Skip to main content

13. szám, 2022. március 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Állami Számvevőszék szerint az e-közigazgatás fejlődése jelentős, de egyenlőtlen

„Az elektronikus közigazgatás, azaz a közvetlen személyes jelenlét, utazás, várakozás nélküli, gyors ügyintézés minél szélesebb körű lehetősége nagyon sok érdeket egyesít. Időt, pénzt, fáradságot spórol meg az új személyigazolványt igénylőnek, az adót fizetőnek, a felhőből receptet kiváltónak, és még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenkinek hétköznapi életünk ezerféle ügyében. Természetesen az intézményeknek is jó, ha gyors és sokszor automatizált, digitális folyamatok szervezettségével lehet felváltani a korábbi, nem egyszer sajnos aktatologatásként érzékelt adminisztrációt. Ezzel az ügyintézők és az ügyfelek elégedettségét, kölcsönös megbecsülését is érdemben növelni lehet. A környezetvédelem is érdekelt a fokozódó papírmentesség, a kevesebb utazás előnyeiben, a kisebb környezeti terhelésben. A COVID-19 járvány pedig azt is megmutatta, hogy az egészség megtartásának követelményeit és a mindennapi élethez szükséges intézmények működésének alapvető biztonságát is jól szolgálja a digitalizáció, valamint annak legtöbb területet átfogó eleme, az e-közigazgatás. Az Állami Számvevőszék friss elemzése e valamennyiünk számára fontos témára fókuszálva arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van az alkalmazások felhasználóbarát jellegének további erősítésére és a lakossági digitális kompetenciák további fejlesztésére egyaránt.

Az e-közigazgatás fejlesztése másfél évtizede kiemelt stratégiai irány, mind Európában, mind hazánkban. A digitalizáció térnyerése és egyre gyorsuló fejlődése a közszolgáltatásokat és azok infrastruktúráját is érintette, elengedhetetlenné téve az elektronikus-közigazgatás fejlesztését. Magyarországon egymást követő, egymásra épülő stratégiák alapján jogszabályváltozások nyitottak utat az új technológiai lehetőségek alkalmazása előtt. Számos területen átfogó fejlesztés történt, 2018. január 1-jétől pedig a közfeladatot ellátó szervek széles köre köteles biztosítani az ügyek elektronikus intézésének lehetőségét az ügyfelek részére.

Az ügyfélközpontú, támogató funkciókkal is kiegészített e-szolgáltatások terén jelentős, de egyenlőtlen fejlődés volt tapasztalható. A hazai digitális előrehaladás üteme az uniós átlaghoz hasonló, ugyanakkor jelentős Magyarország lemaradása az összetettebb digitális szolgáltatások területén. A szolgáltatások igénybevételének szintje így továbbra is az optimális szint alatt van. Technológiai és szolgáltatási hatékonyság szempontjából kiemelkedőek az adózás, az áru-és pénzforgalom területén végbement fejlesztések.

A digitális közigazgatás kiemelkedően fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány kezelésében és a tájékoztatásban is, jelentősen mérsékelve a korlátozások negatív hatásait. A közigazgatási ügymenet így veszélyhelyzetben is folytonos maradhatott. Ugyanakkor az előzetes, internetes regisztráció nélküli oltási lehetőség az igénybevevők számának jelentős növekedését eredményezte, ami a lakossági kompetenciák növelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Az elemzés rámutat, hogy a gazdaság és a társadalom digitális fejlődésével, így az e-közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvalósításának nyomon követése és értékelése érdekében a nemzetközi indikátorok mellett szükség van nemzeti mérésekre is. Ezek tudják biztosítani a fejlődés évenkénti összehasonlíthatóságát, és természetesen kellően részletezettek kell, hogy legyenek a szakpolitikai döntések megalapozásához…”

Forrás:
Jelentős, de egyenlőtlen fejlődés az e-közigazgatásban; Németh Erzsébet, Kiss Beatrix; ÁSZ Hírportál; 2022. március 24.
Az e-közigazgatás helye a digitális állam stratégiai pillérben; Czifra Béla (szerk.); Állami Szávevőszék; 2022. március 23. (PDF)

Közigazgatás, politika

Az agrárium digitalizációjáért végzett kiemelkedő munkájáért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Varga Péter Miklós

„Az agrárium digitalizációját támogató munkatársunk szakmai munkásságának középpontjában a magyar agrárgazdaság mindenkori fejlesztése áll. Ezen törekvéseit olyan projektek fémjelzik, mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezeti felépítésének kialakítása (2012-2015), stratégia és munkaterv kialakítása (2014-2015).

2017-ben kiemelkedő szerepet vállalt a Digitális Agrár Stratégiai 2.0 összeállításában, melynek célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre álló́ környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett.

Varga Péter Miklós szakmai tevékenysége elismeréseként 2022. március 15-e alkalmából a magyar állam által adományozható egyik legmagasabb kitüntetést, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.

2019-től a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Agrár Stratégia divíziójának vezető pozícióját töltötte be, 2021. februárjától megbízott tanácsadóként segíti a Digitális Agrár Stratégia végrehajtását, annak érdekében, hogy a hazai mezőgazdaságban minél szélesebb körben elterjedjen a digitális megoldások használata.

2021-től a Neumann Nonprofit Kft. szervezeten belül tölt be mezőgazdasági adat specialista pozíciót, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a mezőgazdasági adatközpont munkáját irányítja.

Varga Péter Miklós az Agrárminisztériummal szorosan együttműködve kiemelkedő munkát végez Magyarország Digitális Agrár Stratégiájában (DAS) nevesített feladatok végrehajtásában. A magyar agrárium digitalizációjának előmozdítása és összehangolása példaértékű a részéről és számos kormányzati stratégia és szakmai tanulmány kidolgozásával támogatja a DAS végrehajtását.”

Forrás:
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Varga Péter Miklós kollégánk; Digitális Jólét Program; 2022. március 22.


Európai Unió

Navracsics Tibor: csúcstalálkozó a háború árnyékában

„Ma és holnap – két héttel informális találkozójuk után – újabb csúcstalálkozóra gyűlnek össze az Európai Unió állam- és kormányfői. A napirendet alapvetően az orosz–ukrán háború határozza meg.

Míg működésének első időszakában általában félévente kétszer ülésezett az Európai Tanács, és az minősült rendkívüli helyzetnek, ha ennél gyakrabban találkoztak, az utóbbi bő egy évtizedben gyakran már a negyedévente tartott találkozók is ritkának bizonyultak. Kétségtelenül felfogható ez az európai integráció viharos éveinek jeleként, de legalább ennyire annak is, hogy a tagállamok – és azok vezetői – szigorúan ellenőrzés alatt tartják az Európa nemzetei közötti egyre szorosabbá váló uniót.

A mostani találkozót – akárcsak a két héttel ezelőttit – alapjaiban határozza meg az Európai Unió határán zajló orosz–ukrán háború. Ugyanakkor a legtöbb esetben a találkozón szereplő napirendi pontok nem számítanak teljesen újdonságnak. A legtöbb esetben olyan témákat találunk, amelyek amúgy is szerepelnek az EU döntéshozatali napirendjén, a háború azonban intenzívebbé tette megvitatásukat. Különös jelentőséget ad ugyanakkor az Európain Tanács ülésének, hogy Joe Biden amerikai elnök is részt vesz az első napon, mintegy hangsúlyozva az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti stratégiai együttműködés fontosságát.

Első napirendi pontként az állam- és kormányfők áttekintik az orosz–ukrán háború által hazájukból elüldözött menekültek ellátásával kapcsolatos problémákat. Az Európai Unió a tagállamok számára 10 milliárd eurónyi összeghez való hozzáférést tett lehetővé a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás keretében. Ehhez az összeghez járul a Tanács döntése értelmében további 420 millió eurónyi támogatás a belügyi alapokból.

Logikusan következik a második napirendi pont, amely alapvetően az Európai Unió biztonsági és védelmi kapacitásainak fejlesztését veszi górcső alá. A félreértések elkerülése végett: az Európai Unió törekvése továbbra sem egy egységes európai hadsereg kiépítése, hiszen ennek lehetetlenségével az állam- és kormányfők is tisztában vannak. Ugyanakkor már a két héttel ezelőtti találkozójukon elfogadott versailles-i nyilatkozat is leszögezte az Európai Unió védelmi képessége fejlesztésének fokozását. Ennek keretében a tagállamok kötelezettséget vállaltak védelmi költségvetéseik növelésére, a védelmi ipar és az ezen a téren zajló együttműködések fejlesztésére, valamint a stratégiai hiányosságok felszámolására.

Noha az energiapolitika területén is egységesnek tűntek két héttel ezelőtt az állam- és kormányfők abban, hogy a lehető leghamarabb megszüntetik az orosz energiaforrásoktól való függőségüket, az itt kialakuló vita élesebb lehet a korábbi témáknál. Az energiaellátás diverzifikációja régóta szerepel az Európai Unió energiapolitikájának napirendjén. Ugyanakkor a technikai-infrastrukturális feltételek sok esetben még mindig nem teszik lehetővé számos ország számára az energiaellátásban a valódi függetlenséget. Ebből adódóan: míg a cél nem vitatott, a menetrend és az időzítés nagyon eltérő álláspontokat hozhat felszínre.

A gazdasági kérdések és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos napirendi pont most már – mondhatjuk, szerencsére – az utolsó témák közé szorult. Jól mutatja ez azt is, hogy egy év alatt az Európai Unió milyen messzire jutott a járványkezelés kérdésében.

A francia elnökség egyik kiemelt pontjaként határozta meg az Európai Unió stratégiai autonómiájának kialakítását. A mostani találkozó – immáron egy, az Európai Unió keleti határain zajló háborúval súlyosbítva – egy újabb kísérlet ennek megalapozására.”

Forrás:
Csúcstalálkozó a háború árnyékában; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. március 24.

Stratégiai iránytű: fokozott biztonság és védelem az EU számára a következő évtizedben

„A Tanács a mai napon, egy olyan időszakban, amelyben Európában ismét megjelent a háború, hivatalosan jóváhagyta a stratégiai iránytűt.

A stratégiai iránytű egy olyan ambiciózus cselekvési tervet jelent, amelynek alapján az Európai Unió 2030-ra megerősítheti biztonság- és védelempolitikáját.

Az ellenségesebbé váló biztonsági környezet miatt óriási előrelépést kell tennünk, és fokoznunk kell cselekvési kapacitásunkat és hajlandóságunkat, meg kell erősítenünk rezilienciánkat, továbbá növelnünk és fejlesztenünk kell a védelmi képességekbe irányuló beruházásainkat.

Uniónk ereje az egységben, a szolidaritásban és az elszántságban rejlik. A stratégiai iránytű célja, hogy az EU erősebb és cselekvőképesebb biztonságszolgáltatóvá válhasson. Az EU-nak képesnek kell lennie megvédeni polgárait, valamint hozzá kell tudnia járulni a nemzetközi békéhez és biztonsághoz. Ez a korábbiaknál is nagyobb jelentőséggel bír jelenleg, amikor Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és provokáció nélkül indított agressziója nyomán Európában ismét háborús helyzet alakult ki, továbbá amikor jelentős geopolitikai változások mennek végbe. Ez a stratégiai iránytű növelni fogja az EU stratégiai autonómiáját és arra való képességét, hogy értékeinek és érdekeinek védelme céljából együtt tudjon működni partnereivel.

A biztonság és a védelem területén erősebb és cselekvőképesebb EU kedvező módon fog hozzájárulni a globális és a transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO-t, amely továbbra is a kollektív védelem alapját képezi tagjai számára. Az EU továbbá még erőteljesebben fogja támogatni a szabályokon alapuló világrendet, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll.

A fenyegetés nő, a tétlenség következményei nyilvánvalóak. A stratégiai iránytű egy útmutató: ambiciózus pályát jelöl ki a következő évtizedben folytatandó biztonság- és védelempolitikánk számára. Segíteni fog abban, hogy eleget tegyünk azon biztonsági kötelezettségeinknek, amelyeket polgáraink és a világ többi része felé vállaltunk. Mikor cselekedjünk, ha nem most?

A stratégiai iránytű a közös értékelését jelenti azon stratégiai környezetnek, amelyben az EU működik, valamint az Unió előtt álló fenyegetéseknek és kihívásoknak. A dokumentum konkrét és megvalósítható javaslatokat tartalmaz, nagyon pontos végrehajtási ütemtervvel: ennek célja, hogy az EU határozottabban tudjon cselekedni válság idején, és képes legyen megvédeni biztonságát és polgárait.

Az iránytű a biztonság- és védelempolitika valamennyi aspektusát lefedi, és a következő négy feladat köré szerveződik: „cselekedjünk”, „ruházzunk be”, „lépjünk partnerségbe” és „védjük meg”.

