszont valamit hirtelen és hamar kell megcsinálni, az azt jelenti, hogy az elsődleges feladat az, hogy működjön és nem pedig az, hogy biztonságos is legyen. Különleges személyes adatokról beszélünk, tehát ezeknél még az adatvédelem is fontos, nagyon bonyolult a képlet. A támadónak ebből a szempontból nagyon könnyű dolga van, hiszen ha olyan információs rendszerre akad, amiben egészségügyi adat van, akkor el is viheti, el is adhatja vagy éppen megzsarolhatja az egészségügyi szolgáltatót azzal, hogy csak akkor nem rakja ki a feketepiacra, ha fizetnek érte. Hiszen különleges személyes adatokról van szó, és az európai adatvédelmi rend, a GDPR miatt, ha ilyenek kikerülnek, akkor büntetés lesz. Ezért nagyon komplex és érdekes helyzet van az egészségügyben.

Az kiberbiztonsági probléma-e, ha egy eredetileg bűnüldözésre tervezett eszközt másra kezdenek használni? A Pegasus-ügytől hangos az egész világ. Vagy az a probléma benne, hogy egyáltalán kiderült?

Engem nem lepett meg, hogy létezik Pegasus, meg létezik NSO Group, meg létezik még 25 másik ilyen szoftver. Ezek nem titkok, hiszen az Amnesty International, illetve mindenki, aki a nyomozás mögött volt, évek óta beszámol az NSO Group tevékenységéről, csak nem kapott nagy hangsúlyt az egész történet. Az, hogy léteznek ilyen eszközök, ez tudott. Szükséges? Nagyon szükséges, mert a rendvédelmi szerveknek igazából nagyon más eszközük nem áll rendelkezésre jelen informatikai fejlettség mögött, hogy a tevékenységüket ellássák. És akkor itt van a nagy de! Az adott jogrendnek minden körülmények között megfelelő kontrolt kell teremteni abban a tekintetben is, hogy kivel szemben történik a megfigyelés. Minden országban azt mondják, hogy a megfigyelés jogszerű volt.

Egy állam nem mondhatja azt, hogy jogszerűtlenül figyelek meg.

Sőt, én leteszem a nagyesküt, hogy minden országban minden papír abszolút rendben van és mindenhol ténylegesen jogszerű volt. Hogy ez egyébként etikus-e, ez pedig egy politikai-közéleti kérdés, amit majd az adott ország választópolgárai eldöntenek. De a Pegasus-ügynek nagyon sok olyan vonzata van, amiről nem beszéltek még a médiában, holott szakmai szempontból nagyon fontos lenne ezt megvitatni. Most csak egyet mondok: a Pegasust nagyon sokszor úgy hangsúlyozták a médiában, hogy kiberfegyver. Komoly vitáim is voltak szakmabeliekkel arról, hívhatjuk-e kiberfegyvernek, mert a nemzetközi jog definíciója, szakmai definíciók alapján ez nem az, hanem egy kiberkémkedési eszköz, ami viszont a mögötte levő technológiákkal kiberfegyverré fejleszthető. Ezzel nagyon súlyos problémákat lehetne okozni, például, kritikus infrastruktúrákban. Felvetődött, hogy kell-e, lehet-e ezeknek a kereskedelmét korlátozni. Egy analógiát hoznék, a hasadóanyagoknak a kereskedelméről. Míg a múlt század húszas-harmincas éveiben az urán minden háztartásban ott volt, mert szép zöld volt és világított éjszaka. Idővel rájöttek, hogy ez egészségtelen, majd utána csináltak belőle nukleáris fegyvert, csináltak belőle egy teljes hidegháborút, és ma már gyakorlatilag egy gramm uránt nem lehet úgy elmozdítani a világban, hogy az valamiféle megállapodás, valamiféle kontroll alapján ne legyen látható. Sőt, műholdjaink is vannak, amelyek követik a hasadóanyagok útját. A kiberfegyverekkel ilyen jellegű kontroll nincsen, tehát ma minden állam úgy halmozza fel ezeket a kiberfegyverré fejleszthető hibákat, amelyek például a Pegasusban is voltak, hogy erről senki nem tud. És ha ezek véletlenül kiszivárognak, mint ahogy Pegasus-ügyben – de 2017-ben a WannaCry NotPetya nevű kártékony zsarolóvírus esetében is az NSA által hasonló eszköz szivárgott ki –, beláthatatlan következményei vannak, ha rossz kézbe kerül.

De elkerülhető, hogy rossz kézbe kerüljön? Ha valamiből egy darab kint van a piacon és az egy szoftver, akkor N + 1 forintért máshoz is kerülhet. Mert ilyen a piac, nem?

A piacnak ez a fajta logikája már nem annyira teljesül. Kicsit olyan, mint a klasszikus fegyverkereskedelem. Alapvetően államok engedélyezik azt, hogy ki gyárthat ilyen jellegű fegyvereket. Nyilvánvalóan minden tekintetben van feketepiac, viszont az államoknak, titkosszolgálatoknak nem érdekük az, hogy az igazán jó minőségű fegyverek olyan kezekbe kerüljenek, amelyeket nem tudnak kontrollálni, úgyhogy vannak feketekereskedők, van feketekereskedelem, de mindenkinek sokkal jobban megéri az államilag kontrollált szürkezónában maradni.

A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági aspektusa hogy néz ki?

A mesterséges intelligencia egyszerre nagyon komoly fenyegetés és nagyon komoly lehetőség is. Vannak védelmi eszközeink, amelyek hihetetlen mennyiségű adatot generálnak. Ezekből az adatokból akár korai fázisban is észrevehetnénk azt, hogy valami nem úgy működik, ahogy kéne, valami anomália van. Viszont ezeket az adatokat nagyon sokszor még embereknek kell átnéznie, vagy legalábbis, ha a gép elő is készít valamit döntésre, embereknek kell dönteniük. Nincs annyi emberünk, akik a jó döntést, a megfelelő mennyiségű vizsgálatot végre tudják hajtani. A mesterséges intelligencia azzal kecsegtet, hogy ezt a manuális, nagyon lélekölő emberi tevékenységet át tudjuk terhelni a gépre, ami jó. Másik oldalról viszont azt lehet látni, hogy a támadók is nyilván ismerik ezt a technológiát és ma például egy a Colonial Pipeline-hoz hasonló kritikus infrastruktúrán át történő zsarolóvírus-támadás nemcsak arról szól, hogy titkosítom a számítógépeket, hanem előtte több tíz terrabájtnyi adatot töltök le az áldozattól, merthogy az adat nem kér enni. Viszont ha a mesterséges intelligenciát, tanulóalgoritmust, bármit ráengedek erre a hatalmas adathalmazra, olyan mennyiségű céges információs vagyonhoz jutok hozzá támadóként, ami irgalmatlanul kinyitja a lehetőségeimet. Tehát egyszerre egy ígéret és egyszerre egy veszély.

Miután egyre több gyerek dolgozik főleg a home office meg az online oktatás alatt eszközökön, érdemes-e az ő eszközeikre valami szülői figyelőprogramot csinálni?

Nagy barátja vagyok a szülői felügyeleti szoftvereknek, már csak azért is, mert valamiféle keret közé tereli a gyermekeknek az internethasználatát. De ez csak egy eszköz és nem pedig a megoldás a gyermekek internethasználatára. A gyermekek az internethasználattal kapcsolatos nevelése valahol a születés után nem sokkal kezdődik el és egy folyamatos beszélgetést, egy folyamatos tanítást jelent a szülő részéről. A szülőnek jó példát kell mutatnia. Ha mi ráfüggünk a telefonunkra, akkor mit várunk el a gyerektől? A szülői felügyeleti eszköz egy technikai eszköz a digitális nevelésben, mely digitális nevelés nem sajátja még alapvetően a magyar háztartásoknak, de érdemes ebben is egy kicsit elmélyedni.”

Forrás:
Krasznay Csaba: az új kulcsszó a kiberhigiénia; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2022. január 18.

Égi inspektorok: magasabb fokozatba kapcsol az űrfegyverkezési verseny
A nagyhatalmi rivalizálás – ezt a koronavírus járvány globális kirobbanásának kezdete óta jól érzékelhetjük – egyre jobban rátelepszik a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére. Most a figyelem Ukrajnára vetődik: csapatmozgások, diplomáciai tárgyalások, az információs tereket eluraló híresztelések-üzengetések, és persze a kibertér zegzugaiban zajló támadó akciók ölelik körül ezt a fenyegető konfliktus övezetet. Miközben a geopolitika szokványos és újszerű dimenziói – a szárazföld, a tengerek, a levegő, sőt a kibertér –az egymásnak feszülő hatalmak hangzavarától hangos, addig szinte elfeledkezünk az „ötödik hadszíntérről”. A figyelmünk másfelé fordulhat ugyan, de az események tempója a világűr néma csendjében sem lankad. Ellenkezőleg.

Múlt pénteken egy amerikai hordózó rakéta, a Canaveral-légitámaszpontról indított Atlas-5 típusú „booster” két mesterséges holdat állított sikeresen pályára. A GSSAP-5 és a GSSAP-6 jelzésű eszköz neve még a mostanában kibontakozó „második űrkorszak” iránt érdeklődő szakemberek többségének sem mond sokat. A két jármű, ahogy azt a nevük is mutatja, az Amerikai Légierő által üzemeltetett Geoszinkron Űrfigyelő és Helyzetértékelő Program (Geosynchronous Space Situational Awareness Program) elemeiként álltak munkába. A GSSAP program műholdjai a földfelszíntől nagyjából 36000 kilométeres magasságban, ún. geostacionárius pályán keringenek. Az ezen a pályamagasságon operáló eszközök keringési ideje megegyezik a Föld tengelyforgási sebességével, így ezek a járművek egy helyben lebegni látszanak az űrben. Ez azt is jelenti: állandó területet képesek folyamatosan figyelni különféle szenzoraikkal, legyenek a megfigyelés tárgyai a Föld felszínén, vagy éppen a világűr érintett szektorában.

Földi emberként feltekintve az égre, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a világűr szinte „végtelen”. Pedig, legalábbis ami ezeket a földközeli pályákat (a távközlési műholdak, időjárásfigyelők, vagy éppen katonai előrejelző eszközök kedvenc területeit) illeti, a valóság ma már egészen más mutat. Zsúfolt országúthoz kezd hasonlítani ez az övezet, ami azt is jelenti, hogy az itt elhelyezkedő, mozgó aktív űreszközök, és még nagyobb számban és változatosságban itt keringő űrtörmelékek (korábbi rakéták, műholdak darabjai, alkatrészei) számbavétele, katalogizálása, folyamatos figyelemmel kísérése egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a világűr kiaknázásának, felhasználásának biztonságossága szempontjából. A most munkába állított amerikai GSSAP műholdakat éppen ilyen célra tervezték annak idején: feladatuk az ezen a földközeli pályán keringő űreszközök, törmelékek, a későbbi eszközökre és kilövésekre potenciálisan veszélyt jelentő űrtárgyak felderítése, lajstromozása, közvetlen közelről való megfigyelése. Szokványos, békés küldetésnek látszik, ám egy néhány évvel ezelőtti esetet idéz fel.

A koronavírus világjárvány előtti év őszén, 2019. november 25-én elstartolt egy Szojuz-2-1v/Volga hordozórakéta az oroszországi Pleszeck űrrepülőteréről, és egy szokványos „hasznos terhet” állított mindenféle műszaki gond nélkül Föld körüli pályára. A rakomány egy kisebb méretű műhold volt, egy úgy nevezett „inspektor”, azaz „ellenőr”. Noha az eszköz a maga nemében ugyancsak különleges, még sem egyedülálló. A Kozmosz 2542 jelű szerkezetet arra tervezték, hogy a világűrben keringő, jelentős számú géppark működtetését felügyelje. Nincsen ebben semmi szokatlan, sőt az elképzelés nagyon is józan, racionális gondolatmenetet tükröz. Az űrben keringő berendezések – űrhajók, műholdak, űrállomások – éppen úgy hajlamosak időnként a meghibásodásra, mint a Földön üzemelő eszközeink. A bajok, üzemzavarok azonosítására, sőt részleges elhárítására a távolból is van lehetőség. A földi irányító központok azonban nem képesek minden baj felderítésére, és ez különösen az űreszközök külső felületén keletkező meghibásodások, sérülések esetén igaz. Egy-egy roppant költséggel elkészített űrjármű javítása, ha a Földről kell javító személyzetet felküldeni (ahogy például a néhány éve meghibásodott Hubble űrteleszkóp esetében történt) maga is tetemes többletköltségekkel jár. Ráadásul az ilyen műveletek sem mindig veszélytelenek. Ésszerű gondolat, hogy a több száz aktív űreszköz időszakos felülvizsgálatára, kisebb javítások elvégzésére speciális űreszközt, ember nélküli inspektor műholdakat vessenek be.

Csakhogy 2020 januárjában, miközben a világ egyre nagyobb aggodalommal figyelte a Kínában kibontakozó járvány híreit, különös dologra figyelt fel az amerikai Purdue Egyetem egyik asztrofizika szakos hallgatója. A világűr jelenségeit kutató Michael Thompson egészen biztos volt benne: a Kozmosz 2542 jelű műhold hirtelen pályamódosítást végzett. Pályájának síkját és keringési idejét fokozatosan szinkronizálni kezdte egy másik mesterséges égitestével. A diplomáján dolgozó diák úgy számította, hogy a Kozmosz hamarosan karnyújtásnyi távolságba kerül így az USA 245 jelzéssel számon tartott műholdtól. A manőver önmagában is szokatlan volt, ám rendkívülivé a „szereplők” tették az ügyet. A Kozmosz 2542 ugyanis egy orosz gyártmányú égi „inspektor”, azaz más űrjárművek pontos megközelítésére, szerelésére konstruált különleges szerkezet. A civil nyilvántartásokban csak „USA 245” jelzéssel szereplő űreszköz pedig valójában az amerikai kormányzat legkorszerűbb és legtitkosabb KH-11 típusú kémműholdja. Ez volt a világtörténelem első esete, amikor egy állam űrbeli technológiával közvetlenül fenyegette egy rivális hatalom űrtechnikáját.
A gond csupán az ugyanis az „inspektorokkal”, hogy ezeket a hasznos kis járműveket akár fegyverként is lehet használni. Békés munkájuk végzéséhez ugyanis különleges képességekkel kell rendelkezniük: ezek a felügyelő műholdak egészen pontos manőverezésre képesek, tehát lényegében tényleg karnyújtásnyira meg tudnak közelíteni egy másik űrjárművet. Ez még a Földön sem mindig egyszerű feladat (gondoljunk a parkolási nehézségekre), a világűrben pedig kifejezetten kényes manővernek számít. Az inspektor műholdak továbbá külső eszközökkel, akár manipulátor karral is rendelkeznek, amivel egy másik űreszközt képesek megragadni, szerelni – vagy éppen kárt tenni azokban. Miközben felderítő berendezéseikkel képesek a világűr végtelenjében megtalálni az ellenfél űreszközeit (például azokat a katonai felderítő műholdakat is, amelyeknek puszta létét is tagadni szokták tulajdonosaik), saját maguk viszonylag könnyen képesek láthatatlanok maradni. Kis méretűk és jó manőverező képességük folytán többnyire sikerrel rejtőznek el a tömegesen keringő űrszemét között, vagy éppen a megtámadott ellenséges űrobjektum takarásában.

A szakértők azt gyanítják, hogy a múlt héten felbocsátott amerikai GSSAP műholdak is ilyen kettős rendeltetésű „égi felügyelők”. Elvileg békés és hétköznapi elsődleges feladatuk ellenére ugyanis a projektet kezdettől jelentős titkolózás kísérte. A GSSAP program első egységeit már 2014-ben föld körüli pályára állították. Azóta a második kettő (ezeket a műholdakat mindig párban indítják és állítják üzembe) is helyére került, és most a múlt heti fellövéssel tovább bővül ez az eszközcsoport. Az eszközök hadrendbe állítása azt mutatja, hogy az amerikai hadsereg legújabb haderőneme, az Űrhaderőnem töretlen tempóban folytatja támadó képességeinek kiépítését, fejlesztését. Emlékeztetőül: Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon a közelmúltban nagy lendülettel kezdett bele az űrhadviselés eszközrendszerének a kiépítésébe. A korszerű űrbeli támadó- és védekező eszközök fejlesztése csak az érem egyik oldala. A szervezet kialakítása legalább ennyire fontos. Ennek érdekében ismét életet leheltek az évekkel korábban felállított, majd félreállított Űrvédelmi Parancsnokságba, majd 2020 legvégén megalakult az önálló Amerikai Űrhaderőnem is. A védekező és támadó fegyverzet kiépítése mellett egyébként ez az új szervezet felel a világűrbe telepített eszközök és fegyverek kiberbiztonságának garantálásáért. De, gyanítani lehet azt is, akár az ellenfelek űreszközeinek kibereszközökkel történő támadására alkalmas eszközök is helyet kaphatnak a Space Force egyre növekvő arzenáljában..
Space Force Just Launched Satellites Capable of ’Inspecting’ Enemy Satellites; Brett Tingley; The Drive; 2022. január 22.
Space War, Like the Cold War, is all Risk, No Reward; Amanda Miller; Air Force Mag; 2021. június 22.
US Satellites are Being Attacked Every day According to Space Force General; Joseph Trevithick; The Drive; 2021. november 30.
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája

Törvények, rendeletek

3/2022. (I. 20.) ME határozat a Végrehajtás Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökének kinevezéséről

„A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 34. §-ában meghatározott jogkörömben eljárva Dr. Adorján Richárdot, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárát a Végrehajtás Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökévé – 2022. január 15-i hatállyal – kinevezem.”

Forrás:
3/2022. (I. 20.) ME határozat a Végrehajtás Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökének kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 7. szám; 2022. január 20.; 461. o. (PDF)

4. szám, 2022. január 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Törvények, rendeletek