Tartalomjegyzék

„A területfejlesztési miniszter szerint bár a centralizált fejlesztéspolitika jól teljesít, de „minden eddigi lehetőségét kimerítette”.

Navracsics Tibor csütörtökön Mosonmagyaróváron, egy szakmai konferencián tartott megnyitóbeszédében rámutatott: a főváros és a budapesti régió az Európai Unió (EU) egyik kimagasló jelentőségű fejlődési térségeként állja a versenyt más közép-európai fővárosi régiókkal, a többi régió azonban, köztük a nyugat- és a közép-dunántúli is „megtorpant a felzárkózásban”.

A megtorpanásnak számos oka van, köztük több külső ok is, mint a koronavírus-járvány és az EU gazdaságának mostani problémája, de „ha csak egy elemet hatalmunkban áll megváltoztatni”, akkor kísérletet lehet tenni arra, hogy új lendületet kapjanak a régiók, a vármegyék, a települések és a közösségek a növekedésben – tette hozzá. Navracsics Tibor ezek közül kiemelte a területi szemlélet visszavezetését a magyar politikai döntéshozatalba.

Kifejtette, hogy az 1990 utáni politikai fejlődés is „sok szempontból gyanakodva tekintett” a helyi kezdeményezésekre, a regionális különállásokra és ebből fakadóan „nem is nagyon tudta az országos politika kezelni a különbségeket”.

A területi különbségek láthatóságához és kezelhetőségéhez a kormánynak szüksége van olyan szakemberekre, akik akár a tudományos munkásságuk, akár a gyakorlati tevékenységük során tudással és adatokkal tudják segíteni ezt e tevékenységet – mondta a miniszter.

Összegzése szerint a területi dimenzió az, ami a magyar fejlesztéspolitikát sokkal nagyobb sikerekre tudja vezetni, és ennek következtében az ország is kitörhet a közepes jövedelmű és közepes fejlettségű országok fejlődési csapdájából, amely által „a felzárkózási ütemünket is gyorsabbá tehetjük”.

„Ismét bebizonyíthatjuk, hogy Magyarország regionalitás szempontjából olyan sokszínű ország, amely megérdemli, hogy meglássuk, melyek azok a belső perifériák, határ menti térségek és a fejlett régiókon belüli hátrányos térségek, amik külön odafigyelést érdemelnek” – hangoztatta Navracsics Tibor.

Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke elmondta, hogy a negyedik Területfejlesztők Napja elnevezésű konferenciát a Széchenyi István Egyetemmel közösen rendezik. A kétnapos szimpózium további szakmai együttműködő partnere az Agrárközgazdasági Intézet, a Comitatus Önkormányzati Szemle, a KRTK Regionális Kutatások Intézete, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztálya és az MTA Regionális Tudományok Bizottsága.

A rendezvény céljai közé tartozik, hogy előkészítsék az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatát, megvitassák a vidékfejlesztés helyét és szerepét a fejlesztéspolitikában, valamint javaslatokkal szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy milyen tervezési megfontolásokra, operatív lépésekre van szükség a területi szempontok eredményesebb érvényesítése érdekében.

Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt hangsúlyozta köszöntőjében, hogy a felsőoktatási intézmény a jövőben is aktív szerepet kíván vállalni abban, hogy a térség komplex fejlesztése érdekében partnerségre hívja a politika mellett a helyi gazdaság, a társadalom és a szakma szereplőit.”

Forrás:
A centralizált fejlesztéspolitika jól teljesít, de minden lehetőségét kimerítette; Területfejlesztési Miniszter; 2023. március 30.

Integritás Hatóság: a közbeszerzési rendszer összességében diszfunkcionális, költségnövelő hatású

„A közbeszerzés magyar jogi kerete megfelelő, de a rendszer gyakorlati működése és ellenőrzése hiányos – állapította meg az Integritás Hatóság első jelentése, amelynek megjelenése az Európai Unió (EU) kondicionalitási eljárásának egyik mérföldköve.

A hatóság az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: javaslatokat tesz a már zajló reformok keretében a támogatások hatékonyabb felhasználására.

Az Integritás Hatóság A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentése címmel tette közzé első jelentését, a dokumentum publikálásával a hatóság teljesíti az EU kondicionalitási eljárásának 161. mérföldköve által előírt követelményt – írták.

A jelentés a közbeszerzések során megmutatkozó és kezelendő integritáskockázatokat, valamint rendszerszintű problémákat azonosítja, ezenkívül javaslatot tesz e kockázatok és problémák hatékony orvoslására.

A dokumentum megállapítja: a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, a szereplők pedig elvégzik a jogszabály által számukra kijelölt feladatokat. Pozitívum, hogy a nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletesek, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos adatok nyilvánosak.

Hozzátették: a jelentés azonban módszertanilag kötött, így csak a közbeszerzési rendszer bizonyos vetületének problémáira tud rávilágítani. Ezek ellenére a rendszer összességében mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatású, ahelyett, hogy a közbeszerzés eredeti funkciójának megfelelően csökkentené a költségeket. A gyakorlatban mindez a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, ezáltal a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.

Közölték: a rendszerszintű hibák javítása érdekében a jelentés több javaslatot is megfogalmaz. Az ajánlások alapját képezhetik a jelenlegi gyakorlatot átláthatóbbá tevő reformoknak, amelyek elősegítik az ajánlattevők bizalmának helyreállítását és a valódi verseny fokozását.

Az egyik legfontosabb ajánlás szerint szükséges egy olyan egységes ellenőrzési rendszer kialakítása, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli; kockázatalapú ellenőrzési módszertanok kidolgozására, a hazai és európai uniós ellenőrzési gyakorlatból a folyamat valamennyi pontján a hatékony megoldások alkalmazására, valamint az alkalmazott módszertanok teljes körű összehangolására van szükség.

A közlemény szerint összehangolt integritási rendszerek működtetését is elvárná az Integritás Hatóság mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon a közbeszerzésben való részvételhez. Ezek hathatós és időbeni, tényleges ellenőrzését, valamint a hiányuk következetes szankcionálását elengedhetetlennek tartja a hatóság.

A közleményben idézik Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét, aki szerint céljuk az érintettek, különösen az ajánlattevők közbeszerzési rendszerbe vetett bizalmának visszaépítése, a verseny növelése és a korrupciós kockázatok csökkentése. A jelentés megállapításai és javaslatai hosszú ideje lappangó, rendszerszintű problémákra világítanak rá – mondta.

„Mára eljutottunk oda, hogy a szabályozási keret magas színvonalú, a gyakorlat és annak ellenőrzése azonban elmarad az elvárásoktól.” Úgy vélik, megállapításaik nem csupán a közélet tisztaságához járulnak hozzá, hanem a Magyarországon elérhető támogatási források hatékonyabb felhasználásához is. A közbeszerzés területén már most is számos előremutató reform zajlik az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások és a kondicionalitási eljárás keretében tett kötelezettségvállalások eredményeképpen – jelezte Biró Ferenc.”

Forrás:
Javítana a közbeszerzés rendszerén az Integritás Hatóság; Magyar Hírlap / MTI; 2023. március 31.
A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentése; Integritás Hatóság; 2023. március 30. (PDF)

Az MI forradalma: Kinek lesz barát, kinek lesz ellenség? – Infotér Szakmai Napok

„Az AI forradalma: Kinek lesz barát, kinek lesz ellenség?

Átvette az uralmat az Általános Mesterséges Intelligencia (AMI)? Vagy történt, AMI történt? Miért (NEM) veszíted el az állásodat?

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek már nem csak az összeszerelő üzemek állandó lakói, hanem képesek zenét komponálni, regényeket és verseket írni emberi beavatkozás nélkül. Ez már nem fikció és a távoli jövő, hanem a jelenünk.

Néhány hónappal a Chat GPT, és más általános mesterséges intelligencia (AMI) jellegű alkalmazások megjelenése után minden szakértő azt találgatja, vajon milyen hatást gyakorol ez a társadalomra, iparra, közigazgatásra vagy éppen a civil szférára. Sokan már kongatják a vészharangot és arra figyelmeztetnek, hogy minden technikai csoda, amit az ember megalkotott, rossz kezekben nem azt a célt szolgálja, amiért létrehozták. Szabályozási kérdés ez? Egyáltalán szükséges szabályozni vagy ezzel már rég lemaradtunk?

Az Infotér új Szakmai Napján megkíséreljük a lehetetlent: segítő kezet nyújtunk a vezetőknek és döntéshozóknak, hogy megértsék és megtanulják kezelni ezt az új helyzetet, hiszen a fejlődés és innováció mind a társadalom, mind pedig az ipar szereplőinek elengedhetetlen.

Megvizsgáljuk az esetleges szabályozási lehetőségeket és feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek forradalmasíthatják a munkavégzést, az információhoz, tudáshoz fűződő viszonyunkat és a mindennapi életet. Végül kitérünk az AMI etikai, morális kérdéseire is és megnézzük, hogy lehetséges-e bármilyen bizalom a felhasználók és az AMI között, vagy miképpen akadályozzuk meg, hogy ne állandósítsa a kirekesztést és a diszkriminációt.

Az eseményen szeretnénk egy olyan párbeszédet elindítani szakértők, kutatók, fejlesztők, piaci szereplők és lelkes felhasználók között, ahol a résztvevők megoszthatják felfedezéseiket, ötleteiket és eddigi tapasztalataikat ebben a mozgalmas és gyorsan változó közegben.

Helyszín: Villa Oh My Green (1124 Budapest, Apor Vilmos tér 16.)
Időpont: 2023. április 20. (csütörtök) 10:00 – 15:00

Reméljük, hogy ez a Szakmai Nap első lesz a sok közül, ahol a gondolkodó és cselekvő társadalom tagjait összekapcsolva és támogatva egy újabb lépést tehetünk afelé, hogy a technológiai határainkat feszegetve új és szebb jövőt teremtsünk.

Várjuk Önt az Infotér első Szakmai Napján! Csatlakozzon Ön is a gondolatébresztő beszélgetésekhez, hogy közösen felfedezzük a jövő kihívásait és megértsük az új technológiák adta lehetőségeket.

Regisztrálok

Program

09:00 – 10:00
Regisztráció és üdvözlő falatok

10:00 – 10:10
Szani Ferenc, Infotér oktatási szakértője
Köszöntő – Miért éppen most, miért éppen erről beszélgetünk?

10:10 – 10:25
Dr. Feldmann Ádám, PhD, adjunktus, Alkalmazott Adattudományi-és Mesterséges Intelligencia Csoport vezetője, Pécsi Tudományegyetem
Témafelvetés: A jelen és jövő lehetőségei és veszélyei: hogyan biztosíthatjuk, hogy ne használják fel rosszindulatú célokra a nagy nyelvi modelleket?

10:25 – 10:50
Rab Árpád, jövőkutató
Témafelvetés: Etikai és szabályozási kérdések: diktatúrával a szabadságért vagy szabadsággal a diktatúráért?

10:50 – 11:05
Előadó felkérés alatt
Témafelvetés: Elképesztő méreteket öltő számítási kapacitások

11:05 – 11:20
Dr. Csapó Ádám, kutató, Óbudai Egyetem, MyndsAI
Témafelvetés: Tudományos fantasztikumból hogyan tűnik el a fantasztikum

11:20 – 11:35
Schin Lotár Csaba, mesterséges intelligencia COE vezető, OTP Bank
Témafelvetés: Eddig nem látott hatalmas és minőségi nyelvi adatbázisok jelentősége a gazdaságban

11:35 – 12:00
Kávészünet

12:00 – 14:00
Interaktív beszélgetés az előadókkal és a résztvevőkkel

14:00 – 15:00
Ebéd

12:00 – 14:00
Hogyan alakítja át az AMI az információgazdaságot? Para vagy Zen – Mi lesz velünk a közeljövőben?

Bevezető:
Rendhagyó beszélgetést szervezünk, ahol a közönség kezében lesz az irányítás. A résztvevőknek lehetősége nyílik arra, hogy előzetesen megosszák az előadások alatt felmerülő kérdéseiket a moderátorral. Ezáltal jobban elmélyülhetünk a korábban felvetett témákban. Célunk, hogy élő párbeszédet, remélhetőleg egy tartalmas vitát kezdeményezzünk az előadók és a szakmai nap résztvevői között.

Résztvevők:
Dr. Feldmann Ádám, PhD, adjunktus, Alkalmazott Adattudományi-és Mesterséges Intelligencia Csoport vezetője, Pécsi Tudományegyetem
Rab Árpád, jövőkutató
Dr. Csapó Ádám, kutató, Óbudai Egyetem, MyndsAI
Schin Lotár Csaba, mesterséges intelligencia COE vezető, OTP Bank iparági cég képviselője

Moderátor:
Szani Ferenc, Infotér oktatási szakértője”

Forrás:
Infotér Szakmai Napok

Közigazgatás, politika, jog

Nem fog problémát okozni a néhány napos csúszás az Európai Bizottságnak tett vállalások teljesítésében

„ Az idén egészen biztos, de én abban bízom, hogy az év első felében az első uniós források megérkeznek – mondta az InfoRádióban a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Sajtóértesülések szerint megcsúszott a kormány az önkéntes határidővel az EU pénzekért tett vállalásoknál, a miniszter szerint nem a csúszás a megfelelő kifejezés.

Sajtóértesülések szerint megcsúszott a kormány az önkéntes határidővel az EU pénzekért tett vállalásoknál. Navracsics Tibor más szót használna csúszás helyett, mert az azt jelenti, hogy valaki nem készül el időre és a másik ehhez nem járul hozzá. Ezzel szemben az Európai Bizottság jelezte, hogy a maga részéről nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében egy-két nappal később fogadjuk el azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a bizottság fontosnak tart – mondta a miniszter.

„Az Országgyűlés pár nappal később fogja elfogadni ezt a törvénycsomagot és nem a március 31-i határidővel, de ez az Európai Bizottság tudtával, sőt aktív támogatásával történt” – nyilatkozott Navracsics Tibor.

Az igazságszolgáltatás függetlensége témakörében van egy-két olyan apróbb részlet, amely további egyeztetést kívánt, most már ezek az egyeztetések is a vége felé járnak és nem csak az Európai Bizottsággal, hanem az itthoni szereplőkkel is – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a konzultáció maga az, ami éppen azért, hogy alaposabb és szélesebb körű legyen, több időt igényel. Egyeztettek az Országos Bírói Tanáccsal, az Országos Bírósági Hivatallal és a Kúriával is. „Törvényszövegről folynak a tárgyalások, ebből adódóan ezek konkrét megoldások, konkrét szövegjavaslatok, ezért is tart tovább. Az Európai Bizottság konkrétan jelezte azt is, hogy mit tart aggályosnak az igazságszolgáltatási rendszer jelenlegi működésében és hatáskörmegosztásában, így a megoldások is konkrétok” – mondta Navracsics Tibor, de azt nem akarta elárulni, mik ezek a konkrétumok mondván, most szövegezik a törvényt.

„Jól! – felelte arra kérdésre, hogy állnak általában a tárgyalások az uniós pénzekről. – Időarányosan tartjuk a menetrendet, tavaly év végéig aláírtuk mindazokat a megállapodásokat és elfogadtattuk az operatív programjainkat, amelyek összességében lehetővé teszik, hogy ne veszítsünk uniós forrásokat. Most is jól haladunk a tárgyalásokkal, ennek következtében az idén egészen biztos, én abban bízom, hogy az év első felében az első uniós források megérkeznek.

Időközben felmerültek váratlan akadályok az Erasmus programokkal kapcsolatban, remélem, ezt is sikerül az elkövetkező hónapokban tisztázni. Az csak a jövőre vonatkozik ugyan, de ahhoz, hogy jövőre a második félévtől zökkenőmentes legyen a finanszírozás, a diákok utazhassanak külföldre, nyárig meg kell állapodnunk. Én biztos vagyok benne, hogy ez sikerül is.”

Három – ellenzéki vezetésű – város (Miskolc, Pécs és Budapest) már uniós forráshoz juthat, mert bekerült az Európai Bizottság száz európai klímasemleges és okosvárost tartalmazó programjába. Ezek nagyságrendjéről azt mondta a miniszter, hogy több millió forintról van szó, a teljesítés függvényében érkezik a pénz a következő években. Navracsics Tibor szerint az, hogy ezek a közvetlen források nem a magyar kormány közvetítésével, de a magyar kormány szakértőinek segítségével váltak elérhetővé, arra példa, hogy az együttműködés politikai színezettől függetlenül zökkenőmentes lehet.

„Miskolc, Pécs, Budapest még tavaly keresett meg minket azzal, hogy nyújtsunk partnerséget, segítséget ahhoz, hogy eredményesek legyenek ezen a pályázaton, úgyhogy számunkra is nagy örömhír, hogy sikeresek és hozzá fognak férni ezekhez az uniós forrásokhoz” – mondta.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy vannak még közvetlenül elérhető források, erre az önkormányzatok saját maguk és konzorciumi partnerként is pályázhatnak. Az egyik kapcsolódó állami háttérintézményt, a Magyar Fejlesztésösztönző Irodát most aktívabb üzemmódba is kapcsolták, hogy létrehozzanak az önkormányzatokkal együtt olyan nemzetközi konzorciumokat, amelyek sikerrel pályázhatnak közvetlen uniós forrásokra.

Navracsics Tibor elmondta: bővítenék az uniós források skáláját, és a hagyományos, a kormányon keresztül jövő uniós források mellett nagyobb szerepet szeretnének a jövőben szánni az önkormányzatoknak, cégeknek elérhető közvetlen uniós forrásoknak is.”

Forrás:
Uniós pénzek: Navracsics Tibor elmondta, miért nem csúszik ki a kormány a határidőből; Kántor Viola; Infostart / InfoRádió; 2023. március 31.

Komplex vidékfejlesztési csomag készül a kistelepülések számára

„Az Agrárminisztérium a vidéki kistelepülések fejlesztése érdekében többféle támogatási lehetőséggel készül a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában – jelentette ki Feldman Zsolt Mosonmagyaróváron, a negyedik alkalommal megrendezett Területfejlesztők Napja szakmai konferencián.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Regionális Tudományos Társaság és a Széchenyi István Egyetem által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Mayer Gáborral, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkárával és Goda Pállal, az Agrárközgazdasági Intézet főigazgatójával a vidékfejlesztés eredményeiről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a vidéki térségek települései több más mellett kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseik, a biomassza lokális energetikai hasznosítása, vagy éppen digitalizációs felzárkóztatásuk terén is segítséghez juthatnak majd.

Feldman Zsolt szólt arról, hogy az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program forrásai a leginkább hátrányos térségekbe jutottak el a legnagyobb mértékben és arányban. A támogatásoknak kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy az ezeken a területeken a foglalkoztatásban, gazdasági teljesítményben nagy szerepet játszó agrárvállalkozások az elmúlt időszakban gazdaságilag talpon tudtak maradni, és sok területen előre tudtak lépni. Az államtitkár az új KAP forrásainak célterületeivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy elképzelésük szerint – több száz millió eurós keretösszeggel – szeretnék a kisebb vidéki települések infrastrukturális fejlesztéseit segítő pályázatokat újraindítani, amelyek ahhoz kellenek, hogy akár a helyi szolgáltatások minőségét, az önkormányzati intézmények energiahatékonyságát javítsák, vagy lokális energiatermelő kapacitásokat hozzanak létre, például a biomasszára építve, amelyek ezen kisebb települések energiaellátását helyi erőforrásokra alapozva olcsóbbá tenné – mondta az államtitkár.

A további elképzelésekről szólva Feldman Zsolt megemlítette, hogy a forrásokból jutna további külterületi útfelújításokra, különböző önkormányzati létesítmények fejlesztésére, valamint a digitalizáció gyorsabb térnyerésére. Elmondása szerint a tervezett „okos falu” program a helyi kistelepüléseken élők életminőségét javító szolgáltatások fejlesztését szolgálná. A pályázati felhívások előkészítése 2023 második felében kezdődik majd.”

Forrás:
Komplex vidékfejlesztési csomag készül a kistelepülések számára; Agrárminisztérium; 2023. március 31.

Európai Unió

Az Európai Bizottság a vállalatok átláthatóságának növelését és bürokratikus terheik csökkentését javasolja

„Az Európai Bizottság a mai napon irányelvjavaslatot fogadott el, amely ösztönzi a vállalatokat az uniós társasági jog digitális eszközeinek és eljárásainak fokozott használatára. A javaslat célja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető céginformációk körének uniós szintű bővítésével elősegítse a határokon átnyúló tevékenységeket, továbbá fokozza az üzleti átláthatóságot és a bizalmat. Emellett az uniós cégbizonyítvány és az egyszeri adatszolgáltatás elve révén évente mintegy 437 millió EUR-val csökkenteni fogja a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adminisztratív terheit. A javaslat hozzá fog járulni az egységes piac további digitalizációjához, és segíteni fogja a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – abban, hogy üzleti tevékenységet folytassanak az EU-ban.

A bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése

A javasolt szabályok a határokon átnyúló üzleti tevékenységgel kapcsolatos bürokrácia csökkentése és adminisztratív terhek enyhítése érdekében:

lehetővé teszik, hogy a vállalatoknak az egyszeri adatszolgáltatás elvét alkalmazva ne kelljen újból benyújtaniuk már benyújtott információkat, ha fióktelepet vagy leányvállalatot hoznak létre egy másik tagállamban. A vonatkozó információk kicserélhetők az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül;

bevezetik az EU összes nyelvén ingyenesen elérhető uniós cégbizonyítványt, amely az alapvető céginformációkat fogja tartalmazni;

többnyelvű sablont vezetnek be ahhoz a digitális uniós meghatalmazáshoz, amelynek birtokában ellátható a társaság képviselete egy másik tagállamban;

megszüntetik az olyan alakiságokat, mint például a cégdokumentumok jogi hitelesítésének (apostille) vagy hiteles fordításának előírása.

A határokon átnyúló üzleti tevékenység átláthatóságának és az ilyen tevékenység iránti bizalomnak a javítása

A javaslat a vállalatokra vonatkozó hatályos uniós szabályokat ((EU) 2017/1132 irányelv) aktualizálja annak érdekében, hogy azokat hozzáigazítsa a digitális fejleményekhez és az új kihívásokhoz, valamint ösztönözze a növekedést és a versenyképességet az egységes piacon.

Az átláthatóság és a vállalatok iránti bizalom javításának biztosítása érdekében a javasolt szabályok:

biztosítani kívánják, hogy nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a fontos céginformációk (például személyegyesítő társaságok és vállalatcsoportok esetében), különösen uniós szinten, a BRIS útján;

meg kívánják könnyíteni a céginformációk keresését az Unióban azáltal, hogy lehetővé teszik a keresést egyfelől a BRIS rendszeren keresztül, másfelől két másik, a tagállamok tényleges tulajdonosi nemzeti nyilvántartásait és fizetésképtelenségi nyilvántartásait összekapcsoló uniós rendszeren keresztül;

biztosítani kívánják, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatok pontosak, megbízhatóak és naprakészek legyenek, például annak előírásával, hogy a tagállamoknak minden esetben ellenőrizniük kell a céginformációkat azok cégnyilvántartásba való bejegyzése előtt.