Cselekedjünk
Annak érdekében, hogy válság kialakulása esetén gyorsan és határozottan léphessen fel, lehetőség szerint a partnerekkel együtt, szükség esetén pedig egyedül, az EU:

– erős uniós gyorstelepítésű kapacitást fog létrehozni, amely különböző válságok esetén akár 5000 katona bevetését is lehetővé teszi

– készen fog állni arra, hogy 30 napon belül akár összetett környezetben is telepíteni tudjon olyan, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretébe tartozó polgári missziókat, amelyek 200 teljeskörűen felszerelt szakértőből állnak

– rendszeres éles gyakorlatokat fog végrehajtani szárazföldön és a tengeren

– fokozni fogja a katonai mobilitást

– megerősíti az uniós polgári és katonai KBVP-missziókat és műveleteket, azáltal, hogy előmozdítja a gyors és rugalmasabb döntéshozatali folyamatot, robusztusabban cselekszik, és nagyobb pénzügyi szolidaritást biztosít

– a partnerek támogatása érdekében maradéktalanul felhasználja az Európai Békekeret nyújtotta lehetőségeket

Védjük meg
Annak érdekében, hogy képes legyen a gyorsan kibontakozó fenyegetések és kihívások eredményesebb előrejelzésére, az azoktól való jobb elrettentésre és az azokra való hatékonyabb reagálásra, továbbá hogy meg tudja védeni stratégiai érdekeit, az EU:

– meg fogja erősíteni hírszerzési elemzési kapacitásait

– uniós hibrid eszköztárat és a hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatokat fog létrehozni, ezáltal összevonva a hibrid fenyegetések széles körének felderítésére és az azokra való reagálásra szolgáló különböző eszközöket

– továbbfejleszti a kiberdiplomáciai eszköztárat, és létrehozza az uniós kibervédelmi politikát, hogy felkészültebben reagálhasson a kibertámadásokra

– kidolgozza a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére szolgáló eszköztárat

– kidolgozza az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiát

– megerősíti az Unió szerepét a tengeri védelem területén

Ruházzunk be
A tagállamok vállalták, hogy jelentősen növelik védelmi kiadásaikat annak érdekében, hogy azok igazodjanak a kritikus katonai és polgári képességbeli hiányosságok csökkentésére irányuló közös törekvésünkhöz, továbbá hogy meg lehessen erősíteni az európai védelmi technológiai és ipari bázist. Ennek érdekében az EU:

– véleménycserét tart a védelmi kiadások oly módon történő növelésére és javítására vonatkozó nemzeti célkitűzésekről, amely megfelel a biztonsági igényeknek

– további ösztönzőket nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy együttműködésen alapuló képességfejlesztést végezzenek, és közösen ruházzanak be olyan stratégiai támogató eszközökbe és új generációs képességekbe, amelyek a szárazföldön, a tengeren, a levegőben, a kibertérben és a világűrben is bevethetők

– ösztönözni fogja a védelmi célú technológiai innovációba irányuló beruházásokat a stratégiai hiányosságok megszüntetése, valamint a technológiai és ipari függőségek csökkentése érdekében

Lépjünk partnerségbe
A közös fenyegetések és kihívások kezelése érdekében az EU:

– megerősíti a stratégiai partnerekkel, például a NATO-val és az ENSZ-szel, valamint a regionális partnerekkel, többek között az EBESZ-szel, az Afrikai Unióval és az ASEAN-nal folytatott együttműködést

– jobban az igényekhez igazított kétoldalú partnerségeket fog kialakítani hasonlóan gondolkodó országokkal és stratégiai partnerekkel, például az Egyesült Államokkal, Kanadával, Norvégiával, az Egyesült Királysággal, Japánnal

– az igényekhez igazított partnerségeket fog kialakítani a Nyugat-Balkánon, a keleti és a déli szomszédságunkban, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, mégpedig többek között a párbeszéd és az együttműködés fokozásával, a KBVP-missziókban és műveletekben való részvétel előmozdításával, továbbá a kapacitásépítés támogatásával

Háttér és a következő lépések
A stratégiai iránytű első változatát a főképviselő terjesztette elő 2021 novemberében. A dokumentum alapját egyrészt egy olyan, első alkalommal elvégzett fenyegetettségelemzés képezte, amelyhez a 27 uniós tagállam hírszerzési szolgálatai is hozzájárultak, másrészt pedig a tagállamok, az uniós intézmények és szakértők részvételével folytatott strukturális párbeszéd. 2022 februárjában és márciusában újabb változatok készültek, amelyek szövege tükrözte a tagállamok közötti megbeszélések eredményeit, és figyelembe vette a Bizottság által február 15-én közzétett védelem- és űrpolitikai csomagot, valamint a legfrissebb nemzetközi fejleményeket, köztük különösen az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. A stratégiai iránytű közvetlenül hozzájárul a versailles-i menetrend végrehajtásához.

A Tanács általi jóváhagyását követően a 2022. március 24–25-i ülésén várhatóan az Európai Tanács is jóváhagyja a dokumentumot.

Ülések”

Forrás:
Stratégiai iránytű: fokozott biztonság és védelem az EU számára a következő évtizedben; Európai Unió Tanácsa; 2022. március 21.

Az Európai Bizottság javaslatai a magas energiaárak leküzdésére

„A Bizottság, gyorsan reagálva a REPowerEU-közleményben és a Versailles-i nyilatkozatban foglaltakra, a mai napon felvázolta a közös európai fellépésre vonatkozó azon elképzeléseket, amelyek célja a gázpiaci problémák alapvető okainak kezelése és az ellátás megfelelő áron történő biztosítása a jövő télen és azt követően. A politikai vezetők az Európai Tanács e héten tartandó ülésén vitatják meg a vázolt lehetőségeket.

Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A globális és az európai energiapiacokra nehéz idők járnak, különösen az ukrajnai orosz invázió óta. Európának gyors lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a jövő télre biztosítsuk energiaellátásunkat, és enyhítsük a magas energiaszámlák okozta, a polgárainkra és vállalkozásainkra nehezedő terheket. A mai javaslatok újabb lépést jelentenek az ezen a téren végzett intenzív munkában.”

A Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely az energiaellátás biztosítása érdekében kötelező, 80%-os minimális gáztárolási szintet vezet be a jövő télre. Ez a következő években 90%-ra emelkedne. A továbbra is magas energiaárakkal kapcsolatos aggályok kezelése érdekében a Bizottság közleményt is elfogadott, amely meghatározza az európai és nemzeti szintű piaci beavatkozás lehetőségeit, és értékeli az egyes opciók előnyeit és hátrányait.

A közös gáz- és hidrogénvásárlást célzó, harmadik országokkal létrehozott uniós partnerségek fokozhatják az Unió rezilienciáját, és mérsékelhetik az árakat. A Bizottság készen áll az uniós szintű közös gázbeszerzésekkel foglalkozó munkacsoportot létrehozására. A munkacsoport az igények összevonása révén előmozdítaná és megerősítené az EU nemzetközi tárgyalási pozícióját a beszállítókkal szemben, hogy a következő télre készülve biztosított legyen a kedvező áron történő behozatal. A munkacsoport tevékenységét a tagállamok képviselőit tömörítő irányítóbizottság fogja támogatni, a Bizottság által vezetett közös tárgyalócsoport pedig a gázbeszállítókkal tartja majd a kapcsolatot, és emellett előkészíti a legfontosabb beszállítókkal kialakítandó jövőbeli energiapartnerségeket, az LNG és a földgáz mellett egyéb energiahordozókra is figyelemmel. A közös beszerzés során a Bizottság a Covid19-világjárvány tapasztalataira támaszkodhat, amikor is az EU egészére kiterjedő fellépés nélkülözhetetlen volt a mindenki számára elegendő oltóanyag biztosításához.

Jogalkotási javaslat a téli gáztárolás biztosítására

A Versailles-i csúcstalálkozó óta a Bizottság felgyorsította a munkát, és a mai napon jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amely a földalatti tárolók vonatkozásában kötelező, 80%-os minimális gáztárolási szintet ír elő a tagállamok számára, amelyet 2022. november 1-jéig kell teljesíteni. Az ezt követő évekre 90%-os minimumszint vonatkozna, február és október között köztes célértékekkel. A javaslat szerint a tárolóhelyek üzemeltetőinek jelenteniük kell a feltöltési szinteket a nemzeti hatóságoknak. A tagállamoknak havonta nyomon kell követniük a feltöltési szinteket, és jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

A földgáztárolók az ellátás biztonságának garantálása szempontjából kritikus infrastruktúrák. Az összes tárolásirendszer-üzemeltető új, kötelező tanúsítása segít kiküszöbölni a kritikus tárolási infrastruktúrára gyakorolt külső befolyásból eredő esetleges kockázatokat, ami azt jelenti, hogy a tanúsítással nem rendelkező üzemeltetőknek fel kell adniuk az uniós gáztároló létesítmények tulajdonjogát vagy ellenőrzését. Ezenkívül ahhoz, hogy egy gáztároló bezárhassa működését, a nemzeti szabályozó hatóság engedélyére lenne szükség. Az uniós gáztároló létesítmények újratöltésének ösztönzése érdekében a Bizottság 100%-os kedvezményt javasol a földgáztárolók betáplálási és kiadási pontjain alkalmazott kapacitásalapú szállítási díjak tekintetében.

Az energiaárakra és a gáztárolásra vonatkozó sürgősségi intézkedések

A Bizottság tavaly nyár óta lépéseket tesz a magas energiaárak háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében. Két héttel ezelőtt Ursula von der Leyen elnök kötelezettséget vállalt arra, hogy a hónap végéig konkrét, rendkívüli rövid távú opciókat terjeszt elő a gázárak villamosenergia-piacra gyakorolt hatásának kezelésére. A Bizottság az Európai Tanács ezen a héten tartandó ülésére figyelemmel meggyorsította e munkát, és a mai napon előterjesztette az opciókat felvázoló közleményt.

A tagállamok több lehetőséget is előterjesztettek a magas villamosenergia-árak hatásának korlátozására irányuló sürgősségi intézkedésekre vonatkozóan. Minden előterjesztett lehetőség azonban költségekkel és hátrányokkal jár. A villamosenergia-árra vonatkozó rövid távú opciók nagy vonalakban két csoportba sorolhatók:
…
Amint azt a közlemény megjegyzi, a magas villamosenergia-árak kezelésére nem létezik egyetlen, egyszerű megoldás, mivel a tagállamok helyzete különböző az energiaszerkezetük, piacuk szerkezete és az összekapcsoltsági szintek tekintetében. A Bizottság ismerteti a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait – melyeket az európai vezetők fognak tovább mérlegelni –, és készen áll arra, hogy adott esetben folytassa a megkezdett munkát. Míg a fenti opciók közül több a tünetek kezelésére hivatott, fontos a jelenlegi magas villamosenergia-árak alapvető okainak kezelése, erre pedig együttes európai fellépésre van szükség a gázpiacon.

A Bizottság májusban előterjeszti részletes REPowerEU tervét, értékeli a villamosenergia-piac szerkezetének optimalizálására vonatkozó lehetőségeket, és készen áll egy uniós energiatakarékossági terv előterjesztésére. A Bizottság azt is mérlegeli, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a legjobban kihasználni az energiaadó-irányelv által lehetővé tett célzott, országspecifikus eltéréseket.

Háttér-információk

A Bizottság energiaárakra vonatkozó, tavaly októberben közzétett eszköztára segítette a tagállamokat a magas árak kiszolgáltatott fogyasztókra gyakorolt hatásának enyhítésében, és továbbra is fontos keretet biztosít a nemzeti intézkedések számára. A Bizottság március 8-án további iránymutatást terjesztett a tagállamok elé, amely megerősítette az árak kivételes körülmények közötti szabályozásának lehetőségét, és meghatározta, hogy a tagállamok hogyan oszthatják újra az energiaágazat magas nyereségéből és a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket a fogyasztók között. A mai napon a Bizottság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkezelési keretet, amely korlátozott közvetlen támogatások, likviditási támogatás, valamint a megnövekedett gáz- és villamosenergia-költségekhez nyújtott támogatás formájában lehetővé teszi az ukrajnai háború gazdasági hatásai által közvetlenül vagy közvetve érintett vállalkozások támogatását.

Az uniós vezetők 2022. március 10–11-én Versailles-ban megállapodtak arról, hogy a lehető leghamarabb megszüntetik az EU orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték a Bizottságot, hogy március végéig terjessze elő az ellátás biztonságának és a megfizethető energiaáraknak a következő téli szezonban történő biztosítására vonatkozó tervet. Ezzel párhuzamosan az uniós vezetők kötelezettséget vállaltak arra, hogy – többek között az Európai Tanács következő, 2022. március 24–25-i ülésén – a 2022. március 8-i közleményre építve sürgősen megvitatják és értékelik, hogy milyen konkrét opciók kínálkoznak a magasabb energiaárak polgárainkra és vállalkozásainkra, különösen a kiszolgáltatott személyekre és a kkv-kra gyakorolt hatásának kezelésére.

További információk

Közlemény az ellátásbiztonságról és a megfizethető energiáról

Közlemény az ellátásbiztonságról és a megfizethető energiáról – melléklet

A földgáztárolásról szóló rendeletre irányuló javaslat

A földgáztárolásról szóló rendeletre irányuló javaslat melléklete

Kérdések és válaszok a földgáztárolásról szóló javaslattal kapcsolatban

Tájékoztató a földgáztárolásról szóló javaslatról

Az európai zöld megállapodás weboldala

Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás weboldala”

Forrás:
A Bizottság opciókat vázol fel a magas energiaárak közös gázvásárlások és gáztárolási minimumkötelezettség útján történő mérséklésére; Európai Bizottság; 2022. március 23.

Digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act): megállapodás az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között

„A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodásra jutott a digitális piacokról szóló jogszabályról, amely azt hivatott biztosítani, hogy a digitális ágazatot nagyobb méltányosság és fokozottabb verseny jellemezze. A még hátralévő technikai munka eredményeképpen a szöveget az elkövetkező napokban véglegesíteni fogják.

Az Európai Unió az elmúlt tíz évben rekordösszegű bírságokat szabott ki a nagyon nagy digitális szereplők egyes káros üzleti gyakorlatai miatt. A digitális piacokról szóló jogszabály közvetlenül betiltja ezeket a gyakorlatokat, valamint tisztességesebb és nagyobb verseny jellemezte gazdasági teret alakít ki az új szereplők és az európai vállalkozások számára. Ezek a szabályok elengedhetetlenek a digitális piacok előmozdításához és felszabadításához, a fogyasztók választási lehetőségeinek a megerősítéséhez, a digitális gazdaságon belüli jobb értékmegosztás lehetővé tételéhez, valamint az innováció ösztönzéséhez. A világon először az Európai Unió tesz ilyen határozott lépéseket ez irányban, és remélem, hogy hamarosan mások is csatlakoznak hozzánk.

A digitális piacokról szóló jogszabály világos szabályokat határoz meg a nagy online platformokra vonatkozóan. Célja annak biztosítása, hogy a nagy számú felhasználóval szemben „kapuőri” pozícióban lévő nagy online platformok ne élhessenek vissza ezzel a helyzettel az e felhasználókhoz hozzáférni kívánó vállalkozások kárára.

Mely platformok minősülnek kapuőrnek?
A Tanács és az Európai Parlament egyetértett abban, hogy egy platform abban az esetben minősüljön kapuőrnek („gatekeeper”), ha egyrészről az elmúlt három évben legalább 7,5 milliárd EUR éves forgalmat bonyolított az Európai Unión (EU) belül vagy a tőkepiaci értéke legalább 75 milliárd EUR, másrészről pedig havonta legalább 45 millió végfelhasználóval és legalább 10 000 üzleti felhasználóval rendelkezik az EU-ban.

Emellett a platformnak legalább három tagállamban kell ellenőrzést gyakorolnia egy vagy több alapvető platformszolgáltatás („core platform service”) felett. Ezek az alapvető platformszolgáltatások magukban foglalják a piactereket és az alkalmazás-áruházakat, a keresőmotorokat, a közösségi hálózatokat, a felhőalapú szolgáltatásokat, a hirdetési szolgáltatásokat, a hangasszisztenseket és a webböngészőket.

A rendeletben megállapított szabályok arányosságának biztosítása érdekében a kkv-k – a kivételes esetektől eltekintve – nem minősíthetők kapuőrnek. A kötelezettségek progresszív jellegének biztosítása érdekében létrejön az „új kapuőr” kategóriája is: ez lehetővé teszi majd a Bizottság számára, hogy bizonyos kötelezettségeket rójon azokra a vállalatokra, amelyek versenyhelyzete bizonyított, de még nem fenntartható.

A kapuőröknek:

  • biztosítaniuk kell a felhasználók ahhoz való jogát, hogy a feliratkozási feltételekhez hasonló feltételek mellett leiratkozhassanak az alapvető platformszolgáltatásokról
  • a legfontosabb szoftverek (pl. a webböngészők) esetében: tilos az operációs rendszer telepítésekor alapértelmezettként kötelezővé tenniük e szoftverek használatát
  • biztosítaniuk kell azonnali üzenetküldő szolgáltatásaik alapvető funkcióinak interoperabilitását
  • lehetővé kell tenniük az alkalmazásfejlesztők számára, hogy tisztességes feltételek mellett hozzáférjenek az okostelefonok kiegészítő funkcióihoz (pl. NFC csip)
  • hozzáférést kell biztosítaniuk az eladók számára a platformon nyújtott marketing-, illetve hirdetési teljesítményükre vonatkozó adatokhoz
  • tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot az általuk végrehajtott felvásárlásokról és egyesülésekről

Mindazonáltal a kapuőrök:

  • nem sorolhatják előbbre saját termékeiket vagy szolgáltatásaikat más piaci szereplőkéinél (önpreferencia)
  • a valamely szolgáltatás során gyűjtött személyes adatokat nem használhatják fel más szolgáltatás céljára
  • nem állapíthatnak meg tisztességtelen feltételeket az üzleti felhasználók számára
  • nem telepíthetnek elő bizonyos szoftveralkalmazásokat
  • nem írhatják elő az alkalmazásfejlesztők számára, hogy az alkalmazásoknak az alkalmazás-áruházakban való szerepeltetése feltételeként bizonyos szolgáltatásokat (pl. fizetési rendszer vagy azonosítási szolgáltatás) vegyenek igénybe

Mi történik, ha a kapuőr nem felel meg a szabályoknak?
Ha a kapuőr megsérti a jogszabályban meghatározott szabályokat, azt kockáztatja, hogy évi teljes globális árbevételének 10%-áig terjedő mértékű pénzbírságot kell fizetnie. Visszaesés esetén pedig az évi teljes globális árbevétel 20%-áig terjedő mértékű bírság is kiszabható.

Abban az esetben, ha a kapuőr rendszeresen megsérti a digitális piacokról szóló jogszabályt, azaz nyolc év alatt legalább háromszor nem felel meg a szabályoknak, az Európai Bizottság piaci vizsgálatot indíthat, és szükség esetén magatartásbefolyásoló vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el.

Mi történik, ha a platform nem ért egyet a kapuőrnek minősítésével?
Ha egy platform megalapozott érvek alapján vitatja a kapuőrnek minősítését, megtámadhatja ezt a minősítést egy olyan konkrét eljárás keretében, amely lehetővé teszi a Bizottság számára az érvek megalapozottságának ellenőrzését.

Ki biztosítja, hogy a kapuőrök betartsák a szabályokat?
A belső piac magas szintű harmonizációjának biztosítása érdekében a rendelet végrehajtásáért felelős egyedüli szerv az Európai Bizottság. A Bizottság határozhat úgy, hogy párbeszédet kezdeményez a szabályozási intézkedésekről annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök egyértelműen tisztában legyenek azokkal a szabályokkal, amelyeknek meg kell felelniük, valamint szükség esetén pontosíthatja, hogy miként kell alkalmazni azokat.

Az Európai Bizottság segítése és munkájának megkönnyítése érdekében tanácsadó bizottságot és magas szintű csoportot kell létrehozni. A tagállamok felhatalmazhatják a nemzeti versenyhatóságokat, hogy az esetleges jogsértések kivizsgálása céljából vizsgálatokat indítsanak, megállapításaikat pedig továbbítsák az Európai Bizottságnak.

Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök ne sérthessék meg a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt szabályokat, a rendelet a szabályok kijátszása elleni rendelkezéseket is tartalmaz.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal való kapcsolat
A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a kapuőrök által végzett adatgyűjtéssel kapcsolatos gazdasági szempontokkal a digitális piacokról szóló jogszabályban, a tágabb körű társadalmi szempontokkal pedig a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban kell foglalkozni. Várhatóan hamarosan megállapodás születik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozóan is.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály lesz a két pillére a digitális ágazatra vonatkozó szabályozásnak, biztosítva, hogy a digitális ágazat tiszteletben tartsa az európai értékeket és az európai modellt, és megteremtve egy olyan keretet, amely igazodik a digitális óriásvállalatok által a gazdaságainkra és a demokráciánkra gyakorolt hatásokhoz.

Háttér
Az Európai Bizottság 2020 decemberében előterjesztette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagot, amely a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt foglalta magában.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály lesz a két pillére a digitális ágazatra vonatkozó szabályozásnak, biztosítva, hogy a digitális ágazat tiszteletben tartsa az európai értékeket és az európai modellt, és megteremtve egy olyan keretet, amely igazodik a digitális óriásvállalatok által a gazdaságainkra és a demokráciánkra gyakorolt hatásokhoz.

A tagállamok 2021. november 25-én – kevesebb mint egy évvel azután, hogy a Tanácsban megkezdődtek a tárgyalások – egyhangúlag megállapodtak a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó tanácsi álláspontról.

A következő lépések
A ma létrejött ideiglenes megállapodást a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. A rendelet végrehajtását a hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell kezdeni.

A Tanács részéről az elnökség jóváhagyás céljából hamarosan az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) elé kívánja terjeszteni a megállapodást.

”

Forrás:
A digitális piacokról szóló jogszabály: megállapodás született a Tanács és az Európai Parlament között; Európai Unió Tanácsa; 2022. március 25.

Az Európai Unió kész tisztességes versenyre kényszeríteni a digitális óriáscégeket

„Tegnap, tizenhat hónapnyi vita után újabb jelentős mérföldkőhöz ért az Európai Unió digitális piacának jövőjét meghatározó Digital Markets Act azáltal, hogy az Európai Parlament és a Tanács politikai konszenzusra jutott a jogszabály végleges szövegezésébe bekerülő, addig nem tisztázott pontokban.

Tegnap maratoni, nyolcórás vitát követően megegyeztek az Európai Parlament és a Tanács képviselői az Európai Bizottság által 2020 decemberében előterjesztett Digital Markets Act (DMA) jogszabályi keretrendszer minden lényeges kérdésében, azaz megszületett az utolsó, lényeges politikai konszenzus a jogszabály hatályba lépése előtt, mely most már csak az Európai Parlament formális jóváhagyó szavazására vár.

Rendszerszintű változások

A DMA számos ponton rendszerszinten változtatja meg a digitális piacok legnagyobb szereplői, az úgynevezett kapuőrök működési környezetét az EU tagállamain belül, ezáltal az elmúlt évek, évtizedek óriási büntetéssel járó, hosszú évekig elhúzódó antitröszt-eljárásainak időszaka véget érhet a kontinensen.

A 2020 decemberében bemutatott DMA javaslat egy sor, a jelenlegieknél jóval szigorúbb, illetve konkrétabb előírást és kötelezettséget ír elő a digitális tér domináns piaci szereplői, így például az Alphabet, a Meta, az Amazon vagy éppen az Apple számára, gyorsított eljárással kiszabható rendkívül szigorú szankciókat kilátásba helyezve a benne foglaltak megsértőivel szemben.

A jogszabály, melyet a parlament tavaly december közepén szavazott meg, elsősorban versenyszabályozási elemeket tartalmaz, így foglalkozik a digitális piacokon úgynevezett „kapuőrként” működő platformok bizonyos magatartási formáinak negatív következményeivel.

Ezek olyan platformok, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra, fontos kapuként szolgálnak az üzleti felhasználók számára ahhoz, hogy eljussanak ügyfeleikhez, és megszilárdult és tartós pozíciót élveznek vagy fognak előreláthatólag élvezni. Ez feljogosíthatja őket arra, hogy magánszereplőként szabályozóként lépjenek fel, és szűk átjáróként működjenek a vállalkozások és a fogyasztók között.

Az ilyen vállalatok esetenként teljes platform-ökoszisztémák felett gyakorolnak ellenőrzést, és ha tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatnak, megakadályozhatják vagy lelassíthatják üzleti felhasználói és versenytársai értékes és innovatív szolgáltatásainak fogyasztókhoz való eljutását – vélik a jogalkotók. Ez állhat fenn például az e platformokon működő vállalkozásoktól származó adatok tisztességtelen felhasználása esetén, vagy olyan helyzetekben, amikor a felhasználók egy adott szolgáltatáshoz vannak kötve, és csak korlátozott lehetőségük van másik szolgáltatásra váltani.

A DMA végleges szövegezése kapcsán sokáig nyitott kérdés volt, kire is vonatkozzon pontosan a jogszabályi keret, a tegnapi egyeztetések során végül ebben is megállapodtak a felek. Az egyezség alapján így a jogszabály minden olyan cégre vonatkozik majd, mely piaci értéke meghaladja 75 milliárd eurót, az uniós piacokról származó éves forgalma eléri a 7,5 milliárd eurót, illetve havonta átlagosan legalább 45 millió felhasználóval/vásárlóval rendelkezik.

A jogszabály így elsősorban a fentebb felsorolt, nagy amerikai technológia multikat regulázza meg, de vonatkozik majd többek közt a szállásközvetítésben utazó Booking.com -ra is.

Kockázatok és mellékhatások

A DMA végleges formájának elnyerése kapcsán két érintett is felszólalt, az Apple és a Google jórészt korábbi álláspontjukat ismételték meg, így előbbi közölte, hogy a DMA egyes rendelkezései adatvédelmi és biztonsági kockázatnak teszik ki a felhasználókat, emellett megnehezítik azt, hogy a cég bevételhez jusson olyan, mások rendelkezésére bocsátott fejlesztések és technológiák után, melyek előállítása és fenntartása jelentős beruházásokkal járt/jár.

A Google a DMA több rendelkezését is üdvözölte, ugyanakkor a cég közölte, egyes pontoknak köszönhetően csökkenhet az innováció a régióban, illetve az európaiak választási lehetősége a törvény szellemével éppen ellentétesen nem bővülni, hanem csökkenni fog.

Az új jogszabály a biztosi hivatal szerint idén októbertől válhat kötelezően alkalmazandóvá.”

Forrás:
Kész fair versenyre kényszeríteni a tech óriásokat az EU; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. március 25.

Új transzatlanti adattovábbítási egyezményt köt az Európai Unió és az Egyesült Államok

„Az Európai Unió bejelentette, hogy elvi megállapodásra jutott az Egyesült Államokkal egy újjáélesztett transzatlanti adatáramlási megállapodásról, ami véget vethet annak a több hónapos jogbizonytalanságnak, amely a felhőszolgáltatások számára a 2020 júliusában hozott, az EU-USA adatvédelmi pajzsot megsemmisítő, mérföldkőnek számító bírósági ítéletet követően kialakult – írja a Tech Crunch.

„Elvi megállapodásra jutottunk a transzatlanti adatáramlás új keretéről” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Joe Biden amerikai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón. „Ez lehetővé teszi a kiszámítható, megbízható adatáramlást az EU és az USA között, a magánélet és a polgári szabadságjogok védelme mellett” – tette hozzá.

Az Európai Unió Bírósága még 2020. július 16-án hozott mérföldkőnek számító döntést: érvénytelenítették az EU és az USA közötti adattovábbításnak eddig keretet adó megállapodást, az úgynevezett Privacy Shieldet (adatvédelmi pajzsot). Arra jutottak ugyanis, hogy a Privacy Shield nem védi kellőképpen az európai felhasználók személyes adatait, mert az Egyesült Államokban nincs megfelelő garancia arra, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek ne férhessenek hozzá külföldi állampolgárok adataihoz.

Magyarul nem látták biztosíthatónak, hogy az európai adatokba ne kukucskálhasson be a CIA, az NSA, vagy bármelyik más hárombetűs kormányhivatal. Ráadásként az uniós adatvédelmi szigor erősödésével – például a GDPR 2018-as életbe lépésével – az utóbbi években egyre nagyobb adatbiztonsági szakadék nyílt a két kontinens között. Az EU és az USA közötti adatáramlással kapcsolatos jogi helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adatáramlást övező jogbizonytalanság az elmúlt hónapokban oda vezetett, hogy az európai adatvédelmi ügynökségek többek között olyan termékeken keresztül áramló személyes adatok áramlása ellen adtak ki végzéseket, mint a Google Analytics, a Google Fonts és a Stripe.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az EU és az USA pontosan miben és hogyan állapodott meg egymással, és hogyan sikerült áthidalniuk a két, továbbra is nagyon eltérő jogrendszer közötti szakadékot. Mivel a megállapodás fenntarthatósága ezektől a részletektől függ, a pénteki bejelentés leginkább csak politikai gesztusnak tekinthető. Messzemenő következtetéseket csak később lehet majd levonni a megállapodásról.”

Forrás:
Új adatáramlási megállapodást köt az Európai Unió és az Egyesült Államok; Pál Tamás; Telex.hu; 2022. március 25.
Lásd még: European Commission and United States Joint Statement on Trans-Atlantic Data Privacy Framework; European Commission; 2022. március 25.

Új szabályok az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonságának és információbiztonságának fokozása érdekében

„A Bizottság ma új szabályokra tett javaslatot annak érdekében, hogy közös kiberbiztonsági és információbiztonsági intézkedéseket hozzon az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek körében. A javaslat célja, hogy megerősítse a kiberfenyegetésekkel és -incidensekkel szembeni rezilienciájukat és reagálási képességüket, valamint hogy az uniós közigazgatást reziliensebbé és biztonságosabbá tegye a globális színtéren egyre növekvő rosszindulatú kibertevékenységek közepette.

Johannes Hahn költségvetési és igazgatásügyi biztos a következőket mondta: „Egy összekapcsolt környezetben egyetlen kiberbiztonsági esemény egy egész szervezetre hatással lehet. Ezért elengedhetetlen, hogy erős védelmet alakítsunk ki a kiberfenyegetések és -incidensek ellen, amelyek megzavarhatják cselekvési képességünket. A ma előterjesztett rendeletek mérföldkőnek számítanak az uniós kiberbiztonsági és információbiztonsági szakpolitikában. A rendeletek az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti megerősített együttműködésen és kölcsönös támogatáson, valamint az összehangolt felkészültségen és reagáláson alapulnak. Ez egy valódi közös uniós törekvés.”

A Covid19-világjárvány és a fokozódó geopolitikai kihívások összefüggésében elengedhetetlen a kiberbiztonság és az információbiztonság közös megközelítése. Ezt szem előtt tartva a Bizottság egy kiberbiztonsági rendeletre és egy információbiztonsági rendeletre tett javaslatot. Közös prioritások és keretek meghatározásával ezek a szabályok tovább erősítik az intézményközi együttműködést, minimálisra csökkentik a kockázatoknak való kitettséget, és tovább erősítik az EU biztonsági kultúráját.

Kiberbiztonsági rendelet

A javasolt kiberbiztonsági rendelet létrehozza a kiberbiztonsági irányítás, kockázatkezelés és ellenőrzés keretét. A rendelet nyomán egy új intézményközi kiberbiztonsági testület kerül létrehozásra, javulni fognak a kiberbiztonsági képességek, rendszeres érettségi felmérésekre kerül sor és javul a kiberhigiénia. A rendelet meg fogja hosszabbítani továbbá az európai intézmények, szervek, hivatalok és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) mint a fenyegetésekre vonatkozó hírszerzési, információcsere- és incidenselhárítási koordinációs központnak, központi tanácsadó szervnek és szolgáltatónak a megbízatását.

A kiberbiztonsági rendeletre irányuló javaslat fő elemei:

  • a CERT-EU megbízatásának megerősítése és a teljesítéséhez szükséges erőforrások biztosítása,
  • annak előírása az összes uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség számára, hogy:
    • rendelkezzen a kiberbiztonság területére vonatkozó irányítási, kockázatkezelési és ellenőrzési kerettel,
    • hajtsa végre az azonosított kockázatok kezelésére szolgáló kiberbiztonsági intézkedések alapkoncepcióját,
    • végezzen rendszeres érettségi felméréseket,
    • vezessen be a szervezet vezetése által jóváhagyott tervet a kiberbiztonság javítására,
    • indokolatlan késedelem nélkül ossza meg a biztonsági eseményekkel kapcsolatos információkat a CERT-EU-val.
  • új intézményközi kiberbiztonsági testület létrehozása a rendelet végrehajtásának irányítása és nyomon követése, valamint a CERT-EU irányítása érdekében.
  • A CERT-EU átnevezése a „hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportról” „kiberbiztonsági központra”, összhangban a tagállamokban és világszerte bekövetkezett fejleményekkel, de a névfelismerés érdekében meg kell tartani a „CERT-EU” rövidített elnevezést.

Információbiztonsági rendelet

A javasolt információbiztonsági rendelet minden uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre vonatkozóan minimális információbiztonsági szabályokat és előírásokat hoz létre annak érdekében, hogy fokozott és következetes védelmet biztosítson az információikat fenyegető, folyamatosan változó fenyegetésekkel szemben. Ezek az új szabályok stabil alapot biztosítanak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok közötti biztonságos információcseréhez, amely az információáramlás védelmét szolgáló szabványosított gyakorlatokon és intézkedéseken alapul.

Az információbiztonsági rendeletre irányuló javaslat fő elemei:

  • az összes uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség közötti együttműködés előmozdítása érdekében hatékony irányítás, nevezetesen egy intézményközi információbiztonsági koordinációs csoport létrehozása,
  • az információk titkosításán alapuló közös megközelítés kialakítása,
  • az információbiztonsági politikák modernizálása, teljes mértékben beleértve a digitális átalakulást és a távmunkát,
  • a jelenlegi gyakorlatok egyszerűsítése, és az érintett rendszerek és eszközök közötti nagyobb kompatibilitás elérése.

Háttér-információk

Az Európai Unió Tanácsa 2021. márciusi állásfoglalásában hangsúlyozta egy szilárd és következetes biztonsági keret fontosságát az uniós személyzet, az adatok, a kommunikációs hálózatok, az információs rendszerek és a döntéshozatali folyamatok védelme érdekében. Ez csak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek fokozott ellenálló képessége és jobb biztonsági kultúrája révén érhető el.

A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiát és az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiáját követően a ma javasolt kiberbiztonsági rendelet biztosítani fogja a meglévő uniós kiberbiztonsági politikákkal való összhangot, teljes összhangban a jelenlegi európai jogszabályokkal:

Tekintettel az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által kezelt, nem minősített érzékeny és EU-minősített adatok egyre növekvő mennyiségére, a javasolt információbiztonsági rendelet célja az információk védelmének fokozása az e területen működő uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek különböző jogi kereteinek észszerűsítése révén. A javaslat összhangban van a következőkkel:

További információk
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek információbiztonságáról”

Forrás:
Új szabályok az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonságának és információbiztonságának fokozása érdekében; Európai Bizottság; 2022. március 22.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. március 28.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • MS Teams licencek beszerzése (ÜVKR)
    Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/54, 2022.03.21.
  • Telekommunikációs szolgáltatás beszerzése – ÁSZ
    Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/54, 2022.03.21.
  • Vezetői információsrendszer licencbővítéstámogatás
    Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/56, 2022.03.23.
  • Oracle támogatás biztosítása az FCSM Zrt. részére
    Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): ,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/56, 2022.03.23.
  • Tábla PC teljes körű üzemeltetése
    Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/56, 2022.03.23.
  • VOIP szolgáltatások
    Ajánlatkérő: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/57, 2022.03.24.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Eredménytájékoztató – MK – IT eszköz és szoftver
    Ajánlatkérő: Miniszterelnöki Kabinetiroda
    Nyertes: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;Designshop Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.799.100,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/54, 2022.03.21.
  • Eredmtáj – adatközponti rackrendszer és tartozékai
    Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 296.999.016,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/54, 2022.03.21.
  • HW és SW support beszerzése 2022 évre
    Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.577.754,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/54, 2022.03.21.
  • Informatikai rendszer fejlesztés
    Ajánlatkérő: Mobilis Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: Appentum Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.541.479,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/55, 2022.03.22.
  • BS2000 rendszer működésének biztosítása
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Nyertes: Sysman Informatikai Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 149.412.720,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/55, 2022.03.22.
  • Canon nyomtató karbantartás,TÜSZ szolgáltatás
    Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
    Nyertes: Canon Hungaria Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.400.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/58, 2022.03.25.
  • IT Security szoftverlicenszek
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: TRANS-EUROPE CONSULTING Szolgáltató és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 517.900,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/58, 2022.03.25.
  • Effector platform szoftverkövetés és licencbővítés
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: ORIANA International Tanácsadó, Fejlesztő és Szolgáltató Zrt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.968.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/58, 2022.03.25.

Az online számlarendszer 2018. július 1-jei indulása óta több mint egymilliárd online számla érkezett

„Az online számlarendszer 2018. július 1-jei indulása óta több mint egymilliárd online számla érkezett – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy tavaly óta már minden számlára rálát az adóhivatal. Azóta jelentősen meg is ugrott a beérkező számlák száma, 2019-ben átlagosan havonta kétmillió számláról érkezett adat, idén ez a szám már 66 millióra emelkedett.
A kormány 2018. július 1-én debütált gazdaságfehérítő intézkedése amellett, hogy segíti a jogkövető vállalkozásokat, több százmilliárd forintnyi pluszbevételt is hoz az államkasszának. A bevételi adatok tanúsága szerint az online számlarendszer évek óta szolgál a kormány adócsökkentéseinek fedezetéül – húzta alá Izer Norbert.

Míg 2010-ben a feketegazdaság mértéke (az úgynevezett áfarés) 22,3 százalék volt, addig 2020-ban az Európai Bizottság becslése szerint ennek nagysága 6,1 százalékra csökkent, amelyben jelentős szerepe volt a kormány online gazdaságfehérítő eszközeinek, így többek között a 2014. szeptember 1-től bevezetett online pénztárgépnek, a 2015-től alkalmazott elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszernek (ekáer), illetve az online számla rendszernek – sorolta az államtitkár.

Nemcsak az adócsökkentések fedezetét biztosító gazdaságfehérítés miatt lehet az online számlarendszer a 21. század egyik legjelentősebb adóügyi vívmánya, hanem azért is, mert a vállalkozásokat innovációra, digitális újításokra ösztönzi – emelte ki Izer Norbert.

Mint mondta: a rendszer egyik legnagyobb vívmánya az, hogy könnyen át lehet térni az elektronikus számlázásra, amely gyors, egyszerű és még a járványhelyzet idején is biztonságos. Ráadásul a papírszámláról áttérők számlánként akár hétszáz forintot is spórolhatnak. Az adatok azt mutatják, hogy egyre népszerűbb ez a módszer: csaknem minden negyedik számla elektronikus, és több mint 200 ezer vállalkozás használt már elektronikus számlát.

Az ügyviteli folyamatok digitalizálásában is segít az online számlarendszer – szögezte le Izer Norbert.
A vállalkozás lekérdezheti a kimenő és a bejövő számláinak az adatait. A NAV statisztikája pedig igazolja, hogy egyre többen használják ezt a fajta szolgáltatást, hiszen 2022 januárjában több mint 235 ezer vállalkozás kért adatkivonatot erről – részletezte az államtitkár.

Az online számlázás révén a cégek egyre nagyobb informatikai jártasságra tesznek szert, amely nemcsak az adott vállalkozást fejleszti, hanem jelentős szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében is – mutatott rá Izer Norbert.”

Forrás:
Már több mint egymilliárd online számla érkezett; Pénzügyminisztérium; 2022. március 23.

Elsőként Arizonában lehet kiváltani egy iPhone-nal a személyi igazolványt és a jogosítványt

„Az Apple tavaly jelentette be, hogy hamarosan bekerül az iPhone-okba a személyi igazolvány és a vezetői engedély, így a kártyák és papírok helyett elég lesz a okostelefont felmutatni, ha valakinek igazolnia kell magát. Ezt persze nem elég technikailag megoldani, hanem a hatóságokkal is el kell rendezni, így egyelőre csak egy tucat amerikai államot jelölt meg a cég, ahol a közeljövőben bevezethetik a szolgáltatást.

Elsőként Arizonában lehet kiváltani az állam által kiadott személyit és a jogosítvány egy iPhone (vagy egy Apple Watch) felmutatásával, igaz egyelőre csak egy helyen, a Phoenix Sky Harbor nemzetközi repülőtér területén – ezt az Apple a bevezetés napján, szerdán jelentette be. Az okmányokat az iPhone-okon gyárilag megtalálható Wallet alkalmazáshoz lehet hozzáadni, ahol eddig többek között bank- és hitelkártyákat, kedvezménykártyákat vagy repülő- és más jegyeket tárolhattak a felhasználók.
Fotó: Apple

Ahhoz, hogy a reptéri ellenőrzőpontokon használatba lehessen venni a digitális igazolványokat, először egy szelfit kell készíteni, majd befotózni az igazolványkártyák mindkét oldalát. A repülőtéren ezután anélkül lehet áthaladni a biztonsági pontokon, hogy személyesen ellenőriznék az okmányokat – elég odatartani a telefont a szkenner fölé, és engedni, hogy a biztonsági kamera készítsen egy arcképet.

Bár ez a lépés mérföldkőnek számít az Apple digitális igazolványokért folytatott, nagyjából két éve tartó küzdelmében, valószínűleg kevésbé bombasztikus a bejelentés, mint amire az Apple számított, amikor belevágott a dologba. Főként, hogy mivel más repülőtereken nem fogadják el a Walletben tárolt okmányokat, valójában továbbra is magánál kell hordania a fizikai kártyákat azoknak, akik a phoenixi Sky Harborből készülnek utazni.

A hírek szerint még az Apple Wallet korábbi funkciói sem értek be igazán: a digitális autókulcsot eddig csak néhány BMW-modellen lehetett használni, bár most épp bővíteni tervezik a kínálatot néhány Genesis- és egy Kia-branddel; a szállodaikulcs-szolgáltatás csak a Hyatt hotellánc egyes épületeiben elérhető; de még a covidoltási igazolványokat sem lehet hozzáadni az apphoz, csak ha az adott egészségügyi hatóság vagy szolgáltató engedi.

A cég mindenesetre bejelentette, hogy az okmányok digitalizációját tovább fejlesztik, és Arizona után következőben 11 államban (Colorado, Connecticut, Georgia, Hawaii, Iowa, Kentucky, Maryland, Mississippi, Ohio, Oklahoma, Utah) és Puerto Ricóban is bevezetik”

Forrás:
Elsőként Arizonában lehet kiváltani egy iPhone-nal a személyi igazolványt és a jogosítványt; Bodnár Zsolt; Qubit.hu; 2022. március 24.

Valódi paradigmaváltást hozhat a mesterséges intelligencia a közigazgatásban

„A mesterséges intelligencia felhasználása valódi paradigmaváltást hozhat a közigazgatásban, de ehhez olyan európai szabályozásra van szükség, ami nem akadályozza, hanem segíti az átállást – mondta Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a Reflections on AI policy in Europe című az Európai Parlament által kezdeményezett online egyeztetésen.

Az Európai Parlament mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó különbizottsága (AIDA) már elkészítette azt a jelentését, amely hozzájárulhat a végső, uniós MI-törvényhez, amit 2024-ben tervez elfogadni az EU, ekkor Magyarország tölti be az Európa Tanács soros elnökségi tisztségét. Az esemény fő fókuszában a V4-es országok mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatos, az AIDA jelentésen alapuló várakozásai és reményei álltak.

Dr. Gál András Levente az online egyeztetésen azt monda, hogy az adat jelenti a mesterséges intelligencia üzemanyagát, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a magyar kormány az unióban az elsők között kezdett a közadatok hozzáférhetőségével, megosztásával és felhasználásával foglalkozni. Ugyanakkor mind nagyobb figyelem hárul az adatbiztonságra és az adatokat érintő jogi szabályozásra. „Mostanra teljesen világos, hogy a hatékony digitális állam működése három pilléren nyugszik: az első a tiszta forrásból származó adatokat jelenti, a második a hasznos robotokat, vagyis a mesterséges intelligenciát, míg a harmadik azokat a hálózatokat, amelyek átszövik a közigazgatás területét” – emelte ki a szakmai vezető. A közigazgatásban valódi paradigmaváltásra van szükség, hiszen hatékony működés mellett be kell emelni a személyre szabott, ügyfélközpontú szolgáltatást – fogalmazott Dr. Gál András Levente.

Dr. Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője a rendezvényen azt mondta, az uniónak nem szabad lemaradnia a mesterséges intelligencia felhasználásának globális versenyében, hiszen ez a technológia nemcsak a gazdasági szempontok alapján kiemelt jelentőségű, de az emberek életminőségének emelése szempontjából is megkerülhetetlen. „A mesterséges intelligenciát az emberek szolgálatában, a családok és a vállalkozások támogatására kell felhasználni, s nem más módon” – hangsúlyozta a politikus. Mindez természetesen számos kihívást rejt magában, így foglalkozni kell az etikai, jogi és a biztonsági kérdésekkel, amit a technológia jelent. Ahhoz, hogy az EU vezető szerepben legyen a mesterséges intelligencia felhasználása területén, támogatni kell a kutatásokat és keresni kel azokat az új lehetőségeket, amelyeknél beválhat az új technológia. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia az egyes uniós régiók számára is lehetőséget jelent, így a Visegrádi Országok (V4) is komolyan profitálhatnak belőle – mondta Dr. Schaller-Baross Ernő.

Dr. Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont intézetvezetőjének szavai szerint a mesterséges intelligencia szabályozása rendkívül komplex ügy, ezért komoly együttműködésre van szükség a különböző területek között annak érdekében, hogy a legjobb megoldást alakítsák ki. Az Európai Unió az elsők között fogalmazta meg, hogy az új technológiáknak erősíteniük kell az európai értékeket, s nem gyengíteniük azokat. „Ha csak a mesterséges intelligenciát vizsgáljuk, akkor máris szembe kerülünk az emberi méltóság, a magánszféra és a társadalmi hatás kérdéseivel, és az unió úgy akarja ezt a technológiát bevezetni, hogy először tisztázza ezeket a kérdéseket, és erre minannyian büszkék lehetünk” – jelentette ki az intézetvezető. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni a szabályozással az eredeti célokat, és nem szabad abba a hibába esni, hogy csak tisztán a technológia felhasználását rögzítik – fűzte hozzá.”

<shttps://hirlevel.egov.hu/wp-admin/upload.phptrong>Forrás:
Valódi paradigmaváltást hozhat a mesterséges intelligencia a közigazgatásban; Digitális Jólét program; 2022. március 22.

Informatika, távközlés, technika

Újabb fejlesztés az Óbudai Egyetemen: jövőipari innovációs központot indítanak Zsámbékon

„Magyarország ma már számos iparágban nemcsak követője, hanem alakítója az innovációnak és a fejlődésnek – jelentette ki Varga Mihály az Óbudai Egyetem Jövőipari Tudományos és Innovációs Park bejelentésén Zsámbékon.

A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány célja, hogy az egyetemek és a gazdaság együttműködése tovább erősödjön, ezért minden korábbinál nagyobb, összesen 2700 milliárd forintos fejlesztést indítanak a felsőoktatásban a következő években.

Magyarország tavaly a GDP csaknem 1,2 százalékát fordította az egyetemekre, idén ez az arány elérheti az 1,7%-ot, szemben a 0,8 százalékos uniós átlaggal – ismertette Varga Mihály kiemelve, hogy a növekvő forrásokkal erősítik a gazdaság és a felsőoktatás együttműködést, amely több innovációt, kutatás-fejlesztést, magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket és erősödő gazdaságot eredményez.

A tárcavezető hangsúlyozta: az országot behálózó Science Park Program keretében az Óbudai Egyetem három olyan fejlesztést valósít meg, amelyek Székesfehérvárt, Kaposvárt és Zsámbékot az ország jövőipari fejlődésének központjává teszik. Székesfehérváron mechatronikai, Kaposváron okos- és hadi ipari fejlesztések, míg Zsámbékon a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az orvostechnika és a robotika áll majd a kutatások középpontjában – mondta el Varga Mihály kiemelve, hogy a magyar gazdaság ellenállóbb és erősebb lett az elmúlt tizenkét évben.[Pénzügyminisztérium]”

—

„Az Óbudai Egyetem Zsámbék Város Önkormányzatával együttműködve Jövőipari Tudományos és Innovációs Parkot hoz (ZSTIP) létre, amely segíti a helyi kutatás-fejlesztési és az innovációs tevékenység erősödését, valamint támogatja a hazai gazdaság növekedési potenciálját – jelentette be Prof. Dr. Kovács Levente rektor március 25-én a projektet bemutató konferencián Zsámbékon. Az eseményen Varga Mihály pénzügyminiszter, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a jövőipari technológiák beépítése a gazdaságba csak az egyetemek és az érdekelt vállalatok szoros együttműködésével valósulhat meg. Az eseményen az egyetem cégek bevonásával megalapította a Magyar Kiberbiztonsági Klasztert.
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány, az Óbudai Egyetem és a zsámbéki önkormányzat együttműködésében olyan innovációs központ létrehozását tűzték ki célul, ahol a kutató-fejlesztők a jövő technológiáit kísérletezik és állítják elő a kiberbiztonság, 5G/6G, mesterséges intelligencia, orvostechnika, AR/VR, robotika területein. Mindezzel erősítve a hazai ipart és a környéken működő vállalatokat fokozva az egyetemi technológia transzfer tevékenységet hazánkban és külföldön.

Horváth László, Zsámbék polgármestere a város szempontjából fontos projektről szólva elmondta, hogy a ZSTIP jól kapcsolódik a település gazdaságfejlesztési programjához. A régió fejlesztésével összhangban a tudományos aktivitás mellett iparfejlesztés és társadalmi felzárkóztatás is megvalósulhat az Óbudai Egyetemmel létrejött együttműködésnek köszönhetően – tette hozzá a polgármester.

– A mai napon az egyetem a fenntartó alapítvánnyal, valamint Zsámbék Város Önkormányzatával Jövőipari Tudományos és Innovációs Park építésébe kezd, ahol a jövőt megalapozó fejlesztések valósulhatnak meg – fogalmazott Prof. Dr. Kovács Levente, aki ezt stratégiailag korszakalkotó pillanatnak nevezte. Az Óbudai Egyetem az egyetlen magyarországi felsőfokú oktatási intézmény, amely három science parkot is létrehozhat az országban. A modellváltással szemléletet is váltott az egyetem: olyan vállalkozó és befektető intézményt és annak környezetét kívánják megteremteni, amely ötvözvi a meglévő tudásbázist a K+F+I-lehetőségeivel és iparosításával. Hangsúlyozta: az egyetem vezetése prioritásként kezeli az innovációs parkok megvalósítására vonatkozó kormányzati és nemzetközi stratégiai keretrendszert, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország – a tudásalapú társadalmat tekintve – 2030-ra Európa egyik legversenyképesebb országa legyen.

Varga Mihály a Zsámbékon elinduló projekt jelentőségét kiemelve hangsúlyozta, hogy a jövőipari technológiák beépítése a gazdaságba csak az egyetemek és a termelésben, az előállításban, illetve a felhasználásban érdekelt vállalatok szoros együttműködésével valósulhat meg. Az elmúlt hetekben útnak indított székesfehérvári, kaposvári és a most bejelentett zsámbéki science park-fejlesztéssel az Óbudai Egyetem nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi gazdaság színterére is léphet. Az új központok működése lehetőséget adnak arra, hogy az egyetemi képzések a piac újonnan kialakuló igényeihez szinte azonnal alkalmazkodva fejlődjenek, a kutatóközpontokban dolgozók pedig munkájuk által közvetlen beleszólást kaphatnak a jövő projektjeinek alakulásába.

Dr. Eigner György egyetemi docens, a Neumann János Informatikai Kar dékánja prezentációjában ismertette, hogy az egyetem az együttműködés keretében egy jövőipari tudáscentrum-kampuszt, illetve csarnoképületet kíván megvalósítani. Olyan tematikus kutatóközpontot és szolgáltatási teret készülnek kialakítani, amely többek között egyszerre szolgálja az innováció-orientált, magas szintű kutatásokat és a folyamat végén az új technológiák licenszelését, illetve szabadalomkezelését. A projekt szakmai vezetője szerint a központok nemcsak a start-upok, a spin-offok, a mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, de a közszféra számára reális, modern és vonzó kutató, innovációs és szolgáltató teret fognak biztosítani Az épületben többek közt tematikus kutató-, valamint prototipizáló laborok, bemutató- és kiállítóterek is helyet kapnak. A nyílt és önfenntartó ipari innovációs ökoszisztémában létrehozandó innovációs park egy tudásvezérelt, jövőipari technológiák kutatására és előállítására fókuszáló, magas hozzáadott értéket teremtő, környezettudatos jövőipari mintaprojekt.

Az országot behálózó Science Park Program keretében az Óbudai Egyetem 57 és fél milliárd forintból három olyan fejlesztést valósít meg, amelyek Székesfehérvárt, Kaposvárt és Zsámbékot az ország jövőipari fejlődésének központjává teszik.

Az eseményen együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a projektet támogató cégek: az ACPM IT Tanácsadó Kft., a C3S Kft., a Combit Zrt., a H1Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft., a CraftUnique Kft. és a Yettel Magyarország Zrt. (Au iFaceTechnologies Kft. – CloudCasting Group egy későbbi időpontban hitelesíti a dokumentumot)…A kormány által támogatott beruházás során barnamezős fejlesztés keretében a Zsámbékon található volt szovjet laktanya területét hozzák rendbe. A jelenleg rendkívül elhanyagolt állapotban lévő, de kiváló iparfejlesztési lehetőségekkel rendelkező telek egyik fontos előnye, hogy jól megközelíthető és a fővároshoz közel helyezkedik el.[Óbudai Egyetem]”

Forrás:
Újabb fejlesztés az Óbudai Egyetemen: jövőipari innovációs központot indítanak Zsámbékon; Pénzügyminisztérium; 2022. március 25.
Jövőipari park épül Zsámbékon az egyetem beruházásában; Óbudai Egyetem; 2022. március 25.


Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális Vidék Konferencia – A Digitális Falu Program hatékonyan támogatja a hazai vidék fejlődését

„Magyarország településfejlesztése szempontjából kiemelten fontos a vidék és a fenntartható, jó minőségű vidéki élet megteremtése. A Digitális Jólét Program ennek érdekében indította el 2021-ben a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítását digitális, illetve okosmegoldásokkal hatékonyan segítő Digitális Falu Programot, amely az idei évtől már 11 intézkedésen keresztül biztosítja az érintett települések számára a hozzáférhetőséget a legújabb digitális technológiákhoz.

Az Agrárminisztérium, a Miniszterelnökség és a Digitális Jólét Program együttműködésében kezdeményezett Digitális Falu Programban elért első eredményeket a 2022. március 23-án, Gödöllőn megrendezett Digitális Vidék című, sajtónyilvános konferencia keretében tekintették át a résztvevők. Az előadásokat kísérő kerekasztal beszélgetések kiemelt érdeklődésre tartottak számot, melyek témái a digitális térség- és településfejlesztés, digitális agrárium, drónhasználat a precíziós gazdálkodásban, illetve klímapolitikai intézkedések a fenntartható fejlődésért voltak.

A rendezvény házigazdájaként Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője kiemelte, hogy a Digitális Jólét Program utóbbi években végzett munkájának egyik kiemelkedő sikere, hogy az okos városok mellett ma már digitális vidékről is beszélhetünk Magyarországon. „A Digitális Falu Program kidolgozása során az igényalapú szemléletet és az integrálható megoldások alkalmazását tartottuk a legfontosabbnak. A programelemek megvalósítása során szerzett tapasztalataink, az együttműködő szakemberek, partnerek és nem utolsó sorban az önkormányzatok visszajelzései is azt mutatják, hogy a Digitális Falu Program hatékonyan tudja támogatni a hazai vidék fejlődését.”

„A vidéki települések és térségek digitális felkészültsége kiemelten fontos Magyarország lakosságmegtartó erejének növeléséhez. Célunk, hogy az innovatív településfejlesztési megoldások széleskörű hozzáférésének támogatásával még tovább emeljük a magyar lakosság életszínvonalát és elősegítsük a fenntartható életkörülmények megteremtését”, hangsúlyozta Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Balla Attila, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese bejelentette, hogy 2022-ben is pályázhatnak az Év Digitális Faluja címre a digitális innovációkat alkalmazó – 5000 fő alatti – települések négy kategóriában: innovatív települési környezet, fenntartható épített és természeti környezet, innovatív társadalmi és közösségi jólét, innovatív gazdasági ökoszisztéma. Az ügyvezető-helyettes kiemelte: Az Év Digitális Faluja címre 2022. június 1-től szeptember 1-ig lehet pályázni. A részletes pályázati feltételek hamarosan elérhetőek a digitalisfalu.hu weboldalon.

A Digitális Falu Programról további információt a Digitális Falu Program weboldalán olvashat.”

Forrás:
Digitális Vidék Konferencia – A Digitális Falu Program hatékonyan támogatja a hazai vidék fejlődését; Digitális Jólét Program; 2022. március 23.

A digitalizáció erősíti a kistelepüléseket – Digitális Vidék, konferencia a Digitális Falu Programról

„A digitalizáció erősíti a kistelepüléseket, az Agrárminisztérium (AM) ezért különösen fontosnak tartja a korszerű technológiák meghonosítását vidéken – közölte a tárca parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Digitális vidék konferencián.

Farkas Sándor szerint a robotizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia nélkül a vidék jövője sem képzelhető el, de a fejlesztési pályázatok népszerűsége bizonyítja, hogy a kistelepüléseken élők felismerték a technológiaváltás jelentőségét. Az államtitkár szerint a fejlődés iránti igény azzal magyarázható, hogy a gazdatársadalom az ország leginnovatívabb közösségei közé tartozik, hiszen minden nap más körülményekkel, újabb és újabb kihívásokkal szembesülve kell dolgozniuk. Farkas Sándor üdvözölte, hogy a digitalizáció jelentősen csökkentette a falvak és a városok közötti különbségeket, így a magyar vidéket senki nem tekintheti többé leszakadó, elmaradott területnek. Sokkal inkább a megújulás lehetőségét rejtő, nemzetgazdasági jelentőségű térség, amely válságos időkben is biztosítja az egész ország élelmiszerellátását – tette hozzá.

Az elmúlt évek fejlesztési támogatásai jelentősen javították a kistelepülések gazdasági és népességmegtartó erejét, a helyi közszolgáltatásokat és infrastruktúrát. 2027-ig több mint 4 ezer milliárd forintnyi, túlnyomórészt költségvetési forrásból megújulhat a magyar mezőgazdaság, a belföldi élelmiszeripar, a termelők így a nemzetközi piacokon is sikerrel szállhatnak versenybe – hangsúlyozta.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára szintén úgy vélte, hogy a magyar vidék lehet a digitalizáció egyik nagy nyertese. Solymár Károly Balázs hozzátette, már a legkisebb falvakban is olyan színvonalú az internetszolgáltatás, mint a nagyvárosokban. A vezetékes internet világrangsorában Magyarország a 11. helyen áll, és a mobilnet minősége is jobb, mint számos nyugat-európai országban. A Digitális Jólét Program indulásakor országszerte 800 ezer háztartás kapcsolódhatott korszerű internethálózatra, ma már a háromnegyedük rendelkezik ilyen lehetőséggel – emelte ki. Az ITM helyettes államtitkára az 5G alkalmazását tekinti a következő nagy technológiai ugrásnak, amelyből a magyar vidéknek sem szabad kimaradnia.

Gál András Levente szerint a modernizáció legfontosabb eszköze a digitalizáció, ezzel lehet az életminőséget a leggyorsabban javítani, a falvak és a kisvárosok különösen sokat nyerhetnek a technológiaváltással. A településfejlesztési programok összehangolásáért felelős és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztos az elnéptelenedés miatt tartja fontosnak a vidék támogatását.”

Forrás:
A digitalizáció erősíti a kistelepüléseket; Agrárminisztérium; 2022. március 23.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Sisakrostélyt leengedni! – az amerikai kibervédelmi hatóság ismét a „nagy támadás” veszélyére figyelmeztet
Az Ukrajnában zajló „sokterű háború”, tehát az a modern, 21. századi küzdelem, amelyben a technológiailag fejlett hagyományos fegyverzetek (rakéta sorozatvetők, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, nagy erejű páncélelhárító eszközök) mellett közvetlen háborús eszközként működnek a kibertér sokszor képlékeny fegyverei (rosszindulatú szoftverek, vagy hálózatok, számítógépek megbénítására szolgáló, informatikai alapú támadások), tehát ez a már így is kombinált harc további csapásmérő technológiákkal egészül ki. Miközben a hagyományos fegyverekkel végrehajtott hadműveletekben az elmúlt napokban nem történt jelentősebb elmozdulás, az információs harc eszközei (a korszerű IT eszközökkel előállított és terjesztett manipulatív, félrevezető, vagy megtévesztő „értesülések”) továbbra is a háború legfontosabb fegyvereinek látszanak. A több körben bevezetett gazdasági és pénzügyi szankciók (amelyeket a társadalmi és kulturális szféra szinte minden szegmensére kiterjedő korlátozások, tiltások kísérnek) szintén teljes súlyával látszik csatlakozni a hibrid fegyvertárhoz. Talán ez az a szelet, az a háborús domén, ahol a nyugat és Oroszország párharca a leginkább egyoldalú, ám a kezdetben elsöprő erejűnek látszó amerikai és európai szankciós intézkedésekre néhány váratlan orosz ellencsapás született az elmúlt héten. Összességében ez a furcsa háború, amely hivatalosan „korlátozott”, ám egyre inkább a világháborúk valamennyi fontos jegyét kezdi magán mutatni (amit jól illusztrál az is, hogy a nyugati szakértői és politikai körökben egyre-másra tűnik fel a „globális, totális háború” klasszifikáció a most folyó összecsapásra) változatlan hevességgel látszik folyni, és egyelőre nem látszik a diplomáciai áttörés esélye.

Ahogy a bevezetőben említettük, a fegyvernemek, vagy hadszínterek, még inkább talán konfliktus mezők között továbbra is a kibertér látszik a legcsendesebbnek. Persze, a zaj formálisan ezen a téren sem kicsi, sőt kifejezetten erőteljes a kiberfegyverek csörgése. A megfigyelő benyomása azonban csak erősödik az előző héthez képest is: az elmúlt években előre jelzett, várt, megjósolt „nagy támadás” továbbra sem csapott le a szemben álló felek informatikai rendszereire, polgári és katonai hálózataira, számítógépes köz- és magánszféráira. A kibervédelemmel foglakozó szakemberek, állami hivatalnokok veszélyérzete azonban jottányit sem csökkent, sőt. Ezen a ponton mi is álljunk meg egy figyelmeztetés erejéig: miközben a hagyományos fegyverzettel vívott küzdelem Ukrajna területére korlátozódik, a kombinált „totális háború” más hadszínterei elérik a nyugati világ nagy részét, sőt bizonyos mértékben a földgolyó egészét. A gazdasági szankciókról is tudott ma már, hogy kétélű fegyverek, ahogy az információs hadviselés is kifejezett célpontnak tekint olyan társadalmakat, közvéleményeket, amelyek a fizikai harcokból szerencsére kimaradnak. És, ha van olyan terület, ahol ennek a furcsa új „világháborúnak” a globális jellege ténylegesen megmutatkozik, az éppen a kiberdomén, a kibertér, amely bizonyos értelemben korlátok nélküli hadszínterévé vált ezeknek az összetűzéseknek. A nem kis mértékben Nyugat-Kelet, és tulajdonképpen Oroszország-USA hatalmi összecsapásban alapvetően érintett Egyesült Államok legfontosabb kibervédelmi koordináló szervezete, állami intézménye, a CISA (Cybersecurity and Infrastructure Security Agency) vezetője már az Ukrajna elleni fizikai támadással egy időben kiadta az ország valamennyi polgári (vállalati) felhasználójának szóló figyelmeztetést: Shileds up!, azaz Sisakrostélyt leengedni!! A szervezet tavaly kinevezett, energikus vezetője, Jen Easterly ugyanis nem rejtette véka alá, hogy miközben a kormányzati, illetve általában a közszférában a nagy zsarolóvírusos támadások tavalyi sokkja nyomán (hála egy egész sor gyorsan meghozott szervezeti-, jogszabályi és eljárásrendi átalakításnak és újításnak) jelentősen javult az informatikai rendszerek biztonsága, addig a magánszektor gyakorlatilag védtelen a professzionálisan megtervezett és kivitelezett, ellenséges állami szereplők (és szerződöttjeik) által esetlegesen indított támadásokkal szemben. Miközben tehát a szakma gyakorlati és tudományos szereplői közül egyre többen osztják azt a vélekedést, hogy a korábban feltételezett „nagy háború” a kibertérben aligha várható, inkább az ellenséget nyugtalanító, zaklató kisegítő támadások színtere lehet csupán a kibertér – a védelemért felelős állami vezetők (helyesen) a legrosszabb eshetőségre is igyekeznek felkészíteni a magánszektor valamennyi szereplőjét. Elsősorban természetesen azokat a vállalatokat, amelyek a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlen kritikus infrastruktúrákat működtetik.

A figyelmeztetések pedig, különböző amerikai állami szereplőktől, egyre-másra követik egymást az elmúlt napokban. Még az előző hét híre volt, hogy az FBI megszellőzette – éppen a kritikus infrastruktúra üzemeltetőknek címezve -, hogy szakemberei a nagy energiahálózatok rendszerei körül ólálkodó, puhatolózó hackereket azonosítottak. Az ilyen vállalatok tehát készüljenek egy lehetséges támadásra. A hír – ebben a formában – természetesen megmosolyogtató nonszensz. Több oknál fogva is. Egy plasztikus metaforát használva úgy mondhatnánk: a kibertámadás nem kurucportya! Tehát, ha valahol ténylegesen a rendszerek körülményeit, esetleges sérülékenységeit, behatolási pontjait kutató hackerek nyomára bukkantak volna, akkor az ilyen támadások nem holnap lennének várhatóak. Hanem jó néhány hónap, de inkább év múlva. Egy komoly támadás előkészítésének pontos lépéssora van, ami nagy felkészültséget, komoly technikai erőforrásokat, jelentős pénzügyi kereteket – és különösen sok-sok időt tételez fel. A sekélyes hollywoodi filmekben, a szobájuk félhomályában az otthoni számítógépük előtt gépelő „hackerek” (természetesen szigorúan a szemükbe húzott kapucnijú pulóverben) valóban pillanatok alatt „benn vannak” egy kiterjedt, sok rétegű, komoly biztonsági szervezet és szoftverrendszerek által védett idegen rendszerben. Az élet azonban szerencsére nem B-mozi. Az FBI figyelmeztetése azonban szokatlan, ez rendesen nem az ő reszortjuk.

Általában nem vagyunk hívei a spekulálgatásnak – van abból úgy is bőven a modern világ média tereiben. Ebben az esetben azonban egy feltételezés (a meglehetősen komoly vonzatai okán is) kínálja magát. 2020 decemberében ugyanis kipattant – ahogy akkor fogalmaztak – minden idők legkiterjedtebb legjelentősebb kiberkémkedési ügye. A SolarWinds akció során pedig a feltételezések szerint (egy szoftveres frissítés biztonsági réseit kihasználva) számítógépes rendszerek és hálózatok ezrei, ha nem tízezrei kompromittálódtak a világban. Köztük az amerikai közszféra, államigazgatás több tucatnyi fontos intézményének számítógépei. És az USA komoly magánvállalatainak jelentős szegmense is ebbe a körbe csúszott. Az attribúció jellemzően komoly nehézségei ellenére az amerikai biztonsági közösség vizsgálattal megbízott szervezetei (köztük a CIA, a NASA és a CISA mellett éppen az FBI) orosz állami kiberaktorokat azonosítottak a kiterjedt akció elkövetőiként. Az ügy nyomán elnöki rendeletek, belső utasítások, eljárási szabályok egész sora született a hasonló vészhelyzetek minimalizálására. Természetesen azonnal megkezdődött a kármentés, tehát a rendszerek átvizsgálása, a behatolás és kémkedés eszközeinek, eljárásainak pontos feltérképezése, a sérülések befoltozása, a kártevők eltávolítása, a rendszerek teljes szanitizálása. A szakma már akkor megjegyezte: ez hosszú hónapokat, de inkább éveket igénybe vevő folyamat lesz (és nyilván nem is derül majd fény minden behatolásra). Addig pedig a kompromittált rendszerekben ott ketyeg egy időzített bomba. Ami például éppen olyan pillanatokra várhat, mint ez a mostani.

A kiberbiztonsági igazgatás aggodalmát jól mutatja, hogy a vállalatoknak kiadott figyelmeztetés mellé a múlt hét végén újabb figyelemfelkeltő akció társult. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium két vádiratot hozott nyilvánosságra, amelyek ez elmúlt években születtek, kibertámadásokkal összefüggésben. Mindkét esetben orosz állami aktorok szerepeltek az azonosított elkövetők sorában. Az első ügyben, amelyben 2021-ben született meg a vádirat, az orosz belső elhárítás, az FSzB embereit gyanúsították meg azzal, hogy a hírhedt Berserk Bear (Vad Medve) hackercsoport tagjaiként vettek részt támadásokban. A Dragonfly 2.0 néven (illetve Havex néven is) ismert csoport a világ több pontján intézett – az amerikai igazságügyi szervek szerint – támadásokat, jellemzően kritikus infrastruktúra üzemeltetők ellen.

Az ott vádba fogott három hírszerző tiszt azonban még csupán a kezdet ebben a mostani figyelemfelkeltő kampányban. A második most közzétett vádirat ugyanis egy sokkal veszélyesebb ügyre irányítja a figyelmet. A szintén tavaly nyáron megszületett jogi dokumentáció szerint a Triton csoport (más néven Trisis, vagy megint máskor Xenotime), amely ugyancsak az orosz hírszerző szervezetek hadműveleti alkalmazottaiból verbuválódott, nem egyszerűen kritikus infrastruktúra (az esetükben főleg energia hálózatok) üzemeltetőit vette célba. Ez a hacker csapat sikerrel szabotálta a szaúdi Petro Rebigh olajfinomító működését, még 2017-ben. A két – meglehetősen sok konkrétumot is tartalmazó – dokumentum nyilvánosságra hozatalával egyértelműen az lehetett az amerikai hatóságok célja, hogy valóságos súlyt adjanak az előző napokban kiadott figyelmeztetésüknek. A Triton csoport ugyanis jelenleg is aktív, és állandó fenyegetést jelent elsősorban az energia szektor intézményeire.

És ez még nem minden. Egyik figyelemfelkeltő akció a másikat érte, ugyanis a CISA (meglehetősen szokatlan, sőt, a mai világban talán kicsit ódivatú) módszerrel, az elmúlt héten végighívott mintegy 13 000 olyan vállalatot, amelyek a legfontosabb kritikus infrastruktúra rendszerek tulajdonosai, vagy üzemeltetői. A háromórás (!) tájékoztató során részletesen ismertették a szektorban működőkre leselkedő kiberfenyegetéseket, bemutatták a védekezés lehetséges és kívánatos lépéseit, eljárásait, az alkalmazandó eszközöket. A rögzített telefonos szövegben (amelyben a CISA helyettes vezetője mellett az FBI kiberbiztonsággal foglalkozó ágazatvezetője is megszólalt) az energiaszektor kitettsége mellett külön is említették a műholdas cégek fokozott veszélyeztetettségét.
A biztonságért felelős állami tisztviselők álláspontja nyilvánvaló: amíg a fegyveres küzdelmek tartanak, addig bármikor lehet számítani a kibertérben tett oldalcsapásra is. A pesszimistábbak szerint akár később is.
Feds allege destructive Russian hackers targated US oil refineries; Andy Greenberg; ArsTechnica; 2022. március 27.
FBI, CISA advise 13000 org to have low treshold for reporting cyberattacks; Jonathan Greig; The Record; 2022. március 23.
Shields Up!; CISA; 2022. március

Írta: dr. Nyáry Gábor

Közeleg a H-SPACE 2022, a BME-n április elején rendezendő nemzetközi űrkonferencia

„Kialakult a BME-n április elején rendezendő nemzetközi űrkonferencia programja, az érdeklődők díjmentesen regisztrálhatnak a részvételre.

A H-SPACE konferenciák sorozatát 2015 óta rendezi meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT), együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT). Az idei H-SPACE 2022 konferenciára április 7-én (jelenléti előadásokkal a BME-n) és 8-án (online előadásokkal) kerül sor. Akik csak a virtuális térben tudnak csatlakozni, azok is követhetik az első nap előadásait az internetes közvetítés révén.

Az immár hetedik alkalommal megrendezett H-SPACE mottója New trends in the space sector, vagyis új irányok az űrszektorban. A beküldött előadás-kivonatok alapján kialakult az előzetes szakmai program, amely más hasznos tudnivalókkal együtt a megtalálható a space.bme.hu honlapon.

Az első napon 14 órakor, a BME I épülete (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.) földszinti IE.007 előadójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjével indul a program, majd Bartóki-Gönczy Balázs tart meghívott előadást egy sajnálatosan aktuális témáról: milyen hatással van a háború a globális űrpolitikára. Ugyancsak meghívott előadás keretében Zábori Balázstól hallhatnak a résztvevők tájékoztatót a HUNOR magyar űrhajós programról. Utána Michal Brichta, a Szlovák Űriroda képviselője tart előadást a fejlődő űrökoszisztémáról. A szünet után, 16 órától folytatódó szakmai programban változatos témák sora szerepel, a magyar PocketQube „zsebműholdaktól” kezdve az adatátvitelen, a kémiai reaktorokon, a műholdas helymeghatározást zavaró interferenciákon, hazánk műholdradaros felszínmozgás-térképén át egészen a készülő európai JUICE Jupiter-szondában való részvételünkig.

Április 8-án (pénteken) a konferencia második (online) napja 10 órakor egy újabb szakmai szekcióval indul, benne többek között műholdas helymeghatározáshoz, távközléshez, földmegfigyeléshez, pszichológiához kapcsolódó, változatos témákkal. Az ebédszünetet követően 13:15-től pedig az oktatásé és ismeretterjesztésé lesz a terep. A résztvevők a bekapcsolódás módjáról időben értesítést kapnak majd.

Az angol nyelven zajló konferenciára a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Részvételi díj nincs, de előzetes online regisztrációra szükség van.”

Forrás:
Közeleg a H-SPACE 2022; Űrvilág; 2022. március 24.
Magyar Asztronautikai Társaság (MANT)

Magyar Kiberbiztonsági Klaszter alakult

„…Az Óbudai Egyetem Magyar Kiberbiztonsági Klasztert alapított több céggel, az ACPM IT Tanácsadó Kft., a Balasys IT Zrt., a Falcon GT Consulting Zrt. és a White Hat IT Security Kft.-vel együttműködésben…”

Forrás:
Jövőipari park épül Zsámbékon az egyetem beruházásában; Óbudai Egyetem; 2022. március 25.

Űrvárost, a „műholdak völgyét” fejlesztenek a kínai Vuhanban

„…Közép-Kína legnépesebb városa és Hupej tartomány székhelye már 2025-re 100 milliárd jüanos (több mint 5300 milliárd forintnak megfelelő) űripart hozna létre, csatlakozva más, az ágazat fejlesztésére hasonlóan kijelölt városokhoz. A Reuters hírügynökség a helyi önkormányzat múlt heti közleményét idézve arról számolt be, hogy Vuhan akár 50 millió jüan (2,7 milliárd forint) támogatást nyújtana minden egyes projektnek, amelyik összefüggésben van a műholdak, rakéták vagy űrhajók gyártásával, és ezzel néhány éven belül a „műholdak völgyévé” fejlesztené magát.

Ezek az összegek a Reuters szerint még mindig szerényebbek, mint a jól menő tengerparti gazdasági központok ambiciózus tervei, de újabb lépcsőt jelentenek Kína egyre látványosabb törekvésében, hogy már 2030-ra meghatározó űrhatalommá váljon. Ennek alapján a vuhani fejlesztések a kereskedelmi műholdak olyan konstellációinak létrehozását célozzák, amelyek lehetővé teszik a repülőgépeken is elérhető, nagy sebességű internettől egészen a szénszállítmányok nyomon követéséig terjedő szolgáltatásokat.

Valamirevaló nagyvárosnak saját űrbiznisze van

Vuhan város kormányzata arra is megpróbálja ösztönözni az érintett vállalatokat, hogy helyben gyártott berendezéseket, szoftvereket vagy helyi szolgáltatásokat használjanak. Ha egy cég az űreszközök előállításánál 10 százalékot meghaladó arányban alkalmaz ilyen termékeket, akkor 15 millió jüanig terjedő pénzügyi ösztönzőkre számíthat, ám ha ez a ráta a 30 százalékot is túllépi, akkor a támogatás összege egészen 50 millió jüanig növekedhet.

Összehasonlításképpen: tavaly a déli Kuangtung tartományban fekvő Sencsen 300-300 millió jüant igért a műholdak és kapcsolódó ipari alkalmazások fejlesztésére irányuló projekthez. Tavaly áprilisban a kínai kormány már bejelentette egy Hajnanba tervezett, de kereskedelmi célú űrkikötő megépítését is; a Ningpo kikötővárosban bejelentett fejlesztésekkel együtt öt különböző helyszínen vannak és lesznek rakétakilövő állomások, a Vencsang űrközpontban pedig 20 milliárd jüan értékű szuperszámítógép épül az űrből érkező adatok hatékony feldolgozására.”

Forrás:
Űrvárossá gyúrná ki magát a kínai Vuhan is; Bitport.hu; 2022. március 21.
Wuhan aims to become China’s ‘valley of satellites’ in space initiative; Reuters; 2022. március 18.

Szemünk előtt alakul át az eddig ismert Internet

„Felgyorsult az izoláció Oroszország digitális terében, a felhasználók egyre korlátozottabban férnek hozzá a világ többi részén szabadon elérhető információkhoz. Ez egyrészt a nemzetközi szankciók hatása, másrészt maga az orosz kormány is megragadja az alkalmat, hogy szorosabban foghassa a gyeplőt. A régóta emlegetett, globális netről való lekapcsolódás a szakértők szerint jó eséllyel nem történik meg, de a kialakult helyzet remek lehetőség arra, hogy legördüljön az oroszországi digitális vasfüggöny.

A világot nem csak a fizikai, de a digitális térben is új helyzet elé állította az orosz-ukrán háború. A nagy nyugati cégek lassan állást foglaltak bojkottjukkal, többek közt a Google, az Apple és az Oracle is elkezdett felfüggeszteni szolgáltatásokat és eladásokat Oroszországban. A megszállt Ukrajna is több techcéget szólított fel hasonló intézkedésekre, a sor pedig napról napra bővül: vannak, akik maguk vonulnak ki, míg másokat Moszkva tilt le.

Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes, digitális átalakulásért felelős miniszter egészen addig merészkedett, hogy azt kérte a globális DNS menedzselésében alapvető szerepet játszó ICANN vezetőjétől: vágják le Oroszországot a globális internetről. Erre a szervezet egyértelmű nemmel válaszolt, mivel semlegességét megtartva nem akar szankciókat kibocsátani, vagy bárki hozzáférését ennyire drasztikusan szigorítani.

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) digitális jogvédő szervezet üdvözítette ezt a hozzáállást. Szerintük háború idején egyébként is kockázatos lenne az internet alapvető infrastruktúra protokolljain változtatni. Ez egyrészt veszélyes precedenst teremtene, gyengítené a védelmet és a privátszférát, illetve elzárna egyeseket az információmegosztás fontos eszközétől. A Cloudflare szolgáltató szerint Oroszországnak éppenséggel még szabadabb internet kéne, nem pedig még jobban korlátozott, így az ilyen irányú gondolkodás rendkívül káros.

A nyugati cégeknek persze eddig sem volt könnyű dolguk Oroszországban, a kormány rendszerint gyakorolt rájuk nyomást a számára kedvezőtlen tartalmak eltávolítása érdekében. Az Apple-nek és a Google-nek tavaly például törölnie kellett az ellenzéki Navalnij taktikai szavazást segítő appját a digitális boltjaiból, de legalább még jelen lehettek súlyos kompromisszumokkal az orosz piacon.

Az elmúlt hetek fényében ismét aktív a „splinternetről” való diskurzus: ezen a néven emlegetik a szakértők egy ideje azt a koncepciót, hogy kettő, vagy akár több különböző internet működik a világon elszeparáltan, melynek hátterében politikai érdekek húzódnak.

Ilyen elkülönülés eddig Kínában látható a legélesebben, ahol a nagy nyugati cégek és külföldi hírforrások már nincsenek is jelen a piacon, és a kormány széles eszköztárat alakított ki magának a cenzúra érdekében, a már sokszor emlegetett kínai nagy tűzfalat. Helyette a helyi megoldások tarolnak: a WhatsApp helyett ott a WeChat, a Google kereső megfelelője a Bing, a Twitter helyett pedig a Weibo az uralkodó közösségi felület. Az ország cenzúrarendszerének és eszköztárának kiépüléséhez azonban több mint két évtized kellett, és még most is folyamatosan finomodik. Ugyan a virtuális magánhálózatok és szolgáltatások segíthetnek „megugrani” a kínai nagy tűzfalat, az átlagfelhasználók még nem élnek vele, a kormány pedig folyamatosan keresi, blokkolja és tiltja ezeket a szolgáltatásokat.

Charlie Smith, kínai cenzúrát monitorozó GreatFire.org szervezet alapítója szerint Oroszország nem fogja egyik napról a másikra kialakítani azt a technikai rendszert, amihez a kínaiaknak évek kellettek. Egyelőre ami látszik, hogy lehetőség szerint letiltják a szolgáltatásokat, így blokkolták az Instagramot és a Facebookot is. Szakértők szerint egyes online szolgáltatásoknak azért járhat kegyelem, mert a népszerűségük Oroszországban a Facebooknál vagy a Twitternél jelentősebb, és a Kreml kommunikációjában is fontos szerepet töltenek be, ilyen például a Telegram. A Telegram elmondása szerint felhasználói bázisának 7-8 százaléka található Oroszországban, ami több mint 40 millió embert jelent. Korábban volt már rá próbálkozás, hogy a titkosított csevegőt betiltsák, ez végül nem járt sikerrel. Oroszország közben már évek óta fektet be a saját ökoszisztémájába, elég a Yandexet, vagy a VK-t említeni.

Természetesen hézagok is vannak az „orosz tűzfalban”. A VPN-használat a kormány törekvései ellenére is szélesen elterjedt Oroszországban, és miután a kormány blokkolta a Facebookhoz való hozzáférést március ötödikén, 1092 százalékot ugrott a VPN-szolgáltatások iránti kereslet az országban. Putyin alábecsülhette az orosz felhasználók technikai felkészültségét és akaraterejét annak érdekében, hogy mégis hozzáférhessenek a tiltott csatornákhoz.

Egyelőre úgy tűnik, nem lesz leválás

Miután a háború közepette kiszivárgott a Twittere két dokumentum a Nextra médiacég által, ismét felmerült, hogy az oroszok élesben is leválhatnak a globális netről, és helyette a saját belső, zárt hálózatra váltanának, amit évek óta tesztelnek. 2019 májusában Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a „szuverén internet” törvényt, hogy megvédje az országot az Egyesült Államok nemzeti kiberbiztonsági stratégiájának „agresszív természetétől”.

Korábban ezzel kapcsolatban az volt a hivatalos kommunikáció, hogy ez a hálózat a külső támadásokkal szembeni védelmet szolgálná vészhelyzetben. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője 2014-ben azt mondta, „Oroszország lekapcsolása a globális internetről természetesen szóba sem jöhet”, a tesztek célja, hogy az ország mindenre fel legyen készülve, mivel az USA kiszámíthatatlan.

A dokumentumok Andrej Csernyenko, az orosz Digitális Fejlesztési, Kommunikációs és Tömegmédiaügyi Minisztérium miniszterhelyettes nevéhez fűződnek. Az egyikben előírások vonatkoznak arra, hogy a telekommunikációs szolgáltatásokat tulajdonló kormányzati szerveknek március 11-ig milyen intézkedéseket kell elvégezniük. Többek közt kérték tőlük, hogy váltsanak át Oroszországban található DNS-szerverekre, a külföldön tárolt oldalakat költöztessék helyi tárhelyre, ahogy azokat is, amelyek nem .ru doménen találhatók.

Oleg Sakirov, orosz biztonságpolitikai szakértő szerint a dokumentumok félreérthetők, és bár Oroszország valóban dolgozik a saját infrastruktúráján, egyelőre nem lesz lekapcsolódás, az utasításokat kifejezetten a kormányzati oldalak tulajdonosainak címezték. A Digitális Fejlesztési Minisztérium is cáfolta a híresztelést, hozzátéve, hogy mivel folyamatosan támadják kívülről az orosz weboldalakat, ezért biztosítaniuk kell az orosz erőforrások elérhetőségét. Ez lényegében nyomós indok, mivel az aktivisták folyamatosan bombázzák az orosz cégeket, állami oldalakat.

Alena Epifanova, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) orosz kiberpolitikai szakértője szerint a minisztérium magyarázata hihető: „Számomra ez egy normális, ésszerű dokumentumnak tűnik a megfigyelhető kibertámadások ellen” – mondta el a Fortune-nak. Epifanova szerint a technikai feltételek se adottak ahhoz, hogy Oroszország teljes egészében átváltson a saját domain név rendszerére, annak ellenére, hogy a Kreml már 2019-ben végrehajtotta első sikeres tesztjét, és az orosz internetszolgáltatók sem tartanak ott. Amíg a rendszer nem áll készen százszázalékosan, addig komoly problémák merülhetnek fel az infrastruktúrában, amit kár lenne kockáztatni. És hozzá kell tenni: ha Oroszország így is tenne, az eddigi viszonylagos szabadsághoz szokott állampolgárai nehezen nyugodnának bele a teljes izolációba, és a kormánynak ezzel a visszhanggal is szembe kellene néznie…”

Forrás:
Szemünk előtt alakul át az eddig ismert internet; Dömös Zsuzsanna; HWSW.hu; 2022. március 24.
Szerkesztői megjegyzés: A nyugati szövetségesek is számos orosz hírforrást tiltottak le, és folyamatosan cenzúrázzák a nagy digitális platformokat is. Ezért azt az emlegetett digitális vasfüggönyt mások is szeretnék legördülve látni.

Szakirodalom

A COVID-19 járvány hatása az egészségügyi e-szolgáltatások fejlődésére és elterjedésére

„…Az elemzés célja az e-egészségügy kiépítésének bemutatása, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) jogi kereteinek, felépítésének és működésének ismertetése, fejlődési lehetőségeinek feltárása. Az elemzés keretében készült értékelések szempontokat adhatnak az adott területet érintő kormányzati javaslatok, tervek véleményezéséhez.

Az elemzés forrásanyagát, adatait nemzetközi és hazai szervezetek – 2021. december 23-ig közzétett – nyilvános dokumentumai, adatbázisai, valamint nemzetközi és hazai publikációk biztosították. A feldolgozott adatok elsősorban a 2019-2020. évek időszakát érintik, ugyanakkor az áttekintő értékelések időben korábbra visszamutatnak, illetve több területen is kiterjednek a 2021. évre.

Az egészségügyi kiadásokat és a koronavírus-járvány következtében felmerült kiadásnövekedést elsősorban az egészségügyi szolgáltatókat finanszírozó Egészségbiztosítási Alap kiadásai alapján vizsgáltuk. Az elemzés nem tér ki az önkormányzati alrendszer kiadásaira, az államháztartás kiadásain belül a központi alrendszer egyéb egészségügyi kiadásait abban az esetben érinti (pl. EMMI fejezet kezelésében az ÁEEK, OKFŐ kiadásai), ha az e-egészségügy bemutatásához az egészségügyi kiadások jellemzői az Egészségbiztosítási Alap kiadásain keresztül nem mutathatók be, vagy azokban az esetekben, amikor a kiadások nem közvetlenül az Egészségbiztosítási Alapnál merültek fel.

Az egészségügyi e-szolgáltatások bemutatása, értékelése során az elemzés a releváns stratégiai dokumentumokra („Egészséges Magyarország 2021-2027” Egészségügyi Ágazati Stratégia, Nemzeti Infokommunikációs Stratégia), a stratégiák megvalósulásáról szóló elérhető monitoring jelentésekre, stratégiai helyzetértékelésekre, a KSH adataira támaszkodott. A fejlődés feltételeinek bemutatásához az elemzés felhasználta az egészségügyi e-szolgáltatások szempontjából releváns jogszabályokat.

A COVID-19 járvány hatásainak, az e-szolgáltatások fejlődésének megítéléséhez az elemzés a témához kapcsolódó korábban megjelent ÁSZ elemzéseket is felhasználta…”

Forrás:
A COVID-19 járvány hatása az egészségügyi e-szolgáltatások fejlődésére és elterjedésére; Szappanos Júlia (szerk.); Állami Számvevőszék; 2022. március 21.

Online kerekasztal a mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról

„Sokat hallottál már a mesterséges intelligencia alapú jogi szoftverekről, de soha nem beszéltél még olyannal, aki használta is őket? Úgy gondolod, hogy komoly kockázatai lehetnek az MI jogban való használatának, de nem tudod pontosan mik is ezek a kockázatok? Van egy jó hírünk: ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz majd egy közelgő online kerekasztalon, ahol angolszász szakértők fognak beszélgetni a témáról.

Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet és a The Center for the Study of New Security Challenges (CSNSC) „The use of artificial intelligence in law” címmel angol nyelvű online kerekasztal beszélgetést szervez március 31-én. Az esemény Teams-en kerül majd lebonyolításra.

A kerekasztalon olyan vendégek fognak majd beszélgetni, akik a gyakorlatban is foglalkoztak mesterséges intelligenciával. Résztvevő lesz Andrew Dolan, az AI Forum Hungary igazgatója, Richard G. Stearns amerikai bíró és Richard Hoskins, volt FBI-ügynök. A beszélgetést Ződi Zsolt, az NKE ITKI Digitális Jogalkalmazás kutatócsoportjának vezetője fogja moderálni.

A kerekasztal pontos időpontja: március 31. (csütörtök) 14:30-16:30

Regisztrálni ezen az oldalon lehet. A beszélgetés linkjét az esemény előtt emailben fogják kiküldeni a szervezők a regisztráltaknak.”

Forrás:
Online kerekasztal a mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról; arsboni; 2022. március 22.