Tartalomjegyzék

„Navracsics Tibor Új feladatok, új megoldások címmel tartott előadásában rámutatott, a fejlesztéspolitika újraalakításával el kell érni, hogy a 2028-tól induló, hétéves uniós pénzügyi keretterv már alapvetően területi szemléletű fejlesztéseket tartalmazzon.

Az egyes gazdasági régiók igényeihez jobban illeszkedő, intelligensebb fejlesztéspolitika létrehozása a cél – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Székesfehérváron, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvénysorozatának hetedik állomásán.

A miniszter elmondta, erre azért van szükség, mert hazánkban az egyes régiók különböző fejlettségi szinten állnak, például az Észak-Alföld és Észak-Magyarország látványosan le van maradva Budapesttől, de még a Nyugat- és a Közép-Dunántúl is a felét tudja csak elérni a fővárosi átlagnak.

Megjegyezte, hogy nemzeti szinten lehetnek ágazati célok, de erős érvek szólnak a régiós elosztás mellett.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy mindezek ellenére Budapesten sincs minden rendben, hiszen Pozsony, Varsó és Prága is megelőzi a nagyvárosok ligájában, ugyanakkor míg a magyar főváros 2004–2020 között 129-ről 153 százalékra erősödött az uniós fejlettségi átlaghoz viszonyítva, addig az Észak-Alföld 42-ről 49-re, de a Nyugat-Dunántúl is csak 66-ról 70-re.

Úgy vélte, ezért a területfejlesztési politikának az önmaguknak dinamikát generálni nem képes régiókat kell felzárkóztatnia, mert a foglalkoztatottság és az átlagkeresetek alakulása is szorosan kötődik a fejlettséghez.

A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának a jövőben kiegészítő szempontként figyelembe kell vennie Budapest vonzáskörzetét, mert ebbe a gyűrűbe Székesfehérvár is éppen úgy beletartozik, mint Tatabánya, Kecskemét, Eger vagy Salgótarján, ahová a főváros perceken belül odaér. Hozzátette: ezeknek a városoknak dönteniük kell, hogy a főváros felé fordulva a gazdasági gravitációs pontot szolgálják és annak részeként élnek, vagy megpróbálnak ettől eltérő irányt véve, decentrumként önálló gazdasági életet működtetni.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy nincsen ebben a helyzetben, és jó esélye van decentrummá válni Győrnek, Szombathelynek, Zalaegerszegnek, Nagykanizsának, Pécsnek, Szegednek, Békéscsabának, Debrecennek és Miskolcnak. Ezek a városok és a körülöttük fekvő térségek jól kiegészíthetik a jövőben a fővárosi gazdaságot, ha megerősítik őket.

A miniszter az előadását követő kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy az Országos területfejlesztési koncepció felülvizsgálata jelenleg is zajlik, mert a hatályban lévő 2014-ben készült, és ugyan 2030-ig szól, ám azóta annyi változás történt, hogy a benne megfogalmazott célokat újra kell értékelni.”

Forrás:
Navracsics: intelligensebb fejlesztéspolitika létrehozására van szükség; Világgazdaság; 2022. november 10.

Közigazgatás, politika, jog

A kormányzás motorja: a Miniszterelnöki Kormányiroda működése

„Több mint negyven ember összehangolt munkájával teremti meg a kormányülések hatékonyságát a Miniszterelnöki Kormányiroda, melynek tevékenysége azt is garantálja, hogy nem érti félre egymás nyelvét a politika és a közigazgatás.

A kormányzás motorja: a Miniszterelnöki Kormányiroda működése címmel tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) polgárainak előadást Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára november 10-én az egyetem Orczy Úti Kollégiumában az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Emberi Erőforrás Tanszékének Közszolgálati, HR és Integritás Tudományos Diákköre (TDK) meghívására.

Az érdeklődőket az eseményen Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntötte, aki kiemelte, a kar fontos célja a napi gyakorlat szemüvegén keresztül is bemutatni az itt elsajátítandó ismereteket.

Bordás Gábor bemutatkozásából kiderült, kijárta a központi közigazgatás ranglétráját, így szolgálhat 2021. augusztus 1-je óta közigazgatási államtitkárként. Jelenlegi munkahelye, a Miniszterelnöki Kormányiroda működése kapcsán hangsúlyozta: a kormányt politikusok vezetik, azonban politikai céljaikat mindig a közigazgatásnak kell végrehajtania. Az iroda feladata tehát: szakpolitikai dilemmákat döntéshozatalra alkalmas formában prezentálni a politikusok számára, illetve lefordítani a politika szándékait közigazgatási feladattá.

Egy átlagos hét számára legtöbbször a közigazgatási államtitkári értekezlettel kezdődik. Ezen a fórumon azt ítélik meg a résztvevők, hogy mely minisztériumi előterjesztések alkalmasak a politikai döntéshozatalra. A kormányiroda ugyanis ez alapján állítja össze a döntéshozó kormányzati kabinetek és a kormányülések napirendjét. Az öt kormányzati kabinet, illetve maga a kormányülés jellemzően határozati javaslattal ellátott minisztériumi előterjesztéseket tárgyal, illetőleg eszmecserét folytat egy-egy adott helyzetet bemutató jelentésről. A kormányülések jegyzőkönyvét mindig a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára vezeti.

A kormányülés után a politikai döntések végrehajtása, azaz azok közigazgatási formába öntése következik az iroda számára. Az elkészült anyagokat a miniszterelnök írja alá, így kerül végül az adott döntés joganyaga a Magyar Közlönybe. A Miniszterelnöki Kormányiroda ezen kívül kormányzati személyügyi menedzsmenttel és egyéb személyügyi feladatokkal foglalkozik, de az irodához tartozik a védelmi igazgatás jelenleg zajló átalakítása is. Az államtitkár hangsúlyozta, a munkakörből fakadóan elképesztő mennyiségű akta fordul meg minden héten az iroda több mint negyven munkatársa kezei között.

Hallgatói kérdésre az államtitkár arról is beszélt, a központi közigazgatás fluktuációval, illetve részben munkaerőhiánnyal küzd. A jogász végzettségű fiatalok rendszerint a jogi szakvizsga letételéig „használják” a közigazgatást, legközelebb pedig már ügyvédként találkoznak velük. Kiemelte, az effajta munka nem tanulható meg elsődlegesen csak az egyetemen, hiszen 4–5 hónap, mire egy pályakezdő valóban beletanul az államtitkárság működésébe.”

Forrás:
A kormányzás motorja: a Miniszterelnöki Kormányiroda működése; Sarnyai Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. november 10.

Uniós források: Navracsics megerősítette, hogy újabb aggályok érkeztek Brüsszelből

„Megerősítette Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, hogy a helyreállítási alap Magyarországnak járó forrásaival kapcsolatban újabb aggályokat fogalmazott meg az Európai Bizottság, ezúttal az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében. A magyar fél kész ezzel összefüggésben is jogszabályt módosítani.

A helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások során az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Ezek főként az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti hatáskörmegosztással összefüggő kérdések – erősítette meg a Politico cikkében megjelenteket Navracsics Tibor.

A miniszter továbbra is optimista

„Tárgyalunk, meghallgatjuk az aggályaikat, próbáljuk kezelni azokat” – fogalmazott az uniós tárgyalásokért felelős területfejlesztési miniszter, akit egy budapesti sajtóeseményen faggattak az újságírók.

Ugyanaz a módszerünk, mint korábban, a jogállamisági eljárásnál: ha észszerű kompromisszumra látunk lehetőséget, akkor természetesen kezeljük ezeket az aggályokat – mondta Navracsics, hozzátéve, hogy ami a Politicóban megjelent, az a tárgyalások mostani pozíciója, de a megbeszélések még folynak, az álláspontok módosulhatnak. A cél, hogy a szükséges változtatásokról még decemberben szavazhasson az Országgyűlés, amely egyébként már egy sor törvénymódosítást elfogadott a megállapodás és ezen keresztül az uniós pénzek folyósítása érdekében.

Arról is beszélt a miniszter, hogy ha igaz az a sajtóhír, miszerint a brüsszeli testület november 22-én tartja azt az ülését, amelyen áttekinti a magyar teljesítéseket is, akkor az időben jó Magyarországnak. A politikus reméli, hogy december végére le tudják zárni a tárgyalásokat megegyezésekkel, és jövőre érkeznek az uniós források.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság aggályai nyomán az OBT vétózhatja-e majd a Kúria elnökének a kinevezését, úgy felelt: „Jelenleg itt nem tartunk.”

Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi rádióinterjúban már jelezte, hogy Magyarország ugyan teljesíti mind a 17 pontot, amit vállalt az unió felé, de lefogadja, hogy közvetlenül utána lesz majd 18., 19. és így tovább. A VG megkérdezte e nyilatkozatról a területfejlesztési minisztert – jelezve, hogy a 18. már meg is érkezett Brüsszelből –, aki úgy reagált:

Hamarosan vége lesz a naptári évnek, és abban bízom, hogy a tárgyalássorozatot is sikerül befejeznünk, így idő hiányában lehet, hogy elmarad a 19., 20. De nekem azért ezzel kapcsolatban nincsenek illúzióim (…), a végrehajtást ugyanúgy ellenőrizni fogja a bizottság.

Milliárdokat kap Magyarország külföldről, de nem onnan, ahonnan elsőre gondolnánk

Navracsics Tibor a Svájci–magyar együttműködési program II. időszakára vonatkozó keretmegállapodás aláírásán nyilatkozott a sajtónak. A svájci hozzájárulási program keretében az alpesi állam csaknem 90 millió svájci frankot folyósít Magyarországnak az elkövetkező években. Az erről szóló megállapodást Navracsics Tibor és Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete írta alá.

Egy már sikeres együttműködést tudunk megújítani Svájccal, amely az eddigiekben is számos hasznot hozott mind Magyarországnak, mind pedig a két ország közötti kapcsolatoknak – mondta a területfejlesztési miniszter.
A svájci alap elsősorban Magyarország kevésbé fejlett régióira koncentrál. Ezen belül
* egészségügyre, szociális célokra, kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok támogatására 11 milliárd,
* szakképzésre 3,9 milliárd,
* kutatásra és innovációra 4,5 milliárd,
* mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására 5,2 milliárd,
* az emberkereskedelem elleni küzdelemre 1 milliárd,
* energiahatékonyságra 5,2 milliárd,
* víz- és szennyvízkezelésre pedig 7 milliárd forintot fordít.

Az első felhívások várhatóan jövőre jelennek meg. A svájci parlament 2019 decemberében fogadta el a Svájci–magyar együttműködési program folytatását, ennek alapján a következő többéves támogatási időszakban a svájci fél 87,6 millió svájci frankos vissza nem térítendő támogatást nyújt Magyarország részére. Ehhez az összeghez Magyarország is hozzájárul, így a nemzeti társfinanszírozással együtt közel 40 milliárd forint összegű támogatás felhasználására nyílik lehetőség. A program olyan projektek megvalósulását célozza, amelyek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a társadalmi és közbiztonság további javításához, a környezetvédelem, az egészségügy, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez az egész országban.
A 2006-ban létrehozott svájci hozzájárulás értelmében az alpesi ország az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz tagország részére összesen egymilliárd svájci frank hozzájárulást biztosított a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az elmaradott területek felzárkóztatása érdekében. A program első időszaka során ebből Magyarország részesedése több mint 130 millió svájci frank volt.”

Forrás:
Uniós források: Navracsics megerősítette, hogy újabb aggályok érkeztek Brüsszelből; Helmeczi Zoltán; Világgazdaság; 2022. november 8.

Mintegy 150 sportlétesítmény kerülne az új Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség alá

„Felülvizsgálják a Nemzeti Sportközpontok feladatait, és azok egy részét átveszi az újonnan létrejövő Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség. De például az új nemzeti atlétikai központot nem ez a szervezet fogja üzemeltetni – derült ki a vonatkozó javaslat általános vitájában az Országgyűlésben.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló törvényjavaslat általános vitájának expozéjában kifejtette: a jobb koordinációt szolgálja a törvényjavaslat. Mint mondta, 2010 óta korábban nem tapasztalt mértékű létesítményfejlesztés zajlik e téren Magyarországon, korszerűsödött a korábban elhanyagolt, romló állapotú infrastruktúra, Magyarország utolérte, sok tekintetben meg is előzte a környező államokat. Fontos, hogy a kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonelemek állami tulajdonban maradjanak, majd arról beszélt, egységes kezelési rendszerre van szükség ahhoz, hogy nagy eseményeket eredményesen rendezhessen az ország. Jelezte: a módosítás eredményeként a Nemzeti Sportközpontok feladatainak felülvizsgálatára kerül sor, így az újonnan létrejövő Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökséghez kerülnek egyes alapfeladatok.

Szabó Tünde (Fidesz) elmondta: a törvény létrehozza a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökséget, melynek tulajdonosi joggyakorlása alá 153 állami sportingatlan kerül január elsejétől. A változtatások célja a nemzeti sportingatlanvagyon üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok ügynökségi formában való ellátása. Az ügynökség létrehozásával a sportlétesítmény-állomány gazdaságos és hosszú távon fenntartható üzemeltetése biztosított lesz – jelentette ki a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka.
…
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a kormány a sportokhoz köthető infrastrukturális hátteret az elmúlt években felépítette vagy felújította. A javaslat ezeket organizálja, költséghatékonyabbá és hasznosabbá teszi, összefésüli a különböző területeket.
…
Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: nem értik, hogyan került a honvédelmi tárcához a sport területe. A különböző vagyonelemek működtetésének feltételeit meg kell teremteni, de az erre benyújtott javaslat nem jó, legalizálják vele a pénzszórást – mutatott rá. Úgy látta, szokatlanul sok az ügynökséghez kerülő 153 intézmény.

Sas Zoltán, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a javaslat több eleme kérdéseket vet fel. A problémás pontok között említette, hogy állami költségvetési szervet alakítanak át egy zrt-vé. Ennek azonban más szabályok szerint kell működnie, mint az állami költségvetési szerveknek – jegyezte meg. Kritizálta, hogy nem taglalják, mi lesz azon létesítményekkel, amelyek vagyonkezelői jogát elvették és odaadták valamely sportegyesületnek. A rendezvényszervezés átalakítását is szóvá tette, s felvetette azt is, mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik közalkalmazotti munkaviszonyukat egyik napról a másikra elveszítik. Különböző, jól behatárolható gazdasági körök támogatásáról szól az előterjesztés – vélte.
…
Az általános vita lezárása után Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára kifejtette: világos és átlátható rendszert hoz létre ez a törvény – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, az új szisztéma egyik pillére a létesítmények hatékonyan működtetéséért felel, a másik pedig azért, hogy a sportrendezvényeket jó színvonalon rendezzék meg, így újabb magyar sportsikerek születhessenek

Forrás:
Mintegy 150 sportlétesítmény kerülne az új Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség alá; Infostart; 2022. november 11.

Navracsics Tibor: aláírási dátum nincs, de a végén járunk az uniós tárgyalásoknak

„ A bírósági szervezet működéséről folyik még egyeztetés, de akár újabb témák is felvetődhetnek az uniós pénzekről készülő megállapodás aláírása előtt – mondta Navracsics Tibor az InfoRádióban. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter szerint még idén egyezség születik, és jövőre érkezhetnek az első brüsszeli utalások.

Folyamatosak – általában az elégedettségi – visszajelzések a brüsszeli tárgyalópartnerek részéről a magyar erőfeszítésekkel kapcsolatban, bár időről időre előfordul, hogy pontosítani kell a végrehajtás során – a közös értelmezés részeként – a feladatokat, illetve az elvégzendő munkát – mondta Navracsics Tibor az InfoRádióban. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter szerint a legfontosabb a folyamatos párbeszéd, mert az teszi lehetővé az esetleges félreértések tisztázását, illetve a jó együttműködés fenntartását.

A beszélgetések témáját jelenleg leginkább az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Birói Tanács közötti hatáskör átstruktúrálása, az egyensúly kialakítása – tette hozzá a miniszter, emlékeztetve: ez már nem a jogállamisági feltételességi eljáráshoz kötődik, hanem az újjáépítési alaphoz való hozzáférést elősegítő tárgyalások részét képezi.

„Itt is jó ütemben haladunk, én abban bízom – tartva az eredeti menetrendet –, hogy év végéig meg tudjuk kötni azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy aztán hozzáférjünk az európai uniós forrásokhoz” – fogalmazott.

Navracsics Tibor pár nappal ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a 17 vállalás közül a legkritikusabb pont az Integritás Hatóság lehet. (A jelenlegi jogszabály szerint a hatóság legerősebb jogosítványa az, hogy ha korrupciógyanút tapasztal, akkor legfeljebb két hónapra felfüggesztheti a közbeszerzési eljárást.) Azzal kapcsolatban, hogy ennek a visszatartó ereje elegendő garanciát jelent-e Brüsszelnek, a miniszter közölte: miután folyamatosak a tárgyalások, nincsenek elkésve adott esetben a hatáskörök szigorítását illetően, ha azok valóban azt szolgálják, hogy a közbeszerzések tisztábbak, átláthatóbbak, az Integritás Hatóság pedig erősebb legyen. Mindazonáltal úgy véli, már a mostani jogosítványok is egy jelentős hatóságot alapoznak meg, amelynek ereje elsősorban a függetlenségében van.

„Ha sikerül egy közbizalomnak örvendő, független intézményt létrehozni, az általában is jót tesz a politikai és gazdasági életnek” – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy érkezhetnek-e újabb kérések, például a decemberi Európai Tanács-ülésen napirendre kerülő kérdések, mint a globális társasági minimumadó vagy az Ukrajnának szánt közös hitelfelvétel, Navracsics Tibor kiemelte: a politikában mindig minden előfordulhat, és ezek a témák is előkerülhetnek, bár ő eddig nem találkozott ezekkel feltételként. Hivatalosan az ilyen kérdések összekapcsolása ritka, de az nem elképzelhetetlen, hogy azt éreztetik, hogy egy másik álláspont megfontolása elősegíthet egy megállapodást – magyarázta.

A kérdésre, hogy megvan-e már a pénzek folyósításához szükséges megállapodás aláírásának a dátuma, Navracsics Tibor azt közölte, hogy nincs, egyelőre csak a megállapodások véglegesítése zajlik. Szerinte ez az Európai Bizottság részéről ez érthető óvatosság, mert ha már dátumról tárgyalnának, akkor az azt is jelenté, hogy rendben van minden.

„A végén járunk a megállapodásoknak, nagyon hamar meglehet a dátum is, de még nincsen” – ismételte meg az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, arra is emlékeztetve, hogy az aláírás dátumának még az idén meg kell lenni ahhoz, hogy tartani tudják a magyar kormány által tervezett menetrendet.

A tárcavezető szerint nincs akkora jelentősége, hogy dátumszerűen mikor érkeznek meg az első utalások jövőre, hiszen a költségvetés már most is előfinanszírozza az operatív programok egy részét, így már vannak nyertes projektek, amelyek megvalósulnak. De ezt más tagállam is így tette, így teszi, miután viszonylag későn fogadták el a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, hétéves uniós költségvetést, tehát eleve csúszás volt a finanszírozás megkezdésében.”

Forrás:
Navracsics Tibor: aláírási dátum nincs, de a végén járunk az uniós tárgyalásoknak; InfoRádió; 2022. november 11.
Navracsics Tiborral készült teljes interjú (hangfájl)

Történelmi lehetőség a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének elfogadása

„Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta az Európai Bizottság – mondta keddi sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született. Az Európai Bizottság a korábbiaknál fontosabbnak tekintette a fenntarthatóságot az új agrárpolitika kialakításában, míg Magyarország az élelmezésbiztonságot és a vidék megerősítését is lényegesnek tartja. A kormány tehát arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – fogalmazott a miniszter.

A uniós források a kiemelkedő arányú költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára – mondta Nagy István, aki természeti erőforrások megújulására, az ország környezeti állapotának javulására is számít. A támogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképesebb lesz, hatékonyabban termel, és jobban ellenáll majd a válságoknak, vagy akár az éghajlati kihívásoknak is – mondta a miniszter.

A KAP stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.

A területalapú támogatásokat továbbra is biztosítják, az alapösszeg hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül alakulhat. A kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásra szintén jogosultak, ennek összege 1 és 10 hektár között hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), 10 és 150 hektár között hektáronként 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. A korábbinál lényegesen nagyobb összegre, hektáronként várhatóan 157 euróra (csaknem 57 ezer forint) számíthatnak 300 hektáros családi birtokméretig a fiatal gazdálkodók területalapú többlettámogatásként. A termelők részt vehetnek az agroökológiai programban is, amely környezet- és klímavédelmi vállalásokért további támogatásokat ad.

Az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés már elkezdődött, a források hatékony felhasználása minden érintettet tervezésre, átgondolásra késztet – mondta az agrárminiszter.
Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár közölte, hogy a támogatásokkal a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszerese nőhet az évtized végére. Az évtized elején csaknem 10 milliárd eurós (4 ezer milliárd forint) kivitel 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet.
Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint 1000 milliárd forint fenntarthatósági célokat finanszíroz majd. Mindkettő jelentős bővülést jelent az előzőekhez képest, csakúgy, mint az agrárkutatási és innovációs kiadások kerete, amely a kétszeresére nő – tette hozzá.”

Forrás:
Történelmi lehetőség a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének elfogadása; Agrárminisztérium; 2022. november 8.

Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk a magyar agráriumra

„A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos-élelmiszer ellátás alapját jelenti – közölte a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai Terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP II. pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20%-át biztosítja az európai unió, ami meghaladja a 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.

Kifejtette, az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52%-a, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban. A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53%-kal, vagyis 862 euróra növekedjen. Az agrárexport értéke 57%-kal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117%-kal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64%-kal bővülhetnek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10%-át, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26%-os forrásnövekedést jelent.

A KAP Stratégiai Terv jóváhagyásának köszönhetően biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2023-2027 közötti időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása – húzta alá Nagy István.”

Forrás:
Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk a magyar agráriumra ; Agrárminisztérium; 2022. november 10.

Európai Unió

Az Európai Bizottság elő kívánja mozdítani a rövid távú szálláshelykiadási ágazat átláthatóságát

„A Bizottság ma rendeletjavaslatot fogadott el, amelynek célja a rövid távú szálláshelykiadás átláthatóbbá tétele és a hatóságok támogatása abban, hogy biztosítani tudják a rövid távú szálláshelykiadás kiegyensúlyozott fejlődését a fenntartható idegenforgalmi ágazat részeként.

Bár a rövid távra történő szállásfoglalás számos előnnyel jár, különösen a szállásadók és a turisták szempontjából, aggodalomra adhat okot például bizonyos olyan helyi közösségek számára, amelyek a megfizethető lakhatás hiányával küzdenek. Az új szabályok javítani fogják a szállásadóktól és az online platformoktól származó adatok gyűjtését és megosztását. Ez pedig a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatos kihívások és lehetőségek kezelését célzó hatékony és arányos helyi szakpolitikákat fog eredményezni.

A javasolt új szabályok segítenek átláthatóbbá tenni a szálláshelyeket rövid távon bérbe adók azonosítását és tevékenységét, az általuk betartandó szabályokat, valamint megkönnyítik a szállásadók regisztrációját. Az előírások emellett meg kívánják szüntetni azt a széttagoltságot is, amely jelenleg az online platformok által végzett adatmegosztást jellemzi, és végső soron segítenek megelőzni a jogellenes hirdetéseket. Összességében ez hozzá fog járulni a turisztikai ökoszisztéma fenntarthatóbbá tételéhez, és támogatni fogja az ágazat digitális átállását.

A rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatos adatmegosztásra vonatkozó új követelmények

A javasolt új keretrendszer:
• Harmonizálja a nemzeti hatóságok által bevezetett, a szállásadókra és rövid távon bérelhető ingatlanjaikra vonatkozó regisztrációs követelményeket: a regisztrációs rendszereknek teljes mértékben elektronikusnak és felhasználóbarátnak kell lenniük. A szállásadókkal és ingatlanjaikkal kapcsolatban, különösen a „ki”, „mi” és „hol” tekintetében hasonló releváns információkat kell megkövetelni. A regisztráció befejezésekor a szállásadóknak egyedi nyilvántartási számot kell kapniuk.
• Pontosítja a nyilvántartási számok megjelenítését és ellenőrzését biztosító szabályokat: az online platformoknak meg kell könnyíteniük a szállásadók számára, hogy nyilvántartási számukat meg tudják jeleníteni a platformjaikon. A platformoknak szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy a szállásadók regisztrálnak-e, és a megfelelő számokat jelenítik-e meg. A hatóságok felfüggeszthetik a nyilvántartási számokat, és kérhetik a platformoktól a szabályokat be nem tartó szállásadók törlését.
• Egyszerűsíti az online platformok és a hatóságok közötti adatmegosztást: az online platformoknak a vendégéjszakák és vendégek számára vonatkozó adatokat havonta egyszer, automatizált módon kell megosztaniuk a hatóságokkal. A kis- és mikroplatformok részére könnyített beszámolási lehetőségek állnak majd rendelkezésre. A hatóságok ezeket az adatokat a nemzeti „egységes digitális ügyintézési pontokon” keresztül kapják meg. Ez pedig támogatja a célirányos szakpolitikai döntéshozatalt.
• Lehetővé teszi az adatok összesített formában való további felhasználását: az e javaslat alapján generált adatok összesített formában hozzájárulnak majd az Eurostat által készített idegenforgalmi statisztikákhoz, és beépülnek a jövőbeli európai idegenforgalmi adattérbe. Ezek az információk támogatni fogják az innovatív, turizmussal összefüggő szolgáltatások fejlődését.
• Hatékony végrehajtási keretet hoz létre: A tagállamok figyelemmel kísérik ezen átláthatósági keret végrehajtását, és megfelelő szankciókat vezetnek be az e rendeletben foglalt kötelezettségek be nem tartása esetére.

Következő lépések

A Bizottság javaslata az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadás céljából megvitatásra kerül.

A rendelet elfogadását és hatálybalépését követően a tagállamok számára kétéves időszak áll rendelkezésre az adatcseréhez szükséges mechanizmusok létrehozására.

Háttér-információk

A rövid távú szálláshelykiadás gyorsan fejlődik az EU-ban, és ezt a folyamatot a platformgazdaság nagymértékben fellendíti. A rövid időre kiadott szálláshelyek az EU-ban az összes turisztikai szálláshely mintegy egynegyedét teszik ki, és számuk Unió-szerte jelentősen növekszik. Ezt a tendenciát a Covid-válság is megerősítette: 2020 és 2021 nyarán a rövid távra szóló szállásfoglalások száma meghaladta a 2018-as szintet. Emellett a foglalások száma 2022 első felében 138%-kal nőtt 2021 azonos időszakához képest. A rövid távú szálláshelykiadás döntő fontosságúvá vált az EU turisztikai ökoszisztémája szempontjából – beleértve a vendégeket és a szállásadókat, valamint számos közösséget –, és egyaránt teremt lehetőségeket és kihívásokat.

A rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló rendeletre irányuló javaslat a 2022 februárjában közzétett, a turizmus átállási pályájának egyik kulcsfontosságú intézkedése. A javaslatot a Bizottság 2020. márciusi kkv-stratégiájában jelentették be azzal a céllal, hogy előmozdítsák a közösségi gazdaság kiegyensúlyozott és felelős fejlődését az egységes piac egészében, a közérdekek teljes körű tiszteletben tartása mellett.

A javaslat egyben kiegészíti a meglévő eszközöket, különösen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely az online platformokat szabályozza, valamint az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC7) szabályait.

További információk

Rendeletjavaslat a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Közösségi gazdaság”

Forrás:
A Bizottság elő kívánja mozdítani a rövid távú szálláshelykiadási ágazat átláthatóságát; Európai Bizottság; 2022. november 7.

Kérdések és válaszok: új uniós szabályok a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatban

„

Miért van szükség a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló rendeletre?

A rövid távú szálláshelykiadás gyorsan fejlődik az EU-ban, és ezt a folyamatot a platformgazdaság nagymértékben fellendíti. Mind a szállásadók, mind a vendégek, mind a tágabb turisztikai ökoszisztéma számára előnyökkel jár. Ezzel együtt azonban kihívásokat is jelent, különösen az olyan helyi közösségek számára, amelyek egyes helyeken kevésbé megfizethető lakhatással, emelkedő árakkal vagy túlzott turisztikai forgalommal szembesülnek.

Ezért a hatóságoknak az egész Unióban minőségi adatokra van szükségük a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatban, hogy megalapozott szakpolitikákat tudjanak kidolgozni, és azokat hatékonyan végre lehessen hajtani. A hatóságok Unió-szerte lépéseket tesznek annak érdekében, hogy adatokat szerezzenek be a platformoktól és a szállásadóktól. Nem mindig jutnak azonban megbízható adatokhoz, mivel a szállásadók nem regisztrálják szisztematikusan az ingatlanokat, és az online platformok különböző jogi és technikai okokból nem mindig osztanak meg adatokat. Továbbá a különböző adatgyűjtési kezdeményezések széttagoltsága növeli a költségeket és csökkenti az összegyűjtött különböző adatkészletek hasznosságát.

Az online platformoknak, különösen a kkv-knak, és a szállásadóknak egyértelmű, egyszerű és szilárd jogi keretrendszerre van szükségük ahhoz, hogy meg tudják osztani az adatokat a hatóságokkal.

E javaslat célja, hogy egyszerűsítse az adatgyűjtést, és kötelezővé tegye az adatmegosztást a szállásadók és az online platformok számára. A jelenlegi eltérő és összetett tagállami szabályokat az adatgyűjtésre és -megosztásra vonatkozó egyértelmű és arányos keretrendszer váltja fel az uniós egységes piac egészén. Az új szabályok kiegészítik a meglévő eszközöket, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt vagy az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelvet (DAC7), amelyek már most is bizonyos eszközöket és adatokat biztosítanak a hatóságok számára.

Milyen előnyökkel jár az új rendelet az utazók, a tágabb turisztikai ökoszisztéma és a polgárok számára?

A releváns adatok birtokában a hatóságoknak meglesznek az eszközeik annak biztosításához, hogy az online platformokon csak jogszerű hirdetések jelenhessenek meg. Ez növelni fogja az utazók bizalmát és biztonságát. A hatóságok emellett jobb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani az utazóknak és a helyi közösségeknek, ideértve például a jobb hulladékgazdálkodást, vízellátást vagy közlekedési szolgáltatásokat, az egyes területeken zajló rövid távú szálláshelykiadási tevékenységekkel kapcsolatos pontosabb információk alapján.

Az anonimizált összesített adatok rendelkezésre állása a helyi közösségeknek és a tágabb idegenforgalmi ágazatnak is a javát szolgálja majd. Ez utóbbi számos kkv-t foglal magában, amelyek például takarítási vagy ingatlankezelési szolgáltatásokat nyújtanak, de itt említendők az éttermek vagy az idegenvezetők is. Valamennyien fel tudják majd használni az adatokat tevékenységeik megtervezéséhez és a turisztikai forgalom jobb megértéséhez.

Polgárok csoportjai vagy egyesületek szintén hozzáférhetnek majd az összesített adatokhoz, így hatékonyabban hozzá tudnak járulni a politikai döntéshozatalhoz, és meg tudják védeni közösségük életminőségét.

Milyen előnyökkel jár a rövid távon bérbeadók számára?

A szállásadóknak kedvezni fog, hogy egyszerűbbek és egyértelműbbek lesznek a rövid távra kiadott lakások nyilvántartásba vételére és kínálására vonatkozó szabályok. Az illetékes hatóságoknak online és egyszerű regisztrációs eljárást kell létrehozniuk a szállásadók számára. A benyújtandó információknak és dokumentációnak a szükséges és arányos mértékre kell korlátozódnia. A regisztrációs eljárás befejezését követően a szállásadók egyedi nyilvántartási számot kapnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megkezdjék tevékenységüket.

Mivel a hatóságoknak a nemzeti honlapokon elérhetővé kell tenniük a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozó szabályokat, az információk és a betartandó követelmények egyértelműek lesznek, ami a szállásadók dolgát is megkönnyíti. Mivel a hatóságok több adathoz jutnak, a felelősségteljes szállásadók arra számíthatnak, hogy megfelelőbbek lesznek a szabályok a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozóan, és kevesebb lesz a jogellenes rövid távú szálláshirdetés.

Érinti-e ez a javaslat a tagállami hatóságok azon lehetőségét, hogy a rövid távú szálláshelykiadást szabályozzák? Kötelesek lesznek-e a hatóságok lemondani saját nyilvántartási rendszerükről?

Nem, a javaslat nem érinti a hatóságok azon lehetőségét, hogy a rövid távú szálláshelykiadást szabályozzák, és a hatóságoknak csak módosítaniuk kell nyilvántartási rendszerüket. A javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét és a hatóságok hatásköreit.

A javaslat szerint a nemzeti és helyi hatóságok továbbra is jogosultak lesznek a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozó szabályok és politikák kidolgozására, például egészségügyi és biztonsági, várostervezési, közbiztonsági és adózási kérdések kapcsán. Ennek során tiszteletben kell tartaniuk az uniós szolgáltatási irányelvben foglalt indokolási és arányossági elveket.

Az e javaslat alapján gyűjtött adatok várhatóan lehetővé teszik majd a hatóságok számára, hogy jobban felmérjék a helyi adottságokat, valamint célzottabb és arányosabb szabályokat dolgozzanak ki.

Az új szabályok azt is előírják, hogy a hatóságok felelősek a nyilvántartási rendszer létrehozásáért. A nemzeti, regionális vagy helyi szinten meglévő nyilvántartási rendszerek megtarthatók, de meg kell felelniük az e javaslatban meghatározott követelményeknek. A hatóságoknak például biztosítaniuk kell az online nyilvántartásba vétel lehetőségét, és ingatlanonként egyedi nyilvántartási számot kell kiadniuk.

Hogyan járul hozzá a javaslat a szállásadók és ingatlanok nyilvántartásba vételének átláthatóságához?

Ez a rendelet harmonizálja a szállásadók és ingatlanjaik nyilvántartásba vételi eljárását. Ez közös adatkészletet fog eredményezni. A szállásadók megosztják a hatóságokkal a saját magukra és az ingatlanukra vonatkozó adatokat. Az online nyilvántartásba vétel alapján a szállásadók automatikusan egyedi nyilvántartási számot kapnak az ingatlanra vonatkozóan.

A platformoknak havonta meg kell osztaniuk a releváns információkat a hatóságokkal. Ezek az alábbiakat foglalják magukban:

a vendégéjszakák és a vendégek számára vonatkozó adatok;

a nyilvántartási szám, valamint

a kérelmező hatóság területén található, rövid távra kiadott lakásokra vonatkozó hirdetések internetes (URL) címe.

Ezek az információk lehetővé tennék a nyilvántartásba nem vett hirdetések azonosítását és hozzájárulnának a nyilvántartásba vételi kötelezettség betartatásához, tovább növelve az átláthatóságot.

A platformoknak a honlapjukat is úgy kell megtervezniük, hogy a szállásadók meg tudják jeleníteni a nyilvántartási számokat. A platformoknak szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy vonatkozik-e regisztrációs kötelezettség a szállásadóra, valamint ellenőriznük kell a nyilvántartási számok érvényességét.

A hatóságok tudnak majd kommunikálni a szállásadókkal, és jobb rálátásuk lesz a területükön található rövid távra kiadott ingatlanokra. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék a rövid távra kiadott lakások pontos helyét, befogadóképességét és azt, hogy ezek a lakások elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan részét képezik-e, vagy egyéb lakóhelynek minősülnek.

Végezetül a hatóságok összesített és anonimizált módon megoszthatják az adatokat kutatókkal, statisztikai hivatalokkal és a polgárokkal.

Milyen adatok állnak a hatóságok rendelkezésére? Hogyan védik a személyes adatokat?

A helyi, regionális vagy nemzeti szintű hatóságok csak a számukra releváns információkat kérhetik le. Ezek az információk az új nemzeti egységes digitális ügyintézési pontokon keresztül állnak majd rendelkezésükre, ahol a platformok elérhetővé teszik ezeket az adatokat.

A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy egy város hatóságai csak a városukról kérhetnek adatokat, de nem férhetnek hozzá egy másik város szállásadóinak adataihoz vagy a környező régiók szállásadóinak adataihoz.

Azokat a hatóságokat, amelyek a szállásadókra és tevékenységükre vonatkozó személyes adatokat fogadnak, megfelelően azonosítani kell és fel kell jogosítani az adatok fogadására, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok, különösen az általános adatvédelmi rendelet teljes körű betartásával.

Kérhetnek-e a hatóságok több adatot az online platformoktól?

A platformok csak a javaslatban felsorolt adatokat fogják megosztani.

Külön uniós jogszabályokban előírtak szerint azonban kötelezhetők más adatok megosztására is:

Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv értelmében az online platformoknak az adóhatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a rövid távú szálláshelykiadási tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adatokat.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az online platformoknak bizonyos helyzetekben konkrét megkeresésekre kell válaszolniuk. Ez egy ad hoc mechanizmus.

Enyhébbek-e a követelmények a mikro- és kis online platformokra vonatkozóan?

Ez a javaslat figyelembe veszi az online platformokat működtető kkv-k helyzetét.

Főszabályként a platformoknak havonta automatikusan kell megosztaniuk az adatokat. Azokra a mikro- és kis platformokra azonban, amelyek nem érik el a havi átlagban 2500 szállásadót, könnyített szabályozás fog vonatkozni. Az adatokat ritkábban (negyedévente) kell megosztaniuk, és nem kötelesek az adatszolgáltatáshoz automatizált eszközöket használni, hanem manuálisan is beszámolhatnak.

Hogyan fog segíteni az új rendelet abban, hogy a szállásadók jobban megértsék az alkalmazandó nemzeti szabályokat és eljárásokat?

A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a rövid távú szálláshelykiadási tevékenységre vonatkozó szabályok online elérhetők és könnyen hozzáférhetők legyenek a nemzeti honlapokon, valamint az Európa Önökért portálon és az egységes digitális kapu portálján keresztül is megtalálhatók legyenek. Az online platformoknak szintén gondoskodniuk kell arról, hogy ezek az információk a honlapjukon keresztül hozzáférhetők legyenek.

A szállásadóknak ezért több lehetőségük lesz arra, hogy hozzájussanak a tevékenységük megkezdéséhez vagy végzéséhez betartandó szabályokra vonatkozó információkhoz.

Hogyan teszik közzé a nemzeti és uniós statisztikai hivatalok az összegyűjtött adatokat, és hogyan épülnek be ezek az adatok a turisztikai adattérbe?

A tagállamok kijelölnek egy szervezetet, amely összesíti és közzététel céljából továbbítja az adatokat a nemzeti és uniós statisztikai hivatalokhoz.

Az összesített adatokat a jövőben ágazatspecifikus adatterek segítségével is elérhetővé lehetne tenni, ami meg fogja könnyíteni az adatcserét és a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozó adatok megosztását.

További információk

Rendeletjavaslat a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról

Sajtóközlemény: A Bizottság elő kívánja mozdítani a rövid távú szálláshelykiadási ágazat átláthatóságát

Tájékoztató

Közösségi gazdaság”

Forrás:
Kérdések és válaszok: új szabályok a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatban; Európai Bizottság; 2022. november 7.

Európai zöld megállapodás: Az EU egyetért azzal, hogy a földhasználat, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság révén fokozni kell a szén-dioxid-eltávolítást

„Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal tegnap késő este elért, a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendeletre vonatkozó ideiglenes megállapodást, amelynek értelmében 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre emelkedik a szénelnyelők általi nettó szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó uniós célérték. Ez a megállapodás ambiciózus és méltányos célokat határoz meg az egyes tagállamok számára annak érdekében, hogy visszafordítsák az uniós szénelnyelők tekintetében mutatkozó csökkenő tendenciát.

Ez a megállapodás egy újabb lépés a Bizottság „Irány az 55%!” jogalkotási csomagjának elfogadásában, amely az európai zöld megállapodás keretében megvalósítja az EU éghajlatvédelmi törekvését, miután a közelmúltban megállapodások születettek arról, hogy 2035-ig meg kell szüntetni Európában az új szén-dioxid-kibocsátású gépkocsik értékesítését, és növelni kell a nemzeti kibocsátáscsökkentési célértékeket a közlekedési, az építőipari, a mezőgazdasági és a hulladékágazatban. Tekintettel arra, hogy a COP27 folyamatban van, a biológiai sokféleséggel foglalkozó COP15 pedig a közeljövőben kerül megrendezésre, a mai megállapodás azt mutatja, hogy az EU ambiciózus célértékeit megfelelő fellépésekkel támasztja alá. Azt is megmutatja továbbá, hogy az EU az Ukrajna elleni orosz invázió ellenére sem lassítja zöld átállását, hanem sokkal inkább felgyorsítja az arra irányuló munkáját, hogy Európát 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé tegye.

A tagállamok lesznek felelősek azért, hogy az új uniós célértékek elérése érdekében megfelelően törődjenek szénelnyelőikkel, illetve bővítsék azokat. A tagállamok számos intézkedést léptettek életbe területgazdálkodásuk javítására, beleértve a fenntartható erdőgazdálkodást vagy a tőzeglápok elárasztással való helyreállítását. Az olyan uniós alapok, mint a LIFE program, pénzügyi támogatást nyújtanak a mezőgazdasági és erdészeti ágazatot érintő éghajlat-politikai intézkedésekhez. E célból a tagállamoknak napra késszé kell tenniük a közös agrárpolitika (KAP) keretében kidolgozott stratégiai terveiket, hogy azok jobban tükrözzék a földhasználati ágazat tekintetében meghatározott ambiciózusabb célokat.

A megállapodás egyszerűsíti a meglévő szabályokat, és javítja a kibocsátások és elnyelések nyomon követésének, jelentésének és ellenőrzésének minőségét, pontosabb és precízebb – például földrajzi adatok és távérzékelés révén történő – adatellenőrzést alkalmazva. 2021 és 2025 között a célértékek továbbra is szorosan illeszkednek a jelenlegi LULUCF-rendelethez, amely a negatív egyenleg tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalást ír elő a jelenlegi szénelnyelő szintek fenntartása érdekében. A 2026 és 2030 közötti második szakaszban a LULUCF-ból származó nettó elnyelés uniós célértéke –310 Mt szén-dioxid-egyenértékre fog emelkedni, ami az Uniót a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség felé vezető pályára állítja. Az egyes tagállamok méltányos részt fognak vállalni a legutóbbi elnyelési vagy kibocsátási szintek, valamint az elnyelések további növelésének lehetősége alapján közöttük elosztott célértékből.

A következő lépések

A mai ideiglenes megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia. E folyamat lezárultát követően az új jogszabály kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba lép.

Háttér-információk

Az európai zöld megállapodás az EU hosszú távú növekedési terve, amely arra irányul, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. A földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendelet felülvizsgálata egyike a Bizottság által 2021 júliusában előterjesztett „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képező javaslatoknak, amelyek célja, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adópolitikája alkalmassá váljon arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A földhasználati ágazat felelős a szén-dioxid kibocsátásáért és a légkörből való elnyeléséért, és kifejezetten a talajok, a fák, a növények, a biomassza és a faanyagok használatára terjed ki.

Ezen erőfeszítéseknek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, és az európai zöld megállapodás a gyakorlatban is megvalósuljon. A jogalkotási eszközök célja az európai klímarendeletben meghatározott célok megvalósítása, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítása egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

További információk

„Irány az 55%!” intézkedéscsomag

A földhasználatról, az erdőgazdálkodásról és a mezőgazdaságról szóló felülvizsgált rendeletre irányuló javaslat”

Forrás:
Európai zöld megállapodás: Az EU egyetért azzal, hogy a földhasználat, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság révén fokozni kell a szén-dioxid-eltávolítást; Európai Bizottság; 2022. november 11.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Sokmilliárdos közbeszerzési eljárásban lett nyertes a 4iG

„Már meg is kötötték a keretmegállapodást, amely nem biztosít megrendeléseket automatikusan.

A 4iG által vezetett konzorcium ajánlatát hirdette ki nyertes ajánlatként a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) – közölte a cég csütörtökön. A keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást audiovizuális megjelenítő eszközök beszerzése (MESZ22) tárgyában indította a DKÜ. Hét különböző közös ajánlattevői konzorciumot hirdettek ki nyertesként, amelyből csak az egyik a 4iG vezette társaság.
A keretmegállapodás keretösszege nettó 37 milliárd forint.

Azt azonban tudni kell, hogy a keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzéseket újra versenyeztetik a hét nyertes konzorcium között.

A november 9-én kötött megállapodás időtartama a hatálybalépéstől számított legfeljebb 30 hónap.”

Forrás:
Sokmilliárdos közbeszerzési eljárásban lett nyertes a 4iG; Világgazdaság; 2022. november 10.

Elkészült a Digitális Borvíz Térkép Erdélyben

„A Közép Fejlesztési Régió fürdőtelepeit, Kovászna, Hargita és Maros megye gyógyforrásait összesíti a Digitális Borvíz-Térkép, amelyet november 10-én mutattak be Bálványoson. A BalneoMap átfogó gyűjtőpontja és dinamikus eszköze kíván lenni a balneológiának, mint fejlesztendő területnek.

Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődési Főosztály koordinátora elmondta: „A BalneoMap elindításához nagyon találó helyszín a Kovászna megyei Bálványosfürdő, hiszen itt évszázadok óta hagyománya van a borvizek és mofettagázok felhasználásának. Az említett természeti erőforrások fenntartható értékesítése helyi, regionális, sőt országos jelentőségű. A BalneoMap egy korszerű, online eszköz arra, hogy könnyebben megtalálhatóvá, elérhetővé tegye a forrásokat, valamint, hogy ezeket interdiszciplináris módon és 3 nyelven megjelenítse. A platformon jelenleg, több, mint 200 forrás van jelen, kb. 40 településről; itt fontos megjegyezni, hogy folyamatosan, dinamikusan fejlődik és mindenki számára elérhető. A fenntartható fejlődés célkitűzései között szerepel a partnerség, ennek mentén ez az alkalom egy meghívás is: használjuk, sőt fejlesszük együtt a BalneoMap korszerű, felhasználóbarát adatbázist.”

Vajda Lajos, a Transylvania Regionális Balneoturisztikai Klaszter társalapítója a balneoturizmus klaszteresítését, az együttműködés fontosságát emelte ki a Főosztály, az önkormányzatok és turizmusban dolgozók között. „A víz és a levegő a legnagyobb kincs a világon, létszükséglet. Nagyobb figyelmet kell ráfordítanunk a környezeti adottságaink fenntartására, arra, hogy okosan gazdálkodjunk ezekkel az erőforrásainkkal” – fogalmazott. Ezt a munkát vállalták fel 8 évvel ezelőtt, és mára az ország határain kívül is elismert négy klaszterükkel közösen tesznek ezen értékek felkarolásáért.

Kovászna Megye Tanácsa aktívan részt vállalt a BalneoMap tartalmának összegyűjtésében, melynek alapját Kisgyörgy Zoltán geológus tanulmányai képezték. Jakab István Barna, alelnök az eseményen kihangsúlyozta, a platformra feltöltött ásványvízforrások mennyisége is jól jelzi, hogy Székelyföld borvíz nagyhatalom. „Ezeket, a természet adta kincseinket promoválni kell, hogy ne csak a helyiek ismerjék és fogyasszák. Kovászna Megye Tanácsa együttműködési megállapodást kötött a bukaresti Carol Davila Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemmel és az Országos Ásványvíz Társasággal, hogy bevizsgáltassuk, és tudományos alapokra helyezzük a gyógyászati szempontból fontos borvizeinket, ehhez szolgáltat jó alapul a folyamatos bővítés alatt álló BalneoMap” – tette hozzá az alelnök.

Székelyföld megyei önkormányzatai a helyi turisztikai szolgáltatókkal, vállalkozásokkal kívánják fejleszteni a megye turizmusát. Az elmúlt évek nehézségei után Hargita megyében nagy hangsúlyt fektetnek az egészségturizmusra, a családbarát szolgáltatásokra. Azon dolgoznak, hogy nagyobb anyagi ráfordítással fejlesszék ezt a területet, decemberben a megye legnagyobb gyógyközpontját nyitják meg Borszéken – emelte ki Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója a BalneoMap felépítésének és funkcióinak részleteit ismertette. A fejlesztés során kiemelt szempont volt a platform emberközpontúsága, fenntarthatósága, könnyen elérhetősége az online világban, továbbá céljuk, hogy hosszútávon továbbfejleszthető legyen.

Mátyus Enikő, a Transylvania Balneoturisztikai Klaszter menedzsere, a BalneoMap honlapjának alapkoncepcióját és fejlesztési lehetőségeit részletezte. Komoly kutatási munka előzte meg a weboldal feltöltését, hiszen 67 tanulmányt, kutatást és különböző szakirodalmakat dolgoztak fel, valamint térképezték fel a hagyományos fürdőket és háttértörténeteiket, így hiteles információkkal szolgálva az érdeklődőknek. Klaszterként nem a tömegturizmusra fókuszálunk. Tudatosítani szeretnék a helyi közösségekben ezen természeti kincsek fontosságát, valamint céljuk, hogy hozzájáruljanak a települések fenntartható fejlődéséhez. Középtávú projektjük, hogy az ország összes forrását feltüntessék az elkövetkezőkben.

Dr. Hab. Dogaru Gabriela, a Romániai Balneológia Egyesület elnöke a balneológiai kutatások jelenlegi helyzetét és a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta. A balneológiai források felleltározása rendkívül fontos az orvostudomány, az oktatás és a kutatói munkában egyaránt, hiszen a gyógyvizek hatékonysága rendkívüli a különböző betegségek kezelésére, megelőzésére, Kovászna, Hargita és Maros megye pedig rendkívül gazdag gyógyvizekben. A kutatói munka mellett megszervezték az első balneológiai nyári egyetemet, mely során Csiszárfürdőre is ellátogattak, továbbá oktatási programot fejlesztettek ki a mofettákra és borvizekre, példaként említve Kovásznát. A szakember meglátása szerint a digitalizáció és a borvíztérkép nagyban segíti ezt a munkát.

A BalneoMap egy pilot projekt, amely folyamatos fejlesztés, feltöltés és optimalizálás alatt van. A bemutató célja az újabb partnerek bevonzása a projektbe, akik szakmai tudásukkal, kutatói munkájukkal hozzájárulhatnak a térkép kiegészítéséhez”

Forrás:
Elkészült a Digitális Borvíz Térkép; RMDSZ; 2022. november 11.
BalneoMap

Fenntartható Fejlődési Célok – Statisztikai adatplatform indult Romániában

„A Fenntartható Fejlődés Főosztály november 7-én a Viktória-palotában szervezett konferencián indította el az Agregator România Durabilă statisztikai adatplatformot. A 17 Fenntartható Fejlődési Célhoz kapcsolódó indikátorok elérésében Románia előrehaladása iránt érdeklődők számára elérhető online adatbázis azért készült, mert a fontos döntéseket alaposan, minőségi statisztikák alapján kell megindokolni.

„Folyamatosan azon dolgozunk, hogy megtaláljuk és kidolgozzuk a legjobb megoldásokat Románia fenntartható fejlődési stratégiájának gyakorlatba ültetéséhez. Egyedülálló kezdeményezést sikerült megvalósítanunk, amelynek révén minden érdekelt fél számára könnyű hozzáférést biztosítunk a nemzeti és európai fenntartható fejlődési mutatókra vonatkozó statisztikai adatokhoz. Az objektív mérések mellett a közvéleménynek szentelt rovatunk is van, amely 50 közvéleménykutatás adatait tartalmazza.

Ezen túlmenően a Nemzeti Helyreállítási Programon keresztül egységes adatbázis létrehozására törekszünk, one-stop-shop, amely a fejlesztési régiók szerint mért adatokat integrálja, és közpolitikai dokumentumokat valamint jó gyakorlati példákat összesít a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében. Végül, de nem utolsósorban különösen fontos az emberi erőforrás.

A “fenntartható fejlődési szakértő” szakma egyedülálló Európában. Most végzi a képzést az első 150 jelentkező. Célunk, hogy 2026-ra elérjük a 2000 szakképzett főt, minden döntéshozatali szinten, a PNRR forrásainak felhasználásával.” – nyilatkozta Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály koordinátora.

A multidiszciplináris statisztikai adataggregátor kettős szerepet tölt be:
* a döntéshozatali folyamat támogatása a központi közigazgatás szintjén (beleértve a jövőbeli társadalmi-gazdasági fejlemények projektív pozicionálását és előrejelzését)
* Románia Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája és a 2030 Agenda végrehajtásának nyomon követése.

A konferencia teret adott a digitalizációhoz, kutatáshoz és átláthatósághoz kapcsolódó témák megbeszélésének. Felszólaltak: Sebastian Burduja kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter; Dan Adeline, a Miniszterelnöki Kancellária államtitkára; Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet elnöke; Sorin Cîmpeanu, a Rektorok Országos Tanácsának elnöke; Adrian Curaj, a Fenntartható Fejlődés Tanácsadó Testületének elnöke; statisztikai szakértők, szociológusok, stb. A hibrid rendezvényen mintegy 120-an vettek részt a központi és helyi közigazgatás, civil társadalom, ifjúsági szervezetek, egyetemek, kutatási és vállalkozói szféra képviselői.

A platform elérhető ITT.…”

Forrás:
A Miniszterelnökség Fenntartható Fejlődés Főosztálya elindította az Agregator România Durabilă statisztikai adatplatformot; RMDSZ; 2022. november 8.

Történelmi hosszúságú per lehet a meghiúsult e-jegyrendszer ügyéből

„ Addig is megoldja saját hatáskörben a BKK, hogy átvigye az utazás ellenértékének kifizetését a XXI. századba.

Leszállítva várnák a beüzemelést az e-jegyrendszer egyes elemei, de a helyén csak a Deák téren áll néhány közülük, de üzemen kívül azok is; a bukott rendszer miatti perben a Népszava cikke szerint milliárdok úsznak el, a BKK is csak hosszas mérlegelés után perelte be a német beszállítót, a 2021-ben indult eljárás pedig most is zajlik, 2024 előtt nem is lesz vége a Scheidt & Bachmann GmbH elleni per.

Az ügyről ennél több gyakorlatilag nem is tudható, a BKK nem mond többet, ne legyenek veszélyben a vállalat érdekei.

Annyit igen, hogy az AFC projekt – az elektronikus jegyrendszer hivatalos neve – megvalósítása érdekében a Scheidt & Bachmann céggel kötött vállalkozási szerződés 2018. november 21-i megszűnése óta a német cég semmilyen kifizetést nem teljesített a BKK-nak.

A BKK 5,2 milliárdot követelt a német cégtől a szerződés megszüntetése után, míg a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós (mai árfolyamon 7,7 milliárd forint) viszontkövetelést jelentett be 2020 elejére. Ennek jelentős részét az állásidő miatti kár tette ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódtak. Ezekről mondta azt Walter Katalin, a BKK jelenlegi vezérigazgatója, hogy semmire sem használhatóak. Walter szerint a 9,2 milliárdos AFC-projekt igazi Patyomkin-beruházás volt, ahol a mondások mögött nem volt semmi. A beruházást a legelejéről kellett újrakezdeni. ”

Forrás:
Történelmi hosszúságú per lehet a bebukott e-jegyrendszer ügyéből; Infostart; 2022. november 10.

Magyarországon egyedülálló digitális megoldást tesztel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a reptéri busz vonalán

„A Budapesti Közlekedési Központ újabb lépésre készül a digitalizáció területén. A társaság a Mastercarddal, a Monet+-szal és a K&H-val közösen egy olyan technikai megoldás tesztelésébe kezd, amely még gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a közösségi közlekedés használatát. Az ügyfeleknek a próbaidőszak során a 100E reptéri busz vonalán nem lesz másra szükségük, csupán egy érintésmentes fizetési funkcióval ellátott fizikai, vagy digitalizált bankkártyára.

Magyarországon eddig sosem alkalmazott, de a világ több pontján már jól működő, a közösségi közlekedéshez hozzáférést biztosító digitális megoldást tesztel a Budapesti Közlekedési Központ, a K&H, a Mastercard és a Monet+.

Az újszerű technológiának köszönhetően a BKK ügyfelei előzetes regisztráció nélkül, bankkártyájuk, okostelefonjuk, vagy okosórájuk segítségével használhatják a 100E repülőtéri járatot. Azonban ez a megoldás jóval több, mint egy hétköznapi bankkártyás vásárlás. Ugyanis a tranzakcióval egyszerre az érvényesítés is megtörténik, az ügyfelek bankkártyája pedig alkalmassá válik arra, hogy később, egy esetleges ellenőrzés esetén igazolják az utazási jogosultságot.

Az utasoknak tehát nem kell majd papírjegyet vásárolniuk elővételben, illetve az sem jelenthet akadályt, ha még nem ismerkedtek meg a BudapestGO előnyeivel, ezért nincs letöltve telefonjukra a népszerű applikáció. Elegendő lesz csupán elővenniük a bankkártyájukat, vagy okostelefonjukat és azt használniuk a járművön elhelyezett készüléknél.

Ez a fajta megoldás a hagyományos bankkártyás fizetésnél gyorsabb. Az új rendszer a rendkívül rövid technikai átfutás mellett azzal is gyorsítja a vásárlást, hogy automatikusan az adott járat használatához tartozó tarifát – például a 100E járaton a Repülőtéri vonaljegy ellenértékét – terheli az ügyfelek bankkártyáján.

Aláírták a szerződést, év elején indulhat a teszt

A BKK az új módszer teszteléséhez beszerzési eljárás során választotta ki leendő partnereit. A rendszer kiépítésére és üzemeltetésére a Mastercard-Monet+ konzorciummal, míg a kártyaelfogadási szolgáltatások biztosítására a K&H-val kötött szerződést 2022. október 27-én. Az érvényesítő készülékeket a Mikroelektronika szállítja a projekthez.

A kísérleti időszak várhatóan 2023 elején indul, első lépésként a 100E reptéri busz vonalán. Kedvező tapasztalatok esetén a BKK további járatra is kiterjeszti a tesztet.

A projekt célja, hogy a BKK ügyfelei a lehető legkényelmesebben utazhassanak, illetve, hogy a társaság a BudapestGO után egy újabb digitális megoldással is népszerűsítse a környezetbarát, papírmentes közösségi közlekedést”

Forrás:
Magyarországon egyedülálló digitális megoldást tesztel a BKK a reptéri busz vonalán; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2022. november 3.

Technika, tudomány

A 4iG csatlakozott az O-RAN Szövetséghez

„A vezető távközlési vállalatok által alapított globális iparági szervezet célja a rádiókommunikációs hálózati rendszerek nyílttá és hatékonyabbá tétele .
* A 4iG teljes jogú tagként csatlakozott az O-RAN (Open Radio Access Network) Szövetséghez.
* Az O-RAN iparági összefogás nyílt platformot kínál az 5G alapú rádiós hálózati infrastruktúrák fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez.
* Az informatikai és távközlési iparágak konvergenciája meghatározó globális trend, amely az 5G bevezetésével tovább gyorsul.
* A nemzetközi iparági szövetség teljes jogú tagjaként a 4iG az informatikai és távközlési konvergencia éllovasává válhat.
* A 4iG infokommunikációs vállalatcsoport jelentős előnnyel léphet be az O-RAN által megcélzott piacokra a meglévő informatikai és telekommunikációs képességeinek és kapacitásának köszönhetően.

A 4iG Nyrt teljes jogú tagként csatlakozott az O-RAN Alliance szervezetéhez. A 2018-ban alapított nemzetközi szövetség célja a rádiós távközlési rendszerek hatékonyabbá tétele egy szabadon elérhető, nyílt fejlesztői platform kialakításával. Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata által is támogatott Open-RAN kezdeményezés megnyitja és átjárhatóvá teszi a RAN (Radio Access Network, rádiós távközlési hálózat) piacát, amely kitűnő üzleti lehetőség a 4iG számára. Az O-RAN Szövetség globális szintű kapcsolatrendszerével és tudásbázisával a magyar infokommunikációs vállalatcsoport – a már rendelkezésére álló képességeinek birtokában – az IT-távközlési konvergencia és az 5G technológia innovációjának is az éllovasa lehet.

A rádiós átviteli rendszerek piacát jelenleg a nagy gyártók szűk csoportja uralja. Az O-RAN kezdeményezés nyílt fejlesztői platformmal és nyilvános szabványokkal erre, az eddig zárt piacra nyújt belépési lehetőséget. A globális szövetség legfontosabb célkitűzése, hogy az eddigi gyártóktól független vállalatok és szervezetek, akár egyetemek is fejlesszenek rádiós hálózati infrastruktúra-elemeket, szoftvereket, illetve egyedi alkalmazásokat az átviteli rendszerekhez, ezáltal nem csak a verseny erősödne, hanem a megoldások hatékonysága is javulhatna. Az IT-távközlési konvergencia trendje mellett az O-RAN stratégiai kezdeményezését a küszöbön álló 5G-korszak szükséges innovációi és lehetséges fejlesztési irányai is támogatják.

„Nyilvánvaló lehetőségként tekintünk az informatika és a telekommunikáció technológiai közeledésére. A 4iG növekedési stratégiájának meghatározó eleme az IT-Telco konvergencia, amely a vállalatcsoport egészének jövedelmező távlatokat nyit” – emelte ki a csatlakozás kapcsán Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója. „Az O-RAN kezdeményezése technológiai ernyőt képez a 4iG képességei fölé, mivel ez a nyílt innovációs tér és a közös tudásbázis mindhárom, az informatikai, a telekommunikációs és a védelmi üzletágunkban együtt, de külön-külön is alkalmazható és felhasználható.”

A mobiltelefonos adatforgalom folyamatos növekedése miatt a telekommunikációs hálózatok, illetve támogató infrastruktúrák fejlesztése elkerülhetetlen, de az 5G bevezetésének alapfeltétele is egyben. Az O-RAN lehetővé teszi az üzemeltetők és mobilszolgáltatók számára a meglévő vagy új hálózati elemek, rendszerek egyedi igényekhez igazítását. A szoftverközpontú megközelítés elősegíti a beszállítói kiszolgáltatottság, valamint a költségek csökkentését, illetve a működési, az energia- és a költséghatékonyság növelését. A bázisállomások hardverének és szoftverének szétválasztásával, nyílt fejlesztői platform létrehozásával a hálózati infrastruktúraelemek kombinálhatóvá és variálhatóvá válhatnak, így versenyképesebb és automatizáltabb ICT ökoszisztémákat lehet kialakítani. Az O-RAN megoldásával hatékonyan implementálhatóak az egyre elterjedtebb IoT (Internet of Things) eszközök, továbbá az Ipar 4.0 megoldások is.

Az O-RAN egy olyan szoftverközpontú megközelítés, amelyben a gyártók szolgáltató-semleges eszközöket szállítanak a rendszerek üzemeltetőinek, a közös, nyílt platform pedig hozzáférést biztosít bármilyen független fejlesztéshez. Az O-RAN Alliance tagjai között megtalálható a 4iG mellett a Dish, a 1&1, az AT&T, a Bell, a US Cellular, a Verizon, a Vodafone, a China Mobile, a China Telecom, a Rakuten Mobile és a T-Mobile is.

Háttérinformáció:

O-RAN Alliance
Az O-RAN Alliance 2018 februárjában jött létre, mint német jogalany az AT&T, a China Mobile, a Deutsche Telekom, az NTT DOCOMO és az Orange részvételével. Azóta az O-RAN Alliance a rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) terén működő mobilhálózat-üzemeltetők, gyártók, valamint kutatási és tudományos intézmények világméretű közösségévé vált. A szövetség célja a RAN-iparág átalakítása az intelligensebb, nyitottabb, virtualizált és teljes mértékben interoperábilis mobilhálózatok irányába. Az O-RAN specifikációk versenyképesebb és innovatívabb ökoszisztémát tesznek lehetővé a felhasználói élmény javítása érdekében. Az O-RAN Alliance nyitottabb és magasabb szintű hozzáférés biztosítását célozza meg a szövetség tagjainak ügyfelei részére. A nyílt forráskódú és nyílt hálózati elemekből álló technológia kulcsfontosságú szerepet játszik az O-RAN szabványosított referenciaterveinél és annak adaptivitásának, mesterséges intelligenciájának és energiatakarékosságának fejlesztéséhez. A közös és nyílt ICT ökoszisztéma használatával tovább növelhető az iparágon belüli hardver- és szoftverkompatibilitás. A nyílt forráskódú szoftverek és különböző gyártmányú hardverek egyidejű alkalmazása az O-RAN együttműködés alapja. A távközlési szektorban a teljes üzemeltetési költség 65-70 százaléka a rádiós hozzáférési hálózatokhoz (RAN) köthető. Jelentős fejlesztések maradtak el ezen a téren, amelyek végrehajtása forradalmasíthatja az iparágat. Magas implementálási költségek miatt korábban lefedetlen területek is költséghatékonyan csatlakoztathatók a nagy sebességű hálózathoz, a sűrűn lakott területeken pedig csökkenthetők a költségek…”

Forrás:
A 4iG csatlakozott az O-RAN Szövetséghez; 4iG; 2022. november 7.
Lásd még:
OpenRan; Vodafone (PDF)
O-RAN ALLIANCE
Update: Open RAN explained; Nokia; 2022. március 30.

A Microsoft károsítja az egész európai felhős ökoszisztémát?

„Az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége szerint a redmondiak az egész európai felhős ökoszisztémát károsítják, ezért a versenyellenes magatartás hivatalos kivizsgálására van szükség az uniós bizottság részéről.

Márciusban a francia felhőinformatikai vállalat, az OVHCloud keresetet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, melyben azt kifogásolta, hogy a Microsoft a saját termékeire vonatkozó licence drágábbá teszi más felhasználóknak, hogy a Microsoft Azure versenytársának számító felhőszolgáltatásokat vegyenek igénybe, ugyanezt kifogásolta a német Nextcloud szolgáltató és két másik cég is. A redmondi óriás lényegében kevesebbet számlázott azoknak az ügyfeleknek, akik a termékeit a Microsoft felhőjében futtatták, mint akik egy másik szolgáltató adatközpontja mellett döntöttek, mondjuk a Google vagy az Amazon szolgáltatását vették igénybe.

A redmondi cég májusban ezért bejelentette, hogy módosítja a szolgáltatása árazását, de csak a kisebb, és kizárólag európai szolgáltatók számára. Ettől még azonban a nagyobb felhős versenytársak, mint a Google és az Amazon hátrányba kerültek, így az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége, a CISPE (amelynek tagja többek közt az Amazon AWS, az Aruba és az OVHcloud is) szerint a módosítás nem volt elegendő, és nem hoz lényegi változást a versenyellenes magatartás kezelésében.

A szövetség ezért most kérvényezte az Európai Bizottságnál egy hivatalos vizsgálat indítását, mivel véleménye szerint a Microsoft „jóvátehetetlenül károsítja az európai felhő-ökoszisztémát, és megfosztja az európai fogyasztókat a valódi választási lehetőségektől”.

A CISPE szerint a panasz benyújtása elkerülhetetlen volt annak fényében, hogy a redmondi szoftveróriás eddig nem részletezte, és biztosítékot sem szolgáltatott arra vonatkozóan, hogyan áll szándékában áll véget vetni a versenyellenes licencelési gyakorlatának. Az érdekképviselet szerint a cég ahelyett, hogy orvosolta volna a kisebb szolgáltatók, mint az Aruba és a OVHcloud panaszait, helyette újabb tisztességtelen gyakorlatokkal torzítja a versenyt.

Francisco Mingorance, a CISPE főtitkára szerint az érdekképviseletbe tartozó több szolgáltatónak is egzisztenciális problémákat jelent mindez, ami alapos kivizsgálás és intézkedések nélkül fogalmazása szerint „az európai felhőinfrastruktúra-szektor végét is jelentheti”. A Microsoft szóvivője szerint a licencmódosítások valójában kiterjesztik az ügyfelek választási lehetőségeit.

A CISPE már korábban is együtt dolgozott a bizottsággal a megelőző panaszokon, így nem olyan nagy meglepetés az új kérvény benyújtása. A szervezet közleménye szerint a cél, hogy egyetlen domináns felhőpiaci szereplő se fordíthatja saját előnyére licencüzleteit, bezárva ügyfeleit a saját ökoszisztémájába, ezzel diszkriminálva a versenytársakat. A szervezet emellett arra kérte a bizottságot, hogy kötelezze el magát a versenyellenes gyakorlatok szélesebb körű ellenőrzése mellett egy független központ felállításával, ami időszakosan auditálná a szoftvercégek licencfeltételeit.

Júliusban az Amazon Web Services egyik vezetője bírálta élesen a Microsoftot, amiért a Microsoft többet számláz termékeiért, ha azokat ügyfelei nem az Azure-ban, hanem más felhőszolgáltatóknál futtatják. Steve Webe, a Berkeley Egyetem professzora szintén arra hívta fel a figyelmet véleménycikkében, hogy nem számít tisztességes versenynek, ha valaki csak az általa kiválasztottakkal versenyez, mérettől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül kell megszüntetni a diszkriminatív árképzést, hiszen minden ügyfél, amely nem vált Azure-ra, versenyhátrányba kerül.”

Forrás:
Forrósodik a helyzet az unióban a Microsoft felhője kapcsán; Dömös Zsuzsanna; HWSW.hu; 2022. november 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) reprezentatív közvélemény-kutatása az elektronikus fizetési megoldásokat használókról

„Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) újabb országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett: az Egyesület ezúttal az elektronikus fizetési megoldásokat használók körében végezte el a felmérését.

A reprezentatív mintavételre 2022. szeptember végén, illetve októberben került sor az internetező felnőtt lakosság körében, a piackutatás 1500 fő online lekérdezésével zajlott le. A véleménykutatás kérdései leginkább az elektronikus fizetési megoldások használatára vonatkoztak.

Akárcsak 2022 nyarán (94-93-84 százalék), idén ősszel is a banki átutalást (94 százalék), a bankkártyás fizetést (90 százalék) és az online fizetést (81 százalék) ismerik a legmagasabb arányban magyar internetező felnőttek a készpénzmentes fizetési megoldások közül.

Az internethasználó magyar felnőttek közel kilenctizedére (89 százalék) jellemző, hogy vásárlásai során használ legalább egy elektronikus fizetési megoldást. A megkérdezettek elsősorban vásárláskor (76 százalék) és online vásárláskor (71 százalék) fizetnek elektronikusan. A közüzemi számlákat jellemzően bankkártyával szokták befizetni (38 százalék).

A készpénzmentes fizetési megoldást használók fele gyakrabban fizet elektronikus módon, mint készpénzzel, és akárcsak 2022 nyarán, most is 59 százalék azok aránya, akik szívesen fizetnek készpénzhelyettesítő megoldásokkal.

Az elektronikus fizetési megoldásokat használók többsége (87 százalék) hetente legalább egyszer készpénzmentesen fizet, ezen belül 35 százalék legalább naponta egyszer. Az előző adatfelvételhez képest (42 százalék) 2022 őszén 7 százalékpontot csökkent a napi rendszerességgel elektronikus fizetési megoldásokat használók aránya.

Az azonnali fizetést, valamint a QR kódos fizetést az internetező magyarok többsége ismeri (56-58 százalék), azonban az előbbit kétszer annyian használják, mint az utóbbit (40-21 százalék).

Azon válaszadók körében, akik szerint az elektronikus fizetési megoldásoknak van olyan előnye, ami kiemelkedőbb, 35 százalék a gyorsaságot rangsorolta az első helyre.

A kizárólag készpénzt használó válaszadók negyede (26 százalék) egyik felsorolt lehetőség esetén sem használna elektronikus fizetési megoldásokat, 17-17 százalékuk akkor fizetne elektronikusan, ha ezek a fizetések biztonságosabbak lennének, valamint, ha kedvezményeket kapnának a fizetésekért.

Minden második megkérdezett (53 százalék) internetes hirdetésekből, portálokról tájékozódik fizetési megoldásokról.”

Forrás:
Reprezentatív véleménykutatás készült az elektronikus fizetési megoldásokat használók körében itthon; Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ); 2022. november 7.
Felmérés (PDF)

A dalszerzők keresnek legkevesebbet a zenei platformokon

„Miközben látványosan növekszik az online platformokon elérhető zenék és lejátszások száma, a dalszerzőkhöz a várt összeg töredéke folyik be a jogdíjakból. Új korszak kezdődik 2023-tól, amikor a magyar dalszerzők az elérhető legmagasabb összegű jogdíjat kapják majd online elhangzásaik után – jelentette be az Artisjus Egyesület igazgatója. A magyar jogdíjkezelő ugyanis megbízta a francia Sacemet, Európa legnagyobb zenei közös jogkezelőjét azzal, hogy képviselje a magyar zenei repertoárt a nagy online streamingszolgáltatóknál.

Tavaly 75 millió forint, idén már 250 millió forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus az audio online felhasználások után, ami jól példázza az online platformok térhódítását és növekvő jelentőségét a szerzői bevételekben. Az online jogdíjak a magyar szerzőknek ma már többet hoznak, mint a rádiós jogdíjak. Csakhogy miközben látványosan növekszik az online platformokon elérhető zenék és lejátszások száma, a dalszerzőkhöz a várt összeg töredéke folyik be a jogdíjakból.

Hamarosan gyökeresen megváltozhat ez a helyzet, miután gyorsabban és hatékonyabban kezelik majd az online jogdíjakat, ezáltal a magyar dalszerzők világszinten is kiemelt pozícióba kerülnek az Artisjus Egyesület és a francia Sacem, Európa legnagyobb zenei közös jogdíjkezelője között létrejött megállapodás eredményeként.

A magyar zenei repertoárt a nagy online streamingszolgáltatóknál 2023 januárjától fokozatosan a Sacem képviseli majd.

A fokozatosságot a lejáró szerződések ritmusában érvényesítik.

A magyar dalszerzők szempontjából nagy horderejű megállapodásról tartott sajtótájékoztatón Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója elmondta, hogy az általuk képviselt magyar dalszerzők az elérhető legmagasabb összegű jogdíjat kapják majd online elhangzásaik után. Ráadásul – tette hozzá – az eddigieknél jóval gyorsabban, negyedévente juthatnak hozzá ehhez a bevételhez.

A digitális jogok kezelésének szakértőjeként a Sacem rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel a streamingszolgáltatásokból származó gigantikus mennyiségű adatot innovatív technológiai eszközökkel dolgozza fel. Ami az elmúlt száz évben a magyarországi jogkezelésben működött, egyre kevésbé hatékony, automatizáltabb megoldás felé kell haladni – fogalmazott Tóth Péter Benjamin, a megállapodás szükségszerűségét megvilágítva.

A Sacemmel dolgoznak már az Egyesült Államok, Dél-Korea és Kanada közös jogdíjkezelő szervezetei is, valamint a globális zeneműkiadók, mint például a Universal Music Publishing, a Warner Chappell, valamint a független zeneműkiadók csoportja, az IMPEL, amelyeknek a társaság engedélyezi és feldolgozza az általuk képviselt zenei művek online elhangzásait.

Az Artisjus által képviselt magyar zeneszerzők és szövegírók hamarosan ugyanolyan előnyös helyzetbe kerülnek, mint a világ legsikeresebb dalszerzői – hangzott el a megállapodás gyakorlati jelentőségéről szólva.

A magyar jogdíjkezelő továbbra is aktív résztvevője marad a folyamatnak, a 2023 előtti elhangzásokat ezután is a szerzői egyesület dolgozza fel, a magyar szerzők jogkezelője továbbra is az Artisjus lesz, az új dalokat is ott kell regisztrálni.

A streamingszolgáltatókról a Gesac, a jogkezelők európai szövetsége, tanulmányt készített, és három fő problémát tárt fel.

Ezek egyike, hogy az egy felhasználóra jutó, eredetileg 9,99 eurós előfizetői díj a családi csomagok révén 4,4 euróra esett, miközben sokkal több dal érhető el a platformokon, amelyek emiatt fajlagosan nagyon kis összeg tudnak felosztani.

Másrészt ma már indokolatlan a hangfelvétel-jogtulajdonosok korábbi, de már nem létező költségeihez igazított részesedésének aránya a bevételből.

Az online piac óriási várakozást keltett a szerzőkben, de az eredmény nagyon eltért a várakozásoktól, mert a remélt jogdíjak töredéke folyt csak be.

Ez a megállapodás segítség ahhoz, hogy ugyanolyan feltételekkel tudjanak a magyar dalszerzők is jogdíjbevételhez jutni, mint a többiek, mert dalaik megjelenhetnek a különböző platformokon, miután a magyar repertoár egy nemzetközi portfólióba kerül be.

A VG kérdésére az Artisjus igazgatója elmondta, hogy a költségek a Sacem és az Artisjus között oszlanak meg, és az együttműködés nyomán nem lesznek magasabbak, mint az eddigi 15-16 százalék. Költséghatékony a megállapodás olyan szempontból is, hogy az Artisjusnak nem kell olyan szintű informatikai fejlesztést végrehajtania, amely képes követni és monitorozni az online streamingplatformokat. Az egyedi ISRC kód segítségével beazonosítható dalok nyomon követése világszerte óriási feladat, amit ideje volt egy nagy nemzetközi szereplőre bízni – derült ki.

Megtudtuk, hogy a 2020–2021-es jogdíjfelosztások tanúsága szerint a medián összeg 38 forint, az átlagos pedig 1100 forint, amennyit egy dallal egy évben jogdíj formájában keresnek a szerzők.

A jogdíjpiramis alján nagyon sokan vannak nagyon kis összegekkel, ami jelentősen csökkenti a jogdíj középértéket.

A profit nem a zeneszolgáltatásban van, noha az a behúzó termék, hiszen a zene az, amely elkezdi az egész steamingplatformot működtetni, miközben valójában az alkotók és a szerzők keresnek a legkevesebbet az egész üzletből – fogalmazta meg Bíró Zsolt, a Szerzők Egyesületének és az Artisjus Szerzői Véleményező Bizottságának elnöke, dalszerző-producer a helyzetben rejlő belső feszültségek okát.”

Forrás:
A dalszerzők keresnek legkevesebbet a zenei platformokon; Sándor Tünde; Világgazdaság; 2022. november 10.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A leggyengébb pont védelmére építik a magyar KiberPajzsot

„Az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI és az ORFK fogott össze, hogy a végfelhasználókat felvértezzék a kibertér veszélyeivel szemben.

A kiberbiztonság leggyengébb láncszeménél, a felhasználóknál erősítené a védelmet egy új hazai összefogás. Közös kibervédelmi edukációs és kommunikációs kampányról szóló együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete és az Országos Rendőr-főkapitányság.

A KiberPajzsnak keresztelt projekt keretében az intézmények és a piaci szereplők átfogó oktatási programot indítanak, hogy fejlesszék ügyfeleik digitális pénzügyi tudatosságát. A kiberbiztonsági kockázatokat és az ellenük való védekezési lehetőségeit széles körű, összehangolt kommunikációs kampánnyal kívánják bemutatni.

Az edukáción túl a projekt céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése, valamint hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jó gyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítására, írja a megállapodás aláírásáról kiadott közlemény.

A felhasználó az első védelmi vonal

Az aláíró szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a hazai pénzügyi rendszer európai összevetésben is rendkívül biztonságosnak számít, a digitalizáció révén egyre hangsúlyosabbá válik az elektronikus pénzforgalom, ezzel párhuzamosan pedig gyarapszik a sikeres visszaélések száma és aránya is. A bűnözők azonban nem a pénzügyi intézményeket, illetve az infrastruktúrát támadják, hanem elsősorban a gyors változásokat olykor át nem látó fogyasztókat. Ezért ők váltak az „elsődleges védelmi vonallá”, melyet a lehető legjobban fel kell készíteni a kiberkockázatok kezelésére.

A projekt kiemelt figyelmet szentel a fiatalkorúaknak, a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportoknak (például az időseknek), de a megelőző jellegű üzenetek fontos célcsoportja lesznek a kisvállalkozások, illetve az egyéb céges ügyfelek is.

A KiberPajzs projektben a csatlakozó intézmények egységes arculatú, egyszerű üzenetekkel mutatják majd be a főbb csalási formákat (adathalászat, hamis banki hívások, sms-ek, hamisított banki weboldalak stb.). Az első kampány már ebben a hónapban elindul.

Megkérdeztük az MNB sajtóosztályától, hogy mennyi pénzt szánnak a projektre, és milyen forrásból finanszírozzák; milyen módon, mikor és mely céget választották ki a lebonyolításra, illetve hogy a plakátok mellett milyen egyéb felületeken találkozhatunk az üzenetekkel, és milyen csatornán jutnak el a célzott üzenetek a cégekhez.

„A KiberPajzs edukációs tájékoztató kampány alap arculati elemeit a Magyar Nemzeti Bank a marketing büdzséje terhére készíttette el, a kommunikációs feladatok elvégzésére közbeszerzett partnerének bevonásával” – írta az MNB sajtóosztálya. – „Az edukációs programban részt vevő, illetve az együttműködési megállapodást aláíró állami és pénzügyi szervezetek a KiberPajzs arculati kézikönyvben szabályozott módon kommunikálnak, azonban média költéseiket saját költségvetésükből finanszírozzák. Az üzenetek hordozó felületeit tekintve a szervezetek saját social media oldalai lesznek túlsúlyban, de az egyéb megjelenési módokról, felületekről (pl. online bannerek) és időzítéséről a Partnerek közösen döntenek, és összehangolt kommunikációt terveznek.””

Forrás:
A leggyengébb pont védelmére építik a magyar KiberPajzsot; Bitport.hu; 2022. november 7.
KiberPajzs

Számítógépes bűnözők közzétették a magyar közoktatásban használt informatikai rendszer forráskódját

„Szeptemberben hekkerek egy csoportjának adathalász módszerekkel sikerült bejutnia az eKRÉTA Zrt. rendszereibe, így hozzáférést szereztek a magyar közoktatásban használt teljes informatikai rendszerhez is. A támadók kedd délután közzétették a szoftver teljes forráskódját, ami alapján bárki kiaknázhatja annak sebezhetőségeit.

A Telex.hu hétfőn számolt be róla, hogy szeptemberben hekkereknek egy trójai vírus segítségével sikerült bejutniuk az eKRÉTA Zrt. rendszereibe, így többek között teljes hozzáférést szereztek a magyar közoktatásban kötelezően használt állami adminisztrációs rendszerhez, a KRÉTA-hoz (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) is. Ez azt jelenti hogy a hekkerek számára elérhetővé váltak a diákok személyes adatai, az intézmények dolgozóival kapcsolatos információk és gazdálkodásával kapcsolatos adatok is. A hekkerek a személyes adatokon, jegyeken kívül olyan érzékeny információkhoz is hozzáfértek, mint a tanulók egészségügyi adatai, a fogyatékossággal kapcsolatos információkat is beleértve.

A Telegramon Sawarim$ néven kommunikáló hekkerek szerdán, nem sokkal délután fél 5 után közzétették a szoftver forráskódját, amihez azóta is bárki szabadon hozzáférhet. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról Makay József kiberbiztonsági szakértőt, a Makay.net tulajdonosát kérdeztük, aki a következőt válaszolta a kérdésünkre:

„A forráskódban olyan sérülékenységek azonosíthatók be, amiket külső sérülékenységvizsgálattal jóval időigényesebben és erőforrás-igényesebben lehet csak megismerni. Mivel a forráskódot végül publikálták, jóval egyszerűbbé és gyorsabbá (egy-két nap) vált az olyan támadó kódok kifejlesztése, amik kompromittálhatják a rendszer működését és a benne kezelt adatokat, méghozzá egyetlen kattintással, akár laikusok által is elvégezve.”

Arra a kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy a bárki hozzáférhet az összes magyar tanuló adataihoz, a szakértő azt válaszolta, hogy ha olyan sérülékenységet találnak a forráskódban, ami egyszerűen kihasználható, akkor lényegében bárki hozzáférhet a szenzitív adatokhoz, azonban a szolgáltatást időközben leállították, és megkezdték a javítást, ezzel pedig csökkent az esélye, hogy támadók a távolból ki tudjanak használni egy kritikus sérülékenységet.

A Telex szerdán arról számolt be, hogy a hekkercsoport egyik tagja felvette velük a kapcsolatot, és bizonyítékokat mutatott be azzal kapcsolatban, hogy az eKRÉTA Zrt.-nél már korábban tudtak róla, hogy a rendszerük kompromittálódott, azonban ezt egészen a hétfői cikk megjelenéséig igyekeztek titokban tartani. A nemzetközi szinten körülbelül 110 fős, Magyarországon pedig 4 taggal működő hekkercsoport a lapnak nyilatkozó tagja azt mondta, hogy az akciójukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy mennyire elmaradott a magyar informatikai rendszer, ám személyes adatokat nem fognak kirakni, mert nem a diákoknak akarnak ártani.

Frissítés, 2022. 11. 09, 23.11: Az KRÉTA rendszer a cikk írásakor elérhetetlen volt, jelenleg viszont működik. Megkérdeztük a fejlesztőt, hogy a leállás összefüggésben volt-e a forráskód kiszivárgásával valamint hogy kijavították-e a hibákat. Amit válaszolnak, frissítjük a cikket.”

Forrás:
Nyilvánosan közzétették a magyar közoktatásban használt informatikai rendszer forráskódját; Bobák Áron; Rakéta.hu; 2022. november 9.
Lásd még a Telex.hu részletes elemzéseit:
Feltörhették a KRÉTA-t, a diákok adatai is kiszivároghattak; Bolcsó Dániel; Telex.hu; 2022. november 7.
A fejlesztőcég megpróbálta elhallgatni a KRÉTA feltörését ; Bolcsó Dániel; Telex.hu; 2022. november 9.
KRÉTA-ügy: Aggasztó a kiszivárgott forráskód, de arra utal, hogy a hekkerek nem mindenhez fértek hozzá ; Bolcsó Dániel; Telex.hu; 2022. november 11.

„Európa túl régóta szabad prédája a kiberfenyegetéseknek” – lépett az Európai Parlament

„Szigorúbb ellenőrzési és végrehajtási követelményeknek kell megfelelniük a tagállamoknak és összhangba kell hozniuk szankcióikat: az erről szóló jogszabályt csütörtökön hagyta jóvá az Európai Parlament.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok közötti májusi megállapodás eredményeként létrejött jogszabály-tervezet szigorúbb kiberbiztonsági, beszámolási és információ-megosztási kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára. Többek között jelenteni kell az incidenseket, fokozni kell az ellátási láncok biztonságát, titkosítást kell alkalmazni és fel kell tárni a sebezhetőségeket – olvasható az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája sajtóközleményében.

Az új szabályok az eddiginél több szervezetre és szektorra vonatkoznak majd így például az olyan „alapvető jelentőségű ágazatokra”, mint az energiaipar, bankok, egészségügy, digitális infrastruktúra, közigazgatás és űrkutatás.

Mint olvasható, a tárgyalások során a képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a vállalatokra vonatkozó szabályok egyértelműek és pontosak legyenek, és igyekeztek a kormányzati és közigazgatási testületek lehető legnagyobb körét az irányelv hatálya alá vonni.

Az új irányelv az úgynevezett „fontos ágazatokra” is vonatkozik, ebbe a kategóriába például
* postai szolgáltatások,
* hulladékkezelés,
* vegyipar,
* élelmiszeripar,
* orvosi berendezések gyártása,
* elektronika,
* gépgyártás,
* gépjárművek és
* digitális szolgáltatók tartoznak.

Az e téren tevékenykedő összes közép- és nagy méretű vállalat a jogszabály hatálya alá esik.

Az irányelv emellett a különböző hatóságok és tagállamok együttműködésének javítását és az információmegosztás fokozását is előírja, és létrehozza az európai biztonságirés-adatbázist.

Ipari méretű támadásra ipari méretű válasz

„Európa túlságosan régóta szabad prédája már a zsarolószoftvereknek és kiberfenyegetéseknek. Vállalatainkat, kormányainkat és társadalmunkat ellenállóbbá kell tennünk az ellenséges akciókkal szemben – közölte Bart Groothuis jelentéstevő. – Ez az irányelv körülbelül 160 ezer szervezet biztonságosabb működését segíti majd, így Európában biztonságosabbá válik majd az élet és a munka. Segíti emellett az információk megosztását a magáncégekkel és partnereinkkel világszerte. Ha ipari méretű a minket ért támadás, akkor a válasznak is ipari méretűnek kell lennie. Eddig ez a legjobb európai kiberbiztonsági jogszabály, mivel mostantól Európa aktívan és szolgáltatásközpontú szemlélettel foglalkozik majd a kibertámadásokkal.”

A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

A EP 577 szavazattal, hat ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. Most az Európai Tanácson a sor, majd a hivatalosan elfogadott jogszabály megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Háttér

A 2017-es, a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv volt az első európai szintű jogszabály, amely a kiberbiztonsággal foglalkozott. Konkrét célja az volt, hogy a tagállamokban egységes szintre emelje a kiberbiztonságot. Eredményeképpen ugyan javultak a tagállamok kiberbiztonsági képességei, azonban az egyes országok eltérő módon hajtották végre a jogszabályt, így az egységes piacon továbbra sem egységes és megfelelő a kiberbiztonság. A Bizottság ezért terjesztette be az irányelvet felváltó javaslatát, amely megerősíti a biztonsági előírásokat, kezeli a szállítási láncok biztonságának ügyét, egyszerűsíti a jelentéstételi elvárásokat és szigorúbb ellenőrzési és végrehajtási lépéseket vezet be, amelyek között a szankciók európai szinten történő harmonizációja is szerepel.”

Forrás:
„Európa túl régóta szabad prédája a kiberfenyegetéseknek” – lépett az Európai Parlamenta a kiberfenyegetéseknek” – lépett az EP; Infostart; 2022. november 10.

Európa kiberbiztonságának megerősítése: új jogszabályt fogadott el az Európai Parlament

„

Szigorúbb követelmények a vállalatokkal, közigazgatással és infrastruktúrákkal szemben

Az eltérő nemzeti kiberbiztonsági intézkedések sebezhetővé teszik az Uniót

Az „alapvető jelentőségű ágazatok”, például energiaipar, közlekedés, bankok és egészségügy az irányelv hatálya alatt

Szigorúbb ellenőrzési és végrehajtási követelményeknek kell megfelelniük a tagállamoknak és összhangba kell hozniuk szankcióikat: az erről szóló jogszabályt csütörtökön hagyta jóvá az EP.

A Parlament és az uniós tagállamok közötti májusi megállapodás eredményeként létrejött jogszabály-tervezet szigorúbb kiberbiztonsági, beszámolási és információ-megosztási kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára. Többek között jelenteni kell az incidenseket, fokozni kell az ellátási láncok biztonságát, titkosítást kell alkalmazni és fel kell tárni a sebezhetőségeket.

Az új szabályok az eddiginél több szervezetre és szektorra vonatkoznak majd így például az olyan „alapvető jelentőségű ágazatokra”, mint az energiaipar, bankok, egészségügy, digitális infrastruktúra, közigazgatás és űrkutatás.

A tárgyalások során a képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a vállalatokra vonatkozó szabályok egyértelműek és pontosak legyenek, és igyekeztek a kormányzati és közigazgatási testületek lehető legnagyobb körét az irányelv hatálya alá vonni.

Az új irányelv az ún. „fontos ágazatokra” is vonatkozik, ebbe a kategóriába például a postai szolgáltatások, a hulladékkezelés, a vegyipar, az élelmiszeripar, az orvosi berendezések gyártása, az elektronika, a gépgyártás, a gépjárművek és a digitális szolgáltatók tartoznak. Az e téren tevékenykedő összes közép- és nagyméretű vállalat a jogszabály hatálya alá esik.

Az irányelv emellett a különböző hatóságok és tagállamok együttműködésének javítását és az információmegosztás fokozását is előírja, és létrehozza az európai biztonságirés-adatbázist.

Bart Groothuis (Renew, Hollandia) jelentéstevő szerint
„Európa túságosan régóta szabad prédája már a zsarolószoftvereknek és kiberfenyegetéseknek. Vállalatainkat, kormányainkat és társadalmunkat ellenállóbbá kell tennünk az ellenséges akciókkal szemben. Ez az irányelv kb. 160 ezer szervezet biztonságosabb működését segíti majd, így Európában biztonságosabbá válik majd az élet és a munka. Segíti emellett az információk megosztását a magáncégekkel és partnereinkkel világszerte. Ha ipari méretű a minket ért támadás, akkor a válasznak is ipari méretűnek kell lennie. Eddig ez a legjobb európai kiberbiztonsági jogszabály, mivel mostantól Európa aktívan és szolgáltatásközpontú szemlélettel foglalkozik majd a kibertámadásokkal.”
A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

A következő lépések

A Parlament 577 szavazattal, hat ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. Most a Tanácson a sor, majd a hivatalosan elfogadott jogszabály megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Háttér

A 2017-es, a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv volt az első európai szintű jogszabály, amely a kiberbiztonsággal foglalkozott. Konkrét célja az volt, hogy a tagállamokban egységes szintre emelje a kiberbiztonságot. Eredményeképpen ugyan javultak a tagállamok kiberbiztonsági képességei, azonban az egyes országok eltérő módon hajtották végre a jogszabályt, így az egységes piacon továbbra sem egységes és megfelelő a kiberbiztonság. A Bizottság ezért terjesztette be az irányelvet felváltó javaslatát, amely megerősíti a biztonsági előírásokat, kezeli a szállítási láncok biztonságának ügyét, egyszerűsíti a jelentéstételi elvárásokat és szigorúbb ellenőrzési és végrehajtási lépéseket vezet be, amelyek között a szankciók európai szinten történő harmonizációja is szerepel.

További információ
Elfogadott szövegek
* Az Európai Parlament 2022. november 10-i jogalkotási állásfoglalása az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2020)0823 – C9-0422/2020 – 2020/0359(COD))
* Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2022. november 10-én került elfogadásra az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

A vita felvételről (2022.11.10.)

Az eljárás adatai (angolul)

EP kutatószolgálat: Az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóó irányelv (angolul)”

Forrás:
Európa kiberbiztonságának megerősítése: új jogszabályt fogadott el az EP; Európai Parlament; 2022. november 10.

Kibervédelem: az EU erőteljesebben lép fel a kiberfenyegetésekkel szemben

„A mai napon a Bizottság és a főképviselő előterjeszti az uniós kibervédelmi politikáról szóló közös közleményt és a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv új verzióját, amelyek célja az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében egyre romló biztonsági környezet kezelése, valamint a polgárok és az infrastruktúra védelmét célzó uniós képességek javítása.

Az új kibervédelmi politika révén az EU fokozni fogja a kibervédelmi együttműködést és a beruházásokat ezen a területen, hogy így javítsa az egyre nagyobb számban előforduló kibertámadások elleni védelmet, valamint az ilyen támadások felderítését, elhárítását és az azoktól való elrettentést.

A kibertérnek nincsenek határai. Az energiahálózatokat, a közlekedési infrastruktúrát és az űrtechnológiai eszközöket érintő közelmúltbeli kibertámadások megmutatták, hogy az ilyen támadások mekkora veszélyt jelentenek mind a polgári, mind a katonai szereplőkre. Ezért még többet kell tenni a polgárok, a fegyveres erők, valamint az EU polgári és katonai misszióinak és műveleteinek kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében.

Az EU kibervédelmi politikájának célja az uniós kibervédelmi képességek megerősítése, valamint a katonai és polgári kiberközösségek (polgári, bűnüldözési, diplomáciai és védelmi közösségek) közötti koordináció és együttműködés szorosabbra fűzése. Az új szakpolitika hatékonyabbá teszi majd a kiberválságok kezelését az EU-ban, és hozzá fog járulni a kritikus kibertechnológiákkal kapcsolatos stratégiai függőségeink csökkentéséhez, egyszersmind megerősíti az európai védelmi technológiai és ipari bázist (EDTIB). Emellett ösztönözni fogja a kibervédelem területén folyó képzést, a kibertehetségek vonzását és megtartását, valamint fokozni fogja a partnereinkkel folytatott kibervédelmi együttműködést.

Az EU kibervédelmi politikája négy pillérre támaszkodik, amelyek egyenként az EU-t és a tagállamokat segítő különböző kezdeményezésekből állnak:

Együttes fellépés az erősebb uniós kibervédelem érdekében: Az EU meg fogja erősíteni a nemzeti és uniós kibervédelmi szereplők közötti koordinációs mechanizmusait a katonai és polgári kiberközösségek közötti információcsere és együttműködés fokozása, valamint a katonai KBVP-missziók és -műveletek erőteljesebb támogatása érdekében.

Az uniós védelmi ökoszisztéma biztonságának garantálása: Még a nem kritikus szoftverelemek is felhasználhatók vállalatok vagy kormányok elleni kibertámadások végrehajtására, akár a védelmi ágazatban is. Ez szükségessé teszi a kiberbiztonsági szabványosítással és tanúsítással kapcsolatos munka folytatását mind a katonai, mind a polgári területek biztonságának garantálása érdekében.

Beruházás a kibervédelmi képességekbe: A tagállamoknak az uniós szinten rendelkezésre álló együttműködési platformok és finanszírozási mechanizmusok – például az állandó strukturált együttműködés (PESCO), az Európai Védelmi Alap, valamint a Horizont Európa és a Digitális Európa program – kínálta lehetőségek kihasználásával jelentősen növelniük kell a modern katonai kibervédelmi képességekbe való beruházásokat.

Összefogás a közös kihívások kezelése érdekében: A biztonsági, védelmi és kiberkérdésekről a partnerországokkal már most is folyamatban lévő párbeszédekre építve az EU arra fog törekedni, hogy egyedi igényekhez igazított kibervédelmi partnerségeket hozzon létre.

A következő lépések

A Bizottság és a főképviselő – aki egyben az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) vezetője is – éves jelentést nyújt be az Európai Unió Tanácsának, amelyben nyomon követi és értékeli az EU kibervédelmi szakpolitikájáról szóló közös közleményben foglalt intézkedések végrehajtása terén elért eredményeket. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék a jelentés elkészítését a nemzeti vagy együttműködési formában megvalósuló végrehajtási intézkedések haladásával kapcsolatos információkkal. A tagállamokkal együttműködésben sor kerülhet egy végrehajtási terv kidolgozására.

Háttér-információk

A 2020. évi uniós kiberbiztonsági stratégia hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni az uniós kibervédelmi szakpolitikai keretet. Emellett Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében az európai kibervédelmi politika kidolgozására szólított fel. Ez a Tanács által idén márciusban jóváhagyott, a biztonságra és a védelemre vonatkozó stratégiai iránytű egyik törekvése is. Májusban az Európai Unió kiberbiztonsági helyzetének javításáról szóló tanácsi következtetésekben a tagállamok felkérték a főképviselőt és a Bizottságot, hogy 2022-ben terjesszenek elő ambiciózus javaslatot az uniós kibervédelmi politikára vonatkozóan.

A Bizottság a mai napon a biztonsági és védelmi csomaggal együtt közzéteszi a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési tervvel kapcsolatban elért eredményekről szóló első jelentést is, amely itt érhető el.

További információk

Közös közlemény az EU kibervédelmi politikájáról

Kérdések és válaszok az EU kibervédelmi politikájával kapcsolatban

Tájékoztató az EU kibervédelmi politikájáról

Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre

Tájékoztató az új uniós kiberbiztonsági stratégiáról

Az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszéd

A biztonságra és a védelemre vonatkozó stratégiai iránytű

A Tanács következtetései az Európai Unió kiberbiztonsági helyzetének javításáról

Közös közlemény a védelmi beruházási hiányokról

A kiberrezilienciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat

Tájékoztató a kiberbiztonságról: az Unió külső tevékenysége

Az Európai Védelmi Ügynökség kibervédelmi tevékenységei

Európai biztonsági unió

További információk a kiberbiztonságról

További információk a kiberbiztonsági irányelvről”

Forrás:
Kibervédelem: az EU erőteljesebben lép fel a kiberfenyegetésekkel szemben; Európai Bizottság; 2022. november 10.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

170 műholdból áll majd az európai űrinternet

„Szélessávú internet mindenkinek, még Afrikának is, alternatívát kínálva az amerikai és kínai riválisoknak.

A Reuters arról számolt be, hogy az európai uniós tagállamok és az Európai Parlament törvényhozói valószínűleg a jövő héten megállapodnak a 6 milliárd eurós műholdas internetrendszerről. Az Európai Bizottság februárban jelentette be a műholdas internetrendszer kiépítésére és üzemeltetésére irányuló kezdeményezést, amely része Thierry Bretonnak, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosának stratégiai autonómiát célzó kampányának.

Az új hálózatra az orosz és kínai katonai űrprogramok felerősödése és a műholdfelbocsátások számának ugrásszerű növekedése miatt is szükség van. A műholdas internetrendszer segíthet felgyorsítani a szélessávú internet kiépítését Európában, miközben Afrikára is kiterjedne, lehetővé téve az Európai Unió számára, hogy az ottani országoknak alternatívát kínáljon a kínai versenytársakkal szemben. Az űrbe telepített hálózat nagyobb kiesések vagy katasztrófák esetén támogathatná a földi infrastruktúrákat, és a hagyományos szolgáltatók által nem lefedett helyeken is megbízható kapcsolatot biztosítana.

Az európai uniós tagországok tisztviselői és a törvényhozók november 17-én találkoznak, hogy a projekt végső részleteit kidolgozzák. A felek között arról ugyanakkor továbbra is nézeteltérés van, hogy honnan lesz pénz a program finanszírozására. Az már biztos, hogy az Európai Bizottság 2,4 milliárd eurót különböző uniós projektekből akar átcsoportosítani, illetve más uniós programokból származó, el nem költött pénzeket is felhasználna, míg a fennmaradó 3,6 milliárd eurót a magánszektornak kell előteremtenie.

A javasolt műholdas internetrendszer 2025 és 2027 között 170 alacsony pályára állított műhold építését és indítását eredményezheti. A területen tevékenykedő cégek között van az Elon Musk-féle SpaceX, az Amazon Kuiper Systems, a brit OneWeb és a francia Eutelsat Communications. Az utóbbi a bevételeket tekintve a világ harmadik legnagyobb műholdüzemeltetője, amely a brit OneWeb, az Arianespace és a Thales Alenia Space cégekkel egyesül. ”

Forrás:
170 műholdból áll majd az európai űrinternet; SG.hu; 2022. november 11.

Japán össznemzeti csipgyártót épít hazai vállalatokkal

„A tokiói kormány nyolc vállalattal szövetkezett, hogy közösen fejlesszenek és gyártsanak félvezetőket.

A japánok megmutatták, hogy ma már minden (is) informatika. Különböző ágazatokban dolgozó gyártók fogtak össze a szigetország kormányával, hogy közösen hozzanak létre egy félvezetőipari céget, értesült a Nikkei. A vállalatnak a tervek szerint az évtized végére kell beindítania a gyártást. A legérdekesebb, hogy az összefogásban részt vevő cégek közül mindössze egy képviseli szorosan a félvezetőipart.

Az alapítók között van a Toyota, valamint egyik legfontosabb beszállítója, a Denso, továbbá az NTT, a SoftBank, a Mitsubishi UFJ Bank, az NEC és a Sony, míg a félvezetőipart a Kioxia Holdings képviseli. A vállalatok egyenként egymilliárd jennel (kb. 7 millió dollárral) szállnak be a projektbe, de ez csak az induló tőke, a közös vállalkozás később további támogatást is kap az alapítóktól. A legmélyebben a kormány nyúl a zsebébe: támogatásokkal és más eszközökkel is segítve a projektet. Ennek értéke az indulásnál 70 milliárd jent (közel félmilliárd dollárt) tesz ki.

Az új cégnek már neve is van: az alapítók a latin Rapidust (gyors) választották. Ezzel a projekt céljára akartak utalni: az évtized végére nem csupán a „2 nanométeres technológián túli” félvezetőtechnológiákat fejlesztenék ki, hanem a hozzá szükséges gyártástechnológiát is átültetnék a gyakorlatba. 2030-tól pedig beindítanák a szerződéses gyártást. A Rapidus felépítésével Higashi Tetsurót bízták meg, aki korábban a Tokyo Electron csipberendezés-gyártó vállalat elnöke volt, és a felső vezetésbe kerül a Western Digital Japan volt vezetője is.

Mindenki a következő generációs technológiákra gyúr

Mint a Nikkei írja, a kezdeményezés illeszkedik a technológiai világtrendbe: küzdelem a vezető pozícióért a következő generációs félvezető-technológiákban. Ezért küzd az USA, Kína – és a maga módján az Európai Unió is. Az EU-hoz hasonlóan a japán kormány valamiféle félautonómiában gondolkodik, azaz az új vállalatnak az is lenne a feladata, hogy valamiféle platformszerepet töltsön be a helyi és az amerikai vállalatok együttműködésében.

Japán és az USA között már létrejött egy megállapodás a következő generációs technológiák terén folytatandó kutatás-fejlesztési együttműködésről. Az év végégig felállítanak egy közös amerikai-japán kutatóközpontot, amire a tokiói kormány már az idén elkölt 350 milliárd jent, azaz nagjából 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget. A Rapidus a tervek szerint ezzel a kutatóközponttal is együttműködik majd.”

Forrás:
Japán össznemzeti csipgyártót épít hazai vállalatokkal; Bitport; 2022. november 11.

Profitál az amerikai–kínai csipháborúból a tajvani félvezetőgyártó

„A világ legnagyobb csipgyártójának értékesítése 56 százalékkal nőtt októberben. Az Egyesült Államokban 12 milliárd dolláros gyárberuházást indítottak, de Japánban is bővítik a termelést, Szingapúrban pedig új üzemet építenek.

Nem érinti az elektronikai cikkek iránti kereslet szűkülése a világ legnagyobb félvezetőgyártóját. A Taiwan Semiconductor az értékesítés 56 százalékos növekedéséről számolt be októberben év per év alapon.

A bevétel 210,3 milliárd új tajvani dollárra (6,6 milliárd amerikai dollár) emelkedett az egy évvel korábbi 134,5 milliárd új tajvani dollárról – közölte a vállalat csütörtökön.
Mindeközben az elektronikai cikkek értékesítése lassul, mert a fogyasztók a gyorsuló infláció és az emelkedő kamatlábak miatt visszafogják vásárlásaikat. A csipipart az amerikai–kínai technológiai háború is sújtja: Washington korlátozásokat vezetett be, hogy megpróbálja ellensúlyozni Kína ambícióit, és több projektet próbált az Egyesült Államokba vonzani.

A Taiwan Semiconductor több milliárd dolláros beruházást készít elő Arizonában.

A The Wall Street Journal értesülései szerint Phoenixtől északra építenek fel egy élvonalbeli csipgyárat, a beruházás nagyságrendje 12 milliárd amerikai dollár. Ösztönzi a gyárépítést, hogy a Kínával csipháborúba sodródott Egyesült Államok támogatja a félvezetőgyártás telepítését. Az új üzemben 3 nanométeres tranzisztorokat gyártanak, amelyek a jelenlegi technológiai szerint a legapróbbak és leggyorsabbak a világon – mondták az ügyhöz közel álló emberek az amerikai tőzsdei lapnak.

A TSMC a japán gyártóüzem bővítését is tervezi, továbbá egy új üzem építését Szingapúrban.

A kapacitásbővítés annak a jele, hogy a csipgyártó hosszú távon optimista a globális csipkereslettel kapcsolatban. A rövid távon borongós prognózisok ellenére az iparági elemzők arra számítanak, hogy a globális értékesítés a következő évtizedben évente körülbelül kétszeresére, több mint ezermilliárd dollárra nő, ami alátámasztja a gyártási kapacitásokba történő hatalmas beruházásokat. Az Egyesült Államokban és Európában is ösztönzik a gyárépítéseket, hogy az iparág súlypontját elmozdítsák Ázsiából.

Az Egyesült Államok idén 39 milliárd dollárt különített el a csipgyártási támogatásokra, amelyeket várhatóan a jövő évtől kezdve fizetnek ki, amellett, hogy adókedvezményekkel támogatják az iparágat.

Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2030-ra megduplázzák a kontinens részesedését a globális csiptermelésből. A nagy csipgyárak felépítése és teljes felszerelése általában több évig tart. ”

Forrás:
Profitál az amerikai–kínai csipháborúból a tajvani félvezetőgyártó; Faragó József; Világgazdaság; 2022. november 10.

Szakirodalom

A magyar úti okmányok, 1848–2012

„A könyv a távolsági utasforgalomban érvényes magyar úti okmányok tulajdonságai, védelmi jegyei és megszemélyesítési eljárásai fejlődésének általános bemutatásán túl három fejezetben három korszak magyar útleveleit mutatja be. Így az első magyar útlevelekét (1848–1849), majd az Osztrák-Magyar Monarchia magyar úti okmányait (1867–1918), amely során az egylapos kivitelezéstől a füzet kialakításon át a fénykép kötelező csatolásáig fejlődtek, végezetül a korszakában egyedi megoldásokban gazdag, 1937-ben bevezetett útlevélét (1937–195?). Utóbbi kettő egy–egy világháború időszakán is átnyúlik, s mint látható, azon évek eredményezte változások az útlevéltörténetre is jelentékeny hatást gyakoroltak.”

Forrás:
A magyar úti okmányok, 1848–2012; Som Krisztián; Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság; ISBN 978-963-89-8283-4; 2014

Az Európai Számvevőszék szerint a szén kivezetésére adott pénzek különösebb hatás nélkül tűntek el

„Az Európai Számvevőszék szerint a szén kivezetésére adott pénzek különösebb hatás nélkül tűntek el. Sem a munkaerőpiacon, sem a megújuló energia, sem az energiamegtakarítás terén nem egyértelmű, hogy hoztak-e változást az uniós források.

Sem a munkahelyteremtésre, sem az energetikai átalakulásra nem gyakorolt nagyobb hatást a széntermelő régiók számára adott uniós támogatás – derül ki az Európai Számvevőszék (ESZ) szerdai jelentéséből.

A helyzet ugyan összességében javult, ám a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázt kibocsátó forrás több uniós országban. Ezért az ESZ szerint sürgető az Igazságos Átmenet Alap eredményes és hatékony felhasználása, ami enyhítheti a klímasemlegesség irányába történő átmenet társadalmi-gazdasági hatásait a szénorientált régiókban.

Az európai szénipar évtizedes hanyatlása mellett a 2014–2020-as uniós költségvetés idején ezek a térségek az uniós kohéziós alapokra számíthattak, amelyek mintegy 12,5 milliárd eurót biztosítottak a hét ellenőrzött szénorientált régiónak. Azonban hiába csökkent nagymértékben a kitermelés, a szén elégetése még 2019-ben is az uniós karbonkibocsátás 15 százalékát tette ki.

A közelmúltban aláírt uniós zöldmegállapodás is leszögezi, hogy a 2030-as klímapolitikai célok eléréséhez elengedhetetlen a szén fokozatos kivonása, ahogy annak eléréséhez is, hogy a kontinens 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021–2027-es költségvetéssel összhangban 2021 júniusában hozták létre az Igazságos Átmenet Alapot, mely a ciklus során 19,3 milliárd eurót szán a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiók és ágazatok segítésére.

Nikolaos Milionis, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag szerint az Igazságos Átmenet Alap az uniós zöldmegállapodás egyik legfontosabb összetevője, ezért az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy segítségével elháruljanak a szénről való átállás akadályai, különösen az Ukrajnával szemben indított orosz invázió miatt keletkezett energiapiaci feszültségek idején.

A széntermelés visszaesése az ágazatban dolgozók számát is csökkentette. Bár bizonyos területeken – például Lausitzban (Németország) és Sziléziában (Lengyelország) – ezt sikerült a munkások természetes fluktuációja, valamint nyugdíjba vonulása révén elérni, máshol, például Morva-Sziléziában (Cseh Köztársaság) a szénbányászati vállalatok kénytelenek voltak leépítéseket végrehajtani. Bár ezek a szénipari dolgozók részt vehettek uniós finanszírozású képzésekben, részvételi adatok híján ezen képzések hatását nem lehet megállapítani.

A számvevők nem találták jelét annak sem, hogy az uniós finanszírozás eredményeként létrejött projektek ezekben a régiókban erős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Ugyancsak szerény vagy nem számszerűsíthető hatással jártak az energiamegtakarítást ösztönző uniós pénzekből megvalósított beruházások is.

Az ESZ szerint az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést sem arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem pedig a fennmaradó szükségletekről, mielőtt javaslatot tett volna az Igazságos Átmenet Alapra. Ezért megvan annak a kockázata, hogy a források elköltése ellenére az átállás ténylegesen nem történik meg. Ezt a korlátozott időkeret még inkább fokozza, ugyanis a források legnagyobb részét 2023 végéig le kell kötni, és 2026 végéig fel is kell használni, miközben az Ukrajna elleni orosz támadás hátráltathatja a lemondást a szénről.

A jelentés szerint több európai országban – például Németországban és Lengyelországban – a belföldi bányászatot egyszerűen importra cserélték. A szén továbbra is fontos forrása maradt az üvegházhatású gázoknak, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában. A számvevők emellett megállapították, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a bezárt vagy felhagyott bányák metánkibocsátására.”

Forrás:
Nem javítottak a helyzeten a szén kiváltására adott uniós pénzek; Világgazdaság; 2022. november 9.
Lásd még:
EU support to coal regions. Limited focus on socio-economic and energy transition; European Court of Auditors; Special Report, 22/2022; 2022. november 9.
A szénorientált régióknak nyújtott uniós támogatás: kevés figyelmet fordítanak a társadalmi-gazdasági és energetikai átalakulásra (PDF)

46. szám, 2022. november 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom