Skip to main content

6. szám, 2024. február 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Területfejlesztési projektek kellenek a vármegyék további fejlődéséhez

„A területfejlesztési politika részeként gyűjtik azokat a projekteket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy Magyarország vármegyéi középtávon is emelkedő pályán maradjanak – mondta el újságíróknak nyilatkozva a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Mátészalkán, a városi piac átadóján.

Navracsics Tibor hozzátette, a vármegyei közgyűlésekkel együttműködve a területfejlesztési szolgálat kiépítése révén abban bíznak, hogy 2025. január elsejétől a területfejlesztési alap jelentősebb összegekkel is hozzá tud járulni a vármegyei fejlesztésekhez.
Kitért arra is: egyre több mutató jelzi, hogy eltűnik az a különbség, ami korábban megvolt az ország keleti és nyugati része között. Közrejátszik ebben a kormányzat ipartelepítő politikája, és a jövedelmi statisztikák is azt mutatják, hogy a keleti térség folyamatosan zárkózik fel.
Elmondása szerint új fejlettségi vonal látszik kialakulni az ország északi és déli területei között. Azt mondta, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld sok szempontból rosszabb mutatókat produkál, mint az észak-keleti régió. A miniszter szerint ezért is van szükség ezeknek a térségeknek a felzárkózására, amire több programot is indítottak.
Navracsics Tibor a piacátadó kapcsán közölte, az európai uniós források révén olyan közösségi terek újultak meg, amelyek a térség számára is fontosak. A 2014 és 2020 közötti időszakban az első három tagállam között szerepelt Magyarország az uniós források felhasználása terén. Hozzátette, a 2021 és 2027 közötti ciklusban jelenleg az első helyen áll az ország. „Mi használjuk fel eddig a leghatékonyabban az uniós forrásokat” – mondta el a miniszter….”

Forrás:
Területfejlesztési projektek kellenek a vármegyék további fejlődéséhez; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. február 2.

Megszületett az uniós tagországok kulcsfontosságú jóváhagyása az uniós MI-jogszabályhoz

„Az Európai Unió 27 országának nagykövetei egyhangúlag jóváhagyták a mesterséges intelligenciára vonatkozó első átfogó szabálykönyvet, a decemberben elért politikai megállapodást.

Decemberben az uniós politikai döntéshozók politikai megállapodásra jutottak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály fő szempontjairól. A jogszabály olyan kiemelkedő törvényjavaslat, amely a mesterséges intelligenciának a károkozási képessége alapján történő szabályozását célozza. A jogszabály összetettsége miatt annak technikai finomítása több mint egy hónapot vett igénybe.

Az EU Miniszterek Tanácsának belga elnöksége január 24-én technikai ülésen ismertette a szöveg végleges változatát, amelyet az Euractiv kizárólagosan szivárogtatott ki. A legtöbb tagállam abban az időben még fenntartással élt, mivel nem volt elegendő idejük a szöveg átfogó elemzésére.

Ezeket a fenntartásokat végül visszavonták azzal, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága február 2-án, pénteken elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Az elfogadás azonban nem volt biztos, mivel egyes európai meghatározó államok az utolsó napokig ellenálltak az ideiglenes megállapodás egyes részei miatt.

Erős mesterségesintelligencia-modellek

A politikai megállapodás elsődleges ellenzője Franciaország volt, amely Németországgal és Olaszországgal együtt enyhébb szabályozási rendszert kért a nagy teljesítményű mesterségesintelligencia-modellek, például az Open AI GPT-4 esetében, amelyek támogatják az olyan általános célú MI-rendszereket, mint a ChatGPT és a Bard.

Európa három legnagyobb gazdasága azt kérte, hogy az e területre vonatkozó szabályokat a magatartási kódexekre korlátozzák, mivel nem akarták korlátozni az olyan ígéretes európai induló vállalkozásokat, mint a Mistral AI és az Aleph Alpha, amelyek kihívást jelenthetnek a vezető amerikai vállalatokkal szemben.

Az Európai Parlament azonban egységesen szigorú szabályokat kért ezekre a modellekre vonatkozóan, mivel elfogadhatatlan, hogy a mesterséges intelligencia legerősebb típusait kihagyják a rendeletből, miközben minden szabályozási terhet a kisebb szereplőkre hárítanak.

A kompromisszum többszintű megközelítésen alapult, amely valamennyi modellre vonatkozóan horizontális átláthatósági szabályokat írt elő, valamint további kötelezettségeket tartalmazott a rendszerszintű kockázatot jelentőnek tekintett modellek esetében.

Az ellenzéstől a konszenzusig

Párizs, Berlin és Róma hűvösen fogadta az akkori spanyol elnökség ideiglenes megállapodását. Az Euractiv úgy tudja, hogy az uniós országok informálisan megpróbálták befolyásolni a szöveget a törvény preambulumával kapcsolatos technikai munka előrehaladtával.

Az engedményekre azonban korlátozott lehetőség volt, mivel a szöveg rendelkező részeit lezárták. Januárban a belgák átvették az elnökséget, és ők szintén ellenezték az olyan jelentős változtatásokra irányuló kéréseket, amelyek veszélyeztethetik az Európai Parlamenttel kötött megállapodást.

A belga elnökség törekvése az volt, hogy az anyagot egészében kell elfogadni (vagy elutasítani). Sikerült szoros menetrendet tartani, dacára annak, hogy Franciaország megpróbálta elhalasztatni a nagykövetek szavazását. Így sikerült elérni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szöveg jogi csiszolására, egyben így korlátozták a az utolsó pillanatban történő lobbizást is.

A francia háttérmanőverek célja az volt, hogy elegendő ellenállást gyűjtsenek össze ahhoz, hogy engedményeket érjenek el a szövegben, vagy akár el is utasítsák az ideiglenes megállapodást.

Párizs azonban határozottan kedvezőtlen helyzetbe került, mivel Berlin a hét elején úgy döntött, hogy támogatja a szöveget. A német digitális miniszter, a liberális Volker Wissing szembekerült a saját koalíciós partnereivel, és kénytelen volt elvetni fenntartásait.

Olaszország, amely a szkeptikus trióból mindig is a leghátrányosabb helyzetben volt, mivel nincs vezető MI-startupja, amelyet meg kellene védenie, szintén úgy döntött, hogy nem ellenzi az MI-törvényt. A megállapodással kapcsolatos elégedetlensége ellenére Róma úgy döntött, hogy elkerüli a drámát, mivel a G7-ek soros elnökségét tölti be, ahol a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú téma.

A francia kormányon belül is a gazdasági minisztérium kritikus álláspontjával szemben állt a jogtulajdonosok védelmét szem előtt tartó kulturális minisztérium és a szöveg számos jogalkalmazói/rendészeti kivételével elégedett belügyminisztérium.

Végül Franciaország beleegyezett, hogy „szigorú feltételekkel” támogassa a szöveget.

A végrehajtás figyelemmel kísérése

Párizs azt szeretné elérni, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtása ne akadályozza a versenyképes MI-modellek fejlesztését, hozzák egyensúlyba az átláthatóságot és az üzleti titkok védelmét, kerüljék el a magas kockázatú kötelezettségekkel rendelkező vállalatok túlterhelését, és értékeljék újra a rendszerszintű kockázatot jelentő MI-modellek kijelöléséhez használt küszöbértéket és kritériumokat.

Szlovákia nyilatkozatot adott ki, amelyben a kritikus fogalmak, a nemzetközi jogharmonizáció és annak a lehetőségnek a tisztázását kérte, hogy az uniós országok szabályozhassák a nem szakmai tevékenységek során használt mesterséges intelligenciát.

Ausztria egy jegyzőkönyvi nyilatkozatot is benyújtott, amelyben aggályokat fogalmazott meg az adatvédelemmel és a fogyasztóvédelmi joggal kapcsolatban a bűnüldözési kivételek és az olyan invazív technológiákra vonatkozó szabályok tekintetében, mint a távoli biometrikus azonosítás.

Az uniós országoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának módját, mivel a Bizottságnak mintegy 20 másodlagos jogszabályt kell kiadnia. A mesterségesintelligencia-modelleket felügyelő MI-hivatal is várhatóan jelentős személyzettel fog rendelkezni kirendelt nemzeti szakértőkből.

Következő lépések

Az Európai Parlament Belső Piaci és Állampolgári Jogi Bizottsága február 13-án fogadja el a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvet, amelyet az április 10–11-re tervezett plenáris szavazás követ. A hivatalos elfogadás ezt követően miniszteri szintű jóváhagyással zárul.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba. A tiltott gyakorlatokra vonatkozó tilalmak hat hónap elteltével lépnek hatályba, míg a mesterségesintelligencia-modellekre vonatkozó kötelezettségek egy év elteltével kezdődnek meg.

A többi szabály két év elteltével lép életbe, kivéve az olyan MI-rendszerek magas kockázatúként való besorolását, amelyeket más uniós szabályok értelmében harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésnek kell alávetni, ami további egy évvel később lép életbe.”

Forrás:
EU countries give crucial nod to first-of-a-kind Artificial Intelligence law; Luca Bertuzzi; EURACTIV; 2024. február 2.

A Központi Statisztikai Hivatalhoz kerültek a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogai

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lett a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. (NAVÜ) tulajdonosi jogainak gyakorlója 2024. február 1-i hatállyal. Azzal, hogy NAVÜ tulajdonosi jogai a KSH-hoz kerültek, hatékonyabbá és gyorsabbá válik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és közzétételének folyamata. A változással megszűnnek a két szervezet tevékenységei közötti párhuzamosságok, érvényesülnek a racionalizáció és a költséghatékonyság szempontjai. A tulajdonjogváltás után a NAVÜ változatlan formában, viszont már a KSH tulajdonosi irányítása alatt folytatja tevékenységét.

A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország legnagyobb adatvagyon kezelője, a hazai hivatalos statisztika előállítója, és több mint 150 éves tapasztalattal rendelkezik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és közzétételének terén. A KSH továbbá kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind az Európai Unióban, mind a szélesebb nemzetközi viszonylatban is.

A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogai 2024. február 1-i hatállyal a Digitális Magyarország Ügynökségtől a Központi Statisztikai Hivatalhoz kerültek. A NAVÜ a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításával kapcsolatos állami feladatokért, a Nemzeti Közadatportál üzemeltetéséért, a nemzeti közadatkataszter és nemzeti adatvagyon leltár létrehozásáért és gondozásáért felel, továbbá adatelemzési, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat lát el. Fontos kiemelni, hogy nem összevonásról, hanem a tulajdonosi jog gyakorlás váltásáról van szó, mely után a NAVÜ változatlan formában, viszont már a KSH tulajdonosi irányítása alatt folytatja tevékenységét.

Azzal, hogy a KSH lett a NAVÜ tulajdonosi joggyakorlója, hatékonyabbá és gyorsabbá válik az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, elemzésének és azok közzétételének folyamata. A változással megszűnnek a KSH és a NAVÜ tevékenységei közötti párhuzamosságok, érvényesülnek a racionalizáció és a költséghatékonyság szempontjai. A NAVÜ adatkormányzással és adathasznosítási szolgáltatásaival kapcsolatos feladatok részleges átfedést mutatnak a KSH statisztikai tevékenységével. A két intézmény egy ernyő alá vonása azért is célszerű, mert ezáltal hatékonyabban tudják támogatni a felhasználók, a kutatók, a társadalom vagy az üzleti élet szereplőinek munkáját.

Az adatkormányzással kapcsolatos feladatokat és az erre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott koordinációs tevékenységet több országban is a statisztikai hivatalok látják el. A KSH és a NAVÜ eddig is együttműködött a hatályban lévő európai uniós Adatkormányzási rendelet (European Data Governance Act – DGA) kapcsán. A DGA célja az adatmegosztásba vetett bizalom növelése, az adatok hozzáférhetőségét fokozó mechanizmusok megerősítése és az adatok újrafelhasználását gátló technikai akadályok leküzdése. E célok megvalósítását tovább támogatja a tulajdonosi jogok KSH-ra történő átruházása. ”

Forrás:
A Központi Statisztikai Hivatalhoz kerültek a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogai, 2024.02.01.; Központi Statisztikai Hivatal; 2024. február 1.

Közigazgatás, politika,jog

Elindult az új vidékfejlesztési kiírások társadalmi egyeztetése

„A meghirdetett menetrendnek megfelelően megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján induló új vidékfejlesztési kiírások társadalmi egyeztetése. Az Európai Bizottság által elfogadott dokumentum egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrártámogatások kereteit, magában foglalva a közvetlen támogatásokat, a piaci és a vidékfejlesztési intézkedéseket.

Az uniós forrásokból a hazai vidékfejlesztésre jutó 600 milliárd forintnak megfelelően és a 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn összesen mintegy 2900 milliárd forint áll a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar rendelkezésére az előttünk álló években.

A tervezett vidékfejlesztési pályázati felhívások meghirdetési ütemtervét tavaly ősszel mindenki megismerhette, ezt követően pedig megkezdődött az egyes konstrukciók előkészítése. A korábbiakhoz hasonlóan valamennyi kiírás esetében széleskörű szakmai egyeztetéseket folytat az agrártárca. Az előkészítő folyamatokban az érintett szakmai szervezetek és intézmények is részt vesznek. Mivel minden érintett véleménye fontos, ezért a felhívások tervezeteit előzetesen bárki megismerheti a társadalmasítási folyamat során, sőt, lehetőség van azok kapcsán vélemények megfogalmazására is.

Az első pályázati felhívások tervezetei – az „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések”, a „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések”, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása”, és a „LEADER Helyi Akciócsoportok támogatása”– már megtekinthetők az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán. A felület a kap.mnvh.eu címen érhető el, mely oldalon a következő hónapokban további számos pályázati konstrukciót lehet megismerni és véleményezni.”

Forrás:
Elindult az új vidékfejlesztési kiírások társadalmi egyeztetése; Agrárminisztérium; 2024. január 31.

Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsa és Parlamentje megállapodásra jutott az európai statisztikákról

„A Tanács és a Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az európai statisztikákra vonatkozó jelenlegi szabályok módosításáról. A szabályok uniós szintű jogi keretet biztosítanak az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

A mostani ideiglenes megállapodásnak köszönhetően az európai statisztikákat szabályozó jogi keret megfelel majd a jövő kihívásainak: a statisztikai hatóságok teljes körűen kiaknázhatják majd a digitális adatforrásokban és -technológiákban rejlő lehetőségeket, a keret pedig hatékonyabb lesz és alkalmasabbá válik a válsághelyzetekre való reagálásra.

Az ideiglenes megállapodást a Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői az intézményeiktől kapott megbízatásuk alapján érték el.

A következő lépések

Az ideiglenes megállapodást a Tanácsnak jóvá kell hagynia, ezt követően pedig le lehet folytatni a hivatalos elfogadási eljárást.

Háttér

Az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének uniós szintű jogi keretét jelenleg a 223/2009/EK rendelet biztosítja. E rendelet elfogadása óta a társadalom gyökeresen megváltozott. Napjainkban az európai statisztikai rendszer a mélyreható digitális transzformáció által vezérelt környezetben működik, amely számos digitális adatforrás megjelenése mellett új információigényeket teremtett.

A Bizottság 2023. július 10-én javaslatot terjesztett elő a 223/2009 EK rendelet módosítására annak érdekében, hogy az európai statisztikákat szabályozó jogi keret megfeleljen a jövő kihívásainak, és jelentősen javuljon az európai statisztikai rendszernek az adatigényekre való reagálási képessége.

”

Forrás:
Európai statisztikák: a Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott; EU Tanácsa; 2024. február 1.

Európai adatvédelmi biztos: a kommunikáció titkosságának megőrzése alapvető fontosságú az alapvető jogok szempontjából

„Az európai adatvédelmi biztos véleményt adott ki a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelem érdekében az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv egyes rendelkezéseitől való ideiglenes eltérés meghosszabbításáról szóló rendeletjavaslatról. A rendelet lehetővé tenné egyes független személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói számára, hogy a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok további két évig történő felderítése érdekében továbbra is alkalmazzanak bizonyos technológiákat a magáncélú kommunikációra, miközben hosszú távú rendeletre irányuló tárgyalások folynak.
…
Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy bár a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok felderítésére szolgáló konkrét technológiák alkalmazása továbbra is önkéntes marad, az EU társjogalkotóinak továbbra is olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a rendelet megfeleljen az Európai Unió Alapjogi Chartájának.

A korábban kiadott ajánlásokkal összhangban az európai adatvédelmi biztos megismétli, hogy a javasolt rendelet nem tartalmaz elegendő és hatékony biztosítékokat a magáncélú elektronikus hírközlés általános és megkülönböztetés nélküli nyomon követésének megakadályozására. Fontos ezeknek a biztosítékoknak a bevezetése, különös tekintettel a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok felderítésére vagy a gyermekek megkísérlésére használt egyes technológiák, például a kozmetika magas hibaarányára. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza annak jelentős kockázatát, hogy a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok felderítésére használt technológiák jelezhetik a konszenzussal előállított és megosztott képeket.

Bár az európai adatvédelmi biztos teljes mértékben támogatja a gyermekek szexuális bántalmazása mint szörnyű bűncselekmény elleni küzdelem célját, ez a rendelet nem megoldás. A gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem célját az egyének magáncélú kommunikációjához szükséges biztosítékokkal, és tágabb értelemben a magánélethez és a személyes adatokhoz való alapvető jogaikkal kell elérni.”

Forrás:
Preserving the confidentiality of communications is essential to fundamental rights; European Data Protection Supervisor; 2024. január 29.
(A magyar szöveg gépi fordítással készült változat.)
EDPS Opinion 8/2024 on the Proposal for a Regulation amending Regulation (EU) 2021/1232 on a temporary derogation from certain ePrivacy provisions for combating CSAM; European Data Protection Supervisor (EDPS); 2024. január 29.
Lásd még:
Child sexual abuse online: MEPs endorse one-off extension of current rules; Európai Parlament; 2024. január 31.
A CSAM rövidítés jelentéséhez:
„A gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyagokra világszerte különböző definíciókat alkalmaznak, számos országban, így Magyarországon is „gyermekpornográfiának” nevezik a büntető törvénykönyvben. A „pornográfia” kifejezés azonban azt a mozzanatot is magában foglalja, hogy a benne szereplő személy hozzájárult a tevékenységhez, ami nem lehetséges egy gyermek esetében. Ezért a „gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő anyag” terminus (child sexual abuse material, CSAM) pontosabban írja le az elkövetett cselekményt, és alá is húzza annak súlyosságát…A CSAM általánosan elfogadott legrövidebb meghatározása: „olyan tartalom, amely gyermekkorú személyt mutat explicit szexuális tevékenység közben, vagy olyan értelemben beállítva, mintha ilyen tevékenységet végezne”. A gyermek az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye értelmében a „18 évesnél fiatalabb emberi lény”.”
Pedofil tartalommal kapcsolatos bejelentések vizsgálatának eredményei 2019-ben; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2020. november 11.

Európai Unió: „Háromoldalú nyilatkozat a dinamikus európai szociális párbeszédről”

„A mai napon a szociális partnerek Val Duchesse-i csúcstalálkozóján az Európai Bizottság, a Tanács belga elnöksége és az európai szociális partnerek aláírták a „Háromoldalú nyilatkozat a dinamikus európai szociális párbeszédről” című nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat megújított elkötelezettséget jelent aziránt, hogy megerősítsük az uniós szintű szociális párbeszédet, valamint egyesítsük erőinket a gazdaságaink és munkaerőpiacaink legfontosabb kihívásainak kezelése érdekében. A cél a sikeres vállalkozások, a minőségi munkahelyek és szolgáltatások, valamint a jobb munkafeltételek támogatása.

A szociális párbeszéd – azaz a munkavállalók és az üzleti élet képviselői közötti párbeszéd – az európai szociális modell alapvető eleme, amely hozzájárul a gazdaság felvirágzásához, a jobb élet- és munkakörülményekhez, az uniós vállalkozások versenyképességének javításához, valamint a változások hatékony előrejelzéséhez és kezeléséhez (például a zöld és digitális kettős átállás kapcsán).

A csúcstalálkozó legfontosabb eredményei

A szociális párbeszéd megerősítése iránti elkötelezettség megerősítésének részeként a Bizottság, a Tanács belga elnöksége és az európai szociális partnerek az alábbiakról állapodtak meg:

  • A munkaerő- és szakemberhiány kezelése: a minőségi foglalkoztatás és a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő nélkülözhetetlen az EU versenyképességéhez. A közelmúltban azonban a kis- és középvállalkozások közel kétharmada (63%) úgy nyilatkozott egy közelmúltban végzett Eurobarométer-felmérésben, hogy a munkaerő- és szakemberhiány hátráltatja őket az általános üzleti tevékenységük során. A Bizottság a szociális partnerekkel együttműködve 2024 tavaszán cselekvési tervet terjeszt elő a munkaerő- és szakemberhiány kezelése érdekében. A három aláíró fél elkötelezetten munkálkodik továbbá annak érdekében, hogy több embert vonzzanak a munkaerőpiacra, javítsák a munkafeltételeket, megkönnyítsék a képesítések elismerését és integrálják a külföldről érkező munkavállalókat.
  • Az európai szociális párbeszéd közös jövőnk központi eleme: a szociális partnereknek kiemelt szerepük van abban, hogyan reagál és alkalmazkodik az EU a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez például a zöld és digitális kettős átállás tekintetében. A nyilatkozat ismét megerősíti az EU elkötelezettségét a szociális partnerek és a szociális párbeszéd szerepének teljes körű tiszteletben tartása és előmozdítása iránt.
  • Az európai szociális párbeszédért felelős megbízott tisztségének létrehozása: a Bizottság létre fogja hozni az európai szociális párbeszédért felelős megbízott tisztségét, hogy elősegítse és megerősítse a szociális párbeszéd európai és nemzeti szintű szerepét. A megbízott támogatni és koordinálni fogja az Európai Unión belüli szociális párbeszéd megerősítéséről szóló bizottsági közlemény végrehajtását. A megbízott kapcsolattartó pontként fog szolgálni a szociális partnerek számára annak érdekében, hogy együttesen nyújtsanak tájékoztatást a szociális párbeszéddel kapcsolatos aggályokról.
  • Az európai szociális párbeszédről szóló paktum elindítása: két- és háromoldalú találkozók során megvitatják, hogyan lehetne tovább erősíteni a szociális párbeszédet uniós szinten. Ez magában foglalja például az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) révén történő uniós intézményi és pénzügyi támogatást és a kapacitásépítést, valamint a szociális partnerek megállapodásainak megtárgyalására, előmozdítására és végrehajtására vonatkozó, jóváhagyott kétoldalú megközelítést is. A cél a paktum 2025 elejéig bekövetkező megkötése.

Idézetek

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A szociális párbeszéd egyedülálló európai szociális gazdaságunk központi eleme. 39 évvel ezelőtt itt, Val Duchesse-ben Jacques Delors megindította az európai szociális párbeszédet. Ma visszatértünk Val Duchesse-be, hogy továbbvigyük az örökségét. Nyilatkozatunkkal kifejezzük aziránti elkötelezettségünket, hogy közösen dolgozzunk a szociális párbeszéd megerősítésén és korunk legjelentősebb kihívásainak – például a munkaerő- és szakemberhiány – legyőzésén. Csakis együtt tudunk továbbra is méltányos és közös megoldásokat találni, amelyek egyformán szolgálják az európai munkavállalók és a versenyképesség érdekeit.”

Alexander De Croo belga miniszterelnök a következőket mondta: „Versenyképességünk biztosítása a belga elnökség egyik fő prioritása, hiszen ez a jövőbeli jólétünk, a társadalmi kohéziónk és a zöld átállás alapja. Ennélfogva létfontosságú a munkaerő- és készséghiány kezelése. A zöld jövőnket biztosító intézkedések sikere és a növekedés érdekében több képzett munkavállalóra van szükség minden gazdasági ágazatban. A szociális partnerek – a kormányokkal karöltve – Európa-szerte minden szinten alapvető szerepet játszanak ebben. A közös siker kulcsa, hogy a szociális párbeszéd megerősödjön és új lendületet kapjon.”

Háttér-információk

A szociális partnerek 2024-es Val Duchesse-i csúcstalálkozóján Ursula von der Leyen elnök, De Croo miniszterelnök, Szhinász alelnök, Schmit biztos, Dermagne, Vandenbroucke és Clarinval belga miniszterek, valamint az ESZSZ, az Európai Vállalkozói Szövetség, az SMEunited és az SGI Europe képviselői vettek részt.

A csúcstalálkozót Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2023. évi értékelő beszédében, a szándéknyilatkozatában, valamint a Bizottság 2024. évi munkaprogramjában jelentette be. Előzményének tekinthető továbbá a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás nemzeti szintű megerősítéséről szóló 2023. évi tanácsi ajánlás, valamint az uniós szintű szociális párbeszéd erősítéséről és előmozdításáról szóló bizottsági közlemény. Az első Val Duchesse-i találkozóra – amelynek kertében megalakult az európai szociális párbeszéd – 1985-ben került sor a Bizottság volt elnöke, Jacques Delors közreműködésével. Dombrovskis ügyvezető alelnök, Szhinász alelnök, és Schmit biztos továbbviszi a csúcstalálkozóhoz kapcsolódó nyomonkövetési intézkedéseket, legfőképpen a munkaerő- és szakemberhiány kezelésére irányuló cselekvési tervet.

A szociális partnerek fontos szerepet játszanak a munkafeltételek és a termelékenység javításában, az európai vállalkozások versenyképességének megerősítésében, valamint Európa jólétének és rezilienciájának fokozásában. Ez különösen fontos az új technológiák miatt létrejövő változások és a klímasemlegességre való méltányos átállás szükségessége fényében. A szociális partnerek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a méltányosság és a munkaerőpiaci befogadás biztosításában is, valamint abban, hogy senki se maradjon le.

A szociális párbeszédet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rögzíti, ezenfelül a szociális jogok európai pillérének 8. elve és a pillér megvalósítására vonatkozó cselekvési terv is hangsúlyozza. Az EUMSZ 154. cikke arra kötelezi a Bizottságot, hogy konzultáljon a szociális partnerekkel a szociálpolitika területére vonatkozó jogalkotási javaslatokról, és lehetővé tegye számukra, hogy tárgyalásokat folytathassanak az uniós jog keretében végrehajtható megállapodásokról.

További információk

Háromoldalú nyilatkozat a dinamikus európai szociális párbeszédről

Szociális párbeszéd

A Bizottság konkrét intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy nemzeti és uniós szinten nagyobb mértékben bevonja a szociális partnereket

Idézet(ek)

„A szociális párbeszéd egyedülálló európai szociális gazdaságunk központi eleme. 39 évvel ezelőtt itt, Val Duchesse-ben Jacques Delors megindította az európai szociális párbeszédet. Ma visszatértünk Val Duchesse-be, hogy továbbvigyük az örökségét. Nyilatkozatunkkal kifejezzük aziránti elkötelezettségünket, hogy közösen dolgozzunk a szociális párbeszéd megerősítésén és korunk legjelentősebb kihívásainak – például a munkaerő- és szakemberhiány – legyőzésén. Csakis együtt tudunk továbbra is méltányos és közös megoldásokat találni, amelyek egyformán szolgálják az európai munkavállalók és a versenyképesség érdekeit.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission”

Forrás:
A munkaügyi kihívások kezelése érdekében az EU és a szociális partnerek Val Duchesse-ben kötelezettséget vállalnak a szociális párbeszéd megerősítésére; Európai Bizottság; 2024. január 31.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Okosváros-alkalmazást jelentett be Budapesten a II. kerületi polgármester

„Őrsi Gergely, a főváros II. kerületének polgármestere a Facebook-on jelentette be a kerület új, okosváros alkalmazását. A program lehetőséget ad kerületi problémák bejelentésére, de parkolásra, térképek használatára, hírekről és a kerület eseményeiről való tájékozódásra, sőt, még a Budai Polgár lapszámainak olvasására is használható.

Elindult a II. kerület okosváros alkalmazása. Töltse le a Buda Appot! – írja a II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

„Ön beküldi, mi megoldjuk!” – szól a szlogen, ugyanis már most bejelenthetőek az appon keresztül közterületi problémák, kátyúk, elhagyott roncsautók, és a lehető leggyorsabban igyekeznek eljárni a kerület illetékesei. Az alkalmazás folyamatos fejlesztés alatt áll… De nem csak probléma-bejelentésre hozták létre az alkalmazást, igyekszik segítséget nyújtani a használóinak: elérhető rajta az iMenza, a parkolási ügyfélablak is. Megtalálható benne több hasznos térkép, a kerület hírei és eseményei is elérhetőek, sőt, még a Budai Polgár lapszámait is elérheti a felhasználó. Töltse le applikációnkat, és ha közterületi problémát lát, küldje be, és mi igyekszünk megoldani! – írja a polgármester.

Az alkalmazás elérhető a Google Playen és az App-Store-ban is, illetve a polgármester bejegyzésének kommentszekciójában is elhelyezte a letöltési linket. ”

Forrás:
Okosváros-alkalmazást jelentett be a II. kerületi polgármester; Molnár Gergő; Index.hu; 2024. február 4.
Ön beküldi, mi megoldjuk!; Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata; 2024. február 4.

„Ötvenen várnak, csöng a telefon, egy beteg pedig ott ül előttem. Erre kerestünk megoldást” – digitális egészségügy

„Köztudott, hogy a háziorvosok leterheltek, ráadásul a helyzet folyamatosan romlik, hiszen egyre több praxis áll üresen szakemberhiány miatt. Dr. Cserni István húsz éve látja el a verőcei betegeket, és hogy ez minél gördülékenyebben menjen, néhány informatikus segítségével kifejlesztett egy rendszert. Az Erodiumot azóta már több mint háromszáz praxisban használják, kitalálója pedig a közelmúltban Richter Érdemérmet vehetett át a fejlesztésért.

Egyre több rendelőben asszisztens helyett már az Erodium Orvosi Betegirányító Rendszer hívja be a betegeket. Mesélne a kezdetekről?

Amivel minden háziorvosi praxis küzd, az az, hogy nincs mindenre anyagi háttér, például recepciósra, asszisztensre, nem is beszélve a tárgyi szükségletekről. Éppen ezért sok esetben maga az orvos látja el egyszerre több ember feladatait. Ezen akartunk valahogy enyhíteni. 2013-ban kezdtük el a fejlesztést. Olyan szolgáltatást terveztünk nyújtani, ami amellett, hogy megkönnyíti a háziorvosok munkáját, a betegek életét is egyszerűbbé teszi. Azóta sem tudok hasonlóan komplex fejlesztésről.

Mivel több ez, mint egy sorszámosztó?

Innovatív szemléletű vagyok, próbálom a XXI. század lehetőségeit kihasználni arra, hogy a mindennapi munka kicsit egyszerűbb, észszerűbb, minőségibb legyen. Ha pedig van szakterület, ami fejlesztésre szorul, az a háziorvoslás, egy háziorvosi rendelőben ugyanis egy nap akár száz beteg is megfordulhat. Vannak köztük sürgős esetek, más előzetes időpontfoglalással érkezik, de járványos időszakban előre kell vennünk a várandósokat, gyerekorvosnál a csecsemőket, és még sorolhatnám. Közben van, hogy megtelik a folyosó, cseng a telefon receptért vagy időpontért, előttem pedig ott ül a beteg, aki segítséget vár. Ezt a nem túl ideális, olykor szinte kezelhetetlen helyzetet akartuk megoldani.

Sikerült?

Több szempontból is. A rendszer már bejelentkezéskor előre sorolja azokat, akiket említettem, így számukra jelentősen csökkent a várakozási idő. Másik előnye, hogy –szemben a sok helyen bevett gyakorlattal – privát elérést biztosít. Sok háziorvos ugyanis úgy igyekszik enyhíteni a leterheltségen, hogy a személyes találkozók helyett e-mailen, viberen, messengeren kommunikál a betegeivel, ami GDPR szempontból eléggé aggályos, hiszen ezzel a betegek leletei, egészségügyi adatai akár illetéktelenek számára is elérhetővé válhatnak. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy minden beteg bejelentkező kártyájához saját, jelszóval védett webfiókot rendeltünk, ami egy biztonságos, védett csatornát biztosít az orvos-beteg kommunikációhoz. A páciens ebben rögzítheti az egészségügyi adatait is, például vérnyomás- és vércukor-értékeket, alvási és fejfájásnaplót, oxigén-szaturációt vagy az aktuális testsúlyát, de panaszokat, tüneteket is felvihet, illetve hogy miért érkezett a rendelésre. Ezzel magának és az orvosának is rengeteg időt megspórolhat, ráadásul a behívási sorrendet is segít felállítani, hiszen kiderül, kinek sürgős a vizsgálat, és ki az, aki többet tudna várni. A kártya előnye még, hogy a rendelőbe érkezéskor a betegek bejelentkezését is leegyszerűsíti, hiszen egyetlen mozdulattal azonosítani tudják magukat, még mielőtt belépnek az orvoshoz.

Hány praxis használja a rendszert?

Nagyjából háromszáz, de célom, hogy még minimum ugyanennyiben felállítsák, hiszen ez nagyban megkönnyítené az ellátást. A gond ugye az, hogy a rendelőknek a terminált és a beszerelést is a meglévő büdzséjükből kell fedezniük, ez pedig a jelenlegi pénzügyi helyzetben nyilván nem könnyű, még ha a befektetett pénz munkaórában meg is térül.

Vannak további fejlesztési tervei?

Azok mindig vannak. Ráadásul már háromszáz orvos fejleszti a rendszert, hiszen nagyjából valamennyi felhasználónak vannak ötletei. Most egy digitális asszisztencián és szűrési terven gondolkozom, mert ezekkel még több adminisztrációs terhet le tudnánk venni az orvosok válláról. De ezek egyelőre még csak tervek.

Szűréseket már most is végeznek a háziorvosok, bár nyilván korlátozott idejük jut rá. Ön hogy oldja ezt meg a praxisában?

Igyekszem nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre, ezért az önkormányzattal együttműködve évek óta rendszeres kampányszűréseket tartunk itt, Verőcén. Amit el lehet végezni a rendelőben, azt megcsináljuk helyben, de időnként szűrőbuszokat is kihívunk. Egy-egy ilyen szűrés alkalmával kardiológus, reumatológus, radiológus, nőgyógyász vagy bőrgyógyász végzi el a megfelelő vizsgálatokat. ”

Forrás:
„Ötvenen várnak, csöng a telefon, egy beteg pedig ott ül előttem. Erre kerestünk megoldást” – Cserni István az Erodium rendszerről; Nemes-Mózer Mária; Házipatika; 2024. január 31.
Erodium Orvosi Betegirányító Rendszer

Fókuszban az adatszolgáltatás hatékonyságának emelése – KSH

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) továbbra is törekszik az adatszolgáltatás hatékonyságának emelésére, amelynek elemeként fontos az adatszolgáltatók válaszadási kötelezettségének pontos és határidőre történő teljesítése. A KSH törekszik az adminisztratív terhek csökkentésére, egyrészt új alternatív adatforrások bevonásával, másrészt a folyamatok egyszerűsítésével, harmadrészt pedig a könyvelők és a könyvvizsgálók szakmai szervezeteivel történő együttműködéssel. Emellett a KSH az elmúlt időszakban közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásokat kezdeményezett az adatszolgáltatói fegyelem javítása érdekében az illetékes kormányhivataloknál az adatszolgáltatást gyakran, notóriusan elmulasztó és elutasító nagyvállalkozásokkal szemben, ugyanakkor továbbra sem elsődleges cél a bírságok kiszabására irányuló eljárások tömeges indítása.

Az üzleti szereplők, a társadalom, a tudományos élet és a szakpolitikai döntéshozók érzékenysége az egyes statisztikai adatközlésekre jelentősen megnőtt az elmúlt években, mivel ezek az adatok meghatározzák a gazdasági-társadalmi szakpolitikai döntéseket. A statisztikai adatfelvételekre adott válaszok aránya ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a gazdasági szervezetek esetében a felméréseket jogszabály határozza meg, az adatszolgáltatóknak pedig kötelezettsége a válaszadás. A válaszmegtagadás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény értelmében közigazgatási szabályszegésnek minősül.

A Központi Statisztikai Hivatal az ország egyik legnagyobb adatvagyon kezelője. Célja, hogy az ország gazdasági-társadalmi helyzetét pontos, naprakész és hiteles adatokkal mutassa be. Ehhez elengedhetetlen, hogy az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében kijelölt adatszolgáltatók kivétel nélkül pontosan és határidőre teljesítsék a válaszadási kötelezettségüket amellett, hogy a KSH is törekszik az adminisztratív és alternatív adatforrások növelésére, a folyamatok egyszerűsítésére és a válaszadói terhek csökkentésére, valamint a könyvelők és a könyvvizsgálók szakmai szervezeteivel történő együttműködésre. Emellett a KSH az elmúlt időszakban az adatszolgáltatói fegyelem javítása érdekében közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásokat kezdeményezett az adatszolgáltatást gyakran, notóriusan elmulasztó és elutasító nagyvállalkozásokkal szemben.

A Hivatal továbbra is bízik a teljeskörű együttműködés kialakításában, melynek része az adatszolgáltatói fegyelem javítása a rendelkezésére álló eszközök alkalmazásával, ugyanakkor továbbra sem elsődleges célja bírságok kiszabására irányuló eljárások tömeges indítása.”

Forrás:
Fókuszban az adatszolgáltatás hatékonyságának emelése, 2024.01.26.; Központi Statisztikai Hivatal; 2024. január 26.

Digitális egészségügyi alapellátás telemedicinális program segítségével Bicskén

„A digitális egészségügyi alapellátás „időkapuja” Bicskén van – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bicskei Egészségügyi és Logisztikai Központjában tartott sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence szerint a szeretetszolgálat által elindított telemedicinális program megmutatja, hogy a 21. században hogyan lehetséges háziorvosi és szakorvosi ellátást gyorsan, hatékonyan minél több emberhez eljuttatni. A bicskei központ irányításával végzett munka jó példa lehet arra, hogy miként lehet digitalizációval, a legmodernebb diagnosztikai berendezések, labor- és vizsgálati eszközök segítségével távolról pontos diagnózist felállítani és hatékony alapellátást elvinni az ország bármely részére – mondta az államtitkár. Hozzátéve: a szervezet 9,3 milliárd forintból megvalósított fejlesztése révén 300 olyan felzárkózó települést célzó mintaprogram indult el, amely ezekben a falvakban hatékony egészségügyi ellátást kíván biztosítani. A szeretetszolgálat mobil rendelői orvosi ellátást visznek olyan emberekhez, akik korábban távol voltak az ellátórendszertől, számukra az nehezen hozzáférhető volt, vagy esetleg nem mentek el orvoshoz. Ez a fajta ellátás jóval hatékonyabb lehet, hiszen egy orvos sokkal több beteget rövidebb idő alatt tud ellátni, ezáltal a gyógyító tevékenysége megtöbbszörözhető, vagyis érdemes egyeztetni arról, hogy a jövőben akár szélesebb körben is alkalmazni kellene ezt az ellátási formát – hangsúlyozta.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy az alapellátásban elvégzett vizsgálatok 80 százalékát ki tudják váltani a mobil orvosi rendelőkkel, a betegek ugyanazt az ellátást kapják, mint bárhol hazánkban. Jelezte, hogy a krónikus betegek számára közvetlen gyógyszerellátást is biztosítanak, ezért nekik gyógyszertárba sem kell utazniuk, mert a szeretetszolgálat munkatársai eljuttatják számukra a névre szóló gyógyszercsomagokat. ”

Forrás:
A digitális egészségügyi alapellátás időkapuja Bicskén van; Belügyminisztérium; 2024. január 29.

Technika, tudomány, MI

Az MI-csetbotok a szimulációk során általában az erőszakot és nukleáris pusztítást választják a hadijátékokban

„Még a semleges kiinduló helyzetből is hamar elmérgesedő konfliktust generál.

Néhány hete az OpenAI feloldotta az az addigi szigorú tiltását a mesterséges intelligenciája katonai felhasználásával kapcsolatban, és együttműködésbe kezdett az amerikai védelmi minisztériummal. Ez nem kis felhördülést váltott ki, mivel a cég az elmúlt pár évben a ChatGPT-vel a világ legfelkapottabb MI-fejlesztőjévé vált, és ebben a pozícióban az ilyesfajta döntéseknek erős szimbolikus jelentőségük is van. A lépést azzal indokolták, hogy továbbra sem hajlandóak a technológiájukat fegyverfejlesztések szolgálatába állítani, vagy emberek megöléséhez asszisztálni vele, „léteznek a nemzetbiztonságban olyan törekvések, amelyek passzolnak a filozófiájukhoz” – írja a telex.hu.

Az amerikai hadsereg egy ideje már teszteli a ChatGPT-hez hasonló, MI-alapú nyelvi modelleket a katonai tervezésben, szimulált háborús helyzetekben bonyolódó virtuális háborús játékokban. Egy amerikai egyetemi kutatócsoport most levezényelt egy ilyen háborús szimulációt, amelyben mesterséges intelligenciák kezébe adták a döntést egy-egy ország lépéseiről.

A szimulációt három verzióban futtatták le, az egyikben hagyományos katonai invázió ér egy országot, a másodikban kibertámadás, a harmadik teljesen semleges alapállapotból indul ki.

A szimulációban az egyes országokat vezető MI-knek (a ChatGPT 3.5 és 4 verziói, a Meta Llama 2-je, és az Anthropic-féle Claude 2) egymás lépéseire kellett reagálni, és ehhez 27 féle akció közül választhattak, majd meg is kellett indokolniuk a döntéseiket. A lehetséges akciók között olyasmik szerepeltek, mint béketárgyalások kezdeményezése, gazdasági szankciók bevezetése, a hadi kiadások felpörgetése, vagy éppen a háborús helyzet nyílt eszkalációja, egészen az atomcsapásig.

A kutatók tanulmánya szerint a MI tendenciózusan a katonai agressziót választotta a problémák megoldására, és aggasztóan sokszor jutott atomháborúig a szimulált konfliktus. Az indoklások néha egészen zavarba ejtők voltak, egy alkalommal például a Csillagok háborúja első képsorain az űrben úszó felvezető szövegből idézett az egyik virtuális hadviselő fél.

Ez rámutat arra is, hogy miért fajulhatott el rendszeresen a mesterséges intelligenciák szimulált háborúskodása: az MI a jelenlegi fejlettségi fokán túl kiszámíthatatlanul viselkedik, emiatt nehéz stratégiát építeni arra, hogy hogyan fog majd várhatóan reagálni a lépéseinkre. Ennek pedig óhatatlanul az a vége, hogy még a semleges kiinduló helyzetből is hamar elmérgesedő konfliktust generál, amit később nem is tud igazán csillapítani.

Az amerikai hadsereg hivatalos tájékoztatása szerint jelenleg semmilyen katonai döntést nem bíz mesterséges intelligenciás rendszerekre, még a legapróbb döntéseknél is legfeljebb javaslatokat tesz az MI, melyek alapján aztán emberek döntenek. Az amerikaiakon túl, egyetlen hadseregről sem tudni ma a világon, ahol az MI-nek döntési joga lenne éles harci helyzetben, vagy általában katonai-diplomáciai kérdésekben. A tanulmány szerzői azonban felhívják a figyelmet arra, hogy már önmagában az is hatalmas kockázat, ha a gépi algoritmus csak javasol – mert a tapasztalat az, hogy az emberek hajlamosak az automatizált rendszerekben jobban megbízni, mint amennyire azok valójában megbízhatóak.”

Forrás:
Aggasztóan sokszor jut atomcsapásig a mesterséges intelligencia háborús szimulációkban; Magyar Narancs; 2024. február 4.
AI chatbots tend to choose violence and nuclear strikes in wargames; Jeremy Hsu; New Scientist; 2024. február 2.
„Ahogy az amerikai hadsereg elkezdi integrálni az MI-technológiát, a szimulált hadijátékok tanúsága szerint a csetbotok viselkedése kiszámíthatatlan és a nukleáris konfliktusok eszkalációjával fenyeget.”
Escalation Risks from Language Models in Military and Diplomatic Decision-Making; Juan-Pablo Rivera, Gabriel Mukobi, Anka Reuel, Max Lamparth, Chandler Smith, Jacquelyn Schneider; arXiv; 2024. január 7.

Adatvagyon-kutatás az egészségügyben

„A diagnosztikai képi és szöveges leletek kutatását lehetővé tevő, mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldást hoztak létre a Debreceni Egyetem (DE) kutatói és a GE HealthCare szakemberei. A nemrégiben lezárult, közel 1,5 milliárd forint összköltségvetésű, kétéves projektben magyar nyelvű, természetes nyelvfeldolgozó algoritmusokkal dolgoztak. A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap mintegy 800 millió forinttal támogatta. A részletekről Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat és analitikai igazgatója és Hajdu András, a DE Informatikai Kar dékánja nyilatkozott lapunknak.

Ferenczi Lehel: Az együttműködés fő célja az volt, hogy a betegeknek személyre szabott terápiát tudjunk adni, ráadásul úgy, hogy a jövőben már a kohorszok (betegcsoportok) alapján, az adott típusú klinikai problémához célzottan keressük az adatokat. Ahhoz, hogy a kutatást el tudjuk végezni, a diagnosztikai képi és szöveges leletek egységesítésére, továbbá újonnan fejlesztett, magyar nyelvű természetes nyelvfeldolgozó algoritmusra volt szükség. Az adatok strukturált összegyűjtése által lehetőség nyílik analitikára és kohorszok rendezésére. Mindez újabb kutatási területek felé nyitja meg az utat.

Hajdu András: Egyetemünk egyik fontos hozzáadott értéke a projekthez annak megvalósítása volt, hogy a rendszer valóban tudjon kapcsolódni a magyarországi klinikai rendszerekhez. Ennek érdekében kialakítottuk a megfelelő interfészeket, miközben hangsúlyt fektettünk az adatvédelemre. Kizárólag anonimizált adatokkal dolgoztunk, lokálisan egy zárt rendszerben megvalósult a két rendszer összekapcsolása. A másik komoly kihívást az jelentette, hogy magyar nyelvű, szabad szöveges leletekből nyerjük ki a releváns információt. A projekt alapvetően a daganatos elváltozásokra koncentrált. Száznegyven leírót (elemet) sikerült összegyűjteni, kezdve a legegyszerűbb adatoktól (például a beteg azonosítója, anamnézis, diagnózis) egészen addig, mint például a tumor mérete. A szöveges leletekből aztán egy strukturált adatbázis készült, amely tartalmazza a releváns klinikai adatokat, a betegséggel, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos információkat. Fontos előrelépés, hogy mindez magyar nyelvű, ilyen szolgáltatás, ilyen szinten, magyar nyelven eddig nem volt elérhető. További érdekessége a projektnek, hogy az orvosi képekhez metaadatokat társítottunk. Ezek segítségével kohorszokat lehet összeállítani. Egy adott típusú daganatos elváltozáshoz például életkor, lakhely, a betegség előrehaladottsága, az eddigi gyógyszeres kezelés stb. szerint lehet betegcsoportokat létrehozni. A jövőben egy gyógyszerkutatáshoz például meg lehet határozni páciensek egy csoportját, akiknél indokolt egyfajta gyógyszer használata, hatásának követése…”

Forrás:
Adatvagyon-kutatás az egészségügyben; Mallász Judit; ComputerTrends; 2024 február 3.

Az embert ne emésszék föl az algoritmusok, a kommunikáció maradjon emberi – pápai üzenet

„Január 24-én, Szalézi Szent Ferenc ünnepén kelt Ferenc pápa üzenete, amelyet az 58. Tömegtájékoztatási Világnapra írt „Mesterséges intelligencia és a szív bölcsessége: egy teljesen emberi kommunikációért” – címmel. Lehetőségeket és veszélyeket rejt magában a modern technológia, mely gyökeresen átalakítja az információ világát. Fontos, hogy mindig az ember maradjon a középpontban, és etikussá tegyük a digitális fejlődést – figyelmeztet a Szentatya.

A mesterséges intelligencia (MI) működtette rendszerek előretöréséről már az idei Béke Világnapra írt üzenetében is elmélkedett Ferenc pápa, most pedig kifejti az információ és a kommunikáció világában, és következésképpen az emberi együttélés alapjaiban tapasztalható változások etikai vetületeit. Ez a változás nemcsak az újságírókat érinti, hanem mindenkit. A nagyszerű találmányok gyorsuló terjedése, melyek működése és hatalma felfoghatatlan legtöbbünk számára, csodálattal tölt el. Lelkesít és elbizonytalanít egyszerre, mert egy alapkérdést állít elénk: Mi az ember, mi a sajátossága, és milyen lesz az emberi faj, a homo sapiens jövője a mesterséges intelligencia korában? Hogyan maradhatunk teljesen emberiek, és miként terelhetjük jó irányba a folyamatban lévő kulturális változást?

A szív bölcsességével fogadni az újat

Ferenc pápa a bevezető kérdések után Romano Guardini gondolataival indít, aki a technika és az ember kapcsolatában egyensúlyra int. Ne zárkózzunk el az újtól, de maradjunk érzékenyek és a szív bölcsességével tartóztassuk föl mindazt, ami az új technológiában pusztító, nem emberi. Csak a spirituális szemlélet, a szív bölcsessége révén tudjuk megfelelően értelmezni korunk újdonságait, és újra fölfedezni az utat egy valóban teljesen emberi kommunikációhoz.

Az embernek kell értelmeznie az adatokat

Ezt a tudást nem várhatjuk a gépektől – folytatja gondolatmenetét a pápa. Jóllehet a mesterséges intelligencia – kifejezés már háttérbe szorította a korrektebb machine learning – gépi tanulás fogalmát, magának az intelligencia szónak a használata is félrevezető. A gépek ugyan határtalanul több adatot tudnak tárolni és ezek között összefüggéseket generálni, de csakis az embert illeti ezeknek az értelmezése. Nem azt kell várnunk a gépektől, hogy emberinek tűnjenek, hanem sokkal inkább föl kell ébresztenünk az embert a hipnózisból, melybe mindenhatósága delíriuma juttatta, mert elhitte, hogy teljesen autonóm, elszakadt minden társadalmi köteléktől, elfeledte teremtett mivoltát.

Hamis tájékoztatás és manipuláció

A szív beállítottsága szerint válhat az ember kezében minden dolog lehetőséggé vagy veszéllyé. A mesterséges intelligencia rendszerei hozzájárulhatnak a tudatlanság megszüntetéséhez, segíthetik a népek és a különböző generációk közötti információáramlást. Elérhetővé és érthetővé tehetik az elmúlt korok hatalmas írásos örökségét, egymás nyelvét nem beszélő embereket köthetnek össze. Ugyanakkor a „kognitív szennyezés” eszköze is lehet, elég a félretájékoztatás különböző formáira gondolni, melyek az utóbbi években elterjedtek. Az álhírek (fake news), a mozgóképekre alapuló manipuláció (deep fake), amelynek a pápa is áldozatául esett egyszer, vagyis olyan képet tettek közzé róla, ami valósnak tűnik, közben hamis. De ezt személyek hangjával, videójával is képesek szimulálni, ami tönkreteheti a másokhoz és a valósághoz való viszonyunkat.

Nemzetközi szabályozás

A mesterséges intelligencia első hullámával már találkoztunk a közösségi médiában. Azóta tovább fejlődött a MI, nekünk pedig résen kell lennünk, hogy rossz kezekbe kerülve nehogy ártani tudjon. Ahogy az ember által létrehozott dolgok, úgy az algoritmusok sem semlegesek. Ezért megfelelő etikai szabályozást kell kidolgozni, hogy a káros és diszkriminatív következményeket elkerüljük. Biztosítani kell a pluralizmus fennmaradását, elkerülni a közvélemény megosztását és az egyengondolat kiépítését. A pápa újból felhívást intéz a nemzetek közösségéhez, hogy fogadjanak el egy korlátozó nemzetközi egyezményt, amely szabályozza a MI fejlődését és használatát.

Embernek és emberinek maradni

Az újságírásról szólva a pápa rámutatott, hogy az információ nem csupán adatok halmaza, hanem felelősség, kritikai képesség, a tapasztalat megosztása és az együttérzés is szerepet kap benne. Milyen fontos a riporterek munkája, a háborús tudósítóké, akik életüket kockáztatják azért, hogy megmutassák nekünk, amit saját szemükkel láttak. Csak úgy érthetjük meg a háborúk értelmetlenségét, ha kézzel tapintjuk a gyermekek, nők és férfiak szenvedését.

A kommunikáció világában dolgozók szakértelmét és méltóságát meg kell őrizni. El kell döntenünk, hogy hagyjuk magunkat felemészteni az algoritmusok által, vagy szabaddá tesszük szívünket, amely nélkül nem fejlődhetünk a bölcsességben. Ez a generációk között, együtt érlelődik. Igazítsuk tehát a MI rendszereit egy teljesen emberi kommunikációhoz – zárja üzenetét Ferenc pápa.”

Forrás:
Az embert ne emésszék föl az algoritmusok, a kommunikáció maradjon emberi – pápai üzenet; Gedő Ágnes; Vatican News; 2024. január 25.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kibervédelem a nemzetközi térben – új mesterszak indul az NKE ÁNTK-n

„Február 1-jétől lehet jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán (ÁNTK) induló International Cybersecurity Studies (ICCS) elnevezésű új mesterképzési szakra.

A 2024/2025-ös tanévre önköltséges formában meghirdetett kétféléves nappali munkarendű képzés különlegessége, hogy blended learning képzési formában zajlik, a hétről hétre végrehajtandó feladatok mellett egy félévben csak három hét jelenléti idővel kell számolni.

A hallgatók a területet megalapozó jogi és informatikai ismeretek elsajátítása után a biztonsági szabványokkal és jogi szabályozásokkal, a kockázatértékeléssel, majd az információbiztonság technikai alapjaival ismerkednek meg. Továbbá a kiberbiztonság nemzetközi, katonai és rendészeti területein tesznek szert mélyebb ismeretekre, elsősorban nemzetközi fókusszal.

Az ICCS mesterszakot az informatikai, az államtudományi, a rendészeti és a katonai mesterszakokon végzetteknek egyaránt ajánljuk. A szakmai angol nyelv ismerete elengedhetetlen.

A képzés főbb tantárgyai: Cybersecurity Strategy and Leadership, Crisis Management and Communications, Human Factors of Cybersecurity, Intelligence in Cyberspace, Security Testing and Forensics.

Bővebb információ és jelentkezés a felvi.hu oldalon.”

Forrás:
Kibervédelem a nemzetközi térben – új mesterszak indul az ÁNTK-n; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2024. január 31.

Folyamatosan emelkednek az Európai Unió védelmi kiadásai

„Tavalyelőtt az Európai Unió katonai kiadásai rekordszintet, 240 milliárd eurót értek el az Európai Védelmi Ügynökség által közölt adatok szerint. Ugyanakkor az EU még mindig elmarad a NATO által kitűzött kétszázalékos védelmi költségvetési céltól, és nem éri el a globális nagyhatalmak szintjét.

Ez a növekedés a folyamatos előrehaladást tükrözi, hiszen már a nyolcadik egymást követő évben tapasztalható fejlődés a szektorban. Ennek az összegnek a negyedét, mintegy 58 milliárd eurót a védelmi beruházásokra szánták a tagállamok, ami elsődlegesen új felszerelések beszerzésére irányult.

Az EU-ban a védelmi kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások 2022-ben 200 millió euróval csökkentek az előző évhez képest, így 3,5 milliárd eurót tettek ki az EDA adatai szerint.

Az elképzelés, hogy a NATO-tagállamok GDP-jük 2 százalékát védelmi célokra költsék, viszonylag friss, először 2006-ban fogadták el iránymutatásként, hogy ezzel tovább erősítsék a katonai szövetség harci készültségét. Ezenkívül a tagállamok abban is megegyeztek, hogy a védelmi költségvetésük legalább 20 százalékát fordítják katonai eszközök beszerzésére, ebbe beleértve a hozzá tartozó kutatás-fejlesztést is. Mindez a katonai modernizációt volt hivatott elősegíteni. Ezt a két célkitűzést szokás 2 per 20-ként is emlegetni a NATO-ban. Ugyanakkor 2022-ben az uniós országok összességében a bruttó hazai termékük csupán 1,5 százalékát fordították a védelmi ágazatra, ami messze elmarad a 22 európai uniós tagot tömörítő NATO által kitűzött 2 százalékos céltól.

Az ukrán–orosz konfliktus nagyobb jelentőséget adott a védelmi ipar további fejlesztésének, ugyanakkor tavalyi – a júliusi, részben előre jelzett NATO-adatok szerint – még mindig csak 11 ország teljesítette a kitűzött kiadási szintet.

Mindenki invesztál a hadseregbe

A lista az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, Görögországot, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Litvániát, valamint az új tag Finnországot foglalja magában, ami összességében azt mutatja, hogy a kelet-európai országok jobban odafigyeltek az Európában ismét felmerülő katonai fenyegetésekre.

A növekedés leginkább a beruházások mértékében mutatkozik meg. Két évvel ezelőtt a tagállamok együttesen arról számoltak be, hogy teljes védelmi kiadásaik 24,2 százalékát fordítják beruházásokra, ami 0,2 százalékpontos csökkenés 2021-hez képest.

Az enyhe változás ellenére ez az erős és tartós beruházási trend folytatását jelzi, ami a negyedik egymást követő évben is rekordot tart, és ismét meghaladja a 20 százalékos referenciaértéket.

A főtitkár, Jens Stoltenberg szerint a NATO jelenleg a hidegháború óta a kollektív védelem és az elrettentés legnagyobb átalakításán megy keresztül, aminek hátterében a szervezet támogató szerepe áll az orosz invázióval szembeni ukrajnai védelmi erőfeszítésekben. Ugyanakkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elismerte, hogy „jelentős hiányosságok” vannak a blokk védelmi kapacitásában, valamint hogy „továbbra is le vagyunk maradva a többi szereplő mögött”.

Kiemelkedő a régióban Magyarország

Magyarország a 30 NATO-tagállamból azon 11 ország közé tartozott, amelyek a NATO adatai szerint 2023-ban már teljesítették a 2 százalékos védelmi kiadási célt.

Tavaly Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2024-re Magyarország a honvédelmi kiadásait a GDP 2,1 százalékára növeli, így teljesítve az idei évben a NATO-s küszöböt. Ennek eredményeként az idei évben a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben, 55 százalékos növekedést mutatva a tavalyi 842 milliárd forintról 1309 milliárd forintra.”

Forrás:
Védelmi célok: a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben; Világgazdaság; 2024. február 2.

Biztonsági osztályba sorolás és alkalmazandó védelmi intézkedések – a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogszabálytervezete

„A miniszteri rendelet tervezete az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2022/2555 irányelv (NIS 2 irányelv) végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket állapítja meg.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. február 8-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu  email címen.”

Forrás:
Biztonsági osztályba sorolás és alkalmazandó védelmi intézkedések min. rendelet; Miniszterelnöki Kabinetiroda; Jogszabálytervezetek 2024.január 31.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Európai Unió Tanácsának következtetései az EU globális egészségügyi stratégiájáról

„A Tanács a mai napon jóváhagyta „Az EU globális egészségügyi stratégiája – Jobb egészséget mindenkinek változó világunkban” című következtetéseket, amelyekben újólag megerősítette, hogy az Unió és tagállamai vezető szerepet töltenek be a globális egészségügy előmozdításában.

A Tanács elismerte, hogy a fizikai és mentális egészség emberi jog, valamint hogy az egészség a fenntartható fejlődés előfeltétele.

A Tanács üdvözölte az EU globális egészségügyi stratégiájáról szóló európai bizottsági közleményt, továbbá hangsúlyozta, hogy az Uniónak és tagállamainak vezető szerepet kell betölteniük annak biztosításában, hogy a globális egészségügy témája továbbra is kiemelt helyen szerepeljen a nemzetközi napirenden. Az Unió külpolitikájának alappillérét képező globális egészségügyi szemlélet hatékony multilateralizmust és inkluzív többszereplős partnerségeket tesz szükségessé.

A Tanács – annak tudatában, hogy az erőfeszítéseket az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervnek (2020–2024), az EU külső tevékenységére vonatkozó ifjúsági cselekvési tervről szóló tanácsi következtetéseknek, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatását célzó stratégiának kell vezérelnie – szorgalmazta a törekvések fokozását, valamint az egészséget érintően egy átfogó megközelítés alkalmazását, amely kiterjed az egészségfejlesztésre, illetve a jóllét és a mentális egészség előmozdítására, a hátrányos megkülönböztetés és a megbélyegzés elleni küzdelemre, valamint az egyenlőtlenségek kezelésére is.

Az EU globális egészségügyi stratégiája a „Global Gateway” stratégia és az európai egészségügyi unió egyik pillérét képezi, és az említett erőfeszítéseknek az abban foglalt alábbi három, egymást kiegészítő prioritásnak kell irányt szabnia:

  • az emberek egészségének és jóllétének javítása az egész életen át
  • az egészségügyi rendszerek megerősítése és az egyetemes egészségügyi ellátás előmozdítása
  • az egészségügyi veszélyek, köztük a világjárványok megelőzése és leküzdése az „Egy az egészség” koncepció alkalmazásával

A Tanács felszólította az Európai Bizottságot, a főképviselőt és a tagállamokat a stratégiában foglalt vezérelvek alkalmazására és arra, hogy szükség szerint hajtsák végre a stratégiában javasolt cselekvési irányvonalakat és kezdeményezéseket, az „Európa együtt” megközelítést alkalmazva. Ennek részét képezik a következők: konkrét intézkedések megtétele a globális egészségügyi szemléletnek a releváns ágazatokban való előmozdítása érdekében, a kapacitások megerősítése és a koordináció fokozása, proaktív és konstruktív szerep vállalása az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) a középpontba állító multilaterális együttműködés megerősítése érdekében – orvosolva a globális kormányzásban meglévő hiányosságokat, valamint biztosítva a fellépés kiegészítő jellegét és koherenciáját –, továbbá a méltányos és kölcsönösen előnyös kétoldalú, regionális, transzregionális és globális partnerségek bővítése. Mindemellett elő kell mozdítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez való méltányos hozzáférést, többek között a helyi gyártás révén, kollektív módon fokozni kell a globális egészségügy finanszírozását globális, regionális és nemzeti szinten, elő kell segíteni a partnerországok belföldi forrásainak mozgósítását, ki kell alakítani az Unió koherens globális egészségügyi diplomáciáját, növelve az Unió képviseleteinek kapacitását e tekintetben, továbbá rendszeresen számba kell venni a stratégia kapcsán elért előrehaladást és a stratégia hatásait.

Háttér-információk

A Bizottság 2022. november 30-án elfogadta „Az EU globális egészségügyi stratégiája – Jobb egészséget mindenkinek változó világunkban” című közleményét, amely a globális egészségbiztonság javítására és a mindenki számára elérhető jobb egészség biztosítására irányult.

A stratégia iránymutatással szolgál majd a globális egészségügy területére irányulóan 2030-ig végzett uniós tevékenységekhez, és egyértelmű szakpolitikai prioritásokat, vezérelveket és operatív cselekvési irányvonalakat határoz meg. Emellett új nyomonkövetési keretet hoz létre az uniós szakpolitikák és finanszírozás hatékonyságának és hatásának értékelésére.

”

Forrás:
Az EU globális egészségügyi stratégiája: a Tanács következtetéseket fogadott el; EU Tanácsa; 2024. január 29.

Szakirodalom

A térinformatika kezdetei Magyarországon 1973 – 2023

„A szakmatörténeti visszatekintés a hazai térinformatika megszületéséről szól, a szakma avatott szakemberei tollából, az események szakmai hátterét is taglalva.”

Forrás:
A térinformatika kezdetei Magyarországon 1973 – 2023. Készült a hazai térinformatika megjelenésének 50.
évfordulójára; Mihály Szabolcs, Niklasz László; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), Informatikatörténeti Fórum (iTF); iTF Térinformatika-történeti Füzetek. 14.; 2024. január 16.
Letöltés PDF-ben