Skip to main content

22. szám, 2022. május 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Megalakult az ötödik Orbán-kormány

„Orbán Viktor miniszterelnök bemutatta ötödik kormányának tagjait a Parlamentben.

A kormányfő Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyház-diplomáciáért felelős miniszterként. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezeti.

Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányításával Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetésével ismét Szijjártó Pétert bízta meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda élére újra Rogán Antal kerül, a Miniszterelnökséget Gulyás Gergely irányítja tovább. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti.

Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter lesz.

Először ismertették Novák Katalin köztársasági elnöki átiratát a miniszterek kinevezéséről, akiket az Alaptörvény szerint a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezhetett ki. Ezt követően Orbán Viktor bemutatta új kormányának a minisztereit a Parlament előtt, majd a kormányfő beszédet mondott, a miniszterek pedig esküt tettek. Ezzel hivatalosan is megalakult az új kormány.”

Forrás:
Megalakult az ötödik Orbán-kormány; kormany.hu; 2022. május 24.

Megalakult az ötödik Orbán-kormány – törvények, rendeletek, határozatok

  • 2022. évi II. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 83. szám; 2022. május 23.; 3386. o. (PDF)
    Indokolások Tára; 2022. évi 54. szám; 596-597. o. (PDF)
  • 2022. évi IV. törvény egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 86. szám; 2022. május 24.; 3396-3455. o. (PDF)
  • 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 86. szám; 2022. május 24.; 3456-3513. o. (PDF)
  • 183/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjai feladat- és hatásköreinek megállapításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 86. szám; 2022. május 24.; 3514-3524. o. (PDF)
  • 186/2022. (V. 24.) KE határozat miniszterek kinevezéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 86. szám; 2022. május 24.; 3525. o. (PDF)
  • 1260/2022. (V. 24.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 86. szám; 2022. május 24.; 3526-3535. o. (PDF)
  • 187/2022. (V. 25.) KE határozat államtitkárok kinevezéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3575-3576. o. (PDF)
  • 188/2022. (V. 25.) KE határozat közigazgatási államtitkárok megbízatása megszűnésének megállapításáról és közigazgatási államtitkárok felmentéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3577. o. (PDF)
  • 189/2022. (V. 25.) KE határozat közigazgatási államtitkárok kinevezéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3577-3578. o. (PDF)
  • 18/2022. (V. 25.) ME határozat a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3586. o. (PDF)
  • 19/2022. (V. 25.) ME határozat helyettes államtitkár felmentéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3586. o. (PDF)
  • 20/2022. (V. 25.) ME határozat helyettes államtitkárok megbízatása megszűnésének megállapításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3587. o. (PDF)
  • 21/2022. (V. 25.) ME határozat helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3587. o. (PDF)
  • 22/2022. (V. 25.) ME határozat országos kórházfőigazgató-helyettes felmentéséről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2022. évi 87. szám; 2022. május 25.; 3588. o. (PDF)
  • A miniszterelnök 1/2022. (V. 27.) ME utasítása a magyar Európa-politikával összefüggő ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezéséről és feladatairól
    Hivatalos Értesítő; 2022. évi 24. szám; 2022. május 27.; 1783. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Már nyilvános az államtitkárok hivatalos névsora, 56 államtitkár kezdheti meg a munkát az új kormányban

„Folytatja munkáját dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, aki május 25-én vette át kinevezési okiratát Novák Katalin köztársasági elnöktől és Orbán Viktor miniszterelnöktől a Karmelita kolostorban.

A közigazgatás 2010-ben indult átalakításának célja a bürokráciacsökkentés, az ügyintézés hatékonyságának növelése és az ügyfélbarát elektronikus szolgáltatások bevezetése. Ebben a munkában 2014-től dr. György István Fővárosi Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottként vett részt, majd 2020 elejétől államtitkárként koordinálja az ország 20 kormányhivatalának és több mint 300 kormányablakának működését is.

A területi közigazgatás feladatainak összehangolása jól működő intézményrendszert hozott létre, amely a 2020 tavaszán kirobbant koronavírus-járványban is gyorsan és rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Így sikerrel folytatta a pandémia elleni védekezést, a tömeges teszteléseket, illetve az oltási kampány szervezését. A közigazgatási fejlesztések azonban a járvány kitörését követően sem álltak le: tucatnyi új kormányablak nyílt, valamint mára már több mint 3 ezer különböző ügy esetén lett elérhető az online ügyintézés.

Az elkövetkező években is folytatódik a területi közigazgatás fejlesztése és hatékonyabbá tétele. Ennek keretében mind nagyobb teret nyer a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az automatikus döntéshozatal, aminek köszönhetően egyszerűbben és hatékonyabban tuják intézni az állampolgárok ügyeit. Az új, videotechnológiára épülő fejlesztések révén az ügyfeleknek már nem kell majd a hivatalokat és kormányablakokat személyesen felkeresniük, hanem az ügyintézővel akár otthonról, számítógépről kommunikálva intézhetik ügyeiket.”

Forrás:
Továbbra is dr. György István felügyeli a területi közigazgatást; Kormányhivatalok; 2022. május 26.

Kinevezték a kormánybiztosokat

„…Összesen 16 területet irányít kormánybiztos a következő ciklusban. A Magyar Közlönyben megjelent határozatok a mai naptól hatályosak. Németh Szilárd a rezsicsökkentés fenntartását, Gyopáros Alpár települések fejlesztését, Szentkirályi Alexandra a kommunikációt és az országmárka kialakítását felügyeli. Tuzson Bence a deregulációt, Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozását és végrehajtását koordinálja. Fodor Gergely a Budai Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló kormányzati beruházásokat irányítja, Káel Csaba pedig a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felel. A gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítéséért Bogdán Tibor, a Magyar Államkincstár és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért Vágujhelyi Ferenc felelős. 5 kormánybiztos foglalkozik az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztésével, és külön kormánybiztosa lesz a Tokaj-Zemplén térség fejlesztésének. Ruszó Gyula az indonéziai közúthálózat útdíjfizetési rendszerének magyar szakmai támogatásáért felel…”

Forrás:
Kinevezték a kormánybiztosokat, az európai bíróságra menne a sztrájkjogért a PDSZ – a nap hírei; Infostart; 2022. május 28.

Továbbra is dr. György István felügyeli a területi közigazgatást

„Folytatja munkáját dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, aki május 25-én vette át kinevezési okiratát Novák Katalin köztársasági elnöktől és Orbán Viktor miniszterelnöktől a Karmelita kolostorban.

A közigazgatás 2010-ben indult átalakításának célja a bürokráciacsökkentés, az ügyintézés hatékonyságának növelése és az ügyfélbarát elektronikus szolgáltatások bevezetése. Ebben a munkában 2014-től dr. György István Fővárosi Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottként vett részt, majd 2020 elejétől államtitkárként koordinálja az ország 20 kormányhivatalának és több mint 300 kormányablakának működését is.

A területi közigazgatás feladatainak összehangolása jól működő intézményrendszert hozott létre, amely a 2020 tavaszán kirobbant koronavírus-járványban is gyorsan és rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Így sikerrel folytatta a pandémia elleni védekezést, a tömeges teszteléseket, illetve az oltási kampány szervezését. A közigazgatási fejlesztések azonban a járvány kitörését követően sem álltak le: tucatnyi új kormányablak nyílt, valamint mára már több mint 3 ezer különböző ügy esetén lett elérhető az online ügyintézés.

Az elkövetkező években is folytatódik a területi közigazgatás fejlesztése és hatékonyabbá tétele. Ennek keretében mind nagyobb teret nyer a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az automatikus döntéshozatal, aminek köszönhetően egyszerűbben és hatékonyabban tuják intézni az állampolgárok ügyeit. Az új, videotechnológiára épülő fejlesztések révén az ügyfeleknek már nem kell majd a hivatalokat és kormányablakokat személyesen felkeresniük, hanem az ügyintézővel akár otthonról, számítógépről kommunikálva intézhetik ügyeiket.”

Forrás:
Továbbra is dr. György István felügyeli a területi közigazgatást; Kormányhivatalok; 2022. május 26.

Az egészségügy finomhangolása zajlik

„Jelzésértékű, hogy az egészségügyért felelős újonnan kinevezett államtitkár, Takács Péter elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének meghívását a MOK kongresszusán. A rendezvényen tartott előadásában megnyugtatónak nevezte, hogy az egészségügy a Belügyminisztériumhoz tartozik, és felidézte, hogy az elmúlt másfél év, amikor az orvosbérekkel kapcsolatos tárgyalások a Belügyminisztériumban zajlottak, bebizonyította, hogy Pintér Sándor olyan vezető, akinek van érdekérvényesítő képessége. Szerinte nem az határozza meg egy ágazat érdekérvényesítő képességét, ha külön minisztériuma van.

Bejelentette, hogy a nyár közepéig el szeretnék juttatni az ágazati kamaráknak az egészségügyi szektor finomhangolásához szükséges stratégiai anyagokat. Kiemelte: olyan anyag nem megy a kormány elé, amiben nincs egyetértés. Konkrétumok nélkül elmondta, hogy az ágazat fő csapásiránya marad, nem radikális irányvonalakat jelölnek ki, hanem a finomhangolás zajlik. Az ágazati együttműködésről elmondta, az ügyek 85 százaléka eldönthető Budapestről egy Excel-táblázatot nézegetve, az ügyek 15 százalékában azonban meg kell kérdezni a terepen dolgozókat, a centrumkórházak vezetőit, az ápolási igazgatókat és a kistelepülések háziorvosait is.

A MOK mindig is megfogalmazta észrevételeit, kritikáit az egészségügyet érintő döntésekkel kapcsolatban, de azt konstruktívan tette, és proaktívan vett részt a munkában – reagált az egészségügyért felelős államtitkár szavaira Kincses Gyula, a kamara elnöke. Az egészségügyben zajló változást érezhetőnek nevezte, az orvosbéremelés miatt egyre többel szeretnének gyógyítani, és nőtt az orvosegyetemre jelentkezők száma is: míg 2019-ben 2800-an jelentkeztek a négy orvosegyetem valamelyikére, 2020-ban és 2021-ben több mint 3000-en. A MOK célja az orvosi hivatás presztízsének visszaszerzése és egy igazságos, hálapénzmentes egészségügy megteremtése.

Jenei Zoltán országos kórház főigazgató többször is utalt előadásában a szűkös humánerőforrás helyzetre a kongresszuson. Olyan ellátórendszerben kell gondolkodni, amelyben növelhető a hatékonyság, hiszen a lakosság gyors ellátást vár el, megfelelő minőségben. Minden eddiginél jobban össze kell hangolni a népegészségügyi programokat is. A hangsúlyt a betegségek megelőzésére, a szűrésekre kell helyezni, ami, ha ez eredményes lesz, a kedvező hatása már néhány éven belül látható lesz. Jenei Zoltán szerint az intézményekben az átalány- vagy teljesítményalapú finanszírozás vegyes konstrukciójára van szükség. Az a legfontosabb, hogy változzon a finanszírozás és számon lehessen kérni az egészségügyi intézményeken az adósságmentes működés. A hazai kórházak és a szakrendelők adóssága április végi adóssága elérte a húszmilliárd forintot, ami egy hónap alatt 3,9 milliárdos növekedést jelent – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból.”

Forrás:
Az egészségügy finomhangolása zajlik; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2022. május 29.
Lásd még: Takács Péter: Olyan előterjesztés nem kerül a kormány elé, amivel a szakma nem ért egyet; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2022. május 27.

Már húszmilliárd a kórházak adóssága

„Pintér Sándor belügyminiszter hatalmas adósságállománnyal veszi át az egészségügyet.

Április végi adatok szerint 20 milliárd forint adósság halmozódott fel az egészségügyi intézményeknél, egy hónappal korábban 16,1 milliárdra rúgott a kifizetetlen számlák összege – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból.

Április végén az állammal szemben fennálló tartozás 0,1 milliárd forint volt, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 19,9 milliárd, amelyből 0,4 milliárd az államháztartáson belülre irányult.

Az államkincstár azt közölte, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett 581 intézményből valamennyi teljesítette ezen kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 311, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 148 intézmény rendelkezik.

A legnagyobb tartozást az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő halmozta fel, az egy hónappal korábbi 1,33 milliárd forintról, 1,49 milliárdra nőtt a kifizetetlen számlák összege.

A Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet a második legjobban eladósodott intézmény az 1,31 milliárdos tartozásállományával, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet került a dobogó harmadik fokára az 1,18 milliárdot meghaladó kifizetetlen számláival. Egymilliárd forint feletti tartozása van a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetnek is és 971 millióra rúg a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet tartozásállománya is.”

Forrás:
Már húszmilliárd a kórházak adóssága; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2022. május 24.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) olyan szolgáltató állam modellt épít, amelynek sikerét a nemzeti önrendelkezés helyreállításában határozza meg

„Az építőiparban az ellátásbiztonság fenntartása és a versenyképesség megőrzése a legfontosabb feladat, amelyben az ágazati szereplőknek és az államnak együtt kell gondolkodnia és összhangban kell cselekednie – jelentette ki Biró Marcell, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökségi ülésén.

Az SZTFH elnöke szólt arról is, hogy napjainkban Európa olyan kihívásokkal szembesül, amely a teljes európai közösséget érinti, és amelyre tagállami szinten megfelelő megoldások, és hosszú távú stratégia kidolgozására van szükség. „Minden válság más, ezzel együtt minden krízis, így vagy úgy, próbára teszi a tagállamok nemzeti önrendelkezését. Ennek szellemében, számunkra nem kérdés, hogy az elkövetkezendő évtized legnagyobb kihívása is a haza nemzeti szuverenitásának megőrzése lesz, mind politikai, és mind gazdasági szempontból is”- fogalmazott Biró Marcell.

Az építőiparral kapcsolatban leszögezte: válság idején nincs normatív gazdaságpolitika, mert olyan korszak veszi kezdetét, amelyben az állam nemcsak távoli szemlélője a történéseknek, hanem jól meghatározott és a választók felhatalmazása alapján támogatott célok érdekében rendezi össze erőforrásait, eszközeit és állítja azokat a célok elérésének szolgálatába. Olyan időket élünk, amikor az államnak be kell avatkoznia az ellátási láncok működésébe – fogalmazott az elnök.

Az SZTFH ezért olyan szolgáltató állam modellt épít, amelynek sikerét a nemzeti önrendelkezés helyreállításában határozzuk meg. Hangsúlyozta: válságok idején nem ideológiákra, hanem kézzel fogható megoldásokra van szükség. Ez a magyar állampolgárok és a hazai vállalatok számára biztonságot jelent, ezért, ahogy eddig is, az állam szerepe a jelenlegi válság során is jelentősen felértékelődik – tette hozzá.

Biró Marcell kiemelte a versenyképesség megőrzése és az ellátásbiztonság fenntartása a legfontosabb feladat. Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Országgyűlés 2021 végén módosította a bányászatról szóló törvényt, melynek következtében a Hatóság komplex eszközrendszerrel tud fellépni az úgynevezett „piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot” bevezetésével, az építő-alapanyagárak emelkedésének megakadályozása érdekében. A Hatóságnak lehetősége van kitermelési minimumot meghatározni, valamint kiegészítő bányajáradékot kivetni.

Mint mondta a hazai ásványvagyon-gazdálkodásban is stratégiai fordulatra van szükség, ami a bányászat tekintetében a felesleges környezetpusztítás helyett a megnyitott lelőhelyek kiaknázását, az ellátási láncok tekintetében pedig az import termékek szállítása helyett a könnyen elérhető hazai alapanyagokat jelenti – tette hozzá az SZTFH elnöke.”

Forrás:
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának közleménye (1. rész); MTI OS; 2022. május 26.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának közleménye (2. rész); MTI OS; 2022. május 26.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának közleménye (3. rész); MTI OS; 2022. május 26.

Országos hatáskörű közlekedésszervezőként megalakult a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK)

„ Országos hatáskörű közlekedésszervezőként megalakult a Nemzeti Közlekedési Központ – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

A Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) feladata a MÁV-Volán-csoport, a GYSEV és más szolgáltatók közszolgáltatásainak az állam nevében történő megrendelése, a közösségi közlekedési menetrendek összehangolása, a tarifarendszerek egységesítése és az utasok még színvonalasabb kiszolgálása. A kötött pályás fejlesztések stratégiai tervezése is az NKK-hoz tartozik, amely a beruházások megvalósításában az Építési és Beruházási Minisztérium szakmai partnere lesz – írják a közleményben.

Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedési államtitkára a közleményben kiemelte, a Nemzeti Közlekedési Központ küldetése, hogy minőségi, vonzó közösségi közlekedési kínálat, egységes és országos ütemes menetrendek, csatlakozások és tarifarendszer kialakításával győzzön meg minél többeket a gyors, kényelmes és megbízható közösségi közlekedés használatának előnyeiről. A tiszta és energiahatékony közlekedési módok megerősítése nélkül nincs hatékony környezetvédelem sem – tette hozzá.

A Technológiai és Ipari Minisztériumhoz (TIM) tartozó Nemzeti Közlekedési Központ országos közösségi közlekedési integrációs szervként foglalkozik feladataival, amelyeket részben a Budapesti Fejlesztési Központtól, a KTI Közlekedéstudományi Intézettől és a közúti, vasúti szolgáltatóktól vesz át. A tulajdonosi joggyakorló TIM és az NKK együttesen a szakpolitikai tervezésért, irányításért, a szolgáltatások megrendeléséért is felel majd. A társaságot átmenetileg a szakterületi államtitkár, Vitézy Dávid vezeti, az új vezérigazgatót egy hónapon belül kinevezik.

A 2010 óta elvégzett infrastruktúra-, jármű- és szolgáltatásfejlesztések szilárd alapot teremtenek a közösségi közlekedés még lendületesebb, a városi és vidéki életminőséget egyaránt javító korszerűsítéséhez. A stratégiai célok megvalósításával az utazási igényekhez rugalmasan igazodó, egységesen magas színvonalú, az autózással szemben időben és árban is versenyképes szolgáltatási paletta áll majd a közlekedők rendelkezésére az ország minden részében – tájékoztatott a Technológiai és Ipari Minisztérium.”

Forrás:
Országos hatáskörű közlekedésszervezőként megalakult a Nemzeti Közlekedési Központ; Infostart 2022. május 27.
Lásd még:

„Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. (NKK) néven alakult új állami tulajdonú társaság a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) joggyakorlásában – olvasható a friss Magyar Közlönyben. A tulajdonosi joggyakorlás időtartamának vége 2026. december 31. Ezen kívül több információ nem derült ki a cégről.

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a feltüntetett cégjegyzékszáma azonos a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) cégjegyzékszámával. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a 2020 februárjában megalakult BFK megmarad, a jövője biztosítottnak tűnik, de más néven folytatja a tevékenységét. Korábbi sajtóhírek arról szóltak, hogy a BFK megszűnhet, vagy a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium alá kerülhet. Fentiek alapján végül nem ez történt.

Az NKK jogutódlását az a körülmény is erősíti, hogy a BFK alapítója és vezérigazgatója az a Vitézy Dávid, aki éppen a TIM kötelékében folytatja közlekedéspolitikai államtitkárként”

Forrás:
Nem szűnik meg a BFK, csak átalakul; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. május 27.

Európai Unió

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok együttes nyilatkozata az európai energiabiztonságról

„Olyan indokolatlan és elfogadhatatlan intézkedéseinek következményeként, mint a Finnországba történő villamosenergia- és földgázszállítás megszakítása, a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló földgázexport leállítása, valamint más európai országok hasonló intézkedésekkel való fenyegetése, Oroszország megbízhatatlan energiaszállítónak bizonyult Európa számára. Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok elítéli az Oroszország által alkalmazott energetikai zsarolást, és megerősíti Európa energiabiztonságának megszilárdítása iránti elkötelezettségét.

Az országok Európa-szerte – Skandináviától a Balkánig – erőfeszítéseket tesznek az ellátás diverzifikálása és az orosz gáztól való függésük csökkentése érdekében. Finnországot 2020 óta az Európai Bizottság által támogatott Balticonnector vezeték köti össze Észtországgal, ami növeli Finnország és a környező régió ellátásbiztonságát. Ezenkívül május 1-je óta üzemel a részben az Európai Bizottság Európai Hálózatfinanszírozási Eszköze által támogatott Lengyelország–Litvánia földgázrendszer-összekötő, amely jelentősen bővíti a balti gázpiac egészének ellátási lehetőségeit, valamint fokozza annak ellenálló képességét.

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok tudomásul veszi, hogy sürgősen határozott lépéseket kell tenni az Oroszországból származó energiaimport csökkentése érdekében. A Joe Biden és Ursula von der Leyen elnökök által március 25-én bejelentett, energiabiztonsággal foglalkozó közös munkacsoportunk keretében együttesen kívánunk foglalkozni ezekkel a kihívásokkal. A munkacsoport keretein belül folytatni fogjuk az Európa földgázellátásának diverzifikálását célzó munkánkat, egyúttal felgyorsítjuk az energiahatékonysági megoldások és intelligens technológiák bevezetését az európai otthonokban és vállalkozásoknál, villamosítjuk a fűtési rendszereket, továbbá fokozzuk a tiszta energiatermelést, hogy teljesen visszaszorítsuk a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet.

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok – a munkacsoport céljainak elérése irányába tett fontos lépésként – üdvözli azt a Finnország által megkötött szerződést, amelynek keretében az ország a cseppfolyósított földgáz fogadására egy úszó importterminált bérel egy amerikai szolgáltatótól. Ez a terminál még idén megkezdi a működését.”

Forrás:
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok együttes nyilatkozata az európai energiabiztonságról; Európai Bizottság; 2022. május 24.

A schengeni térség helyzete: a Bizottság új prioritásokat és új irányítási modellt határoz meg

„A Bizottság a mai napon előterjesztette a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentést. A tavaly kidolgozott schengeni stratégia nyomán a Bizottság most első ízben tesz közzé ilyen jelentést. A jelentés a Bizottság arra irányuló kezdeményezésének részét képezi, hogy megerősítse a schengeni irányítást egy olyan éves jelentés révén, amely bemutatja a schengeni rendszer helyzetét, meghatározza a következő évre vonatkozó prioritásokat és nyomon követi az adott év végéig elért eredményeket. A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés alapul szolgál majd az európai parlamenti képviselők és a belügyminiszterek megbeszéléseihez a június 2-i schengeni fórumon, illetve a Schengen Tanács június 10-i soron következő ülésén.

Margarítisz Szhinász alelnök így nyilatkozott: „A schengeni térség egyesítette kontinensünket, és az európai életmód jelképévé vált. Az elmúlt évben határozott lépéseket tettünk annak érdekében, hogy tovább erősítsük a schengeni térség irányítását, és helyreállítsuk gazdaságaink e kulcsfontosságú hajtóereje iránti bizalmat. A mai jelentések szilárd elkötelezettségünket tükrözik annak biztosítása iránt, hogy a schengeni térség a felmerülő kihívások leküzdésével még erősebbé váljon.”

Ylva Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Az európaiak nagyra becsülik a különböző tagállamokban való szabad mozgáshoz, letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogot. A közelmúltbeli válságok és kihívások megmutatták, hogy ezt a szabadságot nem vehetjük magától értetődőnek. Továbbra is együtt fogunk működni a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentésben meghatározott prioritások megvalósítása, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség hatékonyabb és integráltabb működése érdekében. Schengen közös felelősség, amelyhez mindannyiunk szerepvállalására és elkötelezettségére szükség van.”

A schengeni térség aktuális helyzete és új prioritások

A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés az új éves schengeni ciklus kiindulópontja. A ciklus biztosítja a schengeni rendszer rendszeres „állapotfelmérését”, amely lehetővé teszi a problémák korai felismerését a közös felelősség biztosítása és a megfelelő intézkedések bevezetésének előmozdítása érdekében. A június 2-i schengeni fórum keretében intézményközi megbeszélésre kerül sor, amelyet a Schengen Tanács júniusi ülésén tartandó politikai tanácskozások követnek. Ez a folyamat az új schengeni irányítás része, amely fokozza a schengeni térség működésének nyomon követésében és a szükséges intézkedések meghozatalában érintett valamennyi szereplő részvételét. A Bizottság által 2021 júniusában javasolt és a Tanács által a közelmúltban elfogadott új schengeni értékelési és monitoringmechanizmus kulcsfontosságú szerepet fog játszani az új schengeni irányítási modellben.

A jelentés felsorolja a 2022–2023-as időszakra vonatkozó kiemelt intézkedéseket, amelyekkel nemzeti és európai szinten egyaránt foglalkozni kell, így például a következőket:

  • a határigazgatás új informatikai architektúrájának és interoperabilitásának megvalósítása,
  • a határokon átnyúló együttműködési eszközök teljes körű kihasználása,
  • valamennyi utazó szisztematikus ellenőrzésének biztosítása a külső határokon,
  • annak biztosítása, hogy a Frontex teljes mértékben kihasználja a megbízatása által kínált lehetőségeket,
  • minden tartós belső határellenőrzés megszüntetése, valamint
  • a felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódex elfogadása.

A jelentés továbbá emlékeztet a schengeni térség kiteljesítésének fontosságára, és felszólítja a Tanácsot azon határozatok elfogadására, amelyek lehetővé teszik Horvátország, valamint Románia és Bulgária számára a térséghez való hivatalos csatlakozást, tekintettel arra, hogy ezek az országok valamennyi kritériumot teljesítették. Ugyanez vonatkozik majd Ciprusra is a vonatkozó schengeni értékelési folyamat sikeres lezárását követően.

A jelentés emellett ismerteti a schengeni értékelések keretében azonosított prioritásokat. A schengeni értékelések jelenleg a külső határok igazgatására, a rendőrségi együttműködésre, a visszaküldésre, a Schengeni Információs Rendszerre, a vízumpolitikára és az adatvédelemre terjednek ki.

Míg az elmúlt évek schengeni értékelései azt mutatták, hogy a tagállamok általában véve megfelelően hajtják végre a schengeni szabályokat, bizonyos területek még javításra szorulnak. Ez azt bizonyítja, hogy az értékelési mechanizmus hatékony, és előmozdítja a schengeni térség folyamatos megerősítését. További erőfeszítésekre van szükség különösen a visszaküldés és a Schengeni Információs Rendszer területén. A belső határellenőrzés nélküli térségben ugyanis elengedhetetlen a tagállamok közötti szoros rendőrségi együttműködés, valamint a nagy méretű információs rendszerek – nevezetesen a Schengeni Információs Rendszer – hatékony végrehajtása, illetve a hatékony visszaküldési politika és közös vízumpolitika.

A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentéssel párhuzamosan a Bizottság konzultációt folytat az intézményekkel az európai integrált határigazgatásra vonatkozó jövőbeli többéves stratégiai szakpolitikáról, és jelentést terjeszt elő arról, hogy a tagállamok milyen mértékben tesznek eleget az EU külső határain végzendő szisztematikus ellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségüknek.

Az európai integrált határigazgatás jövője

A ma előterjesztett szakpolitikai dokumentummal a Bizottság konzultációt kezd az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az integrált határigazgatás jövőjéről.

  • Elindítja az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusát, amely iránymutatásul szolgál majd az Európai Határ- és Parti Őrség valamennyi szereplőjének tevékenységéhez az elkövetkező öt évben.
  • Meghatározza az integrált határigazgatás fő elemeinek átgondolását célzó további lépéseket. Az integrált határigazgatás a következőkből áll: határellenőrzés; kutatás-mentés; kockázatelemzés; ügynökségközi, uniós és nemzetközi együttműködés; visszaküldés; alapvető jogok; kutatás és innováció; valamint oktatás és képzés.
  • Következő lépésként még 2022 folyamán elfogadásra kerül az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai politika létrehozásáról szóló közlemény.

Szisztematikus ellenőrzések az EU külső határain

A Bizottság továbbá jelentést tesz közzé a Schengeni határellenőrzési kódex 8. cikkének végrehajtásáról. Az említett 8. cikk értelmében a tagállamok a releváns adatbázisok lekérdezése révén kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az EU külső határait átlépő valamennyi személyt, beleértve a szabad mozgás jogával rendelkező személyeket is. Ezen intézkedés célja az EU belső biztonságának megerősítése volt, miután megállapítást nyert, hogy az EU-ba visszatérő külföldi terrorista harcosok között uniós polgárok is voltak.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentés e szisztematikus ellenőrzések végrehajtását és hatását elemzi. A jelentés következtetése szerint a szisztematikus ellenőrzések alkalmazása – annak ellenére, hogy a tagállamok kihívásokkal szembesülnek e szabályok végrehajtása során – jelentős szabályozási hiányosságot szüntetett meg. A Bizottság foglalkozni kíván ezekkel a kihívásokkal, és támogatást nyújt a tagállamoknak a Határőrök gyakorlati kézikönyvének közelgő felülvizsgálata révén, amely kézikönyvet a tagállamok illetékes hatóságai használják a személyek határforgalom-ellenőrzése során.

Következő lépések

A ma elfogadott jelentések a schengeni fórum júniusi megbeszélésén is napirendre kerülnek. A Schengen Tanács soron következő ülése alkalmat kínál majd a minisztereknek arra, hogy jóváhagyják a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentésben meghatározott szakpolitikai prioritásokat. A párbeszéden és a rendszeres nyomon követésen alapuló fokozott politikai szerepvállalás biztosítani fogja a schengeni térség prioritásainak végrehajtását. A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat és az uniós ügynökségeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e prioritások megvalósítása érdekében, valamint hozzák meg a szükséges nyomonkövetési intézkedéseket. A Bizottság felkéri továbbá a Schengen Tanácsot, hogy júniusi ülésén hagyja jóvá az új schengeni irányítási modell kulcsfontosságú elemeit és a 2022–2023-as időszakra vonatkozó prioritásokat. A Bizottság mind politikai, mind technikai szinten szorosan figyelemmel kíséri ezt a folyamatot, és az éves ciklus végén jelentést tesz az elért eredményekről és a nyomonkövetési intézkedésekről.

Háttér-információk

A ma előterjesztett javaslatok kiegészítik a schengeni rendszer általános működésének és irányításának javítására irányuló folyamatos uniós erőfeszítéseket. A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség az európai integráció történelmi vívmánya. 1985-ös létrehozása óta a schengeni térség emberek millióinak mindennapjait változtatta meg. Közel 1,7 millió polgár dolgozik a lakóhelyétől eltérő schengeni államban. Az emberek a schengeni térség által biztosított szabadságok mentén szervezik életüket: naponta 3,5 millió ember utazik a schengeni államok között. 2021 júniusában a Bizottság előterjesztette a schengeni stratégiát, amelyben számba vette a térséget érintő, elmúlt években felmerült kihívásokat, valamint felvázolta a schengeni térség megerősítéséhez és a szilárd schengeni irányítás létrehozásához vezető utat.

További információk

TÁJÉKOZTATÓ

A schengeni térség helyzetéről szóló jelentés

Szakpolitikai dokumentum: Az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai szakpolitika felé

Jelentés az EU külső határain végzett szisztematikus határforgalom-ellenőrzésről”

Forrás:
A schengeni térség helyzete: a Bizottság új prioritásokat és új irányítási modellt határoz meg; Európai Bizottság; 2022. május 24.

Az európai szemeszter tavaszi csomagja: a zöld és fenntartható helyreállítás támogatása a növekvő bizonytalanság ellenére

„Az Európai Bizottság a 2022. évi európai szemeszter tavaszi csomagja keretében támogatást és iránymutatást nyújt a tagállamoknak két évvel a Covid19-világjárvány első hatásait követően és az Ukrajnával szembeni orosz invázió közepette.

A 2022. tavaszi gazdasági előrejelzés szerint az EU gazdasága 2022-ben és 2023-ban tovább fog növekedni. Bár az EU gazdasága továbbra is reziliens, az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására megváltoztak a körülmények és súlyosabbá váltak a növekedést már korábban is gátló tényezők, amelyekkel kapcsolatban korábban azt remélhettük, hogy enyhülni fognak. Emellett további kihívások elé állítja az EU gazdaságait az energiaellátás biztonsága és az oroszországi fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség tekintetében.

Az európai szemeszter, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a REPowerEU összekapcsolása

Soha nem volt nyilvánvalóbb, hogy az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket csökkentenünk kell. A REPowerEU célja, hogy gyorsan csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket azáltal, hogy gyors ütemben folytatja a tiszta átállást, és összefogást hoz létre az ellenállóképesebb energiarendszer és a valódi energiaunió megvalósítása érdekében.

Az európai szemeszter és a NextGenerationEU középpontjában álló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szilárd kereteket biztosít a hatékony szakpolitikai koordináció biztosításához és a jelenlegi kihívások kezeléséhez. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is fontos szerepet játszik a tagállamok következő évekre szóló reform- és beruházási menetrendjében. A kettős zöld és digitális átállás felgyorsítására és a tagállamok rezilienciájának megerősítésére szolgáló elsődleges eszköz, többek között a REPowerEU-val összhangban hozott nemzeti és határokon átnyúló intézkedések végrehajtása révén.

Az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások iránymutatást nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy megfelelően reagáljanak a fennálló és új kihívásokra, és teljesítsék közös kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzéseiket. Az ajánlások az idei évben a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség reformok és beruházások révén történő csökkentésére is kiterjednek, összhangban a REPowerEU prioritásaival és az európai zöld megállapodással.

Költségvetés-politikai iránymutatás

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2020. márciusi aktiválása lehetővé tette a tagállamok számára, hogy gyorsan reagáljanak és szükséghelyzeti intézkedéseket fogadjanak el a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében. Az összehangolt szakpolitikai fellépés tompította a gazdasági sokkot, és megnyitotta az utat a 2021. évi erőteljes helyreállítás előtt.

A magasabb energiaárak hatásának enyhítésére és az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elől menekülők támogatására irányuló szakpolitikák 2022-ben az EU egészére nézve expanzív költségvetési irányvonalat fognak eredményezni.

Az Ukrajna elleni orosz invázió okozta makrogazdasági sokk sajátos jellege, valamint annak az EU energiabiztonsági szükségleteire gyakorolt hosszú távú hatásai szükségessé teszik a 2023-as költségvetési politika körültekintő kialakítását. A költségvetési politikának bővítenie kell a zöld és digitális átállásra és az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű és időben történő végrehajtása kulcsfontosságú a beruházások magasabb szintjének eléréséhez. A költségvetési politikának ötvöznie kell a nagyobb beruházásokat a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedésének ellenőrzésével, miközben lehetővé kell tennie az automatikus stabilizátorok működését, továbbá átmeneti és célzott intézkedéseket kell biztosítania az energiaválság hatásainak enyhítésére, valamint humanitárius segítségnyújtást kell biztosítania az ukrajnai orosz invázió elől menekülő emberek számára. Emellett a tagállamok jövő évi költségvetési terveit olyan prudens középtávú kiigazítási pályák mentén kell kialakítani, amelyek tükrözik a magas – és a világjárvány miatt folyamatosan emelkedő – GDP-arányos adósságszintekkel összefüggő költségvetési fenntarthatósági kihívásokat. Végezetül a költségvetési politikának készen kell állnia arra, hogy a jelenlegi kiadásokat a változó helyzethez igazítsa.

A Bizottság úgy véli, hogy teljesülnek a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2023-ban történő fenntartásához és 2024-től történő deaktiválásához szükséges feltételek. Az ukrajnai háborúval összefüggésben a megnövekedett bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat fenyegető erős lefelé mutató kockázatok, az energiaárak példátlan emelkedése és az ellátási lánc folyamatos zavarai indokolttá teszik az általános mentesítési rendelkezés 2023-ig történő meghosszabbítását. Az általános mentesítési rendelkezés 2023-ban történő további aktiválása lehetőséget biztosít a nemzeti költségvetési politikának arra, hogy szükség esetén gyorsan reagáljon, miközben biztosítja a világjárvány idején a gazdaságnak nyújtott széles körű támogatásról a középtávú fenntarthatóság biztosításához szükséges átmeneti és célzott intézkedésekre és költségvetési óvatosságra való fokozott összpontosításra történő zökkenőmentes átállást.

A Bizottság a nyári szünetet követően kellő időben iránymutatást fog nyújtani 2023-ra vonatkozóan a gazdasági kormányzás keretének lehetséges módosításairól.

A 126. cikk (3) bekezdése szerinti jelentés a Szerződésben foglalt hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelésről

A Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott jelentés 18 tagállamra terjed ki (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Észtország, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország). E jelentés azt hivatott értékelni, hogy a tagállamok megfelelnek-e a Szerződésben foglalt hiány- és adósságkritériumoknak. Finnország kivételével e tagállamok mindegyike esetében a jelentés értékeli, hogy azok megfelelnek-e a hiánykritériumnak. Litvánia, Észtország és Lengyelország esetében a jelentés azért készült, mert a 2022-re tervezett hiány meghaladja a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket, míg a többi tagállam államháztartási hiánya 2021-ben meghaladta a GDP 3%-át.

A Covid19-világjárvány továbbra is jelentős hatást gyakorol makrogazdasági és költségvetési szempontból egyaránt. Ez a jelenlegi geopolitikai helyzetben nagy fokú bizonytalanságot teremt, ami megnehezíti többek között a költségvetési politikák részletes kidolgozását. A Bizottság ezért nem javasolja új túlzotthiány-eljárás megindítását

és 2022 őszén újra fogja értékelni a tagállamok költségvetési helyzetét. A Bizottság 2023 tavaszán értékelni fogja a 2022. évi eredményadatokon alapuló túlzotthiány-eljárás megindítására irányuló javaslat relevanciáját, különös tekintettel az országspecifikus költségvetési ajánlásoknak való megfelelésre.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelése

A Bizottság értékelte a makrogazdasági egyensúlyhiány fennállását a 2022. évi riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben részletes vizsgálatra kiválasztott 12 tagállamban.

Írországban és Horvátországban már nem áll fenn egyensúlyhiány. Az adósságráta mind Írországban, mind Horvátországban jelentősen csökkent az évek során, és továbbra is erőteljes lefelé irányuló dinamikát mutat.

Hét tagállamban (Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Portugália, Románia és Svédország) továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható. Három tagállamban (Görögország, Olaszország és Ciprus) továbbra is túlzott egyensúlyhiány áll fenn.

Összességében a sebezhetőségek csökkennek, és számos tagállamban a világjárvány előtti szint alá kerülnek, ami két esetben indokolja az egyensúlyhiányok besorolásának felülvizsgálatát; ezekben az esetekben jelentős szakpolitikai előrelépés történt.

Vélemények Németország és Portugália költségvetésiterv-javaslatáról

A Bizottság május 19-én véleményt fogadott el Németország és Portugália 2022. évi költségvetésiterv-javaslatáról.

Németország az új kormány 2021. decemberi hivatalba lépését követően áprilisban benyújtotta a 2022-re vonatkozó aktualizált költségvetésiterv-javaslatát. Emellett Portugália áprilisban új költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be 2022-re vonatkozóan. A Bizottság nem értékelte a Portugália által 2021 őszén benyújtott költségvetésiterv-javaslatot, mivel a 2022. évi állami költségvetést a portugál parlament elutasította.

Németország 2022. évi költségvetési irányvonala az előrejelzések szerint támogató lesz. Az ország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott további beruházásokkal folytatja a helyreállítás támogatását, és tervei szerint fenntartja a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét.

Portugália költségvetési irányvonala 2022-ben várhatóan támogató lesz. Portugália azt tervezi, hogy további támogatást nyújt a helyreállításhoz azáltal, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt további beruházások finanszírozására használja fel. Emellett a nemzeti finanszírozású beruházások fenntartását is tervezi. Portugália 2022-ben várhatóan általánosságban korlátozza a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.

Megerősített felügyeleti jelentés és a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentések

A Görögországra vonatkozó tizennegyedik megerősített felügyeleti jelentés megállapítja, hogy az ország a világjárvány új hullámai, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió gazdasági következményei által kiváltott nehéz körülmények ellenére megtette a szükséges intézkedéseket, hogy teljesítse az elfogadott kötelezettségvállalásokat. A jelentés alapul szolgálhat az eurócsoport számára ahhoz, hogy döntsön a szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések következő csomagjának végrehajtásáról.

A Bizottság emellett Írország, Spanyolország, Ciprus és Portugália tekintetében a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentést fogadott el. A jelentésekben megfogalmazott következtetések szerint valamennyi érintett tagállam továbbra is stabil adósságtörlesztési kapacitással rendelkezik.

Foglalkoztatási iránymutatások

A Bizottság – tanácsi határozat formájában – iránymutatásokat is javasol a tagállamok 2022-es foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan. Ezek az iránymutatások minden évben közös prioritásokat határoznak meg a nemzeti foglalkoztatási és szociálpolitikák számára, hogy azok méltányosabbak és befogadóbbak legyenek. A tagállamok feladata most ezek jóváhagyása.

A tagállamok további reformjai és beruházásai döntő fontosságúak lesznek a minőségi munkahelyteremtés, a készségfejlesztés és a zökkenőmentes munkaerőpiaci átmenet támogatása, valamint az EU-ban jelenleg is fennálló munkaerőhiány, valamint a munkaerő-kereslet és kínálat közötti eltérés kezelése szempontjából. Az iránymutatások segítséget nyújtanak ahhoz, hogy miként lehet folytatni a munkaerőpiaci intézmények, az oktatás és képzés, valamint a szociális védelmi és az egészségügyi rendszerek korszerűsítését annak érdekében, hogy azok méltányosabbak és befogadóbbak legyenek.

A Bizottság az idei évben javasolja a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások aktualizálását, különös tekintettel a Covid19 utáni körülményekre, a zöld és digitális átállás társadalmi méltányosságának biztosítására, valamint a közelmúltbeli szakpolitikai kezdeményezések – többek között az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válasz, például a menekültek munkaerőpiacra való belépését lehetővé tevő intézkedések – figyelembevételére.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai felé tett előrelépés

A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljait integrálja az európai szemeszterbe. Az európai szemeszter 2022. évi ciklusa naprakész és következetes jelentéstételt biztosít a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén a tagállamokban elért eredményekről. Az országjelentések összefoglalják az egyes tagállamok által a fenntartható fejlődési célok végrehajtása terén elért eredményeket, és részletes mellékletet tartalmaznak, amely az Eurostat által végzett nyomon követésen alapul.

24 tagállam esetében az országjelentések hivatkoznak a Tanács által elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre is. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatás jelentős számú olyan reformhoz és beruházáshoz járul hozzá, amelyek várhatóan segítik a tagállamokat a fenntartható fejlődési célok felé történő további előrelépésben.

A tavaszi csomaggal párhuzamosan az Eurostat a mai napon közzétette a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén uniós összefüggésben elért haladás nyomon követéséről szóló jelentést. Az elmúlt öt évben az EU a fenntartható fejlődési célok többségének megvalósítása terén haladást ért el. A legtöbb előrelépés a béke és a személyes biztonság Unión belüli előmozdítása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az intézményekbe vetett bizalom javítása terén történt (16. fenntartható fejlődési cél), ezt követte a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása (1. fenntartható fejlődési cél), valamint a gazdaság és a munkaerőpiac (8. fenntartható fejlődési cél). Általánosságban további erőfeszítésekre lesz szükség a célok eléréséhez, különösen a környezetvédelem, például a tiszta víz és az alapvető köztisztaság (6. fenntartható fejlődési cél) és a szárazföldi ökoszisztémák védelme (15. fenntartható fejlődési cél) terén.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az Ukrajna elleni orosz invázió kétségtelenül rendkívüli gazdasági bizonytalanságba sodorta Európát. Ennek hatására megugrottak az energia-, nyersanyag-, áru- és élelmiszerárak, ami nehézségeket okoz a fogyasztók és a vállalkozások számára. Az európai szemeszter e tavaszi csomagjának célja, hogy folytatódjon Európa gazdasági kilábalása a világjárványból, és ezzel egyidejűleg fokozatosan megszüntessük az orosz energiától való stratégiai függőségünket.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos szerint: „A világjárvány több mint két évvel ezelőtti kezdete óta az EU és a nemzeti kormányok erőteljes és koherens szakpolitikai támogatást nyújtottak gazdaságainknak, hozzájárulva a gyors helyreállítás fenntartásához. Ma közös prioritásaink a beruházások és a reformok. Ezt tükrözik az előterjesztett ajánlások is, amelyek egyértelműen a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtására és az energetikai átállásra összpontosítanak. A költségvetési politikáknak folytatniuk kell az átállást a világjárvány során nyújtott általános támogatásról a célzottabb intézkedésekre. Az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott újabb zűrzavaros időszakban a kormányoknak rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy politikáikat a kiszámíthatatlan fejleményekhez igazíthassák. Az általános mentesítési rendelkezés 2023-ra történő meghosszabbítása elismeri a nagy fokú bizonytalanságot és az erős lefelé mutató kockázatokat egy olyan helyzetben, amikor az európai gazdaság nem normalizálódott.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos így nyilatkozott: „A Bizottság foglalkoztatási iránymutatásai létfontosságúak a tagállamok foglalkoztatás- és szociálpolitikákkal kapcsolatos prioritásainak meghatározásában és szakpolitikai koordinációjában. A világjárványt követően elengedhetetlen, hogy az Unió és tagállamai biztosítsák, hogy a zöld és digitális átállás társadalmilag igazságos legyen. A Bizottság 2022. évi iránymutatásai megnyitják az utat a több és jobb munkahely megteremtése és a társadalmi méltányosság előmozdítása felé, ami magában foglalja az Ukrajnából menekülők munkaerőpiaci integrációjának támogatását is.”

Következő lépések

A Bizottság felkéri az eurócsoportot és a Tanácsot, hogy vitassák meg a csomagot, és hagyják jóvá a ma előterjesztett iránymutatásokat. A Bizottság konstruktív párbeszédet kíván folytatni az Európai Parlamenttel e csomag tartalmáról és az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről.

További információk

Kérdések és válaszok az európai szemeszter 2022. tavaszi csomagjával kapcsolatban

Közlemény az európai szemeszter tavaszi csomagjának főbb elemeiről

27 tagállam országjelentése

Országspecifikus ajánlások 27 tagállam számára

12 tagállam részletes vizsgálata

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés

Vélemények Németország és Portugália költségvetésiterv-javaslatáról

Tizennegyedik megerősített felügyeleti jelentés Görögországról

A programot követő felügyeleti jelentések Ciprusra, Írországra, Spanyolországra és Portugáliára vonatkozóan

Javaslat – A Tanács határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról

Nyomonkövetési jelentés az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén az Unió által elért eredményekről

2022. tavaszi gazdasági előrejelzés

A REPowerEU-terv

Versailles-i nyilatkozat

NextGenerationEU”

Forrás:
Az európai szemeszter tavaszi csomagja: a zöld és fenntartható helyreállítás támogatása a növekvő bizonytalanság ellenére; Európai Bizottság; 2022. május 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. május 30.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Informatikai szakrendszer megújítása
    Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/98, 2022.05.23.
  • Számlavezető rendszerhez támogatás
    Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/99, 2022.05.24.
  • Üzenetközvetítő szolgáltatás beszerzése
    Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/100, 2022.05.25.
  • Okostanterem IKT III: digitális kultúra 4 részben
    Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/100, 2022.05.25.
  • FMNY22_ESZK+TÜSZ (nyomat előállító eszközök és kapcsolódó szolgáltatások)
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/100, 2022.05.25.
  • Felhívás- Honlapfejlesztés
    Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/102, 2022.05.27.
  • AF – OFA (kisgyermeket nevelő szülők számára nyelvi és informatikai képzések)
    Ajánlatkérő: OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/102, 2022.05.27.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Eredménytájékoztató a KM01OPEN17 számú keretmegállapodás alapján megvalósított versenyújranyításokról, közvetlen megrendelésekről (nyílt szabványú szoftverlicencek)
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
    Nyertes: számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.940.721.746,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/100, 2022.05.25.
  • Praxisnyilvántartási rendszer továbbfeljesztés
    Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
    Nyertes: MelorIT Számítástechnikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.500.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/100, 2022.05.25.
  • Interaktív érintőképernyős táblák beszerzése
    Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
    Nyertes: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.515.170,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/101, 2022.05.26.
  • Projektszintű elők. feladatok ellátása – táj.hird ( TOP-1.5.1-20-2020-00022 pályázathoz)
    Ajánlatkérő: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
    Nyertes: EuroRaptor Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság;Ex Ante Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 147.500.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/101, 2022.05.26.
  • Müpa CRM rendszerének üzemeltetése 2022
    Ajánlatkérő: Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: Crane International Gazdasági és Kommunikációs Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/102, 2022.05.27.
  • „Általános” kliens oldali IT eszközök (SZGRÁ)
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 200.000.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/102, 2022.05.27.

Tállai András: Ismét bizonyított az szja-bevallási rendszer

„Az adóhivatal több mint 5,5 millió magánszemélynek készítette el az adóbevallási tervezetét, amelyek jelentős többsége május 21-én hivatalos bevallássá vált. Idén is sokan hagyták utolsó pillanatra a tervezet módosítását, benyújtását, az szja-bevallások negyede az utolsó héten érkezett be – tájékoztatta Tállai András az MTI-t.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy több mint 665 ezer bevallás az utolsó héten, május 15-e után érkezett, ebből 608 ezer elektronikusan. Ezzel a több mint 90 százalékos aránnyal, a népszerűségi lista élén továbbra is az online módszer áll – jegyezte meg.

Az idén 2,7 milliónyian nyújtottak be bevallást, 62 százalékuk módosítás nélkül fogadta el az adóhivatal által kiajánlott tervezetet, mintegy kétmillió bevallás az adózó érdemi közreműködése nélkül vált elfogadottá – mondta.

„Annak az időszaknak már vége, amikor az embereknek azért kellett mulasztási bírságot fizetni, mert nem töltötték ki a nyomtatványt, vagy a határidőt követően, késedelmesen nyújtották be az szja-bevallásukat”. Most sokak tervezete vált automatikusan, érdemi közreműködés nélkül, bevallássá – hangsúlyozta Tállai András.

Tállai András felidézte, hogy a kormány 2017 óta mentesíti a magánszemélyeket a bevallás kitöltésének kötelezettsége alól. Az e-szja folyamatosan bővül, egyre többeket segít – nyomatékosította, hozzátéve, hogy például már a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak is készít az adóhivatal tervezetet, amit az érintetteknek csak a jövedelmi adataikkal kell kiegészíteniük.

Tállai András kiemelte, hogy nemzetközi szinten is példaértékű a magyar bevallás-kiajánlási rendszer. Van még néhány tagállam az Európai Unióban, ahol a magánszemélyek bevallását az adóhivatal készíti el, ám az államtitkár szerint az egyszerű kezelhetőség mellett a tervezetek adataiban is kiemelkedik a magyar rendszer. Több ország tervezetében csak a bérjövedelem szerepel, így például a kamatból, az osztalékból származó jövedelmét és annak adóját mindenkinek saját magának kell kiszámítania, és az adatokat még be is kell írnia a bevallás megfelelő soraiba – ismertette.

A hazai rendszer egyedülálló a kedvezmények kezelésében is. A gyermekek után járó családi kedvezmény, és a szerte a világon kuriózumnak számító két adókedvezmény (az első házas, illetve a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye) év közben igénybe vett összegét mind tartalmazza a bevallási tervezet – mondta Tállai András.

A családi adóvisszatérítés egyedülálló az Európai Unióban, ezért Magyarországon kívül más államban nem is lehetne ilyen sor a bevallásban. Ám ezek kitöltésével sem kellett bíbelődnie a magyar gyermekes szülők többségének, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiajánlott tervezete mindezt tartalmazta – hangsúlyozta az államtitkár.”

Forrás:
Tállai András: Ismét bizonyított az szja-bevallási rendszer; Híradó.hu/MTI; 2022. május 29.

Informatika, távközlés, technika

A részletek ismerete nélkül nehéz felmérni, pontosan milyen hatást gyakorolhat majd a távközlés extraprofit-adója

„A koronavírus járvány és az ukrán-orosz válság kapcsán kialakult kedvezőtlen gazdasági hatásokat ellensúlyozandó más szektorok mellett 2022-ben és 2023-ban éves szinten 40 milliárd forint „extraprofitot” kíván elvonni a kormány a magyarországi távközlési ipar szereplőitől – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi kormányinfón. 2010 óta ez sorrendben a negyedik szektorális különadó, melyet a telkópiaci szereplőkre szabnak, a kormányzati retorika szerint ugyanakkor fontos változás, hogy ezúttal az érintett társaságok áttételesen kifejezett haszonélvezői lehetnek a válsághelyzetet előidéző állapotoknak.

Az új adónem kapcsán ugyanakkor láthatóan a legtöbb részlet teljesen kidolgozatlan még, legalábbis ami a távközlési cégektől beszedni kívánt részt illeti – Nagy Márton egy tegnapi háttérbeszélgetésen annyit közölt csak, hogy várhatóan forgalomtípusú adóról lesz szó, melyet a roaming (!), az internet és a kábeltévé forgalmára vetnek ki, de hogy pontosan milyen arányban, azt egyelőre nem tudni.

Az éves elvonás az első szektorális különadó, a 2010 és 2012 között fizetett „válságadó” évi több mint 60 milliárd forintos tételével összevetve első olvasatra nem tűnik kirívóan magasnak, különösen inflációarányosan számítva. Csakhogy a szektor azóta két újabb különadót is kapott a nyakába (telekomadó, közműadó), melyek az iparág szereplőit eltérő mértékben terhelik, a mértéküket viszont jól jelzi, hogy a legnagyobb piaci szereplőnek számító Magyar Telekom csupán e két adónem tekintetében 2016-tól éves szinten 31-34 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe.

Hogy az első iparági különadók kivetése óta az iparág és a kormányzat viszonya mennyit változott, azt jól jelzi, hogy legnagyobb, külföldi többségi tulajdonban lévő iparági szereplők, így a Magyar Telekom mellett a Vodafone Magyarország és a Yettel Magyarország láthatóan teljesen elvesztették 2010-es harci kedvüket, jóllehet ehhez alighanem az is hozzájárult, hogy a Vodafone Magyarország és a Tesco szektorális különadók ellen indított keresete időközben elbukott az Európai Bíróságon. Mindenesetre jelzésértékű, hogy tegnapi megkeresésünk után a potenciálisan érintettek közül egyetlen cég sem kívánta kommentálni a kormányzati bejelentést.

Ez persze adódhat a részletek ismeretének hiányából is, a cégek alighanem csak a pontos részleteket látva tudják majd ténylegesen „beárazni” az extraprofit-adó hatását, mely minden bizonnyal kihatással lesz majd az éves beruházási keretösszegekre is, így a mobilhálózatok generációváltása, továbbfejlesztése, illetve az új, gigabit-képes vezetékes infrastruktúrák kiépítése némelyest lelassulhat idén és 2023-ban.

De ki állja majd a cechet?

Bár a kormányzati kommunikáció külön kiemeli, hogy nem életszerű az extraprofit-adó továbbhárítása az ügyfelek felé, illetve a kormány kifejezett célja ennek – egyelőre pontosan nem ismert módon történő – megakadályozása, a távközlési szolgáltatások meglehetősen bonyolult összetétele és árazása miatt az iparág szereplői mégis viszonylag könnyedén át tudják hárítani legalább a költségek egy részét az ügyfelekre.

Ennek egyik kézenfekvő módja lehet az évek óta folyamatosan csökkenő készüléktámogatások további megnyirbálása, illetve az alapszolgáltatásokhoz nem feltétlenül kapcsolódó, értéknövelt szolgáltatások átárazása. Bár az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály, az Eht. a határozott idejű, távközlési szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó szerződéseket kötő ügyfeleket védi a a havidíjak kvázi befagyasztásával, ma már ezt a védelmet is zárójelbe tették a szolgáltatók, a Yettel és a Vodafone legalábbis jogot formál magának arra, hogy a szerződések határozott időtartama alatt is – indokolt esetben és időszakosan – árat emeljen.

Másfelől viszont erősen kérdéses, hogy a szektor szereplői ténylegesen mennyire számítanak akár a koronavírus világjárvány, akár az ukrán-orosz válság közvetett haszonélvezőinek, így a rájuk kivetett extaprofit-adó létjogosultsága pusztán szakmai alapokon miként támasztható alá.

Kétségtelen, hogy a koronavírus világjárvány során a telekommunikációs hálózatok szerepe, illetve forgalma hazánkban is számottevően felértékelődött, megnövekedett, ez a megállapítás azonban jelentős mértékben az IP-forgalomra korlátozódik. A vezetékes szolgáltatások esetében a szolgáltatások jellegéből adódóan a megnövekedett forgalom gyakorlatilag semmilyen extra bevételt nem termel az üzletág számára, a mobiladat-előfizetések száma pedig a koronavírus világjárványtól függetlenül évek óta tetőzést mutat hazánkban, az adatforgalom pedig évről-évre lineárisan nő, látszólag teljesen függetlenül a járványhatástól. Mindeközben egy erősen forrásigényes hálózatfejlesztési kényszer is jelentkezik a szolgáltatók részéről, hogy a megnövekedett forgalmat ki tudják szolgálni.

Az egyetlen terület a távközlésben, melyre valóban drámai hatást gyakorolt a világjárvány, az a kormányzat által is hivatkozott mobil roamingforgalom, csakhogy itt éppen jelentős visszaesést könyvelhettek el a szolgáltatók, miután a külföldi utazások száma a járványidőszakban bezuhant.

Netadó 2.0

A részletek aprólékos kidolgozása nem utolsósorban már csak azért is indokolt, mivel a kormány az IP-forgalom megadóztatása kapcsán egyszer már csúnyán megégette a kezét. A 2014 októberében felvetett internetadó ötlete hatalmas, nem várt tiltakozási hullámot indított el mind a szolgáltatók, mind az előfizetők körében, ezért Orbán Viktor miniszterelnök október végén kénytelen volt visszavonulót fújni, az adótörvény ominózus módosításába így nem kerültek bele a távközlési adó internetszolgáltatásokra való kiterjesztésére vonatkozó rendelkezések.

A kormányzat ezért a 2014-es eseményekből okulva ezúttal alighanem jóval óvatosabb lesz majd, hozzátéve, hogy a frissen felállt kabinet támogatottsága ma lényegesen erősebb, mint 2014-ben volt, a jelenlegi gazdasági helyzet pedig a választók szemszögéből minden eddiginél nagyobb legitimációt adhat a kormánynak arra, hogy a nyereséges multikra újabb adókat vessen ki.”

Forrás:
Rengeteg a kérdőjel a távközlés extraprofit-adója kapcsán; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. május 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Már elérhető az Ószövetségi szómutató szótár – Digitális könyvbemutató az MTA könyvtárában

„Digitális könyvbemutató keretében ismerhették meg az érdeklődők az Ószövetségi szómutató szótárt május 25-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban.

A Babits Antal bibliakutató, vallástörténész vezetésével működő szakmai csoport hat éven át tartó munkájának gyümölcseként elérhetővé vált digitális formában az Ószövetségi szómutató szótár.

A Magyar Bibliatársulat honlapján ingyenesen hozzáférhető szómutató (konkordancia) minden magyar bibliafordításra alkalmazható, a héber eredeti szöveg alapján készült (https://bibliatanulmanyozas.bibliatarsulat.hu/oszovetsegiszomutato), a tudományos munkát segítő, de a csupán az Ószövetség iránt érdeklődő „laikus” számára is jól használható. A keresett szavak jelentése (szinonimákkal) mellett az adott szó előfordulási helyét, helyeit is megmutatja a szótár.

Az online megjelenés a frissítésre is nyitott. A szerkesztők külön kérik e-mailek formájában a jobbító szándékú észrevételeket, megjegyzéseket, felvetéseket a korrekcióra, így maradhat korszerű a szómutató a tudományos közvélemény számára is.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központjában megtartott könyvbemutatón beszédet mondott Freund Tamás, az MTA elnöke; Székely János szombathelyi megyéspüspök, Steinbach József református püspök és Frölich Róbert országos főrabbi, valamint Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára; Karasszon István hebraista szaklektor (Károli Gáspár Református Egyetem) és Babits Antal, a szómutatót megvalósító projekt vezetője.

A rendezvényen közreműködött Klenyán Csaba Liszt-díjas klarinétművész.
…
A digitális könyvbemutatón Babits Antal, az Ószövetségi szómutató szótár szerkesztője többek között elmondta, hogy a munkafolyamat során különösen nehéz feladat hárult a szakmai csoportra a nemzetközi tudományos fordítói közvélemény által is vitatott bibliai szavak, szövegrészek magyarra fordításánál.

Nagy bölcsességgel kellett eljárni a több mint ezerötszáz ószövetségi hapax legomenon (egyszer előforduló szó) esetében, ezeket ugyanis a fordításnál nincs mivel egybevetni.

Babits Antal is hangsúlyozta, hogy várják a szakmai kiegészítéseket, észrevételeket, visszajelzéseket a szómutatóval kapcsolatban, hiszen az online mód lehetőséget ad a frissítésre. A szómutatóban alapszavakra, az igék esetében egyes szám harmadik személyű alakra lehet keresni.
…
A rendezvényen elhangzott, hogy folyamatban van a Biblia ökumenikus fordítása.”

Forrás:
Már elérhető az Ószövetségi szómutató szótár – Digitális könyvbemutató az MTA könyvtárában; Körössy László; Magyar Kurír; 2022. május 26.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Az Európai Unió kiberbiztonsági védelmi rendszere

„A Tanács ma következtetéseket fogadott el az Unió kiberbiztonsági védelmi rendszerének fejlesztéséről. Demonstrálni kívánják az EU eltökéltségét, hogy azonnali és hosszú távú válaszokat adjon a kiberbiztonságát fenyegető tényezőknek, fenyegetés szereplőinek, akik veszélyeztetik EU biztonságos és nyílt hozzáférését a kibertérhez, és hatással a stratégiai érdekekre, beleértve partnerei biztonságát is.

Kiberbiztonsági kezdeményezések

A következtetésekben a Tanács kiemeli az EU öt funkcióját a kiberterületen:

  • a rugalmasság és a védelmi képességek erősítése;
  • a szolidaritás fokozása és átfogó válságkezelés;
  • az EU kibertérről alkotott elképzelésének támogatása;
  • a partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fokozása;
  • a kibertámadások megelőzése, védekezése és az azokra való reagálás.

A miniszterek többek között felszólítják a Bizottságot, hogy javasoljon közös uniós kiberbiztonsági követelményeket a csatlakoztatott eszközökre és a kapcsolódó folyamatokra és szolgáltatásokra vonatkozóan, és felkéri az érintett hatóságokat, például az EU Kiberbiztonsági Ügynökségét (ENISA), hogy fogalmazzanak meg ajánlásokat a kommunikációs hálózatok ellenálló képességének megerősítése érdekében, és hangsúlyozzák a rendszeres kibergyakorlatok fontosságát a nagyméretű kiberincidensekre adott uniós belső és külső válaszok gyakorlása és felmérése érdekében.

Háttér

A kibertér a geopolitikai verseny színterévé vált, ezért az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan és erőteljesen reagáljon a kibertámadásokra, például az EU-t és tagállamait célzó, államilag támogatott rosszindulatú kibertevékenységekre, és teljes mértékben ki kell használnia minden eszközét. Az ellenséges szereplőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a tagállamok és az uniós intézmények elleni kibertámadásokat korán észlelik, azonnal azonosítják, és minden szükséges eszközzel és szakpolitikai eszközzel semlegesítik.

Council conclusions on the development of the European Union’s cyber posture
Strategic Compass”

Forrás:
Cyber posture: Council approves conclusions; Európai Unió Tanácsa; 2022. május 23.

Magyarország: űrdiplomácia és űrkitüntetések

„V4 űrügyi szakpolitikai vezetők találkozója Budapesten, miniszteri elismerések átadása az űrkutatás terén végzett tevékenységért.

Az elmúlt napokban két eseményről jelent meg beszámoló a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának honlapján.

Május 17-én Ferencz Orsolya miniszteri biztos meghívására, a Visegrádi Együttműködés magyar elnöksége keretében Budapesten rendezték a V4 űrügyi szakpolitikai vezetők első megbeszélését a 2021 decemberében a négy kormányfő által aláírt V4 űrügyi együttműködési megállapodás alapján.

Napirenden a regionális ágazati együttműködés lehetőségei szerepeltek, különös tekintettel a diplomáciai, űripari és felsőoktatási dimenziókra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szakértői bemutatták Magyarország Űrstratégiáját, illetve a HUNOR kutatóűrhajós programot. A résztvevők kívánatosnak tartották a nemzeti űrágazatok szereplői közötti együttműködés erősítése érdekében a V4 űrügyi kompetenciák katalógusának összeállítását.

Sor került a Magyarország által rendezendő V4 űripari nap koncepciójának ismertetésére, továbbá a résztvevők elhatározták a V4 térségi szinergiák lehetőségeinek feltárását az űrszakmai képzést nyújtó egyetemi oktatás fejlesztése érdekében, illetve a Nemzetközi Visegrádi Alap egyetemi ösztöndíjainak népszerűsítését az ilyen tanulmányok iránt érdeklődő közép-európai hallgatók számára.

A magyar űrtevékenységben, azon belül is az űrorvosi kutatásokban egész élete során kimagasló eredményességgel végzett példaértékű munkájáért, oktatói és ismeretterjesztő tevékenységéért Bay Zoltán-díjban részesült Grósz Andor nyugállományú orvos dandártábornok, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa.

Az űrdozimetriai kutatásokban, különösen a Pille sugárdózismérő rendszer fejlesztése terén évtizedeken át kimagasló eredményességgel végzett, példaértékű munkájáért Bay Zoltán-díjban részesült Deme Sándor kandidátus, az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa.

A magyar űrtevékenység érdekében több évtizeden át végzett villamosmérnöki, illetve diplomáciai munkásságának, azon belül is az európai uniós űrpolitikai és ESA-kapcsolataink fejlesztésének elismeréseként a Magyar Űrkutatásért Érdemérem elismerésben részesült Erényi István, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség munkatársa. ”

Forrás:
Űrdiplomácia és űrkitüntetések; Űrvilág.hu; 2022. május 19.

Szakirodalom

Zöld közbeszerzések

„Idén lesz 50 éve, hogy a Római Klub megjelentette első jelentését A növekedés határai címmel, mely széles körben ismertté tette többek között a fenntartható fejlődéssel, fenntartható növekedéssel, a megújuló és nem-megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos dilemmákat. Fél évszázad elteltével a fenntarthatóság, a környezettudatos gondolkodás a mindennapjaink részévé vált, a gazda-sági élet minden területén jelen van és hódít, ezért természetesen a közbeszerzések területe sem maradhat ki belőle.”

Forrás:
Zöld közbeszerzések; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet, 2022/5; 2022. május 24. (PDF)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1266/2022. (V. 27.) Korm. határozata a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Vágujhelyi Ferencet e kormányhatározat hatálybalépésétől a Kit. 219. § (3) bekezdése szerinti időtartamra a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében eljárva gondoskodik
a) a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálása, a szervezeti folyamatok és eljárások racionalizálása érdekében szükséges intézkedések meghatározásáról,
b) a kormányzati döntéseket alátámasztó elemzési készség megteremtéséről az arányos közteherviselés és az igazságos társadalmi ellátások biztosítása érdekében,
c) a kitűzött célok eléréséhez szükséges adatvédelmi módszertan kidolgozásáról.

3. A kormánybiztos munkáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mesterséges Intelligencia Munkacsoport támogatja.

4. A kormánybiztos tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter irányítja…”

Forrás:
A Kormány 1266/2022. (V. 27.) Korm. határozata a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2022. évi 90. szám; 2022. május 27.; 3715. o. (PDF)

A Kormány 1270/2022. (V. 27.) Korm. határozata a deregulációért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva dr. Tuzson Bence Balázst e kormányhatározat hatálybalépésétől a Kit. 219. § (3) bekezdése szerinti időtartamra a deregulációért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos)
nevezi ki.

2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében eljárva
a) gondoskodik a hazai jogszabályoknak az észszerű működés szempontjából történő tartalmi felülvizsgálatáról;
b) a felülvizsgálat alapján ágazati és egyedi javaslatot tesz a Kormánynak
ba) az állam működését meghatározó szabályozások egyszerűsítésére,
bb) a jogszabályok technikai és tartalmi deregulációjára,
bc) a közigazgatási hatósági és egyéb eljárások, szolgáltatások egységesítésére, egyszerűsítésére, korszerűsítésére, a működési gyakorlatok észszerű megújítására, ideértve azok elektronizálását, összehangolását és automatizálását is;
c) közvetlen kapcsolatot tart a hazai szabályozásokat előkészítő és alkalmazó önálló szabályozó szervekkel, minisztériumokkal, központi és területi államigazgatási szervekkel, önkormányzatokkal, kamarákkal és egyéb
költségvetési szervekkel;
d) figyelemmel kíséri az állam működésének észszerűsítését elősegítő nemzetközi megoldásokat és gyakorlatokat.

3. A kormánybiztos a kormányzati előterjesztéseket a Kormány ügyrendjéről szóló kormányhatározat szerinti előzetes egyeztetés során véleményezi. Az előterjesztő a kormánybiztos véleményét köteles megvizsgálni, és a kormánybiztossal egyeztetett módon köteles gondoskodni az előterjesztés átdolgozásáról.
…
6. A kormánybiztos tevékenységét titkárság nem segíti.
7. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja…”

Forrás:
A Kormány 1270/2022. (V. 27.) Korm. határozata a deregulációért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Magyar Közlöny; 2022. évi 90. szám; 2022. május 27.; 3717-3718. o. (PDF)