Skip to main content

43. szám, 2022. október 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Varga Judit: Az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében újabb törvénycsomag a parlament előtt

„Az igazságügyi miniszter közösségi oldalán tudatta a hírt.
Varga Judit azt írta: „Vállaltuk és meg is valósítjuk! Újabb törvénycsomagot terjesztettünk az Országgyűlés elé a bizottsággal való megállapodás érdekében. A módosítás gyorsítja a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását, illetve növeli azok hatékonyságát.””

Forrás:
Varga Judit: A bizottsággal való megállapodás érdekében újabb törvénycsomag a parlament előtt; Híradó.hu; 2022. október 19.
Lásd még: T/1616 Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; 2022. október 18.

Az uniós források megszerzésén dolgozik a parlament a jövő héten is

„Jó néhány törvényjavaslatot elfogadott már az elmúlt egy hónapban az Országgyűlés annak érdekében, hogy megszülessen a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás, és így megkezdődjön az uniós források utalása. A munka azonban még nem ért véget.

Hosszú hónapok óta tartó csörte végére kerülhet pont az év végén, ha az Európai Bizottság akceptálja a magyar kormány lépéseit, amelyeket az uniós források folyósítása érdekében hozott. A kabinet részéről alapvetően Navracsics Tibor területfejlesztési és Varga Judit igazságügyi miniszter által koordinált munkából bőven hárult és még mindig hárul is feladat az Országgyűlésre.

Sok törvény már megszületett

A parlament október elején már elfogadta
* az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról szóló kormányzati javaslatot,
* lehetővé tette, hogy magyar pénzügyőrök segítsék az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőreinek munkáját,
* erősített a jogszabályalkotásban való társadalmi részvételen, és
* a közérdekű adatigénylést is könnyítette.

Az utóbbival kapcsolatban egyébként további tervei is vannak a kormánynak, létrehozna ugyanis egy bárki számára elérhető, nyilvános központi információs közadat-nyilvántartást.

Vagyonnyilatkozatok, veszélyhelyzet

A hétfőn kezdődő ülésen újabb törvényeket szavazhatnak meg a képviselők a brüsszeli döntéshozók puhítása érdekében. Az egyik elfogadásra váró előterjesztés új vagyonnyilatkozat-tételi rendszert léptetne életbe az országgyűlési képviselőkre és családtagjaikra vonatkozóan. Az indítványról szóló vitában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: a magyar törvényhozás korábban az Európai Parlament szabályozásához igazította a hazai vagyonnyilatkozati előírásokat, vagyis értelmezése szerint az ezzel kapcsolatos brüsszeli bírálat azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem találta eléggé transzparensnek ezeket a kereteket. A kormány ezek után a korábbi magyar szabályozás alapvető eljárási elemeinek a visszaállításáról döntött, egyes pontokon vegyítve a két rendszert.
Brüsszel számára szintén kedves lépés lehet, hogy a parlament hétfőn arról a kormánypárti előterjesztésről is határoz, amely szerint alkalmanként legfeljebb 180 napra meghosszabbíthatja az Országgyűlés a kormány által kihirdetett veszélyhelyzetet.

A képviselők november 2-ig összesen öt napon üléseznek, és ezalatt számos törvényjavaslatot megvitatnak majd, köztük
* a már említett infotörvény-módosítást, továbbá
* egyes adójogszabályok megváltoztatását, valamint
* a 2025-ös oszakai világkiállításon esedékes magyar megjelenés részletkérdéseit.”

Forrás:
Az uniós források megszerzésén dolgozik a parlament a jövő héten is; Világgazdaság; 2022. október 23.

Közigazgatás, politika, jog

A Magyar Falu Program a biztonságot helyezi középpontba, mondta Gyopáros Alpár

„A Magyar falu program a biztonságot helyezi középpontba azzal, hogy a sokáig elnéptelenedő kistelepüléseken élőknek is jó minőségű életfeltételeket biztosít – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken a Zala megyei Kiskutason.

Gyopáros Alpár a település 4,1 kilométeres bekötőútján mintegy egymilliárd forintból elvégzett felújítás avatásán arról beszélt, hogy az elmúlt ötven, hatvan, sőt hetven évben Magyarország számos településén folyamatosan csökkent a népesség, az elvándorlás volt a jellemző.

A Magyar falu program által biztosított források az oktatási-nevelési, illetve az egészségügyi alapellátási intézmények felújításán kívül közlekedési beruházásokat is finanszíroznak. A falusi útalap jóvoltából három év alatt országszerte 3000 kilométer, ezen belül Zalában közel 100 kilométernyi mellékút újulhatott meg – ismertette a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár jelezte, hogy a 2019-ben indult Magyar falu program a mellékúthálózat fejlesztését is kiemelten kezeli, mert nem elég, ha a kistelepülésen élők számára jó életfeltételeket nyújtanak, de a munkahelyre, iskolába járáshoz, egyéb szolgáltatások igénybevételéhez szükséges közlekedési feltételeket is biztosítani kell.

Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a sok tekintetben mintatelepülésnek számító Kiskutas több mint 800 éves története alatt talán összesen nem jutott annyi fejlesztési forráshoz, mint amennyi a mostani útrekonstrukció költsége volt. A falufejlesztési programnak az lenne a fő célja, hogy az indulásától számított tíz év alatt minden 5000 alatti lélekszámú településen megújuljanak az utak, a járdák és a közintézmények.

Halász Gábor, Kiskutas független polgármestere elmondta: a közel egymilliárd forint költségű útfelújítás egybeesett a település déli határán egy 65 millió forintból finanszírozott csapadékvíz-elvezetési munkával is. Hozzátette, hogy a Magyar falu programban Kiskutasnak nyolc pályázata nyert, amiből hatot már megvalósítottak, kettőt pedig a jövő évben fognak.”

Forrás:
Gyopáros: A Magyar falu program a biztonságot helyezi középpontba; Híradó.hu / MTI; 2022. október 21.

A magyar kormány komolyan gondolja a vállalásait és ezt az Európai Bizottság is felismerte

„„A magyar kormány komolyan gondolja ezeket a vállalásait és ezt a Bizottság is felismerte” – hangsúlyozta előadásában a miniszter.

„Magyarország elkötelezett abban, hogy megállapodás szülessen a Bizottsággal és megkapjuk az uniós pénzeket” – fogalmazott Navracsics Tibor a Budapest Economic Forum konferencia nyitóelőadásán.

A területfejlesztési miniszter beszédében elismerte, hogy „részben a realitás, részben a kényszer” mondatta vele a májusi miniszteri meghallgatások során, hogy év végére összejöhetnek a megállapodások. Hozzátette: a legjobb esetben is az év végéig tudunk megállapodni az eljárási határidők miatt, illetve a kommunikáció és a bizalmi kapcsolatok alacsony szintje miatt is ez volt reális akkoriban – idézte a politikust a Portfolio.

Brüsszelben is elégedettek a vállalások teljesítésével

„Meg kell állapodnunk ahhoz, hogy ne legyen forrásvesztés, ezt az Európai Bizottság is tudja, ez jó hír” – hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor.

Majd azzal folytatta, hogy miután már túljutottak a „kezdeti bizalomépítés szintjén, (…) most már van mindkét oldalon egy kölcsönös bizalom a vállalások végrehajtásáról”. A miniszter jelezte, hogy informális csatornákon is azt hallják Brüsszelből, hogy elégedettek a vállalások eddigi teljesítésével. Ezt jelzi az is, hogy a Tanács meghosszabbította két hónappal a magyar vállalások végrehajtásának határidejét – idézte fel a miniszter.

Komolyan gondolja a kormány a vállalások teljesítését

Navracsics az előadásban hangsúlyozta, hogy „a magyar kormány komolyan gondolja ezeket a vállalásait és ezt a Bizottság is felismerte”.

Továbbá elismerte, hogy a vállalások teljesítése során odafigyelnek a „finomhangolásra is, hiszen a vállalások teljesítése át fog nyúlni a jövő évre is”. Utóbbi kapcsán úgy fogalmazott: a korrupcióellenes stratégia és a csalásellenes stratégia kapcsán, hogy ”a közös munka kezdetén vagyunk” – számolt be a Portfolio.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Magyarország elkötelezett abban, hogy megállapodás szülessen és megkapjuk az uniós pénzeket; Mandiner.hu; 2022. október 19.

Navracsics Tibor: lesz pénz!

„ A magyar kormány meg akar állapodni az Európai Bizottsággal, meg akarja szerezni az uniós pénzeket, lesz megállapodás és pénz is lesz – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján a területfejlesztési miniszter.

Továbbra is az a cél, hogy Magyarország megszerezze és meg is fogja szerezni az uniós forrásokat – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum nevű konferenciáján a területfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor elismerte, hogy 2022-re a tárgyalások teljesen megrekedtek a helyreállítási alap forrásairól az Európai Bizottsággal, miközben mindenki tudta, ha nem lesz megállapodás még idén, akkor a támogatások jelentős részét elveszíti az ország. 2021 második félévében, az országgyűlési választások közeledtével egyre inkább akadoztak a tárgyalások, és 2022 júniusára, amikor hivatalba lépett, lényegében mindent elölről kellett kezdeni. „Mint egy társasjátékban, amikor vissza kell menni a startpontra, csak már egy lényegesen szűkebb időkerettel” – fejtegette a miniszter, megismételve: ha decemberig nem sikerül elfogadtatni a megállapodást, akkor a források 70 százalékát el fogja veszíteni az ország.

A tárcavezető emlékeztetett: a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurónyi támogatás, a 2021–27-es időszakra várt felzárkózási támogatás pedig a hazai társfinanszírozással együtt csaknem 9800 milliárd forintos keret. A folyósításhoz kötött tizenhét vállalás egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság felállítása, majd működtetésének elindítása. Erre két céldátum van: november 4. és november 19. – emelte ki Navracsics Tibor. Leszögezte azt is, hogy a magyar kormány komolyan gondolta azt, amit július óta képvisel: „Meg akarunk állapodni az Európai Bizottsággal, meg akarjuk szerezni az európai uniós pénzeket.”

Ugyanakkor, ha már úgy alakult, hogy Magyarországról a korrupció és a közbeszerzési eljárások tekintetében ilyen rossz kép alakult ki – Navracsics Tibor megítélése és meggyőződése szerint sokkal rosszabb, mint amit egyébként a valóság alapján kialakítani lehetne –, akkor a szükségből erényt kovácsolva meg kell ragadni az alkalmat, és a szakpolitikai-intézményi újításokat arra kell felhasználni, hogy megmutassuk, Magyarország az EU legtisztább, legátláthatóbb és legtisztességesebb országává és gazdaságává is tud válni – fogalmazott.

Mint mondta, ehhez a kormányzatnak szüksége lesz a magyar piac segítségére, ugyanis ez kultúraváltást is igényel.

„Amíg nem hiszünk benne, hogy ilyenek tudunk lenni, addig nem tudjuk megcsinálni. Amíg fölényesen nevetgélünk az ilyen célokon, majd nem tartjuk be, mert úgy gondoljuk, hogy ez ránk nem vonatkozik, akkor nem fogjuk tudni megcsinálni” – magyarázta. Vagyis egy össznemzeti gyakorlatról van most szó, a magyar kormány ebben partner lesz – tette hozzá előadásában a Portfolio konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.”

Forrás:
Navracsics Tibor: lesz pénz!; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2022. október 19.

Navracsics Tibor területfejlesztési tevékenysége csekély érdeklődést kelt

„A hivatalos területem a területfejlesztés, de a kutyát nem érdekli, hogy mit akarok csinálni, mindenkit az uniós források mozgatnak – mondta Navracsics Tibor a Portfolio Budapest Economic Forumán. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt is megjegyezte: feladata, hogy mindenkit megnyugtasson arról, lesz megállapodás, és lesz uniós pénz is.

Navracsics Tibor előadásában emlékeztetett: a miniszteri meghallgatásán is azt hangsúlyozta, hogy az év végéig szeretné elérni az uniós szerződések aláírást. A realitás szerinte az volt, hogy decemberig lesz lehetőség megkötni a megállapodásokat. Mint egy társasjátékban, a startmezőről kellett újrakezdeni az egyeztetéseket, de miután az Európai Bizottságnál túljutottak a kritikus szinten, és láthatóvá vált az egyezség lehetősége, azóta mindkét fél részéről elkezdett helyreállni a bizalom.

Ezt támasztja az is alá, hogy a Bizottság meghosszabbította a vállalásaink megvalósításhoz szükséges időt – hangsúlyozta.

Három tételről van szó

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, Magyarországnak három területen kell jelenleg megállapodnia.
A helyreállítási terv értelmében a fejlesztési források 50 százalékát a zöld átmenetre tervezi fordítani a kormány, 23 százalékát pedig egészségügyre. A kohéziós pénzekkel kapcsolatosan csak az Európai Bizottsággal kell megállapodnia a magyar kormánynak. „Itt túl nagy innováció nem történt az előző időszakhoz képest” – fogalmazott a miniszter, aki bemutatta, hogy a legnagyobb tétel, a teljes költségvetés 25 százaléka, a GINOP Plusz pályázatokra jut 2443,4 milliárd forint értékben.

A pénzekkel kapcsolatos tárgyalásokat megelőzik azok az egyeztetések, amelyek a jogállamisági problémákkal foglalkoznak – hívta fel a figyelmet a miniszter. Ebben 17 vállalást tett a magyar kormány. Ennek keretében intézményi szinten felállítják az Integritás Hatóságot, amely Navracsics Tibor szerint egy független és a közbeszerzési eljárást hatékonyan ellenőrizni képes hatóság lesz. A másik intézmény az antikorrupciós munkacsoport, amely már korábban is működött Navracsics Tibor igazságügyi minisztériumában.

A miniszter hangsúlyozta: ha az év végéig nincs megállapodás a programról, akkor a támogatások mintegy 70 százalékát végleg elveszíti az ország.

Az Integritás Hatóság felállítása (november 4.), majd működésének elindítása (november 19.), ez most a két következő fontos dátum a vállalások teljesítése kapcsán – jegyezte meg. A miniszter kiemelte: ezek a rendszerek erősebben gyarapítják majd a bizalmat az EU-val. A magyar kormány komolyan gondolja ezeket a vállalásokat – fogalmazott, és leszögezte: az unió is komolyan vette, mert adott két hónapnyi haladékot a vállalások teljesítéséhez. Kiemelte: a kormány meg akar állapodni a bizottsággal, és meg akarja szerezni ezeket a pénzeket.

Navracsics szerint az indokoltnál rosszabb kép alakult ki Magyarországról, az uniós pénzek felhasználásáról, amelynek a megváltoztatásához közös erőfeszítések kellenek. A kultúraváltásról pedig azt mondta: „ha fölényesen nevetgélünk, és úgy gondoljuk, hogy ez ránk nem vonatkozik, akkor nem is fog sikerülni”.

Végül azzal zárta előadását: Magyarország az unió legtisztább, legátláthatóbb országává akar válni.”

Forrás:
Navracsics Tibor: A kutyát nem érdekli, hogy mit akarok csinálni; Szabó Gyula; Index.hu; 2022. október 19.

Közelíti az 50 milliárdot a kórházak adóssága

„A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója szerint szeptember végén már 46,2 milliárd forintra nőtt a járó-és fekvőbetegellátást végző intézmények tartozása. Az államkincstár adatai szerint egy hónap alatt majdnem hárommilliárddal nőtt a kifizetetlen számlák összege.

Tovább nőtt a kórházak adóssága, meghaladja a 46 milliárd forintot is és még mindig nem fizettek annak a közel négyezer kórházi beszállítónak, akik a járó-és fekvőbetegellátás számára biztosítják az orvosi eszközöket, műtéti felszereléseket.

A Magyar Államkincstár (MÁK) szeptember végi adatai szerint a kifizetetlen számlák összege elérte a 38,4 milliárd forintot, ami augusztushoz 2,8 milliárd forint emelkedést jelent. Az állammal szemben fennálló tartozás 0,6 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 37,8 milliárd forint, amelyből 0,9 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója egy szakmai konferencián ma azt mondta: szeptember végén 46,2 milliárd forint volt az intézmények adóssága.

A NEAK vezetője a tartozással rendelkező intézmények közé sorolta azokat az egyetemi klinikákat is, melyek már nem tartoznak jelentési kötelezettséggel a MÁK felé, mert alapítványi fenntartásban működnek. Augusztus végén az egyetemi klinikákkal együtt az kórházi adósság elérte a 43 milliárd forintot.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára Rásky László már augusztus végén megjósolta, hogy az őszi hónapokban tovább nőhet a tartozásállomány és elérheti az 50 milliárd forintot is, ehhez pedig már nem sok hiányzik.

Így alakult eddig a tartozás a MÁK szerint 2022-ben:
* Január: 3,3 milliárd forint,
* Február: 13 milliárd forint,
* Március: 16,1 milliárd forint,
* Április: 20 milliárd forint,
* Május: 22 milliárd forint,
* Június: 24,9 milliárd forint,
* Július: 29,2 milliárd forint,
* Augusztus : 35,6 milliárd forint
* Szeptember: 38,4 milliárd forint

A MÁK azt írja: az adatszolgáltatásra kötelezett 581 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 460, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 236 intézmény rendelkezik.”

Forrás:
Bejött a jóslat: közelíti az 50 milliárdot a kórházak adóssága; Koncsek Rita; Napi.hu; 2022. október 21.

Európai Unió

Az Európai Tanács október 20-án következtetései az energiáról és a gazdaságról, 2022. október 20.

„Az Európai Tanács október 20-án következtetéseket fogadott el az energiáról és a gazdaságról.

…
Energia és gazdaság
Az Európai Tanács megbeszélést folytatott az energiaválságról, és megállapodott abban, hogy fel kell gyorsítani és intenzívebbé kell tenni azokat az erőfeszítéseket, amelyek a kereslet csökkentésére, az adagolás elkerülésére, az ellátás biztonságának garantálására, valamint az árak mérséklésére irányulnak. A vezetők hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni az egységes piac integritását.

Tekintettel arra, hogy Oroszország fegyverként használja az energiát, az Európai Unió továbbra is egységesen fog fellépni polgárai és vállalkozásai védelmében, és sürgősen meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket.

Az uniós vezetők felszólították a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszenek elő konkrét határozatokat további intézkedésekre, valamint a Bizottság javaslataira vonatkozóan. Hangsúlyozták továbbá, hogy egyrészt meg kell vizsgálni, hogy ezek a határozatok milyen hatást fejtenek ki a meglévő szerződésekre – és kiemelték többek között azt is, hogy nem érinthetik a hosszú távú szerződéseket –, másrészt pedig hogy figyelembe kell venni a különböző energiaszerkezeteket és nemzeti körülményeket. A további intézkedések közé tartoznak például a következők:

  • a – nemzeti igények szerinti – feltöltési igények 15%-ával egyenértékű mennyiségre vonatkozó kötelező keresletaggregálás kivételével önkéntes közös gázbeszerzések, kihasználva az Unió együttes piaci súlyát és teljeskörűen igénybe véve az uniós energiaplatformot
  • az ár tekintetében 2023 elejére kidolgozandó, új kiegészítő referenciamutató, amely pontosabban tükrözi a gázpiaci feltételeket
  • a földgázügyletekre vonatkozó, ideiglenes dinamikus árfolyosó a túlzott gázárak előfordulásának azonnali korlátozása érdekében, a javasolt tanácsi rendeletben meghatározott biztosítékok figyelembevételével
  • egy költség-haszon elemzést is magában foglaló, a villamosenergia-termelésben használt gáz árának maximálását célzó ideiglenes uniós keret
  • az energiapiacok működésének javítása a piac átláthatóságának növelése, a likviditási stressz mérséklése és a gázárak volatilitását felerősítő tényezők megszüntetése, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében
  • az engedélyezési eljárások mielőbbi egyszerűsítése a megújuló energiaforrások bevezetésének és a kapcsolódó hálózatok kiépítésének felgyorsítása érdekében
  • energiapolitikai szolidaritást célzó intézkedések a nemzeti, regionális vagy uniós szintű gázellátási zavarok esetére, kétoldalú szolidaritási megállapodások hiányában
  • fokozott erőfeszítések az energiamegtakarítás érdekében
  • releváns nemzeti és uniós szintű eszközök mozgósítása gazdaságaink rezilienciájának fokozása és Európa globális versenyképességének megőrzése érdekében

Az Európai Tanács elkötelezett a szakpolitikai válaszok szoros koordinációja mellett, és továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni a gazdasági fejleményeket annak érdekében, hogy határozott és agilis szakpolitikai választ lehessen adni.

Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy fokozni kell az energiahatékonyságba, az időtálló energetikai infrastruktúrába és az innovatív megújulóenergia-technológiákba történő beruházásokat.

Az uniós vezetők felkérték a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a villamosenergia-piac strukturális reformjával kapcsolatos munkát – beleértve egy hatásvizsgálat elkészítését is –, valamint további előrelépést szorgalmaztak az európai energiaszuverenitásra és klímasemlegességre irányuló kettős célkitűzést szolgáló, teljes körű energiaunió megvalósítása érdekében.

”

Forrás:
Főbb eredmények, 2022. október 20.; Európai Tanács, 2022. október 20–21.

Bővítés vagy Európai Politikai Közösség?

„Olaf Scholz, német szövetségi kancellár egy német politikustól is szokatlanul határozott hangvételű beszédben szállt síkra az Európai Unió bővítése mellett az európai szocialisták egyik rendezvényén. Megszólalása – noha nem számít teljesen újnak tartalmát tekintve – rövid idővel az Európai Politikai Közösség első prágai tanácskozása után egyértelműen válasznak tekinthető a franciák jövőképére.

Alig egy héttel az Európai Politikai Közösség prágai alakuló ülése után Olaf Scholz az európai szociáldemokraták tanácskozásán az Európai Unió bővítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Miközben az október 6-i prágai csúcs a rugalmas párbeszéd kereteit kívánta megteremteni az Európai Unió tagállamai és más európai országok vezetői között, addig Scholz egyértelműen a teljes jogú tagság szükségességét vetette fel pontosan abban a pártcsaládban, amelynek számos nemzeti tagszervezete – például a holland – meglehetősen szkeptikus egy nagyobb és befogadóbb Európai Unióval kapcsolatban.

Nem csak az időbeli egybeesés mutatja egyfajta, a francia elnök és a német kancellár között az Európai Unió jövőjéről szóló vita keretében zajló párbeszédnek a két eseményt. Emmanuel Macron fél évvel ezelőtti, a francia elnökválasztási kampányban vázolt tervezetét általában mindenki úgy értelmezte, mint egy sikerrel kecsegtető kezdeményezést arra, hogy az Európai Unió kivergődjön a bővítésekkel kapcsolatos ígéretek dzsungeléből. Az Európai Politikai Közösség, ha teljes tagságot nem is, intézményesített, állandó és közvetlen párbeszédet ígért azoknak az országoknak, akik évek óta az uniós tagsággal kapcsolatos pozitív hírre várnak.

Mint általában a francia elnök által tett kezdeményezésekre, az Európai Politikai Közösség ötletére is nagyon gyorsan reagáltak az uniós intézmények. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberi, az Európai Unió állapotáról szóló beszédében biztosította a francia elnököt támogatásáról. Az év második felében a Tanács soros elnöki feladatait ellátó Csehország pedig október hatodikára össze is hívta az első tanácskozást.

Noha ezen az eseményen a megalakuláson túl sok minden nem történt, ám ez egyáltalán nem biztos, hogy a kezdeményezők akarata ellenére volt. Az Európai Politikai Közösség elérte a célját azzal, hogy a kezdeményezés iránt érdeklődő negyvennégy ország – közöttük huszonhét európai uniós tagállam – vezetői között létrejött a kötetlen eszmecsere lehetősége – jelentette ki Petr Fiala, aki sikeresnek minősítette a találkozót, és hangsúlyozta, hogy a résztvevők megegyeztek a folytatásban. A találkozó visszhangja – egészen pontosan visszhangtalansága – tökéletesen megfelelt azoknak a politikusoknak, akik egy kibővült Európai Unióban veszélyt látnak, és éppen ezért az uniós vezetők által tett korábbi bővítési ígéreteket más csatornákba szeretnék terelni.

Míg Franciaország hagyományosan a bővítés iránt kevésbé lelkes, Németország a bővítéseket pártoló országok közé tartozik. Bár az utóbbi időben ez a különbség mintha elmosódni látszódott volna, Olaf Scholz ismétlődő megszólalásai egyre inkább azt éreztetik, hogy Németország nem akarja átadni az Európai Unió jövőjéről szóló vitában a vezető szerepet, hanem legalábbis alternatívát akar kínálni a francia forgatókönyvvel szemben.

Augusztus végén, Prágában, a Károly Egyetemen elmondott egy órás beszédében már vázolta egy kibővített Európai Unió képét, amelynek azonban ahhoz, hogy alkalmas legyen az új tagállamok befogadására, intézményi reformokat is végre kell hajtania. Ennek keretében a német kancellár szerint ki kell bővíteni a minősített többségi döntések körét, hogy hatékonyabbá tehessék a több szereplős döntéshozatali eljárásokat. A jövőbeli bővítések ugyanakkor nem szabad, hogy az intézmények áttekinthetetlenné válásával járjanak. Ennek keretében nem engedné meg az Európai Parlament létszámának további növelését, míg az Európai Bizottságban úgy egyszerűsítené a működést, hogy minden tárcáért két biztos felelne a jövőben.

Scholz mostani beszédében gyakorlatilag a másfél hónappal ezelőtti prágai előadásának mondanivalóját ismételte meg. Két körülmény azonban fontos változást jelent a megszólalás aktuálpolitikai jelentőségét illetően. Egyrészt, míg Prágában, a Károly Egyetemen egy alapvetően értelmiségi közönséghez beszélt, hosszabb távon elemezve az Európai Unió és a bővítés lehetőségeit, addig itt, most, az európai szociáldemokraták gyűlésén potenciális döntéshozókhoz intézte szavait. Másrészt, az augusztusi prágai beszéd az Európai Politikai Közösség megalakulása előtt hangzott el. A tény, hogy annak a beszédnek az üzeneteit – azaz a bővítés fontosságát – most, az Európai Politikai Közösség megalakulása után is szükségesnek tartotta megismételni, egyértelműen arra utal, hogy – Macronnal ellentétben – Scholz az Európai Politikai Közösséget nem a bővítés helyett, hanem annak kiegészítéseként tudja csak elképzelni.

Ebben a kontextusban pedig ez a beszéd az Európai Unió jövőjéről szóló francia–német vita új kezdetét jelenti. Azzal, hogy Németország visszatalálni látszik az európai integrációban betöltött történelmi szerepéhez, újabb reményt ad a tagságra évek óta hiába várakozó nyugat-balkáni államoknak. Az Európai Politikai Közösség helyett ugyanis számukra és számunkra egyaránt ez jelenti az igazi európai perspektívát.”

Forrás:
Bővítés vagy Európai Politikai Közösség?; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. október 20.

A „jogállamisági” viták aszimmetrikus jellegéről

„Amikor a vitázó felek egyike a vita tárgya, nem beszélhetünk klasszikus, kiegyensúlyozott európai vitáról.

A jogállamiság kérdése a 2010-es évek elejétől egyre meghatározóbb helyet foglal el az Európai Unió napirendjén. A többi politikai és szakpolitikai kérdés mellett rendszeressé váltak a jogállamiságról szóló viták, amelyek azonban jellegükben jelentősen eltérnek a hagyományos uniós vitáktól.

Egy európai uniós politikai vita tárgya klasszikusan olyan jogszabály-, vagy programtervezet, amely elfogadása után minden tagállam számára kötelezettségeket ír elő, ezért minden tagállam legitim érdeke véleményt alkotni róla és befolyásolni a tartalmát. A tervezet mentén egymással versengő politikai szövetségek alakulnak ki, amelyek befolyásolni akarják a megszületendő jövőbeli politikai döntést. Az érvek és álláspontok ütköztetése után az a tábor győz, amelyik nagyobb politikai erőt képes mozgósítani, és megszerzi a kellő politikai többséget az Unió különböző döntéshozatali szerveiben.

Az európai jogállamiság-viták jelentősen eltérnek ettől a modelltől. Az ilyen típusú viták tárgyát nem semleges, mindegyik felet ugyanúgy érintő politikai kérdés képezi, hanem közvetlenül bizonyos tagállami kormányok politikája kerül górcső alá. Azaz a jogállamiság-vitákban szokatlan módon az európai viták egyes résztvevői, egyes tagállami kormányzatok maguk válnak a vita tárgyává. Mivel a jogállamiság-vitákban a felek nem egy közös európai ügyről, hanem a vitában részt vevő bizonyos szereplőkről mondanak véleményt, az egymással versengő szövetségek sem racionális érvek, hanem pártpolitikai preferenciák, személyes szimpátiák és szubjektív meglátások mentén alakulnak ki.

A jogállamiság-viták további sajátossága, hogy a különböző felek nem egyenlő eséllyel indulnak. Az ilyen viták ugyanis struktúrájukból adódóan azoknak kedveznek, akik ezeket sorozatosan napirendre tűzik. Ők vannak offenzívában, míg a jogállamisági bírálatok címzettjei taktikai szempontból sokkal kedvezőtlenebb, defenzív pozícióból indulnak. A bírálók szabadon támadhatnak, ezzel szemben a védekezésre kényszerített tagállamok energiáját felemészti, hogy az ellenük felhozott vádak alól kimagyarázzák magukat. Az ellentámadások ritkák és erőtlenek. Ha a bírált tagállamok meg is próbálják felhívni a figyelmet, hogy más tagállamokban, sőt az uniós intézmények környékén is tapasztalhatók jogállami szempontból kifogásolható jelenségek, ezekkel sem az uniós intézmények, sem a sajtó nem foglalkozik. Így a szembenálló felek nem ugyanazzal a téttel és politikai kockázattal vágnak neki a megmérettetésnek. Olyan ez, mintha egy meccs elején kikötnék, hogy csak az egyik csapat rúghat gólt, a másik találatait pedig automatikusan figyelmen kívül kell hagyni.

A jogállamiság-viták az említett aszimmetria miatt jobban hasonlítanak egy „politikai bűnvádi eljárásra”, mint normális, kiegyensúlyozott európai vitára. Adott egy politikai erőcsoport (a „vádló”), amely a jogállamiság megsértésével vádol meg egyes tagállamokat („vádlottak”). A „vádló” „vádiratot” készít (lásd például az Európai Parlament Magyarországot elítélő jelentéstervezetei), amelyre a „vádlottaknak” felelniük kell. Amennyiben a „vádlottak” nem adnak kielégítő válaszokat, a fenti „vádiratokat” hivatalosan is átültetik politikai ítélet formájába (lásd például az Európai Parlament Tavares-jelentésen és Sargentini-jelentésen alapuló állásfoglalásait). Az ilyen jellegű eljárás sajátossága, hogy a jelenlegi európai erőviszonyok miatt számos esetben ugyanazok a politikai erők készítik el a „vádiratokat”, mint amelyek később az „ítéletet” is meghozzák. Tehát a jogállamiság-vitákban abszurd módon az a jogállamiság szempontjából megkérdőjelezhető helyzet áll elő, hogy a „vádló” egyúttal a „bíró” szerepét is magára ölti.

Ezzel párhuzamosan, részben a politikai erőviszonyokból, részben pedig a jogállamisági viták struktúrájából adódóan a „vádlónak” sokkal több lehetősége van álláspontját kifejteni, mint a „vádlottaknak”, akik úgy érezhetik, hogy nem biztosítottak számukra a megfelelő védekezési garanciák. A Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást elindító Sargentini-jelentésről szervezett két és fél órán keresztül tartó európai parlamenti plenáris vitán például a magyar miniszterelnök csak öt percben fejthette ki álláspontját az ülés elején, az ülés végén pedig még kevesebb idő állt rendelkezésére, hogy megválaszolja a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádakat. Hasonló egyenlőtlenséget lehetett tapasztalni 2020 áprilisában, amikor a koronavírus okozta válság kellős közepén az Európai Parlament plenáris vitát szervezett Magyarországról. Ekkor a magyar igazságügyi miniszter felszólalási lehetőséget kért, hogy bemutassa Magyarország álláspontját, amelyet azonban megtagadtak.

A jogállamisági viták kiegyensúlyozatlan jellege nemcsak elvi kérdés, hanem jelentős szerepet játszik abban, hogy a nemzetek közötti békés együttműködés égisze alatt létrehozott Európai Unió egyre inkább korábban példátlan, agresszív pártpolitikai csaták és veszélyes nemzetközi küzdelmek színterévé válik.”

Forrás:
A „jogállamisági” viták aszimmetrikus jellegéről; Gát Ákos Bence; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. október 21.

Igazságos Átmenet az EU-n túl is

„Még 2022 februárjában hirdették meg az EU–Afrika csúcstalálkozó keretében a zöld átállást is előtérbe helyező „Global Gateway” befektetési csomagot, amely együttműködéshez most az Amerikai Egyesült Államok is csatlakozott.

A „Global Gateway” az Európai Unió által életre hívott beruházási stratégia, amelynek keretében 2021 és 2027 között az EU intézményei és tagállamai maximum 300 milliárd euró összegű, a fenntarthatóságot és a párizsi klímacélokat egyaránt ösztönző beruházást valósítanak meg a partnerországokban globális szinten. Ennek égisze alatt 2022 elején, az EU–Afrika csúcstalálkozó keretében a felek életre hívtak egy 150 milliárd euró keretösszegű, köz- és magánbefektetéseket célzó csomagot, amelyben az energiaágazat zöld átállását, a digitalizáció megvalósítását, a munkahelyteremtést, az egészségügyi rendszer megszilárdítását, valamint az oktatás fejlesztését tűzték ki célul. Az európai uniós Igazságos Átmenet megvalósításához hasonló együttműködés erősítéséhez csatlakozott október közepén egy másik globális szereplő, az Amerikai Egyesült Államok kormánya és számos amerikai köz- és magánszférabeli partner.

Már korábban beszámoltunk a befektetési csomag fenntartható energiaforrásokra vonatkozó területeiről, a „Global Gateway” kiemelten a megújuló energia és a tiszta hidrogén energiamixben való felhasználását kívánja előmozdítani. A szóban forgó multilaterális nemzetközi együttműködés ehhez kapcsolódóan konkrét javaslatokat is tesz. Az EU–USA egyetértési megállapodás szerint a térség infrastrukturális hiányosságaiból fakadóan elsőként például a közintézmények, vidéki háztartások villamosítását, illetve a távvezeték-fejlesztést kell megoldani; utóbbi esetében háromezer milliárd dollár értékű támogatást bocsátanak rendelkezésre egy ötezer kilométer hosszú infrastruktúra kialakítása érdekében. Ezek megvalósulása esetén létrejöhet egy integrált rendszer, amely által csökkenthető az energiaszegénység, valamint növelhető a zöld energetikai átállás az egyes területeken. További kiemelt célként jelenik meg a nők energiaágazatban történő szerepvállalásának növelése, valamint a technikai segítségnyújtás, a kutatás-fejlesztésből termékek és eredmények továbbítása és adaptálása.

Afrika alapvetően a megújuló energiaforrások aranybányája is lehetne, amennyiben képes lenne kiaknázni az ott rejlő lehetőségeket. Az infrastruktúra hiánya nemcsak a károsanyagkibocsátást növeli, hanem a kontinens lakóinak energiához való hozzáférését is korlátozza. Ezért van szükség befektetőkre kifejezetten a szubszaharai térségben, akik saját (például gazdasági és geopolitikai) érdekeik mellett a fekete kontinens életszínvonalát is növelhetik.”

Forrás:
Igazságos Átmenet az EU-n túl is; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. október 19.

Az Európai Bizottság elfogadta 2023-ra szóló bizottsági munkaprogramját

„Az Európai Bizottság 2022. október 18-án elfogadta 2023-ra szóló bizottsági munkaprogramját, amelyben meghatározza a merész és átformáló menetrendjének következő lépéseit Oroszország Ukrajna elleni agressziója, és az emelkedő energiaáraknak a gazdaságra gyakorolt ​​negatív hatásai közepette, miközben megvédi Európa demokratikus értékeit, és követi az Unió hosszú távú céljait és érdekeit. Ez a munkaprogram célzott intézkedéseket is meghatároz a Bizottság által a mandátum kezdetekor meghirdetett kezdeményezések teljesítésének befejezésére, és tovább vezeti az Uniót a fenntartható fellendülés felé. A munkaprogram felsorolja továbbá azokat a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat, amelyeknek prioritást kell élvezniük a jogalkotási folyamatban annak érdekében, hogy a Bizottság mind a hat fő kezdeményezése esetében biztosítva legyen a gyors gyakorlati végrehajtás…”

Forrás:
Commission work programme 2023; Európai Bizottság; 2022. október 18.
(Letölthetők a munkaprogram fájljai pdf-ben.)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Érdemi változás jön a tulajdoni lapok letöltésénél, de nem szűnik meg az ingyenes letöltés lehetősége

„ Az eddigi nem hiteles verzió helyett a hivatalos eljárásokban is használható hiteles tulajdoni lapot igényelhetnek ingyenesen a magánszemélyek.

A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslat indoklása kitér arra, hogy papíralapon nem hiteles tulajdonilap-másolat már 2010. január 1-je óta nem szolgáltatható. A módosítás most kivezetné az elektronikusan szolgáltatható nem hiteles tulajdonilap-másolatot is, amely tartalmában a hitelesítési záradék kivételével teljes egészében megegyezik a hiteles tulajdonilap-másolattal, felhasználhatósága azonban a hitelesítési záradék hiánya miatt jóval korlátozottabb.

A hír nyomán felvetődött, hogy ezzel elveszne a természetes személyek évenkénti kétszeri díjmentes letöltési lehetősége, de a Miniszterelnökség pénteken jelezte, nem szűnik meg a tulajdoni lapok ingyenes letöltésének lehetősége, a magánszemélyek továbbra is évente két alkalommal juthatnak hozzá térítés nélkül ingatlanadatokhoz.

Ráadásul a kormány javaslata szerint az eddigi nem hiteles verzió helyett a hivatalos eljárásokban is használható hiteles tulajdoni lapot igényelhetnek ingyenesen az ügyfelek, így javul a szolgáltatás színvonala.

A törvényjavaslat indokolásában is az szerepel, hogy a tervezett szabályozás növeli az ingatlanforgalom biztonságát, ezáltal az ingatlan-nyilvántartásba vetett közbizalmat azáltal, hogy az egyes jogügyletek, illetve hatósági intézkedések elektronikusan hitelesített adattartalmú tulajdoni lapokon alapulnak.

A törvényjavaslat szerint a két ingyenes lehetőségen túl a hiteles tulajdoni lapmásolat 3000 forintért lesz igényelhető az eddigi 3600 helyett. ”

Forrás:
Érdemi változás jön a tulajdoni lapok letöltésénél; Infostart / MTI; 2022. október 21.

Technika, tudomány

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is bekapcsolódott az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megalkotásába

„Uniós rendelet készül a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályairól, amiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is jelentős szerepet vállal – tájékoztatta a hatóság szerdán az MTI-t.

A mesterséges intelligencia ma már a mindennapjaink része, a jövőben ez csak fokozódni fog, ez pedig felveti a kérdést: hol húzódnak az öntanuló rendszerek hasznosításának határai, és mi az, amiben megkönnyíthetik a dolgunkat? Már készül ennek szabályozására egy uniós rendelet, amelyben az NMHH is komoly szerepet vállal majd – áll a közleményben.

Néhány éve a mesterséges intelligenciáról még elsősorban a sci-fikben hallottunk, és a legfőbb kérdés az volt, hogy vajon öntudatra ébred-e és ellenünk fordul-e majd. Ma viszont már napi szinten használjuk ezt a technológiát: ott van például a Google útvonaltervezőjében vagy az öntanuló arcfelismerő rendszerekben – írták.

Jelezték, hogy minden olyan informatikai rendszert ide sorolunk, amely az emberi értelemhez hasonló feladatmegoldásra képes. Mindezt ráadásul sokkal gyorsabban, megbízhatóbban és jóval nagyobb kapacitással teszik, mint az emberek – tették hozzá.

A mesterséges intelligencia lényeges tulajdonsága , hogy öntanulásra is képes: nem egy előre meghatározott algoritmus alapján dolgozik, hanem a visszajelzések vagy – emberi fogalommal élve – a tapasztalatok alapján folyamatosan tökéletesíti a feladatvégzést. Persze egyetlen mesterségesintelligencia-rendszer sem kezd el spontán megoldani feladatokat, ehhez először tanítani kell egy mintaadatbázis alapján. Egy képfelismerő rendszerhez minél nagyobb képadatbázist kell feltölteni, ahol megadjuk azt, hogy melyik felvételen mi látható (például macska, kutya, elefánt). A tanítási fázis után már kellő tapasztalatot szerez és képes az állatok felismerésére – olvasható a közleményben.

Az öntanuló rendszerekre épülő megoldások remekül hasznosíthatók például az orvosi diagnosztikában, ahol a mesterséges intelligencia nagyságrendekkel nagyobb diagnosztikai adatmennyiség ismeretében képes értékelni a leleteket, mint egy olyan orvos, aki csak a saját tapasztalataira támaszkodik.

A mesterségesintelligencia-alapú diagnosztika így hatékonyabban tud terápiát javasolni az orvosnak – de a végső döntést természetesen továbbra is a szakember hozza meg. Ugyancsak hasznos eszköz a mezőgazdaságban, ahol a rendszer szenzorok segítségével méri fel, hogy milyen beavatkozásra van szükség a terméshozam emeléséhez. Számtalan otthonban jelen vannak az olyan jól ismert csevegőgépek, mint az Alexa vagy a Siri. Ezekben szintén mesterséges intelligencia teremti meg a tulajdonos szokásaihoz történő alkalmazkodást – sorolták.

A távközlőhálózatokban is nagy szerepük lesz a mesterséges intelligenciának, a mai összetett hálózatokban ugyanis a forgalom optimalizálása és a hálózat vezérlése már nem oldható meg pusztán emberi erőforrásokra támaszkodva. Hamarosan már az egyre terjedő 5G-mobilhálózatok központi rendszerei is ezt a technológiát hasznosítják majd – fűzték hozzá.

Felmerül a kérdés: kell-e félni ezektől az öntanuló rendszerektől?

Az NMHH álláspontja szerint félni nem kell, de mindenképp szükséges szabályozni, hogy mely területeken és mire szabad használni ezt a technológiát.

Előbb-utóbb a szabályozásban is meg kell jeleníteni azokat a korlátokat, amelyeken túl a mesterséges intelligencia használata már nem segítséget, hanem kockázatot jelent – emelték ki.

Felhívták a figyelmet, hogy az Európai Unió már vitára bocsátotta az erről szóló rendelet tervezetét, amely a különböző alkalmazási területek kockázatait minimális, korlátozott, magas és elfogadhatatlan mértékű osztályokba sorolja. A magas kockázatú területeken már indokoltak a szigorú szabályok, az elfogadhatatlan kockázatú területeken – amelyek már veszélyeztethetik az emberek biztonságát, megélhetését és jogait – pedig a tiltás eszközével él a tervezet.

A tiltott kategóriába esne minden olyan alkalmazás, amely a személyek manipulálására, életkorának, testi vagy szellemi fogyatékosságból eredő sebezhetőségének kihasználását célozza. Ugyancsak tiltott a személyek megbízhatóságának értékelésére vagy osztályozására irányuló alkalmazás, ha ez hátrányos vagy kedvezőtlen bánásmódot támogat. Tilalom alá esne a valós idejű, a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken történő tömeges biometrikus azonosítás is, ami alól engedélyhez kötötten kivételt képezhet az eltűnt személyek vagy különösen veszélyes bűnözők alkalmi keresése – ismertették.

Az NMHH is foglalkozik a mesterséges intelligencia megismerésével, és ennek két oka is van. Egyfelől ezek a rendszerek a részei lesznek az infokommunikációs hálózatoknak; fel kell készülni a megismerésükre, és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e szabályozási lépéseket tenni a piacon alkalmazásuk esetén. Másfelől az EU-rendelet megjelenése számos feladatot ró majd az egyes országokra a kockázatok elemzése és kezelése terén. Várhatóan ebben is lesz feladata az NMHH-nak, hiszen a mesterségesintelligencia-rendszerek kockázatelemzése komoly felkészültséget igényel – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Uniós rendelet készül a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályairól; Híradó.hu / MTI; 2022. október 19.

Már telepítik Magyarország legújabb és eddigi legerősebb szuperszámítógépét

„5 petaflops teljesítményével a világ TOP 500 szuperszámítógépének rangsorában debütál hazánk legújabb és eddigi legerősebb szuperszámítógépe, a Komondor. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által üzemeltetett rendszer a teszteket követően hamarosan a felhasználók rendelkezésére áll.

A hatalmas számítási teljesítménnyel rendelkező szuperszámítógép, azaz a High Performance Computing (HPC) infrastruktúra ma már nélkülözhetetlen a tudományos életben éppúgy, mint az innovatív ipari megoldások kidolgozásánál. A mindennapokban olyan feladatok megoldásában segít, mint például a klímakutatás, a telekommunikáció, a közlekedésszervezés, az energetika, a gyártásoptimalizálás vagy az orvostudomány legújabb vívmányainak fejlesztése.

A legújabb magyar szuperszámítógép, a Komondor telepítése szeptemberben kezdődött meg a KIFÜ, Debreceni Egyetem Kassai úti campusán található Szuperszámítógép Központjában. Az új szupergép teljesítménye 5 HPC petaflopsra tehető, amely a nagy kapacitású processzoros és a grafikus számítási egységek mellett dedikált Mesterséges Intelligencia, valamint Big Data partíciót is tartalmaz. Az energiahatékony hűtéssel ellátott Komondor a hazai felsőoktatást, közoktatást, kutatás-fejlesztést, könyvtárakat, közgyűjteményeket és egyéb közintézményeket kiszolgáló, KIFÜ biztosította hálózat révén 100 Gb/s sávszélességgel lesz elérhető. A gép kapacitását a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik térítésmentesen vehetik igénybe, valamint bizonyos feltételekkel az innovatív – kutató-fejlesztő tevékenységet végző – piaci szereplők számára is elérhető ez a lehetőség.

„Egy 2020-as kormányhatározat (1422/2020. (VII. 23.) a KIFÜ-t jelölte ki a nemzeti HPC infrastruktúra fejlesztéséért, üzemeltetéséért, valamint a nemzeti kompetencia központ működtetéséért felelős szervezetnek. Az azóta eltelt időszakban jött létre a KIFÜ HPC Kompetencia Központ. A központ feladat a hazai HPC közösség kiépítése és a szuperszámítástechnika népszerűsítése, valamint a külföldi szakmai partnerekkel történő aktív kapcsolattartás. A Központ célja, hogy segítse a felhasználókat a szuperszámítástechnikában rejlő potenciál megismerésében, a specifikus ismeretek elsajátításában. A HPC projektünk az évtized legnagyobb volumenű hazai informatikai fejlesztése, amelynek köszönhetően olyan szuperszámítógép kezdi meg működését, amely teljesítménye 50 000 laptop teljesítményével azonos” – mondta el Dr. Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség általános elnökhelyettese.”

Forrás:
50 000 laptop teljesítménye, egyetlen szuperszámítógépben – megérkezett Komondor, hazánk legerősebb szuperszámítógépe; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2022. október 20.
Lásd még:

„2022-ben érkezik a Szuperszámítógép Központba Komondor, melynek partíciói összességében a jelenlegi HPC kapacitás tízszeresét, 5 petaflops-ot fognak biztosítani a felhasználók számára.

Architektúráját tekintve a kapacitás mintegy négyötödét a GPU gyorsított partíció fogja adni, de a rendszerben ezen kívül külön lesz tisztán CPU, valamint dedikált mesterséges intelligencia (MI) és Big Data partíció is. A rendszert egy több, mint 10 petabyte tárhelyű több szintű tárolórendszer egészíti ki.

A szuperszámítógép rendkívül korszerű, energia hatékony technológiával épül fel, így a hatalmas számítási teljesítmény ellenére is az elektromos energia igénye alig több, mint 300 kW.

A gép különösen környezetbarát ún. melegvíz hűtési megoldást alkalmaz, amely lehetővé teszi a gép által termelt hulladékhő újrahasznosítását, valamint a kiemelten energiatakarékos passzív hűtést.
…
A rendszer a következő részegységekből áll:

  • „CPU only” partíció
    140 node, egyenként 2 db 64 magos AMD EPYC™ 7763 (Milan) CPU és 256 GB RAM (összesen 17920 core), 200Gb/s Slingshot interconnect
    Teljesítménye: 0,7 petaflops (Rmax)
  • „Gyorsított (GPU)” partíció
    50 node, egyenként 1 db 64 magos AMD EPYC™ 7763 (Milan) CPU és 256 GB RAM és 4 db NVIDIA A100 GPU (összesen 200 db GPU), 2x200Gb/s Slingshot interconnect
    Teljesítménye: 4 petaflops (Rmax)
  • „Mesterséges intelligencia (AI)” partíció
    2 node (HPE Apollo 6500 Gen10 Plus), egyenként 2 db 64 magos AMD EPYC™ 7763 (Milan) CPU és 512 GB RAM és 8 db NVIDIA A100 GPU (összesen 16 db GPU), 2x200Gb/s Slingshot interconnect
    Teljesítménye: 0,3 petaflops (Rmax)
  • „Big Data (Data Analytics)” partíció
    1 node (SMP/NUMA), 12 db 18 magos Intel® Xeon® Gold 6254 CPU (összesen 216 core) és 9 TB RAM, 2 TB SSD, 2x200Gb/s Slingshot interconnect
    Teljesítménye: 21 teraflops (Rmax)
  • Storage
    3 szintű integrált adattároló 400 TB ultragyors tárolóegységgel a munkaterület számára (300 Gbyte/s), 1,5 PB gyors tárolóegységgel rövidtávú tárolásra, 10 PB hosszútávú archiváló rendszer

”

Forrás:
Komondor; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)

 

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az informatika és a zene kapcsolata – Algoritmusok a ritmusok mögött – terabájtok tánca

„A számítógéppel generált, kombinatorikus muzsikáktól a gépi tanulással készült variációkig számos „gépzenét” hallhatnak majd az érdeklődők október 26-án, a Neumann Társaság soron következő online eseményén, amelynek témája az informatika és a zene kapcsolata lesz.

A szervezők közleménye szerint az ALGO-RITMUS: Algoritmusok a ritmusok mögött – terabájtok tánca címmel megrendezett találkozón Kömlődi Ferenc jövőkutatóval, íróval, a Neumann Társaság bloggerével és számos technotörténeti könyv szerzőjével, valamint Kovács Balázs filozófus-esztétával, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Design- és Médiaművészeti Intézet Elektronikus zenei és médiaművész szakirány tanszékvezetőjével Kürtössy Nándor zenei producer, kiadó beszélget majd.

A szakemberek egyebek mellett azt fogják megvitatni, hogy milyen értékekkel gazdagította az informatika a zenét, vagy hogy miként hatja át az elektronikus zenét az informatikai gondolkodásmód.

A beharangozó szerint a zenei és digitális területen egyaránt otthonosan mozgó szakemberek szót ejtenek majd arról is, hogy milyen módszerek és tudások járultak hozzá az elektronikus zenék műfajgazdagságához. Az előadás során az is kiderül majd, hogy a jelenlegi elektronikus tánczenék szerzői hogyan és milyen hatékonysággal alkalmazzák a mesterségesintelligencia-technológiákat. Emellett a szakemberek arra a kérdésre is választ próbálnak találni, hogy a számítógép megmarad-e egyszerű hangszernek, vagy az emberi zeneszerzők társszerzőjévé válik-e.

Az online esemény a Zoom platformon zajlik majd, a részvétel mindenki számára ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a https://njszt.hu/hu/event/2022-10-26/algo-ritmus linken lehet.”

Forrás:
Algoritmusok a ritmusok mögött – terabájtok tánca; Medical Online / MTI; 2022. október 20.

A Digipedia digitális tudástárral segíti az online tér biztonságos és tudatos használatát az NMHH

„A gyorsan változó és fejlődő digitális világgal fontos lépést tartani. Folyamatosan jelennek meg új platformok, szolgáltatások, naponta változik az online tér, amelyben érdemes biztonságosan és tudatosan tájékozódni. Ebben segít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság online tudástára, a Digipedia, ami szakmailag megalapozott, hiteles válaszokat ad a digitális világ használatához kapcsolódó kérdésekre.

Az NMHH szakértői által összeállított platform célja, hogy referenciapont legyen mindazok számára, akik tájékozódni szeretnének a technológiai eszközökkel és online platformokkal kapcsolatos kérdésekben. Az ingyenesen elérhető, folyamatosan bővülő tartalmak konkrét, kézzelfogható tanácsokkal segítik a sikeres és biztonságos eligazodást a virtuális térben.

A Digipedia folyamatosan bővülő tartalomlistája olyan témákat ölel fel, mint a személyes adatvédelem  és a phishing, az 5G  és az okosotthonok, a fintech megoldások  és a kriptovaluták, az online zaklatás elkerülése, a hasznos szűrőszoftverek használata, az e-banking, a biztonságos online vásárlás.  Emellett olyan etikai, pszichológiai kérdésekre is választ kaphatnak az olvasók, mint az internetfüggőség jeleinek felismerése, hogyan kerülhető el, hogy az online térben nem kívánt képek és információk terjedjenek róluk, és hogyan érdemes szűrni az információkat az influenszerekkel teli közösségi médiában.

A Digipedia tudástára a digipedia.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Digipedia: tudástárral segíti az online tér biztonságos és tudatos használatát az NMHH; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. október 21.

Kibervédelem, kiberbiztonság

Kibervédelmi részleget hoz létre Belgium

„A helyi védelmi minisztérium két éve tervezte a lépést.

Ludivine Dedonder belga védelmi miniszer már a hivatalba lépését követően, 2020 végén javasolta egy kiberparancsnokság létrehozását, de erre a politikus bejelentése alapján csak most kerül sor. Dedonder az önálló kiberbiztonsági egység megalapítását azzal indokolta, hogy fontos, hogy az európai uniós tagország jobban megbirkózzon a 21. századi fenyegetésekkel. Az új parancsokság várhatóan a 2024-es parlamenti ciklus vége előtt működőképes lesz, ki fogja egészíteni a jelenlegi védelmi struktúrát, a célja pedig a belga hadsereg kibertérbeli képességeinek megerősítése.

A védelmi miniszter azért javasolta az új egység létrehozását, hogy hangsúlyozza a kibertér, mint NATO műveleti terület fontosságát. Ezt megerősítette az ország STAR (Security & Service – Technology – Ambition – Resilience) nevű terve, amelyet a belga kormány és a parlament az év elején hagyott jóvá.

„Nem katonai és polgári, hanem egyetlen kibertérről beszélünk. Ezért szeretnénk létrehozni egy kettős kiberkomponenst. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megvédjük katonai és kritikus nem katonai rendszereinket. Az új egység lehetővé teszi számunkra azt is, hogy behatoljunk a virtuális világba, hogy információkat gyűjtsünk, megakadályozzuk a behatolásokat, és szükség esetén ellentámadást indítsunk” – jelentette ki Dedonder.

Érdekesség, hogy Belgiumban az SGRS katonai hírszerző szolgálaton belül már létezik egy kiberparancsnokság, amely a jelenleg hatályos szabályok alapján fenyegetés esetén katonai rendszereket támadhat, de a szervezet ezen jogosítványát mostanra kiterjesztették a nem katonai kritikus infrastruktúrákra is.

A politikus rámutatott, hogy a Belgiumot érő kibertámadások nem új keletűek, hiszen a védelmi minisztériumot már tavaly decemberben is megtámadták. Hozzátette, hogy az ukrajnai háború ismét megmutatta, hogy a kibertér a katonai tevékenységek valódi „műveleti tere”.”

Forrás:
Kibervédelmi részleget hoz létre Belgium; SG.hu; 2022. október 22.

Az Európai Unió Tanácsa megállapodott az IKT-ellátási láncok biztonságának megerősítéséről

„Néhány, az eddigi legnagyobb következményekkel járó kibertámadásra, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ellátási láncait érintő fenyegetéssorozatra válaszul a tagállamok tanácsi következtetéseket hagytak jóvá, amelyek hozzájárulnak az uniós IKT-eszközök fokozott biztonságához. Ezt a sürgős cselekvést a jelenlegi geopolitikai körülmények indokolták, valamint az, hogy az ellátási láncot érintő támadások komoly károkat okoznak, továbbá hogy a társadalmunk egyre nagyobb mértékben függ a digitális technológiáktól. A felhívás célja az IKT-ellátási lánc biztonságának megerősítése, és az egyben az első lépés az IKT-ellátási láncokkal kapcsolatos nem kívánt stratégiai függőségek jelentette veszélyek kezelése felé.

A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a külső stratégiai függőség mennyire gyorsan válhat nagyon is valódi sebezhetőséggé. Ezért kell védenünk a kritikus IKT-ellátási láncokat, amelyek alapvető fontosságúak a modern társadalmunk és gazdaságunk gerincét alkotó uniós digitális infrastruktúra biztonsága szempontjából – Ivan Bartoš, cseh digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes és regionális fejlesztési miniszter

A tanácsi következtetések konkrét intézkedéseket tartalmaznak a meglévő eszközöknek – például a közbeszerzésnek vagy a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási kereteinek – az IKT-ellátási lánc biztonságával kapcsolatos aspektusainak megerősítésére. Azt is meghatározzák, hogy a meglévő és a jövőben elfogadandó kiberspecifikus jogszabályok hogyan járulhatnak hozzá az IKT-ellátási lánc biztonságához. Az ezzel kapcsolatos potenciál nemcsak a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló (NIS 2) felülvizsgált irányelvben, illetve a kiberbiztonsági jogszabály által meghatározott kereten belül létrehozott tanúsítási rendszerekben rejlik, hanem a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra vonatkozó, nemrégiben benyújtott javaslatban is. A következtetésekben a tagállamok emellett a következőket javasolják: támogató mechanizmusok alkalmazása a biztonságos digitális infrastruktúrák kiépítésének finanszírozására, a közös értelmezés kialakításának elősegítése és a tudatosság erősítése, valamint a nemzetközi együttműködés elmélyítése az IKT-ellátási lánc biztonságának növelése érdekében az EU-ban és azon kívül.

A tagállamok azt javasolják, hogy a közbeszerzési eljárások során helyezzenek kellő hangsúlyt a kiberbiztonsággal kapcsolatos kiválasztási szempontokra, és felkérik a Bizottságot, hogy adjon ki olyan módszertani iránymutatásokat, amelyek arra ösztönzik az ajánlatkérőket, hogy fordítsanak megfelelő figyelmet az ajánlattevők és alvállalkozóik kiberbiztonsági gyakorlataira. A tagállamok szorgalmazzák továbbá egy IKT-ellátási láncra vonatkozó eszköztár létrehozását, amely általános intézkedéseket foglalna magában a kritikus IKT-ellátási láncokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésére, és ezáltal megkönnyítené a kritikus ellátási láncoknak a NIS 2 irányelv szerinti koordinált kockázatértékelését. Fel kell továbbá térképezni olyan finanszírozási lehetőségeket is, amelyek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy a teljes ellátási láncban megőrizzék a magas szintű kiberbiztonságot az IKT-termékekre és -szolgáltatásokra irányuló közbeszerzés tekintetében.

Ülések”

Forrás:
A Tanács megállapodott az IKT-ellátási láncok biztonságának megerősítéséről; Európai Unió Tanácsa; 2022. október 17.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az űripar válságálló és az IKT-szektor egyik aduásza lehet

„A válasz a címben [Válságálló és az it-szektor egyik aduásza lehet – mi az?] feltett kérdésre: űripar. Hogy miért, arról volt szó az Infotér tizenharmadik konferenciájának nulladik napján. Az előadásokból egyebek mellett kiderült, hogy a digitalizáció és az űripar hogyan segítheti a védelemgazdaságot és persze a mindennapokat. Szó volt arról is, hogyan tud válságálló lenni az űripar, hol tartanak a magyar vállalatok. Összefoglaló. a

Bár számtalan kihívás, probléma akadályozta az elmúlt években az infokommunikációs szektor fejlődését, nem állt la az ágazat. Sőt, a mostani bizonytalanságok ellenére töretlenül fejlődik és egyre nagyobb szerepet van a legjelentősebb hagyományos gazdasági szektorokban, például az űriparban vagy akár a védelemgazdaságban. Nem véletlenül került utóbbi kettő fókuszba az Infotér tizenharmadik alkalommal, a balatonfüredi Anna Grand Hotelben megrendezett konferenciáján.

A rendezvény kedd délelőtti előadás-sorozatát Csuday Balázs, az Infotér elnökségi tagja nyitotta meg, frappáns beszédében az űripari kötődésre utalva azt mondta, az egyik legfontosabb feladat az infokommunikációs szektornak, hogy az űripar végtelenségét kihasználja, például a távközlés, a védelem, a digitalizáció területén. Az ágazat szereplői számára ez kiaknázatlan lehetőség és a jövőben ez kiugró lehetőséget jelent.

Fordulat: ma már nemcsak a katonai innovációk jönnek a mindennapokba

A konferencián előadást tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, aki többek között arról beszélt, hogy a digitalizációs technológia fejlődése nyomán teljesen új világ alakult ki. Mára megváltoztak a szerepek. Közölte, korábban katonai oldalról indult fejlesztések, innovációk kerültek be a mindennapokba, példaként a GPS-t és az internetet említette. A változás pedig az, hogy ma már startupok törnek be a digitalizáció révén a katonai világba. A miniszter szélesebb aspektusba helyezve a védelemgazdaságot, a digitalizációt azt mondta, hogy a magyar védelmi ipar és a digitalizációs szektor összefogása 21. századi modern haderőhöz vezet.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa előadásában többek között kiemelte, hogy Magyarország 2018-ban fogadta el a magyar űrstratégiát, amelynek kialakításában nemzetközi, köztük uniós űripari szervezetekkel működtek együtt a magyar szakértők. Arra kell törekedni, hogy a gazdasági előnyökre koncentráljon a magyar űrszektor és piacokat szerezzen nemzetközi szinten. Ebben a kormány és az állami űripari szervezetek várják a vállalkozások érdeklődését, fejlesztéseit, hogy közösen lehessen előrébb lépni.

A krízissel szemben

Az űripar gazdasági erejét és kapcsolatait elemezte dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Bár több ágazatban bizonytalan helyzet alakult ki, például az energiaiparban, közben jelentősen drágultak az energiahordozók és a nyersanyagok. Közben persze akadnak válságálló szektorok, ezek közé sorolható az űripar, elsősorban azért, mert technológiaintenzív ágazatról van szó. A következő időszakban pedig olyan korszak következhet, amelyet a növekvő tőkebefektetések és csökkenő költségek fognak jellemezni. A fejlődés érdekében pedig szoros nemzetközi összefogásra van szükség. Az űriparban érdekelt magyar kkv-k pedig előtt új piacok, lehetőségek állnak, amit érdemes kihasználni.

Dr. Sárhegyi István a CaprathiaSat Zrt. igazgatóságának alelnöke szintén a gazdasági oldalt helyezte a fókuszba. Egyebek mellett közölte, az űripar ma már nem egy sci-fi, hanem létjogosultsága van a gazdaság minden területén. Ami nagyon fontos, növekedésben vannak az árbevételek a szektorban. Az üzleti lehetőségekre rávilágítva Sárhegyi azt mondta, az űripari megoldások több milliárd embert tudnak bekapcsolni a telekommunikációba, ez rengeteg új ügyfelet jelent a szolgáltatóknak. A szakember is kiemelte, hogy egyre alacsonyabbak az űripari költségek, ami szintén hozzájárulhat a dinamikus fejlődéshez. A délelőtti szekcióban Emmanuelle Terasse, a Thales Alenia Space szakembere; dr. Greinstetter Balázs, a Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, valamint Reinhard Blasi (European Global Navigation Satellite System) az űripari fejlesztésekről, a magyar lehetőségekről is beszélt előadásában. (Az Infotér oldalán a következő napokban, hetekben a különböző előadásokról részletes anyagokban is beszámolunk.)”

Forrás:
Válságálló és az it-szektor egyik aduásza lehet – mi az?; Infotér; 2022. október 18.

A jelenlegi gazdasági környezetben az űripar radikálisan kevesebb kockázati tőkebefektetésre számíthat

„A jelenlegi gazdasági környezet, infláció és recessziós félelmek a befektetők világát is alaposan átformálják.

Elég csak arra gondolni, hogy az évekig oly népszerű IPO-piac gyakorlatilag megszűnt, az újak egyike, az Intelhez tartozó MobileEye pedig 50 milliárd dollár helyett már 16 milliárdos IPO-val is beéri. A kockázati tőkebefektető Accel szerint a privát felhőcégek befektetései 42 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben, így mondhatni már csak az óriáscégek felhői dübörögnek.

Szintén hatalmas pofont kap az űrszektor, ugyanis már az űrtechnológiai startupok is kénytelenek lemondani a csillagászati értékelésekről – a Space Capital kockázati tőkebefektető cég szerint a VC-ág ugyanis biztonságosabb vizekre evez.

Az infláció, a gazdasági és az ukrán helyzet miatt a globális pénzpiacokon is nagy a változás, a befektetők átértékelik stratégiáikat, és a vállalhatóbb termékekkel rendelkező cégekre koncentrálnak.

Az űrtechnológiás cégekbe áramló befektetések a harmadik negyedévben 80 százalékot zuhantak, nagyjából 5-ről 1 milliárd dollárra. A kockázati tőkebefektetők a jövőben inkább szolgáltatásként értékesített üzleti szoftvereket helyeznek előtérbe, a mérnöki fejlesztésekre koncentráló deeptech cégeket figyelmen kívül hagyják. Ezen felül a tőkeigényes cégeket is elkerülik, ha azok alacsony vagy hosszú távú megtérülést ígérnek. Ezzel magyarázzák, hogy az űripart érinti legkeményebben a változás.”

Forrás:
Elfordulnak a befektetők az űrtechnológiás cégektől; Harangi László; IT café; 2022. október 21.

Szakirodalom

Az online tér akadálymentessége

„Az alábbi Infojegyzet „A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló, T/1618. számú törvényjavaslat tárgyalásához készült. Miután áttekinti a fogyatékossággal élők nehézségeit az internet világában, a honlapok és alkalmazások akadálymentessé tételének jelentőségét és
teendőit veszi sorra.”

Forrás:
Az online tér akadálymentessége; Samu Nagy Dániel; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2022/18.; 2022. október 21. (PDF)

Adatváltozás-kezelési szolgáltatás

„Az Infojegyzet a Kormány T/1617 számon benyújtott törvényjavaslatához kapcsolódóan, a 2022. februárjában bevezetett adatváltozás-kezelési szolgáltatásról ad áttekintést, valamint statisztikákat közöl a hazai közigazgatási e-ügyintézésről.”

Forrás:
Adatváltozás-kezelési szolgáltatás; Vajda Adrienn; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2022/17.; 2022. október 21. (PDF)

Földmérési és térképészeti tevékenység

„A Kormány T/1617 számon nyújtotta be a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely módosítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényt. Az Infojegyzet ennek kapcsán mutatja be a földmérési és térképészeti tevékenység szabályozását.”

Forrás:
Földmérési és térképészeti tevékenység; Csorba György; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2022/16.; 2022. október 21. (PDF)