További lépések

A javaslat a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. A javaslat szerint a tagállamoknak az irányelvet az elfogadást követő két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.

Háttér-információk

A vállalatok az egységes piac alappillérei. Üzleti tevékenységeiknek és beruházásaiknak köszönhetően – amelyek sokszor határon átnyúlóak – kiemelkedő mértékben járulnak hozzá az EU gazdasági jólétéhez és versenyképességéhez, valamint az EU fenntartható és digitális gazdaságra való kettős átállásának megvalósításához. Ezzel összefüggésben olyan kiszámítható jogi keretre van szükségük, amely elősegíti a növekedést, és alkalmazkodik az egyre digitalizálódó világ új gazdasági és társadalmi kihívásaihoz. A javasolt intézkedések mintegy 16 millió korlátolt felelősségű társaságra és 2 millió személyegyesítő társaságra vonatkoznak majd az EU-ban.

A javaslat az uniós társasági jog digitalizálásának második lépését képezi. A digitalizációról szóló 2019. évi (EU) 2019/1151 irányelv biztosította, hogy a társasági jogi eljárásokat online is le lehessen folytatni, és különösen, hogy a vállalatokat online is létre lehessen hozni. E javaslat mindezt kiegészíti. Célja, hogy – különösen uniós szinten – növelje a céginformációk elérhetőségét, és felszámolja azokat az adminisztratív akadályokat, amelyekbe a vállalatok és a hatóságok az ilyen információk határokon átnyúló helyzetekben való felhasználásakor ütköznek. Összességében a javaslat „alapértelmezésben digitálissá” kívánja tenni a vállalatok számára a céginformációk hozzáférhetőségét és felhasználását a cégnyilvántartásokkal vagy hatóságokkal folytatott interakcióik során. A javaslat továbbra is a bizalmi szolgáltatásokra fog támaszkodni, és biztosítani fogja, hogy az olyan megoldások, mint az uniós cégbizonyítvány, összeegyeztethetők legyenek a bevezetés előtt álló európai digitális személyiadat-tárcával.

A javaslat hozzá fog járulni a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” és „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban Lehetőségek eszköztára” című közleményekben meghatározott digitalizációs célkitűzésekhez, valamint „A 2020. évi új iparstratégia frissítése és a Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című közleményekkel összhangban elő fogja segíteni a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedését.

A Bizottság 2023. évi munkaprogramjában bejelentetteknek megfelelően ez a javaslat „a digitális korra felkészült Európa” elnevezésű politikai prioritás egyik fő intézkedése.

További információk

Kérdések és válaszok: A Bizottság javaslata az uniós társasági jog digitális eszközeinek és eljárásainak fokozott használatáról szóló irányelvre

Weboldal – Társasági jog és vállalatirányítás

Javaslat az uniós társasági jog digitális eszközeinek és eljárásainak fokozott használatáról szóló irányelvre

Melléklet – Javaslat a társasági jog digitális eszközeinek és eljárásainak fokozott használatáról szóló irányelvre

Idézet(ek)

„A szabályok egyszerűsítésével és további digitális eszközökkel segítjük a vállalatok EU-n belüli üzleti tevékenységét. Ez már a második lépés a társasági jog digitalizálása felé. Egyaránt növeljük vele az átláthatóságot és a határokon átnyúló üzleti tevékenységekbe vetett bizalmat is. Emellett csökkentjük a több tagállamban működő vállalatokra nehezedő bürokráciát, mivel ezek a vállalatok, különösen a kkv-k, az egységes piac és az EU tartópillérei.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök – 29/03/2023

„A versenyképes globális piacon támogatni kell a vállalatokat, hogy az EU belső piacának előnyeit kiaknázva gyorsan és hatékonyan folytathassák üzleti tevékenységüket. A javaslat pontosan ezt fogja tenni. Jelentősen leegyszerűsíti a határokon átnyúló eljárásokat a vállalkozások, a cégnyilvántartások és a hatóságok számára. Az uniós vállalkozások az uniós cégbizonyítvány útján egyszerű és megbízható módon nyújthatnak alapvető információkat a hatóságok és az érdekelt felek számára az egész EU-ban. E dokumentum minden uniós nyelven elérhető lesz, és minden tagállam el fogja ismerni. A javaslat a jogi hitelesítés (apostille) előírásának megszüntetésével egy másik jelentős akadályt is el fog távolítani a vállalatok elől.” – Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos – 29/03/2023”

Forrás:
A Bizottság az EU üzleti környezetének javítása érdekében a vállalatok átláthatóságának növelését és bürokratikus terheik csökkentését javasolja; Európai Bizottság; 2023. március 29.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Több, mint térkép – A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép névrajza

„Integrált adatok hazánk legátfogóbb online térképi szolgáltatásában I.

A Lechner Tudásközpont online elérhető Nemzeti Térinformatikai Alaptérképe 8 nagy rétegcsoportban tartalmaz különféle állami alapadatokat, így hazánkban egyedülálló, átfogó térképszolgáltatást nyújt nem csak a szakmai, de az általános felhasználók számára egyaránt. A cikksorozat elsőként az NTA-n elérhető névrajzi adatok körét mutatja be.

A Lechner Tudásközpont által fejlesztett Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép az ország első egységes és homogén adattartalmú térképszolgátatása, amely a szakmai és az általános felhasználók számára egyaránt biztosítja az online térképi tájékozódást segítő legfontosabb téradatokat. Az nta.lechnerkozpont.hu oldalról regisztráció után elérhető webes alkalmazás az állami adatforrásokból levezetett térinformációkat egyedülálló módon integrálja, így olyan adatokat is tartalmaz, amelyek máshol nem érhetőek el ilyen formában. Az NTA-n megtalálhatóak a közigazgatási és fekvéshatárok, a belterületi tömbhatárok, a közlekedési hálózatok, a vízrajz, az épületek generalizált kontúrjai, a külterületi felszínborítási és földhasználati információk, valamint a földrajzi nevek. Az NTA nemrégiben frissített verziójával ez utóbbinak, a névrajzi adatoknak a köre jelentősen bővült.

Az NTA aktuálisan körülbelül 196 ezer földrajzi nevet és földrajzi megjelölést tartalmaz, amelyek mintegy 750 különböző forrásból származnak. Ezek közül a legfontosabbak a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtárai, az országos ingatlan-nyilvántartási adatbázis közterületnevei, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkeret-irányelvvel kapcsolatos 2010. és 2015. évi nyilvántartásainak vízrajzi nevei, valamint a Magyarország Földrajzinév-tárának közepes méretarányú, országos fedésű adatbázisában megtalálható domborzati és helységrésznevek.

Az NTA földrajzi neveinek legnagyobb részét a közterületnevek adják, 117 ezer utca- és térnevet tart számon. Emellett nagy számban szerepelnek még domborzati nevek, 43 és fél ezer hegy, domb, völgy, sziget, terület és erdő neve található a térképen, valamint közel 16 ezer bel- és külterületi helységrésznevet és mintegy 12 és fél ezer vízrajzi nevet foglal magában az adatbázis. Az adatréteg tartalmazza továbbá a közigazgatási egységek neveit, házszámokat, útszámokat, magassági adatokat, nevezetességneveket, minden kötött pályás közlekedési hálózat állomásneveit, kompátkelőhelyneveket, stadionneveket, repülőtérneveket, kórházneveket, valamint barlang- és forrásneveket.

Az NTA jelenlegi verziójában a névrajz bővítéseként a vízügyi létesítmények nevei, a hídnevek és a helységnévtáblán feltüntetett nemzetiségi nyelvű helységnevek is bekerültek az adatbázisba. A nemzetiségi nyelvű helységnévtáblán esetlegesen nyelvi hibával kiírt nevek az NTA-n korrigálva találhatók, illetve a helyi névhasználatban nem ismert, kitalált nemzetiségi nyelvű helységnevek esetében a hiteles, helyi használatú névalak is megjelenik. A helységrésznevek feldolgozása során a Magyarország Földrajzinév-tárának és a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtári adatainak összeegyeztetése szükséges. Egyéb más források, úgymint önkormányzati adatok, településrendezési tervek, Földrajzinév-bizottsági döntések, aktuális nyomtatott és online térképi források, földrajzinév-gyűjtési munkák és saját adatgyűjtés alapján a helységrésznévi adatok folyamatosan frissülnek és számukat tekintve jelentősen bővülnek.

Az NTA-n ezen felül minden névhez téradatként pontszerű, vonalszerű vagy felületszerű geometria tartozik. A pontszerű objektumok esetén ez megadja az objektum pontos helyét, a területi kiterjedésű nevek (helység-, helységrésznevek, dűlőnevek, erdőnevek stb.) esetében az adott névvel lefedett terület hozzávetőleges középpontját, völgyek esetében pedig a völgyvonal középső részét jelöli. A nevek földrajzi helyzete és a tengerszint feletti magassági adatok pontosítása legnagyobbrészt befejeződött, jelentősen javítva a térképi névrajz minőségét, amelynek pontosítása továbbra is folyamatos a rendelkezésre álló adatok alapján.”

Forrás:
Több, mint térkép – A Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép névrajza; Tábi Emőke, Sasi Attila; Lechner Tudásközpont; 2023. március 31.

Új tudással bővül az EESZT, fontos orvosi dokumentum jelenik meg benne

„ A felírt receptek is láthatók már az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Budapesten.

Rétvári Bence közölte, hogy eddig 2,1 millióan töltötték le telefonjukra a koronavírus-applikációt, és kihasználva a digitális egészségügy előnyeit, egyéb funkciókkal bővítik azt.

Az államtitkár elmondta: az alkalmazásban nemcsak a készítmény elnevezése látható, hanem a felíró orvos neve és a betegség is, amelyre a gyógyszert rendelték, valamint az adagolás, a kiszerelés és a recept érvényességi ideje is.

Ez gyors, egyszerű módja annak, hogy az emberek nyomon kövessék a számukra felírt gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket – tette hozzá Rétvári Bence.

Az államtitkár közölte: az alkalmazást bővíteni szeretnék; a tervek szerint a leletekkel fog bővülni az elérhető egészségügyi adatok sora.”

Forrás:
Új tudással bővül az EESZT, fontos orvosi dokumentum jelenik meg benne; Infostart / MTI; 2023. március 30.

Technika, tudomány

Ferenc pápa: A mesterségesintelligencia-rendszerek nem súlyosbíthatják az egyenlőtlenséget

„A Kultúra és a Nevelés Dikasztériuma szervezésében tartotta meg a Minerva Párbeszéd csoport éves találkozóját Rómában, a résztvevőket március 27-én, hétfőn délelőtt fogadta Ferenc pápa.

A mesterséges intelligencia szerepéről, célkitűzéseiről és korlátairól tanácskozó harmincfős közösségnek a Szentatya az új technológiák pozitív szerepéről szólt, leszögezve, hogy azok feltétlen kritériuma, hogy mindig álljanak az emberi méltóság szolgálatában.

A Minerva Párbeszéd csoport évenkénti szokásos találkozóin a technológia világának szakértői – tudósok, mérnökök, cégvezetők, jogászok és filozófusok – folytatnak párbeszédet egymással és az Egyház képviselőivel, hogy a digitális technológiák, különösen a mesterséges intelligencia használatának tudatosságát növeljék, mind nagyobb figyelemmel azok társadalmi és kulturális hatásaira – foglalta össze a párbeszéd csoport kezdeményezését Ferenc pápa beszéde kezdetén.

Az új digitális technológiák és különösen is a mesterséges intelligencia jótékonyan hozzájárul az emberiség jövőjéhez, de ez feltétlenül „megkívánja a kutatóktól, hogy etikus és felelős módon járjanak el”. Sokan „elkötelezettek aziránt, hogy biztosítsák: a technológia az emberre összpontosítson”. A pápa örömének adott hangot, mivel a találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a fejlődés folyamatainak tiszteletben kell tartania „a befogadás, az átláthatóság, a biztonság, a méltányosság és a megbízhatóság értékeit”. A Szentatya úgy látja, mégsem lesz könnyű elérni a célokat, mert a hatalmas technológiai növekedést nem kísérte az emberi felelősség, az emberi értékek és az emberi lelkiismeret fejlődése.

Ezt csak nehezíti a mai világban a politikai rendszerek, kultúrák, hagyományok, filozófiai és etikai felfogások és vallási meggyőződések „sokfélesége”, a viták mindinkább polarizálódnak a kölcsönös bizalom hiányában.

A pápa szerint csak – átfogó párbeszéd révén – az igazság közös keresése hozhat valódi konszenzust. Az alapvető érték, amelyet el kell ismerni és támogatni kell, az emberi személy méltósága. Éppen ezért arra kérte a pápa a Minerva Párbeszéd csoport tagjait, hogy „az ember, minden férfi és minden nő belső méltósága legyen a kulcskritérium az új technológiák értékelésében”. A Szentatyát aggodalom tölti el, mert az eddig összegyűjtött adatok azt jelzik, hogy a digitális technológiák világszerte növelték a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem is csak az anyagi javak tekintetében, hanem a politikai és társadalmi befolyáshoz való hozzáférés esélyei terén is.

Ezt az egyenlőtlenséget tovább súlyosbíthatja a meritokrácia, az érdemalapú rendszer hamis felfogása, amely aláássa az emberi méltóság fogalmát. Jogos az emberi érdem és erőfeszítés elismerése és jutalmazása, de fennáll a veszély, hogy miközben kevesek gazdasági előnyét megérdemeltnek tekintik, addig sokak szegénységét az ő saját hibájuknak tartják. Ez a megközelítés alábecsüli az emberek közötti kezdeti egyenlőtlenségeket a vagyon, az oktatási lehetőségek és a társadalmi kapcsolatok tekintetében, míg a kiváltságokat és előnyöket személyes teljesítményként kezeli. Következésképpen, ha a szegénységet a szegények hibájának tekintik, a gazdagok mentesülnek kötelezettségeik alól. A személy alapvető értéke nem mérhető adatokkal, ezért nem is bízható olyan algoritmusokra, amelyek az egyénekről, jellemzőikről és múltbeli viselkedésükről gyűjtött adatokat – gyakran titokban – feldolgozzák.

Beszéde végén Ferenc pápa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy csak a „befogadó jellegű párbeszéd formái teszik lehetővé annak bölcs felismerését, hogy a mesterséges intelligenciát és a digitális technológiákat az emberi család szolgálatába lehet állítani”.”

Forrás:
Ferenc pápa: A mesterséges intelligencia nem súlyosbíthatja az egyenlőtlenséget; Magyar Kurír; 2023. március 29.

Félévnyi kényszerszünetet kér a GPT-4-nél erősebb MI-rendszerek fejlesztésében az Apple alapítója és Elon Musk

„Több mint ezren írták alá azt a nyílt levelet, amely szerint legalább fél évre le kellene állítani a GPT-4-nél összetettebb mesterséges intelligenciák trenírozását. Egy szervezet még az amerikai kormánynál is panaszt tett.

„A jelenlegi mesterséges intelligencia (MI) rendszerek versenyképessé válnak az emberekkel általános feladatok ellátásakor, ezért fel kell tegyük a kérdést: hagyjuk, hogy a gépek propagandával és hazugsággal töltsék meg az információs csatornáinkat? Hagyjuk, hogy automatizálják az állásokat, azokat is, amelyek örömet okoznak? Hagyjuk, hogy nem emberi elmék egyszer többen legyenek, okosabbak legyenek, pótoljanak és elavulttá tegyenek minket?” – ilyen gondolatok szerepelnek abban a levélben, amelyet több mint ezren írtak alá, köztük Steve Jobs alapítótársa, Steve Wozniak, és a Tesla, a Space X és a StarLink vezetője, Elon Musk. Szerintük ha nem tartaná be minden ismert szereplő az általuk kért féléves moratóriumot, akkor a kormányoknak kéne ezt kierőszakolniuk – emeli ki a TechCrunch. Musk hosszú ideje beszél az MI-k biztonságáról, igaz, a közelmúltban felmerült, hogy a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI esetében befolyásolhatja a véleményét, hogy társalapítóként a szándékai ellenére végül nem vezethette ő a szervezetet.

Nem sokkal később egy MI-etikai szervezet is felemelte a szavát, a Mesterséges Intelligencia és Digitális Szabályozás Központ (Center for AI and Digital Policy, CAIDP) egyenesen a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (FTC) fordult, azzal vádolva a nemrég megjelent GPT-4-et, hogy „elfogult, hazug és kockázatos a magánszféra és a közbiztonság szempontjából”, számolt be a Gizmodo. Az FTC irányelvei szerint az MI rendszereknek „átláthatónak, megmagyarázhatónak, fairnek, empirikusan megalapozottnak és számonkérhetőnek” kellene lenniük. A CAIDP elnöke is aláírta a Musk és Wozniak által korábban szignózott nyílt levelet.

„Ideje, hogy a Bizottság cselekedjen. Független felügyeletre és értékelésre van szükség az Egyesült Államokban kínált, kereskedelmi MI termékeknél””

Forrás:
Fél évnyi kényszerszünetet kér a mesterséges intelligenciák fejlesztésében az Apple alapítója és Elon Musk; Pőcze Balázs; Rakéta; 2023. április 1.
Szerkesztői megjegyzés: NEM általános moratóriumot javasoltak! Csak a GPT-4-nél erősebb rendszerek fejlesztését kívánják szüneteltetni.

Elon Musk és társai szerint az MI-rendszerek veszélyesek lehetnek a társadalomra, ezért időlegesen, bizonyos rendszerek fejlesztését le kellene állítani

„Elon Musk és más szakértők, cégvezetők szerint az AI veszélye

Továbbra is tucatnyi bejelentés érkezik napi szinten a nagyobb tech cégektől AI-funkciók és -fejlesztések terén, ezeket gyakorlatilag követni is egész napos elfoglaltsággá válik.

A Microsoft nem hajlandó lassítani, mindenbe beépíti a legújabb OpenAI nagy nyelvi modellt, a GPT-4-es generatív AI-t. A kiberbiztonsági szakembereknek például a Security Copilot AI-alapú eszközzel segítene azonosítani a szivárgásokat, támadásokat, fenyegetéseket, segíteni az elemzéseket.

A trend persze rég szemet szúrt a politikusoknak is, minden országban készülnek már a szabályozásokra, és az EU is dolgozik az AI-törvénycsomagot képviselő javaslatokon, új AI-hatóságon. A jelentések szerint azonban annyira gyorsan változik a technológia, hogy problémát jelent ezek összeállítása.

Az USA-ban már nemzetbiztonsági kockázatként elemzik az AI-t, és az oktatásra is veszélyesnek látják. Az Europol pedig sötét jövőre figyelmeztet a kiberbűnözés, adathalászat, tévinformációk, propaganda kapcsán.

Ideje leállni

Ahogyan arra itt is kitértünk a korábbi írások egy részére hivatkozva, mindent átformál az AI-őrület, a közösségi médiától és újságírástól kezdve az autóiparon, üzleti életen át az ügyvédi és irodai munkáig, videojátékok fejlesztéséig, párkapcsolatokig, megfigyelésig, szabadalmi jogokig.

Elon Musk már korábban is jelezte, hogy fél az AI-őrülettől, most pedig egy csoport más szakértővel és cégvezetővel együtt aláírt egy levelet, amelyben mindenkit felszólítanak az AI-rendszerek fejlesztésének leállítására, legalább 6 hónapra. Konkrétan tiltanák a GPT-4-nél erősebb rendszerek fejlesztését, ugyanis meglátásuk szerint ezek veszélyesek az emberiségre, a társadalomra.

A GPT-4 újdonságai közé tartozott, hogy emberszerű beszélgetésre, dalok szerzésére és hosszú dokumentumok összegzésére is képessé vált. A Future of Life Institute levele szerint azonban ilyen rendszereket csak akkor szabadna fejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy pozitív hatásokat és kezelhető kockázatokat hoznak. A non-profit szervezetet több csoport hozta létre, egyik legnagyobb alapítója a Musk Foundation. Musk pedig tudja miről beszél, hiszen társalapítója az OpenAI-nak és a Tesla is AI-t használ az önvezetőnek mondott rendszeréhez. Utóbbi hatósági kritikáját és a sorozatosan előírt, hibás működés és balesetek miatti visszahívásokat folyamatosan bírálja ugyan, de az AI-fejlesztések azonnali törvényi szabályozását sürgeti.

A nyílt levél szerint mindenki által átvett biztonsági protokollokra van szükség, amelyeket független szakértők alakítanak, a fejlesztőknek pedig a kormányzatokkal és hatóságokkal kellene együtt dolgozniuk. Felhívják a figyelmet arra is, hogy gondoljuk át, akarjuk-e, hogy ellepje az életünket a propaganda, a tévinformációk és az álhírek, amelyek valódiságát közel lehetetlen lesz ellenőrizni. A választ arra, hogy akarunk-e fejleszteni nálunk okosabb és több, minket leváltó nem emberi elméket; a levél szerint nem az önjelölt tech vezéreknek kell eldönteni.

Szakértők szerint ha a levél nem is tökéletes, de jó irányt mutat: le kell lassítani, amíg mindent megértünk, már csak azért is, mert a fejlesztések egyre nagyobb titoktartások mellett folynak, így a társadalom sem tud reagálni a várható károkra, mondják a szakemberek. Pedig a tech cégek és befektetők szeme előtt jelenleg kizárólag a további gyorsítás és AI-verseny lebeg, a legjobb technológiák, erőforrások és rendszerek pedig egy pár óriáscég kezében vannak.”

Forrás:
Musk szerint ideje leállni, az AI veszélyes az emberiségre; Harangi László; IT café; 2023. március 30.

Nemzetközi vita kerekedett a ChatGPT-kutatás szüneteltetését követelő levél miatt

„ Nagy vihart kavart az Elon Musk és több ezer szakértő által aláírt, a mesterséges intelligencia kutatásának szüneteltetését követelő levél, miután a levélben idézett kutatók elítélték munkájuk felhasználását, egyes aláírásokról kiderült, hogy hamisítványok, mások pedig visszaléptek a támogatástól.

Elon Musk és mintegy 1000 mesterséges intelligencia szakértők, illetve vállalatvezetők egy csoportja a GPT-4-nél erősebb mesterséges intelligencia rendszerek kiképzésének hat hónapos szüneteltetését követelte. Erről egy nyílt levélben írtak a Reuters beszámolója szerint. A kérést a társadalomra és az emberiségre gyakorolt potenciális kockázatokra hivatkozva fogalmazták meg.

A nonprofit Future of Life Institute által kiadott levél, amelyet több mint 1000 ember, köztük Elon Musk, Steve Wozniak, az Apple társalapítója és Emad Mostaque, a Stability AI vezérigazgatója írt alá, a fejlett mesterséges intelligencia fejlesztésének szüneteltetésére szólít fel mindaddig, amíg az ilyen konstrukciók közös biztonsági protokolljait független szakértők nem dolgozzák ki, nem hajtják végre és nem ellenőrzik.

Az Amazon, a DeepMind, a Google, a Meta és a Microsoft mérnökei is támogatásukról biztosították a kezdeményezést.

A Musk által alapított és most a Microsoft által támogatott OpenAI által kifejlesztett GPT-4 képes emberhez hasonló beszélgetést folytatni, dalokat komponálni és hosszú dokumentumokat összefoglalni.

Az ilyen, „emberekkel versenyképes intelligenciával” rendelkező mesterséges intelligencia-rendszerek mélyreható kockázatot jelentenek az emberiségre nézve – állítja a levél.

„Az AI-laboroknak és a független szakértőknek ezt a szünetet arra kellene felhasználniuk, hogy közösen dolgozzanak ki és hajtsanak végre egy sor közös biztonsági protokollt a fejlett AI-tervezés és -fejlesztés számára, amelyeket független külső szakértők szigorúan ellenőriznek és felügyelnek” – áll a levélben.

Az erőfeszítéseket koordináló Future of Life Institute (Az élet jövője intézet) 12 szakértői tanulmányt idézett, amelyekben kutatók, egyetemi oktatók, valamint az OpenAI, a Google és leányvállalata, a DeepMind jelenlegi és korábbi alkalmazottai vettek részt. [Ők is, de személyes mivoltukban. A vállalataik nem csatlakoztak. Szerk.] Négy, a levélben idézett szakértő azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kutatásukat ilyen állítások megfogalmazására használták fel.

A Guardian arról ír, hogy amikor a levelet eredetileg elindították, nem voltak ellenőrzési protokollok az aláírásra, és olyan személyeknek is feltűnt a neve az aláírók között, akik valójában nem írták alá, köztük Hszi Csinping és a Meta vezető mesterséges intelligencia kutatója, Yann LeCun, aki a Twitteren tisztázta, hogy nem támogatja a levelet.

A kritikusok azzal vádolták az elsősorban a Musk Alapítvány által finanszírozott Future of Life Institute-ot (FLI), hogy az elképzelt apokaliptikus forgatókönyveket helyezi előtérbe a mesterséges intelligenciával kapcsolatos közvetlenebb aggodalmakkal szemben – például azzal, hogy rasszista vagy szexista előítéleteket programoznak a gépekbe.

Az idézett kutatások között szerepelt az „On the Dangers of Stochastic Parrots” című, jól ismert tanulmány, amelynek társszerzője Margaret Mitchell volt, aki korábban a Google etikai AI-kutatásait felügyelte. Mitchell, aki jelenleg a Hugging Face nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezető etikai kutatója, bírálta a levelet, és a Reutersnek azt mondta, nem világos, hogy mi számít „erősebbnek a GPT4-nél”.

„Azzal, hogy a levél számos megkérdőjelezhető ötletet adottnak tekint, olyan prioritásokat és narratívát állít fel a mesterséges intelligenciáról, amely az FLI támogatóinak kedvez” – mondta. „Az aktív ártalmak figyelmen kívül hagyása jelenleg olyan kiváltság, amellyel néhányunk nem rendelkezik.”

Társszerzői, Timnit Gebru és Emily M Bender a Twitteren kritizálták a levelet, utóbbi a levél egyes állításait „meggondolatlannak” nevezte. Shiri Dori-Hacohen, a Connecticuti Egyetem adjunktusa szintén kifogásolta, hogy a levélben megemlítik a munkáját. Tavaly társszerzője volt egy kutatásnak, amelyben azt állította, hogy a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása már most is komoly kockázatokat rejt magában. Kutatása szerint a MI-rendszerek mai használata befolyásolhatja a döntéshozatalt az éghajlatváltozással, a nukleáris háborúval és más egzisztenciális fenyegetésekkel kapcsolatban.

Ezt a Reutersnek nyilatkozta: „A mesterséges intelligenciának nem kell elérnie az emberi szintű intelligenciát ahhoz, hogy súlyosbítsa ezeket a kockázatokat. Azonban vannak nem egzisztenciális kockázatok is, amelyek nagyon-nagyon fontosak, de nem kapnak ugyanolyan hollywoodi szintű figyelmet”.

Az FLI elnökét, Max Tegmarkot felkérték, hogy kommentálja a kritikát. A szakember azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia rövid és hosszú távú kockázatait egyaránt komolyan kell venni. „Ha idézünk valakit, az csak azt jelenti, hogy azt állítjuk, az illető támogatja azt a gondolatot. De nem jelenti azt, hogy az idézett személyek támogatják a levelet, vagy hogy mi támogatunk mindent, amit gondolnak” – mondta a Reutersnek.”

Forrás:
Nemzetközi vita kerekedett az Elon Musk által aláírt, a ChatGPT-kutatás szüneteltetését követelő levél miatt; Víg Emese; Transtelex; 2023. április 1.

Mesterségesintelligencia-szakértők bírálták az MI-fejlesztések azonnali felfüggesztését követelő nyílt levelet

„Több mesterségesintelligencia-szakértő aggodalmának adott hangot amiatt, hogy említették fejlesztési eredményeit az Élet Jövője Intézet (Future of Life Institute) nyílt levelében, amelyben az aláírók az AI-hoz kötődő fejlesztések azonnali felfüggesztését követelték.

A technológiai ipar vezető szereplői március 22-én nyílt levélben követelték a mesterséges intelligencia fejlesztésének azonnali felfüggesztését a vélt társadalmi kockázatok miatt. A dokumentum szerint a fejlesztőknek átmeneti, hat hónapos időre le kellene állítaniuk a munkájukat, az olyan eszközök betanítási folyamatát, amelyeknek a teljesítménye meghaladja az úgynevezett GPT-4-es rendszerét. A GPT-4 a Microsoft által támogatott OpenAI fejlesztővállalat legújabb, tanulásra képes modellje, amely emberi szintű teljesítményre képes számos szakmai és tudományos teljesítményértékelés alapján.

Az Élet Jövője Intézet (Future of Life Institute, FLI) által kiadott dokumentumot péntekig több mint 1800-an írták alá, köztük Elon Musk, a Twitter tulajdonosa, a Tesla cég alapítója, valamint Steve Wozniak, az Apple cég társalapítója. Az FLI-t jórészt Musk alapítványa finanszírozza.

A levélben tizenkét kutatást említettek a mesterséges intelligencia veszélyeinek alátámasztására. Az egyik idézett tanulmány társszerzője, Margaret Mitchell, aki korábban az etikus mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokat felügyelte a Google-nál, és jelenleg is etikai kérdésekkel foglalkozik a Hugging Face AI-cégnél, amiatt bírálta a levelet, mert nem tisztázták benne, mi számít a GPT-4-nél hatékonyabb teljesítménynek.

„Azzal, hogy sok megkérdőjelezhető ötletet elfogadottként kezel, a levél olyan, a mesterséges intelligencia által modellezett narratívákat ismertet, amelyek inkább az FLI támogatóinak kedveznek” – mutatott rá Mitchell. Mitchell és kutatásának társszerzői – Timnit Gebru, Emily M. Bender és Angelina McMillan-Major – ezért nyilvános választ írtak a levélre, és ebben „félelemkeltéssel és a mesterséges intelligencia körüli felhajtás fokozásával” vádolják a szerzőket.

A kutatók szerint „veszélyes, ha elvonjuk a figyelmünket a legfontosabb kérdésektől, a legközvetlenebb veszélyektől, és helyettük azzal foglalkozunk, hogy az AI milyen utópisztikus, szép jövőt, vagy épp ellenkezőleg, apokalipszist vizionál”.

Egy másik idézett kutató, Shiri Dori-Hacohen elmondta: egyetért a levél bizonyos részeivel, de bírálta azt, ahogy idézték az ő kutatási eredményeit. Dori-Hacohen társszerzője volt egy tavaly kiadott tanulmánynak, amely azzal érvelt, hogy a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása már most komoly kockázatokkal jár, miután az AI-rendszerek befolyásolhatják a klímaváltozással, nukleáris háborúval vagy más egzisztenciális fenyegetésekkel kapcsolatos döntéshozatalt.

Az Élet Jövője Intézet elnöke, Max Tegmark megjegyezte: a mesterséges intelligencia rövid és hosszú távú kockázatait is komolyan kell venni. Hozzáfűzte: ha idéznek valakit, az mindössze annyit jelent, hogy az illető állítása alátámasztja a saját mondandót. Ez azonban nem jelenti annak állítását, hogy az illető támogatná a nyílt levelet, vagy egyetértene azzal, amit az intézet képvisel.”

Forrás:
Mesterségesintelligencia-szakértők bírálták az AI-fejlesztések azonnali felfüggesztését követelő nyílt levelet; Híradó.hu / MTI; 2023. április 1.

Betiltották Olaszországban a ChatGPT chatbotot

„Törvénytelen lehet a szolgáltatás működtetése az Európai Unió területén.

Váratlan pofont kapott az OpenAI, az olasz adatvédelmi hatóság pénteken betiltotta az ingyenes és fizetős verzióban is elérhető ChatGPT chatbotját az országban. A tájékoztatás szerint a hatósági vizsgálat alapvetően a ChatGPT márciusi adatszivárgása miatt kezdődött, egy bug miatt illetéktelenekhez férhettek hozzá a felhasználók csevegési naplóihoz és kártyaadataihoz.

A hatóság szerint az OpenAI semmiféle információt sem biztosít a felhasználók számára az adatgyűjtési praktikáiról, továbbá az sem világos, hogy miféle jogi alapja van a rendszer tanítására szerzett információk internetről való begyűjtésének. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a ChatGPT súlyosan sérti a GDPR-t, így betiltja Olaszországban a szolgáltatás működését.

A döntésre reagálva szombaton az OpenAI egy szimpla geoblokkolással elérhetetlenné tette az olaszok számára a ChatGPT-t. A szolgáltatás weblapját betöltve a szokásos honlap helyett egy tájékoztató oldal fogadja a felhasználókat a kialakult helyzetről, a fiókjaikból váratlanul kizárt fizetős ügyfeleknél a cég automatikusan letiltja a havidíj levonását.

A tiltás nem vonatkozik automatikusan az összes olyan szolgáltatásra, amely integráltan tartalmazza a ChatGPT technológiát, így például a Microsoft Bing chatbotja is elérhető maradt az olaszoknál.”

Forrás:
Betiltották Olaszországban a ChatGPT chatbotot; Origo; 2023. április 2.
Lásd még:

„Az olasz miniszterelnök-helyettes szerint a technikai forradalom mindig rejt veszélyeket, de lehetőségeket is.

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettese vasárnap bírálta a független adatvédelmi hatóság döntését a ChatGPT chatbot ideiglenes betiltásáról. Szerinte túlzottnak tűnik a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok miatt elrendelt döntés. A Microsoft által támogatott ChatGPT-t pénteken kapcsolták le Olaszországban, miután a nemzeti adatvédelmi hatóság aggályokat fogalmazott meg az adatvédelem lehetséges megsértése miatt, valamint azért, mert nem ellenőrizték, hogy a felhasználók idősebbek-e 13 éveseknél, ahogyan azt a hivatal korábban kérte.

Olaszország az első nyugati ország, amely fellépett egy mesterséges intelligencia által működtetett chatbot ellen, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters.

Aránytalannak tartom az adatvédelmi felügyelet döntését, amely hozzáférhetetlenné tette a ChatGPT elérését Olaszországból – írta a Liga párt vezetője az Instagramon. Salvini, aki egyben közlekedési miniszter is, „képmutatónak” tartja a szabályozó hatóság lépését.

Szerinte józan észre van szükség, mivel „az adatvédelmi kérdések gyakorlatilag minden online szolgáltatást érintenek”.
A ChatGPT tavalyi megjelenése óta valóságos technológiai őrületet váltott ki, ami arra késztette a riválisokat, hogy hasonló termékeket hozzanak létre, és a vállalatokat, hogy integrálják azt vagy hasonló technológiákat az alkalmazásaikba és termékeikbe.

Az OpenAI, amely az ügynökség kérésére letiltotta a ChatGPT-t az olaszországi felhasználók számára, pénteken közölte, hogy aktívan dolgozik azon, hogy csökkentse a személyes adatok felhasználását a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia-rendszerei képzése során.

Várjuk, hogy szorosan együttműködjünk (az olasz adatügynökséggel), és tájékoztassuk őket arról, hogyan épülnek fel és hogyan használják rendszereinket – közölték.
Salvini szerint a tilalom árthat az olasz vállalkozásoknak és az innovációnak. Reményei szerint gyorsan találnak megoldást a problémára, és helyreállítják a chatbotok hozzáférését Olaszországban.

Minden technológiai forradalom nagy változásokat, kockázatokat és lehetőségeket hoz. Helyes, hogy a szabályozók és a jogalkotók nemzetközi együttműködése révén ellenőrizzük és szabályozzuk azt, de megakadályozni nem lehet – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.”

Forrás:
Salvíni: túlzás volt lekapcsolni a ChatGPT-t Olaszországban; Világgazdaság; 2023. április 2.

A készítői szerint rugalmas lesz Angliában az MI-rendszerek készülő szabályozása

„A szigetországi döntéshozók „adaptálható” előírásokat akarnak.

Tavaly július óta szabályozni szeretné a mesterséges intelligenciát az Egyesült Királyság. A döntéshozók és a szakemberek „innovációpárti megközelítést” dolgoztak ki, a lehető legkisebb bürokráciával. A szigetországi kabinet elutasította, hogy általános érvényű definíciót adjon meg a technológiával kapcsolatban, ehelyett inkább a mesterséges intelligencia alapvető jellemzőire és képességeire összpontosított, amelyekre a szabályozók támaszkodhatnak, illetve létfontosságú volt, hogy az előírások egyértelműek legyenek. Most ismertté vált, hogy Nagy-Britannia az „adaptálható” mesterséges intelligencia szabályok mellett dönt, egyetlen szabályozó nélkül. A terv az, hogy a szabályozás felelősségét megosztják az emberi jogok, az egészségügy és biztonság, valamint a verseny területén működő helyi szabályozó hatóságok között, ahelyett, hogy egy új, kifejezetten a technológiával foglalkozó szervet hoznának létre.

A brit kormány közölte, hogy a mesterséges intelligencia az olyan fejlesztéseknek köszönhetően, mint a ChatGPT gyorsan fejlődik, javítja a termelékenységet és segíthet a növekedés felszabadításában, de aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatokat jelenthet az emberek magánéletére, emberi jogaira vagy biztonságára nézve. A kabinet el akarja kerülni a nehézkes, az innovációt elfojtó szabályozást és ehelyett olyan átfogó elveken alapuló, alkalmazkodóképes szabályozási megközelítést fog alkalmazni, mint a biztonság, az átláthatóság, a méltányosság és az elszámoltathatóság. Ezzel szemben az Európai Unió inkább megpróbál mérföldkőnek számító mesterséges intelligencia törvényeket kidolgozni, valamint egy új illetékes hivatalt hoz létre, a technológia fejlődésének sebessége azonban megnehezíti ezen erőfeszítések megvalósítását.

Nagy-Britannia hangsúlyozta, hogy a felvázolt megközelítése azt jelenti, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan kiigazíthatja a vonatkozó előírásait. A következő 12 hónapban a meglévő szabályozók gyakorlati útmutatást adnak ki a szervezetek számára, valamint egyéb eszközöket és forrásokat, például kockázatértékelési sablonokat. Később pedig jogszabályokat lehet bevezetni annak biztosítására, hogy a szabályozó hatóságok következetesen alkalmazzák a meghatározott elveket.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia – rugalmas brit szabályozás jön; SG.hu; 2023. március 31.
Britain opts for ‘adaptable’ AI rules, with no single regulator; Reuters; 2023. március 29.
UK unveils world leading approach to innovation in first artificial intelligence white paper to turbocharge growth; GOV.UK / Department for Science, Innovation and Technology; 2023. március 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Via Mercatoria – a középkori Magyarország online térképe

„A középkori Magyarország kereskedelmi színtereit, a kereskedők által használt utakat bemutató Via Mercatoria online térkép első változata 2022 végén vált nyilvánossá, azóta is folyamatosan bővül. A 2015 óta működő Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport egy projekt keretében készítette el az izgalmas időutazásra csábító online térképet. Az érdekes vállalkozásról Weisz Boglárka történészt, a kutatócsoport vezetőjét kérdeztük, aki egyben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Középkori osztály vezetője.

Mint kiderült, a csoport kutatásainak eleve fontos témaköre a kereskedelem, a kereskedelmi színterek – vásárok, lerakatok, vámszedőhelyek –, a kereskedők által használt utak vizsgálata, ami jó alapot jelentett a középkori Magyar Királyság egész területét és a teljes középkort lefedő adatbázis elkészítésére.

Kinek ajánlott?

A térképet használhatják a történészek, helytörténészek, de mellettük bárki, aki csupán saját települése vagy megyéje középkori történetére, illetve a középkori magyar kereskedelemben betöltött szerepére kíváncsi. Mivel a pop-upok (felugró információs táblácskák) angol nyelven is elérhetőek, így az eredményeket a szomszédos országok történészei is könnyedén hasznosíthatják kutatásaik során, de olyan távolabbi országok kutatói is, amelyekkel kereskedelmi kapcsolata volt a Magyar Királyságnak a középkorban. Mindemellett a térkép a közép- és felsőfokú történelemoktatásban is hasznosítható.

A szakember felhívja a figyelmet: a térkép, bár elérhető és hivatkozás mellett szabadon használható, egyelőre korántsem teljes. Az új települések felrajzolása az adatgyűjtéssel, a pop-upok elkészítésével és ellenőrzésével párhuzamosan halad, folyamatosan bővítve és frissítve az ábrázolt objektumok sorát. Ha pedig a források felgyűjtése során egy már felvitt településre vonatkozó új adat bukkan felszínre, a már felvitt pop-upok javítására is sor kerül, így érdemes időnként újra és újra felkeresni a korábban bevitt településeket is, tudjuk meg.

Megrajzolhatjuk egy középkori kereskedő útját

„Ez egy interaktív térkép, a felhasználó minden információt megkap, de ehhez szükség van az ő tevékeny részvételére is” − hangsúlyozza a történész. Ez a kutatás körülbelül így néz ki: a berajzolt útvonalra kattintva egy pop up jelenik meg, ami tudósít arról, hogy az adott útvonal mely településeken haladt keresztül, és ahhoz az úthoz milyen kiváltság kapcsolódott. Ezt követően, ha az útvonal útjába eső települések pop-upjait olvassa át a felhasználó, akkor újabb részleteket ismerhet meg, mely egyrészt az útvonalra, vagy újabb útvonalakra (amelyek még nem találhatók meg a térképen), másrészt azokra a kereskedelmi lehetőségekre világít rá, melyekkel a településen az azon áthalódó kereskedő élhetett, illetve amelyek esetleg megszorításokat jelentettek a számára.

„Így például, a Cseh- és Morvaországból jövő út az Újvárnak is nevezett Holicsnál lépte át a Magyar Királyság határát, ahol külkereskedelmi vámot, negyvenedet kellett fizetni. I. Károly 1336-ban egy innen induló és Budára tartó, úgynevezett csökkentett vámtarifájú utat írt elő a kereskedőknek, meghatározva, hogy mely vámszedő helyeken kell átmenniük, ott mekkora vámot kell fizetniük. Ez utóbbi vámkedvezményt jelentett: a király felére csökkentette a fizetett vám nagyságát. A Budára tartó úton több jelentősebb folyó nehezítette a közlekedést, a Dunán például Esztergomnál tudott átkelni. Ezen útnak Őrnél volt egy leágazása, mely Malackán keresztül Pozsonyba vezetett. Erre az útvonalra vonatkozóan I. Károly fia, I. Lajos hozott rendelkezést 1373-ban, meghatározva, hogy a cseh, morva területekről érkezők mely helyeken fizessenek vámot. Ha Pozsonyra kattintunk, akkor pedig két újabb útvonalra bukkanhatunk, egyrészt a Duna mentén futó szárazföldire, másrészt a Dunára. Ez utóbbihoz szintén kapcsolódik egy pop-up, mely vízivámkedvezményt mutat be I. Lajos korából” – vázolja a szakember a térkép lehetőségeit. Hozzáteszi, hogy a Via Mercatoria egy hosszú távú projekt, melynek még csak az elején járnak, így elsőként a települések, és az azokhoz kapcsolódó pop-upok készítése, felvitele zajlik. Az úthálózat felrajzolása, annak minél pontosabb felvitele még szükségessé fogja tenni egy pontosabb alaptérkép elkészítését is, de ezen még dolgoznak.

„Elsősorban a középkori írott források és régészeti kutatások alapján rekonstruálható utakat szeretnénk ábrázolni. A térkép keresőfunkciója is bővülhet idővel újabb lehetőségekkel – például milyen útvonalon lehet eljutni egyik településről a másikba -, de fontos hozzátenni, hogy egy mai útvonaltervezőnél sokkal több tényezővel kell számolnunk. Honnan jön az adott kereskedő – külföldről? melyik országból-, milyen kiváltságokkal rendelkezik városa, milyen vásárokat keresne fel útközben, mely településeket kell kötelezően érintenie, mekkora szekérrel, milyen portékával érkezik? E kérdések is nehezítik az efféle keresést.”

Extra információk és keresőprogramok segítik a bolyongást

Már említettük, hogy minden egyes térképre felvett településhez – illetve berajzolt úthoz – készültek pop-upok, melyek egységes kategóriák szerint sorakoztatják fel az adott „objektumhoz” tartozó legfontosabb kereskedelemtörténeti információkat. Az egyes kategóriák külön lapfüleken tájékoztatják a felhasználót arról: tartottak-e vásár(oka)t az adott településen, és az ott szedett vásárvám kimutatható-e; bírt-e a település lerakatjoggal; milyen kereskedelmi rendelkezések voltak érvényben; állt-e kereskedőház a területén; volt-e átkelőhelye, szedtek-e közlekedési vámot; külkereskedelmi vámszedőhelyként funkcionált, avagy sem; lakói rendelkeztek-e vámmentességgel.

Ugyancsak fontos adatokat talál a felhasználó arra vonatkozóan, hogy hova lehetett egy-egy településen keresztül eljutni, kapcsolódott-e hozzá útkényszer, illetőleg az útkényszer alá eső útvonalakra milyen szabályozások voltak érvényben. A pop-upokat válogatott irodalom zárja, így ha valaki további információkat szeretne megtudni, a kezdő szakirodalmat megkapja hozzá. „A pop-upok nem a szakirodalom (ha van egyáltalán) alapján készültek, hanem a források felkutatása, olvasása és értelmezése áll a leírt információk mögött, így sokszor fordul elő, hogy a felhasználó nem ugyanazt az információt kapja a szakirodalomban, mint a pop-upon” – emeli ki a kutató.

A térkép használatát keresőfunkciók is segítik. Rá lehet keresni, hogy egy település fent van-e a térképen, mégpedig a középkori magyar, latin, német nevére, illetve mai nevére is kereshetünk, bármelyik esetben a kereső megtalálja számunkra a kívánt települést. A térkép összetett keresés funkciója pedig különféle speciális kutatásokat tesz lehetővé.

A Via Mercatoria adatai a magyar középkor belső korszakai alapján szűkíthetők, a térkép így képes arra, hogy a középkor egy adott időszakának aktuális kereskedelmi hálózatát mutassa. Amennyiben valakit csupán a 13. század elejének vásárai érdekelnek, az éppúgy kaphat egy erre vonatkozó, térképen is ábrázolt listát, mint aki például a Jagellók idejének külkereskedelmi vámszedőhelyeire kíváncsi.

Az összetett kereső segítségével ki lehet listázni a vásáros településeket, a lerakatjoggal bíró városokat, a hidakat és réveket, valamint a bel- és külkereskedelmi vámszedőhelyeket. Mindezeket országosan, a középkor egészére vonatkozóan is le lehet kérdezni, ám – s talán ez a térkép egyik leghasznosabb keresőfunkciója – le lehet szűkíteni az adatokat az egyes vármegyékre, az átkelőhelyek esetén konkrét folyókra és patakokra, s mindemellett egy-egy középkortörténeti időszakra is.

Milyen volt az országot járni a Magyar Királyságban?

Ezt követően Weisz Boglárka arról mesél: a középkorban is többféleképpen lehetett utazni. A folyókon, mint például a Dunán hajóforgalom zajlott, de a folyópartokon is húzódtak jelentős szárazföldi utak a vizek mentén. A királyságot behálózó szárazföldi utakon szekereken, lovakon, illetve sokan gyalog közlekedtek. Az utazás természetesen veszélyeket is rejtett magába, a kereskedőket, utazókat rablók foszthatták ki, vagy éppen egy-egy vámbirtokos vámszedője vetett be olykor erőszakot is a vám alól kibúvó kereskedőkkel, utazókkal szemben – vagy éppen jogtalan vámot követelve erőszakoskodott.

Az is többször előfordult, hogy két nemes, vagy éppen egy nemes és egy város vitája során fosztották ki vagy
ejtették foglyul a peres ellenfél piacra siető, vagy onnan hazatartó jobbágyait, vagy a város polgárait. „Ilyen esetekről jó néhány középkori panasz maradt korunkra, igaz egy-egy efféle túlkapásra számos békés, problémamentes utazás eshetett. Útlevél sem volt a középkorban, ám a követek, utazók menlevelet eszközölhettek ki, mellyel az uralkodó szabad közlekedést biztosított számukra országában. Efféle menlevéllel utazhattak azok a súlyos bűnt elkövetők is, akik a királyi udvarhoz igyekeztek igazságot keresve” – meséli a történész.

Hozzáfűzi, hogy manapság már egyre több út használatáért, egy komp igénybevételéért is útdíjat, révpénzt kell fizetni. Nem volt ez másként a középkorban sem, akkor azonban az úton elhelyezkedő vámszedőhelyeken kellett a vámot leróni, a révek, hidak igénybevételéért pedig szintén vámot kellett fizetni. A vám – eredetét tekintve – védelmi pénz volt, azaz annak megfizetését követően a közlekedők és a kereskedők a király védelme alatt álltak. Amikor a vám kikerült az uralkodó kezéből, korábbi funkciója háttrébe szorult, és „üzemben tartási” költségként kezdték értelmezni.

Annak érdekében, hogy a közlekedők is észrevegyék, ha vámszedőhelyre érkeznek, jeleket helyeztek ki. A 14. században kereszt, a 15. században már vámkerék jelölte a vámszedőhelyet (és ez a szokás a 19. századig élt), de az oszlop és a sorompó is vámszedésre figyelmeztetett. Ha a vám megszűnt, a szimbólumot levették. Éppen ezért a vámfizetők néha úgy próbáltak a vámszedés alól mentesülni, hogy önkényesen és jogtalanul megsemmisítették a vámot szimbolizáló jelet.
Míg a vámfizetők a vám elkerülésére törekedtek, a vámszedők túlkapásairól is értesülünk a forrásokból, például vámon felül ajándék megfizetésére kényszerítették az embereket – ismerteti a projektvezető.

A mával összevetve a kutató rávilágított: első pillantásra talán jelentős különbségnek tűnik a mai korhoz viszonyítva, hogy voltak olyan utak, amelyek jogosak és helyesek, azokon a közlekedés szabad volt – ez természetesen a vám lefizetésével járt-, és voltak úgynevezett álutak, amelyek használatát tiltották, többek között azért, mert vámszedőhelyeket került ki.

Egyáltalán ki utazott, ki nem utazott a magyar középkorban?

Természetesen a középkorban is sokféle célból keltek útra, magyarázza Weisz Boglárka. Hozzátette: a leghosszabb, országhatáron túl nyúló utakat a kereskedők és a követek tették meg, vagy éppen az uralkodók és hadseregük.
A katonák és kereskedők mellett zarándokok vagy a külföldi egyetemeket felkereső diákok is úton voltak, ahogy azok a jobbágyok is, akik új településre költözködtek: „Gondoljunk csak a 13. század végén, 14. század elején létrehozott újabb és újabb falvakat benépesítő, különféle etnikumú lakosságra, vagy éppen a Budára beköltözőkre” – mondja a szakember.

„Az országon belül bárki utazhatott, akinek a királyi udvart, a megyeszékhelyet, egy-egy megyegyűlést, nádori közgyűlést, hiteleshelyet kellett felkeresnie, vagy éppen egy vásárra igyekezett, hogy beszerezze az éppen szükséges holmikat; bár bizonyosan voltak olyanok, akik sohasem hagyták el településük határait, ahogy ma is vannak ilyen emberek, bár számuk lényegesebb kisebb, mint abban a korszakban.””

Forrás:
Melyik út megyen itt Budára? – izgalmas térkép született a középkori Magyar Királyságról; Kovács Gergő; Mandiner.hu; 2023. március 28.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

CASSINI Hackathon – Innovatív megoldások a védelmi ipar kihívásaira

„A nemzetbiztonság növelése és a nemzeti szuverenitás megőrzése volt a központi témája a 2023. március 24. és 26. között megrendezett CASSINI Hackathonnak. Az Európai Bizottság nemzetközi ötletversenyének magyarországi fordulója idén is a Design Terminál szervezésében valósult meg, az eseménynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont. A tíz résztvevő csapatból két magyar is dobogós lett, az első helyezett UIS a CASSINI mentorprogramjának keretén belül fejlesztheti tovább az ötletét. Az esetek megoldásához a földmegfigyelési és téradatokat a Lechner Tudásközpont biztosította a résztvevők számára.

Az Európai Bizottság Védelmi és Űripari Főigazgatósága 2023-ban ötödik alkalommal hirdette meg a CASSINI Hackathon ötletversenyt, amelyet a tavalyi év után idén ismét a Design Terminál rendezhetett meg. A 10 nemzetközi csapat részvételével zajló háromnapos eseményen az aranyérmet az UIS, a bronzérmet pedig a Codename: Projekt-Xa26 AresQ hazai csapatok szerezték meg. Az első helyezett ezzel bekerült a CASSINI féléves mentorprogramjába, ahol 100 órányi támogatással fejlesztheti tovább az ötletét.

A 10 ország részvételével zajló megmérettetésen minden évben olyan globális kihívásokra várnak innovatív megoldásokat, amelyek az űrtechnológiák felhasználásával növelni tudják Európa védelmi képességeit és a nemzetbiztonságot. 2023-ban a földmegfigyelési, a navigációs és a térinformatikai technológiák alkalmazásával három kihívásra vártak ölteteket a szervezők:

mobilitás, logisztika és útvonaltervezés, akár katasztrófák esetén

tengeri fenyegetések nyomon követése és biztonságos tengeri logisztika

kritikus infrastruktúra védelme és krízisekben való gazdasági és társadalmi problémák enyhítése

Az elemzések jóval komplexebbek és valósághűbbek lehetnek, ha részletes, nagy felbontású, ellenőrzött forrású állami adatok is rendelkezésre állnak. Éppen ezért a Lechner Tudásközpont a versenyzők részére Budapest és a Mátra térségére vonatkozó adatokat biztosított, köztük a Copernicus adatok felhasználásával készült Nemzeti Nagyfelbontású Felszínborítási Réteget, amely segítségével a felszínborítás, például az erdős, a gyepes, a vizenyős és a mestereséges területek változásait lehet nyomonkövetni. A digitális domborzat- és felszínmodellek, valamint az ortofotók a csapatokat az elemzési feladataik megoldásában segítették. Ezek mellett az esetek megoldásához a Galileo és az EGNOS megfigyelési rendszerekből származó európai űradatok nyújtottak segítséget a résztvevők számára.”

Forrás:
CASSINI Hackathon; Jancsó Ágnes, Lechner Tudásközpont; 2023. március 28.

Európai Védelmi Alap: 1,2 milliárd euró az EU védelmi képességeinek és innovációjának fellendítésére

„A Bizottság ma elfogadta az Európai Védelmi Alap keretén belüli harmadik éves munkaprogramot, amelyben 1,2 milliárd eurót különít el védelmi célú, együttműködésen alapuló kutatási-fejlesztési projektekre.

Az új munkaprogram segítségével a Bizottság további forrásokat szabadít fel a védelmi projektek számára, és ezzel hozzájárul a stratégiai védelmi képességek és technológiák közös fejlesztéséhez. Emellett számos új intézkedést vezet be, hogy az uniós védelmi innovációs program keretében előmozdítsa a védelmi célú innovációt.

Az Európai Védelmi Alap segít csökkenteni az európai védelmi képességfejlesztési beruházások felaprózódását. Mindemellett javítani fogja iparunk versenyképességét, és Európa-szerte előmozdítja az interoperabilitást. E munkaprogram elfogadásával a Bizottság az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendelet 2021. májusi hatálybalépése óta több mint 3 milliárd euró értékben eszközölt beruházásokat.

Beruházási támogatásban részesülnek a védelmi célú, együttműködésen alapuló európai kutatási-fejlesztési projektek

A 2023. évi munkaprogram elsődleges célja, hogy a tagállamok által elfogadott és a stratégiai iránytűben részletesen kidolgozott uniós képességfejlesztési prioritásokkal összhangban fejlessze a szükséges védelmi technológiákat és képességeket. A munkaprogram négy tematikus pályázati felhívás keretében 34 témakörre irányul, míg három további felhívás a forradalmi technológiákra és a kis-és középvállalkozásokra összpontosít. Támogatásban fognak részesülni az olyan kritikus területekhez kapcsolódó emblematikus projektek, mint például a világűr-megfigyelés, a hiperszonikus rakéták elhárítása és a haditengerészetet illetően az Európai járőrhajó prototípusának kifejlesztése. A pályázati felhívások benyújtására várhatóan 2023. június 15-én kerül sor, a benyújtási határidő 2023. november 22 lesz.

A pályázati felhívások a következő területekhez kapcsolódó fejlesztéseket készítik elő: az új generációs harci rendszerek, a harckocsik, az európai közvetett irányzású tűztámogatási képességek, valamint a nagy méretű rakományokhoz szükséges stratégiai légiszállítási képesség, amely alapvetően fontosa világszerte nyújtott gyors missziótámogatásban. Szintén támogatásban részesülnek az összes alkalmazási területen az energiahatékony mesterségesintelligencia-rendszerekre szabott hardverarchitektúra-megoldások.

2022-höz képest 50%-kal nő azoknak a pályázati felhívásoknak a finanszírozása, amelyek a kis-és középvállalkozások és a kutatószervezetek nem tematikus kutatási-fejlesztési tevékenységeire irányulnak. Ezzel erőteljesebb támogatásban részesülnek a védelemmel foglalkozó kis- és középvállalkozások.

Az Európai Védelmi Alap 2023. évi munkaprogramja biztosítja a korábbi pályázati felhívások, illetve az alap két elődprogramja keretében indított számos fontos projekt további finanszírozását is.

Az uniós védelmi innovációs program támogatása

A Bizottság célja, hogy 2027-ig az uniós védelmi innovációs program keretében akár 2 milliárd euró összegű beruházásra kerüljön sor a védelmi innováció terén, az Európai Védelmi Alap ösztönzésének köszönhetően.

A Bizottság az uniós védelmi innovációs programon keresztül támogatni fogja az innovatív vállalkozókat, induló vállalkozásokat és kis- és középvállalkozásokat, hogy segítse őket a szokásos belépési korlátok leküzdésében, az ötletek piacra juttatásában, valamint abban, hogy hathatósan hozzájárulhassanak az EU biztonságához és védelméhez. Az uniós védelmi innovációs program számos támogatási intézkedés fokozatos bevezetésével segíti elő az EU védelmi innovációs ökoszisztémájának megerősítését. Az Európai Védelmi Alap 2023. évi munkaprogramja három új intézkedéssel egészül ki az uniós védelmi innovációs program keretében, és mindezek végrehajtására mintegy 220 millió eurós költségvetést különítenek el.

Az uniós védelmi innovációs program keretében már számos intézkedést bevezettek, például a kis- és középvállalkozásokra és a forradalmi technológiákra vonatkozó felhívásokkal, a kis- és középvállalkozásoknak szóló üzleti tanácsadással és a technológiai kihívásokkal kapcsolatban. Ezeken kívül a következő új kezdeményezésekre lehet számítani a programban:

felhívás több európai helyszínen zajló védelmi témájú hackathon-rendezvények szervezésére;

olyan pályázati felhívások, amelyek lépcsőzetes finanszírozást biztosítanak az innovációs tesztközpontok fejlesztésével foglalkozó szervezeteknek;

célzott felhívások, amelyek annak a feltérképézesét támogatják, hogy mennyiben alkalmazhatók az uniós civil finanszírozású kutatások eredményei a katonai végfelhasználók céljaira;

20 millió eurós ráfordítás a védelmi tőkefinanszírozási eszköz érdekében (a 2022-es évhez hasonlóan);

a Bizottság kiterjesztett kapcsolatteremtési tevékenysége az üzleti partnerségek felgyorsítása érdekében.

A program elősegíti a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról szóló 2021-es uniós cselekvési terv végrehajtását. Az uniós védelmi innovációs program továbbra is szorosan együttműködik az Európai Védelmi Ügynökség védelmi innovációs központjával annak érdekében, hogy a termékek teljes életciklusa során támogassa a védelmi innovációt, és végső soron javítsa az uniós tagállamok védelmi képességeit. A program közös keretbe vonja az Európai Védelmi Alapon belüli és az azon kívüli tevékenységeket.

Háttér-információk

Az Európai Védelmi Alap a Bizottság kiemelt eszköze a kutatási-fejlesztési tevékenységek és az együttműködés támogatására a védelem területén. Az alap – a tagállamok erőfeszítéseit nem kiváltva – előmozdítja a különböző méretű vállalkozások és a kutatási szereplők közötti együttműködést az unióban és – társult országként – Norvégiában. Az Európai Védelmi Alap a kutatás-fejlesztés teljes ciklusa alatt támogatja a versenyképes és együttműködésen alapuló védelmi célú projekteket, elsősorban azokat, amelyek hozzájárulnak a legkorszerűbb és interoperábilis védelmi technológiák és felszerelések megvalósításához. Előmozdítja továbbá az innovációt, és ösztönzi a kis- és középvállalkozások határokon átnyúló részvételét. A munkaprogramot és a prioritásokat a tagállamok által a közös biztonság- és védelempolitika keretében elfogadott védelmi képességbeli prioritások alapján, és különösen a képességfejlesztési terv összefüggésében határozzák meg.

Az Európai Védelmi Alap költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra 7,953 milliárd euró, amely két pillér között oszlik meg:

2,651 milliárd eurót különítenek el az új és jövőbeni biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló, együttműködésen alapuló védelmi kutatások finanszírozására;

5,302 milliárd euróval társfinanszírozzák az együttműködésen alapuló képességfejlesztési projekteket.

Az Európai Védelmi Alap költségvetésének 4–8 %-át olyan forradalmi technológiák fejlesztésére vagy kutatására fordítják, amelyek képesek áttörést jelentő innovációk létrehozására.

Az alap végrehajtása éves munkaprogramokon keresztül történik, amelyek a következőkre összpontosítanak:

a modern harctér holisztikus megközelítését formáló új kihívások, például a védelmi egészségügyi támogatás, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések, a biotechnológia és az emberi tényezők, az információs fölény, a fejlett passzív és aktív érzékelők, a kibertér és a világűr;

kulcsfontosságú technológiai eszközök, amelyek előrelépést hoznak az Európai Védelmi Alap számára, és számos területen alkalmazhatók (például a digitális transzformáció, az energetikai reziliencia és az ökológiai átállás, az anyagok és alkatrészek, a forradalmi technológiák, valamint az innovatív és jövőorientált védelmi megoldásokra irányuló nyílt pályázati felhívások, többek között a kis- és középvállalkozásoknak szóló célzott felhívások);

a hadviselés tökéletesítése a képességek és ambiciózus védelmi rendszerek – például a légi harc, a légvédelem és rakétavédelem, a szárazföldi harc, a haderővédelem és -mobilitás, a tengeri hadviselés, a víz alatti hadviselés, valamint a szimulációs gyakorlatok és képzés – megerősítése és támogatása érdekében.

További információk

Tájékoztató

Az Európai Védelmi Alap munkaprogramja

Idézet(ek)

„A Bizottság a mai napon új forrásokat szabadít fel, hogy együttesen és hatékonyan járuljunk hozzá a védelmi képességekbe történő beruházásokhoz. Az Európai Védelmi Alap munkaprogramja új eszközöket tartalmaz. Ezek az európai védelmi és kettős felhasználású ipari ökoszisztéma kisebb innovatív szereplőire, vagyis a kis- és középvállalkozásokra és az induló innovatív vállalkozásokra irányulnak, hogy minél jobban kiaknázhassák az Unió minden szegletéből érkező ötleteket.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök, 30/03/2023

„Az uniós védelmi ipari termelés fokozásával egyben védelmünk jövőjét is építjük. 2021 és 2022 után ma további 1,2 milliárd eurós uniós költségvetést mozgósítunk a védelemmel kapcsolatos fontos közös kutatási és fejlesztési projektek érdekében, különösen az űrkutatás, a légi közlekedés, a haditengerészet és a különböző magas színvonalú képességek terén. Reagálunk az Ukrajna elleni orosz agressziót követően felmerülő fenyegetésekre, például a hiperszonikus rakéták elleni védelemmel és a stratégiai légi közlekedéssel. Az európai védelmi innovátorok támogatása érdekében kibővítjük az uniós védelmi innovációs programot is. Az Európai Védelmi Alap beruházásait kiegészítve most rendszerezettebbé kell tennünk a közös védelmi beszerzéseket.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 30/03/2023”

Forrás:
Európai Védelmi Alap: 1,2 milliárd euró az EU védelmi képességeinek és innovációjának fellendítésére; Európai Bizottság; 2023. március 30.

Szakirodalom

A tisztességes hatósági eljárás alkotmányos elve és érvényesülése Magyarországon

„Értekezésem fókuszában a tisztességes eljárás alkotmányos elve áll. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglaltakon, a bírói gyakorlat által értelmezett törvényi rendelkezéseken, azaz a jogi jelentéstartamokon túl azonban, a fogalomnak köznapi jelentése is van, amely nem szakítható el teljesen a jogi síktól. Jelen tanulmányban a tisztességes eljárás kifejezést egyrészt hatósági eljárásjogi értelemben, a jó közigazgatás elvárásaként használom, másrészről pedig az ítélkezési értelemben felfogott tisztességes eljárás mivoltára utalok, azonban e két értelmet a szövegkörnyezet által egymástól kellőképpen elhatárolom.

Jelen munka a hatósági eljárásokat meghatározó tisztességes eljárás jogszabályi kereteit, és a témát érintő bírói gyakorlatot elemzi. Ezen keresztül annak a feltárása törekszem, hogy a tisztességes- és nem tisztességes eljárás dilemmája milyen jogszabályi-közigazgatási utat járt be a XXI. századra. A disszertáció alapvető célja annak vizsgálata, hogy a közigazgatási hatósági eljárást hazánkban mely alkotmányos követelmények, jogszabályok, társadalmi behatások tették illetve teszik tisztességessé.
A kutatási módszeremet elsősorban dogmatikus, leíró, valamint jogalkalmazói döntés-elemző, és az alkotmánybírósági döntések elemzésén keresztül végeztem. A munka megírásakor igyekeztem a terjedelmi korlátokra is figyelemmel lenni, és törekedtem arra, hogy az egyes fejezetekben a legjelentősebb befolyásoló tényezők kerüljenek feldolgozásra, szem előtt tartva az arányosságot…”

Forrás:
A tisztességes hatósági eljárás alkotmányos elve és érvényesülése Magyarországon; Juhász Andrea; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-IV-20 15:00, helye: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (1042 Budapest, Viola u. 2-4.) Kari Tanácstermében (mfsz. 10.)

Törvények, rendeletek

Módosulni fog a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság feladatköre

„Tartalmi összefoglaló az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeleteknek a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság feladatkörét érintő módosításáról szóló tervezethez

Az előterjesztés célja, hogy a szabálytalansági ügyekben eljáró irányító hatóságoktól, továbbá a közbeszerzési eljárások ellenőrzését végző közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkártól függetlenül működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság új feladataként kerüljön szabályozásra az irányító hatóságok és egyéb érintett szervezetek szabálytalansági döntései elleni jogorvoslati kérelmek és a kifogások elbírálása, valamint biztosított legyen a közbeszerzésekért felelős miniszter nem támogató tartalmú tanúsítványai és jelentései ellen jogorvoslat kezdeményezésének lehetősége.”

Forrás:
Egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Miniszterelnökség, Jogszabálytervezetek; 2023. március 29.
Szerkesztői megjegyzés: A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság nem tévesztendő össze az Integritás Hatósággal. Vezetője dr. Karácsoni-Pej Melinda.
Lásd még:
Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság; Területfejlesztési Miniszter
2022. évi XXVII. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről; Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Kormányrendeletek a Digitális Jólét Nkft. megszűnéséről és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről

„…1. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A–11/F. §-ában foglaltak alapján a Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Digitális Jólét Nkft.) (székhely: 1016 Budapest, Naphegy tér 8.; cégjegyzékszám: 01-09-986454; adószáma: 23733251-2-41; főtevékenysége: M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) az általa ellátott állami feladatokat a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére adja át.
…
(4) Az (1) bekezdés szerinti feladatok tekintetében átvételi felelősként a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt személy jár el.
…
(6) A Digitális Jólét Nkft. által ellátott, (1) bekezdés szerinti feladatok átvételének és a Digitális Jólét Nkft. megszűnésének időpontja: 2023. május 1…”

Forrás:
A Kormány 103/2023. (III. 30.) Korm. rendelete a Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott feladatok Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség általi átvételéről és a társaság megszüntetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 46. szám; 2023. március 30.; 1683. o. (PDF)

„…1. § A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KIFÜ közfeladatai körében az információs társadalom fejlesztésével, ezen belül kiemelten a digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat lát el, valamint ellátja a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat.”
2. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A DJP végrehajtásában részt vesz)
„b) a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ),”
3. § Az R. 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 4. § (2) és (3) bekezdésében a „Digitális Jólét Nkft.” szövegrész helyébe a „KIFÜ” szöveg lép.
4. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba…”

Forrás:
A Kormány 104/2023. (III. 30.) Korm. rendelete a Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott feladatok Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség általi átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 46. szám; 2023. március 30.; 1684. o. (PDF)

14. szám, 2023. április 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek